A MUNKANORMÁK. Irta. Pérrcs Márkó

a kőműves sógorunk meg felrakja. Csak a fedél é s az ajtó, ablak kerül ne pénzbe. Az én ellenkezésem miatt azonban nem került rá sor. Távol tőlem. újrv látszik, felszabadult az én agálvoskodásom alól. Sokáig elbámultam a Színkör palával fedett "kupoláját s a Sétatér é v s z á z a d o s gesztenyefáit. Az ölembe vett csomagot sötét eljpúsulásomban addig forgattam ide-oda, míg csak ki nem bomlott. Valami kihul lott belőle, s a körülöttem ácsorgó gyerekek k é s z s é g e s e n , kapkodtak utána. Egy pakli dohány volt az öt pakli közül amrt apámnak hoztam... A nagyobbacska fiúk cigarettát kértek. Ezek a kölykök sem változnak, az én időmben is tízéves korunkban kezdtünk dohányozni. De rég is volt Öreges jóakarattal sodortam nekik. S z í v e s s é g ü k e t egyébbel ú g y s e m tudtam volna meghálálni. S úgy éreztem, hogy a s z í v e m he lyén egy súlyos kő lóg. 4

A MUNKANORMÁK Irta. Pérrcs Márkó A »Borbá«-böl. A munka-normák bevezetésében, amely a termelés tökéletes ímegszerveaásé11 ek egvik ilegfontosaibb része, nagyon k e v é s tapasztalatunk van. Az a n é h á n y technikai vezető, aki régebben fogMkozott ezzel sa kérdéssé!!, a ,fégi ifelifogáso»k és a régi gyakorlat h a t á s a alatt áll s ezeket nem lehet e g y s z e r ű e n átvin ni a most épülő ú j gazdasági é s t á r s a d é i r a ^rendibe. A n o r m á k tö'bbé nem a munkások minél! nagyobb kihasználásának eszközei, íhanem e r ő s íémeCökaroik a mumika 'term'eilékenységének é s a mumkásolk keresetéinek a növelésére. A uoriiiáikíkaj. kapcsolatos irégi áTiűásPont és mégimkábtb a réigi gyakoriját 'ínég ma is scik héliyen megmaradt a munkások, 'sőt a szakszervezeti .aktivistáik között i s / akik régebben — teCjes joggal — áútalában éllJen/ségeis álláspontot foglautak el a nonmiák'kail' szentben. Jiórészt ezzel 'magyarátzható, hogy a magy munkaién d ü iel és verseny ellenére a vállalatok jelentős r é s z é b e n még* ma-sem vezettük be a normáikat, egyes vfálllallatokban pediig kisebbek a normáik, mint 1939-bem vol tak, b á r az iparügyi niiniszter m é g a mult év júliusában rendeletet adott k i 1

s

hogy ,a fizetés-megálilapítás A p j a k é n t és nníároéjenek minden g y á r b a n he keíiil vezetni a n o r m á k a t é s hogy a k e z d ő norma и е т i!>elhet kiseibb az 1939 évinél. M é g nimcs ipomtos áttekintésünk airrál, ihogy hoil, é s . iimillyen m ó d o n vezették be a normáikat, milyientek azok é s moHyen e r e d m é n y e k e t hoztak. :(A legújaibíb adatoik s-zeriint a. normia vagy aklkord-írendszer alapján. fogOaílkozitatiGitit; mumká solk szánna.
jobban megértsék ennek a fontos kérdésnek a lényegét és Ibogy a gyakorlat ban, a helyi körülményekhez alkalmazkodva, rugalmasan a munka morma:/;zá rásának különféle formáját találják fel, következetesen végrehajtva azt, ami eb ben lényeges és alapi OH t o s s á g ú .

A norma mint a napszám megállapításának alapja és mértéke A tegnagyobb h x á t minden ecet re aziok a vállalati igazgatóságok k ö v e t t é k el, amelyek' m é g mindig nem láttak hozzá .a norma bevezetésé-:ez és k a t e g ó riák szerint fizetik a munkásukat, tekintet nélküli imunkáduk mennyisiégére é s minőségére. A napszámokról és fizetésekről szélió rendeltet ilyen a l k a l m a z á s á val a g y á r a k b a n - m é g mindig »bérszi.níezés« (a fizetések egy szintre hozása) b i zonyos fajtáia ajakul ki az egyes kategóriákba t a r t o z ó munkások között. Az a ffizatési .rendszer, amely egy •fizetési csoport keretein tóul nem közvetleaiü'l a munka mennyiségié tői és minőségétől teszi függővé a napszámot, nem ö s z t ö nöz külön-külön minden munkást, ibogy minden nw a munka t e r m e l é k e n y s é gének állandó növelésére, szakképzettségének a tökéletesítésére és kiemelke désre törekedjen és nincs kihatással a munkalcu-dület, a verseny és a rohammunkás szellem további, m-inél szélesebb és minél erötelljesebb kifejlesztésére. 1

•Egyesek azt hiszik, elegendő, hogy a norma bevezetése mellett megvan a rohammiinkások kinevezésének ifelité tele irő'l szóló Szabáliy rendelet, s hogy az anyagi eljárásiban jelentős kedvezményeket, ai társadalmi életiben Pedig tiszte letet nyújtunk a rohairjmunikás oknak. Akik azonban í g y gondolkoznak, .azok csalódnak. Eilsősorban csak a teghaladóbib. m u n k á s c k nyerhetik el: "a .rohammunkás címet, akik legjolbban elsajátították munkáóuk technikáját és k ö r n y e zetükben maximálisan kiihasznáilják a berendezés és a gépek kapacitását és az anyagot, amit fel'do'l.goznak. T e r m é s z e t e s e n nem kívánhatjuk" minden munkás tól, hegy olyan munkateljesítményt érjen el, mint a rohammunikások, s í g y a rohamrn^nikájsok teljesítményének fokát nem tűzhetjük k i kötelező n o r m a k é n t minden munkás elé. Azonkívül}, ha a joibb- é s töfohíermelésben e l é r t sikereik kel a r á n y b a n nem növellijiük a rohammunkások fizetését, feltétlenül' olyan hely zetibe (kerülnek, hogy nem hasznáOhatjáik ki a s z á m u k r a biztosított jogokat. Vállalatainkban minél előbb oyan fizetési rendszert kell bevezetni, amely min den munkásnak 'tehetőséget nyújt, hogy a munka ter melléke nység ének növelé sében elért bármillíyeii kis sikerrel is .arányosan növekedjen a 'bére, ugyanekkor azonban minden munkást kötelezni kelll arra, ho-gy aliapibére fejéiben rendszere sen eltérje -a munka termelékenységének m e g h a t á r o z o t t fokát. Ez a fizetési rendszer a norma állapján valló fizetés. Ez jelenti: a m u n k á s o k , kötelezését, hogy normális munkaviszonyok melilett m e g h a t á r o z o t t időben m e g h a t á r o z o t t mennyiségű és minőségű munkát végezzenek az alapbér elnyeréséért, valamint 4

az alapbér a r á n y o s növekedését olyan arányiban, amennyiveíj ebiben a megha tároz ott időiben t ú l s z á r n y a l j a a munka meghatározott mennyiségét lés minősé gét, vagyis a minimumot, a n o r m á t . Ez a fizetési rendszer a ro'hanimutnfcásiriak is 'biztosítja munkabérének növekedését, s ez pénz-belii tehetőséget teremt szá mára, hegy vailéraváiltsia a neki n y ú j t o t t anyagi kedvezméiny-jogokat. A z o n k í vül] ösztönzést' kaP ezzéj minden munkás, hogy , rohaimmunkások tapasztallat á t elsajátítva, naponta mimikája termetekenységének növelésére törekedjen, s hogv megközelítse a mimikának a rohammunkásek álta'l'' eltért termelékenysé gét, valiamint a rohammiunkáisok kedvezményeit és fizetését. a

A norma és az egyszerű akkord . .Miimhogy- a régi Jugoszláviában a norma é s az e g y s z e r ű akikord is csak eszközként szolgáilt a n a g y t ő k é s munkaadó kézéiben a munkások rendszeresebb k i h a s z n á l á s á r a , igen sok munkásunk, szakszervezeti aktivistánk, sőt g a z d a s á g i é s technikai vezetőnk sincs tisztában azzail, hogy mi a m ű s z a k i norma és m i s

az e g y s z e r ű akkord, valamint hogy ezek miúyen szerepet j á t s z a n a k ú j gazda-, sájri ts t á r s a d a l m i viszonyaink között. Egyes máriásatokban, ahoil bevezethetnék, a normát, e helyett e g y s z e r ű akkord rendszert vezetnek te, s nekünk (miéig min dig nincs kimutatásunk, amelyből 'láthatnánk, hogy h á n y munkás dolgozik n o r mák és h á n y akkordrendszer alapján. Habár -az ú j Jugoszlávia gazdaságiiban az aikkordrendszer é s a m ű s z a k i no-mák ajanján való fizetés is eLveszti k i z s á k m á n y o l ó jeül'egét é s a niéipí. álílairnak a munka védeúmérő'l -va;iió 'legnagyobb gondoskodása melllett meggyorsiija az- ú j j á é p í t é s ütemét, növe>i. a munka t e r m e i k egységét é s (biztosítja munkások anyagi helyzetének j a v u l á s i t mégis v i l á g o s a n m e g kéili k ü l ö n b ö z tem i egyiket a másik tói:. M í g až e g y s z e r ű akkord nagyjálból -csak meigáiltapo-. dást képez a ' m u n k á s és a munkaadó között a anunkásnak az e g y s z e r ű ta>paszta-latok" állapján kidolgozott d a r a b s z á m , méter, kilogram vagy ehhez hasonló mé rték szerinti- fizetésére, ami tóajdónképpen az időbér (napszám, ihetibér, h a vibér) megfordított, .módosított alakja, ameliynél a termeúés növelése rendsze rint a munkaidő megCiesszaíbbításánaik és a m u n k á s nagyobb kihasználásainak, a számlájára megy, ugyanakkor a m'unka műszaki normalizálásánál tanulmá nyozni kel! az egész, technológiád, tio.lyamatot, a vá'Jlaliat k a p a c i t á s á n a k niagyobb kihasználási e h e t ő s é g e i t , a munkásak technikai és'-kuilturáft's •színvonaljainak, emelkedését.' a munka iöbb megszervezését é s ehihez h a s o n l ó k a t . — t e h á t tudo mányosan kell tanulmányozni a munka termelékenységének minden növelési lehetőségét, sőt nem csak tanulmányozni, hanem dolgozni; is ezeknek a tehe tőségeknek a m e g v a l ó s í t á s á é r t és ennek aliapján megállapítani ;a termelést n o r m á k a t A- m ű s z a k i normák alapján m e g a l a p í t o t t fizetések e z é r t áüitaillában jobbak az e g y s z e r ű akkord rendszernél. Ez azonban nem azt jeleníti, hogy az egyszeríj akkordrendszert mindenütt et kelti vetni', mert ott, '.aihofli nincs llieihetöséir a m ű s z a k i normák m e g á 1'iaiPííására, az akkord még mindig jobb az i d ő bérnél mivel-, még-'s csak közvetlenüi" a munka mennyiségétiőili é s m i n ő s é g é t ő l teszi függővé a b é r n a g y s á g á t . 1

a

A normák helytelen é s káros csökkentése S z á m o s szakszervezeti aktivistánk, sőt g a z d a s á g i vezetőnk iis miég mimdigú g v tekint a normára, mint a niunkások k i h a s z n á l á s á n a k eszközére, é s ú g y vé'.li. hogy az ú j Jugoszláviáiban a norma kjsebb Cehet é s kiseibbniek is k e j l e n nie a háborúelőttinél, hogy a m u n k á s a k könnyeibben kereshessenek nagyobb bért. A.februári adatok szerint péMáiuj ilyen eset forog fenn ,a hrasizitnikiittvegigyárban. ahodi a norma aliacsonyabb az 1939 évinél, az átliagos mumikaibér pedig 50 száza'ékkal z alapbér fölött mozog, vagy a celyei Veszten A. g y á r b a n , ahol alacsonyabb normát á lapítottak meg, mInt 1938-ban volt, a munkások pedig: rendszeresen tú'Iszárnya'jják az 1939 évi n o r m á t is. Ezzei' a gyaikorlattail, ameCy nem ritka jeienség m á s népköztársaságokban sem, s amely például} á r r a veze tett, hcigy a szlovéniai textiliparban mindössze 9 százalékkal növekedett a ter m e l é s / a m u n k á s o k keresete viszont 14 százalékkal, termlékeirJk á r a még emel kedne a hellyett hogy csökkenőién. , д zágrebj Fra'nk és Gacn vállalatokban és egyes m á s vállal a tokban js az zá! az indok ellássa;!,.csökkentik a .normákat, hogy a munkaerő m é g ú j é s 'gya korlatlan; ami világosan (bizonyítja, hogy ezeknek a vall'iaillatcknak a vezetői, s az i'ir.ető üzemek szindkáillis szervezetei mennyire nem értik meig, hogy a nor ma m a g a s s á g á n a k kérdésében 'helytelen eltérni és 'engedni, '.ha nem következeik; be semmiféüe rosszabbra változás a munkafeltételekben é s a .munka folyamata'ban. A munkásnak cl ke'1.1 érnie a normát, hogy meglkaidhassa az aÜiaipbért. í i a nem. k é p e s rá, mert e'bben a munkáiban újonc, ez azt jelenti, hogy neon eÜéggé k é p z e t t . - m é g erre a m u n k á r a és nem kaiphatja, meg m é g az erre a miuinkára megállapított aüapbért* sem. És éppen -annak a kilátásnak kelíl ösztönöznie a» a

1

norma eilérésére. hogy ha alkalmassá válik .annak teljesítésére, megkapja az atapibért is- Ha vaOamely m u n k á s vezetői é s h a l a d ó m u n k a t á r s a i t á m o g a t á s a el l e n é r e sem tudja elérni hosszabb időn át a n o r m á t a kijelölt; m u n k á b a n , ez azt jellenti; hogy nem alkalmas erre a m u n k á r a , hanem valamely m á s m u n k á t kelll neki adni, amit sikeresen elvégezhet. Ellenkező esetiben 'lehetetlen gyakorilatot vezetnénk »be, hogy ugyanolyan munkafeltételek mellett dolgozó küllianiböző em bereknek ugyanarra a m u n k á r a • különböző n o r m á k a t á l l a p í t a n á n k meg, s ez végű!!' teljes z ű r z a v a r b a vezetné g a z d a s á g u n k a t .

A kollektív é s egyéni norma Egyes vállalatokban, /gyakran a' k é n y e l m e s s é g tniatt, rraég gyakrabban pe dig azért, mert elég elhatározattak arra, hogy teljesen letörjék az ú g y n e v e z e t t »bérszintezés«-t. a n o r m á k Ibeyezietésénél nem törekeditek arra, hegy atiol csak lehet, mindenütt egy érni n o r m á k a t állapítsanak meg, amelyek legjobban megtfelelhek a munká-norenallizálás és a norma alapján való fizetés ailapfeiliadatál nak, hanem k o l e k t i v n o r m á k a t vezettek be. Az ilyén kollektív norma, amelynél a norma t ú l s z á r n y a l á s a állttal nyert magasabb b é r t e g y é n e a r á n y b a n osztják k i a m u n k a k ö z ö s s é g vagy az e g é s z vállakat munikásai között, tekintet néilkül ar ra, hogy melyik m u n k á s mennyivel szárnyalta, t ú l a n o r m á t vagy pedig telje s í t m é n y e a norma a í a t t maradt, csökkenti minden m u n k á s n a k azt az áfJlandó anyagi é r d e k e l t s é g é t , hogy a munkáiban minél jobb eredményieket érjen -ei, hO;£v növelje s z a k k é p z e t t s é g é t és kiemelkedjen. FJyen n o r m á k a t vezettek be a zágreíbi. L i p a - M i l é s R é s z vállalatokban, az oszijeki b ő r g y á r b a n é s egyes m á s g y á r a k b a n is. B á r az oszijeki bőrgyáriban a k o f c k t w rao.rma Ls jó e r e d m é n y e ket mutatott, ez nem jelenti azt, hogy ott is fae k e l l vezetni, ahol az e g y é n i norma b e v e z e t é s é r e is megvan a lehetőség. H a b á r a kollektív ncirma mint a m u n k a b é r meghatározásainak alapja é s m é r t é k e jobb az időbérnél, méigsem íie'het oilyan ö s z t ö n z ő (hatással az e g y é n e k r e -a jobb- é s többtermeJesért, mint az e g y é n i norma.

A norma változtatásának határideje é s feltételei Vannak szakszervezeti aktivisták, akik nem értik meg, flogy a munka ter m e l é k e n y s é g é t neveile szervezeti-technikai és racionalizáció írendszabáöyoknak a termelésbe valló bevezetésekor a r á n y o s a n növelni kelll a n o r m á t is, s ezért azt k í v á n j á k , hogy hozzanak rendeletet, amely m e g a l a p í t a n á iazt az időpontot, amikor meg lehet. v á l t o z t a t n i az egyszer málr "megállapított n o r m á t . T e r m é s z e tesen rmeff kelll! á l l a p í t a n i azt az időt, amelyre a feTJálilított norma é r v é n y e s , de csak abban az esetben, ha ez idő alatt mem ffoganatosí'tamak a t e r m e l é s b e n szervezeti-teicihnikai éis r a d o n alíizáló r e n d s z a b á l y okait, amelyek növelik a mun k a t e r m e l é k e n y s é g é t . Ezek a szakszervezeti a k t i v i s t á k azzal' indokoljiák k í v á n s á g u k a t , hogy nem szabad & m u n k á s b a n a b i z o n y t a l a n s á g é r z e t é t kelteni kere s e t é r e
A v e z e t ő s z e m é l y z e t díjazása A m u n k a b é r e k megáilápításávali kapcsolatiban k i keüli t é r n i a vállalat* v e z e t ő s z e m é l y z e t é n e k a fizetésére is- H a b á r egyes vállalatokban b e v e z e t t é k a n o r m á k a t é s a m u n k á s o k fizetése is a n o r m á k a l a p j á n történik, ugyanezekben a v á l M a t o k b a n a. mesterek é s a m é r n ö k - t e c h n i k a i m u n k á s o k időibért k a i n a k , tekin tet néilkül arra, hogy o s z t á l y u k b a n vagy v á l l a l a t u k b a n milyen anyag- é s tü zelőmé g t a k a r í t á s t értek el, mennyivel c s ö k k e n t e t t é k a t e r m e l é s költségeit é s menny:veil nevekedett a munka t e r m e l é k e n y s é g e . . A m í g a m u n k á s o k n á l meg-

kezdtük az ú g y n e v e z e t t »bérszhitezés« felszámolását, a váKalat teohnikai-ve z e t ő karánál! ez továibibra iis fennmarad é s ma. m á r ritka eset. ihogy a váiiKat •sok m u n k á s a nagyobb fizetés* kap, mint a vezetők, "bár igyak ran éppen ezek segítségével szárnyalja t ú l a normát. Ez a helyzet m á r eddig ás tarthatatlan nak bizonyult, mert oda vezet, hogy a ílegjoblb r o h a m m u n k á s o k nem k í v á n n a k mesteri, osztátyvezetői vagy m á s hasonló pozícióra emelkedni, semmi: sem ösztönzi őket a vezetők s z á m á r a szükséges technikai s z a k t u d á s e l s a j á t í t á s á r a , s a vezetőknek a mai fizetési gyakorlattal m á s h á t r á n y ok meölett - osiökken a tekintélyűik is.

Gyakorlati-statisztikai vagy műszaki norma M á r az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a r o h a m m u n k á s e k áltat elért norma nagyon magas 'Lenne, mert munkások nagyrészié nem t e l j e s í t h e t né. U g y a n í g y az a norma, amelyet az átlagos munkás é r d nádunk, nagyon alacsonv 'tenne, mert nem tarthatjuk miaguaikat áitOagos m u n k á s u n k dmaradiotU sáigához. A munka jobb megszervezésével, a berendezés tdljesítöképiességének nagyoibb kihasználásával, a rohammunkások tap asztallá tarnak a (felhasználásá val az átlagos munkás is rendszeresen elérheti a-.nagyobb normát. E z é r t sem egyik, sem. m á s i k norma nem lehet reális; nem feddi meg gazdasági fejDődésünk szüikiségHeteimek. Régebben a Szovjetunióban, mint m o s t a n á b a n gyakran nálunk is m e g t ö r t é nik, az a (gyakorlat alakult k i , hogy a m u n k á s ok többségéneik termelésére v o natkozó' adatok alapján áöliaipították meg -a normát, hogy a statisztikai adatok ból vették k i az á t l a g o s termelést é s így h a t á r o z t á k meg a normát. Ezeket a n o r m á k a t a Szovjet Szövetségiben gyakorlati-statisztikai n o r m á k n a k nevezték el és helytelieneikinek, k á r o s a k n a k értékelitek őket. Miben jutott kifejezésre '.ezek nek a heHyteilensiége és k á r o s s á g a ? A ;je.gszembeöt£'őbhen abban, hogy beveze tésük után rövidesen nagy mértékben t ú l s z á r n y a l t á k őket nem csak az e g y é nek, hanem a munkások tömegei is. A gyakorlati-statisztikai normáik v a l ó j á ban a munka-produktivitás és a m u n k á s keresete további növekedésének ke rékkötőivé váltak. A Szovjet Szövetségben hosszúéves. gyakorlat é s alapos e l méleti tanuümányozás után bebizonyosodott, hogy a norma m e g a l a p í t á s á n á l pontosán k i k e l vizsgáüni -a váiMa'lat é s m ű h e l y teljesítőképessége nagyoibb k i h a s z n á l á s á n a k ilbhetőiségeit, ihogy figyelimet kefjli fordítani a Cegicibb munkások: haladó termeíllési tapasztalataira, a munkások kiül/önböző képességei fejlődésé nek lehetőségeire, technikai é s kuiltirólis leikészüCtsiéigük növekedésének 'lehető ségeire sflb.. é s hogy ilegihely'esebb olyan n o r m á k a t megál-lapítani, amellyek k ö .rüC'beliül valahol a középen vannak a munkások .alaptömege, vagy az »atlagos« munkás áiütaíli elért termelési fok és azon normák/ között, amelyeket a leghala dóbb munkások érnek -e!l. Saját tapasztalatunkra és a Szovjet Szövetség szocialista gazdaságának tapasztalataira, támaszkodva, arra a k ö v e t k e z t e t é s r e futunk, Ihogy ma nekünk is olyan m ű s z a k i n o r m á k r a van szükségünk, amelyek körülbeliül 'valahol a k ö zépen vannak a fennáilűó átlagos munikatejesítmény és azon teljesítmény k ö zött, amelyet ugyanolyan technikai munkai elité telek melilett llegiha'ladóibb mun kásaink; a ro«hammunikáisok érnek el. Az. iliyen m ű s z a k i norma — Sztálin szavaivail ellve — »nagy s z a b á l y o z ó erő, amely a termelié'sben megszervezi a s z é les m i n k ásít öm egeket a m u n k á s o s z t á l y vezető elemei körüil«, ami a munka nor malizálása szempontjából és gazdasági helyzetünkben lényeges é s a'lapfontosságú. ••••••••••••

A MUNKANORMÁK. Irta. Pérrcs Márkó

Recommend Documents