1
2010-ben, Ruzsa község fennállásának 60. évfordulója alkalomból rövid történeti áttekintést olvashattak a helyiek a Ruzsai Hírek c. lapban, a falu múltjának, legfontosabb eseményeinek egy részéről. 2010 október és 2011 január között az alábbi múltidéző olvasmány jelent meg a lap hasábjain Sárközi Zoltán tollából.
„Ruzsa község viszonylag fiatal település. Most van önállóvá válásának 60. évfordulója. Szeged város birtokának Ny-i szélén, az átokházi és csorvai kapitányságok területéből alakították ki. A 28 településből létrehozott Szeged járáshoz tartozott Csorva község. A településen 1947. július 1-től közigazgatási kirendeltség működött, ekkor a település neve Ruzsajárás volt. Önállóságát 1950. január 1-én nyerte el. Az önálló tanáccsal rendelkező község neve Csorva, majd 1957. április 1-től Ruzsa lett. Az 1949-ben elfogadott Alkotmány alapján megalkotott első tanácstörvény kimondta, hogy meg kell alakítani a községi tanácsokat. A népfront irányításával megkezdődött a választás előkészítése, amelynek lebonyolítására 1950. október 22-én került sor. Az 1927-ben létesített kisvasút helyi állomása környékén 1948-ban indult meg az építkezés, ekkor kezdődött a község központi részének kialakítása. Állami beruházásban megépült 52 kislakás a Rózsa utcában, a Szegedi úton és a Dózsa Gy. utca páratlan oldalán a l7. házszámig. A lakásépítési beruházás 1951-ben fejeződött be. 1950-ben készült el a tanácsháza, az orvosi rendelő, a gyógyszertár és kettő tanteremmel az Erdei iskola. A település első önálló körzeti orvosa Dr. Vida József volt. Az 1950-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület első parancsnoka Sebők András volt, őt Hevesi András követte. A község életében jelentős állomás volt a tsz. szervezés, amely 1959. november 22-én indult el. 1960-ban 6 szövetkezet alakult, majd az 1963 tavaszán végrehajtott egyesülés után 4 termelőszövetkezet maradt. A községben 7 iskola működött, ebből 6 külterületi, egy belterületi. A 21 pedagógus mind helyben volt elhelyezve. 1963. évben az iskoláknak 477 tanulója volt. Többszöri próbálkozás után 1964. március 15-én 35 taggal megalakult a Ruzsai Tsz. Sportkör a Napsugár Tsz. támogatásával. A kultúrotthon ünnepélyes átadása 1966. június 26-án volt, melyen fellépett a Tápéi Néptánc Együttes, majd 19 órától a Szegedi Nemzeti Színház műsorát láthatta a közönség, ezután bál következett. Az intézmény kivitelezési munkái közel 2 millió Ft-ba kerültek. A megyei tanács az intézmény berendezéseire 150 eFt-ot biztosított.
2
1966-ban az óvodába beírt gyermekek száma 23 fő, ebből 20 fő napközis. Az óvodai napközi csak időszakosan működött, március 1-től október 31-ig, tehát télen nem biztosítottak étkezést. A felmérés szerint télen 12 gyermek részére volt igény óvodai ellátásra, ezért kérelemmel fordult a VB. a járási művelődési osztályhoz, hogy a Ruzsai Időszaki Napköziotthonos Óvoda állandó jellegűvé fejlesztését engedélyezze. Az óvoda vezetője ekkor Rakonczai Jánosné volt. Az óvoda részére 1967. január 1-től engedélyezték, hogy egész évben napköziotthonos óvodaként működjön. Könyvtár a településen 1950-től működött, de a tanács 1961-től lett ennek gazdája. 1961. június 1-től Kern Imréné, 1966.júniusától Rácz Lajosné, 1966. szeptemberétől Tóth Lászlóné volt a könyvtáros. Ekkor a könyvtári állomány 3577 kötet könyv, míg a beírt olvasók száma 461 fő volt. 1963-1966 között a villanyhálózat a háromszorosára, a kiépített járda a kétszeresére nőtt. 1962-től 1967-ig 43 lakás épült, elkészült a vendéglő, a presszó és az önkiszolgáló bolt. 1966-tól 1968-ig több mint 150 házhelyet értékesítettek. Folyamatban volt a második részletes rendezési terv készítése. Erre az évre volt tervezve a Szegedi út és az Öttömösi út teljes hosszában a kisajátítás. A tervezett intézmény építkezések helyét (egészségház, iskola, állatorvosi rendelő és lakás) kijelölték. Kijelölték a vízmű helyét is, a tanácsnak 1968. évre 800 eFt állt rendelkezésére erre a célra. A kút elkészültét amely kb. 280 m mély, a IV. negyedévre várták. A következő évi befejezéshez 2 millió Ft-ra volt szükség. Állami támogatást összesen 500 eFt-ot kaptak. A vízmű végszámlájának kifizetése érdekében Zákányszék község tanácsától 500 eFt-ot, Tápétól 300 eFt-ot, Röszkétől 200 eFt-ot kért kölcsön a tanács. Ruzsa önálló állatorvosi körzetet 1969. március 1-én kapott. A lakás és a rendelő elkészültéig az állatorvos Balla Géza Petőfi u. 2. sz. alatti házában volt elhelyezve. A termelőszövetkezetek felajánlották, hogy az állatorvosi lakás költségeit egymás között megosszák. A tanács 20 eFt-ot biztosított erre a célra.A Napsugár Tsz. 30 eFt-ot, a Népszabadság Tsz. 25 eFt-ot, a Juhász Gyula Tsz. 25 eFt-ot vállalt. A Szivárvány Tsz. nem tett felajánlást. Dr. Szanka János 1969. március 1-től volt hatósági állatorvos. A Napsugár Tsz. 1969. augusztus 11-én megkezdte az állatorvosi lakás és rendelő építését. A Kossuth és a Ságvári utcák villamosítása 1969.májusában befejeződött. A Zalka M. u. villamosítása fedezet hiányában későbbre volt halasztva.
3
1969-ben 7 fő dolgozott a postán. 120 belterületi lakásba és 950 tanyába vitték a küldeményeket. Ekkor a rádió előfizetők száma 615, a tv előfizetők száma 122, a telefonnal rendelkezők száma 20 volt. 1960-ban csak 296 rádió és 3 tv előfizető volt. A község körzeti orvosa 1969. június 1-től Dr. Bánfi György lett. A Juhász Gyula Tsz. egyesült a Napsugár Tsz-szel 1970. január 1-én. Az üllési kövesút építését 1970. március 2-án kezdték el. A kivitelezés 8,5 millió Ft-ba került. Az iskolai napköziotthont kettő csoporttal saját erőből 1973. november 1-től beindították. Egy 25 fős csoportra 1974. szeptember 1-től kapott a község költségvetési támogatást, de ténylegesen kettő csoport működött. A KÖJÁL ideiglenesen engedélyezte az óvodában a főzést 45 iskolás gyermek részére is. A tanács 1974. március 15-i ülésén jóváhagyta az éves költségvetést és fejlesztési tervet. A 4 tantermes iskola építésére 1.200 eFt felsőbb tanácsi hozzájárulást és 200 eFt saját erőt állítottak be 1974. évre. Később az iskola 8 tantermesre bővítésével számoltak. Az új iskola átadására 1976. április 8-án került sor, a beköltözés április 13-án volt. A tanács 1976. június 18-i ülésén a tanulói létszám 10 fő alá csökkenése miatt megszüntette a Honvéderdőn, Laposdűlőn és Ruki I-ben működő tanyai iskolák működtetését. A tanács 1977. augusztus 31-i hatállyal újabb külterületi iskolát a Ruki II-t szüntette meg. Az iskolák körzetesítése folytán problémát jelentett a gyermekétkeztetés megoldása, az ÁFÉSZ vendéglőben már kicsi volt a hely, bővítésre volt szükség. Az új iskola felvonulási épületében kialakították a gyakorlati oktatáshoz szükséges műhelyeket, de a magas tanuló létszám miatt az új iskola is szűknek bizonyult. Szükség mutatkozott az Erdei iskola ismételt igénybevételére, sőt egy plusz tanterem kialakítására is. A későbbiekben ez a probléma csak fokozódott, a gyermekek szükség tantermekben tanultak az MHSZ lőtéren, a művelődési házban. Ez a probléma hosszú időre kedvezőtlenül befolyásolta az iskolai oktatás feltételeit. A kisvasút működtetését 1975. augusztus 31-én megszüntették. A házi szociális gondozás 1976-tól indult, míg a második házi szociális gondozói állást 1978. január 1-től biztosították a község számára. A házi szociális gondozás terén úttörő munkát végzett Huszta Istvánné, majd később Sólya Istvánné.
4
Népszabadság Tsz. 1 millió Ft-ot, míg a Napsugár Tsz. 500 eFt-ot biztosított a hidroglóbusz megépítéséhez. Az 1978-ban megszületett gondolatból 1980-ban lett valóság, amikor a 200 m3-es hidroglóbuszt üzembe helyezték. A vízellátással kapcsolatos problémákat egyébként az 1982-ben elkészített 2. számú vízkút üzembe helyezése oldotta meg hosszabb távra. 1978. szeptember 24-én járási ifjúsági sportnapot szerveztek, amelyen kb.800 fiatal vett részt és mérte össze erejét kispályás labdarúgás, asztalitenisz, sakk, mezei futás, lövészet sportágakban. Az első helyet Ruzsa csapata szerezte meg. A sportnap hagyománnyá vált, 30 éven keresztül minden szeptemberben megrendezésre került. 1978-ban született döntés a 4. óvodai csoportszoba kialakításáról. 1979. július 1-én kezdte meg működését a II. orvosi körzet, orvosa Dr. Hézsai Klára. A település első köztéri alkotásaként 1980-ban avatták fel Ócsai Károly szobrászművész alkotását, Móra Ferenc mellszobrát. A művelődési ház ettől kezdődően Móra Ferenc nevét viseli. Dr. Gál Klára fogorvos kinevezésére 1980. március 19-i hatállyal került sor. 1980. szeptember 1-től nyílt lehetőség a gyermekorvosi körzet létrehozására. Az új egészségház elkészültéig az anya-és csecsemővédelem részére kialakított faházban dolgozott a gyermekorvos is, mellette a kettő védőnő, Konkoly Józsefné és Vőneki Anikó. A gyermekorvos ekkor Dr. Bán Gyula volt. A település második köztéri szobrát, Marton László szobrászművész alkotását, a Felszabadulási emlékművet 1980 áprilisában avatták fel. Az egészségházban kapott helyet a fogorvosi, kettő körzeti orvosi, a gyermekorvosi rendelő, a védőnői szolgálat és a gyógyszertár. A gyógyszerész 1951-től 1995-ig Boleman István volt, azóta Haskó Zsolt a község gyógyszerésze. Az egészségházat 1983-ban helyezték üzembe. 1983-ban a belterületen bevezetésre került az intézményes szemétszállítás, elkészült a szennyvízcsatorna hálózat első szakasza. 1983. július 1-től Dr. Balogh Piroska a község gyermekorvosa. 1984 áprilisában megkezdte működését az Öregek Napközi Otthona, melynek első vezetője Huszta Istvánné volt.
5
A régi gyógyszertár épületében 1984. november 5-én megnyílt a település második pénzintézete az OTP helyi fiókja, melynek első vezetője Szűcs Imre volt. A gázláng a tanácsháza udvarán 1985. október 14-én gyulladt meg, s az egész belterület gázellátása megvalósult, a kialakítás alatt lévő telkek kivételével. 1984 decemberében elkészült a kmb. lakás és iroda. Az Üllés és Vidéke ÁFÉSZ a bolthálózat rekonstrukcióját 1984-ben kezdte meg. Ennek első állomásaként 1985. június 26-án Vágóban a büfét üzembe helyezték. Ezt követően megkezdődött az új ABC építése, mely 1985. november 5-én kezdte meg működését. A rekonstrukció keretében Ruki II-ben a vegyes boltot, a belterületen a húsboltot felújították. A felújított húsbolt 1986. november 16-án nyílt meg. 1985. december 30-án elkészült a Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat helyi kirendeltsége. A szolgáltatás a ravatalozó elkészültével 1987. január 1-jén indult. 1986-ban elkészült a BIOMODUL szennyvíztisztító. 1987-ben sor került az óvoda felújítására, ami alapterület növeléssel is párosult. 1987. május 1-től Szendrei Évát nevezte ki a tanács a művelődési ház igazgatójának. Több éves előkészítés eredményeként a hívők adományaiból és lelkes munkájuk eredményeként 1987-ben elkészült Takács János tervei alapján az új templom. A templom felépítésében jelentős szerepet játszott Sulik János plébános úr településünk díszpolgára - szervező munkájával. 1987. július 1-től 25 férőhelyes bölcsőde kezdte meg működését. Első vezetője Lakatos Mária volt, majd Bóka Zoltánné nyert kinevezést az intézmény élére. A településen helyi mentőállomás létesült. A pedagógusok letelepedésének elősegítése érdekében célcsoportos beruházásban készült 4 szolgálati lakásos épület a Paprika utcában, amely 1987-ben volt átadva.
6
Az új sportöltöző építésére a Népszabadság Mg.Tsz. 400 eFt. támogatást adott a tanácsnak, s a korszerű öltözőt 1988-ban vehették birtokba a sportolók. Az óvoda 1988. január 1-től önálló nevelési intézményként működik. Az intézmény levált az iskoláról és mind szakmai, mind pénzügyi vonatkozásban független az iskolától. Vezetője Sádtné Papp Ibolya, előtte Tóth Péterné volt a vezető óvónő. 1988. július 1-én a volt vasúti állomás épületben indult a Czeizel program néven ismert Optimális Családtervezési Szolgáltatás és a kislabor, majd 1989.augusztus hónapban a reumatológiai szakrendelés. A laborvezető Dr. Vincze Mária, a reumatológus Dr. Ocskó Marica. Az általános iskola bővítésének és magas tető építésének előkészítése 1988-ban indult. A beruházás a rendszerváltás után, állami céltámogatás igénybevételével 1992-ben fejeződött be és közel 30 millió Ft-ba került. Az iskola igazgatója Dr. Kószó Mária után megbízottként 1992. szeptember 1-től Szabóné Birinyi Márta volt, majd 1993-tól Ollmann-né Lovászi Ágnest bízta meg a képviselő-testület az intézmény vezetésével. 1990. január 1-től az építésügyi hatósági feladatok ellátására Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa községek Ruzsa székhellyel társulást hoztak létre. A társuláshoz 1991. január1-től Ásotthalom község is csatlakozott. A Pusztamérges – Ruzsa összekötő út 1990 júliusában készült el. Magyarországon a tanácsrendszer után az 1990. szeptember 30-i választásokkal kialakult az önkormányzati rendszer. A valóban önálló, széles döntési jogkörrel, az önkormányzati jogokat illetően alkotmányos garanciákkal rendelkező önkormányzatok valóban demokratikus választások útján jöttek létre. Ruzsán a választást megelőzően sorra alakultak a pártok és egyéb szervezetek helyi szervezetei, s a választások időszakában ezek és képviselőik a következők voltak: Agrárszövetség - Dr. Nyári Károly Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt - Szabó G. Szilveszter Magyar Demokrata Fórum - Szerdahelyi István Magyar Szocialista Párt - Ördögh Illés Magyarországi Szociáldemokrata Párt - ifj. Tanács Vilmos Nemzeti Kisgazda Párt - Tikviczki József Magyar Szocialista Munkáspárt - Tóth Péter
7
Ruzsán a kislistás választási rendszer alapján választották meg a települési képviselőket, szám szerint 9 főt. A polgármestert közvetlenül a választópolgárok választották. A három jelölt - Dr. Nyári Károly, Papp János, Szabó József közül Papp Jánost választották meg polgármesternek. A képviselői helyekért 26 jelölt indult és a következő személyek szereztek mandátumot: Dr. Bánfi György, Csúcs Mihály, ifj Gárgyán Imre, Kiri Mihály, Ördögh Illés, Szendrei Éva, Tanács Mihály, Vass János,Vetró Mihály. Az alakuló ülés 1990. október 11-én volt a korábbi pártházban. A gyermekétkeztetést az ÁFÉSZ vendéglője biztosította, ami a magas rezsi miatt többlet kiadást jelentett az önkormányzatnak. A bölcsőde 50 %-os kihasználtsága miatt végül a képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy a bölcsődénél leépítést hajt végre, s a felszabaduló helyen étkezdét alakít ki. A bölcsődei konyha kisebb bővítése és az étterem kialakítása lehetővé tette, hogy a gyermekétkeztetést 1991. április 15-től saját konyháról biztosítsa az önkormányzat. A képviselő-testület 1992. augusztus 31-én megválasztotta a földrendező bizottságot, a kárpótláshoz kötődő földügyek intézése érdekében. A képviselők 1992. november 25-én döntöttek arról, hogy a vízmű üzemeltetésére létrehozzák a többi településsel együttműködve a Térségi Vízmű Üzemeltetési Társulást. A vagyonvédelem és a közbiztonság javítása, a rendőrség munkájának segítése érdekében 1992. december 10-én megalakult a Polgárőr Egyesület, melynek első elnöke Farkas András, titkára Csúcs Mihály volt. A képviselő-testület Lábecz László jegyzőt bízta meg a részarány földtulajdonosok közgyűlésének összehívásával és levezetésével. Az 1993. február 5-én a művelődési házban megrendezett gyűlésen 280 fő vett részt és a földkiadásról szóló törvény ismertetése után megválasztotta a földkiadó bizottság egy részét, míg a többi tag megválasztására február 12-én került sor. A bizottság elnöke Gárgyán Imre volt. A részarány tulajdonosok részére a földek kiadása 2000. december 31-ig tartott. A képviselő-testület 1993. március 3-i ülésén döntött arról, hogy együtt kíván működni a Csongrád Megyei Önkormányzattal és Kistelek Város Önkormányzatával szociális otthon létesítése céljából. A terület díjtalan felajánlásával és a szennyvízelvezetéshez felajánlott támogatással a képviselők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a községben megépült a megyei idősek otthona. A létesítmény 1996. októberében kezdte meg működését.
8
Ezen az ülésen helyi lapot alapított a testület RUZSAI HÍREK címmel. Kezdetben az újságért fizetni kellett, de már több éve és jelenleg is díjtalanul juttatja el az önkormányzat minden lakásba a havonta megjelenő lapot. 1994. szeptember 1-től az iskolában művészetoktatás indult. Ettől a naptól az iskola neve Weöres Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. A képviselő-testület az 1994. október 19-i ülésén megalkotta a helyi címerről és zászlóról szóló rendeletét, amely 1994. november 16-án a település jelképeinek ünnepélyes felavatása napján lépett hatályba. Az önkormányzat gazdasági programját 1995. május 24-i ülésén alkotta meg a testület. A gazdasági program megvalósításaként az önkormányzat jelentős összegeket fordított a belterületi utak építésére, a külterületi utak javítására. 1995-évben a Határőr és József A. utcák, 1997. évben a Kodály és Kossuth utcák szilárd burkolatának kiépítése, 1998-ban a Dózsa Gy.-Tavasz-Petőfi utcák és a Napsugár utca elejének szilárd burkolattal történő ellátása valósult meg. Ez 3,5 km. út megépítését jelentette, a lakosság anyagi hozzájárulásával. 1997. január 1-től az önkormányzat saját intézményt hozott létre az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás biztosítása érdekében. Az intézmény vezetője Ollmann Attila. A külterületi - gazdátlan villanyhálózat felújítására pályázati támogatással került sor. A településre számított összeg 8.506 eFt. volt. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy fogyasztónként 40 eFt. hozzájárulás befizetésével valamennyi, a település területén lévő villanyhálózat felújítása megtörténjen, s a DÉMÁSZ üzemelétetésre átvegye ezeket. Az önkormányzat a lakosság részére a kivitelezés költségét megelőlegezte, s a munkák előkészítésében, lebonyolításában közreműködött. felújítási munka 1993-tól 1997-ig tartott. 1997. évben elkészült a polgármesteri hivatal bővítéseként az új házasságkötő és tanácsterem, melyet saját kivitelezés keretében döntően közhasznú foglalkoztatottak építettek. A Képviselő-testület rendelet alkotásával létrehozta a Ruzsa Község Díszpolgára címet, a Ruzsa Községért és a Ruzsa Közszolgálatáért díjakat. Az első kettő elismerés átadására a falunapon, míg az utóbbira március 15-én és a köztisztviselők napján kerül sor. A Képviselő-testület döntése értelmében az első falunapra 1999. május 1-jén került sor.
9
1999. október 22-én ünnepi testületi ülésen került sor a romániai Magyardécse és Árpástó falvakkal a testvértelepülési megállapodás aláírására. 1999.október 24-én Nógrádi Zoltán Mórahalom Város polgármestere felavatta a község vásárterét. Megvalósult a Rózsa és a Zalka M. utcák szilárd burkolatának kiépítése. A beruházást ünnepélyes keretek között 1999. november 21-én avatták fel. A 2000. év a Magyar Millennium jegyében zajlott. 2000. március 15-én az Alkotmány téren az OTP fiók előtt kialakított parkban először került sor a községi ünnepségre az úgynevezett "HÓT FÁK"-tól áthelyezett kopjafa előtt, amely az 1849-ben meggyilkolt Gracza Antal és Záhony István honvéd tiszteknek állít emléket. Ezen a napon került sor a többcélú létesítmény (tűzoltó szertár, turisztikai iroda) ünnepélyes felavatására. 2000. május 20-án megtörtént az Európai Unió Dél-Alföldi Információs Pont Ruzsai Alpontja ünnepélyes felavatása. Az iroda feladata a lakosság, a vállalkozók és a civil szervezetek Európai Unióval kapcsolatos információkkal való ellátása volt. 2000. augusztus 19-én a négyes határnál a négy település által adott színvonalas műsor keretében emlékoszlop avatás volt. A feltételezett Árpád-kori templom helyén Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges és Ruzsa község önkormányzatai a települési címerekkel díszített, a négy település felé néző emlékoszlopot emeltettek. A település millenniumi napján 2000. augusztus 20-án volt a település harmadik köztéri szobrának ünnepélyes avatása és szentelése. Avató beszédet Dr. Fodor István címzetes múzeumi főigazgató, egyetemi docens mondott. Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, Szent István király bronz mellszobrát Papp János polgármester és az alkotó leplezte le. Csongrád Megye Zászlóját Marosvári Attila a megyei közgyűlés alelnöke adta át Papp János polgármesternek. A III. számú ivóvíz kút az elnyert pályázati támogatásból 2001. év első félévében készül el. A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat intézményei 2001. január 1-től tanúsított ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszert működtetnek.
10
Ünnepi testületi ülésen 2002. június 26-án került sor a testvértelepülési megállapodás aláírására a romániai Gyarmata településsel. A település 2004-ben a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő program keretében a község kategóriában első helyezést, míg 2005. évben az Antante Florale Európai Környezetszépítő versenyben Magyarországot képviselve bronz minősítést kapott. Az Önkormányzat testvértelepülési megállapodást kötött a Szerbia-Montenegró Államközösségbeli Bácsfeketehegy településsel. Pályázati támogatással és lakossági hozzájárulással 2004-ben megvalósult az egész belterület szennyvízcsatornázása, 2006-ban pedig elkészült az új szennyvíztisztító, megvalósult a Vitéz – sori útépítés. 2005-ben kezdte meg a községben működését a Köztestületi Önkéntes Tűzoltóság, amely ót településen látja el a katasztrófavédelmi feladatokat. 2007-ben megújult az óvoda, 2008-ban sor került az Polgármesteri Hivatal felújítására és teljes körű akadálymentesítésére. Ebben az évben a Polgármesteri Hivatal Magyar Közigazgatási Minőség Díj elismerésben részesült. A Felszabadulás út korszerűsítésére, autóbusz megálló és parkolók létesítésére került sor 2009-ben. Megvalósult az iskola nyílászáróinak cseréje. A Polgármesteri Hivatal apparátusa a Csongrád Megyei Önkormányzattól a Csongrád Megye Közigazgatásáért Díj elismerést kapta 2009. évben. Ruzsa község fiatal település, 2010-ben ünnepelte önállóvá válásának 60. évfordulóját. Egy település életében 60 év nem nagy idő, de az elmúlt 60 év küzdelmes volt. Szorgalmas, dolgos emberek élnek itt, akik úgyszólván a semmiből építették és hozták létre ezt a szép, rendezett falut, a saját falujukat, benne a szép, tágas utcákat, a lakosság ellátását szolgáló intézményeket, az infrastruktúrát, szolgáltató létesítményeket. Méltóak arra, hogy megemlékezzünk munkájuk eredményeiről…”