A HATÁRKERESZTEZÔ ÁTVITELI KAPACITÁSOK AUKCIÓJA – MAVIR TAPASZTALATOK n AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES BELSÔ VILLAMOSENERGIA-PIACA MEGTEREMTÉSÉNEK EGYIK FONTOS FELTÉTELE VOLT – TÖBBEK KÖZÖTT – A KORÁBBI VERTIKÁLISAN INTEGRÁLT TÁRSASÁGOK FUNKCIÓK SZERINTI SZÉTVÁLASZTÁSA, VALAMINT A TÉRSÉG ÁTVITELI HÁLÓZATÁHOZ VALÓ SZABAD HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA. BERTALAN ZSOLT–SIMIG PÉTER
" Amíg a hálózathoz való hozzáférés az említett integrált vállalatok monopóliuma volt, az esetleges szûk keresztmetszetek kezelése ezen cégek együttmûködésével többnyire kezelhetô, megoldható volt. A villamosenergia-piac liberalizációjakor, az új piaci szereplôknek a hálózathoz való hozzáférésével felmerült a szûk hálózati keresztmetszetek igazságos, átlátható és megkülönböztetésmentes elosztási eljárásának igénye. A szûk hálózati keresztmetszetek kezelésének (congestion management) Európában legelfogadottabb és leggyakrabban alkalmazott eljárása az explicit kapacitásaukció.
ELÔZMÉNYEK A szûk hálózati keresztmetszetek a leggyakrabban az országokat összekötô hálózati elemeken jelentkeznek. Ennek történelmi okai vannak: az európai egyesített villamosenergiarendszer kialakulása ugyanis több szakaszból álló fejlôdés eredménye volt. Elôször az egyes országok nemzeti villamosenergia-rendszerei fejlôdtek ki, saját ellátásukra koncentrálva, majd ezt követôen – elsôsorban a kölcsönös kisegítés okán – épültek meg a nemzeti, erôs hálózatokat összekötô távvezetékek. Természetesen arra is van példa, hogy egyegy országban a szûk keresztmetszet nem a határon, hanem a saját hálózatukon belül jelentkezik, de ilyenkor az illetékes rendszerirányító sok eset-
16
ben a határra „transzferálja” azt, azaz a kapacitást ott korlátozza, hogy elkerülje a belsô túlterhelôdést. Meg kell jegyeznünk, hogy a kapacitásaukció átfogóbb, szélesebb intézkedési csomag, a szûk keresztmetszet kezelés (congestion management) egy speciális, megelôzô módszere. A probléma kezelésének kiterjedt irodalma van, azzal az Európai Bizottság, az Európai Regulátorok Szövetsége (CEER) és az Európai Hálózati Rendszerirányítók Szervezete (ETSO) sokrétûen foglalkozik, jelen cikk keretei nem engedik meg a teljes skála bemutatását, így a legismertebb eljárásokat csak felsorolásszerûen tesszük meg. Implicit aukció, ahol a szûk keresztmetszetek határolta területek közötti villamosenergia-forgalomnak nem (csak) a teljesítményére, hanem az energia árára (is) vonatkozik az árverseny. Ennek legismertebb formája a piac szélválasztása (market splitting) amit sikeresen alkalmaznak a skandináv országok területén. Mind az elôkészítés fázisában, mind valós idôben alkalmazható az ún. újra-teherelosztás (redispatch), amely az eredeti, gazdaságos teherelosztást változtatja meg olyan irányban, hogy a veszélyeztetett keresztmetszet(ek) terhelése csökkenjen. Egy további lehetôség az ellenkereskedés (counter trading), amellyel a rendszerirányítók olyan szállításokat egyeztetnek egymás között, hogy a hálózati elemek tehermentesüljenek. Természetesen ezen módszer (beleértve az általunk ismertetendô, és alkalmazott explicit aukci-
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
ót – a hálózati keresztmetszet jogának megszerzésére irányuló gazdasági, piaci versenyt is) együttesen, egymással kombinálva is alkalmazhatók, ill. alkalmazottak. Ugyanakkor, fôleg a kontinentális európai igen hurkolt hálózati környezetben minden módszer hatásossága az érintett rendszerirányítók (TSO-k) koordinációjával növelhetô. Például az ún. redispatch lehet egyoldalú, amikor a túlterhelôdés megszüntetésére egyik fél átrendezi saját forráselosztását, de lehet kétoldalú, sôt több TSO koordinálásával még sikeresebb beavatkozás érhetô el. Jelenleg az ETSO több koordinált, ill. kombinált módszer kidolgozását végzi, legelôrehaladottabb állapotban a koordinált aukciós módszer van, melynek elméleti hátterét az MVM Közlemények egy korábbi számában már bemutattuk. (Az RTE – Franciaországi rendszerirányító – munkatársai egy DEMO-t is készítettek CASSIOPEE néven a módszer illusztrálására). Mint említettük, a módszerek közül az explicit aukció (csak a kapacitás jogra irányuló árverseny) a legelterjedtebb, s esetünkben a határkapacitásra a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Kereskedelmi Szabályzat is ennek alkalmazását írja elô.
AZ ELJÁRÁS ELÔKÉSZÍTÉSE, KIDOLGOZÁSA Magának az aukciós folyamatnak a lefolytatásához, azt megelôzôen elengedhetetlen az aukcióra vihetô
szabad átviteli kapacitás (ATC) kiszámítása, meghatározása. Ennek a kérdésnek széles irodalma van, legismertebb és hivatalosan, az Üzemi Szabályzatban is közreadott módszer, amit az ETSO dolgozott ki, ennek részleteit most nem tárgyaljuk. Az eljárás az UCTE által az év meghatározott alapállapotaira készített eloszlási modell vizsgálatait (base case) használja fel a nyári, ill. téli átlagos kapacitások megállapítására, amely adatok a havi, ill. rövidebb idôhorizontú vizsgálatok alapján pontosodnak. A számítások alapját a biztonsági kritérium határozza meg, ami legtöbb esetben az (n-1) elv. Természetesen minden határkeresztezô kapacitás esetén mindkét érintett szomszédos rendszerirányító elvégzi a számítást, s elôfordulhat, hogy pl. a biztonsági kritérium eltérô volta, vagy bizonyos számítási eljárásbeli különbség miatt nem azonos eredményre jutnak. Ilyenkor egyeztetés történik, s az ETSO ajánlás szerint általában a kisebb értéket veszik alapul. A MAVIR helyzetét a módszer ez évi bevezetését illetôen számos tényezô nehezítette: n A 2003. évi piacnyitáshoz szükséges reguláció tavaly ôsszel még nagyon hiányos volt. A törvény ismert volt, de a vonatkozó rendeletnek még csak tervezetei voltak ismertek elôttünk, s az ellátási szabályzatok is még jóváhagyás elôtt álltak. n A szabad hálózati keresztmetszet számítások egyeztetésekor a szomszédos (elsôsorban a szlovák és osztrák) rendszerirányítóval értelmezési különbségeket kellett tisztázni. Ugyancsak egyeztetni kellett a már megkötött hosszú távú szerzôdésekhez kapcsolódó meglévô kapacitásjogokat (AAC), valamint a hurokáramok (loop-flow) hatásának figyelembe vételét. n A szomszédos országokban a piacnyitásnak, a funkciók szétválasztásának (unbundling) különbözô fokozataival találtuk magunkat szembe, ami bizonyos kompromisszumok megkötésére kényszerített minket. n Az eljáráshoz szükséges erôforrások, elsôsorban szoftverek még nem álltak rendelkezésünkre. Az említett gondok ellenére mindenképpen kellett találnunk egy olyan átmenetei megoldást, amellyel legalább ez év elején biztosítjuk a ka-
pacitás jogok transzparens elosztását. Ekkor szerveztük meg igen rövid idô alatt azt a kapacitás allokációt, amely az igénylések érkezési sorrendje alapján döntötte el a hozzáférési jogot. Ezzel a módszerrel 2002. december 27-én az év elsô négy hónapjára az 1. táblázatnak megfelelô kiosztást végeztük. Természetesen ezt megelôzôen megállapodást kellett kötni az érintett szomszédos rendszerirányítókkal a kapacitás jogok országonkénti megosztásáról, ami elsôsorban a szlovák és az osztrák reláció esetén volt fontos. A két TSO esetében eltérô megállapodásra jutottunk: Szlovákiával a kritikusnak bizonyuló szlovák–magyar irányú kapacitás 50-50 %-os megosztásában egyeztünk meg, míg Ausztriával az irányok megosztása adta a megoldást, miszerint mindkét rendszerirányító a saját import irányú kapacitásának allokációját végzi. Az érkezési sorrend alapján (first come, first served) végzett elosztással kapcsolatban nekünk is és az érintett piaci szereplôknek is voltak negatív tapasztalataink. Jóllehet az átláthatóságot a szabályozó hatóság jelenlétével sikerült biztosítanunk, a módszernek sok eseti, véletlen mozzanata van, ami az eredmény igazságosságát kérdésessé teheti. Emellett a módszer nem piaci alapú, jóllehet a megszerzett jogokhoz a vonatkozó rendeletek értelmében kapacitáslekötési díj, annak nem használata esetén pedig büntetô díjelem tapad (szûk keresztmetszet jelentkezése esetén!). Mindezen tapasztalatok birtokában készültünk az EU által is piaci alapúnak (market based) tekintett
határkapacitás aukció szervezésére. Ehhez tapasztalatokat gyûjtöttünk külföldön is, leginkább a mi régiónkban legközelebb esô, mûködô CEPSAPG aukciót illetôen. Ez az aukció a CEPS szervezésében, de a grazi aukciós iroda bonyolításával folyik, egyelôre éves, havi lépcsôkben. Egyik érdekes tapasztalatunk volt, hogy a kereskedôk – némi gazdasági kockázatot vállalva – a megszokott szállítási iránnyal ellentétes ajánlatokat is tesznek. Természetesen, a kérdéskör alapelvébôl következôen szûk keresztmetszetrôl csak akkor beszélhetünk, ha az ajánlatok (bidek) fizikai összege meghaladja a rendelkezésre álló szabad kapacitást. Ellenkezô esetben a jog elnyerése 0 kapacitásdíj mellett elérhetô. Ugyancsak hasznos tapasztalatot szereztünk az APGtôl olyan tekintetben, hogy a nap különbözô idôszakára (csúcs, völgy) különbözô szabad keresztmetszetek hirdethetôk meg a forrásoldal szabályozási problémái és tényleges eloszlási különbségek miatt. Így különbözô „termékeket” (zsinór, csúcs) bocsátottunk kalapács alá, természetesen import kapacitást illetôen. Még egy speciális magyar vonatkozást kellett az eljárásnál figyelembe vennünk. A vonatkozó rendelet esetünkben elôírta az import prioritását a tranzittal szemben, tehát a kapacitás jog meghirdetésénél azt is meg kellett különböztetnünk, hogy azt milyen célból, importra, vagy tranzitra kívánják elnyerni. Az eljárást eredetileg a MAVIR-nál év elején rendszerbe állított NIP (nyitott piaci) informatikai rendszer egyik
1. TÁBLÁZAT KIOSZTOTT KAPACITÁS – ÖSSZESÍTÔ
Idôszak 2003
Aukció
Meghirdetett Kiosztott kapacitás kapacitás (MW) (MW)
Típus
Jelentkezôk száma
jan. 1–ápr. 30.
Éves
150
150
AT–>HU
3
jan. 1–ápr. 30.
Éves
450
50
HR–>HU
1
jan. 1–ápr. 30.
Éves
600
350
HU–>HR
4
jan. 1–ápr. 30.
Éves
150
150
SK–>HU
3–5
jan. 1–ápr. 30.
Éves
650
0
HU–>SK
0
jan. 1–ápr. 30.
Éves
–
–
JR–>HU
–
jan. 1–ápr. 30.
Éves
300
300
HU–>JR
3–2
jan. 1–ápr. 30.
Éves
–
–
UA–>HU
–
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
17
funkciójaként kívántuk kivitelezni, de a fentebb említett specifikumok és a rövid határidôk nem tették lehetôvé, hogy a funkciót pontosan definiáljuk a szoftver szállítója részére. Így egyedi, saját – Excel alapú – fejlesztést alkalmaztunk, úgy ítéljük meg, sikeresen. Egy gyakorlati szervezési kérdést is igen rövid idô alatt kellett megoldani. Az eljárásra vonatkozó teljes körû szabályozási rendet a Kereskedelmi Szabályzatban kellett rögzíteni, és a Hivatallal jóváhagyatni. Ebben a tekintetben a Kereskedelmi Szabályzati Bizottsággal és a Magyar Energia Hivatallal sikerült olyan közös együttmûködést kialakítani, hogy a rendkívül rövid idô alatt – igaz a lehetô legutolsó idôpontra, április végére – a Kereskedelmi Szabályzatnak az aukciós eljárásra vonatkozó új, jóváhagyott változata elkészülhetett. Ezen elôzmények után, 2003. április 28-án folytattuk le az „éves” auk-
ciót a maradék nyolc hónapra. A beérkezett ajánlatokat formai és tartalmi ellenôrzést követôen – közjegyzô jelenlétében – a kifejlesztett számítástechnikai eszközökkel értékeltük, majd a Kereskedelmi Szabályzat vonatkozó elôírásainak megfelelôen közzétettük (2. táblázat). Úgy véljük, hogy az eljárásunk a folyamatos ellenôrzés és az eredmény publikálása révén eleget tesz minden olyan elvárásnak, amit a regulátor és a piaci szereplôk megkívánnak (átláthatóság–transzparencia; megkülönböztetés–diszkriminációmentesség). Az éves aukcióval analóg módon végezzük a havi aukció kiértékelését is, aminek tárgyát a „maradék” és a visszaadott, ill. lemondott kapacitások képezik. Legutóbbi havi határkeresztezô aukciónk eredményét mutatja a 3. táblázat.
Tapasztalatok
Díjat senki sem fizet szívesen, különösen olyan vállalat, akinek korábban monopol helyzetébôl eredôen az ilyen jogai eleve adottak voltak, de természetesen ez elmondható a többi piaci szereplôrôl is. Ezért nagyon sok olyan törekvéssel találkoztunk, melyek korábbi szerzôdésekbôl, megállapodásokból eredô jogosultságokat kívántak érvényesíteni. Emellett is, a piac törvényei abban mindenképp érvényesültek, hogy a „legkeresettebb” irányokban alakult ki a legmagasabb aukciós ár. Kedvezôtlen tapasztalat, hogy a szereplôk – élve a kapacitás allokáció egyes relációban fennálló megosztott adásának gyakorlatával – elkerülték az általunk kívánt 60/100 arányú éjjel/nappal import arányt, az éjszakai import jog „túloldali” megszerzésével. Ezt a jövôben a közös aukció
2. TÁBLÁZAT KIOSZTOTT KAPACITÁSOK – ÖSSZESÍTÔ
Zsinóridôszak Aukció
Meghirdetett kapacitás (MW)
Kiosztott kapacitás (MW)
Típus
Jelentkezôk száma
Ár (HUF/MW)
máj. 1.– dec. 31.
Éves
90
80
AT–>HU
10
2 184 185
máj. 1.– dec. 31.
Éves
180
165
HR–>HU
4
245
máj. 1.– dec. 31.
Éves
300
280
HU–>HR
6
723 407
máj. 1.– dec. 31.
Éves
90
90
SK–>HU
7
4 321 437
máj. 1.– dec. 31.
Éves
900
900
HU–>SK
3
0
máj. 1.– dec. 31.
Éves
–
–
JR–>HU
–
–
máj. 1.– dec. 31.
Éves
300
265
HU–>JR
4
100 000
máj. 1.– dec. 31.
Éves
–
–
UA–>HU
–
–
Idôszak 2003
Csúcsidôszak Aukció
Meghirdetett kapacitás (MW)
Kiosztott kapacitás (MW)
Típus
Jelentkezôk száma
Ár (HUF/MW)
máj. 1.– dec. 31.
Éves
60
55
AT–>HU
6
1 444 702
máj. 1.– dec. 31.
Éves
120
120
HR–>HU
3
245
máj. 1.– dec. 31.
Éves
–
–
HU–>HR
–
–
máj. 1.– dec. 31.
Éves
60
60
SK–>HU
5
1 460 945
máj. 1.– dec. 31.
Éves
–
–
HU–>SK
–
–
máj. 1.– dec. 31.
Éves
–
–
JR–>HU
–
–
máj. 1.– dec. 31.
Éves
–
–
HU–>JR
–
–
máj. 1.– dec. 31.
Éves
–
–
UA–>HU
–
–
Idôszak 2003
18
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
3. TÁBLÁZAT KIOSZTOTT KAPACITÁSOK – ÖSSZESÍTÔ
Zsinóridôszak Aukció
Meghirdetett kapacitás (MW)
Kiosztott kapacitás (MW)
Típus
Jelentkezôk száma
Ár (HUF/MW)
aug. 1.– aug. 31.
Havi
10
10
AT–>HU
4
405398
aug. 1.– aug. 31.
Havi
15
15
HR–>HU
1
0
aug. 1.– aug. 31.
Havi
20
20
HU–>HR
3
8000
aug. 1.– aug. 31.
Havi
0
0
SK–>HU
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
0
0
HU–>SK
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
–
–
YU–RO–>HU
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
60
0
HU–>YU–RO
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
–
–
UA–>HU
–
–
Típus
Jelentkezôk száma
Idôszak 2003
Csúcsidôszak Idôszak 2003
Aukció
Meghirdetett kapacitás (MW)
Kiosztott kapacitás (MW)
Ár (HUF/MW)
aug. 1.– aug. 31.
Havi
5
0
AT–>HU
2
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
0
0
HR–>HU
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
–
–
HU–>HR
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
5
0
SK–>HU
2
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
–
–
HU–>SK
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
–
–
YU–RO–>HU
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
–
–
HU–>YU–RO
–
–
aug. 1.– aug. 31.
Havi
0
0
UA–>HU
–
–
alkalmazásával próbáljuk megakadályozni. Számunkra némileg meglepô volt egyes piaci szereplôk azon várakozása, amely szerint a külföldi áram a hazainál olcsóbban, szinte korlátozás nélküli mennyiségben, ill. teljesítménnyel hozható be Magyarországra. Lehet, hogy ezen tájékozatlanságot jobb kommunikáció révén el lehet a jövôben oszlatni. Mindenképpen meg kell oldanunk a megszerzett kapacitás jogok másodlagos kereskedelmének lehetôségét is. Ez semmiképpen nem lehet anonim kereskedelem, hiszen a menetrendek bejelentésekor a határkapacitást igénybe vevô szállítások esetén annak jogosultságát a rendszerirányítónak ellenôriznie kell. Ezen ellenôrzés már jelenleg is bonyolult, nehéz mûvelet, mivel sok áramkereskedô a határon kereskedik, s a menetrendek azonosítása, a hibák kere-
sése sokszor emiatt nagymértékben megnehezül. (Németországban emiatt vezették be az egy–az–egy menetrend bejelentési rendszert, amely szerint a határ átlépésekor csak azonos mérlegkörök között lehet szállítást megvalósítani). A kapacitásjog másodlagos kereskedelmének lehetôsége feleslegessé teheti az utólagos, ki nem használt kapacitás utáni büntetés fizetését, ehelyett a „használd, vagy elveszted” (use it or lose it) elvet alkalmazhatnánk.
TOVÁBBI TERVEK, ELKÉPZELÉSEK A legközelebbi, és legfontosabb lépés a közvetlen szomszédos rendszerirányítókkal kialakítani a kétoldalú, közös aukció lehetôségét. Ez való-
színûleg nem könnyû feladat az eltérô jogszabályi környezet, szabályrendszer és szervezeti adottságok miatt. Éppen ezért már felvettük a kapcsolatot a horvát, szlovák és osztrák rendszerirányítóval, utóbbi kettô esetében a két illetékes szabályozó hatóság közremûködésével. Hasonló egyeztetô tárgyalásokat kezdtünk az ukrán, román és szerb rendszerirányítókkal is, jóllehet ezen relációkban többnyire még vertikálisan integrált villamosenergia-társaságokkal kell megállapodnunk. Ezen közös aukciók megszervezésekor számos részletkérdés is felmerül. A gyakorlati kérdéseken (aukciós iroda helye, bevétel pénzneme, annak megosztása stb.) túl a már mûködô eljárásoknál pl. „menet közben” merült fel, a különbözô mértékû általános forgalmi adóilletékek jelentkezése. Úgy véljük, hogyha év végéig egy, vagy két relációban sike-
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
19
rülne a közös éves és/vagy havi aukcióban megállapodnunk, az már jelentôs siker lenne. A továbblépés egyik iránya a már említett koordináció kiszélesítése lenne. A CENTREL TIAG ad hoc munkacsoportja kidolgozott egy javaslatot egy régió közös, koordinált aukciójának megvalósítására, ahol a tényleges eloszlást, ill. távvezetéki terhelôdést tükrözô ún. ptdf tényezôk is figyelembe vételre kerülnének. Ez a régió magába foglalná a cseh, osztrák, szlovák és magyar átviteli hálózatot. A CENTREL szakértôi és az illetékes rendszerirányítók is egyetértettek abban, hogy ezen koordinációt csak lépésrôl lépésre lehetséges megvalósítani. (Itt kell megemlítenünk, hogy egy ötoldalú koordinált szûk keresztmetszet kezelésre az ETSO indított egy un. pilot projektet az ELIA, TENNET, E.ON,
NETZ, RWE.NET és RTE közremûködésével, igaz a munka itt még csak a célfüggvény kidolgozásánál tart, konkrét eredmény csak jövô évtôl várható). A tervek másik része arra irányul, hogy az éves és havi idôhorizont mellett a napi aukciót is megvalósítsuk a késôbbiekben, akár órás kapacitás idôlépcsôként! Ennek megvalósítását már az említett NIP rendszer funkciójaként kívánjuk elérni, de bevezetésének számos egyéb elôfeltétele van. Tudomásunk szerint CEPSE.ON–NETZ viszonylatban ez év közepétôl már be kívánták vezetni, de a menetrend egyeztetési rendszer a két TSO-nál eltérô, emiatt gyakoriak a menetrendi hibák, amelyeknek idejében történô feltárása és elrendezése elengedhetetlen feltétel a napi aukció lefolytatásához. Ugyancsak fontos körülmény, hogy a napi aukci-
ós ajánlatok begyûjtéséhez, feldolgozásához, kivitelezéséhez elegendô idô álljon rendelkezésre, ezért a nemzetközi menetrendek leadási határidejét is ki kell „tolnunk” néhány órával. Tovább kell fejlesztenünk a menetrendhez fûzôdô kapacitásjog ellenôrzés módját is, be kell vezetnünk elôbb-utóbb a heti hét napi menetrend kezelést. A napi határkeresztezô aukció bevezetése fontos eszköze lesz annak is, hogy a napi hálózati karbantartási tervek miatti átviteli kapacitás értékváltozások a tárgyidôszak közelebb hozásával jobban követhetôk lesznek. (A cikkben többször hivatkozott Kereskedelmi és Üzemi Szabályzat, valamint a kapacitásaukció szabályai eredményeinek aktuális változata, megtalálhatók a MAVIR honlapján: www.mavir.hu).
BESZÁMOLÓ AZ ÖKOTECH KIÁLLÍTÁSRÓL
nyezetvédelmi tevékenységét az átvi-
gáltatásait, fejlesztési eredményeit
teli hálózathoz kapcsolódó termé-
mutatta be.
2003. szeptember 30. és október 3.
szet- és madárvédelem, zajvédelem,
Az érdeklôdôk tájékoztatását szol-
között rendezték a Budapesti Vásár-
a transzformátorok zárt kármentôi-
gálta a Népszava 2003. szeptember
központban a harmadik ÖKOTECH
ben összegyûlt olajos csapadékvíz
30-i számának a kiállításra megjelent,
környezetvédelmi szakkiállítást, ame-
kezelésének megvalósított módszere-
az MVM Csoport környezetvédelmi
lyet dr. Persányi Miklós környezetvé-
it ismertetô táblákkal, fotókkal és esz-
tevékenységét ismertetô „Áramfor-
delmi miniszter nyitott meg.
közökkel mutatta be. Látványos volt
rás” címû melléklete, az MVM Cso-
A jelentôs nemzetközi fórum szá-
az 1:6 méretarányban – az Ovit Rt.
port 2002. évi Környezeti Jelentése,
mos hazai és külföldi kiállító, a kör-
által – elkészített „Ipoly” típusú távve-
valamint az egyes tagvállalatok éves
nyezetvédelmi és kommunális eszkö-
zeték oszlop, rajta két, ugyancsak
beszámolói.
zök, újdonságok, az európai uniós
méretarányos mûfészekkel. A valós
Az MVM Csoport környezetvédel-
elôírásoknak is megfelelô megoldá-
méretek érzékelhetôségét szolgálta
mi tevékenységét élénk érdeklôdés
sok teljes keresztmetszetét vonultatta
egy „életnagyságú” mûfészek kiállítá-
övezte, különösen a környezetbarát
fel.
sa. Látható volt a több alállomáson
villamosenergia-ellátás és a megújuló
A kiállítással egy idôben szervezett
alkalmazott hangszigetelô fal egy da-
energiák hasznosítása, valamint a
konferenciák napirendjén a környe-
rabkája is. A védett természeti terüle-
mûfészkek megjelenése és további
zetvédelem, a kommunális feladatok,
teket is tartalmazó térképen mutat-
alkalmazása kapcsán tettek fel szá-
a hulladékok kezelésének feladatai
tuk be Magyarország átviteli hálóza-
mos kérdést a látogatók. Az MVM
kaptak külön hangsúlyt.
tát.
Csoport standját több iskolás csoport
n HÍREK
20
A kiállításon az MVM Csoportot az
A Paksi Atomerômû Rt. széleskörû
is meglátogatta, akiknek a környezet-
MVM Rt., a Paksi Atomerômû Rt., va-
és magas színvonalú környezetvédel-
barát villamosenergia-ellátás téma-
lamint az ERBE Energetika Kft. képvi-
mi tevékenységét foglalta össze, míg
körében vetélkedôt rendeztünk.
selte közös standdal. Az MVM Rt. kör-
az ERBE Kft. környezetvédelmi szol-
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/3
(Szabó János)