KÖZB ES ZER ZÉ SEK TANÁCSA KÖZB ES ZER ZÉ SI DÖNTŐB I ZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.: D.372/16-I /2008.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6., képviseli: Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda, Dr. Rausch János György ügyvéd, 1051 Budapest, József nádor tér 5-6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Posta Zrt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ (1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6., a továbbiakban: ajánlatkérő) „mobil távközlési szolgáltatás” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. I N D O K O L Á S: A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő 2008. július 21-én ajánlattételi felhívást küldött a Magyar Telekom Távközlési NyRt-nek, a Pannon Gsm Távközlési Zrt-nek, valamint a kérelmezőnek a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában. A felhívás szerint az ajánlatkérő a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött keretmegállapodásai (KM0101KGSM08, KM0102KGSM08, KM0103KGSM08) alapján, a Kbt. 136/D. § (1) bekezdésére való hivatkozással, a keretmegállapodásos eljárás második részeként, eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerint.
2
Az ajánlattételi felhívás d) pontjában határozta meg a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint: Az ajánlattételi dokumentációban meghatározott műszaki specifikáció (2. és 5. számú melléklet alapján) szerinti mobil távközlési szolgáltatások postai projektekhez. - Hang – képes SIM - GSM adapter SIM - PBX – MSC hanginterfész - Hang – tiltott SIM - Telemetria - Tömeges SMS A megkötendő szerződés összértéke: maximum nettó 300.000.000.-Ft/év + 1,5 % közbeszerzési díj. Ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget a teljes szerződéses összérték kimerítésére, kizárólag az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét fizeti meg a 6. pontban meghatározott módon. Az egy hónapra vetített átlagos mennyiségeket a mintafeladat (AD 2. sz. melléklete) tartalmazza. A felhívás f) pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A hiánypótlás lehetőségét az ajánlatkérő kizárta az ajánlattételi felhívás g) pontjában. Az ajánlattételi határidőt 2008. július 28-ában, a teljesítés határidejét 2008. augusztus 28-ában határozta meg. Az ajánlattételi felhívás n) 1. pontja szerint az ajánlatkérő szóbeli konzultációt nem tart, az ajánlatokat a benyújtott írásos ajánlat alapján értékeli ki. Az ajánlattételi felhívás az ajánlati ár tekintetében az alábbi rendelkezéseket tartalmazta: Az ajánlati árat Áfa nélkül, magyar forintban kell megadni, a dokumentáció 1. számú mellékleteként csatolt ajánlattételi adatlap kitöltésével. Az ajánlati ár kalkulálása alapját képező egységáraknak minden olyan költségtényezőt tartalmaznia kell, amelyet az ajánlattevő ajánlatkérővel szemben érvényesíteni kíván és amelyek összességükben fedezetet nyújtanak az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott műszaki- szakmai és szerződéses feltételek szerinti teljesítésre. Ajánlattevőnek az általa megajánlott eszköz- és szolgáltatás csomagot tételesen, darabszámokkal be kell áraznia (ajánlattételi dokumentáció 2. sz. mellékletének kitöltésével) és az ajánlatkérési dokumentáció 1. sz. mellékletét képező Ajánlattételi adatlaphoz mellékletként kötelező módon csatolnia kell, továbbá az ajánlathoz ajánlattevői nyilatkozatot is be kell nyújtani (3. számú melléklet). A
3
2. sz. melléklet F 95 oszlopban szereplő értéknek meg kell egyeznie az ajánlattételi adatlapon feltüntetett közbeszerzési díjjal növelt nettó összárral. Az eredményhirdetés időpontja az ajánlatok bontását követő 2. munkanap. A részajánlat tételének és a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét az ajánlatkérő kizárta. Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely elektronikus formában is átvehető volt. A dokumentáció eljárási útmutatót, ajánlattételi adatlapot, mintafeladatot, ajánlattevői nyilatkozatot, vállalkozói egyszerűsített szerződést és műszaki specifikációt tartalmazott. Az 1. sz. melléklet volt az ajánlattételi adatlap, amely tartalmazta, hogy a kikalkulált összár kizárólag a megadott mintafeladatra vonatkozik, a beárazott mintafeladatban megajánlott ajánlati egységárak irányadóak az ajánlatkérő által az adott hónapban, a mindenkori felhasználási szokásai szerint igénybe vett szolgáltatásokra. A 2. számú melléklet volt a mintafeladat. Az alábbi táblázat szerint: Díjtétel
Mennyiség
M.e.
Közbeszerzési díjjal növelt nettó egységár, Ft
Közbeszerzési díjjal növelt nettó összár, Ft
2.1 Hang-képes SIM Belépési díj Előfizetési díj (100 % lebeszélhető, a flotta díjat tartalmazza) Korlátlan GPRS/EDGE/HSDPA alapú internet elérés Korlátlan GPRS/EDGE/HSDPA alapú roaming internet elérés Flottán belüli hívás Vezetékes belföldi hívás Mobil hívás saját belföldi hálózatba Mobil hívás nem saját, belföldi hálózatba SMS flottán belül SMS belföldi MMS belföldi Nemzetközi R1 Nemzetközi R2 Nemzetközi R3 Nemzetközi R4 Roaming hívásindítás (szintén mp alapú számlázással) Roaming hívásfogadás (szintén mpalapú számlázással) Roaming SMS
Havi jellegű díjak 13 236 db 13 236
db
359
db
5 nap Forgalmi tarifák 1 717 404 perc 127 369 perc 348 903 perc 453 137 perc 93 784 78 534 860 3 869 1 219 45 547
db db db perc perc perc perc
49
perc
37 2 039
perc perc
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
4
Roaming MMS 2.2 GSM adapter SIM Belépési díj Előfizetési díj (100% lebeszélhető, a flotta díjat tartalmazza) Flottán belüli hívás Vezetékes belföldi hívás Mobil hívás saját belföldi hálózatba Mobil hívás nem saját, belföldi hálózatba 2.3 PBX-MSC hanginterfész Belépési díj Havi összeköttetési díj (nem lebeszélhető) telephelyenkénti 1. interfészre Havi összeköttetési díj (nem lebeszélhető) telephelyenkénti 2-4. interfészre Havi előfizetési díj/telephely (100% lebeszélhető, a flotta díjat tartalmazza) Flottán belüli hívás Vezetékes belföldi hívás Mobil hívás saját belföldi hálózatba Mobil hívás nem saját, belföldi hálózatba 2.4 Hang-tiltott SIM Belépési díj Előfizetési díj (100 % leforgalmazható) Korlátlan GPRS/EDGE/HSDPA alapú internet elérés Korlátlan GPRS/EDGE/HSDPA alapú roaming internet elérés Adat-/faxhívás vezetékes hálózatba Adat-/faxhívás saját belföldi mobil hálózatba Adat-/faxhívás nem saját, belföldi mobil hálózatba Adat-/faxhívás kékszámra SMS belföldi Roaming SMS 2.5 Telemetria
20
db
Havi jellegű díjak 75 db 75 db Forgalmi tarifák 27 920 perc 7 439 perc 5 731 perc 6 984 perc Havi jellegű díjak 1 db 1 db 2
db
1
db
Forgalmi tarifák 20 940 perc 5 579 perc 4 298 perc 5 238 perc Havi jellegű díjak 467 db 467 db 97
db
3 nap Forgalmi tarifák 287 perc 32
perc
34 10 375 875 12
perc perc db db
Havi jellegű díjak – Gateway Gateway összeköttetési díj (nem leforgalmazható) Gateway szolgáltatás előfizetési díj
2
db
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
5
(100 %-ban leforgalmazható) Belépési díj Előfizetési díj Forgalom 0MB – 200MB Forgalom 200MB – 500 MB Forgalom 500MB -1GB Forgalom 1 GB-2GB SMS belföldi 2.6 Tömeges SMS
2 db Havi jellegű díjak – SIM 1 045 db 1 045 db
0 Ft
0 Ft
Forgalmi tarifák – SIM 1 045 db 134 db 17 db 6 db 13 000 db Havi jellegű díjak
Gateway összeköttetési díj (nem leforgalmazható) Gateway szolgáltatás előfizetési díj (100 % leforgalmazható) Küldött SMS
2
db
2 db Forgalmi tarifák 28 763 db
Mintafeladat összesen (Közbeszerzési díjjal növelt nettó összár). A 3. számú melléklet ajánlattevői nyilatkozat volt – egyebek mellett - az alábbi szövegezéssel: - teljes körűen megismertem és elfogadom az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglalt valamennyi feltételt, rendelkezést, dokumentumot, - kötelezettséget vállalok arra, hogy a beszerzési eljárás nyerteseként az Ajánlatkérővel, az ajánlattételi dokumentációhoz csatolt szerződéstervezet (4. számú melléklet) szerint szerződést kötök és azt az abban foglaltak szerint fogom teljesíteni, a szerződésben elfogadott ellenszolgáltatás ellenében; - Nyilatkozom arról, hogy az M4. sz. mellékletben felsorolt telephelyeken az ott megadott határidőig elvégzem a beltéri lefedettség vizsgálatát és a megfelelőséghez szükséges infrastruktúrát telepítem. - Nyilatkozom arról, hogy az M1. sz. mellékletben megadott telephelyeken a szerződéskötéstől számított 30 napon belül elvégzem a kültéri lefedettség vizsgálatát és a mérések számszerű eredményét Ajánlatkérővel közlöm és a megfelelősséghez szükséges megoldásra megállópontonként és a támpontok által kiszolgált lakóhelyenként javaslatot teszek (harmadik feles SIM, roaming, stb.) és az elfogadott javaslatnak megfelelő implementációt a szerződéskötéstől számított 60. napig elvégzem. Az 5. számú melléklet a műszaki követelményjegyzék volt, melynek 2. pontja tartalmazta – többek között az alábbi - elvárt szolgáltatásokat. - valóságosan országos 100% lefedettség biztosítása, különös tekintettel a mobil postai megállóhelyekre és a külterületi támpontos kézbesítési járásokra, melyeket az M1. sz. melléklet tartalmaz. Ezt az elvárást
6
ajánlattevőnek akár harmadik feles SIM-ek bevonásával, akár roaming szerződéssel, stb. is biztosítania kell (természetesen a saját SIM-jein kiajánlott szolgáltatási tarifákkal). - A szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében szükség esetén ajánlatkérő telephelyein beltéri lefedettség biztosítása. Ajánlatkérő mobil hívásszokásait a mintafeladatban megadott mennyiségekkel jellemzi. Az egyes megadott forgalmi mennyiségek a 2007. évi teljes forgalom egy hónapra vetített átlag értékei. Azokra a szolgáltatás elemekre, amelyeket ajánlatkérő jelenleg nem vesz igénybe, becsült adatok lettek megadva. Az ajánlatkérő itt közölte, hogy a szolgáltatással kapcsolatban további elvárásként 100 %-ban lebeszélhető előfizetési díjat vár el. Részletesen megadta az árazásra vonatkozó előírásait is, táblázatos formában megjelölve, hogy mely díjtételeket kéri beárazni, milyen egységekkel. Az 1. sz. melléklet 1088 db. kézbesítő pontot, a 4. számú melléklet pedig 149 db telephelyet sorolt fel. Az ajánlatkérő a beérkezett kérdésekre 2008. július 25-én küldött kiegészítő tájékoztatást. A 14. számú kérdés az volt, hogy az ajánlattételi dokumentáció 5. sz. mellékletének 2. pontjának második bekezdésében szereplő 100%-os lefedettség teljes mértékben nem lehetséges, ezért az ajánlatkérő erősítse meg, hogy azon helyek, ahol a három magyarországi mobilszolgáltató egyike sem rendelkezik területi lefedettséggel nem tartoznak a 100 %-os területi lefedettség értelmezése alá. Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy 100%-os lefedettség alatt a három magyarországi szolgáltató által lefedett összterületet kell érteni. A 23. kérdés arra irányult, hogy az ajánlatkérő az M1 mellékletben csak helyrajzi számmal, vagy „tanya”-ként említett területek pontjait határozza meg koordináta rendszer szerint. Ajánlatkérő válasza szerint ilyen adatokkal jelenleg nem rendelkezik. Ajánlatkérő közölte, hogy a műszaki követelményben történt módosítások miatt az ajánlattételi határidőt meghosszabbítja, új határidőként 2008. július 30-át jelölte meg. A megadott határidőre a kérelmező és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. nyújtott be ajánlatot. A kérelmező ajánlati összára 26.040.483.-Ft/hó, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. ajánlati összára 11.999.080.-Ft/hó volt.
7
A kérelmező az ajánlatában az ajánlattevői nyilatkozatot az ajánlatkérő által kiadottól részben eltérően az alábbiak szerint tette meg: - kötelezettséget vállalok arra, hogy a beszerzési eljárás nyerteseként az Ajánlatkérővel, az ajánlattételi dokumentációhoz csatolt szerződéstervezet (4. számú melléklet) jelen nyilatkozatban foglalt módosításai szerinti kiegészítéssel szerződést kötök és azt az abban foglaltak szerint fogom teljesíteni, a szerződésben elfogadott ellenszolgáltatás ellenében; - Nyilatkozom arról, hogy az M4. sz. mellékletben felsorolt telephelyeken az ott megadott határidőig elvégzem a beltéri lefedettség vizsgálatát és a megfelelőséghez szükséges infrastruktúra telepítésére vonatkozó szükséges munkálatokat, a kiértékelt eredmények alapján az Ajánlatkérővel közösen egyeztetem - Nyilatkozom arról, hogy az M1. sz. mellékletben megadott telephelyeken a szerződéskötéstől számított 30 napon belül elvégzem a kültéri lefedettség szimulációs vizsgálatát, a mérések grafikus eredményét Ajánlatkérővel közlöm, és a megfelelőséghez szükséges megoldásra megállópontonként és a támpontok által kiszolgált lakóhelyenként javaslatot teszek (harmadik feles SIM, roaming, stb.). Az elfogadott javaslatnak megfelelő implementációt a szerződéskötéstől számított 60. napig elvégzem, amennyiben az adott helyszínen bármelyik magyarországi mobilszolgáltató rendelkezik kültéri lefedettséggel. Amennyiben az érintett helyszínen egyik magyarországi szolgáltatónak sincs kültéri lefedettsége, abban az esetben a bázisállomás telepítésének feltételei külön egyeztetésre szorulnak. 2008. augusztus 1-én az ajánlatkérő megküldte az összegezést az ajánlattevők részére. A kísérőlevélben közölte, hogy az árak közötti eltérést a havi előfizetési díjak közötti különbség okozta. Az eljárás nyertese a Magyar Telekom Nyrt. lett, kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenséget azzal indokolta, hogy a beadott ajánlattevői nyilatkozat nem egyezik meg az általa kiküldöttel, tehát a kérelmező nem vállalta a kiírásban elvárt feltételeket, a számlázási rendszerről tárgyalni kíván, az M4-es mellékletben szereplő épületek tekintetében a kivitelezésről tárgyalni kíván, a kültéri lefedettség vonatkozásában grafikus eredményeket akar közölni, a javasolt megoldások implementációjának elvégzését feltételekhez köti, a műszaki követelményjegyzék mellékleteihez képest az ajánlat eltér az ajánlatkérő elvárásaitól.
8
Kérelmező 2008. augusztus 5-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. A jogorvoslati eljárás hiánypótlást követően 2008. augusztus 11-én indult meg. Kérelmében kifogásolta az ajánlatkérő által megállapított feltételeket, amelyek miatt az ajánlatban csatolt nyilatkozatát csak olyan módon tudta elkészíteni, amely következtében az ajánlata érvénytelen lett. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a számlázási rendszerre vonatkozó előírásával megsértette a Kbt. 1. § (2) bekezdésének az esélyegyenlőségre és egyenlő elbánásra vonatkozó rendelkezéseit. Előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését is, mert nem hívta fel indokolásra a Magyar Telekom Nyrt-t a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megajánlása miatt. A jogsértés megállapítása mellett kérte az ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárásra, ajánlatkérő kötelezését új eljárás lefolytatására az ajánlattételi felhívás és dokumentáció jogszabályba ütköző és teljesíthetetlen feltételei miatt. Kérte az ajánlatkérő álláspontja szerint jogsértő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését is. Jogorvoslati kérelmében kérte az iratbetekintés biztosítását. 2008. augusztus 18-án előterjesztett beadványában valamennyi kérelmi elemét részletesebben kifejtette, majd az augusztus 21-i iratbetekintést követően kérelmét kiegészítette és sérelmezte, hogy a Magyar Telekom Nyrt ajánlatát az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdésének megsértésével nyilvánította érvényesnek. A jogorvoslati tárgyaláson a kérelmet az első kérelmi elem vonatkozásában úgy pontosította, hogy a dokumentáció sérelmezett rendelkezéseinek a megsemmisítését kérte. Előadta, hogy az ajánlattételi dokumentáció 3. számú mellékletnek 5 bekezdése több szempontból is jogsértő és sérti a Kbt. 1. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség illetve az 1. § (1) bekezdésében foglalt, a verseny tisztaságára vonatkozó alapelveket. A verseny tisztaságának és az esélyegyenlőség biztosításának alapelvét az sérti, hogy a nyilatkozatot csak úgy lehet megtenni, ha valótlan nyilatkozatot tesz az ajánlattevő, mivel a tényleges teljesítés lehetetlen. A 2008. augusztus 18-án benyújtott beadványában, annak 1.2 pontjában szereplő táblázatban megjelölte a dokumentáció M1-es mellékletében felsorolt azon kézbesítési helyeket, amelyek vonatkozásában álláspontja szerint azért nem vizsgálható meg 30 napon belül a dokumentációban előírt kültéri lefedettség, mert az itt megjelölt helyek pontos koordinátáit az ajánlatkérő nem adta meg. Hivatkozott arra is, hogy a koordináták vonatkozásában az ajánlatkérőnek kérdést tett fel, melyre ajánlatkérő a 2008. július 24-i kiegészítő tájékoztatásban azt a választ adta (23. sz. válasz), hogy ilyen adatokkal jelenleg nem rendelkezik. Így továbbra is beazonosíthatatlanok voltak számára az a kérelme 1.2. pontjában felsorolt helyszínek. Tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy abban az esetben is lehetetlen feltétel vállalását kérte az ajánlatkérő, ha a vitatott helyszíneken rendelkezik valamelyik szolgáltató kültéri lefedettséggel, ugyanis a helyszín azonosításának lehetősége
9
nélkül nem vállalható sem a 30 nap alatti vizsgálat, sem a 60 napon belüli implementáció elvégzése. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő ugyan módosította a teljes lefedettség fogalmát, az ajánlatban azonban az eredeti dokumentációban szerepelő nyilatkozat szöveget kellett becsatolni. Kérelmező a kérdésre adott kiegészítő tájékoztatásnak megfelelően módosította ajánlattevői nyilatkozatát, az ajánlatkérő azonban ezt a módosított nyilatkozatát nem fogadta el és ezért minősítette érvénytelennek az ajánlatát. Előadta, hogy azért egészítette ki az ajánlattevői nyilatkozatát akként, hogy nem mérést, hanem szimulációs vizsgálatot végez, mert ezzel a speciális eljárással a rendelkezésére álló adatokból tud készíteni egy olyan térképet, amely a területet vagy a területi egységet tartalmazza megyei léptékben, vagyis a térkép pontosan nem tartalmazza az ajánlatkérő által megjelölt támpontot. A pontos hely meghatározását pedig az ajánlatkérőtől várta el ennek a térképnek az alapján. Magát a konkrét mérést a helyszín pontos ismerete nélkül nem tudta 30 napon belül vállalni. Kérelmező álláspontja szerint nem elégséges az, ha a szerződéskötést követően ismeri meg a helyszíneket. A kötelezettség vállalásához tisztában kell lenni azzal, hogy hol vannak azok a helyszínek, ahol a szolgáltatást biztosítani kell, tekintettel arra, hogy csak 30 nap áll rendelkezésre a mérések elvégzésére. A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján a dokumentációt a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében kell elkészíteni. Álláspontja szerint a dokumentáció ennek a törvényi rendelkezésnek nem felel meg. Nyilatkozott arról, hogy az ajánlatának a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánítását nem vitatta, tekintettel az ajánlattevői nyilatkozatában lévő egyéb módosításokra. Hivatkozott arra, hogy az augusztus 18-án benyújtott előkészítő iratában, annak az 1.7 pontjában bemutatott táblázatban sorolta fel azokat a helyszíneket, amelyek vonatkozásában korábbi méréseivel igazolni tudja, hogy egyik szolgáltató sem rendelkezik kültéri lefedettséggel, erre tekintettel nem lehet az ajánlattevői nyilatkozat 5. bekezdésének 2. mondatában foglalt kötelezettségnek eleget tenni, mely szerint a szerződéskötéstől számított 60 napig elvégzi az ajánlatkérő által elfogadott javaslatnak megfelelő implementációt. A jogorvoslati tárgyaláson négy helyszín vonatkozásában elfogadta a Magyar Telekom Nyrt. nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik kültéri lefedettséggel, valamint nyilatkozott arról is, hogy az augusztus 18-i előkészítő iratának 1.10. pontja csak megjegyzés, a közbeszerzési eljárás előkészítésére vonatkozóan nem kéri jogsértés megállapítását.
10
A kérelmező a számlázásra vonatozó előírások jogsértő meghatározására vonatkozó kérelmi elemét a jogorvoslati tárgyaláson visszavonta. Harmadik kérelmi elemét fenntartva kérte jogsértés megállapítását arra figyelemmel, hogy a Magyar Telekom Nyrt. ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott és az ajánlatkérőnek a Kbt. 86. § (1) bekezdésének megfelelően indokolásra kellett volna felhívni és erről kérelmezőt is tájékoztatni kellett volna. Hivatkozott arra, hogy a közbeszerzés becsült éréke 304.500.000,-Ft/év volt, melyhez képest a nyertes ajánlati ár csupán 143.988.960.-Ft, a kérelmező ajánlati ára pedig 312.485.796.-Ft. Álláspontja szerint a nyertes ajánlat kirívóan alacsony volt arra figyelemmel, hogy nulla forint előfizetési díjat ajánlott meg, valamint a megajánlott percdíjakra való tekintettel is. Ezekből adódik össze az ajánlati ár és vannak olyan költségek, amelyeket a szolgáltató vagy az előfizetési díjba vagy a percdíjba épít bele vagy mind a kettőbe, de ez csak így komplexen vizsgálható. Ügyfélképességének alátámasztására arra hivatkozott, hogy érvénytelen ajánlatot tett, azonban jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy amennyiben az egyetlen érvényes ajánlat érvénytelenségét a Döntőbizottság megállapítja és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, akkor az ajánlatkérő új ajánlattételi felhívást ad ki, és abban az eljárásban a kérelmező is ajánlattevőként részt vehet. Ez álláspontja szerint az ügyfélképességét megalapozza. Hivatkozott a D.268/15/2001. számú döntőbizottsági határozatra is. Kérelmező a 2008. augusztus 22-én kelt előkésztő iratában az iratbetekintésen nyert információk alapján jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, mely szerint az ajánlatkérőnek a Magyar Telekom Nyrt. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással érvénytelenné kellett volna nyilvánítani arra tekintettel, hogy az árajánlatban számos helyen egységár helyett kihúzás szerepel. Ugyanakkor a táblázatban nulla forintos ajánlati ár is szerepel, ezért a vonás nulla forintként nem értelmezhető. Ezáltal az ajánlatkérő számára nem válik pontosan meghatározhatóvá a tényleges ajánlati ár, ugyanis a vonás, mint ajánlati ár nem értelmezhető. Az sem kizárt, hogy arra a tételre nem tett ajánlatot az ajánlattevő. Hivatkozott a D. 270/14-I/2008. számú döntőbizottsági határozatra is, amely ügyben az ajánlatkérő zárt ki egy ajánlattevőt vonással megajánlott ajánlati ár miatt a közbeszerzési eljárásból és a Döntőbizottság ezt a döntését jogszerűnek fogadta el. Álláspontja szerint a kérelmet a jogvesztő határidőn belül terjesztette elő tekintettel arra, hogy az augusztus 4-én benyújtott jogorvoslati kérelemben indítványozta, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ehhez képest az augusztus 22-i beadványban csak további indokokkal támasztotta alá a kérelmét, mely szerint ajánlatkérő eljárást lezáró
11
döntése jogsértő. Ezért álláspontja szerint nem késett el a jogorvoslati kérelme e vonatkozásban sem. Hivatkozott arra is, hogy az augusztus 4-i jogorvoslati kérelemben szerepel, hogy a Kbt. 337. § (1) bekezdésben megfogalmazott jogával élve kéri az iratbetekintés lehetőségét. Az iratbetekintésre a Döntőbizottság augusztus 21-én biztosított lehetőséget, tehát csak ekkor szerzett tudomást a konkrét okokról, ami miatt az érvénytelenség megállapítását kéri. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását és a kérelmezőnek az eljárás költségeinek viselésére való kötelezését valamennyi kérelmi elem tekintetében a kérelem megalapozatlansága miatt. Előadta, hogy a dokumentáció részeként kiadott ajánlattevői nyilatkozatban előírt feltételek nem teljesíthetetlenek és az esélyegyenlőséget sem sérthetik, hiszen valamennyi ajánlattevő vonatkozásában egyformán állnak fenn. Előadta, hogy a kérdésekre adott válaszok között egyértelművé tette, hogy a 100 %-os lefedettség fogalmát a három magyarországi szolgáltató által lefedett területre értelmezi. Ebből következik, hogy amennyiben az ajánlatkérési dokumentáció M1 és M4 számú mellékleteiben felsorolt kiemelt telephelyek, valamint kézbesítési pontok és felvételi pontok között található olyan, amelynél kültéri lefedettsége egyik magyarországi szolgáltatónak sincs, arra az előírt telepítési kötelezettség nem vonatkozik. Előadta, hogy a lefedettség megteremtésének módjaként az ajánlatkérő nem írta elő bázisállomás létesítését. Amint az az ajánlatkérési dokumentáció műszaki követelményjegyzéke 2. pontjában előírta, „az ajánlattevők akár harmadik feles SIM –ek bevonásával, akár roaming szerződéssel stb.” biztosíthatják a lefedettséget. Az előírás tehát csupán a szolgáltatás megfelelő színvonalon történő teljesítése volt. Az M1 melléklet 1088 sorban tartalmazza a mobil postai szolgáltatásokkal ellátott területeken a kézbesítő pontokat (pontos utca és házszám megjelölésével). A melléklet tartalmaz továbbá 212 ún. felvételi pontot is (szintén utca, házszám megjelölésével), amelyeken a mobil postai járatok megállnak. Ezeken a felvételi pontokon ajánlatkérő jelenleg is mobil hálózaton keresztül biztosítja a pénzforgalmi szolgáltatásokat a lakosság számára. E helyszínek tekintetében azt ítélte szükségesnek, hogy a nyertes ajánlattevő mérje fel, mely helyszínen tudja saját maga biztosítani a lefedettséget, illetve mely helyszín esetében kell a szolgáltatás feltételeinek megteremtéséről gondoskodnia. Hivatkozott arra is, hogy a kérelmező közel öt éve nyújt számára szolgáltatást, többek között az M1, valamint az M4 számú mellékletben meghatározott telephelyek jelentős részében is, így a megfelelő ismeretekkel rendelkezik. A megjelölt helyszínek koordinátáira vonatkozó ajánlattevői kérdésre pedig a valóságnak megfelelően válaszolta, hogy ilyen adat nem áll a rendelkezésére. Előadta azt is, hogy a tudomása szerint valamennyi mobil szolgáltató társaság folyamatosan méri a saját hálózatát és a mért adatokról megfelelő nyilvántartást
12
vezet, azaz a méréseket nem nulláról kellene elkezdeni, csak a meglévő adatbázist kell kiegészíteni. A mérésekhez egyébként túl nagy apparátus nem szükséges, az egyszerű mobiltelefonnal elvégezhető. Megjegyezte, hogy munkatársai a helyszíneket minden nap bejárják. Hivatkozott arra, hogy a támpontos kézbesítés legnagyobb hányadán jelenleg is kérelmező adja a mobil telefon szolgáltatást. (94.9%).(T-Mobile: 0,2%, Pannon 1,0%, nincs mobil: 3,9%). A mobil postai szolgáltatással kapcsolatos adatként az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a gépjárművek 29,7%-a esetében is a kérelmező szolgáltatását veszik igénybe. (T-Mobile: 41.6%, Pannon 28,6%). Álláspontja szerint a Magyar Telekom Nyrt. ajánlata nem tartalmazott kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, így ajánlatkérőnek indokolást sem kellett kérnie. Álláspontja szerint ennek vitatására kérelmező nem is rendelkezik ügyfélképességgel, mert érvénytelen ajánlatot tett és ezt az ajánlatkérői döntést nem vitatta. Ha a Döntőbizottság megsemmisítené az eljárást lezáró döntést, az sem hatna ki a kérelmező helyzetére a tárgyi eljárásban, az indokoláskérés szükségességének megállapítása sem hat ki a kérelmező ajánlatának érvényességére. Jogi érdekeltsége tehát az eljárásban nem áll fenn. E kérelmi elem tekintetében érdemi álláspontja az volt, hogy a nyertes és a kérelmező ajánlati ára közötti különbség oka az volt, hogy a nyertes a hangképes SIM-ek esetén 0.- Ft/hó előfizetési díjat állapított meg, míg a kérelmező, 14,5 millió Ft/hó díjat. A kérelmező által megajánlott forgalmi díjak rendre alacsonyabbak a nyertes által megajánlott díjnál, de mivel a nyertes 0,- Ft/hó előfizetési díjat ajánlott meg, az ajánlata jelentősen kedvezőbb a kérelmezőénél. Hivatkozott arra, hogy a 0.- Ft-os előfizetési díj nem egyedi a szolgáltatók között. Hivatkozott arra is, hogy a kérelmező ajánlata is tartalmaz nulla forint előfizetési díjra ajánlatot. Az ajánlat 8. oldalán a tömeges SMS, GT szolgáltatás előfizetési díj tekintetében, valamint a telemetria Gateway szolgáltatás előfizetési díja tekintetében. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a szolgáltatás a Magyar Telekom Nyrt. által megajánlott díj alapján reálisan nyújtható. Előadta, hogy mivel készülékeket nem kíván beszerezni, továbbá beruházási költség sem merül fel az ajánlattevőknél, nincsenek olyan költségek, amelyek előfizetési díj formájában lennének megfizethetőek. A becsült értékre való hivatkozásra figyelemmel úgy nyilatkozott, hogy a háromszázmillió forint évi érték az a felső határ, ameddig az ajánlatkérő a szolgáltatást igénybe kívánja venni. Tárgyalási nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a kézbesítési pontok meghatározása a dokumentációban szereplőnél pontosabban nem lehetséges,
13
mivel ezen pontoknak további címe nincs. Ajánlatkérőnek nem is áll rendelkezésére olyan koordináta, műszaki adat, akár GPS-ben, akár másmilyen módon felhasználható adat, amit a 23. számú válaszban meg tudott volna adni a kérelmező számára. A címek azonosítása a kézbesítők segítségével lehetséges, akik bejárják ezeket a helyeket és pontosan tudják, hogy melyik helyszín hol van. A szerződéskötést követően amennyiben ez felmerül a nyertes ajánlattevő részéről helyszíni bejárással a helyszíneket meg tudják mutatni a kézbesítők és így elvégezhető a kültéri lefedettség vizsgálata. Erre az ajánlatkérő megítélése szerint a szerződéskötést követő 30 nap elegendő. Álláspontja szerint a kérelmezői beadványban 1.2 pontban szereplő táblázatban felsorolt helyek tekintetében megfelelő kiinduló adat a táblázat első sorában szereplő település megnevezése. Ennek ismeretében már reálisan vállalható a mérések elvégzésére a 30 napos illetve az implementáció elvégzésére a 60 napos határidő. A 2008. augusztus 22-én előterjesztett kérelmi elemmel kapcsolatban elsődlegesen a kérelmi elem elkésettségére hivatkozott a Kbt. 323. § (2) bekezdése alapján. A kérelmező ugyanis az eljárást lezáró döntést vitatta, erre azonban 8 napos határidővel van lehetősége. A kérelmező az ajánlatkérő döntését tartalmazó összegezést 2008. augusztus 1-én vette át, tehát innen kell számítani a 8 napos jogvesztő határidőt, amely 2008. augusztus 11-én járt le. A joggyakorlat nem teszi lehetővé azt, hogy a kérelmezők az iratbetekintés időpontját jelöljék meg a jogsértő esemény tudomására jutásának időpontjaként. Az eljárásjogi kifogás mellett érdemben is kérte a megalapozatlan kérelmi elem elutasítását. Álláspontja szerint egyértelműen látható, hogy ahol az ajánlatban a kinyomtatott kép szerint „kihúz forint” ajánlat szerepel az elektronikus CD-n, az adatlap „könyvelői beállításából” következően az elektronikus CD-n nulla forint jelenik meg. Ez a program beállításának a sajátossága és amennyiben valóban kihúzással töltötte volna ki ezeket a cellákat az ajánlattevő, akkor ez hibaként jelent volna meg. Tehát akkor jár el helyesen valamennyi ajánlattevő, ha a nulla ajánlatát úgy jelenítette meg, hogy „kihúz forint”. Ezért megalapozatlan a kérelmezőnek ez a kérelmi eleme is, tehát itt egy értelmezhető, nulla forintos ajánlat megadására került sor valamennyi esetben, tehát az ajánlatok érvényesek voltak. Hivatkozott arra is, hogy a kérelmező ajánlata is tartalmazott „kihúz forint” ajánlatot több helyen. Álláspontja szerint a határidőben benyújtott jogorvoslati kérelem nem tartalmaz olyan kérelmi elemet, hogy a Magyar Telekom ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Tehát ez új kérelmi elem az augusztus 22-i jogorvoslati kérelemben.
14
Az ajánlatkérő 2008. augusztus 5-én közölte a nyertes ajánlattevővel, hogy a szerződés megkötését a Döntőbizottság határozatának kézhezvételéig elhalasztja. Egyéb érdekelt Magyar Telekom Nyrt. előadta, hogy álláspontja szerint a 3000 helyszín 30 nap alatti lelátogatása munkaszervezési kérdés, azaz nem lehetetlen. Előadta, hogy egyműszakos költségkihasználással is tudott olyan ütemtervet készíteni, amellyel a 30 napos vállalás teljesíthető. A nyilatkozatot felelőséggel meg tudta tenni és vállalható volt a számára abban a formában, ahogy az ajánlatkérő kérte, változtatás nélkül. Nyilatkozott, hogy a hálózatról eleve rendelkezik rendszeresen karbantartott nyilvántartással, amelyből a lefedettség pontosan megállapítható. Nyilatkozott arról is, hogy a mintafeladat papír alapú példányában azért szerepel több helyen „vonás”, mert az ajánlatkérő által megadott formátumban (excel) ez így jelenik meg. A táblázatot kijavítani nem állt módjában. Az ajánlatkérő számára nyilvánvaló volt, hogy akkor, ha valamelyik cellába „0”-át ír, a tábla automatikusan „-„ -t jelenít meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem a jogorvoslati tárgyaláson fenntartott kérelmi elemek tekintetében részben elkésett, részben megalapozatlan. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a 2008. augusztus 22-én előterjesztett kérelmi elem tekintetében a kérelem elkésettségére figyelemmel a 2008. szeptember 19-én kelt D.372/16-II/ 2008. számú végzésével megszüntette. A Döntőbizottságnak az ajánlattevői nyilatkozat jogsértő volta, illetve a Kbt. 86. § sérelme vonatkozásában előterjesztett eljárási kifogásokra való tekintettel elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálására sor kerülhet-e. A Kbt. 322. §-a szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (1) bekezdése kimondja, hogy kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Ezen szakasz (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra
15
jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdés a) pontja szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését. A Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentációra vonatkozó kérelmi elem a jogvesztő határidőben került benyújtásra mivel a kérelmező a felhívást és a dokumentációt 2008. július 21-én vette át, tehát az augusztus 5-én benyújtott jogorvoslati kérelme a jogorvoslati kérelem benyújtására irányadó 15 napos határidőn belül történt meg. A Döntőbizottság a Kbt. 86. §-a tekintetében előterjesztett kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. fenti rendelkezéseire figyelemmel azt vizsgálta, hogy a kérelmező, aki a közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot nyújtott be, és az ajánlata érvénytelenségére vonatkozó döntést nem támadta, vitathatja-e azt az ajánlatkérői döntést, mely szerint az ajánlatkérő nem hívta fel a Magyar Telekom Nyrt-t a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás indokolására, azaz a kérelmező a jelen ügyben ügyfélnek tekinthető-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozza a kérelmező ügyfélképességét az az érdek, amely ahhoz fűződik, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevő másik ajánlattevő ajánlatának érvényessége vonatkozásában az ajánlatkérő eljárása jogszerű legyen. A jelen közbeszerzési eljárásban két társaság tett ajánlatot, így amennyiben a kérelmező által támadott Magyar Telekom Nyrt. a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vonatkozásában nem tudott volna megfelelő indokolást adni és az ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja, a kérelmezőnek lehetősége nyílt volna az új ajánlattételi felhívás alapján az eljárásban ismét részt venni, ajánlatot benyújtani. Fentiek alapján tehát a jelen eljárásban a jogvita a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti, ezért a jogorvoslat lehetősége ebben az eljárásban megilleti, ügyféli minősége fennáll, a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya nincs, ezért a Döntőbizottság a dokumentáció jogellenességére és a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megajánlására vonatkozó kérelmi elemet is érdemben vizsgálta. A Döntőbizottságnak a Kbt. 318.§-ában meghatározott hatáskörében eljárva először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy megsértette-e a Kbt. rendelkezéseit az ajánlatkérő a dokumentáció részeként csatolt ajánlattevői nyilatkozat feltételeinek megfogalmazásával.
16
Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések alapján, keretmegállapodás megkötését követően, az eljárás második szakaszát folytatta le. A kérelmező a dokumentáció rendelkezései vonatkozásában Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, a közbeszerzési eljárás alapelveinek sérelmét kifogásolta. A Kbt. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhíváshoz kiadott dokumentáció részeként ajánlattételi nyilatkozat aláírását követelte meg. Ennek negyedik bekezdésében az M4. sz. mellékletben felsorolt telephelyeken kellett a beltéri lefedettség vizsgálatát megadott határidőn belül vállalni és az infrastruktúrát telepíteni. E nyilatkozati elem vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a 23. kérdésre adott válaszában úgy módosította a 100%-os lefedettségre vonatkozó előírását, hogy csak abban az esetben várta el a teljesítést, amennyiben valamely magyarországi mobilszolgáltó jelenleg is rendelkezik kültéri lefedettséggel. A kérelmező az ajánlatában csatolt ajánlattevői nyilatkozat ezen pontban azt tartalmazza, hogy a megadott határidőig a beltéri lefedettség vizsgálatát vállalja. Kiegészítésként azt közölte az ajánlatkérővel, hogy a telepítésre vonatkozó szükséges munkálatokat az ajánlatkérővel egyeztetni kívánja. Az ajánlattevői nyilatkozat e pontja vonatkozásában tehát a helyszínek beazonosíthatatlansága, így a vállalás lehetetlensége nem merült fel. A nyilatkozat ötödik bekezdésében az ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy az M1. sz. mellékletben megadott telephelyeken a szerződéskötéstől számított 30 napon belül elvégzi a kültéri lefedettség vizsgálatát és a mérések számszerű eredményét ajánlatkérővel közli és a megfelelőséghez szükséges megoldásra megállópontonként és a támpontok által kiszolgált lakóhelyenként javaslatot tesz (harmadik feles SIM, roaming, stb.) és az elfogadott javaslatnak megfelelő implementációt a szerződéskötéstől számított 60. napig elvégzi. Kérelmező arra tekintettel állította, hogy a nyilatkozat sérti a Kbt. esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának biztosítására vonatkozó alapelvi rendelkezést, hogy az ajánlatkérő az M1 mellékletben megjelölt több helyszín esetén nem közölte, sem a dokumentációban, sem a kiegészítő tájékoztatás során a megnevezett hely pontos megjelölését. A dokumentáció olyan
17
helymeghatározásokat tartalmazott, hogy „kacsa telep, Sipos A. tanya, Erdészet nyárfás, Szultánsarok, Micsurin stb.” Ez a megjelölés azonban a mérés elvégzésének helyszíne beazonosításához kérelmező szerint nem volt elégséges, így nem volt vállalható a mérések ezen helyszíneken történő, 30 napon belüli és az ajánlatkérő által elfogadott implementáció 60 napon történő elvégzése. Álláspontja szerint a fentiek azért sértik a Kbt. 1. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség illetve az 1. § (1) bekezdésében foglalt verseny tisztaságára vonatkozó alapelveket, mert a vállalás csak valótlan nyilatkozat benyújtásával teljesíthető. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a fenti előírással nem sértette meg a Kbt. alapelveit. A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő által megadott adatok [település neve (pl. Nyárlőrinc), azon belül a támpont által kiszolgált belterületen kívüli lakott hely megnevezése (pl. II.-III. körzet), valamint a támpont helye (pl. Erdészet Nyárfás) ] megadása alapján nem lehetetlen annak vállalása, hogy a szerződéskötést követő 30 nap alatt az ajánlatkérő munkatársainak segítségével az ajánlattevő valamennyi, az M1 mellékletben feltüntetett helyszínen az előírt méréseket elvégezze. A Döntőbizottság az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megítélésével azonosan azt az álláspontot fogadta el, hogy a feladat elvégzése munkaszervezés kérdése, azaz attól függ, hogy a nyertes ajánlattevő milyen emberi és műszaki erőforrásokat használ a feladat megoldásához. Amennyiben a kellő erőforrás biztosítása az ajánlattevő számára nem gazdaságos, abban az esetben módjában áll az is, hogy a felhívás ellenére ne tegyen ajánlatot. A kérelmező azt nem állította, illetve arra vonatkozó bizonyítást nem terjesztett elő, hogy a vitatott előírás a nyertes ajánlattevő számára bármely okból versenyelőnyt jelentett volna, az alapelvi sérelemre vonatkozó kérelmi elemet a kérelmező nem erre az érvre alapította, hanem azt állította, hogy a feladat elvégzése objektíve lehetetlen 30 nap alatt a kérelmében megjelölt helyszínek azonosíthatatlansága miatt. A Döntőbizottság megítélése szerint azáltal, hogy a megjelölt helyeken a mobil posták jelenleg is működnek és ezeket a postai dolgozók a nyertes ajánlattevőnek meg tudják mutatni a helyszínek nem beazonosíthatatlanok. A Döntőbizottság azt is figyelembe vette, hogy a 23. kérdésre az ajánlatkérő úgy válaszolt, hogy a 100 %-os lefedettséget úgy kell értelmezni, hogy a kötelezettségvállalás arra nem vonatkozik, ahol egyetlen szolgáltató sem rendelkezik kültéri lefedettséggel, tehát nem követelte meg az átjátszó állomások telepítését a 60 napos határidőben. Ajánlatkérő több műszaki megoldást is lehetővé tett az ajánlattevők számára (harmadik feles SIM, roaming, stb.).
18
A Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy nem adott az ajánlatkérő koordinátákat a nem utcanévvel és házszámmal megjelölt támpontok tekintetében önmagában még nem okozza a verseny tisztaságának vagy az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó alapelv sérelmét figyelemmel arra, hogy a helyszínek beazonosításának lehetősége a majdani nyertes ajánlattevő vonatkozásában fennáll, a 30 napos, illetve a 60 napos határidő vállalása pedig a fentiek szerint – sem a kérelemben megjelölt 22 helyszín vonatkozásában, sem az összes helyszín vonatkozásában nem lehetetlen. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a kérelmező nem cáfolta az ajánlatkérőnek azt az előadását, hogy a támpontos kézbesítések 94,9%-ában a kérelmező a jelenlegi szolgáltató és azt sem, hogy a mobil postai szolgáltatás esetében 29,7 %-os a részesedése, tehát a teljesítéshez már jelenleg is sok információval rendelkezik. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint a nyilatkozatban foglalt feltételek vállalása nem volt lehetetlen, az alapelvi sérelem nem valósult meg, így a Döntőbizottság a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította. A kérelmező e kérelmi elem tekintetében hivatkozott a Kbt. 54. §-ára is. A Kbt. 54. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. A Döntőbizottság megítélése szerint a dokumentáció részeként kiadott ajánlattevői nyilatkozat nem sértette a Kbt. fenti rendelkezését sem, mivel az ajánlatkérő a rendelkezésére álló adatokat az ajánlattevőkkel részletesen közölte. Mivel a kérelmező által kifogásolt koordináták nem álltak rendelkezésre az ajánlatkérő azt vállalta, hogy a a nyertes ajánlattevőnek a pontos helyeket megmutatja. A Döntőbizottság az alábbiak szerint megalapozatlanság miatt elutasította a Kbt. 86. § sérelmére vonatkozó kérelmi elemet is. A kérelmező azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő jogsértően nem alkalmazta az indokolás kérésére vonatkozó jogszabályi rendelkezést, holott a két ajánlati ár közötti több mint 100 %-os eltérésre, valamint a közbeszerzés becsült értékétől való eltérésre tekintettel ez kötelező lett volna a számára. A Kbt. 86. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
19
A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Az ajánlatkérő az ajánlati ár vonatkozásában azt írta elő, hogy az árat a dokumentáció 1. számú mellékleteként csatolt ajánlattételi adatlap kitöltésével kell megadni. Az ajánlati ár kalkulálása alapját képező egységáraknak minden olyan költségtényezőt tartalmaznia kell, amelyet az ajánlattevő ajánlatkérővel szemben érvényesíteni kíván és amelyek összességükben fedezetet nyújtanak az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott műszaki- szakmai és szerződéses feltételek szerinti teljesítésre. Ajánlattevőnek az általa megajánlott eszköz- és szolgáltatás csomagot tételesen, darabszámokkal be kell áraznia (ajánlattételi dokumentáció 2. sz. mellékletének kitöltésével). A dokumentáció 1. sz. mellékletét képező ajánlattételi adatlap tartalmazta, hogy a kalkulált összár kizárólag a megadott mintafeladatra vonatkozik, a beárazott mintafeladatban megajánlott ajánlati egységárak irányadóak az ajánlatkérő által az adott hónapban, a mindenkori felhasználási szokásai szerint igénybe vett szolgáltatásokra. A 2. számú melléklet volt a mintafeladat. A táblázat szerint az előfizetési díj tekintetében az szerepelt, hogy annak 100 %-ig lebeszélhetőnek kell lennie valamennyi csoport esetében. A táblázatban megadta mennyiségeket, azok egységeit valamennyi díjtétel esetében. Az ajánlattevők által kitöltött mintafeladat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a két ajánlat közötti több mint 100 %-os különbség abból adódott, hogy a kérelmező az előfizetési díjra az alábbi árajánlatokat adta meg: Hang-képes SIM: 14.559.600.-Ft, GSM adapter SIM 150.000.-Ft, Hang tiltott SIM 233.500.Ft, így a teljes ajánlati összára 26.040.483.-Ft volt. A Magyar Telekom NyRt. az előfizetési díjakra 0.-Ft-os ajánlatot tett, teljes ajánlati ára 11.999.080.-Ft volt.
20
A kérelmező 26.040.463.-Ft-os ajánlati összárából az előfizetési díjakra vonatkozó tételek tehát 14.943.100.-Ft-ot jelentettek, azaz az előfizetési díj nélküli összár tekintetében az ajánlati ára 12.097.363.-Ft volt. Az előfizetési díj nélküli ajánlati árak tehát a kérelmező és a Magyar Telekom Nyrt. vonatkozásában kis mértékben, a teljes összára tekintetében 97.880.-Ft erejéig tértek el egymástól. Az egyes díjtételek tekintetében pedig több esetben a kérelmező adott alacsonyabb egységárat (pl. a vezetékes belföldi hívás, a mobil hívás saját belföldi hálózatba, mobil hívás nem saját belföldi hálózatba, nemzetközi stb.). A Döntőbizottságnak tehát azt kellett megítélni, hogy az ajánlatkérőnek kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként kellett volna értékelnie a Magyar Telekom Nyrt. ajánlatát azért, mert a 100 %-ig lebeszélhető előfizetési díjra 0.-Ft-os ajánlatot tett, vagy nem. A Döntőbizottság álláspontja szerint a 0.-Ft-os előfizetési díj a mobilszolgáltató társaságok esetében nem egyedi, önmagában tehát nem jelent kirívóan alacsony ellenszolgáltatást. A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérőnek azt az érvelését, hogy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban nem merült fel olyan beruházási igény, melyet a szerződés keretében előfizetési díj formában kellene megfizetni. Ilyen körülményre a kérelmező sem hivatkozott, nem jelölt meg olyan körülményt, amelyre tekintettel nem volt megajánlható a 0.-Ft-os előfizetési díj. Az általa hivatkozott költségek a percdíjakba is beépíthetőek a saját nyilatkozata szerint is. A percdíjak tekintetében pedig több díjtétel esetében a Magyar Telekom Nyrt. ajánlata tartalmazta a magasabb egységárat. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőnek a közbeszerzés becsült értékére való hivatkozását sem. Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a 12 hónapra megjelölt becsült érték maximális összeg, melynek kimerítését nem vállalja, kizárólag az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét fizeti meg. A dokumentáció szerint az egyes megadott forgalmi mennyiségek a 2007. évi teljes forgalom egy hónapra vetített átlag értékei, és azokra a szolgáltatás elemekre, amelyeket ajánlatkérő jelenleg nem vesz igénybe, becsült adatok lettek megadva, tehát a mintafeladathoz képest a becsült érték, mint maximálisan elérhető (kimeríthető) összeg meghatározása nem ad alapot a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás megállapítására. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a becsült értékhez viszonyítva a kérelmező ajánlati ára is lényegesen alacsonyabb értéket képvisel a számszerű árnál, hiszen az előfizetési díjból levonásra kerülnek a szolgáltatás ellenértékeként számlázott díjak, így az ajánlatkérő számára költségként jelentkező összeg a kérelmező esetében sem a havi előfizetési díjjal növelt szolgáltatási díj. Fentiek alapján a Döntőbizottság a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította.
21
Figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban nem követett el jogsértést, a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételi nem álltak fenn. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346.§ (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2008. szeptember 19.
Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják:
1. Bán,S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda, Dr. Rausch János György ügyvéd (1051 Budapest, József nádor tér 5-6.) 2. Magyar Posta Zrt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ (1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6.) 3. Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár
