A madarak vándorlása.
L a migration des oiseaux.
Irta dr. P A L A C K Y J . tanár.
P a r M . Prof. 1 )r. .1. P A L A C K Y .
I I . Ázsia.
1
I I . Asie."
Közép-Ázsiára nézve nincsenek adataink. Azonban fel kell tennünk, hogy Tibetnél a vo nulást megszakítja a táplálék hiánya, a száraz ság, valamint e vidék feltétlen magassága és öldöklő hidege.- Tudjuk, hogy Gilgitben a h i dakat gödrökben fogdossák, melyekben tőrök vannak felállítva: olyan nagy e madarak szomjú sága. Meg a Himalájának két véghajlása is, a keleti és a nyngoti (Kafirisztánban) a világnak azon vidékei közé tartozik, a melyek kevéssé ismeretesek. A H e n r i k orleans-i berezeg gyűjte ményében levő 21 ß fajból I 20 Keleti-Tibetből és Nyugot-Kinából (Sze-Tchuen), 73 Turkesztánból (Lob-Nor) és 9:"> faj Észak-Ázsiából került. Gilgitre vonatkozólag vannak birtokunkban megfigyelések dr. Scri,iA*-tól, l ' a m i r r a nézve SEVBRZow-tól (I)IXON pg. 196), de ez kevés egy akkora .területet illetőleg. Sajnos, hogy a P R J E WALSKi-féle gyűjtemény nem ismeretes egész tel jességében, minthogy közzététele, a mennyire én tudom, a 142. számmal (Anlhus spinoletta; 3. füzet) megszűnt, de ezt az utolsó utazás le írása (orosz szöveg) kárpótolhatja legalább vala mennyire, mert Dél-Turkesztán hegységeinek 25ß faja ott nincs m i n d elészámítva, 8
Említsük meg a G R U M - G R Z I M A I L O gyűjtemé nyét Pamirból (136 faj, részi. B I A N C H I ) , északnyugotról a Russow gyűjteményét (419 faj), a
Nous manquons de dates pour l'Asie centrale. Mais i l est a présumer, que l a migration est arrétée au Thibet par le manque de nourritüre et la sécheresse, comme par l'altitude absolue et le froid morféi de ces parages.' Nous savons, qu'on capture au G i l g i t les oies par le moyen des puits, oü l'on leur tend des piéges — tant leur soif est grandé. Meine les deux versants du H i m a l a y a , l'oriental et 1'occidental (au K a f i ristán), appartiennent aux contrées les moins connues du monde. L a collection du prince H e n r i d'Orléans comptait p a r m i 21 ß esp. 120 du Thibet orientál et de la Chine occidentale (Sze-Tchuen), 13 du Turkestán (Lobnor) et 95 esp. du nord de l'Asie. Pour le G I L G I T , nous avons les observations du dr. SCUIÍLT, pour le P a m i r S K V H U Z O W (I)IXON p. 19(1), mais c'est peu pour une contrée si étendue. II est á regretter, que l a coll. P I U E V A L S K I n'est pas font á fait connue, l a publication ayant iá ce que je sais) cessé avec le N o . 142 (fasc. 3) (Anthus spinoletta), mais le récit (russe) du voyage dernier peut y suppléer a la rigueur seulement, car les 25ß espéces des montagnes du Turkestán du sud n'y sönt pas énumérées toutes. 2
3
j a r k a n d i gyűjteményekről ( H U M E . SCUI.LV) nem
Mentioiinons la coll. G R U M - G R Z I M A I L O du P a m i r (136 esp. det. BIANCHI) pour le nord-ouest la coll. Russow (419) sans parier des collections
is szólva.
du Y a r k a n d ( H U M E , S C U L L Y ) .
A megtett m i n d e n kifogások mellett két vonu lást ismerünk el, ú. m . keletit és nyugotit, a melyek észak felé legyezöszerüleg s egymást keresztezve szélesednek k i . Például a Larus minutus nyügotról, a mely egész J a k u c z k i g , Ochoczkig jut, de Mongolországban és Kínában nem fordul elő.
Toute réserve faite, nous reeonnaissons deux migrations : de l'est, et de l'ouest, qui se répán* dent au nord eh éventail, de maniére á se croiser. P a r ex. Larus minutus de l'ouest, qui arrive j u s q u ' á Yakutsk, Gchotsk mais manque á la M o n g o l i e et la C h i n e .
A vízi fajok költözködése Ázsiában a folyóknak és tavaknak nagyon szabálytalan szétoszlá1
L á s d « A q u i l a » I V . kötet 2 1 3 . o l d .
2
Lásd
HF.NDEKsoNnak
a
madarak
L a migration des espéces aquatiques dépend de l a distribution des tleuves et des lacs, en
Nyugoti-Tibet-
b e n való r i t k a s á g á r a v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s e i t . ( S e v e r -
1
Voir l'«Aipüla» Toni. I V . pag. 3 1 3 .
zow
-
Voyez
p K . 278.) ;l
Bull.
köv. lap.
Soc.
Imp.
Natur.
Moscou
1880.
2114.
s
l'observation
p a g . 278) s u r l a rareté :l
de
HKNDF.HSON
(SEVKKZOW
des o i s e a u x a u T h i b e t o e e i d .
B u l l . Soe. I m p . N a t u r . M o s c o u
1881). p . 2 3 4 . s g .
281 sától v a n feltételezve. Xema sabinei ismeretes
A s i e fort irréguliére. {Xema sabinei c o n n u d u
C a l l a o b ó l . nyárban T a i m i r i g s a L e n a deltájáig
Callao
hatol.
Lima).
A/.sia
vándormadarainak
Kelet-India, azonban
été
telepe
Les Indes sont
o l y a n fajok is. a
pour l'Asie, mais
fű
vannak
en
tolelcsi
an
Taiinyr,
le g r a n d
t r e n t juSqu'á P a p o u a s i e
még Észak-Afrikáig, sőt a n y u g o t i
en A f r i q u e d u nord.
egy
része egész
délkeleti- és
delta
centre
de
la
d'hivernage
i l y a des o i s e a u x , q u i pené-
melyek a P a p u a - s z i g e t o k i g és Ausztrália i g , mások költözőknek
au
et A u s t r a l i e , d'autres
keleti Európáig I )e m e i n e u n e partié des m i g r a n t s o c c i d e n t a u x
h a t o l n a k el.
A keleti vonulás paleotropikusabb, endemi-
a r r i v e d a n s l ' E u r o p e d u sudesl et de T e s t . L a m i g r a t i o n de Fest est j i l u s paléotropique,
kusabb, mint a nyugoti. Ázsiának n i n c s a n t a r k t i k u s
költözködése, d e
p l u s e n d é m i q u e . q u o c e l l e de l ' o u e s t . L ' A s i e n a
a H i m a l á j á n á l v a n m e r ő l e g e s vonulása, a m e l y
pas de m i g r a t i o n a n t a r c t i q u e , m a i s u n e m i g r a
gazdagabb más
tion verticale
hasonlóknál.*
A sarkköri vidékek nem
eléggé
ismeretesek:
au
H i i n a l a y a . epii est p l u s r i e b e
q u o les a u t r e s s e m h l a b l e s . *
például n e m t u d j u k iK.\rxi»Eits utáni h o l fészkel
L e s contrées a r c t i q u e s n e s o n t p a s a s s e z c o n -
a Kaniesatkából. Pitlckajhöl és a L é n a deltájá
n u e s , p a r ex. n o u s n e s a v o n s pas (ex SAUNUEIÍS)
tól
Rodosthethia rosea faj, a melynek
o u n i c h e l a Itltotloslelhia
fiókáit
de
való
különben
találták
már
St.-Miehaelen
subarf/uata
kivül, kérdi S H A R P É (590. Bizonyára
van
p l d . a z Acrentor pedve
Afganistánban
Taimiron
uepalensix lelel
1 octobre. Ou
lap.)
meglehetős
van Sikkimbcn.
mais
q u i a v a i t des p o u s s i n s á S t . - M i c h a e l ( A l j a s b a ) le
( A l a s k a l október elsején.
H o l fészkel a Tringa
rosea i l u K a n i t c h a t k a ,
l ' i t l e k a j (Vega), du delta de la L é n a .
bizonytalanság,
fajnál, a m e l y t e l e (lilgitben, nyaral
és Kis-Azsiában: h o g y a n
tud
niche
Tringa
S H A R P É ( p a g . 590
subarquata,
demande
excepté l e T a i m y r . i .
II y a b i e n u n e e e r t a i n e i n e e r t i t u d e c h e z l'Accetitor hivernant
au
nepalensis,
resident
G i l g i t . e n été d a n s
par
1'Afganistán,
j u n k h a s o n b i j e l e n s é g e k e t kimagyarázni'.' N e m ,
l'Asie Mineure — comment
t u d j u k , h o g y a Ch elit Ion
des phaenoménes p a r e i l s ? N o u s n e s a v o n s
urhica f a j n a k a z o k az
dóit on
expliquer pas
e g y é n e i , a m e l y e k Indiában egész X i l g i r i i g t e l e l
si l e s e x . de Chelidon
nek,
Inde j u s q i i ' a u x X i l g e r i e s . passent l é t é au G i l g i t
nyaralni -
mellnek .' hogy
Gilgithe,
vagy
az. Atilhus
azon
jóval
japonicus,
túl
mely a
urbica,
ex.
au Sikkiin,
q u i h i v e r n e n t en
o u v o n t p l u s l o i n , si p a r ex. 1'Anilins
nyarat Kelet-Ázsiában egész K a m c s a t k á i g tölti,
q u i p a s s e l'été d a n s l ' A s i e O r i e n t a l e
es Nepálban, K í n á b a n , sőt M o u l t a n b a n e s S i n d -
Kanitchatka
et
hiverne
au
Xepal.
japonicus, jusqu'au en C h i n e ,
b e n i K u r r a s h e e i t e l e l , délen o l y a n
legvezöszerü
inetiie a u M o u l t a n o n a n S i n d ( K u r r a c h e e ) . a u n e
egy
más,
télben
d i s t r i b u t i o n a i n i l o g u e et éventail a u s u d . c o m i n e
Indiától egész be Oczeániába szétszórt
fajnak.
t a n t d ' a u t r e s espéces, distribuées en
eloszlása v a n - e .
Olyan
fajok
mint
is v a n n a k ,
annyi
a melyek
Közép-Tur-
puis lTnde
kesztánban t e l e l n e k (lásd alábbi, m i n t a Mer ulti
espéces
nta.einta
i \ . p l u s l o i n ) . e o i n m e Merula
az K l e a g n u s vágásokban
Kashgar
es
qui
• l a r k a n d közelében. A Kasmírban és Gilgitben
lis d ' E l e a g n u s
megtelepült Motacilla
Motacilla
personala
Indiában telel,
hiver
de-
j u s i p i e n O c é a n i e . II y a m e i n e des hivernent
au
Turkestan ma.rima
central aux tail-
prés de K a c h g a r et de Y a r k a n d .
jiersoiiala
sédentaire a u C a e h e m i r e , a u
a n y a r a t m e g T u r k e s z t á n b a n . Persiában és A f g a
G i l g i t , h i v e r n e e n I n d e et p a s s e l'été a u T u r
nisztánban tölti. A nyárban a Himaláján 6000'-
k e s t a n . e n l ' e r s e . e n A f g a n i s t a n . Molaeillit
nál m a g a s a b b a n
nops, e n été
a
mely
előforduló Motacilla
Kasmírban ,
* A Himaláján
fészkelő
Afganisztánban
madarak
közül
ntelnnops, feszkel.
legyenek
au H i i n a l a y a
nielu-
a u d e s s u s de 6000,
(pii n i c h e a u C a c h e i n i r c . d a n s l ' A f g a n i s t a n . h i -
* Mentionnons
p a r u i i les o i s e a u x ,
qui nichent
au
megemlítve: a Totanus gUitti* Pamirból, Seolopax ntxti-H i i n a l a y a : Totanus gloltis a u P a m i r , Seolopax rusti ,-tilii 110,001)' mag.), Antim* similis, rosaceu* i l5,000'-ig), cola (juaquen ÍO.OIKI' s. m.), Anthus similis, rosaceu* íjusqu'on 15,000' s. i n . i . Motacilla melanops, CarpoMotacilla melanops, Carpodacut eruthvimts (11,000'), lüttlierizo
OVIKSI, 7000').
fnnita, strirtirti, AccentüT jretltmt Merula albirincta ( n y á r b a n 13.IKH)',
ilásd: télben
iittiiis erythrinus (11 000'). Emberiza fvcota, stewarti, Accentov jriilnni ( v o i r U A T K S I . Merula altncineta e n I
én- 13,000', e i , hiver 7000' et,-.
2s2 egész Indiában telel, mint az Anthus similis is. A Gallinago solitaria fajt találtai Januarius hóban Tibetben, Ferganában, Kashgarhoz közel. A sarkköri madarak között, de a melyek P a m i r ban is költenek, tahi íjuk az Actitis hypoleucus, Totanus ochropus, glottis, glareola, Tringa iemminekii fajokat. Hogyan magyarázhassuk, hogy a Sterna anglica, a mely fészkel Kasmírban ( W a l a n tó), Painirbaii. a K i r g i z i szteppeken. a I h i a u g - l l o völ gyében (de Fao-ban. Texasban is), fészkel A u s z tráliában, Portugáliában is, cdienben hiányzik Amerika nyugoti részében kivéve Guatemalái (Chiapas) , és telel Bálnában egész be A r g e n tiniába ( B a h i o - B l a n c a — januárban), a Nyanzánál. A Sterna caspia, a mely költ Tasmaniában, a Nagy-Rabszolga-tónál, Lahradorbaji, a Káspi tengernél, a Sylt és G o t l a n d szigeten, a Zámbezi torkolatánál, állandóan tartózkodik a G a m biánál s a Veres-tengernél! A P a m i r b a u , Jarkandnál, Dániában, a Teneriffa szigetén, M i s sidunginál. Texasban fészkelő Sterna fluviatilis majdnem világpolgár egész a Jóremény-fokig, Bahiáig, C e y l o n i g ; ellenben r i t k a a Csendes tengernél, i K i n a . Peking, K u k u n o r , Z a i d a m , Dauriä). Hasonlóan a Ster)ia macrura fajt (sarkköri; SEEHOIIM), melyet a W i l k e ' s - L a n don (déli sarkkört III. 12-én. és ('biliben i s , leltek, találtatott az ész. szélességnek egész 82° 27'-ig ( G r i n e l l a n d F E I L D E N , a Ferericz József-földön, a Jeniszej folyó közelében, a Léna és Oh deltájánál), míg Ázsia keleti és déli részében ritkának látszik (az A m u r folyó déli folyásánál S A U N D E R S nem tud róla); e fajt lát ták Bahiánál, a Czethal-öbölnél. (SAUNDERS P. Z . S.) A Sterna rauliaea, a mely fészkel a Kauká zusban, Texasban, de Floridának északi részén nem, Ázsiának csak a délnyugoti felét látogatja m e g : a, Káspi-tcngert, Veres-tengert, Mezopo támiát. Mekrant, Sindet (SAUNDERS P . Z . S. B e n gal. télen). A z Afrikában elterjedve levő Sterna media, a mely költ Adenben, él a középtengeri medenezében S i c i l i a . Gibraltár (SAUNDERS sze rint szűk számmal) Persián, A r a b i a n . Madagaskaron keresztül elhatol egész a Maláji szigetten gerig, az A r u szigetekre, Ausztrália északi ésnyugoti részébe és fészkel Czelebesz szigetén ; de hát valójában költözködő-e? vagy a fészkelés végett csak a csendes-tengeri szigeteket keresi-e fel'.' Ugyanez a kérdés áll az A m u r tartománytól, Koreától, Sandvieh szigetektől egész A u s z -
verne dans tonte F i n d e , comme VAnthus simi lis. Gallinago solitaria a été trouvéeen janvier au Thibet, au Fergana, prés de Kachgar. P a n n i les oiseaux arctiquos, mais ipü nichent aussi au Pamir, nous trouvons Actitis hypoleucus, Talli nns ochropus, glottis, calidris, glareola, Tringa temminkii. C o m m e n t expliquer, que l a Sterna anglica, qui niche au Cachemire (Lac Walan) au P a m i r , dans les steppes K i r g h i z e s , dans l a vallée du l l o a n g h o (mais aussi íi Fao, au Texas) niche aussi en A u s t r a l i e , au Portugal, mais manque á l'Amérique occidentale (á l'exception du Guate mala, Chiapas), et Iiiverne á B a h i a , jusqu'en Argentinie (Bahiablanca au janvier), au Nyanza, L a Steina raspia, qui niche en Tasmanie, au G r a n d lac d'Esclaves, au Labrador, á la mer Caspienne, au Sylt, au G o t l a n d , au delta du Zambesi, réside au G a m b i a , á l a M e r líouge! Sterna fluviatilis, qui niche au Pamir, ä Y a r k a n d . au Danemark, á Tenerifa, á M i s s o l u n g h i . au Texas, est á peu prés cosmopolite jusqu'en ('ap-de-1 i n l i n e Espéiance. a B a h i a . au Ceylon, mais rare au Pacific (Chine, P e k i n , K u k u n o r . Z a i d a m , Daurie). De merne Sterna mamira (eii'cumpolar ex SEF.BOIIM) trouvée au Wilkesl a n d (antarct.) le 12/'.'., au C h i l i mérne, a été trouvée j u s q u ' a u 82° 27' In. ( G r i n e l l a n d par F E I L D E N , au F r a n z Josefland, prés du f l . Yenisej, au delta de la Léna, de l'Ob., mais paraü rare e n Asie O r i e n t a l e et méridionale (au sud du l l e u v e A m o u r S A U N D E R S n'eu connait pas d'ex.); et a été vue á B a h i a , á l a W a l l i s h b a y ( S A U N DERS P. Z. S.).
Sterna cantiai a. qui niche au Caucase, au Te xas, mais pas au n o r d de la F l o r i d e , ne visiteque le sudouest de l ' A s i e : la mer Caspienne, la mer Rouge, l a Mesopotamie, M e k r a n , lc S i n d ( S A U N DERS P . Z . S. B e n g a l e n hiver). Sterna media, si répandue en Afrique, qui niche á Aden, vit á la méditerranée (Sicile, Gibraltar) . S A U N D E R S dit «sparingly» . s'avance par la Perse, l'Arabie, au Madagascar, j u s q u ' a la Malaisie, aux íles A r u . a l'Australie du nord el de l'ouest et niche au Celebes — mais est-clle vraiment migratoire ou recherchet'elle seulemcnt des iles tranquilles pour n i c h e r ? Mérne doute pour l a Sterna bergii, répandue du Coreé des iles Sandwich (Dolei el du pays d ' A m o u r jusqu'en Australie aux íles
tráliáig, a Yiti szigetekig elterjedő Sterna hrrijii fajra nézve, a mely Czejlonban fészkel. A StetlUX minuta, a mely Easgar, Jarkand közelében, a Transzkáspiai tartományban, India északi ré szén fészkel, elényomul egész Jáváig. l'gy látszik, hogy a Sternidák, valainiol más tengeri madarak valaha a tenger partján min denütt fészkeltek, de a jégkorszak, valamint a beltengerek kiszáradása és az emberi kéz okozta rombolások miatt kénytelenek voltak a több biztonságot adó szigetekre vonulni, a mint ezt
Yiti,
Mindenekelőtt a szelekre vonatkozólag elhaj tanánk teljesebb tájékoztatásokat, a melyekkel a madárvonulások kiegészít üdítenek. Tudjuk pld., hogy az észak-keletről jövő szélrohamok Európába, még ilelgolandig is elsodor nak szibériai madarukat,* a hol ezek Kszak-
Nous désirons avant tollt des reiiseignemeiits pilis complcts sltr les vellts, avec lesqiu Is les migrations des oiseaux s'accomplissent. Nous savons par ex. que les coups de vent venant du nord-est apportent des oiseaux de la Sibérie en Europe, meine au Helgoland,* mi ils rencon-
II parait que les Sternides, comme d'autres oiseaux marins. nichaieitt jadis partout au hord de la mer ma is fureiit forcécs de n etiler par l'époque glaciale, comme par la dessication des mers intérieurcs, et la destruction par la main de l'homme aux iles mieux protégées, comme ma is teszi pld, a Sterna melanauchen, a mely le fait aujourd'hui parex. la Slerua luclauauchcu, l'j-Kaledoniában . I >i IKínában , (Hai-nanl s nichant ex Nouvelle Calédonie, en Chine mériPolinéziában költ, vagy az Annus slolitltts, a dionale (Hainau), Polynésie, mi VAnous stolimely a Diego-Garcia, Sala y Gomez, Granada dus, qui niche á Biego Garcia, Sala y Gomez. szigetén, a Bahamákon, az Aennhá-n sa LaecaGrenade, aux Bahamas, a Acunha, aux Laccadivákon fészkel. dives. Hasonló változások nyomai találhatók még. On trouve des traces de tels changementB. A Uccui rirostru avocetta már nem fészkel liccurrirostra urocetta ne niche plus régulitöbbé Angliában rendesen (SHABPB 329. old.), érement en Angleterre (SHABHB p. 329) comme mint valaha, esak ('esetleges látogatón lett. autrefois, mais est devenu un noccasional vi A Sciilojiu.r rusticola feszkel még most is sítom. Izland szigeten, az Azori- és Kanári-szigeteken. Scolopu.r rusticola niche encorc en Ishtnde Madeira-szigetén, l'ssuri tartományban. ISEKUOHMI. aux Azores, Canaries, a Madeira, dans A Calidris arenaria fészkelt egykoron a skan le pays d'Oussouri. dináviai fjeldeken , Grimsey-n . st pedig Calidris arenaria nicliait autrefois aux fjelds Grönlandnak (Grinelland) es Aluskának északi de Seaiidiinivie, á Grimsey, ínaintenant au részén, de Jarkand közelében is ( S C U U . Y ok nord du Grönland i(irinelland) et de l'Alaska tóber). mais aussi prés de Y a r k a n d ( S C C L L Y octobre). Arra azonban, hogy egy általános teóriát Mais nous avons trop peu de dates pour unc lehessen felállítani, még igt n kevés adatunk théorie generale: Kst-ce (pie par e\. Tringa van. A Tringa temminckiipéldául vájjon költ-etemminckii niche encorc á la Crimée, comme au meg Kriinbeti. mint a Demidow idejében'.' temps de |)I:MI .' Gallinago scolopacina A Gallinago scolopacina fészkel ;t Kaukázus niche au Caucase en 7000'. (I. solitaria niche ban 7000' magasságig, a G. solitaria költ Ázsiá au nord et aux montagnes de l'Asie illimalaya nak északi részében és a hegységeiben i Hima 15,000', Thibet 12,000'), mais ómigre en hiver laja 15,000', Tibet 12,0000» de télire elköltözik aux vallées (au Ferghana en janvier comme au a völgységekbe (Kerganában január hóban : Thibet, au Kachgar. au Nepal, comme en Chine Tibetbe, Kasgarha, Nepálba, valamint Kinába et au Japont. és Japánba).
* Ide
jegyezzük
(SKLYS-I.DNIKHAMI'S
utam
u
Hi
rundo daurica, I.IIIIIHS isabeUiiuu, Pycnonotus nigri * N o t o n s l e x SKI.YK-I.IINI.I II.VMI'SI llirumln ilmirini. cans, raflM sihirirus, i'.tUtnnuihite ittjrivolti JKHIION, Lanius üttbcllinus, Pycnonolus nigricans, l'nms Sibi certhiola, Melanocorypha tibirica, tatarica, Anthusriens, Calamodyte agricola J B B D O N , certhiola, Melano richardi, ceroimi*, Capritnuhpis nmiirnlnr S K Y K K / . O W corypha sibirica, tatarica, Anthusrichardi,cervinus stb. I n j u k a t . ( , ' H / . / I » I I ' / ; / I / N nrcnictiliir S n v K i t z u v ete.
Amerikából véletlenül idekerüli vendégekkel találkoznak, (Vireosylvia olivacea, Sylvicola virens, Mimus carolinensis, Anthus ludovicianus, Charadrius virginicüs, Totanus macularíus c s mások). Hasonlóképen kétségtelen, hogy az észak-keleti szél Ázsiába dob északamerikai madarakat, míg az észak-nvugoti szél ázsiai madarakat Észak-Amerikába egész Mexikóig hajt. Az olvasót utaljuk arra a kivo natra, a melyet az ázsiai ornisra vonatkozólag a bécsi zoolog.-botan. (iesellsch. folyóiratában, 1892-ben (1. í-2. ülés, april b i k á m közzétet tünk volt. TACANOVSKI nak Kelet-Szibériát illető munkájából megjelent utóbbi közlemény több részletezést hozott. A z észak-keleti legszélsőbb szögletre nézve részleteket találunk S T E I N E G G E R nek a Kamcsatka és a Konnnandorszki szigetek madaraira vonatkozó jegyzékéin n. E z utóbbiakon az egyedüli tartózkodó vízi madár a Tringa (Aruuatellu) amcsi B I D G W A Y ( = maritima D A L L . ptilocnemis, crassirostris B O G D A N O W ) , de a mely a Behring-szorosnál hiányzik (COUESI. A leg nagyobb rész csak átvonul Strepsilas interpres ( = Tringa oahuensis B L O X H A M ) , Charadrius fulvus, Calidris arenaria, Limosa baueri, Actitis hypoleucus stb. . egy rész csupán fészkel ott {Larus glaucescens, köztük a/, egyedüli Larusféle; Aegialitis mongola, Nettion (=Querquedula) crecca, Mergus serrator (tartózkodó)]. A z Aei/io/hus hornemunni e l l e n b e n északról csak télen jön meg. S T E J N E G E B a K o n n n a n d o r s z k i szi getek 137 fajáról a következő kimutatást adja 54 van Kelet-Ázsiában, 34 tengeri faj csupán a C'sendes-Oczeánból, 7 közös az A t l a n t i tenger rel, 11 faj nincs meg Kamcsatkában. de emen nek van 15 olyan fajit, melyet n e m találunk Japánban. V a n ott 39 sarkköri, 37 paleárktikus, 9 szibériai és S amerikai faj. De l'dskoinak és az A m u r torkolatának van 42 faja. a melyik nincs meg Kamcsatkában. A fehér szin az uralkodó, :
mint" Szibériában
(GLOGEH, SEEBOHM).
A Csen
des-tenger mindkét partja minden tengeri fajt, kettő kivételével, közösen bir. A z édes v i z i fajok a paleárktikus és sarkköri területekhez inkább tartják magokat, mint a tengeriek. A Csukcsok félszigetén s olyan faj fordul elő, a melyet Kain csatkában nem találunk. Sőt S T E J N E G E B állítása szerint vannak olyan madarak, a melyek a K u rilokról és Jésszo szigetéről jönek Kamcsatkába. a nélkül, hogy Japán déli részébe csapnának.
trent des hotes du hasard venus de l'Amérique du N o r d (Vireosyháa olivacea, Sylvicola virens, Miuius carolinensis, Anthus ludovicianus,
S i b e r i e Orientale a apporté plus de detail. Pour le coin extreme nord-est ou trouvera du detail dans b-s listes i k s oiseaux du K a n i t c h a t k a et des des Commander p a r S T E J N E G E R . L e seul o i s e a u residant aquatique des derniéres est Tringa (Arguatella) couesi B I O G W A Y (— mari tima D A L L , ptilocnemis, crassirostris BOGDANOW), mais qui manque au détroit de B e r i n g (COUES). L a plus grandé partié y passe seulement Strepsilas interpres (= Tringa oahuensis B L O X H A M ) , Charadrius fulvus, Calidris arenaria, Litnosa baueri, Actitis hypoleucos etc.)!; une partie seulement y niche \ Laras glaucescens en est le seul laride, Aegialitis mougola, Nettion (= Querquedula) crecca, Mergus serralor resident . A u c o n t r a i r e Aegiothus hornemanni n'y arrive du n o r d qu'en hiver. S T E J N E G E B denne l a liste suivantedes 137 esp. des Comander i s l a n d s : 5 4 sonten Asie Orientale, 34 marines du Pacific seu lement, 7 communes avec l ' A t l a n t i q u e , 11 esp. nianqtient au Kamtehatka, mais celle-lá posséde 15 esp., qui manquent au J a p o n . 11 y a lá 39 esp. circumpolaires, 37 paléarctiques, ! l de la Sibérie, 8 de l'Amérique. M a i s Udskoi et les Iinuehes de l'A i r possedent 12 es])., q u i m a n quent au Kamtehatka. L a couleur blanche do mine,
Les
eoinnie
en Sibérie ( G L O G E R ,
SEEBOHM).
deux cötes d u Pacitic o n t lá toutes les
es|léces ines communes, exceptées 2. L e s espéces d'eau douce sont plus paléaarctiques et circumpolaires, que les espéces marines. L a p> ninsule des Tschouktches posséde 8 esp., qui manquent au Kamtehatka. De memo S T E J N E G E R assure, q u ' i l y a des oiseaux, qui viennent des K o u r i l e s et du Yezo. au Kamtehatka, sans toucher au Japon méridional.
L a liste des oiseaux de Yezo par S T E J N E G E R Jésszó madarainak S T E J N E G E B - t ő l származó jegyzéke (Bull. L'. S. M u s . 15, p g . 1(35) n e m i (105. p. B u l l . U . S. M u s . 15), n'est pas comp léte.
285 teljes. A nagy földségeknek -— a mennyire most tinijük Szibériától észak l'elé való hiányzása, az arktikus kontinensek nyugoti es keleti olda lain egymástól annyira eltérő meteorológiai fel tételek, mindenekfelett pedig a tengeráramok magukkal hozzák az izopiptézisek vonalainak esését, a melyről D I X O N a i'Xi. s köv. lapon beszél, s a mely Kelet-Ázsiában kevésbé ismere tes. S E E B O H M (Siberia in Asiat a Jeniszei völgyre vonatkozó adatok jegyzékében : Lagopus rupesírtsa71Vs é. sz.-ig, Phylloscopussuperciliosus 7it . valamint Phylloscopus trochilus, Geocichla SÍ/ irica 68°, valamint Motacilla melanope, Me rula obseura, Sylvia affinis 67 . Mentit! atrigularis 63°, Emberiza aureola 68 stb. fajokai sorol fel. Megjegyzi. hog\ főképen a fiatal mada rak azok, a melyek nyugotra (egész Angliáig es Kszak-Afrikáig) kerülnek. S azután azt mondja, hogy »a/. egyes egyenek természetrajza befejező szakasza a fajok természetrajzának.» Általában a madarak messzebb haladnak ('szakra a l'eesora völgyben, a melyre nézve a S K E H O H M jegyzéke (Siberia in Europa) majdnem kimerítő és mi az olvasót erre utaljuk, mert Ázsiának észak-nyugoti széle csak kicsiben különbözik Európa észak-keleti részétől, s inert nekünk S E E H O H M nézetei leginkább tetszenek, sokkal inkább, mint a Dixox éi vagy G X T K E éi.* Nem kell elfelejtenünk, hogy az ázsiai konti nens ujabb fortnáczió. legelébb plioczén (Howorth pld.) és hogy a Himalája főképen nem volt meg azelőtt, míg a beltengerek a Hanhai. a Turáni-tenger (Arai, Halkas stb.i a Kaspitenger kiterjedtebbek voltak s most is folyton száradnak (pld. Turkesztánban). * Zárójelben
legyen
megjegyezve'.
Anthus richardi faj
117.1 uz
sem
(I.
DIXON
nél,
sem
sem ból
nincs
megemlitve.de
a Kaukázusból I I Í A M I E I
I'I'AÍ.I.
Ordosból,
II.VKVIE
KluiiWAY
i g e n is l e l v a n
Mongóliában K i i n s o u -
Jounanból
l'ekinliöl I O C S T A I . E T I .
I A N I I K K S O N i. de n e m J a p á n b ó l | I Í I . A K I S T O M , s e m S K V K H é s Pi.ESKÉnél i T i i r k c s t á n h a n i. s e m
Zownál
i l ' a m i r l , sem
KlNscHnél
ből
berezegi,
IOHI.EANS
BlANciunál
(Nyngot-Szibérial, sem sem
a Transkáspiai
nem
Keleti-Szibériai.
I'H.IEVAI.SZKI
Tibet
tartomá
n y o k b ó l ; de e m l í t i T A C A S O V S Z K I délről i D a u r i a . de
que peil, et
Balkai,
I Biichaingol,
ses Vlies
plaisellt le plus. plus
nous
i|ue celles de D I X O N et de ( I Ä T K K . *
II ne faut pas oublier, que le eontinent d'Asie est de formation récente, pliocéne au plus tót (Howorth par ex.), et l ' H i m a l a y a surtout n'existait pas auparavant. tandis que les mers interieures, le Hanhaá, la mer touraníque (Arai, Dalkach etc.). la Caspienne étaient plus etetidiies et se desséchent encore (au Turkestán par ex.i.
pg.
K o r e á b ó l 1 ( i n a . i o i . i i , s e m It Aliniínál l l ' s s z i i r i i ,
HoMKYEKtiél
sorolva
K a u i c s a t kából, s e m
x
*
Par
boundary chardi
az A f g á n
cnui.-nál, s e m M K W E S I U ' I . s e m S K K i i o i i M n á l , s e m B u o W N i i á l i l ' e c s u r a I. s e m
L'absence, a ee que nous savons á prósent, de grandes terres au nord de la Sibérie et les conditions météorologiques si différentes des eótés ouest (d est des eontinents arctitpies, surtout les courants marins, ont pour conséquence l'abaissenient des lignes des isopiptéres, dönt parle D I X O N á la page i'ü'.i sg.. en Asie O r i e n t a l e , si peil eonime ilu resté. S E E B O H H (Siberia in Asial donne des dates pour tine liste pour la vallée du Y e n i s e j : Lagopus rupeslris jusqu'au 71 h° I. n.. Phylloscopus superciliosus 7 U ° , comme Phylloscopus trochilus, Geocichla sibirica 68°, comme Motacilla melanope, Merula obseura, Sylvia affinis VÍI , Merula atrigularis 63°, Emhrrizu aureola H O etc. II reinarque, que ee sönt les oiseaux jeunes surtout. (jui dévient a l'ouest (jusqu'en Angleterre et en Af'rique du Nord). II remarque ensuite: «the history Of i n d i \ iduals is the epitomy of the history of the speeies'i. E n général les oiseaux s'avancent plus au nord dans la vallée de la l'etchora. pourlaquelle le liste de S E E B O H M tSiberia in Europa) est presque compléte et nóus y envoyons le lecteur, ear le nord-ouest extreme de l'Asie n'en differera
parenthese
|v.
VAnthus ri
D i x o x . pag. I17l
n ' e s t cité n i c h e z 1 A f g a n h o u n d a r v c o i n . - n i c h e z
MIAVES. ni chez S E E B O H M . ni chez H A H V I K HKOWN t c h o r a i . n i au IGIOLIOLII,
ni
Kuintchatku, chez R A M I E
au K a n s o i t I T A C . I . nan
(ANDERSON),
I chez
SEVEUZOV
BIANCHI au
(Pamir),
Thibet
l l'r.
chez T A C A N O V S K I
l O u s s o u r i l , ni
au Caucase
H O M E Y E H . mais liicn
et
pas
au
1'I.ESKE
sttd i D a i t r i e ,
Baikal,
1'K.IEVALSKI du
non
k o r a n l , et c h e z S c C L L Y . O A T E S hü d o n n e u n e
Belgolandból októberről
ipg.
vonulást
117.1 h e l y r e A
.
i
V.
kell
tulajdonit
neki.
SKI.Y I . O M ;
idézi. E s z e r i n t
DIXONI
double.
SÉI.YS-I.oxia IIAMl-s
octobre. P'apree cela
i l laut
le
chez ni
luais
dans
In
Nord. Nepal, B i r m a .
chez
W i i l T K i i K A h iliornoo), B L A N F O R D ll.enkonin) és SCULLY. kettős
ni
(Bnohaingol,
Ceyloni.
OATKS
iBonieol.
Jun-
Transcaspie.
/.auláim. -JKKIHIS I K s z a k - I n d i a , N e p a l , líirina. C z c j l o n i .
(HAMI'S
WtiiTEiiEAn
au
occid.),
(Sibérie
in
chez
i Ü I . A K I S T O X I, n i
H U I Turkestán.
D OIÍI.ÉANS. ni au
IOCSTAI.ETI.
lapon
ni chez F I X S C H
Sibérie O r i e n t a l e ) , mais c h e z .Zaidam), c h e z J K R I M I N (Inda
meine
en Mongolie
(BADDB)
Oidos. á l'ekin mais
|Pe-
n i c h c z U I I M Í W A Y . n i en Corée
fite
BLANFOBD á
il.cn-
migration
Helgoland
corriger DIXON
(pag,
igazítani. 37
i n 117).
2SC>
Természetesen a Lch-nO] talált víziló ott más, létezési feltételek között élt. Ugyancsak azok nak a mammutoknak nagy tömege, a melyek nek csontjait Új-Szibériában találják, csakis ter jedelmes erdőségekben élhetett. Rámutattunk arra a nagy különbségre, a mely a kelet-hiinalájai (indo maláji) ornis es n y u got-himalájai (európai) o n u s között van. A maliban megvannak a Timeliidák, Paradoxoruithák, Ijiotrichiilák, l'liyllornithidák, G a r r u l a eidák, l'hasianidák, a melyek Kínában marad n a k : rendesen csak a Muscicapidák (2) nyomul nak Kamesatkáig, I Paradoxornithida Koreáig (Suthorawebbiana), I L i o t r i c h i d a egész a K t i k u Nor fiiig (Allolhrius palliilus). Korea a csala dokat illetőleg nem különbözik egyébben, mint az Eurystomus orientális, Pericrocotus cinerens, I hasiamis torquatus, Hypsipetes amaurotis, Pitta nympha fajokban. De a n n y i szubtropikus madárnak a M o u p i n o n (4000 m.) való előfor dulása, mint az Aeothopyga dabryi, Juhina nigrimentum, Spizixus semigularis, Trochalopteron, 2 Cinclosoma, Babax, Cholornis, . I/cippe (Moupinia) poecilotis,3 Fulcetta stb. bizo nyítja,.hogy nem a hideg az. a mi őket északról elűzi, mert más hasonló madarak (Pterorhinus (Inritli, Periertieolus brerirostris, Buehuuga leucogenys) egész Mandzsúriáig hatolnak, ha nem hogy a jégkorszak előtt nem is voltak ott. s ennélfogva nem is szoktak oda m e n n i . A man dzsúriai térségek ellenben megkönnyítik (DIXON szerint) — a fajoknak légi elterjedését, mint pld. a Suthora bulonia fészkel l ' s s u r i közelében. Koreában n e m igen vannak erdőségek, legfennebb tíz hektár, s ott ez. magyarázza meg különö sen a kúszó madarak ritkaságát (GIGLIOLI, T A C A NOVSKI). Ott, h o l a sarki szelek ellen némi véde lem található, némely madarak kitelelnek, mint pld. Koreában a l'.eryle luipit-ris, Certhia fami liáris, Regulus japonicus. Hasonlóképen n y u goton a Lithofalco aesalon áttelel Kasgarban, valamint a három llulen Jarkandban, melyek a nyarat nem töltik ott ( S C U L L Y ) , Lanius homeyeri, Herodias alba, Amis boschas, crecca.
Naturellement le hippopotame trouvé á L e l i y vivait sous d'autres conditions d'existence. De meme la grandé quantité de mammuts, dont on trouve les ossements á l a Nouvelle Sibérie, ne pouvait vivre, que dans des forets étendues. Nous avons remarqué In dili'éreucc profonde entre l'ornis du H i i n a l a y a orientál (indo-malaisienne), et celle du H i i n a l a y a Occidental (européenne). L a premiere a les Tinialiides, Paradoxornithides, L i o t h r i c h i d e s , P h v l l o r n i t h i d e s , G a r rulacides, Phasianides, qui restent en C h i n e , d'ordinaire seulement les Muscicapides s'avaneenl (2), jusqu'au Kamtehatka. I l'aradoxornithide jusqu'en Corée Suthora webbiana),
abri quelconquo eontre l e v e l i t polaire, quelques oiseaux hivernent, par ex. en Corée Cerylc lugubris, Certhia familiáris, Regulus japonicus. Menu chose a l'ouesl Lithofalco aesalon hiverne á Kachgar, comme les 3 Buteo á Y a r k a n d , (qui y manquent en été — S C U L L Y ) , Lanius ho meyeri, llcrodias alba, Anas boschas, crecca.
Jarkau dia nézve több adataink vannak S I T L I . Y nél: Athene bactriaiw,, Picus leucoptei us, (látták februárban), Troglodytes páliidus, Turdus atrogularis, Anthus aquaticus, Fregilus gracidus (nyáron. 1 2 . 0 0 0 ' Sanju közelében), Emberiza schoeniclus, Tetraogállus himalayanus, Ardea cinerea (nyáron a hegységekben) stb. P E J E V A L S K I a Ruticilla erythrogastra severzowi fajváltoza-
P o u r Y a r k a n d nous avons plus de dates chez Athene bactriana, Picus leucopterus i\u en février), Troglodytes paliidus, Turdus alrogulaiis, Anthus aquaticus, Fregilus graculus (en été 12.000' prés de Sanjii), Emberiza schoeniclus, Tetraogállus himalayanus, Ardea cinerea (en été aux montagnes) etc. P I M E V A L S K I a vii Ruticilla erythrogastra v.severzowi p a r i i n
1 L i o t r i c h i d e j u s q u ' a u l a c K o u k o u - N o r (Allothrius paliidus). L a Corée ne diliére plus qtiaiit atix familles, que par Y Euryslomus orientális, Pericrocotus cinereus, Phasianus torqtuitus, Hypsipetes amaurotis, Pitta nympha. Mais la présence de tant d'oiseaux subtropiques au M o u p i n (en 1000 m.) conome Aeothopyga dabryi^ Juhina nigrimentum, Spizixus semigularis, 2 Triiiiiiilnplerou, 2 Cinclosoma, Babax, Cboluriiis, Aleippe(Moupinia) poeeilolis, :\ Fulcetta ele. démontre, que a'est pas le froid, qui les chasse du nord, car d'autres oiseaux semblables s'avaneent jusqu'eii Mantchourie (Pterorhinus davidi, Pericrocotus brevirostris, Buchanga leucogenys), mais qu'ils n'v étaient pas avanl l'époque glaciaire et alors qu'ils n'ont pas l ' h a bitude d'y revenir. Les plaines de la Mantchourie au contraire facilitenl l'expansion de l'aire de l'espéce (selon DIXON), comine par ex. Sulimra bulomn niche prés d e l ' O u s s o u r i . L e manquede forets en (lorée, mi elles n'occupenl que 10 hek táros, explique la rareté des oiseaux (griinpeurs surtout-GiGLioLi,
SCULLY:
TACANOVSKI).
Lá, oú i l y a un
_'S7
tot ii Tarini közelében 2:1 C. hideg mellet! froid de 23° C. prés du T a r i m . Des 59 espé látta. A H E N D H U S O N gyűjteményében levő 59 jár ces de Y a r k a n d de la coll. II KNHERSON, i l y avait kán di fajból paleárktikus faj volt 2 U , o/.ckhöl 29 esp. paléarctiipies, dönt l'.\ en Inde ipii en 2 3 esik Indiára, a moly összesen '.'fl fajjal volt soinnie en avait 'M. le Hiinalaya 10. SAUNDERS képviselve, a Himalaja tízzel. NAUNUEIIS azt dit. que Lnrus liruuueieefalus J E B D O N (non mondja, hogy a Larus brunneicefalus .1 ERDŐN ( Í R A Y , lO.'.ls:! l l a n d l i s t lihelunus 10,984), inon ( Í K A V lo.'.is;; l l a n d l i s t — lihelunus 10,984), qui niche au Dalai-Nor, sur les bords du a melj a Dalai-Nornál, a Hoang-Ho partjain, a Ii. Eoang-ho, prés du Inc l'angong (12,000' Paiigong-tó (I 2 . 0 0 0 ' H I M K ) közelében. Kasgár- , Hume), au K a c h g a r : hiverne en Inde, en Ara han fészkel, telel Indiában, Arakanban iIÍLYTII) kán (BLYTH), jusq'au Kateh, á Aden, en Cey egész Kacs szigetig. Adenig, ('eyIonban, d e nem lon, mais pas en C h i n e Orientale, quoiqu' il keleti Kínában, jóllehel Birmába és Tenasse- ari ive au B i r m a , au Tenasserim. P R I E V A L S K I cite rimbe elmegy. PR.IEVALSKT tS madárfajt sorol fel, eomine hiveinants au L o b n o r et á l'entourage mint a Lob-Nornál és mellékén telelőket, a 48 oiseaux. doni 20 sédentaires, notons par ex. melyek közül 2 0 állandó; említsük fel pld. a Upupa epops (oase Charchalyk), o pigeons, le következőket: Upupa epops (Charchalyk-oáz), cygne, Botaurus stellaris (au Lobnor), Anthus, három galamb, a hattyú, Botaurus stellaris Lanius, Turdus ulrignluris (noinbreux), 2 ea(Lob-Nornál), Anthus, Lanius, Turdus atrigunards (au novembre, Harelda glaciális el Anas htris (nagy számmal), két réeze (novemberben. clypeata), tandis que d'autres canards arrivaienl llarelda glaciális es Anus elypeala), inig más au L o b n o r le t février (Is77). siirtout le 8 féréczék február l~ikén (1877.), főként pedig feb vrier en foule (Dafila acuta, Fuligula rajina, ruár 8-ikán (Dafila acuta, Fuligula ruflna, Ca Casarca rutila) en compagnie des oies (Anser sarca inlilii) a hidak (Anser cinerus) és gémek cinereus) et des hérons (Ardea alba, cinerea). (Ardea alba, cinerea) tarsaságiiban tömegben Iis venaint de l'ouest-sudouest, pas du sud. Les érkezének meg a L o b - N o r h o z . Kzek nyugotról indigeiies disaient. que les oiseaux s'en vont en vagy ilélnyugotré)l és nem délről jővénok. A bon- ailtonine pour la Illenie eontrée I Khotaiil. szülöttek azt mondják, hogy őszszel ugyanazon Jusqu'au 19 février arrivaient 27 espéces depuis vidék felé (Khotan) távoznak el. Február 19-éig, le Laras brunneicefalus el le cygne jusqu'aux a XJVTUS brunneicefahis-tó] és hattyútól az utolsó derniers oiseaux Fulica alru, Totanus calidris. madárig Falica atra, Totanus calidris 27 Iis s'en nllaioiit au coinmencement du mars, faj érkezett. Márczius kezdetével elvonultak, az les derniers vers le 10 12 mars. mais dans la utolsók márczius 10 12-ikc körül, de a Tarim vallée iiiférieuie du T a r i m ils venaieiit renforalséi völgyébe, támogatva löniás fajtól jöttek ces de 15 espéces autres jusqu'au 10 avril, le mások egész á|irilis lO-éig. sőt a Cuculus canoCuculus caunrus niénie le l'.i avril (sous le rus (a Tian-san alján) április 19-dikén. Thian-schaiil. A .lan-eze-kiang alsó vidékére nézve az Nous renvovoiis le lecteur par ex. pour le olvasót STVAN-IÍI (Ibis 1890; 90 faj) utaljuk. Yangtsekiang inférieur a S T Y A N ilbis 1890 90 Másfelől PRJEVALSKI ad némi adatokat a nyugoti esp.) D'autre cóté P R J E V A L S K I donne quelques vonulásra nézve, a melyek Bzerinl a Myophodates pour la migration d'ouest, OU le Myoj'cucus leunniuelri Indiából őszszel nagyon el volt neus temminckii d'Inde était trés répandu en terjedve (a Kunges folyótól kezdve a T i a n - autoiiiiie (prés du tleuve Kunges au Thiiin-chanl. sánig), míg maga a vonulás általában nagyon mais la migration en génárai trés insignifiante. jelentéktelen. A behatóbb részletekei i l l e t ő l e g Nous renvoyons a SEVERTZOV I L e.) pour les déSi:vi:i;/.o\v-rail.e.i utalunk. I'IUIHVAT.SKi azt mondja tails plus amples. P R J E V A L S K I dit par ex., que la pld., hogy a Tiilnulixnnu niuraria a •luldusnál Tichodroma muraria est sédentaire au Juldus (Tiiin-sáni állandó. Az Alting-tagban (télen) (Tian-schanl. P a n n i les IS oiseaux résidents állandó Is madár közül megemlít egy Seolopax dans l'Altyntagh (en biver) i l mentionne un fajt, a l'oilaees larinteusis, melyet a sivatag Seolopax, Podoces tariincusis, qu'il i une le pátriárkájának nevez (egész Kl.llllO' magasságig), patriarche du désert (jusqu'en 10,000'), Fregi a Fregilus grnculus, COTVUS eora.e, Acceutm- lus gr acutus, Corvus corax, Accentor fulvescens. fulvescensítQÓk&t. A L o b - N o r mellékén 1877-ben Pres du Lobnor hivernaient en I s77 par ex. átteleltek pld. a l'aniiius lairbalus,
288 nnts schoenichis,pyrrhuloides, Rhopophilus deserti, Passer ammodetidri, Anthus, Circus, Picus, Alauda, ritkán fáczánok s a mint mondják, hattyúk nemzedékei. A vízimadarak, vonulás idején millószámra érkeznek a L o b - N o r h o z , míg ellenben az éneklök ott nagyon ritkák. A réezék egyszerre két-ötezer fejet számláló seregekben vonulnak át! W A L L A O E (Island Life) Kelet-Ázsiából a passer-ekből löl fajt sorolt fel, melyek közül Euró pában 77. Észak-Ázsiában li'.!. Dél-Ázsiában azonban csupán I I faj találtatok, de ezek a számok elavultak, épen mint a Közép-Ázsiában előfordult) európai passcr-ekre nézve ( N E W T O N utáni a vagy a Japánban előjövő európai madárfajokra nézve (1. STE.TNEGER munkáit: B u l l . U . S. Nat. Mus.) a 40-es szám. A r r a nézve, hogy a Nyugot- és Kelet-Ázsia között levő nagy különbséget jelezzük, talán elég lesz rámutatni a W A I L A C E (Distribution) részéről a palesztinai o22 madárfaj között felsorolt, Európában is ille tékes madarak 260-ra menő számára, melyek közül 134 angolországi (7'.l szárazföldii. Ilyen terjedelmes egy tárgyat sohasem tud nánk bevégezni, ha nem félnénk az olvasó türel mének kimerülésétől. Végezzük hát be a koreai Ornis fajainak (TACANOVSKI e s (íioi.ioi.i) északi sora és a kelet-szibériai alakok közötti ö s s z e hasonlítással. Legelőbb is említsük fel a koreai honos fajokat: Haliaetus branickii, Thripona.r kalinovskii. A vízimadarak megközelítőleg ugyanazok, m i n t nyugoton, a Grus leucauchen, nipon, Rhynchea sinensis, Ardetta sinensis. Stemula sinensis stb. kivételével. A szárazföldi madarak között nagyobb a különbség: Falco hendersoni, Buteo plumipes, Archibuteo hemilasius, Caprimulgus jotaka, Eurystomus orien tális, Ualcyon coromandus, Tspida bengalensis, Acanfhylis caudacula. , 4 Phgllopneuste, Turdus varius, Microscelis amaurotis, Limonidromus indicus, Snthoru ivrbbiana, Oriolus cochinchinensis, tltoméin lucionensis, Pericrootus einereus, Jungipicus dőrriesi, Otis dybovskii stb. De a Fringillidák, valamint az Emberizidák egyenlőbbek a n y u g o t i a k k a l : Fringilla montifringillu, Plectrophanes nivalis, Coccothraustes vulgaris, Loxia curvirostra.
pyrrhuloides, Rhopophilus deserti, Passer ammodendri, Anthus, Circus, Picus, Alauda, rarement des faisans et d'apiés l'on elit des natifs des cygnes. L e s oiseaux aquatiques s'arrétent au L o b n o r dans leur migration par millions, mais les oscines y sont rares. L e s canards passent par bandes de 2— 5 0 0 0 ! a la fois. W A L L A C E (Island Life) comptait pour l'Asie 151 passeres, dont 77 étaient en E u rope, 63 en Asie septentrionale et seulement I I en Asie du Sud, mais ces ehiffres sont antiquées, y comme le nombre de 22 passeres (ex NEWTON) européens en Asie centrale, oű le nombre de 40 oiseaux européens au Japon (voir les travaux de STE.TNEOER B u l l . L . S. Nat. Mus.). II suffit peut-étre de citer le nombre des oiseaux européens cités en Palestine par W A L I.ACE (Distribution) 260 des 322, dont 134 en Angleterre (7!) terrestres), pour signaler l a grandé différence entre l'ouest et Fest de l'Asie. Orientale
Nous ne finirions pas avec u n sujet si étendu, si nous ne craindrions de lasser l'attention du lecteur. F i n i s s o n s donc par une comparaison des frontiéres boréales des espéces de l'ornis du Corée (chez TACANOVSKI et G I O L I O L I ) et de celle de l a Sibérie O r i e n t a l e . M e n t i o n n o n s d'abord les espéces endémiques du Corée: Haliaetus branickii. Thriponax kalinovskii. L e s oiseaux aquatiques s o n t á pen p r é s les mémes qu á l'ouest, excepté Grus leucauchen., nipon, lilnjrichea sinensis, Ardetta sinensis, Stemula sitiensis etc. Dans les oiseaux t e r r e s t r e s la différence est p l u s grandé: Falco hendersoni, Buteo plu !
mipes,
Archibuteo
lu'tuilusius,
Caprimulgus
jotaka, Eurystomus orientális, Halcgo)i corotuuuilus, Tspida bengalensis, Acanthylis caudacuta, í Phyllopneuste, Turdus varius, Microscelis amaurotis, Limonidromus indicus, Snthoru webbiana, Oriolus cochinchinensis, Olomela lucionensis, Pericrocotus einereus, Jungipicus dörriesi, Otis dybovskii etc. M a i s les F r i n g i l l i des sont comme les Emberizides p l u s sembhtbles á l'ouest: Fringilla numtifriugilla, Plectro phanes nivalis, Coccothraustes vulgaris, Loxia rurvirostra.
Vegyük most már Kelet-Szibériát TACZANOVSKI Prennns m a i n t e n a n t la Sibérie Orientale tdiez után. Már Dauriáhan ott leljük a Caprimulgus TACZANOVSKI. N O U S trouvons déjá dans la Daurie jotaka--t, a Baikál nyugoti mellékén csak a Cap Caprimulgus jotaka, a l'ouest du B a i k a l seulerimulgus europaeus-t. A Chaetura caudata és • ment Caprimulgus europeus. Chaetura eauCgpselus apus Dauriáhan találkoznak egymás- data et Cypselus apus se rencontrent en Daune.
1>,S'.I
sál. A keletéi a Cebroptö düurica, Chelidon tago~l/est a Cecropis daurica, Chelidon lagopoda jiüiln
I'AI.I.AS [Urbirn
and
MIDDENDORF,
RADDE,
I'AI.I.AS
[urhicn
auet.
MIDDENDORF,
RADDE,
ScilliKXK et l'lUKVAI.SKI C X T A C A N O V S K I ) Uli s e l l l ScilIIKNCK ('S I ' l U K V A I . S K I , T.U'AS'OVSKI lltáll) ex. d'Eurystomus orientális a été vii au pays fajok: egyetlen példányban látták az Euryd'Ainour. eoinnie un seul ex. de Zoslerop* enjStOMUS Qfientalix-X az A m u r tartományban, thropleura. Certhia fa miliaris, Upupa epops valamint egy példányban a Zosterops erythrosont partout, ('.indus pallasii de l'est n a pas pleura fajt is. A Certhia familiáris, Upupa epops mindenüti megvannak. A keleti Ciu- été vu au lae Baikal depuis I'AI.I.AS, seulement Cinrlus leucogaster s' y trouve. K n Daourie on rlus pnllusii fajt a Baikal mellekén nem hit a trouvé 3 ex. seulement du Troglodytes fumitak I'AI.I.AS óta : ott csupán a ('.indus leucogasler fordul ehi. Dunnában a Ti ni/loili/lrs gulus, au pays d'Oussouri 3 ex. seulement du Horomiis squamieeps. Ein Daourie i m a trouvé fumigatus-hó] csak három darabol Leltek, s un seul ex.de Calamoherpe fasciolata; un seul megint csak hármat a Horornis squamicepsex. de Currucii garrula s'est avancé jusq'au böl az l'sszuri tartományban. Dauriáhan kaptak egy ('.alumolicrpr j'usriolnldt: a Cm ruca garulá- Yakoutsk. Saxicola morio, isabéüina et stapa zina s'avancent jusqu'en Daourie. I)'Orocclcs iiuk egy példánya t gész J a k u c z k i g hatolt. A Su.rigularis on a trouvé :'. ex. au pays d'Oussouri. cola mm in. isabellina és stapazina elmennek egeszén be Dauriaba. A z (hocetes yularis-xiíik bárom példányai Ussznri tartományban talál tak. A Turdus aliciae-i a Csukcsoi foknál és a Turdus clirysolaus-t Usszurihan látták I I Un seul ex. du Turdus aliciae a été v u au cap példányban: hasonlólag a Turdus pelios-nnk Tchouktskoi, I e \ . du Turdus chrysolaus au es Geocichla StOtn'cYÍ-nak két-két példányát a pays de l'Oussouri et de m e i n e ex. du Turdus Kultuk-óholnél figyelték m e g : az utóbbi fajból pelios, de Geocichla sibirica í2 ex. au golf K u l egyet Dauriáhan. a Bmlytes taivaiVUS-b6\ három ink. 1 en Daourie. du Uutli/lcs luiruniis 3 ex. ii példányt Ciiruchaitunál. az Anilins jupnnicus- Curuchaitu, d'Anthus japonicus 3 ex. en Daou liol bárom példányt Dauriáhan. az Anllnis rurie. d'Anilins rufognluris I ex. a Udskoi etc. fogularis-\)ó\ egyet l'dskoi-nál láttak stb.
A fekete varjú iCorvus corone L.) Magyarország madárvilágában.
Die Rabenkrähe (Corvtis corone L.) in der Ornis Ungarns.
Mindazok az adatok, melyek honi irodalmunk ban a czímül irt madárra vonatkoznak, mai na pig nélkülözték azt a kétségtelen bizonyságot, melynek revén az Magyarország faunájába felVehető lett volna.
Alle Daten, welche sich i n unserer h e i m i schen L i t t e r a t u r auf den obengenannten Vogel beziehen, entbehrten bis dato jenes unzweifel haften Beweises, welchem zufolge m a n ihn in Ungarns F a u n a aufnehmen konnte. E s stellte sich nämlich heraus, d a s s ihn unsere Beobachter i n den lindsten Fällen mit der Saatkrähe (Corvus frugilegns) verwechselten, was auf das Schlagendste auch durch die Tat sache bekräftigt wird, dass wir von der E r l e gung der Rabenkrähe (Corvus corone) bei uns auch nicht eine einzige sichere Angabe haben, und dass sie aus unseren einheimischen S a m m lungen bisher fehlt. Das- man sj mit der Saatkrähe im Freien sehr leicht verwechseln kann, das ist sicher: besonders wenn man bei grosserer Entfernung die Kahlheit der Bchnabelwurzel u n d den G l a n z
Kitűnt ugyanis, hogy megfigyelőink rend szerint a vetési varjúnál (Oorvus frugilcgusi zavarták össze, a mit legnyomatékosabban meg erősít az a tény is, hogy a fekete varjuuuk{Corvus coronel egyetlen nálunk leivott példányáról nincs hiteles tudomásunk s honi gyűjtemé nyeinkből is mindez ideig hiányzik. Hogy a vetési varjúval a szabadban könnyen összetéveszthető, az bizonyos: különösen na gyobb távolságiad vagy rossz világításban, m i
kor a csőrtövének kopaszságai és a tollasai
(