-1-
A MAGYAR NYELV ÍRÁSA ÉS A MAGYAR ÁBÉCÉ [Forrás: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Második (változatlan) lenyomat. Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.]
1. Mielőtt elolvasod a szöveget, válaszolj a kérdésekre.
Mire való az írás? Milyen írásokat ismersz? Az iskolában oda kell figyelned a helyesírásodra. Mire jó a helyesírás? Szükség van helyesírásra? Milyen a jó helyesírás? Szerinted kik alkotják meg egy nyelv helyesírási szabályait? Az írással mondanivalónkat rögzítjük látható jelekkel. A helyesírás egy nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott módja, illetve az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer. A magyar helyesírás szabályait nyelvészek alkotják, és a Magyar Tudományos Akadémia adja ki. Ma az 1985-ben kidolgozott 11. kiadás van érvényben. 2. A továbbiakban érdekes dolgokat tudhatsz meg a magyar helyesírásról. Mit tudsz róla már most?
A magyar helyesírás Helyesírásunk betűíró, latin betűs, hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. 1) Legkisebb egységei hangokat jelölő betűk. 2) A latin betűkészletből alakult ki. 3) Hangjelölő, mert betűi legtöbbször a kiejtett hangokra utalnak. Vannak olyan írások melyekben a leírt forma erősen eltérhet a kiejtéstől. 4) Értelemtükröző, mert sokat megmutat a magyar nyelv rendszeréből. A szóalakokban általában jelöljük a szóelemeket. A különírással és az egybeírással megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. Az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. Ez hozzásegít mondanivalónk pontos kifejezéséhez és gyors megértéséhez. 3. Most már tudsz néhány fontos dolgot a magyar helyesírásról. Milyen a német írás és helyesírás? Hasonlítsd össze a magyarral!
magyar − − − −
német
betűíró latin betűs hangjelölő értelemtükröző
© Molnár Judit 2010-05-04, www.ungarisch-goettingen.npage.de
A magyar nyelv írása és a magyar ábécé
-2-
A betűk és a magyar ábécé 4. A következő feladatban a magyar és a német ábécét látod. Hasonlítsd össze őket! Milyen hasonlóságokat és eltéréseket találsz? Magyar: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, Q, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, W, X, Y, Z, Zs Német: ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZÄÖÜ
Hasonlóságok: _________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________
Eltérések: ______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________
Nyelvünk hangjainak írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. A magyar betű vagy egyjegyű: e, í, á, ü; b, r, s, v; stb.; vagy többjegyű: cs, sz, ty, zs; dzs; stb. Vannak kisbetűink: a, ő; c, r, gy, zs, dzs; és vannak nagybetűink: A, Ő; C, R, Ny, Sz, Dzs; stb.
© Molnár Judit 2010-05-04, www.ungarisch-goettingen.npage.de
A magyar nyelv írása és a magyar ábécé
-3-
A magánhangzók írása A magyar magánhangzókat egyjegyű betűkkel jelöljük. a) A rövid magánhangzókat hét betű jelöli: a, e, o, u; i, ö, ü: karika, bolt, közül, keres stb. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á, é, í, ó, ú; ő, ű: játék, hódít, szúr, hős, tűz stb. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket, mint a kisbetűkre:
Éva, Ázsia, Óbuda. Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona, Izland.
A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van; más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós:
bab – báb ver – vér oda – óda
kemény – kémény öt – őt irt – írt
Folytasd a sort! ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________
A mássalhangzók írása Egyjegyűek: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z: sonka, hegedű, kár . Kétjegyűek: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs: tyúk, nyúlszőr, madzag. Háromjegyű: dzs: lándzsa, dzsem. A hosszú mássalhangzókat betűkettőzéssel jelöljük. Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv, zz: add,
aggot, kellett.
A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű, díszszemle; más esetekben csak az első jegyüket írjuk kétszer: ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, ssz, tty, zzs: fröccsen, eddzen, asszonnyal, meggy. Elválasztáskor így írjuk őket: fröcs-csen, edz-dzen, asz-szony-nyal. A mássalhangzók hosszúságának fontos szerepe van a nyelvben; más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós:
hal – hall len – lenn
hason – hasson eset – esett
Folytasd a sort! ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________
© Molnár Judit 2010-05-04, www.ungarisch-goettingen.npage.de
A magyar nyelv írása és a magyar ábécé
A magyar családnevek tartalmazhatnak régi, ma már nem használatos betűket:
aa = á: Gaal [gál] eé = é: Veér [vér] eő = ö: Eötvös [ötvös] ew = ö: Thewrewk [török] oó = ó: Soós [sós] y = i: Kölcsey [kölcsei] s
ch = cs: Madách [madács] cz = c: Czuczor [cucor] s = zs: Jósika [józsika] th = t: Csáth [csát] ts = cs: Takáts [takács] w = v: Wesselényi [veselényi]
Az idegen nevekben és egyéb idegen szavakban más ábécék betűi is előfordulnak: - angol: Greenwich, Newton - német: Schäfer, Goethe - olasz: Bologna, quattrocento
© Molnár Judit 2010-05-04, www.ungarisch-goettingen.npage.de
-4-
A magyar nyelv írása és a magyar ábécé
-5-
A betűrendbe sorolás A betűrendbe sorolás teszi lehetővé, hogy a a szótárakban, lexikonokban, névsorokban megtaláljuk azt, amit keresünk. 5. Nézd meg az ábécébe állított szavakat! Meg tudod mondani, mi a szabály?
arany, cukor, csap, gép, hal, kettő, Nagy, nyúl, örül, róka, sokáig, szabad, Tamás, vesz ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Szabály: A különböző betűvel kezdődő szavakat az első betűk szerint állítjuk rendbe vagy keressük meg. Nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között. 6. Mi a szabály ebben a sorban?
Zoltán, zongora, zsalu, zseni, Zsigmond ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Szabály: Az egyjegyű betűket elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő, de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű vagy háromjegyű betűtől. Mindig az egyjegyű betű van előbb. 7. A következő feladatban olyan szavakat találsz, amelyek azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. Mi a betűrendbe sorolás szabálya itt?
lom, lomb, lombik, lomos, lovagol, ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Szabály: Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű határozza meg. 8. Figyeld meg a szó belsejében és végén álló betűket, és állapítsd meg a szabályt!
kas, Kasmír, Kassa, kastély, kasza, kaszinó, kassza, kaszt Szabály: A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk alapján a következőképpen szedjük betűrendbe: - Az egyjegyű betű a szó belsejében is megelőzi az azonos elemmel kezdődő, de más mássalhangzót jelölő két- vagy háromjegyű betűt. - A kettőzött betűk a nem kettőzöttek után állnak.
© Molnár Judit 2010-05-04, www.ungarisch-goettingen.npage.de
A magyar nyelv írása és a magyar ábécé
-6-
9. A mássalhangzók után most a magánhangzókat vesszük szemügyre. Meg tudod állapítani az első szabályt?
ír, Irak, iram, Irán, iránt, író, iroda, irónia ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Szabály: A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű) a szavak elején és a szavak belsejében azonos értékűek a betűrendbe sorolás szempontjából. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút. 10. A következő példák ellentmondanak az előző szabálynak. Rájössz arra, hogy miért?
égbolt, Égei-tenger, Eger, egér, éger, égés, egész ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Szabály: Ha két szó betűsora egyébként nem különbözik egymástól, akkor a rövid magánhangzós szó kerül előbbre: 11. Ebben a feladatban szókapcsolatokat és összetételeket is találsz. Állapítsd meg, milyen szabályok szerint állítjuk ábécérendbe őket!
kis részben, kissé, Kiss Ernő, kis számban, kistányér, kis virág ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Szabály: A különírt elemekből álló szókapcsolatokat, tulajdonneveket és az összetételeket úgy soroljuk betűrendbe, mint az egyszerű szavakat. A szóhatárokat nem vesszük figyelembe. 12. Hogyan állítjuk ábécérendbe a régies írású és az idegen szavakat?
Gaal, galamb, Gärtner, gáz, geodézia, Georges, góc, Goethe ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Szabály: A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket és az idegen ábécékben használt kapcsolatokat elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w; ch = c + h; cz = c + z). Azokat az idegen betűket, amelyek csak mellékjelükben különböznek valamelyik magyar betűtől, az ábécébe soroláskor nem tekintjük önálló betűknek. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha ez az egyetlen különbség. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább.
TÉMAZÁRÓ FELADAT Készítsetek szókártyákat! Mindenki írja fel kártyákra három legkedvesebb magyar szavát. Keverjétek össze a kártyákat, majd közösen állítsátok ábécérendbe őket. Mit miért csináltok? Milyen szabályokat alkalmaztok?
© Molnár Judit 2010-05-04, www.ungarisch-goettingen.npage.de