A Nemzeti Pedagógus Kar első évének beszámolója Meggyőződésünk szerint a Nemzeti Pedagógus Kart azért hozta létre az Országgyűlés, hogy a feladatainak ellátása során olyan véleményeket és javaslatokat tegyen, amit az oktatás-nevelésben dolgozók gyakorlati tapasztalataik alapján jeleznek. Hisszük, hogy ezek a gyakorlatból származó vélemények olyan információkat biztosítanak a törvény előkészítői, és a döntéshozók számára, amelyek ismeretében az oktatással kapcsolatos jogszabályok megalkotásánál, megváltoztatásánál közelebb kerülhet egymáshoz az elmélet és a gyakorlat. Bízunk abban, hogy tagjainknak a mindennapi intézményi működés során szerzett tapasztalatai által megfogalmazott javaslataink eljuttatása az ágazat irányítóihoz egy hatékonyabb oktatási környezet kialakítást teszik majd lehetővé.
Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint 2013. szeptember 1-től a Nemzeti Pedagógus Kar tagja az a pedagógus, aki állami vagy önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógusmunkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. Ténylegesen azonban a NPK ekkor még nem alakult meg. A Kar Előkészítő Bizottságának munkája után 2014 tavaszán, a Kar pedagógusai megválasztották az országos küldötteket, majd 2014. június 14-én az Alakuló Küldöttgyűlésen az országos küldöttek elfogadták az NPK Alapszabályát, és megválasztották a Kar elnökét, országos elnökségét, az Etikai Bizottságot, és a Felügyelő Bizottságot. Végül is ekkor kezdődhetett el az a munka, azoknak a feladatoknak az ellátása, amit a törvény a Kar számára delegál. A 2011. évi CXC. tv. szerint a Nemzeti Pedagógus Kar önkormányzattal rendelkező köztestület. Ahhoz, hogy valóban az legyen természetesen be kellett jegyeztetni a Fővárosi Törvényszéken. A bejegyzés 2014. december30ával megtörtént. I.
A Nemzeti Pedagógus Kar feladatai
A Kar feladatait szintén a már idézett törvény fogalmazza meg és az Alapszabály egészíti ki. Eszerint: a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert,
b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását, d) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat, e) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek, f) megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexet. A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei és szakmai tagozatai útján látja el. Ahhoz, hogy valóban így működhessünk egyértelmű volt, hogy az első időszak legfontosabb szervezeti teendője a Kar területi szerveinek, és szakmai tagozatainak a létrehozása. A területi szervezetek tudják megkérdezni az egyes nevelőtestületeket, az egyes óvodapedagógusokat illetve tanárokat. Ők tudják összegyűjteni egy adott megyében vagy a fővárosban működő óvodák és iskolák véleményét, javaslatait, amelyet továbbítanak a Központi Irodának. A szakmai tagozatok tudnak segítséget adni szakmai kérdésekben, nekik kell informálódni az egyes tagozatokhoz csatlakozó tagoknál, hogy kialakulhasson a Kar véleménye, különböző, az adott tagozatot érintő problémákban, felvetésekben.
I.1. Szervezeti fejlődés Az ősz során kerültek sorra a területi választások. Ennek során 14 megyében teljes körűen megválasztották a tagok a területi küldötteket, míg 5 megyében és Budapesten az Alapszabályban meghatározotthoz képest kevesebb jelölt volt. Ezután a küldöttek megválasztották a területi elnökségeket és etikai bizottságokat. Végül három megye kivételével (BácsKiskun, Baranya, Vas) megkezdhették munkájukat a Kar területi szervei.
A törvény által meghatározott 16 tagozat közül 9 megalakult (óvoda, kollégium, intézményvezető, szakképzés, matematika, életvitel és gyakorlat, fejlesztő és gyógypedagógia, testnevelés és sport, informatika). A fennmaradó 7 esetében (ember és társadalom, ember és természet, idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, földünk-környezetünk, művészetek, nemzetiség) is kellő számban és területi elosztásban jelezték csatlakozási szándékukat a tagok. Ezek esetében szeptember folyamán meg kell alakítani a tagozatokat. Nagy érdeklődés mutatkozott olyan területeken is, amelyekre vonatkozóan nem volt kötelező tagozatot alakítani, de sok kolléga jelezte, hogy fontos lenne közösen gondolkodni az adott területről. Így jött létre további 4 tagozat (könyvtár informatika, szaktanácsadó, pedagógiai szakszolgálat, tanfelügyelő és minősítő szakértő). További igen fontos lépés lenne az intézményi jelenlét megvalósítása. Ez lehetővé tenné, hogy a tagságot még könnyebben szólíthassuk meg, illetve még gyorsabban tájékoztathassuk. Lehetővé válna, hogy a Kar betöltse a szerepét, és a tagok lássák, tapasztalják, hogy milyen munka folyik a Karon belül. Milyen lehetőségei vannak akár az egyes pedagógusoknak, és mit lehet elérni a javaslatokkal, a véleményezésekkel. Terveinket az országos küldöttgyűlés elfogadta, amelyet megfogalmaztunk és eljuttattuk az EMMI Köznevelési Államtitkárságához. I.2. Az eddig elvégzett munka Ahhoz, hogy munkánkat eredményesen végezhessük, olyan környezetet kell kialakítani, amely a bizalomra épül, feltételezi a jó szándékot mindenki részéről. Az ágazat irányításának bízni kell abban, hogy a véleményünk valóban szakmai vélemény, a többség szándéka áll mögötte, sem politikai, sem hatalmi érdek nem befolyásolja javaslatainkat. A pedagógusoknak pedig el kell hinnie, hogy az oktatásért felelős vezetők a tudásuk, információik, politikai és gazdasági lehetőségeik szerint a lehető legjobb szakmai döntést hozzák meg. Ha ez nem áll fenn, akkor természetesen semmilyen szervezet sem tud eredményesen tenni az oktatás javításáért, a pedagógusok közérzetének jobbá tételéért, végső soron, az óvodás és iskolás gyermekeink jövőéért. Az eddigi egy év alatt annyit sikerült elérni, hogy a döntések előkészítésének munkájába a Kart többségében bevonták, megkaptunk egyeztetésre jogszabályokat vagy azok változtatásait. Az első időkben sajnos volt néhány olyan alkalom, amikor ez elmaradt. Ezt természetesen mindig szóvá tettük. Most már a Kar szerepel az EMMI és az NGM hivatalos
egyeztető partnerei között. Ugyan így egyértelművé vált, hogy a KLIK, az OH, az OFI és a KELLO is megkeres minket, ha a közoktatással kapcsolatos döntések előtt állnak. Az eddigi közös munka során tapasztalhatták, hogy a Karra lehet számítani, véleményezési jogát komolyan veszi, és segítő, jobbító szándék vezérli. I.2.1. Véleményezések jogszabályokhoz 1.
2014. november 20.
2.
2014. december 9.
3. 4.
2014. december 17. 2015. február 17.
5.
2015. február 26.
6.
2015. március 17.
7.
2015. március 19.
T/2085. számú törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény módosításáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosítása a köznevelési tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről szóló …/2015. (….) EMMI rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet módosítása a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet módosításáról szóló .../2015.(...)EMMI rendelet
9.
2015. március 23. 2015. április 3.
10.
2015. április 24.
11.
2015. május 15.
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása
12.
2015. május 27.
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása
8.
az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosítása az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítása a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása
I.2.2. Állásfoglalás kiadása A Nemzeti Pedagógus Kar nem értett egyet a pedagógus bérek és a minimálbér elválasztásával, mert hosszabb távon csak ez garantálta volna a bérek értékállandóságát.
Ezzel kapcsolatban a további cél az, hogy a bérek alapját képező költségvetési törvényben meghatározásra kerülő vetítési alap minden évben legalább az inflációval növekedjen. I.2.3. Közlemény kiadása A pedagógus társadalom nevében utasítottuk vissza azokat a sajtóban is egyre többször elhangzó nyilatkozatokat, amelyek azt sugallják, hogy a pedagógusok munkaideje nem éri el a heti 40 órát. I.3. Javaslatok A tervezett jogszabály változtatásokon túl a Nemzeti Pedagógus Kar több javaslatot is tett. a, Nyugdíjazások ügyében Javaslatunk szerint az iskolai és óvodai munka biztonságos ellátása miatt a tanév illetve a nevelési év időszakában öregségi nyugdíj korhatárt elérő kollégáinkat nyilatkoztatni kellene, hogy az adott év hátra levő idejében szeretnék-e elvégezni a megkezdett feladataik befejezését. Az erre vállalkozó pedagógusok továbbfoglalkoztatásának engedélyeztetése pedig ágazati szinten történhetne. Ugyan is ez szolgálná leginkább a nevelési év zavartalan lebonyolítását. A jelenleg hatályos jogszabály szerint, központi költségvetési szerv esetén, amilyen a KLIK is, nincs lehetőség a nyugdíjba vonuló dolgozó helyére felvenni új munkatársat. Nincs továbbá lehetőség arra sem, hogy ezekre a feladatokra megbízással alkalmazzanak az intézmények munkatársakat. Ez pedig számos esetben a feladatok rosszabb ellátását, máskor a feladatok ellátásának lehetetlenségét eredményezheti. b, Tanulmányi versenyek Javaslatunk szerint 7. évfolyamtól, minden tantárgyból lenni kell államilag finanszírozott felmenő rendszerű tanulmányi versenynek. Az EMMI, OH, NPK megbeszélések eredményeként át kell tekinteni az eddigi országos versenyeket, és reprezentativitásuk alapján ki kell választani tantárgyanként azt, amelyiket az állam támogatja. Természetesen az eddigi szervezői kör kezéből nem kerül ki a verseny lebonyolítása, hiszen elkötelezettségükkel, szakmai tudásukkal eddig is bizonyították, hogy alkalmasak a feladat elvégzésére.
c, Diáksport Javaslatunk szerint el kell érni, hogy a Diákolimpia versenyeinek költségeit szintén fedezni kell az államnak. A KLIK költségvetéséből ehhez hiányzó összegeket a Diáksport Szövetség, a MOB, illetve az egyesületek, akiknek versenyzőik részt vesznek, ezeken a megmérettetéseken teremthetné elő. c, Pedagógus bérek Javaslatunk szerint a pedagógus életpálya modell egyik leggyengébb része, hogy az intézményvezetőknek semmi lehetősége sincsen a minőségi illetve a mennyiségi munka, továbbá a többféle végzettségből adódó, vagy továbbképzéséken szerzett és hasznosított többletek elismerésére. Ennek következtében nincsen igazi motivációra lehetőség. A törvény ugyanakkor lehetőséget ad jutalmazásra. Ahhoz, hogy ez valóban lehetőség legyen, szerepelni kellene a KLIK költségvetésében ilyen irányú pénzeszköznek. d, 9 évfolyamos iskola Felmérésünk szerint az ágazat problémáját nem feltétlenül egy újabb évfolyam oldaná meg, de amennyiben mégis ez a szaktárca elképzelése azt a Kar támogatni tudja, és szívesen vállal, és kér is szerepet a részletek kidolgozásában. e, Intézményvezető választások Elfogadjuk, hogy néhány esetben a nevelőtestület véleményezése ellenére is mást kap kinevezést. Azonban határozottan kérjük, hogy minden esetben kapjon érdemi választ a nem támogatott jelölt, hogy mi az oka az elutasításának, ami alapján jobban felkészülhet a következő esetleges pályázatára, illetve nem kell találgatni senkinek az indokokat.
II.
Eredmények
a, Tankönyvellátással kapcsolatban elértük, hogy - a kiszállítás ideje korábbra kerüljön, - a tankönyvek ne egyéni csomagokban kerüljenek kiszállításra, mert rengeteg rossz összeállítást jeleztek kollégáink, - a tankönyvfelelősök juttatása emelkedjen, - a tanári példányok a diákokéval együtt érkezzenek meg, - a tankönyvfelelősöknek ne a KELLO honlapját kelljen folyamatosan nézni, hanem kapjanak jelzést email címükre a változásokról.
b, A 2013-as NAT miatt 2017-ben változik az érettségi. Az NPK tantárgyi megbízottjai képviselhették a Kart a megbeszéléseken, véleményüket figyelembe vették a rendelet megalkotásánál. c, Tanév rendje rendeletnél sikerült elérni, hogy - 183 nap helyett a szokásos 181 legyen a tanév tanítási napjainak száma, emiatt pedig a téli szünet ne kedden, hanem már pénteken kezdődjön meg, - az első félév ne január közepén fejeződjön be közvetlenül a téli szünet után, hanem arányosan kerüljön felosztásra a két félév, - az idegen nyelvi kompetenciamérés időpontja kerüljön előbbre, - a biológia és a kémia érettségi ne egymást követő napokon legyen d, Szakképzés átalakítása kapcsán sikerült elérni, hogy - a művészeti iskolák az EMMI-nél maradjanak, - az egységes kollégium-iskola párosok ne kerüljenek más fenntartó irányítása alá, - az intézményi vezetői szerkezet, óraszámok, a tagintézménnyé válás után is az eddigieknek megfelelően alakuljanak, - az intézményvezetők óraszámai és pótlékai ne csökkenjenek azáltal, hogy tagintézmény vezetők lesznek, - az összetett intézmények egy része ideiglenesen együtt maradjon a következő tanévben. III.
Etikai kódex
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöksége a Küldöttgyűlés felhatalmazásával ad hoc bizottságot hozott létre az Etikai Kódex tervezetének elkészítésére. Terveink szerint a Kódex augusztus elejére elkészül, amelyet a NPK tagjai két hónapig véleményezhetnek, tehetnek javaslatokat. Ezek alapján az ad hoc bizottság kiegészülve az Országos Etikai Bizottság Elnökével átnézi a javaslatokat, eldönti, hogy melyeket fogad be illetve utasít el. Ezt követően elkészítik az Országos Küldöttgyűlés elé kerülő végső anyagot, amelyet a küldöttek a novemberre tervezett küldöttgyűlésen fogadhatnak el.
