A LAKÓHELY Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás
„OTTHON”
„ÉRTÉK”
Csorba Zoltán
„LAKÓHELY”
◄
„TERMÉK”
2
A lakóhely ■ Biológiai értelemben: élettér, az élethez szükséges megfelelő minőségű környezet. ■ Közigazgatási értelemben: a hovatartozást meghatározó földrajzi adottság, amely jogokkal és kötelezettségekkel jár. ■ Gazdasági értelemben: az életszínvonal és az életminőség alakítása, a foglalkoztatás szempontjából meghatározó környezet. ■ Ingatlan, amely piaci forgalom tárgya, azonban a társadalom szociális tagozódását leképezi.
Csorba Zoltán
3
A lakhely fogalma A különböző lakhelyek és lakástípusok a magyar kultúrában jól érzékeltetik: ■ A lakókörnyezet jellegét, ■ A benne lakók kötödését az adott lakásformához, és szomszédsághoz, ■ Az igényszintet, ■ A kielégítendő igényeket. Csorba Zoltán
4
Identitás Identitás: Önazonosság- tudat. A hely szerepe az identitás kialakulásában: helypreferencia és helyhez kötődés. Identitás, szocializáció, térbeli szegregáció. Tárgyi és szociális kötődések. Kreativitás. Elvándorlás, migráció. A költözés: a hely és a tér megváltozott viszonya, a régi vetülete az újra. („New Amsterdam= New York”?!) Csorba Zoltán
5
A település lakóterülete. A lakófunkció a település meghatározó funkciója: az a település megszűnik, amelynek nincsen lakossága. Az lakosság életminősége, egészségi állapota alapvetően függ a lakóterület kialakításától és a település lakóterületeinek egymáshoz való viszonya meghatározó eleme a település térbeli és szociális szerkezetének. A települések egyik legfontosabb népességmegtartó eszköze a fiatal generáció részére az életkörülményeiket alapvetően meghatározó megfelelő lakáshelyzet biztosítása.
Csorba Zoltán
6
A lakókörnyezet ■ Fizikai környezet, természetes és művi környezet ■ Társadalmi környezet, kulturális, etnikai, vallási hovatartozás, kognitív szocializáció ■ Gazdasági környezet, megélhetés, gyarapodás, karrier, önmegvalósítás
Csorba Zoltán
7
A lakókörnyezet, a lakóépületek határozzák meg az egyes települések karakterét
Csorba Zoltán
8
Hely és egészség A táji adottságok hatása az emberi közösségre. Éghajlati körülmények. Környezeti hatások. „Északi” és „déli” karakterek. A morbiditás, mortalitás különbözőségei. ■ Fiziológiai következmények: Testalkati sajátosságok. Ellenálló képesség, edzettség. Immunitás. Aktivitás. Öltözködés, táplálkozás, komfortigény. ■ Pszichológiai következmények: Hiedelemvilág, kedélyállapot, tudatosság. Interperszonális kapcsolatok, távolságtartás. Társadalmi szokások.
Csorba Zoltán
9
Komárom
A hely egyedi jellegű, nem csak fizikai, hanem metafizikai jellemzői is vannak. A lehatárolt tájegységek a Kárpát-medencében Európa régióinak mediterrán, északi, nyugati és keleti jellemzőit hordozzák. (Hamvas Béla: Öt géniusz) Csorba Zoltán
10
Életesélyek Ny. Európában (XVI- XVIII sz.) Megélt életkor Település London (GB) Meulan (F) Crulai (F) Maasland (NL)
Időszak 1570- 1653 1668- 1759 1674- 1772 1774 körül
1 év 682 758 795 734
5 év 501 520 698 664
15 év 452 471 644 640
Az adott település 1000 élve született csecsemője közül hányan élték meg az egy éves, ötéves illetve tizenöt éves életkort. A táji adottságok és a kultúrák szerepe az életesélyekre. Csorba Zoltán
11
Tér és társadalom A társadalom tagozódása az egyes településeken belül a társadalmi hierarchia, az etnikai összetétel és a táji, szerkezeti adottságok függvényében: „Alvég” és „felvég.” „ Rózsadomb,” „cigánysor.” A betelepítések eredményei: „ Magyaregregy”, „Horvátzsidány,” Németkér,” „Tótkomlós,” „Olaszliszka,” „Kunmadaras.”
Csorba Zoltán
12
Az övezeti rendszer Az övezeti rendszer meghatározza a beépítés módját és minőségét, a hely státuszát. A piaci értékekre a beépíthetőség közvetlenül hat: a követelmények teljesítése értéknövelő befektetéseket tesz szükségessé. Hosszabb távon a társadalom szegregációját eredményezheti, különösen, ha a lakáspolitika nem tudja befolyásolni a piaci hatásokat. A magasabb státuszúak lakóterületei a település szociális szerkezetében. (Burgess, Hoyt)
Csorba Zoltán
13
A. Centrális,-
B. Szektor,-
C. Többközpontú modell
A különböző társadalmi rétegek térbeli tagozódása, a település szociális szerkezete. 1. Központi üzleti negyed, 2. Könnyűipar, nagykereskedelem, 3. Az alacsony státuszú lakosság lakóterülete, 4. A középosztály lakóövezete, 5. A társadalmi elit lakóterülete, 6. Nehézipar, 7. Városrészközpont, 8. Előváros, kertváros, 9. Ipartelep, 10. Ingázók lakóövezete. Csorba Zoltán
14
Budapest társadalmi szerkezete. Budapest térbeli társadalmi szerkezetének alakulásában kirajzolódik egy hosszú folyamat, amelyben a foglalkozási képzésbeli különbségek kialakultak. „Buda” és „Pest” között jelentős különbségek voltak tapasztalhatóak korábban is, amelyeket az 1960-1990 közötti lakáspolitika fokozott. Lakótelepek, társasházak. (Csanádi- Ladányi)
Csorba Zoltán
15
Az övezeti rendszer és a szegregáció Az övezeti rendszer területi kategóriákat határoz meg: beszélhetünk építési övezetekről, adó övezetekről, ellátási, szolgáltatási övezetekről. A területi jellegű minőségi különbségek az ingatlanpiacon is értékelődnek. Magas minőségi követelmények árfelhajtó szerepe és a fizetőképesség korlátozását, az elit koncentrálódását eredményezi. Az érték alapú adózás a területek szociális átstrukturálódását okozhatja.
Csorba Zoltán
16
Lakásosztályok ■ ■ ■ ■ ■
Lakásosztályok és társadalmi osztályok „Jó házból való fiú,” „Volt gyerekszobája” A hely státusza, mint referencia, A hely státuszának változásai: a „szlömösödés” A társadalmi státusz és a hely státusza, érték különbségek ■ Mozgások, mobilitás a státusz változása miatt, ■ Felértékelődések és leértékelődések
Csorba Zoltán
17
Diszkrimináció. Gettók. A középkorban a zsidók számára kijelölt városrész, az elnevezés olasz eredetű, (Velence, 1516.) A német nemzetiszocialista diktatúra zsidóüldözése során a szegregációnak ez a formája újra jelentős szerepet kapott, a német megszállás után Magyarországon is elrendelték gettók kialakítását. (1944. 04. 7) Közhasználatú kifejezésként jelenleg a nagyvárosokban főleg bevándorlókból kialakult, etnikai, vallási közösségeket értjük a gettó fogalma alatt, ezek azonban spontán szerveződő közösségek („chinatown”, észak afrikaiak lakóterületei Nyugat-Európában). Az etnikai, vallási vagy bármilyen társadalmi diszkrimináció által előidézett kirekesztő szegregáció erkölcsi felfogásunkkal, és az érvényben levő nemzetközi megállapodásokkal összeegyeztethetetlen.
Csorba Zoltán
18
Leépülés, leértékelődés Szlömösödés A lakókörnyezet társadalmi és fizikai leépülésének folyamata. A gazdasági krízis hatása, a lakosság elöregedése, az épített környezet karbantartásának hiánya, a közbiztonság leépülése. A lakosság fokozatos kicserélődése, a környezettel kapcsolatos igénytelenség hatása. A szlömösödés folyamatát a terület ingatlanpiaci leértékelődése követi, ami a településen belüli státuszokat megváltoztatja, gettók kialakulását eredményezheti. Csorba Zoltán
19
Entitások: New York, Manhattan
Csorba Zoltán
20
Budapest helyzete a XX. Század elején I.
Illyefalvi Lajos dolgozta fel 1933-ban Budapest térbeli társadalmi helyzetét a népszámlálási adatok alapján. A munka bemutatta a népesség térbeli megoszlását foglalkoztatottság, iskolázottság, lakásviszonyok, stb. szerint. Az iparosok, illetve a munkások lakásainak elhelyezkedése a fővárosban. Kitért az infrastruktúra helyzetére is. Csorba Zoltán
21
A hely értéke A hely értékét meghatározó tényezők: ■ Természetes adottságok, ■ Infrastruktúra, ■ Biztonság, ■ Kötelezettségek, ■ Státusz, ■ Ingatlanpiaci forgalom Az övezeti előírások szerepe a piaci hatások befolyásolásában: a környezet minőségének megóvása kiszoríthat nem fizetőképes rétegeket, nem kívánatos szegregációt eredményezhet . Csorba Zoltán
22
A „pozitív” szegregáció Budapesten.
Csorba Zoltán
23
A szomszédság A „szomszéd”: A szociális környezet szerepe Az ismeretlen ismerősök, akik naponta találkoznak A szomszédsági egység fogalma, és megjelenése (Perry,1928) és alkalmazása A szomszédsági egység mai értelmezése: ■ Szociológiai értelmezés, ■ Szociális rétegződés, ■ Közös érdekek, ■ Szolidaritás,
Csorba Zoltán
24
TND- modell.
Csorba Zoltán
(Traditional Neighborhood Development) Az 1990-es évektől újra a szomszédsági egységek iránt fogalmazódik meg igény az USA korszerű lakásépítési gyakorlatában. A szomszédsági egységek olyan lakóegységek, amelyeket egy közösségi tér, közösségi létesítmény szervez egységbe. Közösségi épület, templom, könyvtár, kereskedelem, esetleg átmenő forgalom állomása. A napi szükségletek legyenek kielégíthetőek lehetőleg öt perc gyaloglással. (Ne legyen több a távolság, mint 500 méter.) 25
A szomszédsági egység.
TOD modell. (Transport Oriented Development)
Ez a modell a szállítás, közlekedés és a területfelhasználás stratégiájával beilleszti a szomszédsági egységet a regionális szerkezetbe. Átmenő forgalom Kiskereskedelem és munkahelyek / irodák Átmenő forgalom megállói Nyitott közösségi tér Lakóterületek A távolság az átmenő forgalom megállójától ne legyen több 1000 méternél, 10 perc gyaloglásnál. Csorba Zoltán
26
„Rossz szomszédság török átok” (Arany J.) A gyűlölet hatása, a polgárháborús helyzet.
◄
A délszláv háború emlékei: Vukovár, Eszék, Szarajevó. A gyűlöletkeltés a világban változatlanul folyik, különböző eszközökkel. ◄ Lövések nyomai a házak falán 20 év leteltével.
Csorba Zoltán
27
Csorba Zoltán
28
Budapest lakásviszonyai ◄alacsony iskolai végzettségű csoportok térbeli megoszlása
◄alacsony komfortfokozatú lakások térbeli megoszlása Csorba Zoltán
29
Csorba Zoltán
30
Kötődés és elvándorlás ■ A felnőtté válás és elszakadás ■ Céhlegények és peregrináció: tapasztalatszerzés ■ Otthon és egzisztenciakeresés ■ A családmodell változása, együttélés, egymásrautaltság kihívása ■ Menekülés: politikai, vallási és gazdasági migráció ■ Emberkereskedelem ■ Telepítések, vendég munkások,
Csorba Zoltán
31
Migráció Emigráció: ki miért megy el? ■ „Szerencsét próbálni”, ambíciók motiválják, tehetségét akarja kamatoztatni, érvényesülni. ■ A „menekülők”- a frusztrált csoportok, akik senkinek sem kellettek. Immigráció: befogadás. A befogadás és elfogadás: a közösségbe integrálódás és a közösség normáinak elfogadása. A „gyüttment”: az őslakos és a bevándorló A környezethez való viszony: a nyitott és a zárt közösség. Bizalom és biztonság. Az „oszlopok társadalma” a többközpontú metropolisz
Csorba Zoltán
32
Mobilitás ■ Társadalmi osztályoklakásosztályok ■ Társadalmi mobilitáslakás mobilitás ■ Lakás mobilitástulajdonszerkezet ■ Lakás mobilitásmunkaerő mobilitás ◄ A munkanélküliek aránya Budapesten. Csorba Zoltán
33
Elvándorlás A budapesti térség lakosságszám változása 1990-2001 között: a jómódú kerületekben csökkent.
Csorba Zoltán
34
A ”hely” és a ”tér” alternatívája. A hellyel kapcsolatos igények a település vagy annak egy részéhez való kötődést előnyben részesítik. Nagyon sokan akár áldozatok vállalása mellett is ragaszkodnak a kiválasztott helyhez. Gyakori a lakással szemben támasztott térigény alárendelése a hely státuszának, esetenként az elviselhetőség határáig. A tágasabb, nagyobb lakás iránti igény a hely státuszának rovására elégíthető ki. Alternatíva: „városi lakás”- „családi ház”. Csorba Zoltán
35
A tulajdonviszonyok A település lakásvagyonának megoszlása a tulajdonviszonyok szerint. A lakáspiac és a településfejlesztés egymásra hatása: Az előző forprofit, az utóbbi nonprofit jellegű tevékenység. A „falu” (HÁZ) és a „város”(LAKÁS) jellegzetes tulajdonviszonyai a működési és a piaci feltételek ismeretében. Tulajdonviszonyok és mobilitás.
Csorba Zoltán
36
Agglomeráció
Csorba Zoltán
37
A lakosság összetételének változásai a demográfiai, foglalkoztatási ellátottsági adottságok következtében: a hátrányos helyzetű körzetek kialakulása. A frusztrált, munkáját jövedelmét vesztett réteg kiszorul az ingatlanpiacról. Kereslet hiányában a lakásvagyon a jelzálog hitelfedezetére sem alkalmas. Csorba Zoltán
38
Lakóterületek kialakítása, fejlesztések
Csorba Zoltán
39
A hely kiválasztása. A hely kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az ember a környezetének hatásaihoz leginkább alkalmazkodni képes élőlény, ugyanakkor képes környezetének alakítására is. A hely iránti vonzódás szerepe a lakás mobilitás vizsgálata során, a hely státusza, karaktere, minősége, cserére ösztönözhet. A telepítendő program szempontjából meghatározóak az adott megrendelő, illetve a majdani lakó igényei jövendő környezete iránt. Néhány szempont: ■ Környezeti adottságai miatt (a környezet minőségére és a várható úti céljaink távolságára, stb. gondolva). ■ Előnyös befektetés tartjuk, lakásunk várhatóan felértékelődik. ■ Magas státuszú, jó környék, növeli a reputációnkat, ■ „Mindig szerettünk volna itt élni”. (A helyhez való viszony nem magyarázható csupán csak racionális érvekkel.) Csorba Zoltán
40
A lakóterület karaktere A lakóterület karaktere az egész település közterületeit, karakterét meghatározó tényező. Domborzati adottságok, térbeli struktúra. Időbeli átalakulás. A hely és a helyzet, centrum- periféria viszony, településszerkezeti modellek. (a különböző társadalmi rétegek elhelyezkedése a településen belül viszonyuk a településszerkezethez, különösképpen a beépítési övezetekhez, pozitív és negatív szegregáció). Szomszédsági helyzetek: adott, illetve választott szomszédok kapcsolata. Szomszédsági egységek (Neighbourhood). Lakópark: önálló, saját gazdasági, kulturális identitással rendelkező, (független) ”átélhető” egység, azonos igényszinttel és életvitelbeli sajátosságokkal. A lakóterület kiválasztásánál és kialakításánál a már elfogadott rendezési tervekben rögzített feltételekből kell kiindulni. Csorba Zoltán
41
Lakópark vagy lakótelep? Csorba Zoltán
42
Telepítés A lakóház, lakó együttes telepítésénél a település természeti és környezeti adottságaiból, kialakult karakteréből indulunk ki, de figyelembe kell vennünk az érvényben levő rendezési tervek előírásait, a terület fejlesztésére kialakított koncepciót is. Vizsgálataink során az alkalmazott négy szempont segíthet a jelentkező ellentmondások feloldásában. ■ A környezet minősége, ■ A hely státusza, ■ A terület ellátottsága ■ Kapcsolatok a település többi részével. Csorba Zoltán
43
Előkészítés Tudatos lakáspolitika az egyes akció beindítása előtt számol bizonyos célcsoportokkal, a program indítását marketing tevékenység előzi meg. Jelenlegi állapotában kiket vonz a terület? Kik számára akarom vonzóvá tenni? Kiknek akarom az esélyét javítani? Milyen igényeket támaszt az adott célcsoport a külső környezettel szemben? Csorba Zoltán
44
A lakóterületek rehabilitációja
Csorba Zoltán
45
A mikrokörnyezet
Csorba Zoltán
46
A tér. A lakás, lakóépület telepítésénél a tér minőségét és kiterjedését hely és a személy, adottságainak és igényeinek megfelelően határozhatjuk meg. Szerepet kap a külső és belső tér lehatárolása, aránya, minősége, kapcsolata és használatának, igénybevételének módja.
Csorba Zoltán
47
A határ.
A tér lehatárolása a lakók viszonya a környezethez, illetve a szomszédsághoz és (belső) felosztása a tér lakóinak (használóinak, birtoklóinak) egymáshoz való viszonya. Csorba Zoltán
48
A lakás külső zónája: szauna
Csorba Zoltán
49
Csorba Zoltán
50
A „veteményes kert” a lakóparkokban megjelenő igény zöldségfélék, saját , egészséges tápláléknövények termesztésére. Finnország. Csorba Zoltán
51
A külső zóna: gyümölcsös a belső városi területen. (Zágráb) Csorba Zoltán
52
Irodalom Szelényi Iván: Városi Társadalmi Egyenlőtlenségek, Akadémia Kiadó, Bp. 1990 Csizmady Adrienne, Husz Ildikó. Település és városszociológia. Gondolat, Bp. 2004. Dúll Andrea: A Környezetpszichológia alapkérdései. L’ Harmattan, Bp. 2009 Köpeczi Béla (szerk.)Település, városiasodás, az emberi kommunikáció. Minerva, 1975. Meggyesi Tamás: Városépítészeti Alaktan. Terc kft, Budapest. 2009
Csorba Zoltán
53
Csorba Zoltán
54
