ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
37/2002. (XI. 30.)1 RENDELETE2 A DUNAI ÁRHULLÁM OKOZTA KÁROK KÁRENYHÍTÉSÉRŐL A 45/2002. (XII. 31.)3 ÉS A 38/2006. (VI. 30.)4 RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 45.§ (3) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: A dunai árhullám okozta károk kárenyhítése 1. §5 (1) Az önkormányzat közigazgatási területén, a dunai árhullám miatt a lakóépületekben keletkezett építménykárok kárenyhítésére egyszeri, vissza nem térítenő támogatást biztosít (a továbbiakban: támogatás). (2) A támogatás célja az árvíz miatt rendkívüli élethelyzetbe került személyek lakhatásának megoldása. (3) A támogatás a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóépületekre terjed ki az alábbi feltételek fennállása esetén: a) a kár a dunai árvízzel összefüggésben keletkezett, b) az ingatlant a tulajdonos a káresemény idején életvitelszerűen lakta, c) a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, illetve ezek hiányában - az I. fokú építési hatóság vélelme alapján – igazolható, hogy az ingatlan építése és használatba vétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak, d) a károsodott ingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban ekként nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, e) a kár más módon nem térül meg. A tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási alappal (továbbiakban: WMA) érvényes szerződése.” (4) A támogatás kiterjedhet azokra a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanra (üdülő, nyaraló), amelyben a tulajdonosa a káreseményt megelőzően is kizárólagos jelleggel – igazoltan – lakott, és megfelel továbbá a (3) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt feltételeknek. (5) A támogatás nem terjedhet ki: a) a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a nem lakás céljára szolgáló építményre, b) a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiségre, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (különösen: garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület), c) magántulajdonban lévő, lakáscélú, de életvitelszerűen nem lakott ingatlanra, d) magántulajdonban lévő, lakáscélú, de bérlakásként hasznosított ingatlanra, 1
Elfogadva: 2002. november 27. A 37/2002. (XI. 30.) rendeletet hatályon kívül helyezte: 46/2010. (IX. 8.) rendelet. Hatálytalan: 2010. szeptember 9-étől 3 Elfogadva: 2002. december 18. 4 Elfogadva: 2006. június 30. Alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket lásd még e rendelet 5. § 5 Módosította: 38/2006. (VI. 30.) Ör. 1. § 2
e) lakáscélú, de nem magántulajdonban lévő ingatlanra. 2. §1 (1) A támogatás pénzügyi alapja a Kormány által nyújtott támogatás keretösszege. (2) A támogatás mértéke a) más módon történt kárrendezés hiányában a helyreállítási költség 100 %-ig, b) más módon történt kárrendezés esetén a helyreállítási költség 100 %-ra történő kiegészítéséig terjedhet. (3) Más módon történő kárrendezésnek minősül a biztosító, illetve a WMA általi kárrendezés, illetve az önkormányzat által – a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 13.) rendelete alapján nyújtott – gyorssegély. 3. §2 (1) A kárbejelentés a káresemény bekövetkezését számított 30. napig nyújtható be a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, az erre a célra rendszeresített adatlapon (1. sz. melléklet). A határidő elmulasztása jogvesztő. (2) A kárbejelentés módját és konkrét határidejét a polgármester a helyi média útján haladéktalanul közzéteszi. (3) A kárbejelentésre a tulajdonos (használó, haszonélevező) jogosult, indokolt esetben a kárbejelentés történhet hivatalból is. (4) A bejelentett károkról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A kárbejelentés lezárását követően a polgármester 3 munkanapon belül a kárbejelentés összesített adatait megküldi a Fővárosi Helyreállítási és Újjáépítési Bizottságnak, illetve a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságnak, egyúttal kezdeményezi helyi újjáépítési biztos kinevezését. (5) A kárbejelentésre a polgármester szükség szerint, de legalább három fős kárfelmérő munkacsoportot hoz létre, amelynek vezetője a helyi újjáépítési biztos. (6) A munkacsoport a kárfelmérés keretében ellenőrzi a kárbejelentési adatok valóságtartalmát, kárbecslést, illetve újjáépítési (helyreállítási, kivitelezési) költségbecslést végez. A kárfelmérést az erre a célra rendszeresített adatlapon (2. sz. melléklet) dokumentálja. (7) A támogatásról és annak összegéről a Polgármesteri Hivatal előterjesztése alapján a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt (I. fok). A bizottság határozata ellen a benyújtott fellebbezés elbírálása a Képviselő-testület hatásköre (II. fok). (8) A támogatás megállapításánál figyelembe kell venni: a) a Kormány által az önkormányzatnak nyújtott keretösszeg nagyságát, b) a károsultak egyedi szociális helyzetét, rászorultságát, c) a kárfelmérés során megállapított és elismert kár összegét. (9) A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe veendő szempontok: a) a támogatás a károsodott lakóingatlanok helyreállítását szolgálja, a természeti csapást megelőző műszaki tartalomnak és fomfortfokozatnak megfelelően; b) használt lakóingatlan vásárlására, vagy új lakóingatlan építésére kizárólag abban az esetben nyújtható támogatás, ha a károsodott ingatlan megsemmisült vagy igazoltan – statikai vagy árvízvédelmi okok miatt – nem lehet helyreállítani. Ilyen esetekben az olcsóbb és gyorsabb megoldást nyújtó lakásvásárlást kell előnyben részesíteni; c) új lakás építése esetén a támogatás a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben rögzített méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó nagyságú lakás vásárlásához adható, d) biztosítási kártérítésben vagy kedvezményes kamatozású hitelben részesülők támogatást csak akkor kaphatnak, ha azon személyek lakhatása, akik ilyen lehetőséggel nem rendelkeznek már támogatással biztosított, és az egyéb támogatási formák már kimerültek. 1 2
Módosította: 38/2006. (VI. 30.) Ör. 2. § Módosította: 38/2006. (VI. 30.) Ör. 3 §
2
e) biztosítással nem rendelkező, illetve WMA-hoz nem csatlakozott károsult akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanára – legalább 10 évre – árvíz okozta károkra is érvényes értékkövető biztosítási szerződést köt, vagy csatlakozik a WMA-hoz; f) nem adható támogatás, ha a károsultnak, vagy a vele együtt élő személynek a megsemmisült vagy gazdaságosan helyre nem állítható ingatlanon túl beköltözhető lakástulajdona, állandó használati joga van. Erről a tényről a károsult nyilatkozni köteles. (10) A támogatottnak a támogatás összegével el kell számolnia a) helyreállítási, felújítási munkálatok esetén – a károsult nevére kiállított, részletes számlák becsatolásával – az összeg átutalásától számított 90 napon belül; b) lakásvásárlás esetén – ügyvéd/közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződés egy példányának benyújtásával – az adásvételi szerződés aláírását követő 8 napon belül, de legkésőbb a támogatásról hozott döntést követő 120 napon belül. (11) A támogatottnak a támogatást egy összegben – a mindenkori jegybanki kamattal együtt – vissza kell fizetnie, amennyiben a) a támogatást nem a megállapodásban meghatározott célra használta fel, vagy b) a támogatáshoz jogszabály megsértésével, különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok, tények elhallgatásával az önkormányzatot félrevezetve jutott hozzá. (12) A támogatottnak egy összegben kell visszafizetnie a) a támogatás számlával nem igazolt részét, ha a támogatás teljes összegével részletes számlák alapján nem tud elszámolni, vagy b) a támogatás időarányos részét, ha a (9) bekezdés e) pontjában foglaltak teljesítésére nem kerül sor, vagy 10 éven belül a magánszemély felmondásából, vagy a díj nem fizetéséből szűnik meg a szerződés. (13) A Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság határozata alapján az Önkormányzat a támogatottal megállapodást köt a támogatás felhasználásáról és a kifizetés módjáról. A megállapodásban rögzíteni kell: a) hogy a támogatás a magánszemély tulajdonában lévő lakóépületben, a dunai árvíz következtében bekövetkezett károk enyhítésének részleges fedezetéül szolgál, b) a támogatás összegét, kifizetésének időpontját és módját, c) a támogatás felhasználásának célját (megrongálódott lakás helyreállítása, vagy új lakás építése, vagy használt lakás vásárlása), d) hogy a károsult a tulajdonában lévő lakóépületet ért árvízkárokkal kapcsolatban az önkormányzat felé további kárigényt nem támaszt, e) biztosítással nem rendelkező, illetve WMA-hoz nem csatlakozott károsult vállalását, hogy a helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanára – legalább 10 évre – árvíz okozta károkra is érvényes értékkövető biztosítási szerződést köt, vagy csatlakozik a WMA-hoz, f) a támogatás rendeltetésszerű felhasználását igazoló iratokat, dokumentumokat, a támogatás elszámolásának módját, g) a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit, h) az építési hatóság ellenőrzési jogosultságára vonatkozó kikötést. (14) A megállapodást a Polgármesteri Hivatal a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság határozata alapján készíti elő, és azt a Polgármester írja alá. (15) A támogatás összegét az önkormányzat a) helyreállítás, felújítás esetén a támogatottnak utalja át a megállapodás aláírását követő 5 napon belül, b) lakásvásárlás esetén az eladó részére utalja át a lakásvásárlásra vonatkozó adásvételi szerződésben meghatározott időpontban. (16) A támogatott maga gondoskodik a helyreállításról, szoros elszámolási kötelezettség mellett. Amennyiben a megsemmisült, illetve nem helyreállítható ingatlan tulajdonosa lakás
3
vásárlásáról dönt, általában a korábbi ingatlan bontásának költsége a károsultat terheli, de az ingatlan az önkormányzat tulajdonába kerül. Az önkormányzat és a károsult ettől eltérően is megállapodhat. A lakás vásárlásának nem feltétele, hogy a károsult a kerületben vásároljon lakást. (17) A károsult ingatlanok helyreállítása során – amennyiben a munkára nincs számlaképes vállalkozó – más magánszemély csak díjazás ellenében segít, e munkadíjat csak akkor lehet elszámolni, ha az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény előírásai szerint törént a munkavégzés. (18) A támogatottakról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, melynek tartalmaznia kell: a) a támogatott nevét, b) a károsodott ingatlan címét, c) a támogatás célját (lakásvásárlás esetén a vásárolt ingatlan címét is), d) a támogatást megállapító határozat számát, e) a támogatás összegét, f) helyreállítás, felújítás esetén a befejezést igazoló műszaki ellenőrzés időpontját, g) lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés időpontját, h) az elszámolás időpontját. 4. § Jelen rendelet 2002. november 30-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
Sárádi Kálmánné dr. jegyző
Tarlós István polgármester
4
37/2002. (XI. 30.) Ör. 1. sz. melléklet1
1
módosította: 38/2006. (VI. 30.) Ör. 4. §
5
37/2002. (XI. 30.) Ör. 2. sz. melléklet1
1
Módosította: 38/2006. (VI. 30.) Ör. 4. §
6