A KÖRNYEZETI HATÁSOK. Alapfogalmak, jellegzetességek

A KÖRNYEZETI HATÁSOK Alapfogalmak, jellegzetességek

A környezeti hatás (h) fogalma K ö r n y ezet i á l l a p ot j el l em ző ( v á l t o zó ) ér t ék e

J öv ő b en i k ö r n y ezet á l l a p o t a en n ek m eg á l l a p ít á sa a c él

yt

ht

H AT Á S

y1

h1

xt

A lap ál lap ot x1 A k ö r n y ezet d i n am i k u sa n v á l t ozi k a z i d ő m ú l á sáv a l íg y a z a l a p á l l a p o t i s v á l t o zi k x0

id ő 0

1

2

t

ép í t k ezés ü zem el és J el en l eg i ál lap ot (t er v ez és)

k ez d et e

v ég e

Hatótényező A vizsgált tevékenység olyan önálló része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozásának, azaz a hatásoknak az okaként tekinthető. A lényeg, hogy a hatótényező a változások oka.

Hatótényezők:

– Szennyezőanyag-kibocsátások (szennyvízkibocsátás, talajszennyezés,

stb.) – Zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás – Élőhelyek

megszüntetése,

vagy

felszabdalása

(pl.

területfoglalás

útépítéskor) – Természeti vízkivétel)

erőforrások

készletének

változtatása

(pl.

víztározás,

– Környezeti elemek létének megszűntetése (Ez a gyakorlatban ritkán jelenti az elemet a maga teljességében, általában az elem egy-egy önállónak

tekintett

összetevőjéről

(pl.

egy

faj)

lehet

szó

a

megszüntetésnél.) – Mozgó

környezeti

lehetőségeinek

elemek

áramlásának,

megváltoztatása,

az

terjedésének

élővilágnál

a

mozgási migráció

akadályozása, vagy útvonalainak megszüntetése. Ilyen elem a levegő, a víz, az élővilág és az ember. Ilyen tevékenység pedig például a lefolyási viszonyok változtatása, vagy különböző akadályok építése.)

– Területhasználat

változás.

Ebben

az

esetben

nem

csupán

a

terület-használat, hanem azon belül a használati formák is változhatnak. (pl. erdősítés, területfoglalás meddő elhelyezésére).

Környezeti hatás

Az

az

emberi

tevékenység

okozta

állapotváltozás,

amely

értelmezhető és értékelhető környezetvédelmi szempontból.

Hatásviselő

Az a környezeti elem vagy rendszer, amely állapotában a változás megtörténik. hatótényező

Ha

hatásviselő

következtében

állapota

közvetlenül

valamely

változik,

közvetlen

hatásról

beszélhetünk, ha a változás oka egy másik hatásviselő elem vagy rendszer változása, akkor közvetettről.

Hatásfolyamat A hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely egy vagy több környezeti elem vagy rendszer állapotváltozását okozza. A folyamat

először közvetlen, majd közvetett hatásokkal jár. A folyamat bemutatása végeredményben azt az ok-okozati lánc leírását jelenti, amely a változásokat eredményezi, és ahol a közvetett hatások egy-

egy változás tovagyűrűzését jelentik.

Például, ha egy üzem szennyvizet bocsát ki, az közvetlen hatásként a vízi élővilágra van hatással.

A

folyamatok

végén

a

végső

hatásviselő

található,

leggyakrabban az ember, vagy valamelyik környezeti rendszer.

amely

Hatásterület

Az adott tevékenység szempontjából hatásterületnek tekinthető az a

lehatárolható

hatótényezőjének minősíthető

terület,

amelyen

következtében

változás

áll

be

a

a

tevékenység

valamely

pozitívnak

vagy

negatívnak

környezeti

elemek/rendszerek

állapotában, azaz amelyre egy a tevékeny-ség által előidézett hatásfolyamat kiterjed. A hatásterület tehát az a terület, amelyen a KHV folyamán a változásokat vizsgálni kívánjuk.

Háttérhatás

A háttérhatás a hatásterület egy olyan állapotjellemzője, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását. Ez az állapotjellemző a tevékenységtől független adottsága a hatásterületnek.

Kontrollkörnyezet A kontrollkörnyezet általánosságban a tevékenység hatásterületének a tevékenység megvalósítása nélküli állapotát jelenti. A változások értékelésénél ez az állapot képezi az összehasonlítás tárgyát. A környezetállapot leírását mindig a hatásviselő elemek és rendszerek alapján kell elkészíteni. Szükségtelen leírni azoknak az elemeknek és rendszereknek az állapotát, amelyeket az adott területen sem közvetlenül, sem közvetetten nem érint hatásfolyamat. Például a zajhatással érintett hatásterületen szükségtelen a talaj állapotát leírni.

A hatásvizsgálati módszer alaplogikája

A hatásvizsgálat készítés alapfolyamata

HATÓTÉNYEZŐK létének megállapítása A

HATÁSFOLYAMATOK feltérképezése B

A HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása C

A HATÁSTERÜLET környezeti állapotának bemutatása D

Az állapotváltozások becslése a hatásterületen E

Az állapotváltozások értékelése az egyes elemekre és rendszerekre nézve, és a környezet egészére F

Hatásfolyamat-ábrák A felismert hatásösszefüggéseket, hatásfolyamatokat célszerű

folyamat-ábrák

elkészítésével

rögzíteni.

Ennek célja, hogy létrejöjjön a mátrixok segítségével felismert hatások kölcsönös viszonyait (ok-okozati össze-függéseket

és

visszacsatolási

mechanizmusokat) tükröző rendszert alkotó hálózata.

A hatásfolyamat-ábrák felépítésének lépései – a környezeti hatást keltő beruházási alternatívák megnevezése; – az egyes tevékenységi alternatívák hatótényezőnek számító részte-vékenységeinek számbavétele; – az elsődleges környezeti változások felismerése környezeti tényezőnként kérdőívek vagy hatásmátrix segítségével; – az elképzelhető környezeti változás irányának meghatározása, pl. megjelenik, vagy

eltűnik (egyes növényfajok); növekszik vagy csökken (fajgazdagság) stb.; – a környezeti változás időtartamának (rövid vagy hosszú távú, pl. hány hónap), nagyságának és valószínűségének meghatározása; – az elsődleges hatások következményeinek végigkövetése az öko-szisztémában a fentiek alapján - a másodlagos és harmadlagos hatások megállapítása; – minden felismert hatótényező-hatás kapcsolatnál nagyon fontos jellemezni a változás nagyságát és időtartamát. Ilyen szűrés alapján lehet majd tovább folytatni a jelentős hatások utáni kutatást.

A hatásfolyamatok létének feltérképezése Vegyünk például egy levegőszennyezést!

Hatótényező

Hatásfolyamat

kiülepedés a talajra

légszennyezőanyag kibocsátás

levegőminőség romlás

művi elemek korróziója

élővilág

káros hatások az élővilágra vagy az emberre

Hatásfa Project tevékenység

Elsődleges hatások

a vegetáció növekedése csökken

levegőszennyezők kibocsátása

Másodlagos hatások

Harmadlagos hatások

birkák legeltetését érinti

a farmokon kártalanítási igény

csökken az erdők növekedése

csökken a fakitermelés

vízellátás érintett

új vízforrásokra van szükség vegyi kezelés szükséges

csökken a hobbi horgászat

turizmus károsodik

ivóvíz minősége érintett

Fiktív példa a hatásfolyamat-ábrára Tevékenységi alternatíva: városszéli autóbusz-pályaudvar dombvidéken

Alternatíva résztevékenysége

Érintett környezeti tényezők

Hatótényezők

Elsődleges hatások (közvetlen)

Építés: 1. tereprendezés, X m2 leaszfaltozása

Levegő

Az építés légszennyezéssel jár

Ideiglenesen nő a környék légszennyezettsége

Felszíni vizek

Másodlagos hatások (közvetett)

Harmadlagos hatások (közvetett)

Ember (egyén és közösség)

Közérzeti szempontból romlik a környék minősége

A közeli patak hordaléka nő

Felszín alatti vizek, talajvíz

A munkagépek üzemanyagának kis része a talaj felszínére kerül

Szennyeződik a talajvíz

Talaj

A munkagépek tömörítik ill. eltávolítják a termőföldet az építkezés környékén X m2 földterületet leaszfaltoznak

A talaj károsodik Talajerózió fordulhat elő a csapadékvíz fel-színi elfolyásának növekedése miatt A termőföld egy része megszűnik

Élővilág

Számos fát eltávolítanak az építési területen és környékén

Művi környezet

Munkagépek forgalma

Időnként forgalmi akadály képződik

Esztétikai hatások

Zaj

Az építés zajkibocsátással jár

Ideiglenesen nő a környék zajterhelése

Közérzeti szempontból romlik a környék minősége

Táj

Változhat a környék növényzete (gyomosodás)

Változhat a környék állatvilága

A tájhasználat módosul Esztétikai hatások

L E V E G Ő

FELSZÍ10. Vízkivétel NI VÍZ

KÖZVETLEN HATÁSOK

13. Területfoglalás 14. Tereprendezés 15. Ipari szennyezőanyagok elszivárgása (üzemanyag, kenőolaj, festék, stb.)

Zajterhelés

Vízminőség romlása Lefolyási viszonyok megváltozása

TÁJ 18. Üzemcsarnok megjelenése

Kiülepedés, vízminőség változása Felszín alatti vizek szennyeződése

Felszín alatti vizek szenynyeződése

Talajszennyezés Mennyiségi csökkenés Talajszerkezet változása

ÖKOSZISZ- 16. Területfoglalás TÉMA

MŰVI ELEM17. Új infrastruktúra-elemek megjelenése TELEPÜLÉS

EMBER

Egészségügyi problémák

Levegőminőség romlása

FELSZÍN 11. Szennyvízkibocsátás 12. Csapadékvíz elvezetése ALATTI T A L A J

KÖZVETETT HATÁSOK

ÉLETMINŐSÉG, KÖZÉRZET ROMLÁS, MUNKALEHETŐSÉG BŐVÜLÉSE

HATÓTÉNYEZŐK 1. Építési munkálatok 2. Építési forgalom (kipufogógázok, zaj, stb.) 3. Festőüzemi kibocsátás (szerves oldószerek) 4. Egyéb ipari, gáznemű szennyezőanyag kibocsátása (hegesztési füstgáz, ragasztó- és oldószer gőz) 5. Ipari, szilárd szennyezőanyag kibocsátása (hegesztési, csiszolási por) 6. Fűtési kibocsátás 7. Közlekedési eredetű levegőszennyezés 8. Közlekedési zajterhelés 9. Működési zaj

Kiülepedés miatt talajszennyezés

Vízi élővilág változása

Esztétikai hatás Forgalom növekedése Funkcióbővülés

Területhasználat változása Esztétikai hatás

Kiülepedés miatt állagromlás

Munkalehetőség bővülése

Tájképi változás

A SUZUKI AUTÓÖSSZESZERELŐ GYÁR KIBOCSÁTÁSAINAK KÖRNYEZETI HATÁSFOLYAMATAI

Főközlekedési utak elvi környezeti hatásfolyamatai

KÖRNYEZETI ELEMEK / RENDSZEREK

LEVEGŐ

HATÓTÉNYEZŐK 1. Építkezési időszak légszenny.

Átmeneti levegőminőség romlás

2. Forgalom légszennyezése

Tartós levegőminőség romlás

3. Forgalom elvonó hatás

Tartós levegőminőség javulás

4. Haváriás légszennyezés

Átmeneti levegőminőség romlás

5. Építkezési zajkibocsátás

Zaj- és rezgésszint emelkedés a nyomvonal mentén

6. Forgalom zajkibocsátása 7. Csapadékvíz elvezetés FELSZÍNI / FELSZÍN ALATTI VIZEK

FÖLD

KÖZVETLEN HATÁSOK

KÖZVETETT HATÁSOK

Egészségügyi hatás

Vízminőség romlás

8. Havária jellegű vízszennyezés

Az EMBERT, mint végső hatásviselőt ÉRŐ HATÁSOK

Romló hasznosítási lehetőség Felszíni vizek szennyezése

9. Vízépítési műtárgyak elhely.

Vízdinamikai változások

10. Csapadékvíz szikkasztás

Talajvízszennyezés

11. Anyagnyerőhely kialakítás

Vízdinamikai változások

12. Területfoglalás

Mennyiségi csökkenés

13. Anyagnyerőhely kialakítás

Talajvízszennyezés

Romló hasznosítási lehetőség

Romló hasznosítási lehetőség Talajszennyezés

14. Téli jégmentesítés, sózás, más járulékos közl.-i szennyezés 15. Haváriás szennyezés

Talajszennyezés

16. Építési hulladék képződése

Kedvezőtlen élettani vált.

17. Élőhelyfoglalás

Élőhely csökkenés

Degradáció

18. Gázolás

Egyedek pusztulása

Migráció, degradáció

Génerozió

19. Optikai és zajingerek

Élőhely zavarás

20. Növénytelepítés

Kedvezőtlen hatások csökkenése

21. Új infrastruktúra elem megjelenése

Forgalomváltozás Településközi kapcsolatok módosulása Innovációs hatások

Építmények állagromlása

Életkörülmények változása A meglévő úthálózat igénybevétele vált.

TELEPÜLÉSI KÖRNY.

22. Építési hulladékképződés

Hulladékelhelyezési probléma

TÁJ

23. Vonalas infrastruktúra megjelenése

Tájkép változások

ÉLŐVILÁG ÖKOSZISZTÉMÁK

MŰVI ELEMEK

Tájhasználati változások

Életmód, életkörülmények változása

Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjellemzőbb környezeti hatásfolyamatai

Hatótényezők

Környezeti elem

Közvetlen hatások

Közvetett hatások

Levegő

- kohászati, vegyipari, hőerőművi és építőanyagipari légszennyezések -bányászati tevékenységek okozta porkeltés - főközlekedési utak mellett, ill. forgalmas települési pontokon jelentős ólom, CO, NO2 terhelés - fűtőidényben jelentős lakossági SO2 kibocsátások

Rossz levegőminőség a Sajó völgyében és néhány településen.

Felszíni vizek

- jelentős alapterhelések Szlovákiából - vegyipari, gépipari és élelmiszeripari szennyvízterhelések - hőterhelések - szénmosók, ércelőkészítők szennyvize - Miskolc káros szennyvize

A Sajó, Hagony, Szinva rossz, a Bódva, Hernád, Bodrog problémás minősége.

Felszín alatti vizek

- bányászati vízkiemelés

Putnok-Miskolc 400 km2 Királd-Mecse 40 km2 és Bükkábrány környékén készletcsökkenés

Föld

- ipari és mezőgazdasági hulladékok koncentrált jelentkezése, jelentős veszélyes hulladékmennyiség - mg. nem megfelelő talajművelése és kemikália-használata - nagyszámú, közüzemileg ellátott, de csatornázatlan település - termő- és erdőterület kivonása ipari és települési célokra - felszín változások a bányászat miatt - tarvágás hatásai

Súlyosan veszélyeztetett, érzékeny, nagy kiterjedésű területen a termőföld minőségi romlása és mennyiségi csökkenése. Talajpusztulás, talajsavanyodás.

Termőföld pusztulása. Erózió, suvadások (Ózdi-dombság, Cserehát)

Élővilág

-élettér és lehetőség megszűnése - túllegeltetés - zajhatások és gázolások az útvonalak mentén, jelentős zavarás a védelem alatt álló területeken is - a természeti adottságoknak nem megfelelő erdő és kultúrökoszisztémák települése

Fajok eltűnése; A védettség biztosításának ellehetetlenülése; Csökkenő egyedszám; Legelők tönkretétele; Kultúrökoszisztémák gyenge színvonala

Fajgazd. csökk.; Erdőterület csökk., betegedése; Értékesebb ökoszisztémák eltűnése a Sajóvölgyből

Művi környezet

- sivár, alacsony esztétikai színvonalú, mind lakó, mind termelő feladatokat csak rosszul kielégítő művi környezeti elemek létrehozása

Értéktelenedő művi környezet.

Építmények állagának gyors romlása a városokban, Sajóvölgyben és Ózdon.

- jelentős zajterhelés a főközlekedési utak mentén és az ipari centrumokban

Egészségügyi problémák; az amúgy is túlterhelt lakosság rossz közérzete.

Légúti megbetegedések, stress-betegségek.

Ember

A szennyezett levegőjű területen a természetes javulás lehetőségének csökkenése. Nagyszámú tönkrement, vagy korlátozottan használható vízbázis; Talajvíz: ÉK-i rész Karsztvíz: Aggtelek, Bükk Parti szűrésű: Sajó, Bodrog, Bódva, Hernád völgy

Eü-i problémák az ivóvíz állapota miatt. Pihenési lehetőségek csökk. Rossz közérzet.

A hatásfolyamat-ábrák tulajdonságai a következők

– Teljességében ábrázolja a főbb hatásfolyamatokat.

– Figyelembe veszi a környezet összetettségét és azt, hogy egy paraméter változása szerteágazó és közvetett hatásokat kelthet az egész rendszert befolyásolva. – A

hatásfolyamatok

valóban

pontos

feltárása

ökoszisztémákon belül sok időbe és pénzbe kerül.

az

egyes

Applying a Systematic Approach for Impact Identification DIRECT

INDIRECT

ULTIMATE

Air emissions Waterborne effluents releases

Solid waste/ residulas

Ecological systems Environmental media air that in turn can effect water land

Radioactive releases Federal actions

can directly cause

Electromagnetic propagation Noise Dislocations, disruption, nuisance

other direct effects

Aesthetic blight Land use changes Economic effects

& ultimately impact

Infrastructure water supply transportation/traffic energy&electrical power telecommunications public health&safety services

& ultimately impact

urban suburban rural

Human health&safety exposure epidemiology

Life’s amenities

Human habitat that in turn can effect

habitats species

& ultimately impact

cultural/ historical recreational aesthetic natural Standard of living employment income services

(Freeman, March and Spensley, 1992)

A

környezeti

elemek

hatástovábbító

képességét

a

következőkkel lehet jellemezni:

– belégzésen, táplálkozáson alapuló beépülés a szervezetbe (levegő, víz, növényzet fogyasztása stb.), – mozgással történő hatástovábbítás (folyóvíz), – tisztítókapacitásként való működés (a talaj szűrőhatása),

– állapot

befolyásoló

külső

körülmények

alakulása

(lakókörülmények, életterek), – valamilyen

hiányjelenség

oxigénháztartás).

kialakulása

(tápláléklánc,

A Paksi Atomerőmű hatásfolyamat ábrája

Környezeti elemek, rendszer

Hatótényezők

Közvetlen hatások

Levegő

Radioaktív nemesgáz kibocsátás Radioaktív aeroszol kibocsátás Haváriás radioaktív kibocsátások Ipari gőzök, gázok Területen közlekedő járművek kibocsátásai Zajterhelés

Levegőminőség romlás Levegőminőség átmeneti romlása Zajszintemelkedés

Felszíni víz

Duna hőterhelése Duna raioaktív nuklid terhelése Haváriás radioaktív kibocsátások Folyási vizsonyok megváltozása Trícium szennyezés Kommunális létesítmények szennyvize

Minőségromlás Mederszerkezet és sodrási viszonyok megváltozása Hőmérsékletviszonyok változása

Felszín alatti víz

Haváriás radioaktív kibocsátások Tartálypark szivárgásai Trícium szennyezés

Áramlási viszonyok változása Minőségromlás

Területfoglalás Tereprendezés, talajelhordás

Talajtömörödés Szerkezetváltozás Építéskor porterhelés

Talaj és talajvíz szennyeződés

Élettér megszüntetése Tájidegen növényzet telepítése

Élőhely pusztulás Új fajok megjelenése

Tájérték csökkentése

Táj

Tájkép megváltozása

Tájkép esztétikai romlása

Művi környezet

Technológiai épületek Üzemi utak építése

Forgalomnövekedés

Talaj

Élővilág

Közvetett hatások

Embert érő hatások

Káros radioaktív sugárterhelés Pszichológiai hatások

Felszíni vizek szennyezése Élővilág változás

Ivóvízbázis szennyezése

Megváltozott területhasználat

A Székesfehérvári Sóstó

A természetvédelem és a stresszorok kapcsolata I. A természetvédelmi kezelés kritériumai Stresszorok

Állandó vízszint

Pszegény víz

Nszegény víz

Állandó vízminőség

Közeli területek fejlesztése







Építkezések







Vadaspark



Madárkórház





Bűzhatás nincs

Stadion közelsége





Élőhely rekonstrukció





Vízrendezés



Mederkotrás



Partfeltöltés Vízfolyások bevezetése

























 

Parkolók

 : Jól összefér

Olajszennyezés nincs





Vonalas infrastruktúrák fejlesztése

Vízbázisok nem sérülnek

Légszennyező anyagok alacsony konc.

Csend



















































: Összeférhet



: Nem fér össze

A természetvédelem és a stresszorok kapcsolata II. A természetvédelmi kezelés kritériumai Stresszorok

Trágyázás hiánya

Közeli területek fejlesztése



Építkezések



Direkt károsítás nem lép fel

Taposásmentesség



Vadaspark



Madárkórház





Parkolók

Stadion közelsége



 

Vonalas infrastruktúrák fejlesztése

Területfeldarabolódás nincs

Gyomosodás nem lép fel







 





























Vízrendezés







Mederkotrás







Partfeltöltés







Vízfolyások bevezetése





: Összeférhet

Exóta fajok nem terjednek tovább





Élőhely rekonstrukció

 : Jól összefér

Élőhelyek nem csökkennek





: Nem fér össze

Természetes flóra

Természetes fauna



 

































Az egyes alternatívák esetén fellépő stresszor - válasz kapcsolatok Lakóterület bővítés

Kultúrnövények, gyomosodás

Stadion közelsége

Légszennyező anyagok

Természetközeli Élővilág területek károsodás pusztulása

Illegális hulladék elhelyezés

Olajszennyezés

Talaj szennyeződése

Látogathatóság

Zaj

Vízbázisok szennyeződése

Építési törmelék

Madarak, állatok zavarása

Lovaglás

Kerékpározás

Kommunális hulladék

Fertőzések veszélye

Élőhelyek zavarása

Bűz

Taposás

Élőhelyek csökkenése

Balatonalmádi hulladéklerakó hatásfolyamat ábrája

Hatásviselők

Levegő

Hatótényezők

Közvetlen hatások

Felporzás

Légszennyezés

Másodlagos (közvetett) hatások

Felszíni vizek

Harmadlagos (közvetett) hatások

Embert, mint végső hatásviselőt érő hatások

Balaton vizének szennyezése


Természetes és mesterséges védelem hiánya

Karsztvíz szennyezése

Föld

Hulladék szállítása, csapadékvíz elvezetés nem megoldott; Szociális vízellátás ballonos módszerrel; Szennyvíz elhelyezése nem megoldott

Talajtömörödés

Vizek elszennyeződése Egészségkárosodás

Talajszennyezés

Élővilág

Biodiverzitás csökkenése a területen; Igénytelen gyomok megjelenése

Művi környezet

Őrzéshez épület

Művi elem megjelenése a környezetben

Táj

Hulladéklerakás 1974-2000 között

Tájseb

Turizmus szempontjából negatívum; Anyagi károk a városrész lakóinak

Negatív tájesztétikai hatás

A veszélyeshulladék-lerakó hatásterülete 30 éves időtartamra, adszorpciót figyelembevéve

A veszélyeshulladék-lerakó hatásterülete 30 éves időtartamra, adszorpció figyelembe vétele nélkül

A Magyar Posta Rt. hatásfolyamat ábrája

Hatótényezők

Közvetlen hatás

Mozgóforrás: gépkocsik kibocsátása Pontforrás: posta épületei Ózonkárosító gázok (légkondicionáló)

Levegőminőség romlás

Felszíni vizek

Közlekedés (olaj) Csatornázatlanság

Vízminőség romlás


Tartályokból való elszivárgás Gépkocsik mosásából származó szennyezés

Talajvíz szennyezés

Üzemanyag tartályból elszivárgás (olajtartályok) Olaj- és zsírfogók szennyezései

Talajszennyezés

Közlekedés Feldolgozás

Nő a környék zajterhelése

Gázolás (-) Növénytelepítés (+)

Egyedek számának csökkenése

Új infrastruktúrai elem megjelenése

Forgalom növekedés

Környezeti elem Levegő

Talaj

Zaj Élővilág Művi elemek

Közvetett hatás

Ember Környezetminőség romlás

Felszíni vizek szennyezése

Környezetminőség romlás Degradáció Migráció

Génerózió

Leopold-féle hatásmátrixok

1 Levegő 1

Minőség 11 Éghajlati tényezők 12

Vizek 2

Felszíni vizek minősége 21 Felszín alatti vizek minősége 22

Vízkészletek 23

Egyéb 24

2

3

4

5

Szilárd

111

X

X

X

X

Gáznemű

112

X

X

X

X

Szagállapot

113

X

X

X

Klíma (mikro-, mezo-, makro)

121

Átszellőzés

122

Vízfolyások

211

X

X

Tavak

212

X

X

Mesterséges felszíni vizek

213

X

X

Talajvizek

221

X

X

Parti szűrésű vizek

222

X

Rétegvizek

223

X

Karszt- vagy hasadékvizek

224

Hévizek és gyógyvizek

225

Ivóvízbázisok

231

Ipari és öntözővízbázisok

232

Hévizek és gyógyvizek

233

Talajvízszint

234

Hajózóutak állapota

241

Meder és partfal állapot

242

X

X

1 Föld 3

Talaj 31

Termőtalaj mennyisége

311 X

Termőtalaj minősége

312

Altalaj

313 X

Alapkőzet Védett geológiai értékek 32 Egyéb alapkőzet Élővilág 4

Növényvilág 41

Állatvilág 42

2

3

4

5

X X X

321 322

Vízi – szűk tűrésű fajok

411

Vízi – tág tűrésű fajok

412

Szárazföldi - szűk tűrésű fajok

413 X

X X

Szárazföldi - tág tűrésű fajok

414 X

X X

Védett vagy veszélyeztetett fajok

415 X

Szűk tűrésű gerinces fajok

421 X

X X

Tág tűrésű gerinces fajok

422 X

X X

Szűk tűrésű vízi gerinctelen fajok

423

Tág tűrésű vízi gerinctelen fajok

424

Szűk tűrésű szf.-i gerinctelen fajok

425 X

X X

Tág tűrésű szf.-i gerinctelen fajok

426 X

X X

Védett vagy veszélyeztetett fajok

427 X

1 Művi elemek 5

Épület 51

Építmény (helyhez kötött, alapozott műtárgyak, emberi tartózkodásra szolgáló) 52

Mobil elemek 53 Ember 6

Egészségügyi állapot 61

Társadalom állapota 62

2

3

4

5

X

X

Lakóépület

511

X

X

Üdülőépület

512

X

X

Középület (termelési, intézményi)

513

X

X

Műemlék épületek

514

Közlekedési infrastruktúra elemek

521

X

Közmű infrastruktúra elemek

522

X

Term.-i, szolg.-i infrastruktúra elemek

523

Köztéri szobrok, szökőkutak, stb.

524

Egyéb építmények

525

Gépek, berendezések

531

Halálozási mutató / mortalitás

611

Megbetegedési mutató / mortalitás

612

Biológiai markerek

613

Demográfiai állapot

621

Környezethasználat

622

X

Életmód

623

X

X X

1 Ökoszisztémák 7

Települési környezet 8

2

3

4

5

Vízi ökoszisztémák 71

Természetszerű rendszerek

711

Mesterséges rendszerek

712

Szf.-i ökoszisztémák 72

Természetszerű rendszerek

721

X

X

Mesterséges rendszerek

722

X

X

Egyéb területi vonatkozások 73

Védett területek

731

Ökológiai folyosók / zöldfolyosók

732

Ökológiai kiegyenlítő felületek

733

Épített területek állapota 81

Lakóterület

811

X

X

Munkahelyi terület

812

Rekreációs, szabadidő, sportterület

813

Intézményi, kereskedelmi, szolgáltató terület

814

Üzemeltetési terület

815

X

X

1 Települési környezet 8

Zöld felületek 82 Értékek 83

Környezeti állapot 84 Táj 9

Tájkép 91

Tájhasználat 92

1. 2. 3. 4. 5.

Közhasználatú zöldterületek

821

Közhasználat elől elzárt zöldterületek

822

Műemléki terület

831

Egyedi arculatot, karaktert meghatározó

832

Jó emberi közérzet

833

Terhelési szintek

841

Esztétika

911

Domborzat

912

Változatosság

913

Lakó

921

Termelő

922

Üdülőtáj

923

Egyéb területek

924

Területfoglalás Építés Hulladékbeszállítás, -fogadás, -tárolás Égetés – üzemelés Havária

2

3

4

X

X

X

X X

X

(Forrás: Bándi Gyula)

5

KÖZVETLEN HATÁS

-Pontszerű (ipari, nagyobb egyedi fűtési szenny. a. kibocsátás -Vonalas jellegű (közlekedési) szenny. a. kibocsátás -Területi jellegű (települési-kommunális, bányászati, katonai gyakorlótereken okozott) szenny. a. kibocsátás -Építési tevékenység okozta terhelései (pontszerű, vonalas, területi jellegű) -Pontszerűen jelentkező (ipari feldolgozó technológia okozta) szaghatások -Területi jelleggel jelentkező (hulladékelhelyezés, szennyvízkezelés okozta) szaghatások

KÖZVETETT HATÁS

-Erdőterület csökkenés -Defláció keltés -Mikro- és mezoklíma változás -Átszellőzés változás beépítés vagy a domborzati viszonyok alakítása miatt

KÖZVETLEN HATÁS

-Ipari zajkibocsátások üzemi (pontszerű területi); szállítási (vonalas) -Közlekedési zajhatások vonalas létesítményekkel párhuzamosan, csomópontokon, repülőtereken -Katonai gyakorlóterek zajhatásai

Hatásviselők

ÖKOSZISZTÉMÁK esetén

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET esetén

TÁJHASZNÁLAT esetén

A szárazföldi növény- és állatvilág egészségügyi állapota romlik. Az ökoszisztéma degradálódik, változik a fajösszetétel, csökken a diverzitás.

Emberi egészségügyi és pszichés problémák. Művi elemek állagának romlása.

Mezőgazdaságban a terméshozam kedvezőtlen alakulása. Levegőminőségre érzékeny ipari és szolgáltatási tevékenységek romló adottságai. A rekreációs és a rehabilitációs egészségügyi hasznosítások romló helyzete vagy lehetőségeinek megszűnése.

Az állatvilág zavarása.

Emberi egészségügyi és pszichés problémák.

A rekreációs és a rehabilitációs egészségügyi hasznosítások romló körülményei.

LEVEGŐ

Legjellemzőbb hatótényezők és konfliktus kiváltó okok

-Zajvédő, zajgátló létesítmények, természetes alakzatok megszűnése, növényzet kiirtása

KÖZVETLEN HATÁS

-Egyes ipari tevékenységek -Közlekedési forgalom

KÖZVETLEN HATÁS

-Készlet alakít vízkivétel -Folyó- és tószabályozási munkák -Vízfolyások elterelése -Kotrások -Vízi létesítmények, árvízvédelmi művek létesítése -Lefolyási viszonyok megváltozása

KÖZVETETT HATÁS

-Bányászati tevékenység felszínalakítása -Mikro- és mezoklíma változás -Vízszintre változás (bányászati te-vékenység) -Felszín alatti vizek szintjének változása

LEVEGŐ

KÖZVETETT HATÁS

Hatásviselők

FELSZÍNI VÍZ




(Nem feltárt)

Emberi egészségügyi problémák. Művi elemek állagromlása.

A vízi, vízparti élővilág életterének csökkenése. A szárazföldi ökoszisztémák struktúrájának megváltozása a talajvízszint csökkenése miatt. A társulás típusának megváltozása (pl. lápból mocsár).

Építmények állagromlása a vizesedés miatt. Funkcionális települési problémák az ellátások biztosíthatóságának romlása vagy árvízveszély miatt.


Vízhiányok a különböző tevékenységeknél. A halászati tevékenység feltételeinek romlása, megszűnése. A hajózási feltételek romlása. A rekreációs és a rehabilitációs egészségügyi hasznosítás romló lehetőségei vagy megszűnésük.

-Pontszerű (ipari, mezőgazdasági, települési) szennyvíz-bevezetések - Területi jellegű szennyezések (talajbemosódás, mezőgazdasági vegyszerhasználat) -Mederbeli vízhasználatok (haltenyésztés, halászat, horgászat, rekreáció, hajózás, vízi létesítmények elhelyezése) -Jelentős mértékű, tartós mennyiségcsökkenés

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőszennyezés -Talajszennyezés -Felszín alatti vizek kiemelése és/vagy szennyezése -Vízi élővilágot érő közvetlen beavatkozások (telepítés, irtás) hatása

KÖZVETLEN HATÁS

-Az utánpótlódás mértékét meghaladó vízkivétel (bányászati vízkiemelés, települési ivóvíztermelés) -Vízrendezési munkák (melioráció, tározó építés) -Vízmozgást gátló vonalas, vagy tömbszerű felszín alatti létesítmények építése -Közvetlen a talajba történő szennyvízbevezetések -Erdő telepítés -Víztermelés okozta vertikális összhatás

FELSZÍNI VÍZ

KÖZVETLEN HATÁS

Hatásviselők

FELSZÍN ALATTI VÍZ





A vízi társulások szerkezetének megváltozása. Egyes fajok eltűnése. Az élővíz jelleg megszűnése. Az ivóvízhez jutás nehezülése.

Az egészséges ivóvíz biztosíthatósága romlik. A települési funkciók, ellátások, a megfelelő életkörülmények feltételeinek biztosítási lehetősége szűkül.

Többlet vízkezelési igény a használóknál. A rekreációs és a rehabilitációs hasznosítások romló körülményei. A felhasználhatóság körének szűkülése.

Az élővilág életlehetőségeinek romlása. A társulások szerkezetének megváltozása, fajösszetételének megváltozása.

Ellátási problémák. Művi elemek állagromlása. Település zöldfelületeinek állapotromlása.

Minőségi vízigényű használatok korlátozódása, feltételeinek romlása. A növénytermesztés feltételeinek romlása.

-Növénytermesztés és állattartás -Nem megfelelő erdőgazdálkodás (rossz fafaj választás) -Nem megfelelő vadgazdálkodás (túltartás) -Gázolások a közlekedési útvonalakon -Rossz faj, fajta választás telepítésnél -Egyéb élővilágot pusztító tevékenység

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőszennyezés -Vízszennyezés -Vízkészlet csökkenés -Talajszennyezés -Talajmennyiség csökkenés -Zajszint növekedés -Mikro- és mezoklíma változás

KÖZVETLEN HATÁS

-Építmények bontása, alakítása

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőszennyezés -Vízszennyezés -Talajvíz emelkedése -Talajszennyezés -Zaj- és rezgésterhelés

ÉLŐVILÁG

KÖZVETLEN HATÁS

Hatásviselők

MŰVI ELEMEK


ÖKOSZISZTÉMÁK esetén A tápláléklánc egyes láncszemeinek kiesése a rendszer egészét veszélyezteti. Génsodródás. Az ökoszisztéma sérülékenységének fokozódása. Populációk egyedszámának csökkenése, populációk veszélyeztetése. Fajösszetétel változása.



Zöldterületek állapota romlik.

Erdőgazdálkodási, vadászati, rekreációs lehetőségek csökkenése. Növénytermesztési problémák (pl. kártevők elszaporodása).

Emberi életkörülmények, életfeltételek romlása.

Idegenforgalmi, rekreációs hasznosítás lehetőségeinek romlása. A szükséges fenntartási, állagmegóvási munkák gyakoriságának növekedése.

Hatásterület-becslés •

Hatótényezők

nagysága,

intenzitása

(pl.

mennyiségű

nagyobb

szennyvíz

nagyobb távolságon használja befogadó öntisztuló képességét) •

Az érintett környezeti elem vagy rendszer érintett tényezőjének sajátosságai (pl.

mozgó, terjedő) •

A hatástovábbító környezeti elemek közvetítő képessége

•

A hatásviselő elemek és rendszerek érzékenysége, tűrőképessége

•

Létesítmények, vagy konkrét területhez kötött tevékenység esetében a telepítési hely nagysága, kiterjedése

A

hatásviselő

mindig

konkrét

és

becsülhető

egyedeket,

csoportokat,

vízfolyásokat, földterületeket jelent. A hatás gyakran csak egy-egy tulajdonságot érint és a tulajdonság megváltozása módosítja az elem, vagy rendszer megítélésének egészét is.

A hatásterületek becslése

A hatásterület nagyságát, elhelyezkedését több tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak:

a)

A javasolt létesítmény területi kiterjedése (pontszerű vagy vonalas);

b)

A hatótényezők nagysága;

c)

Az érintett környezeti tényező (elem, rendszer, energia forma) sajátosságai, a hatásviselők (elemi rendszerek) érzékenysége, tűrőképessége, valamint az ezt adott esetben jelző védettségi státus;

d)

Az adatnyilvántartás egységei (nem a valóságos kiterjedéssel, hanem a

számbavétel pontosságával függ össze).

I. Vizsgálandó terület (elvi hatásterület) meghatározása

1.1. Az elfoglalt területek lehatárolása, mint kiindulási alap 1.2. Hatótényezők megállapítása

1.3. Hatótényezők csoportosítása környezeti elemként 1.4.a. A levegő, víz, föld környezeti elemekre vonatkozó szennyezőanyagkibocsátással járó hatótényezők vizsgálandó területeinek meghatározása és térképi ábrázolása

1.4.b. Ugyanezekre az elemekre vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátással nem járó hatótényezők (pl. zaj-, hőkibocsátás) vizsgálandó területeinek meghatározása és térképi ábrázolása

1.5. A közvetlen hatások által érintett területek kiegészítése közvetett hatások által érintett területekkel hatótényezőnként, a felsorolt környezeti elemekre vonatkozóan

1.6. A hatótényezőnként lehatárolt, közvetlen és közvetett módon érintett területek összesítése térképfedvény készítésével a felsorolt elemekre 1.7. Az elemenkénti területek összesítése az előbbi módszerrel 1.8.a. Az élővilágot és/vagy a művi elemeket közvetlenül érő hatások területeinek megállapítása, lehatárolása, ábrázolása

1.8.b. Az eddig lehatárolt vizsgálandó területen az ökorendszerek és a települések azonosítása és közvetett hatások által érintett területek meghatározása, ábrázolása

1.9. Az eddig lehatárolt területek összesítése és annak megállapítása, hogy a hatások hol gyűrűznek az emberig 1.10. A vizsgálandó terület bővítése a lehatárolt terület szélein az összefüggő területhasználatok határáig, valamint addig a területig, ahonnan a tevékenység létesítményei láthatók 1.11. Az eddig lehatárolt részterületek összesítése után kapjuk a vizsgálandó területet

II. Hatásfolyamatok leírása és értékelése a hatótényezőkből kiindulva, a vizsgálandó terület alapállapota érzékenységi tényezőinek függvényében III. Hatásterület véglegesítése 3.1. A közvetlen hatásokkal ténylegesen érintett területek, tehát minősíthető hatások területeinek lehatárolása hatótényezőnként (általában a vizsgálandó terület csökkenését jelenti), e területek térképi ábrázolása 3.2. A közvetett hatásokkal ténylegesen érintett területek lehatárolása, térképi ábrázolása 3.3. A közvetlen és közvetett hatásokkal ténylegesen érintett területek összegzése környezeti elemként és rendszerként (ezek az ún. elemenkénti hatásterületek) 3.4. Az elemenkénti hatásterületek összegzése után kapjuk az ún. teljes hatásterületet)

A hatásterület meghatározásában döntő tényezők környezeti elemként Levegő: •

•

• • •

•

A meteorológiai viszonyok, elsősorban a szélirány és a szélerősség (ennek következtében a levegős hatásterület gyakorisági eloszlásként kezelhető); A kibocsátott légszennyezőanyagok mennyisége és minősége (utóbbinál a szennyezőanyag terjedési adottságai, kémiai átalakulási lehetősége és ennek folyamata); Az aktuális légszennyezőanyagok terjedési lehetősége, azaz a vizsgált terület geomorfológiai adottságai, beépítettsége és borítottsága, inverzióra való hajlama; Az új beruházás nélkül fennálló levegőminőségi helyzet; A vizsgált terület érzékenysége, védettségi (levegőminőség szempontjából kiemelten védett, I., illetve II. osztályú) vagy felhasználási státusa (üdülő- vagy gyógyászati célokat szolgáló terület); A kapcsolódó infrastruktúra, elsősorban a gerjesztett közlekedési forgalom kibocsátásai. Általánosságban elmondható, hogy a levegőben terjednek legmesszebb a kibocsátások, így a teljes hatásterület kialakulásánál a levegős hatásterület többnyire meghatározó.

Felszíni vizek:

• •

•

•

• • •

Az érintett felszíni víz vízkészletének nagysága, a készlet időbeli változása; A kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége és minősége (utóbbinál a szennyezőanyag terjedési adottságai, kémiai átalakulási lehetősége és ennek folyamata); Az aktuális szennyezőanyagok terjedési lehetősége, azaz a vizsgált felszíni víz vízhozama, meder- és partalakulata, a vízi és vízparti élőközösségek léte, típusa, szűrőképessége; Az új beruházás nélkül fennálló vízminőségi helyzet, a felszíni víz öntisztító képessége; Lefolyási viszonyok; Vízkivételek nagysága és a használtvíz további sorsa; A vizsgált felszíni víz érzékenysége, védettségi vagy felhasználási státusa (pl. ivóvíz, gyógyvíz, ipari, vagy mezőgazdasági felhasználás)

Felszíni vizek esetén a folyóvizeknél a terjedés iránya értelemszerűen a folyásirány. A tavaknál, holtágaknál – mivel hazánkban a túlnyomó többség kis kiterjedésű – ésszerű a teljes vízfelületet hatásterületként értelmezni.

Felszín alatti vizek:

A felszíni vizeknél felsorolt befolyásoló tényezők itt is megismételhetők. A terjedési lehetőséget itt a geológiai adottságok, a felszín alatti vizek összeköttetései határozzák meg elsődlegesen. A terjedés nyomon követése és így a hatásterület

meghatározása az előzőeknél nehezebb, de a hatásfolyamatok viszonylagos lassú lefolyása és késleltetettsége miatt általában a hatásterület – belátható időtávon belül – szűkebb, mint az előzőeknél. Ez alól kivételt képeznek a karsztvizek melyek egyesítik a földfelszín alatti elhelyezkedésből adódó meghatározási nehézségeket és a felszíni vizekre jellemző gyors hatásmechanizmust. A felszín alatti vizek hatásterületének lehatárolása esetén döntő tényezőkként jelentkeznek még az adott terület földtani, vízföldtani viszonyai, sajátosságai

(fedőrétegek vízzárósága, vastagsága, horizontális kiterjedése, a felszín alatti vizek áramlási viszonyai, főleg annak iránya, a térségben kialakult depressziós viszonyok). A szennyezések mozgásának becslésére terjedési modellek állnak rendelkezésre, ezek segítenek a hatásterületek meghatározásában, de a tényleges szennyezettség előrejelzésére már kevéssé alkalmasak.

Föld:

•

A kibocsátott talajszennyező-anyagok mennyisége és minősége (utóbbinál a szennyezőanyag

terjedési

adottságai,

kémiai

átalakulási

és

megkötődési

lehetősége, ennek folyamata);

•

Az aktuális szennyezőanyagok terjedési lehetősége, azaz a vizsgált talajfelszín és felszín alatti kőzetek minősége, elsősorban szennyezőanyag megkötő ill. áteresztő képessége;

•

Az altalaj és az alapkőzet litológiai és fizikomechanikai viszonyai;

•

Az új beruházás nélkül fennálló talajminőségi helyzet, talajszerkezet, erózióra, deflációra való hajlam;

•

A vizsgált felszín szennyeződésre való érzékenysége, felhasználási státusa (beépített terület, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági terület)

Élővilág:

Az eddigiekhez hasonló szempontrendszer nem adható, mivel

•

Az embernél sokkal kevésbé ismertek a dózis – hatás kapcsolatok a különféle szennyezőanyagok és az egyes élőlények között;

•

Az élőlények életfeltételeiket a környezeti elemek összességének bizonyos tartományában

találják

meg

és

ennek

a

komplex

feltételrendszernek

küszöbértékei nem vagy csak igen kevéssé ismertek; •

Az élőlények egymástól való kölcsönös függése dominó – reakciót indíthat el.

a

Ember:

Gyakorlatilag az eddig felvázolt hatásterület mindazon része, melyet az ember tartózkodási céllal felkeres, természetesen a tartózkodási idő lényeges befolyásoló tényező (így a lakó- és üdülő területekre kiemelt figyelmet kell fordítani, míg például a

mezőgazdasági területek, vagy az ültetvényszerű erdők elhanyagolhatók lesznek).

Annak, hogy valamely területet hatásterületnek tekintsük, az a szükséges feltétele,

hogy az állapotváltozás akár negatív, akár pozitív irányban eléri-e az értékelhetőségi szintet.

A környezetállapot leírása A környezet reagálását az adott hatótényezőre az érintett elem vagy rendszer érzékenysége határozza meg. Az érzékenység fogalmán a hatásvizsgálati gyakorlatban a környezeti elemek/rendszerek bizonyos (rendszerint kedvezőtlen következményű) emberi hatásokra való

átlagosnál fokozottabb reagálóképességét értjük. Az érzékenység adódhat egyrészt elem vagy rendszer eredendő belső tulajdonságából, részben külső, emberi eredetű hatások eredményeként kialakuló állapotából.

Az érzékenységet sok különféle tulajdonság befolyásolhatja. Ezek általában olyan természetes fizikai, kémiai, biológiai tényezők, amelyeket önmagukban nem lehet értékelni, csak az elem vagy a rendszer szempontjából. Ezek a tényezők jórészt megegyeznek a hatásterület nagyságát kialakító, már felsorolt tényezőkkel. Néhány ott fel nem sorolt, de jellemző érzékenységi tényező:

–

Az élővilág esetében: izoláltság, kis kiterjedésű vagy / és kislétszámú populáció léte;

–

Az

embernél:

rossz

lakókörülmények,

jelentős

stresszhatásokkal

munkakörülmények; –

A művi elemek esetében: építmények anyaga, kora, helyzete.

járó

élet-

és

Az érzékenységnek három jellemzője van, amit fontos figyelembe vennünk:

•

Az érzékenység hajlamot jelent valamely negatívnak minősített állapotváltozásra, így a látszólag még problémamentes állapot is magában hordozhatja ezt a hajlamot.

•

Az érzékenység mindig viszonylagos, azaz valamire érzékeny az elem, és nem úgy általában. A gyakorlatban így meghatározhatók azok a hatótényezők, amelyek összeköthetők a hatásterületükön lévő elemek érzékenységével.

•

A rendszerek érzékenységét általában az őket alkotó elemek érzékenysége határozza meg. Ez a kapcsolódás jórészt attól függ, hogy az adott elem a rendszer működésében milyen szerepet tölt be.

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS

2

II.

HELYZETFELTÁRÁS

4

1. GEOGRÁFIA, DOMBORZAT

4

2. ÉGHAJLAT

7

3. TALAJ

10

4. HIDROLÓGIA

11

III.

4.1. FELSZÍNI VIZEK

11

4.2. FELSZÍN ALATTI VIZEK

12

5. ÉLŐVILÁG

14

6. LEVEGŐKÖRNYEZET

16

7. MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG

22

8. MŰEMLÉKVÉDELEM, RÉGÉSZET

22

A TERVEZETT ÚTPÁLYA JELLEMZÉSE

23

1. A TERVEZETT NYOMVONAL VÁLTOZATOK LEÍRÁSA

23

2. A TERVEZETT ÚT VÁRHATÓ KIBOCSÁTÁSAI

24

2.1. ZAJKIBOCSÁTÁS

24

2.2. KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS

27

IV.

A BERUHÁZÁS VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSAI

30

1. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK TÉNYEZŐI, FOLYAMATA ÉS HATÁSTERÜLETÜK

30

2. A HATÁSTERÜLET ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

37

3. A NYOMVONAL LEÍRÁSA

38

4. A BECSÜLT KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS MINŐSÍTÉSÜK

39

4.1. ZAJHATÁSOK

39

4.2. LEVEGŐ KÖRNYEZET

40

4.3. VÍZ KÖRNYEZET 4.4. FÖLD KÖRNYEZET

43 47

4.5. ÉLŐVILÁG, ÖKOSZISZTÉMÁK

48

4.6. TÁJ

51

4.7. AZ EMBERT ÉRT HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

51

5. A NYOMVONAL VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE

54

V.

A RÉSZLETES KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ SZÖKSÉGES VIZSGÁLATOK, FELADATOK

60

1. AZ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI VIZSGÁLATOK

60

2. A KÖRNYEZETI ELEMEK VÁRHATÓ ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA AZ AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSE ÉS ÜZEMELÉSE SORÁN

60

3. AZ EMBERT ÉS KÖZÖSSÉGEIT ÉRINTŐ HATÁSOK FELMÉRÉSE

60

4. A KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK 60 5. A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉNEK

RENDSZERE

60

6. RÉSZLETES DOKUMENTÁLÁS

61

M0 autópálya Észak-keleti szektor 30. sz. főút – M3 autópálya közötti szakasz Előzetes Környezeti Hatástanulmánya HELYZETFELTÁRÁS Éghajlat Hőmérsékleti adatok (Havi és évi középhőmérséklet (C ) és évi közepes ingása) Középhőmérséklet

Hónap

Fagyos napok

Budapest

Monor

Gödöllő

Budapest

Gödöllő

I.

-0,9

-1,8

-2,4

21,4

23,4

II.

1,0

0,1

-0,9

17,2

21,2

III.

6,0

5,4

4,3

8,5

14,0

IV.

11,3

10,7

9,5

1,0

4,4

V.

16,8

16,1

14,9

0,02

0,1

VI.

20,0

19,3

17,8

VII.

22,0

21,3

19,9

VIII.

21,3

20,6

19,0

IX.

17,1

16,4

14,8

X.

11,6

10,6

9,3

0,7

8,5

XI.

5,3

4,6

3,3

7,5

16,1

XII.

1,3

0,5

-0,4

15,8

21,1

Éves átlag

11,1

10,3

9,1

72,1

109,4

IV - IX. hó

18,1

17,3

16,0

Éves ingás

22,9

23,1

22,3

0,2

Budapest 50 éves átlag csapadék (mm) adatai

Január

Február

Május

Június

Évi

havi átlag

39

39

69

67

617

maximum

116

131

198

211

989

minimum

4

0

7

5

326

Csapadék (mm) átlag adatok

Hó

Budapest

Pécel

Kistarcsa

Gödöllő

Kőbánya

Postaállomás

Rákospalota

I.

35

38

35

34

34

32

II.

35

38

35

34

34

32

III.

39

42

38

39

39

37

IV.

47

50

46

47

46

45

V.

63

67

60

65

64

63

VI.

61

75

61

63

62

61

VII.

45

48

47

50

49

50

VIII.

44

46

46

49

49

50

IX.

41

44

43

44

44

44

X.

49

53

50

52

51

50

XI.

55

39

55

58

57

56

XII.

45

48

45

46

45

44

Éves átlag

559

598

561

581

574

564

IV – IX.

301

320

303

318

314

313

X – III.

258

278

258

263

260

251

A szélirányok átlagos gyakorisága (%) Budapest

É

ÉK

K

DK

D

DNy

Ny

ÉNy

C

Január

13,0

10,7

5,4

7,8

6,9

5,1

7,8

24,0

19,3

Február

11,8

9,5

5,1

9,5

6,7

5,6

8,9

24,6

18,3

Március

9,5

7,9

5,1

9,7

8,1

7,7

9,0

23,0

20,0

Április

8,8

7,0

5,2

9,6

8,0

7,7

10,3

24,7

18,7

Május

10,9

9,0

5,9

8,0

7,3

7,2

9,6

24,1

18,0

Június

10,8

7,1

4,2

4,5

5,2

6,2

13,3

32,2

16,5

Július

9,6

5,5

2,9

3,4

4,0

5,7

14,0

36,5

18,4

Augusztus

8,7

5,0

2,6

4,0

5,1

5,9

13,0

32,3

23,4

Szeptember

7,8

5,9

4,1

6,6

5,8

6,0

12,3

23,7

27,8

Október

8,2

6,8

5,6

9,1

6,1

6,3

9,2

20,9

27,8

November

10,1

10,4

7,0

8,7

7,2

6,4

8,1

20,8

21,3

December

14,4

9,7

6,4

8,6

6,8

5,4

7,6

19,6

21,5

Éves átlag

10,2

7,9

5,0

7,5

6,5

6,3

10,3

25,5

20,8

É

ÉNy Éves átlag

Ny

35 30 25 20 15 10 5 0

ÉK

K Szélcsend = 20,8%

DNy

DK

D

Egyes jellemző szennyező anyagok imissziói az éves határérték százalékában

Helység Budapest XV. kerület

Szennyező anyag

In év %

Sósav

70

Korom

20

Toluol

30

Xilol

20

Etil-alkohol

20

Butil-alkohol

20

Aceton

20

Metil-izo-butil-keton

20

Etil-acetát

20

Butil-acetát

20

Izo-butil-acetát

20

Benzin (mint C ásvány)

30

Egyes jellemző szennyező anyagok imissziói az éves határérték százalékában (folytatás) Helység Budapest XVI. kerület

Szennyező anyag

In év %

Ammónia

30

Kénsav

20

Foszforsav

20

Króm 6 vegyértékű

20

Alkáli fémek hidroxidjai

20

Korom

20

Benzol

20

Toluol

50

Xilol

50

Etil-benzol

50

Sztirol

20

Triklór-etilén

30

Metilén-klorid / dikl

50

Triklór-etán

30

Metil-alkohol

20

Egyes jellemző szennyező anyagok imissziói az éves határérték százalékában (folytatás) Helység Budapest XVI. kerület

Szennyező anyag

In év %

Etil-alkohol

20

Propil-alkohol

20

Izo-butil-alkohol

30

Izo-propil-alkohol

30

Butil-alkohol

20

Formaldehid

20

Aceton

50

Ciklohexanon

30

Metil-acetát

20

Etil-acetát

30

Butil-acetát

30

Izo-butil-acetát

20

Etilén-glikol-acetát

20

Benzin (mint C ásvány)

70

MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG A vetésterület megoszlása ás a termésátlagok (1992) Növény

Részarány (%)

Hozam (kg/ha)

Búza

19,2

5128

Rozs

0,6

4104

Őszi árpa

5,7

5028

Tavaszi árpa

3,7

3993

Zab

0,4

3257

Kukorica

36,0

4922

Gabona

66,3

4895

Borsó

3,5

2423

Cukorrépa

1,7

28443

Napraforgó

9,9

2239

A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése A becslésnek azokra a hatásokra kell kiterjednie, amelyek lényegesnek tekinthetők. A lényeges hatások azok a változások, amelyek az élővilág, az ember és művi elemek, illetve az ökológiai és települési környezeti rendszerek valamelyike vagy a táj szempontjából értelmezhető, minősíthető állapotmódosulást jelentenek vagy eredményeznek.

A hatások értékelése nem csupán a végeredménynek tekinthető minősítést, hanem az ehhez szükséges, a hatások jellemzőire, a becslés milyenségére vonatkozó kiértékeléseket is jelenti.

A minősítésnél figyelembe vehető tényezők:

–

A hatás időbelisége;

–

A hatás térbeli kiterjedése;

–

A felhasznált információk és az előrejelzés pontossága;

–

A várható – nem kívánatos – hatások mérséklésének lehetőségei;

–

Az érintett vagy megszűntetett értékek ritkasága;

–

A károsított vagy megszűntetett értékek pótolhatósága;

–

A meglévő határértékek és értékelési kategóriák.

A változások értékelése A hatások értékelése – mint már említettük – nem csak egy végső minősítést, hanem az ehhez vezető utak, azaz a becslések módjának leírását, a kiértékeléseket is jelenti. Az értékelésnél fontos tudni, hogy bármilyen minősítést is végzünk, azt mindig négy szempont alapján tesszük:

– Egészségügyi szempontból; – Ökológiai szempontból; – Településkörnyezeti szempontból; – Tájhasználati szempontból.

Vegyünk példaként az előbbiekre egy adott levegőszennyezést, melyet azért minősítünk károsnak, mert a kialakult levegőminőségi helyzet: - károsíthatja az emberi egészséget;

- veszélyeztetheti egy adott terület élővilágát; - a településen belül fokozza az ottélők terhelését és rontja az épületek állagát; - az adott területen a mezőgazdasági termesztés hatékonysága csökken. A környezetben megjelenő kedvezőtlen, negatív változások mindig egy-egy környezeti konfliktusban nyilvánulnak meg, hiszen a nélkül nem értelmezhetőek.

A környezeti konfliktusok és ezek kiváltó okai

KÖZVETLEN HATÁS

-Pontszerű (ipari, nagyobb egyedi fűtési szenny. a. ki-bocsátás -Vonalas jellegű (közlekedési) szenny. a. kibocsátás -Területi jellegű (települési-kommunális, bányászati, katonai gyakorlótereken okozott) szenny. a. kibocsátás -Építési tevékenység okozta terhelések (pontszerű, vonalas, területi jel-legű) -Pontszerűen jelentkező (ipari feldolgozó technológia okozta) szaghatások -Területi jelleggel jelentkező (hulladékelhelyezés, szennyvízkezelés okozta) szaghatások

KÖZVETETT HATÁS

-Erdőterület csökkenés -Defláció keltés -Mikro- és mezoklíma változás -Átszellőzés változás beépítés vagy a domborzati viszonyok alakítása miatt

KÖZVETLEN HATÁS

-Ipari zajkibocsátások üzemi (pontszerű területi); szállítási (vonalas) -Közlekedési zajhatások vonalas létesítményekkel párhuzamosan, csomópontokon, repülőtereken -Katonai gyakorlóterek zajhatásai

Hatásviselők

Jellemző hatáscsoportok

A konfliktusok főbb megjelenési módjai ÖKOSZISZTÉMÁK esetén



Minőségi romlás

A szárazföldi növény- és állatvilág egészségügyi állapota romlik. Az ökoszisztéma degradálódik, változik a fajösszetétel, csökken a diverzitás.

Emberi egészségügyi és pszichés problémák. Művi elemek állagának romlása.

Mezőgazdaságban a terméshozam kedvezőtlen alakulása. Levegőminőségre ér-zékeny ipari és szol-gáltatási tevékenysé-gek romló adottságai. A rekreációs és a rehabilitációs egészségügyi hasznosítások romló helyzete vagy lehetőségeinek megszűnése.

Zajszint növekedés

Az zavarása.

Emberi egészségügyi és pszichés problémák.

A rekreációs és a rehabilitációs egészségügyi hasznosítások romló körülményei.

LEVEGŐ


állatvilág

-Zajvédő, zajgátló létesítmények, természetes alakzatok megszűnése, növényzet kiirtása

KÖZVETLEN HATÁS

-Egyes ipari tevékenységek -Közlekedési forgalom

KÖZVETLEN HATÁS

-Készlet alakít vízkivétel -Folyó- és tószabályozási munkák -Vízfolyások elterelése -Kotrások -Vízi létesítmények, árvízvédelmi művek létesítése -Lefolyási viszonyok megváltozása

KÖZVETETT HATÁS

-Bányászati tevékenység fel-színalakítása -Mikro- és mezoklíma változás -Vízszintre változás (bányászati tevékenység) -Felszín alatti vizek szintjének változása

LEVEGŐ

KÖZVETETT HATÁS

Hatásviselők

FELSZÍNI VÍZ





Rezgésszint növeked és

(Nem feltárt)

Emberi egészségügyi problémák. Művi elemek állagromlása.

Mennyiségi problémák

A vízi, vízparti élővilág életterének csökkenése. A szárazföldi ökoszisztémák struktúrájának megváltozása a talajvízszint csökkenése miatt. A társulás típusának megváltozása (pl. lápból mocsár).

Építmények állagromlása a vizesedés miatt. Funkcionális települési problémák az ellátások biztosíthatóságának romlása vagy árvízveszély miatt.


Vízhiányok a különböző tevékenységeknél. A halászati tevékenység feltételeinek romlása, megszűnése. A hajózási feltételek romlása. A rekreációs és a rehabilitációs egészségügyi hasznosítás romló lehetőségei vagy megszűnésük.

-Pontszerű (ipari, mezőgazdasági, települési) szennyvízbevezetések - Területi jellegű szennyezések (talajbemosódás, mezőgazdasági vegyszerhasználat) -Mederbeli vízhasználatok (haltenyésztés, halászat, horgászat, rekreáció, hajózás, vízi létesítmények elhelyezése) -Jelentős mértékű, tartós mennyiségcsökkenés

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőszennyezés -Talajszennyezés -Felszín alatti vizek kiemelése és/vagy szennyezése -Vízi élővilágot érő közvetlen beavatkozások (telepítés, irtás) hatása

KÖZVETLEN HATÁS

-Az utánpótlódás mértékét meghaladó vízkivétel (bányászati vízkiemelés, települési ivóvíztermelés) -Vízrendezési munkák (melioráció, tározó építés) -Vízmozgást gátló vonalas v. tömbszerű felszín alatti létesítmények építése -Közvetlen a talajba történő szennyvízbevezetések -Erdő telepítés -Víztermelés okozta vertikális összhatás





Minőségi romlás

A vízi társulások szerkezetének megváltozása. Egyes fajok eltűnése. Az élővíz jelleg megszűnése. Az ivóvízhez jutás nehezülése.

Az egészséges ivóvíz biztosíthatósága romlik. A települési funkciók, ellátások, a megfelelő életkörülmények feltételeinek biztosítási lehetősége szűkül.

Többlet vízkezelési igény a használóknál. A rekreációs és a rehabilitációs hasznosítások romló körülményei. A felhasználhatóság körének szűkülése.

Mennyisé -gi problémák

Az élővilág életlehetőségeinek romlása. A társulások szerkezetének megváltozása, fajösszetételének megváltozása.

Ellátási problémák. Művi elemek állagromlása. Település zöldfelületeinek állapotromlása.

Minőségi vízigényű használatok korlátozódása, feltételeinek romlása. A növénytermesztés feltételeinek romlása.

FELSZÍNI VÍZ

KÖZVETLEN HATÁS

Hatásviselők



-Felszíni vizek jelentős mértékű, tartós mennyiségcsökkenése v. növekedése -Külszíni v. mélyművelésű bányáknál a rétegek konszolidációja -Mikro- és mezoklíma változás

KÖZVETLEN HATÁS

-Közvetlen a talajba történő szennyvízbevezetés (pl. ásott kutakba, ami tilos, de gyakori) -Jelentős mértékű, tartós vízszint vált. -Víztermelés okozta vertikális összhatás

KÖZVETETT HATÁS

-Felszíni vizek minőségének romlása -Talajszennyezés, hulladékelhelyezés, szikkasztás -Szűrőréteg csökkenése (pl. kotrás) -Bányászati tevékenység kutató fúrásainak (litológiai „ablak”, gázosság) hatása

KÖZVETLEN HATÁS

-Termőföld letermelése -Bányászati tevékenység -Terület foglalás (pontszerű, vonalas v. területi kiterjedésű)

KÖZVETETT HATÁS

-Nem megfelelően talajvédő növények termesztés -Nem az adottságoknak megfelelő erdőgazdálkodás -Vízgazdálkodási létesítmények kialakítása (tározó, vízerőmű)



KÖZVETETT HATÁS

Hatásviselők

Minőségi romlás

Mennyiségi problémák FÖLD





Szárazföldi ökoszisztém ák életfeltételeinek, egészségi állapotának romlása (talajszennyezéssel jár együtt).

Egészséges ivóvíz biztosításának nehezülése. Fertőzésveszély. Felszín alatti építmények állagromlása.

Minőségi vízigényű használatok lehetőségeinek szűkülése, feltételeinek romlása. A növénytermesztés feltételeinek romlása.

KÖZVETLEN HATÁS

-Hulladékelhelyezés, ill. tárolás (ipari, települési) -Veszélyes hulladékok elhelyezése -Mezőgazdasági növényvédőszer, műtrágya használat -Szállítóvezetékek, tárolók meghibásodása -Nehézgépjárművek alkalmazása arra érzékeny területen (mezőgazdaság-ban v. katonai gyakorló-terek létesítése és műkö-dése) -Öntözés

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőszennyezés -Vízszennyezés -A talajéletet v. a talajszerkezetet érő közvetlen hatás (elárasztás, talajvízszint-változás)

Hatásviselők


Minőségromlás

FÖLD





Az élővilág életterének csökkenése. Egyedek, állományok pusztulása.

A szükséges zöldfelület-igény kielégíthetősége csökken.

Mező-, erdő-, rétgazdálkodási területek csökkenése. Rekreációs hasznosítás lehetőségeinek szűkülése.

-Növénytermesztés és állattartás -Nem megfelelő erdőgazdálkodás (rossz fafaj választás) -Nem megfelelő vadgazdálkodás (túltartás) -Gázolások a közlekedési útvonalakon -Rossz faj, fajta választás telepítésnél -Egyéb élővilágot pusztító tevékenység

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőszennyezés -Vízszennyezés -Vízkészlet csökkenés -Talajszennyezés -Talajmennyiség csökkenés -Zajszint növekedés -Mikro- és mezoklíma változás

KÖZVETLEN HATÁS

-Építmények alakítása

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőszennyezés -Vízszennyezés -Talajvíz emelkedése -Talajszennyezés -Zaj- és rezgésterhelés

bontása,


Problémák a fajok szintjén

ÉLŐVILÁG

KÖZVETLEN HATÁS

Hatásviselők

Problémák a fajok szintjén

MŰVI ELEMEK





A tápláléklánc egyes láncszemeinek kiesése a rendszer egészét veszélyezteti. Génsodródás. Az ökoszisztéma sérülékenység ének fokozódása. Populációk egyedszámának csökkenése, populációk veszélyeztetése. Fajösszetétel változása.

Zöldterületek állapota romlik.

Erdőgazdálkodási, vadászati, rekreációs lehetőségek csökkenése. Növénytermesztési problémák (pl. kártevők elszaporodása).

Emberi életkörülmények, életfeltételek romlása.

Idegenforg. rekr. haszn. lehetőségeinek romlása. A szükséges fenntartási, állagmegóvási munkák gyakoriságának növekedése.


Hatásviselők

KÖZVETETT HATÁS

Egészségügyi és mentális problémák.

-Levegőszennyezés -Vízszennyezés -Vízkészlet csökkenés -Talajszennyezés -Zaj- és rezgésterhelés -Mezőgazdasági termékekben károsító anyag felhalmozódás -Települési környezet állapotának romlása -Tájhasználatok körülményeinek romlása -Esztétikai minőség romlása

EMBER

KÖZVETLEN HATÁS





A lokálpatriotizmus hiánya rontja a települési környezet állapotát (pl. lakótelepek). Egészségügyi problémák.

Munkaerő-kínálat változása.

KÖZVETLEN HATÁS

-Élőhely foglalás -A terület vonalas létesítményekkel való felszabdalása -Területhasználat változás -Az adottságoknak nem megfelelő erdő- v. kultúrökoszisztémák telepítése -Nem megfelelő módú állattartás (túllegeltetés), vadgazdálkodás -Mezőgazdasági vegyszerhasználat

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőminőség romlás -Vizek mennyiségi és minőségi problémái -Talajok mennyiségi és minőségi problémái -Zajhatások -Klimatikus változások

Hatásviselők


Ökoszisztémák problémái.

ÖKOSZISZTÉMÁK


A konfliktusok főbb megjelenési módjai ÖKOSZISZTÉMÁK esetén A szomszédos társulások veszélyeztetése (migrációs folyamatok, gyomok betelepülése, mikroklimatikus hatás)

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET esetén Mikroklíma romlása.

TÁJHASZNÁLAT esetén Szűkülő tájhasználati lehetőségek a környezetminőségre igényes hasznosításoknál.

KÖZVETLEN HATÁS

-Létesítmények (pontszerű, vonalas, területi kiterjedés) -Területhasználat változás -A településhez viszonyítottan jelentős lakófunkciójú v. ipari célú építkezés -Lakósűrűség növekedése -Településfejlesztési akciók -Pontszerű (ipari) zajkibocsátás -Vonalasan jelentkező (közlekedési) zajhatások -Területi jelleggel jelentkező (repülőterek, katonai gyakorlóterek) zajhatások

KÖZVETETT HATÁS

-Levegőminőség romlás -Vizek mennyiségi és minőségi problémái -Talajok mennyiségi és minőségi problémái -Zaj- és rezgésterhelés -Zöldterületek állapotromlása v. megszűnése -Művi elemek állapotromlása -Vizuális megjelenés romlása -Zajvédő, zajgátló létesítmények, természetes alakzatok megszüntetése -Zajterjedést gátló növényzet kiirtása

Hatásviselők

Jellemző hatáscsoportok Életkörülmények változása .

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET


A konfliktusok főbb megjelenési módjai ÖKOSZISZTÉMÁK esetén A létfeltételek változása (pl. mikroklíma-változás, zavarás).


TÁJHASZNÁLAT esetén Az emberi munkavégzőképesség romlása. Idegenforgalmiüdülési hasznosítások szűkülése. Infrastruktúra igényes tevékenységek korlátozódása.

KÖZVETLEN HATÁS

-Új létesítmény megjelenése – tájkép -Domborzati viszonyok megváltozása – tájkép -Növényzet borítottságának megváltozása – tájkép

KÖZVETETT HATÁS

-Bármelyik környezeti elem vagy rendszer jelentős mértékű állapotváltozása tájhasználat

Hatásviselők



Tájképváltozás

TÁJ


Tájhasználat korlátozás

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET esetén Emberi életkörülmények alakulása.

A természeti adottságoknak nem megfelelő tájhasználat rontja az élővilág állapotát is.

TÁJHASZNÁLAT esetén Idegenforgalmi üdülési feltételek romlása.

Az egyes tájhasználatok egymást korlátozzák (ipar – mezőgazdaság, ipar – rekreáció, A ipar – B ipar)

A KÖRNYEZETI HATÁSOK. Alapfogalmak, jellegzetességek

Recommend Documents