A dunai magaspartok építésföldtani problémái

A dunai magaspartok építésföldtani problémái írták: Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.

A korszerű területfelhasználás érdekében üledékek vesznek részt. A pliocén rétegek a fel­ egyre nagyobb érdeklődés nyilv án u l m eg az színen általában csak kisvastagsában a m agas­ eddig alkalm atlannak m inősített terü letrészek partok lábánál — hom okkőpados homok, iszap, igénybevétele, az akadályozó körülm ények e l­ agyag, hom okeres k ö tö tt rétegződés form ájában h árításának lehetősége iránt. Ebben a k a te ­ — láthatók. góriában különleges h ely et foglalnak el a moz­ Az Érd— Ercsi közötti szakaszon azonban a gásveszélyes területek. A különböző típ u sú fel­ m agaspartot 1 — 2 m -es fiatal üledékektől el­ színmozgások esetén nem csak a m ár károsodást tekintve az előbbiekben felsorolt kifejlődésű, de szenvedett te rü le t esik ki az aktív hasznosítás felső-pannoniai kép ző d m én yek építik fel. A keretéből, de a további m ozgásveszélyek m iatt m agaspart perem i részén te le p íte tt fúrások sze­ a csatlakozó részek felhasználása is rendszerint rint, — am elyek nagyobb vastagsában haránkorlátozott. A m ozgásveszélyes terü lete k n a ­ tolták a pannoniai képződm ényeket, — ennek gyon sokszor akadályozzák a lakótelepüléseken felső szakasza igen változatos üledékképződést belül az egységes beépítési, városrendezési cél­ m utat. Erős oxidáltság, finom rétegezettség és kitűzések m egvalósulását, üdülő övezetek k i­ a rétegezettség gyors váltakozása a jellemző, az alakítását, ipartelepítésnél pedig a technológiai, alem elet tavi-üledékképződés befejező szakaszát üzem szervezési optim um létesítését. A mozgás- jelezve. Sok esetben e képződm ényeket csuveszélyes terü letek en átfogó, a további károso­ szamlásos üledékek fedik le, ezért nyom ozásuk dást megelőző előm unkálat bein d ítására m ind­ és kim u tatásu k nehézségekbe ütközik. ezek alapján m ár tö rté n t kezdem ényezés, am ely A változó m agasságú, de számos esetben a az állékonyságot m egjavító, a te rü le t biztonsá­ D una fölé 50—60 m -re m agasodó parto k at tú l­ gos felhasználását lehetővé tévő állagm egóvásig nyom órészben pleisztocén k orú löszösszlet alkot­ lehet fejleszthető. ja. Az összletet általában különböző löszfélesé­ A m ozgásveszélyes területcsoportok között gek, számos fosszilis talajszint és hom okréteg önálló és sajátos típ u st képvisel a B udapesttől tagolja. A hazai negyedkori üledékek felszíni D-re, a D unát jobb oldalán kísérő m agaspart. A legteljesebb előfordulásai éppen e m agasparti m agaspart különböző szakaszának m ozgásveszé­ részeken találhatók. E zért kronológiai jelentő­ lyessége érin ti a partközeli lakótelepüléseket, ségük nagy, és a hazai löszvizsgálatok szem pont­ akadályozza a sok szem pontból igen előnyös jából rendkívül fontosak. A m agaspartok lábánál egyes szakaszokon ipartelepítés m egvalósítását, m ezőgazdasági ha­ tása nyilvánvaló, de m indezeken felül pedig 100— 300 m -es szélességben folyóvízi üledéke­ több területrészen a vízgazdálkodás célkitűzéseit ket halm ozott fel a D una a holocén folyam án. is hátrányosan befolyásolja. Ezen belül problé­ Jelenkoriak m ég a m agaspartok előterében m a jelentkezik a folyószabályozásnál, a folyam i felhalm ozódott m ozgásokból származó, áth al­ közlekedésnél, továbbá a jéglevonulás legcél­ m ozott csuszamlásos üledékek (delapszium) is. szerűbb feltételeinek kialakításánál. A kiinduló pannoniai és pleisztocén üledékek A Földm érő és Talajvizsgáló V állalat a k ü ­ teljesen elvesztették eredeti tulajdonságaikat, lönböző mozgásveszélyes terü lete k vizsgálatánál, m ert az átnedvesedés hatására a lejtőn mozogva valam int az okok felderítésénél, az állékonyság összekeveredtek. fokozásának m egterem tésében igen nagy gya­ korlatot és tapasztalatot szerzett, ezek között term észetesen a dunai m agspartok vizsgálatá­ II. A H IDROG EOLÓ GIAI H A TÓ T É N Y E Z Ő K ÉS AZ ÉP ÍTÉ SF Ö LD TA N I JELLEG K A P ­ ban is. így a továbbiakban e tapasztalatok felhasználásával m egkíséreljük a m agaspartok C SO L A T A m ozgásveszélyességének okait áttekintően rend­ A m agaspartokkal kapcsolatosan jelentkező szerezni, a partszakaszok sajátos adottságait problém ák m egoldása szükségessé tette, hogy a ebből a szem pontból áttekinteni. partszakasz teljes hosszán érvényesülő építésföldtani és hidrogeológiai hatótényezők figye­ I. Á L T A L Á N O S FELÉPÍTÉS lem bevételével következtessünk az általános, A D unántúl K -i perem én a D una jobb p a rt­ ezen túlm enően pedig a helyi, — lokális adott­ ján Érd és Mohács között kb. 200 km -es hosszú­ ságokra. Az eddigi vizsgálatok és m egfigyelések ságban sok esetben több tíz m éter m agas te r ­ azt m utatják, hogy a p artvonulaton döntően az m észetes feltárások sora alakult ki, m eredek, általánosan jelentkező viszonyok hatnak, azon­ sőt függőleges p artfalak egész rendszere jö tt ban a helyi adottságok is jelentős szerepet já t­ létre. A feltárások kedvező feltételek et biztosí­ szanak, am elyek felderítése éppen az állékony­ to ttak a földtani és geom orfológiai vizsgálatok­ ságot biztosító legkedvezőbb létesítm ények gaz­ nak és m egfigyeléseknek, ezért számos kutató daságos és célszerű m egválasztását teszi lehető­ foglalkozott ezekkel és írtá k le következtetései­ vé. M iután a helyi adottságok csak rövid p a rt­ ket. A vizsgálatok szerint a m agaspartok föld­ szakaszon érvényesülnek és rendkívül válto­ tani felépítésében felső-pannoniai és negyedkori zóak, e lokális viszonyok felderítését konkrét

71

1. kép: Rétegforrás a Duna középvízi medrében (Dunaföldvár)

feladatok kapcsán kell tisztázni, am elyeket te r­ m észetesen az általános építésföldtani és hid ro ­ geológiai jellem zők figyelem bevételével kell értékelni. a) Hidrogeológiai hatótényezők 1. A D unának tö b b irán y ú és alapvető repe van a m agaspartok állékonyságával k ap ­ csolatosan. A m egfigyelések szerint m egállapít­ ható, hogy n agym értékű (többszáz m éter hosszú) mozgások csak o tt jönnek létre, ahol a D una a m agaspartot hosszú szakaszon pusztítja, ero­ dálja. Ebben a sodorvonal partközeli, intenzív m ederm élyítő tev é k en y sé g n e k van nagy jelen ­

72

tősége, m ert az erőteljes anyagelhordás a fen n ­ álló egyensúlyi h ely zeteit m egbontja. Az erodáló tevékenység m ellett számos h e ­ lyen a D una építő, akkum uláló m unkát végez. A m agaspartok lábánál kavicsos-hom okos-iszapos agyagot rak le, am ely az állékonyságot ked­ vező irán y b a befolyásolja. Tehát a Duna erózió­ ja elősegíti súvadások kialakulását, az akkum ásze­ ciója pedig növeli az é rin te tt partfal stabili­ tását. A D unának az eddigi m érések szerint közel 10 m -es vízszintingadozása van. A m agas vízállá­ sok befolyásolják a p a rto k lábainál a ta la j- és ré ­ tegvizek term észetes kilépéseit — a forrásokat a folyó elönti — továbbá m egem eli a réteg-

vizek piezóm etrikus szintjét. A ta la j- és rétegvi­ zek kilépéseinek átm en eti m egszűnése m egem eli a víz szintjét, ill. a rétegvíz nyom ása ezzel egy­ idejűleg a sem leges feszültséget, továbbá a folyó aránylag gyors vízszintcsökkenése az áram lási nyom ást. Ezek a körülm ények a partfal állé­ konysága ellen hatnak, sőt sok esetben instabil partoknál közvetlenül kivá lth a tjá k a mozgást is. 2. A m agaspart m ögötti területrészeken a löszösszletben talajvíz van, a terep adottságától függően különböző m élységben. A perem i ré ­ szeken a talajv íz szintje h irtelen esik, és a p a rt­ fal aljában szivárgó vízként, vagy forrás form á­ jában a felszínre lép. A vízszint alakulását a partfalon fellépő párolgás, a m egtelepült nö­ vényzet tran sp iráció ja is befolyásolja. A ta la j­ víz fő vezető rétegei a löszösszlet hom okbetele­ pülései, am elyek vízáteresztőképessége 2— 3 nagyságrenddel m eghaladja a közbezáró üledé­ kekét. 3. A partv o n u lat különböző helyein végzett vizsgálatok szerint a felsőpannoniai összletben több vízvezető-, ill. szivárogtató réteg található. D unaújvárosnál a pannoniai felszíntől szám ítva 50 m m élységig 3— 6 , K isapostagnál 4, Paksnál

em elkedés is észlelhető a felszínhez közeli réte­ geknél. Azokban a felsőbb vízvezető rétegekben, am elyekbe a D una bevágódott, ill. a folyóparton forrásokkal m egcsapolódnak, a rétegnyom ás hirtelen csökken a m egcsapolás irányában, dep­ ressziós felü lelet adva. A p a rt állékonysága szem pontjából a réteg­ vizek nyom ása és a talajvíz helyzete igen jelen­ tős. A talajvíz az aktív földnyom ás szakaszán, teh á t a m agaspart perem énél okoz káros hatást, m íg a rétegvizek az alsó parton csökkentik a stabilitást. 4. A p a rtfal alján a középvízi m ederben a m agaspart egész hazai szakaszán vízszivárgások és források találhatók, am elyek a ta la j- és réteg­ vizek term észetes vízkilépései, ill. azok m egcsa­ polok Hozam uk általában kicsi, 0,5— 30 1/p kö­ zött változik. M egfigyelések szerint a talajvíz-forr ásók­ nak k ét fő típ u sa különböztethető meg. Az egy­ szerű talajvízforrások azokon a partszakaszokon találhatók, ahol a p a rtfal alján hiányoznak a csuszam lásos üledékek. Ilyen helyeken a forrás közvetlenül a p a rtfal tövében fakad és a víz-

PLEISZTOCÉN

FELSŐ

LOSZOS RETEGEK

PANNÓNIA!

© ©

HOLOCEN

©

TALAJVÍZ

© © 6b)

AGYAG, ISZAP , RETEGEK HOMOK

HOMOKOS

KAVICS

t a l a j v iz f o r r Ás

RÉTEGVÍZ FELTÖRŐ

RETEGFORRAS

1. ábra: Közvetlen erodálódó magaspart

pedig 5 egym ástól független vízvezetőréteget tá rta k fel a fúrások. A hom okrétegek túlnyom ó­ részben kisvastagságúak, és rendszerint erősen iszaposak és finom szem csések. Ezen kívül gyak­ ran kim u tath ató k iszapos-agyagos rétegek, am e­ lyeket 1— 30 cm vastagságú vízvezető hom ok­ erek szövik át. A felsőpannoniai hom okrétegek­ ben a víz nyom ás a la tt van és a rétegnyom ás a m élységgel arányosan növekszik. A D una kör­ nyezetében a rétegvizek szin tjére és annak m agasságára a folyó vízállása jelentős befolyást gyakorol. Á radások idején 2— 4 m -es vízszint-

vezető üledékek m egnövekedett áteresztőképes­ sége m agyarázza keletkezésüket. Azokon a he­ lyeken, ahol a nagy elterjedésben csuszamlásos üledékek vannak a p a rtfa l alján, a talajvíz visszaduzzad a csuszam lásos üledékek tetejéig és o tt lép k i a felszínre duzzasztott forrás for­ m ájában. Ilyen források környezetében a csu­ szamlásos üledékeket a víz erősen á tá z ta tja és ezek sárfolyás form ájában tovább m ozognak a D una felé. D unaújvárosnál a partrendezés előtt számos ilyen szakasz volt m egfigyelhető. E for­ rások a D una szintje fe le tt 10—30 m -rel fakad-

73

nak, míg az egyszerű talajvízforrások a folyó szintjének közelében lépnek ki. Az épülő partszakaszon, ahol a D una üle­ dékeket rak o tt le, a források teljesen hiányoz­ nak. Az ilyen terü letrészek en a m agaspart talajvizét az alluvium vezeti le a D unába. A D una p a rtjá n vagy a folyóm ederben sok helyen források fakadnak, am elyek közül szá­

mos igen bővizű (30—50 1/p). E forrásokat a pannoniai rétegösszlet felső hom okrétegeinek vizei táplálják, a rétegvizek term észetes m egcsapolói. E m egállapítást a források m ellé tele­ p íte tt ku tató fú ráso k és a rétegvizekkel teljesen megegyező vízkém iai vizsgálatok eredm énye is igazolta. E zért ezek rétegforrásként különíthetők el. A rétegforrások m agas D una-vízállás idején

3. kép: Előtérrel és csuszamlásos üledékkel védett magaspart (Kulcs)

74

víz alá kerülnek. Ilyen esetben m iu tán a folyó­ sok közötti idő m egrövidül, de le h e t kedvező is, víz szintje m eghaladja a rétegforrás kilépési am ikor m esterséges beavatkozással a mozgást szintjét, m egszűnik m űködésük, a rétegben tú l­ előidéző tényezők hatása csökken, esetleg m eg­ nyom ást okozva (1. kép). A m egfigyelések és a szűnhet. Az antropogén hatások is elsősorban feltáró fúrások alapján nagyon sok helyen a hidrológiai vonatkozásban jelentkeznek. A te ­ D una m edre m etszi a homokos szinteket, ill. reprendezés term észetes vízlevezető árkok, fel­ azokba bevágódott. Ilyen területszakaszon ala­ töltések létesítése m egváltoztatják a csapadék­ csony vízállás idején forrásfeltörés figyelhető v ize k lefolyást viszonyait. Á ltalában ennek ha­ meg a folyóban. Ez azt m u tatja, hogy a h arán - tására növekszik a vízbeszivárgás a talajba. A to lt hom okréteg vize betáplálódik a D unába legnagyobb befolyással a vizes közm űvek kiépí­ kis víz idején és így m egcsapolódik. Magas víz­ tése van. A víz- és csatornahálózatból elszivárgó állás esetén ennek ellenkezője játszódik le, vizek m ennyisége rendszerint igen jelentős, és vagyis nyom ásnövekedés következik be a ho­ ez m integy d ú sítja a talajvizet, annak szin tjét m okrétegben. m egem eli. A vezetékek m eghibásodásából — A m agaspartok m entén fakadó különböző csőtörések — eredő vízelfolyás is főleg a moztípusú forrásoknak az állékonyság szem pontjá­ gásos terü letek en ro n tja az am úgy is kedvezőt­ ból jelentőségük kettős. A talajvízforrások — len helyzetet. A lösz rossz oldalirányú vízvem iután a lejtő aljában fakadnak — a legkriti­ zető-képessége m ia tt azokon a területeken, ahol kusabb partszakaszt és annak elő te ré t áztatják. állandó vízelszivárgás van, lokális talajvízdom ­ A források környezete állandó lassú m ozgásban bok képződnek. M indebből látható, hogy az van, ezért m agából az átázott p a rtfa l alsó ré ­ antropogén tényezőknek sokirányú káros h a ­ széből is anyagkim osás történik, helyi rogyá- tása lehet. K ellő körültekintés és technológiai sokat okozva. Visszaduzzadásuk esetén áram lási fegyelem m elle tt a káros hatások elkerülhetők. nyom ásuk jelentőssé válik. Pozitív szerepük Ezen felül egyes mozgó partszakaszokon az abban van, hogy term észetes nyom áscsökkentő em beri beavatkozás h a tá sá ra — m egfelelő m ű­ h a tá st is kifejtenek, am ely az állékonyságot nö­ szaki létesítm ényekkel — a m ozgásveszély je ­ veli. Ez a m egállapítás főleg a rétegforrásokra lentősen csökkenthető. vonatkozik (2. kép). b) A magaspartok építésföldtani jellege 5. A m érnökgeológiai vizsgálatok bebizo­ A hazai Duna-szakaszon a m egfigyelések nyították, hogy az em beri tevékenység befolyá­ szerint a m agaspartok kifejlődésében számos solja a z t a term észetes folyam atot, am ely a form a m u tath ató ki, am elyek bizonyítják sok­ D una m enti m agaspartoknál végbem egy. Az rétűségüket, m eghatározzák építésföldtani jel­ antropológiai hatás leh et káros, am elynek kö­ legüket és döntően befolyásolják a helyi víz­ vetkeztében a folyam at m eggyorsul, a súvadá- földtani viszonyokat. A változatos form ák alap­

4. k é p : E l ő t é r r e l

és

fo lyó v ízi

ü led ék k el

típusokra és ezek kom binációira vezethetők vissza a D unával való kapcsolat figyelem bevé­ telével, m iután a D una eróziós tevékenysége hozta létre lényegében a m agaspartokat és a helyi mozgások kialakulásában is a sokféle elő­ idéző ok között Jelentős szerepet játszik. Ennek figyelem bevételével m egkülönböztethető: kö zvetlen ü l erodálódó, előtérrel és csuszamlásos ü led ékekkel ren­ delkező, előtérrel és fo lyó vízi ü led ékkel v é d e tt m a­ gaspart. A kö zvetlen ü l erodálódó m agaspartoknál a D una alámosó hatása igen jelentős és a m oz­ gásokat kiváltó közvetlen okának tekinthető. Az alám osás m ellett a változó folyóvízállás a közvetlenül kilépő, vagy a törm elékes üledéken áttörő rétegforrások m űködését befolyásolja. Ennél a típusnál az erózió h a tá sá ra a levált, leszakadt, vagy elm osott anyag a D una m edré­ ben halm ozódik fel, am elyet a folyó sodró h a­ tása szállít el. Az ilyen parto k n ál a m ozgásve­ szély igen jelentős, lassító tényező term észe­ tes kialak ulására nincs lehetőség (1. ábra). A z előtérrel és csuszam lásos üledékkel rendelkező m agaspartoknál a D una eróziós h a ­ tása csak m ásodlagosan és közvetve jele n tk e ­ zik. A labilis állapotú, áthalm ozott és átázott lejtőtörm elék állandó mozgása a ta la j- és ré ­ tegvizek levezetésében jelentkező változó h a ­ tása azonban igen káros a m ögöttes m agaspart állékonyságára. Egyes esetekben a törm elék­ lejtő nagytöm egű anyaga is hozzájárul csúszó­ lapok kialakulásához, am ely ennek a típusnak leggyakoribb m ozgásform ája (2. ábra és 3. kép). Az előtérrel és folyóvízi ü led é k k el vé d ett m agaspart nagyrészt m entes a D una eróziós hatásától. Ezt a védelm et labilis, átázott, moz­ gásban és állandó változásban lévő törm elék­

76

vé d e tt

m a g a sp a rt (K isa p o sta g )

lejtő h ely ett a folyó term észetes helyzetében levő hordalék anyaga biztosítja. A törm elékes üledék jó lehetőséget n y ú jt a ta la j- és réteg ­ vizek m egcsapolására, am ely az állékonysági feltételeket jelentősen jav ítja. Magas folyóvíz­ állások idején a rétegvizek m egcsapolása ugyan átm enetileg szünetel, de a folyóvízi üledékek védő és leterhelő hatása ebben az időszakban is pozitívan érvényesül (3. ábra és 4. kép). Term észetesen, a vázolt típusok sok esetben ke­ verednek vegyes form át alkotva. A közvetlenül erodáló, valam int a csuszam ­ lásos üledékkel rendelkező m agaspartok kivétel nélkül instbilak, m ozgásveszélyesek. A közel­ m últban lezajlott szeletes csuszam lások — Du­ naújváros — Rácalm ás, — D unaföldvár té r ­ ségében ezekbe a csoportba tartozó terü lete n következtek be. Ez term észetesen nem jelen ti azt, hogy az ilyen típ u sú m agaspartok állan­ dóan m ozgásba lennének és nem kerü ln ek á t­ m enetileg nyugalm i állapotba. A tiszta típusok azonban igen m ozgásveszélyesnek m inősíthetők és ha a feltételek adottak és a korábbi mozgás u tán k ialak u lt ideiglenes egyensúlyi állapot m egbom lása u tán a mozgás ism étlődően fog bekövetkezni. Azoknál a m agaspartoknál, ahol folyóvízi üledékekből álló előtér van, a p a rtfal gyakorla­ tilag m ozgásm entes. Ezeken a szakaszokon csuszam lásra, partm ozgásra utaló nyom ok nin­ csenek. A D una rendszerint nem p u sztítja köz­ vetlenül a m agaspartot, és csak m agas vízállás­ kor — árvizek idején — közelíti m eg azt és ekkor sem jelentős az eróziós tevékenység. Az ilyen partszakaszon nem csak az erózió hiánya növeli a stabilitást, hanem hiányoznak azok a csuszam lásos üledékek, am elyek a talajvíz áram lását, a rétegvizek kilépését gátolják.

Az átm eneti vegyes típusok esetében a m ozgásveszélyességet az adott feltételek és h a ­ tótényezők figyelem bevételével kell eldönteni. III. A M A G A S P A R T O K Á T T E K IN T Ő TÉ SF Ö LD TA N I É R T É K E L É SE

ÉPÍ­

A m agaspart pusztulásának form ái részben szokványosak (súvadás, berágódás, erózió stb.),

5.

kép: A z

részben pedig az állékonysági feltételek gyors rom lása helyén, csúszólap m en tén következhet be nagyobb m érvű leszakadás. A csúszólap kilakulása több m ódon is tapasztalható volt töb­ bek között az épületek elvándorlása 20—30 m távolságra, töm egelm ozdulás form ájában és a csúszólap végén a kicsúszott anyag feltorló­ dása révén. A külszíni tapasztalatokon felül a

É rdi

m a g a sp a rt

77

6. k é p : P a r t m o z g á s o k

feltárási eredm ények is jól igazolták a csúszó­ lap form áját, helyét, és jól k im u ta ttá k az egy­ m áson elm ozdult, elszakadt vízadórétegek hely­ zetét. A D una m enti m agasp art-v o n u lat alábbi szakaszai különíthetők el: a) Érd— Ercsi, b) D u­ naújvárosi, c) dunafölvári, d) paksi és e) dunaszekcsői (4. ábra). a) Az Érd— Ércsi községek közötti szaka­ szon (5. kép), ahol a m agaspart pannoniai kép­ ződm ényekből áll, a felszínm ozgásokat túlnyo­ m órészt kisebb m ére tű csúszások és alám osásból eredő omlások képezik. K ülönösen Ercsi községnél vannak m ozgások (6. kép). A pan­ noniai rétegek általában jó állapotúak, az állé­ konyságot károsan befolyásoló talajvíz alig fo r­ dul elő és utánpótlása is csekély. E partszakasz lankásabb részei jelenlegi helyzetükben — gon­ dos vizsgálatok u tán — közvetlenül alkalm as­ nak m inősültek partközeli és p a rtm en ti beépí­ tésre, nagym éretű létesítm ények (Százhalom ­ batta) elhelyezése céljából is (5. ábra). b) A dunaújvárosi m agaspart K ulcs község — Baracsi patak között húzódik, m ár Kulcs községnél is csúszásveszélyesnek m inősül. Itt a problém át az a k örülm ény okozza, hogy a D una a pannoniai képződm ényeket — am e­ lyekre 20— 30 m vastag lösz telep ü l — folya­ m atosan b o n tja és az állékonysági helyzetet lerontva erősen fokozza a m ozgásveszélyt. E szakaszon található Rácalmás községnél a tele ­ pülés a m á r m egcsúszott és a m agaspart előtt felhalm ozódott törm eléklejtőn helyezkedik el. Az antropológiai hatások —i ezen belül elsősor­ ban a közm űvesítés — erősen lero n to tta a állékonyságot. A legutóbb végzett vizsgálatok m u ta tta k rá a károsodást okozó körülm ényekre és ennek alapján szü letett jav a slat azokra az intézkedésekre, am elyek a m egengedhetetlen

78

E rcsi k ö zség n él

körülm ények felszám olását szorgalmazzák. E vizsgálatok alap ján a te rü le t egy részén építési tilalom elrendelését, egyes részeken pedig (ős­ község) a fokozatos felszám olást k e lle tt kezde­ m ényezni. D unaújváros térségében a m agaspart Ny-i irán y b a vándorlása évezredek óta ta rt. Duna­ újváros telepítése a te rü le t hidrológiai viszo­ nyaira jelentős m értékben kihatott. Az erede­ tileg mezőgazdasági m űvelés alatt álló terü le ­ ten a beépítés u tán az evapotranspirációs vi­ szonyok m egváltoztak, a talajvíz nyugalm i szintjét fokozatosan m egem elve. A talajvízszint em elkedéséhez jelentősen hozzájárult a külön­ böző közm űvekből elfolyó vízm ennyiség is. F enti hatások következtében a p a rt Ny-i irányba való vándorlása m eggyorsult, am i kisebb-nagyobb csúszások, rézsühám lások gya­ koribb előfordulásával jelentkezett. Az utolsó évtizedek legnagyobb csúszása a V asm ű m ellett 1964. feb ru á rjá b an következett be. A m egcsú­ szott szakasz hossza 1,3 km volt és több m int 10 m illió m 3 föld jö tt mozgásba. E nagym érvű partcsúszás okának kivizsgálására, valam int további lakóépületekkel b e é p ített partszakaszok állékonysági viszonyainak m eghatározására részletes m érnökgeológiai feltáráso k ra k erü lt sor. A fúrások legtöbb esetben a p a rt élére m erőleges szelvényben helyzekedtek el: Egy jellem ző keresztszelvényből (6. ábra) kitűnik, hogy a felső 40— 50 m -t pleisztocén löszösszlet képezi, am it több szinten vékony fosszilis ta la j­ szintek tark ítan ak . A pannoniai rétegösszletben előforduló szem csés rétegek nyom ás a la tti vizet tartalm aznak. A nyugalm i vízszintek a közölt szelvényen jól tanulm ányozhatók. A részletes talajm echanikai és hidrológiai vizsgálatok alap­ ján m egállapítható volt, hogy a p a rt állékony­ ságát alapvetően a terep rendezetlensége, a

humusz sárga homokos agyag sárgás szürke agyag sárga homokos homokliszt

sárgás szürke agyag

sárga homokos homokliszt homokkőpad sárgás szürke agyag sárga homokos homokliszt sárgás szürke agyag sárga iszapos homok sárgás szürke agyag sárga iszapos homok sárgás szürke agyag

i 5.

á b r a : S z á z h a lo m b a tta

térség én ek

D una eróziós hatása, a ta la jvízszin t h elyzete, а nyom ásalatti rétegvizek, v alam in t az egyes kép­ ződm ények kőzetfizikai tulajdonságai befolyá­ solják. E partszakasz alsó részén a m agaspart fokozatosan közeledik a D una szintjéhez, így párhuzam osan az állékonysági problém ák is csökkennek, ill. m egszűnnek. c) A dunajöldvári szakasz északi részén (Baracsi p a ta k —Bölcske község között) a D una közvetlenül p u sztítja a m agaspartot, így a m eg­ csúszott, ill. a mozgás által leszakadt anyag a D una m edrébe kerül. Ezen a partszakaszon ér­ dekes jelenségek figyelhetők m eg közepes és alacsony D una vízállás idején. A p a rt m entén a középvízi m ederben pannon rétegekből szinte folyam atosan források fakadnak, am elyek kör­ nyékén a rétegek sárfolyás form ájában fokoza­ tosan csúsznak a D una felé. A D una m entén legutóbb ezen a szakaszon D unaföldvárnál következett be jelentős — főleg m ezőgazdasági károkat okozó — csúszás (7. kép). d) A D una m enti m agaspart következő — paksi szakasza — D unaköm lődnél kezdődik. Itt

je lle m z ő

jú r á ssz elv é n ye

az em beri beavatkozás pozitív h a tá sá ra m eg­ szűnt, ill. jelentősen csökkent a csúszásveszély, de az egykori m ozgások m aradványai m a is m egtalálhatók. A P aksi T églagyár sokat vizs­ gált agyagbányája is egy ilyen korábban m eg­ csúszott te rü le t déli részére te le p ü lt (7. ábra). A községtől délre 1— 2 km -re végzett rész­ letes m érnökgeológiai vizsgálata szerint a ple­ isztocén negyedkori m ozgások h a tá sá ra a m a­ gaspartot képező képződm ények nagym érték­ ben m egsüllyedtek, és 20— 25 m vastag folyó­ vízi és eolikus üledékek ta k a rtá k be. azokat. Az itt fe ltá rt rétegek kőzetfizikai vizsgálatai sze­ rin t kedvezőbb m érnökgeológiai tulajdonságot m u tatn ak az átalakulás hatására, m int az ere­ deti településű m agaspartok anyaga (8. ábra).

e) A D una m enti legdélibb m agaspartszakasz csak D unaszekcső térségében kezdődik. A D una ezen a szakaszon is általában közvet­ lenül m ossa a p a rtfa l lábát, azonban jelentő­ sebb sodorhatás nélkül. E nnek ellenére jelen­ tősebb mozgások, vagy azok nyom ai nem fi-

79

80 á b r a : H id r o g e o ló g ia i

szelv é n y

D u n a ú jv á r o s

tér sé g é b e n

Ш1Ш Ш 11 !II // // // // // //(& // // // // // // ffJL // , , , „ ,® , л - щ я й

Fo

//■//■■//■//■/// / ^ _ ________________ Ы^ 7пГ- / ^ / / / / / / / / / / / и ^ //://^ \ I //■// ■/ / / / / / í/ //////■//■//■//■//■//■// //■//■/: '/ / / / / //■// / / ////■ // / / / / v/ ® / / / / / / I I I I 11 ■'/■//■//■////////■//////■////■//11111111 •

1. r é t e g z e t t e n

I I I I I I I I I II II

10

I I 17 I 1,1 I I I I I L I

'т

т

ш

3

т

ш

va ló d i lösz

f 2

' ' 2. r é t e g z e t t

le jtő lö s z

3. r é t e g z e t t

a gyagos

4. r é t e g z e t t

hom okos

5. r é t e g z e t t

lö szö s

6. h o m o k o s

lö sz

т lö s z

15-

\ / / / / //-Тг 'тгтгТ/ // //■//■//?, ; | , | | | | , , | ffs/ / / / ■ / / ■ & / / | ! | ■//■//■/M L*

20

■ffimmmzTlí''*'

........... " м Ы Э

le jtő lö s z

hom ok

L

I'I m I’ M I I i 25

i-i I I i i-l I I Ц1 ui ljl-l l

I T ! T ■I • I • I • I I l i l i I I I I

7.

fu tó h o m o k ,

8.

m eszes ré teg

9.

10.

11.

fin o m

hom okkőpad,

réteg zett a gya g os

a gyagos

hom ok

k o n k r éc ió s

lösz

lösz

k r o t o v i n á k , g i l is z t a já r a t o k , r e c e n s é s f o s s z i l i s t a la jo k

F0—F g

*

7.

á bra: A

P a ksi

T é g la g y á r

b á n y a f a lá n a k

gyelhetők meg, csak kisebb alám osásból eredő partleválásokkal találkozunk. A pannon kép­ ződm ények felszíni előbukkanása sem tapasz­ talható. Az idősebb pleisztocén rétegek helyze­ tének vizsgálatára a D unaszekcsői Téglagyár terü letén m ély ített fú rá s sem tá rta fel a pannoniai feküt. A fúrásm in ták elem zése alapján a feltárt rétegek jó állaöotúak, összhangban a p artfal állékonyságával.

sz e lv é n y e

P écsi M . fe lv é te le

a la p já n

IV. K Ö V E T K E Z T E T É SE K 1.

A m ozgásveszélyes terü letek között igen je ­ lentős helyet elfoglaló dunai m agaspartok­ n ál eddig végzett vizsgálatok eredm ényeként felvázolhatok azok a hidrológiai h atóténye­ zők, am elyek az állékonyságot szám ottevően csökkentik, és egyenkénti, vagy együttes h a ­ tásu k a te rü le t /eszélyességét m eghatározza. 81

7. kép: A dunaföldvári magaspart az 1970. novemberi partmozgás előtt

0,00

-LU

humusz futóhomok barna agyag sárga homok

10

durva kavics 20 mészkonkréciós (ősz szürke, sárga löszös agyag 30

40 _

vörös agyag szürke, sárga löszös agyag vörös agyag barna homokos agyag reduktív elszinezodésü agyagos lösz sárgás szürke reduktív elszin. agyag vörös agyag sárgás szürke homokos iszap

5Qml

vörös agyag

8. á b r a : F e l t á r á s i e r e d m é n y P a k s t ó l D - r e e s ő t e r ü l e t e n

82

2. A hatótényezők a m ozgásveszélyesség m ér­ tékén felül a károsodás form áját és jellegét is lényegében m egszabják. 3. A te rü le t földtani felépítése és a kialakult helyzet alapján a m agaspartra jellem ző h á­ rom olyan típ u st leh e tett m egkülönböztetni, am elyek közül k ét típus különböző m érték­ ben, de veszélyesnek, míg az egyik típus lényegében állékonynak tekinthető. 4. A részletes állékonysági vizsgálatok alap­ ján a dunai m agaspartok csúszása elleni vé­ dekezés legcélszerűbb form ája: a) A csúszólap aljának leterhelése, a tö r­ m eléklejtő átázottságának m egszűntetése, a labilis p a rtfelü le t tereprendezése, nö­ vényzettel való m egkötése és a felszíni vizek gyors összegyűjtése és levezetése. b)

A felszínalatti vizek káros hatásának csökkentése a talajvíz em elkedésének m egakadályozása, a csatornák tökéletes vízzáróságának utólagos felülvizsgálatá­ val és kém iai m ódszerekkel történő hely­ reállítása általában szükséges. M indezen felül a partok közelében vízszintsüllyesztő kú tso r létesítése, valam int az alsó p a r­ ton nyom áscsökkentő k ú trendszer telepí­ tésével rem élhető a vízszint közvetlen süllyesztése.

5. Az adottságok helyes felderítése és az ennek alapján végzett hozzáértő védekezés ered­ m ényeként a p a rtfal pusztulása, állékonysá­ gának rom lása m egfékezhető, gyakorlatilag m egszűntethető. 6 . A m ozgásvizsgálat a műszaki, földtani tev é­ kenység bonyolult része, m ivel különböző hatótényezők közötti összefüggések felderí­ tését és azok gondos súlyozását igényli. A csúszásvizsgálatok keretében — így a D unam enti m agaspartoknál is — egy területrész regionális értékelése szükséges, am elynek során folyam atokat és azok változását kell felderíteni. E feladat elsődleges célja a m eg­ előzés. Ezért a m ozgásra hajlam os területek szám bavétele, a veszélyesség m értékének felderítése, az állékonyság-változás rendsze­ res és folyam atos figyelem m el kísérése a te ­ rületvédelem fontos része.

Д-Р. КАРАЧОНИ ШАНДОР — Д-Р. ШЕЙЕР ДЮЛА:

И Н Ж Е Н Е Р Н О -Г Е О Л О Г И Ч Е С К И Е П РО БЛ ЕМ Ы ВЫ С О К И Х БЕРЕГО В ДУНАЯ Среди территорий подвергнутых физико-динамйческими процессами особое место занимают высо­ кие берега Дуная, протягивающиеся вдоль реки на протяжении 200 км от Будапешта к югу. Прибрежная линия, представлена в основном плейс­ тоценовым лесом повышается местами на 50—60 м над Дунаем. На основании наблюдений и испы­ тания движений можно констатировать, что среди различных факторов значительное место занимают гидрогеологические и гидрологические факторы. Между остальными следует принять во внимание эрозионное действие Дуная, затем со снижающим действием прочности, вызванной колебанием уров­ ня воды прибл. 10 метров. Значительную роль имеют и грунтовые воды в результате повышения объемного веса и растворяющего действия у при­ брежных излияний. В плейстоценовых и плиоцено­ вых песках грунтовые воды оказывают также вредное влияние у берегов. Источники, которые до­ полняются грунтовыми водами появляются в не­ скольких видах в боках берега, в то же время по краям мульды, особенно при низком уровне вод, наблюдается появление источников питающихся из слоев. Очень значительны и антропогенные влия­ ния, которые сказываются в том, что в результате искусственного вмешивания изменяется место по­ верхностных вод и вод вблизи поверхности. Среди этого наиболее значительные затруднения вызы­ вают сооружения транспортирующие воду. На основе проведенных до сих пор испытаний ока­ залась возможность определения основных типов по инженерной геологии высоких берегов, среди которых различаются следующие типы: — берега подвергнутые непосредственной эрозии — берега с прибрежной территорией оползнями седиментов -—- берега с защитой речными седиментами и при­ брежной территорией. Конечно существуют и переходные типы. На терри­ тории подвергнутой физико-динамическим про­ цессам существуют и переходные формы. Первые два типа неблагоприятны, а последний тип почти не подвергнут эрозии или движениям. Н а основе инженерно-геологических условий возможна оцен­ ка отдельных участков высоких берегов и опреде­ ление условий целесообразной защиты.

83