ALAPSZABÁLY I. A Nemzeti Pedagógus Kar megalakulásával kapcsolatos rendelkezések

ALAPSZABÁLY A Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 35/A. fejezetében foglalt rendelkezések alapján alkotja meg a Nemzeti Pedagógus Kar Alapszabályát, azzal a céllal, hogy ezzel is segítse a pedagógus hivatás

szakmai-etikai

normáinak

fejlődését,

egységesülését,

társadalmi

elismertségének növelését, és ellássa a köznevelés rendszerében foglalkoztatott pedagógusok szakmai érdekvédelmét. I. A Nemzeti Pedagógus Kar megalakulásával kapcsolatos rendelkezések I.1.A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: NPK) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete, amely önálló ügyintéző szervezettel rendelkezik. I.1.1. A köztestület neve: Nemzeti Pedagógus Kar. I.1.2. A köztestület rövidített neve: NPK. I. 1. 3. A köztestület neve angolul: National Teachers Chamber I. 1. 4. A köztestület neve németül: Nationale Lehrerkammer I.2. Az NPK-t köztestületként az Nkt. hozta létre, 2013. szeptember 1. napjával. I.3. Az NPK országos feladat-és hatáskörrel rendelkező köztestület. Az NPK az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. § (1) bekezdése szerinti jogi személy, amely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. I.4. Az NPK automatikus tagsági viszony alapján működik. I.5. Az NPK székhelye: 1085 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. I.6. Az NPK tagozatokat működtet. A tagozatok a működésük rendjét –az Alapszabály keretei között – maguk határozzák meg. I.7.1. Az NPK a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. § (1) bekezdés alapján jogosult használni Magyarország címerét. I.7.2. Az NPK bélyegző-formája kör alakú, amely közepén saját emblémáját és körben a „Nemzeti Pedagógus Kar” feliratot tartalmazza. I.8. Az NPK az Nkt.-ben, valamint az Alapszabályban és egyéb belső szabályzatokban meghatározottak szerint működik.

II. Az NPK feladatai II. 1. Az NPK az értékalapú pedagógusi tudat megerősítése érdekében a pedagógusok szakmai érdekképviseletével, szakmai továbbképzésével, a közösségi szolgálat ellenőrzésével, kapcsolatos feladatokat lát el. II. 2. Ennek során országos illetékességgel: a) ellenőrzi a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, az Alapszabály 1. mellékleteként elfogadott szabályzatban megfogalmazott módszertan és eljárás szerint; b) a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során véleményezési jogot gyakorol, akként, hogy a területi szerveken és tagozatokon keresztül közvetlenül gyűjti be a pedagógusok észrevételeit, azokat összesíti és az elnökség a Kar egységes álláspontját közvetíti a jogalkotó felé; c) ellátja a szakmai érdekképviseletet az értékalapú pedagógia védelmében, a jó gyakorlatok kialakítása, a pedagógus tevékenység és neveléstudomány továbbfejlesztésével kapcsolatban; d) védi az NPK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait; e) a tagjai hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az NPK-t érintő jogszabályok megalkotásában konzultációs joggal közreműködik, a gyakorlatot tagjain és területi szervein keresztül figyelemmel kíséri és javaslatokat tesz a minősítési és képzési rendszerek fejlesztésére; f) a területi szervei és szakmai tagozatai útján jogosult véleményezni a pedagógusok nagyobb csoportját érintő fővárosi, megyei illetékességű államigazgatási szerv által hozott, a pedagógusi tevékenységet érintő intézkedést, vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményez; g) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat a tag NPK-ban végezett tevékenysége és az NPK munkájában való közreműködése, szakmai munkája alapján, a területi szerv vezetőjének véleménye kikérésével; h) megalkotja a pedagógiai hivatásetikai részletszabályokat tartalmazó Etikai Kódexet, kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat; i) véleményt nyilvánít a pedagógus munka szakmai kérdéseiről; j) feladat - és hatáskörét érintő bármely kérdésben a döntéshozatalra hatáskörrel rendelkezők felé felterjesztési, javaslattevő és véleményezési jogot gyakorol; k) kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat, a díjadományozásról szóló külön szabályzat szerint; l) kitüntetés, vagy más elismerés adományozását kezdeményezheti, valamint meghívásra részt vesz a pedagógusok számára adományozható szakmai díjakról, elismerésekről szóló döntések előkészítésében; m) szakmai konferenciákat, szakmai napokat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervez a tagozatok közreműködésével; n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a köznevelés fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a sikeres munkamódszerek megismertetésére, hagyományok ápolására; o) tagjai számára szakmai munkájukkal összefüggésben segítséget nyújt; p) megalkotja éves költségvetését, elfogadja a számviteli törvény szerinti éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót;

q) az Országos Küldöttgyűlés döntése alapján egy tagot delegál a Nemzeti Tankönyvtanácsba, aki szükség szerint, de legalább félévente beszámol az elnökségnek; r) feladatainak hatékonyabb ellátása, a szakmai érdekérvényesítés magasabb szintjének elérése érdekében együttműködésre törekszik a hasonló célokat kitűző nemzetközi és magyar szervezetekkel és stratégiai megállapodást köt velük; s) tagjai számára külön szabályzat alapján jóléti és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,

t)

területi küldöttgyűlése tagot delegál az illetékességi területén működő tankerületi tanácsokba,

u) Központi Irodája a tanfelügyeleti és minősítő szakértői tagozat tagjai közül, az Országos Elnökség jóváhagyásával tagot delegál a kutatótanári pályázatot elbíráló bizottságokba,

v) részt vesz a Köznevelési Kerekasztal munkájában.

III. Az NPK tagjainak kötelességei és jogai III.1. Az NPK tagjának tagságából eredő kötelessége hogy a) saját munkaköréhez és az NPK-n belül betöltött szerepéhez mérten védje az NPK tekintélyét, b) az NPK működése keretében végzett tevékenysége során betartsa az NPK Alapszabályában és további szabályzataiban foglaltakat, c) szakmai tevékenysége során betartsa az Etikai kódexben foglaltakat, d) etikai eljárás során az illetékes etikai bizottsággal együttműködjön, e) amennyiben az NPK bármilyen tisztségviselőjévé választják, az esetleges összeférhetetlenséget jelezze, és ha a tisztséget be akarja tölteni, az összeférhetetlenséget megszüntesse, f) a kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással tudomására hozott adatok ennek megfelelő kezelése. III.2. Az NPK tagját tagságából eredően megilleti a jog hogy a) az NPK területi és országos tisztségviselőinek megválasztásában szavazóként részt vegyen az NPK választási szabályzata szerint, b) az NPK területi vagy országos tisztségére jelöltesse magát, és megválasztása esetén a tisztséget az alapszabálynak megfelelő feltételekkel betöltse, c) az NPK tisztségviselőjének visszahívását kezdeményezze az Alapszabály szerint, d) az NPK szakképzettségének megfelelő tagozatának tagja legyen, e) az Alapszabályban foglaltak szerint tagozat létrehozását kezdeményezze, f) az NPK állandó vagy ad hoc bizottságának tagja legyen, g) az NPK Alapszabálya és szabályzatai továbbá az Etikai kódex elfogadásakor és módosításakor véleményt nyilvánítson, h) javaslatot tegyen az NPK által adományozott kitüntetésre,

i) az NPK által adományozott kitüntetésben részesüljön, j) részt vegyen az NPK által szervezett szakmai konferenciákon, és igénybe vegye az NPK által nyújtott szakmai segítséget, k) részesüljön az NPK által nyújtott jóléti és egyéb kedvezményes szolgáltatásokban, l) az Alapszabályban foglaltak szerint kezdeményezze az Országos Küldöttgyűlés összehívását, m) az NPK tagjával szemben etikai eljárást kezdeményezzen, n) magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során az NPK szakmai ajánlását kérje, o) a Területi Etikai Bizottság határozatával szemben az Országos Etikai Bizottsághoz fellebbezzen.

IV. AZ NPK szervei IV.1. Az NPK szervei: a) az Országos Küldöttgyűlés, a Területi Küldöttgyűlés b) az országos ügyintéző testületek: ba) az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség) bb) az Országos Etikai Bizottság (a továbbiakban: OEB) bc) az Országos Felügyelő Bizottság (a továbbiakban OFB) bd) állandó bizottságok, c) a területi ügyintéző testületek: ca) a Területi Elnökség cb) a Területi Etikai Bizottság, cc) állandó bizottságok, d) szakmai tagozatok, e) az Alapszabályban, illetve az Országos Küldöttgyűlés, az Országos Elnökség és a Területi Elnökség által létrehozott más ad hoc bizottságok. f) Központi Iroda. V. Az Országos Küldöttgyűlés V.1. Az NPK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve az Országos Küldöttgyűlés. V.2. Az országos küldöttgyűlési tagokat (a továbbiakban: országos küldöttek) a területi szervek delegálják a területi küldöttek közül. A területi szervek ezer pedagógusonként egy fő, de maximum tizenöt fő küldöttet delegálhatnak. Az országos küldöttek delegálására vonatkozó szabályokat az Alapszabály elválaszthatatlan részét képező 2. melléklet tartalmazza. A tagok köztestületi jogaikat az Országos Küldöttgyűlésen gyakorolják. V.3. Az országos küldöttgyűlési tagok megbízatása öt évre szól. V.4. Az országos küldöttek – az Nkt. 63/G. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve – a területi szervek tisztségviselői valamint tagjai is lehetnek.

Az Országos Küldöttgyűlés hatásköre V. 5. Az országos küldött megbízatása megszűnik: a) az NPK tagsági viszony megszűnésével; b) lemondással; c) visszahívással;

d) a küldött halálával; e) a küldött megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával; f) amennyiben megbízatását öt hónapnál hosszabb ideig nem tudja ellátni; g) ha az őt delegáló területi küldöttgyűlés illetékességi területéről elköltözik; h)amennyiben az alábbi esetek összesen legalább háromszor megvalósulnak: ha) az Országos Küldöttgyűlés üléséről indok nélkül hiányzik, hb) az Országos Küldöttgyűlés online szavazásában nem vesz részt. V. 6. Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Nkt. 63/D. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása; b) az elnök előterjesztése alapján az NPK bevételi és kiadásai tételsorainak és az ezek fedezetéül szolgáló költségvetés főösszegének (a továbbiakban: költségvetés), valamint a számviteli törvény szerinti éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak a jóváhagyása; c) szabályzatok megalkotása; d) a Nemzeti Tankönyvtanácsba delegált tag személyéről való döntés; e) a feladatai ellátásának segítésére az NPK tagjai közül ad hoc bizottságok létrehozása; f) az időszaki lap alapításáról, módosításáról, illetve megszüntetéséről való döntés; g) jogszabály vagy az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben való döntés. V. 6.1. Az V. 5. a) pont szerinti tisztségviselők és ügyintéző testületek nem tisztségviselő tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat az Alapszabály elválaszthatatlan részét képező 2. melléklet tartalmazza. V. 6.2. Az Országos Küldöttgyűlés működésére és döntéshozatalára, valamint a bizottságok működésére és döntéshozatalára vonatkozó részletes szabályokat az Alapszabály elválaszthatatlan részét képező 3. melléklet tartalmazza. Az Országos Küldöttgyűlés határozatainak nyilvántartása, közlése V. 7. Az Országos Küldöttgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve kell nyilvántartani. A nyilvántartásba vételről az elnök gondoskodik. V. 8. A főtitkár – a személyiségi jogok és az adatvédelmi előírások figyelembevételével – gondoskodik az Országos Küldöttgyűlés határozatainak az NPK honlapján történő közzétételéről. V. 9. Ha az Országos Küldöttgyűlés véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az NPK tagjait érintő kérdésekben, a határozat közlésére a vélemény, illetve javaslat címzettje részére történő megküldéssel kerül sor. V. 10. Az Alapszabályt és az Etikai Kódexet, valamint ezek módosítását az elfogadástól számított harminc napon belül meg kell küldeni az oktatásért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter). V. 11. Az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadásáról vagy módosításáról szóló döntést hivatalból, az egyéb határozatot, szabályzatot felhívásra – az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított harminc napon belül – kell a miniszter rendelkezésére bocsátani.

Szabályzat, állásfoglalás, nyilatkozat V. 12. Az Országos Küldöttgyűlés kiadja az Etikai Kódexet, valamint további szabályzatot adhat ki minden egyéb, az NPK tagságát egységesen érintő, jelentős kérdéskör szabályozására. V. 13. Az Országos Küldöttgyűlés az NPK tagságának, vagy valamely tagozatának egészét érintő kérdésekben állásfoglalást adhat ki. V. 14. Az Országos Küldöttgyűlés az Országos Elnökség javaslata alapján az Országgyűlés vagy a Kormány felé a feladatkörébe tartozó közérdekű kérdésekben véleményét állásfoglalás formájában nyilvánítja ki.

VI. Elnökség VI.1. Az Országos Elnökség az NPK legfőbb ügyintéző testülete. VI.2. Az Országos Elnökség tagjai: a) az elnök, b) az elnökhelyettes, valamint c) az Országos Küldöttgyűlés által választott további 9 tag. VI. 3. Az Elnökség tagjainak megválasztását célzó eljárást az Alapszabály 2. melléklete határozza meg. VI. 3. 1. Az Elnökség tagjainak megválasztása során törekedni kell arra, hogy a köznevelési intézménytípusok megfelelően képviselve legyenek. VI. 4. Az Elnökség tagjai és a Területi Elnökség tagjai munkájukért díjazásban részesülnek. A tisztségviselők tiszteletdíjára vonatkozó szabályokat az Alapszabály elválaszthatatlan részét képező 4. melléklet tartalmazza.

VI. 5. Fizetett munkavállalók a Központi Iroda és a területi szervek adminisztratív dolgozói.

Az Országos Elnökség hatásköre VI.6. Az Országos Elnökség feladata az Országos Küldöttgyűlés határozatainak, valamint az Alapszabály és az Nkt. rendelkezéseinek megfelelően az NPK működésének irányítása és feladatainak végrehajtása. Ennek érdekében: a) a Központi Irodán keresztül, az ülésein hozott döntésekkel gondoskodik az NPK folyamatos működéséről; b) az Elnökség megtárgyalja az elnök NPK költségvetésére, valamint a számviteli törvény szerinti éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóra irányuló javaslatát; c) előkészíti és az Országos Küldöttgyűlés elé terjeszti az NPK belső szabályzatait és azok módosítását; d) feladatai ellátásának segítésére az NPK tagjai közül ad hoc bizottságokat hoz létre; e) tevékenységéről évente legalább egyszer beszámol az Országos Küldöttgyűlésen;

f) határoz együttműködési megállapodás megkötéséről, valamint külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésről, az együttműködés módjáról, a megállapodás tartalmáról; g) az NPK tisztségviselőivel szemben összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet; h) a területi szervek és a szakmai tagozatok véleménye alapján véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az NPK tagjait érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben; i) meghatározza a választások időszakát; j) dönt a székhelyváltozásról; k) meghatározza az elnökhelyettes által folyamatosan ellátandó ügycsoportokat és dönt a tagok közötti feladatmegosztásról; l) elvégzi az Országos Küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat; m) megállapítja és elfogadja saját éves munkatervét; n) dönt szakmai segédletek, módszertani útmutatók és irányelvek kidolgozásáról; o) az NPK feladat-és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol; p) a Kormánynál, a miniszternél illetve az illetékes szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását; q) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet; r) kijelöli az ágazati és az országos érdek-képviseleti fórumokban az NPK képviseletében eljáró tagokat. s) Indokolt esetben az NPK nevében az elnök nyilatkozatban foglalhat állást. A nyilatkozat sürgősségét a következő elnökségi ülésen indokolnia kell. t) Indokolt esetben az elnök engedélyével más elnökségi tag is tehet nyilatkozatot. u) Hivatalos nyilatkozatot vagy sajtóközleményt adhat ki az Országos Elnökség is az elnökségi határozatokra vonatkozó szabályok szerint. VI.7. Az Elnökség a hatáskörébe tartozó feladatait átadhatja az elnöknek.

Az Elnökség összehívása VI.8. Az elnök az Elnökséget szükség szerint, de legalább kéthavonta tájékoztatja az NPKval kapcsolatos ügyek állásáról. VI.9. Az Elnökség tagjai részére a meghívót legkésőbb az elnökségi ülés megtartását megelőzően 15 nappal írásban kell megküldeni. A meghívó tartalmazza a napirendi pontokat és a felkészüléshez szükséges anyagokat. VI.10. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is. Az elnökségi ülés lefolytatása, határozathozatal VI.11. Az ülésen az elnök vagy helyettesítése esetén az elnökhelyettes elnököl. VI.12. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A szavazás érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök, távollétében az elnökhelyettes szavazata dönt.

VI.13. A határozatképtelenség miatt - azonos napirenddel – megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülést legkésőbb a határozatképtelen ülés napjától számított tizenöt napon belül meg kell tartani. VI.13.1. Az Elnökség ülés tartása nélküli határozathozatalára az Országos Küldöttgyűlés határozathozatalára vonatkozó rendelkezések az irányadók. VI.14. Az Elnökség határozatképességét jelenléti ív alapján kell megállapítani. VI.15. Az Elnökség ülésein részt vesz a főtitkár, az Országos Etikai Bizottság elnöke és a Felügyelő Bizottság elnöke, valamint az elnök által meghívott személy. VI.16. Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztető tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a jelenlévők névsorát, az előterjesztések és a hozzászólások lényegét, valamint a hozott határozatokat. Az emlékeztetőt a főtitkár vagy a Központi Iroda által kijelölt munkatársa készíti és a levezető elnökkel együtt írják alá. Az Elnökség határozatait az NPK honlapján közzé kell tenni. VI.17. Az Elnökség határozatait a főtitkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az Elnökség tagjait és az érintetteket értesíti. VI.18. Az elnök rendelkezhet az elnökségi ülés videokonferencia, telefonkonferenciatechnológia vagy más elektronikai eszközök alkalmazásával történő megtartásáról. Ebben az esetben a személyesen jelen nem lévő tag személyazonosságát minden kétséget kizáró módon meg kell állapítani. A felsorolt eszközök alkalmazásával tartott elnökségi ülésen történteket, az elhangzott nyilatkozatokat a jegyzőkönyvön kívül elektronikus (kép-, hangfelvétel vagy más technikai) úton is rögzíteni kell. VII. Bizottságok VII.1. Az Országos Küldöttgyűlés állandó, valamint ad hoc bizottságokat hozhat létre. VII.2. Az NPK állandó bizottságai: a) az Országos Felügyelő Bizottság, b) az Országos Etikai Bizottság, c) a Területi Etikai Bizottságok, VII.3. Az NPK Országos Elnöksége ad hoc bizottságokat hozhat létre a feladatkörében felmerülő ügyekben.

VIII. Szakmai tagozatok VIII. 1. A Kar az Nkt.-ben valamint az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése érdekében és feltételek teljesítése esetén szakmai tagozatokat működtet. VIII. 2. A szakmai tagozatok országos szinten működnek. Tagozatot tíz tag javaslata alapján az Országos Elnökség hozhat létre, ugyancsak az Országos Elnökség dönt a tagozatok elnevezéséről vagy átnevezéséről. VIII. 3. A pedagógus csak a szakképzettségének megfelelő szakmai tagozatba kérheti felvételét. A kérelemben megjelöli, hogy mely tagozathoz kíván csatlakozni, és igazolja a tagságot megalapozó szakképzettségének meglétét. Egy tag egyszerre több tagozatnak is tagja lehet. A tagfelvételi kérelem csak a szakképzettség hiánya miatt utasítható el. VIII. 4. A tagozatok elnökeit az adott tagozat tagságának javaslata alapján az NPK Elnöksége jelöli ki, a megbízás az Országos Küldöttgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé. A megbízás 5 évi időtartamra szól.

VIII. 5. Az NPK tagozatai kizárólag saját szakterületükre vonatkozóan, az Országos Elnökség jóváhagyásával adhatnak ki állásfoglalást. A tagozat elnöke gondoskodik róla, hogy a tagozat állásfoglalásainak kialakítása a tagok széles körű részvételén alapuljon.

VIII.6. Indokolt esetben az országos elnök engedélyével saját hatáskörét érintő ügyben tagozat elnöke is tehet nyilatkozatot.

IX. Az NPK tisztségviselői IX. 1.1.Az NPK országos szinten választott tisztségviselői: a) az elnök, b) az elnökhelyettes, c) az Elnökség tagjai, d) az OFB elnöke, e) az OEB elnöke, f) az egyéb bizottságok elnökei, és g) a tagozatok vezetői. IX. 1.2 Területi szinten a Területi Elnökség elnöke és tagjai, továbbá a Területi Etikai Bizottság elnöke minősülnek tisztségviselőnek. IX. 2. Az országos szintű tisztségviselőket és az ügyintéző testületek nem tisztségviselő tagjait az Országos Küldöttgyűlés öt évre választja meg az Alapszabály alapján, megbízatásuk a következő választásig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat titkos szavazással választják. IX.3. A tisztségviselőket és az ügyintéző testületek nem tisztségviselő tagjait az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében – az ügy jellegétől függően, figyelemmel a személyiségi jogokra és az adatvédelmi rendelkezésekre – titoktartási kötelezettség terheli. IX.4. Az NPK tisztségviselője és az ügyintéző testületek nem tisztségviselő tagja legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal rendelkező pedagógus lehet. Az NPK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő teljes ciklusra választható meg. IX. 5. Az NPK bármely tisztségviselője más szervezet állásfoglalásához, nyilatkozatához ebben a minőségében kizárólag az Országos Elnökség engedélyével csatlakozhat. IX. 6. A tisztségviselők és az ügyintéző testületek nem tisztségviselő tagja megbízatása megszűnik: a) az NPK tagsági viszony megszűnésével; b) lemondással; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) visszahívással; e) a tisztségviselő halálával; f) a tisztségviselő megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával; g) amennyiben megbízatását öt hónapnál hosszabb ideig nem tudja ellátni. IX. 7. Ha a tisztségviselő megbízatása megszűnik, helyére új tisztségviselőt kell választani. IX. 8. Az NPK tisztségviselője, ügyintéző testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet a jogszabályban leírtakon túl a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, valamint hivatali szerv vezetője.

IX. 9. Az országos tisztségviselő visszahívását az Országos Küldöttgyűlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti, a visszahívásról az Országos Küldöttgyűlés minősített többséggel dönt Az NPK tiszteletbeli tagjai IX. 9. 1. Az Országos Küldöttgyűlés az NPK-ban tagsággal nem rendelkező személyek közül tiszteletbeli tagokat választhat. A tiszteletbeli tagok száma egyszerre nem haladhatja meg a 10 főt. IX. 9. 2. Tiszteletbeli tag lehet az a személy, aki a pedagógus szakma ügyét hazai szinten kiemelkedően képviseli és személye köztiszteletben áll. Az NPK elnökei az NPK-ban való tagságuk megszűnése után automatikusan az NPK tiszteletbeli tagjává válnak, akár az IX. 9. 1. pontban meghatározott létszám felett is. IX. 9. 3. A tiszteletbeli taggá nyilvánítás az Elnökség ajánlása alapján az Országos Küldöttgyűlés többségi döntésével történhet, felajánlással, ünnepélyes külsőségek mellettDíszoklevél átadásával. Az Elnökség felé bármelyik tag élhet előterjesztéssel. IX. 9. 4. A tiszteletbeli tagra nem vonatkoznak a rendes tag jogai és kötelezettségei. A tiszteletbeli tagoknak az Országos Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek, de szavazati, választási joggal valamint választhatósági joggal nem rendelkeznek. IX. 9. 5. A tiszteletbeli tagok kötelesek az egyesület jó hírnevének megőrzésére, és az alapszabály rendelkezéseinek a tiszteletben tartására. IX. 9. 7. Szünetel a tiszteletbeli tagság, ha a tiszteletbeli tag az NPK rendes tagjává válik, vagy – volt elnök esetében – az marad. IX. 9. 8. Megszűnik a tiszteletbeli tagság a) a tiszteletbeli tag halálával, b) lemondással, c) ha az Országos Küldöttgyűlés a címet visszavonta. IX. 9. 6. A tiszteletbeli tagság az Országos Elnökség vagy az Országos Küldöttgyűlés egyharmada javaslatára, az Országos Küldöttgyűlés kétharmadának szavazatával vonható vissza. X. Az NPK elnöke és elnökhelyettese X. 1. Az NPK elnöke: a) az NPK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja; b) a Központi Irodán keresztül összehívja és előkészíti az Országos Küldöttgyűlést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, gondoskodik az ülés határozatainak végrehajtásáról; c) az Elnökség részére javaslatot tesz az Országos Küldöttgyűlés összehívására és az ülés napirendjére; d) irányítja az Elnökség és a bizottságok tevékenységét, biztosítja a működés feltételeit és gondoskodik e szervek határozatainak végrehajtásáról, tevékenységéről beszámol az Elnökségnek; e) koordinálja az NPK szerveinek és tisztségviselőinek munkáját, megállapítja a tisztségviselők közötti munkamegosztás rendjét; f) biztosítja az NPK ügyintéző szervezetének működését; g) vezeti az Országos Küldöttgyűlés és az Elnökség üléseit;

h) eljár az Elnökség által átruházott jogkörben; i) az elnök irányítja az NPK költségvetése tervezésének és végrehajtásának feladatait; j) a Központi Iroda munkatársainak kinevezésével (megbízásával), felmentésével (megbízásának visszavonásával) kapcsolatos egyetértési jogot gyakorol; k) az Alapszabályban meghatározott kivételekkel összehívja az Országos Küldöttgyűlést; l) képviseli az NPK-t az ágazati érdekvédelmi fórumokon; m) az elnök, javaslatot tesz az NPK költségvetésére és az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóra; meghatározza a költségvetés tervezésére és végrehajtására vonatkozó alapelveket és az NPK kiadási és bevételi tételsorainak részösszegeit; valamint indokolt esetben a tételsorok között átcsoportosítást végezhet; n) gyakorolja a főtitkár feletti utasítási, irányítási, felügyeleti és munkáltatói jogokat; o) felügyeli az NPK hivatalos honlapjának működését. p) gyakorolja az NPK által alapított magyar és idegen nyelvű folyóiratok alapítói és felelős kiadói jogát; q) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal, illetőleg intézkedik minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály nem sorol más testület, szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe. X. 2. Az elnök hatáskörét meghatározott ügyek vonatkozásában, vagy eseti jelleggel az elnökhelyettesre vagy a főtitkárra ruházhatja át. X. 3. Az elnököt ügykörében megilleti utasításadási jog, nem adhat azonban olyan utasítást, amely bármely szerv, vagy a tisztségviselőknek az Alapszabályban, vagy más szabályzatban megállapított önálló jogkörét elvonja, vagy korlátozza. X. 4. Az elnök munkáját az elnökhelyettes segíti. X. 5. Az elnökhelyettes feladata az elnök helyettesítése az elnök által meghatározott ügykörök tekintetében. X. 6. Az elnökhelyettes az elnök által meghatározott ügykörmegosztás szerint közvetlenül felügyeli az NPK tevékenységének rá bízott területét. X. 7. Az elnökhelyettes és az elnökségi tagok kötelesek évente legalább egyszer az elnök által rájuk bízott terület irányítása körében végzett tevékenységükről az elnök számára beszámolni. Az elnök bármikor kérheti az elnökhelyettest és az elnökségi tagokat, hogy számoljanak be az irányítása körében végzett tevékenységükről. XI. A főtitkár és a Központi Iroda XI. 1. A pályázati eljáráson kiválasztott főtitkár vezeti az NPK Központi Irodáját, valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. XI. 1. 1. A főtitkár az NPK-val munkaviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja. XI. 1. 2. A főtitkár helyettesítéséről az elnök dönt. XI. 2. A Főtitkár: a) vezeti a Központi Irodát; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Központi Iroda dolgozói felett; c) közreműködik az Elnökségi ülések előkészítésében; d) intézi az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyeket; e) az Elnökség részére előterjesztéseket készít. XI. 3. A Központi Iroda: a) előkészíti az NPK éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót;

b) a Választási Bizottsággal együttműködve végzi az NPK szerveinek megválasztásával, működésével összefüggő adminisztratív, koordinációs és ügyviteli feladatokat, c) ellátja az NPK tagnyilvántartását és elvégzi a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat; d) együttműködik a Területi Elnökségekkel; e) fenntartja és működteti az NPK hivatalos honlapját; f) segíti az elnökség, a bizottságok és a tagozatok munkáját.

XII. Az NPK képviselete, aláírási joga XII. 1. Az NPK képviseletére és nevében történő aláírására önállóan az elnök jogosult. Az elnök által adott meghatalmazásban megjelölt ügykörök tekintetében az NPK-t önállóan képviseli és nevében aláír a főtitkár és az elnökhelyettes. Az Elnököt a főtitkár és az elnökhelyettes együttesen jogosultak általános jelleggel helyettesíteni. XII. 2. Bankszámla feletti rendelkezés tekintetében az XII. 1. pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. XIII. Az NPK területi szervei XIII. 1. Területi szinten a Területi Küldöttgyűlés által megválasztott Területi Elnökség és Területi Etikai Bizottság működik. A Területi Küldöttgyűlés Területi elnököt, elnökhelyettest, a Területi Elnökség tagjait és a Területi Etikai Bizottság három tagját választja meg. XIII. 1. 1. A Területi Elnökség elnökből, elnökhelyettesből, valamint további legalább három, legfeljebb öt tagból áll. Létszáma nem lehet több mint a területi küldöttgyűlés létszámának ötven százaléka. XIII. 1. 2. Magyarország az alábbi területekre oszlik: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t)

Budapest, Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye.

XIII. 2. 1. A Területi Küldöttgyűlés tagjainak száma négyszáz pedagógusonként egy, de legalább 10 fő. A területi küldöttgyűlési tagok megbízatása öt évre szól. XIII. 2.2. A Területi Küldöttgyűlés feladat-és hatásköre: a) Saját hatás-és illetékességi körében eljár a II. 2. pont a), b), m) és t) alpontjaiban foglalt feladatokat tekintetében. A területi elnök tájékoztatja az országos elnököt azokról az ügyekről, melyekben a Területi Küldöttgyűlés jár el. Az országos elnök tájékoztatást kérhet a Területi Küldöttgyűlés által elvégzett feladatokról; b) Saját hatás-és illetékességi körében, az Országos Küldöttgyűléssel egyeztetve, és azzal egyetértve járhat el a II. 2. pont n), o), alpontjaiban foglalt feladatokat tekintve. Az egyeztetést a területi elnök az országos elnökkel folytatja le; c) A Területi Küldöttgyűlés kezdeményezéssel élhet az Országos Elnökséghez a II. 2. pont c)-g), i), k), valamint r) alpontjaiban foglalt feladatok tekintetében saját hatáskörében és illetékességi körében. A kezdeményezést a területi elnök teszi meg az országos elnök felé. d) Küldötteket delegál az Országos Küldöttgyűlésbe, minősített többséggel dönt az országos küldött visszahívásáról f) Az országos küldött visszahívását az őt delegáló területi küldöttgyűlés tagjainak egyharmada vagy a területi elnökség kezdeményezheti. g) Képviselőt delegál az illetékességi területén működő tankerületi tanácsokba. A területi elnökség javaslata alapján a Területi Küldöttgyűlés jogosult a képviselő megbízását visszavonni. h) A Területi Küldöttgyűlés és testületeinek, szerveinek, tisztségviselőinek működésére szabályzatot fogad el, amelyet jóváhagyásra az Országos Elnökségnek bemutat. Az Országos Elnökség harminc napon belül dönt a szabályzat jóváhagyásáról. XIII. 3. A Területi Elnökség feladat-és hatásköre: a) saját hatás-és illetékességi körében ellátja a VI. 6. pont a), c)-f),i)-j), valamint l)alpontjaiban foglalt feladatokat; b) saját hatás-és illetékességi körében javaslattal élhet az Országos Elnökséghez a VI. 6. pont g)-h) alpontjaiban foglalt feladatok körében. c) amennyiben az Nkt. alapján támogatásban részesül, annak felhasználásáról beszámolót készít elő és elfogadásra előterjeszti az Országos Elnökségnek; d) tájékoztatja a Területi Küldöttgyűlést az elvégzett feladatokról. e) javaslatot tesz a Területi Küldöttgyűlésnek az országos küldött megbízásának visszavonására. f) javaslatot tesz a Területi Küldöttgyűlésnek az illetékességi területén működő tankerületi tanácsokba delegálandó képviselők személyének megbízására és megbízásának visszavonására. g) Az NPK területi szerveinek bélyegzőit a területi elnök őrzi, használatára kizárólag saját hatáskörében a területi elnök jogosult. XIII. 4. A Területi Etikai Bizottság elnökből és további két tagból áll. XIII. 4. 1. A Területi Etikai Bizottság feladata az elsőfokú etikai eljárás lefolytatása. XIII. 4. 2. A Területi Etikai Bizottság hatáskörének és eljárásának részletes szabályait az Etikai Kódex tartalmazza. XIII.5. A területi ügyintéző testületek tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására az országos ügyintéző testületek tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy Jelölő Bizottságot nem szükséges létrehozni. Bármely tisztségre jelöltet állíthat a hivatalban lévő területi Elnök illetve a jelöltállítás szabályai szerint a Területi Küldöttgyűlés. Továbbá azzal az eltéréssel, hogy a Területi Küldöttgyűlés a Területi Választási Bizottság és a Területi Szavazatszámláló

Bizottság tagjainak megválasztásakor „Az NPK Alapszabályának 2. mellékletében” meghatározott bizottsági létszámoktól eltérhet. XIII.6. A Területi Küldöttgyűlés, a Területi Elnökség, a Területi Elnökség tagjainak, valamint a Területi Etikai Bizottság működésére, eljárására az országos szervezet képviseleti, ügyintézői testületeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. XIII.7. Indokolt esetben az országos elnök engedélyével saját hatáskörét érintő ügyben területi szerv vezetője nyilatkozatot tehet. XIII.8. Az V. 12. pont szerint kialakított állásfoglalástól a Területi Küldöttgyűlés és a Területi Elnökség nem térhet el. XIII. 9. A Területi Küldöttgyűlés Területi Irodát működtet. XIII. 10. A Területi Küldöttgyűlés bizottságokat hozhat létre.

XIV. Záró és értelmező rendelkezések XIV.1. Azokban az esetekben, amikor az Alapszabály rendelkezése írásban közöltnek tekinti az elektronikus levélben, illetve faxon való közlést is, a közlés napjaként azt a napot kell tekinteni, amikor: a) az elektronikus levél a címzett számítógépén a visszaigazolás szerint hozzáférhetővé vált, b) a faxüzenetet a gépi visszaigazolás szerint a címzett részére elküldték. XIV.2. Az Alapszabály elfogadására 2014. június 14-én került sor, rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni. XIV.3. A XIV.3. pont szerint elfogadott Alapszabály első módosítására 2014. augusztus 23-án került sor, a módosított Alapszabály rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni. XIV.4. A XIV.3. pont szerint elfogadott Alapszabály második módosítására 2014. október 17én került sor, a módosított Alapszabály rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni. XIV.5. A XIV.3. pont szerint elfogadott Alapszabály harmadik módosítására 2016. december 10-én került sor, a módosított Alapszabály rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni.

Budapest, 2016. december 10.

elnök

elnökhelyettes

Az NPK Alapszabályának 1. melléklet

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban NKT) 63/B. § (1) a) pontjában megszabottak alapján a jelen szabályzatban meghatározott módon követi nyomon a köznevelési rendszerben az iskolai közösségi szolgálat (továbbiakban IKSZ) teljesítésének előrehaladását az alábbi adatok felhasználásával: a) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban OFI) által előkészített és működtetett elektronikus online kérdőíves felületen az érintett iskolák adatot szolgáltatnak minden tanévben szeptember 15-ig, b) a kérdőívet az Oktatási Hivatal (továbbiakban OH) küldi ki az érintett iskolák igazgatóinak e-mailben, c) az OFI a beérkezett adatokból jelentést készít az NPK számára, d) véletlenszerűen, és a jelentés alapján a kockázatelemzésen alapuló módszertan szerint, az NPK meghatározza azon iskolák körét (3%), ahol a program megvalósítását az NPK és az OFI által felkért 1-1 szakértő évente egy alkalommal a helyszínen monitorozza; a monitorozás a pedagógiai program vonatkozó részeire, az IKSZ dokumentációjára és működésére terjedhet ki, és a programok szakmai megvalósulását vizsgálja az OFI által évente összeállított szempontrendszer alapján, e) igény szerint az NPK által delegált, a program monitorozását végző szakértők számára az OFI előzetes szakmai felkészítést nyújt, f) az OFI az intézmények által szolgáltatott adatok, illetve az NPK által, az intézménylátogatások nyomán készített szakértői beszámolók alapján éves monitoring jelentést készít, az éves jelentést az NPK elnöksége megvitatja, és döntést hoz az alábbiakról:  mely intézményeknek adományoz „Kiváló IKSZ Program” címet,  mely intézmények számára javasol szakmai konzultációt az OFI szakértőivel a tevékenység sikeres végrehajtása és az eredményességi kritériumok teljesülése érdekében.

A monitorozás alapelvei:  tanácsadó-támogató jellegű rendszer,  minimális tehertétel legyen az iskolák számára,  az iskolák önreflexív képességére épít, azt fejleszti.

Egy-egy adott tanévben használt kérdőív minta: I. Statisztikai adatok: 1. Hány tanuló kötelezett az adott tanévben az iskolai közösségi szolgálat teljesítésére? (Kérjük, a megfelelő létszámot adja meg évfolyamonként!) 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Egyéb: 2. Hány tanuló teljesített közösségi szolgálatot az érintett évfolyamokból? (A megfelelő számokat írja be!) 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Egyéb: 3. Hány tanórát teljesítettek a tanulók átlagban az érintett évfolyamokon (összesített óraszám)? (A megfelelő számokat írja be!) 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Egyéb: 4. Kérjük, adja meg évfolyamonként a legalacsonyabb és legmagasabb teljesített óraszámokat (5-5 tanuló)! (A megfelelő számokat írja be!) 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Egyéb:

II. Szervezési adatok: 1. Szerepel-e az iskola pedagógiai programjában az IKSZ? Igen/ Nem (A megfelelőt jelölje meg!) Miért döntöttek így? (Kérjük, indokolja válaszát néhány mondatban!)

1.1.

……………………………………………………….. ……………………………………………………….. 2. Az Önök intézménye hány évre elosztva végzi az IKSZ működtetését? (Kérjük, jelölje meg a megfelelő évfolyamo(ka)t!) 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon Egyéb: 3. Hány fogadó szervezettel van kapcsolatban az iskola? (A megfelelő számokat írja be!) a) civil szervezetek: b) önkormányzatok: c) katasztrófavédelmi szervezetek: d) egyéb: 4. Hány együttműködési megállapodást kötött az iskola? (A megfelelő számot írja be!) …………………………………………………….. 5. Hány fős csoportokban végzik a közösségi szolgálatot a diákok? ? (A megfelelő számot írja be!) ……………………………………………………. 6. Kik és hányan segítik az IKSZ megszervezését az iskolában? (Több választ jelölhet!) a) Intézményvezető/helyettes b) Kijelölt intézményi koordinátor(ok) (Ha több koordinátor van, kérjük, adja meg összesen hány fő!): c) Osztályfőnökök, összesen: d) Egyéb, hány fő?

7. Milyen területeken szervezte meg az Ön intézménye az IKSZ-et az adott tanévben az érintett évfolyamok számára? (A megfelelőket jelölje x-szel!) Iskolán belül Iskolán kívül Mindkettő Egészségügyi Szociális és jótékonysági Oktatási Kulturális és közösségi Környezet-és természetvédelmi Katasztrófavédelmi Óvodás korúakkal, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel közös sportés szabadidős program Gyógypedagógia-és szociális

8. Milyen alkalmi, akcióprogramokkal, tevékenységekkel teljesíthették a diákok az IKSZ egy részét a 7. pontban felsoroltakon kívül (például iskolai, helyi, országos rendezvényeken való tevékenység)? (Rövid, néhány mondatos válasz!) ………………………………………………………….. 9. Milyen rendszeres (heti, havi) tevékenységekkel teljesíthetik a közösségi szolgálatot a diákok a 7. pontban foglaltak közül? (Válaszát néhány mondatban összegezze!) ……………………………………………………….. 10. Milyen módon tudnak a diákok választani a tevékenységek közül? (Válaszát néhány mondatban összegezze!) ……………………………………………………….. 11. Milyen módon szervezik meg az iskolában a pedagógiai kísérést? (Válaszát néhány mondatban összegezze!) ………………………………………………………. 12. Milyen módon történik a szülők bevonása az IKSZ-be? (Válaszát néhány mondatban összegezze!) ……………………………………………………. 13. Milyen módon történik a felkészítés az IKSZ-re a diákok számára? (Rövid, néhány mondatos válasz!) ……………………………………………………. 14. Milyen keretek között kerül sor az élmények és a tapasztalatok feldolgozására? ? (Válaszát néhány mondatban összegezze!) …………………………………………………….

Indoklás: Az iskolai közösségi szolgálatról szóló szabályzat megalkotása a közgyűlésnek a Nemzeti Köznevelési Törvény 63/B. § (1) a) pontja alapján kötelezettsége. E pont kimondja, hogy a megalkotott szabályzat alapján kell a Nemzeti Pedagógus Karnak „ellenőrző feladatát” az iskolai közösségi szolgálat kapcsán elvégeznie. Javaslatunk szellemisége a „támogató”, illetve „tanácsadó” jelleget hangsúlyozza. A programmonitoring esetén érdemes alkalmazni – az OFI által is vállalható – 3%-os elvet, ami egyrészt véletlenszerű mintavételen alapul, másrészt a kockázatelemzésre épít, vagyis azokban az intézményekben végez támogató jellegű nyomon követést elsősorban, amelyeknél az adatszolgáltatás alapján valószínűsíthető a program nem megfelelő támogatottságú bevezetése. Jelenleg 1235 középiskolai feladat-ellátási helyet érint az iskolai közösségi szolgálat az OH adatbázisa szerint. Ez azt jelenti, hogy 1235 telephelyből 37 intézményt kellene az NPK szakértőinek monitoroznia évente a 3%-os elv alapján.

További javaslatok: 1. A feladat ellátása érdekében az NPK az OH-val együttműködési megállapodást köt az adatszolgáltatással kapcsolatban az összehangolt, minden érintett intézményt érintő információszerzés érdekében. 2. A monitoring feladatok ellátása érdekében az NPK együttműködési megállapodást köt az OFI-val. 3. Az iskolarendszer szereplői számára egyértelművé téve az NPK iskolai közösségi szolgálatban betöltött szerepét az EMMI köznevelésért felelős államtitkáránál javasolja a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 133.§-nak az alábbiakkal történő módosítását, illetve kiegészítését az IKSZ-szel kapcsolatban: a) „Az NPK által felkért szakértő évente egy alkalommal a helyszínen követi nyomon a közösségi szolgálat működését – véletlenszerű és kockázatelemzésen alapuló kiválasztás alapján – az érintett intézmények egy részében, támogató-tanácsadó jelleggel, az alapszabályban foglaltak szerint.” b) „Az NPK évente minden területen, illetve megyében egy „Kiváló IKSZ Program” címet adományoz.” c) „Az NPK a nyomon követés tapasztalatai alapján javaslatot tehet az IKSZ-re vonatkozó jogszabályok módosítására az EMMI Köznevelésért felelős Államtitkárság számára.”

Az NPK Alapszabályának 2. melléklet

Nemzeti Pedagógus Kar Választási Szabályzata A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/G. § (1) bekezdése és a Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: NPK) Alapszabályának V. 5.1. pontja alapján az NPK Országos Küldöttgyűlése az alábbiak szerint alkotja meg az NPK Választási Szabályzatát:

1. A választási szabályzat tárgyi hatálya A választási szabályzat hatálya az NPK Országos Küldöttgyűlés tagjainak, az Országos Elnökség tagjainak, az Országos Felügyelő Bizottság tagjainak, az Országos Etikai Bizottság tagjainak, a Területi Küldöttgyűlés tagjainak, a Területi Elnökség tagjainak, a Területi Etikai Bizottság tagjainak, valamint a tagozatok elnökeinek a megválasztására terjed ki.

2. Alapelvek 2.1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás titkos és közvetlen. 2.2. A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a következő alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a választási eljárásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása, g) választási eredmények nyilvánossága.

I. FEJEZET AZ NPK TERÜLETI KÜLDÖTTGYŰLÉS TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Választójog

3.1. Az NPK Területi Küldöttgyűlésének választásán választó és választható a Kar tagja (a továbbiakban: pedagógus), amennyiben a feliratkozáskor megadott adatai megegyeznek a Köznevelési Rendszerben (a továbbiakban: KIR rendszer) lévő adataival (a továbbiakban: választójogosult). 3.2. A választójogosult abban a választókerületben választó és választható, amelyben annak a köznevelési intézménynek a székhelye van, ami a választójogosult közalkalmazotti kinevezési okiratában szerepel. 3.3 A fentiek alapján a választójogosult megyei és fővárosi választókerületekbe (20 db: 19 megye és egy főváros) tartozhat.

4. Választókerületek 4.1. A választáson azok a választójogosultak tartoznak egy választókerületbe, akiknek a közalkalmazotti kinevezési okiratában levő köznevelési intézményeknek a székhelye ugyanabban a megyében vagy a fővárosban találhatóak. 4.2. Egy választókerületben négyszáz pedagógusonként egy fő, de legalább 10 fő választható meg a Területi Küldöttgyűlés tagjaként. A mandátumok számának a megállapításánál a matematikai kerekítés szabályait kell alkalmazni. Az adott megyében foglalkoztatott pedagógusok számának tekintetében a választás évében érvényes KSH statisztikai adatok az irányadóak.

5. Jelölt 5.1. A választójogosult a választás központi honlapján az erre szolgáló menüpontban kérheti jelöltként való nyilvántartásba vételét. 5.2. A jelöltet a Választási Bizottság veszi nyilvántartásba, ha az fényképét, az önéletrajzát (maximum 2 oldal) és egy maximum 3000 karakteres, az NPK szerepével kapcsolatos szakmai célkitűzéseket tartalmazó esszét (bemutatkozó anyag) feltölt a választás központi honlapjára. 5.3. A jelöltek bemutatkozó anyagát egyszerre teszi közzé a Választási Bizottság. 5.4. Ha nincs legalább a megszerezhető mandátumok plusz egy számú választható jelölt, a betöltésre nem kerülő helyekre időközi választást kell kiírni, a Területi Küldöttgyűlés megalakulását azonban ez nem akadályozza. 5.5. A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemond, vagy ha a választhatóság jogát elveszíti.

6. A választás rendszere és az eredmény megállapítása 6.1. A választás központi honlapján a választójogosult legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány mandátum kiosztható. 6.2. A Területi Küldöttgyűlés tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható tagok száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

7. Választási szervek 7.1. A Választási Bizottság az NPK tagjai közül választott háromtagú testület, amely elnökből és két tagból áll. A Választási Bizottság tagjait az NPK Országos Elnöksége kéri fel - a választás kitűzött időpontját megelőzően legalább harminc nappal - a választások időtartamára. A tagok maguk közül elnököt választanak. Az elnök és a tagok a választáson nem választhatók. 7.2. A Választási Bizottság a) informatikai szolgáltató segítségével működteti a választások központi honlapját, b) megállapítja az egyes választókerületekben megszerezhető mandátumok számát, c) ellenőrzi a jelöltek által megadott adatokat és nyilvántartásba veszi a jelölteket, d) jóváhagyja a szavazófelület adattartalmát és engedélyezi a választási anyagok egyidejű megjelenését, e) nyilvántartja a jelöltekre leadott szavazatok számát, f) gondoskodik a pedagógusok tájékoztatásáról, g) megállapítja a választás eredményét, h) ellátja a Központi Iroda segítségével a választások lebonyolításával kapcsolatos további szervezési feladatokat. 7.3. A Jogorvoslati Bizottság az NPK tagjai közül választott háromtagú testület, amely elnökből és két tagból áll. A Jogorvoslati Bizottság tagjait az NPK Országos Elnöksége a választás kitűzését követő 5 napon belül, a választás eredményének jogerőre emelkedéséig tartó időszakra kéri fel. A tagok maguk közül elnököt választanak. Az elnök és a tagok a választáson nem választhatók. 7.4. A Választási Bizottság és a Jogorvoslati Bizottság (ebben az alcímben, a továbbiakban együtt: Bizottság) testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

7.5. A Bizottság határozattal dönt. A határozatot a meghozatala napján írásba kell foglalni. A határozat tartalmazza a) a Bizottság megnevezését, b) a határozat számát c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a kérelmező nevét és lakcímét, e) a rendelkező részben a Bizottság döntését, a jogorvoslati kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, f) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket és e szabályzat azon pontjait, amelyek alapján a Választási Bizottság a határozatot hozta. 7.6. A határozatot a meghozatala napján, rövid úton közölni kell a kérelmezővel. A határozat rövid úton való közlése a) a jelen lévők részére a határozat átadásával, b) telefaxon, vagy c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail) történhet. A közlés tényét, módját és idejét az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni. 7.7. A Bizottság a határozatát – a személyes adatok kivételével – a választás központi honlapján nyilvánosságra hozza. 7.8. A választással kapcsolatos jogszabálysértés, jelen szabályzat megsértése esetén, valamint a Választási Bizottság döntése ellen az NPK tagja a Jogorvoslati Bizottsághoz kifogást nyújthat be. A kifogást a választás központi honlapján feltüntetett címen, elektronikus levélben lehet benyújtani. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés vagy a jelen szabályzat megsértése elkövetésétől, vagy a Választási Bizottság döntésének nyilvánosságra hozásától számított öt munkanapon belül megérkezzen. A Jogorvoslati Bizottság a benyújtott kifogásokról haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezéstől számított három munkanapon belül dönt. 7.9. A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértésnek vagy a szabályzat megsértésének megjelölését, b) a jogszabálysértésnek vagy a szabályzat megsértésének bizonyítékait, c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét és munkahelyének megnevezését. 7.10. Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a 7.9. pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

7.11. Ha a Jogorvoslati Bizottság a kifogásnak helyt ad a) megállapítja a jogszabálysértésnek vagy a szabályzat megsértésének a tényét, b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértésről vagy a szabályzat megsértésétől, c) a választási eljárást vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. 7.12. Ha a Jogorvoslati Bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja. 7.13. A Jogorvoslati Bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

8. Feliratkozás 8.1. Feliratkozni elektronikus úton a választás központi honlapján, a pedagógus által megadott jelszó és adatai alkalmazásával lehet. 8.2. A feliratkozás során a rendszer elektronikus úton ellenőrzi, hogy a pedagógus adatai megegyeznek-e a KIR rendszerben lévő adataival (a továbbiakban: adategyezőségi ellenőrzés). 8.3. Az informatikai rendszer a pedagógus részére az általa megadott adatainak egyezéséről visszajelzést ad. Amennyiben a pedagógus megadott adatai nem egyeznek meg a KIR rendszerben lévő adataival, adatainak egyeztetése érdekében a munkáltatójához fordulhat. Erről az informatikai rendszernek válaszüzenetben tájékoztatnia kell a pedagógust. 8.4. A bemutatkozó anyagot feltöltő jelöltek adatainak ellenőrzése a KIR rendszeren keresztül történik. Amennyiben nem egyeznek meg a KIR rendszerben tárolt adatokkal, 3 napos határidővel egyszer van lehetőségük ennek javítására a munkáltatójukon keresztül. 8.5. a) Az adategyezőségi ellenőrzés a pedagógus önkéntes hozzájárulása alapján lehetséges. A pedagógus a feliratkozás során, az adatok megadása előtt nyilatkozatot tesz arról, hogy az adategyezőségi ellenőrzés érdekében hozzájárul a megadott adatok KIR rendszerből történő lekérdezéséhez. 8.5. b) A pedagógus adatainak megadásával egyben hozzájárul a személyes adatainak a Kar Választási Bizottsága általi kezeléséhez a választás lebonyolítása érdekében, annak befejezéséig. 8.6. Az elektronikus rendszernek biztosítania kell, hogy a KIR rendszerből lekérdezett adatok nem kerülnek tárolásra, és hogy az adatbázisokat nem kapcsolják össze. Erről a pedagógust a nyilatkozat megtételekor megfelelő módon tájékoztatni kell. 8.7. A választás központi honlapján a pedagógus a következő adatait rögzíti:

a) nevét, b) születési nevét, c) születési idejét, d) születési helyét, e) anyja nevét, f) elektronikus levélcímét, g) a megadott jelszót, h) a köznevelési intézmény OM azonosítóját és i) a pedagógus azonosítóját. 8.8. A feliratkozás megtörténtével a névjegyzéket az elektronikus rendszer állítja össze, amelyet a Választási Bizottság hitelesít.

9. Szavazás 9.1. A Választási Bizottság a szavazás megkezdését megelőzően a választások központi honlapján abc sorrendben megyénként közzéteszi, hogy mely jelöltek választhatók. 9.2. A feliratkozás után a rendszerben ellenőrizhetőnek kell lennie, hogy a szavazó nem küldött még szavazatot a rendszerbe. 9.3. A szavazás a Választási Bizottság által meghatározott napokon, a választás központi honlapján elektronikusan, a jelöltek neve melletti jelöléssel történik. A választási felületen egyszer lehet szavazni. 9.4. A szavazó szavazata bekerül egy elektronikus szavazóládába, amely a központi szerveren lévő adatbázis. 9.5. A szavazási rendszernek biztosítania kell, hogy: a) helyesen rögzítse a szavazatokat, b) szavazáskor ne rögzítse, hogy mely szavazó mely jelöltre adta le a szavazatát. 9.6. Az informatikai rendszer üzemeltetője nyilatkozatot ad arról, hogy a rendszer minden szavazatot számba vett.

10. Az eredmény megállapítása 10.1. A szavazatokat elektronikus úton a szavazási rendszer automatikusan összesíti.

10.2. A választás eredményéről a Választási Bizottság jegyzőkönyvet állít ki. A Választási Bizottság határozatában állapítja meg a választás eredményét, és határozatát - ugyanezen a napon - a választás központi honlapján közzéteszi. 10.3. A 6.2. esetben a Választási Bizottság végzi a sorsolást, majd állapítja meg a választás eredményét. A Választási Bizottságnak a sorsolást a választást követő 3 munkanapon belül kell elvégeznie az egyenlő számú szavazatot kapott jelöltek meghívásával. 10.4. A választás eredményének jogerőssé válását követően a Választási Bizottság átadja a megbízóleveleket a Területi Küldöttgyűlés megválasztott tagjainak. 10.5. A Területi Küldöttgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Területi Küldöttgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a választást követő harminc napon belül meg kell tartani.

II. FEJEZET A TERÜLETI ELNÖKSÉG TAGJAINAK, A TERÜLETI ETIKAI BIZOTTSÁG TAGJAINAK ÉS ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A Területi Elnökség elnökből, elnökhelyettesből, valamint további legalább három, legfeljebb öt tagból áll. Létszáma nem lehet több mint a területi küldöttgyűlés létszámának ötven százaléka. 11. Választójog 11.1. A választáson nem választható: a) aki legkésőbb a szavazás megkezdéséig ötéves pedagógiai gyakorlattal nem rendelkezik, b) akit az adott tisztségre egymást követő két teljes ciklusra megválasztottak. 11.2. Az elnököt, az elnökhelyettest, és az elnökség tagjait a területi küldöttgyűlés választja meg titkos szavazással a Területi Küldöttgyűlés alakuló ülésen.

12. A Területi Etikai Bizottság 12.1. A Területi Etikai Bizottság elnökből és két tagból áll. 12.2. A Területi Etikai Bizottság három tagját a Területi Küldöttgyűlés választja meg titkos szavazással a Területi Küldöttgyűlés alakuló ülésen.

III. FEJEZET AZ ORSZÁGOS KÜLDÖTTGYŰLÉS TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 13. A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. A területi szervek ezer pedagógusonként egy fő, de maximum tizenöt fő küldöttet delegálhatnak. 14. Az adott megyében foglalkoztatott pedagógusok számának tekintetében a választás évében érvényes KSH statisztikai adatok az irányadóak. 15. Az Országos Elnökség megküldi a területi küldöttgyűléseknek a statisztikai táblázatot, illetve hogy mennyi jelölt delegálható az országos küldöttgyűlésbe. 16. Az Országos Küldöttgyűlés megbízatásának lejárta előtt legkorábban 3 hónap és legkésőbb 1 hónapon belül meg kell választani az Országos Küldöttgyűlés tagjait. 17. Az Országos Küldöttgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országos Küldöttgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést az NPK elnöke hívja össze.

IV. FEJEZET AZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉG TAGJAINAK, AZ ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG TAGJAINAK ÉS AZ ORSZÁGOS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 18. A jelöltállítás 18.1. Bármely tisztségre jelöltet állíthat a Jelölő Bizottság elnöke, illetve a jelöltállítás szabályai szerint a Küldöttgyűlés. A Kar elnöke, alelnöke, elnökségi tagja a Küldöttgyűlés által választott bizottságának tagja az a jelenlevő delegált lehet, aki ötéves pedagógiai szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a Küldöttgyűlésen jelen van és az adott tisztségre vonatkozó jelölést elfogadja. Az elfogadás ténye egyben nyilatkozat arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, vagy amennyiben fennáll, megválasztása esetén a jelölt gondoskodik megszüntetéséről.

19. Választási szervek 19.1. Választási szervek: a) Választási Bizottság b) Jelölő Bizottság c) Szavazatszámláló Bizottság

20. Választási Bizottság 20.1. A Választási Bizottság az országos küldöttek közül választott háromtagú testület, mely egy elnökből és két tagból áll. Tagjaira az ülésen a levezető elnök tesz javaslatot. A javaslatot az Országos Küldöttgyűlés határozattal fogadja el. 20.2. A Választási Bizottság tagja tisztségre nem választható, amennyiben mégis jelölést kap valamely tisztségre, nyilatkozik, hogy a jelölést elfogadja-e. Amennyiben a jelölést elfogadja, a Választási Bizottságban betöltött helye megüresedik. Az Országos Küldöttgyűlés a megüresedett hely(ek)re a küldöttek közül újabb tagot választ. 20.3. A Választási Bizottság tagjainak megbízatása az Országos Küldöttgyűlés idejére szól. 20.4. A Választási Bizottság feladata: a) a jelöltek listájának megállapítása b) a jelöltek nyilatkozatának kikérése arról, hogy vállalják-e a jelöltséget c) a szavazólapok elkészítése és hitelesítése d) megállapítja a választás eredményét.

21. Jelölő Bizottság 21.1. A Jelölő Bizottság az országos küldöttek közül választott háromtagú testület, mely elnökből és két tagból áll. Tagjait az Országos Elnökség az Országos Küldöttgyűlés ülése előtt 3 hónappal jelöli ki. 21.2. A Jelölő Bizottság feladatai: a) A küldöttek szakmai életrajza és szakmai munkája alapján javaslatot tesz az elnök, az elnökhelyettes, az elnökségi tagok és a bizottsági tagok személyére. b) A Bizottság jelöltjei mellé minimum 50% jelenlévő küldött támogatásával további jelöltek állíthatók. 21.3. A Jelölő Bizottság tisztségenként legalább annyi jelöltet állít, ahány betöltendő mandátum van. 21.4. Az Országos Felügyelő Bizottság és Országos Etikai Bizottság tekintetében az elnök a legtöbb szavazatot kapott tag lesz. Amennyiben nem vállalja, a soron következő, legtöbb szavazatot kapott tag válik elnökké.

22. Szavazatszámláló Bizottság 22.1. A Szavazatszámláló Bizottság országos küldöttek közül választott öttagú testület, mely egy elnökből és négy tagból áll. Tagjaira az ülésen a levezető elnök tesz javaslatot. A javaslatot az Országos Küldöttgyűlés határozattal fogadja el. 22.2. A Szavazatszámláló Bizottság tagja tisztségre nem választható, amennyiben mégis jelölést kap valamely tisztségre, nyilatkozik, hogy a jelölést elfogadja-e. Amennyiben a jelölést elfogadja, a Szavazatszámláló Bizottságban betöltött helye megüresedik. Az Országos Küldöttgyűlés a megüresedett hely(ek)re a Szavazatszámláló Bizottság a küldöttek közül újabb tagot választ. 22.3. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megbízatása az Országos Küldöttgyűlés idejére szól. 22.4. A Szavazatszámláló Bizottság feladatai: a) a szavazólapok összegyűjtése, b) a szavazatok érvényességének vizsgálata, esetleges érvénytelenségük megállapítása, c) az érvényes és érvénytelen szavazatok megszámlálása d) a szavazatok összesítése, amely alapján a Választási Bizottság kihirdeti a szavazás eredményét.

23. Szavazás 23.1. A szavazás a) titkos: a törvényben meghatározott tisztségviselői és országos ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai megválasztása tekintetében, b) nyílt: a Választási Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása tekintetében. Az országos küldöttek tisztségviselőnként egy-egy szavazatot, bizottságonként a tagok számának megfelelő számú szavazatot és elnökhelyettesenként egy-egy szavazatot adhatnak le. A választható jelöltek minden tisztség tekintetében külön szavazólapra kerülnek fel. 23.2. A küldöttgyűlési tag minden tisztség tekintetében a szavazás megkezdése előtt a Jelölő Bizottságtól igényelheti a választható jelöltek neveit tartalmazó szavazólapot. Szavazni a szavazólapon tollal, a jelölt neve melletti rubrikában, két, egymást metsző vonallal lehet. 23.3. Érvénytelen a szavazat, ha a) nem hivatalos szavazólapon adták le, b) nem tollal, a jelölt neve melletti rubrikában, két, egymást metsző vonallal adták le.

24. A választás érvényességének és eredményének megállapítása 24.1. A Szavazatszámláló Bizottság számolja meg a szavazatokat és az eredményről jegyzőkönyvet állít ki. A Választási Bizottság állapítja meg a választás tisztségenkénti érvényességét és eredményét. Érvényes a választás az adott tisztség tekintetében, ha az Országos Küldöttgyűlésen megjelent tagok több mint fele érvényes szavazólapot adott le. 24.2. Az adott tisztséget a legtöbb érvényes szavazatot elért jelöltek kapják meg. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapottak közt - ha az egy lehetséges mandátumot vagy a tagságban a kapott szavazatok száma szerinti utolsó helyet érinti - az adott tisztségre addig kell megismételni a szavazást, amíg a szavazategyenlőség fennáll. Amennyiben a küldöttgyűlési tag több tisztséget is megszerez, a szavazás eredményének megállapítását követően a levezető elnök felhívására nyilatkozik arról, hogy melyiket fogadja el. Azon tisztséget, amelyről lemond, a sorban következő legtöbb szavazatot szerző küldöttgyűlési tag szerzi meg.

25. A választás érvénytelensége esetén követendő eljárás 25.1. Az Országos Küldöttgyűlés az adott tisztség tekintetében, a meglévő választható jelöltek listáján szereplő jelöltek közül ismételten választ (megismételt választás). 25.2. Érvényes a megismételt választás, ha a legtöbb szavazatot kapott jelölt a megjelent országos küldöttek szavazatának több mint negyedét megszerezte. 25.3. A megismételt választás sikertelensége esetén a választást a be nem töltött tisztségekre az e célból egy hónapon belül összehívott Országos Küldöttgyűlés ülésén az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

26. Összeférhetetlenség A megválasztott tag az Nkt. 63/G. § (2) és (3) bekezdésében, valamint az Alapszabály IX. 7. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi okot a megválasztását követően az ülése ideje alatt köteles írásban bejelenteni az Elnök részére és azt megválasztásától számított tizenöt napon belül megszüntetni vagy a megválasztott tisztségéről, illetve ügyintézői testületi tagságáról lemondani. A megszüntetésről az érintett az Országos Elnökséget haladéktalanul tájékoztatja. Amennyiben a tag az összeférhetetlenséget a megválasztását követő tizenöt napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztségéről a tag egyébként lemond, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik

V. FEJEZET A TAGOZATOK ELNÖKEINEK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A tagozatok elnökeit az adott tagozat tagságának javaslata alapján az NPK Elnöksége jelöli ki, a megbízás az Országos Küldöttgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.

27. Záró rendelkezések 27.1. A területi választási eljárás határidőit az 1. melléklet, a választás eredményéről kiállított jegyzőkönyvet a 2. melléklet tartalmazza. 27.2. A választási szabályzat 2014. szeptember 1-én lép hatályba.

Választási Szabályzat 1. melléklet

A területi küldöttgyűlés választási eljárásának határidői

Feladat

Határidő

Regisztráció

február 22.- április 19.

Jelentkezés a jelölti listára, bemutatkozó anyag feltöltése

február 22.- március 23.

A Választási Bizottság a választás központi honlapján abc sorrendben közzéteszi, hogy mely jelöltek választhatók.

március 28.

Szavazás

március 28.- április 19.

Ideiglenes eredmény közzététele

április 21.

Jogorvoslat

május 2.

Végleges eredmény közzététele

május 3.

Területi küldöttgyűlések megalakulása

június 1-ig

Országos Küldöttgyűlés

június 18.

Választási Szabályzat 2. melléklet

A NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TERÜLETI KÜLDÖTTGYŰLÉS TAGJAINAK ……. ÉVI VÁLASZTÁSA JEGYZŐKÖNYV A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉRŐL A Választási Bizottság állítja ki két példányban! Ez a

számú példány

Készült …………. év ............................................... hó ............... napján, ...................................... (város) ................................................................................. utca ............... szám alatt, A választás eredményének megállapítása során jelen vannak: Név

Aláírás

1. ………………………………………

………………………………………. A Választási Bizottság elnöke

2. ……………………………………..

………………………………………. A Választási Bizottság tagja

3. …………………………………….

………………………………………. A Választási Bizottság tagja

Szavazás Szavazóként megjelent küldöttek száma

Urnában lévő szavazatok száma

Érvényes szavazatok száma

Érvénytelen szavazatok száma

Az NPK Alapszabályának 3. melléklete Az Országos Küldöttgyűlés működéséről Az Országos Küldöttgyűlés összehívása 1. Az Országos Küldöttgyűléseket az elnök vagy az elnökhelyettes szükség szerint, de évente legalább két alkalommal. Legalább harminc országos küldöttnek az elnök részére írásban, előterjesztett indítványára, vagy legalább 1000 NPK tag írásbeli kérésére az Országos Küldöttgyűlést harminc napon belül össze kell hívni. 2. Az országos küldöttek részére a meghívót legkésőbb az ülés megtartását megelőzően tizenöt nappal írásban az elnök vagy elnökhelyettes küldi ki. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is. 3. A meghívónak tartalmaznia kell: a) az ülés időpontját és helyét, b) a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat, c) figyelmeztetést az Országos Küldöttgyűlés határozatképességének szabályaira, d) a határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt ülés időpontjának és helyének meghatározását. 4. A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket, vagy az NPK honlapjának az országos küldöttek számára hozzáférhető részén kell biztosítani azok elérhetőségét, továbbá – lehetőség szerint – az egyes napirendi pontokra vonatkozó határozati javaslatokat. Az országos küldöttek indítványára összehívott ülés esetén a meghívóhoz mellékelni kell az összehívásra vonatkozó indítványt is. 5. A meghívót az elnök vagy az elnökhelyettes írja alá. 6. Az országos küldött előre látható okból történő távolmaradását írásban köteles a Központi Iroda felé indokolni. Előre nem látható okból bekövetkezett távolmaradására a küldöttgyűlés időpontjától számított egy héten belül köteles magyarázatot adni. Ennek elmulasztása vagy késedelme esetén a távolmaradás az Alapszabály V.5.3. h) ha) pontja vonatkozásában indokolatlan távolmaradásnak minősül. 7. A küldöttgyűlés szervezését és adminisztrációját a Központi Iroda végzi. Az Országos Küldöttgyűlés határozatképessége 8. Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha az országos küldöttek több mint fele jelen van. 9. Amennyiben az ülés nem határozatképes, vagy az utolsó napirendi pont lezárása előtt határozatképtelenné válik, akkor az Országos Küldöttgyűlést változatlan napirenddel, legalább egy óra elteltével újra össze kell hívni. Az így ismételten összehívott Országos Küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Erről a körülményről a küldöttgyűlésre szóló meghívóban a meghívottakat tájékoztatni kell. Az Országos Küldöttgyűlés működési rendje 10. Az ülés megnyitása előtt az Elnökség által létrehozott eseti Mandátumvizsgáló Bizottság megvizsgálja az országos küldöttek személyazonosságát és mandátumát. 11. Az Országos Küldöttgyűlés levezetője az elnök vagy elnökhelyettes, akadályoztatásuk esetén elnök által megbízott küldött.

12. Az elnök megállapítja az ülés határozatképességét. A napirendet a levezető elnök ismerteti, annak elfogadásáról az ülés dönt. A levezető elnök felelős az ülés rendjéért, ennek keretében gondoskodik arról, hogy az országos küldöttek és a meghívottak jogaikat zavartalanul gyakorolhassák. Az ülést a levezető elnök zárja be. 13. Az ülés megnyitása után, a napirend elfogadását megelőzően az ülés bármely küldöttgyűlési tagja – indoklással - tehet indítványt további napirendi pont felvételére. Az új napirendi pont tárgysorozatba vételéhez a jelenlévő országos küldöttek több mint negyedének egyetértése szükséges. 14. Az ülésen a küldöttek a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak. A felszólalás szándékát legkésőbb a küldöttgyűlés előtt egy nappal írásban kell közölni a Központi Irodával. A felszólalás maximum 3 percig tarthat. A felszólalók sorrendjét a levezető elnök határozza meg, az elnök adja meg a szót és ő is vonja meg. 15. Azonnali hozzászólásra az elnök ad engedélyt, és maximum 2 percig tarthat. 16. A napirendi pontokat döntésre az elnök terjeszti elő. 17. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a főtitkár vagy a Központi Iroda általa kijelölt tagja vezeti. 18. A jegyzőkönyvet az alakuló ülésen a levezető elnök által kijelölt személy készíti el az ülést követő öt munkanapon belül. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint két, az ülésen résztvevő küldöttgyűlési tag hitelesíti, akiket az ülés elején az Elnök javaslatára választanak meg. 19. Ha az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, a levezető elnök javaslatára megválasztja a jegyzőkönyv két hitelesítőjét, tisztségviselők választása esetén a Választási Bizottság elnökét, két tagját és a Szavazatszámláló Bizottság elnökét, és négy tagját. A jegyzőkönyv hitelesítői, a Választási Bizottság tagjai és a szavazatszámlálók kizárólag országos küldöttek lehetnek. Szavazatszámlálónak és tisztújító ülés esetén Választási Bizottsági tagnak kizárólag olyan küldöttgyűlési tag választható meg, aki nem kerül fel a választható jelöltek listájára. 20. Bármely küldöttgyűlési tag kérheti, hogy különvéleményét – amennyiben azt az ülésen jelzi és az ülést követő öt napon belül írásban is előterjeszti – az ülés jegyzőkönyvéhez csatolják. Határozathozatal 21. Az Országos Küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent országos küldöttek többségének szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadásához, módosításához, valamint a tisztségviselők visszahívásához és a tiszteletbeli tagság visszavonásához a megjelent országos küldöttek kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Az Országos Küldöttgyűlés minden döntését, állásfoglalását, szabályzatát – döntése szerint – jegyzőkönyvi határozat vagy határozat formájában fogadja el. A minősített többséggel meghozott döntés módosítása csak akkor lehetséges, ha az erre vonatkozó javaslat az Országos Küldöttgyűlés összehívásakor szerepel a meghívóban szereplő napirendi pontok között. 22. Az Országos Küldöttgyűlés határozatait – a tisztségviselők megválasztását kivéve – nyílt szavazással hozza, azonban az Országos Küldöttgyűlés egyszerű többséggel elrendelheti bármely kérdésben a titkos szavazást. Titkos szavazást javasolhat az elnök, a levezetőként közreműködő elnökhelyettes vagy az Országos Küldöttgyűlés legalább tíz tagja együttesen.

23. Az országos küldöttek szavazatukat kézfeltartással – titkos szavazás esetén a szavazólapok leadásával -, illetve amennyiben rendelkezésre áll, szavazógép igénybevételével adhatják le. a) Szavazási lappal történő nyílt szavazás esetén a szavazatszámlálók feladata: a felmutatott szavazási lapok összeszámlálása, a.i. a szavazatok összesítése, amelynek alapján a levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét. b) Szavazólap leadásával történő titkos szavazás esetén a szavazatszámlálók feladata: a szavazólapok összegyűjtése, b.i. a szavazatok érvényességének vizsgálata, esetleges érvénytelenségük megállapítása, b.ii. az érvényes és érvénytelen szavazatok megszámlálása, b.iii. a szavazatok összesítése, amelynek alapján a levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét. c) Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén a szavazatszámlálók feladata: szavazóprogram ellenőrzése, c.i. az egyes szavazások után a szavazás eredményének kinyomtatása, c.ii. a szavazatok összesítése, amelynek alapján a levezető elnök kihirdeti a szavazás eredményét. 24. A szavazás eredménytelenségének, illetve a szavazás eredménye alapján a határozati javaslat elfogadásának vagy elutasításának tényét a levezető elnök állapítja meg. 25. 25. Bármely szavazás esetében eredményes és érvényes szavazás után a határozat tartalma csak a 20. pontban leírt módon vagy újabb határozati javaslat formájában vitatható. Az ülés nyilvánossága 26. Az Országos Küldöttgyűlés ülései nem nyilvánosak, de az arról készült jegyzőkönyv közzététele 5 napon belül a honlapon kötelező. Az ülésen kizárólag az országos küldöttek, a főtitkár, a jegyzőkönyvvezető és az állandó meghívottak vehetnek részt. Az ülések elején az elnök döntése alapján lehetőség van sajtónyilvános rész engedélyezésére. 27. Amennyiben az Elnök szükségesnek tartja, az ülés után sajtótájékoztató tartható. A sajtótájékoztatón részt vesz az elnök, az ülés levezető elnöke, és a tájékoztatást indokolttá tevő határozat előterjesztője. 28. Az üléseken tanácskozási joggal az országos küldötteken kívül részt vehet az NPK tiszteletbeli tagja, és bárki, akit az elnök az Országos Küldöttgyűlés ülésére meghív. Az NPK bizottságai működéséről Az ad hoc bizottságok 29. Az Országos Küldöttgyűlés az Elnökség javaslatára, meghatározott feladatok ellátására, adott ügy vagy ügycsoport meghatározott ideig történő intézésére ad hoc bizottságot alakíthat.

30. Az Elnökség az NPK tagjai sorából, a hatáskörébe tartozó feladatok ellátására, valamely témakör megvizsgálására, vagy az adott ügy előkészítésére ad hoc bizottságot hozhat létre. 31. Az ad hoc bizottság elnöke az NPK elnöke kérésére eljárásuk bármely szakaszában köteles tevékenységükről az NPK elnökét tájékoztatni. Az ad hoc bizottság munkájának befejezése után tájékoztatja az Elnökséget, illetve legalább ötven küldöttgyűlési tag írásbeli indítványára az Országos Küldöttgyűlést is. 32. Az ad hoc bizottságok működésének szabályaira az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 33. Az ad hoc bizottság létszámát annak létrehozója határozza meg olyan módon, hogy abban páratlan számú, a bizottság elnökével együtt legalább három tag legyen. 34. A bizottságok – a 31. pontban foglalt kivételével – bizottsági elnököt és elnökhelyettest választanak. A 31. pontban leírtak szerint létrehozott ad hoc bizottság elnökét az NPK elnöke jelöli ki. A bizottságokra vonatkozó közös szabályok 35. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket bizottsági ülésen gyakorolják. Üléseik nem nyilvánosak. 36. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. 37. Az ülést annak megkezdése előtt legalább nyolc nappal – a napirenddel, a hely és időpont megjelölésével – írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés nyolc napon belülre is összehívható. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben, vagy faxon küldött értesítést is. 38. A bizottságot annak elnöke, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze. 39. Az ülésre a napirenddel összefüggő kérdésekben érintett személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni. 40. A bizottsági tagok több mint harmada írásban – az összehívás céljának és az üléstartás indokának egyidejű megjelölésével – kérheti a bizottság összehívását. A bizottság elnöke ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásáról számított tizenöt napon belüli időpontra összehívni. Ha a bizottság elnöke az ilyen tartalmú kérelemnek a hozzá érkezésétől számított öt napon belül nem tesz eleget, az ülést bármely bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze. 41. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének feladata. 42. A bizottsági ülés levezető elnöke a bizottság elnöke, távollétében a bizottság korelnök tagja. Ha a megjelölt személyek egyike sincs jelen a bizottsági ülésen, a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választják meg az ülést levezető elnököt. 43. A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak a fele jelen van. 44. A határozatképtelenség miatt – azonos napirenddel – megismételt bizottsági ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülést legkésőbb a határozatképtelen ülés napjától számított tizenöt napon belül meg kell tartani. 45. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének (levezető elnökének) szavazata dönt. 46. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét, idejét, b) a résztvevők nevét, c) a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat.

47. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az összes bizottsági tagnak – a függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e – meg kell küldeni az ülést követő tíz napon belül. 48. Ha az ügy sürgőssége indokolja, a bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat a 6067. pontban meghatározottak szerint. 49. A bizottság elnöke rendelkezhet a bizottsági ülés videokonferencia, telefonkonferencia-technológia vagy más távközlés-technikai eszköz alkalmazásával történő megtartásáról. Ebben az esetben az ülés lefolytatására és az ülésen történtek rögzítésére a normál ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 50. Az állandó, ideiglenes-és vizsgáló bizottságok az Országos Küldöttgyűlésnek évente legalább egyszer beszámolnak, az Elnökséget tájékoztatják működésükről. Az Elnökség tájékoztatást kérhet a bizottságok működéséről. 51. A bizottság ülésére állandó meghívott és tanácskozási joggal vehet részt az NPK elnöke és a főtitkár, illetve az általuk delegált személy. 52. A bizottságok működésük rendjét az Alapszabályban írt rendelkezések keretei között maguk határozzák meg.

Az Országos Felügyelő Bizottság 53. Az Országos Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból álló testület. Az OFB elnökét és tagjait az Országos Küldöttgyűlés választja meg. 54. Az OFB elnökének és tagjainak jelölését és választásának rendjét az Alapszabály 2. melléklete határozza meg. 55. Az OFB feladatai: a) ellenőrzi célszerűségi, hatékonysági, szabályszerűségi szempontból az NPK gazdálkodását és vagyonkezelését; b) ellenőrzi az NPK éves költségvetésének végrehajtását és segíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítését; c) beszámol évente legalább egy alkalommal a tevékenységéről az Országos Küldöttgyűlésnek; d) előkészíti és az Országos Elnökség elé terjeszti a vagyongazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot; e) ellenőrzi az NPK működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, a jelen Alapszabály, illetve a szakmai szabályzatok érvényesülését; f) gyakorolja a törvényben, valamint a szabályzatokban meghatározott feladat-és hatáskörét. 56. Az OFB az NPK szerveitől, azok tisztségviselőitől, tagozataitól, a területi küldöttgyűlésektől és elnökségektől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.

Az Országos Etikai Bizottság 57. Az Országos Etikai Bizottság elnökből és további két tagból álló testület. Az OEB elnökét és tagjait az Országos Küldöttgyűlés választja meg. Az OEB elnökének és

tagjainak jelölését és a megválasztásuk rendjét az Alapszabály 2. melléklete határozza meg. 58. Az OEB feladatai: a) kidolgozza a pedagógus hivatásetikai részletszabályokat és kialakítja az etikai eljárás rendszerét; b) lefolytatja a hatáskörébe tartozó etikai eljárásokat; c) évente legalább egy alkalommal a tevékenységéről beszámol az Országos Küldöttgyűlésnek. 59. Az OEB és a Területi Etikai Bizottságok hatáskörének és eljárásának részletszabályait az Etikai Kódex tartalmazza. Határozathozatal ülés tartása nélkül 60. Amennyiben jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik, az Országos Küldöttgyűlés, a Területi Küldöttgyűlések, továbbá az országos ügyintéző testületek, valamint a bizottságok (a továbbiakban együtt: testület) ülés tartása nélkül is hozhatnak határozatot a hatáskörükbe tartozó ügyekben. 61. A testületi ülés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét a testület elnöke írásban, a döntésre legalább két munkanapot biztosítva közli a testület tagjaival, akik szavazatukat írásban adják le. A határozatok szavazásra bocsátása és a határozatra vonatkozó szavazatok leadása történhet e-mail útján is. 62. A testületi ülés tartása nélkül szavazásra bocsátott kérdés esetében a testület elnökének döntése szerint a tervezethez legalább két munkanapos határidővel módosító indítványok beküldésére kell lehetőséget adni, majd ezt követően újabb legkevesebb két munkanapos határidővel külön kell szavazni a módosító észrevételeknek megfelelően átdolgozott előterjesztésről. 63. A testületi tagok az ülés tartása nélküli határozathozatal során „igen”, „nem”, „tartózkodom” vagy „testületi ülés tartását kérem” szavazatot adhatnak le. Amennyiben az Alapszabályban előírt számú testületi tag a testületi ülés tartását kéri, a testületi ülés összehívása kötelező. 64. A testületi döntés tartása nélküli döntéshozatal során is irányadók az Alapszabály a testület ülésének határozatképesség megállapítására és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezései, akként, hogy a leadott szavazat az ülésen való részvételnek minősül. 65. Ha az országos küldött a megadott határidőig semmilyen szavazatot nem ad le, az az Alapszabály V.5.5. h) hb) pontjának megvalósulását jelenti. 66. A testületi ülés tartása nélküli határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. Amennyiben nem érkezik be minden szavazat, a határozatot a határozattervezet eldöntésére a testületi tagok részére a 61., illetve a 62. pontban biztosított határidő elteltét követő munkanapon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a testület elnöke a testületi tagokat a határozat meghozatalát követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja. 67. Az Országos Küldöttgyűlés ülés tartása nélkül nem hozhat határozatot: a) az Alapszabály és az Etikai Kódex megállapítása és módosítása, b) a tisztségviselők és az OFB, valamint az OEB elnökeinek és tagjainak megválasztása és visszahívása, c) a tiszteletbeli tagság visszavonása, d) az éves költségvetési terv és az éves költségvetési beszámoló elfogadása, e) az országos ügyintéző szervek beszámolóinak elfogadása esetében.

Az NPK Alapszabályának 4. melléklete

Az NPK tisztségviselőinek tiszteletdíjáról Tisztség

Országos elnök Országos elnökhelyettes Országos elnökségi tag Országos Felügyelő Bizottság elnöke Országos Felügyelő Bizottsági tag Területi elnök Területi elnökség tag

Tiszteletdíj mértéke

200 % 150% 100% 250% 100% 50,00% 25%

Az országos és területi elnökség tagjai tiszteletdíjban - havonta - részesülnek a megbízatás kezdetétől a megbízatás végéig. Az Országos Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai évente egyszer részesülnek tiszteletdíjban. A kifizetést tárgyév június 10-ig kell teljesíteni. A tiszteletdíj alapja a „mesterfokozatú illetményalap”. A tiszteletdíj mértékét az Alapszabály 4.-es mellékletében található táblázat határozza meg.