A dunai hajózás biztonságáért A folyami információs szolgáltatások olyan harmonizált információs szolgáltatások, amelyek a belvízi hajózás forgalom- és közlekedésirányítását támogatják, beleértve – ha technikailag megvalósítható – a más közlekedési módokhoz való kapcsolódást. A RIS olyan szolgáltatásokat foglal magában, mint a hajóutakra vonatkozó információk, forgalmi információk, forgalomirányítás, kárenyhítési támogatás, információk a közlekedésirányításhoz, statisztikai és vámügyi szolgáltatások, valamint hajóútdíjak és kikötői illetékek. A folyami információs szolgáltatások hozzájárulnak 1. a hajózás biztonságának növeléséhez a folyókon és a kikötőkben, 2. a hajózás hatékonyságának növeléséhez, 3. a vízi utak jobb kihasználásához a folyókról küldött információk segítségével, 4. a környezet védelméhez és a hatékony katasztrófa megelőzéshez a közlekedési és szállítási adatok felhasználásával. Európában a 2005/44/EK irányelv szabályozza a folyami információs szolgáltatásokat: ez kötelező érvénnyel határozza meg az adatközlés tartalmát, a RIS felszereltséget és a további RIS alkalmazások minimum szintjét. A direktíva Európára egységesen érvényes jogi kereteket jelöl ki a RIS koncepció összehangolt alkalmazására, és biztosítja a meglévő és a továbbiakban még fejlődő RIS rendszerek kompatibilitását, interoperabilitását Európa-szerte. Az európai közlekedési miniszterek 2006 júniusában arról állapodtak meg, hogy a megfelelő infrastruktúra kiépítése érdekében az országok fejlesztik a többfunkciós hálózatot és a belvízi úthálózatban alkalmazzák a RIS-t. A megállapodás szerint a tagországok ösztönzik a belvízi szállítás kiterjesztését és azokat az infrastruktúra-projekteket, amelyek kivitelezhető vízi szállítási szolgáltatásokat nyújtanak, ideértve a határokon átnyúló, a tagországokat összekapcsoló projekteket is. Ez alátámasztja – a vízi utak fizikai infrastruktúrája kiépítésének szükségessége mellett – az intelligens infrastruktúra (INFO structure) megteremtésének igényét. A RIS alkalmazása friss és pontos információkat, a teljes hajózási forgalom áttekinthetőségét kínálja a hajózóknak. Ezáltal megalapozott navigációs döntések születhetnek, minek következtében csökkenthető a balesetek, vészhelyzetek száma. A hajóskapitányok hagyományosan a radarképre és a hajóforgalmi szolgálat (VTS - vessel traffic service) szóbeli közléseire hagyatkozhatnak navigációs döntéseik meghozatalakor. A RIS alkalmazások forradalmian átírják ezt a képet: a hajók up-to-date elektronikus térképek segítségével pontos adatokat kapnak a közelben levő más hajók helyzetéről, a hajózási útvonal aktuális adatairól, vízállásról, időjárási feltételekről. A RIS továbbá megteremti a veszélyes áruk szállításának részletes monitorozását, ez segít a hajózási baleset megelőzésben. Mindezek az adatok támogatják a hajózás biztonságát. A RIS alkalmazások által megnyíló további lehetőségek, mint az automatikusan és hatékonyabban végzett vámvizsgálat és biztonsági ellenőrzések is hozzájárulnak a belvízi hajózás biztonságához. A veszélyes áruk monitorozása baleset, esetleges környezeti vészhelyzet esetén módot ad az azonnali, hatékony intézkedésekre. A hajózási forgalom valamennyi adatát tárolja az
adatbázis: ez segítséget jelent a balesetek rekonstruálásában, az okok utólagos elemzésében. Összességében tehát az elektronikus adatkommunikáció és nyilvántartás a belvízi hajózás tekintetében környezetvédő hatással bír. A RIS implementációja tehát nagyobb biztonságot teremt a belvízi hajózásban, csökkenti a hajózási vállalatok baleseti költségeit, valamint a balesetek okozta külső költségeket. Ez lefordítható a biztosítók által kifizetett összegek és ezáltal, a biztosítási díjak csökkenésére, ami a tkm-alapú készenléti (stand-by) költség további csökkenését eredményezi. A folyami információs szolgáltatások egyik fő feladata és jelentősége, hogy real time adatokkal rendelkezik a vízi közlekedés biztonságát és az útvonal tervezhetőségét befolyásoló körülmények szempontjából. Az adatok egy része közérdekű és közcélú (például vízállás és gázló információk), egy része viszont üzleti titkot képez (például az úszólétesítmény aktuális pozíciója). A PannonRIS portálon ennek megfelelően a nyilvános adatok autentikáció és autorizáció nélkül érhetőek el, ám például a Hajókövető alkalmazás csak a megfelelő felhasználónév és jelszó megadása után használható. Itt az alapelv, hogy az egyes hajósgazdák csak a saját tulajdonukban és/vagy üzemletetésükben lévő úszólétesítmények adatait érhetik el, másét nem. A monitorozást végző állami szervezetek pedig áttekintő képet kapnak a Duna magyarországi szakaszán közlekedő hajókról. Fontos megjegyezni, hogy az IRIS Europe projektek folyamán az egyes érintett országok szakértői meghatároztak egy olyan jogosultsági mátrixot, amely a RIS információkból mező szinten meghatározza, hogy mely szervezetek, milyen esetben, milyen információkhoz juthatnak hozzá a nemzetközi RIS adatkommunikáció során. Összefoglalóan elmondható, hogy a PannonRIS rendszer fejlesztése, működtetése és üzemeltetése a fentiek ismeretében is európai szintű jó példa, best practice. A RIS eszközök és szolgáltatások természetesen nem helyettesítenek hajózóúti paramétereket, lehetőségeket, de már napjainkban is jelentős mértékben hozzájárulnak a vízi közlekedés biztonságához és a természetes környezet védelméhez. A vízi közlekedés a leginkább környezetbarát, illetve az egyik leginkább biztonságos közlekedési, szállítási mód. Az RSOE által üzemeltetett NKH Hajózási Diszpécserszolgálat minden hónap ötödik napjáig összefoglaló jelentést készít a megelőző havi hajózási eseményekről, rádióforgalmazásról, a magyar Duna-szakaszon bejelentett veszélyes áru fuvarozásról, a RIS infrastruktúra pedig számos egyéb adatot rögzít. A közlekedésért felelős tárca, illetve a Hatóság vezetői ezen információk alapján mutathatják be a vízi közlekedés legfőbb statisztikai és szakmai jellemzőit, kiemelhetik azokat a jellemző eseményeket, amelyek a Dunán történnek, és amelyeknek döntő többsége szerencsére nem okoz környezetszennyezést és személyi sérülést. A diszpécserek közreműködésével az elmúlt években több olyan esetben nyújtott életmentő információt a RIS rendszer, amelyben a pontos pozíciónak és a hatékony kommunikációnak köszönhetően a hajó személyzetének, a vízi-rendészet és a mentőszolgálat szakembereinek összehangolt munkájának köszönhetően az érintett utas vagy a személyzet tagja a lehető legrövidebb időn belül orvosi segítséget kapott. Számos esetben érkezik továbbá olyan bejelentés, amely vízbe esett személyről szól, és így a diszpécser értesítheti a vízi-rendészet, illetve a mentő csoportokat és figyelmeztetheti az adott körzetben közlekedő hajókat.
Fogalom-meghatározás EU szinten A folyami információs szolgáltatások (River Information Services – továbbiakban RIS) „olyan harmonizált információs szolgáltatások, amelyek a belvízi hajózás forgalom- és közlekedésirányítását támogatják, beleértve – ha technikailag megvalósítható – a más közlekedési módokhoz való kapcsolódást. A RIS olyan szolgáltatásokat foglal magában, mint a hajóutakra vonatkozó információk, forgalmi információk, forgalomirányítás, kárenyhítési támogatás, információk a közlekedésirányításhoz, statisztikai és vámügyi szolgáltatások, valamint hajóútdíjak és kikötői illetékek”. Magyarországi jogszabályi és szervezeti környezet A Nemzeti Közlekedési Hatóság immár több éve sikeresen működteti a Magyarországi Folyami Információs Szolgáltatásokat a Duna magyarországi szakaszán a PannonRIS névvel fémjelzett rendszerben. Az NKH számára a működtetői kötelezettséget a 219/2007 (VIII.15.) Korm. rendelet írja elő. A magyarországi RIS infrastruktúra helyzete A PannonRIS rendszer stratégiailag fontos elemei a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Közlekedési Hatóság vagyonkezelésében vannak. Ebbe a rendszerbe tartozik bele a rendszer alapját képező mikrohullámú gerincvezeték, a parti AIS (hajóazonosító és nyomon
követő
rendszer),
a
10-es,
16-os,
22-es
hajózási
rádiócsatornák
parti
infrastruktúrája, az ezekhez kapcsolódó tartozékok (antennarendszerek, kábelek stb.), 150 darab fedélzeti Inland AIS készülék. Hazai fejlesztési lehetőségek Magyarországon a közlekedéspolitika kiemelt figyelmet fordít a folyami információs szolgáltatásokra, amely – különösen az igen magas színvonalú hazai víziút-fenntartási, kitűzési tevékenységgel együttműködve – kulcsszerepet játszhat a vízi szállítás gazdasági folyamatokba történő fokozott integrálásában. Konklúzió A folyami információs szolgáltatások egyik fő feladata és jelentősége, hogy real time adatokkal rendelkezik a vízi közlekedés biztonságát és az útvonal tervezhetőségét befolyásoló körülmények szempontjából. Az adatok egy része közérdekű és közcélú (például vízállás és gázló információk), egy része viszont üzleti titkot képez (például az úszólétesítmény aktuális pozíciója). A PannonRIS portálon ennek megfelelően a nyilvános adatok autentikáció és autorizáció nélkül érhetőek el, ám például a Hajókövető alkalmazás csak a megfelelő felhasználónév és jelszó megadása után használható. Itt az alapelv, hogy az egyes hajósgazdák csak a saját tulajdonukban és/vagy üzemletetésükben lévő
3
úszólétesítmények adatait érhetik el, másét nem. A monitorozást végző állami szervezetek pedig áttekintő képet kapnak a Duna magyarországi szakaszán közlekedő hajókról. Fontos megjegyezni, hogy az IRIS Europe projektek folyamán az egyes érintett országok szakértői meghatároztak egy olyan jogosultsági mátrixot, amely a RIS információkból mező szinten meghatározza, hogy mely szervezetek, milyen esetben, milyen információkhoz juthatnak hozzá a nemzetközi RIS adatkommunikáció során. A
RIS
eszközök
és
szolgáltatások
természetesen
nem
helyettesítenek
hajózóúti
paramétereket, lehetőségeket, de már napjainkban is jelentős mértékben hozzájárulnak a vízi közlekedés biztonságához és a természetes környezet védelméhez, illetve a NAIADES akcióprogramban és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célhoz, miszerint a belvízi szállítás áruszállítási munkamegosztásban elfoglalt helyét a gazdaságilag optimálisra szükséges emelni.
4
A folyami információs szolgáltatások (RIS) a víziközlekedésben résztvevő magán- és közszereplők közötti információáramlást segítő intézmények. Az adatok az információs és kommunikációs technológiák (ICT) felhasználásával jutnak el az érdekelt felekhez. Az információkat különböző célokra és módokon használják a közlekedésben és a szállítmányozási területen. Az Európai Bizottság a RIS rendszerek céljait a következő négy pontban foglalta össze: 1. A hajózás biztonságának növelése a folyókon és a kikötőkben. A RIS rendszerek felhasználásával felül kell vizsgálni a meglévő szabályozásokat a biztonság és megbízhatóság javításának érdekében. A rendszer információkat kell, hogy szolgáltasson helyi, illetve regionális szinten a biztonság monitorozásához, azonnali és hosszabb távú döntéseket kell támogatnia. 2. A hajózás hatékonyságának növelése. A RIS hozzá tud járulni az erőforrások optimális felhasználásának tervezéséhez és menedzseléséhez, hiszen pontos információkat szolgáltat a szállítási lánc résztvevőinek hajókról, hidakról, gátakról, terminálokról és kikötőkről. 3. A vízi utak jobb kihasználása a folyókról küldött információk segítségével. 4. Környezetvédelem és hatékony katasztrófa megelőzés a közlekedési és szállítási adatok felhasználásával.
Ezeknek az egész Európára nézve egységes követelményeknek és céloknak csak egy összehangolt, informatikával támogatott rendszer tud megfelelni. Ezzel párhuzamosan alapkövetelmény a jól felkészített és folyamatos képzés alatt álló személyzet is. Az ICT által teremtett lehetőségek természetesen pontosan szabályozott folyamatokat, hatás- és feladatköröket, adatvédelmi előírásokat és számos más jogszabályban rögzített feltételt igényelnek, hiszen az információk forrásai, címzettjei és más felhasználói magyar és nemzetközi szinten is rendkívül szerteágazóak. A RIS fejlesztése szempontjából elmondható, hogy Európában számos országban a különböző programokban végrehajtott projektek jelentik szinte az egyetlen lehetőséget a RIS irányelvben foglaltak megvalósítására. Ezek a projektek általában több ország részvételével valósulnak meg, de természetesen egyes országokban lehetőség van „pusztán” nemzeti projekt megtervezésére és megvalósítására. Az alábbi a RIS megvalósításának és fejlesztésének „össz-európai” folyamatát szemlélteti.
5
1. ábra: Nemzetközi RIS megvalósítási folyamat (forrás: via donau)
Az alábbiakban olyan projektek kerülnek röviden ismertetésre, amelyeknek vagy fő témája a RIS alakítása vagy jelentős mélységben foglalkoznak a RIS használatával, alkalmazásával. IRIS Europe II A korábbi RIS projektek (például IRIS Europe) és/vagy kezdeményezések során már megfogalmazódott az igény a kulcsfontosságú RIS technológiák, szolgáltatások és eszközök tökéletesítésére és fejlesztésére, új, harmonizált RIS szolgáltatások különösen közlekedés irányítási és biztonsági szolgáltatások bevezetésére, a technikai specifikációk napra készen tartására és módosítására. •
Az IRIS Europe projekt számos olyan nyitott kérdést azonosított, melyeket európai szinten kell megválaszolni. Ezek közé tartozik a RIS szolgáltatások paramétereinek meghatározása, mely feltétlenül szükséges a logisztikai RIS felhasználóknak nyújtandó szolgáltatások kialakításához.
•
A
RIS
szakértői
csoportok
felelősek
a
RIS
kulcsfontosságú
technológiái
szabványainak fenntartásáért. Számos szakértői csoport készített javaslatokat a technológiák javítására, melyek technikai és működési megvalósíthatóságát próbatelepítéseken keresztül kell tesztelni. •
Az IRIS Master Plan olyan technikai, szervezeti, jogi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, melyek a RIS harmonizált európai bevezetéséhez szükségesek.
Egy széleskörű, számos tagállamot és együttműködő partnert tömörítő európai konzorcium jött létre abból a célból, hogy a fent említett igényeket kielégítse, a kérdésekre választ adjon, illetve támogassa a RIS szolgáltatókat, közlekedési és szállítási szervezeteket, hatóságokat RIS szolgáltatásaik fejlesztésében (különösen a logisztikai RIS felhasználókat érintő szolgáltatásaikat) egy közös európai szintű projekt keretében. 6
A project fő céljai a következőek: •
A nemzeti és nemzetközi adatcsere tovább fejlesztése, tesztelése és ezáltal szolgáltatások nyújtása különösen logisztikai felhasználók részére.
•
RIS technológiákat és szolgáltatásokat érintő európai követelmények módosításához való hozzájárulás, és később ezen követelmények bevezetése.
•
RIS szolgáltatások és technológiák szabványosításában való részvétel.
•
Új RIS technológiák és szolgáltatások teszt bevezetése.
•
Megvalósíthatósági tanulmányok készítése esetleges jövőbeni RIS szolgáltatásokról.
Az IRIS Europe II. szervezeti felépítése az IRIS Europe projekt jól bevált felépítésén alapul. A struktúra fő elemei között szerepel egy Felügyelő Bizottság (Steering Committee), mely stratégiai szinten felügyeli a projektet, egy Management Team, mely a projekt taktikai ellenőrzéséért felelős, nemzeti koordinátorok, akik egy adott országban zajló tevékenységek koordinációjáért felelnek, valamint nemzetközi munkacsoportok, akik a projekttel kapcsolatos működési és technikai kérdések tisztázásáért felelősek. Konklúzió: Összességében elmondható, hogy az IRIS Europe II az IRIS Europe TEN-T projekt jól működő platformjára támaszkodik, hogy megvalósítsa a fent említett tevékenységeket, jelentős
lépést
téve
ezáltal
egy
harmonizált
és
európai
szinten
működő
RIS
megvalósulásáért. A projekt legfontosabb hazai eredményei az állami tulajdonú Inland AIS készülékek beszerzése, illetve a szoftverek további fejlesztése. IRIS Europe 3 A projekt az IRIS Europe koncepció folytatásaként került benyújtásra és a TEN FAC által elfogadásra. A konzorcium tagjai jelen dokumentum készítésekor az Európai Bizottság határozatának
hivatalos,
nemzeti
nyelvű
fordításaira
várnak.
A
projekt
hazai
megvalósításában a jelenleg ismert tervek szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság is aláíró partnere lesz a támogatási szerződésnek. PLATINA A PLATINA projekt fő célja, hogy támogassa az Európai Bizottságot, a tagállamokat és harmadik országokat a NAIADES akcióprogram végrehajtásában azáltal, hogy egy olyan, minden érintett, releváns szereplőt magában foglaló széleskörű tudásbázist, hálózatot alakít ki, amely:
7
• technikai, szervezeti és pénzügyi támogatást nyújt a program megvalósításához a kulcsfontosságú szakmai érintettek, szervezetek és tagállami közigazgatási szervek aktív részvételét biztosítva, • erős kapcsolati hálót épít ki más, már létező szakértői csoportokkal, projektekkel és kezdeményezésekkel. A NAIADES akcióprogram céljaival összhangban a PLATINA projekt erősíteni kívánja a koordinációt a nemzeti és európai szintű belvízi hajózási politikák között, aminek eredményeképpen az IWT szektor egy erősebb és versenyképesebb pozícióba kerülhet az európai közlekedési rendszerben. A PLATINA projekt tehát hozzájárul: • az európai és a nemzeti belvízi hajózási politikák koordinációjának fejlesztéséhez, • egy szélesebb körű tudásbázis kialakításához, • a belvízi szállítás problémáira és lehetőségeire irányuló fokozottabb figyelem eléréséhez, • a
logisztikai
szektor
környezetbarát
működésének,
hatékonyságának
és
biztonságának növelésére irányuló technológiák és rendszerek gyors bevezetéséhez, • háztól-házig terjedő, belvízi szállítást is magukban foglaló szállítási láncok kialakításához, • a belvízi szállítás általános elfogadottságának növeléséhez, • a minőség és biztonság növeléséhez különös tekintettel a munkaerőre és a környezetre.
8
RISING A projekt a hajózási társaságok és a logisztikai szereplők számára nyújtott Folyami Információs Szolgáltatásokkal (RIS) foglalkozik. A RISING konzorcium tagjai közösen dolgoznak ki RIS-alkalmazásokat és tesztelik azokat a célcsoport aktív bevonásával. A 23 tagú európai konzorciumot a brémai székhelyű Institut für Seeverkehrswirtschaft und Logistik (ISL) vezette, a dunai országok tevékenységét az osztrák via donau koordinálta. Az RSOE, mint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által megbízott RIS-üzemeltető, a magyarországi RIS szolgáltatások bővítését tervezi megvalósítani a projekt keretében a hajózási társaságok, kikötők és logisztikai szereplők részére. A projekt célja, hogy erősítse az intermodális láncok menedzsmentjét azáltal, hogy a belvízi szállítást optimális módon integrálja az intermodális szállítási láncokba. Ennek érdekében összekapcsolásra kerülnek a forgalmi információk (pl. a RIS szolgáltatásokból) és a szállítási információk. Amennyiben szükséges hajóadatok (pl. szenzorok adatai) is bekapcsolásra kerülnek. A projekt átfogó célja, hogy olyan, a RIS-ből nyerhető információk kerüljenek azonosításra és integrálásra, melyek a belvízi alapú szállítási és logisztikai műveleteket hatékonyan támogatják. A folyami információs szolgáltatások (RIS) több európai víziúton is működnek különböző fejlettségi szinten. Fő céljuk, hogy megfelelő információkat gyűjtsenek és szolgáltassanak nem csak víziúti hatóság, hanem kereskedelmi felhasználók számára is a belvízi szállítási szektorban. A RISING projektben az kerül tanulmányozásra, hogy ezek az információk hogyan tudnak hasznos megoldásokat és szolgáltatásokat nyújtani, melyek támogatják komplett, a belvízi szállítást is magukban foglaló láncokat. Ennek érdekében a már létező RIS elemek új, intelligens szoftver modulokkal kerülnek kiegészítésre. Emellett a szállítási műveletek végrehajtóinak tervező, végrehajtó és monitoring rendszerei számára is beépíthetővé válnak ezek az információk a tervezési és monitoring folyamatokba. A fejlett nyomkövetési lehetőség tetején új koncepciók, például Ellátási Lánc Esemény Menedzsment (SCEM), kerülnek kialakításra, hogy az automatizált lánc monitoring olyan módon legyen megoldható, hogy a lánc menedzserei csak akkor kerüljenek értesítésre, amikor manuális beavatkozás szükséges az áru megfelelő mozgatásához.
9
NEWADA A NEWADA project célja a Duna, mint Európai Közlekedési Folyosó (VII) hatékonyságának növelése a víziút üzemeltető szervezetek közötti együttműködés fokozása által, hozzájárulva a
belvízi
hajózás,
mint
költséghatékony
és
környezetbarát
közlekedési
mód
népszerűsítéséhez. Tevékenységek: •
A hidrológiai és hidrográfiai feladatokban való együttműködés erősítése nagyobb hatás elérése érdekében. Ezen a területen a napi munka hatékonyságát kell növelni a szakértők közötti tapasztalatcserén és „best practise” esetek meghatározásán keresztül.
•
A
vízi
infrastruktúra
elérhetőségének
javítása.
Nemzeti
akció
tervek,
megvalósíthatósági tanulmányok, bilaterális projektek kerülnek kidolgozásra más dunai országokkal együttműködésben. •
Az
ICT
hálózatokhoz
és szolgáltatásokhoz
való
hozzáférés szélesítése
a
hiányosságok megszüntetése érdekében. •
A releváns érintettek integrálása és az együttműködés erősítése. A víziút üzemeltetők,
fejlesztési
ügynökségek,
közlekedési
minisztériumok
közötti
kommunikáció erősítése. A víziút üzemeltetők szolgáltatás orientált szervezetekké való átalakítása a felhasználói igények kielégítése érekében. Előnyök: •
Víziút fenntartással, hidrológiával és hidrografikával kapcsolatos nemzeti stratégiai tervek kerülnek elkészítésre, melyek tesztek, megvalósítási irányvonalak és további két vagy többoldalú projektek alapjául szolgálnak majd.
•
Releváns, víziúttal kapcsolatos adatokat tartalmazó webportál kerül kialakításra az európai sztenderdeknek megfelelően.
•
Minden országban szervezeti stratégia kerül kialakításra, mely hozzájárul a víziúti hatóságok,
fejlesztési
ügynökségek,
minisztériumok
közötti
együttműködés
erősítéséhez. NEWADA duo A NEWADA projekt folytatása a SEE programban. Az indító megbeszélésre 2012 októberében került sor, a projekt partnerek jelenleg a pontos feladatstruktúra kialakításán dolgoznak.
10
WANDA A WANDA projekt célja a hajózás során keletkező hulladék kezelés fenntartható, környezetbarát és nemzetközileg koordinált megközelítésének kialakítása – beleérte a kapcsolódó intézkedések kifejlesztését és bevezetését – a Duna mentén a folyó és ökoszisztémájának védelme érdekében. Tevékenységek: •
Közös fogalmi kereten alapuló nemzeti hulladék-kezelési koncepciók kidolgozása.
•
Példaként szolgáló pilot tevékenységek – praktikus megoldások veszélyes vagy egyéb típusú hajón keletkező hulladékok gyűjtésére –megvalósítása a Duna mentén.
•
Pénzügyi modell kidolgozása a vonatkozó díjak beszedésére.
CO-WANDA A WANDA projekt folytatása, amelyben immár konkrét RIS pilot kerül megvalósításra. Az indító megbeszélésre 2012 októberében került sor, a projekt partnerek az elmúlt hetekben már megkezdték a szakmai munkát. CB-RIS II A projekt célja a dunai együttműködés erősítése a RIS használata és harmonizált kikötő irányítási és kockázatkezelési szoftverek segítségével. A mohácsi külső schengeni határ különleges helyzetéből adódóan a RIS kiemelt fontosságú segítséget nyújthat a határátlépések és határellenőrzések hatékonyságának fokozására. A projekt során olyan kockázatkezelési rendszer kerül kifejlesztésre, ami a határellenőrzési hatóságok mindennapi munkáját fogja segíteni. Ezen kívül kifejlesztünk egy speciális, RIS-en alapuló kikötő irányítási alkalmazást, amely a kikötő üzemeltetők mindennapi munkáját támogatja naprakész RIS információkkal. A projekt megvalósítási területe a Duna-Dráva régió, két megye érintett, Magyarországon Baranya megye, Horvátországban Eszék-Baranya megye, ezeken belül Mohács és Eszék városa. A projekt 16 hónapig tart. A projekt célcsoportja a határellenőrzési szervek és kikötő üzemeltetők, az állami hatóságok és a magán szféra belvízi hajózással érintett része, úgy mint a szállítmányozók, hajós társaságok, stb. Összességében Duna-Dráva szakaszon működő teljes magyar és horvát belvízi hajózási szektor hasznát szolgálja a projekt.
11
DaHar A projekt célja a dunai kikötők logisztikai fejlesztése a dél-kelet-európai térségben. A projektben az alábbi területek kerülnek megvizsgálásra: •
logisztikai fejlesztési lehetőségek a kikötőkben
•
közúti, vasúti és vízi szállítás összekapcsolásának javítása
•
kis- és közepes kikötők bevonása a dunai konténer és RoRo szállítási szolgáltatásokba
•
RIS technológiák alkalmazása a kikötői és szállítás-menedzsment területén
ADB Multiplatform A projekt általános célja a minőségi és környezetkímélő intermodális áruszállítási szolgáltatások fejlesztése és szervezése SEE-régióban. Projektcélok témánként: • • • • •
multimodális közlekedési hálózatok fejlesztése, elérhetőség fejlesztése a SEE térségben, multimodális közlekedési alternatíva erősítése, vasút-hajózás intermodalitásának támogatása, környezetvédelem a környezetkímélő közlekedési módok erősítésével, externáliák figyelembe vétele
Az Adria-Duna-Fekete-tengeri hálózati infrastruktúra és a logisztikát támogató multimodális közlekedési információs szolgáltatások elemzése jól felhasználható eredmény lesz az NKH részére a stratégiai tervezés és a nemzetközi kapcsolatok területén. A projektben tervezett nagykanizsai multimodális fejlesztési központ kialakítása is fontos eredmény, melyhez az NKH tevékenységei is szorosan kapcsolódnak. Az externália-kalkuláció és a környezetbarát közlekedés
és
szállítás
mindannyiunk
közös
érdeke,
így
ezen
eredmények
is
hasznosíthatóak majd. A projekt utolsó szakaszában végrehajtott logisztikai útvonal pilottevékenységek konkrét tapasztalatai felhasználhatóak a stratégiai szervezés számára.
12
A fent felsorolt projektek összefoglaló áttekintése:
Projekt
Weboldal
Magyarországi
Megjegyzés
partner a RIS szempontjából NFM, KKK, RSOE NFM, NKH, KKK,
IRIS Europe II
http://www.iris-europe.net/
IRIS Europe 3
http://www.iris-europe.net/
PLATINA RISING
http://www.naiades.info/platina http://www.rising.eu
RSOE RSOE RSOE
NEWADA
http://www.newada.eu/newada/
RSOE
Befejeződött Szerződéskötés alatt Befejeződött Befejeződött A projektben az önerőt az RSOE részére az NKH biztosította A projektben az
NEWADA Duo
kialakítás alatt
RSOE
önerőt az RSOE részére várhatóan az NKH biztosítja A projektben az
WANDA
http://www.wandaproject.eu/
RSOE
önerőt az RSOE részére az NKH biztosította A projektben az
CO-WANDA
kialakítás alatt
RSOE
CB-RIS II
http://www.cbrisproject.eu/cbris2/
RSOE Dunaújváros Megyei
DaHar
http://www.dahar.eu/
Jogú Város Önkormányzata, RSOE
önerőt az RSOE részére várhatóan az NKH biztosítja Befejeződött A RIS kikötői szempontú tesztelése A projektben az
ADB Mulitplatform
http://www.adbmultiplatform.eu
RSOE
önerőt az RSOE részére várhatóan az NKH biztosítja
1. táblázat: RIS tárgyú projektek összefoglalása
13
A rendszer működése, statisztikák A PannonRIS rendszer működtetését és üzemeltetését a jelen dokumentumban többször felsorolt hazai és EU-s jogi normák és az NKH és az RSOE közötti üzemeltetési szerződések szabályozzák. Működési statisztikák A PannonRIS rendszer működését és működtetését számos statisztikai adattal lehet szemléltetni. A rendszer napi szinten körülbelül 250 darab úszólétesítményt kezel nyomkövetés (AIS) szempontjából, napi szinten több tucat telefonos, emailes megkeresés érkezik a Diszpécserközpontba, illetve a rendszer üzemelése során gyakorlatilag felbecsülhetetlen mértékű rádióforgalmazás kerül rögzítésre a VHF 10, 16, 22-es csatornák forgalma alapján. Jelen dokumentumban néhány szemléletes statisztikai adatot emelünk ki az alábbiakban. 2005 és 2010 között közel 10.000 darab ADN bejelentés alapján mintegy 17.000 darab ADN egység regisztrálására került sor a következő megoszlásban: Áru típusa Benzin Gázolaj Üres benzin Metanol Üres MTBT MTBT Pakura Üres Pakura Műtrágya Toluol Ammónium Üres gázolaj Összes bejelentés Összes ADN egység
Bejelentések száma (hajó) 1213 7247 1245 2 2 8 60 39 2 36 1 4991 9761 16591
2. táblázat: Jelentés ADN hajókról 2005-2010. év
14
2012 januárja és decembere között a Diszpécserszolgálat havi átlagban mintegy 5.000 rádióforgalmazást bonyolított a következő megoszlás szerint:
2. ábra: 2012. évi rádióforgalmazás
A www.pannonris.hu címen elérhető PannonRIS portál oldalait 2012. január 1. és 2012. december 31. között több mint 5.900 látogató közel 20.000 alkalommal tekintette meg.
3. ábra: PannonRIS portál látogatottság
Fedélzeti AIS eszközök Az IRIS Europe II TEN-T projekt keretében került sor 150 darab Inland AIS transzponder beszerzésére, melyből 145 fix eszköz, 5 darab mobil eszköz. A beszerzett eszközökből – jelen dokumentum elkészítésekor – 128 darab került pályázat útján használatba adásra a magyar lobogó alatt közlekedő hajók számára, a pályázati eljárást a Nemzeti Közlekedési
15
Hatóság folytatta le. A dunai vízügyi igazgatóságok hajóira került 10 darab transzponder, 3 darab készülék pedig a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság kapott használatba. A fennmaradó 8 darab transzponder tartalék, melyet a pályázatban résztvevő hajók vehetnek igénybe, amennyiben az általuk használt eszköz meghibásodik, illetve egyedi döntés esetén kerülhet fel úszólétesítményre. Léteznek természetesen úszólétesítmények, amelyekre a tulajdonos vagy az üzemben tartó saját költségén szereltette fel a megfelelő eszközöket. Az
eszközök
a
Magyar
Állam
tulajdonában,
a
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság
vagyonkezelésében vannak. A készülékeket az NKH ötéves időtartamra adja használatba a pályázaton
nyertes
úszólétesítményekre
egyedi
szerződés
alapján.
A
készülékek
beszerzését szabályozó szállítási szerződést az RSOE kötötte, illetve a kiosztással, adminisztrációval (beleértve a naprakész nyilvántartást) és garanciális javításokkal kapcsolatos kérdéseket és feladatokat szintén az RSOE viszi.
4. ábra: Magyar állami tulajdonú Inland AIS készülék
Többek között az IRIS Europe II projektbeli készülék beszerzési és használatba adási program tette lehetővé a 45/2011 (VIII. 25.) NFM rendelet szerint a Duna magyarországi szakaszán a kötelező transzponder használat bevezetését a rendelet hatálya eső magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítmények számára 2011. szeptember 1-ét követően, 2012. január 1-től pedig a rendelet hatálya alá tartozó nem magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítmények számára is. Magyarország ezzel Európában másodikként vezetett ilyen jellegű komplex AIS használati kötelezettséget a vízi közlekedés biztonságának fokozása és a környezet védelme érdekében.
16
5. ábra: AIS transzponder használati kötelezettség Európában (forrás: VTT Expert Group, 2011)
7/24 Hajózási Diszpécserszolgálat A Nemzeti Közlekedési Hatóság és az RSOE között létrejött vállalkozási szerződés szerint 7/24-órás hajózási diszpécserszolgálat működik a Duna 1850-1433 fkm szakaszára vonatkozó lefedettséggel. A Diszpécserszolgálat a BM Országos katasztrófavédelmi Főigazgatóság épületében, a 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. cím alatt található megfelelően kiépített és felszerelt helyiségben. Feladatait, illetve a hajózásoknak előírt vonatkozó
kötelezettségeket
a
016/Du/2009.
számú hajósoknak
szóló
hirdetmény
tartalmazza. A Diszpécserszolgálat feladatainak összefoglalása: -
folyamatos 24 órás ügyelet
-
vízállás és gázlójelentés napi három alkalommal magyar és német nyelven (10:00; 11:30; 12:30), illetve kérésre a nap bármely órájában
-
előzetes ADN engedélyek kiadása (veszélyes anyagot szállító hajók) •
ADN köteles hajók bejelentkezésének rögzítése
•
Balatoni, Velencei tavi, Fertő-tavi, és a Tisza tavi viharjelzőrendszer felügyelete
•
segélykérések fogadása a VHF 10, 16 és 22 csatornán, ezek továbbítása a beavatkozó szervezetek felé (mentés koordinációs segítség)
•
vízi információk szolgáltatása professzionális és kedvtelési hajózok részére a VHF 10 és VHF 22 csatornán
•
kapcsolattartás a vízügyi igazgatóságokkal és szakaszmérnökségekkel
17
•
kapcsolattartás a környezetvédelmi hatóságokkal
-
kikötői információk szolgáltatása a hajók és szállítmányozók részére
-
hajózási zárlatok ismertetése, automatikus zárlatok kezelése, információk továbbítása
-
RIS és ECDIS rendszerek üzemi tesztelése
Diszpécseri feladatok veszélyhelyzetben A
Diszpécserszolgálathoz
beérkező
segélykérés
után,
a
szolgálatos
diszpécser
haladéktalanul megkezdi az előzetesen kidolgozott veszélyhelyzeti tervek szerint az illetékes szervezetek és hatóságok értesítését – elsődlegesen az emberi élet mentésére, megóvására való intézkedéseket – pontosan megadja a folyamkilométert és a hajó helyzetét, koordinálja a hajó mozgását a mentésre kiérkező egységek között, szükség esetén kommunikációs (nyelvi) segítséget nyújt. Az eseményről értesítést és előzetes jelentést küld a hatóságok (NKH, KBSZ, BM OKF stb.) ügyeleti szolgálatára, szóban és írásban. Szükség esetén tájékoztatja az NKH részéről elrendelt hajózási korlátozásokról a vízi közlekedésben résztvevőket, és koordinálja a forgalmat. A Diszpécserközpontban rendelkezésre állnak azok az adatbázisok, amelyek közvetlen elérhetőségi adatokat tartalmaznak az egyes potenciálisan érintett kormányzati szervekhez és magántársaságokhoz (hajósgazdák, hajózási ügynökségek, kikötők, hajóvezetők stb.) egyaránt.
6. ábra: Kommunikáció veszélyhelyzetben
Forgalomfelügyeleti rendszer A magyar Duna szakasz teljesen lefedett VHF rendszerrel, mind a 10, 16 és 22- es csatornákon, a három csatornán 16 átjátszóállomás segítségével valósul meg az északi határtól a déli határig a lefedettség. A diszpécserszolgálat SLDR rendszerű duplikált rádióállomással rendelkezik, melyek egymástól függetlenül működnek. A rádióforgalmazás hangrögzítésre kerül. A RIS rendelet hatályba lépése óta a magyar lobogó alatt közlekedő hajók számára kötelező 2011.09.01. óta az Inland AIS transzponder használata. A
18
diszpécser szolgálat a teljes szakaszon látja és figyelemmel kíséri a forgalmat, az AIS adatok is rögzítésre és tárolásra kerülnek az adatvédelmi szabályok betartásával. Az ADN hatálya alá eső hajók mozgását és követését – az előzetes engedély kiadását – szintén a diszpécserek végzik. A diszpécserek szakmai alkalmassága A RIS-üzemeltető alkalmazásában diszpécserek a következő képzettséggel, képesítésekkel rendelkeznek: • •
legalább középfokú iskolai végzettség, magyar, német, orosz nyelvtudás (utóbbi kettőben a diszpécseri munkához
• • • •
szükséges mértékben), belvízi hajóvezetői képesítés, belvízi rádiókezelői képesítés, belvízi veszélyes áru szakértői képesítés, EDR Kommunikációs Diszpécser Munkaállomás Kezelői (DWS-C+M) képesítés.
7. ábra: Az NKH Hajózási Diszpécserközpontja az RSOE üzemeltetésében
Az NKH Hajózási Diszpécserszolgálat sikerét és elismertségét mutatja többek között, hogy előkelő helyen szerepel az európai hajózási jó gyakorlatok között a NAIADES honlapján is: http://www.naiades.info/page.php?id=942&country=HU&good_practice=1264.
PannonRIS portál A Magyarországi Folyami Információs Szolgáltatások (PannonRIS) egyik fontos arculati és tartalmi eleme a www.pannonris.hu domain alatt elérhető – 2011. szeptember 1-től megújult formában megjelenő – PannonRIS portál. A PannonRIS oldal a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapjáról is közvetlen linkeléssel elérhető, illetve számos más hazai és külföldi szakoldalról is elérhető. A portál magyar, angol és német nyelven érhető el. Tartalmaz statikus információkat tájékoztató jelleggel (például RIS tárgyú jogszabályok jegyzéke és elérése, információkat műtárgyakról stb.), illetve dinamikus információkat (például vízállás adatok és grafikonok az 19
OVF-től átvéve, illetve felhasználónév és jelszó birtokában hajó pozíció adatokat az AIS rendszer alapján). Fontos megjegyezni, hogy ez az a portál, ahova a folyamatos fejlesztések révén felkerülnek azok a pilot alkalmazások, amelyek a jövőben hozzáadott értéket teremthetnek a hajósgazdák, hajóvezetők számára (például az elektronikus jelentések felülete).
8. ábra: A PannonRIS portál
20
9. ábra: Hajókövető alkalmazás a PannonRIS portálon belül
10. ábra: Vízállás információk a PannonRIS portálon
Európai fejlesztési irányok A folyami információs szolgáltatások fejlesztése során elmondható, hogy ez idáig döntően a hatósági célú felhasználás szempontjai domináltak a vízi közlekedés biztonsága, illetve a környezet védelme érdekében. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb eleme a nyomkövető rendszerek parti állomásainak és hálózatának kiépülése a Duna mentén, illetve azok a transzponder beszerzési támogatási programok, amelyek több ezer úszólétesítmény Inland AIS eszközzel való ellátását tették lehetővé. A közelmúltban kezdődött meg az az európai kutatási és fejlesztési irányvonal, amelyben immár a hajósgazdák,
a hajóvezetők,
kikötő üzemeltetők és más kereskedelmi
21
tevékenységet folytató szervezetek számára hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások tervezése, pilot megvalósítása és tesztelése zajlik. Ebben a folyamatban az egyik úttörő projekt a RISING FP7-es R&D volt. A projekt keretében Magyarországon is folytak olyan kísérletek,
amelyek
egy
hajótulajdonos
vállalkozással
közösen
kialakított
teszt
alkalmazásban szolgáltattak real time információkat a hajóról, egyes speciális triggerekhez kötötten. A munka a szerződéskötés alatt álló IRIS Europe 3 TEN-T projektben folytatódhat. Szintén több országban van folyamatban az egyes RIS szolgáltatások kikötői szempontú tesztelése, erre jó példa a DaHar SEE projekt. Ezeket a fejlesztési irányokat elismerve és a RIS-t mint a vízi közlekedést hatékonyan támogató eszközt felkarolva az Európai Unió Duna Regionális Stratégiája is kiemelt hangsúlyt fektet a folyami információs szolgáltatások további fejlesztésére. Bővebben lásd a http://www.danube-navigation.eu/ hivatalos oldalon a WG4 RIS alatt. Az EU DRS szorgalmazza és ajánlja a RIS projektek folytatását, illetve az egyes országok közötti RIS adatkommunikációt és a logisztikai folyamatokat elősegítő adatközléseket jogi alapját megteremtő megoldások véglegesítését és elfogadását.
11. ábra: RIS szolgáltatások és azok használhatósága a logisztikai folyamatokban (forrás: RISING projekt)
22
