A Nemzeti Pedagógus Kar hírlevele Beszámoló a Köznevelési Kerekasztal munkájáról
A köznevelés egyes területein a problémák azonosítása után megkezdődik vagy már megkezdődött a javaslattétel a megoldásokra. Az eddigi munkában mintegy 160 szakmabeli vett részt. Őszintén reméljük, hogy most valódi lehetőség van arra, hogy érdemi változások legyenek a nevelési-oktatási környezet hatékonyságának javításában. A Nemzeti Pedagógus Kar a továbbiakban is azt szeretné elérni, hogy folyamatos szakmai egyeztetés legyen a mindennapi munkát végző pedagógusok és az ágazatot irányító államtitkárság között. Arra kérek mindenkit, hogy a mostani választáson, jelöltként vagy támogató szavazóként segítse, hogy egyre erősebb szervezetként képviselhessük az oktatásban dolgozókat. A Köznevelési Kerekasztalban dolgozó munkacsoportok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tartalomfejlesztés Gyermek, tanulói életút Pedagógusfoglalkoztatás Pedagógushivatás Intézmény fenntartás OH, OFI
A NPK természetesen mindegyik munkacsoportba delegált tagokat. Egy-egy elnökségi tag mellett ott vannak az ÁIOSZ illetve a GOSZ képviselői, valamint a pedagógus társadalom minél szélesebb körének bekapcsolása érdekében az óvodai és a kollégiumi tagozat egy-egy tagja is felkérést kapott. A tartalomfejlesztési munkacsoportban pedig a tovább bontott témák mindegyikéhez a szakterületnek megfelelően küldtünk tagokat. Itt várhatóan még további alcsoportok fognak alakulni. Az eddigi eredmények: 1. Még január hónapban folytatott önértékeléssel és tanfelügyelettel kapcsolatos tárgyalások eredményeképpen 2-ről 5 évre változott a
2.
3.
4.
5.
6. 7.
8.
szakmai ellenőrzések sűrűsége a pedagógusok és a vezetők esetében. Továbbá a minősítés és a tanfelügyeleti látogatás között legalább 3 évnek el kell telni, ami miatt már most törlésre került nagyon sok látogatás. Az önértékelés majdnem teljesen az intézmények hatáskörébe került, egyszerűsödött az eljárás, a jegyzőkönyvek, az interjúk készítése és az adminisztráció. A 2017. évre vonatkozó pedagógus minősítési keretszámról szóló miniszteri határozatba több, a munkacsoport által kért feltétel került be. Rövidült a szakmai gyakorlat ideje, amivel Pedagógus II. fokozatba lehet kerülni, illetve azok a vezetők, akik két cikluson keresztül tettek már az iskolai közösségért jelentkezhetnek Mesterpedagógusnak. Ennél is örömtelibb, hogy bár még nem jött ki a rendelet, de automatikusan Pedagógus II. fokozatba kerülnek azok a kollégáink, akiknek az életpályamodell 2013-as bevezetéskor maximum 10 évük volt hátra az öregségi nyugdíjig. Ugyancsak komoly eredmény, hogy a változni fog a rendelet és a jelenleg ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévő kollégáinknak nem kell részt venni a minősítési eljárás további részében, ahhoz, hogy ebben a fokozatban maradjanak. Az Állami intézményfenntartó központ 38 milliárd forintot kapott a költségvetésből, amelynek egy részéből rendezheti tartozásait, a maradékból pedig végre talán normálisan elkezdhet gazdálkodni, és befogadhatja az igényeket, vállalhat kötelezettséget. Rendeződik a két tanítási nyelvű iskolák megmaradásának feltétel rendszere is, enyhülnek az intézményi mutatók határai. A szakképzésben tanuló diákok esetében ígéretet kaptunk arra, hogy nem lesz kötelező emeltszintű szakmai tantárgyas érettségit tenniük, kidolgozzák itt is a két szintet. Nagyon határozott ígéretet kaptunk a nyugdíjas foglalkoztatásban felvetett kéréseinkre. Tanév során nem lesz kötelező nyugdíjba vonulni, illetve be lehet tölteni az álláshelyet.
A munkacsoportok legfontosabb felvetései: 1. a, Meg kell határozni, hogy mit, mikor, hogyan kell elvégezni.
b, Az 1-4. évfolyamon az alapkészségek kialakítása és megerősítése a legfontosabb: írás, olvasás, számolás, szövegértés, művészet, mozgás, digitális kompetencia kezdetei. c, Át kell gondolni az 5-12. évfolyam tananyagtartalmait, és ki kell alakítani a megfelelő arányokat a lexikális tudás, a kompetenciafejlesztés, a praktikus ismeretek, a munkaerő piaci igények között. d, Foglakozni kell az óvoda iskola átmenettel, a korai fejlesztéssel, az integrált oktatás kérdésével. e, Kevesebbet, de alaposabban! f, Tankönyvpiac és tankönyv terjesztés helyzetének átgondolása. 2. Meg kell határozni a gyermekek, tanulók életének azokat az „elakadási” pontjait, és tényezőit, amelyek megváltoztatásával jelentősen javulhat „pedagógiai világunk” működésének hatékonysága és „atmoszférájának minősége, egyúttal társadalmi hasznossága és megítélése. Ezek a pontok: - esélyegyenlőség - tankötelezettség - integráció, szegregáció - tehetséggondozás - átjárhatóság - végzettség nélküli iskolaelhagyás - kimeneti szabályozás - diák érdekképviselet. 3. a, A pedagógus munkaidő újragondolása a követezők szerint: - kötelező tanórai foglalkozás javasolt óraszáma 22 óra/hét, a többletmunkát ki kell fizetni, - a pedagógus létszámot a rendelet szerinti módon (22 óra alapján) kell számítani, illetve figyelembe kell venni a szakértők és szaktanácsadók csökkentett óraszámát, így lehetővé tenni, hogy a tantárgyfelosztásban a kollégáink heti óraszáma többségében 22 lehessen, - a 32 órás benntartózkodást meg kell szüntetni, - a pedagógus munkaidő nyilvántartás felesleges. b, A pedagógusok nyugdíjazására vonatkozó kormányhatározatot felül kell vizsgálni:
- az öregségi, vagy 40 év munka utáni korkedvezményt igénybe vevő nyugdíjazásoknál legyen lehetőség az adott tanév befejezésére, amennyiben a pedagógus és az intézmény vezetője ezt kéri - a nyugdíjas státuszokat, amennyiben nincs feladat csökkenés, nem lehet zárolni. c, Órakedvezménnyel kell elismerni a többlet tevékenységet az osztályfőnöki és a munkaközösség vezetői feladatokat ellátó pedagógusok esetében. d, Vissza kell állítani illetve a korábbi elképzeléseknek megfelelően növelni kell a nevelést, oktatást segítő alkalmazottak számát, illetve rendezni kell a bérüket. e, Lehetőséget kell adni az intézményvezetőknek a munkatársak jutalmazására. f, A tapasztalatok elemzése révén folyamatosan fejleszteni kell a minősítési, tanfelügyeleti, önértékelési rendszert. g, Minden MA szintű pedagógus szakképzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor. 4. a, A felsőoktatás és a közoktatás között sokkal élőbb kapcsolatot kell kialakítani. b, Át kell tekinteni a pedagógusképzést. c, A mindennapi munkában használható továbbképzési kínálatot kell kidolgozni, és meg kell teremteni annak finanszírozását. 5. A KLIK-kel kapcsolatos legfontosabb elvárások: a, Rendezni kell a tartozásokat, normalizálni kell a működést, hogy ne alakulhasson ki ilyen állapot. b, Az intézményi költségvetések alapján reális költségvetési keretet kell biztosítani a mindenkori fenntartónak. c, A fenntartást az államnak kell biztosítani, meg kell határozni a jogosultsági szinteket, a felelősségeket, az érdekeltségeket és az ellenőrzéseket.
d, Intézményi autonómiát kell biztosítani szakmai és gazdálkodási területen. Költségvetés, munkaerő gazdálkodás, munkaterv egyeztetése után önálló szakmai munka. e,A struktúrafejlesztést csak az iskolahasználók oldaláról megközelítve lehet elvégezni. f, A feladatok elvégzésére alkalmas, a partnerség és a kölcsönös bizalom elvét valló vezetőket kell kinevezni, a felelősséghez illeszkedő bérekkel. g, Végig kell gondolni a vegyes fenntartás-működtetés kérdését. h, Alakuljanak területenként külső szakmai tanácsadó testületek, gyakorlati vezetői tapasztalatokkal rendelkező szakemberekből. i, Ne kelljen cél és tartalom nélküli adminisztrációs tevékenységet végezni. j, Az alapelvek azonos értelmezése mellett területenként más kihívások vannak, ezért más megoldások vezethetnek eredményre. 6. a, Tisztázni kell, hogy az OH egy adott tanévben mit, mikor és hogyan vár el az intézményektől. b, a POK-ok legyenek valódi segítői az intézményeknek, működjenek szorosan együtt velük. Addig is míg ezek közül minél több megvalósul eredményes munkát kívánunk!
