KÖZB ES ZER ZÉ SEK TANÁCSA KÖZB ES ZER ZÉ SI DÖNTŐB I ZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85.
1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.: D.742/ 12 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T-ot A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32., továbbiakban: kezdeményező) által Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata (3711 Szirmabesenyő, Kossuth Lajos u. 5., a továbbiakban: beszerző) „Pöttömke Bölcsőde kialakításához eszközbeszerzés” tárgyú beszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kezdeményezésnek részben helyt ad és megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) és (2) bekezdésére, a Kbt. 40. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 240. § (1) bekezdését. Ezt meghaladóan a hivatalbóli kezdeményezést elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a beszerző beszerzési és közbeszerzési eljárásának iratai, a becsatolt okirati bizonyítékok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző 2008. június 27-én az Új Magyarország Fejlesztési Terv Északmagyarországi Operatív Program támogatási rendszeréhez az ÉMOP-4.2.1/B konstrukció vonatkozásában pályázatot nyújtott be bölcsőde kialakítására, mely magában foglalt építési beruházási részt, illetve eszközbeszerzést is. A Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának vezetője előzetesen legfeljebb 89.636.612,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte a projektet,
2
melyről az önkormányzatot 2009. május 21-én értesítette. Ezt követően nyújtotta be a beszerző a közreműködő szervezet számára mérföldkövenként az előírt dokumentumokat. A III. mérföldkő (2009.09.14.) tárgyát képezte a költségvetés kidolgozása, árajánlatokkal alátámasztva (beszerzendő eszközök listája árajánlattal, rövid specifikációval), kimutatások benyújtása, műszaki tartalom és cselekvési ütemterv véglegesítése, szakmai tartalom alátámasztása, fenntarthatósági vizsgálat. A beszerző megrendelése alapján elkészítésre került a Szirmabesenyő, Vörösmarty u. 12-14. szám alatti óvoda épület bölcsődévé történő átalakítására vonatkozó komplex építési-kivitelezési szintű tervdokumentáció. E tervdokumentáció magában foglalta a tervezési terület bemutatását, a megbízói igények ismertetését. Ennek keretében kitért a játszótér általános és egyes részeinek a bemutatására, az elvégzendő bontási, felújítási és előkészítő munkákra, közölte a burkolt felületeket és ütéscsillapító burkolatokat. Ezen burkolatok tekintetében megadta az elhelyezkedési, alapterületi adatokat és az összetétel követelményeket is. Külön rögzítette a homokozók felújítását is. A terv magában foglalta a „Játszóeszközök’ megnevezésű részt is. E tekintetben az került rögzítésre, hogy: „A játszótéri eszközkészlet meghatározását a Megbízó végezte el. A játszótérben az előre meghatározott játszótéri eszközök kerülnek telepítésre. Az eszközök megfelelnek az MSZ EN 1176 szabványsorozatnak. Bankó Kft. által forgalmazott Super Sport játékok (rajzi jel, megnevezés, cikksz., menny.) „a”.........Kisház…………………………..SPT000………………. 4 garn. „b”…….Kisvonat vagonnal……………...12130A………………. 2 garn. „c”…….Csúszda toronnyal………………JKS 12096……............ 2 garn. „d”…….Homokozó két házzal…………..JKS 12110…………… 4 garn. „e”…….Négyüléses hinta………………..SWT 001…………….. 1 garn.” Előírta a dokumentáció, hogy a játékok felépítését, telepítését és rögzítését a beton pontalapokhoz a gyártó előírásai szerint kell elvégezni. Közölte azt is, hogy a „d” típusú játékhoz milyen specifikáltságú homokfeltöltés kialakítása szükséges. A tervdokumentáció - egyebek mellett - magában foglalta: a burkolatok tervét, részletrajzokat a burkolat rétegrendekre, a homokozó felújításának tervét, továbbá a játszóeszközök és egyéb berendezések telepítésének tervét. A játszóeszközök és egyéb berendezések telepítésének terve jelmagyarázatként a fenti „a”-„e” pontokban felsoroltaknak megfelelően megadta a játszóeszközök megnevezését, cikkszámát és darabszámát, rögzítve azt is, hogy Super Sport típusú.
3
A közreműködő szervezet részére benyújtott dokumentáció tartalmazta a költségvetési kiírást is külön az építési beruházási részre, külön az eszközbeszerzésre. Az eszközbeszerzés vonatkozásában az összes eszközre kiterjedően az A-Z Partner Zrt. által 2009. október 29-én kiállított, tételesen beárazott árajánlat került becsatolásra, melynek a végösszege nettó 15.918.452,Ft, bruttó 19.898.065,- Ft volt. Az árajánlatban közlésre került annak érvényességi időpontja (2009. december 31.), továbbá az is, hogy a szállítási határidő megrendeléstől számított három héten belül. Az eszközöket a tételes költségvetés az alábbi csoportosításban tartalmazta: - udvari eszközök, - csoportszoba berendezések, - gyermekjátékok, - alkotó játékok, - zeneszerszámok. Az udvari eszközök közé kerültek besorolásra a műszaki dokumentációban már tételesen rögzített, a Bankó Kft. által forgalmazottként feltüntetett Super Sport játékok. A csoportszoba berendezések magukban foglaltak bútorokat, textíliákat is, továbbá a zeneszerszámok között feltüntetésre került CD lejátszós magnó, számítógép+nyomtató is. A beszerző 2010. március 31-én kötötte meg a teljes projektre a támogatási szerződést, amely az eszközbeszerzés költségvetési soron nettó 16.268.452,- Ftot tartalmazott. A beszerző 2010. június 1-jén adta fel az ajánlattételi felhívását a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás megindítására „Szállítási szerződés bölcsődei játszó, fejlesztő eszközökre” tárgyban. A beszerzése tárgyaként felhívása II.2.1. pontjában a fentiekben ismertetett pályázati anyag műszaki dokumentációjában már közölt játszóeszközöket határozta meg, a következő 11 udvari eszközt: négyüléses hinta bölcső ülőkével 1 db esőbeálló házikó 4 db kismozdony vagonnal 2 db torony csúszdával 2 db homokozó házikóval 2 db. Közölte, hogy a részletes műszaki leírásokat a dokumentáció tartalmazza, rögzítette azt is, hogy a típus megnevezése csak a minimális műszaki paraméterek pontos meghatározása érdekében történt, minden ennél jobb vagy ezzel egyenértékű műszaki paraméterekkel rendelkező eszközt az ajánlatkérő elfogad. Teljesítési határidőként 2010. július 26-át állapította meg.
4
A beszerző felhívásában meghatározta a részvételi feltételeket, alkalmassági követelményrendszerét, a bírálat szempontját. A felhívás az eljárás lefolytatása szempontjából a következő releváns határidőket adta meg: ajánlattételi határidő 2010. június 22. 10.00 óra, eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. június 25. 10.00 óra, szerződéskötés tervezett időpontja 2010. július 15. 10.00 óra. A beszerző ajánlattételi dokumentációt is összeállított, mely magában foglalta a formai és tartalmi követelményeket és a szerződés tervezetét. A dokumentáció 13. oldalán adta meg pontosan a közbeszerzési eljárása tárgyát, méghozzá a pályázati műszaki dokumentációban már konkrétan nevesített Super Sport játékok cikkszámának és mennyiségének közlésével. Emellett tájékoztatást adott arról, hogy ezekkel egyenértékű termékekre vonatkozó ajánlatokat is elfogad. Rögzítette, hogy a minimálisan elvárt műszaki követelményeket ezeknek az eszközöknek a műszaki paraméterei határozzák meg. A közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidőre egy ajánlattevő, a Bankó Kft. nyújtotta be az ajánlatát nettó 8.510.000,- Ft-os ajánlati árral. A beszerző 2010. június 25-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. A benyújtott ajánlatot érvényesnek fogadta el és a Bankó Kft-t nyertesként hirdette ki. A beszerző 2010. július 15-én kötötte meg a Bankó Kft-vel a nettó 8.510.000,Ft + Áfa ellenszolgáltatás mellett a szállítási szerződést. A szerződés 5. pontja értelmében a szállítási határidő 2010. július 26. A Bankó Kft. teljesítette ajánlatkérő részére a szállítást. Ajánlatkérő 2010. július 19-én kért négy ajánlattevőtől árajánlatot bölcsődéje eszközeinek szállítására, méghozzá - a fenti közbeszerzési eljárás tárgyát képező 11 db udvari eszköz kivételével - valamennyi eszközre. A kiadott tételes eszközlista a pályázati dokumentáció tételes költségvetésének felelt meg. A beszerző által meghatározott 2010. július 26-i ajánlattételi határidőre három ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát. Mindhárom ajánlattevő ajánlati ára nettó 8.000.000,- Ft alatt volt. A legkedvezőbb árajánlatot a PSC-System Kft. tette. Ajánlatkérő 2010. augusztus 3-án kötötte meg a PSC-System Kft-vel a szállítási szerződést. A megkötött szerződésnek megfelelően 2010. augusztus 9-én a PSCSystem Kft. leszállította a kért eszközöket és 2010. szeptember 1-jén kiállították a felek aláírásával ellátott teljesítési jegyzőkönyvet. A beszerző a 2010. szeptember 7-én kelt 1. számú kifizetési kérelmét 2010. szeptember 10-én nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezőhöz. Ebben egyik tételként a PSC-System Kft. vonatkozásában átutalandó összegként 8.765.460,Ft került feltüntetésre.
5
A hivatalbóli kezdeményező 2010. szeptember 22-én nyújtotta be nemzeti értékhatárra megvalósított közbeszerzési eljárás mellőzése miatt hivatalbóli kezdeményezését a Döntőbizottsághoz. Kezdeményező álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményezésének a benyújtására a Kbt. -ben meghatározott jogvesztő határidőkön belül került sor. E tekintetben közölte, hogy a Kbt. 327. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés tudomására jutásától számított 30 napon belül nyújthat be kezdeményezést. Esetében a tudomásra jutás 2010. szeptember 10-én valósult meg a kifizetés iránti kérelem benyújtásakor. A Kbt. 327. § (2) bekezdés c) pontja közbeszerzési eljárás mellőzése esetére a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg, ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított 1 éven belül teszi lehetővé hivatalbóli kezdeményezés benyújtását. Továbbá a Kbt. 327. § (3) bekezdése is a jogsértés megtörténtétől számított 1 éves időtartamot biztosít hivatalbóli kezdeményezése benyújtására. Jelen esetben a jogsértés 2010. augusztus 3-án történt, ez a kifogásolt szerződés megkötésének az időpontja és az ettől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül terjesztette elő hivatalbóli kezdeményezését. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a beszerző megsértette a Kbt. 36. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 40. § (2) bekezdését azzal, hogy nem számította egybe a 2008. augusztus 3-án közbeszerzési eljárás nélkül megkötött szerződése tárgyainak az értékét a közbeszerzési eljárása tárgyát képező játszóeszközök értékével. Megítélése szerint a beszerző megsértette a közbeszerzési eljárás nélkül megkötött szállítási szerződéssel a Kbt. 1. § (1) bekezdését és a Kbt. 240. § (1) bekezdését azzal, hogy nem folytatott le közbeszerzési eljárást ezen eszközök beszerzésére. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság a jogsértés megtörténtének megállapításán túl szabjon ki bírságot, továbbá a Kbt. 306/A. § (2) bekezdése alapján mondja ki a közbeszerzési eljárás nélkül megkötött szerződés semmisségét. A kezdeményező közölte, hogy a beszerző a Kbt. 22. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján, valamint a Kbt. 241. § b) pontja alapján a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá tartozik. A pályázati dokumentációból megállapíthatóan a projekt eszközbeszerzési költségvetési során elszámolható költségként nettó 16.268.425,- Ft került feltüntetésre. A beszerző közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerezte be a nagy értékű udvari eszközöket nettó 8.510.000,- Ft értékben. A kezdeményező szerint a Kbt. 36. § (2) bekezdése és 40. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás értékéhez hozzá kellett volna számítani a közbeszerzési eljárás nélkül beszerzett 7.791.520,- Ft-os eszközbeszerzési értéket.
6
Az egybeszámítás feltételei fennállnak és ez már a pályázati dokumentációból is megállapítható. Ismertette, hogy a beszerző által a pályázati eljárás során elkészített dokumentáció is egybefoglaltan tartalmazta a bölcsőde kialakításához szükséges összes eszköz beszerzését és ehhez maga a beszerző csatolt olyan árajánlatot, amelynek a készítője (A-Z Bt.) egymaga vállalta az összes eszköz szállítását. A kezdeményező szerint nem elfogadható a beszerző azon érve, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyát képező, beépítendő játszóeszközök miatt nem állnának fenn az egybeszámítás feltételei. Megítélése szerint az összes eszköz rendeltetése azonos, vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg, mivel azokat gyerekek használják a mindennapi foglalkozások során, fejlődésük érdekében. A közbeszerzési eljárás tárgyát képező beépítendő nagy értékű játszóeszközök tekintetében is fennáll a hasonló rendeltetés, illetve a közvetlen összefüggés, továbbá teljesül az a követelmény is, hogy azokra is lehet - a többi játszóeszközzel együtt - egy ajánlattevővel szerződést kötni. Egyrészt csak a beszerző önkormányzat megrendelői igényére került specifikálásra a pályázati dokumentációban az udvari játszóeszközök konkrét gyártmánya. Ismert a kezdeményező előtt más pályázati eljárásokból, hogy nem képezik akadályát az együttes beszerzésnek a beépítendő játszóeszközök. E körben hivatkozott a KÉ-19705/2009., KÉ-28605/2009, KÉ23965/2010., KÉ-19506/2010., KÉ-12275/2010., KÉ-9733/2010. szám alatt közzétett közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények tárgyára, melyek szintén általa támogatott, játszóterek felszerelését szolgáló eszközök beszerzésére vonatkoztak. A más támogatott projektből rendelkezésére álló adatok alapján a beszerző úgy ítélte meg, hogy többek között a HOR Zrt., az Alex Fémbútor Kft., a Fair Play Trade Kft., az S-Tér Kft., az Almus Pater Zrt., a Játszókert É.Sz.K.Kft., Fito System Kertépítő és Szolgáltató Kft., valamint a FŐKERT Kft. és a Tekintet Művészeti Kulturális és Szolgáltató Bt. közös ajánlattevők is képesek voltak ilyen összetettebb eszközbeszerzésre is ajánlatot benyújtani, mellyel kapcsolatos dokumentumokat becsatolta. A hivatalbóli kezdeményező szerint a játszóeszközökön belül további elkülönített csoportosítások (miként az történt a pályázati dokumentációban: udvari eszközök, csoportszoba berendezések, gyermekjátékok, alkotó játékok, egyensúlyozó játékok, zeneszerszámok), nem alapozzák meg az egybeszámítási kötelezettség mellőzését. A beszerzési eljárásban benyújtott három ajánlat bizonyítja, hogy ezeket az eszközöket képes egy ajánlattevő szállítani. Az sem releváns az egybeszámítási kötelezettség körében, hogy ezeket az eszközöket adott esetben nem egy helyen tárolják. A beszerző álláspontja szerint a hivatalbóli kezdeményezés nem alapos, nem sértette meg a közbeszerzési törvény egybeszámításra vonatkozó előírásait, nem mellőzte jogsértően a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
7
A beszerző a jogorvoslati eljárás során részletesen ismertette, hogy a bölcsőde átalakításához szükséges eszközbeszerzési igénye meghatározása milyen szempontok alapján és konkrétan miként valósult meg. Közölte, hogy pályázati anyaga összeállításánál kiemelten figyelt arra, hogy megfeleljen az uniós, illetve a hazai követelményrendszernek és a kiadott pályázati útmutatóban rögzített előírások szerint járt el, melyre a közreműködő szervezet munkatársai is felügyeltek. Előadta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által összeállított Zöld Könyv tartalmazza a bölcsődei eszközök csoportosításához javasolt szempontokat és funkcióleírásokat, melyet csatolt a Döntőbizottság részére is. E szerint a bölcsődei eszközök csoportosítása az alábbiak szerint javasolt: - udvarok felújítása Európai Uniós szabványok szerint, - gyermek csoportszoba felszerelése, - gyermekcsoportok játékfelszerelése, - gyermekek fejlesztését, a gondozónők továbbképzését segítő eszközök. Mindegyik csoport esetében tételes felsorolásban került bemutatásra az adott csoporthoz tartozó eszközök, felszerelések köre. A beszerző közölte, hogy a javaslat figyelembe vételével készítette el a pályázati anyaga részeként a beszerzési eszközlistát, alkalmazta a csoportosítást. Hat különböző kategóriába sorolta be az eszközöket: udvari eszközök, csoportszoba berendezések, gyermekjátékok, alkotó játékok, egyensúlyozó játékok, zeneszerszámok. A beszerző előadta, hogy az engedélyes és kiviteli tervekben megjelenő játszótéri elemek típusának és méretének a meghatározása nélkülözhetetlen a játszókert további munkarészeinek a tervezéséhez. A pályázat sikerességéhez kész tervek szükségesek, melyekben a tervező köteles méreteket, mennyiségeket és típusokat megadni. A típustól természetesen el lehet térni, viszont miután az alépítményi részek, burkolatok és egyéb térelemek kiépítése az építési beruházás tárgyát képezi, képezte a komplex tervekben megadott maximális méretek nem változtathatók meg. Erre tekintettel a beszerző szerint alapvetően meghatározta a beszerzése megvalósításának lehetőségét az a tény, hogy a pályázati dokumentációja részeként elkészítésre került az a kiviteli tervdokumentáció, amelyben specifikáltan megtervezték az udvari beépített játszóeszközöket. Emiatt különbség áll fenn az olyan játszóeszköz beszerzésekhez képest, amelyeknél nincsenek előre megtervezett beépített játszóeszközök, mert akkor az ajánlatkérői szervezetek szabadon valósíthatják meg a beszerzési igényüket. A jogorvoslati eljárás során a beszerző becsatolta a bölcsőde játszókertje tervezőjének a nyilatkozatát. A tervező közölte, hogy a tervezés során a településképbe illeszkedő, jó minőségű, esztétikus Supersport márkájú játszótéri elemeket választották ki. Rögzítette, hogy minden játszótéri elem különböző
8
esésterű, az adott területen történő elhelyezésük gondos előkészítést, tervezést igényel. A tervezés során feltétlenül szükséges a játszótéri elemek pontos meghatározása, mivel a játékok különböző műszaki paraméterei meghatározzák a terület burkolati elemeinek, a növényültetési tervnek és az alépítmények (alapozás, földmunka stb.) elhelyezését, az elvégzendő munkákat és a költségvetést. A beszerző előadta, hogy az eszközbeszerzése megvalósítása előtt a Kbt. előírásainak megfelelően széles körű piackutatást végzett. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy a pályázati műszaki dokumentációban meghatározott játszótéri eszközök szállítására csak korlátozott számú magyarországi forgalmazó képes, jogosult, mivel azok import termékek és kizárólagos magyarországi forgalmazóval rendelkeznek. Ezek a forgalmazók viszont kizárólagosan kültéri játszóeszközök forgalmazásával foglalkoznak és nem lehet velük az egyéb eszközökre (bútorok, számítástechnikai és irodai szerek, bábok, ágynemű, étkészlet, csoportszobai játékok stb.) szerződést kötni. Megítélése szerint ezt támasztja alá, hogy a közbeszerzési eljárása ajánlati dokumentációját is csak két cég vásárolta meg. Annak igazolására, hogy az érintett beépített játszóeszközöket forgalmazó cégek termékpalettája szűk szegmenst fed le, hivatkozott a Bankó Kft. honlapjára (www.bankokft.hu), továbbá megjelölte a www.kompan.hu honlapot is. A jogorvoslati eljárás során becsatolta a Supersport gyártmányú termékek bemutató katalógusát, továbbá nyilatkozatot csatolt a Bankó Kft-től. Ebben az került rögzítésre, hogy a cég kizárólag a honlapján feltüntetett profilnak megfelelő eszközöket forgalmazza. A beszerző álláspontja szerint nem elfogadható a hivatalbóli kezdeményező azon álláspontja, hogy fennállnak az egybeszámítás feltételei. E körben a beszerző megismételte egyrészt az egybeépített játszóeszközökre a fentiekben már ismertetett véleményét. Másrészt kifejtette, hogy az eszközbeszerzési lista elemei tekintetében nem áll fenn azon feltétel sem, hogy rendeltetésük azonos vagy hasonló lenne, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggne. Ennek alátámasztásaként a jogorvoslati eljárás során bemutatta, hogy álláspontja szerint miként lehetne rendeltetés, illetve használhatóság szerint megalapozottan alkalmazni a megbontást: 1. Udvari játszótéri elemek. A beszerző ennél a tételnél a közbeszerzési eljárásban megvalósított udvari telepített eszközöket tüntette fel nettó 8.510.000,- Ft értékben. 2. Mozgatható, nagy mozgást fejlesztő eszközök. Az ezen pont alatt megjelölt játszóeszközök nettó 1.354.400,Ft-os értéket képviselnek és specifikációjukként az került feltüntetésre: mozgást és koordinációs készséget fejlesztő eszközök.
9
3. Udvari játéktevékenységet szolgáló eszközök, bútorok. Ebben az esetben nettó 168.000,- Ft-os értéket tüntetett fel és ezen csoportba a gyermekasztalt székekkel és a napvédő ernyőket sorolta. 4. Játszó eszközök. Ebbe a körbe a bölcsődei alapjátékokat osztotta (homokozó játékok, labda, bábok, bábtartók, plüss állatok), nettó 175.400,- Ft-os értékkel. 5. Csoportszoba felszerelések. Ennek értékeként 2.755.400,- Ft került feltüntetésre. Ezen kategória magában foglalta a felnőtt, illetve gyermek asztalokat, székeket, a fektetőt, ágyneműt, lepedőt, játszó szőnyeget, párnákat, játékpolcokat, fali polcokat, szőnyegeket, függönyöket, beépített tároló szekrényeket, tükröt, tálalóasztalt, edényeket és egyéb eszközöket, mint az étkeztetéshez szükséges eszközöket. 6. Zeneszerszámok, hangszerek. Ezen tételhez került besorolásra a dallamcsengő, csörgőkarika, cintányér, csörgődob, zörgő állatok, száncsengő, vonatkürt, bébi maracas, furulya. Ezen tételek nettó összértéke 78.200,- Ft. Rögzítésre került, hogy ezek zenei fejlesztést és nevelést segítő eszközök. 7. Dramatikus játékhoz szükséges eszközök, összesen nettó 633.800,- Ft értékben. 8. Alkotójátékok kellékei. Ebbe került besorolásra a zsírkréta, gyurmák, ceruzák, melyek nettó 52.000,- Ft értéket képviselnek és specifikációként kézügyességet fejlesztő eszközök kerültek feltüntetésre. 9. Babák és felszerelések. E kategóriánál a specifikáció a minősítést bölcsődei alapjátékokban és azok kellékeiként határozta meg, nettó értékként 236.800,- Ftot tüntetett fel. 10. Fejlesztő eszközök. A megadott tételek nettó összértéke 742.000,- Ft és ezek a finommotorikát, manipulációt, értelmi fejlődést és a beszéd fejlesztését elősegítő játékok, pl. puzzle játékok, formadobáló labda, építőkocka. 11. Egyensúlyozó játékok. Ezek a mozgást és a koordinációs készséget fejlesztő eszközök. Összesen nettó 482.000,- Ft értékben. Idetartozónak minősítette a beszerző pl. libikókát, hempergőt, egyensúlyozó korongot. 12. Mesekönyvek a gyermekek számára nettó 16.000,- Ft értékben, melyhez a beszerző képzelőerő fejlesztő eszközi minősítést adott. 13. Egyéb játékfelszerelések, mint a bölcsődei nevelést segítő egyéb eszközök. Idetartozónak tekintette a beltéri homokozót, vizező készletet, a fonott szetteket, a szerelőpadot szerszámkészlettel, mindezt nettó 347.520,- Ft értékűnek tekintette. 14. Gyermekek fejlesztését, a gondozónők munkáját segítő eszközök. A beszerző ide sorolta a CD lejátszós magnót, valamint a számítógépet és a nyomtatót, melyek nettó étékeként 370.000,- Ft-ot határozott meg. A beszerző megítélése szerint az sem támasztja alá az egy ajánlattevővel történő szerződéskötés lehetőségének, mint egybeszámítási feltételnek a teljesülését, hogy a pályázat elkészítése során az A-Z Partner Kft., a tervező, a pályázó, valamint a pályázat készítő iránymutatásai alapján a katalógusokból
10
összeválogatott eszközökre egységes szerkezetű árajánlatot adott ki annak érdekében, hogy a pályázati dokumentáció a közreműködő szervezet számára áttekinthetőbb legyen. Ez általánosan elfogadott szokás, gyakorlat a piaci ár valós meghatározásának alátámasztására, továbbá az időközben bekövetkezett változások miatt ez a cég már nem képes minden eszköz szállítására. Felhívta arra is a figyelmet a beszerző, hogy jelentősen megnehezíti a szállító kiválasztását a pályázat finanszírozási eljárásrendjének a meghatározása, mely elvárja a szállítói finanszírozást. A beszerző álláspontja szerint a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott egybeszámítási feltételek a fenti indokokra tekintettel nem állnak fenn. Nem lehetne a beszerzendő eszközök teljes körére egy ajánlattevővel szerződést kötni, különösen a beépített játszóeszközök miatt, továbbá nem teljesül a rendeltetésbeli és funkcióbeli azonosság sem. Hangsúlyozta, hogy az egybeszámítási kritériumokat a potenciális ajánlattevői kör és a beszerzéssel érintett piac sajátosságainak megfelelően kell megítélni. Az egyes beruházásokat azok technikai és gazdasági adottságaira tekintettel külön kell vizsgálni. Nem nyújt megfelelő képet, ha az összehasonlításnál pusztán a pályázati forrás azonosságát veszik figyelembe. Felhívta a figyelmet arra is, hogy négy szállítót hívott fel ajánlatadásra, hárman nyújtottak be ajánlatot, így biztosított volt a széles körű versenyt. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel a hivatalbóli kezdeményezést részben ítélte alaposnak. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a beszerző jogsértően mellőzte nemzeti értékhatárra közbeszerzési eljárás lefolytatását azzal, hogy nem tett eleget egybeszámítási kötelezettségének. A közbeszerzési törvény legalapvetőbb rendelkezései közé tartozik annak kimondása, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség áll fenn a törvényi feltételek bekövetkezése, fennállása esetén. A Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdése szerint: (1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. (2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a
11
harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt. 240. § (1) bekezdése szerint: E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni. A Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a Kbt. 240. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, az ajánlatkérőket közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség terheli a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó visszterhes beszerzéseikre, amennyiben azok értéke eléri legalább a nemzeti értékhatárt. Azt is meghatározza a törvény kógens szabályozása, hogy ajánlatkérőknek miként kell közbeszerzési eljárásuk becsült értékét megállapítani és ennek során milyen egybeszámítási kötelezettség terheli őket. A Döntőbizottság egyenként megvizsgálta a fenti elemek fenn álltának a kérdését és a következőket állapította meg: A Döntőbizottság – eltérő jogi indokok alapján – megállapította, hogy a beszerző a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a Kbt. 241. § a) pontja alapján mind a közösségi, mind a nemzeti értékrendben ajánlatkérőnek minősül, mint helyi önkormányzat. A Kbt. 242. § (1) és (2) bekezdése szerint: (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése is az ajánlatkérő részéről. A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a közbeszerzési eljárás, mind a beszerzési eljárás tárgyát képező eszközök a Kbt. 24. §-a alapján a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartoznak, árunak minősülnek. A Kbt. 245. §-a szerint a közbeszerzés értékének megállapítására a Kbt. 35-40. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 35. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült
12
érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. A Kbt. 40. § szerint: (1) Tilos e törvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. (2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt [37. § (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. (3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt e fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be. (4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e fejezet szerinti közbeszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül csak az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárás alapján lehet szerződést kötni. A Kbt. 40. § (2) bekezdésében határozta meg a jogalkotó az egybeszámítási kötelezettség tartalmi feltételeit, melyeket a Döntőbizottság egyenként megvizsgált. A konkrét esetben egyértelműen megállapítható és a felek egyike által sem volt vitatott, hogy a közbeszerzési eljárásra, illetve a beszerzési eljárásra egy költségvetési évben került sor, melyre tekintettel a Kbt. 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel fennállása megállapítható.
13
A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott törvényi feltételt vizsgálta, méghozzá arra tekintettel, mert értelemszerűen csak a c) pontban támasztott feltételek teljesülése függvényében vizsgálható, vizsgálandó az a kérdés, hogy lehet-e egy ajánlattevővel szerződést kötni. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a beszerzőnek a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján egybe kellett volna számítani a beépített udvari eszközök értékét további 4.498.120,- Ft értékű játszóeszközzel. A Döntőbizottság nem fogadta el a hivatalbóli kezdeményező azon álláspontját, mely szerint a pályázati dokumentáció részeként benyújtott tételes eszközlista minden eszközének értékét egybe kellett, lehetett volna számítani. A kezdeményező álláspontját azzal indokolta, hogy valamennyi eszköz a bölcsődében kerül felhasználásra. A Döntőbizottság szerint a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjában a jogalkotó specifikáltan határozta meg az egybeszámítási feltételt, azt követelte meg, hogy az áruknak a rendeltetése azonos, vagy hasonló legyen, illetőleg a felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggjön. A Döntőbizottság megítélése szerint önmagában az áruk azonos helyen, a bölcsődében történő elhelyezése, még nem alapozza meg az azonos rendeltetést, úgyszintén az sem, hogy a bölcsődében használják őket. A Döntőbizottság szerint a minősítést minden esetben a konkrét áru tekintetében kell elvégezni, nevezetesen, hogy az adott árunak mi a rendeltetése, mi a felhasználási célja, módja. A Döntőbizottság erre tekintettel elvégezte a pályázati dokumentáció részét képező tételes eszközlista ilyen szempontú vizsgálatát. Ezen vizsgálatának eredményeként a Döntőbizottság több tételcsoport tekintetében úgy ítélte meg, hogy nem teljesül az azonos, illetve hasonló rendeltetés, valamint a közvetlen egymással összefüggő felhasználás. A Döntőbizottság a vizsgálatát a beszerző által a jogorvoslati eljárás során készített és a fentiekben tételesen ismertetett csoportosítás alapján végezte el. A Döntőbizottság megítélése szerint a csoportszobák berendezési és felszerelési tárgyai, melyek közé tartoznak az asztalok, székek, a fekvőberendezések, a szőnyegek, a függönyök, a szekrények, a polcok, illetve az étkeztetést biztosító eszközök, valamint az ezek használatához szervesen kapcsolódó ágyneműk, lepedők nem minősíthetők azonos rendeltetésűnek a játszóeszközökkel. Egyértelműen megállapítható, hogy ezek önálló, a játékoktól teljesen elkülönülő rendeltetéssel, funkcióval bírnak. Ezek berendezési, helyiség felszerelési, használati tárgyak. Ezen csoport értéke nettó 2.755.400,- Ft.
14
A Döntőbizottság megítélése szerint a fenti csoporttal azonos minősítés alá esik az udvari gyerekasztal székekkel és a napvédő ernyők is, melyek nettó 168.000,Ft értéket képviselnek. A Döntőbizottság szintén nem ítélte egybeszámítási kötelezettség alá tartozónak a CD lejátszós magnót, a számítógépet és a nyomtatót, melyek szintén nem tekinthetők játszóeszközöknek, ezek informatikai, irodai gépek, illetve elektronikus berendezések, függetlenül attól, hogy azok egyébként felhasználhatók a bölcsődében is. Ezen csoport értéke 370.000,- Ft. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy 2.755.400,- Ft + 168.000,- Ft + 370.000,- Ft = 3.293.400,- Ft összegű beszerzési tétel nem esik a Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontja alapján eltérő rendeltetésükre, felhasználásuk módjára tekintettel egybeszámítási kötelezettség alá. A Döntőbizottság a fenti tételeken kívül a többi csoport vonatkozásában, összesen 4.498.120,- Ft érték tekintetében megállapította a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjában támasztott feltétel fennállását. Ezek mindegyikének az alapvető rendeltetése és funkciója játszóeszközök biztosítása a gyermekek részére. A Döntőbizottság szerint ezen alaprendeltetéshez, funkcióhoz képest az már egy további specifikáltsági szintet jelent, hogy konkrétan milyen formában, milyen módon biztosítják a játéklehetőséget, illetve a játékokon keresztül minként valósítják meg a különböző képességek, készségek fejlesztését. A Döntőbizottság ezt követően a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontjában támasztott törvényi feltétel fennállását vizsgálta és az alábbiakat állapította meg. A beszerzési eljárásban benyújtott három önálló ajánlatra tekintettel az egyértelműen rögzíthető, hogy adott a lehetősége annak, hogy az egybeépített udvari eszközökön kívül a többi, összesen 4.498.120,- Ft értéket képviselő eszközre egy ajánlattevővel lehessen szerződést kötni. A Döntőbizottság megítélése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra is megalapozott következtetés vonható le, hogy a fentiekben tételesen ismertetett udvari beépített játszóeszközökkel együtt is biztosított az egy ajánlattevővel történő szerződéskötés lehetősége. Egyrészt ezt bizonyítja a pályázati dokumentáció részeként benyújtott árajánlat. Ebben ugyanis nem csak a tételek beárazása valósult meg, hanem 3 hetes szállítási határidőt is vállalt az ajánlatadó. Másrészt a hivatalbóli kezdeményező által becsatolt dokumentumok alapján megállapítható, hogy pl. a HOR Zrt és az Alex Fémbútor Kft. is képes beépített udvari játszóeszköz mellett egyéb játszóeszközök szállítására is. A Döntőbizottság nem vitatja, hogy az elkészített kiviteli tervdokumentáció jelent bizonyos fajta meghatározottságot pl. méretekre, kialakításokra, anyagösszetételre vonatkozóan. Ugyanakkor ajánlatkérő köteles elfogadni az egyenértékű termékeket, valamint fennáll annak is a lehetősége, hogy kért
15
specifikáció szerint készítsék el a szállításra kerülő termékeket. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el a beszerző hivatkozását és megállapította, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdés b) pontja alapján is fennáll az egybeszámítás kötelezettsége és lehetősége 4.498.120,- Ft értékű játszóeszközre. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a beszerző jogsértően nem számította egybe a beépített udvari eszközök értékével a 4.498.120,- Ft értékű játszóeszközöket. A Döntőbizottság a Kbt. a fenti kógens előírásai alapján megállapította, hogy az ajánlatkérőnek minősülő szervezeteket az a kötelezettség terheli, hogy valamennyi egybeszámítási kötelezettség alá eső beszerzésük értékét foglalják egybe és erre folytassanak le az össz értéknek megfelelően, valamennyi tárgyra kiterjedően közbeszerzési eljárást. A Kbt. tiltja a törvény megkerülése céljából történő részekre bontást, épp ezért követeli meg az egybeszámítás alkalmazását. Jelen esetben a beszerző csoportokra bontása a közbeszerzési törvény megkerülését okozta, mivel jogsértően nem közbeszerzési eljárás keretében valósult meg a beszerzés egy része. Így a beszerző megvalósította a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzését. A Döntőbizottság a mellőzést nemzeti értékhatárra állapította meg, mivel a közbeszerzés értéke egybeszámítás mellett sem éri el a közösségi értékhatárt. A Kbt. 258. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti értékhatárokat a 2009. évre és az azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg, melyet a (2) bekezdés értelmében a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzétesz. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. § (1) bekezdése értelmében árubeszerzés esetében a nemzeti értékhatár 8 millió forint. A közösségi értékhatár az 1177/2009/EK bizottsági rendelet értelmében 193.000 euró, mely a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója értelmében 50.737.770,- Ft-nak felel meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerző nem sértette meg a Kbt. 1. § (1) bekezdését. A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A jogalkotó közbeszerzési törvényben meghatározta a közbeszerzési eljárások lefolytatásra vonatkozó tételes anyagi jogi és eljárásjogi előírásait, emellett követelte meg azt az 1. § (1) bekezdésében, hogy a közbeszerzési eljárások teljes menetében a tételes előírások betartásán kívül biztosítani kell a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A jogorvoslati eljárás tárgyává tett jogsértő magatartás nem közbeszerzési eljárás keretében valósult meg, így arra a Kbt. 1. § (1) bekezdésének szabályozása nem terjed ki. Szükséges ugyanakkor annak
16
rögzítése, hogy a beszerző négy ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre, továbbá eljárása tisztáságát sértő magatartásra vonatkozó adat nem merült fel. A hivatalbóli kezdeményező indítványozta bírság kiszabását. A Kbt. 341.§ (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a konkrét esetben a fenti szempontokat összességében mérlegelve nem ítélte indokoltnak bírság kiszabását. A beszerző terhére ugyan súlyos jogsértés került megállapításra, mivel mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A Döntőbizottság szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogsértés alacsony értékre valósult meg, továbbá az sem, hogy négy ajánlattevőt felhívott ajánlattételre. A Döntőbizottság szerint a jogkövetkezmények alkalmazása körében mérlegelni kell azt a tényt is, hogy az Országgyűlés 2010. július 22-én (még a szerződéskötés előtt) elfogadta a Kbt. módosításáról szóló 2010. LXXXVIII. törvényt, mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba. A módosítást követően a Kbt. 251. § (2) bekezdése a 25 millió Ft alatti becsült értékű árubeszerzések esetében már azt a követelményt támasztja az ajánlatkérői szervezetekkel szemben, hogy legalább három ajánlattevőt hívjanak fel ajánlattételre. A hivatalbóli kezdeményező indítványozta, hogy a Döntőbizottság mondja ki a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés semmisségét. A Döntőbizottság nem adott helyt az indítványnak. A Döntőbizottság tájékoztatja arról a hivatalbóli kezdeményezőt, hogy a Döntőbizottság nem rendelkezik hatáskörrel a szerződések semmisségének megállapítására. A Kbt. 316. § és 318. §-a állapítja meg a Döntőbizottság hatáskörére vonatkozó szabályokat. A Kbt. 316. § (2) bekezdése és a Kbt. 318. § (2) bekezdése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó szűk körben biztosított hatáskört a Döntőbizottság számára a megkötött eljárást lezáró szerződések tekintetében és ezek közé nem sorolta a szerződések semmisségének a megállapítását. A Kbt. 316. § (2) bekezdése értelmében a Döntőbizottság hatáskörébe nem tartozó szerződéses jogviták elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik.
17
A Kbt. 340/A. §-ának szabályozása kifejezetten arról rendelkezik, hogy a Döntőbizottság indít pert a Kbt. 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Így a jogalkotó egyértelműen meghatározta, hogy a bíróság jogosult a szerződés érvénytelenségének vizsgálatára és ebben a kérdésben döntéshozatalra. A Kbt. X. fejezetének szabályozása vonatkozik a közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb perekre, ezek között került feltüntetésre a Kbt. 350/C §-ában a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per. A fentiek indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a jogsértést, ezt meghaladóan a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kezdeményezést. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A jogorvoslatról való tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. november 2. Dr. Nagy Gizella sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Dr. Tukacs László sk közbeszerzési biztos
Dr. Kenessey Réka sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapják: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) 2. Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata (3711 Szirmabesenyő, Kossuth Lajos u. 5.) 3. PSC-System Kft. (3530 Miskolc, Szemere u. 2.) 4. Computer Line Kft. (3530 Miskolc, Vörösmarty u. 142.) 5. WEBCODE Kft. (3531 Miskolc, Hutás u. 45.) 6. Estilo Design Kft. (3529 Miskolc, Testvérvárosok u. 16.)0 7. Aventis Consult Kft. (3530 Miskolc, Széchenyi u. 68. I. em.) 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10.Irattár