A lakás: “TERMÉK” Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás
„OTTHON”
„ÉRTÉK”
Csorba Zoltán
„LAKÓHELY”
„TERMÉK”
◄
2
A lakás: termék, árucikk A termék valamilyen szükségletet elégít ki, árucikk - általában a piacon értékesíthető. A termékek sajátos csoportja a tartós fogyasztási cikkek kategóriája, ezek közé sorolható a lakás. Ebben az értelemben figyelemmel kell lennünk az életciklusokkal, egzisztenciális körülményekkel, státuszokkal változó lakásigényekre, a lakásmobilitásra. Csorba Zoltán
3
A lakás: tartós fogyasztási cikk
Lakóhajók Hollandiában. A lakásszükséglet kielégítése során a lakás, mint tartós fogyasztási cikk az épített lakóház mellett más formában is Megjelenhet: ilyenek a lakóhajók, lakókocsik, (amerikai nyugdíjas telepek, franciaországi cigányok) sátrak, stb. Csorba Zoltán
4
Lakás „fogyasztás” A tartós fogyasztási cikkek előállítása, használatba adása, üzemeltetése, karbantartása, korszerűsítése és leselejtezése eszköz és munkaigényes tevékenység, a korszerű gazdaság mozgató ereje. A lakással kapcsolatos kiadások („rezsi”) az egyes háztartások költségvetésének meghatározó kiadási tételei, amelyek a társadalom szociális helyzetére kihatnak. A lakás építésével, használatával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos tevékenységek során foglalkoztatásra van igény, amiből jövedelmek képződnek. Csorba Zoltán
5
Termelés: lakásépítés A lakásépítési tevékenység során tisztázandó jogviszonyok: ■ A telek tulajdonjoga, a tulajdonosi hozzájárulás pontos tartalma. ■ Az építési tevékenység során (az elszámolásból adódó) tulajdonviszonyok, ideértve a kivitelező, illetve a hitelt biztosító bank pozícióját. ■ Az elkészült lakást értékesítő társaság jogállása, és felhatalmazása.
Csorba Zoltán
6
Háztartás a gazdaságban Munkabér TERMELÉS (piac)
HÁZTARTÁS
Tőke Vételár
VÁLLALKOZÁS
FOGYASZTÁS (piac)
Bevétel
Csorba Zoltán
7
Éves háztartási kiadások/fő, KSH 2002 A lakásra fordított éves kiadások mintegy az összes kiadás ötödével szerepelnek, de az egyes háztartások között jelentős eltérésekkel számolhatunk
Csorba Zoltán
8
Szükséglet, igény, kereslet
Csorba Zoltán
9
A lakásviszonyok feltárása ■ A lakásvagyon regisztrálása, mennyiségi, minőségi értékelése, ■ A lakott lakások aránya, a lakók száma, az igénybevétel jogcíme ■ Lakáshoz jutási esélyek, ■ Igények és szükségletek, ■ Igények felmérése,
Csorba Zoltán
10
Lakásszükséglet számítás ■ „Mennyiségi” lakáshiány, a háztartások és a lakások aránya ■ „Minőségi” lakáshiány: igény/ szükséglet (lakásnagyság, komfortfokozat, fizikai állapot) ■ „Funkcionális” lakáshiány, (nem lakás célra használt lakások aránya. ■ Mobilitás miatt üres lakások aránya ■ Elavulás (100 év megbízható élettartam, 1% avulás)
Csorba Zoltán
11
KSH Háztartások száma 2012-ben összesen 3 789 905 Háztartások átlagos taglétszáma: 260fő/100 háztartás, (410/100 ►► 190/100 az egyes decilisekben) Lakások (népszámlálás előzetes) 4 389 000 lakóegység (4 383 000 lakás) ebből 903 000 Budapesten (57% kisebb mint 59m2 ), 2 227 000 városokban (38% kisebb mint 59m2), a többi községekben. Laksűrűség: 215 fő/ 100 lakás Csorba Zoltán
12
Minőségi jellemzők ■ ■ ■ ■
Új lakás,- használt lakás Lakásosztályok Elosztási rendszerek- piaci mozgások A szociális környezet hatása a piaci mozgásokra ■ A tömeges lakásépítés termékeinek értékváltozásai
Csorba Zoltán
13
Az elégedettség vizsgálata Szociológia és marketing: ■ A szociológia általában vizsgálja az életkörülményeket, ezen belül a lakással és a lakókörnyezettel kapcsolatos elégedettséget, ■ A marketing a lakóhely változtatással kapcsolatos szándékokat kutatja és az erre irányuló döntések előkészítését igyekszik befolyásolni
Csorba Zoltán
14
Lakásosztályok ■ Az elmúlt időszak elosztási rendszere. ■ A termékek és szolgáltatások szubvenciója (mély,- közepes és alacsony szubvenció). ■ Személyes (és kollektív, pl. szövetkezeti) érdekérvényesítés hatása ■ Privatizáció és a szubvenciók átalakulása, piaci hatások. ■ Az eredeti rendszer teljes borulása.
Csorba Zoltán
15
Lakáselosztás Piaci értékesítés: ■ Hitel felvételével, ■ Árveréssel, ■ Szolgáltatás fejében, Közösségi lakásvagyon igénybevétele: ■ Szolgálati lakás, közszolgálati munkásoknak ■ Várólista alapján, igényjogosultaknak, ■ Közérdekből, kártalanítás gyanánt, ■ Szükséghelyzetbe, ideiglenes vagy végleges helyzetben Csorba Zoltán
16
Projektek indítása Új lakásépítés Település-rehabilitáció Épület-rehabilitáció Épület felújítások ■ Homlokzatok tatarozása ■ Lakás komfortfokozat javítás ■ Hőtechnika, energiatakarékosság ■ Egészségvédelem: pl. azbeszt mentesítés Csorba Zoltán
17
Fizetőképesség
Csorba Zoltán
18
Lakás finanszírozás ■ ■ ■ ■ ■ ■
Lakáshitel / lakásberuházás hányadosa Lakásért fizetett készpénz / lakásberuházás Sajátmunka értéke / lakásberuházás Kapott támogatások értéke / lakásberuházás Hitelhátralékosok aránya Kényszerelárverezések aránya.
Csorba Zoltán
19
Hitel és eladósodás A hitel a jövőbeni növekedés megelőlegezése, vagy a vagyon felélése. Az adós besorolása: „jó” adós vagy „rossz” adós. Kockázatok és garanciák Bérlakás vagy sajátlakás. ■ A lakbér: piaci vagy „non profit” ■ A saját tulajdonú lakás költsége: önrész + hitel. ■ A hitel fedezete: a várható jövedelem és a megépült lakás, mint vagyontárgy, pénzbeli megtakarítás, befektetés. Csorba Zoltán
20
Hiteltörlesztés ■ A törlesztő részlet nagysága, aránya a családi jövedelemhez viszonyítva, ■ Annuitás: a hosszúlejáratú hitelek törlesztése egyenlő részletekben, határidőre ■ Kamatperiódusok, ■ Moratórium: haladék ■ Átütemezés (növekvő kamat vagy árfolyam változás miatt) azonos törlesztő részlet, meghosszabbított törlesztési idő.
Csorba Zoltán
21
A jelzálog hitel Klasszikus formája az ingatlan alapú jelzálog, az ókortól ismert. A hitel fedezete az ingatlan értéke. (A kockázatok miatt a piaci érték 50-70 %-a) ■ Az építés, illetve lakás vétel céljára felvett, általában hosszú lejáratú hitel. ■ Szabad felhasználású hitel.
Csorba Zoltán
22
Citysedés: az ingatlanpiacon a nagy tőkeerejű befektetők olyan árat diktálnak, amit a lakások már nem tudnak megfizetni. London, Dockland Csorba Zoltán
23
Kínálat
Csorba Zoltán
24
Lakáskínálat A lakáskínálat teljesítménymutatói (indikátorai): A. B. C. D. E. F.
Lakásépítés, épített lakás/1000fő Háztartási lakáskiadások Lakásfinanszírozás Lakástámogatás, Lakásgazdálkodás Lakásszabályozás
Csorba Zoltán
25
Az új lakás költségeinek összetevői Tervezés, szervezés, Telekár, Infrastruktúra, kapcsolódó kiadások Nettó építési költségek, ( ezen belül: közterhek, és haszon), Az építéshez felvett bankhitel költségei, Marketing, értékesítés költségei
Csorba Zoltán
26
Szabályozás A házak, lakások zöldkártyáinak kiállítása alapjaiban fogja megváltozni az ingatlanvásárlás és forgalmazás eddig kialakult rendszerét. 2012-től csak ezzel a bizonyítvánnyal lehet majd eladni vagy bérbe adni az ingatlanokat. Csorba Zoltán
A szabályozás hatása a piacra: Energia tanúsítvány nélkül egy lakás, vagy egy ház eladhatatlan lesz. Ha pedig lesz energia tanúsítványa a háznak, lakásnak, akkor pedig azért lesz eladhatatlan. A szakértők szerint akinek a jövőben nem lesz ilyen okmánya, annak a lakásának piaci értéke csökkenni fog, az okmány hiánya a hitelbírálatkor is érzékelhető lesz. 27
Csorba Zoltán
28
A lakás mobilitási együttható Az együttható szerint a mobilitás n évben egyenlő az adott évben lakáshoz jutott családok és az abban az évben épített lakások arányával, ami NyugatEurópában meghaladhatja a 2,5 -öt, míg hazánkban 2,0 alatt van. Σ Cs n M n = -------------------Σ L én A mobilitás saját alakulása tulajdonú és a bérlakások esetében.
Csorba Zoltán
29
Használt lakások Hagyományos, belvárosi lakások. Családi, illetve társasházak Lakótelepek Hagyományos technológia, kisebb egységek. (<500 lakás) Iparosított technológia, alacsony beépítésű, kisebb és közepes egységek. (500-2 000 lakás) Tömeges lakásépítés, iparosított technológia (házgyárak, 5 000- 10 000 lakás)
Csorba Zoltán
30
A tömeges lakásépítés öröksége: ■Teljesítmény elv: meghatározott időre tervezett megbízható élettartam. ■Területileg koncentráltan, egy időben jelentkező azonos szerkezeti károsodások ■ A beruházások során vállalt kompromisszumok ■Dömpingkínálat, gyors piaci leértékelődés
Csorba Zoltán
31
A bérlakások fajtái ■ Piaci lakbérű bérlakások (lakásuzsora, lakbérszabályozás, hatósági követelmények). ■ Szolgálati (bér) lakások, helyhez kötött közszolgálat, illetve jövedelem kiegészítés. ■ „Szociális bérlakások” célzott társadalmi rétegek életkörülményeinek javítására. ■ Non profit, „közhasznú” bérlakások. A magyarországi gyakorlatban jelenleg nincsenek egységes elvek a minimális bérlakás szektor kezelésére. Csorba Zoltán
32
Lízing Lízing: a bérlet sajátos formája. Lízing: olyan ügylet, ahol a lízingbe adó olyan céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott, (vagy kiválasztható) eszközt, hogy díjfizetés ellenében azt használatra a lízingbe vevőnek adott időre átengedje. A szerződésben rögzített időtartam (futamidő) lejárta után megállapodás szerinti maradványértéken a lízingelő végleges tulajdonába kerül. Operatív lízing: a lízingelő nem akar tulajdonjogot szerezni, csak használja az lízing tárgyát. Pénzügyi lízing: a lízingbe adó megvásárolja a szállítótól a lízingbe vevő által igényelt tárgyat, amit díj ellenében a lízingbe vevőnek használatba ad. Ez a leggyakoribb. Csorba Zoltán
33
Támogatások
Csorba Zoltán
34
A támogatás jellege lehet „személy”
Csorba Zoltán
„kő”
35
Támogatási alapok Létesíthető támogatási alap, alapítvány. Feltölthető a költségvetésből, elkülöníthető bevételekből és partnerek hozzájárulásából, (pl. bank, biztosító) Fecskeházak kauciós és megtakarítási letétjeiből Az alapok előnyösebb kamatozása, (nagy összeg, tartós lekötés) Törlesztési támogatás a fiataloknak, „holland módszer” Csorba Zoltán
36
Hitelszövetkezetek A hitelszövetkezetek működésével a családalapító életciklus befektetési költségigénye előtakarékossággal és az öngondoskodással időben megosztható, A lakásfenntartási költségek nagyobb váratlan kiadásaira, korszerűsítésekre tőkefedezet és kedvezményes hitelkeret biztosítható, Az öngondoskodás csoportos formáira, közösségek és érdekközösségen alapuló szolidaritásra épülő szervezetekként működtethetőek.
Csorba Zoltán
37
Bausparkasse A hitelszövetkezetek német változata, a XVII sz. -tól működő rendszer. Az 1990-es törvényi szabályozás területi elven működik, a magyar kezdeményezés ezen alapult. A megtakarítás és a hitel felhasználható építésre és korszerűsítésre.
Csorba Zoltán
38
Lakásszövetkezetek A lakásszövetkezeteknek két típusa működik Magyarországon a XIX század végétől: ■ Építőszövetkezetek ■ Fenntartó szövetkeztek A tulajdonszerkezet szempontjából is kétféle szövetkezetről beszélhetünk ■ A korábbi szövetkezetek tagjai a befektetés arányában voltak a szövetkezeti vagyon (a lakóépület, vagy lakóépületek) tulajdonosai, hitelszövetkezetként működtek ■ A XX század második felétől alakított szövetkezetekben a lakástulajdonosok szövetkeztek. A lakásépítő szövetkezet tulajdonában levő lakóházat a tulajdonosok által alapított fenntartó szövetkezet is működtetheti. Csorba Zoltán
39
Szociális szempontok ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
népességszám átlagos háztartás/családnagyság háztartás és családösszetétel egy lakásra jutó háztartások száma egy szobára jutó személyek száma egy főre jutó lakásterület zsúfolt lakások aránya új háztartások száma lakótelepi mobilitás/szándékok beköltözés, elvándorlás ■ hajléktalanok száma ■ lakással nem rendelkezők száma Csorba Zoltán
40
A támogatás alanya A szolgáltató (pl. Svájc, ahol a lakó külföldi!) ■ Aki lakást épít, ■ Aki lakást hasznosít, bérbe ad Aki a szolgáltatást igénybe veszi ■ A lakó, aki vagy ■ Alanyi jogon ■ Rászorultsági elv alapján Lakhatási támogatásban részesül. Mind a kettő.
Csorba Zoltán
41
A támogatás tárgya ■ Épület (társasház) ■ Beépítés (pl. sorház, alacsony intenzív beépítés) ■ Műemlék, kulturális örökség ■ Városrész (rehabilitáció) ■ Technológia (pl. panel, panelfelújítás) ■ Szerkezet (hőtechnika, környezetvédelem, akadálymentesség Csorba Zoltán
42
Támogatottak Személy ■ Alanyi jogon ■ Rászorultsági elv alapján ■ Önkéntes kötelezettség vállalás fejében ■ Különleges kedvezmény ■ Önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került (elvesztette a munkáját, meghalt a családfő) Csorba Zoltán
Szervezet ■ szociális ■ non-profit ■ alapítvány ■ Vállalkozás
43
Lakásépítés támogatások Otthon
Település
Termék
Érték
Személy
támogatás vagy hitel
támogatás, hitel telekjuttatás
Adó Kedvezmény, Árengedmény
Szervezet
telekjuttatás adó kedvezmény önkormányzat részvétele, garanciák
Árengedmény Fizetési feltételek
Objektum
fejlesztési
Pl. energia Takarékosság, stb.
Adó Kedvezmény, Befektetési kedvezmény Adó Kedvezmény, Befektetési kedvezmény Pl. műemlék védelem
városrész épület szerkezet Csorba Zoltán
támogatás
közművesítés
44
Közteher a lakásköltségekben „Versenypiac” A gazdálkodó szervezetek kiadásaikat (általában) adózás előtti bevételeikből vonják le.
Csorba Zoltán
„Lakossági piac” A lakosság a lakással és a lakóingatlannal kapcsolatos költségeit adózott jövedelméből fedezi.
45
Közterhek a lakásárban (példa) Bruttó jövedelem: ■ 250 000 Ft/hó, (1000 €) 3 000 000 Ft/év Közterhek: ■ SZJA. 1 000 000 Ft /év (2002) ■ TB. 10% Nettó jövedelem: ■ 600-620 €/hónap
Csorba Zoltán
1m2 lakás, bruttó ■ 250 000 FT, (1000 €) Közterhek: ■ ÁFA 25% ■ Társasági adó ■ SZJA ■ Jövedéki adó ■ Iparűzési adó Nettó lakásár: 600-640 €
46
A lakáspiac
Csorba Zoltán
47
Piac
Csorba Zoltán
A piac lényege a javak (és a pénz) cseréje az eladó és a vevő között, a társadalmi munkamegosztás eredményeként. A kereslet és a kínálat függvényében beszélhetünk: ■ Piaci versenyről, ha az eladók száma magas, széleskörű, nagy választékot biztosító kínálattal, ■ Monopóliumról, ha az eladók száma kevés, és a választék szűkös, a kereslethez képest. A piaci verseny árszabályozó szerepe, a piacliberalizáció (1980-as évek). A globális gazdaság erőviszonyai: a multinacionális és transznacionális vállalatok, helyi kereslet. 48
Lakáspiac A lakáspiac, mint az ingatlanpiac speciális része. ■ A piac működése: kínálat- kereslet. Az igények kielégítése. Marketing. Spekuláció. ■ A szükséglet, igény, fizetőképesség. Kiszorulás a lakáspiacról. A lakáspiac hatása a település társadalmi szerkezetének alakulására, torzulásaira. ■ Területi anomáliák, falu- város ellentét, konjunkturális területi ellentétek. ■ Piacszabályozás.
Csorba Zoltán
49
Lakáspiac az ingatlanpiacban A lakáspiac, mint az ingatlanpiac speciális része. ■ A piac működése: kínálat- kereslet. Az igények kielégítése. Marketing. Spekuláció. ■ A szükséglet, igény, fizetőképesség. Kiszorulás a lakáspiacról. A lakáspiac hatása a település társadalmi szerkezetének alakulására, torzulásaira. ■ Területi anomáliák, falu- város ellentét, konjunkturális területi ellentétek. ■ Piacszabályozás.
Csorba Zoltán
50
Ciklusok ■ A családi lakásigények ciklikus változásai a generációváltás függvényében ■ Az épület élettartama a fenntartás ciklikus igényei, ■ Az ingatlanpiac ciklikussága
Csorba Zoltán
51
A gazdasági ciklusok hatása. A vagyongazdálkodás, különösképpen az ingatlangazdálkodás és a gazdaság ciklusai hatnak egymásra. A gazdaság ciklusai: 1. Visszaesés, (recesszió), 2. Pangás, (depresszió), 3. Élénkülés 4. Fellendülés (prosperitás) A prosperitás szakaszában képződött jövedelmek befektetése a recesszió idején jelentkezik, a pangás idején pedig az ingatlan befektetések előkészítik a gazdaság élénkülését. A pangás idején a költségek csökkenése hitelképessé teszi a cégeket, a tőkepiac pedig keresi a kihelyezési lehetőségeket. Csorba Zoltán
52
Válság és ingatlanpiac Értékválság: (csődhelyzetekben) a könyvelési érték és a piaci érték jelentős különbsége, túlkínálat Hitelválság: az előállítási érték és a piaci érték közötti különbség, a hitelfedezet (ingatlan) leértékelődése
Csorba Zoltán
53
A lakáspiac és a városfejlesztés A város építés nagy korszakait jellemző nagyarányú akciókban a lakáspiac alakulását hat tényező befolyásolja: Városfejlesztési koncepció, ( övezeti rendszer, terület-felhasználás). Korszerű építési technológia. Beruházói tőke, befektetési szándék. Lakástípusok, amelyek lefedik a jelentkező igényeket. Lakáshiány, fizetőképes kereslet. A városi lakókörnyezet minőségével szemben támasztott követelmények Csorba Zoltán
54
Ár, érték, piacképesség
Csorba Zoltán
55
A piacot befolyásoló tényezők A globális piac: a spekulációs tőke szabad áramlása. A lakáspiac és a hitelpiac összefüggései. Cserearányok. Lakásszükséglet és fizetőképes kereslet. A kínálat és a kereslet területi jellemzői. A társadalom demográfiai és szociális összetétele. Állami lakáspolitikai koncepció. Önkormányzati lakáspolitika.
Csorba Zoltán
56
A piaci stratégia lehetséges módozatai: A kialakult helyzet megnyugtató, annak szinten tartására, a fogyasztók megtartására irányuló stratégia. ■ Fenntartó ■ Minőségorientált, teljesítményjavító A piaci helyzet javítására, új fogyasztók bevonására, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégia. ■ Terjeszkedő, a tartalékok feltárásával termelésnövelő, ■ Diverzifikáló, más területekre betörő, a versenypozíciót kihasználó ■ Kockázatcsökkentő Csorba Zoltán
57
Piaci adottságok elemzése ■ A piacfejlődés és a piaci részesedés arányai ■ A piac alakulása következtében változó optimumok ■ A piaci magatartás alternatívái a folyamatok várható alakulásának függvényében
Csorba Zoltán
58
A SWOT elemzés alkalmazása ■ A SWOT elemzés alapján határozhatjuk meg a stratégia főbb tennivalóit. ■ A feltárt adottságokat minősítjük majd a gyenge, a közepes, a jó és a kiváló minősítési kategóriába soroljuk be. ■ Ennek alapján megállapítjuk a célok elérése szempontjából a település adottságai közül az erősségeket, illetve a gyengeségeket. ■ Külön csoportosítjuk a potenciális partnerek számára jelentkező lehetőségeket és a veszélyeket. Csorba Zoltán
59
A SWOT elemzés SWOT angol betűszó: (értelme: ”erős szellemi munka, magolás, gürcölés”):. (Strong, week, option, threats). Jó matematikai módszer az elemzések, vizsgálatok eredményeinek össze-foglalására és értékelésére. Csorba Zoltán
60
Élettartam
Csorba Zoltán
Tulajdonos: önkormányzat, állam, lakó, vállalkozó. A vagyon működtetése: ■ Érték megőrzése, gyarapítása. Hasznosítás. A szükséges bevételek, források, felkutatása, behajtása. Korszerűsítési és egyéb pályázatok, támogatások. ■ Az ingatlan üzemeltetése. (facility management), biztonság, közüzemi ellátás, takarítás, karbantartás. ■ Felújítás, korszerűsítés, rehabilitáció. Folyamatos és ciklikus tevékenységek.
61
Ingatlan gazdálkodási ciklusok Az ingatlangazdálkodás ciklusai a gazdasági ciklusokhoz képest eltoltan jelentkeznek. Ingatlangazdálkodási ciklusok: 1. 2. 3. 4.
Túlkínálat (overbuilding), a keresletek csökkennek, a bérek magasak. Kiigazítás (adjustement) Bérleti díjak csökkennek, jobb a kihasználtság, de kevésbé jövedelmező a piac. Stabilizáció. Az egyensúly helyreáll. Fejlesztések (development). A javuló kereslet és a befektetési kedv élénkülése új kapacitásokat hoz létre.
Csorba Zoltán
62
Vagyongazdálkodási feladatok
Portfolió-gazdálkodás (Portfolió management). Vagyoncsoport- gazdálkodás (asset management) Ingatlan gazdálkodás (property management) Létesítmény gazdálkodás (facility management) Pénzügyi kezelés (financial management) Fizikai kezelés (site management) Bérlet, lízing (lease and tenant management)
A vagyongazdálkodás célja minimális ráfordítással maximális profit elérése. Csorba Zoltán
63
Portfolió gazdálkodás
Vagyoncsoport gazdálkodás (Asset management) Ingatlanok
Kötvények
Részvények
Ingatlangazdálkodás (Property management) Fizikai kezelés Pénzügyi kezelés Létesítmény gazdálkodás
Bérbeadás
Csorba Zoltán
64
Fizikai kezelés A vagyon értéke, az értékelés szempontjai, módszerei. Az érték csökkenése, amortizálódása: Fizikai avulás, Erkölcsi avulás, A fizikai kezelés a fizikai avulás megakadályozására irányul, módszere a felújítás, korszerűsítés. Tőkebevonással történő felújítás: Azonnali, egyösszegű, Fokozatos Vagyonfelélés: az értékőrző tevékenység hiánya. Csorba Zoltán
65
Létesítmény gazdálkodás Célja az épület erkölcsi avulásának megakadályozása, a hasznosítás érdekében az adott célra optimálisan hasznosítható fizikai feltételek kialakítása. Építészeti, Termelésszervezői, technológiai Műszaki, Viselkedéstudományi Ismeretek felhasználásával és alkalmazásával. A létesítmény gazdálkodás a használó szempontjaiból indul ki, ezért sokan idesorolják a bérbeadás feladatait is. Csorba Zoltán
66
Irodalom ■ The Encyclopedia of Housing. Willem van Vliet, editor. Sage Publications, 1998. ■ Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0.- 2.0, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2004 ■ Ashworth,G.J. - Voogd,H.: A város értékesítése. Marketingszemlélet a közösségi célú várostervezésben. KJK. Budapest, 1997 ■ KSH
Csorba Zoltán
67
Irodalom ■ ■ ■ ■ ■
KSH 2004 évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről, 2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról, 1996. évi CXIII. Törvény a lakástakarékpénztárakról Ingatlanpiac és lakáspolitika Magyarországon és Svájcban. Szerk. Balázs János, Blaise Galland, Hajnal István. Aula kiadó kft BKE Bp. ■ Önkormányzati Lakásgazdálkodási Stratégiák. (Vargha Aurélné, K+ F alapítvány) Bp. 1993.
Csorba Zoltán
68
