A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai

A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai

Tisztelt Olvasó! A magyar átviteli hálózat 2011-ben – a nemzetközi összeköttetésekkel

A magyar villamosenergia-rendszer hálózatának fejlesztése 1949-től töretlen. A legnagyobb feszültségszint a kezdeti 120 kV-ról 1960-ban 220 kV-ra, 1968‑ban 400  kV-ra, majd 1978-ban 750  kV‑ra növekedett. A fejlesztések eredményeként ma az átviteli távvezetékek nyomvonalhossza 3810  km, a rendszerhossz pedig 4726 km. Az átviteli hálózathoz történő termelői-, vagy elosztói engedélyesi, illetve közvetlen fogyasztói csatlakozást 28 nagyfeszültségű alállomáson biztosítjuk, ahol a beépített transzformátor kapacitás 14940 MVA.

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen működő Részvénytársaság, mint átviteli rendszerirányító társaság Magyar Energia Hivatal által engedélyezett feladata a nagyfeszültségű átviteli hálózat irányítása, üzemeltetése, korszerűsítése, illetve szükséges mértékű bővítése. Tevékenysége során elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férjenek hozzá az elvárt rendelkezésre állást biztosító átviteli hálózathoz.

Gönyű Bicske Dél

Alállomás Erőmű 750 kV-os vezeték 400 kV-os vezeték

220 kV-os vezeték Két rendszerű vezeték Tervezett vezeték 220 kV-on üzemelő 400 kV-os vezeték

alállomások Albertfalva Albertirsa Békéscsaba BICSKE dél Debrecen Detk Dunamenti

2 4 6 8 10 12 14

Dunaújváros Felsőzsolca Göd gönyű Győr Hévíz Kisvárda

Az 1993-ban az MVM-ben elkészített alaphálózati fejlesztési stratégia eredményeként a ’90-es évek közepén elkezdődött az a program, mely az ellátásbiztonság növelése érdekében megfogalmazta az átviteli hálózat 2010-ig történő bővítési elemeit, mellyel biztosítani lehet az alaphálózati (n-1) elvet, emellett a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A zöldmezős új alállomások építése, valamint a felújítások keretében alállomásonként minden ele­ mében új, korszerű kapcsolóberendezések, védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszerek épültek ki. Mindezek 2002-től lehetővé tették a helyszíni kezelést kiváltó, de továbbra is folytonos felügyeletet biztosító távkezelés fokozatos bevezetését. A hálózat fejlesztésének stratégiai iránya az egyszeres kiesés esetén is átviteli rendelkezésre állást biztosító hálózatkép megvalósítása. A Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint folytatódik az átviteli hálózat fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátásbiztonság európai szintje a változó igények és körülmények mellet is fennmaradhasson. Kiadványunk a 2010. II. félév végén üzemelő 28 alállomást mutatja be legfontosabb feladataik, történelmi múltjuk és felújításuk rövid felidézésével.

16 18 20 22 24 26 28

Litér Martonvásár Ócsa Oroszlány Pécs Sajóivánka Sajószöged

30 32 34 36 38 40 42

Sándorfalva Szeged Szolnok Szombathely Tiszalök Toponár Zugló

44 46 48 50 52 54 56

2011. március 1.

Tari Gábor vezérigazgató

1

Albertfalva 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Albertfalva 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Albertfalva Alállomása két 220 kV-os Dunamenti Erőmű irányú távvezetékével biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a főváros dél-budai 120 kV-os elosztóhálózatának betáplálását, továbbá A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2004-től lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Zuglói Kezelőközpontból.

• a Dunamenti Erőműben termelt villamos energia kiszállítását. Az alállomáson üzemelő 220/120kV-os transzformátorok és a 220 kV-os kapcsolóberendezés a MAVIR ZRt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

2008-ban elvégezték a 220 kV-os primer berendezések felújítását, ennek során az átviteli hálózaton először DCB kompakt kapcsolókészülékek (szakaszolóval egybeépített megszakítók) kerültek beépítésre.

A 120 kV/középfeszültségű transzformátorokat, a 120, valamint a 10 kV-os kapcsolóberendezéseket a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. tulajdonolja és üzemelteti.

Az alállomás 2010. május 5-én központi távkezelésbe került. Az alállomás az 1950-es években 120/30/10 kV-os betáplálási pontként épült ki Budapest dél-budai területének energiaellátása céljából. 1977-ben a főváros növekvő energiaigényének biztosítására, vala­ mint a Dunamenti Erőműben megtermelt villamos energia kiszállítására készült el az alállomás 220 kV-os kapcsolóberendezése és a Dunamenti Alállomást az Albertfalva Alállomással összekötő 220 kV-os kétrendszerű távvezeték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. Az Albertfalva Alállomáson a felújítási program keretében – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2004-ben valósult meg a 220 kV-os berendezések szekunder rekonstrukciója.

2

3

Albertirsa 750/400 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Albertirsa 750/400 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Albertirsa Alállomása a 750 kV-os Zapad (Ukrajna) irányú, illetve a 400 kV-os Békéscsaba, Göd és Martonvásár irányú távvezetékekkel biztosítja: • a magyar villamosenergia-rendszer átviteli csomópontjaként az átviteli hálózati régiók összeköttetéseinek stabilitását, valamint • a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a kelet-nyugat és az észak-dél irányú nemzetközi villamosenergia-szállítást, felhasználva a két 1100 MVA terhelhetőségű 750/400  kV-os transzformátort.

A felújítások keretében korszerű védelmi és irányítástechnikai rendszer épült ki. Ezzel egyidejűleg a régióban végrehajtott felújítások következtében az átviteli hálózati alállomások alkalmassá váltak a távkezelésre, így az Albertirsa Alállomás 2006 decemberétől regionális kezelőközpontként is működhetett.

Az alállomás 1978 decemberében 750/400 kV-os betáplálási pontként épült ki a kelet-európai országok villamosenergia-rendszerei együttműködésének bővítése céljából.

A fejlesztések eredményeként várhatóan 2011-ben üzembe kerül a Martonvásár irányú második 400 kV-os összeköttetés is.

1975-ben kezdték meg az alállomás építési munkáit.

1978 decemberében került sor az alállomás üzembe helyezésére egy 750 kV-os távvezetékkel és egy 750/400 kV-os ­óriástranszformátor-csoporttal. Az alállomás 400 kV-os kapcsolóberendezése SF6 gázszigetelésű, szabadtéri fémtokozott kivitelben létesült. 1979 szeptemberében került üzembe a második 750/400 kV‑os transzformátorcsoport. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. Az Albertirsa Alállomáson a felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2007 októberében az alállomás 400 kV-os technológiájának korszerűsítésével, szekunder rekon­strukciójával kezdődött, amely 2008-ban fejeződött be.

4

5

Békéscsaba 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Békéscsaba 400/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Békéscsaba Alállomása az Albertirsa, Nadab (Románia) és Sándorfalva irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120  kV‑os 250 MVA névleges teljesítményű transzformátorával a 120 kV-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, továbbá A villamosenergia-rendszerek együttműködésének javítása céljából 2008. december 10-én üzembe került a 400 kV-os Nadab (Románia) távvezeték, amely segíti a liberalizált villamosenergia-kereskedelmet és egyben növeli a térség ellátásának biztonságát.

• a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a magyar-román nemzetközi kapcsolat egy részét. Az alállomás 1989 decemberében 400/120 kV-os betáplálási pontként épült ki Délkelet-Magyarország energiaellátása céljából. 1989. december 16-án került sor az alállomás üzembe helyezésére a 400 kV-os Albertirsa távvezetékkel, egy 400/120 kV‑os,

250 MVA teljesítményű transzformátorral és két 120 kV-os távvezetékkel, amely jelenleg az EDF DÉMÁSZ ZRt. elosztóhálózatára csatlakozik. A további fejlesztések eredményeként 2001-ben üzembe került a második 400/120 kV-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kV-os távvezeték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki, ennek eredményként az alállomás távkezelése 2006 decemberétől az Albertirsai Kezelőközpontból történik.

6

7

Bicske Dél 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Bicske Dél 400/120 kV-os Alállomás A MAVIR ZRt. 2006. évi átviteli hálózati fejlesztési tervében már szerepelt egy új 400 kV-os, Martonvásár-Bicske-Győr ös�szeköttetés megvalósítása, amely hosszú távon is biztosíthatja a térség fogyasztói számára a biztonságos ellátást a legkisebb költség elvének teljesülése mellett. Az átviteli hálózati fejlesztési terv 2008. évi felülvizsgálatát követően a szükséges előkészítő munkálatok is megkezdődtek, amely az I. ütemben 2010-ig a Bicske Dél Alállomás és a Martonvásár-Bicske I-II. 400 kV-os távvezetékek megépítését, valamint ennek folytatásaként – a II. ütemben – 2012-ig a BicskeGyőr 400 kV-os összeköttetés kiépítését tartalmazta. A Bicske Dél 400/120 kV-os Alállomás új, zöldmezős beruházásként biztosítja az átviteli és az elosztóhálózat közötti kapcsolatot.

A 400 kV-os feszültségszinten két teljes kiépítésű másfélmegszakítós kapcsolóberendezésű mezősor létesült. Az 1. számú mezőbe a 2 db egyenként 250 MVA teljesítményű 400/120 kV-os transzformátor, a 2. számú mezőbe a Martonvásár-Bicske Dél I-II. 400 kV-os távvezeték csatlakozik. A 120 kV-os kapcsolóberendezés kétgyűjtősínes kialakítású, 7 mezővel, amelyből 4 távvezeték mező biztosítja a kapcsolatot az E.ON-tulajdonú elosztóhálózattal. Az alállomáson korszerű védelmi, irányítástechnikai és vagyonvédelmi rendszer került kiépítésre, amely lehetővé tette az alállomás központi távkezelőhelyről 2010. december 8-án történő üzembe vételét.

8

9

Debrecen 220/120/35/20/10 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Debrecen 220/120/35/20/10 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Debrecen Alállomása két Sajószöged irányú 220 kV-os távvezetékkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os tiszántúli elosztóhálózat betáplálását, elosztását, valamint • Debrecen város és környékének villamosenergia-ellátását.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 szeptemberétől lehetővé tették az alállomás részleges távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

Az alállomáson üzemelő 10 kV-os kapcsolóberendezések az E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak. Az alállomás 1955-ben 120/35/20 kV-os betáplálási pontként épült ki Debrecen és környéke energiaellátása céljából.

A 120 kV-os berendezések felújítása 2010-ben ért véget, melyet követően 2010. május 31-én az alállomás teljes távkezelése megvalósult.

1971-ben 220 kV-os bővítést kapott egy Sajószöged irányú távvezetékkel és két 220/120 kV-os transzformátorral. 1979-ben a városi kábelhálózat ellátására jelentős 10 kV-os bővítés történt. 1995-ben került üzembe a Sajószöged-Debrecen II. 400 kV-ra szigetelt, de 220 kV-on üzembe helyezett távvezeték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A rekonstrukció a 120 kV-os portálcsere és csőgyűjtősín építésével indult 2004-ben, valamint kiépítésre került a középfeszültségű transzformátorok környezetvédelmi zárt kavicságya is. A 220 kV-os berendezések, a középfeszültségű berendezések, ­valamint az egyen és váltakozó áramú segédüzem felújítása 2007-ben fejeződött be.

10

11

Detk 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Detk 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Detk Alállomása a Mátrai Erőmű, Zugló, Sajószöged és Szolnok irányú 220 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • a Mátrai Erőműben termelt villamos energia kiszállítását, • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os észak-magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását, valamint

A 220 kV-os szakaszolók cseréjére 2010-ben került sor. Ezt követően 2007-ben került sor a 120 kV-os technológia rekon­strukciójára.

• a Mátrai Erőmű külszíni fejtésének 35 kV-os betáplálását. Az alállomáson üzemelő 120/35 kV-os transzformátorok és a 35 kV‑os kapcsolóberendezések a Mátrai Erőmű ZRt. tulajdonában vannak.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2007. december 18-tól lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a ­Sajószögedi Kezelőközpontból.

Az alállomás 120/35 kV-os kapcsolóberendezése 1968 októbe­rében épült ki. A 220 kV-os bővítésre egy 220/120 kV‑os transzformátorral 1969 júniusában került sor, a Mátrai Erőmű csatlakozási pontjaként. 1982-ben került üzembe a második, 160 MVA névleges teljesít­ ményű 220/120 kV-os transzformátor. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. Detk Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2005 márciusában az alállomás 220  kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával kezdődött, amely 2006 októberében fejeződött be.

12

13

Dunamenti 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Dunamenti 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Dunamenti 220 kV‑os Alállomása a kétrendszerű Albertfalva, Martonvásár, Dunaújváros és Ócsa, illetve az egyrendszerű Oroszlány irányú 220 kV‑os távvezetékekkel átviteli csomópontként biztosítja:

állomás üzembe helyezésével a korábbi Soroksár és Zugló irányú kapcsolatok helyett két, Ócsa irányú összeköttetés jött létre. A Dunamenti Erőmű ZRt. tulajdonában lévő alállomás 220 kV-os része 2004. február 1-jén került az MVM ZRt. tulajdonába és az Ovit ZRt. üzemeltetési körébe.

• a Dunamenti Erőműben termelt villamos energia kiszállítását, • az Albertfalva irányú összeköttetések révén Dél-Buda térségének villamosenergia-ellátását,

A 220 kV-os alállomás rekonstrukciója – illeszkedve az MVM ZRt. alaphálózat fejlesztési-felújítási terveihez – 2004 áprilisában kezdődött és 2005. október 31-én ért véget. A rekonstrukció keretében mind a tíz másfélmegszakítós diszpozíciójú mezősorban, illetve a hosszanti sínbontó mezőkben lettek cserélve a portálszerkezetek, új kábelcsatornák létesültek, lecserélődött és új alapokat kapott az összes primer készülék. A felújítás során kiépült egy teljes mezősor az addig egyegy mezőszelettel csatlakozó transzformátorok csatlakoztatására.

• a Martonvásár irányú távvezetékek révén a 400 és a 220 kV‑os feszültségszintű hálózatok kapcsolatát, • az Ócsa irányú távvezetékeken keresztül a magyar 220 kV-os hálózat kelet-nyugat irányú összeköttetését, valamint Dél-Pest térségének villamosenergia-ellátását, • a Dunaújváros irányú távvezetékekkel a dunaújvárosi térség villamosenergia-ellátását,

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2005. október

21-től lehetővé tették a 220 kV-os alállomás regionális távkezelését a Zuglói Kezelőközpontból, valamint kialakultak a központi távkezelésbe vétel feltételei is. A 220 kV-os kapcsolóberendezések központi távkezelésbe vételére 2010. április 28-án került sor. 2010 decemberében a MAVIR megvásárolta a még Dunamenti Erőmű tulajdonában lévő, de az átviteli hálózat részét képező 120 kV-os alállomás részt is. Az új tulajdoni részhez négy erőművi blokk és hét 120 kV-os távvezeték csatlakozik. A 120 kV-os berendezések kezelése jelenleg hagyományos, helyszíni kezeléssel történik, primer és szekunder rekonstrukciójuk 2012‑ben indul.

• az alállomás két 220/120 kV-os transzformátora és 120 kV-os kapcsolóberendezése révén az elosztóhálózati kapcsolatot. A Dunamenti Erőmű első gépegységét 1963-ban helyezték üzembe, hálózatra csatlakozását az alállomás 120 kV-os kapcsolóberendezései biztosították. A 220 kV-os kapcsolóberendezés az 1970-es évek elején épült a Dunamenti Erőmű újonnan épülő 220 kV‑os blokkjaiban termelt villamos energia kiszállítása, a térség 220 kV‑os ellátásának biztosítása, illetve 220 kV-os hálózat kapcsolatainak erősítése céljából. Az alállomás ekkor Oroszlány, Dunaújváros, Soroksár és Zugló irányú 220 kV-os kapcsolatokkal rendelkezett. A fejlesztések során épült ki a kétrendszerű, Martonvásár irányú összeköttetés 1974-ben, megteremtve a 400 kV-os és 220 kV-os hálózatok kapcsolatát. 1977-ben a kétrendszerű Albertfalva irányú összeköttetés létesítésével bővült az alállomás, majd 1999-2000-ben az Ócsa Al-

14

15

Dunaújváros 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Dunaújváros 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Dunaújváros Alállomása a Dunamenti Erőmű irányú 220 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

A Dunaújváros Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – az alállomás 220 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával folytatódott, amely 2007-ben fejeződött be.

• átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os közép-magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

Ezt követően 2008-ban indult a 120 kV-os technológia rekonstrukciója, amely 2009-ben fejeződött be.

• a Dunamenti Erőműben termelt villamos energia részbeni kiszállítását, ­továbbá

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008. augusztus 27-től lehetővé tették az alállomás felújított részeinek regionális távkezelését a Zuglói Kezelőközpontból. Az alállomás távkezelése 2010. május 10-től központi távkezeléssel történik.

• a Dunaújvárosban létesült nagy ipari fogyasztók energiaellá­ tását. Az alállomáson üzemelő 120 kV/középfeszültségű transzformátorok, a 20, valamint a 10 kV-os kapcsolóberendezések az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

Az alállomás a Dunai Vasmű energiaellátásának és a vasműben épült erőmű kooperációs kapcsolatának biztosítása céljából épült 1952 májusában. 1972 januárjában történt meg az alállomás 220 kV-os bővítése, amelynek eredményeként a két 160 MVA névleges teljesítményű 220 kV-os transzformátor a 220 kV-os távvezetékeken keresztül csatlakozott a Dunamenti Erőműhöz. 1976 júniusában a Dunaújvárosi fogyasztók ellátására 10 kV-os szabadtéri tokozott kapcsolóberendezés létesült. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. Ennek keretében 1999-ben megtörtént a 120 kV-os vasbeton portálok acélszerkezetűre történő cseréje.

16

17

Felsőzsolca 400/120/35/20 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Felsőzsolca 400/120/35/20 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Felsőzsolca Alállomása a két Sajószöged és egy Sajóivánka irányú 400 kV-os átviteli hálózati távvezetékkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120 kV‑os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os észak-magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását, ­valamint A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

• Miskolc város és térsége ellátásbiztonságát. Az alállomás 1963 decemberében 120/35/20 kV-os betáplálási pontként épült ki a borsodi iparvidék energiaellátása céljából. 1978 májusában került üzembe a 400 kV-os kapcsolóberendezés egy 250 MVA névleges teljesítményű 400/120 kV-os transzformátorral és a 400 kV-os Sajószöged irányú távvezetékkel.

1984-ben került üzembe a második 400/120 kV-os transzformátor. Az alaphálózati stratégiában megfogalmazott (n-1) elv betartása érdekében szükségessé vált a Sajószöged-Sajóivánka 400  kV-os távvezeték behasítása az alállomásba, amely 1999‑ben valósult meg. Ekkor került teljeskörűen kiépítésre a 400 kV-os másfélmegszakítós rendszer korszerű primer és szekunder technológiával, egyúttal kiváltva az egyébként szükséges 400 kV-os felújítást is. A Felsőzsolca Alállomás a felújítási programja keretében 2006 márciusában kezdődött az alállomás 20 és 35 kV-os technoló­ giájának korszerűsítése, primer és szekunder rekonstrukciója, amely 2007-ben fejeződött be. Ezt követően 2008-ban került sor a MAVIR tulajdonú 120 kV-os technológia rekonstrukciójára.

18

19

Göd 400/220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Göd 400/220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli 400/220/120 kV‑os Alállomása:

hálózat

Göd 1991-ben újabb, de már háromfázisú, 250 MVA-s 400/120 kV‑os transzformátor került beépítésre, növelve a főváros északi részének ellátásbiztonságát.

• biztosítja a főváros térségének ellátásbiztonságát azáltal, hogy 3 db 400/120 kV-os és 1 db 220/120 kV-os transzformátorával lehetővé teszi a 4 db 400 kV-os és 1 db 220 kV-os távvezeték által szállított villamos energia átadását az elosztóhálózat csatlakozó 120 kV-os távvezetékeire,

Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

• az országos és európai átviteli rendszer részeként hozzájárul a regionális és európai ellátásbiztonság fenntartásához, valamint a nemzetközi villamos energia szállításokhoz, a szabad kereskedelem működéséhez.

Ennek első lépéseként került sor a – betöltött funkcióját is figyelembe véve – leginkább kritikusnak nevezhető megszakítók cseréjére, majd ezt követően megtörtént a fázisonkénti 400/120  kV-os transzformátorok korszerűbb háromfázisú és alacsonyabb zajú típusokra történő cseréje.

Az alállomás 1968 őszén került üzembe 220 kV-os kapcsolóberendezéssel, Zugló és Bystričany (Csehszlovákia) távvezetékekkel és egy 220/120 kV-os transzformátorral.

A felújítási program ezzel nem állt meg, 2007-ben befejeződött az alállomás 400 kV-os technológiájának teljes korsze­rűsítése (hibrid megoldás megszüntetése), a még hátralévő primer és

szekunder rekonstrukció megvalósításával, valamint a 120 kV-os vasbeton portálok cseréjével. Az alállomás felújításának befejező lépéseként 2007– 2008‑ban került sor a MAVIR tulajdonú 120 kV-os technológia teljes rekonstrukciójára. A felújításokkal létrehozott korszerű primer rendszer, valamint a digitális védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer 2008 augusztusától lehetővé tette az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból, továbbá hozzájárultak ahhoz, hogy Göd alállomás hosszú távon is biztosíthassa a főváros térségi fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátását.

1969 áprilisában helyezték üzembe a 400 kV-os kapcsolóberendezést egy fázisegységekből álló 360 MVA teljesítményű 400/120 kV-os transzformátorral és a Munkács 400 kV-os távvezetékkel, mely 1980-tól Sajószöged távvezetékként üzemel. A fejlesztések további szakaszaiban üzembe helyezték az elsőhöz hasonló második 400/120 kV-os és 220/120 kV-os transzformátort, valamint a Léva és az Albertirsa I-II. 400 kV-os távvezetékeket. Ez utóbbiak csatlakoztatása hagyományos szabadtéri és SF6 gázszigetelésű fémtokozott kapcsolóberendezés hibrid alkalmazásával történt. 1983-ban az akkori tervekkel összhangban megszűnt a Göd–­ Bystričany 220 kV-os összeköttetés, és üzemen kívül került az egyik 220/120 kV-os transzformátor.

20

21

Gönyű 400 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Gönyű 400 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Gönyű Alállomása a Gönyűi E.ON KCE erőmű, a Győr és a Litér irányú távvezetékekkel átviteli csomópontként biztosítja: • a Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőműben termelt villamos energia kiszállításának kétirányú árampályáját, továbbá • a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként az észak-dél irányú nemzetközi szállítást. A MAVIR ZRt. beruházásaként az építkezést az erőmű építésével egy időben, 2009-ben kezdték meg. Zöldmezős létesítésben valósult meg a szabadtéri kivitelű, másfél megszakítós elrendezésű 400 kV-os alállomás. Egyedisége az átviteli és elosztó hálózati feszültségszintek közötti transzformáció hiánya, melynek oka a térség elosztóhálózatának több más alállomáson történő, elvárt rendelkezésre állást biztosító alátámasztása.

Az alállomás csatlakoztatása az átviteli hálózathoz a meglévő Győr-Litér 400 kV-os távvezeték felhasításával, és az azokhoz kapcsolt 44 kétrendszerű oszloppal megépült új távvezetékszakasszal történt meg. Az erőmű egy 400 kV-os kuplungvezetékkel csatlakozik a 400 kV-os alállomáshoz. Az alállomás üzembe helyezése 2010. május 31-én történt meg. A szekunder berendezések korszerű digitális védelmi, irányítástechnikai, tűz-, és vagyonvédelmi rendszerben valósultak meg. A  nagyfeszültségű berendezésekkel közvetlen kapcsolatban álló szekunder készülékeket decentralizáltan, a technológia közelében elhelyezett reléházakba telepítették, a központi egységek pedig a vezénylő épületbe kerültek. Mindezek az üzembe helyezéstől biztosítják az állomás távkezelését a MAVIR központi távkezelő helyéről.

22

23

Győr 400/220/120 kV-os alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Győr 400/220/120 kV-os alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Győr Alállomása a ­Gönyű, Szombathely, Bős (Szlovákia) és Bécs (Ausztria) 400 kV‑os, valamint Oroszlány, Bécs és Neusiedl (Ausztria) irányú 220 kV-os távvezetékekkel átviteli csomópontként biztosítja:

1992-re megvalósult a Győr-Bécs 400 kV-os, nagy átviteli képességű távvezeték is. 1996. október 1-jén a győri átviteli csomópontban csatlakoztatták a magyar villamosenergia-rendszert a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez, az UCPTE-hez.

• átviteli elosztó hálózati csatlakozási pontként kettő 400/120 kV‑os 250 MVA és kettő 220/120 kV-os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a térség ellátásbiztonságát, a 120 kV-os nyugat-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

A ’90-es évek közepén elkezdődött az a program, mely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

• villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként az erős nemzetközi összeköttetést és az észak-dél irányú nemzetközi szállítást, továbbá

Ezen folyamat részeként történt meg a 120, 220 és 400 kV-os primer és szekundertechnológia rekonstrukciója (2008). A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Ezek 2007-től lehetővé tették a Győri Régió alállomásainak távkezelését a Győri Kezelőközpontból.

• a Gönyűi Gázturbinás Erőmű csatlakozását.

2009 szeptemberétől a Győri Kezelőközpontból távkezelt alállomások és a Győr Alállomás központi távkezelésbe kerültek, kezelésük Budapestről, a MAVIR központjából történik. 2010 júniusában megtörtént az E.ON Gönyűi Erőművének hálózatra csatlakozása, mely a Győr-Litér 400 kV-os távvezeték gönyűi felhasításával valósult meg. Az így létrejött távvezetékek nevei Győr-Gönyű és Gönyű-Litér 400 kV-os távvezetékek. 2010 elejétől a Győr Alállomás 120 kV-os elosztó csomópontjába csatlakozik az ország egyik legnagyobb szélerőmű-parkja is, a B ­ őnyi Szélpark.

A nyugat-magyarországi iparvidék energiaellátásának biztosítására 1932-ben létesült a Győr 120/20 kV-os – ma E.ON tulajdonú  – Alállomás, melynek fő betáplálását akkoriban a Bánhidai Erőmű jelentette. Az osztrák-magyar energiacsere lebonyolítására 1968‑ban került üzembe a régi 120/20 kV-os alállomás kihelyezett provizóriumaként a MAVIR alállomás mellett működő egy 220/120 kV-os transzformáció, amelynek 220 kV-os oldalára Bécs irányába távvezeték kapcsolódott. A provizórium területe mellett nagyarányú alállomásépítés kezdődött, és 1973 májusára kiépült a teljes 220 kV-os berendezés,1974re pedig két darab 220/120  kV, 160 MVA-es transzformátor beépítésével együtt, a 120 kV-os kapcsolóberendezés. 1975 és 1987 között kiépült a teljes 400 kV-os kapcsolat, amel�lyel létrejöhetett a Zapad (Szovjetúnió)-Albertirsa-MartonvásárLitér-Győr-Gabčíkovo (Csehszlovákia) kooperációs kapcsolat.

24

25

Hévíz 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Hévíz 400/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Hévíz Alállomása a Litér, Toponár, Szombathely és Žerjavinec (Horvátország) irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os nyugat-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, továbbá • a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként az észak-dél irányú nemzetközi szállítást. Az alállomás 1987-ben a 400 kV-os Litér-Toponár távvezetékre „T”-leágazásként, egy 400/120 kV-os transzformátorral épült ki. 120 kV-on egy kétrendszerű távvezeték biztosította az összeköttetést a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Keszthelyi Alállomásával. A fogyasztói ellátásbiztonság növelésére és a Nyugat-Európa felé irányuló energiaszállítás biztosítására 1999-ben megvalósult:

• a 400 kV-os Litér-Toponár távvezeték hévízi felhasítása, • egy új kétrendszerű, magyar-horvát 400 kV-os távvezeték, • új 400 és 120 kV-os kapcsolóberendezés, továbbá • korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer kiépítése. Mindezek lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Toponári Kezelőközpontból (2006), valamint kialakultak a központi távkezelésbe vétel feltételei is, így az alállomást 2010. február 2-től Budapestről, a Központi Kezelőközpontból távkezelik. 2009. november 30-án került üzembe a Hévízt Szombathellyel összekötő új 400 kV-os, kétrendszerű távvezeték, ami tovább javítja a nyugat-dunántúli térség ellátásbiztonságát, valamint az észak-dél irányú nemzetközi szállítást.

26

27

Kisvárda 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Kisvárda 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Kisvárda Alállomása a Munkács (Ukrajna) és Sajószöged irányú 220 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os kelet-magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

A Kisvárda Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2005-2006 között a 220 kV-os technológia korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával kezdődött.

• a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a ­kelet-nyugat irányú nemzetközi szállítást, továbbá

Ezt követően 2006-ban került sor a MAVIR tulajdonú 120 kV-os technológia rekonstrukciójára.

• a Nyíregyháza-Záhony közötti villamos vasúti vontatás betáplálását, két 120/25 kV-os transzformátorral.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2006 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

Az alállomáson üzemelő 120/25 kV-os transzformátorok és kapcsolóberendezéseik a MÁV Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

Az alállomás 1968-ban 120/25 kV-os MÁV alállomásként létesült. Ezt követően több 120 kV-os mezővel bővült, a jelenlegi 120 kV‑os diszpozíció az 1970-es évek közepére alakult ki. 1975-ben épült meg a 220 kV-os kapcsolóberendezés egy 160 MVA névleges teljesítményű 220/120 kV-os transzformátorral és a Munkács-Sajószöged 220 kV-os távvezeték egyik rendszerének felhasításával. 1982-ben került beépítésre a második 220/120 kV-os transzfor­ mátor. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

28

29

Litér 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Litér 400/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Litér Alállomása a ­Gönyű, Hévíz, Martonvásár és Paks irányú 400 kV-os távvezetékekkel átvi­teli csomópontként biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os közép-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

1987-ben készült el a Paksi Atomerőművet a litéri 400 kV-os csomóponttal összekötő távvezeték is. 2010-ben a Gönyűi Erőmű hálózati csatlakozásának biztosítása érdekében a Győr-Litér távvezeték Győr térségi nyomvonalpontjától Gönyűig megépült egy új távvezetékszakasz, amely Győr-Gönyű és Gönyű-Litér távvezetéki összeköttetés kialakítását tette lehetővé.

• a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia kiszállításának egyik dunántúli árampályáját, • Litéri Gázturbinás Erőmű csatlakozását, továbbá • villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként az észak-dél irányú nemzetközi szállítást.

A ’90-es évek közepén elkezdődött az a program, mely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

Az alállomáson üzemelő 120/középfeszültségű transzformátorok és a 35, valamint 20 kV-os kapcsolóberendezések az E.ON Északdunántúli Áramhálózati ZRt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

Ennek keretében megtörtént a 120 kV-os vasbeton portálok felújítása (1997) és a megszakítók cseréje (1994).

Litér Alállomáson a felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2004 márciusában az alállomás 400  kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával folytatódott, mely 2005-ben fejeződött be. Ezt követően 2006-ban került sor a MAVIR tulajdonú 120 kV-os technológia rekonstrukciójára. A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz-, és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2006 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Győri Kezelőközpontból, valamint 2009 szeptemberétől kialakultak a központi távkezelésbe vétel feltételei is.

Az alállomás 1963 decemberében 120/35 kV-os betáplálási pontként épült ki a közép-dunántúli iparvidék energiaellátása céljából. 1974-ben készült el a 400 kV-os kapcsolóberendezése, amely négy évig 220 kV-on üzemelt. 1978. szeptember és 1979. február között került sor a 400 kV‑os Marton­vásár-Litér-Győr átviteli hálózati kapcsolat üzembe helyezésére. 1986-ra megvalósult a Balatont nyugatról megkerülő Litér-Toponár összeköttetés, amelyre 1987-ben – az 1999-ben történt átépítésig „T”-leágazásként – csatlakozott a Hévíz Alállomás.

30

31

Martonvásár 400/220 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Martonvásár 400/220 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Martonvásár Alállomása az Albertirsa, Dunamenti Erőmű, Litér és Paks irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli csomópontként két 400/220 kV-os 500 MVA terhelhetőségű transzformátorával a térség ellátásbiztonságát, a 400 és 220 kV-os átviteli feszültségszintek közötti nagykapacitású energia átvitelt,

400  kV-os transzformátor-mezősor kiépítésével, részben a Toponáron beszerelt SF6 berendezések felhasználásával. Ezt követően 2002-ben került sor a 400 és 220 kV-os technológia szekunder rekonstrukciójára.

• a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia kiszállításának több irányú árampályáját,

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2006 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból.

• a Dunamenti Erőműben termelt villamos energia kiszállítását, ­továbbá • az Albertirsa, Litér és Paks irányú távvezetékekkel a magyar átviteli hálózat kelet-nyugat irányú összeköttetését.

A kapcsolóberendezés 2010-ben történt bővítésével az alállomáshoz csatlakoztatható a Bicske, majd az Albertirsa II. rendszer és a Győr 400 kV-os távvezeték. Az alállomás 1978-ban épült ki a Dunamenti Erőmű és az akkor még épülő Paksi Atomerőmű csatlakozási pontjaként Toponárig tartó távvezetékkel. Meghatározó energiaszállítási útvonalak a Dunamenti Erőmű-Martonvásár, valamint a Zapad (Szovjetúnió)Albertirsa-Martonvásár, onnan a Litér-Győr, illetve a MartonvásárToponár irányok voltak. Az alállomás 400  kV-os SF6 gázszigetelésű, szabadtéri fémtokozott kapcsolóberendezéssel létesült, egy 500 MVA névleges teljesítményű 400/220 kV-os transzformátorral. 1991 augusztusában helyezték 400/220 kV‑os transzformátort.

üzembe

a

második

Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A Martonvásár Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2000-ben kezdődött a

32

33

Ócsa 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Ócsa 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Ócsa Alállomása a ­Dunamenti Erőmű, Zugló 220 kV-os és Soroksár irányú 120 kV‑os távvezetékekkel ­biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os Budapest környéki elosztóhálózat betáplálását, továbbá • a Dunamenti Erőműben termelt villamos energia kiszállításának egyik árampályáját. Az átviteli hálózat (n-1) elvének biztosítása érdekében felmerült az igény, hogy a Soroksár 220/120 kV-os Alállomás 220 kV-on kerüljön bővítésre és épüljön be egy II. transzformátor. Az elvégzett műszaki-gazdasági vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy Budapest biztonságos villamosenergia-ellátásának növelésére kedvezőbb egy új, zöldmezős 220/120 kV-os alállomás építése Ócsa térségében.

Az Ócsa 220/120 kV-os Alállomás létesítése 1998 januárjában kezdődött. A létesítés első üteme 1999. december 21-én, a második 2000. április 18-án fejeződött be. Az alállomás 220 kV-os kapcsolóberendezése két gyűjtősínes, segédsínes kialakítású. Az átviteli- és elosztóhálózat közötti kapcsolatot két 160 MVA névleges teljesítményű 220/120 kV-os transzformátor biztosítja. Az alállomást – az átviteli hálózaton elsőként – távkezelt üzemvitelre tervezték, a létesítése során nagy megbízhatóságú berendezések, készülékek kerültek beépítésre. A létesítés keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2002. november 4-től – az átviteli hálózaton elsőként – lehetővé tették az alállomás regio­nális távkezelését a Zuglói Kezelőközpontból.

34

35

Oroszlány 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Oroszlány 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Oroszlány Alállomása a Győr és Dunamenti Erőmű irányú 220 kV-os távvezetékekkel ­biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os észak-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, elosztását, Ennek keretében megtörtént a 220 kV-os készülékek szekunder rekonstrukciója, amelynek során az új irányítástechnikai berendezések és a korszerű elektronikus védelmek a mezők mellé telepített reléházakban kerültek elhelyezésre. 1999-ben került sor a megszakítók és mérőváltók cseréjére. 2004-ben felújították a szakaszolókat és ezekhez új hajtásokat építettek be.

• a Vértesi Erőműben termelt villamos energia kiszállítását, továbbá • a Dunamenti Erőműben termelt villamos energia kiszállításának egyik árampályáját. Az Oroszlányi Erőmű 120 kV-os kapcsolóberendezéséhez 1971 decemberében egy 220/120 kV áttételű, 160 MVA névleges teljesítményű transzformátort és a vele blokkban járó 220 kV-os Győr irányú távvezetéket csatlakoztatták.

1973 októberében egy újabb, ugyanilyen 220/120 kV-os transzformátort is üzembe helyeztek. A két transzformátor a 220 kV-os oldalon mereven összekötve üzemelt. Ezt az ideiglenes megoldást 1975 tavaszán megbontották, és kialakították a fordított PI jellegű alállomást. Ekkor épült ki a második becsatlakozó távvezeték is, amely a Dunamenti Erőműhöz tartozó 220 kV-os csomóponttal teremtett összeköttetést. Az így kialakított átviteli hálózati alállomás fontos szerepet kapott az Ausztria és Magyarország Észak-dunántúli térsége közötti villamosenergia-csere lebonyolításában.

A felújítások keretében 220 kV-os korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2005 ­júniusától lehetővé tették az alállomás 220 kV-os részének regionális távkezelését a Győri Kezelőközpontból.

2009. október 16-tól a távkezelés a központi távkezelő központból, Budapestről történik. 2010 januárjában a MAVIR megvásárolta a Vértesi Erőmű tulajdonában lévő, de az átviteli hálózat részét képező 120 kV-os alállomást. Az új tulajdoni részhez négy erőművi blokk, két indító transzformátor és három 120 kV-os távvezeték csatlakozik (Bánhida I.-II., és Oroszlány Ipari Park távvezetékek). A 120 kV-os berendezések primer és szekunder rekonstrukciója 2011-ben indul.

1992-ben a transzformátorok elé is saját 220 kV-os megszakítókat szereltek. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

36

37

Pécs 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Pécs 400/120 kV-os Alállomás › egyszerűsített 120 kV-os diszpozícióval,

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Pécs 400/120 kV-os ­Alállomása:

• az elosztóhálózati kapcsolatot megvalósító Pécs-Pécsi Erőmű kétrendszerű 120 kV távvezeték.

• biztosítja a dél-dunántúli térség villamosenergia-ellátásának biztonságát

Pécs volt Magyarországon az első olyan új 400 kV-os alállomás, amelynek tervei már úgy készültek, hogy azok egyben a további új alállomások típusterveit is szolgálni fogják, azaz a további fejlesztések már alapvetően Pécs Alállomás mintájára készülnek.

• növeli a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia kiszállításának biztonságát, továbbá • az országos és európai átviteli rendszer részeként hozzájárul a regionális és európai ellátásbiztonság fenntartásához, valamint a nemzetközi villamosenergia-szállításokhoz, a szabadkereskedelem működéséhez.

Az alállomás teljes távkezelésbe vétele Toponár kezelőközpontból 2005. december 1-jén valósult meg, majd a távkezelés központosításának folyamata keretében a kezelése 2010. január végén Budapestre, a MAVIR székházába került át.

Az 1993. évi – az akkori átviteli engedélyes MVM Zrt. által összeállított – alaphálózati fejlesztési stratégiában már szerepelt egy új 400 kV-os, Paks-Pécs összeköttetés megvalósítása, amely hosszú távon – a Pécsi Erőmű aktuális üzemállapotaitól függetlenül – is biztosíthatja a térség fogyasztói számára a biztonságos villamosener-

A 2004. novemberi üzembe helyezés javította a térség ellátásbiztonságát, azonban az alállomás továbbra is csak Paks irányból volt ellátva, amely nem biztosította az (n-1) elvet. A probléma megoldását segítette, hogy a MAVIR horvátországi gia-ellátást, a szolgáltatott villamos energia minőségi paramétereit.

partnercégével a HEP-OPS-sel együtt már hosszabb ideje közös fejlesztésen gondolkodott a térségben. Ennek eredményeképpen a HEP-OPS-sel 2007 júliusában aláírásra került a Pécs-Ernestinovo kétrendszerű 400 kV-os távvezetékre vonatkozó Létesítési szerződés, megkezdődtek a kivitelezési munkák. 2010 nyarára elkészültek a szükséges (magyar és horvát oldali) távvezetéki szakaszok, és ezzel együtt a távvezeték alállomási fogadásához szükséges bővítési munkálatok is. A 2010 közepén megkezdődött próbaüzem során Pécs alállomás a Pécs-Ernestinovo távvezetékkel olyan kapcsolattal bővült, mely lényeges eleme az európai villamosenergia-átviteli hálózatnak, növeli Pécs térségének ellátásbiztonságát, és hasonló hatásai vannak horvát oldalon is. A regionális ellátásbiztonság növelése mellett erősíti a villamosenergia-rendszerek nemzetközi kapcsolatát, ezáltal (európai) rendszer szinten is növeli a biztonságot, a villamosenergia-kereskedelmi lehetőségeket, valamint a Paksi Atomerőmű villamos energia kiszállításának biztonságát is.

A stratégia 1997. évi felülvizsgálatát követően az aktuális Hálózatfejlesztési Tervvel összhangban a szükséges előkészítő munkálatok is megkezdődtek. Az előkészítés eredményeként megszülettek a szükséges engedélyek a MEH által közcélúnak minősített beruházás végrehajtásához. A 2002-ben elkezdődött munkák eredményeképpen 2004. november 13–15. között üzembe került • a Paks-Pécs kétrendszerű 82,1 km hosszú, kétrendszerű 400 kV‑os távvezeték, • a Pécs 400/120 kV-os alállomás › két darab 400/120 kV-os 250 MVA-es transzformátorral, › három darab (1 teljes és 2 részleges kiépítésű) másfélmegszakítós 400 kV-os mezősorral,

38

39

Sajóivánka 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Sajóivánka 400/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Sajóivánka Alállomása a Felsőzsolca irányú 400 kV-os távvezetékkel átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként egy 400/120 kV-os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával biztosítja a 120 kV-os északkelet-magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását. Az alállomás 120 kV-os kapcsolóberendezése 1979 szeptem­ berében került üzembe. 1979 októberében helyezték üzembe a 400 kV-os kapcsoló­ berendezést a Sajószöged irányú 400 kV-os távvezetékkel és egy 250 MVA névleges teljesítményű 400/120 kV-os transzformátorral. A 400 kV-os Sajószöged-Sajóivánka távvezeték 1999. évi felsőzsolcai felhasítását követően az alállomás átviteli hálózati kapcsolatát a 400 kV-os Felsőzsolca-Sajóivánka távvezeték biztosítja.

Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A Sajóivánka Alállomás a felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2006-ban a 400 kV-os technológia korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával kezdődött. A 400 kV-os felújítás úgy készült, hogy az lehetőséget adjon egy Rimaszombat (Szlovákia) irányú 400 kV‑os távvezeték fogadására. Ezt követően 2008-ban került sor a 120 kV-os technológia rekon­strukciójára. A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

40

41

Sajószöged 400/220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Sajószöged 400/220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Sajószöged Alállomása a Felsőzsolca, Göd, Munkács (Ukrajna) 400 kV-os, valamint Debrecen, Detk, Kisvárda, Szolnok, Tiszalök 220 kV-os irányú távvezetékekkel biztosítja: • átviteli csomópontként egy 400/220 kV-os 500 MVA terhelhetőségű transzformátorával a térség ellátásbiztonságát, a 400 és 220 kV-os átviteli feszültségszintek közötti nagykapacitású energiaátvitelt,

Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

• átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os északkeletmagyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

Ennek keretében a 120 kV-os megszakítók cseréje1994-ben, a vasbeton portálok cseréje 1997-ben történt meg. A felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2003 decemberében az alállomás 400 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával folytatódott, amely 2004 szeptemberében fejeződött be, s amelyet a 220 kV-os rekonstrukció követett.

• a Sajószögedi Gázturbinás Erőmű csatlakozását, továbbá • a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a k­ elet-nyugat irányú nemzetközi szállítást.

Ezt követően 2008-ban került sor a 120 kV-os technológia rekonstrukciójára. A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Az alállomás 2003 decemberétől kezelőközpontként működött, majd megtörtént a térség egy kezelőközpontból való irányítása.

A Tiszai Erőműben termelt villamos energia kiszállítását az erőműből érkező 400 kV-os és 220 kV-os távvezetékek biztosítják. Az alállomást 1962 májusában helyezték üzembe 220 és 120 kV‑os feszültségszinten, a Szovjetunióból importálandó villamos energia fogadására és a keleti országrész fogyasztóinak ellátására. 1976-ban csatlakoztatták a Tiszai Erőmű I. és II. számú 220 kV‑os blokkját. 1977 decemberétől kezdődően helyezték üzembe az alállomás 400  kV-os kapcsolóberendezését. Egy 500 MVA névleges teljesítményű 400/220 kV-os transzformátor beépítésére a Munkács-Göd 400 kV-os távvezeték felhasítására, Felsőzsolca és Sajóivánka irányú távvezetékek bekötésére, valamint a Tiszai Erőmű új blokkjainak 400 kV-os csatlakoztatására került sor. 1997-ben csatlakoztatták a Sajószögedi Gázturbinás Erőművet.

42

43

Sándorfalva 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Sándorfalva 400/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Sándorfalva Alállomása a Békéscsaba, Paks, Szabadka (Szerbia), Arad (Románia) 400 kV‑os és Szeged irányú 120 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120  kV‑os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

2004 októberében ez a csomópont biztosította elsőként a délkelet-európai térség szinkron kapcsolatát a nyugat-európai egyesített rendszerrel.

• a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia kiszállításának dél-keleti irányú árampályáját,

A felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2007 augusztusában az alállomás 120 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával folytatódott, amely 2007 decemberében fejeződött be.

• a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a Románia és Szerbia irányú nemzetközi összeköttetést (Délkelet-Európa kapuja).

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2007 decemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból.

Az alállomás 1982 májusában a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia elszállítása és a Dél-Alföld energiaellátásának javítása céljából létesült két egyenként 250 MVA névleges tel-

jesítményű 400/120 kV-os transzformátorral és a Paks irányú 400 kV-os távvezetékkel. 1988-ban államközi egyezmény alapján került megépítésre a szerb-magyar kooperációt biztosító 400 kV-os SándorfalvaSzabadka távvezeték. 1998 áprilisában helyezték üzembe a Szeged-Arad 220 kV‑os összeköttetés megszüntetését követően a Sándorfalva-Arad 400  kV‑os összeköttetést, ami egy ideig Sándorfalva-Mintia (Románia) összeköttetésként üzemelt. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. Ennek keretében 2003-ban megtörtént az új 400 kV-os Békéscsaba összeköttetés kiépítése, és elkezdődött a 400 kV-os kapcsolóberendezések felújítása, amely 2007-ben fejeződött be.

44

45

Szeged 220/120/35/20 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Szeged 220/120/35/20 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Szeged Alállomása a Szolnok 220 kV-os és Sándorfalva irányú 120 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként egy 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, elosztását, továbbá • elosztóhálózati csatlakozási pontként két 40 MVA és egy 25 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 20 kV-os, illetve a 35 kV-os Szeged körzeti elosztóhálózat betáplálását, elosztását. Az alállomás 1954-ben 120/35/20 kV-os betáplálási pontként épült ki a Dél-Alföld energiaellátása céljából.

220  kV‑os távvezetéket Sándorfalva-Mintia 400 kV-os távvezeték néven vették üzembe, mellyel egy időben az egyik 220/120 kV-os transzformátor megszüntetésre került.

Ezt követően 2006 novembere és 2007 novembere között került sor a 120 kV-os, és 2007 novembere és decembere között a 35 kV‑os technológia rekonstrukciójára.

Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2008 januárjától lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból.

A Szeged Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2005 júniusában az alállomás 20 kV-os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával kezdődött, amely 2006 márciusában fejeződött be.

1972-ben a román energiarendszerrel kialakítandó kooperáció céljából 220 kV-on két távvezetékes és két transzformátoros

kapcsolóberendezéssel egészült ki az alállomás. A 220 kV-os összeköttetés kezdetben a Szeged-Temesvár 400 kV-ra szigetelt, 220 kV-on üzembe vett és a Detk-Szeged távvezeték segítségével valósult meg. Szeged és Szabadka (akkori Jugoszlávia) között 120 kV-os feszültségszinten üzemelt távvezetéki összeköttetés, amely mára üzemen kívül került. A magyarországi távvezetékszakasz csatlakozási pontja továbbra is a Szeged Alállomás 120 kV-os gyűjtősínje. 1974-re az Aradi 220 kV-os Alállomás üzembe helyezésével létrejött a Szeged-Arad-Temesvár távvezeték alakzat. 1975-ben a Detk-Szeged távvezetéket Szolnoknál felhasították és bekötötték a Szolnok Alállomásba. 1998-ban Romániában a Mintiai Alállomásban üzembe helyezték a 400 kV-os kapcsolóberendezést, így a Szeged-Arad

46

47

Szolnok 220/120/20 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Szolnok 220/120/20 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Szolnok Alállomása a Detk, Sajószöged és Szeged irányú 220 kV-os távvezetékekkel biztosítja:

A felújítási program során – az átviteli hálózat többi eleméhez ­illesztetten – megvalósult a Szolnok Alállomás teljes körű primer és szekunder rekonstrukciója a következő ütemezéssel:

• átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os alföldi elosztóhálózat betáplálását, elosztását, továbbá

• 220 kV: 2006 májusa és 2008 augusztusa között, • 120 kV: 2005 októbere és 2006 decembere között, • 20 kV: 2006 márciusa és 2007 márciusa között.

• elosztóhálózati csatlakozási pontként egy 40 MVA és egy 25 MVA terhelhetőségű 220/120 kV-os transzformátorával a 20 kV-os Szolnok környéki elosztóhálózat betáplálását, elosztását.

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2007 szeptemberétől lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését az Albertirsai Kezelőközpontból.

Az alállomás 1953-ban 120/35/20 kV-os betáplálási pontként épült ki az alföldi régió energiaellátása céljából.

Az ellátásbiztonság növelése érdekében szükségessé vált az alállomás 400 kV-os bővítése az Albertirsa-Békéscsaba 400 kV‑os távvezeték felhasításával, egy új 400 kV-os csomópont kialakítása mellett és két 400/120 kV-os 250 MVA-s transzformátoros bővítéssel, amely várhatóan 2011 évben kerül üzembe. 1968-ban a 220 kV-os bővítés keretében üzembe került egy 160 MVA névleges teljesítményű 220/120 kV-os transzformátor (IV. számú), amely a Sajószöged távvezetékkel blokküzemet valósított meg. 1975-ben helyezték üzembe a 220 kV-os két gyűjtősínes, segédsínes kapcsolóberendezést, amelyhez felhasították és beforgatták a Detk-Szeged 220 kV-os távvezetéket. 1976-ban a IV. számú transzformátor és a Sajószöged távvezeték 220 kV-os kapcsolóberendezéshez történő csatlakoztatásával a transzformátor-távvezeték blokküzem megszűnt. 1980-ban a 120 kV-os elosztóhálózat fejlődésével megszűnt a 35 kV-os feszültségszint az alállomáson. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul.

48

49

Szombathely 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Szombathely 400/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Szombathely Alállomása a Győr, Bécs és Hévíz irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120 kV‑os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os nyugat-dunántúli elosztóhálózat betáplálását, továbbá

Vépi úti alállomásához. A szekunder berendezéseknél korszerű digitális védelmi és irányítástechnikai rendszert alkalmaztak, ezáltal lehetővé vált a technológia távkezelése is. A 400 kV-os Szombathely-Hévíz kétrendszerű távvezeték 2009. szeptemberi megépítésével – a szükséges alállomási bővítésekkel együtt – megvalósult a nyugat-dunántúli 400 kV-os hurokzárás. 2009. október 13-tól az alállomás kezelését a budapesti központi távkezelő központból végzik.

• a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként az észak-dél irányú nemzetközi szállítást. A szabadtéri 400/120 kV-os alállomás építése az MVM ZRt. zöldmezős beruházásaként 2005-ben kezdődött. Az alállomás létesítésének célja egyrészt a nyugat-dunántúli térség fogyasztóinak ellátása, másrészt – az (n-1) elvnek megfelelően – egy későbbi kivitelezési szakaszban a Szombathely-

Hévíz 400  kV-os távvezeték becsatlakozási lehetőségének a biztosítása volt. Mindezekkel teljesül az átviteli hálózattal szemben elvárt ellátás-biztonság, és fokozottan biztosíthatóak az észak-dél irányú villamosenergia-szállítások. Az alállomás átviteli hálózati kapcsolata a már meglévő Győr-Bécs 400 kVos kétrendszerű távvezeték egyik rendszerének felhasításával valósult meg.

Európai Uniós támogatással 2010. április 30-án került üzembe helyezésre a Szombathely-Bécs 400 kV-os távvezeték, amely a második 400 kV-os összeköttetés Ausztria és Magyarország között.

2006. szeptember 13-án helyezték üzembe a kétgyűjtősínes, részlegesen kiépített 3 mezősoros másfél megszakítós kialakítású alállomást. Az alállomásba két, csökkentett veszteségű és zajú 400/120 kV-os, 250 MVA névleges teljesítményű transzformátort építettek be. Ezek 18 kV-os tercier oldalára környezetbarát, légmagos 75 MVAr egységteljesítményű söntfojtótekercsek csatlakoznak. Az  alállomás kétrendszerű 120  kV-os kuplungvezetékkel csatlakozik az elosztói engedélyes, E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 120/20 kV-os Szombathely

50

51

Tiszalök 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Tiszalök 220/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Tiszalök Alállomása a Munkács (Ukrajna) és Sajószöged irányú 220 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 220/120 kV‑os 160 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os északkelet-­magyarországi elosztóhálózat betáplálását, elosztását,

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek 2004 februárjától lehetővé tették az alállomás regionális távkezelését a Sajószögedi Kezelőközpontból.

• a Tiszalöki Vízerőmű csatlakozását, továbbá • a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a k­ elet-nyugat irányú nemzetközi szállítást. A Tiszalöki Vízerőmű átviteli hálózati csatlakoztatására 1981‑ben 220/120 kV-os transzformáció létesült, amelynek átviteli hálózati csatlakoztatása a Munkács-Sajószöged 220 kV‑os távvezeték egyik rendszerének felhasításával valósult meg.

2003-ban üzembe helyezték a második 220 /120 kV-os transzformátort és a hozzá tartozó 220 kV-os egy gyűjtősínes kialakítású kapcsolóberendezést. A 220/120 kV-os transzformátorok 120 kV-on az erőművi kapcsolóberendezés kétmezős meghosszabbítására csatlakoznak. A 220 kV-os kapcsolóberendezés a transzformátorokkal együtt az erőmű telephelyéhez közel, külön elkerített területen helyezkedik el. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A Tiszalök Alállomás felújítási programja – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – a 220 kV-os technológia korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával 2003-ban fejeződött be.

52

53

Toponár 400/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza

Toponár 400/120 kV-os Alállomás A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Toponár Alállomása a Hévíz és Paks irányú 400 kV-os távvezetékekkel biztosítja: • átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120 kV‑os 250 MVA terhelhetőségű transzformátorával a 120 kV-os dél-dunántúli elosz­tóhálózat betáplálását, továbbá • a Paksi Atomerőműben termelt villamos energia kiszállításának egyik dunántúli árampályáját.

Az alállomás 2005 decemberétől 2010. február elejéig regionális kezelőközpontként működött, amikor is a hozzá tartozó alállomások és a Toponár Alállomás központi távkezelésbe kerültek.

Az alállomás a Martonvásár Alállomással és a MartonvásárToponár távvezetékkel egyidőben, 1978-ban került üzembe. A 400 kV‑os kapcsolóberendezése SF6 gázszigetelésű, szabadtéri fémtokozott kivitelben készült. Az alállomásba egy 250 MVA névleges teljesítményű 400/120 kV‑os transzformátor került beépítésre.

A 120 kV-os összeköttetést egy 5,4 km hosszúságú, kétrendszerű távvezeték biztosítja az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. kaposvári alállomásával. A megnövekedett fogyasztói igények, valamint az ellátásbiztonság növelése miatt döntés született arról, hogy az alállomást bővíteni kell, de a meglévő SF6 gázszigetelésű kialakítás bővítése helyett egy hagyományos szabadterű alállomás készül, amíg az elbontásra kerülő SF6 elemek más, hasonló alállomási bővítésnél kerülnek felhasználásra. Az építés 1997-ben kezdődött és az alállomás folyamatos üzemelése mellett 1999-ben, több lépcsőben helyezték üzembe a két gyűjtősínes, másfél megszakítós kialakítású kapcsolóberendezést két, egyenként 250 MVA névleges teljesítményű transzformátorral. Az alállomáson korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer került kiépítésre.

54

55

Zugló 220/120 kV-os Alállomás egyvonalas kapcsolási rajza GÖD

DETK I.

DETK II.

ÓCSA

VEIKI

S

K B

Zugló 220/120 kV-os Alállomás

O TR

P TR

S3

S1

A magyar villamosenergia-átviteli hálózat Zugló Alállomása a Detk, Göd és Ócsa irányú 220 kV‑os átviteli hálózati távvezetékekkel biztosítja:

ELMŰ

• átviteli- és elosztóhálózati csatlakozási pontként három 220/120 kV‑os, egyenként 160 MVA névleges teljesítményű transzformátorával a 120 kV-os budapesti elosztóhálózat betáplálását, továbbá

K1 B1

A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűzés vagyonvédelmi rendszer épült ki. Mindezek lehetővé tették, hogy az alállomás 2002. november 4-től regionális kezelőközpontként működjön.

• a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet Rt. hálózati csatlakozását. Az alállomáson üzemelő 120 kV/középfeszültségű transzformátorok, a 120 (kivéve a transzformátor-mezőket), valamint a 10 kV-os kapcsolóberendezések a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak.

Az alállomás központi távkezelésbe vétele 2010. május 12-én történt meg.

Az alállomás 120 kV-os berendezései 1958 decemberében, a 220  kV-os feszültségszint 1960 decemberében, nemzetközi

kapcsolattal kerültek üzembe, Budapest északkeleti és belvárosi részének energiaellátása céljából. 1959-1962 között meddőkompenzálás céljából 4 db, összesen 160 MVAr teljesítményű szinkronkompenzátort építettek be, ezeket műszaki elavulás miatt az 1980-as évek elején leszerelték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A Zugló Alállomáson a felújítási program – az átviteli hálózat többi eleméhez illesztetten – 2001 novemberében az alállomás 220 kV‑os technológiájának korszerűsítésével, primer és szekunder rekonstrukciójával kezdődött, amely 2002 augusztusában fejeződött be.

A 220 kV-os szakaszolók cseréjére 2010-ben került sor.

56

N TR

K3 B3

Távvezetéki, alállomási hiba bejelentése Hibabejelentő zöldszám: 06 80 204 108 Ezen a telefonszámon ügyeletes munkatársunkat érheti el. Hívására automata válaszol kérve, hogy közölje bejelentését és adja meg telefonszámát. Munkatársunk visszahívja Önt a megadott telefonszámon, ekkor teheti meg részletes bejelentését az általunk üzemeltetett nagyfeszültségű távvezetéket, vagy alállomást érintő Ön által tapasztalt hibáról, annak helyéről. Kérjük, hogy a hibabehatárolás meggyorsítása érdekében adja meg a hibahely címét és lehetőség szerint a távvezetékeink rácsos vasszerkezetű oszlopain található oszlopszámot is.

MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártköűen Működő Részvénytársaság Cím: H–1031 Budapest, Anikó utca 4. Levelezési cím: 1311 Budapest, Pf. 52 Telefon: (+36 1) 304 1000 Fax: (+36 1) 304 1719 www.mavir.hu A kézirat lezárva: 2011. március 1. Felelős kiadó: Tari Gábor vezérigazgató Felelős szerkesztő: Iványi Krisztina kommunikációs vezető Szerkesztőbizottság: Bencsik Tibor, Csordás Tamás, Handl Péter, Kiss József, Kovács Csaba, Kovács Gábor, Nagyné Steingart Ildikó, Pilissy György, Sebők-Vajda Vanessa. Fotók: MAVIR ZRt.