A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
Betegeink között az I. Belgyógyászaton Sérülések – nem csak télen Segíthetünk..? Exkluzív interjú Liptai Claudiával
IV. évfolyam 6. szám 2002. december
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Balázs László Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Dr. Belsõ László Dr. Tóth János Prof. Dr. Jánosi András Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656
Tartalomjegyzék Betegeink között... Az I. Belgyógyászaton .....................................................................................3 Egy nap... Feitserné, Julika, radiofarmakológiai szakasszisztens életében ...................4 Segíthetünk? Sérülések – nem csak télen.............................................................................5 Elõzzük meg a felfekvések kialakulását! .......................................................8 Újszülöttek téli ellátása.................................................................................10 Exkluzív Ez a lány kell nekünk! Exkluzív beszélgetés Liptai Claudiával ....................................................11 Munkatársaink továbbképzése Kibõl lesz a szakasszisztens? ........................................................................12 Újdonságaink A Szent János Kórház az Interneten (is) .....................................................13 Minõségbiztosítás Minõségi betegellátás a Szent János Kórházban.........................................14
Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57–59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
A címlapon a Központi Röntgen épületének bejárata látható 2
A Mi Kórházunk
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
Az I. Belgyógyászaton Az I. Belgyógyászat épülete kívülrõl ugyanolyan, mint a Szent János Kórház többi épülete. Az osztály 1965-ben költözött ide, elõzõ helyén 1958-ban kezdte meg mûködését, IV. Belgyógyászatként, 54 rendszeresített ággyal. Belépve sem ér minket csalódás: egy átlagos egészségügyi intézmény képét látjuk. Az ott folyó munka viszont rendkívül nívós, kiváló szakmai gárda dolgozott és dolgozik együtt. Az elsõ osztályvezetõ fõorvos dr. Farkas György kandidátus volt 1958–1970-ig. A hetvenes években specializálódott az osztály a gastroenterologiára, az emésztõszervi megbetegedések vizsgálatára és gyógyítására. Ekkor került endoszkópos szakember – dr. Wittman István profeszszor személyében – az osztályra. Az õ nevéhez fûzõdik a sürgõsségi endoszkópos vizsgálat és az annak ellátását biztosító ügyeleti szolgálat bevezetése, hazánkban elsõként. Fontos dátum a IV. Belgyógyászat életében 1976, amikor Wittman professzor és munkatársai szervezték meg Budapesten a X. Európai Gastroenterologiai Kongresszust, s innentõl kezdve tartják számon az osztályt az ország egyik gastroenterologiai központjaként. Kialakult egy stabil gárda is, és mára a szakterület legfõbb testülete, a Gastroenterologiai Szakkollégium „A” kategóriás „Budai Gastroenterologiai Centrum”-ként ismerte el a kórházat. De kanyarodjunk még egy kicsit vissza az elõdökhöz! 1977 januárjától dr. Szlamka István kandidátus vette át az osztály vezetését. Szlamka fõorvos úr gastroenterologiai ultrahang- és biokémia laboratóriumot létesített, s tovább mûködött a teljes endoszkópos spektrumot felölelõ mûszerpark is. Így az osztályon hazánkban elsõként jött létre videoendoszkópos rendszer, elsõ-
2002. december
ként végeztek ultrahanggal vezérelt májmintavételt, illetve háromdimenziós ultrahang-diagnosztikát és vezették be a májkeringés Dopplerultrahang vizsgálatát. Természetesen az új eljárásokról, az elért eredményekrõl számos publikációt megjelentettek, s az itt dolgozó stáb több tagja tudományos minõsítést is kapott. Közben a profil tovább bõvült: endoszkópia, gastroenterologiai ultrahangvizsgálat, speciális biokémiai vizsgálatok, diétás tanácsadás, valamint a modern gastroenterologiai gyógykészítmények kipróbálása. Osztályára méltán büszke dr. Székely György kandidátus is, aki már az egyetemen az ultrahang-diagnosztika felé orientálódott, pályáját a Szent János Kórházban kezdte, s 1993-ban nevezték ki az osztály élére. Természetesen – mint egy oktatási központ vezetõje – õ maga is tart elõadásokat és publikál, mint például a most megjelent Belgyógyászati ultrahang-diagnosztika címû tankönyvben, melynek több fejezetét is õ írta. Az osztálynak járóbeteg-rendelés és fekvõbeteg-ellátás része is van. Utóbbi 1997. március elsejétõl I. Belgyógyászatként 65 ággyal üzemel, ami a betegforgalmat tekintve megfelelõ. Az osztályon sok orvos fordul meg, ami nem meglepõ, tekintve, hogy oktatási központként is üzemel. Vagyis itt a medikusok, pályakezdõ orvosok, szakemberek megtanulhatják az összes – a szakterületen létezõ – módszert és eljárást. A Magyar Gastroenterologiai Társaság Ultrahang Szekciója szervezésében rendszeresen indítanak kéthetes, ultrahang-diagnosztikai szaktanfolyamokat belgyógyászok számára, amelynek elméleti és gyakorlati oktatását az osztály szakemberei is végzik.
www.janoskorhaz.hu
Míg azonban az orvosok száma kielégítõ, addig a nõvéreké messze nem az – mint a magyar egészségügyben általában. De munkájuknak köszönhetõen a betegek ezt nem „sínylik” meg. J. Tiborné 1999 óta jár a Szent János Kórházba és meg van elégedve az ellátás színvonalával. Korábban egy másik fõvárosi kórházban kezelték, majd beleesett abba a hibába, amibe manapság oly sokan: gyógyultan távozott, s úgy gondolta, nem rabolja idejét holmi kontrollokkal. Sajnos az emberek többsége így van ezzel: csak akkor és addig fogadnak el orvosi segítséget, amíg komoly a baj. Szerencsére egyre többen belátják, hogy az emésztõszerv az ember egyik leggyengébb pontja, amivel nem lehet tréfálni. R.C. négy éve él Magyarországon, szülõhazája Anglia. „Belügyi” problémáival rendszeresen visszatér a járóbeteg rendelésre. Nagyra értékeli azt a szaktudást, amellyel a magyar orvosok és ápolók bírnak. Azzal a céllal mentem az osztályra, hogy a jó és a rossz oldalát egyaránt bemutassam. De – legnagyobb örömömre – „csak” jó oldalt tapasztaltam.
3
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...nap... • Egy nap... • Egy nap...
Feitserné, Julika, radiofarmakológiai szakasszisztens életében Amikor egy borongós novemberi napon beléptem a Szent János Kórház II. Belgyógyászatának épületébe, az volt a célom, hogy interjút készítsek Feitserné Kálmán Júliával arról, hogyan telik egy napja. Semmi mást nem tudtam róla, csak azt, hogy az Izotóplaborban dolgozik, mint szakasszisztens. Azonban ez számomra nem mondott sokat. Ám beszélgetésünk során kibontakozott elõttem egy olyan szakma, mely legalább annyira szép, mint amennyire veszélyes. Feitserné, Julika, radiofarmakológiai szakasszisztens. Ugye milyen szép, titokzatos kifejezés?
Hogyan lesz valakibõl radiofarmakológiai szakasszisztens? Orvosnak készültem, de helyhiány miatt nem vettek fel. Végül 1970-ben a Szent János Kórház központi laboratóriumában kezdtem el
Mit is jelent ez? Az izotóp-laborban dolgozom. Feladataim közé tartozik többek között az is, hogy reggel 7 órakor, amikor megérkezem, a meleglaborban található generátorból lefejtem az izotópot. Az izotóp egy sugárzó anyag, amit intravénásan beadunk a betegnek. Ezután a páciens befekszik a kamera alá, s a felvételen megjelenik a látni kívánt szerv. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy ez az eljárás a röntgen fordítottja: itt nem arról van szó, hogy a gép besugároz, hanem arról, hogy a beteg kisugároz. A másik különbség, hogy míg a röntgen pillanatfelvételeket készít, itt lehetõség van folyamatok megfigyelésére is. Van olyan beteg, aki akár egy órát is fekszik a kamera alatt, így például az is látható, hogyan ürül a veséje.
4
Minden reggel végigjárjuk a szinteket. A munkaköröm jóformán kimeríti a beteggondozás fogalmát is, hiszen a legtöbben évek, évtizedek óta visszajárnak. Ebben a laborban dolgozni sokkal felelõsségteljesebb és veszélyesebb is. Felelõsségteljes, hiszen nekem kell kimérni az elõírt dózist, amit azután megkap a beteg. Nagyon keskeny a határ az épp elég és a túl sok között. Vigyázni kell, hogy a beteg épp annyit kapjon, amivel elvégezhetõ a vizsgálat, s így több haszna van, mint amennyit árt a sugárzás. Az izotóp veszélyes a betegre, de veszélyes az orvosra, aszszisztensre nézve is – õk szinte folyamatosan sugárzásnak vannak kitéve. Ebbõl következik, hogy szigorú elõírásokat kell betartanunk. Minden itt dolgozónak – még a takarítónõknek is – viselnie kell egy sugárzásmérõt. Az én feladatom, hogy rendszeres idõközönként ellenõrizzem, senki nem lépte át a megengedett limitet. Ha valakinél esetleg elõfordulna, hogy a „kelleténél” több sugarat kap, akkor az illetõt át kell helyezni más, sugármentes munkakörbe. De erre eddig még nem volt példa. Továbbá az is meg van határozva, hogy a 8 órás munkaidõbõl maximum 6 órát tölthetünk sugárban.
Mit szól mindehhez a családja? dolgozni. Nagyon szerettem az ottani munkámat, de 1994-ben vezetõváltás történt, s az új fõorvossal sehogy sem jöttem ki, mint ahogy több más kollégám sem. Akkor a kórház vezetõsége felajánlott itt, az izotóp-laborban egy állást, amiért a mai napig hálás vagyok. Újra visszaültem az iskolapadba, s kitanultam egy új szakmát.
Teljesen új volt ez a szakma az Ön számára? Igen, hiszen addig, 25 éven át beteget csak kémcsõben láttam. Itt viszont személyesen találkozom velük.
Tulajdonképpen örültek, amikor átkerültem ide. Reggel 7 órakor kezdõdik a munkaidõm és délután 2 óráig tart. Itt nincs túlóra, nincs ügyelet. Így több idõt tölthetek a férjemmel és 10. osztályos fiammal. Természetesen – mint az egészségügyben dolgozók általában – én sem vagyok túlfizetve. De ebben a szakmában nem is a pénzért dolgoznak az emberek, hanem a munka szépségéért. Azért, mert látom, hogy van értelme, amikor egy páciens gyógyultan távozik. Figyelem az arcát és hiszek neki. Hiszen sugárzik róla az elégedettség.
A Mi Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
Sérülések – nem csak télen A tél beálltával, amikor leesik az elsõ hó, megszaporodnak a balesetek, a csúszós utakon gyakrabban fordulnak elõ közlekedési balesetek, az idõs emberek elcsúsznak, csípõtáji törést, csuklótörést, válltáji törést szenvednek, de fiatalabbaknál is gyakoribb a bokatörés, lábszártörés, a síbalesetek során a sícipõ szára feletti lábszártörés és a térdsérülések. A balesetek jó része fokozott óvatossággal elkerülhetõ. Cikkünkben most azokkal a leggyakoribb idõskori sérülésekkel foglalkozunk, melyek idõs betegeknél, fõleg nõknél a csontritkulás miatt egyébként is igen gyakoriak.
Csípõtáji törések Az egyik leggyakoribb sérülés, mely kizárólag mûtéttel kezelhetõ eredményesen. A combnyakon, a tokon belül keletkezõ sérülés a combnyaktörés, a tokon kívül a combcsont felsõ végén létrejövõ törést pertrochanter törésnek nevezzük. Lényeges a két törésforma megkülönböztetése, mert más a gyógyhajlam és a mûtéti megoldás is. Mindkét törésforma nagy fájdalommal, járásképtelenséggel jár. A gyors gyógyulás érdekében, ha a beteg állapota, egyéb betegségei lehetõvé teszik, általában még a sérülés napján megoperáljuk. Ha nem végezhetõ mûtét, átmenetileg húzókezelést alkalmazunk, melynek célja a törés átmeneti helyretétele, nyugalomba helyezése, fájdalomcsillapítás. Tapasztalat szerint az idõs betegek többsége akkor van a legjobb állapotban, amikor bekerül a kórházba, szükséges azonban a folyadékháztartás rendezése, a szív és vérkeringés támogatása és vérátömlesztés a szivacsos csontból a töréskor keletkezõ vérzés, illetve az idõs embereknél gyakori idült vérszegénység miatt.
2002. december
Combnyaktörés esetén a beavatkozás azért sürgõs, mert minél tovább marad elmozdult helyzetben a törés, annál inkább sérülhetnek a combfejet ellátó erek. Az erek szakadása, elzáródása a combfej elhalását okozhatja. Sajnos korán elvégzett mûtétnél (6 órán belül) is elõfordulhat késõbb combfejelhalás, kb. az esetek 20-30 százalékában. Így, ha a sérült késõn kerül orvoshoz, ha 70 év felett van és ha a törés elmozdulása nagy, szóba jöhet a combfej eltávolítása és protézis beültetés is. A szokásos mûtéti eljárás azonban a combnyakcsavarozás. Ha lehetséges, a pertrochanter törést is még a sérülés napján megoperáljuk. A combnyaktöréssel ellentétben a gyógyhajlam jó, combfejelhalással nem kell számolni, a sürgõsséget az indokolja, hogy az idõs betegek rosszul tûrik a hosszas fekvést, tüdõgyulladás, mélyvénás trombózis, felfekvés, hólyaghurut alakulhat ki. Mûtét elõtt még az ambulancián kikérdezzük a beteget korábbi betegségeirõl, megtörténik a laboratóriumi vizsgálatokhoz szüksége vér és vizelet levétele, a hólyagba katétert helyezünk, mert a gerincvelõi érzéstelenítés miatt mûtét után néhány óráig a beteg nem lesz képes vizelni. Az altatóorvos is megvizsgálja a beteget és feltesz még néhány speciális kérdést. Mûtét elõtt a beteg vénájába infúziót kötnek be, EKG-t készítenek. A mûtét elõtt enni és inni már nem szabad. A mûtõben az altatóorvos gerincvelõi érzéstelenítést végez, majd a beteget speciális asztalra fektetjük. A sérült oldali végtag húzásával és forgatásával, röntgenképerõsítõvel el-
www.janoskorhaz.hu
lenõrizve helyretesszük a törést, majd a mûtéti terület lemosása és steril lepedõkkel történõ letakarása után a comb oldalán ejtett metszésekbõl végezzük a mûtétet. A mûtét után legalább 24 órát laposan kell feküdni, az érzéstelenítés után esetleg fellépõ fejfájás megelõzésére. A trombózis megelõzésére vérhígító injekciókat adunk. A hozzátartozók megkapják a járókeret kiváltására szóló receptet. A mûtét utáni napon a sebet átkötjük, a sebbe behelyezett csövet valószínûleg eltávolítjuk. A beteg az ágyában felülhet, majd 1–2 napon belül felkelhet, mindkét lábszárra rugalmas pólyát kap, és gyógytornász segítségével, járókerettel felállhat, majd el is indulhat. Teljes testsúllyal az operált végtagot nem szabad terhelni, mert a törés elmozdulhat. A seb gyógyulása után, általában a 10. nap környékén a varratokat eltávolítjuk és záró röntgenfelvételeket készítünk az operált csípõrõl. Ha
5
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? minden rendben van, a beteg el is hagyhatja a kórházat. A vérhígító kezelést célszerû folytatni, legalább 6 hétig mûtét után. A beteg minden, a bennfekvése alatt vele történtekrõl zárójelentést kap két példányban, melybõl az egyik példányt háziorvosának átadhatja. Csípõtáji törés után általában 3 hónapig csak a járókerettel, részleges terheléssel szabad közlekedni (a törés jellegétõl, a csontegyesítõ mûtét stabilitásától függõen az operáló orvos megmondja, mennyi súllyal szabad a végtagot terhelni). A lakásban célszerû a szõnyegeket felcsavarni és félretenni. Ha a beteg jó állapotban van és szállítása megoldható, az otthonában történõ megfelelõ gyógytornakezelés meggyorsítja a teljes gyógyulást. A harmadik hónap végén a beteget a család vagy a mentõ ellenõrzésre viszi be a megadott idõpontban a járóbetegrendelésre. A beteg elmondhatja, van-e panasza, ellenõrizni lehet az ízületek mozgását és röntgenfelvételeket kell készíteni, melyen látható a törés és a csavarok helyzete, követhetõ a törésgyógyulás folyamata és az is látható, nincs-e hajlam combfejelhalásra. Ha valamilyen probléma merül fel, az operáló orvos gyakrabban fogja ellenõrizni vagy akár visszaveszi a beteget az osztályra. Ha azonban mindent rendben találunk, javasolni fogjuk a járókeret botra cserélését. Így is legalább három évig évente egy alkalommal látni kívánjuk a beteget, a combfejelhalás veszélye miatt.
Combnyaktörés – csavarozás Célmûszerek segítségével két 7 mm vastag kanülált combnyakcsavarral és kis támasztólemezzel rögzítjük a letört combfejet. A mûtét végén az operáló orvos a sebet bevarrja, az utólagos vérzés lebocsájtására csövet helyez a sebüregbe, majd nyomókötést helyez fel a végtagra, végül pedig röntgenfelvételeket készíttet.
6
Pertrochanter törések Több mûtéti módszer is rendelkezésre áll. A törés típusától, a beteg életkorától függõen választjuk ki a megfelelõ eljárást. Általában gamma szegezést, illetve annak valamelyik változatát végezzük. A mûtét lényege egy vastag csõszerû szeg bevezetése a combcsont velõüregébe a tomportáj felõl, melyben furatok vannak. Úgy rögzítjük a törést, hogy a szeg felsõ furatán vagy furatain keresztül a combfejbe egy vastagabb vagy 2 vékonyabb csavart vezetünk be, a szeg végén lévõ furatokon keresztül pedig reteszeljük 1–2 csavarral. A combnyakcsavar behelyezése után a görög gamma betûre emlékeztetõ képet látunk, innen az eljárás neve. A mûtét után a kis metszéseket rétegesen bevarrjuk és a további kezelés a combnyaktöréshez hasonlóan történik.
Csuklótáji törések A leggyakoribb törés, mely általában elesés, letenyerelés folytán jön létre az orsócsont csukló felõli részén, azon a szakaszon, ahol a leggyengébb a csontszerkezet, ezért az „orsócsont típusos helyén lévõ törés”-nek nevezzük. Az esetek többségénél helyretétel és gipszrögzítés elegendõ, néha azonban szükség van kiegészítõ, bõrön át végzett tûzõdrótos rögzítésre, illetve lemezzel vagy külsõ rögzítõvel végzett mûtétre. A fedett tûzés a konzervatív kezelés kiegészítése, bár mûtõben végezzük, és gipszrögzítésre ebben az esetben is szükség van.
Konzervatív kezelés A törés helyretétele helyi érzéstelenítésben történik: a töréskor keletkezett vérömlenybe steril körülmények között érzéstelenítõ oldatot fecskendezünk. Amikor a fájdalom megszûnt, a csuklótájék elzsibbadt, sásból font ujjhúzókat helyezünk fel
a sérült kéz ujjaira, és húzás-ellenhúzás mellett helyretesszük a törést. Kibélelt gipszsínt helyezünk fel az alkarra, mely az ujjak tövétõl a könyökhajlatig ér, és úgy modelláljuk, hogy megfelelõen rögzítse a törést. Amikor a gipsz megkötött, még a gipszelõbõl távozás elõtt, minden pólyamenetet felvágunk az utolsó szálig, és átpólyázzuk. Erre azért van szükség, mert a csuklótájék várhatóan még tovább dagad, és a feszes pólyamenetek elszoríthatják a kéz vérellátását. A röntgenfelvételek elkészítése után a beteg figyelmét erre a tényre külön felhívjuk és másnapra keringésellenõrzésre vissza is rendeljük. Javasoljuk, hogy karját ne lógassa, lehetõleg polcolja fel. A duzzanat 3–4 nap alatt megszûnik, a gipszsín meglazul, nem rögzít már megfelelõen. A sínt függesztésben távolítjuk el, hogy a törés ne tudjon elmozdulni, és körkörös alkargipszet helyezünk fel, ugyanúgy modellálva, mint az elsõ helyretételkor. Ekkor már érzéstelenítésre nincs szükség. Röntgenfelvételeket készítünk és a beteget hazabocsátjuk. Már ekkor el kell kezdeni az utókezelést, az ujjak, könyök, váll tornáját, azért, hogy megakadályozzuk a nem rögzített ízületek elmerevedését, melyre fõleg idõs korban fokozott a hajlam. A beteget a 3. héten is megvizsgáljuk, ha a törésben elmozdulás jött volna létre, újra átgipszeljük, esetleg a fedett dróttûzés is szóba kerülhet. Elmozdulás azonban megfelelõ indikáció és gondos kezelés mellett általában nem jön létre. A gipszet az 5–6 héten távolítjuk el és most már gipsz nélkül folytatjuk a tornát. Legalább 4 hét szükséges, mire a korábbi mozgások helyreállnak. Gipsz helyett mûanyag alapú merev rögzítés is felhelyezhetõ.
Fedett tûzés A konzervatív kezelés kiegészítésére, ha a törés jellege megkívánja,
A Mi Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? mûtõben, a karfonat vezetéses érzéstelenítésével a bõrön keresztül néhány 2 mm tûzõdróttal a törtdarabokat egyesítjük. Az érzéstelenítés miatt kórházi felvétel szükséges, legfeljebb 1–2 napra. A duzzanat megszûnte után elõfordulhat, hogy a tûzõdrótok tapinthatóvá válnak, esetleg kilyukasztják a bõrt. A beteg figyelmét felhívjuk arra, hogy ha a gipsz alatt fájdalom jelentkezne, belázasodna, azonnal jelentkezzen. Az utókezelés lényegében azonos a fent leírtakkal. A gipsz eltávolítása után bõrápolást végeztetünk (áztatás, krémezés babakrémmel) és néhány napon belül eltávolítjuk – helyi érzéstelenítésben – a tûzõdrótokat, hogy az esetleges fájdalom a tornakezelést ne akadályozza.
Külsõ rögzítõ Darabos jellegû törés esetén alkalmazzuk, általában az ízületi felszín rögzítéséhez tûzés is szükséges. A
mûtét során a karfonat vezetéses érzéstelenítése után a törést húzás-ellenhúzással helyretesszük, a III. kézközépcsontba és a töréstõl távolabb az orsócsontba olyan csavarokat helyezünk be, melyekre a bõrön kívül rögzítõ keret erõsíthetõ. A rögzítést 5–6 hétig fenntartjuk, de a 3–4 héten a keret húzásán csökkentünk, hogy a szalagok, inak túlnyújtását elkerüljük. 2–3 nap kórházi benntartózkodás után hazaengedjük a beteget, elõtte megtanítjuk az ujjak, könyök és a vállízület tornáztatását, illetve a csavarok bemeneti helyén a bõr ápolását, tisztán tartását.
Támasztólemez felhelyezés Azokban a ritkább esetekben alkalmazzuk, amikor az orsócsont tenyéri oldalának pereme letörik. A mûtét azért szükséges, mert az ízületi felszínt csak így lehet teljesen helyreállítani. A mûtétet karfonati vezetéses érzéstelenítésben, a jó látási vi-
Színes hírek az egészségügy világából Vészhelyzet a levegõben A repülés nagyon megterhelheti a szervezetet, becslések szerint évente mintegy 500–1000 utas hal meg szívroham, stroke vagy tüdõproblémák következtében a levegõben, 2000-ben repülõgép-balesetben pedig 658-an haltak meg. A New Scientist nemrégiben végzett vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy sok életet meg lehetne menteni, ha a légitársaságok néhány egyszerû lépést megtennének mentõcsomagjaik minõségének javítása érdekében, például defibrillátort tartanának a fedélzeten. A technika ma már lehetõvé teszi, hogy egy beteg utas életjelenségeit megmérjék, és egy földi központba irányítsák, ahol egy szakember azonnali elsõsegélyt nyújthat a betegnek. Mindezidáig a világ 278 légitársasága közül csupán egy volt, amelyik beruházott az új technológiába. Forrás: InforMed www.informed.hu
2002. december
www.janoskorhaz.hu
szonyok elérésére vértelenítésben végezzük. A csuklótájékot a tenyéri oldalon feltárjuk, félretartjuk az ereket, a középideget és a hajlítóinakat, felhelyezzük a T alakú lemezt és kis csavarokkal rögzítjük. A sebet rétegesen, szívódrain felett bezárjuk. A mûtét utáni napon a csövet általában eltávolítjuk, és ha a duzzanat kezd csökkenni, a seb gyógyul, a 3–4 napon el is engedjük a beteget. Hazamenetel elõtt megtanítjuk a nem rögzített ízületek tornásztatását. Gipszrögzítés ideális esetben csak a varratszedésig szükséges, ekkor végezzük el általában a záró röntgenfelvételeket is. A tornát gipszlevétel után is folytatjuk a mozgások teljes helyreállásáig, a lemezt 8–12 hónap múlva, egy újabb rövid kórházi benntartózkodás alatt távolítjuk el. Dr. Glanz János fõorvos Traumatológia
Kitüntetések B a t t hy á ny - S t ra t t ma n n László születésének 132. évfordulója alkalmából, szakmai elismerésben részesítette két munkatársunkat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. Az ünnepségre a Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti dísztermében került sor, ahol Dr. Papp Gizella fõorvos (Gyermeksebészeti és Égési Osztály) „Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter díszoklevele” kitüntetést, Szalóki Sándorné fõnõvér (Krónikus Belgyógyászat) „Egészségügyi, szociális és családügyi miniszteri dícséret” kitüntetést vehetett át.
7
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
Elõzzük meg a felfekvések kialakulását! Intézetünkben naponta átlagosan több mint 1000 beteget látunk el. Betegeink 20–22 százaléka fekvõbeteg, akiket állapotuk rövidebb, hoszszabb idõre ágyhoz köt. Az ágynyugalom sajátos veszélyeket rejt a beteg számára. A tartós fekvõ állapot izomsorvadást (atrophiát) okoz, ízületi merevségek (kontraktúrák) alakulhatnak ki, tüdõgyulladás veszélyezteti a beteget (pneumonia – hiposztatikus, aspirációs), bélrenyheség, székrekedés elõfordulása valószínû. Mindezeken kívül tovább rontja a beteg állapotát az elégtelen táplálkozás, csökkent folyadék-, energia-, fehérje-, vitamin-, és ásványisó-bevitel. A fekvõ, immobil betegeink fokozattan veszélyeztetettek felfekvések (decubitusok) kialakulására. Nagyon fontos, hogy felismerjük a kockázatokat és legjobb tudásunk szerint megelõzzük azokat: a mobilizálás – mozgatás (ágyban forgatás, az izületek aktív és passzív kimozgatása) kiemelkedõ tényezõje a hatékony megelõzésnek. A késõbbi rehabilitáció szempontjából kulcsfontosságú, hogy ebben a kritikus ágynyugalmi szakban mi történik a beteggel, hogyan kezeljük az állapot okozta kockázatokat. Minden erõforrást mozgósítani kell, hogy a beteget épségben megõrizzük a késõbbi rehabilitálhatóság érdekében. Az immobilitás kockázatai közül kiemelném a decubitus (nyomási fekély) – felfekvés kockázatát. Aki már valamilyen formában találkozott ezzel a betegséggel, állapottal – érzékelte az általa okozott fájdalmat, testkép sérülést – az átérzi életminõség romboló hatását.
8
Mi a decubitus vagy felfekvés? A tartós nyomásnak kitett szövetek (bõr, izom) a nyomási pontokon (fõleg a csontos kiemelkedések fölött) részlegesen vagy teljesen elhalnak. A nyomó, nyíró és dörzsölõ erõk hatására romlik ezen szövetek vérkeringése, és egy bizonyos kritikus nyomás elérésénél elzáródnak a kapillárisok, megszûnik a szöveti vérkeringés ezen a körülhatárolt nagy nyomásnak kitett területen. A szövet nem kap éltetõ oxigént, tápanyagokat, és a sejtek anyagcseréjének termékei, hulladékai sem szállítódnak el. Megindul a szövet bomlása, szétesése. Az elsõ jel a bõrpír (I. stádium)- a bõr kifényesedik, vörösödik. Ha megnyomjuk ujjunkkal a vörös területet, az nem fehéredik ki, mint a még kompenzált nyomástüneteknél történik. A II. stádiumban a bõr felhólyagosodik, bereped, hámhiány keletkezik. Mivel a bõrfolytonosság megszakad, fokozódik a fertõzésveszély. A szövetelhalás jelentkezhet száraz nekrózisként, ilyenkor a bõr a vörösödés után fokozatosan lilává, majd feketévé válik, vagy nedves nekrózisként a szövetek elfolyósodnak és egyre mélyebb üreg keletkezik. A III–IV. stádiumú felfekvés mélyre terjedõ, a bõrt teljes mélységében érinti, ez ráterjed a bõr alatti szövetekre, izmokra, akár csontig is hatolhat.
Az elõrehaladott állapotában a felfekvés gyógyítása rendkívül nehéz feladat, költséges, idõigényes, fáradságos munka. Mint minden más betegségnél, itt is legfontosabb feladatunk a megelõzés kell legyen. Intézetünkben másfél éve a Braden féle rizikóskálát használjuk a veszélyeztetett betegek kiszûrésére. Ez a skála a fõ kockázati tényezõket vizsgálja: • szenzoros érzékelés (érzi-e a beteg, hogy bizonyos testrésze elzsibbadt, és ennek hatására testhelyzetet változtat, vagy azt tudjae jelezni.), • bõrnedvesség – inkontinencia- vizelet, széklettartási nehézségei esetleg képtelensége van-e a betegnek, fokozott izzadás fennáll-e, • aktivitás: ágyhoz kötött, székhez kötött, alkalmanként jár, önállóan sétál, • mozgékonyság (járóbeteg, fekvõbeteg, teljesen immobil önállóan nem tud megmozdulni az ágyban), • tápláltság – tápanyag bevitel fedezi-e a beteg napi szükségleteit?
A Mi Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Nyíró erõk problémát jelenteneke? Ha a beteg nem tudja magát megemelni (pl. ágytál behelyezésénél), akkor fokozott veszélyt jelent a beteg mozgatásánál a nyíró, súrlódó erõk megjelenése. Az egyéni kockázatok felmérése eldönti, hogy szükség van-e prevenciós lépések megtételére.
Hogyan elõzhetjük meg a felfekvést? Legfontosabb a lehetõség szerinti, legkorábbi mobilizáció megkezdése, és a nyomási kritikus pontok nyomásmentesítése (keresztcsont, tompor, sarok, bokák). Ebben a munkában minden erõforrást mozgósítanunk kell. A beteget meg kell gyõznünk együttmûködése szükségességérõl, fel kell világosítanunk a rá leselkedõ veszélyrõl. Az aggódó hozzátartozók sokat segíthetnek egyrészt aktív segítségükkel, másrészt lelki támaszt, impulzust adnak az elesett betegnek, lendületet, erõt, hogy bízzon gyógyulásában, visszailleszkedésében a betegségét megelõzõ normális életébe. A beteg mozgatásánál mindig tartsuk szem elõtt az orvos utasításait, a beteg fizikai képességeit. A mobilizálásnál tartsuk be a fokozatosság elvét, kérjük gyógytornász szakmai segítségét. Önállóan mozgásra képtelen beteget 2–3 óránként forgassuk. Igyekezzünk úgy elhelyezni a beteget, hogy a nyomási pontokat ne terheljük. Ilyen pozíció a 30 fokos szögben történõ oldalra fordítás – a nyomást ebben az esetben a nagy farizom egyenletesen nagy felületen osztja el. A jobb és a bal oldalra helyezést párnákkal tehetjük biztonságossá. Az ízületeket mozgassuk át, és a pozicionálásnál középállásban kényelmesen alátámasztva helyezzük el õket. Vigyázzunk, kerüljük a kényszertartások kialakulását (pl. a lábfej hátra fordulása). Étkezéseknél a beteget
2002. december
ültessük fel, és amikor az állapota lehetõvé teszi, ajánlatos a hosszabb kiültetések biztosítása.
Jó tanácsok A beteg bõrét tartsuk mindig tisztán és szárazon. Az ágynemûn ne legyen gyûrõdés, minden esetlegesen nyomást okozó tárgyat el kell távolítani a beteg ágyából. A bõrt rendszeresen figyeljük, a legkisebb elváltozás esetén fokozzuk prevenciós tevékenységünket. Ajánlatos a bõrtápláló prevenciós célokra ajánlott krémek használata és az enyhe bedörzsölés, masszírozás. Kivörösödött bõrt tilos masszírozni. Alkoholos készítmények használata bedörzsöléshez nem ajánlott, ugyanis szárítják a bõrt. A megelõzést sokban segítik a prevenciós eszközök használata: váltakozó nyomású légmatracok, zselés könyök és sarokvédõk vagy gyûrûk. Az Intézet anyagi lehetõségei szerint fokozatosan bõvíti prevenciós eszközparkját. Intézetünkben a 2000. évben indult Decubitus Program keretében figyeljük az osztályokon elõforduló decubitusokat, kötelezõ a beérkezõ betegnél a 24 órán belüli kockázatfelmérés elvégzése. Minden osztályon egy orvos, illetve két szakdolgozó feladata, hogy a prevenciót és a decubitus kezelést kézben tartsa. A felfekvések megelõzésében nagyon nagy szerepet tulajdonítunk a betegek és hozzátartozók tájékoztatásának. Alapvetõ joga az embernek, hogy megfelelõ felvilágosítást kapjon nemcsak betegségérõl, aktuális állapotáról, hanem azokról a kockázatokról is, amelyek életét jelentõsen befolyásolhatják. Remélem ennek a pár sornak segítõ és gondolatébresztõ hatása nem marad el. Felföldi Katalin diplomás ápoló
www.janoskorhaz.hu
Színes hírek az egészségügy világából A séta hatása az egészségre Míg meglehetõsen sok bizonyíték ismert arra nézve, hogy az élénk testmozgás véd a szívbetegségek ellen, sokkal kevesebb van azt bizonyítandó, hogy a napi séta hasonlóképpen hat. A Harvard Medical School kutatói a közelmúltban tették közzé egy tanulmányuk eredményeit, amelyben a sétának a szívbetegségek kockázatára gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy a gyors séta és a heti legalább 2,5 óra élénk testedzés egyenlõ mértékben véd a szívbetegségek ellen. Mindkettõ mintegy 30 százalékkal csökkenti a kockázatot. A kockázatcsökkenés független volt a kortól, etnikumtól, testtömeg-indextõl, és a testmozgás idõtartamával és intenzitásával együtt nõtt. A kutatók azt is tapasztalták, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata jelentõsen nõtt az ülve és fekve töltött idõ hosszával. Azoknál a nõknél, akik 16 vagy annál több órát töltöttek ülve vagy fekve, a kockázat 68 százalékkal nagyobb volt, mint akik csupán 4 órát vagy annál kevesebbet ültek. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a mérsékelt intenzitású edzés, például a séta, jelentõs cardiovascularis elõnyökkel jár a posztmenopauzás nõknél. Forrás: www.informed.hu
9
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
Újszülöttek téli ellátása Az újszülött érkezése minden családban nagy izgalommal jár. Az Újszülött osztály dolgozói – majd a háziorvos és a védõnõ – az édesanya kérdéshalmazával találja szemben magát, amire mindegyikünk igyekszik megnyugtató válaszokat adni. A szó azonban elszáll, ezért az alábbiakban néhány – ilyenkor télen aktuális – az újszülöttek, kis csecsemõk táplálásával, levegõztetésével, ápolásával kapcsolatos kérdésben szeretnék tanácsot adni a téli hónapokban szülõ édesanyáknak. A táplálás kérdését a legegyszerûbb megválaszolni, hiszen a szoptatás az ideális táplálás az élet elsõ hat hónapjában. Az immunrendszerünknek oly nagy kihívást jelentõ téli hónapokban pedig különösen fontos, hogy az éretlen immunrendszerrel rendelkezõ kisbaba készen kapja a védõanyagokat. A ma rendelkezésre álló csecsemõtápszerek majdnem minden elvárásunkat kielégítik, amit a baba táplálékával szemben támasztunk – megfelelõ arányú és minõségû fehérje, szénhidrát, zsír, elegendõ nyomelem, vitamin – kivéve azokat a természetes anyagokat, amelyek a téli légúti betegségekkel szemben jelentenek védelmet a csecsemõknek. Ebben pótolhatatlan az anyatej. Az újszülöttnek, kis csecsemõnek, ha jól szopik nincs szüksége kiegészítésre, még teáztatásra sem. Ehhez azonban az kell, hogy a testsúlykilogrammra számított 120–150 ml anyatej rendelkezésére álljon naponta. A központi fûtés általában jelentõsen szárítja a szoba levegõjét, a nem megfelelõ páratartalmú levegõ pedig kiszárítja a baba nyálkahártyáit, ami sokszor megmagyarázhatatlan éjszakai köhögéseket okoz az egyébként jó állapotú csecsemõnél. Itt el is érkeztünk egy új problémához, a megfelelõ öltöztetéshez. Sokszor okoz gondot, hogy miként
10
lehet megállapítani azt, hogy nem fázike a csecsemõ, illetve – ami ugyanilyen diszkomfort érzést okoz számára – nincs-e túl öltöztetve. A hûvös kéz nem jelenti azt feltétlenül, hogy fázik, a melegnek tapintott test pedig nem jelent mindig lázat. Az öszszeszokás néhány hete után az anyuka tapintásra már legtöbbször megmondja, hogy gyermekének mikor van melege, illetve mikor fázik. A szoba hõmérsékletét tekintve a 23–24 °C megfelelõ páratartalommal lehetõvé teszi, hogy a csecsemõt úgy öltöztessük, hogy szabadon mozoghasson. Túl melegben, illetve túl hidegben a baba nem pihen jól, valamint hajlamosabb a megfázásra, ha túlságosan különbözõ hõmérsékletû helyiségek között mozgatjuk. Sokszor feltett kérdés, hogy milyen hõmérsékletnél, milyen idõs korban szabad levegõre vinni õsszel, télen a csecsemõt. 2 hetes korig tartsuk szobahõmérsékleten, ettõl kezdve fokozatosan szoktassuk a kinti levegõhöz. Az elsõ idõben csak az ablaknyitás ajánlott, amit, ha 0 fok alatti hõmérséklet van a továbbiakban is célszerû alkalmazni. Szép, napsütéses téli napon egy-egy órára – jól felöltöztetve a babát – menjünk sétálni! A mamának is jót tesz a mozgás, a mindennapok rutinjából való kikapcsolódás a jó levegõn. Nagyon fontos! Teraszon magára hagyva ne altassuk a csecsemõt! Ez
nemcsak a téli hónapokra vonatkozik, de ilyenkor a felöltöztetett gyermeket szinte egyáltalán nem tudjuk figyelni, ellenõrizni a gyermekkocsiban. Mivel a baba bõre ilyenkor kevésbé szellõzik, mint nyáron a lenge rugdalózóban vagy meztelenül, nagy gondot kell fordítani a bõrápolásra is. A száraz szobalevegõ, a kinti hideg megviseli a baba bõrét, ezért megfelelõ testápoló krémekkel gyakran kenjük az érzékeny területeket, elsõsorban az arcot. Kedves Kismama! Remélem a fentiekkel is hozzájárultam ahhoz, hogy kevesebb gond és több öröm legyen az együttlét a család új tagjával. Ehhez minden jót és sok kitartást kíván: Dr. Szabó Judit fõorvos
A Mi Kórházunk
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív
Ez a lány kell nekünk! Exkluzív beszélgetés Liptai Claudiával – Mit jelent önnek az egészség? – Mindent, de leginkább a stresszmentes életet. Azért dolgozom most ilyen keményen, hogy megteremtsem magamnak egy stresszmentes élet hátterét. – Az élete valószínûleg most nem éppen stresszmentes, hiszen a tévében két adásnak is Ön a háziasszonya. – A Claudia Show nagy állóképességet igényel, hiszen négy napig forgatunk és naponta három adást veszünk fel. Ezt már csak végig állni is nehéz. A Big Brotherben pedig minden szombaton élõben kell vezetnem a mûsort. Ez a legnehezebb. Mindig történik valami váratlan: leáll egy kamera, vagy hirtelen merül fel valami, amire frappánsan reagálni kell. Minden kimondott szónak súlya van. Nagy koncentrációt és találékonyságot igényel ez a mûsor. – Ebben a színházi évadban láthatjuk valamilyen darabban? – Hajlamos vagyok szétforgácsolni magamat. De most megbeszéltem magammal, hogy idén kicsit lemondok a színházról, hiszen a tévé mellett már nem tudnék olyan intenzíven a színjátszásra figyelni, ahogyan az megköveteli. – Meddig lehet ezt a túlfeszített tempót bírni? – Néha úgy érzem, hogy nem bírom tovább, de azután összeszedem magamat. Próbálok nem elszállni, azért mert sztár vagyok. Bár szerintem Magyarországon nincsenek sztárok, mondjuk inkább, hogy híres vagyok. A barátaim leginkább a régebbi idõkbõl valók, mert azok biztos, hogy igazak. Úgy gondolom, akkor kell majd abbahagynom a tévézést, ha már nem vagyok a csúcson, ha esetleg úgy érzem, hogy már csak szánalomból dolgozhatok. Akkor majd elmegyek Afrikába álla-
2002. december
tokat gyógyítani. Ez gyerekkori vágyam. – Miért nem lett akkor állatorvos? – A színészethez való tehetségem állítólag már a kora iskolás években megmutatkozott, amikor egyik tanárom egy esélytelennek induló felelet után, amibõl mégis jól keveredtem ki, azt mondta „Liptai fiam, belõled színész lesz!” – A Színmûvészetire nehéz bekerülni. Önnek rögtön sikerült? – Az élet kegyetlen. Azzal a lendülettel repültem ki a felvételirõl, ahogy beléptem és egészen Gór Nagy Mária tanodájáig szálltam. Isteni egy évet töltöttem ott, és életem elsõ nagy szereplését is Marinak köszönhettem a Grease-ben. Azután, talán hogy bebizonyítsam képes vagyok rá, újra elmentem a Fõiskolára felvételizni. Alkatilag meg sem közelítettem az átlagost – értse ezt mindenki úgy, ahogy akarja – Marton László, a Vígszínház igazgatója, késõbbi osztályfõnököm, mégis úgy döntött: Ez a lány kell nekem! Remélem, nem okoztam neki csalódást! – Nem tart attól, hogy a tévés karrierje miatt a színházi szakma elfordul Öntõl? – Ha boldog az ember, akkor mindegy, hogy mit csinál. A tévé most örömet okoz, kihívást és létbiztonságot jelent. Az igazság az, hogy nem találtak meg olyan szerepek, amelyeket vártam. Mármint egy színésznõ az én koromban és tapasztalatommal már nem vállal el mindent, de ez nem azt jelenti, hogy kitérek az érdekes kihívások elõl, ha lesznek. – A szépség is hozzátartozik az egészséghez? – Persze. Csak az lehet igazán szép, aki egészséges. Ha ránézek valakire és szép a haja, a bõre, a foga és
www.janoskorhaz.hu
kellemes a belsõ kisugárzása, akkor azt szépnek látom és egészségesnek. – Ön mit tesz a szépségéért? – Naponta egy órát szentelek magamnak. Nagyon fontos, hogy mindig foglalkozzam magammal annyit, amennyi jólesik. – Kevés szabadidejében mivel kapcsolódik ki? – Hobbim az alvás. Szeretek jó éttermeket felfedezni és utazni. Szenvedélyem a vásárlás, ha egy hétig nem veszek semmit, úgy érzem, lemaradtam valamirõl. Szívesen beszélgetek bárkivel és bármirõl. Ha kell a semmirõl is, de gyakran komoly dolgokról. Az otthonom azonban a legteljesebb privát szféra. Én rendezem be. Az édesanyámnak nagyon jó ízlése van, ezért õ szokta megmondani, hogy milyen sikerrel. Amikor vásárolok, van hogy beleszeretek valamibe, de nem szeretem túlzsúfolni a lakást. Néha szeretnék nagy bulikat rendezni, és magam köré gyûjteni a barátaimat. – Volt már beteg? – Mindenféle pszichés betegséget megfigyeltem már magamon, szerencsére csak átmenetileg. De a testi bajok sem kerülnek el. Potenciális áldozat vagyok. Volt már autóbalesetem, betörött a fejem, amikor futottam egy fiú után és egy másik kitette a lábát. Egyik pasim betörte az orromat, tizenhat voltam és kétségbeesetten próbáltam elhitetni az orvosokkal, hogy nekiestem az asztalnak. Azt hiszem, nem hitték el. – Volt már a Szent János Kórházban? – Igen. Az orrom kapcsán is ebben a kórházban feküdtem és nemrégen a kedvesemmel jártam itt. Szivárványhártya-gyulladása volt és egyik este be kellett jönnünk az ügyeletre. Anyáskodó típus vagyok és szeretem rögtön tudni, hogy mi történik azzal, akit szeretek, ezért kísérgetem.
11
Munkatársaink továbbképzése • Munkatársaink továbbképzése • Munkatársaink továbbképzése
Kibõl lesz a szakasszisztens? Beszélgetés Nagy Henriettával, a II. Belgyógyászat ápolónõjével A II. Belgyógyászat fekvõbetegosztálya – egy kórházhoz képest – meglepõen barátságos. Így már meg sem lepõdtem, amikor interjúalanyom személyében is egy kedves, fiatal hölgyet ismertem meg. Nagy Henrietta ápolónõ, jelenleg diabetológia szakápoló tanfolyamra jár. – Ez a tanfolyam egy alapítványi iskola szervezésében, a Magyar Diabetes Társaság szakmai támogatásával mûködik. Nagy szerencsém van, hogy felvettek. Mint megtudtam, itt minden évben három-négyszeres a túljelentkezés. Az osztályba harminchárman járunk, hetente egy napot kell az iskolában tölteni. Egyszerre csak egy tantárgyat tanulunk, s minden tantárgy vizsgával zárul. Természetesen lesznek elméleti és gyakorlati vizsgák is, mint ahogy most informatikából. – Mit nyújt ez a tanfolyam? – Egy szakmát. A diabetológiai szakápolás egy önálló szakma. Az általános szakápoló munkája ennél jóval általánosabb. Most is foglalkozom diabéteszes betegekkel, de a feladatköröm jóval tágabb, nem annyira speciális, nem annyira körülhatárolt, mint egy szakasszisztensé. – Milyen út vezetett idáig? – 1992-ben végeztem Székesfehérváron, az egészségügyi szakiskolában. De mivel nem akartam Fehérváron maradni, ezért feljöttem Budapestre állást keresni. A nagynéném ajánlotta a Szent János Kórházat. Elsõ látásra nagyon megtetszett a kórház, megfogott a hely légköre, szana-
12
tórium-jellege. Amikor pedig beléptem a II. Belgyógyászat épületébe, rögtön tudtam, hogy itt akarok dolgozni. Némi nehézség árán ugyan, de végül felvettek, s immár 10 éve dolgozom az osztályon. Ez idõ alatt
leérettségiztem, elvégeztem a két éves szakápolói tanfolyamot, majd felvételiztem az egészségügyi fõiskolára és erre a szaktanfolyamra is. Mindkét felvételim sikerült, így egy év halasztást kértem a fõiskolán, hogy elvégezzem a szaktanfolyamot, és nyelvet tanuljak. – A kórház hogyan tolerálja az ambíciózus kollégákat? – Ha tanulásról van szó, maximálisan segítenek. Winkler profesz-
szor úrnak – a II. Belgyógyászat osztályvezetõ fõorvosának –, az elõzõ és a jelenlegi fõnõvérnek is nagyon sokat köszönhetek. Közben mindig igyekeztem, hogy a tanulás ne menjen a munkám rovására és inkább a szabadidõmbõl vettem el. – Mennyiben fog változni a munkája, ha elvégzi a szaktanfolyamot? – Ezt még nem tudom. Diabetológiai szakápolóként dolgozhatok orvos mellett az ambulancián. Bizonyos szempontból jobb lesz, hiszen leszûkül a feladatköröm, azzal tudok foglalkozni, ami igazán érdekel: a diabetológiával, másrészt viszont nagyon szeretek itt, az osztályon dolgozni. Sokszor nagyon kemény munka, hiszen 12 órát kell egyhuzamban letölteni, ami bizony elég fárasztó, különösen akkor, ha mind a 48 ágyra jut beteg. Ráadásul egyikmásik páciens – például az idõs emberek – nagyon nagy odafigyelést, törõdést igényelnek. Ez nem lenne baj, ha mi, ápolók mindig elegen lennénk. Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, s ez a munka nagyfokú empátiát igényel. Meg kell találni a közös hangot a pácienssel ahhoz, hogy el tudjam fogadtatni vele a betegségét, azt, hogy meg kell változtatnia egész életmódját. Érthetõ módon nagyon nehéz rávenni õket arra, hogy ha kell – akár naponta többször is – injekcióval beadják maguknak a szükséges inzulinmenynyiséget. Szerencsére elõbb-utóbb mindenkiben tudatosul, hogy ezzel a betegséggel nem lehet tréfálni, rendszeresen járni kell ellenõrzésre, oda kell figyelni az étkezésre és a megfelelõ gyógyszeres ellátásra, hisz a cukorbetegségnek súlyos szövõdményei lehetnek. De minderrõl bõvebbet egy év múlva mondanék…
A Mi Kórházunk
Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink
A Szent János Kórház az Interneten (is)
A honlapon megtalálható az Intézet története, a fekvõbeteg osztályok és járóbeteg-rendelések felsorolása, az igazgatási struktúra, egy korszerû
2002. október 13-a jelentõs nap az Intézet életében. Megjelentünk az Interneten (is). Mindazok, akik figyelemmel kísérik Intézetünk munkáját és tesznek is a sikerekért, örömmel nyugtázzák, hogy a kórház történetének második száz éve jól kezdõdik. A növekvõ betegforgalom és korszerû vezetési módszerek alkalmazása hozzásegítették az Intézetet anyagi stabilitásának megteremtéséhez. Ezt követõen mód nyílott arra, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek közelítenek ahhoz a színvonalhoz, ami elvárható egy fõvárosi regionális egészségügyi centrumtól. Jelen írás csak az internetes honlap megjelenésére szeretné az olvasók figyelmét felhívni. telefonkönyv, a kórház megközelíthetõsége stb. Talán minden felsorolásnál többet mond, ha valaki megnézi a honlapot. A honlapon idõrõlidõre friss híreket is közlünk (pl. a tudományos ülések programja stb.). A Szerkesztõség örömmel várja az olvasók véleményét, javaslatait, amelyeket a honlapról e-mailben lehet eljuttatni hozzánk. Mindazokhoz szeretnénk szólni, akik velünk kapcsolatba kerültek vagy kerülhetnek: elsõsorban betegeinkhez és kollégáinkhoz. Reméljük törekvésünk sikerrel jár! Várjuk Önöket az alábbi címen is: http://www.janoskorhaz.hu Prof. dr. Jánosi András fõszerkesztõ
http://www.janoskorhaz.hu 2002. december
www.janoskorhaz.hu
13
Minõségbiztosítás • Minõségbiztosítás • Minõségbiztosítás • Minõségbiztosítás • Minõségbiztosítás
Minõségi betegellátás a Szent János Kórházban Betegeink döntõ többségének valószínûleg nem sokat mond a minõségügy fogalma, különösen a kórházak, a betegellátás terén. Mit is takar ez a fogalom? Miért van rá szükség? Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb szerepet kapott a minõségügy fejlesztése az ipar, a szolgáltatás területén. Ez vonatkozik természetesen az egészségügyre, mint szolgáltatásra is. A minõségügy feladata, hogy kidolgozza, folyamatosan szinten tartsa és ellenõrizze a minõségi betegellátás kritériumait, az ellátás színvonalát. Garantálja a betegek számára a magas szintû ellátást, a megfelelõ körülményeket és a szakmai színvonalat. A Szent János Kórház is – sok más kórházhoz hasonlóan – magáévá tette a minõségbiztosítás elveit, és ennek mentén kidolgozta az intézmény minõségügyi alapelveit, a minõségtanúsítás rendszerét. Jelenleg a világon két nagy minõségbiztosítási rendszer „fut” párhuzamosan egymás mellett, az ISO – amelyik elsõsorban Európában honos –, valamint az Amerikában hasz-
Diabetes Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. A lap személyes átvételkor ingyenes, egyéni postai megrendelés esetén változatlanul 900 Ft/év.
Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844
14
nálatos Joint Comission akkreditációs rendszer. Az elmúlt években több kórház is kiépítette a minõségügyi rendszerét, amely vagy az ISO-n, vagy a standard alapú akkreditáción alapult. Mindkét rendszer rendelkezik elõnyökkel és hátrányokkal, bár a jelenleg érvényes szabályozás az akkreditáció felé indította el a tanúsítás kialakítását. A Szent János Kórház egyedülálló kísérletre szánta el magát, s a két nagy rendszer ötvözésével alakítja ki intézményi minõségügyi rendszerét. Ennek értelmében igyekszünk ötvözni a két rendszer elõnyeit, a hátrányok kiküszöbölése mellett. Mit jelent ez a betegek számára? A minõségügyi rendszer segítségével szabályozottá válnak az egészségügyi tevékenységek, dokumentálva lesznek – az eddiginél jobban – a különbözõ beavatkozások, a kiszolgáló ágazatokban követhetõbbek lesznek a folyamatok, ezáltal átláthatóbb lesz az intézményi mûködés teljes
vertikuma. A betegek és a dolgozók körében rendszeressé és kötelezõvé válik az elégedettségi vizsgálatok végzése, ezek értékelése, a leírtak alapján történõ intézkedések megtétele, szükség esetén új szabályok kidolgozása. Elképzeléseink szerint ezzel jobbá, közvetlenebbé válnak a betegek és az intézmény dolgozói közötti kapcsolatok. Dr. Havas Szófia
Adomány Luxemburgból A luxemburgi Les Convois Humanitaires Pour Les Enfantes De La Hongrie A.S.B.L. (L-8814 Bigonville Kue Principale 33.) fölajánlotta együttmûködését a Szent János Kórháznak. Iváncsa község önkormányzata, Molnár Tibor polgármester úr, valamint az önkormányzat testvértelepülése és a szervezet képviselõje, Louis Granicz-Werner úr segít-
ségével a Szent János Kórház ágyakat, éjjeliszekrényeket, valamint az ápoláshoz tartozó kiegészítõ eszközöket és bútorokat kapott. Önkéntesek segítettek a szállítmányt saját kezûleg bepakolni és azt rendeltetési helyére eljuttatni. Ezúton köszönjük az önkormányzat karitatív tevékenységét, és a szállítmány eljuttatását a luxemburgi és magyar résztvevõknek.
A Mi Kórházunk
Fiatal orvosok tudományos fóruma kórházunkban Évek óta hagyomány a Szent János Kórházban, hogy minden november közepe a fiatal orvosok tudományos megmérettetésének ideje. Ez az év különösen jelentõsnek ígérkezett, mivel a kórház vezetése, jelentõs díjakat tûzött ki az elsõ három helyezettnek, és a két napos konferenciára rekord számú nevezés érkezett: 26 fiatal, 30 év alatti orvos jelentett be elõadást. Az elõadók szinte a kórház minden osztályáról érkeztek. Szívet, lelket gyönyörködtetõ volt a sok kiválóan felkészült, fiatal kollégát hallgatni. A bíráló bizottság-
nak komoly feladat volt a bõséges kínálatból a legjobbakat kiválasztani. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az idei tudományos ülés kiválóan sikerült. Kórházunk optimistán tekinthet a jövõ felé, az utánpótlás biztosított. A lapzárta közelsége miatt most csak erre a rövid tudósításra maradt idõ, de a következõ számban szeretnénk részletesen beszámolni a tudományos ülésrõl, közölve a díjazottak névsorát is. Dr. Molnár László A Bíráló Bizottság Elnöke
Eredményekben gazdag, boldog új esztendõt kíván a Szent János Kórház vezetõsége
2002. december
Fõigazgató
Kórházi orvos-igazgató
Ápolási igazgató
Járóbetegellátási orvos-igazgató
Gazdasági igazgató
Minõségbiztosítási oszt.vez.
Humánpol.oszt.vez.
Dok.- és inf.oszt.vez.
Irodavezetõ ügyvéd
PR-menedzser – fõszerkesztõ
www.janoskorhaz.hu
15
Beszélgessünk! Mindenrõl, ami a reumatológiai betegségekkel kapcsolatos: a testrészekrõl és betegségeikrõl, ezek gyógykezelésérõl!
A Tudomány Kiadó Kft. gondozásában megjelent, kemény borítóval készült könyv terjedelme 288 oldal, melyen több mint 70 ábra segíti a megértést, eligazodást. A lexikon tartalmazza a szövegben esetleg használt szakszavakon felül a reumatológiai zárójelentésekben gyakrabban elõforduló betegségeket és gyógykezeléseket is.
A könyv közérthetõen, párbeszédes formában tárgyalja a következõ témaköröket: Derék • Nyak • Váll • Könyök • Kéz • Csípõ • Térd • Láb Reumatoid artritisz • Bechterew-kór • Köszvény • Csontritkulás Gyógykezelés • Az életet megkönnyítõ eszközök • Lexikon Élelmiszerek kalóriatáblázata • Élelmiszereink kalciumtartalma
Megrendelhetõ a Tudomány Kiadó Kft-nél: 1146 Budapest, Hermina út 57–59. • Telefon: 273-2840, 273-2844
