A G A Z D A S Á G I F E J L Ő D É S ÉS A N É P E S S É G I KÉRDÉS K Ö L C S Ö N H A T Á S A I R Ó L M A G Y A R O R S Z Á G O N A 18. SZ. K Ö Z E P É T Ő L A 19. SZ. K Ö Z E P É I G * DR. H O R V Á T H R Ó B E R T A gazdasági fejlődés és a népesség növekedésének kölcsö n h atásait euró pai v iszo n y latb an szám os kiváló k u ta tó felv etette m ár, legutóbb J . H abakkuk professzor az oxfordi egyetem en A ngliában 1962-ben m egjelent m agasszínvo n alú ta n u lm á n y á b a n 1. A gazdasági növekedés eltérő típ u sai, v a la m in t a n a gy o n különböző népességfejlődési tre n d e k a la p já n azonban — é rth e tő m ódon c sak igen általán o s jellegű m egállapításokhoz tu d o tt elju tn i — , m elyek inkább különböző hipotézisek alapulvételén, sem m int erre a kontinensre vonatkozó széleskörű ad a to k o n a la p u lta k . A kérdés közelebbi m egvilágítása nézetü n k szerin t csak oly m ódon lehetséges, h a az alap p ro b lém át az egyes különböző eu ró p ai te rü le te k szerint vizsgáljuk, nagyban-egészben a nem zetgazdasági egységeknek és a politikai h a tá ro k n a k megfelelő k eretek kö zö tt, m e rt csak ezek különféle eltérései v ezeth etn ek el egy valam ivel m egalapozottabb európai á lta lá n o sítá sáh o z az i t t lefo ly t fejlődésnek.2 A n n ak ellenére, hogy M agyarország tö rté n e ti dem ográfiája m ég nem te k in th e tő tu d o m án y o san m eg o ld o tt k érdésnek3, to v á b b á , hogy egy olyan m a g y a r g a z d a sá g tö rtén e ti szintézis k ialak ítása, am ely az e korszakból m erít h e tő népességi, gazdasági és tá rsa d a lm i s ta tisz tik a átfogó an y ag ára épül, szin té n csak n a p ja in k b a n v e tt k om olyabb len d ü letet4, mégis az aláb b ia k b a n kísér le te t k ív á n u n k te n n i a népességi kérdés és a gazdasági fejlődés k ö z ö tti köl csö n h atáso k olyan rövid felvázolására M agyarországon, am ely e tém ak ö rb e eső s a já t k o ráb b i ta n u lm á n y a in k szintézisének eredm énye. A vizsgálódás *A z 1965. m á ju s 25—2 8 -á n L ib lic é b e n t a r t o t t d e m o g rá fia i s y m p o s io n ra b e k ü ld ö tt e lő a d ás. 1 H a bak k u k , J .: P o p u la tio n P ro b le m a n d E u r o p e a n E c o n o m ic D e v e lo p m e n t in th e L a te E i g h te e n th a n d N in e te e n th C e n tu rie s. P a p e rs a n d P ro c e e d in g s of th e S e v e n ty -fifth A n n u a l M ee t in g o f t h e A m e ric a n E c o n o m ic A ss o c ia tio n , 1962., A m e r ic a n E co n o m ic R eview , 1963., 2. sz. 607. és köv. p. / 2 U o. a b e v e z e té s b e n H a b a k k u k p ro fessz o r k ie m e li a z e u ró p a i re g io n á lis v iz sg á ló d á s o k fo n to s s á g á t. S zerző eg y h a s o n ló je lle g ű első m e g k ö z e líté s t v é g z e tt m á r e b b e n a z ir á n y b a n n é h á n y é v v e l k o r á b b a n a k ö v e tk e z ő c ím m e l: A m a g y a ro rs z á g i n é p e ssé g s z á m á n a k a la k u lá s a és a m a g y a r n é p e ssé g s ta t is z tik a i tu d o m á n y . Történeti S ta tis z tik a i K ö zlem én yeit, 1959. 1— 2. sz. 118— 131. p. 3 Ú g y v é ljü k , h o g y a „ M a g y a ro rs z á g tö r t é n e ti d e m o g rá fiá ja ” (S z e rk .: K o va csis B u d a p e s t, 1 9 6 3 .) c. g y ű jte m é n y e s m u n k a e z t a p ro b lé m á t n e m o ld o tta m eg , in k á b b c sa k fe lv e te tte , m in th o g y k ö z re m ű k ö d ő in e k tú ln y o m ó ré sze — T h ir r in g L . k iv é te lé v e l — a f e lv e te tt p r o b lé m á k a t n e m t ö r t é n e ti d e m o g rá fia i, h a n e m k ife je z e tte n tö r té n e ttu d o m á n y o s m ó d s z e re k k e l v iz s g á lta . 4 N a p ja in k ig с p ro b lé m a k ö rb ő l szá m o s k iv á ló m o n o g rá fia je le n t m eg , d e m é g m in d ig b iz o n y o s h é z a g m u ta tk o z ik s z in te tik u s je lle g ű , ö sszefo g laló ta n u lm á n y o k b a n . E z u tó b b ia k k ö ré b ő l e lső so r b a n P a ch Z s . p ro fe s sz o r m a g y a r g a z d a s á g tö rté n e ti ta n a n y a g á t és a le g ú ja b b a n m e g je le n t e g y e te m i tö r t é n e ttu d o m á n y i ta n k ö n y v e k k ö z g a z d a sá g i fejlő d é sse l fo g la lk o z ó fe je z e te it k e ll e b b e n a v o n a tk o z á s b a n k ie m e ln i.
HAZÁNK
N É P E S E D É S E
A
1 8 — 19.
SZÁZADBAN
37
id ő p o n tjá t célszerűnek látszik nem az ország főbb részeinek a tö rö k uralom alóli felszabadulásától kezdeni (1718), hanem in kább a 18. sz. közepétől, azaz olyan id ő p o n ttó l, am ely tő l kezdve valam elyes m egbízhatóságú népességi ad a to k állanak m ár rendelkezésre (l). A vizsgált időszak végét nagyjából a m a g y ar polgári fo rra d a lm a t követő szabadságharc zárja le, m ely egyben a mo dern értelem ben v e tt s ta tisz tik a elő tti k o rszak o t is lezárja M agyarországon, m inth o g y az ezt k övető évtizedekre nézve m ár az osztrák, illetve a m ag y ar h ivatalo s sta tisz tik a i szolgálat m eglehetős bőséggel szállítja az ún. hiv atalo s nak te k in th e tő s ta tisz tik a i a d a to k a t (2).
I. Ami a népességi fejlődést illeti, a nag y jáb ó l egy évszázadot átfogó vizs g á lt időszak fő jellem zője 1850 e lő tt M agyarországon is, ak árcsak egész E u ró p áb an a H abakkuk professzor ta n u lm á n y á b a n vizsgált összes európai ország ban, a népességi a d a to k gyér és m e g b íz h a ta tla n voltából adódik. A népességi fejlődés in stitu cio n ális a la p ja it te k in tv e viszont a z t kell m egállapítani, hogy a fejlődés sokkal stacionérebb v o lt M agyarországon, m in t a legtöbb tő lü n k n y u g a tra fekvő európai országban, m inthogy a jobbágyság felszabadítása lényegesen jo b b an elh ú z ó d o tt (1848) és az iparosodási fo ly am at is lényegesen nehezebben in d u lt m eg annál a g y arm ati jellegű helyzetnél fogva, am elyet h azán k az au sztriai birodalom nagy közgazdasági egységén belül elfoglalt. Az a szélesebbkörű iparosodási foly am at, am ely az ip ari forradalm on alapuló k a p ita lista fejlődést jellem zi, ahogy erre legutóbb ism ételten r á m u ta tta k 5, nem d atáló d ik ko ráb b ró l, m in t a 19. sz. 40-es évtizedeiből, am időn K ossuth és követői az ip ari védegyleti m ozgalm at b e in d íto ttá k (1844) (3). E n n ek ellenére, v a la m in t a m ag y ar feudális tá rsad alo m túln y o m ó an a g rá r jellege ellenére, m ely e g y ü tt já r t a feudális birtokviszonyok kim o n d o t ta n m erev jellegével, e k o rszak népességi fejlődése átlagosan valam ivel tö b b m in t 1,5% -ra te h e tő évente, vagyis valam ivel tö b b re, m in t am i E u ró p áb an átlag o san m eg állap íth ató . E z részben a n n ak tu la jd o n íth a tó , hogy az ország közgazdasági erőforrásai táv o lró l sem v o lta k teljes m értékben kihasználva, v a la m in t olyan m ás speciális tén y ező k fennforgásának, m in t különösen a tö rö k uralom alól fe lsz a b a d íto tt te rü le te k újbóli betelepítése. M agyarország földjének term ékenysége te h á t jelentős szerepet já ts z o tt ebben a fo ly am at ban, ahogy ezt a legkiválóbb m ag y ar klasszikus közgazdász, Berzeviczy Ger gely m u n k ái is ta n ú s ítjá k . Berzeviczy an n a k a m eggyőződésének a d o tt ugyanis kifejezést, hogy az egész m ag y ar népesség eltartásáh o z szükséges gabonam ennyiséget, jó te rm é st feltételezve, évente meg lehetne term elni B ih a r várm egyében (4) s hogy e nézet nem v o lt egyedülálló, a z t számos m ás közgazdasági és sta tisz tik u s író hasonló jellegű m egállapítása is tan ú sítja,, a 18. sz. végéről és a 19. sz. elejéről. A népességi fejlődés, illetve v álto zás trad icionális m echanizm usa, ahogy e z t H abakkuk professzor h iv a tk o z o tt ta n u lm á n y a is k ifejti, a jobbágynépes5 B e ren d T . I . — R á n k i G y.: T ö rté n e lm i sz e m lé le t és g a z d a s á g i fe jlő d é s ü n k m ú ltja . N é p sza b a d s á g , 1965. á p rilis 10 ., 4. és k ö v . p.
38
D R.
н
О R V Á Т Н
R Ó В E R T
ség család jain ak különálló h á z ta rtá s a in ala p u lt, fix házasságkötési k orral, oly m ódon, hogy az a szokásos m egélhetési sta n d a rd o t még éppen biztosítja. T alán ezzel k ap cso latb an nem felesleges azt is hangsúlyozni részünkről, hogy ez a népességfejlődési m echanizm us egyben a népesség egy töredékének a házassági és család alap ítási lehetőségekből való kizárásával já r t eg y ü tt, m in t hogy a népesség fejlődésével párhuzam osan a job b ág y telek nagysága a köz gazdasági lehetőségek alsó h a tá ra felé, vagyis egészen a negyed telekig szű k ü lt az au to n ó m népességfejlődés h a tá sá ra : E z t a té n y t, am elyet szám os m ag y ar egykorú szerző is m egfigyelt, m agá n ak Le P laynek sta tisz tik a i megfigyelései is igazolják, aki a m un k áso sztály életszínvonalára vonatkozó híres m onografikus so ro zatáb an a régi és az új világ m u n k áso sztály án belül egy m ag y ar jobbágycsalád életv iszonyait is m egvizsgálta a 19. sz. 40-es éveiben, a H a tv a n városa m elletti nagyalföldi síkságon (5). Az á lta la fe ltá rt lényeges a d a to k a t a kor egyik legkiválóbb m a g y a r tö rtén észe, Horváth M ih á ly is ellenőrizte s így ezen a d a to k nagy doku m entációs é rté k é t nehéz lenne kétségbevonni. Le P lay úg y ta lá lta , hogy az átlagos m ag y ar jo b b ág y család b an á ltaláb an m indig ta lá lh a tó egy vagy k ét idősebb fi- vagy n ő testv ér segítő család tag k én t, ak ik a házassági lehetőségek ből g y ak o rlatilag ki le tte k zárv a, té n y , am ely egyben a kiváló francia né pességtudós, S auvy, A . professzor m egfigyeléseinek helyességét is messze m enően a lá tá m a sz tja, a tradicionális és hosszabb ideje k ia la k u lt népességi csoportok közgazdasági h a té k o n y ság át illetően (6). Le P lay h iv a tk o z o tt ta n u l m á n y á b a n oda k o n k lu d á lt, hogy az átlagos m agyar jobbágycsalád jobb élel mezési viszonyok k ö z ö tt él, m in t az á lta la v izsgálat alá v e tt összes tö b b i, m ás országbeli m un k áscsalád E u ró p áb an és b á r lakásviszonyai és egyéb életvi szonyai ren d k ív ü l egysżerűek v o ltak , u g y an ak k o r azonban nagyon egészsé gesek és feltétlen ü l összhangban állók a kor egyéb m agyar életviszonyaival. A népességfejlődésnek ez a trad icio n ális vonala azonban ki volt téve különböző korlátozó tényezők nyom ásának, elsősorban a különböző falvak k o llek tív legelőinek k isa já títá sa fo rm ájáb an a nagy földesurak részéről, am i dőn az u rad alm i m ajorsági gazd álk o d ásra való á tté ré s a 18. sz. végével a 19. sz. k ezdetén egyre erőteljesebb len d ü letet v e tt. A hely zetet ném ileg súlyos b íto tta még az a té n y is, hogy ez a fo ly am at egybeesett a török uralom alól felszab ad u lt te rü le te k kolonizációjának a befejeződésével. E zek az összefüg gések szo lg áltak alap u l a k o r legjobb m agyar sta tisztik u sá n ak , Schwartner M árton professzornak, a pesti egyetem ta n á rá n a k ahhoz, a Ricardot m integy évtizeddel m egelőző m egállapításához, hogy a nagy földesurak és a nemesség érdekei ellentétesek a föld legjobb közgazdasági felhasználásának és a népes ségfejlődésnek az érdekeivel, m in th o g y az e m líte tt földesúri osztály az extenzív á lla tte n y é sz té s t k u ltiv á lja a legszívesebben, am ely szám ára az a d o tt kö rülm ények — az ausztriai birodalm i k eretek — k ö zö tt igen m agas hasznot hoz6 (1). E redetileg a tö rö k uralom alól fe lsz a b a d íto tt te rü le te k e t a H absburgadm inisztráció á lta l lé tre h ív o tt ún. ,,neoacquistica-com m issio” -k o szto tták ki az új földesurak k ö zö tt, azzal a kötelezettséggel, hogy a földesurak ta rto z n ak e te rü le te k betelepítéséről gondoskodni. A telepesek főleg az ország északi és kisebb részben n y u g ati részéből re k ru tá ló d ta k , ahol nem v o lt tö rö k uralom . 6 S ch w a rtn er, M .: S ta tis tik d es K ö n ig re ic h s U n g e rn , 2. k ia d ., O fen, 1809—11., I. k ö t., 94. és k ö v . p.
H A Z Á N К
N É P E S Е D É SЕ
А
1 8 — 19.
S Z Á ZA D В А N
39
Jó v a l kisebb m érték b en K özép-E urópából és a n y u g ati országokból is h ív ta k be a H ab sb u rg -u ralk o d ó k és az új földesurak telepeseket. E z a fejlődés is le zárult, azonban a szóban forgó terü le te k benépesedésével, nagyjából a 18. sz. vége felé7. E nnek a trad icio n ális népességfejlődési m echanizm usnak a m űkö dését, m elyet H ab u kku k professzor a m alth u si népességfejlődés p rev en tív akadályozó tényezőivel azonosít, m ás olyan tényezők is kiegészítik g o n dolat m enete szerint, m elyek a pozitív jellegű a k ad ály o k n ak felelnek meg, háb o rú k , já rv á n y o k , éhínségek és a nyom or m egjelenési fo rm ájában. E tényezőkkel term észetesen M agyarországon is találk o zu n k a vizsgált időszakban, de a né pességfejlődésre g y ak o ro lt k ih a tá s a ik a t illetően úgyszintén gyér vagy m ajd nem sem m itm ondó sta tisz tik a i a d a to k k a l rendelkezünk. Az kétségtelen, hogy az ország terü lete a vizsgált időszakban nem volt h ad szín tér. M á ria Terézia 7 éves h á b o rú já t és I I . József török h á b o rú já t külső hadi színtereken v ív tá k . Az, hogy ezek a h á b o rú k az ausztriai birodalom h a d seregének m ag y ar legénységéből is á ld o z a to k a t követeltek, legalább ugyan an n y ira kétségtelen, de szám szerű a d a to k k a l erre nézve nem rendelkezünk. A fran cia és napóleoni h á b o rú k b a n a H absburg-birodalom hadseregei szintén részt v e tte k , de csak az 1809-es h a d já ra t során n y o m u ltak be a napóleoni se regek a D u n á n tú l egy részébe és egyetlen kom olyabb összecsapásra kerü lt csak sor G yőr környékén. Az ebben résztvevő ausztriai sereg létszám a m in t egy 50 000 főre te h e tő , am elynek az egykorú források szerint m integy felét te tté k ki a m ag y ar k a to n á k . E sereg összvesztesége 3 000 fő volt az akkori források szerin t a győri csatáb an , m elynek m integy felét te k in th e tjü k m a g y ar veszteségnek (7). E z időtől kezdve az 1848/49-es m agyar szab ad ság h ar cig ilyen hábo rú s jellegű, népességfejlődést gátló tényező m űködésére nem k e rü lt sor. A k o r népességi szakirodalm a eg y éb ként a háborús veszteségeket csak általán o sság b an em líti, szám ok nélkül, és nagyobb jelentőséget tu la jd o n ít az újoncozási ren d szer népességi fejlődésre g y ak o ro lt káros h a tá sá n a k . Ez utób b i az e m líte tt irodalom szerin t a népesség állo m án y át nem csak a meg a já n lo tt újoncok n ag y szám ánál fogva érin ti h á trá n y o sa n — az 1802-es or szággyűlés 64 000 ú jo n co t a já n lo tt meg és ezt m egelőzően is csak m integy 10— 15 000 fővel v o lt kevesebb ez a szám a v izsgált periódus elején — , h a nem a 12 éves szolgálati időre te k in te tte l az e lm a ra d t házasságokon és szüle téseken keresztü l is, sőt minőségileg is, m inthogy a legegészségesebb férfi lakosságot v e tte igénybe (4), (8). A já rv á n y o k a h áb o rú k k a l szoros k a p c so la tb an léptek fel m ég ebben az időben, különösen a pestis, am ely et a tö rö k k el való érintkezés fo ly tán a m a g y ar csap ato k k ö z v e títe tte k K ö zép -E u ró p a felé a m ás nem zetek hadseregei vel való érintkezésen keresztül, ahogy erre m ár Süssm ilch is h iv atk o zik „Iste n i re n d ” c. m u n k á já b a n (9), (10). A 18. sz. vége felé azonban a pestis já rv á n y o k a tö rö k k el való érintkezés m egszűnése fo ly tán egyre ritk á b b a n és elszigeteltebben jelen tk ezn ek , an n a k Süssm ilch á lta l e m líte tt enyhébb ún. m ag y ar pestisnek n e v e z e tt fo rm ájáb an is, és ugyanez áll a h im lő járv án y o k ra is, am elyeket a 18. és 19. sz. ford u ló ján b e v e z e tett tehénhim lő oltások igen jelentős m érték b en m egfékeztek. Töm egesen fellépő já rv á n y k é n t a 19. sz. folyam án a kolera je le n tk e z e tt 1830— 1831-ben, v a la m in t még később 1866 7 L á s d а 2 a l a t t id é z e tt m ű v e t, m e ly b e n e z t a k é rd é s t a n e m z e tis é g i p ro b lé m a s z e m p o n tjá b ó l is e le m e z tü k . E z u tó b b i k é rd é s re é p p e n e z é rt a je le n v á z l a t k e re té b e n n e m té r ü n k ki.
40
DR.
H O R V Á T H
R Ó B E R T
és 1872— 1873 folyam án, — ahogy m ind erre, m ind a p estisjárv án y o k prob lém áira m ár m ás v o n a tk o z á sb a n részletesen u ta ltu n k — és vele összefüggés ben éhínségek is jelen tk eztek az ország egyes részeiben an n ak a m erev egész ségügyi z á rla tn a k követk eztéb en , m ellyel a hatóságok a z t m eggátolni pró b ál tá k (9), (10), (12). M agda P ál a 19. sz. m ásodik évtizedének vége felé az ország sta tisz tik a i és geográfiai viszonyairól n y ú jto tt leírásában an nak a vélem ényé nek a d o tt kifejezést, hogy a falusi lakosság életszínvonala a szántóföldi gaz d álkodás igen változó in te n z itá sa kö v etk eztében, v alam in t az ebből fakadó ingadozó term éseredm ények k ö v etk eztéb en igen nagy különbségeket m u ta t fel, különösen az ország hegyvidéki te rü le te in 8. T öbb m ás egykorú és korábbi szerző is kiem elte, hogy v id ék en k én t g y akoriak az éhínségek, u g y an a k k o r m időn az ország m ás részeiben rekordterm ések m u tatk o z n ak . Szám os közgaz dasági író em elte ki Tessediktől Berzeviczyig a z t a té n y t, hogy az ország közle kedési rendszere, v a la m in t a belső piacok kifejlődésének hián y a, lehetetlenné teszi az ilyen ellátási zavarok idején a népesség szenvedéseinek m egszünte té sé t (4), (12). A n ém et és o sztrák kam eralizm us h a tá sá ra jelentkező m erk an tilista b e á llíto ttsá g ú szakirodalom főleg ezért szorgalm azta az állam i és u ra dalm i g a b o n a tá rh á za k létesítését. A feudális népességfejlődési m echanizm ussal e g y ü ttjá ró és fokozódó jel legű elnyom orodás p ro b lém ájára a falusi szegénység szám ának növekedése u ta l elsősorban, — ahogy ezt az a kis re p re z en tatív m in tá n a k te k in th e tő a d a t g y ű jtés ta n ú s ítja , am ely et Tessedik g y ű jtö tt össze Szarvas m ezővárosra vo n atk o zó an az 1776— 1785., v a la m in t az 1806— 1811. évekre vonatkozóan (12). U gyanerre u ta l azo n b an a szegénylegények szám ának növekedése is, akiknek növekvő jelentőségét az ak k o ri tá rsad alo m b an elsősorban a folklór őrizte m eg ebből az időszakból. Szintézisünk eredm ényei ab b a az irán y b a m u ta tn a k , hogy a népességfej lődésnek ekkor adva levő tradicionális m echanizm usát a vizsgált időszak első felében — azaz 1750— 1800 k ö z ö tt — még erőteljesebben befolyásolták a rendkívüli tényezők, szem ben a vizsgált időszak m ásodik felével; azaz 1800— 1850 k ö zö tt. A hogy m ár a halandóság vizsg álatáv al kap cso latb an ko rá b b a n u ta ltu n k erre, az egész vizsgált id őszakban a rendelkezésre álló nép m ozgalm i a d a to k m eglehetősen nagy eg y ö ntetűséget m u ta tn a k (13). E nnek legfőbb k ö v etk ezm én y ek én t a népességfejlődés feszítő h a tá sa , te k in te tte l különösen a jo b b ág y telek folyam atos elaprózódására, egyre növ ek ed ett, és lényegesen nagyobb k ellett, hogy legyen a vizsgált időszak m ásodik felében. Ez a népességfejlődési tre n d kétségkívül m ár megfelelő dem ográfiai bázist b iz to síto tt az ip ari forradalm on alapuló iparosítási ten d en ciák n ak a vizsgált időszak utolsó évtizedében, különösen a 40-es évek közepétől kezdve, ahogy erre m ár a fen tiek b en u talás tö rté n t. Schwartner, an n ak ellenére, hogy világosan lá tta a m ezőgazdaság k a p ita lizálódásában m u tatk o zó nehézségeket, mégis h a lla tla n optim izm ussal ítélte m eg M agyarország jövendő népességfejlődését, m időn — különösen az ip a r fejlődését is te k in te tb e véve — oda k o n k lu d á lt (1809— 1811), hogy M agyar ország népessége 50 év leforgása a la tt m eg kettőződhet. Az első m agyar de m ográfiai értekezés szerzője, Fejes János, a népm ozgalom a d a ta i alap ján 8 J e le n so ro k sze rz ő je eg y d o lg o z a tá b a n ré s z le te s e n fo g la lk o z o tt a z id e v á g ó k é rd é se k k e l a k ö v e tk e z ő c ím m e l: M a g d a P á l s ta tis z tik a i és k ö z g a z d a sá g i m u n k á s s á g a . (K é z ira t.)
H A Z Á N K
N É P E S Е D É S E
А
1 8. — 1 9. S Z Á Z A D В А N
41
m ajd n em ugyan eb b en az időben (1812) azo nban a m egkettőződés id ő p o n tjá t lényegesen realisztik u sab b an és igen jó m egközelítéssel 120 évre becsülte. M int erre m á s u tt rá m u ta ttu n k , Fejes becslésének a lap jáu l K is-H o n t v á r m egye ún. p o litik ai a ritm e tik a i átfogó v izsg álata szolgált, m elynek m ezőgaz dasági term ésviszonyai kétség telen ü l rosszabbak v o ltak az alföldi te rü le te k nél és népességfejlődése is ennek m egfelelően az átlag o sn ál valam ivel rosszabb le h e te tt, nem utolsó sorban az egyke p roblém áinak jelentkezése folytán (8).
II.
Ami m ost m ár a gazdasági fejlődés fő irá n y v o n a lát illeti, ezzel kap cso lat ban m in d en ek elő tt a rra kell h iv atk o zn u n k , hogy jelen v á z la tu n k I . a la tti ré szében a dem ográfiai fejlődés tren d jén ek m egvilágítása k ap csán M agyarorszá gon a v izsg ált id ő szak b an m ár szám os fontos gazdaságfejlődési tényezőre is szükségszerűen u ta ltu n k . K ülönös h an g sú lly al k e rü lt em lítésre a felhaszná la tla n m ezőgazdasági te rü le tn e k viszonylagos bősége, még ak k o r is, am en n y i ben ezek a tö rö k uralom és a felszabadító hadseregek hadioperációi következ tében m eglehetősen elp u sz tu lt á lla p o tb a n á llo tta k csak rendelkezésre. A hi v a tk o z o tt telep ítések azo n b an n agy erővel v e te tté k fel a m ezőgazdasági te r melés em elését lehetővé tevő új m ódszerek bevezetését a n y u g ato n le z ajlo tt m ezőgazdasági fo rrad alo m an aló g iájára, különösen a répaféleségek, a ta k a r m ánynö v én y ek , a bu rg o n y a, a jobb vetésforgók és különösen a m ezőgazdasági gépek elterjed ésén k eresztül. A hogy p á r évvel ezelő tt m ár m ás v o n atk o zásb an rá m u ta ttu n k , e fejlő dés első csírái H atvani professzor szem élye k ö rü l összpontosultak a debreceni öreg kollégium ban, ak i m á r a 18. század 50-es évei elején rá m u ta to tt a m ező gazdaság fejlesztésének lehetőségeire, és ezt az irá n y z a to t erő síte tték különö sen a 80-as évektől kezdve azok a ta n ítv á n y o k is, m in t főleg Tessedik és Pethe, ak ik e t H atvani felnevelt (14). E zek et a m ódszereket elsősorban a nag y b irto k o kon v ezették be a m ezőgazdasági term elés m eg jav ítása érdekében, de azok csak h am ar e lte rje d te k a telepes birto k o k o n is, m ajd fokozatosan a jo b b ág y gazdálkodásba is á tm e n te k . A belső piac k ialak u lása k ö v etk eztéb en b e á llo tt árem elkedést, am ely a pénzgazdálkodásra való áttéréssel k ap cso latb an világviszonylatban jelen tk e z e tt, M agyarországon is jól meg leh et figyelni a Tessedik á ltal ö sszegyűjtött 1767., illetv e 1804. évekre vonatk o zó és úgyszintén re p re zen tatív n a k te k in t h ető á ra k em elkedéséből (12). E z az árem elkedés azonban — az á ltalam kép v iselt in te rp re tá ció sz e rin t — nem csak a H abakkuk professzor m egfogalm a zása szerin ti és „a növekvő népesség h a tá s á ra jelentkező, a m ezőgazdasági term ék ek k ín á la tá b a n m u tatk o zó ru g a lm a tla n sá g o k at” tükrözi, hanem a köz lekedési rendszer k ia la k u la tla n sá g át, illetve ez utó b b i fejlődésbeli lem arad á sá t az egyre in k á b b piaci gazdasággá á talak u ló nem zetgazdasági rendszer szükségleteivel szem ben. N em szabad azonban — n ézetü n k szerint — szem elől tév eszten i a napóleoni h áb o rú k és azok következm ényei, v a lam in t a H absburg-adm inisztráció ezzel kapcsolatos p ap írp énz gazdálkodási g y ak o rlata á lta l te re m te tt azon tö b b le tk e re sle te t sem, am ely egészen a 10. sz. 20-as évei nek kezdetéig fontos szerepet já ts z o tt ebben az árem elkedési fo lyam atban.
42
DR .
H O R V Á T H
R Ó ВE
R T
A közlekedési rendszer á ta la k ítá s a a k a p ita lista rendszer á lta l m egkívánt m ezőgazdasági term elés feltételeihez eg y ébként M agyarországon lényegesen nehezebb p ro b lé m á k a t tá m a s z to tt, m in t az ipari forradalom idején A ngliában, an n a k a té n y n e k az ellenére, hogy az ország te rü le té t nagyobb folyók bősége sen átszelték és hogy az ország lóállom ánya is m egfelelt nagyjából a helyi közlekedés á lta l tá m a s z to tt szükségleteknek. A lóállom ány v o lt á lta láb a n nem csak a szem élyforgalom fő közlekedési a la p ja, hanem a gabonakereskede lem ben is döntő szerepet já ts z o tt a folyók felső folyása felé irányuló szállítá sokban. A 18. sz. 80-as éveitől kezdve azo nban a lóállom ány tú lterh elésén ek jelei m u ta tk o z n a k m ár, m időn a m ezőgazdasági tech n ik a áta la k u lá sá v al k a p cso latb an az első p rim itív eb b m ezőgazdasági gépeket is egyre nagyobb szám ban alk alm azzák , m elyekhez növekvő szám ban v o lt szükséges a lovak igény bevétele is. E z t a tú lte rh e lé st az A lföldön a hollandiai m in ták h a tá sá ra e lter je d t szélm alm okra való á tté ré s az ún. ló n y o m ta tás h e ly e tt a későbbiek során elég lényegesen csö k k en tette (12), de a napóleoni h áb o rú k korszaka viszont érezhetően la ssíto tta ezt az enyhü lést. A m arhakereskedelem a szállítási probb lém át m ind belföldi, m ind külföldi v isz o n y latb a n nehézségek nélkül old o tta meg, éven te m in teg y 80 000 h íz o tt m arh áb ól álló ex p o rtállo m á n y t h a jtv a fel az au sz tria i és a ném etországi te rü le te k re, h a m in d já rt tetem es veszteségekkel is az egykorú sta tisz tik a i források szerin t9. Az egész v izsg ált időszak folyam án a fő közlekedési és szállítási problém á k a t a lényegesen költségesebb szárazföldi közlekedés h e ly e tt a belső vízi köz lekedési rend szer kiépítése fo rm ájáb an p ró b á ltá k m egoldani. Ezzel függ öszsze, hogy szám os olyan te rv és elgondolás lá to tt n ap v ilágot, am ely a D una és a T isza k ö z ö tti c sa to rn á k m egépítésével foglalkozott, de az egyetlen m egvaló su lt csato rn a csupán a F eren c-csato rn a v o lt D él-M agyarországon, mely a Tem es és Béga fo ly ó k at k ö tö tte össze, a T em esközben, a 19. sz. elején. A vizs g ált korszak vége felé m eg in d u lt m ár a Tisza szabályozása, v a la m in t a D una alsó szak aszán ak szabályozása, m ely azonban részben árm entesítési s nem csak közlekedési célokat szolgált, ellen tétb en az első állandó híd m egépítésével a D u n án B u d a és P e st városa k ö z ö tt, m ely utóbbi, ak árcsak az előbb e m líte tt folyószabályozás, Széchenyi István befolyására jö tt létre. A L ánchíd m egépí tése te tte később lehetővé a k é t fo ly ó p arti város egyesítését közigazgatásilag is 1876-ban, le ra k v a az ország k ialakuló fővárosának és egyben legfontosabb ipari k ö z p o n tjá n a k közgazdasági és közlekedéspolitikai alap ja it. L ég feltű n ő b b jelenségnek m indenesetre a z t kell ta rta n u n k , hogy a vasútközlekedés fejlődése még a vizsgált időszak végén is m ilyen döntő m ér ték b en m arad el a h azán k tó l n y u g a ta b b ra eső országok fejlődésétől. A m a g y ar v asú tép ítés kezdetei ugyanis 1847-re te h ető k csak, am időn az első szárn y vonal P e st és Vác k ö zö tt m eg ép ü lt közel 38 k m hosszúságban, m integy an ticipálva m ár, hogy a fejlődés kiinduló p o n tja az országnak nem csak földrajzi, hanem egyben gazdasági k ö zép p o n tja is lesz. A v a sú ti közlekedés kiépítésének m egindulása szoros összefüggésben v o lt m ár a v a sip a r első k ö z p o n tja in a k kiépülésével, am ely u tó b b iak b an he ly en k én t m ár a gőzgépek alk alm azására is sor k e rü lt. A gyári nag y ip ar fel b u k k an ása eg y éb k én t m eglehetősen szórványos v o lt még a korszak vége felé 9 M a g d a P .: M a g y a ro rs z á g n a k és a h a tá rő rz ő k a to n a s á g v id é k in e k s ta tis z tik a i és fö ld ra jz i le írá s a . P e s t, 1819. .5 4 . és k ö v . p.
HAZÁNK
N É P E S E D É S E
A 1 8 — 19.
SZÁZADBAN
43
is, ink áb b csak n éh án y posztó- és porcelángyár m egalapításán keresztül je le n t kezett, am elyek a föld rajzi elhelyezkedés szem pontjából is nagyon egyenet lenül telep ü ltek az ország különböző vidékeire. M int a fentiekben h iv atk o z tu n k rá , az ipari forradalm on alapuló ip aro sításn ak nagyobb len d ü letet csak a Kossuth á lta l in a u g u rá lt ip arp o litik a a d o tt a 19. sz. 40-es éveinek elejétől kezdve, elsősorban a L ist á lta l p ro p a g á lt nacionalista közgazdasági eszm ék h a tá s á ra és ezt a foly a m a t o t a szabad ság h arc kitörése a k ato n a i töm egfel szerelési cikkek gyors és n agytöm egű elő állításának szükségletein keresztül csak m ég jobban felg y o rsíto tta. A napóleoni h á b o rú k a la tt e szükségletek kielégítése m ég a céhrendszerre tám aszk o d v a tö rté n t, egyes idevágó források nak m egfelelően10. L e P lay az á lta la v ég zett m onografikus vizsgálatokhoz a tip ik u s m ag y ar m u n k áscsalád o t k özvetlenül a szabadságharc kitörése e lő tt az észak-m agyarországi b án y av áro so k k örnyékéről v á la sz to tta ki m in t az ország fő ip arvidékéről, am ely ekkor m ég in k áb b m u n k áso sztály án ak egységes arcu la tá t, sem m int n ag y ip ari felszerelését illetően felelt meg az álta la tá m a s z to tt követelm ényeknek (5). F e n ti g o n d o latm en etü n k b ő l is k itű n ő en — s úgy tű n ik e felől nem forog h a t fenn kétség — az egész vizsgált időszakra nézve kerülni kell m inden olyan érték elését a lefo ly t fejlődésnek, m ely az ipari fejlődés szerepének tú lz o tt hang sú ly o zására irán y u l. E z t tö b b ek k özt az a té n y is a lá tá m a sz tja , hogy a népességfejlődés főbb k ö z p o n tja ik é n t az egész időszakban még a m ezőgazda sági települések szerepe d o m b o ro d o tt ki, szem ben az in k áb b csak jogi k rité rium okon alapuló v árosokkal. T o v áb b i é rv e t szolg áltat erre nézve az a té n y is, hogy a v izsg ált időszak utolsó évtizedeiben a kor közgazdasági irodalm a, am elynek főbb rep rezen tán sai M agda Pál, E rdélyi János és Fényes E lek vol ta k (9), (15), kizárólag ag rárg azd aság tan i p roblém ákkal foglalkozott és az egyetlen v aló b an tu d o m án y o s jellegű m egnyilatkozás, m ely a m odern ipari társa d a lo m p ro b lém áin ak a n y u g at-eu ró p ai közgazdaságtan szintjén való ki fejtését a d ta , a kor vezető g azdaságpolitikusától, m agától Kossuthtól szárm a zo tt. A pro b lém ák ilyen szintű m egközelítéséhez azonban Kossuth is csak m ásodik londoni em igrációja idején ju t o tt el, azaz 1858— 1859-ben, az angol ip ari forradalom közvetlen m egism erésének és e nagyszabású g azd aság tö rté n eti fo ly am at elm életi közgazdaságtani képviselőinek h a tá sá ra (3). S zin tetik u s v á z la tu n k e II. részének összefoglalásaként az állap íth a tó te h á t meg, hogy a népességi és közgazdasági fejlődés összefüggése és kölcsön h a tá sa i a v izsg álat alá v e tt időszakban M agyarországon elég szoros egybeesés sel felelnek m eg an n a k az ún. R icard o -típ u sú gazdaságfejlődési m odellnek, am ely et A . W . Lew is dolgozott ki n a p ja in k b a n és am elyre H abakkuk profeszszor is h iv a tk o z o tt (1). E m odell értelm ében a gazdasági fejlődés m ozgató rugója a népesség fejlődése volt, m in th o g y ez u tó b b i n y ito tta meg az u ta t az inten zív eb b term elési m ódszerek kifejlesztése irán y ában és ez te re m te tte meg a lehetőségeket ú jab b és to v áb b i beruházáso k ra a keresleti h atáso k oldaláról. T együk rög tö n hozzá, hogy a g a z d aság tö rtén eti realitáso k eme tudom ányos m ag y arázata eg y éb k én t m esszemenő összhangban v a n a M a rx á lta l „ A tő k é “ ben a k ialakuló k ap italizm u s k o rszak ára kidolgozott elm életi m egközelítéssel,
10 B a y F .: N a p o leo n M a g y a ro rsz á g o n . A c s á s z á r és k a to n á i G y ő r v á ro s á b a n . B u d a p e s t, é. n . (A k ia d á s é v e 1941.) 95. és k ö v . p.
44
DR.
H O R V A T H
R Ó B E R T
m in t a ricardói klasszikus közgazdasági hagyom ányok leg b eváltabb ered m én y eit felhasználó, illetve to v áb b fejlesztő gazdaságelm életi m odellel.11
III. F e n ti v ázlato s szintézisünkből, m elynek fő m o n d a n iv aló já t az I. és II. rész ta rta lm a z z a — úgy gondoljuk — n agy élességgel dom borodik ki az, hogy a szorosabb értelem ben v e tt, az ip ari forradalom eredm ényein alapuló nagy ipari fejlődési fo ly am at, am ely M agyarországon is le játszó d o tt, a vizsgált periódus alap ján tu lajd o n k ép p en m ég nem közelíth ető meg, ez csupán az ezt követő időszakban, a m ásodik v ilág h áb o rú kitöréséig bezárólag elem ezhető csak h azán k e valódi polgári fejlődésének tö rtén elm i időszakára nézve. A fejlődésnek erre a következő szakaszára, am elyre nézve m ár valódi sta tisz tik a i jellegű források és dokum entum ok nagy bősége áll rendelkezésre a népességi és közgazdasági fejlődés k ö lcsö n h atását illetően is, nem csak annak eltérő p ro b le m a tik á ja m ia tt nem te rje sz k e d h etü n k jelen v á z la tu n k keretében ki, hanem az i t t felm erülő p roblém ák eltérő m etodológiai sajátosságai követ keztében sem. E m ó dszertani term észetű kérdésekből kifolyólag — úgy vél jü k — , hogy e következő fejlődési szakasz problém ái elsősorban sta tisz tik ai tech n ik ai nehézségekből kifolyóan nem is oldhatók meg egyetlen homogén ta n u lm á n y k eretéb en , m in th o g y k e tté o sz tja a z o k a t az első világháború végé vel bekövetkező azon cezura, m elyet az első v ilág h áb o rú t lezáró békeszerző dések te rü le ti rendelkezései h o z ta k létre. E z a fordulópont még ak k o r is új k iin d u lást tesz szükségessé a vizsgálódásoknál a népességi és gazdasági fejlő dés k ö lcsö n h atására nézve a felm erülő tisz tá n m ódszertani problém ákból kifolyólag, ha a k ialakuló új közgazdasági és politikai egységet m eg v álto zo tt nagyságú és összetételű népességével nem volnánk h ajlandók bizonyos érte lem ben új jelenségnek te k in te n i azon az alapon, hogy an n ak fejlődése lénye gileg to v á b b ra is a k ap italizm u s égisze a la tt fo ly t egészen a m ásodik világ h áború befejezéséig.
I RODALOM 1. H o rvá th R .: H a tv a n i I s tv á n p ro fe ssz o r (1718— 1786) és a m a g y a r s ta tis z tik a i tu d o m á n y kezd etei,. B u d a p e s t, 1963. 2. U a .: A z első m a g y a r h iv a ta lo s s ta tis z tik a i s z o lg á la t k ia la k u lá s á n a k je le n tő sé g é rő l, S ta tis z tik a i S zem le, 1958. 2. sz. 161— 177. p. 3. U a .: K o s s u th h a la d ó g o n d o la ta i a lo n d o n i e g y e te m e n t a r t o t t e lm é le ti k ö z g a z d a s á g ta n i e lő a d á s a i b a n , A c ta U n iv e rs ita tis S zeg ed ien sis, A c ta J u r . e t P o l., T o m . X ., F a s e . 3., S zeged, 1963. 4. U a .: B erz e v ic z y G e rg e ly k ö z g a z d a sá g i és n é p esség i ta n a i. U o., T o m . X I ., F a s c . 7., Szeged, 1964. 5. L e P la y , P . G. F .: L es O u v rie rs E u ro p é e n s , P a ris , 1895. 6. S a u v y , A .: T h e o rie G é n érale d e la P o p u la tio n , V ol. I. E c o n o m ie e t P o p u la tio n , P a ris , 1952. 7. B a y , F .: N a p o le o n M a g y a ro rsz á g o n . A c s á s z á r és k a to n á i G y ő r v á ro s á b a n . B u d a p e s t, é. n. (A k i a d á s é v e 1941.) S. H orváth R .: A z első m a g y a r n é p e s s é g tu d o m á n y i m ű m e g je le n é s é n e k 150. é v fo rd u ló já r a (F eje s J á n o s : D e P o p u la tio n e in g e n ere e t in H u n g á ria in sp ecie, P e s t, 1812.) S ta tis z tik a i S zem le, 1962. 8 — 9. sz. 860— 8 7 1 . p. 9. U a .: Q u e lq u es D o n n é e s in c o n n u c s s u r la M o rta litě d e le P e s te d e D e b re c e n (1739— 40) e t celle d u C h o léra en H o n g rie (1831, 1866, 1 8 7 2 — 73). B u lle tin d e 1’I n s t i t u t In te r n a tio n a l d e S ta tis tiq u e , 33e S essio n , P a ris 1961.
11 M a r x h iv a tk o z o tt g o n d o la tm e n e té t n e m c s u p á n „ A tő k e ” I. k ö te té n e k id e v á g ó g a z d a s á g tö r t é n e ti e x p o zíció ja és a n n a k tö r t é n e ti m a te ria lis ta k ife jté s e , h a n e m a I I . k ö te tb e n a d o t t e lm é leti a n a litik a i e le m zé sén e k e g y ü tte s fig y e le m b e v é te le a d ja .
H A Z Á N K
N É P E S E D É S E
A
1 8 — 1 9.
S Z Á Z A D B A N
45
10. U a .: M eg em lék ezés a z első n é p e s s é g tu d o m á n y i m ű m e g je le n é sé n e k 200 éves é v fo rd u ló já ró l: S ü ssm ilc h „ I s te n i R e n d ” -jé rő l, A c ta U n iv . S zeg., J u r . e t P o l., T o m . V I I I . F a s e . 5., S zeg ed , 1961. 11. U a .: L a S ta tis tiq u c d e la P e s tc d e D e b re c e n (1 7 3 9 — 40) e t d u C lioléra d e P e s t (1831) e n H ongrie. e t le u rs C o n se q u e n ce s S o ciales, U o., T o m . IX ., F a se. 4 ., S zeg ed , 1962. 12. U a .: T e s se d ik m in t tá r s a d a lo m tu d ó s . K ö rö s N é p e , IV . k ö t. 1963., 27. és k ö v . p. 13. U a . : T h e S c ie n tific S tu d y o f M o rta lity in H u n g a ry b e fo re th e M o d ern S ta tis tic a l E r a . P o p u la ti o n S tu d ie s , 1 9 6 3 ., 2. sz., 187. és k ö v . p . ” 14. U a .: H a tv a n i I s tv á n és a m a g y a r k ö z g a z d a s á g tu d o m á n y k e z d e te i. K ö zg a zd a sá g i S zem le , I9 6 0 ., 1. sz. 74. és k ö v . p. 15. U a .: F é n y e s E le k , a h a la d ó m a g y a r s ta tis z tik u s és re fo rm e r (1807— 1876), A c ta U n iv . Szeg. J u r . e t P o l., T o m . 3 ., F a se . 5., S zeg ed , 1957., — h iv a tk o z á s s a l F é n y e s és E r d é ly i m u n k á ira .
О В 3 A и MH Ы X В Л И Я Н И Я X Э К О Н О М И Ч Е С К О Г О РА ЗВИ ТИ Я И ВОПРОСА Н А РО Д О Н А СЕЛ ЕН И Я В В Е Н Г Р И И С С Е Р Е Д И Н Ы 18 В Е К А Д О С Е Р Е Д И Н Ы 19 В Е К А Р езю м е
Очерк автора присоединяется к очерку профессора Й. Хабаккука, вышедшему в 1962 году, выдвинувшему вопрос о взаимных влияни ях европейского экономического развития и вопроса народонаселения. Однако препятствием более содерж ательных обобщений в очерке Хабакукка являлось именно отсутствие синтезов относительно национальных терри торий. Автор, на основе своих предыдущих исследований в этой области, теперь делает попытку сделать такой синтез относительно Венгрии и того столетнего периода, который продолжается со середины 18 века до сере дины 19 века. И сследуя тренд развития населения основной установкой автора является то, что в Венгрии, за исследованный период оно составило п ру жину развития —- вклю чая и экономическое развитие — и немножко превышало 1,5% -ный рост, который можно обнаружить в Европе. Однако указанны й среднегодовой рост не распределялся равномерно в течение исследованного периода, но был больше в течение первого полустолетия, а к копну второго полустолетия снизился до 1% , и даж е ниже. По мнению автора, это может обяспяться тем, что в венгерском развитии только за последние годы исследованного периода началось некоторе промышленное развитие, которое было обосновано промышленной революцией, и таким образом за весь исследованный период возможности развития народо населения определялись мощностью сельского хозяйства в смысле способ ности содержать население. Эти условия, в первом полустолетия, благо даря роли чрезвычайных условий,, являлись бол.ее благоприятными, а во втором полустолетия — менее благоприятными. Возможности для заселе ния территорий, взяты х обратно у турков, а такж е плодотворность земли в Венгрии обеспечивали благоприятные условия для производства и для развития народонаселения в первом полустолетии, к которым в начале успешно присоединялись еще и завоевания капиталистической сельско хозяйственной революции. Экспроприяция общих сельских пастбищ и установление жесткого верхнего лимита величины крепостных имени однако во втором полустолетии приводили к раздроблению крепостных имений, к исключению части населения из возможностей бракосочетания, а потом к пауперизации народо населения. Это можно установить не столь ко в отношении продовольственных, сколько в отношении прочих ж изнен ных условий. Это является причиной того, что удвоение населения от начала 19 века происходило не за 50 лет, — к ак авторы того времени это исчисляли па основе первого полустолетия, — а только за более чем 100 лет. Автор подробно исследует в развитии венгерского народонаселения не только роль отрицательны х или превентивных, взяты х в мальтусианском смысле, препятствий, но и роль так называемых положительых препятствий развитию народонаселения. В связи с анализом экономического развития автор занимается в
46
DR.
H O R V Á T H
R Ó B E R T
первую очередь влиянием распространения капиталистических произвол ственных процессов в сельском хозяйстве и складыванием так называемого внутреннего ры нка, так как возможности в Венгрии для внешней торговли в рам ках австрийской империи были определены и в основном не изменя лись за весь исследованный период. Самое главное препятствие на пути формирования внутреннего ры нка заклю чалось в отсталости транспорт ных условий. Массовый транспорт товаров, из-за отсутствия соединяющих главные внутренние водные пути каналов, а такж е из-за отсутствия строи тельства подходящ их сухопутных дорог, уж е во втором полустолетии пере груж ал поголовье лошадей в стране, однако в этом играло роль и то обстоя тельство, что для привода первых сельскохозяйственных машин исполь зовалась такж е ж и вая лош адинная сила. Эта проблема могла быть решена только началом строительства ж елезны х дорог, однако ввиду того, что оно в Венгрии началось сравнительно поздно, — первая железнодорож ная линия, соединявш ая города Пешт и Ван, была пролож ена только в 1847 году, — этот фактор за исследованный период еще не мог оказать влияния. Развитие крупной промышленности началось такж е только с создания обоснованного Кошутом «Покровительственного общества», в 1844 г., основой которого я в л ял ся общественный бойкот заграничны х товаров. Таким образом, модель венгерского экономического развития соответствует скорее упомянутой Х абаккуком модели Рикардо, которая была разрабо тана профессором Левис и более совершенный и развиты й вариант которой, к ак в историческом, так и в теоретическом излож ении, можно найти в. I и II тт. К апи тала Маркса.
ON T H E I N T E R A C T I O N S B E T W E E D E V E L O P M E N T AND T HE P O P U L A H U N G A R Y F R O M T H E M I D D L E OF U N T I L T H E M I D D L E OF T H E
N T HE ECONO MI C T I O N P R O B L E M OF T H E 1 8 th C E N T U R Y 1 9 t h СE N T U R Y
S u m m a ry Th e a u th o r ’s p a p e r is in co n n ectio n w ith P rofessor H a b a k k u k ’s p a p e r, p u b lish ed in 1 9 6 2 , raisin g th e pro b lem of in te ra c tio n s b etw een th e E u ro p e a n econom ic d e v e lo p m e n t
a n d th e p o p u latio n pro b lem ; in H a b a k k u k ’s p a p er, how ever, s u b s ta n tia l g e n era liz atio n s could n o t be m a d e for th e lac k of sy n th e se s cov erin g n a tio n a l regions. On basis of his fo rm er stu d ies on th e s u b je c t-m a tte r in his p re se n t p a p e r th e a u th o r trie s to m a k e a sy n th e sis concerning H u n g a ry w ith re g ard to th e 100 y e a r p erio d from th e m id d le of th e 18th c e n tu ry u n til th e m id d le of th e 19th c e n tu ry . E x a m in in g t h e p o p u latio n d e v elo p m en t tre n d th e a u th o r concludes t h a t in th e period u n d e r review th e p o p u latio n gro w th w as th e m ain fa c to r of th e d e v elo p m en t as a w hole — inclu d in g also th e econom ic d e v elo p m en t— a n d its level su rp a sse d so m e w h a t th e 1,5 p e r c e n t in crease t h a t could be recorded on th e E u ro p e a n level a t t h a t tim e. T h is a n n u a l a v e r age ra te of in crease, how ever, w as n o t d is trib u te d evenly d u rin g th e w hole p e rio d a n d h a d been esse n tia lly h ig h e r in th e first 60 y e ars th a n in th e second p a r t of th e p erio d w hen it decreased to 1 p e r c e n t or even so m e w h a t below. In th e a u th o r ’s opinion th is can be a c c o u n te d for by th e fa c t th a t in H u n g a ry som e in d u s tria l d e v elo p m en t on basis of th e in d u stria l rev o lu tio n s ta rte d only in th e la s t y e ars of th e p e rio d th u s i t w as th e p o p u latio n su p p o rtin g c a p a c ity of a g ric u ltu re t h a t d e term in ed th e possibilities of a p o p u latio n g ro w th d u rin g th e w hole period. D ue to th e p a rtic u la r coincidence of th e circ u m stan c es, th e co n d itio n s of th is in d u s tria l d e v elo p m en t w ere m ore fa v o u ra b le in th e f ir s t th a n in th e second p a r t of th e la s t h u n d re d years. T h e possibilities of se ttlin g people on th e a re a s re co n q u e red from th e T u rk s a n d th e p ro d u c tiv e c a p a c ity of th e H u n g arian soil secu red especially fa v o u ra b le co n d itio n s for th e p ro d u c tio n a n d p o p u la tio n g ro w th in th e firs t h a lf of th e p e rio d ; firs t also th e a ch iev e m en ts of the c a p ita lis t a g ric u ltu ra l re v o lu tio n c o n trib u te d to th e successful dev elo p m en t. T h e e x p ro p ria tio n of t h e com m on p a s tu re s of th e com m unes a n d th e rigid u p p e r lim it of th e n u m b e r of th e c opyholds, led, in th e second p a r t of th e period, to th e d isin te g ra tio n of th e c o p y h o ld s,
H A Z Á N K
N Ě P E S E D É S K A 1 S — 19.
S Z Á Z A D B A N
47
to th e exclusion of one p a r t of th e p o p u latio n from th e p ossibilities of m arry in g , th e n to th e p a u p e riz a tio n of th e p o p u la tio n . T his can be a sc e rta in e d n o t so m uch in re sp e c t of th e n u tritio n as r a th e r w ith re g ard to o th e r life conditions. I t is due to th is d e v elo p m en t t h a t fro m th e b e g in n in g of th e 19th c e n tu ry th e p o p u latio n n u m b e r do u b led o nly d u rin g m ore th a n 100 y e ars a n d n o t in th e course of 50 y e ars as c o m p u ted b y th e a u th o rs of t h a t tim e on basis of tre n d s of th e f irs t h a lf of the period. T h e a u th o r exam ines in d e ta il n o t o nly th e role of th e n e g a tiv e or p re v e n tiv e checks— in th e M a lth u sia n ist sense— b u t also th e role of th e p o sitiv e checks of th e p o p u latio n g ro w th in th e p o p u latio n d e v elo p m en t of H u n g a ry . In c onnection w ith th e a n aly sis of the econom ic d e v elo p m en t th e a u th o r deals, first of all, w ith th e im p a c t of th e in tro d u c tio n of th e c a p ita lis t m eth o d s of p ro d u c tio n in to a g ri c u ltu re a n d w ith th e fo rm a tio n of the so-called hom e m a rk e t as H u n g a ry ’s foreign tr a d e possibilities w ere given in th e fram e w o rk of th e A u stria n E m p ire a n d did n o t change essen tia lly d u rin g th e w hole p e rio d u n d e r review . T he g re a te s t o b stacle of th e fo rm atio n of a hom e m a rk e t lay in th e b a ck w a rd n e ss of tr a n s p o r t. T he lac k of canals c o n n ec tin g th e m ain in te rn a l w a ter-w a y s a n d of a p p ro p ria te lan d roads o v erloaded th e horse sto c k of th e c o u n try in th e second p a r t of la s t h u n d re d y e a rs; th e fa c t t h a t living horse pow er w as used also for th e d riv in g of th e firs t a g ric u ltu ra l m ach in es increased th e difficulties. T h e p roblem could be se ttle d o n ly b y th e b u ild in g of ra ilw a y s— th is fa c to r, how ever, could not exercise a serious im p a c t due to its re la tiv e ly la te s t a r t; in H u n g a ry th e firs t ra ilro a d w as b u ilt betw een P e s t a n d V ác in 1847 only. S im ila rly also th e d e v elo p m en t of th e large-scale in d u s try s ta r te d in 1844 o n ly w ith th e fo u n d a tio n of th e “ S ociety fo r th e p ro te c tio n of in d u s tr y ” in a u g u ra te d b y K o ssu th , based on th e social b o y c o ttin g of foreign com m odities. T he m odel of th e d e v elo p m en t of th e H u n g a ria n econom y corresponds ra th e r to th e R ic ardo m odel m en tio n ed b y H a b a k ku k , d raw n u p b y P rofessor Lew is, w hose m ore p e rfe c t a n d developed v a ria n t can be fo u n d in volum es I a n d 11 of M a rx , ex p o u n d ed b o th h isto ric a lly a n d th eo re tic ally .
\