a hónap témája
A finanszírozás szűkítésének rövid- és középtávú hatása az agráriumra Kemény Gábor Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest lakosság és a vállalatok jelentős mértékben (átlagosan az összes hitel mintegy 70 %-a erejéig) devizában adósodtak el. Amikor gyakorlatilag megszűnt a nemzetközi hitelezés, mind a magyar állam, mind a hazai bankok súlyos helyzetbe jutottak, az előbbi azért, mert nem tudta finanszírozni deficitjét és refinanszírozni a nemzetközi adósságot, az Az elmúlt két évtized mezőgazdasági károkban leginkább bővelkedő évében, amikor minden figyelem a naponkénti túlélésre, a termés betakarításának és az őszi vetés hogyanjára és mikéntjére, valamint a károk felmérésére és a biztosított károk kifizettetésére irányul, gyakran elfeledkezünk arról, hogy az idei év nemcsak a mezőgazdasági termelés, de a mezőgazdasági finanszírozás szempontjából sem fog bevonulni a sikeres évek közé. A rossz finanszírozási helyzet okaiért azonban nem az idei, hanem a 2 évvel ezelőtti történésekhez kell visszanyúlnunk. Pénzügyi válság: mikor lesz vége?
utóbbiak azért, mivel a hosszú távú hazai devizahiteleket rövid távú nemzetközi forrásokkal finanszírozták, így amikor lejártak e nemzetközi források, kétségessé vált, hogy a bankok képesek lesznek-e új devizahiteleket kapni. A válságnak 2010-ben hivatalosan vége szakadt, hiszen az I. és a II. negyedévben is (kis mértékben)
1. ábra Nem pénzügyi vállalkozások forinthitelei (MNB)
2. ábra Nem pénzügyi vállalkozások devizahitelei (MNB)
A magyar mezőgazdaság finanszírozási nehézségeiért alapvetően okolható nemzetközi pénzügyi válság 2007 májusában kezdődött az USA-ban, és 2008 őszén érkezett meg az EU-ba. Magyarország a válság által leginkább érintett tagállamok csoportjába került, annak ellenére, hogy a hazai bankok gyakorlatilag érintetlenek voltak a válságot kirobbantó gyenge minőségű (subprime) jelzáloglevelek kereskedelmében. A hazai érintettségnek két fő oka volt: egyrészt a magyar állam súlyosan eladósodott és komoly költségvetési hiánnyal nézett szembe, másrészt a hazai
5
2010. december 3. ábra A magyar mezőgazdaság finanszírozása főbb szereplők szerint (MNB, FADN)
növekedett a magyar gazdaság, de a valóság más. A bankszféra állami megmentése a csődtől ugyan (látszólag) sikerrel járt, de helyébe az állam súlyos eladósodottsága lépett, és még mindig nem tudni, hogy a banki portfoliókban milyen veszélyes (értéktelen) papírok vannak. Így nem állt helyre a hitelezés, és elmondható, hogy Magyarországon már 2008 ősze óta, 2 éve tart a hitelszűkülés, és a nemzetközi hitelpiacokat nézve elmondhatjuk, hogy fel kell készülni a körülmények tartós megváltozására: amit eddig a válság egyik elemének tartottunk, például a banki hitelezés megszigorodását, az mostantól a normális üzletmenet részét képezi. El kell tehát felejtenünk a 2000-es évek viszonylagos hitelbőségét, amikor egy normális projekt esetében, ha nem az első, akkor a második vagy harmadik bank adta áldását a finanszírozásra. A jövőben csak a legjobb ügyfelek legjobb projektjei kaphatnak pénzt, ami komoly próba elé fogja állítani a hazai cégeket, különösen, ha fejleszteni, növekedni akarnak. Jól jelzi ezt a helyzetet a társas vállalkozások hitelállományának változása: sem a forint-, sem a devizahitelek állománya nem nőtt az elmúlt 1,5 évben. A devizahitelek hullámzása sem a hitelezési aktivitás változásának, hanem a forintárfolyam ingadozásának köszönhető. Ami a devizaértéket illeti, jól látszik, hogy nem volt
6
növekedés az elmúlt időszakban (1-2. ábra). A hazai mezőgazdaság finanszírozási struktúrája A magyar mezőgazdaság egyes szereplőire különbözőképpen hatott a pénzügyi válság, annak megfelelően, hogy milyen banki kapcsolatokkal rendelkeztek. Banki kapcsolatból pedig – éppen a hazai szereplők sokfélesége okán – sokféle volt. A hazai mezőgazdaságot összességében ugyanis nemcsak a bankok, hanem a lízingcégek, a fakto ringcégek, az integrátorok és a szállítók is finanszírozták. Ezen belül két kulcsszereplőt kell megemlítenünk:
a lízing- és faktoringcégek vagy banki forrásokat hiteleznek ki, vagy maguk is banki tulajdonban vannak, az integrátorok finanszírozását pedig fele részben a szállítók, fele részben a bankok végezték. Így az összes mezőgazdasági forrás több mint 60 %-át közvetve és közvetlenül a bankok adták, közel 30 % pedig a szállítóknak jutott (3. ábra). Ennek ellenére azonban a válság során érzékelhető volt a különbség a bankok, az integrátorok és a lízingcégek, valamint a szállítók között. Ez pedig sajátosan érintette a különböző cégtípusokat: míg a társas gazdaságok elég nagyok voltak ahhoz, hogy mind hosszú, mind rövid lejáratú hiteleket kapjanak a bankoktól, valamint a szállítókkal is kapcsolatba kerüljenek, addig az egyéni gazdaságok jellemzően nem tűntek hitelképesnek egy bank szemében sem. Ezáltal az egyéni gazdaságok külső finanszírozásában kulcsszerepet kaptak a lízingcégek (hos�szú távú beruházási hitelezés), míg a forgóeszközök finanszírozásában pedig az integrátorok és a takarékszövetkezetek. A hitelszerkezet alakulása a hazai mezőgazdaságban A finanszírozás és a méretkategóriák összefüggései Az egyéni és társas gazdaságokra nem csupán az volt jellemző, hogy eltérő finanszírozó szervezetekkel
4. ábra Egyéni és társas gazdaságok forrásszerkezete
5. ábra Eszközszerkezet az egyéni és társas gazdaságokban (FADN)
ugyanolyan likviditási válságba kerültek, mint nagyobb, idegen tőkére jobban ráutalt társaik. A finanszírozás szűkülésének nagysága a főbb tételek esetében Jól látható tehát, hogy a mezőgazdasági üzemek – legyenek bár kicsik és nagyok, lízingcég vagy bank által finanszírozottak, mindenképpen komoly nehézségekkel néztek szembe a pénzügyi válság hatására. Ha látni akarjuk, hogy az egész ágazatnak milyen forráskivonással kellett szembenéznie, érdemes tételenként megvizsgálni a finanszírozás változását. Kereskedelmi banki finanszírozás
álltak kapcsolatban, hanem az is, hogy igen eltérő volt a saját tőke aránya a finanszírozásban. Míg az egyéni gazdaságok alapvetően saját tőkével és tagi kölcsönnel finanszírozták üzemeiket, addig a társas vállalkozások jóval kisebb arányban támaszkodtak saját forrásokra, és sokkal nagyobb teret nyert az idegen tőke. Ez azonban csupán az átlagkép. Ha európai méretkategóriánként is megvizsgáljuk az adatokat, megváltozik a kép. Egy üzem finanszírozását nem az határozza meg, hogy milyen a társasági formája – egyéni vagy társas gazdaság-e –, hanem az, hogy mekkora a mérete. Minél nagyobb egy gazdaság, annál inkább igényli és képes bevonni a külső finanszírozást, függetlenül a gazdaság jogi kategóriájától.
krízis hatására. Ennek legfontosabb oka az eszközszerkezet struktúrája. Amint a 4. ábra is mutatja, hiába nagy az egyéni gazdaságok saját tőkéje, ennek zöme ingatlanban, mégpedig saját tulajdonú földekben fekszik, amelyek – mivel a hazai földjelzáloghitel-piac gyakorlatilag nem működik – nem jelentettek olyan tartalékot, amelyet a válság hatására mobilizálni lehetett volna (5. ábra). Így a kisebb gazdaságok
A legnagyobb, az egész mezőgazdaság szempontjából közel 40 %-os súllyal szereplő kereskedelmi banki hitelezésben a válság kezdete óta 30 milliárd forintos, 9 %-os csökkenés következett be. Ez a csökkenés a devizahitelezés stagnálása és a forinthitelezés csökkenése mellett zajlott le (6. ábra). A lehangoló képen belül egy üde színfolt akadt: a takarékszövetkezeti hitelezés. A takarékszövetkezetek súlya ugyanis 2005-től 2010-ig 8-ról 15 %-ra nőtt a mezőgazdasági tár-
6. ábra Mezőgazdasági társas vállalkozások kereskedelmi banki hitelezése (MNB)
Az egyéni és társas gazdaságok eszközszerkezete és ennek hatása a likviditásra Az egyéni gazdaságok között fellelhető kisebb üzemek finanszírozásában nagyobb szerepet játszó, nagyobb arányú saját tőke azonban nem jelentett garanciát arra, hogy a kisebb gazdaságok ne kerüljenek finanszírozási válságba a pénzügyi
7
2010. december 7. ábra Lízingcégek hitel- és lízingállománya forintban (Lízingszövetség)
jól jelzi, hogy a kistermelők egyre kevésbé képesek beruházni, különösen az állami beruházási támogatások várható kifutásával. Szállítói és integrátori hitelezés
8. ábra Lízingcégek hitel- és lízingállománya euróban (Lízingszövetség)
sas vállalkozások körében, ami jól jelzi e magyar tulajdonú hitelintézmények elkötelezettségét a mezőgazdaság iránt, valamint, hogy míg a külföldi tulajdonú hazai bankok nem bővelkednek a forrásokban, addig a takarékszövetkezetek – köszönhetően annak, hogy betétállományuknak eddig csupán a felét hitelezték ki – rendelkeznek tartalékforrásokkal, amelyek által növelhetik finanszírozási aktivitásukat. Nem ilyen kedvező a helyzet a másik tisztán magyar tulajdonú szegmens, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank esetében: míg a bank portfoliója 14 %-kal nőtt az elmúlt évben, addig a mezőgazdaság súlya 2 %-ponttal 12-ről 10 %-ra csökkent. Ez a tendencia ked-
8
vezőtlen, hiszen a mezőgazdaságban is komoly forráshiány van, fontos állami feladat lenne tehát a mezőgazdasághoz jobban alkalmazkodó konstrukciók elindítása. Lízing finanszírozás Az elsősorban a kisvállalkozások beruházásait (jellemzően devizában) finanszírozó lízingcégek adatait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy forintban ugyan csak 4, de euróban 9 %-kal csökkent a teljes hitel- és lízingállomány (7-8. ábra), ami jól jelzi, hogy nagyságrendileg hasonló visszaesést kellett elkönyvelnie ezen cégeknek, mint a bankoknak. Az új szerződések állománya pedig drasztikusan esett, ami
A szállítók–inputanyag-gyártók esetében jellemzően a pénzügyi válság kitörése után sem volt problémás a finanszírozás, ennek oka a zömében külföldi háttér volt, hiszen olyan, jól jövedelmező multinacionális gyártókról volt szó, amelyek akár saját jövedelmükből is képesek voltak finanszírozni növekedésüket. E cégek magyar leányvállalatai jellemzően növelték szállítói hitelállományukat a megbízható partnerek felé, de összességében nem nőtt a szállítói állomány. Ennek oka a súlyos válságba került cégek felé meglevő kitettség csökkentése és az inputanyagok iránti kereslet csökkenése volt. Az integrátorok esetében a kisintegrátorok komoly finanszírozási nehézségekkel néztek szembe, így sokan befejezték a tevékenységüket, ezzel párhuzamosan a nagy szereplők némelyike is kénytelen volt visszafogni a hitelezést a finanszírozási problémák miatt. Így elmondható, hogy mindkét szegmensben stagnáló, illetve csökkenő volt a finanszírozás. A hitelszűkülés rövid távú hatásai a mezőgazdaságra A hitelszűkülésre a mezőgazdasági termelők különbözőképp reagáltak. A forgóeszköz-finanszírozás csökkenésére adott egyik legjellemzőbb reakció a forgóeszköz-vásárlások csökkentése volt, magyarul a gazdák kevesebb műtrágyát, növényvédő szert és egyéb inputanyagot vettek. Így összességében 2007-hez képest összesen 27 %-kal kevesebb műtrágya került kiszórásra 2009-ben, míg a növényvédő szerből 8 %-kal kevesebb fogyott 2009-ben, mint 2008-ban. A beruházások esetében a várt csökkenés helyett 2009-ben stagnálás (egyéni), illetve növekedés (társas) volt tapasztalható. Ennek oka a hazai beruházások támogatásfüg-
9. ábra Egyéni és társas vállalkozások eredménye (FADN)
gése és a termelők ebből fakadó beruházási kényszere volt: hiába nem tervezett ilyen likviditási helyzetben a termelő beruházást, ha nem akarta elveszíteni a pályázaton megnyert pénzt, nem volt más választása. Bár a beruházások esetében a termelők akaratuk ellenére sem tudtak takarékosak lenni, annál inkább meglátszott a finanszírozás hiánya a lejárt követelések és kötelezettségek állományán, ugyanis a kötelezettségek esetében 45 %-os, míg a követelések esetében 71 %-os növekedés volt tapasztalható a társas vállalkozások esetében 2009-ben. A finanszírozás elapadásának hatására mind az egyéni, mind a társas gazdaságok esetében minden méretkategóriánál csökkent az eladósodottság. Ez azonban nem egy akaratlagos, termelők által kívánt folyamat volt, hanem egy kényszerből fakadó változás, ahol az idegen tőkét nem a saját tőke váltotta fel, hanem ennyivel csökkent az üzem tőkéje, mely által csökkentek az eszközök, és ezzel az eredményes gazdálkodás esélyei is. A válság igazán az eredmények vonatkozásában mutatta meg hatását: 2009-ben 33 %-os eredménycsökkenés volt tapasztalható az egyéni, 66 %-os csökkenés pedig a társas gazdaságok esetében. Ez azt jelenti, hogy a hazai termelők igen komoly árat fizettek likviditásuk fenntartása érdekében, és kénytelenek voltak olyan üzletekbe is belemenni, amelyek nyilvánvalóan nem voltak kedvezőek számukra – azonban a pénz előteremtése mindennél (még az eredménynél) is fontosabbá vált (9. ábra).
A hitelszűkülés középtávú hatásai a mezőgazdaságra A hitelszűkítés középtávú hatásai közül több a rövid távú hatások erősödésével áll kapcsolatban. Mivel a termelők nem jutnak elegendő forráshoz, ezért kénytelenek lesznek extenzifikálni a gazdálkodásukat. Ennek megfelelően – források híján – várhatóan kevesebb inputanyagot fognak felhasználni. Elmaradnak a szükséges beruházások, fejlesztések. A forráshiány nyilvánvalóan azon ágazatokat fogja súlyosabban érinteni, amelyeknek nagyobb a tőkeigénye. Így várhatóan visszafejlődik a zöldség-gyümölcs szektor, az ültetvényes gazdálkodás, csökkenni fog az öntözött területek nagysága. Leépül az állattenyésztés, hiszen leggyorsabban éppen az állatok eladásával lehet pénzhez jutni. Ennek nyomán viszont csökkenni fog a foglalkoztatotti létszám, hiszen az előbb említett ágazatoknak jóval nagyobb a munkaerőigénye, mint az extenzívebb szántóföldi növénytermesztésnek. Mivel az extenzifikáció várhatóan a jelenlegivel azonos struktúrában, kényszerűen fog lezajlani, és nem tudatos termelői döntés nyomán (amely a teljes termelési struktúra átalakításával jár, és esélyt ad az alacsonyabb inputok melletti jövedelmező gazdálkodásra – pl. biotermesztés), ezért várhatóan romlani fognak a terméshozamok, fokozódni fog a termésingadozás, ezáltal romlik a hazai termelők versenyképessége. A beruházások elmaradása nyomán pedig az eddigi, az EU-15-ök szintjéhez történő felzárkózást ismét a lemaradás és a hanyatlás válthatja fel.
Nem számíthatunk a helyzet javulására Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy fel kell készülni a tartós hitelszűkülésre – hazai és nemzetközi tényezők egyaránt ezt valószínűsítik. Számítanunk kell rá, mivel a mezőgazdaság különböző szereplői eltérő finanszírozási csatornákat használnak, így a hitelszűkítés eltérő módon érinti őket. Így lesznek a válságnak nyertesei, de vesztesekre is lehet számítani. Kijelenthető, hogy bár a különböző üzemek eltérő módon reagálnak a hitelszűkülésre – általános lesz az idegen tőke arányának csökkenése – egy olyan ágazatban, amely tartósan küzd az alultőkésítettséggel. Ez a mezőgazdasági tőkehiány pedig akár már középtávon megakaszthatja a vállalkozások továbbfejlődését, csökkentheti eredménytermelő képességüket, ezzel a mezőgazdaság eltartó képességét is, hacsak a hazai hitelintézmények vissza nem fordítják ezeket a kedvezőtlen folyamatokat. A cikk a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon (2010) a „Kihívások és válaszok a magyar agráriumban” c. konferencián elhangzott előadás írásos változata. n
FELHÍVÁS AGRÁRMÉRNÖKÖKNEK, akik 1961-ben szereztek diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán.
2011 júniusában lesz esedékes az Arany Diploma átadása azok részére, akik ezt külön kérik április 30-ig az egyetemtől. A kérelemhez csatolni kell a szakmai életrajzot (max. 1 old.) és a diploma másolatát. A részletekről a Szent István Egyetem Dékáni Hivatalában, vagy Gärtnerné Bánfalvi Ágotánál
(e-mail:
[email protected], tel: 06/ 1-214-9025) lehet érdeklődni.
9
