KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓSÁG K Ö ZBE SZERZÉSI D ÖNTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.936/10/2015.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztály (1139 Budapest, Váci út 81-83., levelezési cím: 1051 Budapest, József Nádor tér 2-4., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által Heves Város Önkormányzata (3360 Heves, Erzsébet tér 2., képviseli: Szili Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Szili Péter 1011 Budapest, Ponty u. 14. III/8., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Heves város integrált funkcióbővítő rehabilitációja” „Római katolikus templom felújítási munkáinak ellátásával kapcsolatos beszerzések” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban a kezdeményezés második eleme tekintetében megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 55. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a kezdeményezés első eleme tekintetében jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyban a Kbt. Harmadik Rész 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívás 2012.05.22-én került megküldésre a Bástya Millennium Kft., a HFB Építőipari Kft. és a Construm Beruházó és Kivitelező Kft. ajánlattevőknek. Az ajánlati felhívás jelen ügyben releváns előírásai az alábbiak voltak: 3) A közbeszerzés tárgya, illetőleg mennyisége: Heves város római katolikus templom felújítási munkái Heves város római katolikus templom kiviteli terv szerinti, az építési engedélynek megfelelő felújítási munkáinak elvégzése, ami az alábbi főbb munkálatokat foglalja magába: 1. homlokzatok helyreállítása a. kőszerkezetek felújítása b. nyílászárok felújítása c. ács- tetőfedő munkák d. bádogos szerkezetek 2. nyugati homlokzat és torony javítása 3. belső teret érintő munkák A kivitelezés részletes műszaki tartalmát, feltételeit és a pontos mennyiségeket a dokumentáció tartalmazza. 5)A teljesítés határideje: a szerződéskötéstől számított 180. nap. 8) Részajánlat, illetve többváltozatú ajánlat benyújtására nincs lehetőség. 9) Az ajánlatok értékelési szempontja: Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban, az ajánlattételi dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat a Kbt. 71. § (2) bekezdésének b) pontja szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján bírálja el.
3
Az elbírálás részszempontjai és a súlyszámok: 1. nettó ajánlati ár (Ft-ban) 70 2. Vállalt jótállás időtartama (hónapokban) 15 3. Meghiúsulási kötbér mértéke (Ft) 5 4. Késedelmi kötbér mértéke (Ft/ nap) 10 Az adható pontszám: 0-10 pont. Az 1. részszempont esetén a fordított arányosítás, a 2., 3. és 4. részszempont esetén az egyenes arányosítás módszere kerül alkalmazásra az ajánlattételi dokumentációban meghatározottak szerint. 11) Az alkalmasság minimumkövetelményei: B) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: B.1/ Az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző öt év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos - a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő - építési beruházásainak ismertetése a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdésének megfelelően igazolva. A bemutatásnál elegendő kitérni az alkalmassági előírásoknak megfelelő számú és tartalmú beruházásokra. A bemutatásnak tartalmaznia kell: az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés helyét, a teljesítés idejét (kezdési és a befejezési határidő pontos naptári napban megadott megjelölésével), meg kell jelölni, a felvilágosítást adó személy nevét és telefonszámát, meg kell jelölni a főbb műszaki paramétereket, amiből az alkalmasság egyértelműen megállapítható, valamint, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az alkalmassági minimum követelménynek való megfelelés érdekében a Kbt. 55. § (5)-(6) bekezdése is alkalmazható. Ajánlatkérő az alkalmasság igazolására elfogadja az ajánlattevő (közös ajánlattevő) 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelmény(ek)nek.
4
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Ajánlattevő (közös ajánlattevő) alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik B.1/ a felhívás megküldését megelőző 5 (öt) évben teljesített minimum 2 (kettő) db, műemlék épület felújítására irányuló, összesen legalább nettó 200 M Ft értékű, befejezett (sikeres műszaki áradás-árvétellel lezárult) teljesítéssel (referenciával). A fenti alkalmassági követelmény(ek)nek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. (Kbt. 55. (4) bekezdés) 12) Az ajánlattételi határidő: 2012.06.11. napja volt. Az ajánlatkérő dokumentációt is készített. A 2012.06.18-i módosított ajánlattételi határidőre mindhárom ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát. A Bástya Millenium Kft. ajánlata 4. oldalán nyilatkozott a Kbt. 55. § (5) szerint, hogy a felhívás 11) B.1. pontja szerinti műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmény tekintetében az ÉPKAR Zrt.-t veszi igénybe. „A Kbt. 55. § (5) bekezdés b) pontja szerinti igénybevétel esetén nyilatkozunk, hogy a 1 sorszám alatt megjelölt, az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetet - amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználjuk - a teljesítése során az alábbi módon vonjuk be, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során: Az Épkar Zrt. által, az alkalmasság igazolásához rendelkezésre bocsátott MVÉp/AM felelős műszaki vezető szakember a referenciában megjelölt Magyar Földrajzi Múzeum műemléki épületének funkcióbővítő rehabilitációja során megszerzett szakmai tudását és tapasztalatát felelős műszaki vezetői körben biztosítja a kivitelezés teljes időtartama alatt, továbbá az Épkar Zrt. további szakemberei is a kivitelezés teljes időtartama alatt rendelkezésre állnak” A Bástya Millenium Kft. ajánlata 15. oldalán az ÉPKAR Zrt., mint az alkalmasság igazolásában résztvevő társaság nyilatkozott a referenciák tekintetében. Hiánypótlást követően 2012.06.25-én ajánlatkérő megtartotta ajánlattevőkkel a tárgyalásokat, ahol csak a Bástya Millenium Kft. jelent meg. Az ajánlatkérő 2012.07.06-án a végleges ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertette a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, amely nettó 106.936.000.-Ft.
5
Az alábbi ajánlati árat tartalmazó ajánlatokat tették ajánlattevők: Bástya Millenium HFB Építőipari Kft. Construm Beruházó Kft. és Kivitelező Kft. 106.876.715 Ft 124.103.368 Ft 117.732.081 Ft időtartama 36 24 30
nettó ajánlati ár Vállalt jótállás (hónapokban) Meghiúsulási kötbér mértéke (Ft) Késedelmi kötbér mértéke (Ft/ nap)
1.500.000 100.000
800.000 100.000
1.000.000 100.000
2012.07.12-én az ajánlatkérő megküldte az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Érvényes ajánlatot tett a Bástya Millennium Kft. és a Construm Beruházó és Kivitelező Kft. A nyertes ajánlattevő a Bástya Millennium Kft. lett. A hivatalbóli kezdeményező, mint a Kbt. 140. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet, a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezte a 2015. december 21-én postára adott kérelmemmel, amely a Döntőbizottsághoz 2015. december 29-én érkezett meg. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy a kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárások az ÉMOP-3.1.2/A-09-2f-2011-0008 azonosító számú, a „Heves város integrált funkcióbővítő rehabilitációja” című, uniós támogatással megvalósuló projekt keretében kerültek lefolytatásra. Az érintett operatív program tekintetében a támogatás felhasználásában jogszabály alapján Irányító Hatóság a Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A jogsértés megtörténtének időpontja az EUTAF ellenőrzési jelentésének 3. számú megállapítása vonatkozásában 2012.05.22. napja az ajánlattételi felhívás megküldése. A kezdeményező tudomásszerzésének időpontja 2015.11.23-a, az EUTAF jelentésének a hivatalból kezdeményezőhöz történő megérkezése. A megsértett jogszabályi rendelkezések: Kbt. 2. § (1) bekezdés, Kbt. 55. § (3) bekezdés, Kbt. 122. § (8) bekezdés. Arra hivatkozott a hivatalbóli kezdeményező, hogy az EUTAF végleges ellenőrzési jelentésének 3. számú megállapítása szerint az eljárással kapcsolatban az ellenőrzés az alábbi hibákat tárta fel: Az ajánlatkérő az ellenőrzés álláspontja szerint megsértette a Kbt. 122. § (8) bekezdését és a Kbt. 2. § (1) bekezdését tekintettel, hogy olyan ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, amelyről tudta, illetve kellő körültekintéssel
6
tudhatta volna, hogy önállóan nem fog tudni érvényes ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő így nem biztosította a verseny Kbt. által előírt szintjét. A Bástya Millennium Kft. a cégnyilvántartás adatai szerint 2009-ben jött létre. A cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2009-ben 16.089.000 Ft, 2010ben 27.555.000 Ft és 2011-ben 132.144.000 Ft volt. Az ajánlattételi felhívás 11.) pont B1 pontjában alkalmassági feltételként került előírásra a felhívás megküldését megelőző 5 évben teljesített összesen legalább nettó 200 millió Ft értékű, műemlék épület felújítására irányuló referencia megléte. A felhívott cég árbevétele akkor sem érte el a referenciaként megkövetelt műemléki felújítás értékét, ha az ajánlatkérőnek már rendelkezésére állt az ajánlattételi felhívás megküldésnek időpontjában az ajánlattevő által 2011-ben teljesített nettó árbevételére vonatkozó adat. Az előző évi beszámolók elkészítésének határideje a következő év 05.31-e. A cég árbevétele 2009, 2010 és 2011-ben összesen 175.788.000 Ft volt. Megjegyezte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában minden műszaki alkalmassági feltétel erőforrás nyújtó cég által került igazolásra. Hivatkozott a Döntőbizottság D.164/13/2011. számú határozatának indokolásában kifejtettekre. A kezdeményezés második elemében kifejtette, hogy az ellenőrzés álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás 11. pont B1 pontjában meghatározott alkalmassági feltétel kiírása nincs összhangban a Kbt. 55. § (3) bekezdésével, tekintettel, hogy az meghaladta a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket. Az ajánlattételi felhívás hivatkozott pontjában 2 db összesen legalább 200 millió Ft értékű műemléki épület felújítására vonatkozó referencia előírására került sor. A becsült érték 106. 936.000 Ft volt. Ajánlatkérő hibája pénzügyi érdeksérelemmel járt, melynek mértéke a C (2013) 9527 sz. határozat 10. és 16. pontja alapján a szerződés értének 10 %-a. A korrekció bizottsági határozatban előírt maximális mértékének csökkentését az ellenőrzés indokoltnak látja a szerződés kisebb értékére való tekintettel. Kérte a jogorvoslati eljárást hivatalból való megindítását. A tárgyalást követően benyújtott észrevételében az ajánlatkérő hivatkozására előadta, hogy a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 23. alcíme alapján a közbeszerzési eljárások ellenőrzését a Közreműködő Szervezetek és a Közbeszerzési
7
Felügyeleti Főosztály (KFF) végzi. Ebből adódóan, mivel a feladat nem az Irányító Hatósághoz van hozzárendelve, a dokumentáció benyújtásáról, azok ellenőrzéséről és az ellenőrzés eredményéről neki csak akkor lesz tudomása, ha az ellenőrzést végzők ezek alapján szabálytalansági gyanút jelentenek be. A Közreműködő Szervezet, mely egy Nonprofit Kft., nem azonos a Nemzetgazdasági Minisztérium keretei között működő Irányító Hatósággal, két különböző jogi személyről van szó, melyek a támogatási intézményrendszer sajátosságai alapján együttműködnek tevékenységük ellátása során, de feladataik, a rendszerben betöltött szerepük egyértelműen elkülöníthető. Megállapítható tehát, hogy jelen ügyben a hivatalbóli kezdeményező 2015.11. 23-án, tehát akkor szerzett tudomást a jogsértésről, amikor az EUTAF végleges ellenőrzési jelentése megérkezett az Irányító Hatósághoz. Az ajánlatkérő észrevételében eljárásjogi kifogást terjesztett elő. Kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás Közreműködő Szervezet általi utóellenőrzése 2013. 09.24-én indult, az utóellenőrzési jelentés kiállítására 2013.10.22. napján került sor. Az ezzel kapcsolatos támogatási forrás folyósítására 2014.06.20. napján, elszámolásának jóváhagyására 2014.09.17. napján került sor. A Korm. rendelet 55. § (1) bekezdése alapján „a támogatás igénybevételére irányuló kifizetési igénylés - a támogatási előleget, a szállítói előleget kivéve az időszakos vagy a záró beszámolóval együttesen nyújtható be. Támogatás kizárólag az irányító hatóság vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet által jóváhagyott beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható. A beszámoló információkat tartalmaz a támogatott projekt eredményességéről és hatékonyságáról, így különösen a) a célokhoz mért előrehaladásról, ideértve a számszerűsített célok mutatóit, továbbá - megfelelő indokolással és a célok aktualizálásával - a céloktól való jelentős eltérésekről, b) a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről” A hivatkozott jogszabályi rendelkezés a támogatás folyósításáról szóló döntést a mindenkori Irányító Hatóság hatáskörébe utalja, aki ezen feladatát - felelősségének fenntartása mellett - tovább delegálhatja a Közreműködő Szervezet feladatkörébe. A támogatás folyósításának feltételei között a Korm. rendelet 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési kötelezettségek teljesítéséről is számot kell adni. A fentiekből következik, hogy az Irányító Hatóságnak (Kezdeményező) - ha feladatkörét továbbadta, a Közreműködő Szervezeten keresztül is - a támogatás folyósításakor már tudnia kellett a közbeszerzési eljárás utóellenőrzésének eredményéről, ellenkező esetben a támogatás nem kerülhetett volna folyósításra.
8
Ennek alapján az ajánlatkérő álláspontja szerint az esetleges jogsértés kezdeményező tudomására jutásának legkésőbbi időpontja a támogatás elszámolásának napja lehet: 2014. szeptember 17. A Döntőbizottsági joggyakorlatnak megfelelően a jogorvoslati eljárásra az eljárás alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos szabályok az irányadóak. Ennek alapján a jogorvoslati eljárásra az ajánlatkérő a 2011. évi CVIII. törvény 2012. május 22. napján hatályos rendelkezéseit veszi irányadónak. Az ezzel ellentétes álláspont a következőket jelentené: i. A 4/2011 (I.28.) kormányrendelet 55. § (1) bekezdésében meghatározott, támogatások kifizetésére vonatkozó feltételek nem teljesülnek; ii. az irányító hatóság által a saját feladatkörén belül egy konkrét feladat elvégzésére kijelölt szervezet tudása nem az irányító hatóság tudása (lásd a közreműködő szervezet fogalmát a 4/2011 Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 17. pontjában (6. közreműködő szervezet: bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában.); iii. a feltételezett jogsértés megállapításához szükséges iratanyag az irányító hatóság rendelkezésére állt, és jogszabály előírása alapján a folyósítást megelőzően köteles gondoskodni a közbeszerzési szabályok betartásának ellenőrzéséről, ennek ellenére - ha az ellenőrzési kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, azt az ajánlatkérő terhére értékeli a jogalkalmazó; iv. jogbiztonság szempontjából pedig azt jelenti, hogy a 4/2011 Korm. rendelet 23. fejezete szerinti ellenőrzéseknek nincs értelme (feltéve, hogy az a céljuk, hogy az uniós források szabályos elköltését hatékonyan segítse a folyamatba épített illetve az eljárások lezárását azonnal követő utólagos ellenőrzésekkel). Hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy új okirat vagy eddig rendelkezésre nem álló információ birtokába került volna az irányító hatóság - arról van szó, hogy a rendelkezésre álló okiratok és információk birtokában az EUTAF és az irányító hatóság (illetve a nevében, feladatkörében eljáró közreműködő szervezet) eltérő álláspontra jutott: az EUTAF szabálytalanságot látott, ahol korábban az irányító hatóság szabálytalanságot nem talált. A Kbt. 140. § (2) bekezdés a) pontja alapján a szubjektív jogorvoslati határidő 2014. október 17. napján, az objektív jogorvoslati határidő 2015. szeptember 17. napján járt le.
9
A fentiek alapján kérte a hivatalbóli kezdeményező jogorvoslati kérelmét elkésettség okán elutasítani. Érdemi észrevételeiben előadta, hogy a hivatalbóli kezdeményező a megállapítását arra alapozta, hogy a társaság értékesítésből származó nettó árbevétele a vonatkozó időszakban nem érte el az alkalmassági követelményben rögzített minimum értéket. Rögzítette továbbá, hogy nyertes ajánlattevő ajánlatában minden műszaki alkalmassági feltétel erőforrás nyújtó cég által került igazolásra. Az alkalmazott eljárásfajta (Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pont) és a Kbt. 122. § (8) bekezdésének szabályai alapján, ahhoz hogy a verseny érvényesüljön ajánlatkérőnek előzetesen meg kell győződnie a felkérni kívánt ajánlattevők alkalmasságáról, megfelelőségéről. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság D.499/2011/9. számú határozatában kifejtette, hogy abban az esetben érvényesül a verseny, ha az ajánlatkérő olyan ajánlattevők részére küldi meg közvetlenül az ajánlattételi felhívást, akik ténylegesen és potenciálisan érdekeltséggel rendelkeznek a közbeszerzési tárgya szerinti tevékenységben. A jogszabályi rendelkezésekkel és a Döntőbizottsági joggyakorlattal összhangban ajánlatkérő az eljárás megindítását megelőzően megvizsgálta ajánlattevőket, mely alapján megállapította, hogy a társaságok tevékenységüket és profiljukat tekintve alkalmasak az előírt feladatok teljesítésére. Ajánlatkérő emellett a rendelkezésre álló, nyilvánosan elérhető adatbázisokból valószínűsítette, hogy az ajánlattevők képesek az alkalmassági követelmények teljesítésére. A kifogás tárgyát képező értékesítésből származó nettó árbevétel kapcsán kiemelte, hogy árbevétel alatt az értékesített termékek és áruk, illetve teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékét, míg referencia alatt egy adott szakterületen szerzett korábbi teljesítést értjük. A két fogalomból fakadó különbségekre figyelemmel, álláspontja szerint ajánlatkérő az alkalmassági követelményeknek való előzetes megfelelés vizsgálata során, a referencia kapcsán nem hagyatkozhatott csak és kizárólag a nettó árbevételi adatokra, figyelemmel arra, hogy nem tudja vizsgálni, hogy egy korábbi teljesítés pénzügyi fedezete rendezésre került-e vagy sem. Ajánlatkérő az eljárás megindítását megelőzően gondosan járt el, és nem kívánt az eljárásból teljesítésre való alkalmasságának valószínűsítése mellett egy olyan ajánlattevőt kizárni, akinek az éves beszámolója szerinti értékesítésből származó nettó árbevétele nem érte el a kért mértéket. Ajánlatkérő helyes eljárását támasztja alá az eljárás eredménye is, mely szerint ajánlattevő ajánlata megfelelő volt, az alkalmassági követelményeknek megfelelt, így nem helytálló a hivatalbóli kezdeményező azon megállapítása,
10
mely szerint ajánlatkérő a versenyt nem biztosította egy olyan cég számára, aki megfelelő ajánlattétel után végül az eljárás nyertese lett. Kifogásolta továbbá a hivatalbóli kezdeményező azon megjegyzését, miszerint nyertes ajánlattevő ajánlatában minden műszaki alkalmassági feltétel erőforrás nyújtó cég által került igazolásra. A Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján az ajánlattevők a közreműködés nagyságától függetlenül akár a szerződés teljesítésében közreműködni kívánó alvállalkozók, akár kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek igénybevételével igazolhatják a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek való megfelelésüket. Az alkalmassági követelményeknek a kapacitást biztosító személy / szervezettel való megfelelése a vizsgált közbeszerzés tekintetében rendelkezésre álló jogszerű lehetőség volt, amely rendelkezések ténylegesen az ajánlattevők számának növelését, az ajánlattevők versenyfeltételeinek javítását, szélesítését célzó jogszabályi rendelkezés. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során valamennyi ajánlattételre felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát, és az eljárás során ajánlatukat - HFB Építőipari Kft. kivételével - a jogszabály által meghatározott keretek között megfelelően igazolták is. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az eljárás megkezdését megelőzően, megfelelően járt el az ajánlattevők teljesítésre való alkalmassága megítélése kapcsán, figyelemmel arra, hogy az eljárás során tényleges verseny volt, mely során az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szerződött. A kezdeményezés második eleme tekintetében előadta, hogy a Kbt. 55. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéssel a jogalkotó a törvény alapelveivel összhangban azt kívánta elérni, hogy az adott közbeszerzés elnyeréséért valamennyi potenciális gazdasági szereplő versenybe szállhasson, és egy olyan alkalmassági feltétel se eredményezhessen alkalmatlanságot, amelynek előírása túlzott mértékű a közbeszerzés tárgyához és mennyiségéhez képest. Nem kifogásolta a hivatalbóli kezdeményező azon megállapítását, miszerint az ajánlattételi felhívás 11.) pont B1 pontjában foglalt alkalmassági feltétel a becsült érték mértékéhez viszonyítva magasabb feltételt követel meg. Figyelemmel azonban arra, hogy az eljárás során ajánlattételre felkért gazdasági szereplők közül valamennyien tettek ajánlatot, mely közül két ajánlat érvényesnek, egy ajánlat - nem kizárólag a referenciának köszönhetően érvénytelennek minő sült, megállapítható, hogy ajánlatkérő előírása a Kbt. 55. § (3) bekezdése által tartalmazott jogalkotói célt nem sértette. Kérte a hivatalbóli kezdeményező jogorvoslati kérelmét elutasítani és a felmerült költségek viselésére kötelezni.
11
Csatolta a közbeszerzési eljárás utóellenőrzéséről készült utóellenőrzési jelentést (kelt: 2013. október 22.), az EMIR felületről letöltött print screeneket, mely a közbeszerzési eljárás utóellenőrzése során rendelkezésre bocsátott dokumentumokról körét és feltöltésük időpontját tanúsítja (az eljárás azonosító száma: 2013/09/É/08048), az EMIR felületről letöltött print screeneket, mely a nyertes ajánlattevő kifizetésre benyújtott számláinak jóváhagyását igazolja (Bástya Millennium Kft.) Arra hivatkozott, hogy az Irányító Hatóság (vagy az általa kijelölt szerv) az elszámolás jóváhagyása (támogatás kifizetése) előtt köteles meggyőződni a közbeszerzési kötelezettségek megfelelő teljesítéséről. Ennek során az utóellenőrzési jelentést az EMIR rendszeren keresztül megkapja, és az ajánlatkérő által az EMIR rendszerbe feltöltött közbeszerzési dokumentumokhoz hozzáfér. Ha - egy utóellenőrzési jelentésben azt írják le, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. esélyegyenlőségre és verseny tisztaságára vonatkozó feltételeit, és - az Irányító Hatóság (vagy az általa kijelölt szervezet) az utóellenőrzési jelentés alapján győződik meg a közbeszerzési kötelezettségek teljesítéséről, és - az Irányító Hatóság a teljes közbeszerzési dokumentációhoz hozzáfér az EMIR rendszeren keresztül, és - jogszabály alapján fennálló ellenőrzési és intézkedési kötelezettsége van a közbeszerzési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, utóbb jogszerűen nem hivatkozhat arra (amire kezdeményező a tárgyaláson is hivatkozott) a tudomásszerzés időpontja körében, hogy az elszámolás ellenőrzésének időpontjában úgy döntött, hogy nem tesz intézkedést a jogsértőnek tartott közbeszerzési eljárással szemben. Ez akkor is így van, ha a jelentés más jogszabálysértésekre hivatkozik, mint amire kezdeményező a kifogásait jelen eljárásban alapozta a tudomásszerzés időpontja szempontjából annak van jelentősége, hogy kezdeményezőnek volt-e ellenőrzési, intézkedési kötelezettsége és az ajánlattételi felhívás rendelkezésére állt-e. Álláspontja szerint mindkét kérdésre igen a válasz. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárására vonatkozó hirdetménye 2012. május 22-én került megküldésre, így az ezen időpontban hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak az elbírálás szempontjából. A Kbt. 140. § (1) bekezdés g) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:
12
g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet. A Kbt. 140. § (2) bekezdése a jelen ügyre hatályos következő rendelkezéseket tartalmazza: (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől - közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől - számított öt éven belül kezdeményezheti. Az ajánlatkérő hivatkozott az objektív jogorvoslati határidő elmulasztására, álláspontja szerint az objektív határidő a jogsértés megtörténtétől számított három év. Az egységes bírói gyakorlat alapján a hivatalbóli kezdeményezőnek 2015. január 1-től a hivatalbóli eljárás kezdeményezésére a tudomásszerzéstől hatvan nap, a jogsértés megtörténtétől a Kbt. 140. § (2) bekezdés c) pontja szerint a jogsértés megtörténtétől számított öt év áll rendelkezésére. A 2014. évi XCIX. törvény (Mód. törvény) 334. §-a alapján megállapítható, hogy a Mód. tv. 333. §-ában lévő módosítás 2015. január 1. napját követő alkalmazását anélkül mondja ki, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezését megalapozó jogsértés megvalósulási időpontja tekintetében bármiféle megszorító rendelkezést vagy korlátozást tartalmazna. E tény a jogalkotó azon szándékára utal, hogy a határidőt ne csak a 2015. január 1. után meginduló eljárások, illetve azok kapcsán feltárt jogsértések, hanem minden olyan eljárás esetében alkalmazni szükséges, amellyel kapcsolatos jogsértés a jelzett időpontot követően jut a kezdeményező hatóság tudomására, függetlenül a jogsértéssel érintett életviszonyok keletkezési időpontjától.
13
Fentiekre tekintettel a hivatalbóli kezdeményezés az objektív jogorvoslati határidő tekintetében nem késett el. Az ajánlatkérő egyrészt arra is hivatkozott, hogy a kezdeményezés azért késett el, mert nem a Kbt. 140. § (2) bekezdése szerinti szubjektív jogvesztő határidőben került benyújtásra, a közreműködő szervezet a hivatalbóli kezdeményező által megjelölt időponthoz képest jóval korábban, 2013. 12. 22én elkészítette az utóellenőrzési jelentést, valamint az ezzel kapcsolatos támogatási forrás folyósítására 2014. 06. 20-án, elszámolásának jóváhagyására 2014. 09. 17. napján került sor, valamint arra is hivatkozott, hogy a közbeszerzési dokumentumok is korábban, 2013. október hónapban kerültek feltöltésre az EMIR rendszerbe. A Döntőbizottság megállapította, hogy az utóellenőrzést a NORDA Észak – Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. végezte el, amely szervezet a hivatalbóli kezdeményezővel nem azonos, önálló jogi személy, így a hivatalbóli kezdeményező jogsértésről való tudomásszerzése a közreműködő szervezet tudomásszerzésével a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem valósult meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a csatolt iratok alapján nem volt megállapítható az sem, hogy a hivatalbóli kezdeményező 2013. októberét követően bármely időpontban betekintett az EMIR rendszerbe, és így az általa megjelölt időpontnál korábban tudomást szerezhetett a jogsértésről. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek azt a hivatkozását sem, hogy az ajánlatkérőnek a kifizetések engedélyezése során tudomást kellett szerezni a jogsértésekről. Ez az ajánlatkérői álláspont csak feltételezésen alapul, annak megtörténtét az ajánlatkérő tényszerűen igazolni nem tudta, tekintettel arra is, hogy az utóellenőrzési jelentés a jelen kezdeményezésben megállapítani kért jogsértéseket nem tartalmazta. Az iratok alapján az volt megállapítható, hogy a kezdeményező a jogsértésről 2015. november 23. napján szerzett tudomást, amikor az EUTAF ellenőrzési jelentése beérkezett hozzá. A Döntőbizottság megállapította, hogy ehhez az időponthoz képest a hivatalbóli kezdeményezést a nyitva álló szubjektív jogorvoslati határidőn belül nyújtotta be. Ezt követően a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezésben foglaltakat érdemben vizsgálta meg.
14
Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik rész 122. § (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le. A hivatalbóli kezdeményező a kezdeményezés első elemében azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 122. § (8) bekezdését és a Kbt. 2. § (1) bekezdését tekintettel, hogy olyan ajánlattevőnek, a Bástya Millenium Kft-nek küldött ajánlattételi felhívást, amelyről tudta, illetve kellő körültekintéssel tudhatta volna, hogy önállóan nem fog tudni érvényes ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő így nem biztosította a verseny Kbt. által előírt szintjét. A Kbt. 2. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A Kbt. 121. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint b)a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 122122/A. §-ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 122. § (7) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. Ugyanezen szakasz (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A Kbt. 2. § (1)-(2) bekezdései alapelvi szinten kötelezik az ajánlatkérőt arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárásban biztosítsa a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát és az egyenlő bánásmódot a gazdasági szereplők részére, a Kbt. 2. § (3) bekezdése pedig arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményei szerint járjon el.
15
A verseny tisztaságának és átláthatóságának biztosítására vonatkozó követelmény a közbeszerzési eljárás minden fázisában követendő szabály. A Kbt. versenyelvű szabályrendszere azt hivatott biztosítani, hogy a közbeszerzési szerződéseket a legjobb ajánlatot tevő nyerje el. A közbeszerzés a beszerzések átláthatóságát és az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulását kívánja elősegíteni. A hivatalbóli kezdeményező annak alapján vélelmezte a jogsértés megtörténtét, hogy álláspontja szerint az ajánlattételre felhívott Bástya Millenium Kft. nem volt a B1. alkalmassági feltételt önállóan teljesíteni képes gazdasági társaság. A hivatalbóli kezdeményezés elbírálásakor a Döntőbizottság figyelemmel volt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.34.389/2014/6. szám alatt hozott jogerős ítéletében foglaltakra. A bíróság nevezett ítéletében kimondta, hogy a „tényállás-tisztázási és bizonyítás felvételi kötelezettség az alperest (Döntőbizottság) az eljárása során […] csak a jogilag releváns tények tekintetében terheli. A jogilag releváns tények körét a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezések határolják be. A hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban az alperesnek a kérelem keretei között a felperes (hivatalbóli kezdeményező) és a beavatkozó (ajánlatkérő) nyilatkozatai, az általuk előterjesztett bizonyítékok és a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok alapján kell vizsgálnia a beavatkozó eljárásának jogszerűségét. Amellett, hogy az alperes tényállás-tisztázási és bizonyítási kötelezettsége nem korlátlan, mivel csak az eljárása során a döntése meghozatalához szükséges jelentős tényeket köteles feltárnia, és a megalapozott döntéséhez szükséges bizonyítékokat értékelés körébe vonni.” A Döntőbizottság álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés alapján egyrészt abban a jogi kérdésben kell állást foglalni, hogy a Kbt. 122. § (8) bekezdése és a Kbt. 2. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőt milyen kötelezettség terhelte a felhívásra kerülő ajánlattevők kiválasztása tekintetében. Azt kellett megvizsgálni, hogy a Bástya Millennium Kft. tekintetében megalapozott-e a hivatalbóli kezdeményező hivatkozása. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Bástya Millennium Kft. a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenység tekintetében potenciális ajánlattevőnek volt tekinthető. Tevékenysége, profilja nyilvános adatbázisok alapján kiterjed középületek, intézmények és lakások generál kivitelezésére és felújítására, ekként a közvetlen érdekeltsége az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában megállapítható.
16
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő egy gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételt és két műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételt írt elő. A Bástya Millennium Kft. mindkét műszaki, illetve szakmai alkalmassági minimumkövetelményt kapacitást biztosító szervezet bevonásával igazolta, tehát teljesítette az ajánlatkérő által meghatározott műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételeket. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményező által hivatkozott okból nem látta megállapíthatónak a jogsértést figyelemmel arra, hogy a Kbt. rendelkezései és ennek megfelelően az ajánlatkérő is lehetővé tette a Kbt. 55. § (5)-(6) bekezdéseinek alkalmazását, valamint lehetőség volt közös ajánlattételre is. A kezdeményezés második eleme arra irányult, hogy az ajánlatkérő a B1. műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltétel előírásával megsértette a Kbt. 55. § (3) bekezdését. A Kbt. 3. §-a kimondja, hogy e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 55. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A közbeszerzési eljárás célja az, hogy az ajánlatkérő a Kbt.-ben meghatározott rendelkezések alapján úgy válassza ki az eljárás eredményeként megkötendő szerződést teljesítő ajánlattevőt, hogy betartsa a Kbt. kógens szabályait, a vonatkozó Kormányrendeleteket, az alapelveket, továbbá a közösségi jog által meghatározott normákat. A közbeszerzési törvény 3. § első fordulata szerint a törvényben rögzített rendelkezések kógensek azoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt maga a törvény megengedi.
17
A Kbt. szabályozásrendszere akként került kialakításra, hogy az átfogja az ajánlatkérő beszerzési igényének felmerülésétől, annak konkrét feltételeinek meghatározásától egészen a szerződés teljesítéséig. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítése, a beszerzési igénye paramétereinek meghatározása körében szem előtt kell tartania a Kbt. rendelkezéseit, annak megfelelően kell az eljárást megindító felhívását, és a kapcsolódó dokumentációját és a műszaki elvárásait elkészíteni. A közbeszerzési eljárásban elő kell írnia az ajánlatkérőnek azokat az elvárásait, feltételeit, amelyek alapján meg tudja állapítani a részvételi jelentkezést vagy ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A jogalkotó elvárásként határozta meg az ajánlatkérővel szemben, hogy az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára korlátozza és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írja elő. A Kbt. szerint az alkalmassági követelményeket olyan mértékben kell meghatározni, melyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez, ajánlatkérő ne támasszon túlzott elvárásokat a gazdasági szereplőkel szemben és az ajánlatkérő elvárása igazodjon a szerződés tárgyához, arra korlátozódjon, ezzel biztosítva a gazdasági szereplők közötti minél szélesebb versenyt és azt, hogy minél több gazdasági szereplő legyen képest részt venni a közbeszerzési eljárásban, a szerződés elnyeréséért folytatott versenyben. Az ajánlatkérő az alkalmasság követelményében megfogalmazott elvárásaival azt jelzi a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek, hogy a beszerzése tárgyára is figyelemmel milyen szakmai tapasztalat, szakértelem, gyakorlat, illetve hatékonyság, eszközpark teszi alkalmassá a gazdasági szereplőt a szerződés teljesítésére, azaz milyen feltételek alapján tekinti ajánlatkérő a gazdasási szereplőket olyannak, akik teljesíteni tudják az általa elvártakat. Ezek az elvárások nem lehetnek korlátlanok és öncélúak, mely elvárást a Kbt. 55. § (3) bekezdése konkrétan meg is jelenít. A Döntőbizottság azt is hangsúlyozza, hogy az alkalmasság követelményrendszerének vizsgálata során is mindig az adott konkrét közbeszerzési eljárás specifikumai, körülményei alapján kell megítélni az előírt követelmények Kbt.-nek való megfelelését. A közbeszerzés becsült értéke 106.936.000.-Ft volt. Ehhez képest az ajánlatkérő a B1. alkalmassági minimumkövetelményt úgy határozta meg, hogy az ajánlattevőknek az alkalmassághoz minimum két db, összesen legalább nettó 200 M Ft értékű referenciával kell rendelkezni.
18
Az ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen és a Kbt. kógens szabályait akkor tartja be, ha az által előírt műszaki illetőleg szakmai alkalmasság követelményei és azok igazolási módja megfelel a Kbt. 55. §-a és a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet irányadó előírásainak. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a kifogásolt alkalmassági feltétel előírásával megsértette a Kbt. 55. § (3) bekezdését, mert a közbeszerzés mintegy 107 milliós becsült értékére tekintettel a 200 millió forint értékű referenciamunka igazolása a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltelek mértékét meghaladja. A Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy a minimumkövetelményként meghatározott érték lényegesen meghaladja, közel kétszerese a becsült értéknek, túlzott követelmény. A Döntőbizottság rámutat, hogy indokolatlanul korlátozza a versenyt és a Kbt. 55. § (3) bekezdésébe ütközik az olyan alkalmassági követelmény, amely meghaladja az adott tárgyú szerződés teljesítésének ténylegesen szükséges mértékét. Az alkalmasság előírása arányos kell, hogy legyen az adott közbeszerzés jellemzőivel, nem követelhet meg többet, mint ami valóban alátámasztja, hogy a gazdasági szereplő egy megegyező nagyságrendű feladatot teljesíteni tud. A Döntőbizottság álláspontja szerint a becsült értékkel megegyező értékű referencia bemutatása már igazolja az ajánlattevő alkalmasságát. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő arra való hivatkozását, hogy a vitatott feltételt az ajánlattevők teljesíteni tudták figyelemmel arra is, hogy a HBF Kft. a műszaki illetőleg szakmai alkalmassági követelmények tekintetében okiratot nem csatolt be sem az ajánlatában, sem a hiánypótlási felhívásra. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (3) bekezdését. A fentiek alapján a Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezésnek annak második eleme tekintetében helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontjára, a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 152. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben foglalt jogsértést.
19
A Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 152. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A Döntőbizottság a jelen ügyben további jogkövetkezményként bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, mert a megállapított jogsértést nem minősítette súlyosnak. A Döntőbizottság az eset összes körülményét mérlegelte, így a beszerzés kisebb értékét, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, valamint azt is, hogy a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Heves megye területén található - a Pp. 326. § (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.
20
A Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2016. január 29. Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Berekméri Ágnes sk közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Dóra Hildegard sk közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztály (1051 Budapest, József Nádor tér 2-4.) 2. Szili Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Szili Péter (1011 Budapest, Ponty u. 14. III/8.) 3. Miniszterelnökség (1357 Budapest, Pf. 6.) 4. Bástya Millennium Kft. (1173 Budapest, Újlak u. 39. 2. em. 11.) 5. Construm Kft. (2000 Szentendre, Szentlászlói út 36-38.) 6. HBF Kft. (1144 Budapest, Füredi u. 74-76.) 7. Irattár
