A DOPPINGOLÁS ORVOS-BIOLÓGIAI MELLÉKHATÁSAI! MAGAS SZINT

Harmonising the knowledge about biomedical side effects of doping

A DOPPINGOLÁS ORVOS-BIOLÓGIAI MELLÉKHATÁSAI! MAGAS SZINT

Az oktatási anyag magas szintjének megértéséhez a doppingszerek területén elsajátított, alapvető ismeretekre mindenképpen szükség lesz. Az oktatási anyag kizárólag az emberi testben kialakuló mellékhatásokkal foglalkozik. Ha a dopping megelõzésével kapcsolatos alapvetõ ismeretekre lenne szükség, akkor az oktatási anyag alap és közép szintjének elsajátítását ajánljuk. Mi több, szeretnénk megemlíteni és hangsúlyozni, hogy a "A doppingolás orvosibiológiai mellékhatásai" címû Kongresszusi kézikönyv ezen a kivonaton túl is fontos részleteket tartalmaz, amit a magas szintû bemutatók alkalmával szintén használhatnak háttérinformációk bemutatására. A Kongresszusi kézikönyv ingyen letölthetõ errõl a webcímrõl: www.dopingprevention.sp.tum.de/index.php?id=45

2. DIA: A Nemzetközi Doppingellenes Liga (WADA) a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatot az alábbiak szerint határozza meg: "A mai napig az egyik legfontosabb eredmény a sportban elterjedő doppingolás elleni küzdelemben az egységes doppingellenes szabályok felállítása, elfogadása és érvényesítése volt, ez pedig a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat (röviden Szabályzat). A Szabályzat az a kulcsfontosságú dokumentum, mely keretet biztosít az összehangolt doppingellenes irányelvek, szabályok és rendelkezések alkalmazására a sportszervezetek és a hatóságok számára. A Szabályzat négy, az alábbi különböző területeken működő doppingellenes szervezetek működésének összehangolását célzó nemzetközi szabvány alapján működik: Tesztelés, laboratóriumok, terápiás célú engedélyezés (TUE) és a Tiltott anyagok és módszerek listája. …”. A teljeskörű leírás és maga a dokumentum a http://www.wadaama.org/en/dynamic.ch2?pageCategory.id=250 weboldalról tölthető le. Ábra: A Nemzetközi Doppingellenes Liga doppingellenes irányelveinek általános felépítése a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat értelmében. •

A WADA és a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat („A Szabályzat”) ( Nemzetközi, független megfigyelõ testület, melynek célja, hogy

További információ: www.doping-prevention.sp.tum.de

-1-

szabályozza/felügyelje a doppingolás elleni nemzetközi küzdelmet és megteremtse annak kereteit („A Szabályzat” segítségével). •

NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság), NPB (Nemzetközi Paraolimpiai Bizottság), NSE (Nemzetközi Sportszövetségek) ( Feladatuk a tesztelés és szankcionálás

•

Kormányzatok ( Pénzügyi, politikai és szerkezeti és rengeteg más jellegû segítség

•

OOB (Országos Olimpiai Bizottságok), OPB (Országos Paraolimpiai Bizottságok), OSE (Országos Sportszövetségek) ( Feladatuk a Szabályzat betartása

•

ODESZ (Országos Doppingellenes Szervezetek), RDESZ (Regionális Doppingellenes Szervezetek) ( Feladatuk az ország saját atlétáinak tesztelés mind a versenyeken, mind a versenyeken kívül és a doppingellenes szabálysértések elleni jogi fellépés és doppingellenes oktatás.

•

Sportolók és kíséretük ( A Szabályzat betartása.

•

LAB (Laboratóriumok) ( doppingvizsgálatok kiértékelése

•

SDB (Sportügyi Döntõbíróságok) Î A sporttal kapcsolatos jogi vitás kérdések rendezése

3. DIA: A Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat értelmében az alábbiak minősülnek szabálysértésnek: 2.1

Bármilyen tiltott anyag vagy anyagcsere-származékainak esetleg azt jelzõ más vegyületeknek a jelenléte bármilyen, sportolótól származó mintában

2.2

Tiltott anyagok vagy tiltott módszerek használata vagy használatának megkísérlése

2.3

A mintavétel megtagadása vagy megakadályozása megfelelõ indoklás nélkül, annak ellenére, hogy az illetõ sportolót jogilag a rá vonatkozó doppingellenes elõírások erre kötelezik, illetve a mintavétel bármilyen más módon történõ elutasítása

2.4

Az adott sportolóra vonatkozó, versenyen kívüli tesztelés követelményeinek megsértése, ide értendõ a tartózkodási helyre vonatkozó adatok megadása és a megfelelõ indoklás miatt elhalasztott vagy elmulasztott vizsgálatok pótlása is.


-2-

2.5

A doppingvizsgálatok bármely részének manipulálása vagy erre tett bármilyen kísérlet

2.6

A tiltott anyagok és módszerek birtoklása…

2.7

Tiltott anyagok vagy tiltott módszerek forgalmazása.

2.8

Tiltott anyag vagy tiltott módszer alkalmazása vagy arra tett kísérlet bármilyen sportolón, illetve a doppingellenes szabályok megsértését vagy annak kísérletét támogató, ösztönzõ, arra felbujtó magatartás, illetve ilyen esetek elhallgatása vagy bármilyen más módon történõ részvétel ilyen jellegû esetekben.

A 2003-as Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat teljes tartalma elérhető az alábbi webcímen: http://www.wada-ama.org/en/dynamic.ch2?pageCategory.id=250.

4. DIA: A Nemzetközi Doppingellenes Liga által összeállított “Tiltott lista" a következőket tartalmazza: Minden esetben tiltott anyagok (mind versenyeken, mind versenyeken kívül tiltott anyagok) S1.

Anabolikus szerek

S2.

Hormonok és hormonszerű anyagok

S3.

Béta-2 agonisták

S4.

Hormon antagonisták és a hormonok hatását módosító szerek

S5.

Diuretikumok és egyéb, doppingszereket elrejtő anyagok

Minden esetben tiltott módszerek (mind versenyeken, mind versenyeken kívül tiltott anyagok) M1.

Az oxigénszállítás serkentése

M2.

Kémiai és fizikai manipuláció

M3.

Genetikai dopping

Versenyeken tiltott módszerek és anyagok S6.

Élénkítőszerek

S7.

Kábítószerek

S8.

Cannabis hatású vegyületek

S9.

Glüko-kortiko-szteroidok


-3-

Bizonyos sportágakban tiltott anyagok P1.

Alkohol (pl. íjászatban, autó- és motorsportokban, stb. tiltott)

P2.

Béta-blokkolók (pl. a versenybobozásban, síelésben és hódeszkázásban [ugró, freestyle, halfpipe], birkózásban tiltottak)

A listát minden évben frissítik és közzéteszik. A jelenleg hatályos Tiltott listát a www.wada-ama.org/en/dynamic.ch2?pageCategory.id=370 webcímről lehet letölteni.

5. DIA: A doppingellenes szabályokkal történő együttműködés feltétele, hogy valamennyi sportolót bizonyos, meghatározott vizsgálati csoportokban teszteljenek. A nemzetközi sportszövetségek feladata, hogy a hozzájuk tartozó, nemzetközi szintű sportolók tesztcsoportjait kialakítsák, ugyanakkor az országos doppingellenes szervezetek feladata, hogy az adott ország sportolóinak regisztrált tesztcsoportjait kialakítsák. A tesztelést úgynevezett “célzott tesztelés” formájában kell végezni, ez azt jelenti, hogy a sportolók nem véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra. Emellett, versenyek közben (a versenyek során tiltott anyagok és módszerek kiszűrésére) és a versenyeken kívül is tesztelni kell (a versenyeken kívül tiltott anyagok és módszerek kiszűrésére). A tesztelési eljárások két típusra oszthatóak. Az egyik az előre bejelentendő tesztelés, a másik pedig az előre be nem jelentendő tesztelés, amely a leginkább választandó eljárás. Ha a tesztelést előre bejelentik, akkor legkésőbb hat órán belül le kell folytatni. Ha előre be nem jelentendő tesztelés történik, akkor a sportoló behívását követő legfeljebb egy órán belül tesztelni kell. Ebben az egy órás időszakban a tesztelendő sportolókat folyamatosan figyelni kell. A 2003-as Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat és a kapcsolatos eredeti tartalom elérhető az alábbi webcímen: http://www.wada-ama.org/en/dynamic.ch2?pageCategory.id=250.

teszteljárásokkal

6. DIA: A doppingvizsgálatra szánt minta vizeletminta vagy vérminta lehet. A legtöbb minta még ma is vizeletminta. Bár egyre több vérminta (két A és B minta, egyenként 3 milliliternyi vérrel) kerül vizsgálatra a tiltott anyagok és módszerek jelenlétének kizárásához.


-4-

Ma a vérvételt leginkább a sportolók egészségügyi állapotának felmérésére használják (pl. a megnövekedett hematokrit szintek ellenőrzése sífutóknál Ö ez ugyanis növeli az artériás magas vérnyomást és a thromboembóliás szövődmények kialakulásának veszélyét).

7. DIA: A WADA irányelvei alapján a Terápiás használatra történő engedélyezés meghatározása: A Terápiás célra történő engedélyezés (TUE) olyan engedélyezési eljárás, mely során valamilyen tiltott anyag szedését engedélyezik jól meghatározott és kellően behatárolt körülmények között. A TUE engedélyeket a TUE eljárásokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban kell kiadni. Bármilyen, a Tiltott listán szereplő anyag esetében külön TUE engedélyeztetést kell kérni. A kérdéses szertől és annak alkalmazási módjától függően …, vagy standard TUE eljárás, vagy rövidített TUE (ATUE) eljárást foganatosítható. Valamennyi, tiltott anyag vagy módszer alkalmazására orvosi célból rászoruló sportoló esetében továbbra is kötelező a tesztelés és TUE engedélyt kell kérjenek az illetékes doppingellenes szervezetektől (DESZ). TUE engedélyeztetéshez a sportoló köteles megbízható és helytálló orvosi adatokkal alátámasztott, jól dokumentált egészségügyi állapottal indokolnia a benyújtott kérvényt. A TUE engedély kiadásához szükséges négy kritériumot a TUE nemzetközi szabályai rögzítik: 1.

A sportoló köteles bizonyítani, hogy jelentős egészségkárosodást szenvedne el, ha a tiltott anyag vagy tiltott módszer alkalmazását elhagyná akut vagy krónikus betegsége kezelése során (A TUE nemzetközi szabályzatának 4.2-es cikkelye).

2.

A tiltott anyag vagy tiltott módszer nem fokozhatja a fizikai teljesítőképességet nagyobb mértékben, mint ami az orvosilag igazolt betegség kezelésének hatására kialakuló normális egészségi állapot helyreállása nyomán elvárható Bármilyen tiltott anyag vagy tiltott módszer használata, amely bármilyen endogén hormon “alacsony normális” szintjét növeli, nem tekinthető elfogadható mértékű beavatkozásnak (A TUE nemzetközi szabályzatának 4.3-as cikkelye). A “fizikai teljesítőképesség fokozása" alatt értendő: a sportoló fizikai teljesítményszintjének a betegség fennállása előtti szintre történő visszaállása. Ez azt jelenti, hogy az adott sportoló fizikai teljesítménye bizonyos mértékben javulhat a kezelés hatására, de ez nem haladhatja meg a sportoló betegsége előtti teljesítményszintjét.

3.

Nincs megfelelő terápiás alternatíva a tiltott szer vagy tiltott módszer helyett (A TUE nemzetközi szabályzatának 4.4-es cikkelye).


-5-

A megfelelő terápiás alternatíva fogalma esetében két pontot szükséges külön kiemelni: - Csak elfogadott és az orvosi irodalomban leírt gyógyszerek minősülnek lehetséges alternatívának. - Az, hogy mi számít elfogadottnak és az orvosi irodalomban leírt gyógyszernek, az egyes országoktól is függhet. Ezeket a különbségeket figyelembe kell venni, pl. egy adott gyógyszert egy bizonyos ország már engedélyezte, de egy másik még nem, mert még bevizsgálás alatt van, stb. 4.

A tiltott szer vagy tiltott anyag használatának szükségessége, sem részben, sem egészben nem lehet valamilyen, az adott szer nem terápiás jellegű felhasználásának vagy bármilyen más, a tiltott listán lévő szer felhasználásának a következménye. (A TUE nemzetközi szabályzatának 4.5-ös cikkelye). TUE engedélyt csak akkor szabad kiadni, ha mind a négy feltétel teljesült.

A Terápiás célú engedélyeztetésekkel (TUE) kapcsolatos teljeskörű leírást az alábbi weboldalról lehet letölteni: www.wadaama.org/en/dynamic.ch2?pageCategory.id=373.

8. DIA: A legtöbb doppingszer eredetileg gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény. Ezeket a gyógyszereket bizonyos betegségek kezelésére használják. Éppen ezért, ezeknek a gyógyszereknek egyrészről vannak a betegségre gyakorolt kedvező hatásai, ugyanakkor vannak nemkívánatos mellékhatásaik is. Ezeket az orvosi-biológiai mellékhatásokat speciális kutatások során vizsgálják, és ezek eredményeképpen a mellékhatásokat a kezelt betegség okozta egészségügyi problémák viszonylatában elfogadhatónak ítélik meg. A fő probléma ezeknek a gyógyszereknek a fizikai teljesítmény fokozására történő használatával az, hogy egyébként egészséges sportolók szedik a gyógyszereket anélkül, hogy valójában szükségük lenne azok hatásaira. Továbbá a legtöbb ilyen módon felhasznált anyagot a farmakológiai dózisoknál jóval nagyobb adagokban szedik, különböző kombinációkban (”halmozva"), az ezt megelőző orvosi vizsgálatok nélkül, ami valójában beláthatatlan orvosi-biológiai mellékhatásokat okozhat. Ábra: Az orvosi célra felhasznált gyógyszerek és a sportolók által illegálisan használt gyógyszerek közötti kapcsolat. Az orvosi célokra felhasznált gyógyszerek terápiás hatásukat farmakológiai adagolásban fejtik ki, ugyanakkor a fizikai teljesítõképesség fokozására használt gyógyszerek veszélyes mellékhatásait a farmakológiai dózisoknál jóval nagyobb adagok váltják ki. Mindezek


-6-

eredményeképpen a mellékhatások lehetnek rövidtávúak, visszafordíthatóak, visszafordíthatatlanok vagy akár késõi egészségkárosodást okozóak is.

9. DIA: Tekintsük át azokat a szervrendszereket, melyekre a doppingszerek jelentős hatással bírnak. Ezeket a szervrendszereket részletesen is tárgyaljuk majd az előadás során: -

Szív-és érrendszer

-

Vér- és érképző rendszer

-

Bőr

-

Máj

-

Csont- és izomrendszer

-

A belső elválasztású mirigyek rendszere

-

A központi idegrendszer

-

Immunrendszer

A gének témaköre (genetikai dopping) természetesen nem sorolható be egyértelműen a szervrendszerek körébe, de a téma aktualitása miatt röviden ezt is tárgyalni fogjuk.

10. DIA: A szív- és érrendszerben számos tiltott szer fejthet ki orvosi-biológiai mellékhatásokat. Az orvosi-biológiai mellékhatások jellege a bevitt gyógyszer típusától, valamint a beszedett mennyiségtől és a használat időtartamától, sőt, a szervezet érzékenységétől is függ. A gyógyszerek által kiváltott reakciók tekintetében nagyon nagy az eltérés az egyes emberek között. A sportolók általában nagyobb adagokat szednek be, mint a klinikai vizsgálatokban tesztelt, terápiás célból adott dózisok. Több gyógyszer kombinációja gyakran okozhat függőséget, és a mellékhatások kockázata is nagyobb. A doppingolás orvosi-biológiai mellékhatásai közül a szív-és érrendszerre gyakorolt hatások lehetnek a legártalmasabbak. A szív-és érrendszerre orvosi-biológiai mellékhatásokat leginkább kifejtő tiltott szerek (Deligiannis és munkatársai szerint) az alábbiak: Anabolikus androgén szteroidok (leggyakrabban jelentkező hatások) > kokain > efedrin > hGH, béta-2 agonisták > cannabis hatású szerek > glükokortikoszteroidok > erythropoetin > diuretikumok, kábítószerek (legkevésbé gyakran jelentkező hatások). Ezek a gyógyszerek okozhatnak:


-7-

Szívritmuszavarokat > hirtelen szívhalált > magas vérnyomást > szívinfarktust > szívelégtelenséget > koszorúér-betegségeket > bal kamra megnagyobbodást. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Deligiannis, Björnstad, Carre, Heidbüchel, Kouidi, Panhuyzen-Goedkoop, Pigozzi, Schänzer & Vanhees (2006): ESC Study Group of Sports Cardiology Position Paper on adverse cardiovascular effects of doping in athletes; European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation, 13:687–694.

11. DIA: A tiltott szerek öt különböző mechanizmusa okozhat szív- és érrendszeri mellékhatásokat. Az első az úgynevezett “érelmeszesedéses mechanizmus”. Az anabolikus androgén szteroidok érelmeszesedést okozó hatását a lipoprotein anyagcsere változásai okozzák. Az AAS-ek szedésének eredményeképpen csökken a magas denzitású lipoprotein (HDL) koleszterin szintje, ugyanakkor nő az alacsony denzitású lipoprotein (LDL) koleszterin mennyisége. Ezek a hatások alapvető fontosságúak a vérerek elmeszesedése szempontjából. Éppen ezért ennek köszönhetően növekszik a hirtelen szívhalál, artériás magas vérnyomás vagy thromboembóliás betegségek kockázata. A felső ábra tartalma: Megnövekedett koszorúerek, a normálisnál vastagabb media és kiszélesedett intima szövetrétegekkel (EVG-festés, 100:1 arányú nagyítás). Az alsó ábra tartalma: Korábbi infarktus, aneurysma és thrombus; a belső képen: A jobb koszorúér ectasiája. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Hartgens & Kuipers (2004): Effects of Androgenic-anabolic Steroids in Athletes; Sports Med, 34 (8): 513-554. Tischer, Heyny-von Haußen, Mall & Doenecke (2003): Koronarthrombosen und -ektasien nach langjähriger Einnahme von anabolen Steroiden; Z Kardiol 92: 326331. Deligiannis, Björnstad, Carre, Heidbüchel, Kouidi, Panhuyzen-Goedkoop, Pigozzi, Schänzer & Vanhees (2006): ESC Study Group of Sports Cardiology Position Paper on adverse cardiovascular effects of doping in athletes; European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation, 13:687–694.


-8-

12. DIA: A tiltott szerek öt különböző mechanizmusa okozhat szív- és érrendszeri mellékhatásokat. A másodikat úgy fogalmazhatjuk meg, mint a “trombóziskeltő mechanizmus”. Az anabolikus androgén szteroidok befolyásolják a véralvadási rendszert. Egyrészt növelik a vérlemezkék összetapadási képességét, a trombin és plazmin véralvadási faktorok elválasztását, másrészről pedig az anabolikus androgén szteroidok csökkenthetik a fibrinolitikus aktivitást és a prosztaciklin termelődését. Mindezek következtében az anabolikus androgén szteroidok használata növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, pl. az angina pectoris vagy szívinfarktus előfordulását. Az ábra tartalma: Az a. coronaria sinistra (bal koszorúér) angiográfiás felvétele. A RIVA (Ramus interventricularis anterior – elülső kamrák közti ág) eredésétől 2 cm-re 3 cm hosszú thrombus van. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Hartgens & Kuipers (2004): Effects of Androgenic-anabolic Steroids in Athletes; Sports Med, 34 (8): 513-554. Tischer, Heyny-von Haußen, Mall & Doenecke (2003): Koronarthrombosen und -ektasien nach langjähriger Einnahme von anabolen Steroiden; Z Kardiol 92: 326331. Deligiannis, Björnstad, Carre, Heidbüchel, Kouidi, Panhuyzen-Goedkoop, Pigozzi, Schänzer & Vanhees (2006): ESC Study Group of Sports Cardiology Position Paper on adverse cardiovascular effects of doping in athletes; European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation, 13:687–694.

13. DIA: A tiltott szerek öt különböző mechanizmusa okozhat szív- és érrendszeri mellékhatásokat. A “koszorúérgörcsöket okozó mechanizmus" a harmadik. Általánosságban elmondható, hogy a nitrogénoxid egy, az erek belső fala által kiválasztott, a simaizmok összehúzódását gátló anyag, ami tágítja az ereket. Ebben a folyamatban az anabolikus androgén szteroidok gátolhatják a nitrogénoxid termelődését, ami sok esetben érgörcsöket válthat ki. Rosszabb esetekben ez az érgörcs akár szív- és érrendszeri ischaemiát (a vérellátás zavarát), vagy akár infarktust is okozhat.


-9-

További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Hartgens & Kuipers (2004): Effects of Androgenic-anabolic Steroids in Athletes; Sports Med, 34 (8): 513-554. Deligiannis, Björnstad, Carre, Heidbüchel, Kouidi, Panhuyzen-Goedkoop, Pigozzi, Schänzer & Vanhees (2006): ESC Study Group of Sports Cardiology Position Paper on adverse cardiovascular effects of doping in athletes; European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation, 13:687–694.

14. DIA: A tiltott szerek öt különböző mechanizmusa okozhat szív- és érrendszeri mellékhatásokat. A negyedik az úgynevezett “közvetlen sejthalált okozó mechanizmus". Az anabolikus androgén szteroidok által kiváltott növekedés a szívizomsejtek megnagyobbodását okozhatja, ami a normális anatómiai szerkezet különböző zavaraihoz vezethet. A szívizomsejtek megnagyobbodása miatt elégtelenné válhat az ereken keresztül szállított oxigén mennyisége. Ráadásul a szívizomsejtek fibrotizálhatnak (hegesedhetnek) és ezáltal csökken a szív teljesítõképessége. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Hartgens & Kuipers (2004): Effects of Androgenic-anabolic Steroids in Athletes; Sports Med, 34 (8): 513-554. Deligiannis, Björnstad, Carre, Heidbüchel, Kouidi, Panhuyzen-Goedkoop, Pigozzi, Schänzer & Vanhees (2006): ESC Study Group of Sports Cardiology Position Paper on adverse cardiovascular effects of doping in athletes; European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation, 13:687–694.

15. DIA: A tiltott szerek öt különböző mechanizmusa okozhat szív- és érrendszeri mellékhatásokat. Az utolsó az úgynevezett “degeneratív elváltozásokat kiváltó hatás”. Fineschi és munkatársai (2006) felvetették, hogy a szívrohamot a katekolaminok okozta mérgezés okozhatja az izmokban, ami a szívizmok elhalásán és szívizmokon belül található szimpatikus idegsejtek degeneratív elváltozásain keresztül kamrafibrillációt válthat ki.


- 10 -

További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Fineschi, Baroldi, Monciotti et al. (2001): Anabolic steroid abuse and cardiac sudden death: a pathologic study. Arch Pathol Lab Med, 125: 253-255. Hartgens & Kuipers (2004): Effects of Androgenic-anabolic Steroids in Athletes; Sports Med, 34 (8): 513-554. Deligiannis, Björnstad, Carre, Heidbüchel, Kouidi, Panhuyzen-Goedkoop, Pigozzi, Schänzer & Vanhees (2006): ESC Study Group of Sports Cardiology Position Paper on adverse cardiovascular effects of doping in athletes; European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation, 13:687–694.

16. DIA: Két olyan, széles körben ismert anyag van, ami befolyásolja a vér- és érképző rendszert. Egyrészről ott van az erythropoetin és hozzá hasonló vegyületek, másrészről ott vannak az autogén és allogén transzfúziós módszerek. Az orvosibiológiai mellékhatások ennek megfelelően a vér összetételének változásaiból erednek. Az erythropoetin növeli a vérben található vörösvérsejtek vagy más néven erythrocyták számát, a transzfúzió pedig azonnal megnöveli a keringő vértérfogat nagyságát. Ennek következtében a mélyvénás trombózis, tüdőembólia, koszorúerek vagy agyi erek trombózisa vagy fertőző betegségek a szokásosnál jóval gyakrabban fordulhatnak elő.

17. DIA: Ez a dia az érrendszert mutatja be annak két fő részével: Az artériás és vénás rendszerrel. Mindkét rész különböző klinikai betegségeket okozhat. A serkentett vörösvérsejt-termelés növeli a vörösvérsejtek számát, a hemoglobin mennyiségét és a hematokrit értékét, ami növeli a vér viszkozitását és alvadékonyságát. Az artériás rendszer elváltozásai az agyban és a koszorúerekben okozhatnak trombózist, a vénás rendszer elváltozásai pedig mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát válthatnak ki. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Jelkmann (2001): Beneficial and adverse Effects of Erythropoietin Therapy in Peters, Schulz, Michna: Biomedical Side Effects of Doping. Wissenschaftliche Berichte und Materialien des Bundesinstitutes für Sportwissenschaft 13; Sport und Buch, Köln 2001, p35-42. www.lrz-muenchen.de/~tc131ac/webserver/webdata/index.html


- 11 -

18. DIA: Az érrendszer és a vérrendszer az egész szervezetet O2-nel látja el. Különösen stresszes helyzetekben, mint például hosszú távú erőkifejtés esetén a vázizomzat működése szempontjából a teljesítményt leginkább meghatározó tényező a megfelelő O2-kínálat. Ezt a fajta állóképességet több tényező határozza meg. Az O2kínálat a maximális szívteljesítménytől és a maximális O2 felvételtől függ. Főleg a hemoglobin megnövelt koncentrációja növelheti a fizikai teljesítményt. Az O2-hordozó molekulák ilyen módon történő manipulálása az érrendszerben bekövetkező orvosibiológiai mellékhatásokkal jár együtt. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Jelkmann (2001): Beneficial and adverse Effects of Erythropoietin Therapy in Peters, Schulz, Michna: Biomedical Side Effects of Doping. Wissenschaftliche Berichte und Materialien des Bundesinstitutes für Sportwissenschaft 13; Sport und Buch, Köln 2001, p35-42. www.lrz-muenchen.de/~tc131ac/webserver/webdata/index.html

19. DIA: Ez az ábra a vörösvérsejtek keletkezésének élettani mechanizmusát szemlélteti és bemutatja a gyógyszeres beavatkozás támadáspontját is. Az O2-szállítás szabályozásának útvonala a vesénél kezdődik és a vörös csontvelőn keresztül az izmokig vezet. A gyógyszeres beavatkozás célja, hogy a belső elválasztású erythropoetin termelését serkentse. Az erythropoetin nem rendeltetésszerű használata a csontvelőben megnövekedett sejtosztódást okoz, melynek köszönhetően növekszik a vörösvérsejtek száma. Az élettani és legális serkentőmódszerek edzés és hypoxia segítségével váltják ki ezt a hatást. Eredeti kivonat: Elliot S (2008): British Journal of Pharmacology, 529–541: Erythropoiesis-stimulating agents and other methods to enhance oxygen transport (A vörösvérsejtek osztódását serkentő anyagok és más, az oxigénszállítást fokozó módszerek) Az oxigén az élet elengedhetetlen feltétele, a szervezet ezért igen kifinomult módszerrel gyűjti össze az oxigént a tüdőből és szállítja a szövetekbe. A vörösvértestekben (VVT-kben) található hemoglobin a vér kulcsfontosságú oxigénszállító vegyülete, a VVT-k számát pedig a szervezet az oxigén igényétől függően nagyon szorosan szabályozza. Az oxigénkínálat a sportteljesítmény szempontjából alapvető fontosságú szerepet játszik, az oxigén szövetekbe történő szállítását serkentő anyagok pedig növelik a nagy oxigénigényű folyamatokhoz szükséges testi erőt. Az oxigénszállítást serkentő korai módszerek között olyan eljárások jelentek meg, mint a nagy magasságokban végrehajtott edzés és a További információ: www.doping-prevention.sp.tum.de

- 12 -

későbbiekben a VVT-koncentrációval történő transzfúzió. A VVT-k képződésének megértésében áttörést jelentett az erythropoetin (EPO) felfedezése és az EPO génjének klónozása. Az EPO gén klónozása után kereskedelmi forgalomban is megjelent a rekombináns humán EPO (rHuEPO). Az ilyen és ehhez hasonló, az oxigén szállítását befolyásoló anyagok törvényes használata különösen fontos a vérszegénység (alacsony hemoglobin szint) kezelésében, krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél, vagy olyan rákos betegeknél, akiknél a kemoterápia vérszegénységet váltott ki. Ugyanakkor a versenysportokban az rHuEPO-t törvénytelen módon az állóképesség és fizikai teljesítmény javítására kezdték használni. Az ilyen szerek betiltása és tesztelése egyfajta macska-egér játékhoz vált hasonlóvá, mivel a tesztelő laborok megpróbálják kimutatni, hogy az adott sportoló a teljesítménye fokozására (doppingolására) használ-e valamilyen gyógyszert vagy vérkészítményt, ugyanakkor bizonyos sportolók olyan szereket próbálnak használni, amiket nem lehet kimutatni. Ez a cikk megvizsgálja az aerob teljesítőképesség fokozására jelenleg használatos módszereket és a törvénytelen használatot igazoló tesztelési módszereket. Az ábra tartalma: Az egész szervrendszer és az O2-szállítás lehetőségei a szervezetben, illetve az oxigénszállítás serkentésének módszerei.

20. DIA: A bőr klinikai vizsgálatával bemutatható, mennyire káros az anabolikus androgén szteroid szerek használata. Az anabolikus androgén szteroidokhoz hasonló vegyületek vagy glükokortikoszteroidok használata esetén főleg hosszú távon feszüléses striák vagy acnék alakulhatnak ki. Más, szemmel is jól látható mellékhatások, például androgén hajhullás és hypertrichosis is kialakulhatnak, mindkettő kevésbé gyakori. A glükokortikoszteroidok a szövetek sorvadását, a sebgyógyulás gátlását és a bőr elgyengülését okozhatják. Más, igen szerteágazó orvosi-biológiai mellékhatások is ismertek. A serkentő- és kábítószerek, a kortikotropin, az erythropoetin és alkohol olyan anyagok, melyekkel ritkábban élnek vissza, ezért a bőrre gyakorolt mellékhatásaikat ritkán írják le. A serkentőszerek (főleg amfetaminok) használata nagyon gyakran jár együtt kiszáradással. A kábítószerek nem rendeltetésszerű használata urticariát, erythemát és viszketést okozhat. A kortikotropin használata bizonyos esetekben okozhat általános allergiás reakciókat, az erythropoetin használata pedig gyakran helyi allergiás reakciókat válthat ki (pl. az injekció helye körül). Az alkohol a bőr idő előtti öregedését okozhatja.


- 13 -

21. DIA: A súlyemelés során anabolikus androgén szteroidokat szedő sportolókon jóval gyakrabban jelennek meg feszüléses striák. Ilyenkor a bőrszövet sorvadásnak indul, főleg a test fokozott stressznek kitett tájékain, például a vállakon, háton, mellkason és felső végtagokon. A bőr feszülését a nagy intenzitású edzés okozza. A képeken az intenzív súlyemelés és anabolikus androgén szteroid használat miatt kialakult feszüléses striákra látható két példa. A felső ábra tartalma: Intenzív súlyemelés miatt kialakult feszüléses striák Az alsó ábra tartalma: Egy testépítőn kialakult feszüléses striák. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Karamfilov & Elsner (2002): Sport als Risikofaktor und therapeutisches Prinzip in der Dermatologie; Hautarzt, 53: 98-103 Wollina, Pabst, Schönlebe, Abdel-Naser, Konrad, Gruner, HAroske, Klemm & Schreiber (2007): Side effect of topical androgenic and anabolic substances and steroids. A short review. Acta Dermatoven APA, 16 (3): 117-122

22. DIA: Olyan fiatal és erős sportolóknál, akik a hátukon és/vagy mellkasukon kialakult acnékat észlelnek, forduljanak orvoshoz. Ezek lehetnek úgynevezett “szteroid acnék”, amit az anabolikus androgén szteroidok nem rendeltetésszerű használata okoz. A szteroidok serkentik a faggyúmirigyek működését, ezért a normálisnál több faggyú termelődik, növekszik a bőrfelszínt borító lipidek mennyisége, és a szokásosnál többször alakulnak ki acnék a bőr saját baktériumai miatt. Eredeti kivonat: Melnik et al. (2007): J Dtsch Dermatol Ges. 5(2), 110-117: Abuse of anabolic-androgenic steroids and bodybuilding acne: an underestimated health problem (Az anabolikus-androgén szteroidok nem rendeltetésszerű használata és a testépítőkön megjelenő acnék: egy alábecsült probléma) Az anabolikus-androgén szteroidokat használók száma (AAS) a Németország területén található fitness klubokban és más helyeken riasztó mértékben növekszik. Az ilyen szereket használók 48,1%-a az egészségügyi rendszeren keresztül szerzi be a szteroidot. Az AAS-sel visszaélõk 32,1%-ánál maguk az orvosok is részt vesznek a szer felírásában vagy a felhasználók vizsgálatában. Amellett, hogy az AAS vegyületeknek életveszélyes szív- és érrendszeri, májkárosító és pszichiátriai hosszú távú hatásaik vannak, az AAS-et használók 50%-ában acnék is kialakulnak,


- 14 -

ami az AAS használat egy fontos klinikai jelzõfaktora lehet, fõleg a 18-26 év közötti fiatal férfiak esetében. Az AAS mind az acne conglobata, mind pedig az acne fulminans kialakulását elõidézheti. A bõrgyógyászok feladata, hogy felismerjék a testépítõkön kialakult acnékat, ezek alapján AAS használatra gyanakodjanak, és figyelmeztessék a beteget a lehetséges egészségügyi veszélyekrõl. A felső ábra tartalma: Papulosus-pustulosus acne anabolikus-androgén szteroidok hatására Az alsó ábra tartalma: Acne conglobata anabolikus-androgén szteroidok hatására

23. DIA: A máj az anyagcsere és méregtelenítés szempontjából legfontosabb szervünk. A máj egy nagyon intenzív vérellátású szerv, a máj anatómiája olyan, hogy a májsejtek folyamatosan kapcsolatban álljanak a vérkeringéssel. Az anyagcsere-folyamatok során a máj epét termel, ami fontos a zsíremésztés szempontjából. A májsejtek főbb típusait a metabolikus aktivitású parenchymasejtek, a támasztószövet szerepét betöltő stromasejtek és a külső anyagokat fagocitáló, úgynevezett Kupfer sejtek képezik. A legtöbb gyógyszert a máj bontja le, ezért a legtöbb orvosi-biológiai mellékhatás a májszövetet érinti. Az anabolikus-androgén szteroidok főleg epeúti elzáródást, epepangást, májbevérzéseket, májsejtrákot és a lipoproteinek szabályozásának zavarát okozhatják. A hormonok és hormonszerű anyagok a szervek általános növekedését és működésbeli zavarait befolyásolják. Élénkítőszerek hatására kialakulhat akut májelégtelenség és májgyulladás is. A kábítószerek, alkohol és béta-blokkolók akut májelégtelenséget, zsírmájat (steatosis hepatist) és májzsugort okozhatnak, illetve más, nem kifejezetten típusos felső hasi tünetek is megjelenhetnek. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Müller-Platz, Nishino & Sarikaya (2007): Gastrointestinal tract and liver. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p66-88. www.doping-prevention.com

24. DIA: A máj anabolikus androgén szteroid kezelés hatására kialakuló működésbeli zavarai és betegségei főleg a 17-α-alkilált szteroidok miatt alakulnak ki (ilyenek például a metiltesztoszteron, az oxymetholone, a fluoxymesterone, a norethandrolone és a metandienone). Olyan májbetegségek alakulhatnak ki, mint pl. az epeutak


- 15 -

elzáródása, epepangás, májbevérzések és májsejtrák. Sőt, több vizsgálat kimutatta, hogy a magas denzitású lipoproteinek (a "jó" lipoproteinek) mennyisége csökken, míg az alacsony denzitású lipoproteinek (a "rossz" lipoproteinek) és az érelmeszesedést fokozó A mennyisége nő. Ezek a mellékhatások általában visszafordíthatóak, ha a szer használatát elhagyják. Az ábra tartalma: Májgyulladások; a májszövetek zsíros degenerációja és májciszták kialakulása – ezek a közvetlen májszövet károsító hatások leginkább jellemző példái Eredeti kivonat: Brien és Simon (2004): Sports Med 34 (8), p513-554: Effects of Androgenic-Anabolic Steroids in Athletes (Az androgén-anabolikus szteroidok hatása sportolókra) Az androgén-anabolikus szteroidok (AAS) a tesztoszteron férfi nemi hormon szintetikus származékai. Az emberi szervezetben olyan erős hatásokat válthatnak ki, melyek javíthatják a sportolók fizikai teljesítményét. Az irodalmi cikkek vizsgálata során kiderült, hogy a legtöbb laboratóriumi vizsgálat nem vizsgálta meg, hogy ezen a területen az AAS vegyületeket jelenleg milyen nagyságrendű adagokban szedik. Ezért ezek a vizsgálatok nem mérik fel pontosan a szteroidok által okozott (mellék)hatásokat. A jelenleg elérhető tudományos irodalom leírja, hogy ezeknek a gyógyszereknek a rövidtávú szedése az atlétáknál növelheti a fizikai erőt és testsúlyt. A megfigyelések szerint az eredeti erőszintet kb. 5-20%-kal képesek növelni, a testsúlygyarapodás pedig 2-5 kg közötti lehet, amit a szteroidok miatt felszedett izomtömeg képvisel. Úgy tűnik, ezek a szerek nem csökkentik a zsírszövetek tömegét. Annak ellenére, hogy az AAS-ek szedése befolyásolhatja a vérképzést és a vér hemoglobin-koncentrációját, úgy tűnik, a szereknek nincs hatása az állóképességre. Kevés a megbízható adat az AAS vegyületek által kiváltott, edzési és pihenési időszakokban kialakuló anyagcsere-reakciókról, ezért ezen a téren nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. A rövid és hosszú távú AAS használat nemkívánatos hatásai között figyelemreméltó, hogy maguk a férfi atléták gyakran számolnak be a szokásosnál erősebb libidóról, acne vulgarisok megjelenéséről, abnormálisan erős testszőr növekedésről és agresszív viselkedésről. Az AAS szedése megzavarja a normális belső elválasztású tesztoszteron és gonadotropinok termelődését, ez az állapot akár hónapokkal a szer megvonása után is fennállhat. A szív- és érrendszeri rizikófaktorokban igen káros változások állhatnak be, például nőhet a vérnyomás és csökkenhet a magas denzitású lipoprotein (HDL), vagy a HDL2 és HDL3 koleszterin szintje. Férfi sportolók körében végzett szívultrahangvizsgálatok kimutatták, hogy az AAS nem okozott változásokat a szív szerkezetében és működésében, igaz, állatkísérletekben kimutatták, hogy az ilyen szerek a szív szerkezetére és működésére veszélyes hatást gyakoroltak. Sportolók körében végzett vizsgálatok során az AAS nem károsította a májat. A pszichikumot és viselkedést azonban úgy tűnik, erőteljesen befolyásolják az AAS vegyületek.


- 16 -

Általánosságban elmondható, hogy az AAS növeli az agressziót és ellenségességet. Hangulat változásokat (pl. depresszió, [hypo]mania, pszichotikus zavarok) általában dózis- és gyógyszerfüggő módon okoznak. Az AAS-től való függőség és megvonási tünetek (például depresszió) csak az AAS felhasználók szűk körében alakultak ki. A testi felépítéssel kapcsolatos elégedetlenség és alacsony önbecsülés az úgynevezett "fordított anorexia-szindróma" kialakuláshoz vezet, ami később akár az AAS-ek használatára is ráveheti a sportolókat. Az AAS-ek nem rendeltetésszerű használatával kapcsolatban számos más nemkívánatos hatás is napvilágra került, például a belső elválasztású mirigyek és immunrendszer zavarai, a faggyúmirigyek és bőr elváltozásai, a véralvadási rendszer és húgy- és ivarszervi rendszer betegségei. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján nem tudjuk pontosan felmérni a valós hatásokat, mivel a klinikai vizsgálatokban csak relatíve alacsony dózisokat használtak, ezek meg sem közelítik az illegálisan szteroidot használók által bevett adagokat. Az AAS vegyületek hatásmechanizmusa a különböző vegyületek esetén eltérő lehet, mivel az egyes szteroid molekulák felépítésében és a szteroid receptorokhoz való kötődésükben jelentős eltérések lehetnek Ma már több hatástani utat is ismerünk. Az 5-α-reduktáz nevű enzim fontos szerepet játszik abban, hogy az AAS vegyületeket dihidrotesztoszteronná (androsztenolonná) alakítsa, ez a vegyület a célszervek, például a férfi járulékos ivarmirigyek, bőr és prosztata sejtjeinek sejtmagjaiban fejti ki hatását. Ismeretesek olyan mechanizmusok is, melyek során az aromatáz nevű enzim az AAS vegyületeket női nemi hormonokká (ösztradiollá és ösztronná) alakítja, melyek az ösztrogén hormonokéhoz hasonló hatást fejtenek ki, és kompetitív antagonista hatást fejtenek ki a glükokortikoid receptorokra. Sőt, az AAS növeli az erythropoetin elválasztását és a vörösvérsejtek termelődését is, serkenti a csontok működését és gátolja a csontok lebontását. A szív- és érrendszerre kifejtett hatásokat valószínűleg az AAS vegyületek által kiváltott (a szérum lipidek és lipoproteinek mennyiségében bekövetkezett kóros változások okozta) érelmeszesedés közvetíti, ilyenek a trombózis, az érgörcsök vagy az erek falának közvetlen károsodása, vagy akár különböző mechanizmusok kombinációja is előfordulhat. Az izomszövetek AAS vegyületek által kiváltott növekedését a kóros megnagyobbodás és új izomrostok képződése okozza, amiben a szatellitasejtek, androgénreceptorok és izomsejtmagvak számának és szerkezetének megváltozása kulcsfontosságú szerepet játszik.

25. DIA: A váz- és izomrendszert több tiltott szer is nagyon erősen befolyásolja. Az anabolikus androgén szteroidok csonttöréseket, ínszalagbetegségeket és izomelhalást okozhatnak, vagy akár a csontok növekedési zónáinak idő előtti záródását, és ennek következtében fejlődési zavarokat is kiválthatnak. Ráadásul a szteroidok az


- 17 -

ínszalagok szerkezetét is megváltoztathatják. Ennek megfelelően az olyan fiatal sportolók esetében, akiknél a megfelelő izomzat ellenére is spontán ínszalagszakadás alakul ki, nagyon fontos, hogy az orvosok anabolikus androgén szteroidok használatára is gondoljanak. A hormonok és hormonszerű anyagok olyan klinikai elváltozásokat is okozhatnak, mint az acromegalia és az agyalapi mirigy kórosan megnövekedett hormonelválasztása. A csont- és porcszövetekben kialakuló szemmel látható elváltozások egyebek között a kezek és lábak, orr, áll, nyelv és fülek kóros megnagyobbodását okozhatják. A béta-2 agonistákat az asztmás rohamok orvosi kezelésére használják. A vázizomrendszerben több élettani és anyagcsere-folyamatot is befolyásolnak. A csontszerkezetre kifejtett káros hatások között a csökkent csonttömeg és a csontok csökkent ásványianyag-tartalma mellett izomremegés és izomgörcsök is kialakulhatnak. A glükokortikoszteroidok csontritkulást és gyakori csonttöréseket okozhatnak, késleltethetik a csontok gyógyulását, sőt akár a csontok tápanyag-ellátását is gátolhatják, ennek köszönhetően akár súlyos izomsorvadás is bekövetkezhet. A béta-blokkolókat orvosi esetekben szív- és érrendszeri betegségek kezelésére használják, de a csontrendszer esetében a csökkent glikogénbontás miatt súlyos mellékhatásokat okozhatnak. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Müller-Platz, Nishino & Sarikaya (2007): Gastrointestinal tract and liver. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p66-88. www.doping-prevention.com

26. DIA: Az anabolikus androgén szteroidok orvosi-biológiai mellékhatásai a csont- és izomrendszerben különböző elváltozásokat okozhatnak. Ismertté váltak olyan esetek, amikor csonttörések és a csontok növekedési zónáinak idő előtti záródása következett be, ez pedig növekedési retardációt okozott. Ráadásul a szteroidok az ínszalagok szerkezetét is megváltoztathatják. Az anabolikus szteroidok visszafordíthatatlan változásokat okoznak az ínszalagok biomechanikai tulajdonságaiban, így az ínszalagok merevvé, kevésbé rugalmassá válhatnak. Lehetséges, hogy az anabolikus androgén szteroidok által kiváltott gyors izomerőnövekedést a vázizmokban a lassabban alkalmazkodó, rosszabb vérellátású ínszalagok nem képesek követni, így az ínszalagok képezik a folyamatban a leggyengébb láncszemet. Az anabolikus androgén szteroidok szedése erőteljes


- 18 -

súlyemelő edzőprogramokkal kombinálva rhabdomyolysis, vagyis izompusztulást okozhat. Esettanulmány, mely során egy sportoló (futballista) az anabolikus szerekkel történő visszaélés miatt többszörös ínszalagszakadást szenvedett el. Eredeti kivonat: Isenberg et al. (2008): Unfallchirurg, 46-49: Successive ruptures of patellar and Achilles tendons. Anabolic steroids in competitive sports A tesztoszteron vagy 19-nor-tesztoszteron származékait anabolikus hatású szerekként a fizikai teljesítőképesség növelésére használják, annak ellenére, hogy az anabolikus hatású szerek hatása a mai napig tudományos vita tárgya. Az anabolikus szteroidok használata továbbra is gyakori versenysportolók körében, az egyre szigorúbb ellenőrzése és egyre gyakoribb drámai következmények ellenére is. Míg az anabolikus szerek használatával kapcsolatos anyagcserezavarok jól dokumentáltak, a nagyobb ínszalagok szakadásáról csak ritkán számolnak be. Egy 29 éves profi futballista 18 hónap alatt mind a térdkalácsát rögzítő szalag, mind pedig mindkét oldali Achilles-ínszalagok szakadása miatt műtétre került. A körültekintő kikérdezés során kiderült, hogy már három éve szedett különböző anabolikus szteroidokat a célból, hogy fokozza fizikai erejét. Az anabolikus szteroidokat mindhárom műtét után nagy dózisban szedte, és már a műtét után korán aktívan sportolni és edzeni kezdett. A minimálinvazív sebészeti technikának és nyílt varratoknak köszönhetően az Achilles-inak a kellő időn belül teljesen újraépültek. A térdszalag esetében azonban az ínszalag és a csontcsatornák műtéti rekonstrukciója után korán megkezdett edzés és anabolikus szteroidhasználat miatt alig 8 héttel a műtét után ismét szalagszakadás lépett fel, amit a szövettani eredmények is megerősítettek. Miután egy félig ínszerű graft segítségével rekonstrukciós műtétet végeztek, fertőzés lépett fel, melynek eredményeképpen az ín és valamennyi fennmaradt szalag elhalt. Az orvosok újra és újra figyelmeztették a sportolót, hogy teljes gyógyulásra nincs esélye, ha továbbra is anabolikus szereket szed, ő azonban nem hallgatott rájuk. Tekintettel arra, hogy a versenysportolók és atléták az esetek nagy részét nem jelentik be, feltételezhető, hogy az anabolikus szteroidok használata minőségi hatással van az ínszalagszakadások műtéti kezelésének sikerességére. Az ábra tartalma: A térdkalács (sárga nyilak) és a sípcsont kapcsolatának teljes elvesztése (az térdszalag szakadása miatt)

27. DIA: A belső elválasztású szerveket a tiltott anyagok többféle módon befolyásolhatják. Az anabolikus androgén anyagok a férfiak és nők nemi működését változtathatják meg.


- 19 -

Sőt, a szteroidok befolyásolják a szövetek inzulinnal szembeni érzékenységét és a glükóz toleranciát is. A növekedési hormonok és gonadotropinok jelentős hatást gyakorolhatnak a pajzsmirigy működésére, ugyanakkor a glükokortikoszteroidok a mellékvesekéregre hatnak. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Georgieva (2007): Reproductive and endocrine system. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p66-111. www.doping-prevention.com

28. DIA: Az anabolikus androgén szteroidok megváltoztathatják a férfi nemi működést. A here belső elválasztási és sejttermelési funkcióit a hypothalamus gonadotropin stimuláló hormon (GnRH) szekréciója irányítja ami az agyalapi mirigy elülső felének gonadotropin, luteinizáló hormon (LH) és folliculus stimuláló hormon (FSH) elválasztását serkenti. Mivel az AAS szerek a tesztoszteron származékai, ezért erőteljes hatásuk van a hypothalamus - agyalapi mirigy - nemi szervek tengelyre, nem rendeltetésszerű használatuk esetén az úgynevezett hypogonadotrop hyopgonadismus nevű klinikai betegség jelentkezhet. Ennél a szteroidok által kiváltott, nem megfelelő nemi működéssel járó állapotnál az FSH és LH szérum koncentrációja csökken, a szervezet saját tesztoszteron és spermium termelése a normálisnál alacsonyabb és a here zsugorodni kezd. Ezek a hatások az anabolikus szteroidok által a hypothalamus - agyalapi mirigy tengelyre kifejtett negatív visszacsatolás valamint a felesleges mennyiségben jelen lévõ androgéneknek a herékre kifejtett hatása miatt alakulnak ki. Az AAS hatásai ahhoz hasonlóak, mintha a szervezetben a normálisnál magasabb lenne a saját tesztoszteron szintje. A magas tesztoszteron illetve AAS szint gátolja az LH elválasztását azáltal, hogy egyrészt közvetlenül az agyalapi mirigy elülsõ részére hat, másrészt csökkenti a hypothalamus GnRH szekrécióját. Ez ugyanakkor mind az LH mind az FSH elválasztásának csökkenését okozza, az LH szint csökkenése pedig gátolja a szervezet saját tesztoszteron termelését. A nagy dózisban, kívülrõl adott tesztoszteron hatására a vérszérumban mind a szabad, mind a teljes tesztoszteron mennyisége a normálisnál magasabb értékekre emelkedik. Az ösztradiol, androsztendion és dihidrotesztoszteorn (DHT) szérumban mért koncentrációja szintén nõ, mivel az AAS vegyületeket a perifériás szövetek átalakítják. Az ábra tartalma: Egy normális méretű és egy anabolikus androgén szteroidok miatt sorvadt here mérete.


- 20 -

További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Georgieva (2007): Reproductive and endocrine system. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p66-111. www.doping-prevention.com

29. DIA: Az anabolikus androgén szteroidok nem rendeltetésszerű használata kórosan megváltoztathatja a szervezet inzulinnal szembeni érzékenységét és csökkentheti a vérben a glükóz szintjét. Ezek a változások a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire hasonlítanak, és a 17-alkilált orális androgénekkel kezelt betegekben, illetve a hosszú időn át (3-7 évig) AAS szereket szedő férfi sportolóknál jelentkeznek. Habár mindezidáig még nem írtak le a anabolikus szteroidot használó sportolók körében cukorbetegséget, ezek a változások növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Georgieva (2007): Reproductive and endocrine system. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p66-111. www.doping-prevention.com

30. DIA: Az anabolikus androgén szteroidok felborítják a szabad ösztrogén és szabad androgének által kiváltott hatások egyensúlyát a férfi emlő szöveteiben. Ennek következtében gynecomastia (az emlő kóros megnagyobbodása) alakulhat ki. Mindkét ábra tartalma: Gynecomastia egy 30 éves amatõr testépítõ esetében (felsõ kép) és gynecomastia egy 25 éves profi testépítõnél (alsó kép)

31. DIA: A nők endokrin rendszerére szintén súlyos hatással van az AAS szerek használata. Az AAS szerek szedése gátolja a hypothalamus - agyalapi mirigy – nemi szervek tengelyt, ami az immunrendszer és a nemi szervek működését szabályozza. Sőt, a luteinizáló hormon (LH), folliculus stimuláló hormon (FSH), progeszteron, nemi hormonkötő globulin (SHBG) szintje csökken és növekszik a szérumban a tesztoszteron szintje. Az belső elválasztású mirigyek egyensúlyának megbomlása miatt kórosan megnagyobbodhat a csikló, sorvadhatnak az emlők és kóros További információ: www.doping-prevention.sp.tum.de

- 21 -

szőrnövekedés is bekövetkezhet (férfi testszőrzet megjelenése). Ezek a hatások általában visszafordíthatatlanok. Az alábbi klinikai következmények várhatóak: Virilisatio (a férfi másodlagos nemi jellegek megjelenése nőkön) Hirsutismus (kóros jellegű, extrém szőrnövekedés) és Amenorrhea (a menstruációs ciklus elmaradása). További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Georgieva (2007): Reproductive and endocrine system. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 007, p89-111. www.doping-prevention.com

32. DIA: A központi idegrendszerre nagyon erős hatása van az anabolikus androgén szteroidoknak, béta-2 agonistáknak, kábító- és serkentőszereknek. Az AAS-ek használata ingerlékenységet, agressziót, személyiségzavarokat és pszichiátriai betegségeket okozhat. A szimpatikus idegrendszer működése közben a szervezet adrenalint és noradrenalint választ el. A kábítószerek általában csökkentik a fájdalmat és hangulatváltozásokat válthatnak ki, az alvászavaroktól kezdve a teljes test bénulásán keresztül az eufóriáig vagy a normálisnál intenzívebb izgatottságig. A szimpatikomimetikumok a serkentőszerekhez hasonlóan olyan gyógyszerek, melyek a központi idegrendszert a katekolaminok (pl. adrenalin és noradrenalin) hatásán keresztül ingerlik. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Grucza (2007): Psychological effects and addiction including CNS. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p135-153. www.doping-prevention.com

33. DIA: A tiltott szerek használata a központi idegrendszerben súlyos elváltozásokat, pl. függõséget okozhat. Ez egyrészt azt jelentheti, hogy fizikai függõség alakul ki, ha a szervezettõl megvonjuk az adott szereket. Az ilyen megvonás a használt szer típusától függõen különbözõ fizikai tünetekkel járhat: Fájdalom (ópiátok), súlyos remegés (alkohol) és görcsrohamok (barbiturátok és benzodiazepinek). A pszichikai függõség jóval tovább tarthat, mint a fizikai függõség. Sokkal inkább az adott egyén egyedi tulajdonságai határozzák meg, mint maga a szer. Személyes szokások, érzelmi állapot és életstílus is szerepet játszhat. A jutalmazási rendszer nagyon


- 22 -

fontos szerepet játszik a pszichikai függõség kialakulásában. A kokain és amfetaminok jó példát szolgálnak erre, ezek olyan szerek, amelyek nagy pszichikai és kisebb fizikai függõséget válthatnak ki. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Grucza (2007): Psychological effects and addiction including CNS. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p135-153. www.doping-prevention.com

34. DIA: Géntechnológia: A genetikai doppingot úgy határozhatjuk meg, mint genetikai információk és a gének expressziójának speciális modulációja révén kiváltott folyamat. Az élőlények génjeinek megismerésére, azonosítására és módosítására bio- és géntechnológiát használnak, ez eszközök és technikák széles körét foglalja magában. Ide tartoznak olyan módszerek is, melyek segítségével genetikai anyagot, vagyis DNS-t vagy RNS-t vihetünk át egyik sejtből a másikba, ezzel esetlegesen hiányzó géneket pótolhatunk vagy abnormális működésű géneket javíthatunk ki. Léteznek más technikák is, például a DNS szekvenálás, a klónozás, a genetikai markerek használata, a transzgenikus módszerek, a gén silencing vagy génterápia. Ezeket a technikákat számos tudós, például (molekuláris) biológusok, (bio)kémikusok, genetikai szakemberek vagy orvosok gyakorolják. A köztudatban a genetikai dopping szorosan összekapcsolódik a génterápiával, de valójában ez a kifejezés többet jelent ennél, ez nem más, mint a géntechnológia következetes felhasználása. Ez a gének expressziós mintázatának megváltoztatására (serkentésére vagy gátlására) használt speciális antitestektől a sejtek, gének szelektív módosításán vagy egyes receptorok modulációján keresztül egészen a géntranszfer utáni génexpresszió speciális szabályzásáig is terjedhet. Ezért a genetikai doppingolást felderítő stratégiáknak több dologra is kell figyelnie: Egyrészt fel kell tudni ismerni, ha egy, a fizikai teljesítménnyel összefüggő gén vagy valamilyen testszerkezetet módosító gén a szervezetbe került, másrészt, azt is ki kell tudnia mutatni, ha a fizikai teljesítőképesség szempontjából fontos géneket bizonyos anyagokkal ki- vagy bekapcsoltak. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Schulz (2007): Genetikai dopping In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p186-208. www.doping-prevention.com


- 23 -

35. DIA: A 2008-as Tiltott lista a genetika doppingot úgy határozza meg, mint a “sejtek, gének, genetikai elemek vagy a gének expressziójának modulációja nem terápiás célból, melynek lehetséges eredménye a fizikai teljesítõképesség növekedése.” A génterápia alapötlete az, hogy a módosított géneket a sejtbe vigyük különleges hordozók segítségével. A kijavított/új funkcionális fehérjéket kódoló gének bevitele után a betegség gyógyítható vagy legalábbis hatásai enyhülnek. A génterápia orvosi célja, hogy a például öröklõdõ betegségek kialakulásáért felelõs hibás géneket kijavítsa. A probléma azonban az, hogy a terápiás módszereket sportcélokra is fel lehet használni. Ha hibás géneket ki lehet javítani, akkor az izomzatot meghatározó gének módosítása sem lehetetlen. Kitûzött célok lehetnének például: 1.

Állóképességgel összefüggõ gének

Az állóképességet nagymértékben az optimális szöveti oxigenizáció és energiaeloszlás határozza meg. Ez magában fogalja az oxigénszállító rendszer feljavítását, pl. magának a vérnek vagy a vérkeringésnek a befolyásolásával esetleg szabályozó hormonok vagy az energia-anyagcserét irányító fehérjék segítségével. Ebbõl a szempontból fontos faktor lehet az erythropoetin (EPO), a hypoxia által kiváltott faktorok (HIF) és az angiotenzin konvertáló enzim (ACE). 2.

Az izmok teljesítményének növelése

… hypertrophia, hyperplasia vagy feljavított regeneráció segítségével. A sportban a teljesítőképesség növelése szorosan a vázizmok átalakuló képességéhez és ezen keresztül az izomrostok átformálódásához kötődik. Az izomrostoknak az edzésre adott válaszában a sejten belüli jelzőrendszerek, endokrin anyagok által kiváltott genetikai átprogramozódás, növekedési faktorok és mechanikai ingerek is részt vesznek, melyek mindegyike az izomtömeg, összehúzódási tulajdonságok és anyagcsere megváltozását idézi elő. Ezek között érdekes lehet a mechanikai növekedési faktor (MGF), az 1-es típusú inzulinszerû növekedési faktor (IGF-1), a növekedési hormon (GH), a myostatin/növekedési differenciálódási faktor (gdf-8). További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Schulz (2007): Genetikai dopping In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p186-208. www.doping-prevention.com


- 24 -

36. DIA: Állóképességgel összefüggõ gének: Az állóképességet nagymértékben az optimális szöveti oxigenizáció és energiaeloszlás határozza meg. Ez magában fogalja az oxigénszállító rendszer feljavítását, pl. magának a vérnek vagy a vérkeringésnek a befolyásolásával esetleg szabályozó hormonok vagy az energia-anyagcserét irányító fehérjék segítségével. A genetikai átvitel vagy génmoduláció célpontjává válhatnak a hormontengely bizonyos elemei, pl. az erythropoetin (EPO), egyes mitokondriális gének vagy receptorok, például a peroxiszóma proliferátorok által aktivált receptorok (PPAR), az I-es típusú angiotenzin konvertáló enzim (ACE), vagy a hypoxia által kiváltott faktorok (HIF) és egyéb érképzõ növekedési faktorok mint például a VEGF vagy FGF. További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Schulz (2007): Genetikai dopping In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p186-208. www.doping-prevention.com

37. DIA: Az izmok teljesítményének növelése hypertrophia, hyperplasia vagy feljavított regeneráció segítségével: A sportban a teljesítőképesség növelése szorosan a vázizmok átalakulóképességéhez és ezen keresztül az izomrostok átformálódásához kötődik. Az izomrostoknak az edzésre adott válaszában a sejten belüli jelzőrendszerek, endokrin anyagok által kiváltott genetikai átprogramozódás, növekedési faktorok és mechanikai ingerek is részt vesznek, melyek mindegyike az izomtömeg, összehúzódási tulajdonságok és anyagcsere megváltozását idézi elő. Ezért a hormonális állapot és növekedési faktorok módosítása a génterápia egyik célja leehet degeneratív izombetegségekben szenvedő betegek esetében. Ide tartozhat bizonyos hormonok módosítása, például az androgének, növekedési hormonok, inzulin vagy bizonyos növekedési faktorok, például az MGF, IGF, myostatin (GDF-8), TFG-ß és follistatin befolyásolása. Más befolyásoló tényezõk is lehetnek, melyek gátolják vagy serkentik az izommûködés szempontjából fontos hormonok és növekedési faktorok hatását, ilyenek lehetnek például a decorin vagy IL-6 és TNF-á, ezért ezek is lehetnek a genetikai dopping célpontjai. A felső ábra tartalma: Különböző, az izomerőt befolyásoló gének. Az alsó ábra tartalma: Egy négy és fél éves gyermek a normálisnál nagyobb izomtömeggel és izomerővel bírt a myostatin mennyiségét növelő genetikai mutáció miatt. Képes volt nyújtott karral két 3 kg-os súlyzót vízszintesen megtartani.


- 25 -

További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Schulz (2007): Genetikai dopping In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p186-208. www.doping-prevention.com Schuelke et al. N Engl J Med. 2004 Jun 24; 350(26), p2682-2688.

38. DIA: Eredeti kivonat: Tentori & Graziani (2007): Pharmacol Res, 55(5), 359-69: Doping with growth hormone/IGF-1, anabolic steroids or erythropoietin: is there a cancer risk? (Doppingolás növekedési hormonal/IGF-1-gyel, anabolikus szteroidokkal és erythropoetinnal: Növekszik a rák kockázata?) Az anabolikus szteroidokat és peptid hormonokat vagy növekedési faktorokat profi vagy amatőr sportolók teljesítményének javítására használják. Annak ellenére, hogy jól ismertek ezeknek a nemkívánatos hatásai, vannak szerek, melyek használata jelentősen nőtt az utóbbi időben, sőt, ma már a sportolókon kívül mások is szedik ezeket a célból, hogy javítsák megjelenésüket vagy gátolják az öregedést. A normálisnál nagyobb hormonelválasztású vagy különböző kórokok miatt hormonnal/növekedési faktorral hosszú időn át kezelt betegeken preklinikumban végzett vizsgálatok és epidemiológiai megfigyelések alapján elmondható, hogy a rákos daganatok kifejlődésének és progressziójának kockázata jelentős, amit bizonyos doppingszerek használata is kiválthat. Az anabolikus szteroidokról ismert, hogy májrákokat okozhatnak; a növekedési hormon, vagy egyik közvetítő anyaga, az I-es típusú inzulinszerű növekedési faktor magas szintje vastagbél-, mell- és prosztatarákot válthat ki. Sőt, az IGF-1 serkenti a sejtek életfolyamatait, és gátolja az apoptosist, akár úgy, hogy más növekedési faktorokat befolyásol, akár úgy, hogy a carcinogenesissel és rákos betegségek kialakulásával kapcsolatos mechanizmusokat módosít. Nemrégiben kiderült, hogy az erythropoetin (EPO) serkentheti az érképződést és gátolhatja az apoptosist vagy módosíthatja az EPO receptort expresszáló rákos sejtek kémiai vagy sugárérzékenységét, ez felveti annak a lehetőségét, hogy a rekombináns EPO használata a szövetek oxigenizációjának javítására erősítheti a rákos daganatok túlélő képességét és agresszivitását. A doppingolással kapcsolatos rákos daganatok kockázata magasabb lehet, mint a hormonokat/növekedési faktorokat hiánybetegségek miatt szedő betegek esetében, mivel a sportolók hosszú időn keresztül hatalmas dózisokban szedik ezeket a szereket. Sőt, ezeket az anyagokat sokszor más, legális vagy illegális gyógyszerekkel együtt szedik, ez pedig szinte teljesen ellehetetleníti a rákos daganatok és egyéb mellékhatások valószínűségének felbecslését. Bárhogyan is, a sportolóknak elemi érdeke, hogy tudatában legyenek, a doppingszerek hosszú távú szedése növelheti a rákos daganatok kialakulásának kockázatát.


- 26 -

39. DIA: A immunrendszerben számos tiltott szer fejthet ki orvosi-biológiai mellékhatásokat. Az orvosi-biológiai mellékhatások jellege a bevitt gyógyszer típusától, valamint a beszedett mennyiségtől és a használat időtartamától, sőt, a szervezet érzékenységétől is függ. A gyógyszerek által kiváltott reakciók tekintetében nagyon nagy az eltérés az egyes emberek között. A sportolók általában nagyobb adagokat szednek be, mint a klinikai vizsgálatokban tesztelt, terápiás célból adott dózisok. Több gyógyszer kombinációja gyakran okozhat függőséget, és a mellékhatások kockázata is nagyobb. A immunrendszerre orvosi-biológiai mellékhatásokat leginkább kifejtő tiltott szerek az alábbiak: Anabolikus androgén szteroidok, Hormonok és hormonszerű anyagok, Béta-2 agonisták, Élénkítőszerek, Kábítószerek, Cannabis hatású szerek, Glükokortikoszteroidok, Alkohol, Béta-blokkolók Ezek a gyógyszerek okozhatnak: - Gyulladáskeltő citokinek termelődésének emelkedése - Immunszupresszió erősődése - Fertőzésekre való fogékonyság növekedése - Tumorok kialakulási valószínűségének növekedése - Immunmoduláció További részleteket az alábbi cikkben találhatnak: Ortega, Hinchado, Giraldo (2007): Immune system and skin: The importance of studying this problem. In Sarikaya, Peters, Schulz, Schönfelder & Michna: Congress Manual: Biomedical Side Effects of Doping; München 2007, p119-134. www.dopingprevention.com

40. DIA: A táplálékkiegészítő termékek bizonyos versenysportolók számára szükségesek, hogy a sporttevékenységük időtartamának és intenzitásának megfelelő teljesítményt biztosítani tudják. Extrém magas kalóriabevitelre lehet szükségük, ilyen mennyiségeket a normál napi étrend esetleg nem tud fedezni (pl. a Tour de France résztvevõi, stb.). A klinikumban is használt anyagok között fõleg a B vitamin csoportba tartozó vegyületek és bizonyos ásványi anyagok, például a jód, cink, és izzadással részben elvesztett vas használatosak.


- 27 -

Ugyanakkor, a megfelelõen kialakított étrend sokkal jobb, mint bármilyen táplálékkiegészítõ, és persze a bevitt anyagok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy elkerüljük a “túladagolás” veszélyét.

41. DIA: A táplálékkiegészítõ termékekkel kapcsolatos egyik legnagyobb kockázat a pozitív doppingteszt eredmény, amit a nem kellõ összetételû kiegészítõk okozhatnak. Ezek a fel nem tüntetett összetevõk extrém esetekben akár pozitív doppingteszteredményt is adhatnak. Ennek következtében orvosi-biológiai hatása leginkább az ilyen “fel nem tüntetett” anyagoknak van. A legtöbb ilyen termékbõl kimutatott anyag anabolikus-androgén szteroid. Sajnálatos tény, hogy sok sportoló úgy használ étrendkiegészítő termékeket, hogy fogalma sincs a mellékhatásokról és az ajánlott napi bevitelre vonatkozó javaslatokról. Mivel az étrendkiegészítõ termékeknek óriási piaca van (az USA-ban 2001-ben körülbelül 12 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak le) és világszerte hihetetlen pénzügyi forgalom kapcsolódik hozzájuk, a javasolt felhasználás és nem megfelelõ használat közötti határvonal erõteljesen ingadozik. Sõt, sokan úgy gondolják, hogy gyorsan és könnyedén kivédhetnek bármilyen táplálkozási hiánybetegséget a táplálékkiegészítõk szedésével, ezért kevesebb figyelmet fordítanak az egészséges, jól kiegyensúlyozott táplálkozásra. Táblázat: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elemzést végzett több, mint 600 recept nélkül kapható étrendkiegészítõ termék bevonásával és azt találták, hogy a bevizsgált termékek negyede tiltott szereket, például anabolikus szteroidokat tartalmazott.


- 28 -

A DOPPINGOLÁS ORVOS-BIOLÓGIAI MELLÉKHATÁSAI! MAGAS SZINT

Recommend Documents