A HAZAI EGÉSZSÉGÜGY ÉS A PÉNZÜGYIGAZDASÁGI HELYZETE Dr. Gilly Gyula Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal Budapest, 2015. október 1.
Áttekintés A. Az egészségi állapot, a GDP és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggései B. Egyes filozófiai és morális megfontolások az az állam egészségre vonatkozó erkölcsi kötelességével kapcsolatban – az alkotmányos szintű védelem szükségessége
Az egészségi állapot, a GDP és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggései Miért is van az, hogy a kevésbé egyenlőtlen, igazságosabb és tisztességesebb társadalmak minden fontos területen jobban teljesítenek (még a gazdaságban is)? Valóban igaz-e az, hogy a gazdasági növekedés (GDP/GNP), a makrogazdasági mutatók “jó”-sága mindennél fontosabb? Tényleg ez a legfontosabb a társadalom és az emberek jólléte szempontjából? Tényleg a növekedési és a gazdaságpolitikai céloknak kell alárendelni minden más társadalompolitikai célt?
További GDP növekedés jóllét növelő hatása nagy
További GDP növekedés jóllét növelő hatása kicsi (diminishing marginal return)
Az egészség az adott országon belüli jövedelem-különbségekkel függ össze, nem pedig a különböző országok közötti jövedelemkülönbségekkel.
A gazdag országok közötti várható élettartam eltérései az egyfőre jutó nemzeti jövedelem függvényében - nincs összefüggés
Adott országon belül a várható élettartam eltérései az egyfőre jutó nemzeti jövedelem függvényében - van összefüggés
X tengely = Angliai és Wales választási kerületei deprivációs index szerinti bontásban
Hányszor gazdagabbak a felső 20% tagjai az alsó 20% tagjainál?
Van ahol 3,5-szörös van ahol közel 10szeres a jövedelem különbség
Az egészségi és társadalmi problémák összefüggése (i) az átlagjövedelem szinttel (nem függ össze) (ii) a jövedelem-egyenlőtlenséggel (összefügg) 1. 2. 3. 4.
5. matematikai és olvasási készségek várható élettartam, (PISA), csecsemő halálozás, 6. gyilkosság, bebörtönzési ráta (nem = a elhízás, anyagcsere- és kardiovaszkuláris bűnözés), betegségek 7. Tinédzser kori terhesség, szülés, mentális betegségek, drog és alkohol addikció, 8. Társadami bizalom szintje, 9. társadalmi mobilitás
Gyermekjólét (UNESCO index szerinti) összefüggése (i) az átlagjövedelem szinttel (nem függ össze) (ii) a jövedelem-egyenlőtlenséggel (összefügg)
Várható élettartam és a csecsemőhalandóság összefüggése a jövedelmek egyenlőtlenségével
Egyes népegészségügyi jelentőségű betegségek morbiditása iskolázottsági csoportonként (UK vs. USA) Az alacsonyabb iskolázottságú csoport mutatói (számos esetben) jobbak Angliában, mint a magas iskolázottságú csoporté a sokkal egyenlőtlenebb USA-ban
Megyei szintű halálozási ráták és a jövedelemszint összefüggései az USA 25 legegyenlőtlenebb és 25 legegyenlőbb államában Minden jövedelmi csoportban magasabb a halálozás ott ahol nagyobb a jövedelem egyenlőtlenség. Az egyenlőtlenség a társadalom összes rétegét negatívan érinti. Nem “szegénység” problémáról van szó.
A csecsemő halálozási ráták minden foglalkozási csoportban alacsonyabbak Svédországban, mint Angliában és Walesben Svédországban a csecsemőhalálozási ráta a legalacsonyabb jövedelmi csoportban is alacsonyabb, mint Anglia legmagasabb jövedelmi csoportjában!
A munkaképes korú férfi lakosság halálozási rátái minden foglalkoztatottsági csoportban alacsonyabbak Svédországban mint Angliában A legalacsonyabb Svéd jövedelmi csoport halálozási mutatói jobbak, mint a legmagasabb Angol jövedelmi csoport halálozási mutatói
A gazdag, fejlett országok történelmi fordulóponthoz értek
A politika mostantól a társadalmon belüli kapcsolatok minőségéről kell szóljon és arról, hogy hogyan tudunk létrehozni harmonikus és fenntartható társadalmakat.
Konklúziók a GDP, az egyenlőtlenségek, igazságtalanságok és az egészségi, társadalmi problémák összefüggései alapján
A fejlett országokban – így Magyarországon is - az életminőség érdemi javulása már nem a GDP további növelésétől várható. A tények azt bizonyítják, hogy a gazdag, de egyenlőtlen országokban a társadalom minden csoportjának beleértve a gazdagokat is rendre rosszabbak a mutatói mint az azonos fejlettségű, de sokkal kevésbé egynlőtlen társadalmakban. A GDP növelését priorizáló politikák helyett – a társadalmi elosztás igazságossága, és az egyenlőtlenségek mérséklése a kulcskérdés. A természeti csapásoktól az különbözteti meg a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy igazságos és tisztességes szintre való mérséklésük csak mi rajtunk múlik. Az emberek életminősége, egészsége, jólléte, képességeik kiteljesítése, boldogulása és boldogsága nem rendelhető alá a gazdasági növekedési céloknak - miután erkölcsileg egyetlen embernek sincs joga embertársait eszközként tekinteni és kezelni Az állam az adó- és járulék fizetőktől beszedett pénzből azt költi közvetlenül az emberekre, amit az egészségükre, oktatásukra, biztonságukra, és az emberi méltóság megőrzéséhez és emberhez méltó élet folytatásához szükséges pénzbeli és természetbeni juttatásokra költ. Az egészség és oktatás ügyének megfelelő színvonalú finanszírozása az ország jelenlegi gazdasági teljesítőképessége mellett elsődlegesen a politikai és költségvetési prioritások megfelelő erkölcsi alapokon történő átrendezésének a kérdése.
Filozófiai és morális alapvetések •
•
• •
Az egészségpolitika, az egészségfinanszírozás és ezek alkotmányos védelemben való részesítésének morális alapjai Az állam és a társadalom egészséggel kapcsolatos erkölcsi kötelességének alapjai – a “társadalmi szerződés” Az igazságosság, mint tisztességesség Az igazságossági elvek, az alkotmányossági, a törvényhozói és a bírósági, végrehajtási fázisok lényegi különbsége (Thomas Hobbes, John Locke, Jean Jacques Russeau, David Hume, Emmanuel Kant, továbbá John Rawls, Amartya Sen és Martha C. Nussbaum alapján)
Társadalmi igazságosság és társadalmi szerződés
Miért létezik állam egyáltalán? Mi létezésének erkölcsi alapja?
A társadalmi kooperáció révén lényegesen több “jó” érhető el, mint anélkül A társadalom morális értelemben egyenlő és szabad egyének kooperációja kölcsönös előnyök közös elérése érdekében
2 moral powers:
Az alapvető igazságossági kérdés:
Capacity for the sense of justice Capacity for the own conception of the good (erkölcs és racionalitás)
a társadalmi kooperáció révén elért “javak” elosztásának az igazságossága Jogok, kötelességek, szabadságok, lehetőségek, javak
A Kanti alapelv: a morális egyenlőség alapján senkinek nincs joga másokat eszközként kezelni más érdekek elérése céljából
Így pl: az emberek egészségének ügyét nem lehet gazdasági és
A tisztességes igazságossági célrendszer
A jó, igazságos és tisztességes társadalmak fő ismertető jegye, hogy minden polgára felé azonos törődést és tiszteletet mutat Biztosítja, hogy a társadalom minden tagja
Igazságosság
Tehetségének megfelelően kiteljesíthesse képességeit Egész életútján át a társadalmi kooperáció teljes értékű résztvevője lehessen. E szempontból (is) központi jelentőségű az egészség ügye.
Alapvető jogok intézményes biztosítása Egyenlő, illetve tisztességes esélyek biztosítása Difference principle
Hierarchikus prioritási rend (szabadság jog, csak szabadság jog érdekében korlátozható)
Elsődleges javak
Rawls – Elosztási igazságosság és a “Difference Principle” D = Difference Principle N = Nash equilibrum pont B = Bentham pont F = Feudalist distribution
Elsődleges javak
Elsődleges társadalmi javak
Természetes javak
Jogok, szabadságjogok (és kölcsönös kötelességek), lehetőségek Az önbecsülés társadalmi (és anyagi) alapjainak biztosítása Jövedelem és vagyon Egészség (amely nemcsak a betegség hiányát, hanem az egyén általános testi, lelki, szellemi és szociális jóllétét jelenti) Intelligencia, képzelőerő, kritikai gondolkodás és tudás
“Capabilities” – a szabadság tényleges mértéke az, hogy az egyén kivé tud válni és mit képes ténylegesen megvalósítani Az egészség, az oktatás, a biztonság, egy az emberi méltóság fennmaradását biztosító társadalmi minimum – központi jelentőségű az egész életen át tartó, teljes értékű társadalmi kooperáció szempontjából Ezek ezért alkotmányos védelmet kell élvezzenek
constitutional stage versus legislative and judiciary stage
Elsődleges javak – “Capabilities approach” •
•
•
Az igazságosság és a fejlődés fő indikátora az, hogy egy adott társadalom egy-egy tagja ténylegesen kivé tud válni, mit tud elérni, mit tud megvalósítani álmaiból képességei alapján. (as opposed to GDP) Mi az, amit minden tisztességes társadalom tagjainak kölcsönösen biztosítania kell egymás számára ahhoz, hogy mindenki emberhez méltó és az emberi méltóságának megfelelő életet élhessen? 10 központi jelentőségű “capability” – ez az az alapcsomag, amelyet minden tiszességes társadalomnak egy megfelelő küszöbérték feletti mértékben biztosítania kell ahhoz, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló társadalmi kooperációban megtermelt javak elosztását igazságosnak és tisztességesnek lehessen tartani.
Elsődleges javak: a 10 központi jelentőségű lehetőség: Mi az, amit minden tisztességes társadalom biztosítson minden egyes tagjának egy emberhez méltó és az emberi méltóságot megőrző élethez? (1)
Élet:
1.
emberhez méltó élethez szükséges lehetőségek biztosítása a normál várható élettartam végéig, illetőleg addig, amíg az egyén képes emberhez méltó életet élni. Az idő előtti halálozás kiküszöbölése.
Testi egészség:
2.
a jó egészségben és életminőségben való élethez szükséges képességek és lehetőségek biztosítása.
Adekvát táplálkozás, megfelelő lakhatási körülmények, az emberi méltóság fenntartásához szükséges minimum feltételek biztosítása, reproduktív egészség.
Testi integritás:
3.
Helyváltoztatás szabadsága és biztonságossága.
Mindennemű erőszaktól (ideértve verbális, sexuális és családon belüli eőszakot is) való mentesség, biztonság.
Megfelelő szexuális élet lehetősége. Megfelelő szabadság biztosítása gyermekvállalási kérdésekben.
Elsődleges javak: a 10 központi jelentőségű lehetőség: Mit kell, hogy minden tisztességes társadalom biztosítson minden egyes tagjának egy emberhez méltó és az emberi méltóságot megőrző élethez? (2)
Értelem, képzelőerő és gondolkodás:
4.
képesség az érzések és az értelem felhasználására a gondolkodásban, az érvelésben, indoklásban, képzelőerőben és az elképzelések formálásában.
Megfelelő oktatás az egyéni képességek kiteljesítése, a kritikus gondolkodás képességének és a képzelőerőnek a fejlesztése érdekében. (Oktatás az egyéni képességek kiterjesztéséért és nem a profitérdekek érvényesítéséért)
Gondolat, lelkiismeret, vallás és művészi kifejezés szabadsága, amely egymás kölcsönös tiszteletén kell alapuljon
Érzelmek
5.
A félelem és szorongás nélküli érzelmi fejlődés elősegítése
Képesség a másokhoz való kötődés kialakítására, a velünk törődők iránti
Elsődleges javak: a 10 központi jelentőségű lehetőség: Mit kell, hogy minden tisztességes társadalom biztosítson minden egyes tagjának egy emberhez méltó és az emberi méltóságot megőrző élethez? (3)
Gyakorlati ész és értelem
6.
Képesség és lehetőség arra, hogy mindenki –egyéni preferenciáinak, képességeinek és ambícióinak megfelelőenkialakíthassa elképzelését arról, hogy számára mi a “jó” és ennek megfelelően alakíthassa saját életét.
Tartozás valahová
7.
Képesség a másokkal való együttélésre, a másokkal való törődésre és a legkülönbözőbb társadalmi interakciókban való részvételre Mások helyzetébe való beleélés képessége (empátia) Az önbecsülés, az emberi méltóság társadalmi alapjainak biztosítása. Annak biztosítása, hogy az egyén egyenértékűnek érezhesse magát és emberi méltóságának tiszteletben tartásával legyen kezelve.
Elsődleges javak: a 10 központi jelentőségű lehetőség: Mit kell, hogy minden tisztességes társadalom biztosítson minden egyes tagjának egy emberhez méltó és az emberi méltóságot megőrző élethez? (4)
Más élőlényekhez való viszony
8.
Képesség az állatokkal, növényekkel és a természeti környezettel való felelős és törődő együttélésre
Játék
9
Képesség a játékra, a nevetésre, a jó hangulatra és a rekreációs tevékenységek élvezetére
Képesség a saját környezet befolyásolására, kontrolljára
10.
(A) Politikai értelemben: Képesség az egyén életét befolyásoló politikai döntésekben való részvételre, politikai részvételhez való jog, szólás és gyülekezés szabadsága (B) Anyagi értelemben: saját tulajdonhoz való jog másokkal azonos módon (törvény és jog előtti egyenlőség), jogosulatlan és illetéktelen behatolás és eltulajdonítás elleni védelem Emberhez méltó munkakörülmények, értelmes munka, kölcsönös megbecsülésen alapuló munkahelyi és kollegiális viszonyok
A HAZAI EGÉSZSÉGÜGY PÉNZÜGYI GAZDASÁGI HELYZETE Helyzetértékelés Az eddigi kormányzati intézkedések áttekintése és értékelése Egészségügyi kiadások vizsgálata Az Egészségbiztosítási Alap bevételi szerkezetének vizsgálata
Javaslatok lehetőségek
Kihívások: helyzet van
Egészségügyi emberi erőforrás krízis
Orvosok elöregedése, elvándorlása, pályaelhagyása, elégtelen utánpótlás 100 ezer lakosra 550 nővér jut A jogszabályok alapján becsülhető elvárt minimum: 800/100 ezer fő lenne A magyar egészségügyi ellátórendszerből mintegy 24.500 nővér (szakdolgozó) hiányzik A migrációs trend, továbbá a pályaelhagyás nem csökken, hanem növekszik A képzési rendszer nem tudja pótolni a kiesőket
Kórházi adósságállomány folyamatos újratermelődése Egyre esetlegesebb a rendszer által nyújtott ellátás és ellenőrizetlen módon, spontán ter nyeret a magánellátás és a fizetős sarlatánkodás
A lakosság és a dolgozó orvosok kormegoszlása 2011-ben Dolgozó orvosok kormegoszlása 2011. Forrás: EEKH
A 24 évnél idősebb lakosság kormegoszlása (2011. január 1.) Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2010.
létszám 88
90-
83
85
80
78
75
73
70
68
65
63
60 férfi 55
58
kor
kor
nő
53
50 48
45 43
40 38
35 33
30 28
25
férfi
nő
Orvosok jelenlegi és várható kormegoszlása Orvosok jelenlegi és várható kormegoszlása – 2011, 2016, 2021 1000 900
800 2011 mind 700 2016 mind 600 2021 mind 500 2016: 0 migrációval 400
Feltételek 300
Időszak: 10 év Migráció: 1149 fő
200
Végzettek: ffi: 436, nő: 604
100
Nyugdíj korhatár: 62 év 81
79
77
75
73
71
69
67
65
63
61
59
57
55
53
51
49
47
45
43
41
39
37
35
33
31
29
27
25
0
Az eddigi kormányzati intézkedések értékelése (1) Az elmúlt 10-12 évet az egészségügyi közkiadások szintjének csökkenése mellett jelentős szerkezetátalakítás jellemezte (járulék felől adók irányába) Ezek az intézkedések az egészségügy helyzetét nem javították. Elsősorban a foglalkoztatás és az államháztartási egyensúly, valamint egyes munkáltatói érdekcsoportok helyzetének javítását célozták. Az egészségügyi rendszer közkiadásainak csökkentése legfeljebb az államháztartási egyensúlyra volt stabilizáló hatású. De az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát már közvetlenül veszélyezteti. A teszteletlen állítás, amiben sokan(?) hisznek: “A magas járulékszint rontja a foglalkoztatást” A kérdés, amit sok év után illene feltenni: “Nőtt-e a foglalkoztatottság a járulékok csökkentéseinek hatására?”
Összes egészségügy i kiadás
Egészségüg yi közkiadás
Az Egészségbiztosítási Alap bevételi forrásainak változása Adatforrás: OEP, ESKI adatok alapján szerzői számítás, 2010 és 2011 előzetes, illetve tervezési adatok alapján
Egészségbiztosítási járulékszint alakulása
Az Egészségbiztosítási Alap forrásai és azok százalékos megoszlása
20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája (EUROSTAT, 2014)
Úgy tűnik a jelentős járulékcsökkentés nem befolyásolta érdemben a foglalkoztatottságot.
Countries 1996 2000 2005 Switzerland 79.4 80.9 79.9 Iceland : : 85.5 Norway : 80.3 78.2 Sweden 75.5 77.7 78.1 Netherlands 68.8 74.3 75.1 Germany 67.2 68.8 69.4 Austria 70.4 71.4 71.7 Denmark 75.5 78 78 Japan 75.2 74 73.9 United Kingdom 71.8 74 75.2 Finland 67.2 71.6 73 Estonia : 67.4 72 Czech Republic : 71 70.7 Luxembourg 63.4 67.4 69 United States 75.7 76.9 74.8 Cyprus : 72.3 74.4 France 65.1 67.8 69.4 EU (27 countries) : 66.6 68 Lithuania : 65.6 70.6 EU (28 countries) : : 67.9 Slovenia 68 68.5 71.1 Latvia : 63.5 70.3 Belgium 61.4 65.8 66.5 Portugal 69.7 73.5 72.3 Slovakia : 63.5 64.5 Poland : 61 58.3 Romania : 69.1 63.6 Ireland 62 70.4 72.6 Malta : 57.2 57.9 Bulgaria : 55.3 61.9 Hungary 58.2 61.2 62.2 Italy 55.1 57.4 61.6 Spain 52.7 60.7 67.2 Croatia : : 60 Greece 60.4 61.9 64.6 Turkey : : : Former Yugoslav Republic of Macedonia, : : the :
2010 81.1 80.4 79.6 78.1 76.8 74.9 74.9 75.8 74.7 73.6 73 66.7 70.4 70.7 70.5 75 69.2 68.5 64.3 68.5 70.3 65 67.6 70.5 64.6 64.3 63.3 64.6 60.1 65.4 60.4 61.1 62.5 58.7 64 50 48.1
2011 81.8 80.6 79.6 79.4 77 76.3 75.2 75.7 74.9 73.6 73.8 70.4 70.9 70.1 70.4 73.4 69.2 68.6 66.9 68.5 68.4 66.3 67.3 69.1 65 64.5 62.8 63.8 61.5 62.9 60.7 61.2 61.6 57 59.9 52.2 48.4
2012 82 81.8 79.9 79.4 77.2 76.7 75.6 75.4 75.2 74.2 74 72.1 71.5 71.4 70.9 70.2 69.3 68.5 68.5 68.4 68.3 68.1 67.2 66.5 65.1 64.7 63.8 63.7 63.1 63 62.1 61 59.3 55.4 55.3 52.8 48.2
Az eddigi kormányzati intézkedések értékelése (2) Az egészségügyi kiadások jelentős csökkenése, illetve a tervezett hiány jelentős mértéke és a pénzügyi egyenleg ingadozása jól jelzi a stabil forrásteremtési stratégia hiányát. Ennek hiányában viszont aligha lehet áttekinthetővé és ellenőrizhetővé tenni forrásteremtési intézkedéseket, és érdemben stabilan növelni az egészségügyi rendszer számára elérhető forrásokat
Pazarló-e a rendszer? Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege
Közeleg a választá s!
Az eddigi kormányzati intézkedések értékelése (3) Az egészségügyi közkiadások alacsony szintje nem gazdasági szükségszerűség, hanem kormányzati prioritás Csehország, Szlovénia egészségügynek GDP arányos közfinanszírozási szintje 1,3 szorosa a Magyarnak. Az államháztartási kiadásokon belül az egészségügyi közkiadások százalékban kifejezett értéke Magyarországon (10,5%) lényegesen alacsonyabb mint a legtöbb EU taggá lett volt szocialista országban (12-15%)
Egészségügyi közkiadások alakulása a GDP százalékában Countries
1995
2000
2005
2010
2011
2012
Netherlands
5.92
5.02
7.04
9.61
9.49
9.93
France
8.25
8.01
8.56
8.98
8.93
9.04
Austria
7.04
7.58
7.85
8.69
8.55
8.66
Germany
8.23
8.27
8.28
8.86
8.66
8.61
Belgium
5.85
6.06
7.60
7.89
7.98
8.19
United Kingdom
5.66
5.55
6.69
7.98
7.80
7.78
Switzerland
5.00
5.49
6.46
7.10
7.15
6.97
Czech Republic
6.08
5.70
6.05
6.21
6.29
6.50
Slovenia
5.79
6.12
6.07
6.56
6.52
6.42
Slovakia
5.37
4.92
5.24
5.80
5.63
5.50
Hungary
6.15
5.08
5.91
5.20
5.13
4.98
Estonia
5.67
4.08
3.85
5.00
4.70
4.75
Lithuania
3.99
4.50
3.95
5.14
4.78
4.71
Poland
3.99
3.87
4.31
5.00
4.83
4.71
Adatforrás: WHO Nemzeti Egészségügyi Számlák, 2014
Egészségügyi kiadások az államháztartási kiadásokon belül százalékban Countrie s
1995
2000
2005
2011
2012
Ne the rla nds
10.5
11.4
15.7
19.1
19.7
Ge rma ny
15.0
18.3
17.7
19.1
19.1
Austria
12.5
14.6
15.7
16.9
16.9
De nma rk
11.3
13.6
15.6
16.1
16.1
Unite d Kingdom
13.0
15.1
15.3
16.0
16.0
Fra nce
15.2
15.5
16.0
15.9
15.9
Sw e de n
10.6
12.6
13.7
15.1
15.1
Spa in
12.1
13.2
15.3
15.0
15.0
Be lgium
11.2
12.3
14.6
15.0
15.0
Slova kia
11.0
9.4
13.8
14.7
14.7
Cze ch Re public
11.5
13.7
14.1
14.6
14.6
Ita ly
9.8
12.7
14.2
14.4
14.2
13.0
16.9
16.2
13.5
13.5
9.9
12.1
14.4
13.3
13.3
Slove nia
11.1
13.1
13.4
12.8
13.1
Lithua nia
11.6
11.6
11.9
12.7
12.7
Portuga l
11.2
14.9
15.1
13.5
12.5
Ire la nd
11.6
14.7
17.0
12.4
12.4
Finla nd
9.1
10.6
12.4
12.3
12.3
Bulga ria
8.5
9.1
11.9
11.3
11.8
Estonia
13.7
11.3
11.5
12.3
11.7
Gre e ce
9.6
10.1
12.8
11.4
11.4
Roma nia
7.0
9.1
13.2
11.3
11.3
Lux e mbourg Ma lta
Pola nd
8.4
9.4
9.9
11.1
11.1
11.0
10.6
11.8
10.3
10.3
La tvia
9.9
8.7
10.1
8.9
8.9
Cyprus
5.1
6.5
6.2
6.9
6.9
Hunga ry
Adatforrás: WHO Nemzeti Egészségügyi Számlák, 2014
Társadalmi fizetési hajlandóság
Adatforrás: TÁRKI felmérések
Az eddigi kormányzati intézkedések értékelése (4) Az egészségügyi közkiadások alacsony szintje önmagában is akadálya lehet a hatékonyság növekedésének és jelentős méretgazdasági veszteséget okoz •
• • •
A rendszer alulfinanszírozottsága miatt a méretgazdasági hatékonysági szint alatti Teljesítmény Volumenek – alulfinanszírozottságból eredő pazarlás Legolcsóbb vs. leghatékonyabb anyagok, eszközök vásárlása, Szegényember pazarlása, 10-15 évvel ezelőtti eljárásokra váltás ›› az olcsóbb beavatkozás igen drága kései szövődményekkel járhat
Ezért az egyéb szerkezet-átalakítási intézkedések sem tudják meghozni a kívánt hatékonyság-javulást. Egy sikeres átalakításhoz a forrásbővülésnek és a hatékonyságjavító intézkedéseknek együtt kell járnia
AZ EGÉSZSÉGÜGYI FORRÁSTEREMTÉS IRÁNYAI
Forrásteremtési alrendszerrel kapcsolatos elvárások
Egészség finanszírozási célok: Stabil és kiszámítható finanszírozási forrást tudjon mozgósítani az indokolt szükségleteknek megfelelően Költségteher-elleni védelem biztosítása és az igazságosság biztosítása a források előteremtésében Egészségi állapot javítása Hatékonyság javítása Gazdaságpolitikai szempontok: államháztartás egyensúly foglalkoztatási helyzet
Javaslatok Elvi, stratégiai szint
Az egészség ügyének alkotmányos szintű rendezése és alkotmányos védelmének kialakítása Közkiadási célérték meghatározása Politikai, társadalompolitikai és az ezt kiszolgálni hivatott költségvetési prioritások átalakítása, emberközpontúvá tétele
Technikai szint
Bevételnövelő és szerkezetátalakító intézkedések
Kiadáscsökkentő és szerkezetátalakító intézkedések
Forrásteremtési szakpolitikai intézményrendszer megújítása
Az egészség ügyének elvi, stratégiai és alkotmányos szintű rendezése nélkül a technikai szintű intézkedésektől hosszútávon fenntartható pozitív eredmény reálisan nem várható
Közkiadási célérték meghatározása
GDP 2%-ával kell emelni a közkiadási szintet (Szlovénia, Csehország, Szlovákia benchmark) Ez 550-600 milliárd Ft Ez bizonyos szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő intézkedések eredményeképpen lecsökkenthető 390-450 milliárd forintra (GDP 1,5%-a) Néhány évre elosztva célszerű betáplálni a rendszerbe
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
