A depresszió és farmakoterápiája

A depresszió és farmakoterápiája Dr. Rihmer Zoltán OPNI, Budapest 2007

Rosszkedv, szomorúság ≠ depresszió

1 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Burton: The anatomy of melancholy, Oxford 1632 Robert Burton (1577-1640) „...az abc huszonnégy betűjéből nem alkotható a különböző nyelveken olyan sok szó, amilyen sok tünettel a melankólikus kedély együtt jár...” (Földényi F. L.: Melankólia, 1984)

A depresszió orvosi értelemben vett betegség n

Meghatározott tünetek (min. 5)

n

Meghatározott ideig (min. 2 hét)

n

Meghatározott genetikai, biológiai és pszichoszociális komponensek

n

Meghatározott terápiákra gyógyul


Történeti áttekintés dióhéjban n n n n n

Ószövetség: Saul király melankóliája Hippokratész: melankólia („fekete epe”) Robert Burton (1628): A melankólia anatómiája Adolf Meyer (1905): melankólia → depresszió Úttörő kutatók a XX. században: Freud, Kraepelin, Leonhard, Winokur, Angst, Goodwin, Akiskal

A mindennapi élettel gyakran együtt járó rosszkedv, szomorúság n n n n n

Jól körülhatárolt helyzetre vonatkozik Pszichológiailag motivált (beleérezhető) A probléma megoldódásával elmúlik Jól körülírt „panaszok” A vegetatívum (alvás, étvágy, szex, emésztés, menses stb.) valamint a pszichés és mozgásos működés nem károsodott


Rosszkedv, szomorúság

gyász

depresszió „A gyászban a világ válik üressé, depresszióban maga az én.” (Freud, 1917)

Diagnózis, differenciál-diagnózis


A major depresszió diagnózisa (DSM-IV szerint) I. A. Az alábbi tünetek közül legalább ötnek jelen kell lenni, minimálisan 2 hétig: 1. depressziós, szomorú hangulat 2. az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése 3. lényeges súlycsökkenés/gyarapodás 4. alvászavar (csökkent/fokozott alvás) 5. motoros nyugtalanság/gátoltság 6. fáradtság, erőtlenség, levertség

A major depresszió diagnózisa (DSM-IV szerint) II. 7. értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat 8. csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség 9. a halállal való foglalkozás, halálvágy, öngyilkossági szándék (terv, kísérlet) B. A tünetek jelentős szenvedést/funkciózavart okoznak C. A tünetek testi betegséggel (agydaganat, hypothyreosis) nem magyarázhatók D. Nem gyászreakcióról van szó


A mániás epizód tünetei (DSM-IV szerint) 1. kórosan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat (legalább 1 hétig) 2. felfokozott önértékelés 3. csökkent alvásigény 4. szokatlan beszédesség, bőbeszédűség 5. gondolatrohanás, gondolattorlódás 6. szétszórtság 7. pszichomotoros nyugtalanság, felfokozott aktivitás (munka, étvágy, szex, sport, stb.) 8. kritikátlan magatartás (ésszerűtlen vásárlások és üzleti ügyek, stb.)

A depressziók fő klinikai szindrómái n n n

Major/mínor depressziós epizód Mániás/hipomániás epizód Átfedő eőizódok - Kevert affektív epizód (mánia+depresszió) - Diszfóriás mánia (mánia+ 3 v.több depr.tün.) - Kevert depresszió (major depresszió + 3 v. több hipomániás tünet)


A depressziók két legfontosabb klinikai megjelenése

Major depresszió (unipoláris)

Bipoláris (mániás-depressziós) betegség BP-I és BP-II

Unipoláris és bipoláris depresszió n

n

Unipoláris depresszió Major depresszió Minor depresszió/diszthimia Rövid visszatérő depresszió Bipoláris betegség Bipoláris I (depresszió-mánia) Bipoláris II (depresszió-hipománia) Minor bipoláris betegség - ciklotimia


Nehezen felismerhető depressziók n n

Testi tünetekkel maszkírozott (larvált) depr. Komorbid depressziók 1, Depresszió + egyéb pszichiátriai bet. - szorongásos bet. (pánikbetegség stb.) - alkohol/drog- betegség - személyiségzavar 2, Depresszió + testi betegségek (pl. ISZB, stroke, hypertónia, daganatos bet. stb.)

Testi tünetekkel maszkírozott (larvált) depresszió A klasszikus (típusos) depressziók esetén nagyon gyakran észlelhető testi tünetek (fejfájás, mellkasi fájdalmak/szenzációk, diffúz hasi panaszok, székrekedés, amenorrhea, sex zavarok, „low back pain” stb) olyan mértékben a klinikai kép előterérbe kerülnek, hogy megtévesztő módon testi betegség látszatát keltik Walcher, 1965, Kielholz, 1966


Larvált (maszkirozott) depresszió n n n n n n n n n

Viszonylag enyhe depresszió, dominálóan testi tünetek Zárójelentések/vizsgálati leletek halmaza (többnyire negativ vagy semmitmondó leletek) Kezelő/konzultáns orvosok nagy száma ( „Crux medicorum”) Hiányzó pszichés, fokozott testi betegségtudat A feltételezett vagy komorbid testi bajra alkalmazott kezelére a pszichés állapot nem javul Gyakran pozitiv családi vagy egyéni anamnézis (depresszió, mánia, szuicidium) A panaszok napszaki és szezonális ingadozása Antidepresszivumra adott jó válasz az anamnézisben Epizódikus alkohol-abuzus (dependencia)

Rihmer, Psychiat Hung 1994, 9: 37-48.

Mellkasi fájdalom és depresszió Mellkasi fájdalom miatt koronarográfiára kerülő betegek 10-40 %-ában negativ a koronarogram Közülük: n n

27 %-ban jelen vagy múltbeli major depresszió 15 %-ban jelen pánikbetegség

Potts és Bass Psychol Med 1995, 25: 339-347.


Kardiológiai osztályra felvett férfibetegek közül n

Nem kardiális jellegű mellkasi fájdalom esetén: - 29 %-ban major depresszió/diszthimia - 50 %-ban pánikbetegség

n

Ishaemiás szívbetegség daignózisa esetén: - 7 %-ban major depresszió/diszthimia - 10 %-ban pánikbetegség Alexander et al, Acta Psychiat Scand 1994, 89: 191-193.

Depresszió és komorbiditás n

Major depresszióban ill. bipoláris betegségben nagyon gyakori a komorbid: - szorongásos betegség - addiktív (alkohol/drog) betegség - személyiségzavar - testi betegség (kardiovaszkuláris, cerebrovaszkuláris, diabetes, infekció stb)


Komorbid depresszió: Depresszió + egyéb pszichiátriai betegség n

Depresszió + pánikbetegség (20-25 %-os egybeesés) – a gyakori szív, hasi ill. kp. idegrendszeri panaszok félrevezetőek lehetnek

n

Depresszió + alkohol/drog-betegség A depressziós (férfi) betegek 20-25 %-a másodlagosan szenvedélybeteg

n

Depresszió + személyiségzavar (a depressziós betegek 10-15 %-ánál súlyos személyiségzavar is van)

Komorbid depressziók: Depresszió + testi betegségek n

Depresszió + vaszkuláris betegségek (D=3-5x) „kardiovaszkuláris” bet. (ISZB, MI, hypertónia) „cerebrovaszkuláris” bet. (stroke)

n

Depresszió + egyéb szomatikus betegségek daganatos kórképek (pancreas cc: D= 75 %) diabetes mellitus (I+II) D= 2-3 x gakoribb Parkinson betegség (D= 35-40 %)


Depresszió és komorbiditás: Diagnosztikai buktató n n

Major depresszió + egyéb pszichiátriai betegség Major depresszió + testi betegség a depresszió diagnózisa és kezelése gyakran elmarad

Depresszió + testi betegség Súlyos testi betegség esetén a depresszió „csak” pszichológiai reakció vagy valóban két betegségről van szó ? Utóbbi mellett szólnak: n Poz. családi anamnézis (depresszió, szuicidium) n Ciklotim/depresszív premorbid személyiség n Megelőző depressziós/mániás epizódok n Pszichotikus tünetek, önvádlás, szuicidalitás n Napszaki ingadozás (estére jobb állapot) n Szezonális ingadozás


Epidemiológia

A hangulati betegségek gyakorisága a felnőtt lakosságban (%) Élettartam 1 éves 1 hónapos Nemzetközi adatok n Major depresszió 4,6-15,7 3,4-5,2 1,5-5,2 n Bipoláris (mániás0,5-5,5 0,3-1,7 0,1-0,6 depressziós) bet. Hazai adatok n Major depresszió 15,1 7,1 2,6 n Bipoláris (mániás5,1 1,1 0,5 depressziós) bet. Szádóczky et al, J Affect Disord 1998, 50: 153-162. Rihmer és Angst, Compr Textbook of Psychiatry, 2005.


A depressziók legfontosabb klinikai jellemzői I. n

n n

n

Nő:férfi arány major depresszió bipol. bet. Elvált/különélő/munkanélküli Visszatérő epizódok major depresszió bipol. bet. Szezonalitás bipoláris > major depr.

2-2,5:1 1:1 2-3× ↑ 65-75% 90-95% 25-30% téli > nyári

Rihmer és Angst, Compr Textbook of Psychiatry, 2005.

A depressziók legfontosabb klinikai jellemzői II. n

Észak-déli grádiens

főleg téli depr.

n

Pszicho-szociális stresszorok és testi bet.

n

Betegségkezdet

bipol. < major depr.

n

Gyakori társbetegségek

szorongásos bet. alkohol, ill. drog bet. testi bet.

gyakran provokálják (kb. 50%-ban)

Rihmer és Angst, Compr Textbook of Psychiatry, 2005


A depresszió rizikótényezői n

n n n n n

Depresszió (öngyilkosság) a családban (1° és 2°) - a depressziók kb. 50%-a familiáris - depresszió a családban = 3× esély - MZ — DZ konkordancia = 80-90% — 35-45% Súlyos korai negatív életesemények Szorongásos betegség (pánik, kényszer, stb.) Alkoholizmus, drogbetegség Súlyos testi betegségek (hypertonia, ISZB, stroke, migrén, stb.) Súlyos aktuális pszichoszociális stresszorok

A depresszió rizikóperiódusai n

n

n

n

Serdülőkor bipoláris > major depr. Szülés utáni időszak bipoláris > major depr. Menopauza (klimax) major depr. > bipoláris Szezonalitás téli, nyári


Biokémiai háttér

Ingerület-átvitel a központi idegrendszerben Autoreceptor Felszabadulás Aminosavak Posztszinaptikus sejt Re-uptake MAO Szintetizáló enzimek Lebomlás

Neurotranszmitter COMT


Major depresszió során csökkent a központi idegrendszer... n

szerotonin

n

noradrenalin

n

dopamin

rendszereinek aktivitása. Gyógyulás után ez a csökkent működés normalizálódik.

Major depresszió során csökkent a központi idegrendszer... szerotonin (szorongás, alvás, étvágy, szex, agresszió, kényszer, szuicidalitás) n noradrenalin (éberség, motiváció, energia, kognitív működések, alvás) n dopamin (drive, jutalmazás, szex, étvágy, kognitív működések) rendszereinek aktivitása. Gyógyulás után ez a csökkent működés normalizálódik. n


Biológiai és pszichoszociális tényezők interakciója

A depresszió 3 fő oki tényezője n

Genetikai hajlam (depreszió az 1° és 2° rokonoknál)

n

Korai negatív életesemények (szülő elvesztése, izoláció)

n

Provokáló negatív életesemények (pszichoszociális stresszorok, hormonális krízisek, testi betegségek)


A genetikai és környezeti tényezők szerepe depresszióban genetikai hajlam korai életesemény

fokozott hajlam provokáló életesemény

DEPRESSZIÓ

Genetika, környezet, depresszió Genet. hajlam Korai ÉE Prov. ÉE

+ + + + – – – –

+ + – – + + – –

+ – + – + – + –

Depr. esélye

80% 50% 50% 30% 30% 10% 10% 0%


Életesemények és depresszió

„Csak jókedvet adj, Uram, a többit majd megoldom magam” (Garai Gábor)

A depresszió szövődményei


A nem kezelt depresszió szövődményei n n

n n

n n

n

Öngyilkosság Öngyilkossági kísérlet (bipoláris > major depr.) Másodlagos alk./drog bet. Munka elvesztése tartós bet. áll., stb. Szeparáció, válás Fokozott szomatikus mortalitás (szív-érrendszeri, daganatos) Az eü. ellátás fokozott terhelése

15-19% 35-50% 30-55% 1,8-2,5× 2-3× 2-2,5× 2,5×

Depresszió és öngyilkosság n n n n n n

Az öngyilkosok 65-87%-a (nem kezelt) depresszióban szenved a halál idején A nem kezelt depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosságban hal meg Az öngyilkosok 30-44%-ának már volt megelőző szuicid kísérlete Az öngyilkosok 34-66%-a jár orvosnál az utolsó 4 héten belül (egy héten belül 16-40%) Az sikeresen kezelt depresziós betegek öngyilkossági rizikója tizedére csökken Az orvosi (pszichiátriai) ellátás alapvető az öngyilkosság megelőzésében Rihmer et al. Curr Opin Psychiat 2002, 15: 83-87.


Orvosi vizitek az öngyilkosság előtt Háziorvos Pszichiáter ------------------------------------------------------------------n 3 hónapon belül 47-73 % -------n

1 hónapon belül

34-66 %

18-21 %

1 héten belül 28-40 % 9-11 % ------------------------------------------------------------------n

Pirkis és Burgess, Brit J Psychiat, 1998, 173: 462-474. Andersen et al, Acta Psychiat Scand, 2000, 102: 126-134.

Az öngyilkossági rizikófaktorok n

n

n

Elsődleges (orvosi, pszichiátriai) rizikófakotorok Depresszió, schizophrenia, alk/drog-betegség Megelőző szuicid kisérlet (poz.családi anamn.) Halálvágy, szuicid szándék kommunikációja Másodlagos (pszicho-szociális) rizikófaktorok Negativ élet-események, munkanélküliség stb Harmadlagos (demográfiai) rizikófaktorok Férfiak, fiatalok/idősek, tavasz/kora nyár Rihmer et al, Curr Opin Psychiat, 2002, 15: 83-87.


A Gotland vizsgálat n n n n n n

Gotland – svédországi sziget (lélekszám: 58.000) 18 háziorvos, kötelező területi beosztás Főleg mezőgazdaság, turizmus, alacsony mobilitás Magas szuicid ráta, sok „ apátiás” beteg Alacsony antidepresszivum forgalom Rövid, de intenziv posztgraduális térning a háziorvosok számára a depresszió felismerését és korszerü kezelését ill. a szuicidium megelőzősét illetően 1983-ban. Rutz et.al. Acta Psychiat.Scand. 1989,79: 19-26

Az öngyilkossági halálozás alakulása Gotlandon a tanfolyam előtt és után Az öngyilkosságban meghaltak száma évente (1981-1995) GP education

14

13

13

GP education

13 12

11

12

11 10

10

10

10

9

9

8 6

6

5

5 4

4 2 0 81 19

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

Öngyilkosok átlagos száma 1969–1980 között: 14.5 (8–20) Rutz et al., IJCP, 1997; 1: 39–46


A depressziós öngyilkosok aránya az öngyilkosok között a gotlandi tanfolyam előtt és után (1981-1992) p < 0.06 12

p < 0.01 10.4

10.4

9.4

10 8 6

6,8

42%

42%

4 2

4,4

12%

16%

4,4

1,5

0,8

0 2,5 year before

2,5 year after

No. of non depressive suicides/year No. of depr. suicides/year

2,5 year before

9,5 year after Rihmer et al., JAD, 1995; 35: 147–152

Lényges változások a tanfolyam utáni 2-3 évben n n

n

n n

Szuicid halálozás Depresszió miatti kórházba utalás Depresszió miatti betegállomány Antidepresszivumok Neurolepticumok, anxiolitikumok

Gotland 60% ↓ 75% ↓

Svérodszág ↑ ↑

50% ↓

↑

50% ↑ 25% ↓

↑ ↑

Rutz et al. Acta Psychiat.Scand.1989, 79: 19-26 Rihmer et al. J.Affect.Disord.1995,35:147-152


A nők aránya az öngyilkosok között a gotlandi háziorvos tanfolyam előtt és után

n

Tanfolyam előtt 1981-1983/I

11/26

=

42%

n

Tanfolyam után 1983/II-1992

15/89

=

17%

Az öngyilkossági halálozás alakulása Kiskunhalason a tanfolyam előtt és után KH ± 3.5 év* –22%

BKC–KH ± 3év** –16%

Magyarország ± 3 év**

n

Összes

–7%

n

Fériak

–18%

–12%

–6%

n

Nők

–35%

–24%

–10%

n

Lélekszám

85,000

0.5 millió

10 millió

n

Szuicid rata (2000)

41.6

46.9

32.6

n

Antidepresszivumok

+58%

+45%

+70%

* 1997/I + 1998-2000 vs. 2001-2003 + 2004/I ** 1998-2000 vs. 2001-2003

Unpublished data from the Kiskunhalas Project


Az öngyilkossági halálozás alakulása Kiskunhalason a tanfolyam előtt és után 500 450 400 350 300

319 280

250 200 150 100 50 0

Males Females

132

108

34

151

115

22

166

130

KH

470

395

BKC–KH Unpublished data from the Kiskunhalas Project

Az öngyilkossági ráta és az antidepreszszivumok forgalma Mo-on (1983-2002) 50 46 45 Suicide rate 44 42 45 Antidepressants 39 40 36 33 33 35 32 29 28 30 25 20 15,9 17,5 12,9 15 10,1 10 6,5 3,8 3,9 3 2,6 2,8 2,4 5 0 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2002

A nők aránya az öngyilkosok között: 31.0 % (1982) → 22.8 % (2002)

Rihmer, W J Biol Psych 2004; 5: 55-56.


A depresszió kezelésének céljai n n

n n

n

A tünetek (szenvedés) megszüntetése A munkahelyi, családi, társadalmi aktivitás helyreállítása A visszaeseés megelőzése A szövődmények megelőzése (élettartam megnövelése) Anyagi haszon a család és társadalom számára

A depresszió kezelésének gazdasági vonatkozásai n

n

A depresszió kezelésének költségei (kórházi ellátás, gyógyszer, munkabér, stb.) A nem kezelt depressziók okozta társadalmi kár (öngyilkosság, rokkantosítás, másodlagos alk./drog bet., stb.)

x

15-20x


A depresszió kára és ára

KÁR >

ÁR

A depresszió ún. „jéghegy-jelensége” n

megfelelően kezelt betegek

n

kezelt betegek

n

nem ismerik fel

n

nem megy/jut el orvoshoz


Kezelt — nem kezelt depressziók Magyarországon 2004-ben a depressziós betegek kb. 35%-a állott gyógyszeres kezelés alatt (20 éve csak 3-4%) n Svédországban, Dániában, Svájcban, Ausztráliában és az USÁban ez az arány 40-65% n

A major depresszió gyakorisága az orvosi ellátás különböző szintjein’ n

Családorvosok

8-10%

n

Belgyógy./kardiológiai ambulanciák

20-28%

n

Pszichiátriai ambulanciák

35-45%

n

Pszichiátriai osztályok

30-40%

‘ pont-pevalencia


A major depresszió gyakorisága, felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlatban A major depresszió pont-prevalenciája 8-10 % (4-18 %, USA, Nyugat-Európa, Skandinávia, Magyarország) n A felismerés aránya: 25-50 % (1995 előtt), 62-85 % (1995 után) n Az adequat antidepr. farmakoterápia aránya: 20 % alatt (1995 előtt), 33-50 % (1995 után) n

Lecrubier, Int. Clin. Psychopharmacol, 1998, 13: (Suppl.5),3-6. Berardi et al, Psychother. Psychosom, 2005, 74: 225-230 .

Terápia


A depressziók terápiája n

Pszichoedukáció

n

Biológiai terápiák - gyógyszeres terápiák - alvásmegvonás - fényterápia, ECT, TMS

n

Pszichoterápiák - egyéni támogató (szupportív) - egyéni célzott (IPT) - csoportterápia - családterápia - kognitív/magatartásterápia

A depresszió gyógyszeres kezelése I. n

n

n n n

Major depresszió esetén mindig kell antidepresszív gyógyszer, bipoláris depresszióban mindíg szükséges hangulatstabilizátor is A depressziós betegek különböző csoportjai különböző antidepresszívumokra reagálnak Megfelelő adag megfelelő ideig A hatás csak kb. 10-14 nap után mutatkozik Mellékhatások jelentkezhetnek, de ezek többnyire átmenetiek


A depresszió gyógyszeres kezelése II. n

n

n

n

Hatástalanság esetén 3-5 hét múlva módosítás vagy gyógyszerváltás Szükség esetén szorongásoldók, altatók (átmenetileg), bipoláris betegségben hangulatstabilizátorok Tünetmentesség esetén még 6-12 hónapos kezelés, visszatérő esetekben évekig-évtizedekig is A hatékony gyógyszerek helyreállítják a közp. idegrendszer szerotonin, noradrenalin, illetve dopamin forgalmát

Az antidepresszivumok felosztása n

n

n n n n

SSRI (Fevarin, Floxet/Prozac, Paroxat/Rexetin, Seropram/Dalsan, Cipralex, Zoloft/Stimuloton) Kettős hatásu szerek (Efectin/Velaxin, Cymbalta, Remeron/Mirzaten ill. Wellbutrin) SNRI (Edronax) RIMA (Aurorix, Maorex) SSRE (Coaxil) Tri-tetraciklusos szerek (Anafranil, Melipramin, Ludiomil/ Maprolu, Noveril, Teperin)


Az antidepresszívum kiválasztása depresszióban n

n n

Megelőző gyógyszerválasz (ha volt gyógyszeresen kezelt epizód) Családi anamnézis adatai Klinikai kép - gátolt, anhedóniás: Kettős, ill. NA-erg - agitált, komorbid: SSRI (+anxiolitikum, AP? stb) - sz. e. augmentálás, kombinálás

A depresszió kezelésének időtartama

Terápiás beavatkozás

Akut

Hosszútávú

t


Gyógyulás után meddig folytassuk az antidepressziv farmakoterápiát ? n

n

n

40 év alatti betegnél 1. epizód után 2. epizód után 3. epizód után 40-50 év közötti betegnél 1. epizód után 2. epizód után 50 év feletti betegnél 1.epizód után

6 – 9 hónapig 4 – 5 évig folyamatosan 4 – 5 évig folyamatosan folyamatosan

Originális szer vagy generikum ? n

Ha egy generikum tudja mindazt, amit az originális készitmény, de olcsóbb, akkor a generikumot kell választani ( Középkori skót mondás )


Öngyilkossági halálozás és antidepresszívumok Magyarországon 50 46 Öngyilkossági ráta 45 44 42 45 Antidepresszívumok 39 40 36 33 33 35 32 29 28 30 25 20 15,9 17,5 12,9 15 10,1 10 6,5 3,8 3,9 3 2,6 2,8 2,4 5 0 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2002

Rihmer, W J Biol Psych 2004; 5: 55-56.

Gyakori tévhitek a betegek, illetve a lakosság körében n

n n

n n

n

A depresszió nem betegség, csak „jellemgyengeség” A depresszió (gyógyszerekkel) nem gyógyítható Az antidepreszívumok „mérgezik az agyat”, vagy hozzászokást esetleg öngyilkosságot okoznak A pszichiáterek mindenkit „bolondnak” minősítenek A depresszió pihenéssel, környezetváltozással gyógyítható („szedd össze magad”) A „kiváltó okot” kell megszüntetni


Az öt legfontosabb üzenet n n

n n

n

A depresszió nagyon gyakori, de alulreferált, aluldiagnosztizált és alulkezelt betegség A kezeletlen depresszió súlyos egyéni és társadalmi konzekvenciákkal jár Az antidepresszív farmakoterápia alapvetően különbözik az unipoláris és bipoláris depresszióban Farmakoterápia: megfelelő gyógyszer, megfelelő adag, megfelelő ideig, sze. kombináció A depresszió eredményes kezelése lényegesen csökkenti a komplikációkat

A pánikbetegség mint orvosi értelmben vett betegség Rihmer Zoltán dr. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest


A szorongásos betegségek („neurózisok”) felosztása a DSM-IV szerint n n n n n n n n

Pánikbetegség Generalizált szorongásos betegség Kényszerbetegség Szociális fóbia Agorafóbia Poszttraumás stressz-betegség Akut stressz-betegség Specifikus fóbia

A pánikbetegség három komponense n

Ismétlődő pánik attackok

n

Anticipált szorongás

n

Agorafóbia ( Minor ill. major depresszió )


A pánikroham tünetei (DSM-IV) n

Legalább 4 az alábbiakból: 1, palpitáció/tachikardia 8, szédülés,ájulásérzés 2, izzadás 9, derealizáció, 3, remegés,reszketés 10, megőrüléstől való félelem 4, fulladás,légszomj 11, halálfélelem 5, gombóc-érzés 12, paresztéziák, zsibbadás 6, mellkasi fájdalom 13, hidegrázás,kipirulás stb. 7, hányinger, hasi panaszok

A pánikbetegség klinikai jellemzői n n n n n

n n

Nő : Férfi arány = 2,5 : 1 Leggyakrabban 18 és 25 év között indul Gyakori a gyermekkori szeparációs szorongás Agorafóbia az esetek 65-80 százalékában Major depresszió 38-90 százalékban (2-20 éves követés) Szekunder alkohol/drog bet. gyakori (szuicidalitás) Hipertónia, nyombélfekély, mitrális prolapszus, idiopátiás kardiomiopáthia gyakran társul hozzá (koffein fogyasztása gyakran provokál pánikrohamot)


A pánikbetegség epidemiológiája n

n n n

A felnőtt lakósságban Nemzetközi Hazai Élettartam prev. 1,1-3,5% 4,4% 1 éves prev. 0,9-2,5% 3,1% 1 hónapos prev. 0,5-2,0% 2,0% Családorvosi rendeléseken 3-9% Kardiológiai osztály/amb. 19-22% Neurológiai osztály/amb. 13-15% Szádóczky et al. Orv. Hetil. 2000, 141: 17-22

A pánikbetegség kezelése n

n n n

Farmakoterápia Antidepresszivumok (SSRI, kettős hat., RIMA) Nagy potenciálu benzodiazepinek (alprazolám, clonazepam) Pszichoedukáció Szupportiv pszichoterápia Célzott pszichoterápia (légzés-kontroll terápia, magatartás-terápia stb)


Általános szempontok pánikbetgegek farmakoterápiája során n

n

n n

Megfelelő dózis (fokozatos felépités), megfelelő ideig (min. 3-4 hét) Hatástalanság esetén további dózis emelés, ill. gyógyszer-váltás Preferáljuk a kombinált kezelést (antidepresszivum + nagy potenciálu BZD) Gyógyulás esetén még legalább 6-8 hónapig folytassuk a kezelést, több éves anamnézis esetén akár évekig is

Magyarázzuk el a betegeknek n n n n

A gyógyszeres kezelés hatása csak néhány nap vagy hét mulva jelentkezik Átmenetileg (ártalmatlan) mellékhatások is felléphetnek (pl. álmosság. szédülés, stb) A tartós gyógyszeres kezelés nem jelent függőséget, hozzászokást, stb. A gyógyszerek önkényes (hirtelen) elhagyása kellemetlen (megvonási) tüneteket ill. visszaesést okozhat


Kreativitás és depresszió A depresszió, és különösen a bipoláris betegség kb. 3-5× gyakoribb kiemelkedő kreativitású emberek között: - Tudósok 44% - Zeneszerzők 50% - Képzőművészek 56% - Politikusok 59% - Írók 88% Post F, Brit J Psychiat, 1994; 161: 22-34


A depresszió és farmakoterápiája

Recommend Documents