GUALTERUS HERMANNUS RIVIUS: A BORFÜRDŐRŐL, ÉS A FÜRDŐZÉS SZABÁLYAIRÓL1
Rivius, vagyis Walter Hermann Ryff (1500-1548) első műveit Quintus Apollinaris álnéven adta ki, neve Riff, Ruff, Rueff, stb. variációkban is előfordul. Életéről kevés adat maradt fenn. Saját bevallása szerint gyógyszerészi és sebészorvosi képzésben részesült, de kiváló latin, olasz és francia nyelvismerete, valamint tájékozottsága a korabeli orvosi szakirodalomban, a gyógyítás mellett írásra is sarkallta. Sokoldalú, igazi reneszánsz alkat volt. Tapasztalatra alapozott hatalmas ismeretanyagát „könnyű tolla” az egyszerű ember, a „közember” felé közvetítette. A kiadókkal ápolt baráti kapcsolatai révén páratlan gyorsasággal jelentek meg művei: alig másfél évtized alatt 43 könyve látott napvilágot, köztük hatalmas fóliánsok, amelyek eddig 200-nál több kiadást értek meg 2. A legnépszerűbb és legkeresettebb szakíró volt a maga korában. A Badenfahrt3 Ryff utolsó elkészült műve. A fürdő évszázadokon át a nyilvános és társas érintkezés elfogadott helyszíne volt, amelyben a tisztálkodásnak és terápiának csak részleges szerep jutott. Ezek a fürdőházak a 16. századra gyakran a betegségek és járványok melegágyai, és az erkölcstelenség, fajtalankodás színterei is lettek. Ryff fürdőkönyve összefoglalja a témával kapcsolatos akkori tudásanyagot, és bőven merített Vitruvius4 alapvető művéből is. Érdekességként a borban való fürdőzésről, illetve a fürdőzés általános szabályairól szóló részletet mutatjuk be. A fürdők helyes alkalmazása, haszna és kártékony volta, ahogy a régiek művelték a borban való fürdőzést A régiek, akik sokkal nagyobb gondot fordítottak egészségükre, mint ahogy mi tesszük, e tekintetben sem sajnáltak semminemű költséget, amint észrevették, hogy valami segít és hasznos az egészség megtartásában, ezért számos bajuk esetén borban fürödtek, mert a bor, erejét és korát tekintve, az emberi testben sokféle és jó hatást képes kifejleszteni. Mivel az új, vagy 1
Walter Hermann Ryff: Newe heilsame vnnd nutzliche Badenfart. Würzburg, Johan Myller, 1549. 19-21. 2 A könyvek témája a medicina köréből: anatómia, sebészet, nőgyógyászat, terápia; a természettudományok asztronómia, építészet, mágia, gyógyszerészet, valamint történelem és teológia. A Confect Büchlin vnd Hauß Apoteck (Frankfurt, Egenolff, 1544) első kiadásáról készült fakszimile 1983-ban hagyta el az Edition Leipzig officinát, eddig 13 kiadása ismert. 3 A Newe heilsame vnnd nutzliche Badenfart tartalma: a természetes és mesterséges fürdők, fürdés hideg vízben, meleg vízben, borban, olajban, tejben; a fürdőház; természetes meleg fürdő; fürdés ásványvizekben: kénes, timsós, sós, nitrát-, hamu-, mész- és vastartalmú vizekben, nevezetes német fürdők; a fürdőzésre vonatkozó szabályok. Ez utóbbiak érintik az erkölcsös viselkedést is, mert a szerző szerint az ásványok csak úgy képesek közvetíteni a föld hatalmas erejű tüzét, ha kellő tisztelettel és áhitattal közeledik a fürdőző. 4 Vitruvius Teutsch … (Nürnberg, Johann Petreius, 1548) – Pollio Vitruviusnak: De Architectura libri decem … (első kiadása Róma, 1487), az építészetről szóló 10 könyvét Ryff fordította németre.
egyévesnél nem régebbi bor több nedvességet tartalmaz, sokra tartjuk. Minthogy az óbor meleg és száraz, ha fürdéshez használjuk, nedvességgel töltjük fel általa a testünket. Ám az óbor szárít is, és mindkét esetben melegít és hevít, eme erősítő hatásánál fogva tehát a közönséges friss vizet messze felülmúlja. Ezért az ilyen borfürdők ritkábbak, sőt alig használatosak. Némelyek azt tartják, hogy a kisgyermekek számára hasznos lehet a borban való fürösztés, akkor is, ha épek és semmi bajuk nincs, mert a bor erre sokkal alkalmasabb mint a víz. Mint némely kotnyeles asszonyság tehát mondja, sőt teszi is, az újszülött gyermekeket megfelelően felmelegített borban szokták megfüröszteni. A sűrű, karcos vörösbort tartják erre a legalkalmasabbnak, mert úgy vélik, sűrűbb volta a nehéz szülés következtében kilazult tagocskákat megerősíti, sőt sokkal jobban megerősíti, mint a közönséges friss víz. Továbbá pedig azért, mivel az újszülött gyermekek, amikor világra jönnek, az őket körülvevő és nékik szokatlan levegőtől megbetegszenek, és kihűlnek. Ezért sokan úgy érzik, hogy a meleg borban való fürdés sokkal alkalmasabb és hasznosabb, mint a vízben való. Ám ez a vélemény, amely minden alapot nélkülöz, igen könnyen megcáfolható és elvethető. Mivel a bort inkább hígítják, mint a meleg vizet, ha ilyen borban fürösztenék a kisgyermekeket, sokkal inkább elgyengítenék őket, és még erőtlenebbekké válnának, mint egy nehéz szülés után, még akkor is, ha az valóban hosszú ideig tartott. Ha pedig a nehéz szüléstől legyengültek, a gyengeségük a borfürdőtől még csak fokozódik. A borfürdő hatalmas ereje folytán igen hatásos, és ez a hatása a csecsemő tagocskáiban a komplexiót 5 nem kis mértékben befolyásolná, a gyermek pedig kénytelen lenne ezt a befolyást elszenvedni, mivel ez a fürdő a rejtett, titkos verejtéknyílásokat és járatokat rendkívüli mértékben kitágítja. Mindebből az következik, hogy a borfürdő nem erősíti a gyermeket, hiszen az őt körülvevő ártalmas levegő többet árt neki, és az ilyen külső ártalom sérülékennyebbé és érzékenyebbé teszi a fájdalmakra. Az újszülött gyermekek nem szárazságot, hanem nedvességet igényelnek, ám a bor, amely alaposan szárít, ezt akadályozza. Kívánatos tehát a meleg vízben való fürösztés, amely alkalmasabb és hasznosabb a borfürdőnél, mivel a víz természetes hatása után is mérsékelt hideg éri a gyermeket, és ezáltal a rejtett verejtéknyílások elzáródnak, a test pedig minden külső sérüléstől, amit a levegő okozhat, biztonságban marad. A test belső melege pedig megerősödik és fokozódik. A meleg vízben való fürösztéskor nem keletkeznek ártalmas gőzök és párák, amelyek a fej irányába tódulnak és az agyat zavarossá teszik, mint ahogy a borfürdő teszi. A melegvízfürdő tehát sokkal alaposabban megtisztít mindenféle szennyeződéstől. Mivel azonban számos esetben és betegségben a borfürdő hasznos és inkább erősítő gyógyeljárásnak bizonyul, mint a vízfürdő, a betegnek is jobban használ, mint az egészségesnek. Ezért röviden elmondjuk még, milyen formájában tud a borfürdő bizonyos betegségekben hasznossá válni az egész test számára, ahogy egy-egy végtag betegsége is igényelhet borfürdőt. A borfürdő főleg azoknak hasznos és alkalmas, akik gutaütésben, bénaságban, az idegeik miatt, vagy a fehér ereik6 betegségében szenvednek. Mivel e betegségek oly sokfélék, és eltérőek, a borfürdőket ezeknek megfelelően kell 5 6
Alkata Nyirokerek
összeállítani, a bor erejét figyelembe véve, mert minden betegség mást és mást kiván. Némely orvos a borfürdőket hercegeknél és más uraságoknál különleges kísérletek tapasztalata szerint alkalmazta, amikor a végtagok mozgásukban és a munka során erőtlenekké váltak, a fürdő hatására azonban ez enyhült. Elrendelték, hogy nem az egész testet, hanem csak a beteg végtagot kell naponta, este és reggel, mindig étkezés előtt jó minőségű, erős és jó illatú borban lemosni, ami jó hatást vált ki. Mivel a mértéktelen mennyiségű bor a testbe kerülve az idegek és fehér erek számára ártalmas, külsőleg mégis hasznos és jó, főleg a vörösbor, tágító hatása és fanyar állagánál fogva. És hogy a borfürdő még erősebb és hasznosabb legyen, a tapasztalt orvos tegyen még bele némely alkalmas dolgot, aminek olyan különleges ereje és hatása van, amely a végtagokat erősíti. Ilyenek pedig zsálya, rozmaring, majoranna, a valódi kálmosgyökér7 és más ilyen jellegű növényt, amelyekről másutt részletesen és elégségesen írtam8. Mivel a betegség sokféle lehet, az összetevőket is az adott betegség szerint kell alakítani valamely tapasztalt orvos tanácsát követve, - de ehelyütt a borfürdőről több szó ne essék.
7
Acorus calamus Ryff minden művében hivatkozik a már megjelent könyveire, itt a házi patikáról és gyógynövényekről szóló műveire céloz. 8
Fürdőszolga vizesvödörrel és beretvával (15. század végi német fametszet) ....Alapos ismertetés hogyan kell előkészülni a fürdéshez, ott hogyan kell viselkedni, a meleg és hideg vizet használni és élvezni, figyelembe véve a test különféle gyengéit és betegségeit az ember alkata szerint, valamint arról is, hogyan kell bizonyos rossz hatásokat kikerülni, amelyek a fürdőző érhetik, és még sok más jó tanáccsal is szolgálunk. Eddig, kedves olvasó, azt mutattuk meg röviden, hogy a melegvizes és a természetes meleg fürdők, milyen betegségben és testi nyavalyában a leghasznosabbak, ezért ezt most ehelyütt tovább folytatjuk. Szabályokat mondunk el, hogyan kell viselkedni mindenkinek minden körülmények között a saját alkatát
figyelembe véve, és hogyan készüljön fel a fürdésre, hogy sok rossztól szabaduljon, sőt veszélyes véletleneket is megelőzzön, és a víz jótékony hatását a legmesszebbmenőkig élvezze és hasznosítsa. 1.szabály: Mikor eldöntjük, hogy természetes meleg fürdőket vagy szabadban lévő fürdőket használunk, mindenképpen nagyon fontos, hogy egész testünket kívül-belül minden ártalmas dologtól, nedves és felesleges természetellenes anyagtól purgálással megtisztítsuk, ahogy a tapasztalt orvosok mondják és gyakorolják is, akkor is, ha saját örömünkre, és akkor is, ha kényszerűségből használjuk a fürdőket. Aki ezt a szabályt nem tartja be, annak az ártalmas anyagok az egészséges szerveibe kerülnek, és a fürdés több kárt okoz neki, mint amennyi hasznot hajt. Ha a természetes fürdőket csak az élvezet céljára használjuk, minden előkészület nélkül, tele gyomorral, és közben is mértéktelenül viselkedünk, sok kárt teszünk magunkban, hiszen testünk lázas lesz és rothadni kezd. 2. szabály: Ha meleg nyáridőben fürdik valaki, a leghűvösebb napszakot válassza, reggel vagy este, hogy a teste el ne erőtlenedjék, a hűvös levegő pedig ne hűtse le, és ne gyengítse le a felmelegedett testet. A legalkalmasabb időpont ehhez a reggel és este vesperás9 után, mert akkor a legalkalmasabb erre a Nap a mi hemiszféránkon10. 3. szabály: Ha valaki fürdeni akar, az egész testét minden nemű tisztátalanságtól meg kell szabadítani, vagyis a széklet-, vizelet-, nyál- és ezekhez hasonló nedvességektől. Arra is ügyelnie kell, hogy ilyenek ne érhessék a testét, mert így dugulás, végtagfájdalom, daganatok, és más betegségek keletkezhetnek. 4. szabály: A víz, amelyben fürdeni akar, tiszta legyen és áttetsző, minden idegen dologtól mentes, ahogy a forrásból kifolyik, más ne lépjen bele. Különösképpen vigyázni kell arra, hogy az ilyen meleg víz ne piszkolódjon el a beteg emberektől, akiken sebek, rüh, ótvar, vagy egyéb kiütés van. Pestis-fertőzés is lehetséges a vízben, és azoktól asszonyoktól, akik menstruálnak, szintén a meleg víz közvetíti a betegséget. 5. szabály: Semmiképpen nem szabad hosszú ideig fürdeni, hogy elernyedjünk, sőt elájuljunk, mert a természetes meleg fürdők a melegtől erőtlenné teszik, elemésztik a test természetes nedvességét, és gyengítik a szellemét. 6. szabály: Amíg a fürdőben ülünk, nem szabad táplálékot vagy italt magunkhoz vennünk, mint sokan a németjeink közül teszik, mert ezeknek meleg hatásuk van, főleg ha az ételeket még melegen is fogyasztják, a meleg még fokozódik. Ha pedig ezeket az ételeket hidegen fogyasztják, a hideg is okozhat elzáródásokat, eltömődéseket. Ha a hideg természetű ételeket melegen fogyasztják, akkor két irányból elvonják a természetes meleget a testből, az nem lesz képes emészteni, ez pedig rothadást idéz elő. 7. szabály: Azok, akik meleg alkatúak, szikár és vékony testalkatúak, soványak, ne fürödjenek hosszú ideig, ne mozogjanak a fürdőben, mert a gyengeségtől elájulnak. 8. szabály: Fürdés után melegen tartsd magad, és ruhákkal védd a tested a levegőtől, mert a külső környezet hideg, a verejtéknyílások és titkos járatai pedig nyitottak, így nem rendelkeznek természetes nedves tulajdonságokkal, a hideg ekképpen beáramlik a testbe, és betegséget okoz. 9. szabály: Fürdés után hasznos és jó, ha ágyba fekszel, és megpróbálsz 9
Vecsernye után, amikor az esthajnalcsillag már látható. Az északi félgömbön.
10
kissé izzadni; ez a pihenés és alvás megerősíti a testet, és a szellemi erőt is serkenti. Izzadás révén a felhalmozódott ártalmas anyag eltávozik, a test pedig ismét felüdül. 10. szabály: Ha fürdés után kellemes pihenéssel felüdülünk, lehet valamelyes ételt és italt fogyasztani, mozogni egy kicsit, sétálni, amitől a gázok és gőzök a meleg fürdő hatására a rejtett verejtéknyílásokon keresztül eltávoznak. 11. szabály: Ha azonban nem kerülhet sor testmozgásra a végtagok elégtelensége miatt, mint amilyen pl. a podagra, bénaság, vagy más ehhez hasonlók, a testet szelíden dörzsölni kell és melegíteni, főleg a karokat és combokat. 12. szabály: Ha előfordul, hogy valamilyen betegség miatt még ez az enyhe mozgatás is fájdalmat okoz a végtagokban, étkezés előtt gyönge hatású végbélkúpot kell alkalmazni mézből, ahogy a patikákban előállítják, vagy mángold-gyökérből, friss kék kardvirág gyökeréből vagy sózott szárított húsból, ahogy a tapasztalt orvosok a gyakorlatban művelik. 13. szabály: Ha e szabályokat betartod, mértékkel vehetsz ételt magadhoz, ne terheld túl a tested, de ne is koplalj, hogy testrészeid megint hozzájuthassanak kellő táplálékukhoz. Ha túl sokat eszel, a természetes meleg nem tudja megemészteni a táplálékot, mert a fürdő a tested legyengítette. Ha viszont túl keveset fogyasztasz, gondoskodnod kell a tökéletes emésztésről. 14. szabály: Az ételek helyes mértékét ez a 14. szabály tartalmazza, az ételnek ugyanis nem szabad túl zsírosnak lennie, mert a gyomrot nagyon megterheli. Mértéket kell tartani az italban is, hogy az étel és ital a gyomorban szabadon ússzon és mozogjon. 15. szabály: Az étel minősége könnyen emészthető legyen, mert a gyomor az erőteljes fürdő által legyengül. Ez az étel elegendő és jó természetű legyen, kevés salakot és tisztátalanságot tartalmazzon, ne legyen durva, és ne okozzon eltömődést. Ugyanez vonatkozik az italra is. 16. szabály: A kenyér legyen friss, kellően kelesztett vagy erjesztett és jól átsütött; a hús legyen fiatal szárnyas, de ne vízi szárnyasokból készüljön, lehet gidahús, borjúhús, vagy egyéves kos húsa; a tojásokból is készíthető jó étel, tejételek, kemény sajt és egyebek a beteg alkatának és betegségének megfelelően. Kerülni kell a nedves fajta ételeket, amelyekhez erős fűszereket, gyökereket, magokat és más fűszernövényeket használnak, mert ezek nyomják éjjel a gyomrot. A borra is ez vonatkozik, ne legyen savanyú, karcos és testes sem, amely a fejbe száll. 17. szabály: Mindenképpen tartózkodni kell a vízivástól, akár nyers, akár forralt állapotában, mert túl hirtelen távozik az a testrészekbe, ezáltal a szellemi részek sérülnek. 18. szabály: Mindenképpen tartózkodni kell az erkölcstelen viselkedéstől, ha a természetes vagy mesterséges meleg fürdőket eredményesen akarjuk használni, mert a nemi élet a testrészek természetes meleg hatását gyengíti, ezáltal nagy kárt okoz azokon a helyeken, ahol a hasznos táplálék felszívódik. 19. szabály: Naponta ne használd kétszer a fürdőt, csak ha jó ideje már annak, hogy táplálékot vettél magadhoz. Vagyis legalább 7 óráig ne táplálkozz. Ha azelőtt veszünk fürdőt, mielőtt a gyomrunk megemésztette volna a táplálékot, a fürdő a májat gyengíti, elzáródásokat okoz olyan helyeken, ahol különösen ártalmas. 20. szabály: Ha fürdőt veszel azért, hogy a megkeményedett, megmerevedett végtagjaidat és testrészeidet meglágyítsd, felmelegítsd, és megint
alkalmassá tedd a mozgásra, esetleg a fájdalomtól megszabadulj, válaszd a reggel és este közötti időszakot, és olyan fürdőt vegyél, amelyet természetes vízből készül, és amelybe növényeket tesznek. Készíttess kenőcsöt, tapaszt belőle, és helyezd a testedre. Az anyag így mélyebben behatol a végtagokba és testrészekbe, mint ha pusztán vízfürdőt veszel. Addig kell a tapaszt a testen vagy végtagon hagyni, amíg hevítő és hasznos hatását kifejti. 21. és utolsó szabály: Ha azt kívánjuk, hogy a természetes meleg fürdő hamarabb fejtse ki hatását, arra kell törekednünk, hogy a forrásokból felszálló gőzök és párák a testrészeinket, végtagjainkat közvetlenül érjék. Ennek érdekében a szabadban található vizet olyan edénybe tanácsos önteni, amely felül lyukacsos, hogy a felesleges gőzök eltávozhassanak belőle, majd ezt a vizet szállítsuk haza, otthon öntsük egy kádba, így készítsük el a páciens fürdőjét, hogy megfelelő legyen. Így a fájdalom gyorsan elmúlik, a megmerevedett tagok ellazulnak, a felesleges testnedvek elpárolognak, a beteg pedig megkönnyebbül. Ez saját tapasztalatom szerint igaz és biztos eljárás. Fordította: Rákóczi Katalin
Forrás: Medicina renata. Reneszánsz orvostörténeti szöveggyűjtemény (Bp., 2009. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár)