Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány
A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN
Készítette: Rátkai Edina Budapest, 2007
Tartalomjegyzék 1
Bevezetés...................................................................................................................5
2
A szállítmányozás kialakulása................................................................................6
3
A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása.................................................10
4
A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban.......................................12 4.1 A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOK FOGALMA .............................................................................12 4.1.1 A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban .........................................................13 4.1.2 Vállalkozások összetétele....................................................................................................13 4.2 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOKRA ........................................13 4.2.1 KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban......................................................................14 4.3 KKV-K ÉS NAGYVÁLLALATOK MAGYARORSZÁGON ................................................................15 4.3.1 A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása .........................................................17 4.3.2 Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál.......................................................18 4.3.3 A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai ..........................20
5
A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel .....................22
6
A kis és nagy szállítmányozó vállalatok piacainak vizsgálata ...........................26 6.1 6.2 6.3 6.4
A LOGISZTIKA SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN .................................................................26 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KIS ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEKRE ............................27 SAJÁT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE ................................................................................................28 LOGISZTIKAI FELADATOK MEGJELENÉSE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSBAN ........................................32
7 A kis és a nagy szállítmányozó cégek előnyeinek és hátrányainak bemutatása egy FCL import ügyleten keresztül..............................................................................34 7.1 A KONTÉNERES ÁRUFUVAROZÁS JELENTŐSÉGE .......................................................................34 7.2 A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK TEKINTETTEL AZ ÁRVERSENYRE...36 7.2.1 Tengeri fuvarozás ...............................................................................................................36 7.2.2 Vasúti fuvarozás .................................................................................................................37 7.2.3 Közúti fuvarozás .................................................................................................................38
8
Egy kis szállítmányozó cég, a Hunicorn kft kitörési lehetőségei .......................40 8.1 8.2
A HUNICORN KFT. BEMUTATÁSA .............................................................................................40 HOGYAN TUD A HUNICORN KFT. ÉLETBEN MARADNI ÉS FEJLŐDNI A HATALMAS ESZKÖZPARKKAL RENDELKEZŐ MULTIK MELLETT? ................................................................................42 8.2.1 Stratégiai szövetségek.........................................................................................................42 8.2.2 Nemzetközi hálózatok .........................................................................................................43 8.2.3 A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSzLSzSz) bemutatása ........................................................................................................................................44 8.2.3.1
A FIATA bemutatása .............................................................................................................. 46
9
Megbízói elégedettség vizsgálata ..........................................................................48
10
Összefoglalás ..........................................................................................................52
Mellékletek .....................................................................................................................54 Irodalomjegyzék ............................................................................................................59
4
1 Bevezetés Szakdolgozatom témájának megválasztásakor mindenképpen arra törekedtem, hogy valami aktuális, gyakorlati jelentőséggel bíró témát mutassak be. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a gazdaság minden ágazatára befolyással volt pozitív vagy negatív téren egyaránt. Célom, hogy részletesen, több szempont alapján bemutassam a hazai szállítmányozói piacot. Egyrészt szeretném megvizsgálni, hogy mennyiben változott a helyzet ezen a területen a csatlakozás után, érezhetően nőtt-e a verseny a piacon. Másrészt pedig szeretném bemutatni, illetve több szempont alapján összehasonlítani ezen terület résztvevőit, a kisés nagy szállítmányozó cégeket. A két szektor összehasonlítását több szálon vezetve képzelem el. Hogyan látják a kis- és nagy
szállítmányozó
cégek
jelenlegi
helyzetét
és
teljesítményét
maguk
a
szállítmányozók, és hogyan értékelik ugyanezt megbízóik. Ennek érdekében összeállítottam két kérdőívet, melyeket e-mail-ben továbbítottam különböző méretű, illetve profilú szállítmányozó cégeknek, valamint potenciális megbízóiknak. Felmérésemet azért a kérdőíves módszerrel végeztem, mert így lehetőségem nyílott számos cég véleményét feldolgozni. Ezúton is szeretném megköszönni azon vállalatok munkatársainak, akik segítségemre voltak, és hozzájárultak szakdolgozatom sikeres megírásához. Szándékomban állt továbbá saját véleményem és gyakorlati helyemen szerzett tapasztalataim alapján először általánosan, majd pedig egy gyakorlati ügyleten keresztül bemutatni a két szektor közt fennálló különbségeket, rávilágítva a kis- és nagy szállítmányozó cégek erősségeire és gyengeségeire. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik tanácsaikkal és hiteles információikkal
segítettek
szakdolgozatom
eredményes
megírásában,
különös
tekintettel külső és belső konzulenseimnek, valamint munkatársaimnak a gyakorlati helyemen.
5
2 A szállítmányozás kialakulása A szállítmányozás a XVII. század folyamán alakult ki. Ez idő tájt a kereskedők és a fuvarozók munkamegosztása lehetővé tette a fuvarozás jogi szabályainak kidolgozását és annak lehetőségét, hogy a fuvarozást fuvarjogi szabályok alapján végezzék. A kereskedő számára az lett az elsődleges szempont, hogy áruinak továbbításához mindig elegendő fuvareszköz álljon rendelkezésére, a fuvarozónak pedig az volt az érdeke, hogy folyamatosan kapjon fuvarozási megbízásokat. Ennek érdekében jöttek létre a fuvarozási ügynökségek, melyek egy-egy körzetben számon tartották a fuvarozásra váró árukat, és rakománnyal látták el a fuvarosokat. Közvetítő szerepet töltöttek be a fuvarosok és a fuvaroztatók között. A fuvarozási ügynökségeknek nem volt saját fuvareszközük, mások járműveivel kellett mások áruit továbbítaniuk. A fuvarozási ügynökségek elvégezték az áruk helyváltoztatásával járó valamennyi feladatot is. Egyeztették az árukat a fuvarlevél adataival, megszervezték a ki- és berakodást, valamint az átrakodást. Házhoz fuvarozták a küldeményeket, kiszámították az árut terhelő illetékeket, beszedték, illetve kifizették a fuvardíjat. A szárazföldi fuvarozás ügynökségeivel egy időben megalakultak a hajózási ügynökségek is. A hajózási ügynökségek gondoskodtak a tengeri kikötőbe érkező áruk továbbításáról és a hajótér megszerzéséről. A tengeren érkezett árukat szerződéses fuvarozókkal szállíttatták tovább. Közvetítő szerepük volt az árutulajdonosok, a hajózási vállalkozók és a szárazföldi fuvarosok között. Elvégezték a rakodási feladatokat, raktáraikban átmenetileg tárolták az árut, kiállították a tengerhajózási okmányokat, és megkötötték a biztosítási szerződéseket. A XIX. században létrejöttek az első vasútvonalak, majd rövid idő alatt behálózták és összekapcsolták az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi körzeteket. Jelentősen megnövekedett a különböző üzemekben a termékek gyártása, így az áruknak piacot kellett találni. A vállalkozók között verseny alakult ki, az árukat sürgősen el kellett fuvarozni, hogy minél előbb értékesíthetők legyenek. Fontos tényezővé vált a gyorsaság, és egyre több szakértelemre volt szükség annak eldöntéséhez, hogy milyen fuvareszközzel, melyik útvonalon továbbítsák az árukat. A helyes választás idő- és pénzmegtakarítást jelentett. Ebben segítettek a megbízóknak a szállítmányozók. 6
Azok a vállalkozók váltak szállítmányozóvá, akik megbízójuk helyett megszervezték az áruk továbbítását. A szállítmányozás a fuvarozási és hajózási ügynökségek tevékenységéből fejlődött ki. A szállítmányozók sem rendelkeztek saját fuvareszközökkel., hanem közvetítő szerepet töltöttek be a megbízók és a fuvarozók között. A szállítmányozónak többféle lehetőség közül kellett kiválasztania azt a fuvarozót és azt az útvonalat, amely a legalkalmasabb az adott küldemény biztonságos és gazdaságos továbbítására. Mindezek
elvégzéséhez
a
szállítmányozónak
széleskörű
közlekedés-földrajzi
ismeretekkel kellett rendelkeznie, valamint ismernie kellett a különböző fuvarozók díjszabásait. Tájékozottnak kellett lennie az átrakási lehetőségekről, azok költségeiről, meg kellett szerveznie a több közlekedési ágon történő fuvarozásokat, pl. hajón, közúton és vasúton. Annak érdekében, hogy a feladatok zavartalanul működhessenek, szerződéses kapcsolatokat kellett kiépítenie más szállítmányozókkal, akik az ő megbízásából működtek közre az egyes részfeladatok lebonyolításában. A kapitalizmus idején a szállítmányozók tőkés vállalkozókká váltak. Céljuk elsősorban a nyereség növelése volt, de tudták, hogy a nyereséges üzletvitel alapja a magas szakmai színvonal és a kifogástalanul végzett munka. A szállítmányozók közötti üzleti versenyben csak az tudott boldogulni, aki elnyerte és meg is tartotta megbízói bizalmát. A szállítmányozók a szolgáltatások bővítésére és a megbízói igények teljes kielégítésére törekedtek. A megbízók számára hasznos volt a magas színvonalú szállítmányozói szolgáltatások igénybevétele,
mert
nem
kellett
fuvarszervezési
ügyekkel
foglalkozniuk,
a
szállítmányozó minden feladatot elvégzett. A szállítmányozás virágzó üzletággá fejlődött, a speditőrök száma pedig gyorsan növekedett. A fuvarpiacon előnyösebb helyzetben voltak a nagy szállítmányozási cégek. Mivel az általuk diktált versenyfeltételeket a kis szállítmányozók nem tudták teljesíteni, fokozatosan tönkrementek vagy beolvadtak a nagyvállalatokba. Európában nemzetközi tőkével rendelkező szállítmányozási világcégek jöttek létre. A rohamos fejlődés 7
szükségessé tette, hogy a különböző államok részletesen előírják a mindenkire vonatkozó
egységes
szállítmányozási
szabályokat.
Ezeket
a
szabályokat
a
„Szállítmányozási Feltételek”-ben rögzítették. 1926-ban megalakult a szállítmányozók nemzetközi érdekképviseleti szervezete a FIATA. Működése során meghatározta az „Általános nemzetközi szállítmányozási feltételeket”,
amely
mintaként
szolgált
az
európai
országokban
működő
szállítmányozók üzleti feltételeinek kidolgozásához. Magyarországon a második világháború előtt virágzó szállítmányozási élet folyt. Ebben az időszakban a külföldi érdekeltségű cégek voltak a meghatározóak, de emellett a kis, magántulajdonban levő cégek is jelen voltak a piacon. Az államosítási folyamat a szállítmányozást is érintette, mivel 1948-ban létrejött a Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat (MASPED), amely mint állami vállalat, az állami külkereskedelem tevékenységével összefüggő szállítmányozási feladatokat látta el. Ennek pedig az lett a következménye, hogy szállítmányozási cég
a piacon tevékenykedő többi
kénytelen volt tevékenységét megszüntetni, mert elvesztette
megbízóit. A MASPED kezdetben csak fuvarozói feladatokat végzett, majd később tevékenységi körébe került a tengerentúli és a tőkés országokkal kapcsolatos forgalom, valamint a fuvarlevél-felülvizsgálat. A vállalatok egyre nagyobb önállóságot kaptak, amely lehetővé
tette
saját
üzletpolitikájuk
kialakítását,
mely
a
szállítmányozási
tevékenységben is változásokat eredményezett, mert a piaci helyzet bővülésével új fuvarozók, nemzetközi szállítmányozók és szolgáltatók felkutatását tette lehetővé. A külkereskedelmi
ügyletek
lebonyolításában
ebben
az
időben
a
MASPED
monopolhelyzetbe került. Ennek megszüntetése érdekében a Közlekedési Minisztérium támogatásával 1972-ben a Győr – Sopron – Ebenfurti Vasút (GySEV) részeként létrehozták a Nemzetközi Konténer Szállítmányozási Igazgatóságot (RAABERSPED), amely munkája során szerzett szakmai ismereteinek növelésével komoly piaci kapcsolatokat épített ki, 1983-tól pedig teljes körű szállítmányozási jogot kapott. Ezzel egy időben a MASPED szintén megszerezte a teljes körű szállítmányozói jogot.
8
A többi fuvarozóvállalat részleges szállítmányozási joggal rendelkezett és a Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt állt. Ilyen jogokat kapott a MÁV, a Győr – Sopron – Ebenfurti Vasút, a HUNGAROCAMION, a VOLÁN vállalatok, a MAHART és a MALÉV is. 1982-ben
a
MASPED
és
a
HUNGAROCAMION
társulást
hozott
létre
HUNGAROSPED néven konténeres és közúti forgalom nemzetközi lebonyolítására. A szervezetek egyre nagyobb száma szükségessé tette, hogy létrehozzák a Magyar Szállítmányozók Szövetségét, amely koordináló és érdekképviseleti feladatokat látott el, és lát el a mai nap is. Magyarország Európai Közösséghez való társulása szükségessé tette, hogy a szállítmányozásra vonatkozó szabályait korszerűsítse, mert a privatizáció következtében kialakuló szervezeti változások (nagyvállalatok helyett kisvállalatok) megkövetelték, hogy a fuvarozási és szállítási feladatokat ahhoz értő szállítmányozónak adják át. 1990-ben a Magyar Szállítmányozók Egyesülete kiadta a „Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek”-et, amelyben a szállítmányozók kötelességeit és feladatait szabályozta. 1991. január 1-jétől a gazdálkodó egységek alanyi jogon végezhetnek szállítmányozást, csupán bejelentési kötelezettségük van. [Hodosyné Hideg Annamária: Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek III., 1993]
9
3
1
A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása
A szállítmányozást a mai jogi szabályozás szerint a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ptk. 514. § (1) Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. Ptk. 515. § (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia. Ptk. 515. § (2) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az ő költségére és veszélyére köteles a szállítmányozó azt végrehajtani. Ptk. 516. § (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. Ptk. 516. § (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért
közvetlenül
nem
felel;
ha
azonban
a
más
szállítmányozó
igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak. Ptk. 517. § (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri.
1
Kivonat a Polgári Törvénykönyvből
10
Ptk. 518. § (1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti. Ptk. 518. § (2) A szállítmányozót illeti az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat. Ptk. 519. § (1) A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a birtokában levő okmányok révén rendelkezik. Ptk. 519. § (2) A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős. Ptk. 520.
§
(1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a
küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. Ptk. 520. § (2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha: a) Maga fuvarozta a küldeményt, vagy b) A küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve továbbította, és a kár ennek során keletkezett. Ptk. 520. § (3) A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kell adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött.
11
4 A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban 4.1 A KKV és a nagyvállalatok fogalma A kis- és középvállalkozás 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatot jelent, melyen belül a következő kategóriák különböztethetők meg: •
9 vagy annál kevesebb főt foglalkoztató mikro vállalkozások,
•
10 és 49 fő közötti alkalmazotti létszámú kisvállalkozások,
•
50 és 249 közötti főt foglalkoztató középvállalkozások.
A 250 vagy annál nagyobb számú munkaerőt alkalmazó vállalkozás már a nagyvállalat kategóriába sorolható. Létezik azonban a vállalkozások meghatározásának egyéb kritériumokra is kiterjedő, részletesebb formája is, az Európai Bizottság ajánlása szerint például egy közepes méretű vállalkozás éves árbevétele kevesebb, mint 40 millió euró (kb. 10 milliárd Ft), éves mérlege pedig nem haladja meg a 27 millió eurót (kb. 6,750 milliárd Ft). Az alábbi táblázat összefoglalja a mikro-, kis-, és középvállalkozások meghatározását jelentő adatokat. A táblázatból jól látható, hogy a magyar szabályozás már harmonizál az Európai Unióval. 1. sz. táblázat: EU
Magyaro.
Alkalmazottak Mikro
-10 fő
-10 fő
Kis
10-49 fő
10-49 fő
Közép
Nagy
50-249 fő 50-49 fő 250- fő
250- fő
EU
Magyarország
EU
Forgalom
Nettó árbevétel
Mérlegfőösszeg
-7 millió €
-700 millió Ft
-5 millió €
-4000 millió
-27 millió
-2700 millió
Ft
€
Ft
4000- millió
27- millió
2700- millió
Ft
€
Ft
-40 millió € 40- millió €
Forrás: www.eutanfolyam.hu
12
Magyaro.
-500 millió Ft
2. számú táblázat: 2005. január 1-től életbe lépett rendelet alapján a vállalkozások meghatározása a következőképpen módosult: Maximális létszám
Nettó árbevétel
Mérleg főösszeg
Mikro
10 fő
2 millió €
2 millió €
Kis
50 fő
10 millió €
10 millió €
Közép
250 fő
50 millió €
43 millió €
Nagy
250 fő felett
50 millió € felett
43 millió € felett
Forrás: Román Zoltán: A kisvállalatok helyzete és segítésük az Európai Unióban, 2004.
4.1.1 A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban •
Az összes hazai vállalkozás 99,9%-át teszik ki (az EU-ban 99,8%).
•
Foglalkoztatási arány: 67,4% (az EU-ban 69,7%).
•
A hozzáadott értékből való részesedés: 48,9% (az EU-ban 51,8%).
•
Export-részesedés: 18,9% (az EU-ban 20%).
4.1.2 Vállalkozások összetétele A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége, 96,5%-a mikro- vállalkozás. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2,8%, az 50-249 fős középvállalkozásoké 0,6%. A legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok száma mindössze 1106, ami az összes működő vállalkozásnak csak 0,1%-a. Az EU-ban kissé kiegyenlítettebb a helyzet, ahol a mikro vállalkozások súlya 84,1%, a kisvállalkozások aránya 5,9%, a középvállalkozásoké 0,8%. A nagyvállalatok az összes működő
vállalkozások
0,2%-át
teszik
ki.
Érdekes
azonban,
hogy
míg
a
nagyvállalatokhoz a foglalkoztatottak egyharmada, a mikro- és a kisvállalatokhoz összesen csupán kétharmaduk tartozik.
4.2 Az EU csatlakozás hatása a KKV és a nagyvállalatokra A KKV szektorban az EU csatlakozás után számottevően erősödött a verseny mind a belföldi, mind pedig a külpiacokon. Összességében a kis- és középvállalkozások üzleti helyzete az EU csatlakozás következtében kis mértékben romlott. A külföldi tulajdonú és a nagyobb méretű cégek körében kedvezőbben alakult az üzleti helyzet az EU csatlakozás hatására. Magyarország uniós tagsága a kis- és középvállalkozásoknál nem 13
nehezítette meg számottevően az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmet.
4.2.1 KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban Az Unióban évente mintegy kétmillió vállalkozás indul, melyek közül igazi növekedésre csak nagyon kevés képes. A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a modern piacgazdaságban. Különösen jelentős hozzájárulásuk a nemzeti össztermékhez és az új munkahelyek létesítéséhez. Nemzetgazdasági súlyuk erősödését bizonyítja, hogy a foglalkoztatottak mintegy 3/4-e jelenleg a KKV-nál tevékenykedik, így a gazdaság folyamatosan fejlődő szektorát képviselik. A KKV-k az európai vállalatok 99%-át teszik ki, számukat és főbb adataikat az alábbi táblázat szemlélteti (2003). A táblázatból jól látható, hogy annak ellenére, hogy az összes vállalattípuson belül a mikro vállalkozások száma 92% fölötti, addig összesített GDP-jük átlagosan mindössze 20,5%, a teljes KKV szektoré 51,7%, a nagyvállalatoké 48,3%. 3. számú táblázat: KKV Vállalatok száma (ezer) Foglalkoztatottak száma (ezer) Vállalatonként átlagosan foglalkoztatottak száma Vállalatonkénti forgalom (ezer €) Hozzáadott érték vállalatonként (ezer €)
KKV
Nagyvállalat Összesen
Mikro
Kis
Közép
összesen
17820
1260
180
19270
40
19310
55040
24280
18100
97420
42300
139710
3
19
98
5
1052
7
440
3610
25680
890
319020
1550
120
1180
8860
280
126030
540
40
60
90
55
120
75
Hozzáadott érték a foglalkoztatottakra vetítve (ezer €) Forrás: Observatory of European SMSs (European Commission, 2003)
14
4.3 KKV-k és nagyvállalatok Magyarországon A piacgazdaság kiépülésének idején jelentősen nőtt a vállalkozások száma Magyarországon. Míg 1989. végén 360 ezer vállalkozás működött az országban, addig 2004. végén már 1.200 ezer vállalkozást regisztrált a KSH. A bejegyzett vállalkozásokból 872 ezer volt a működők száma, amely másfél évtized alatt a duplájára nőtt. Ez a rendkívül dinamikus növekedés különböző módon hat a kis- és nagyvállalatok számbeli megoszlására, valamint a nemzetgazdaság teljesítményére. A különböző nagyságú vállalatcsoportok között meglehetősen eltérő fejlődési tendenciák mutathatók ki. A 250 fő fölötti foglalkoztatottal működő nagyvállalatok száma csökken, azonban a kis- és középvállalkozások száma folyamatosan nő, a legdinamikusabb növekedés pedig a mikro-vállalkozásokon belül figyelhető meg. Magyarországon sajnos nincsen elegendő erőforrás a fejlődéshez, így a magyar vállalati szerkezet jelentősen el van maradva az unióstól. A gyorsabb fejlődéshez jelentős külső forrásra lenne szükség, így a nemzetgazdaságnak azok az
ágazatai fejlődnek
dinamikusabban, amelyeknél jelentősebb komparatív előnyt remélnek a külföldi tőkebefektetők.
15
4. számú táblázat: Működő (és regisztrált) gazdasági szervezetek száma Magyarországon:
Mikro váll. 2004. vége
év
Vállalkozás összesen Ebből gazdasági társaság Ebből kft. Ebből rt. Gazdasági szervezetek száma összesen Forrás: KSH
Kisváll.
Középváll
Nagyváll
0 fős és ismeretlen létszámú
1-9 fős
10-49 fős
50-249 fős
250 fő felett
Összesen
229603
608539
27925
4947
942
871956
119194
229383
24719
4551
926
378773
51120 505
107521 967
20649 954
3521 926
475 436
183286 3788
302020
614907
33697
8345
1352
960321
Magyarországon a vállalkozások számát tekintve meghatározóak a kis- és középvállalkozások, így jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a működő vállalkozások aránya növekvő. A vállalkozások több mint 60%-a alkalmazott nélküli, egyharmada pedig mikro vállalkozás. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. Területi megoszlásukat tekintve a legtöbb működő vállalkozás Budapesten és Pest megyében található. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás
jellemzi,
valamint
jóval
nagyobb
mértékben
részesednek
a
foglalkoztatásból, mint az árbevételből. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagy. A KKV szektor versenyképesség tekintetében egyértelműen hátrányban van a nagyvállalatokkal szemben, termelékenysége alacsonyabb, a technikai fejlődésben kisebbek a lehetőségei.
16
4.3.1 A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása Egy állam gazdasági teljesítményének és versenyképességének megállapításához használt legáltalánosabb mutató a GDP, így a vállalatok összehasonlításának jó alapja lehet a GDP-hez való hozzájárulásuk mértékének összehasonlítása. 5. számú táblázat: GDP-hez való hozzájárulás megoszlása % Mikro-vállalat
11,8
Kisvállalat
8,6
Középvállalat
23,9
Nagyvállalat
55,7
Forrás: Kiss Katalin: Tanácsadás a kis- és középvállalatok esetében az EU csatlakozással kapcsolatban, Humánpolitikai Szemle, 2003/7-8.,38-49.o. A táblázat jól mutatja, hogy a hazai KKV szektor termelékenységének a nagyvállalatokéhoz
viszonyított
lemaradása
meglehetősen
nagy,
gazdasági
teljesítményük összességében nem éri el a nagyvállalatokét. 6. számú táblázat: A KKV-k nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége, % Magyarország
19 európai ország
Mikro-vállalat
36
35
Kisvállalat
36
65
Középvállalat
56
91
Nagyvállalat
100
100
Forrás: Magyar Gazdaságelemző Intézet, Observatory of European SMEs A táblázatból jól látható, hogy a mikro-vállalatok az európai országokban hasonló fejlettségi szintet mutatnak, mint Magyarországon, azonban a kis- és középvállalatok
17
jelentős mértékben fejlettebbek, mint magyarországi társaik. Az európai középvállalatok megközelítik az európai nagyvállalatok teljesítményét. A nagyvállalatok működésére gyakran jellemző, hogy kisebb egységekre tagozódnak, így ki tudják használni a kis méret előnyeit is. A KKV vállalatok számát és az általuk foglalkoztatottak létszámát közvetve növelik maguk a nagyvállalatok, mivel tevékenységük egyre nagyobb részét kihelyezik, és kis- illetve közepes vállalatokkal végeztetik el. A nagyvállalatok méretéből adódó versenyelőny így kiegészül speciális ismeretekkel, rugalmassággal és alacsonyabb adminisztrációs költségekkel. A KKV szektorra ez pozitívan hat, mert ezáltal nő a foglalkoztatottság, azonban hátrányos is, mert egyre inkább kiszolgáltatottá válnak a nagyvállalatoktól. A hazai nagyvállalatok fejlődését az is elősegítette, hogy a tulajdonosok elegendő tőkeerővel rendelkeztek az eszközállomány fejlesztésére, és a működési feltételek megteremtésére. A kis- és középvállalatokról ugyanez nem mondható el, ugyanis fejlődésük csak akkor gyorsult fel, amikor a hazai pénzügyi feltételekben is érezhető javulás következett be. A különböző nagyságú vállalatok működéséhez ma még nem azonosak a versenyfeltételek.
4.3.2 Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál A magyar kis- és középvállalkozások (KKV) életében a logisztika központi szerepet játszik, hatalmas költségtényezővel, bár a logisztikai szemléletmód ezeknél a cégeknél még nem alakult ki teljes mértékben. A cégek összköltségük ötödét logisztikára költik, tudatos tervezéssel azonban ezt az összeget jelentősen lehetne csökkenteni. A logisztikai szemlélet a multinacionális nagyvállalatoknál már kialakult, a hazai KKVk esetében azonban még nem. A KKV-k tevékenységére az jellemző, hogy azokat a folyamatokat sem kezelik logisztikai jellegű tevékenységként, amelyek szorosan összefüggnek az anyagok és áruk áramlásával. A legtöbb KKV esetében csak a raktározás és a fuvarozás jelenti a logisztikát. A multinacionális vállalatok rendelkeznek a kellő tudással, know-how-val, tudatosan alakítják logisztikai folyamataikat, a hazai KKV-k azonban még nincsenek birtokában a
18
boldoguláshoz szükséges tudásnak, mindent a saját bőrükön kell megtapasztalniuk, sokszor nagy anyagi áldozatokat, kockázatokat bevállalva. A nagyvállalatok rájöttek arra, hogy bizonyos tevékenységeket, logisztikai folyamatokat ki kell szervezniük a cégből, mert ezzel költséget takarítanak meg úgy, hogy a hatékonyságuk ezáltal nem romlik. A kisvállalatoknál nem jellemző, hogy a raktározást, vagy egyéb tevékenységeket kiszerveznek. A magyar KKV-k esetében a költségek meghatározó szerepet játszanak, és a jövőben tudatosan kell tervezniük minden apró részletet, ha életben akarnak maradni. [Sokat spórolhatnának a logisztikán a cégek - www.magyarkozlekedés.hu 2006.08.01] 1. számú grafikon:
A logisztikai szolgáltatások piacának megítélése (%) a szolgáltatók többsége kínál magas színvonalú szolgáltatást, de az ár a meghatározó a választásnál nincs igazi kínálati verseny
30
nincs sem kínálati, sem szolgáltatói verseny nincs információ a piacról
61
6 0 3
Forrás: Tranzit, 2006. október, VIII. évfolyam
19
sok szolgáltató kínál magas színvonalú szolgáltatást, van kínálati verseny
4.3.3 A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai A hazai gazdaság helyzetét a nagyvállalatok döntő többsége borúsen látja, csak kevesen számolnak változatlan esélyekkel. Saját vállalkozásuk kilátásait a cégek 39 százaléka kedvezőtlenül értékeli, kifejezetten pozitív jövőre való kilátás pedig csupán 23 százalékukat jellemzi. A hazai piacain kevés nagyvállalat vár élénkülést, rövid távon azonban minden második vállalkozás stabilitással számol. A hazai nagyvállalatok a működési feltételek szigorodása mellett is fejlesztenek, a beruházási aktivitásuk jelentősen növekszik. A KKV szektor jellemzően negatívan értékeli gazdasági helyzetét. Az ország helyzetében rosszabbodó feltételektől tart a KKV-k kétharmada, javulást mindössze csekély hányaduk remél. Saját vállalkozásuk fejlődési esélyeit rosszabbodónak ítéli a cégek mintegy fele, változatlannak 34 százalékuk. A tevékenysége bővítését tervező vállalkozások aránya jelentősen nőtt. Exportpiacain rövid távon a vállalatok döntő többsége nem vár változást, bővülő értékesítésre pedig nagyon kevesen látnak esélyt. A hazai vállalatok beruházási aktivitása növekvő tendenciát mutat, a vállalatok mintegy fele tervezi eszközparkja bővítését. A nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban mozdult el a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és csökkenőre váltott. Április óta a cégek növekvő aránya az év második felére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel számol. A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásai a romló versenyképességgel, a költségnövekedés
hátrányos
következményeivel
indokolhatók.
Bár
a
külföldi
értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, és a határon túli rendelések állománya magas, a nagyvállalatok több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol. A külpiaci értékesítési lehetőségek javulása, az EU nagygazdaságainak fokozatos élénkülése miatt a nagyvállalatok egyharmada exporttevékenysége kiterjesztését, fele pedig annak stabilitását feltételezi.
20
A KKV-k körében erősödnek a versenyhelyzet élénkülésével kapcsolatos aggodalmak. A kis-és középvállalatok többsége a belföldi piacra termel, illetve ott nyújt szolgáltatást, és ezen vállalatok egyharmada a belföldi kereslet csökkenésétől tart. A külpiaci kereslet élénkülése a középvállalatokra hat kedvezően, a kisvállalatok többsége számára az exportpiacok továbbra is elérhetetlenek. A kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony, mert kevés a rendelkezésükre álló felhasználható pénzösszeg. A nem kielégítő piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek döntő többsége egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását. A növekvő infláció hatására a vállalatok áremelési szándéka nem változott, a cégek értékesítési áraikat 2,5-3 százalékkal tervezik növelni. A visszafogott áremelési szándék a külső és belső piacok kínálati jellegével és az erős versenyhelyzettel áll összefüggésben. (www.napi.hu – 2006.07.31.-Sokkal pesszimistábbak lettek a hazai KKV-k) Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EU csatlakozás a nagyvállalatok helyzetét nem nehezítette meg jelentősen, azonban a kicsikét annál inkább. Az EU csatlakozás pozitív illetve negatív hatásairól a későbbiekben még részletesebben kitérek a szállítmányozási piac jellemzésekor.
21
5 A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel A kis és nagy szállítmányozó cégek sajátos tulajdonságairól átfogó képet kaphatunk, ha megvizsgáljuk a két szektort SWOT analízis segítségével. 7. számú táblázat:
Erősségek
Kis szállítmányozók
Nagy szállítmányozók
Partnerek kiválasztásának rugalmassága
Tőkeerő
Kreativitás, többlet tudástartalom Gyors reakció Nagyfokú egyéni szerepvállalás Egy ügyintéző irányítja az egész folyamatot Szoros kapcsolat a cég és az ügyfél között
Magas beruházási hajlandóság Profitközpontú gondolkodás Szigorú irányítás Hálózatműködtetés Hatékony ellenőrző rendszer
Szolgáltatás egyedi jellege Helyszíni jelenlét A tulajdonos és a vezető személye általában
Alacsonyabb árakat tud kínálni a megbízóknak
egybeesik A kis létszám miatt jobb kapcsolat a munkatársak között-kölcsönös segítségnyújtás Magasabb a kiszolgálási színvonal
A szerző saját szerkesztése
22
Nagyobb hatókör, szélesebb földrajzi lefedettség, nagyobb a szállítási variáció lehetősége Nagy járműparkkal rendelkeznek
8. számú táblázat: Kis szállítmányozók Gyengeségek
Nagy szállítmányozók
Szűk földrajzi terület
Az ügyintézők nem látják
lefedése
át az egész folyamatot, mert csak
Tőkehiány
részfolyamatokat végeznek
Alacsony beruházási
Egyéni érdekek hiánya
hajlandóság Lassú reakció Hálózati működés hiánya Elhúzódó döntési folyamat Egy-egy területre specializálódás
Gyakori menedzsment váltás
Nem a profit az elsődleges szempont, hanem a
Nagyfokú bizonytalanság
megbízások számának Alacsonyabb a kiszolgálás
gyarapítása
minősége Nem mindig tud a nagyok áraival versenyezni Járműpark hiánya
„Sémák szerint dolgoznak” Személytelenebb kapcsolattartás=> hiba esetén partnerelvesztés nagyobb lehetősége
A szerző saját szerkesztése
23
9. számú táblázat: Lehetőségek
Kis szállítmányozók
Nagy szállítmányozók
Új piacokra való belépés
Nemzetközi hálózat kiszélesítése
Stratégiai szövetségek
További piacokra való
létesítése
belépés
Szolgáltatások bővítése
Multinacionális vállalatok teljes körű logisztikai
Tevékenységi kör
kiszolgálójává válni
kiszélesítése
a globalizáció kedvező hatásainak kihasználásával
Veszélyek
Új piaci és
Nagy méretük miatt nehéz
versenyfeltételek
a szervezet működését irányítani, ezért nagyobb a
Növekvő verseny, új
hibák elkövetésének
versenytársak
lehetősége
Külföldi tulajdonban lévő multik versenyelőnye Szigorúbb minőségi követelmények Új EU-s szabványok A szerző saját szerkesztése A táblázatokat összefoglalva véleményem szerint a kis szállítmányozó cégek legfőbb erősségét
a
maximális
ügyfélkiszolgálás
jelenti,
a
hatalmas
versenyhelyzet
következtében ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy ügyfeleik egyetlen kérésére is nemet mondhassanak, mert ha ezt mégis megteszik, könnyen elveszíthetik már meglévő ügyfeleiket. A hatékony ügyintézéshez és vevőkiszolgáláshoz lényeges szempont, hogy egy kis szállítmányozó cég ügyintézője nem csupán a folyamat egy 24
részét, hanem az egészét átlátja. A cég munkatársai egymás között gyakran megbeszélik a felmerülő problémákat, segítenek egymásnak, így nem borul fel a rend cégen belül, ha egy munkatárs szabadságra megy egy kis időre. A folyamaton belül ugyanaz a személy adja ki a megbízónak az ajánlatot, ő bonyolítja le a tengeri, vasúti, közúti forgalmat, intézi a vámkezelést, ellenőriz és számláz, így övé a felelősség és a dicsőség egyaránt. Bár egy kis szállítmányozó cég nem mindig rendelkezik saját raktárral, járműparkkal és nemzetközi ügynökhálózattal, mégis mindig megtalálja a legmegfelelőbb alvállalkozót, hiszen alapvetően ez a saját érdeke is. Nagyon jól kell, hogy ismerje nem csak a hazai, de a külföldi fuvarpiacot is, hiszen nem egyszer szorul rá, hogy külföldi alvállalkozóval is dolgozzon. A kicsikkel ellentétben a nagy szállítmányozó cégeknél a részismeretek a jellemzők. Ezalatt azt értem, hogy az alkalmazottak nem látják át a folyamatokat, nem ismerik egymás munkáját, és ez azt eredményezi, hogy az egész rendszer lelassul, és bizonytalanná válik. Az árversenyben a nagyok kétségtelenül felülkerekednek a kicsiken, de a megbízónak nem biztos, hogy mindig ez a döntő szempont. Sokan fontosnak tartják a költségminimalizálás mellett a színvonalas kiszolgálást is. A nagyobb szállítmányozó cégek előnyben vannak tehát pénzügyi helyzetüket tekintve, és így könnyebben finanszírozzák az esetleges változtatásokat, fejlesztéseket is, ami azt eredményezheti, hogy ezen a területen a kicsik nem tudják velük felvenni a versenyt. A
nagy
szállítmányozó
cégeknél
megfigyelhető,
hogy
az
egész
folyamat
részfolyamatokra bomlik. Nem mindenhol azonosan, egyes cégeknél például a tevékenységi köröket osztják fel egymás között a munkatársak. Ez azt jelenti, hogy A munkatárs a raktározásért felelős, B a fuvarozásért, C pedig a vámkezelésért. Egy másik felosztási mód lehet, hogy régiók szerint felosztják partnereik körét, pl A munkatárs intézi a távol-keleti hajózást, B munkatárs az indiait, C pedig a kanadait. Ezekben az esetekben a cég munkatársai csupán saját feladatkörükhöz értenek, és nem látják át az egész folyamatot. A feladatok ilyenfajta megosztása pedig gyakori hibázási lehetőségeket szül, a vállalat nagy mérete miatt nehéz a tevékenységeket összehangolni. A munkatársak egy séma szerint elvégzik feladataikat, azonban személyesen nem érdekeltek abban, hogy megtartsák a cég megbízóit, hiszen úgyis van belőlük rengeteg. 25
6 A kis és nagy szállítmányozó vállalatok piacainak vizsgálata
6.1 A logisztika szerepe a magyar gazdaságban Az európai áruszállítás az utóbbi időben rohamos növekedésnek indult, az előrejelzések szerint
pedig
2015-ig
akár
a
duplájára
is
nőhet.
Az
EU
kibővítésének
következményeként a kelet-európai piac átalakulása várható. A tömegáru stagnál, a fogyasztói javak aránya növekszik., a küldemények száma nő, méretük azonban csökken. Az Európai Unió frissen csatlakozott tagállamaiban háromszor akkora ütemben fejlődik a gazdaság, mint Nyugat-Európában, ez pedig a logisztikai piac fejlődését eredményezi. Az eladói piac vevői piaccá alakult át, melyet szélesebb kínálat és színesedő kereslet jellemez, a piacon pedig ezek kiszolgálása a cél. Az iparban és a kereskedelemben növekedett a logisztikai költségek jelentősége. A szállítmányozónak egyre nagyobb szállítási távolságokat legyőzve kell egyre kisebb küldeményeket gyorsabban, és magasabb szolgáltatási színvonalon megszervezni. A vevők maximális színvonalon történő kiszolgálása az elsődleges cél. Az üzleti folyamatokat az ügyfelek igényeihez kell alakítani. A logisztika és a szállítmányozás az anyag-áru folyamatok vezérlőjévé és kiszolgálójává válik. A piacon nemcsak a nagy speditőröknek van helye, hanem a közepeseknek és a kicsiknek is. Közöttük a kooperáció fontos és szükséges, sőt, a közös érdek közös vállalkozásokat hozhat létre. Kétségtelen, hogy a szállítmányozás megerősödött az utóbbi időben, és a kereskedelem és az ipar mellett „harmadik erővé” vált a gazdaságban. [A logisztika a gazdaság meghatározó ereje lett; www.mfor.hu , 2004. november 26.]
26
6.2 Az EU csatlakozás hatása a kis és nagy szállítmányozó cégekre 2004-től Magyarország is teljes jogú tagja az EU-nak, ami nagy kihívást jelent az országnak. Az egyes országokban akkor lehet nagyobb jólétet elérni, ha kinyitják a határokat, s teret engednek a szabad kereskedelemnek. Az EU szabadságjogaihoz a személyek szabadságán túl hozzátartozik a szolgáltatások, a tőke és az áruforgalom szabad áramlásának joga is. Ha ezzel megfelelően élnek, Európa a jelenleginél is jobban fejlődhet. Magyarország Európa szívében nagy áruforgalmat bonyolít le, ami számos előnnyel és különböző nehézségekkel is jár. A globalizáció gyorsan terjed és erősödik világszerte, és ebből nagy előnyökhöz juthat a közlekedés és a szállítmányozás. Azok a cégek, amelyek a fejlődést figyelmen kívül hagyják, képtelenek lesznek profitot húzni az EU tagságból származó előnyökből, s előbb-utóbb lemaradnak a piaci versenyben. Azok a nyugat-európai szállítmányozási vállalatok, amelyek az Európa Unióhoz való csatlakozás után nem tudtak alkalmazkodni az új környezethez, ma már nem léteznek. Az Európai Unió kelet-európai bővítése fontos tényezőként szolgált, hogy a térségben dinamikusan fejlődjön a szállítmányozói piac. 2007-ig évente mintegy 9 százalékos növekedést várnak a szakemberek a régió logisztikai piacán. Különösen Magyarországon és Szlovákiában számítanak jelentős fejlődésre. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy ezekben az országokban jellemzőbb a nagy értékű áruk fuvarozása és raktározása. Magyarország uniós taggá válása sok problémát okozott a hazai cégek számára. Nagy vámbevételek estek ki, mivel nem volt alvállalkozó, akinek fizetni kellett, hanem a cég saját munkatársai végezték el az ehhez kapcsolódó feladatokat. Ez a kiesés hatássel van az adózás előtti profitra is. További problémát jelent, hogy a csatlakozás után felgyorsult az élet, és annyira nőttek a követelmények, hogy azokat nem lehet megjeleníteni a magasabb szolgáltatási színvonalban. A csatlakozás azonban nemcsak nehézségeket hozott, hanem előnyöket is: gyorsabban szervezhetőbbé váltak a nemzetközi járművek, mert nem kell beleszámítani a kiszámíthatatlan határvárakozásokat. Továbbá nagy előnyt jelentene a szállítmányozó 27
cégeknek, ha Magyarország minél előbb az euróövezetbe tartozna, mivel így megszűnnének az árfolyamkockázatok.
6.3 Saját kérdőív kiértékelése A szállítmányozó piac vizsgálata csak akkor lehet teljes körű, ha maguktól az érintett szállítmányozó cégektől kapunk valós információkat a témával kapcsolatban. Annak érdekében, hogy részletes, és valós képet kapjak a jelenlegi piaci helyzetről, összeállítottam
egy kérdőívet,
melyet
továbbítottam
30
db
kicsi,
közepes,
multinacionális; gyűjtő, nemzetközi, illetve légi szállítmányozással foglalkozó céghez. A vállalatok maximális segítőkészségükről tettek tanubizonyságot, amit az is jól bizonyít, hogy az általam kiválasztott cégek 40 %-a, azaz tizenketten visszaküldték a részemre a kitöltött kérdőívet. Szerencsés helyzetben vagyok, mert méret és tevékenység tekintetében is minden kategóriából kaptam vissza kérdőívet, ami még pontosabbá, és érdekesebbé teszi az elemzést. Kitöltötték mikro-, kis-, és közepes szállítmányozók, légi, gyűjtőáru, illetve nemzetközi szállítmányozással foglalkozó vállalatok. Kérdőívemet igyekeztem oly módon összeállítani, hogy a válaszokból egyértelműen kitűnjön a kis –és nagyobb szállítmányozó cégek közti erőbeli különbség. Válaszokat kerestem arra vonatkozóan, hogy az EU csatlakozás milyen irányba befolyásolta a cégek helyzetét, illetve hogy fokozódott-e a verseny 2004. május 1. óta. A felmérés alapján a cégek 70 %-a vélekedett úgy, hogy befolyásolta a cég piaci helyzetét az EU csatlakozás. Érdekes tény, hogy a maradék 30 %-ba csupán 0-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások tartoznak, melyek az ezredforduló után alakultak. Bizonyára az lehet a magyarázata hogy nem érintette őket hazánk EU taggá válása, hogy maguk is a csatlakozás előtt nem sokkal kezdték meg tevékenységüket, és nem tapasztalták meg a 80-as 90-es évek piaci helyzetét. A cégek 75 %-a vélekedett úgy, hogy az EU csatlakozás negatív hatással volt piaci helyzetükre. Többen ezt a negatív hatást konkrét példákkal is alátámasztották, mint például, a csatlakozás jelentős piaci vesztést okozott. Az EU-hoz történő csatlakozás
28
hatására nőtt az árverseny, a közúti fuvarok a fuvarozók és felhasználók piacává váltak. Szintén hátráltató tényezőt jelent, hogy könnyebbé váltak a körülmények és a feltételrendszer a szállítmányozás területén ( például: költségmentessé vált a nemzetközi áruszállításhoz a tevékenységi engedély kiváltása, megszűntek a határon és vámon történő várakozások, más nemzetiségű fuvarozók közlekedési engedély nélkül fuvarozhatnak Magyarország területéről, illetve területére ), így a fuvareszközök száma megsokszorozódott, ezáltal pedig jelentősen nőtt a verseny. A csatlakozás pozitív hatásaként Magyarország kedvező földrajzi fekvését említeném meg, mivel négy nem Uniós szomszéddal bír, ezáltal megnövekedett igény merül fel a logisztika területén a cégek szolgáltatásai iránt. A megkérdezettek 83 %-a gondolja úgy, hogy a csatlakozás óta jelentősen nőtt a verseny a szállítmányozói piacon. Számos cégnek, általában véve a nagyobbaknak, a verseny fokozódása húzóerőként hatott, és arra motiválta őket, hogy tovább fejlődjenek, és stabil pozíciót vívjanak ki maguknak a piacon. Ezt természetesen csak azok a cégek képesek véghez vinni, melyek vagy elég nagy tőkeerővel rendelkeznek, vagy pedig azok, akik felismerik az együttműködések fontosságát, és stratégiai szövetségeket kötve együttes erővel próbálnak életben maradni a piacon. Azok a kis cégek, akik nem elég rugalmasak, és nem ismerik fel időben a lehetőségeket, azok lemaradnak, vagy nem ritka, hogy tönkre is mennek. Fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a Magyarországon tevékenykedő cégek számára a kis vagy a nagy szállítmányozók jelentenek-e nagyobb veszélyt. A cégek véleménye rendkívül egybehangzó volt, ugyanis 83 %-uk vélekedik úgy, hogy a nagy eszközparkkal rendelkező multinacionális vállalatok nagyobb veszélyt jelentenek számukra, mivel méretükből, szállítmányozási piacon betöltött szerepükből kifolyólag kedvezőbb díjakat tudnak elérni, és így továbbítani ügyfeleik felé. Tény, hogy a multik előnye, hogy nagyobb tartalékkal rendelkeznek, így akár piaci alatti árakat is tudnak ajánlani. Az alacsony árak mellett számos cég említette meg a nagyok globális piaci jelenlétét, mint fontos versenyt fokozó tényezőt. Mindössze egy cégtől kaptam erre a kérdésre olyan választ, melyet magam is legalább annyira lényegesnek tartok, mint az alacsony árakat, vagy a széles földrajzi lefedettséget. Az említett cég ugyanis azt válaszolta, hogy azért jelentenek nagyobb 29
veszélyt a piacon a nagy szállítmányozók, mert cégük célközönsége nagyobb részben a nagy szállítmányozó cégek célközönségével képez metszetet. Véleményem szerint ez azért lényeges szempont, mert nem minden megbízónak az ár a döntő szempont egy szállítmányozó megválasztásakor. Léteznek a piacon kis megbízók és nagy megbízók különböző igényekkel, valamint kis szállítmányozók és nagy szállítmányozók különböző szolgáltatásokkal, és szolgáltatási színvonallal. Az a meglátásom, hogy nem tényszerű, hogy a nagy megbízó kizárólag nagy szállítmányozókkal dolgozzon, a kicsi pedig kicsivel. Egy olyan megbízónak, akinek nem a költségtényezők jelentik az elsődleges szempontokat, hanem például a kis szállítmányozó kínálta udvarias és alapos ügyintézés, akkor hiába környékezi meg a multi alacsony áraival a megbízót, az nem fog szállítmányozót váltani. Annak ellenére, hogy a cégek jelentős többsége a nagy szállítmányozóktól tart leginkább, egyöntetűen az a véleményük, hogy ugyan veszélyt jelentenek számukra a multik, de cégük működését azért nem veszélyeztetik. A versenyhelyzet érzetével természetesen mindenki szembesül, de felmerült bennem a kérdés, hogy lehet-e ez ellen védekezni, és ha igen, akkor milyen módon teszik ezt a szállítmányozók. A felmérés alapján a cégek döntő többsége szolgáltatási színvonaluk növelésével, valamint új szolgáltatások bevezetésével védekezne a verseny ellen. Többen megoldásnak találnák, ha új piacokra törnének be, valamint ha csökkentenék profitjukat, és a nagyokhoz hasonló kedvező díjakat ajánlanának a megbízóknak. A megkérdezettek mindössze 25 %-a gondolja úgy, hogy leginkább akkor tudna érvényesülni a piacon, ha olyan speciális szolgáltatásokat nyújtanának, melyek még nem annyira lefedettek, például speciális küldemények szállítása, stb. Rendkívül fontos szempontnak tartom a vizsgálódás szempontjából, hogy a cégek milyen szempontok szerint választják ki az alvállalkozóikat, hiszen ez is nagy mértékben tükrözi saját teljesítményüket, munkájukhoz való hozzáállásukat. A cégek 100 %-ának a legfontosabb szempont egy alvállalkozó kiválasztásakor a megbízhatóság, amivel magam is maximálisan egyet értek, hiszen a szállítmányozó érdeke, hogy alvállalkozója minőségi munkát végezzen, mert maga a szállítmányozó cég áll közvetlen kapcsolatban és tartozik közvetlen felelősséggel a megbízó felé. A
30
szempontok közül így csupán második helyre szorult a költségtényező, mivel hiába olcsó egy vasúti vagy alvázas lehozatal, ha fél úton elveszik az áru egy része. A megkérdezett szállítmányozók mindegyike úgy vélekedik, hogy megbízóik elégedettek cégük szolgáltatásaival. A kisebb vállalatok a kisebb létszám miatt személyre szabottabb szolgáltatást tudnak nyújtani, ezáltal a megbízók nagyobb odafigyelést kapnak. A nagyobb létszámú cégek szolgáltatásai személyre szabottak, gyorsak, pontosak, és természetesen az áruk is elfogadható. A cégek 58 %-a nem tervez a közeljövőben új piacokra való belépést, a maradék 42 % pedig egyöntetűen a környező országokban tervezi bővíteni piaci jelenlétét. Szolgáltatásaik bővítését a szállítmányozók 100 %-a tervezi. Jelenlegi piaci helyzetüket értékelve a kisebb szállítmányozóknak a viszonylag magas működési költség és nehéz piaci körülmények miatt nehezebb a fejlődés. Személyre szabott szolgáltatásaikkal, alacsony árakkal, nemzetközi partnerhálózat kiépítésével azonban stabil helyzetet teremthetnek maguknak a piacon, és ezáltal bővíteni tudják megbízóik körét. Nagy hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy minél több új, potenciális ügyfélnek mutathassák be szolgáltatásaikat, és megtalálják számukra valamennyi, a szállítmányozással összefüggő kérésükre, igényükre a megoldást. Egy jelentősen átalakuló piacon csak ezáltal, valamint intenzív értékesítési és marketing munkával képesek enyhe növekedést elérni.
31
6.4 Logisztikai feladatok megjelenése a szállítmányozásban Manapság egyre szélesebb a termék –és választékkínálat, ami növekvő logisztikai feladatokat, valamint a logisztikai szolgáltatások iránti kereslet növekedését eredményezi. Az ipar és a kereskedelem új megrendelési-megbízási magatartása, ami azt jelenti, hogy kisebbek lettek a rendelési mennyiségek és nagyobbak a rendelési intervallumok, szintén szükségessé tette az egész területet lefedő, határidő szerinti gyűjtőszállítmány-, csomag- és expressz-szolgálatok alkalmazását. Egyre inkább fontossá vált a szállítás megbízhatósága és pontossága. A 80-as évek elején még nem voltak jellemzőek a szállítmányozók által működtetett logisztikai rendszerek, ma viszont a szállítmányozók nagy része kínál értékesítésilogisztikai szolgáltatást is. A speditőrök mintegy fele vállalja el a beszerzési logisztikát megbízója helyett. Véleményem szerint a hazai szállítmányozók többsége jó feltételekkel rendelkezik a logisztikai szolgáltatási csomagok összeállítására. A szállítmányozónak azonban jóval nagyobb lesz a felelőssége, ha magára vállalja a logisztikai folyamatok irányítását és egyéb teendőket. Az a szállítmányozó, aki logisztikai szolgáltatóvá kíván fejlődni, speciális képességekkel kell hogy rendelkezzen:
friss és korszerű tudással a kereskedelmi és ipari vállalatok felépítéséről és folyamatszervezetéről
alapos ismeretekkel a szakma, üzletág sajátosságairól
biztosan kell kezelnie a korszerű információs és távközlési rendszereket
szervezési rugalmasság
együttműködés a fuvarozás valamennyi szereplőjével
beruházási készség
Bár a logisztikai piac nem függ sem a vállalat nagyságától, sem pedig innovációs képességétől, mégis az a tendencia jellemző a piacon, hogy a nagy és közepes vállalatok kínálnak teljes körű logisztikai csomagokat. A logisztika egyre fontosabb tényezőként játszik szerepet a szállítmányozásban. A szállítmányozás a beszerzésben és az értékesítésben ügyfélre szabott kombinált 32
szolgáltatásokkal, új átrakó- és raktártechnikákkal, új szervezeti formákkal, új információs és távközlési technikákkal, munkatársainak tudatos ki- és továbbképzésével készül beépíteni a logisztikai feladatokat tevékenységei közé. A hatékony logisztika jelentős hatással van a népgazdaság versenyképességére. Az ezredforduló után tovább növekedett a fuvarozandó áruk mennyisége, ezért a meglévő logisztikai rendszereket még hatékonyabbá és környezetkímélőbbé kell alakítani. Ennek pedig az a feltétele, hogy az ipar, a kereskedelem és a szállítmányozás közösen fejlessze ki logisztikával kapcsolatos elgondolásait, terveit. [Szállítmányozóból logisztikai szolgáltató; www.magyarkozlekedes.hu – 2003. február 28.] Véleményem szerint egyáltalán nem fontos, hogy minden szállítmányozó logisztikai szolgáltatóvá váljon, hiszen a piacon mindkettőre egyaránt szükség van. A kis szállítmányozóknak arra kellene törekedniük, hogy kiszolgálják a kisebb megbízókat, és azok igényeit maximálisan kielégítsék. 2. számú grafikon:
A logisztikai szolgáltatóval szembeni elvárások (%)
magas kiszolgálási színvonal rugalmasság
szakértelem, hozzáértés
11 25
megfelelő technológiai háttér
12
jó partneri kapcsolat
9
ajánlott szolgáltatási csomag
8
24 3
megfelelő ár
8 határidőre szállítás
Forrás: Tranzit, 2006. október, VIII. évfolyam
33
7 A kis és a nagy szállítmányozó cégek előnyeinek és hátrányainak bemutatása egy FCL import ügyleten keresztül Szakmai gyakorlatom során a full container import ügyletekkel foglalkozom a Hunicorn kft-nél, ezért választottam az összehasonlítás ezen formáját. Mivel a Hunicorn kis szállítmányozónak minősül, ezért a kicsikre vonatkozó állításaimat saját és a cég tapasztalatai alapján fogalmazom meg, míg a nagyok szállítmányozói szokásait, eredményeit kutatómunkám, és szállítmányozási szaklapok segítségével elemzem. Mielőtt belekezdenék a gyakorlat bemutatásába, fontosnak tartom, hogy néhány mondatban összefoglaljam a konténeres áruszállítás jelentőségét.
7.1 A konténeres árufuvarozás jelentősége Jelenleg a nemzetközi fuvarozásban pótolhatatlan eszköz a konténer. Már a II. világháború idején nagy, konténerszerű ládákban szállították az árukat. A modern konténer feltalálója Malcolm McLean, aki már a harmincas években azt próbálta megoldani, hogy hogyan lehetne a ládákat egyszerűbben átpakolni a teherautókról a teherjáró hajókra. Ebben az időben még minden ládát egyenként kellett átpakolni, ami rengeteg időt vett igénybe, az idő pedig pénz. Húsz évvel később valósította meg McLean a konténert, mellyel megalapozta a globális árufuvarozás alapjait. A konténeres hajózás 1956. április 26-án indult útjára, amikor az első 58 konténer elhajózott New Jersey kikötőjéből. További tíz év kellett ahhoz, hogy a Európában is elkezdjék használni a konténereket. Gondot jelentett akkoriban, hogy még nem voltak meg a szükséges feltételek, például nem volt kiépített terminál. A konténereket ekkor még amerikai szabvány szerint gyártották, ami nagyobb volt, mint a mostani, így a hatvanas évek közepén Párizsban bevezették a napjainkban is használatos ISO szabványkonténereket. Mértékegységként a TEU-t (Twenty-foot Equivalent Unit) választották, amely egy húsz láb hosszú konténerrel egyenértékű egységet jelent. Ezeket a konténereket már egységesen a világ minden kikötőjében lehet problémamentesen leés felrakodni.
34
A fuvarozási szakemberek nagyon hamar felismerték a konténerek jelentőségét, mivel az addigi idő- és munkaigényes átrakások teljesen feleslegessé váltak. A konténerek használata így a foglalkoztatottság hanyatlásához vezetett. Míg régebben egy munkás négy órát töltött egy rakomány kirakodásával, az ma konténerben három perc alatt megoldható. A konténer a teljesítőképességet is megnövelte. Konténerek használatával ugyanannyi idő alatt ötvenszer nagyobb árutömeget lehet megmozgatni, valamint az áru egy egységként kezelhető. A szabványosított forma jobb térkihasználást biztosít tároláskor, rakodáskor és szállításkor egyaránt. A konténerek elterjedésével a hajók állásideje is jelentősen csökkent. A tengeri fuvarozók számára ez nagy előnyt jelentett, mert a kikötőben álló hajó pénzbe kerül. A hajózási társaságok a ’70-es években kezdtek el konténerhajókat építeni, melyekkel még könnyebbé vált az árufuvarozás és a rakodás. Egyetlen konténer fel- és lerakodása mindössze 2-3 percet vesz igénybe. Napjainkban a világ darabáru-fuvarozásának 70 százaléka konténerek segítségével bonyolódik. 1996 óta a konténerhajók száma megduplázódott. A konténerpiac háromszor olyan gyorsan növekszik, mint maga a világgazdaság. Körülbelül 20 millió konténert szállítanak évente 200 millió fuvarban a különböző hajóstársaságok. A konténerek használata már feltalálásuk óta rohamosan terjed. A világkereskedelem globalizációja, különösen a kínai export növekedése nagyban befolyásolta a jelenlegi konténerforgalmat. A napjainkban szállított konténerek 26 százaléka Kínából érkezik, az áruforgalom egyensúlya Európa és Ázsia között azonban nem kiegyenlített. Míg 2004-ban az EU 48,1 milliárd euró értékben vitt árut Kínába, az onnan érkező import 126,9 milliárd euró volt. A konténerek mintegy 40 százalékát üresen szállítják vissza Kínába. A tengeri fuvarozás egy TEU-ra számítva annál olcsóbb, minél nagyobb a konténerhajó kapacitása. A konténerek százezreit szállítják közúton, vasúton és a világtengereken. Világszerte jelenleg mintegy 100 millió konténer van forgalomban. A konténer átrakodás globális képessége az 1983. és 2005. közötti időszakban évente körülbelül 10 35
százalékkal növekedett, és szakértői becslések szerint 2015-ig további 100-150 százalékos növekedés várható. Ilyen óriási méretű árufuvarozás lehetővé teszi a költségek minimalizálását. [Világpiac fémládába zárva - Navigátor; 2006 július-augusztus, XIV. évfolyam, 7-8. szám]
7.2 A kis- és nagy szállítmányozók közti különbségek tekintettel az árversenyre A Hunicorn kft import forgalmának legnagyobb részét a Kínából történő szállítás teszi ki. Az import ügyletet ezért egy Hong Kong-Budapest door viszonylaton szeretném bemutatni.
7.2.1 Tengeri fuvarozás A szállítmányozó cég első feladata miután megkapta a megbízást, hogy a kinti ügynökével
hajóteret
foglaltasson
valamelyik
hajóstársaságnál.
Ahogyan
a
szállítmányozók, úgy a hajóstársaságok is forgalom alapján adják ki a díjaikat. A kis- és a nagy szállítmányozók egyaránt arra törekednek, hogy minél jobb díjakat kapjanak a hajóstól, és ezáltal lehetővé váljon, hogy ők is csökkentett árat ajánljanak a megbízóiknak. Ez a kérdés azonban jóval összetettebb annál, minthogy elegendő lenne pusztán azt figyelembe venni, hogy hány hajóssal dolgozik az adott cég, és hogyan osztja meg közöttük a forgalmát. Amennyiben egy kis cég éves szinten konténereinek 90 %-át egy hajóstársaságnak adja, elképzelhető, hogy mégsem kap még csak megközelítőleg sem olyan jó díjat, mint az a nagy szállítmányozó, aki éves konténerforgalmának csupán 50 %-át bonyolítja az adott hajóssal. Ez ellen pedig gyakorlatilag nem tud tenni, mivel nincs akkora kapacitása, hogy felvegye a versenyt a nagyobbakkal. Ezért kénytelenek a kisebb szállítmányozók a kicsivel drágább kiadott díjait szolgáltatási színvonaluk javításával, az ügyintézés minőségével kompenzálni. Nemcsak a konténerek száma döntő szempont a kedvezmények megszerzésében, hanem az is, hogy a szállítmányozó csak egy, vagy esetleg több relációba ad a hajósnak megbízást. Amennyiben megbízást ad Kínából Hamburg kikötőig, de visszafelé üresen kell szállítani a konténert, nem fog olyan
36
kedvező díjat kapni, mintha rendszeresen adna ugyanannak a hajósnak export megbízásokat is. Egy példán illusztrálva a fent leírtakat, például egy kis szállítmányozó éves szinten 80 konténerre ad import megbízást a hajósnak Kínából. A hajós díja a kis szállítmányozó cég számára a forgalom alapján USD 1000/TEU Hong Kong-Hamburg viszonylatra. A nagy szállítmányozó azonban, aki ugyanannak a hajósnak évi 300 konténerre ad megbízást, jelentősen kedvezőbb díjakhoz jut, és ugyanerre a viszonylatra USD 900/TEU a díja. Mivel kisebbek a költségei, kedvezőbb díjakat tud ajánlani a megbízóknak, ezáltal az új megbízók nem a kicsikhez, hanem a jóval olcsóbb nagyokhoz fognak szegődni, ezzel tovább növelve a nagyok éves konténerforgalmát, csökkentve pedig a kisebbekét. A kis szállítmányozók így nehéz helyzetben vannak, hogy megbízásokat szerezzenek. Azonban amennyiben a megbízók nincsenek megelégedve a nagyok ügyintézési minőségével, vagy egyéb szolgáltatásokkal, váltani kényszerülnek, és lehetőséget kapnak a kisebbek, hogy bebizonyítsák, a pénz nem minden. Saját tapasztalatból állíthatom, hogy akár egy nagyobb megbízót is meg tud tartani egy kis cég, ha az kompenzálni
tudja
a
magasabb
árakat
nagyobb
odafigyeléssel,
folyamatos
tájékoztatással, kedvességgel. Kikötőbe érkezés után nem egységes a konténerek útja. Valamelyik ottmarad vámkezelésen, néhányat vasútra tesznek, a maradékot pedig alvázzal szállítják el a címzetthez. A vámkezelés néha a megbízó által kiválasztott céggel történik, máskor pedig a szállítmányozó saját alvállalkozóját bízza meg ezzel a feladattal. A vámkezelés gyorsasága és költsége így általában a vámkezeléssel megbízott alvállalkozótól függ. Természetesen nagyon sok múlik a vámkezelés zavartalan lebonyolításán, így a szállítmányozók saját érdeke is, hogy a megbízó elégedett legyen a vámkezeléssel.
7.2.2 Vasúti fuvarozás A kikötőből történő vasúti feladás esetén a költségeket vizsgálva hasonló a helyzet, mint a hajós kiválasztásakor. Amennyiben lehetőség szerint egy vasúttársasággal dolgozik a szállítmányozó, jelentős kedvezményeket kaphat. A vasúttársaságok a szállítmányozó
37
cég éves konténerforgalma alapján szabják meg a díjaikat. A kis forgalmú szállítmányozók nagy hátrányba kerülnek a nagyobbakkal szemben, ha nem tudják elérni azt az éves minimum forgalmat, ami az első lépcső a kedvezmények megszerzéséhez. Ugyanis a vasúttársaságok egy bizonyos szintnél, mondjuk évi 500 db konténernél meghúzzák az alsó határt, és jelentős kedvezményt nyújtanak. A kis szállítmányozók elsődleges célja, hogy elérjék ezt az éves mennyiséget. Egy példán keresztül úgy tudnám illusztrálni, hogy az a szállítmányozó cég, aki nem éri el az évi 500 konténeres forgalmat, annak a díja egy 40’-es konténerre Hamburg-Budapest terminál viszonylatra EUR 1000. Egy másik kis vagy közepes méretű szállítmányozó cég, akinek van annyi kapacitása, hogy meghaladja az éves 500 konténert, melyet a vasúttársaságnak ad, annak a cégnek a díja egy 40’-es konténerre már csak EUR 900. Az első lépcső tehát az éves 500 konténer, ami a kis szállítmányozó cégek számára az első kitűzött cél. A nagy szállítmányozóknak természetesen nem jelent gondot az évi 500 db konténer, ők ennek akár 6-8-szorosát is leszállítják évente. Az általános tapasztalat azonban azt mutatja, hogy hiába szállítanak 3000 konténert évente, nem kapnak arányosan nagyobb kedvezményt a vasúttól. Tehát az évi 500 db konténer felett további 500 konténer már csak EUR 10 kedvezményt jelent a szállítmányozónak. Általánosan megállapítható, hogy így a nagy szállítmányozók árban nincsenek sokkal előrébb, mint azok a kicsik, akik teljesíteni tudják a minimum szintet.
7.2.3 Közúti fuvarozás Az alvázon történő szállítás talán az egyetlen olyan részlet az import folyamatban, melynél a nagy szállítmányozó cégek nemcsak árban, de rugalmasságban is a kicsik fölé kerekedhetnek. Mivel jelentős járműparkkal rendelkeznek, ezért könnyebben tudják szervezni a fuvarokat, mint azok a kis szállítmányozók, akik kénytelenek az alvállalkozók kapacitására hagyatkozni. Amennyiben egy kis szállítmányozó nem talál egyik napról a másikra alvázat, mert éppen hiány van belőle az összes alvállalkozónál, számára ez idő és pénz kiesést jelent, nem beszélve arról, hogy ő felel a késedelemért a megbízó felé.
38
Mivel a nagyok járműparkja csak saját cégük fuvarjait bonyolítja, így könnyebben tervezhetővé válik a szállítás, ezáltal kevesebb lesz a bizonytalanság, a megbízót jó előre informálni tudják a kiszállítás pontos időpontjáról. Nem kevés előnyt jelent a nagy szállítmányozóknak, hogy jelentősen olcsóbb saját alvázakkal szállítani, mint alvállalkozókkal, hiszen így leszámítva az üzemanyag, és a munkadíjat, a haszon 100 %-a a szállítmányozót illeti meg. Alvállalkozó megbízása esetén viszont a szállítmányozó többet fizet ugyanazért a távolságért, mivel a folyamat nem közvetlen a megbízó és a szállítmányozó között, hanem a fuvaros is ráteszi a saját hasznát. Ezáltal a kis szállítmányozók díjai a folyamat ezen részén is magasabbak lesznek. Természetesen a fent leírtak nem minden esetben érvényesek, hiszen minden szállítmányozó más-más haszonkulccsal dolgozik. Az is könnyen előfordulhat, hogy egy kis szállítmányozó hasonlóan alacsony díjakat ad a megbízóinak. Mivel költségei a fentebb leírtak miatt jóval magasabbak, ez csak úgy fordulhat elő, hogy vagy a kis szállítmányozó
dolgozik
átlagon
aluli
haszonkulccsal,
vagy
pedig
a
nagy
szállítmányozó átlagon felülivel. Utóbbi eset véleményem szerint ritkábban fordul elő. Az a tendencia jellemző inkább a jelenlegi szállítmányozói piacra, hogy a kicsik kénytelenek leszorítani az áraikat, oly annyira, hogy egy-egy szállítmányon alig keresnek valamit. Mindezt pedig azért teszik, hogy megszerezzék, illetve megtartsák a megbízókat, azonban fejlődni nem igen tudnak, hiszen ahhoz kevés a bevételük.
39
8 Egy kis szállítmányozó cég, a Hunicorn kft kitörési lehetőségei
8.1 A Hunicorn kft. bemutatása A Hunicorn Nemzetközi Szállítmányozási Kft. egy 1991-ben alakult 100 %-ban magyar tulajdonban lévő vállalkozás. Kezdetben a fő tevékenységi körét a közúti forgalom tette ki, majd fokozatosan a tengeren túli szállítmányozás irányába fordult, a mai napra pedig forgalmának döntő többségét ez alkotja. A full konténeres hajózás 1992-93-ban indult, a tengerentúli gyűjtőáru fuvarozás pedig 1997-ben. 1999-ben a Hunicorn társult egy légi szállítmányozó céggel, mely segítségével a légi forgalmat bonyolítják. A Hunicorn Kft. széles körű szolgáltatásokat nyújt megbízóinak. FCL full konténeres export-import forgalom: A Hunicorn kft. kikötői speditőrként tevékenykedik, mivel a könyveléseket közvetlenül a hajóstársaságoknak továbbítja. A tengerentúli ügynökeinek segítsége révén közvetlen kapcsolatot tart az induló illetve az érkező kikötőkkel. A Hunicorn kft-nek NVOCC-ként (hajós nélküli hajóstársaságként működik), jogában áll Bill of Ladinget kiállítani, ami jelentős idő és költségmegtakarítást jelent a megbízóknak. Az ügyintézők mindig naprakész információkkal rendelkeznek a küldemények elkészültét, elhajózását és megérkezését illetően.
LCL tengerentúli gyűjtő export-import forgalom: Heti indítás Budapest-Hamburg, illetve Rotterdam-Budapest irányban. Küldemények befuvarozása, csomagolása, biztosítása, vámkezelése, tárolása, házhozszállítása. Export gyűjtő forgalomban saját Bill of Lading kiállítása Direkt gyűjtő szervíz rotterdami vagy hamburgi átrakás nélkül számos kikötőből, melynél gyorsabb a tranzitidő, nincs átrakás, és ezáltal kisebb a sérülés és a hiány lehetősége.
40
Légi forgalom: Világszerte több, mint 300 partneriroda teszi lehetővé a feladók és címzettek elérését és kiszolgálását. Gyors vámkezelést és házhoz szállítást biztosít Ferihegyen. Csomagolás Biztosítás Közúti kamion forgalom: Alvállalkozói révén a legmodernebb járműparkkal képes megbízói igényeit kielégíteni. Mobiltelefonnal ellátott sofőrök informálják a céget a küldemények jelenlegi helyzetéről. Túlméretes, túlsúlyos, és veszélyes áruk szállítása Kiskamionos fuvarok Részrakományok megszervezése A küldemények átrakása, tárolása, átokmányolása Raktározás: A Hunicorn kft. a törökbálinti Depo területén bérel fedett raktárat, és közvetlen vasúti és közúti rakodási lehetőséget biztosít. Az itt felmerülő feladatok: Gyűjtőfuvarok kezelése Ki- és befuvarozás Full rakományok, konténerek, kamionok átrakása Teljeskörű vámügyintézés Csomagolás Átrakás Közvámraktár Tárolás 1997-ben a Hunicorn kft. megszerezte az ISO 9002 minőségbiztosítási szabvány szerinti tanusítványt, majd 1999-ben tagja lett a World Cargo Alliance világméretű szállítmányozói hálózatnak, és ügynöke lett az Atlas Line NVOCC hajóstársaságnak.
41
8.2 Hogyan tud a Hunicorn kft. életben maradni és fejlődni a hatalmas eszközparkkal rendelkező multik mellett? 8.2.1 Stratégiai szövetségek Egy kis szállítmányozó cég nagyon nehéz helyzetben van a jelenlegi szállítmányozási piacon, főleg, ha egymaga, saját erejéből próbál versenyre kelni a nagyobb, tőkeerősebb vállalatokkal. A Hunicorn kft. felismerte, hogy egy konkurens céggel kötött szövetség jelentős előnyöket hozhat anyagi szempontból a kft számára. A Hunicorn kft. egyik meghatározó tevékenységi területe a tengerentúli gyűjtőáru fuvarozás mind export, mind pedig import viszonylatban. A gyűjtő szállítmányozás csak akkor működhet gazdaságosan, ha összegyűlik elég áru, és nagy mennyiségben tudnak a cégek szállítani. A kis szállítmányozók ezt önmagukban képtelenek elérni, azonban ha összerakják áruikat, és közösen szállítják, akkor maximálisan ki tudják használni a direkt gyűjtőszállítás előnyeit. Azáltal, hogy közösen hozzák áruikat, gyakrabban tudnak gyüjtőkonténert indítani. A kooperáció következtében közös erejüknek köszönhetően nagy megbízóként jelennek meg a szállítmányozói piacon, s így már fel tudják venni a versenyt a multinacionális szállítmányozó cégekkel. A stratégiai szövetségekből szerezhető előnyök közé tartozik, hogy: Mindkét cég forgalma növekszik Teljes körűen ki tudják használni a kapacitást Mindkettőjük számára jelentős költségcsökkenést jelent, mivel kettejük vásárlóereje következtében a két cég kedvező fuvardíjakat tud szerezni a fuvarozói piacon. A cégek együttműködésének előfeltétele, hogy a két partner kölcsönösen tiszteletben tartja egymás megbízóit, azokat nem csábíthatja el a másik féltől. A jelenleg felerősödött verseny következtében a kis tőkeerővel rendelkező szállítmányozó cégek gyakran tönkremennek, nem tudnak életben maradni a piacon. Ez főleg azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek nem ismerik fel, hogy a siker kulcsa az
42
együttműködési képességen múlik, a világméretű hálózat kiépítéséhez pedig partnerségi kapcsolatok szükségesek. A Hunicorn kft. vezetője hamar felismerte a stratégiai szövetségek lehetősége kínálta előnyöket. Nemcsak hazai szállítmányozó céggel tart fent partneri kapcsolatot, de tagja az Altas International Network-nek (Atlas Line) és a World Cargo Alliance-nek (WCA).
8.2.2 Nemzetközi hálózatok A WCA tagság előnyei: A WCA a világ legerősebb, legnagyobb és legjobban működő hálózata a tengeri és a légi szállítmányozóknak. A hálózat lényege, hogy a tagok a világ minden táján kapcsolatba kerülhessenek WCA-s partnereikkel, és ne kelljen feleslegesen számukra ismeretlen speditőrökkel dolgozniuk. A WCA tagjai olyan kis és közepes szállítmányozók, akiket tagságuk előtt alaposan leellenőriznek a pénzügyi stabilitás, szakmai hírnév, valamint a tekintetében, hogy mennyire képesek az ügyfelek számára megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtani. A WCA tagság tehát egyben jelent garanciát a minőségre, a megbízhatóságra, valamint pénzügyi fedezetet is biztosít. A WCA tagság lehetőséget nyújt a kis szállítmányozók számára, hogy ne kelljen a nagy multinacionális szállítmányozók helyi kirendeltségeit megbízni egy-egy fuvarfeladat lebonyolításával, hanem a WCA-hoz tartozó kis –és közepes szállítmányozókat, akik kis méretükből adódóan képesek személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani. A WCA tagok rendelkeznek saját piacaikon a szükséges ismeretekkel, hogy a megbízók igényeit és elvárásait körültekintően és a lehető legmegfelelőbben kezeljék. A Hunicorn kft. számára is számos előnyt nyújt a WCA tagság. A cég a világ bármely pontjára tud megbízást vállalni, hiszen minden kikötőben és reptéren található már WCA tag speditőr, aki a cég rendelkezésére áll. A WCA tagság komoly nemzetközi elismerést hozott a Hunicorn kft-nek, mivel több WCA tag a hálózaton keresztül szerzett tudomást a kft-ről, és kezdték meg közös, kölcsönös előnyöket nyújtó partnerkapcsolatukat.
43
Az Atlas Line tagság előnyei: Az Atlas Line a legnagyobb FIATA által elismert NVOCC hajóstársaság a világon. Tagjai kis- és közepes szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók. A világméretű lefedettség lehetővé teszi, hogy a tagok együttes vásárlóerejüket kihasználva fel tudjanak lépni a globális szolgáltatókkal szemben. Az Atlas Line céljai: A hálózatbani működés ösztönzése a tagok között Egymás feltétel nélküli támogatása Kölcsönösen előnyös üzletek kiépítése Költségek csökkentése Profitnövelés Egymás érdekeinek védelme A szervezet legfontosabb előnye a cég számára, hogy saját, házi Bill of Ladinget tud kiállítani, valamint kedvezőbb fuvardíjakat érhet el. A Hunicorn kft. minden lehetőséget igyekszik megragadni fejlődése érdekében, így a cég következő célkitűzése a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségéhez való csatlakozás. A tagsági szerződés várható időpontja 2007. január 1. A tagság egyik legjelentősebb előnye, hogy a cég FIATA taggá válhat.
8.2.3 A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSzLSzSz) bemutatása Az MSzSz 1989. óta a hazai szállítmányozó cégek érdekképviselete. Tagjai szállítmányozó, logisztikai, vámügynöki tevékenységet végző társaságok, valamint számos olyan tag is képviselteti magát, aki kiegészítő tevékenységként nemzetközi közúti árufuvarozást is folytat. Jelenleg mintegy száz Magyarországon bejegyzett társaság tagja a Szövetségnek, mely képviseli a szállítmányozók véleményét a szállítmányozási, fuvarozási ágazat működési feltételeiről, valamint fejlődési lehetőségeiről.
44
A Szövetség célja: A Szövetség célja, hogy képviselje és védje a szállítmányozói és logisztikai szolgáltatók érdekeit, valamint hogy nyilvánosságot és elismerést biztosítson nekik. A Szövetség feladata: ellátja az érdekképviseleti, és az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokat. kezdeményezi és szervezi tagjainak összehangolt fellépését a szakma jó hírneve és érdekeinek érvényre juttatása érdekében állást foglal a szakmát érintő döntésekről kapcsolatot tart más szervezetekkel, állásfoglalásairól az illetékes szervezeteket tájékoztatja kidolgozza és karbantartja a szakmai-etikai normákat, ügyel ezek betartására és fellép az általánosan elfogadott szakmai normáktól eltérő piaci magatartással szemben. etikai bizottságot működtet, amely a Szövetség tagjai közötti vitás ügyek rendezésében békéltető, feladatokat lát el. A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége azt az álláspontot képviseli, hogy a szállítmányozói és logisztikai szolgáltatások piacán a résztvevőknek szakmai-, pénzügyi- és eszköz előfeltételekkel kell rendelkezniük. Ezek a feltételek a megbízók számára garanciát jelentenek a szolgáltatás szakszerű és pontos teljesítéséhez, az esetlegesen bekövetkező károk fedezetéhez, és mindez a megbízhatóságot erősíti. A Magyar Szállítmányozói és
Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége tagja a
szállítmányozók világszervezetének, a FIATA-nak. Mivel a Szövetség képviselteti magát a FIATA legmagasabb tisztségviselői között is, így a tagság a magyar szállítmányozó és logisztikai ipar művelőinek a világ szakmai élvonalához való kapcsolódását valósítja meg.
45
8.2.3.1 A FIATA bemutatása A FIATA (A Szállítmányozó Szövetségek Nemzetközi Föderációja) a legnagyobb nem kormányzati szervezet a fuvarozás területén, melynek befolyása az egész világra kiterjed. A FIATA-t 16 regionális és nemzeti szövetség (többek között a Magyar Speditőrök Szövetsége) alapította 1926. május 31-én, Bécsben. A cél a világ különböző országiban fellelhető szállítmányozási szervezetek egyesítése volt, hogy együtt védelmezzék és segítsék a közös szakmai és gazdasági érdekeket. A II. világháború alatt a FIATA szüneteltette a működését, és 1947-től működik csak újra és azóta a világkereskedelemmel együtt dinamikusan fejlődik. Ma a FIATA hozzávetőlegesen 150 ország szállítmányozó cégét képviseli. A FIATA szolgáltatásai a tagok részére A FIATA a világ egész szállítmányozó iparát egyesíti. Képviselői segítik és védelmezik a szállítmányozó ipar érdekeit. A FIATA információ terjesztésével tájékoztatja a kereskedelem, ipar művelőit és a széles közvéleményt a szállítmányozók által nyújtott szolgáltatásokról. A célkitűzései között szerepel, hogy egységes szállítmányozási okmányok, ill. kereskedelmi feltételek kialakításával javítsa a szállítmányozók által nyújtott szolgáltatások színvonalát. Ezen felül segítséget nyújt a szállítmányozók szakmai képzésében is. Az évek során a FIATA több okmányt és nyomtatványt is kidolgozott a szállítmányozók számára. A FIATA okmányai világszerte elismertek és nagyban megkönnyítették a nemzetközi kereskedelmet. A szervezet céljai: A FIATA célja, hogy nemzetközi szinten védelmezze, elősegítse és koordinálja a szakmai érdekeket, különös tekintettel a következő területeken: Kapcsolattartás a nemzetközi és nemzetek feletti közlekedési és kereskedelmi érdekeltségű szervezetekkel és szövetségekkel
46
A
szövetség
céljainak
megfelelően
tagként
részt
venni
ezekben
a
szövetségekben, tömörülésekben vagy együttműködni velük Aktív részvétel a szokásos nemzetközi jogszabályok alakításában PR munka segítségével alakítani a szállítmányozó iparág arculatát és elfogadottságát Publikációk és szakirodalom kiadása A tagok támogatása Szakképzési és továbbképzési szolgáltatások nyújtása A szolidaritás, a tisztességes verseny, valamint üzleti és műszaki tapasztalatok cseréjének elősegítése Általános és specifikus kereskedelmi és szállítási kérdések napirenden tartása Tagság: A FIATA tagjai lehetnek: Nemzeti szövetségek Csoportos tagok Egyéni tagok Tiszteletbeli tagok Egyéni tag lehet szállítmányozó vállalkozás vagy más jogi személy, amely szorosan kapcsolódik a szállítmányozási iparhoz. 2007. január 1-től tehát a Hunicorn kft. is tagja lesz a Szövetségnek, mely remélhetőleg a jelenleginél is nagyobb nyilvánosságot és elismerést hoz a kis szállítmányozó cégek számára.
47
9 Megbízói elégedettség vizsgálata Annak érdekében, hogy szakdolgozatomban minden oldalról meg tudjam vizsgálni a szállítmányozói piacot, úgy véltem, hogy nem elegendő csupán a szállítmányozókat megkérdezni arról, hogy ők hogyan vélekednek saját piaci pozíciójukról. Kíváncsi voltam, hogy maguk a megbízók, akik akár nap mint nap kapcsolatban vannak szállítmányozó cégekkel, hogyan vélekednek a kis és nagy szállítmányozók teljesítményéről. Szintén kérdőíves módszerrel végeztem a kutatást, mivel így sokkal több cégtől tudtam információt szerezni, mintha interjút készítettem volna. A kérdéseimre így is megkaptam a kielégítő választ. A megkérdezett cégek elérhetőségét gyakorlati helyemen szereztem meg, hiszen a megbízók mindegyike kapcsolatban áll, illetve állt a Hunicorn kft-vel. Van olyan, aki mindössze egy darab megbízást adott a cégnek, aztán azóta sem hallottak felőle, és van olyan, aki huzamosabb ideje bízza meg a kft-t szállítmányai intézésével. 22 megbízónak küldtem el kérdőívemet, akik maximális segítőkészségükről tettek tanubizonyságot, hiszen 64 % - uk, pontosan 14-en, visszaküldte részemre. A megkérdezett cégek között szerepel többek között: élelmiszeripari cég, játék nagykereskedés, ruházati üzlet, alkatrész forgalmazó cég, cipő üzlet, valamint óra -és ajándéktárgy nagykereskedés. A megkérdezett cégek 70 %-a veszi igénybe állandó jelleggel szállítmányozó cégek szolgáltatásait, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségben importál vagy exportál árut évente. A fennmaradó 30 %-nak csupán évi 2-3 alkalommal szükséges szállítmányozó cég igénybevétele. A szállítmányozó céghez való hűséget próbáltam kideríteni azzal a kérdéssel, hogy egy adott, vagy esetenként más szállítmányozóval dolgoztatnak. A cégek mindössze 28 %-a ad rendszeres megbízást kizárólag egy szállítmányozó cégnek, ami szintén azt a tényt tükrözi, hogy hatalmas a verseny a szállítmányozó cégek között, és mindent megtesznek, hogy megszerezzék a konkurrencia ügyfeleit. Szintén 28 % időszakosan más és más szállítmányozó céggel dolgozik. Ez lehet annak az oka, hogy pusztán „felméri a terepet”, és tapasztalatokat próbál szerezni a különböző
48
nagyságú és profilú cégek szolgáltatásairól. Ebben az esetben egy idő után elképzelhető, hogy kitart egy szállítmányozó mellett, aki a lehető legjobban tudta teljesíteni elvárásait. Az az eshetőség is előfordulhat, hogy azért szállítanak mindig mással, mert egyik szállítmányozóval sem voltak kellően megelégedve, vagy esetleg mindig azt a céget bízzák meg, aki a legkedvezőbb díjat ajánlja. A megbízók 43 %-a rendszeresen egyszerre több szállítmányozóval is dolgozik. Ez véleményem szerint megtörténhet úgy, hogy például egy szállítmányozóval intézteti a gyűjtőáruját, egy másikkal pedig a full konténert, vagy más céget bíz meg import, illetve export ügyleteit tekintve. Ez szintén fakadhat az árak közötti különbségből, de abból is, hogy egyes cégek más és más területen erősek. A megkérdezett megbízók 43 %-ának van szállítmányozójával keretszerződése, ami már egy szorosabb munkakapcsolatot feltételez a két fél között. Legnagyobb előnye a megbízó számára, hogy a szerződés létrejöttével megszűnik az előre fizetés kötelezettsége, és a felek megegyeznek egy fizetési határidőben. A keretszerződés szabályozza továbbá a felek kötelezettségeit, felelősségét. Az összes általam vizsgált megbízó adott már megbízást kicsi illetve nagy szállítmányozó cégeknek egyaránt, így szerencsés helyzetben vagyok, mivel mindnyájuknak van összehasonlítási alapuk, és véleményük a szállítmányozók teljesítményével kapcsolatban. A cégek 29 %-a a nagy szállítmányozók teljesítményével van leginkább megelégedve, mégpedig azért, mert a nagyoknál nagyobb a szállítási variáció lehetősége. Konkrétan a kicsiével a megbízók mindössze 14 %-a elégedett maximálisan, mert a kis szállítmányozó cégeknél nagyobb az odafigyelés, személyesebb a kapcsolat, ezáltal jobb a kiszolgálás, és biztonságosabb maga a fuvar. A megbízók 43 %-a válaszolta azt, hogy a kis és a nagy szállítmányozók szolgáltatásaival egyaránt meg van elégedve. A kicsiket azért szeretik, mert gyorsak és megbízhatóak, a nagyokat pedig azért, mert a világ minden tájáról/tájára tudnak szállítani. A végső 14 % sem a kicsik, sem a nagyok teljesítményével nem volt megelégedve, ennek miértjét azonban nem árulták el.
49
Véleményem szerint rendkívül fontos annak a megvizsgálása, hogy a megbízók milyen szempontokat vesznek figyelembe, mikor megbízást adnak egy szállítmányozónak. Mindenkinek csupán a pénz a fontos, vagy netán előbbre tartanak egyéb értékeket is? 86 %-uk listáján a megjelölt szempontok között szerepeltek a költségszempontok, ami magában foglalja az árat, fizetési határidőt, és a fizetési devizanemet. Ebből a szempontból a kisebb szállítmányozók sajnos hátrányban vannak. A második legfontosabb szempontnak a megbízhatóság bizonyult, a cégek 71 %-a jelölte meg a listában. Személy szerint nem értek egyet ezzel a sorrendel, mert ha én szeretnék egy értékes, vagy sürgős árut szállítani, akkor az számomra fontosabb lenne, hogy épségben és határidőre megérkezzen az áru, még akkor is, ha az többe kerül. További két fontos szempont, amit a megbízók lényegesnek találnak a gyorsaság és a rugalmasság. Arra a kérdésemre, hogy eddigi tapasztalataik alapján a kis- vagy a nagy szállítmányozók tudták leginkább kielégíteni cégük elvárásait, rendkívül kiegyenlített válaszokat kaptam. A cégek 28 %-a azt állítja, hogy eddigi gyakorlata során a kicsik tudták leginkább kielégíteni igényeiket, másik 28 %-nak a nagy szállítmányozók, 21 %nak mindkettő, a többieknek azonban egyik sem. Ez a statisztika azt tükrözi, hogy a megbízók épp annyira meg vannak elégedve a kisebb, mint a nagyobb szállítmányozókkal, természetesen a szolgáltatási csomagjuk egészét nézve. Egy megbízó számára sem fontos a szállítmányozó kiválasztásánál, hogy az tisztán magyar cég legyen, mindannyian szívesen dolgoznak külföldi tulajdonban lévő multikkal is. A megbízók döntő hányada lényegesnek tartja az ügyintézővel fennálló személyes kapcsolatot, és rendszerint egy ügyintézőhöz ragaszkodnak. Ebben a „versenyben” minden bizonnyal a kis szállítmányozók kerekednek felül, hiszen egy 200 főt foglalkoztató cégnél megbontják a feladatokat az ügyintézők között, akik nem látják át kellő képpen a folyamatot. Ezért a megbízó kénytelen egy import ügyletnél akár 3-4 ügyintézővel is kapcsolatot tartani, míg a kis szállítmányozó cégeknél az egész folyamat egy ügyintéző kezében összpontosul.
50
Kivétel nélkül minden megbízó számára lényeges, hogy mindig tudják, értsék a gondjaikat, illetve igényeiket. A vásárlói oldalról vizsgálva a kis szállítmányozó cégek előnyei a rugalmasság, személyesebb kontaktus, a vevői igények nagyobb ismerete, valamint a jobb kiszolgálás. Érdekesnek találom, hogy jóval kevesebb hátrányt tudtak megemlíteni a megbízók a kis szállítmányozóknál, mint nagyobb méretű társaiknál. A hátrányok között szerepelt, hogy drágák, nem tudnak minden viszonylatban szállítani, kicsi a járműpark, illetve ha gyűjtő szállítmány esetén nem tud megtölteni egy konténert, akkor borulhat a szállítási terv. A vevők megítélése szerint a nagy szállítmányozók legjellemzőbb erőssége az alacsony ár, nagy járműpark, illetve a szélesebb területi lefedettség, gyengesége pedig a személytelenebb kapcsolattartás, nincs kellő odafigyelés az árura, az ügyintézők sémák szerint dolgoznak, illetve merevebbek, mint a kisebb szállítmányozó cégek. Jelenleg a megkérdezett megbízók fele kis szállítmányozóval dolgozik, másik fele pedig kicsivel és naggyal is egyaránt. Két harmaduk elégedett a jelenlegi szállítmányozója teljesítményével, egy harmaduk azonban magasabb színvonalú ügyintézést várna el tőle. A kérdőívek kiértékelése után arra a következtetésre jutottam, hogy nem lehet szorosan elhatárolni egymástól a különböző szempontokat, hiszen mindenkinek épp olyan fontos az ár, mint az ügyintézés színvonala. Olyan szállítmányozó pedig véleményem szerint nem létezik, aki mindig mindenben a legjobbat képes nyújtani. A megbízók dolga, hogy átértékeljék, számukra mely dolgok fontosak, és ha ezt tudják, akkor megtalálják azt a szállítmányozót, aki a kívánt igényt a legjobban ki tudja elégíteni.
51
10 Összefoglalás „A nagy halak megeszik a kis halakat” – tartja a közismert mondás. De vajon így van ez a
szállítmányozási
piacon
is?
Erre
a
kérdésre
próbáltam
választ
keresni
szakdolgozatomban. Az elmúlt másfél évtizedben a szállítmányozói piac hatalmas struktútaváltáson esett át: szereplői mindinkább speditőrből határokon átnyúló logisztikai szolgáltatóvá váltak. Az eladói piac vevői piaccá alakult át, melyet szélesebb kínálat és színesedő kereslet jellemez. A globalizáció rohamos terjedése méginkább kiélezte a versenyt a szállítmányozói piacon. A hatalmas hipermarketek betelepülése és gyors térhódítása hazánkban rendkívül hátrányosan érintette a kis szállítmányozókat. Az általános tendencia ugyanis azt mutatja, hogy a kis szállítmányozók a kisebb külkereskedő cégek üzleteit bonyolítják, a nagyok azonban nem ritkán megszerzik a külföldi tulajdonban lévő hipermarketek logisztikai feladatainak intézését. Az említett óriáscégek, ahol az áruk széles választékát megtalálja a vásárló olcsón és egy helyen, kiszorítják a piacról a kisebb magyar vállalkozókat. Napjainkban egyre több kis üzlet megy tönkre, ami azt eredményezi, hogy rohamosan fogynak a kis importőrök a hazai piacon, és ezáltal nem jut elég megbízás a kis szállítmányozó cégeknek. Meggyőződésem, hogy ezen viszonyok között egyedül képtelenek versenyezni a jelenlegi piacon. A kicsik közül csak az maradhat életben, aki időben felismeri az együttműködések fontosságát, és él is velük. Export oldalról vizsgálva a magyar gazdaságot, szintén nincsenek könnyű helyzetben a magyar szállítmányozók, ugyanis a kisebb hazai vállalatok gyakran nem exportképesek. Azok a nagyobb kölföldi tulajdonú, de hazánkban is jelen lévő óriáscégek pedig, akik jelenleg képesek az exportra, nem Magyarországon, hanem anyavállalataikkal végeztetik export tevékenységüket. Látható tehát, hogy a globalizáció és a jelenlegi gazdasági helyzet következtében mennyire nehéz a magyar szállítmányozók boldogulása. Létezik azonban kitörési lehetőség ebből a helyzetből.
52
A kis- és közepes szállítmányozók talán egyetlen lehetősége, hogy életben maradhassanak a nagy eszközparkkal rendelkező logisztikai szolgáltatók mellett, hogy nemzetközi hálózatokba tömörülve, együttes erővel veszik fel velük a versenyt. Ezáltal egy a világ másik végében tevékenykedő, szintén a hálózatba tartozó ügynök is szerezhet nekik export-import megbízásokat. Véleményem szerint a piac fogja megmondani, hogy mennyire stabil azon szállítmányozók helyzete a piacon, akik nem ismerik fel a szállítmányozó cégeket tömörító hálózatok és szövetségek jelentőségét, ezt előre pontosan nem lehet megjósolni. Az általam végzett kutatások célja az volt, hogy maguk a szállítmányozó cégek hogyan élik meg a jelenleg fennálló hatalmas versenyt, valamint a megbízók hogyan értékelik a kis- és a nagy szállítmányozó cégek teljesítményét. A szállítmányozók körében végzett kutatásból azt a következtetést vontam le, hogy bár mérettől függetlenül az összes cégre befolyással volt az EU-csatlakozás, s bár a kisebbek veszélyeztetve érzik magukat a nagy logisztikai szolgáltató cégektől, piaci pozíciójuk elvesztésétől azért nem tartanak. A nagy szállítmányozó cégek méretükből és tőkeerejükből kifolyólag stabil helyzetben vannak és a kisebbek is viszonylag stabilnak értékelik a pozícióikat, mivel a megkérdezettek többsége olyan speciális szolgáltatásra alapozza fő tevékenységét, amely nagyfokú biztonságot jelent számára versenytársaihoz képest. A megbízói elégedettségvizsgálattal az volt a célom, hogy hiteles forrásból szerzett információ alapján rávilágítsak a kis- és nagy szállítmányozó cégek előnyeire illetve hátrányaira. A kutatásból az derült ki számomra, hogy a megbízók döntő hányada sem a kis szállítmányozókkal, sem pedig a nagyobbakkal nincs igazán megelégedve, mert külön-külön egyikük sem képes a megbízó által igényelt szolgáltatási csomagot maximálisan kielégíteni. Jelenleg a megbízható, rugalmas, gyors, kedvező árú, a logisztikai rendszerekben integráltan működő szolgáltatások iránti kereslet mutat növekvő tendenciát.
53
Mellékletek 1. számú melléklet: Kérdőív megbízók részére
1. Az Önök cége állandó jelleggel, vagy csupán időszakosan veszi igénybe szállítmányozó cégek szolgáltatásait? a. Állandó jelleggel b. Időszakosan c. Soha 2. Jellemzően egy adott, vagy esetenként más szállítmányozóval dolgozik? d. Hosszú távon egy szállítmányozó céggel dolgozom e. Időszakosan más-más szállítmányozóval dolgozom f. Egyszerre több szállítmányozóval is dolgozom 3. Van-e szállítmányozójával keretszerződése? a. Van b. Nincs 4. Cége adott-e már megbízást kis- és nagy szállítmányozó cégeknek egyaránt? a. Csak kicsiknek b. Csak nagyoknak c. Mindkettőnek 5. Melyikük szolgáltatási színvonalával volt leginkább megelégedve, és miért? a. A kicsiével, mert: b. A nagyéval, mert: c. Mindkettővel d. Egyikkel sem 6. Az Önök cége milyen szempontokat vesz figyelembe, mikor megbízást ad egy szállítmányozónak? a. Költségszempontok (ár, fizetési határidő, fizetési devizanem)
54
b. Megbízhatóság c. Gyorsaság d. Jó hírnév e. Rugalmasság f. Egyéb: 7. Eddigi tapasztalatai alapján a kis- vagy a nagy szállítmányozók tudták leginkább kielégíteni cége elvárásait? a. A kicsik b. A nagyok c. Mindkettő d. Egyik sem 8. Fontos-e az ön számára, hogy tisztán magyar céggel dolgozzon, vagy szívesen ad megbízást külföldi tulajdonban lévő multiknak is? a. Csak magyar céggel dolgozom b. Csak külföldi tulajdonban lévő nagy cégekkel dolgozom c. Mindkettővel szívesen dolgozom, nálam ez nem döntő szempont. 9. Fontos-e az Ön számára a szállítmányozóval/ügyintézővel fennálló kölcsönös szimpátia? a. Fontos a személyes kapcsolat b. Nem tartom lényegesnek a személyes kapcsolatot 10. Ragaszkodik-e egy ügyintézőhöz? a. Igen b. Nem 11. Fontos-e, hogy mindig tudják, értsék az Önök gondjait, igényeit? a. Fontos b. Nem fontos 12. Ön szerint melyek a kis- és nagy szállítmányozó cégek legfőbb erősségei, illetve gyengeségei? Kérem írjon egy-egy jellemző példát. a. Kis cég előnyei: b. Kis cég hátrányai: c. Nagy cég előnyei: d. Nagy cég hátrányai: 55
13. Jelenleg kis- vagy nagy szállítmányozóval dolgozik? a. Kicsivel b. Naggyal 14. Milyen esetleges elvárásai lennének szállítmányozójával szemben, amit még hiányosságnak érez? a. Szolgáltatások színvonalának javítása b. Magasabb színvonalú ügyintézés c. Egyéb: 15. Véleménye szerint mely területen/területeken van előnye szállítmányozójának a versenytársakkal szemben? a. Olcsóbb a többieknél b. Gyorsabb a többieknél c. Megbízhatóbb a többieknél d. Rugalmasabb a többieknél e. Magasabb színvonalú ügyintézést nyújt f. Egyéb:
56
2.számú melléklet: Kérdőív szállítmányozó cégek részére
1) Mikor alapították a céget? 2) Hány főt foglalkoztat a cég? a) 0-9 fő b) 10-49 fő c) 50-249 fő d) 250 fő felett 3) Befolyásolta a cég piaci helyzetét az EU csatlakozás? a) Igen b) Nem 4) Ha igen, akkor milyen irányba befolyásolta? Kérem említsen meg egy-egy jellemző példát. a) Pozitív irányba: b) Negatív irányba: 5) Ön szerint fokozódott-e a verseny a csatlakozás óta a szállítmányozási piacon? a) Jelentősen nőtt a verseny b) Enyhén érezhetően nőtt a verseny c) Nem változott a helyzet a piacon d) Kevésbé érezhető a verseny 6) Ön szerint az Önök cégének a kis- vagy a nagyobb szállítmányozó cégek jelentenek nagyobb veszélyt, és miért? a) A kicsik, mert: b) A nagyok, mert: 7) Mennyire érzi veszélyeztetettnek a cégük pozícióját, hiszen egyre több multi veti meg a lábát Magyarországon, akik a nagyobb forgalom következtében kedvezőbb díjakat tudnak elérni a piacon? a) Nagy veszélyt jelentenek, a cég fennmaradását veszélyeztetik b) Veszélyt jelentenek, de a cég működését nem veszélyeztetik c) Nem jelentenek érezhető veszélyt a cég számára 8) Az Önök cége hogyan védekezik az egyre fokozódó verseny ellen? 57
a) Szolgáltatási színvonal növelése b) Profit csökkentése, kedvezőbb díjak c) Új szolgáltatások bevezetése d) Új piacok feltárása e) Egyéb: 9) Mi alapján választják ki az alvállalkozókat? a) Költségszempont b) Megbízhatóság c) Gyorsaság d) Személyes kapcsolat e) Egyéb 10) Ön szerint elégedettek a megbízóik a cég szolgáltatásaival? a) Igen, mert: b) Nem, mert: 11) Terveznek-e a közeljövőben új piacokra való belépést? Ha igen, milyen irányba? a) Igen: b) Nem 12) Tervezik-e szolgáltatásaik bővítését? a) Igen b) Nem 13) Hogyan tudná jellemezni a cég jelenlegi piaci helyzetét?
58
Irodalomjegyzék Bárány Tibor: Az EU- csatlakozás és a globalizáció hatásai; Navigátor, XII. évf., 9. szám, 2004. szeptember p.16-17. Hodosyné Hideg Annamária: Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek III.; Műszaki könyvkiadó, 1993. p.5-10. Ivancevné Molnár Magdolna: Kényszerű vagy saját akaratból választott a szállítmányozó logisztikai szerepvállalása – Egy kisebb szállítmányozó cég vizsgálata kapcsán; EU Working Papers 1/2003 p.78-83. Kiss Katalin: Tanácsadás a kis- és középvállalatok esetében az EU csatlakozással kapcsolatban, Humánpolitikai Szemle, 2003 p.7-8; 38-39. Kovács Eszter: Világpiac fémládába zárva; Navigátor, XIV. évf., 7-8. szám, 2006. augusztus p.33-35. Logisztika a megtakarításért; Tranzit, VIII. évf., 2006. október p.34-35. Makács Péter: Szállítmányozók Szövetsége; Tranzit, VIII. évf., 2006. október p.56-57. Növekvő pályán a hazai spedíció; Navigátor, XIII. évf., 5. szám, 2005. május p.9. Román Zoltán: A kisvállalatok helyzete és segítésük az Európai Unióban; Magyar EU Figyelő, Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, Budapest, 2004. március Szállítmányozás a csatlakozás után; Navigátor, XIII. évf., 5. szám, 2005. május p.3-4. Varga Violetta: Az uniós kisvállalatoké a jövő; Navigátor, XIII. évf., 11. szám, 2005. november Sokkal pesszimistábbak lettek a hazai KKV-k; http://www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=301721 KKV körkép – 2005/április: A kis- és közepes cégek üzleti helyzete és az EU tagság hatásai; http://www.gvi.hu/letoltes/ms/doc/kkv_korkep_052.doc A kis- és középvállalatok növekvő jelentősége a foglalkoztatásban: korlátok és lehetőségek; http://www.celodin.org/read.php?lang=hu&pid=5120 A hosszú távú kis- és középvállalkozás fejlesztési stratégia; 2004. szeptember, http://www.dkik.hu/download.php?id=669
59
A kis- és középvállalkozások helyzete, megfogalmazása; www.eutanfolyam.hu/index.php?m=15&l=1 Csesznák Anita: A vállalati jellemzők közötti kapcsolatok vizsgálata az EUcsatlakozás idején; http://elib.kkf.hu/ewp_06/2006_1_CSESZNAK.pdf Sokat spórolhatnának a logisztikán a cégek; http://www.magyarkozlekedes.hu/index.php?option=com_content&task=blogcat egory&id=13&Itemid=6 Nagy Éva: Költségcsökkentő a logisztika; http://www.magyarkozlekedes.hu/index.php?option=com_content&task=view&i d=976&Itemid=6 Előny Magyarországnál, Szlovákiánál; http://www.magyarkozlekedes.hu/index.php?option=com_content&task=blogcat egory&id=2&Itemid=2&limit=11&limitstart=99 A logisztika a gazdaság meghatározó ereje lett; http://www.mfor.hu/eredmeny.php?keresendo=sz%E1ll%EDtm%E1nyoz%E1s &datum=&target=1&next=4&page=1 Szállítmányozóból logisztikai szolgáltató; http://www.mfor.hu/eredmeny.php?keresendo=sz%E1ll%EDtm%E1nyoz%E1s &datum=&target=1&next=8&page=1 www.hunicorn.hu www.szallitmanyozok.hu www.atlas-network.net www.worldcargoalliance.com
60
