A CUKORRÉPA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS -MINİSÉGÉNEK ALAKULÁSA LEVÉLKEZELÉSEK HATÁSÁRA

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÉLELMISZERTUDOMÁNYI, MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS MIKROBIOLÓGIA INTÉZET

NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Dr. Gyıri Zoltán MTA doktora

Témavezetı: Dr. Gyıri Zoltán egyetemi tanár, DSc

A CUKORRÉPA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS -MINİSÉGÉNEK ALAKULÁSA LEVÉLKEZELÉSEK HATÁSÁRA

Készítette: Ungai Diána

DEBRECEN 2008

A CUKORRÉPA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS -MINİSÉGÉNEK ALAKULÁSA LEVÉLKEZELÉSEK HATÁSÁRA Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a növénytermesztési és kertészeti tudományok tudományágban Írta: Ungai Diána doktorjelölt A doktori szigorlati bizottság: Név

Tud. fokozat

Tud. fokozat ……… ……… ………

Aláírás ………………………….. ………………………….. …………………………...

Elnök: Tagok: A doktori szigorlat idıpontja: Az értekezés bírálói: Név ………………………….. ………………………….. ………………………….. A bíráló bizottság:

Elnök: Titkár: Tagok:

Név ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… …………………………

Tud. fokozat ………. ………. ………. ………. ………. ………. ……….

Aláírás ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ……………………….. ………………………..

Az értékezés védésének idıpontja: 200……………………………

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS............................................................................................................... 5 2. TÉMAFELVETÉS...................................................................................................... 9 3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS .................................................................................... 11 3.1. Az ökológiai tényezık hatása a termés mennyiségére és minıségére.................. 11 3.1.1. Az éghajlati tényezık szerepe....................................................................... 11 3.1.2. A talajtényezık szerepe ................................................................................ 12 3.2. A biológiai alapok jelentısége.............................................................................. 13 3.3. Az agrotechnikai tényezık hatása a termés mennyiségére és minıségére ........... 14 3.3.1. A tápanyagellátás jelentısége ....................................................................... 14 3.4. Permetezı trágyázás alkalmazása az agrotechnikában ......................................... 17 3.4.1. A levéltrágyázás hatását befolyásoló tényezık ............................................ 18 3.4.2. A levéltrágyázás szerepe a cukorrépa termésmennyiségére és -minıségére 19 3.5. A harmonikus tápanyagellátás szerepe a növény életében ................................... 22 3.5.1. A kén szerepe és jelentısége ........................................................................ 24 3.5.2. A réz szerepe a növény életében................................................................... 27 3. 6. Mintavételezés, a növényanalízis célja................................................................ 30 4. ANYAG ÉS MÓDSZER........................................................................................... 38 4. 1. A felhasznált levéltrágyák jellemzése.................................................................. 40 4.1.1. Biomit Plussz ................................................................................................ 40 4.1.2. Fitohorm Euro-Öko Gyökérgumós ............................................................... 40 4.1.3. Cosavet DF ................................................................................................... 40 4.1.4. KelCare Cu ................................................................................................... 41 4. 2. A kísérletek bemutatása ....................................................................................... 41 4.2.1. A két vizsgált év idıjárásának jellemzése .................................................... 41 4.2.2. A kísérleti helyek talajadottságainak bemutatása ......................................... 45 4.2.3. Alkalmazott agrotechnikai eljárások a vizsgált üzemekben ......................... 46 4.2.3.1. Talajmővelés .......................................................................................... 46 4.2.3.2. Tápanyagellátás ..................................................................................... 46 4.2.3.3. Vetés, fajták ........................................................................................... 46 4.2.3.4. Növényvédelem ..................................................................................... 47 4.3. A mintavétel és a betakarítás ................................................................................ 47 4.3.1. Cukorrépa levélminta vétele ......................................................................... 47 4.3.2. Cukorrépa gyökérminta vétele...................................................................... 49 4.4. Az elvégzett vizsgálatok ....................................................................................... 50 4.4.1. Levélminták vizsgálata ................................................................................. 50 4.4.2. Cukorrépa gyökérminták vizsgálata ............................................................. 51 4.5. Az eredmények kiértékelésének módszere ........................................................... 52 5. EREDMÉNYEK ....................................................................................................... 54 5.1. A cukorrépa gyökértermés eredményei ................................................................ 54 5.1.1. A gyökértermés alakulása 2005-ben............................................................. 54 5.1.2. A gyökértermés alakulása 2006-ban............................................................. 56 5.2. A cukortartalom alakulása .................................................................................... 59 5.2.1. A cukorrépa cukortartalmának alakulása 2005-ben...................................... 59

3

5.2.2. A cukorrépa cukortartalmának alakulása 2006-ban...................................... 61 5.3. A melaszképzı anyagok mennyiségének alakulása.............................................. 63 5.3.1. A melaszképzı anyagok mennyiségének alakulása 2005-ben ..................... 63 5.3.2. A melaszképzı anyagok mennyiségének alakulása 2006-ban ..................... 67 5.4. A cukorrépa melaszképzı anyagai által okozott veszteség .................................. 71 5.4.1. A cukorrépa melaszképzı anyagai által okozott veszteség 2005-ben .......... 71 5.4.2. A cukorrépa melaszképzı anyagai által okozott veszteség 2006-ban .......... 76 5.5. A cukorhozam alakulása....................................................................................... 80 5.5.1. A bruttó- és a nettó cukorhozam alakulása 2005-ben................................... 80 5.5.2. A bruttó- és a nettó cukorhozam alakulása 2006-ban................................... 83 5.6. Cukorrépa levél mintavételi metodikája ............................................................... 85 5.7. A cukorrépa levél-, valamint gyökérpépanalízis eredménye................................ 91 6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK.............................................................. 98 7. ÖSSZEFOGLALÁS/SUMMARY ......................................................................... 103 8. ÚJ ÉS ÚJSZERŐ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ........................................ 114 9. A GYAKORLATBAN HASZNOSÍTHATÓ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ...................................................................................................................................... 116 10. IRODALOM.......................................................................................................... 117 MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 128

4

1. BEVEZETÉS Az édesítıszerek között a méz mellett évszázadok óta használták különbözı növények édes levét. Erre a célra a legalkalmasabb növény a meleg égövi területeken a cukornád volt. A mérsékelt égövi országokban cukorgyártási céllal mintegy 250 éve foglalkoznak cukorrépa termesztésével (GYİRI, 1983). Magyarországon a répacukorgyártás kezdete az 1800-as évek elejére tehetı, amikor is Ercsiben, egy kisebb üzemben már próbálkoztak cukorfızéssel. A kiváltó ok a napóleoni kontinentális zárlat volt (1806), amelynek következtében ebben az idıben nem juthatott be Európába nádcukor. Az itteni éghajlat cukornád számára nem alkalmas, ezért az európai országok cukorrépa termesztésével és a belıle történı cukorgyártás technológiájának kifejlesztésével kezdtek el foglalkozni. Hazánkban 1830 volt a cukorgyártás tényleges meghonosításának éve. Napjainkban a világ 120 országában foglalkoznak cukor termelésével, amelynek elıállítása – az elıbbiekben is említett - kétféle alapanyagból történik: cukorrépából (közel 50 országban termesztik) illetve cukornádból (kb. 100 országban). Ma a világ globális szintő cukorfogyasztása 146 millió tonna, melynek közel 75-80 %-át cukornádból, a fennmaradó részt pedig cukorrépából állítják elı, utóbbi termıterülete 6 millió hektár. A legnagyobb területen Európában és Észak-Amerikában folyik cukorrépa-termesztés. 2015-re várhatóan a fogyasztás mértéke tovább emelkedik 175 millió tonnára, amely kereslettöbblet biztosítására egyértelmően a cukornád fog megoldást

nyújtani,

termesztésének,

valamint

a

nádcukor

elıállításnak

költséghatékonysága miatt. Egyes országokban, mint pl.: az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és Japánban, mindkét cukoralapanyag termesztése jellemzı. A világ 4 legjelentısebb cukortermelıje, a már elıbbiekben említett Kínán kívül Brazília, India illetve az Európai Unió. A másik, napjainkban szintén jellemzıvé vált ok az izoglükóz, valamint a különbözı mesterséges édesítıszerek (intenzív édesítıszerek: szacharin, ciklamát, aszpartam) piacnyerése. Egyes területeken, így például az USA-ban is a kukoricából elıállított izoglükóz külön iparágakat hódított el (üdítıitalgyártás) a répacukorral és a nádcukorral szemben. Nem csak világviszonylatban, hanem hazánkban is jelentıs változások történtek a cukorágazatban az utóbbi több mint egy évtizedben, mind a termelést, mind pedig a 5

feldolgozást tekintve. A kilencvenes évek elején a vetésterület még 100 ezer ha feletti volt, ami napjainkra már lassan harmadára csökkent. Ennek megfelelıen szántóterületi részaránya 1,3-1,5%. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan megfigyelhetı a jelzett idıszakban a termésátlagok fokozatosan növekvı tendenciája is. Termesztésének regionális megoszlását tekintve a cukorrépa vetésterületének 70%-a Nyugat- és DélDunántúl, valamint Kelet-, Észak-Kelet Magyarországra esik. A termıterület, a betakarított termés, termésátlag és cukortartalom alakulását az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A cukorrépatermesztés Magyarországon, 1990-2006 Betakarított Évek

terület 1000 ha

Betakarított termés 1000 t

Termésátlag t ha

-1

Cukortartalom %

1990

131

4743

36,09

16,40

1991

161

5867

37,16

15,20

1992

108

2928

27,19

15,70

1993

95

2182

22,95

15,10

1994

105

3370

31,98

14,90

1995

124

4199

33,95

15,00

1996

118

4677

39,59

15,32

1997

98

3691

37,68

16,25

1998

80

3361

41,96

14,23

1999

66

2934

44,54

14,97

2000

57

1976

34,35

16,12

2001

66

2903

43,78

15,67

2002

55

2274

41,08

15,53

2003

52

1821

35,02

15,56

2004

60

2987

49,79

15,85

2005

61

3487

57,17

15,93

2006

49

2510

51,22

15,90

Forrás: Mezıgazdasági Statisztikai Évkönyv, KSH; www.akii.hu A döntıen külföldi tulajdonban lévı gyárakban megfelelıen ütemezett stratégiának köszönhetıen fejlesztéseket hajtottak végre, növelték a feldolgozó kapacitást, és nem utolsósorban korszerősítették a technológiát. Ennek megfelelıen a még mőködı, de

6

kevésbé korszerő kisebb gyárakat bezárták, így 2006-ra összesen 5 mőködı cukorgyár maradt Magyarországon (Kaba, Kaposvár, Petıháza, Szolnok, Szerencs). Hazánkban a cukorgyártás alapvetı célja a magyar piac jó minıségő cukorral való ellátása; mindezt jól jellemzi az EU által – a csatlakozásunkat követıen - megszabott 400 ezer tonna termelési kvóta, ami a magyarországi szükségleteknek megfelel. Elengedhetetlennek tartom, hogy szóljak azokról a változásokról, amelyek az utóbbi idıben történtek a cukoripar területén, melynek megértéséhez ismerni kell a hátteret is. Az Európai Unió ugyanis 2006. július 1-jén bevezette az új cukorpiaci szabályozását (a rendtartás az EU-ban 1968-tól kezdve mőködik, gyakorlatilag változatlan elvek alapján), mely szabályozás alapjaiban megváltoztatta mind a világ, mind pedig az európai cukorpiac eddigi mőködését. Ezzel együtt tehát hazánk számára is új kihívásokat tartogat, hiszen a hazai cukortermelést tekintve gyáraink külföldi vállalatcsoportok kezében összpontosulnak. A szabályozás alapvetı célja az volt, hogy az Európai Unióban kialakult hatalmas cukorfelesleget levezessék, egyoldalú import megállapodásokat kössenek (az Unió ebben a tekintetben Nyugat-Balkánt és Szerbiát támogatja elsıdlegesen), illetve, hogy elısegítsék az ágazat versenyképességének javulását a répa- és az intervenciós cukor árának mérséklésével. A reform hatása hazánkban is kézzelfoghatóvá vált, hiszen 2006 októberében bejelentették az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyárának bezárását. A magyar piacon ezzel mindössze 4 gyár marad. Kaposvár és Petıháza a Magyar Cukor Rt.-hez tartozik, amelynek az osztrák Agrana a tulajdonosa. A szolnoki, valamint a szerencsi gyárak pedig a német Nordzucker kezében vannak. 2007 novemberében pedig úgy döntöttek, bezár a szolnoki cukorgyár is. Az, hogy Magyarország képes lesz-e elınyt kovácsolni a környezı országok gyárbezárásaiból, várhatóan csak a jövıben fog eldılni. A cukorpiaci szabályozás másik érzékelhetı hatása a cukorkvóta mértékének jelentıs csökkentése volt, mely szerint az Európai Unió tagországai két és félmillió tonnával, azaz 13,6 %-kal csökkentik a cukorkvótát a reform elsı évében, ami a teljes termelés 18,27 millió tonnáról 15,77 millió tonnára való visszaesését eredményezte a 2006-2007es évben. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy a cukorkvótát 401,7 ezer tonnáról nem egészen 364 ezer tonnára kell csökkentenie, míg az izoglükóz-termelést a korábban tervezett 137,6 ezer tonnáról 124,7 ezer tonnára, ami összességében mintegy 51 ezer tonnás csökkenést jelent.

7

A 2007-es évben az Európai Parlament megszavazta a 2006-ban bevezetett cukorreform felülvizsgálatáról szóló jelentést. A felülvizsgálatot az Európai Bizottság azzal indokolja, hogy a cukorreform nem érte el a célját, azaz továbbra sincs kialakult egyensúly az Európai Unió cukorpiacán. Ennek megfelelıen az Európai Bizottság most újabb 2 millió tonnával, azaz 13 %-kal akarja csökkenteni az európai cukortermelési kvótát. Ennek tükrében pedig félı, hogy hazánkban tovább csökken a termelés mértéke is.

8

2. TÉMAFELVETÉS A szántóföldi kultúrák közül a cukorrépa különleges helyet foglal el. Ez a szerepkör azzal jár együtt, hogy a termelése integrált, zárt termelıi kört jelent a hazai élelmiszeripari termelés tekintetében. Sokszor a "leg"-ek növényeként is említik, hiszen más

kultúrákhoz

képest

csak

„intenzív”

körülmények

között

termeszthetı

eredményességgel (KAJDI, 2001). Figyelembe véve a répacukor és a nádcukor közötti óriási árversenyt, valamint egyéb intenzív édesítıszerek piaci térhódítását, megállapítható, hogy a répacukorgyártás komoly kihívások elıtt áll. Versenyképességének javítása érdekében a termelés, valamint a feldolgozás hatékonyságát is növelni kell. Hazánk termésátlagait, valamint fehércukorhozam eredményeit összehasonlítva más nyugat-európai országok termelési adataival, jelentıs a lemaradásunk. A globalizálódó világban, ahol a feldolgozóipari kapacitások a multinacionális cégek tulajdonában vannak, a verseny erısödik, a döntéshozatal felgyorsul. Mindez azt jelenti, hogy csak abban az esetben lesz a jövıben is cukorrépa-termesztés Magyarországon, ha a minıséget javítjuk és legalább a közepesnél jobb színvonalon stabilizáljuk. A Magyarországon termesztett répa cukortartalma az utóbbi évtizedben 14,9-16,2 %, a gyökértermés 30-50 t ha-1, a cukortermés 4,5-6,7 t ha-1 között változott, mely átlagosan 40-50 %-kal kisebb, mint Franciaország, Belgium, Hollandia vagy Ausztria eredménye (RUZSÁNYI, 2001). Így a jövıben a cukorrépa-termesztés feladata adott, amely a hektáronkénti cukorhozam növelésében, stabilitásának biztosításában nyilvánul meg, közelítve az európai színvonalat, és nem utolsósorban a minıség javítását is célul tőzhetjük ki. A termés minısége ugyan elsısorban a belsı tényezıktıl függ, amely valamely növényi

kultúra

genetikai

adottságainak

összessége

(így például

a gabona

fehérjetartalma, a cukorrépa cukortartalma, az erukasav mentes repce), korlátozottan azonban meghatározzák bizonyos külsı tényezık, úgy mint például az alkalmazott agrotechnikai eljárások és ezen belül a tápanyagellátás. Vállalati ösztöndíjamat 2 és fél éven keresztül az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyára biztosította. Az ösztöndíj biztosításával az volt a céljuk, hogy szántóföldi kísérleteink kutatási eredményeire alapozva, a megfelelı termésnagyság, és nem utolsósorban a megfelelı nagyságú hektáronkénti cukorhozam elérése mellett egyenletes, valamint jó minıségő alapanyagot biztosítsanak, amit aztán az üzemi 9

gyakorlat számára is „átültetnek”. Nem arra törekedtünk, hogy egy a gyakorlatban már mőködı termesztéstechnológián változtassunk, vagy abba drasztikusan beavatkozzunk, hanem elsısorban arra, hogy azokat kiegészítsük. Ennek megfelelıen a két vizsgált évben, mindkét termıterületen a már meglévı üzemi agrotechnikai elemeket egészítettük ki a levéltrágyázás mőveletével. Ebbıl a kooperációból is jól látható, hogy a mezıgazdasági termelés valamint az ipar kapcsolata ezen szántóföldi kultúra esetén rendkívül szoros, hiszen napjainkra a nagykapacitású, és egyre inkább automatizált gyárak homogén és jó minıségő növényi alapanyagot kívánnak meg. POTYONDI

(1999)

véleménye

szerint

ahhoz,

hogy

a

répacukor-gyártás

versenyképességét képesek legyünk javítani, a termesztés és feldolgozás költségeit a nádcukoréhoz hasonló szintre kellene hozni. Ez a folyamat azonban nem csupán a költségek lefaragásából kellene hogy álljon, hanem a termésátlagok növelése, a minıség javítása, illetve a feldolgozás hatékonyságának fokozása szintén fontos tényezık ezen cél elérése érdekében.

10

3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A cukorrépa minıségének meghatározói – hasonlóan más növényekhez -, a fajta által biztosított örökletes tulajdonságok, de az éghajlat és a termıhely is nagy jelentıségő, továbbá nem elhanyagolható a termesztéstechnológia hatása sem (GYİRI, 1999). Az irodalmi áttekintésben ezek szerepét mutatom be. 3.1. Az ökológiai tényezık hatása a termés mennyiségére és minıségére 3.1.1. Az éghajlati tényezık szerepe A cukorrépa a mérsékelt égöv növénye, hosszú nappalos megvilágítást igényel. A cukorrépa termesztésére a mérsékelten meleg klíma felel meg leginkább, így hazánk teljes területe alkalmas a termesztésére (LÁNG, 1965). Tény azonban, hogy a csapadékosabb országrészeken többet, és öntözés nélkül is nagyobb termésbiztonsággal terem. Mindemellett megállapítható, hogy az egyes évek idıjárása is nagy befolyással van a cukorrépa termésmennyiségének és minıségének – elsısorban a cukortartalmának alakulására. Figyelembe véve azonban a Kárpát-medence ökológiai viszonyait, GÁSPÁR (1979) véleménye szerint még egy tökéletes agrotechnika mellett is jellemzıek lehetnek az optimálistól elmaradó terméseredmények. Az egyes éghajlati elemeket tekintve a cukorrépa számára a csapadék mennyisége, valamint a tenyészidı alatti megoszlása igen nagy jelentıségő. Hosszú tenyészideje során július közepétıl augusztus végéig igényli a legtöbb csapadékot, így az ebben az idıszakban jelentkezı vízhiány jelentıs terméscsökkenést okoz (CHMIELEWSKI és KÖHN, 1999). A cukortartalom számára TIRICZKA et al. (1995) szerint a tenyészidı vége tekinthetı

meghatározónak.

Figyelembe

véve

ugyanis

a

szeptember-októberi

esızéseket, amennyiben ez idıben a csapadék mennyisége a kívánatosnál több,különösen, ha ez egy szárazabb periódus után következik be,- akkor a képzıdı új levelek következtében a répában felhalmozott cukor mennyisége csökken. A cukorrépa termésmennyiségére és minıségére is figyelemmel SZÁSZ (1999) megállapítja, hogy a meleg és csapadékszegény tavasz, a nyári alacsony hımérséklet csapadékbıséggel biztosítja a maximális gyökértömeget. A gyökérminıség hatáspályája a maximális cukorhozam esetére vonatkoztatva ettıl jelentısen eltér: enyhe tavasz, 11

mérsékelten meleg nyár, nyár eleji bıséges csapadékos idıjárás. Az átlaghoz közel álló nyári hımérséklet és nyári csapadék biztosítja a maximális cukorhozamot. 3.1.2. A talajtényezık szerepe A talaj a növénytermesztés természetes közege. A talaj tulajdonságai közvetlenül és közvetve hatnak a gyökér fejlıdésére, a tápanyag és vízfelvételre (RUSSEL, 1973; SARKADI, 1975; STEFANOVITS et al., 1999; VÁRALLYAY, 1987), a növény fejlıdésére, magára a termésre. PROHÁSZKA (1980) szerint a talaj tulajdonképpen nem más, mint a növények külsı életfeltételeit meghatározó egyik fontos tényezı, mely jelentıs mértékben befolyásolja az egyes szántóföldi növények beltartalmi értékeit is. A cukorrépa a talaj iránt is igényes szántóföldi növényünk, termesztésére leginkább a mély termırétegő, elegendı meszet tartalmazó, humuszban, valamint tápanyagokban gazdag mezıségi talajok alkalmasak. Emellett termesztésére megfelelı talajtípusok még a csernozjom jellegő réti- és öntéstalajok, valamint a barna erdıtalajok (LÁNG, 1976). ANTAL (2000) véleménye szerint cukorrépa termesztése számára nem felelnek meg a gyengén humuszos és futóhomok, a láp-, valamint a köves talajok, az igen kötött réti talajok, a szikesek, az erodált, heterogén, sekély termırétegő vagy laza erdıtalajok. SEDLMAYR (1951) szerint a cukorrépát mindenkor a rendelkezésünkre álló legjobb talajba érdemes és kell vetni, mert talajtulajdonságok tekintetében rendkívül igényes növényünk. KOLLÁR (1977) véleménye szerint a megfelelı talajtípus kiválasztása mellett fontos szerepet tölt be a talaj pH-ja (6,9-7,2 között), továbbá nagy figyelemmel kell kitérni a talaj szerkezetére, illetve porozitására, hiszen ez alapfeltétele az egyenletes kelés biztosításának. VUKOV és HANGYÁL (1983) szerint a cukorrépa cukortartalmát az idıjárási tényezık mellett nagymértékben befolyásolja a termelési helye is. Nagy a befolyása a talaj pH értékének, a nátrium ionok arányának a többi ionhoz viszonyítva, valamint a talajvízszint közelségének. DEBRECZENI és TÖLGYESI (1975) megállapították, hogy a talaj felvehetı tápanyagtartalma és a növény makro- és mikroelem tartalma egymással összefügg. KULCSÁR (2000) eredményei alapján a Na-felvétel mértékét elsısorban a talaj Naszolgáltatása határozza meg. A Nyugat-Dunántúlon a cukorrépa Na-felvétele kisebb, mint a Dél-Alföldön termett répáé.

12

Összességében megállapítható, hogy az ökológiai tényezıket tekintve elsısorban a csapadék mennyisége, eloszlása, a hımérséklet és nem utolsósorban a talaj tulajdonságai határozzák meg a cukorrépa termésmennyiségének és minıségének alakulását. A nagy termésmennyiség és a nagy cukortartalom elérése szempontjából eltérı az egyes ökológiai tényezık optimális értéke. Ennek megfelelıen egyfajta kompromisszumot érdemes kötni és egy – az adott ökológiai viszonyokat is figyelembe véve – reális cukorhozam elérését kell célul kitőzni. 3.2. A biológiai alapok jelentısége A cukorrépa nemesítésére a sziléziai fehérrépát használták a XVIII. században. A kezdeti idıszakban a termésmennyiségnek, valamint a termés minıségének – elsısorban a cukortartalomnak – a javítása volt a cél. A nemesítés során elért szép eredményeket jól tükrözi, hogy a kezdetben 6 % cukrot tartalmazó répának 16-20 %-ra emelkedett a szacharóztartalma. Nemesítési irányelvként azt mondhatjuk el, hogy olyan fajták elıállítására kell törekedni, melyek nem csak a termesztés, hanem egyúttal a cukoripar igényeit is maximálisan kielégítik. Figyelembe véve a termesztık érdekét is, a maximális termés elérése érdekében nagy termıképességő és mindemellett a cukoripar számára is megfelelı minıségi paraméterekkel rendelkezı fajtát érdemes választani, a rendelkezésre álló termıterületen (GRAF, 1972; LIOVIC és KRISTEK, 2000). Nemesítési célként hasonlókat fogalmaz meg BÁLINT (1963), aki a bıséges és biztos gyökértermést, területegységre jutó magasabb cukorhozamot és nem utolsósorban a jó minıséget jelölte meg. Kutatások alapján megállapítható, hogy maga a fajta az ökológiai adottságokhoz mérten, csak rendkívül csekély mértékben, mintegy 10-15%-ban tudja befolyásolni a cukorrépa mennyiségi és minıségi alakulását, azonos alkalmazott agrotechnikát feltételezve (KOLLÁR, 1977; WOLF és MÄRLÄNDER, 1994). Ezt a tényt már VUKOV (1957) is megfogalmazta, hiszen véleménye szerint a fajták közötti különbségek hatása a feldolgozhatóságra lényegesen csekélyebb, mint az adott térségben jellemzı idıjárási feltételek. Magyarország ökológiai viszonyainak megfelelıen kívánatos a szárazságtőrés és a betegségekkel szembeni ellenállóság biztosítása a megfelelı választott fajta alkalmazásával (KISS et al., 1984; POTYONDI, 1997; ANGELI, 1999). Az ilyen tulajdonságokkal rendelkezı fajták termésbiztonsága kiegyenlítettebb. 13

Összességében

megállapítható,

hogy a

megfelelı

fajta

kiválasztása

nagy

jelentıséggel bír, de talán még ettıl is fontosabb a termıterület kiválasztása – lehetıségeinkhez mérten –, illetve a megfelelı agrotechnika alkalmazása, amely szintén hozzájárul ahhoz, hogy a fajta által kódolt lehetı legjobb minıséget, és nem utolsósorban termésmennyiséget érhessük el. 3.3. Az agrotechnikai tényezık hatása a termés mennyiségére és minıségére Valamennyi növényi termék minıségét számos termesztési tényezınek a bonyolult kapcsolatrendszere határozza meg. Cukorrépa esetében ez különösen igaz és meghatározó, hiszen egy rendkívül igényes és érzékenyen reagáló szántóföldi kultúráról van szó. RUZSÁNYI és LESZNYÁKNÉ, (1998) véleménye szerint meghatározó agrotechnikai elem lehet az öntözés, amely 10-60 %-ban is meghatározhatja a cukortermést, az alkalmazott növényvédelmi eljárások, (20-35 %-ban) és nem utolsósorban a tápanyagellátás, amely 10-25 %-ban befolyásolja ugyanezen tényezı alakulását. A minıségi cukorrépa-termesztéstechnológia legfontosabb feladatait RUZSÁNYI (2001) a következıkben foglalja össze: a minıség javításának elsıdleges feladata a cukorrépa igénye szerinti harmonikus növénytáplálás, az egyoldalú és túlzott N-ellátás mérséklése, megszüntetése. A minıség másik meghatározója az egészséges lombozat megtartása, mely magába foglalja a helyes növényvédelmi eljárásokat is. A minıség és a stabilitás fenntartásában kiemelt szerepet játszik az öntözés. Mindezen

tényezık

figyelembevételével

célul

tőzhetjük

ki

azoknak

a

termesztéstechnológiai lehetıségeknek a felderítését, amelyek által a különbözı fajtákban rejlı lehetı legjobb termésmennyiség és –minıség elérhetıvé válik adott ökológiai viszonyok között. 3.3.1. A tápanyagellátás jelentısége Minden

egyes

új

sejt

megfelelı

mennyiségő

ásványi

tápelemet

igényel

növekedéséhez és normális mőködéséhez. Bár ezen anyagok némelyike származhat öregedı növényi szervekbıl, mégis a növény folyamatos „nettó” növekedéséhez szükség van tápanyag-utánpótlásra (FODOR és ZSOLDOS, 1998).

14

Hasonlóan egyéb szántóföldi növényekhez az elıbbiekben is említett ökológiai viszonyok, valamint a talaj a két leginkább meghatározó összetevıje az egységnyi területre jutó termésmennyiséget tekintve. Mindkét tényezı adott a termesztı számára, viszont a következı legfontosabbnak tekinthetı paraméter a növények tápanyagellátása, amelynek a helyes megválasztásával elınyt kovácsolhatunk mind a termelı, mind pedig a feldolgozóipar számára (DRAYCOTT és CHRISTENSON, 2003). Hasonlókat fogalmazott meg WINNER (1968), szerinte ugyanis ha összehasonlítjuk a különbözı termesztési tényezıket, kétségtelen, hogy ezek közül a tápanyagellátás van legnagyobb hatással a cukorrépa minıségére. Ezért a tápanyagellátás területén elkövetett hibák járnak a legsúlyosabb következményekkel. A cukorrépa tápanyagellátásának jelentıs szakmai-történelmi háttere van. A büki cukorgyár területén már 1868-ban rendszeresen használtak mőtrágyákat, mellyel kapcsolatosan neves szakemberek végeztek kísérleteket, és eredményeiket publikálták (CSERHÁTI és KOSUTÁNY, 1887; CSERHÁTI, 1901; JANCSÓ, 1914). A cukorrépa mindenekelıtt a cukoripar nyersanyaga, írja HETZER (1969), tehát táplálkozásának, tápanyagellátásának vizsgálatakor a minıségre gyakorolt hatás elsırendően fontos (VUKOV, 1957). A cukorrépa tápanyagellátása elsısorban arra irányul, hogy a termésképzéshez szükséges tápanyagok a tenyészidı során a cukorrépa igénye szerint álljanak rendelkezésre. A kiadott tápanyagok azonban jelentıs hatást gyakorolnak a cukorrépa beltartalmi értékeire (BUZÁS, 1978). A cukorrépa minıségének biztosításához elsıdlegesen a növény igényeinek is megfelelı harmonikus tápanyagellátásra kell törekednünk. Cukorrépa esetében ugyanis egy helytelenül megválasztott tápanyag-utánpótlási tervvel nem csak a répa gyökértömegét, hanem a minıségi mutatókat is – cukortartalom, káros-N, K és Na koncentráció – kedvezıtlenül befolyásoljuk, ami nagymértékben

hozzájárul a

területegységre jutó cukorhozam csökkenéséhez (akár 1/3-a elveszíthetı) (KÁDÁR, 2001). A cukorrépa harmonikus tápanyagellátása azáltal is növeli a termésbiztonságot, hogy javítja az állományok szárazságtőrését és a betegségekkel szembeni ellenállóságot. Ezzel összefüggésben a cukorrépa fajlagos tápelemigényét különbözı szerzık szerint a következı táblázat foglalja össze (2. táblázat).

15

2. táblázat: A cukorrépa fajlagos tápanyagigénye 10 t ha-1 gyökértermésre vetítve, különbözı szerzık adatai szerint Fajlagos tápelemigény N (kg/10 t ha-1)

IZSÁKI (1988/a) 42

RUZSÁNYI (1992/a) 20-30

ANTAL (2000) 35

BOROS (2004) 25-65

P2O5 (kg/10 t ha-1)

19

15-20

15

15-20

K2O (kg/10 t ha-1)

65

30-50

55

55-65

CaO (kg/10 t ha-1)

9

10-15

45

5-10

MgO (kg/10 t ha-1)

17

8-10

15

15-17

Fe (g/10 t ha-1)

800

800

Mn (g/10 t ha-1)

300

300

Zn (g/10 t ha-1)

64

64

Cu (g/10 t ha-1)

14

14

B (g/10 t ha-1)

70

70

A cukorrépa termésének és minıségének alakulása szempontjából döntı jelentıségő a nitrogén, mely fontos tényezıje a nagy termések kialakításának (KULCSÁR, 1997). GERSE et al. (1978) kutatásaik alapján megállapították, hogy amennyiben a termésmennyiség növelése az alapvetı célunk, az egy növényre jutó mennyiséget tekintve 2,3-3,0 g tı-1, amennyiben pedig alapvetı cél a minıség és ezzel együtt a cukortartalom növelése, úgy ennél kevesebb, vagyis 1,6-2,3 g tı-1 nitrogénmennyiség kijuttatása ajánlott. A fenti megállapításokon túl nagyon megoszlanak a vélemények abban, hogy a N-ellátásnak és a N-mőtrágyának milyen szintje minısíthetı gyökér- és cukortermés-növelınek, és mi tekinthetı túltrágyázásnak. A trágyázási kísérleteket értékelve VUKOV és HANGYÁL (1983) azt állapították meg, hogy a kísérletek 58 %-a a N-mőtrágyázás gyökértermésnövelı hatását igazolták. Ebbıl következik, hogy a kísérletek 42 %-a N-mőtrágyahatást nem mutatott. A cukorrépa N-trágyaigényének pontosabb

meghatározásához

a

tápelemellátottsági

határértékek

megállapítása

hasznosan járult hozzá. Összegezve tehát a szakszerő N-trágyázás igen fontos ennél a szántóföldi növénynél, mivel mind a túladagolás, mind a kései fejtrágyázás jelentıs cukortartalom csökkenést okoz, növeli a gyökér nitrogénvegyületeinek mennyiségét a K-, és a Na-tartalmat (GYİRI, 1999).

16

A P-trágyázás hatását – a gyökértermés és cukorhozam alapján – a legtöbb kísérlet nem tudta kimutatni. Csak foszfor-hiányos talajokon kaptak a P-mőtrágyázás hatására kismértékő gyökértermés növekedést (KÁDÁR és KISS, 1986). A K-trágyázás termésnövelı hatása nagyobb, mint a foszforé, ezt bizonyítja GUTSTEIN (1986) közlése. A K-trágyázás minıségre gyakorolt hatása kedvezı (GUTSTEIN, 1967; VUKOV és HANGYÁL, 1983; KÁDÁR és KISS, 1986). A Ktúltrágyázás mellızését javasolja KÁDÁR és KISS (1986), mivel növeli a hamutartalmat (fıleg a K-tartalmat), és csökkenti a tisztított cukortartalmat, valamint a kinyerhetı cukor mennyiségét. 3.4. Permetezı trágyázás alkalmazása az agrotechnikában A növények gyökéren, illetve levélen keresztül képesek tápanyagokat felvenni. A levélen keresztüli tápanyagfelvétel lehetıségét kihasználva fejlıdött ki a levéltrágyázás vagy permetezı trágyázás. Segítségével a növények aktuális tápanyagigénye a tenyészidı során is pótolható (LOCH és NOSTICZIUS, 1992). A levéltrágyázás tulajdonképpen nem más, mint a termesztett növényeink levélen keresztül való tápelemellátása, amely során a tápelemek a kutikulán illetve a sztómákon keresztül jutnak be a növénybe. A módszer hatékonysága akár 8-20 %-kal is meghaladhatja az alaptrágyázás hatékonyságát. További elınye, hogy ezáltal kiküszöbölhetıvé válik az egyes elemek talajban történı lekötıdése (FÜLEKY et al., 1999). Nem elhanyagolható tény azonban, hogy a permetezı trágyázás semmilyen esetben nem helyettesítheti a növény talajon keresztül való tápanyagellátását, de kiválóan képes kiegészíteni azt (FERENC et al., 1964; SZIRTES, 1984; KALOCSAI et al., 2004/a). A tápanyagfelvétel ugyanis felülethez kötött jelenség, és a táplálkozás szempontjából számításba jövı gyökérfelület két nagyságrenddel (kb. 100-szor) nagyobb a növény föld feletti felületénél (PECZNIK, 1976). Nem is beszélve arról, hogy a tápanyagoknak be kell hatolniuk a levél kutikulájába, illetve a sztómákba és csak azután juthatnak be a sejtekbe. TISDALE és NELSON (1966) véleménye szerint ez a módszer ugyan lehetıvé teszi a tápanyagok gyorsabb hasznosulását, valamint módot nyújt a megfigyelt hiányosságok rövidebb idı alatti helyrehozására, mint amennyi idıre a talajtrágyázást alkalmazva lenne szükség, de a hatások gyakran csak idılegesek. Ahhoz,

hogy

a

levéltrágyázásban

rejlı

elınyöket

kihasználhassuk

és

a

tudatlanságból, nem megfelelı használatból fakadó hibákat (nem tartjuk be a 17

levéltrágyázás szabályai, nem a megfelelı szert alkalmazzuk, a jó szert használjuk, de nem a megfelelı idıben) elkerülhessük, ismernünk kell a legfontosabb befolyásoló tényezıket. Az elkövetett hibák ugyanis jelentıs kárt okozhatnak. 3.4.1. A levéltrágyázás hatását befolyásoló tényezık A gyökérzeten keresztül való tápanyagfelvételhez hasonlóan a levélen keresztüli felvétel

mértéke

is

számos

tényezı

kölcsönös

hatásának

függvénye.

Az

alapmőtrágyázás mellett az utóbbi idıben egyre rendszeresebbé vált a szántóföldi és kertészeti növénytermesztésben egyaránt a levéltrágyázás, amely lehetıséget teremt a harmonikus tápanyagellátás megteremtésére (GYİRI et al., 1983; VARGA és SÁRVÁRI, 2004), ugyanis a tápelemek felvételében bár a teljes növényi felület szerepet játszik, meghatározó jelentıséggel bír a gyökér és nem utolsósorban a levélzet (VARRÓ és GYİRI, 1987). A levélen keresztül való tápanyagfelvétel mértékét számos külsı és belsı tényezı együttes hatása befolyásolja. Ez utóbbi közül, talán az egyik legfontosabb, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a levél, vagyis milyen • a levél felülete, • a levél kora, • a kutikula vastagsága, • és természetesen az áteresztıképessége. Mindezen túlmenıen a növényállomány tápláltsági állapota, vagyis egy adott tápelem hiánya is képes fokozni a felvétel mértékét (MARSCHNER, 1993). A következı fontos paraméter a kijuttatandó készítmény tulajdonságaira vonatkozik, így a kijuttatott permettrágya: • koncentrációja (megengedhetı maximális koncentráció 2 %, egyébként fennállhat a perzselés veszélye), • pH-ja, • az ionok mozgékonysága, • cseppnagyság, és

18

• a permettrágya cseppjeinek felületi feszültsége (amennyiben kicsi, lecsorog, ha pedig túlságosan nagy, akkor legördül a levél felületérıl) (PECZNIK, 1976; SZALAI, 1994). Szintén meghatározó fontosságú a felvétel során az, hogy mely napszakban kerül sor a kijuttatásra. A megválasztás során elsısorban • a levegı hımérsékletét, • a páratartalmát, valamint a • sugárzási intenzitást kell figyelembe vennünk. Célszerő továbbá szélcsendes idıjárási körülményeket választani a kijuttatáskor. Általánosságban elmondható, hogy a kora reggeli vagy a kora esti órák a legalkalmasabbak a permetezı trágyázás elvégzésére (PECZNIK, 1976; KÁDÁR, 2002; SÁRDI, 2003). 3.4.2. A levéltrágyázás szerepe a cukorrépa termésmennyiségére és -minıségére MACNICOL et al. (1962) szerint ionfelvételre valamennyi föld feletti szerv (levél, levélnyél, szár és termés) képes, azonban a gyökéren kívüli ionfelvételben a leveleknek van a legnagyobb szerepük, hiszen ezek jelentik a legnagyobb felületet, és anyagcseréjük is élénk. A tápionok számára az elsı akadályt a kutikula jelenti (legfıbb komponense a kutin). Ezek közé a kutinrétegek közé az öregedéssel viaszrétegek rakódnak, amelyek száma minél több, annál nehezebben biztosított a hidrofil anyagok keresztüljutása (FRANKE, 1967). Elınyt jelent azonban a cukorrépa számára, hogy ezen viaszlemezek, illetve viaszhártyák gyakorisága a leveleikben igen kicsi, vagyis a vízben oldott anyagok átjárhatósága ezáltal biztosított. Figyelembe véve a szivacs/oszlopparenchima nagy arányát

a

levélparenchima

szövetekben,

viszonylag

nagyobb

a

sejtfalak

középlamelláiban elhelyezkedı szabad helyek térfogata és felülete is, ami kedvezı a levélre jutatott anyagoknak a citoplazmába jutásához (SZIRTES, 1984). A cukorrépa hosszú tenyészideje és nagy, jól nedvesedı levélfelülete miatt eleve alkalmas a permetezı trágyázásra. A tenyészidı nyári szakaszában többé-kevésbé fellépı száraz idıjárás miatt éppen az erıteljes gyökérfejlıdés idıszakában a

19

tápanyagfelvétel korlátozott lehet, és ilyenkor a levelekre adott tápanyag fokozottan érvényesülhet (FERENCZ et al., 1964). A permetezı trágyázásnak nagy elınye, hogy a növények maximális tápanyagigény idıszakában tudunk kijuttatni tápanyagokat. Ez, valamint a közvetlen és nem utolsósorban gyors felszívódása a tápanyagoknak számos esetben nem csupán a terméstöbbletben, hanem minıségi változásokban is megmutatkozik (FERENC et al., 1964). Nem elhanyagolható kérdés azonban, hogy a permetezı trágyázás mint kiegészítı trágyázás jöhet szóba, amelynek összhangban kell állnia a többi trágyázási módszerrel és egyéb tényezıkkel. A levéltrágyázás ugyanis abban az esetben tekinthetı kellı hatékonyságúnak, amennyiben a többi tényezı: a talaj fizikai, kémiai jellemzıi, a talajtápanyagszint, az állománysőrőség, a nedvességviszonyok a legkedvezıbbek. Ennek megfelelıen minél tökéletesebb egy alkalmazott technológia, minél nagyobb termésmennyiség és minél jobb minıség létrehozását teszi lehetıvé, a levéltrágyázás hatására nyerhetı többlet annál nagyobb (VARGA és SZIRTES, 1978; SZIRTES, 1984). A mőtrágyák és a talaj kölcsönhatása során több olyan folyamat megy végbe, amely a mőtrágyák kedvezı hatását gátolja, így számos esetben a talaj nem ideális közvetítıje a növényi tápanyagoknak (PECZNIK, 1976). A talajtrágyázás hiányosságai részben kiküszöbölhetıek a növények levéltrágyázásával. A kezelések során alkalmazott tápanyagokat lombtrágyázás formájában juttathatjuk ki. Napjainkban ugyanis az idıjárásunkat jellemzı arid viszonyok között a tápanyagok mozgása elégtelen, így a növénybe való bejutása és a célhelyre való eljutása is korlátozott. Talán „ex katedra” ki lehet jelenteni: a lombtrágyázás és a felhasznált lombtrágyák minıségi paramétereinek jelentısége felértékelıdik (TAMÁS, 2003). A levélen keresztül történı kiegészítı tápanyagellátás ennek megfelelıen az irányított növénytáplálás hatásos módszerévé válhat. Eszköze lehet a talajhoz és az idıjárási tényezıkhöz való alkalmazkodásnak, valamint egy-egy minıségi követelmény elérésének (LİRINCZ et al., 1978). A levéltrágyázás alaptörvénye szerint (SZALAI, 1994) csak az elérendı célnak megfelelı beavatkozás lehet eredményes, mint például a tipikus hiánytünetek megszüntetése vagy a termés mennyiségének növelése. A makro- és mikroelemtrágyázás, mint az egyik alapvetı agrotechnikai tényezı, nagymértékben befolyásolja gazdasági növényeink termésmennyiségét és minıségét, 20

esetenként közvetve növeli az egyes betegségekkel szembeni ellenálló képességet. Már az 1980-as években hangsúlyozták, hogy a makroelemeket tartalmazó alaptrágyázás mellett egyre nagyobb a jelentısége az összetett mőtrágyákban vagy elemenként történı levéltrágyázásnak (IZSÁKINÉ, 1987). MENGEL (1976) szerint levéltrágyázással csak csekély mennyiségő tápanyagot lehet kijuttatni a növényre. Ezek azonban a gyökéren keresztüli tápláláshoz képest sokkal jobban hasznosulnak. Véleménye szerint a levélen keresztüli ionfelvételt nagymértékben meghatározza a növény tápláltsági állapota is, hiszen amennyiben a növény egy adott tápanyaggal jól ellátott, ezt a tápanyagot a gyökéren kívül csak igen kis mennyiségben fogja felvenni és fordítva. Ugyanez az összefüggés érvényes a gyökéren keresztüli felvételre is. KOVÁTS (1978) véleménye szerint további elınyként említhetı a permetezı trágyázás esetében, hogy a kisebb mennyiségő tápanyagok is viszonylag jól hasznosulnak. A talajba juttatott mőtrágyáknak csak egy részét - számítások szerint - a nitrogén 50-60%-át, a kálium 10-30%-át, a foszfor 10-20%-át hasznosítja a növény, a permetezı trágyázás hatékonysága viszont ennél sokkal nagyobb. SZIRTES et al. (1980) kísérleti eredményei alapján megállapítják, hogy a levélen keresztül nyújtott tápelem pozitív hatású volt, függetlenül a csapadékviszonyoktól. Ugyanakkor véleményük szerint a levélkezelések hatását nagymértékben befolyásolják az ökológiai körülmények. FERENCZ

(1964,

1976)

véleménye

szerint,

figyelembe

véve

hazánk

csapadékeloszlási viszonyait, csökkent vízellátás esetén megoldást jelenthet a levélen keresztül kijutatott tápanyag a növény ellátása szempontjából, mivel ennek hasznosulásához lényegesen kevesebb vízre van szükség. További elınyként értékeli, hogy a levéltrágyázás formájában kijuttatott víz egyben frissítı öntözést is jelent a növény számára. Ismert tény, hogy a növények szelektíven, fajlagos igényük szerint veszik fel a tápanyagokat és hatásukat az anyagcseréhez való közvetlen bekapcsolódás révén érhetik el. A levéltrágyázás után ideális esetben a levél zöld színe elmélyül, megnı a klorofilltartalma és a fotoszintézis intenzitása, módosul az enzimrendszer, a sejtkolloidok állapota és a gyökéren való felvétel is. NAGYMIHÁLY és MÁGORY (1971) megállapítása szerint a levélre jutó tápanyagmennyiségnél

a

többlettermés

több

tápanyagot

tartalmaz,

így

a

hozamnövekedés a talaj tápelem jobb kihasználásának köszönhetı. Adataik alapján 21

igazolódni látszik, hogy a tápanyaggal jobban ellátott területeken a permetezıtrágyázás hatására a táplálóanyag kihasználás is jobbnak mutatkozott. 3.5. A harmonikus tápanyagellátás szerepe a növény életében Valamennyi növényi kultúra esetében általános alapigazság, hogy a megfelelı termésnagyság

eléréséhez,

növekedésükhöz

és

fejlıdésükhöz

nélkülözhetetlen

tápelemeket igényelnek. Az 1930-as években 14 elemet tekintettek esszenciálisnak, (ezek voltak a C, H és az O - , amelyek már a fotoszintézis folyamatának a megismerése óta ismeretesek voltak; a N, P, K, Ca, Mg és a S – amelyeket ekkor még elsıdleges és másodlagos elemeknek tekintettek, valamint a nyomelemek közül a Fe, Zn, Mn, Cu és B). Az ’50-es évektıl a Cl és a Mo, majd 1966-tól a Si, Na, V és a Co is esszenciális elemként elismert, és innentıl kezdve használatos a makro- és mikroelem megnevezés is (SÁRDI, 2003). A cukorrépa harmonikus tápanyagellátásával kapcsolatos problémák bonyolultabbak, mint a magjukért termesztett növényeké. Az elsı évben csak tılevélrózsát, a második évben magszárat hozó növény esetében természetes a gyökérzet és a lombozat közötti állandó konkurencia. Bonyolítja a tápanyagellátással kapcsolatos döntéseinket, hogy a trágyázással nem csak a gyökértermést és a digessziót befolyásoljuk, hanem a cukorkinyerés szempontjából káros anyagok esetleges káros felhalmozódásának a mértékét is A megfelelı színvonalú növénytermesztés egyik meghatározó eleme a tápanyaggazdálkodás. Az elmúlt néhány évtizedben kísérleti eredmények kutatásaira alapozva dolgozták ki a mőtrágyázás szaktanácsadási rendszerét, amely elvi felépítését tekintve talajvizsgálatokra,

valamint

növényvizsgálatokra

alapozott

módszereket

jelöl.

Magyarországon, a szántóföldi növénytermesztésben az egységes irányelvek szerint történı tápanyag-visszapótlás 1977-78-tól valósult meg a Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Fıosztálya (MÉM NAK) irányításával. A módosításokat tartalmazó „Fehér könyv”-et 1987-ben jelentették meg. A rendszerváltást követıen, valamint az EU csatlakozásunk után kialakított szigorú szabályozó rendszer célja a környezet védelme, amely a tápanyag-gazdálkodás területén is új kihívásokat jelent. Ennek magvalósításában kutatási eredmények, és jól felkészült szakembergárda segítségére van szükség.

22

A tervezett terméshez szükséges tápelemmennyiség becslése többféle eljárással történhet. A N-szükséglet megállapításához jól használható a talaj 0-60 cm-ig terjedı rétegében található mőtrágya egyenértékőnek tekinthetı vetéskori NO3-N készlet. A MÉM NAK „kék füzetben” megtalálható módszerrel az aktuális NO3-N készlettel számolva jól becsülhetı a tıszámmal arányos N-szükséglet. Az 1980-as években terjedt el az EUF-vizsgálatokra alapozott tápanyag-ellátási szaktanácsadás. GYURICSEKNÉ (2004) közlése szerint addig, amíg 1992-ben az összes répatermı terület több mint 90 %-át EUF-vizsgálatban részesítették, 2004-re az ily módon vizsgált terület nagysága alig haladta meg a 40 %-ot. KÁDÁR (2000) szerint az EUF-módszerrel kapott vizsgálati értékek optimumait a talaj szántott rétegére számított 3-4 mg kg-1 N, 1-1,5 mg kg-1 P, illetve 8-10 mg kg-1 K értékek jelentik. A hazánkban alkalmazott szaktanácsadási rendszerek a N-ellátottság megítéléséhez a talajok humusztartalmát veszik figyelembe. A P és K ellátottsági szintek becsléséhez az AL oldható P2O5 és K2O értékeket használhatjuk (mésszel jól ellátott csernozjomokon 150-200 mg kg-1 AL-P2O5 és 200 mg kg

-1

AL-K2O optimális

ellátást biztosít), a 3. táblázatban közöltek szerint (ANTAL, 2000). 3. táblázat: A cukorrépa tápanyagszükséglete Szántóföldi termıhely I.

II.

III.

Hatóanyag (kg t-1 termés) N

igen gyenge 2,5

A talaj tápanyag-ellátottsága gyenge közepes jó

igen jó

2,2

1,5

1,0

1,0

P2O5

3,9

3,5

3,2

2,7

2,0

K2O

6,5

6,0

5,5

4,8

3,0

N

3,0

2,6

2,2

1,8

1,5

P2O5

4,4

4,0

3,4

2,8

2,5

K2O

6,5

6,0

5,5

5,0

4,6

N

3,5

3,0

2,5

2,0

1,5

P2O5

4,2

3,9

3,4

2,8

2,2

K2O

7,0

6,5

6,0

5,6

5,0

A szakszerő növénytáplálással kapcsolatos teendık korántsem fejezıdnek be a talajvizsgálatokra alapozott ıszi alaptrágyázással, és a vetés elıtti mőtrágyázással. A

23

különbözı évjáratok eltérı csapadékviszonyai, a kelés eltérı körülményei miatti különbözı tıszámok nagyon változatos tápláltsági állapotot, így eltérı növekedési feltételeket teremtenek. Nem lehet ezért kétséges, hogy a harmonikus tápelemellátás csak a tenyészidı alatti növényanalízisekre épített kiegészítı trágyázásokkal oldható meg. E témával foglalkozó külföldi és hazai kutatók munkája nyomán ismertek a levél, illetve a levélnyél elemkoncentrációja és a gyökértermés, valamint a cukortartalom közötti kapcsolatok, ezért a többszöri mintavétellel folyamatosan ellenırizhetjük a tápláltsági állapotot (ELEK és KÁDÁR, 1980; IZSÁKI, 1988/b; POCSAI és GERGELY, 2005, 2007). A cukorrépa, mint nagyon igényes szántóföldi növény, magas színvonalú termesztési technológiát igényel. Szántóföldi növényeink közül a cukorrépa adja a legtöbb szárazanyag hozamot hektáronként, és ehhez jelentıs mennyiségő tápanyagra van szüksége. A trágyázás elsıdleges célja, hogy a tenyészidı egyes szakaszaiban a tápanyagellátás ne váljon a termésképzést korlátozó tényezıvé. A cukorrépa trágyázása különös figyelmet igényel, mivel alacsony tápanyagellátás mellett csökken a termés mennyisége, a túlzott trágyaadagok – elsısorban a nitrogén – viszont rontják a répa technológiai minıségét. A cukorrépa harmonikus tápanyagellátása azáltal is növeli a termésbiztonságot, hogy javítja az állományok szárazságtőrését és a betegségekkel szembeni ellenállóságot (BOCZ, 1976). A nagy gyökértermések viszonylag jelentıs mennyiségő mikroelemet (Fe, Cu, B, Mn, Zn) is igényelnek. A mikroelemek közül kiemelkedı fontosságú a bór, amely szerepet játszik a szénhidrátok anyagcseréjében és szállításában. Hatással van a gyökérrendszer fejlıdésére, és befolyásolja a transzspirációt is. Nem megfelelı bórellátás esetén zavar keletkezik a vízháztartás szabályozásában, ennek megfelelıen a cukorrépa a bórhiányra kifejezetten érzékenyen válaszol (SZABÓ et al., 1987). A cukorrépa harmonikus tápelemellátására alkalmaztuk a mikroelemeket is tartalmazó Biomit plussz és Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós készítményeket (2. 3. kezelés). 3.5.1. A kén szerepe és jelentısége A kén mezıgazdasági jelentıségével foglalkozó irodalmak száma az utóbbi idıben világszerte egyre nı. Ennek oka egyrészt, hogy a levegıtisztaság-védelmi intézkedések szigorodása miatt csökkent a talajra jutó atmoszférikus kéndepozíció, illetve a 24

visszaszorult szuperfoszfát-alkalmazás miatt gyakorlatilag megszőnt termıterületeink automatikus kéntrágyázása (BLOEM et.al, 1994). Németországban a kén kibocsátását és ennél fogva a kén depozícióját tudatosan csökkentették az 1980-as évek eleje óta az ipari füstgáz kénmentesítésével, amely az elsıdleges légszennyezettséget csökkentı nemzeti politikának volt köszönhetı (SCHNUG, 1991, 1998). Németországban a depozíció nagysága átlagban 9 kg S ha-1 évente, de figyelembe véve a jelentıs regionális különbségeket ez az érték 6 és 13 kg ha-1 között ingadozik (BMVEL, 2001). A mezıgazdaságban a kénmentes foszfát és kálium mőtrágyák használata nagy mennyiségben növekedett, amivel egyidıben a kén fungicidként való alkalmazása hanyatlani kezdett. Ehhez járul hozzá az átállás a szénrıl a gáz-, valamint az olajfőtésre, amely a kénvegyületek koncentrációjának csökkenését idézte elı a légkörben, vagyis az ipari, valamint a közlekedésbıl származó kénemisszó csökkenése jellemzı folyamattá vált. Magyarországon már az 1980-as években jelentkeztek a kénhiány tünetei azokon a területeken, ahol áttértek a MAP-alapú folyékony, illetve szuszpenziós mőtrágyázásra (NÉMETH, 1986). A kén hiányát napjainkra a mezıgazdasági termelésben felismerték, hiszen nem csak a termés mennyiségében, hanem számos növény esetén a termés minıségében is megmutatkozott a hatása, ilyen növény az ıszi káposzterepce (FISMES et al., 2000; McGRATH és ZHAO, 1996) a gabonafélék (HANEKLAUS et al., 1995; SYERS és CURTIN, 1987), valamint a főfélék (SCOTT et al., 1983; SYERS és CURTIN, 1987; KALOCSAI et al., 2004/b; TERBE, 2007)). A kén az ásványi táplálkozás fontos összetevıje. Szerepe van a fotoszintézis, a lélegzés, a nitrogén- és szénhidrát anyagcsere valamint a klorofill, a karotinoidok és számos vitamin, enzim és éter képzıdése folyamataiban. Fontos növényi tápanyagról van szó, amelyet az 1960-as évektıl a makroelemek közé sorolnak. Irodalmi adatokból tudjuk, hogy a nitrogénnél, a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet igényelnek belıle a növények, mégis igen fontos szerepet tölt be az anyagcserefolyamataikban. Növénytáplálkozási szerepét az 1800-as évek végén kezdte vizsgálni BERTHELOT és ANDRÉ (1891), BOGDANOV (1899), DYMOND (1905), Magyarországon pedig POTAPOV és FEJÉR (1956). Az elsıdlegesen szulfátok alakját felvevı kén fı forrásai a szervetlen mőtrágyák és a légkör. A levegıben a legtöbb felvehetı kén SO2 formájában található meg, amelyet a növények levelei felvesznek. Valójában a légkör tekintélyes mennyiségő ként tartalmaz. A légkörbe évente összesen 150-200 millió tonna kén kerül a vulkánkitörések, az 25

óceánok és mocsarak fenekén végbemenı folyamatok, illetve az iparosodás következtében (TISDALE és NELSON, 1966; ANIANSSON, 1982). A szulfátszorpciót tanulmányozó több szerzı azon a véleményen van, hogy a talajoldat pH-ja az egyik olyan tényezı, amely nagymértékben meghatározza a kén felvehetıségét a talajban, így 4-es pH mellett a szulfátokat a talaj hatékonyabban szorbeálja és megköti, mint 6-8-as pH mellett, a talaj típusától függetlenül (COOK, 1970; SCOTT, 1976; BHARDWAJ és PATHAK, 1976). A nélkülözhetetlen makroelemek közül a ként veszi fel a növény viszonylag a legkisebb mennyiségben. A kén fontos szerepet tölt be az anyagcserében, elsısorban kéntartalmú aminosavak (metionin, cisztin) szintézisében. A kén építıeleme a B1- és a H-vitaminnak, valamint számos más szerves vegyületnek (MARSCHNER, 1993). A kén tehát egyike azoknak a jelentıs tápanyagoknak, amely kulcsfontosságú aminosavak építıeleme, ezek pedig másfelıl funkcionális és strukturális fehérjék alkotói (WILLENBRINK, 1967). Ennek a kénnek körülbelül 90 %-a kötıdik meg a metionin, valamint a cisztein aminosavakban. Továbbá szükség van a kénre, mint a különféle koenzimek funkcionális csoportjaként is, tehát kén hiányában a protein szintézis zavara áll elı. A kén nehezen mobilizálódó elem, hiánya a fiatal leveleken mutatkozik. A klorózisra jellemzı, hogy a levélerek is sárgák. A kén hiányakor a levélnyél törékennyé válik. A kén többlete fıleg ipari területeken okoz károsodást. Sejten belül elsısorban a membránok és a kloroplasztiszok struktúrája sérül és a fotofoszforilálás gátolt. Esetenként mérgezési tünetek lépnek fel kéntöbblet hatására, vörösesbarna nekrózisok keletkeznek a levélszéleken, amelyek mind jobban terjednek a levéllemez belseje felé (BENEDEKNÉ, 1984). Természetes, hogy a kénhiányos növények S-tartalma kisebb, mint a kénnel jól ellátottaké. Ezenkívül a kénhiányos növények fehérjetartalma is kisebb. A levélsejtek kloroplaszttartalma csekély, és a kénhiány megváltoztatja az egyes proteinek egymáshoz való arányát is (DIJKSHOORN és VAN WIJK, 1967). A harmonikus fejlıdéshez fontos a növényekben a megfelelı N/S arány, ami útmutatóul szolgálhat abban, hogy a növények ellátottsága kénbıl megfelelınek tekinthetı e. Kedvezı körülmények között egyes növényeknél ez az arány 30-40:1 között, ıszi búza esetén 15:1 aránynál van, míg kénhiányos növényeknél 70-80:1 közti értékeket is találtak (SÁRDI, 2003). A sejt- és fehérje-anyagcserében betöltött funkciójából következıen a kén hiánya, a nitrogénhiányhoz hasonlóan, sárgászöld vagy kifejezetten sárga elszínezıdésben 26

jelentkezik, ezért a két elem hiánytüneteit sok esetben nehezen lehet egymástól megkülönböztetni. Ilyenkor csak a N/S-arány nyújthat biztosabb támpontot; ez az arány a S-hiány esetében erısen a N javára és fordítva, N-hiánynál erısen a kén irányába tolódik el. SAALBACH (1972) megadja az optimális termésszint szempontjából „kritikus” N/S-arányokat, amely a cukorrépa levélben 11. Általánosságban elmondhatjuk, hogy míg a cukorrépa csírázásakor és kelésekor a bór és a foszfor a legfontosabb, a vegetáció késıbbi idıpontjában a kén, a réz és a kálium is komoly szerephez jut. A kén egyrészt a fehérjeszintézis hatékonyságát javítja (a kéntartalmú aminosavak fehérjeépítık), másrészt jelentıs szerepet tölt be a környezeti stresszhatások kivédésében, enyhítésében és közvetlenül részt vesz az anyagcserében. Hiányában oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel, és a nitrogénhiányra jellemzı klorotikus tünetek láthatók (TAMÁS, 2003; POSCH, 1995). 3.5.2. A réz szerepe a növény életében CSÁNYI és GYİRI (1985) szerint a mőtrágyázás általánossá válásával a növénytermesztésben egyre több mikroelem pótlása válik szükségessé, amelynek a gyakorlatban is rendszeressé vált módja a levéltrágyázás. A mikroelemtartalmú mőtrágyák alkalmazása a levélen keresztül való trágyázásban ugyanis jóval eredményesebb, hiszen ezek a készítmények a vízben, ennek megfelelıen a talajnedvesség hatására is gyakorlatilag teljes mértékben feloldódnak, vagyis talajba juttatva a vízoldhatóságuk a vegyületek átalakulása következtében csökken (SÁRDI, 2003). A gyors hatású, mikroelemet is tartalmazó mőtrágyák a hatóanyag vegyületet számos esetben kelátkötésben tartalmazzák. A kelátok olyan sajátos szerkezető fémkomplexek, amelyek több datív kötés kialakítására alkalmas kötetlen elektronpárral rendelkeznek, ami biztosítja, hogy a fémekkel stabil, győrős szerkezető komplexeket, kelátokat alakítsanak ki. Komplexképzı vegyületként kezdetben szinte kizárólag aminopolikarbonsavat használtak, amelyek közül legismertebb az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA), napjainkra azonban további komplexképzıket felhasználva (pl.: glicincitromsav,

citromsav-borkısav,

citromsav-ecetsav,

dimetil-glicinszármazék,

karbamidszármazék) többféle mikroelemtartalmú termékcsaládot fejlesztettek ki a különbözı mőtrágya gyártó cégek. A ligandumok a központi fémiont rákollószerően veszik közre (LOCH, 1999).

27

A réz a felszíni édesvizekben átlagosan 3 µg liter-1, a tengervízben 0,25 µg liter-1, a litoszférában 55 mg kg-1 koncentrációban fordul elı. A természetes talajok réztartalma 1-390 mg kg-1 (átlag 26 mg kg-1) közötti érték (BOWEN, 1979, 1982). A Cu a talajban általában kétértékő formában, agyagásványokhoz kötött, illetve szerves anyagokhoz kötötten fordul elı. Hazánk talajainak összes réztartalma a vizsgálatok szerint (GYİRI, 1984) tág határok között (3,2-38 mg kg-1) változik. A kisebb mennyiségek a homok- és láptalajokra jellemzıek, míg a nagyobb értékeket a csernozjom talajokon mérték. Az összes réztartalomnak azonban csak egy hányada található meg a növények számára hozzáférhetı formában, a mozgékony vagy könnyen hozzáférhetı, jól oldódó forma mennyisége általában 4-20 mg kg-1. Komplexképzésre való hajlama miatt a talajok Cu-ellátottságát nem annyira a redoxfolyamatok, sokkal inkább a kolloidtartalom és a szervesanyag-tartalom határozza meg. A Cu hiánya leginkább meszes homoktalajokon fordul elı. Felvételét a nehézfémek és a N-trágyázás mértéke is csökkenti. Ez utóbbi (fıleg Cu-szegény talajokon) állattenyésztési szempontból is jelentıs Cu-hiányt okozhat (DEBRECZENI, 1979). A réz egy része elıfordulhat adszorbeált formában és csak csekély mennyiségben található meg teljes egészében szervetlen formában. Tehát a réz többsége (76-99%) az oldatban szervesen kötött (HODGSON et al., 1965,1966). Magyarországon 4,5 millió hektáron vizsgálták a talajok mikroelem-ellátottságát. A FAO vizsgálatok is megerısítették, hogy talajaink közel 60 %-a cinkben hiányos, de igen jelentıs a hiány a rézbıl is. A rézhiány legnagyobb hányadban éppen a jó termıképességő talajoknál jelentkezik. Mivel ezek a területek a búza és a kukoricatermesztés szempontjából jelentısek, ezért e területeken a mikroelempótlást folyamatosan biztosítanunk kell (Internet 1.). Hasonló eredményekrıl számol be SILLANPÄÄ (1982), aki FAO megbízás alapján különbözı országokban végzett széles körő talajvizsgálatokat, méréseinek eredményei szerint

hazánk

talajainak

mozgékony

Cu-tartalma

ammónium-acetát-

EDTA

kivonószerrel 4-30 mg kg-1 közé esik, a talaj szervesanyag-tartalma alapján korrigált értékek pedig 4-20 mg kg-1 között változtak. Erıs kötıdése miatt a réz csak nehezen mozog a talajban. A talajba juttatott réz (pl.: amelyik az utóbbi évek réztartalmú növényvédı szereivel került a talajra) legnagyobb része a felsı rétegekben megkötıdik (DELAS, 1963), így számos talaj réztartalma tehát fentrıl lefelé csökken, a mélyebb rétegek felé.

28

Rézhiány elsısorban a meszes, bázikus kémhatású talajokon fordul elı. Ha a talaj rézellátottsága gyenge, akkor réztrágyázásra van szükség vagy talajtrágyázás, vagy levéltrágyázás

formájában.

Trágyaként

leggyakrabban

réz-szulfátot

vagy réz-

monokelátot alkalmaznak. A szükséges adag talajtrágyázás esetén – a talaj kötöttsége és a felhasznált N-mőtrágya mennyiségétıl függıen – 2,5-10,0 kg ha-1, levéltrágyázásnál pedig 0,1-0,2 kg ha-1 (BUZÁS, 1983). A talaj nagy humusztartalma (pl.: láptalajokon) elısegíti a Cu-hiány kialakulását, minthogy a Cu2+ -ionokat a humuszanyagok szorptívan és komplexen erısen megkötik. A Cu-hiányt még fokozza a nagy adagú P-trágyázás, mert a nagy P-koncentráció nemcsak a Fe-, hanem a Cu-felvételt is gátolhatja. Nagy adagú K-trágyázás után a könnyő és humuszos talajokon ugyancsak gyakoribb a rézhiány. A nagy N-adagok pedig- minthogy a Cu-nak a fehérje anyagcserében jelentıs szerepe van - növelik a Cuhiányt (TISDALE és NELSON, 1966; BERGMANN, 1979). ANTAL (2005) véleménye szerint a mikroelemek pótlásában különösen jelentıs szerepe van a levéltrágyázásnak, hiszen ha az elmúlt évtizedekben kimerített mikroelemkészleteket a talajon keresztül szeretnénk feltölteni, a lekötıdési és a kimosódási veszteségek miatt 10-20-szoros adagban kellene kijuttatni, míg egy kiváló levéltrágyával a növény igényeihez igazított összetételben biztosíthatjuk számára. Nem is beszélve arról, hogy néhány mikroelem, mint pl.: a réz is, nehezen mozog a növényben a levelek felé, ahol a kezdeti hiánytünet jelentkezik. A legtöbb növény csak nagyon csekély mennyiségben veszi fel a rezet. A felvétel fıleg Cu2+ ionként, kisebb mértékben természetes vagy szintetikus szerves komplexek formájában történik. A rézsók, valamint komplexek a levélzeten keresztül is felvehetık (SÁRDI, 2003). VAN SCHREVEN (1936) írta le elıször a rézhiány tüneteit cukorrépa esetében. A tünetek azután jelentek meg, miután a növények 3 héten keresztül réz hiányában növekedtek. ULRICH és HILLS (1969) megismételték ezt a munkát, leírták a tüneteket, valamint megerısítették, hogy a cukorrépa csak kis mennyiségekben igényli a rezet. Kimutatták, hogy a tünetek enyhe klorózist okoznak a fiatal, középsı leveleken, hasonlóan a vas-, a klór- és a mangánhiány tüneteihez. A tünetek a késıbbiekben halványzöld hálózatos erezettséget mutatnak, körülölelve világossárga foltokkal. BOCZ (1976) megállapítja, hogy a réz hiányában a cukorrépa növekedése gátolt. A levelek csúcsai megvilágosodnak, és sárgászöld színárnyalatúvá alakulnak. 29

A Cu-hiány tünetei általában elıször mindig a fiatal, még nagyon aktív anyagcseréjő leveleken és szerveken jelentkeznek. A cukorrépán a még ép szívlevelek mellett a közepes korú vagy idısebb leveleken a csúcstól kezdıdı világossárga márványozottság keletkezik, ami az egész levéllemezre átterjed, csak az erezet tartja meg a zöld színét; a levélszélek erısen begörbülnek. A levelek vékonyak, a széleken hullámosak; szürkésfehér vagy szürkésbarna elszínezıdéssel elhalnak (BERGMANN, 1979). A fotoszintézisben központi szerepet tölt be a réz. A cukorrépa korlátozott fotoszintézisre képes (C3 –as) növény, ezért arra kell törekednünk, hogy azt kihasználjuk. A réz hiányában a két fotoszintetikus rendszer nem kapcsolódik össze, így akadályozott a CO2 megkötése, ebbıl adódóan a szerves anyagok elıállítása. Meleg és száraz idıjárás esetén a sztómák bezáródnak és a CO2 megkötés egyébként is akadályozott. Ilyenkor számolhatunk a fotorespiráció káros hatásával is. A réz folyamatos biztosításával tehát a legfontosabb életfunkciót tartjuk életben (TAMÁS, 2003). 3. 6. Mintavételezés, a növényanalízis célja A növényanalízis növekvı szerepet játszik a gazdaságos növénytermesztési technológiák elterjedésében, mind itthon, mind külföldön elıtérbe került az agrokémiai szaktanácsadás és kutatás területén. A növényanalízis adataiból levont következtetések értelemszerően nem lehetnek jobbak vagy megbízhatóbbak, mint amilyen a mintavétel, a minták elıkészítése és maga az analízis volt. A mintavétel során elkövetett hibák hamis vagy használhatatlan információt szolgáltatnak, a drága növényanalízis és a rossz szaktanácsadás katasztrofális következményekkel járhat az üzemekre. Fontos tehát, hogy

a

növényanalízisben

érdekeltek

ismerjék

a

megfelelı

mintavételi

és

mintaelıkészítési eljárásokat, és azok alapelveit, annál is inkább, mert maga a növények mintázása sokkal gyorsabb és olcsóbb eljárás, mint a laboratóriumi elemzés. Különösen szerencsétlen dolog lenne, ha a megbízhatatlan mintavétel lehetetlenné tenné a késıbbi munkát (KÁDÁR, 1987; MILLS és JONES, 1996). A mintavétel a növényanalízis céljától függıen eltérı lehet, ezért utalnunk kell a növényanalízis általános céljaira, a növényelemzés típusaira: •

egy látható hiánytünet diagnosztizálása vagy megerısítése;

•

rejtett táplálkozási zavarok felderítése;

30

•

egyes kultúrák tápláltsági állapotának megítélése, tápelemhiány sorrendiség megállapítása és területi azonosítása;

•

a tápelemek (adott), trágyák hatásának ellenırzése: bekerült-e az adott tápelem a növénybe, vagy sem?

•

tápelemek közötti kölcsönhatások (antagonizmus, szinergizmus) megállapítása;

•

növényfajok és fajták eltérı viselkedésének megvilágítására (trágyahatás, tıszám sőrítése stb. tulajdonságokban való különbözıség okai);

•

minden

olyan

esetben,

amikor

megmagyarázhatatlan

növekedési

rendellenességek lépnek fel, az oknyomozásban fontos segédeszköz; •

a betakarított termés tápelemtartalmának megállapítása a fajlagos, illetve a tervezett termés trágyaigényének becslésére, tápelemmérlegek felállítására (KÁDÁR 1987).

A növényelemzés fogalma alatt egyre gyakrabban a diagnosztikai célú kémiai növényvizsgálatokat

értjük.

A

növényvizsgálatokkal

foglalkozó

szakemberek

megegyeznek abban, hogy az anyagcsere szempontjából aktív szövetek felelnek meg leginkább a diagnosztikai célú analízisre. Ezek elsısorban a levelek, mégpedig a fejlıdésüket már befejezett vagy éppen befejezett, de még meg nem öregedett levelek és zöld növényi részek (kivéve ha az adott növény esetében speciális szabályok vonatkoznak a mintavételre) (MILLS és JONES, 1996). A kifejlett levelekben a tápelemek koncentrációja ugyanis kevésbé gyorsan változik, mint a még fejlıdésben lévı vagy már elöregedı levelekben. Az egységnyi gyökérfelületre vetített tápelemfelvétel sebessége szintén a fiatal növényekben a legnagyobb, ezért a hiánytünetek fellépése is pregnánsabban jelentkezhet ebben a korban. Levélanalízissel tehát a növény meghatározott fejlıdési állapotában, adott helyrıl (szintrıl) vett, jól fejlett fotoszintetizáló zöld levél vagy levél funkcióját betöltı egyéb zöld növényi rész összes tápelemtartalma kerül meghatározásra laboratóriumi viszonyok között. A levélanalízis kifejezés helyett általánosan elfogadott a növényanalízis kifejezés. A mintavétel ugyanis nemcsak a levélre, hanem egyéb növényi részre vagy az egész zöld földfeletti részre is vonatkozhat (KÁDÁR, 1980; 1992). Az

agrokémiai

kutatások

egyik

legfontosabb

célkitőzése

növényanalitikai

szempontból, hogy megismerjük kultúrnövényeink optimális tápelem ellátottsági

31

határértékeit fejlıdésének különbözı szakaszaira (BERGMANN és NEUBERT 1976; MOLLER-NIELSEN és FRIIS-NIELSEN 1976; SUMNER, 1977; ELEK és KÁDÁR 1980; KÁDÁR et al. 1981; KÁDÁR, 1987; BUZÁS, 1987; IZSÁKI, 1988/b). A cukorrépa tápelemellátottsági határértékeinek kialakításánál (4. táblázat) felmerül a kérdés, hogy van-e a fajtáknak külön tápelem optimuma, szükséges-e azokat fajtákra megadni. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a cukorrépa fajták levélzetének kémiai összetételében csekély a különbség, s a fajták befolyása a levél tápelemkoncentrációjára sokkal kisebb, mint más tényezıké. Így nem szükséges a határértékek fajtára

történı

meghatározása.

A

fajtánkénti

tápelemellátottsági

határértékek

kimunkálása egyébként is körülményes lenne a gyors fajtaváltás miatt (IZSÁKI 2000).

32

4. táblázat: A cukorrépa tápelemellátottsági kategóriái különbözı szerzık adatai szerint (mintázott növényi rész: cukorrépa levél) Elem

Nagyon Alacsony Kielégítı alacsony

Magas

<4,30

›5,00

< 2,50

4,30-5,00

Nagyon magas

Fejlıdési stádium

Szerzık

50-80 nappal vetés

BERGMANN és

után (jún.-júl.)

NEUBERT (1976)

2,50-3,50

3,60-4,00

> 4,00

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR

-

3,00- 4,00

›4,00

14-16 leveles

IZSÁKI (1988/b)

(1980)

N%

állapot 50-80 nappal vetés

4,30-5,00 <4,30 < 0,20

0,200,30

< 0,20

0,200,30 ‹0,35

P%

‹0,45 < 0,50

0,501,99

< 0,50

0,501,99 ‹3,00

K%

4,30-5,00

›5,00

0,310,60

> 0,60

0,310,60

> 0,60

0,35-

-

0,100,49

< 0,10

0,100,49

Ca %

-

ROBINSON (1997)

Jún. vége – Júl.

BERGMANN és

eleje

NEUBERT (1976)

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR

14-16 leveles

0,45-1,10

50-80 nappal vetés

> 1,10

2,006,00

> 6,00

2,006,00

> 6,00

3,00-

-

2,00-6,00

MILLS és JONES

után (jún.-júl.)

(1996)

50-80 nappal vetés

REUTER és

után (jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

Jún. vége – Júl.

BERGMANN és

eleje

NEUBERT (1976)

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR

14-16 leveles

IZSÁKI (1988/b)

állapot 50-80 nappal vetés

> 6,00

0,501,50

> 1,50

0,501,50

> 1,50

0,30-

›1,00

MILLS és JONES

után (jún.-júl.)

(1996)

50-80 nappal vetés

REUTER és

után (jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

Jún. vége – Júl.

BERGMANN és

eleje

NEUBERT (1976)

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR (1980)

14-16 leveles

IZSÁKI (1988/b)

állapot

0,50-1,50 0,50-1,50

IZSÁKI (1988/b)

(1980)

1,00

0,10-0,49

után (jún.-júl.)

0,60

2,00-6,00

< 0,10

REUTER és

(1980)

5,00

0,50-1,99

(1996)

50-80 nappal vetés

állapot

0,45-1,10

MILLS és JONES

után (jún.-júl.)

> 1,50

33

50-80 nappal vetés

MILLS és JONES

után (jún.-júl.)

(1996)

50-80 nappal vetés

REUTER és

után (jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

4. táblázat folytatás

Elem

Nagyon Alacsony Kielégítı alacsony < 0,05 < 0,05

Nagyon magas

Jún. vége – Júl. eleje

Szerzık BERGMANN és

0,251,00

> 1,00

0,050,24

0,251,00

> 1,00

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR

›1,20

14-16 leveles állapot

IZSÁKI (1988/b)

50-80 nappal vetés után

MILLS és JONES

0,60-

NEUBERT (1976) (1980)

1,20 0,25-1,00 0,05-0,24 <20,00 <20,00

B mg kg-1

Cu mg kg-1

0,25-1,00

›1,00

20,0030,00

31,00200,00

201,00800,00

>800,00

20,0030,00

31,00200,00

201,00800,00

>800,00

<20,00 <10,00

Mn mg kg-1

< 0,10

(jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

Jún. vége – Júl. eleje

BERGMANN és

31,00200,00

50-80 nappal vetés után

MILLS és JONES

(jún.-júl.)

(1996)

20,0030,00

31,00200,00

201,00800,00

50-80 nappal vetés után

REUTER és

(jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

<9,00

9,0013,00

> 13,00

Jún. vége – Júl. eleje

<9,00

9,0013,00

> 13,00

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR

‹7,00

7,00-17,00

›17,00

14-16 leveles állapot

IZSÁKI (1988/b)

50-80 nappal vetés után

MILLS és JONES

(1980)

20,0024,00

25,00360,00

(1980)

(jún.-júl.)

(1996)

> 360,00

Jún. vége – Júl. eleje

BERGMANN és

Sorok záródása után

NEUBERT (1976)

10,0025,00

26,00360,00

> 360,00

-

80,00140,00 26,00360,00

›140,00

26,00360,00

0,10-0,19 0,10-0,19

0,20-2,00 0,20-2,00

0,10-0,19

0,20-2,00

ELEK és KÁDÁR (1980)

14-16 leveles állapot

IZSÁKI (1988/b)

50-80 nappal vetés után

MILLS és JONES

(jún.-júl.)

(1996)

> 360,00

50-80 nappal vetés után

REUTER és

(jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

2,1020,00

> 20,00

Jún. vége – Júl. eleje

2,1020,00

> 20,00

BERGMANN és NEUBERT (1976)

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR

50-80 nappal vetés után

MILLS és JONES

(1980) (jún.-júl.)

(1996)

2,1020,00

50-80 nappal vetés után

REUTER és

(jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

Jún. vége – Júl. eleje

5,009,00

10,0080,00

> 80,00

5,009,00

10,0080,00

> 80,00

‹30,00

30,0050,00 10,0080,00

›50,00

10,0080,00

> 80,00

5,00-9,00

BERGMANN és NEUBERT (1976)

0,20-2,00

< 5,00

REUTER és

ELEK és KÁDÁR

Mo mg kg-1

< 5,00

(1996)

50-80 nappal vetés után

Sorok záródása után

10,0025,00 < 0,10

(jún.-júl.)

NEUBERT (1976)

nincs adat

Zn mg kg-1

Fejlıdési stádium

0,050,24

‹0,60

Mg %

Magas

BERGMANN és NEUBERT (1976)

Sorok záródása után

ELEK és KÁDÁR (1980)

34

14-16 leveles állapot

IZSÁKI (1988/b)

50-80 nappal vetés után

MILLS és JONES

(jún.-júl.)

(1996)

50-80 nappal vetés után

REUTER és

(jún.-júl.)

ROBINSON (1997)

A növényanalitikai eredmények megbízhatóságát és alkalmazhatóságát azonban alapvetıen meghatározza a növény mintavételének módszere, többek között a mintavétel ideje (IZSÁKI 1990). Egyetlen mintavétel gyakran nem kielégítı, esetenként különbözı növényi részeket mintázunk és a mintavételeket a tenyészidı során megismételjük. Mindez a vizsgálatok céljától függ. Így például a talaj tápelemszolgáltatásának megítélésére elterjedt a levél és a levélnyél (fıként cukorrépa esetében) egyidejő mintázása. Amennyiben ugyanis erısen lecsökken a mozgékony elemek mennyisége a tartalékot nyújtó levélnyélben, a talaj tápanyag-szolgáltatása nem megfelelı. Erre különösen JONES (1967), valamint WILCOX és COFFMAN (1972) vizsgálatai hívták fel a figyelmet a K esetében. Érdemes figyelembe venni a mintavétel során, hogy a növény mérete, alakja, a növényi részek egymáshoz viszonyított aránya állandóan változik a korral. A fiatal növények fıként még levelekbıl állnak, illetve az egész földfeletti növényi rész zöld és fotoszintetizál, tehát a levél funkcióját tölti be. A növényi részek összetétele eltérı és változó a tenyészidı folyamán. A mintavételkor ezért feljegyezzük a mintázott növényi részt, a növényélettani korát és a mintavétel naptári idejét is (KÁDÁR, 1992). A cukorrépa

levél

tápelemtartalmának

változását

a

kor,

illetve

elhelyezkedés

függvényében a 5. táblázatban mutatjuk be IZSÁKI (1981) nyomán. 5. táblázat: A cukorrépa levél tápelemtartalmának változása (IZSÁKI, 1981) Levél kora

N

P

K

Ca

Mg

Na

ill.poziciója a szárazanyag %-ában Külsı elhaló levél

1,81

0,14

5,46

2,27

1,44

7,29

Külsı zöld levél

2,92

0,22

3,87

1,75

1,25

6,86

Középsı kifejlett

3,75

0,32

3,64

1,24

0,94

5,48

Belsı fiatal szívlevél

5,11

0,56

4,36

0,54

0,48

3,05

SzD 5%

0,45

0,06

0,71

0,31

0,17

1,10

levél

35

Amennyiben eldöntöttük, hogy melyik növényi részt mintázzuk, az átlagminta képzésének módját kell meghatároznunk. Az irodalomban meglehetısen általánosan elfogadott az az álláspont, hogy még a szemmel láthatóan egyöntető és egészséges állományban is az egyedi növények összetétele eltérı (egyedi variabilitás), tehát az állomány megbízható jellemzésekor az átlagminta összegyőjtésénél arra kell törekednünk, hogy minél több növényt mintázzunk, egy-egy növényrıl maximum 1-2 levelet véve (KÁDÁR, 1992). Célszerő kellıen reprezentatív átlagmintát szedni és a legheterogénabb viszonyokból kiindulnunk (MUNSON és NELSON, 1973). Szabadföldi kísérletekben a mintavételi egységnek tekintett parcellák nettó területérıl, homogén viszonyok között, véletlenszerően 15-20 növénybıl állítunk össze egy átlagmintát. Tapasztalatok szerint 3-5 ismétlést feltételezve, az 50-100 növényegyedbıl álló „kezelésátlag” kielégítıen jellemezheti a kezelések közötti különbséget mind a hozam, mind a tápelemtartalom tekintetében (KÁDÁR 1992). Nincs egyértelmő állásfoglalás az irodalomban arra vonatkozóan, hogy mossuk-e a begyőjtött mintát vagy sem, illetve mivel mossuk szükség esetén. Amennyiben nem feltétlenül szükséges, kerülni javasolják a mosást. Megelégedhetünk a por letörlésével, a szemmel látható szennyezıdések eltávolításával. Amennyiben ugyanis a mosás túlmegy a talajrészecskék, por és az esetleges permetlé eltávolításán, az eredmények meghamisítását eredményezheti. Maguk a talaj- és porszennyezıdések pedig mind a bemérésnél, mind az analízis folyamán torzíthatják az eredményeket, ezért a mechanikai szennyezıdések elkerülése kívánatos (KÁDÁR 1987). Csak friss minták moshatók, mert az elszáradt vagy elhalt növényi szövetekbıl bizonyos tápelemek gyorsan kimosódhatnak. ALDRICH (1973) és CERLING (1978) ezért javasolják a nagyobb esızéseket követıen 1-2 napig szüneteltetni a mintavételt, míg a tápelem-egyensúly helyre nem áll a növényben. A begyőjtött növényben kémiai változások indulnak meg. Kívánatos minden esetben minimálisra csökkenteni a sejtek légzését, a minták bepenészesedését, a bakteriális romlást – mert e folyamatok csökkentik a szárazanyag tömegét és így megváltoztatják a mérendı elemek koncentrációját. A begyőjtött növényi anyagot az erıs napfénytıl, 36

hıségtıl, levegıtlenségtıl óvni kell. Egy-egy tábla megmintázása után célszerő a mintákat jól szellızı ládába helyezni és a tábla adatait tartalmazó adatlapot mellékelni. A ládákat mielıbb a laboratóriumba kell szállítani, ahol további szakszerő kezelésekrıl (szárítás, darálás) gondoskodnak. Amennyiben nincs lehetıség a minták 24 órán belüli elszállítására, úgy 0 ˚C körüli hımérsékleten hőtıszekrényekben kell tárolásukról gondoskodnunk (KÁDÁR 1987). A növényanalitikai eredmények megbízhatóságát és alkalmazhatóságát tehát alapvetıen meghatározza a növény mintavételének módszere, többek között a mintavétel ideje. A mintavétel idıpontját ennek megfelelıen úgy kell megválasztani, hogy

a

tápanyagellátottságbeni

különbségek

tápelemkoncentrációjában (KÁDÁR 1990).

37

már

kifejezıdjenek

a

növény

4. ANYAG ÉS MÓDSZER Kísérleteimet Hajdúböszörményben (É 47˚41' K 21˚30') két termıhelyen állítottam be a Béke Agrárszövetkezet és a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén. A vizsgálatok két kísérleti évben folytak, 2005-ben és 2006-ban. A kísérletek beállítása a DE AMTC Növénytudományi Intézetének intézetigazgatója - Dr. Pepó Péter, valamint munkatársai koordinálásával és segítségével zajlott. A kísérleti területek talaja középkötött csernozjom, jellemzıjük a kiváló kultúrállapot, és a 70-90 cm vastag termıréteg. A talajok tápanyag és vízgazdálkodási tulajdonságai jók, nitrogénbıl, foszforból, káliumból megfelelıen - jól ellátottak. Mindkét terület talaja cukorrépatermesztés szempontjából megfelelı. A kísérleti terület parcelláin 6 kezelést alkalmaztunk, 4 ismétlésben. Az összparcellaszám tehát 24 volt mindkét vizsgált évben. A parcellák mérete 24 m × 300 m volt az elsı kísérleti évben, 2006-ban pedig valamelyest kisebb parcellaméreteken - a Béke Agrárszövetkezetben 12 m × 300 m, míg a másik területen 16 m × 150 m történtek a kezelések. A kezelések kijuttatása permetezıgéppel történt, a kijuttatáshoz használt vízmennyiség 200 l ha-1 volt. A kísérletben alkalmazott kezeléseket, azok idıpontjait valamint a kijuttatott pontos tápanyagmennyiségeket az 6. 7., valamint a 8. táblázatok tartalmazzák. 6. táblázat: A kísérletben beállított kezelések és idıpontjaik 2005-ben

Kezelések 1. Kontroll 2. Biomit plussz 3.Fitohorm Euro-Öko Gyökérgumós 4. Cosavet DF 5. KelCare Cu 6. Cosavet DF + KelCare Cu

Adag 4 l ha-1 4 l ha-1

2005.05.31. 2005.06.03. +

Kezelések idıpontja 2005.06.21. 2005.06.27. +

2005.08.01. 2005.08.31. +

-

+

+

-

+ +

-

-

+

-

5 kg ha-1 0,5 kg ha-1 5 kg ha-1 + 0,5 kg ha-1

38

7. táblázat: A kísérletben beállított kezelések és idıpontjaik 2006-ban

Kezelések

Adag

1. Kontroll 2. Biomit plussz 3.Fitohorm Euro-Öko Gyökérgumós 4. Cosavet DF 5. KelCare Cu 6. Cosavet DF + KelCare Cu

2006.05.25.

Kezelések idıpontja 2006.07.05.

+

+

2006.08.16. 2006.08.21. +

-

+

+

-

+ +

-

-

+

-

4 l ha-1 4 l ha-1 5 kg ha-1 0,5 kg ha-1 5 kg ha-1 + 0,5 kg ha-1

8. táblázat: Az alkalmazott kezelésekben kijuttatott készítmények pontos tápanyagtartalma

K 2O

P2O5

Kezelés

N

Tápanyagok B

Ca

Cu

kg ha-1

Fe

Mg

Mn

Mo

S

Zn

(g ha -1)

Kontroll (2005) (Béke Agrársz.

83

30

90

Hb-i Mg-i Rt.)

51

40

98

(Béke Agrársz.

83

30

90

Hb-i Mg-i Rt.)

51

40

98

Kontroll (2006)

Biomit Plussz Fitohorm EÖGY

3,2 0,144

0,96

450

51,2 44,8 320

96

144

Cosavet DF

25,6 1,28 24

44,8 288 4000

KelCare Cu

70

Cosavet DF +

70

KelCare Cu

39

4000

4. 1. A felhasznált levéltrágyák jellemzése A kezelések során a Biomit plussz és a Fitohorm Euro-Öko Gyökérgumós levéltrágya alkalmazásával az volt a célunk, hogy a cukorrépa számára oly fontos makroelem ellátás mellett a mikroelem igényét is megfelelıen biztosítsuk. A mikroelemhiány ugyanis sok esetben nem feltőnı, de a megfelelı minıség eléréséhez utánpótlásuk elengedhetetlen. 4.1.1. Biomit Plussz Összetételét tekintve Ca 7%, Mg 5%, Fe 0,7%, Mn 0,4%, Mo 0,02%, B 0,05%, Zn 0,7%, Cu 0,8% valamint több mint 60-féle növényi kivonatot tartalmaz. A növényi kivonatok egyrészt elısegítik a tápanyagok növénybe jutását, másrészt növényvédelmi mellékhatással is rendelkeznek. Illatuk riasztó hatású egyes kártevıkre, valamint ellenállóbbá teszik a növényeket a gombás fertızésekkel szemben. A tenyészidıben alkalmazva 2-3 hetente 1-2 %-os koncentrációban a növényvédelem hatékonyságát növeli. A levél felületén filmréteget képezve a rovarokkal szemben bizonyos fokú fizikai védelmet is nyújt. 4.1.2. Fitohorm Euro-Öko Gyökérgumós A cukorrépa termesztése során meghatározó szerephez jutnak a makroelemeken kívül bizonyos mikroelemek, melyek biztosításához alkalmaztuk levéltrágyázás formájában ezt a növényspecifikus készítményt, amely 3% N-t, 2% K2O-t, 3% Mg-ot, 0,5% Mn-t, 2% B-t és 6% S-t tartalmaz. 4.1.3. Cosavet DF A Cosavet DF 800 g kg-1 elemi kén hatóanyagtartalmát tekintve 4-5 kg ha-1 mennyiségben való kijuttatása hatékony kéntrágyázásként értékelhetı, továbbá a lisztharmat

elsı

tüneteinek

megjelenését

is

késlelteti,

cukorrépatermesztésben alkalmazható – gombaölıszerrıl van szó.

40

hiszen

egy

–

4.1.4. KelCare Cu A KelCare Cu (hatóanyagtartalma: 14 % m/m % Cu EDTA réz kelát) számos elınyös tulajdonsággal rendelkezik más hagyományos mikroelem pótló mőtrágyákkal szemben, melyet elsısorban a "kelatizált" formának köszönhet. Ezek a tulajdonságok a következık: •

vízben 100%-ban oldódnak

•

jól keverhetık, összeférhetık

•

magas pH-n is stabilak és hatásosak

•

felhasználásuk biztonságos, nem perzselnek

•

környezeti és gazdasági elınyök.

4. 2. A kísérletek bemutatása 4.2.1. A két vizsgált év idıjárásának jellemzése 2005-ben a havi átlaghımérsékletek a cukorrépa tenyészidejében (IV-X.) közel megegyeztek a 30 éves átlaggal. A tenyészidı hónapjaiban mért hımérséklet értékeket vizsgálva áprilisban és júliusban volt átlag alatti a hımérséklet. Az április elsı dekádjában mért alacsony, hét napon fagypont körüli hımérséklet kedvezıtlenül hatott a cukorrépa kelésére, korai fejlıdésére. A májusi, júniusi átlaghımérséklet alig volt magasabb a 30 éves átlagnál, míg az augusztus, szeptember, októberi adatok jelentısebb eltérést mutattak – az eltérés mértéke 2,4; 1,5 és 1,8 ºC – amely értékek azonban megfelelı csapadékellátással párosultak. 2006-ban, a tenyészidıben mért hımérsékleti értékek átlagban 0,45 ºC-kal haladták meg a 30 éves átlagot. Tovább vizsgálva az egyes hónapokban mért átlaghımérsékleti értékeket megállapítható, hogy március, május és augusztus hónapokban mért hımérsékleti értékek nem érik el a 30 éves átlagot, míg a tenyészidı valamennyi további hónapjában ennél magasabb átlaghımérsékletet regisztráltunk. Kedvezınek mondható, hogy az április havi átlaghımérsékleti érték közel 1 ºC-kal haladta meg a sokéves átlagot, amely elınyösen befolyásolta a cukorrépa kelését. Július és szeptember hónapokban a sokévi átlagot jelentısen meghaladó átlaghımérsékletet mértünk, az

41

eltérés ezen hónapokban 2,2 és 1,45 ºC-ot tett ki, amely értékekhez a sokéves átlag alatti csapadékmennyiség társult. Ez az idıjárás a levélváltás elkerülése szempontjából semmiképpen nem volt elınyösnek mondható. A tenyészidı hımérsékleti adatainak alakulását az 1. ábra mutatja. A hımérséklet hatásának különösen az érési idıszakban van fontos szerepe. A tenyészidı utolsó szakaszában ugyanis a nappali és az éjszakai hımérséklet alakulása befolyásolja elsısorban a cukorfelhalmozódást. Amennyiben meleg nappalok és hővösebb éjszakák váltják egymást, akkor az mindenképpen kedvezıen hat a cukorképzıdésre. Ilyen körülmények között az éjszakai lehőlés miatt a légzés intenzitása kisebb, a fotoszintézis még nem áll le, így gyarapszik a gyökér, valamint jó a cukorbeépülés dinamikája. A szeptemberi meleg nappalok és meleg éjszakák ugyanis a répa cukortartalmának növekedését gátolják az intenzív éjszakai légzés miatt. Ez a megállapítás mindkét vizsgált év tenyészidejét tekintve különösen igaz volt a szeptember hónapban mért hımérsékleti értékek alakulását tekintve.

Hımérséklet (oC)

25 20 15 10 5 0 III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

Hónapok 2005

2006

30 éves átlag

1. ábra: A hımérséklet alakulása a 30 éves átlaghoz viszonyítva a cukorrépa tenyészidejében, 2005-2006 A 2005-ös évben, a cukorrépa tenyészidejében (IV-X. hónapokban) 126 mm-rel több csapadék hullott, mint a 30 éves átlag. A tenyészidıben, az áprilisban és augusztusban lehullott csapadék jelentısen meghaladta az ilyenkor szokásos mennyiséget (mindkét hónapban kétszerese hullott az

42

átlagosnak), míg a tenyészidı többi részében az átlaghoz közeli csapadékmennyiségek voltak a leginkább jellemzıek. Az áprilisban hullott jelentıs csapadékmennyiség is hozzájárult a megfelelı vízellátás biztosításához, a keléshez. Irodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a cukorrépa vízfogyasztása július és augusztus hónapokban, vagyis az intenzív növekedés idején a legnagyobb (RUZSÁNYI, 1992/a). Ezen év tenyészidıszakában, július hónapban a sokévi átlaghoz képest 18,3 mm-rel, míg augusztus hónapban 73,3 mm-rel volt több a lehullott csapadék mennyisége. Így e két nyári hónap csapadékmennyisége kedvezıen befolyásolta a cukorrépa terméshozamát, hiszen a termés mennyiségét alapvetıen ezen idıszak vízellátottság határozza meg. Szintén kedvezı tényként említhetı meg, hogy a tenyészidı végén, szeptember és október hónapok csapadékellátottsága már nem tekinthetı bıségesnek, ami elınyösen hatott a feldolgozási folyamatokra, ezen idıszakban ugyanis a túlzottan csapadékos idıjárás következtében a répaszövet víztartalma növekszik, törékennyé válik, ami rosszabb

szeletelhetıséget,

gyengébb

kilúgzást

és

nagyobb

cukorveszteséget

eredményez. Ráadásul az ilyen répának a tárolhatósága is romlik. A 2006-os év tenyészidejének csapadéka az elızı évhez viszonyítva jóval kisebb mértékben haladta meg – 30,3 mm-rel – a sokévi átlagot. Az egyes hónapok csapadékviszonyait tekintve megállapítható, hogy februártól májusig terjedı idıszakban a 30 éves átlag kétszeresét érte el a lehullott csapadék mennyisége. A tenyészidı további hónapjaiban, június és augusztus hónapokban közel azonos volt a csapadék mennyisége, mint a sokéves átlag. Ugyanez nem mondható el július és szeptember hónapokról, amikor is az átlaghoz képest lényegesen alacsonyabb volt a csapadékellátottság, ezen hónapokban 38,7 és 31,8 mm-rel volt kevesebb a lehullott csapadék mennyisége, mint a 30 éves átlag. Bár tény, hogy a betakarítást megelızı két hónap átlagosnál alacsonyabb csapadékellátottsága kedvezett a gépi felszedés számára. Összességében figyelembe véve a cukorrépa számára is kedvezı viszonyokat a csapadék mennyisége ugyan a 2006-os év tenyészidejében meghaladta a sokéves átlagot, de eloszlását tekintve egyenlıtlennek volt mondható (2. ábra). A csapadékmennyiség alakulása dekádonkénti bontásban, RUZSÁNYI (1990) adataival összevetve a 9. táblázatban látható. A csapadékmennyiségek alakulását havi bontásban a 2. ábra mutatja be.

43

9. táblázat: A vizsgált két év (2005 és 2006) csapadékmennyiségeinek alakulása dekádonkénti bontásban 10 napos átlagos vízigény

2005

2006

RUZSÁNYI (1990), mm

mm

mm

IV. 21-30.

11

20

15

V. 1-10.

13

16

47

V. 11-20.

16

42

54

V. 21-31.

20

7

11

VI. 1-10.

24

38

27

VI. 11-20.

32

20

35

VI. 21-30.

40

7

25

VII. 1-10.

51

44

19

VII. 11-20.

54

21

8

VII. 21-31.

63

19

-

VIII. 1-10.

59

61

15

VIII. 11-20.

52

59

12

VIII. 21-31.

51

14

42

IX. 1-20.

45

36

5

Idıszak

160

Csapadék (mm)

140 120 100 80 60 40 20 0 I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

Hónapok 2005

2006

30 éves átlag

2. ábra: A csapadék alakulása a 30 éves átlaghoz viszonyítva, 2005-2006

44

X.

4.2.2. A kísérleti helyek talajadottságainak bemutatása Szántóföldi kísérleteinket mindkét évben Hajdúböszörményben állítottuk be a Béke Agrárszövetkezet és a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén, csernozjom talajon. A talajok tápanyag-, valamint vízgazdálkodási tulajdonságai jók, a termıhelyi kategória szerint a nitrogén, foszfor és kálium ellátottság jó - igen jó. Mindkét terület talajára jellemzı a kiváló kultúrállapot, és a 70-90 cm vastag termıréteg. A talaj cukorrépatermesztés szempontjából megfelelı. A talajvizsgálat eredményeit a felsı 20 cm-es talajrétegében a 10. táblázat tartalmazza, összegezve a két év, két-két termıterületrıl kapott értékeket. 10. táblázat: Talajvizsgálati eredmények (2005, 2006; Béke Agrárszövetkezet és Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 0-20 cm) Év Termıterület pH (KCl) pH (H2O) Arany-féle kötöttség KA Vízoldható összes só % CaCO3 % Humusz % Násv (mg kg-1) AL-oldható P2O5 (mg kg-1) AL-oldható K2O (mg kg-1) AL-oldható Na (mg kg-1) KCl-oldható Mg (mg kg-1) KCl- oldható SO42--S (mg kg-1)

2005.

2006.

Béke Agrárszöv.

Hb-i Mg-i Rt.

Béke Agrárszöv.

Hb-i Mg-i Rt.

6,99 7,79 47 0,021 ‹ 0,100 3,28 229 369 395 35,1 171

6,7 7,81 48 0,029 ‹ 0,100 2,95 292 308 420 39,1 197

5,88 6,99 47 0,023 ‹ 0,100 2,86 234 214 334 42 162

6,96 7,76 48 0,015 ‹ 0,100 3,68 208 249 345 38,6 176

6,89

6,3

6,5

6,77

5,15

5,39

4,45

4,72

5,83

4,56

7,61

6,01

602

589

621

612

KCl-EDTA oldható Cu (mg kg-1) KCl-EDTA oldható Zn (mg kg-1) KCl-EDTA oldható Mn (mg kg-1)

45

4.2.3. Alkalmazott agrotechnikai eljárások a vizsgált üzemekben 4.2.3.1. Talajmővelés Az elıvetemény mindkét évben ıszi búza volt a Béke Agrárszövetkezet területén, míg a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt-ben ıszi búza volt 2005-ben és csemegekukorica 2006-ban. Az ıszi alapmővelés szántás volt mindkét termıterületen, melyet 45 cm mélységben, augusztusban végeztek el a Béke Agrárszövetkezetben és 35-38 cm mélységben szintén augusztus hónapban a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén. A szántáselmunkálás tárcsázással történt, és mindkét vizsgált évben, még az ısz folyamán, október hónapban elvégezték. Tavasszal az elsı talajmővelést március végén végezték kanalas boronával a Béke Agrárszövetkezet területen, illetve szintén március közepén-végén került sor a kombinátorozásra a 2. területen. Az elıbbi mővelet legfıbb célja a talaj lezárása. A magágykészítés közvetlenül a vetés elıtt történt.

4.2.3.2. Tápanyagellátás A Béke Agrárszövetkezet területén vizsgálatunk mindkét évében 300 kg ha-1 Kemira Beta Power-t (5:10:30 – N, P, K) alkalmaztak, melyet megelızıen 2004 augusztusában 40 t ha-1 istállótrágya kijuttatására is sor került. A nitrogént 200 kg ha-1 NH4NO3 formájában juttatták ki, ami 68 kg N ha-1 hatóanyagot jelent. A kijuttatás közvetlenül a magágykészítés elıtt történt. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén pedig mindkét évben még a tenyészidıt megelızıen, az ısz folyamán összetett mőtrágya (0:10:24,5 – N, P, K mőtrágya) került kijuttatásra 400 kg ha-1 mennyiségben, melyet tavasszal kiegészítettek 150 kg ha-1 mennyiségő NH4NO3-tal, amely 51 kg ha-1-t jelent N hatóanyagra számítva.

4.2.3.3. Vetés, fajták A vetést 2005-ben április 2-án (Béke Agrárszövetkezet), illetve április 7-8-án (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.) végezték el. A kísérleti területeken termesztett fajták a Picasso és a Liana voltak. A magnorma 1,4 U egység (1 Unit egység = 100000 db mag) volt mindkét területen. 2006-ban a kísérleti területeken termesztett fajta a

46

Baltika volt, és mindkét területen április 25-én végezték el a vetést; a magnorma 1,2 U egység volt. Mindhárom alkalmazott fajta Rizománia toleráns és Cerkospóra rezisztens, jó kombinációját jelentik a termésmennyiségnek és –minıségnek egyaránt. A fajták az intenzív cukorrépa-termesztés követelményeinek megfelelnek, jellemzı rájuk a gyors és erıteljes kelés, valamint a kedvezı cukorhozam. Jellemzıen középkései betakarítás idején érik el a legmagasabb termésátlagot. Az OMMI (Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet) adatai szerint ezeknek az alkalmazott fajtáknak a káliumtartalma 3060 mmol 1000g-1, a nátriumtartalma 10-40 mmol 1000g-1 és az alfa-aminonitrogéntartalma 15-50 mmol 1000g-1 között változik (Internet 2.). 4.2.3.4. Növényvédelem A vetéssel egy menetben Counter 5G talajfertıtlenítıt juttattak ki mindkét évben (a Béke Agrárszövetkezetben 2005-ben 9 kg ha-1, majd 2006-ban 10 kg ha-1 adagban; míg a másik területen 2005-ben 10 kg ha-1, 2006-ban pedig 12 kg ha-1 mennyiségekben). Preemergens gyomirtást végeztek 2005-ben a Béke Agrárszövetkezetben, illetve 2006ban a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-ben. Az alkalmazott készítmények a Dual Gold (1,6 l ha-1) és a Pyramin Turbo (4,0 l ha-1) voltak. A posztemergens gyomirtást (Betanal Expert – 1,2 l ha-1, Goltix – 1,5 kg ha-1 készítmények alkalmazásával) mindkét termıterületen,

mindkét

vizsgált

évben

elvégezték.

A

kísérleti

területeken

kultivátorozást és kézi kapálást is végeztek, továbbá sor került mindkét évben inszekticides kezelés végrehajtására is (Sumi-alfa - 0,3 l ha-1 és Thiodan 35 EC - 1,5 l ha-1 készítményekkel). 4.3. A mintavétel és a betakarítás 4.3.1. Cukorrépa levélminta vétele Az irodalmi adatok alapján a szántóföldi kísérletünkben, a mintavételi egységnek tekintett parcellák nettó területérıl (a parcella széleitıl 2-2 sort kihagyva), véletlenszerően 30-40 növénybıl képeztünk egy átlagmintát, követve a cukorrépa,

47

mint szántóföldi növény esetén ajánlott mintavételi idıpontokat, melyek a következık: •

sorok záródásakor (június 15 - július 15. közötti idıpontban) vettük az elsı mintákat, valamint

•

levélváltás idején (augusztus 1 - 30).

Ezt a két ajánlott mintavételi idıpontot még kiegészítettük egy harmadik mintavétellel, amely szeptember elsı dekádjára volt tehetı (11. 12. táblázatok). A mintavételek alkalmával az éppen kifejlett, fiatal levél mintázására került sor, amit aztán a minta laboratóriumi vizsgálatokra való elıkészítése során levéllemezre, valamint levélnyélre bontottunk. 11. táblázat: A cukorrépalevél mintavételi idıpontok 2005-ben

Mintavétel helye Béke

Mintavétel idıpontja 1. mintavétel

2. mintavétel

3. mintavétel

2005. július 14.

2005. augusztus 11.

2005. szeptember 10.

2005. július 05.

2005. augusztus 16.

2005. szeptember 10.

Agrárszövetkezet Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

12. táblázat: A cukorrépalevél mintavételi idıpontok 2006-ben

Mintavétel helye Béke

Mintavétel idıpontja 1. mintavétel

2. mintavétel

3. mintavétel

2006. július 13.

2006. augusztus 20.

2006. szeptember 19.

2006. július 13.

2006. augusztus 20.

2006. szeptember 19.

Agrárszövetkezet Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

48

4.3.2. Cukorrépa gyökérminta vétele A tenyészidıben a sorok záródását követıen (augusztus elején), valamint a levélváltást követı idıszakban (szeptember elején) vettünk mintákat mindkét termıterületen, amely mellett természetesen sor került a betakarításkori mintavételre is (13. 14. táblázat). A mintákat a táblaszéli forgótól megjelölt pontban, a permetezıgép nyomvonalától balra a 4.-5. sorból, szedtük, melyeket a jelölés után az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyárába szállítottuk. A teljes parcella betakarítására mind a Béke Agrárszövetkezet, mind pedig a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén november elsı dekádjában került sor, mindkét kísérleti évben. Elıbbi termıhelyen egymenetes betakarítógéppel, az utóbbinál, pedig kétmenetes betakarítógéppel. A beszállított cukorrépa tömegmérése mindkét évben hivatalos mérıhelyen és parcellánként elkülönítetten történt, illetve helyszíni tömegmérésre került sor. Az egyes parcellákról származó mintákat, a megfelelı jelölést követıen a cukorgyárba szállítottuk. A gyár, az általuk vizsgált paramétereken túl minden egyes gyökérpépmintát részünkre lefagyasztott, ezáltal biztosítva a pépekbıl a további vizsgálatok elvégzését. 13. táblázat: A cukorrépa-gyökér mintavételi idıpontok 2005-ben Mintavétel helye Béke

Mintavétel idıpontja 1. mintavétel

2. mintavétel

3. mintavétel

2005. augusztus 11.

2005. szeptember 10.

2005. november 2. 3.

2005. augusztus 16.

2005. szeptember 10.

2005. november 2. 3.

Agrárszövetkezet Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

14. táblázat: A cukorrépa-gyökér mintavételi idıpontok 2006-ben Mintavétel helye Béke

Mintavétel idıpontja 1. mintavétel

2. mintavétel

3. mintavétel

2006. augusztus 11.

2006. szeptember 09.

2006. november 6. 7.

2006. augusztus 11.

2006. szeptember 09.

2006. november 6. 7.

Agrárszövetkezet Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

49

4.4. Az elvégzett vizsgálatok 4.4.1. Levélminták vizsgálata A cukorrépa levélminta vétel során az irodalomban általánosan elfogadott elveket követtük, mely szerint a javasolt mintavételi idıpontokon túl, a teljes állomány mintázását még a szeptemberi hónapban is elvégeztük. Mindhárom mintavétel alkalmával a teljes levél került megmintázásra, amelyet aztán a Debreceni Egyetem Agrármőszerközpontjába való szállítást követıen levéllemezre, valamint levélnyélre bontottunk. A mintavételi mód meghatározásában az irodalomban általánosan elfogadott növénymintavételi módszert követtük (JONES, 1967;

WILCOX és

COFFMAN, 1972). A két vizsgált évbıl, valamint két-két termıhelyrıl származó levéllemez és levélnyél vizsgálatát a multielem analízisre lehetıséget biztosító Induktív Csatolású Plazma Optikai Emissziós Spektrométerrel (ICP-OES) végeztük el. A rendelkezésre álló adatok birtokában lehetıségünk nyílt megvizsgálni a mintavétel metodikáját, felvetve azt a kérdést, hogy valóban célszerő-e a teljes levéllemezt két külön részre bontva vizsgálni, vagy esetlegesen a levéllemez elemtartalma már következtetni enged bizonyos következtetések levonására a levélnyélre vonatkozóan is. A cukorrépa levélmintákat – a parcellánkénti beazonosítást követıen – a Debreceni Egyetem

Agrár-

és

Mőszaki

Tudományok

Centruma

Regionális

Agrármőszerközpontjába szállítottuk, ahol megkezdtük a minták azonnali feldolgozását, melynek során valamennyi mintát levéllemezre és levélnyélre bontottunk. Tömegmérés után a mintákat 60 °C-os szárítószekrényekben helyeztük el, elıszárítottuk (MSZ ISO 6498:2001), majd szabvány szerint megállapítottuk a szárazanyagtartalmat (MSZ ISO 6496:2001). A szárítási idı leteltével, - ami többnyire egy teljes hetet vett igénybe -, kerülhetett sor a minták darálására, amely lehetıvé tette a homogén alapanyag biztosítását a vizsgálatok elvégzéséhez. Az így elıkészített vizsgálati minták összes elemtartalmának meghatározásához nedves roncsolást alkalmaztunk KOVÁCS et al. (1996, 2000) módszerét követve. A módszer alapján a mintákból 1 g-nyi mennyiséget mértem be roncsolócsövekbe, majd – növényi mintákról lévén szó – 10 ml cc. HNO3-at adtam hozzájuk. (Egy roncsolóblokkban egyidejőleg 50 minta elhelyezésére van lehetıség). A vizsgálati mintákat a savval együtt egy teljes éjszakán keresztül hagytam állni, majd főtıegységbe 50

helyeztem a csöveket, ahol megtörtént az elıroncsolás 60 °C-on (ennek idıtartama 30 perc, növényi minták esetén). Ez idı elteltével a mintákat - eltávolítva a főtıegységrıl -, hagytam kihőlni, majd 3 ml cc. H2O2-ot adtam hozzájuk. Miután a hidrogén-peroxid reagált, megkezdtem a fıroncsolást a már korábban említett roncsoló főtıegységben 120 °C-on, 90 percig. A fıroncsolási szakasz után a mintákat hagytam kihőlni és ioncserélt vízzel 50 ml-re jelre töltöttem. Ezt követıen a mintákat laboratóriumi keverıvel homogenizáltam, majd szőrıpapíron keresztül 100 ml-es Erlenmeyer lombikokba szőrtem át. Az így kapott szőrletbıl kb. 25 ml mennyiséget szcintillációs edényekbe töltöttem. Minden egyes roncsolóblokkban az elsı minta az úgynevezett roncsolási vak volt, amelynél ugyanúgy jártam el, mint ahogyan a fenti módszer leírja, azzal a különbséggel, hogy a vizsgálati minta kimaradt a roncsolócsıbıl. Ezzel az volt a célom, hogy az esetlegesen a mintába került szennyezıdések figyelembevételére is lehetıség nyíljon. A salétromsav és a hidrogén-peroxid lehetıvé teszi valamely minta összes elemtartalmának a feltárását, - ez egy úgynevezett nedves roncsolási folyamat amelynek meghatározására egy Optima 3300 DV típusú, ICP-OES (Induktív Csatolású Plazma – Optikai Emissziós Spektrométer) készüléket használtunk. Ez a készülék a vizsgálandó mintákat aeroszollá alakítva, gázáram segítségével eljuttatja az induktív csatolású plazmába, ahol a minta minden egyes alkotója elpárolog, majd atomizálódik. Ionok, valamint szabad atomok keletkeznek, amely gerjesztıdve bizonyos frekvenciájú fotonokat bocsátanak ki magukból. Ez a frekvencia az adott elemre jellemzı, amely lehetıvé teszi az azonosítást. A mennyiségi meghatározásra oly módon nyílik lehetıség, hogy az egyes elemek adott hullámhosszúságú vonalának intenzitását határozzuk meg a plazma fényemissziójának optikai felbontásával. 4.4.2. Cukorrépa gyökérminták vizsgálata A cukorrépa mintákat az Eastern Sugar Zrt. kabai laboratóriumába szállítottuk. A cukorgyárba beérkezett minta elemzését a VENEMA cég által gyártott vizsgálóvonalon végezték, az ipari cukorrépa szabvány elıírásai szerint (MSZ 17045:2002). A répatesteket elsı lépésben vízzel mosták, majd kézzel utófejezést végeztek rajtuk. Ezután a répatesteket aprították, melybıl az adott mintát jól reprezentáló gyökérpépet nyertek. 26 g gyökérpépbıl történt a vizsgálat, melyhez automata adagoló ólom-acetátot adott meghatározott tömegarányban, és az így nyert szőrletet használták fel a 51

cukortartalom és a minıségi paraméterek (kálium-, nátrium-, alfa amino-N tartalom) vizsgálatára. A cukortartalom meghatározását Saccharomat típusú automatikus szacharométerrel végezték. A kálium, nátrium és amino-nitrogén tartalom meghatározására ugyancsak az ólom-acetátos oldat szolgált. A kálium- és nátrium tartalmat lángfotometriás módszerrel, az alfa-amino-nitrogén tartalmat spektrofotométeres eljárással határozták meg. A mért cukortartalmat %-ban, a kálium, nátrium és amino-nitrogén-tartalmat mmolban 1000 g répatestre vonatkoztatva határozzák meg. A gyár által nyert homogén répamintákat lefagyasztva részünkre eltárolták. Ezeket a homogén gyökérpépeket a levélmintákhoz hasonlóan dolgoztuk fel (4.4.1. fejezet), és a roncsolást követıen ICP-OES készülékkel meghatároztuk az elemtartalmukat. 4.5. Az eredmények kiértékelésének módszere A

cukorgyárból

kapott

adatok

statisztikai

elemzésekor

az

egytényezıs

varianciaanalízis módszerét használtam a kezelések hatásának statisztikai igazolására, az SzD5% számításával. A cukorgyár által kapott eredmények (cukor-, kálium-, nátrium- és alfa amino-N tartalom) felhasználásával az ún. Reinefeld-képlet segítségével meghatároztuk a kinyerhetı cukortartalmat (REINEFELD et al., 1974) a következı módon:

Kinyerhetı cukortarta lom% = = mért cukortarta lom% − [0,343 ∗ (K + Na ) + (0,094 ∗ amino − N ) + 0,29] A gyár által mért, valamint a kinyerhetı cukortartalom különbözeteként meghatároztuk az abszolút veszteség mértékét. A mért cukortartalmat 100 %-nak véve pedig vizsgáltuk az abszolút veszteség mértékét, amely a relatív veszteség nagyságát határozza meg. Az így számított veszteségek, valamint a minıséget jellemzı paraméterek (kálium, nátrium- és alfa amino nitrogén-tartalom) kapcsolatának jellemzésére a korrelációszámítás és lineáris regressziószámítás módszerét alkalmaztam.

52

A Debreceni Egyetem Regionális Agrármőszerközpontjában végzett vizsgálatok (cukorrépa levél, valamint cukorrépa pép elemtartalmának vizsgálata ICP-OES-sel) során kapott adatok feldolgozására a független és a függı változók kapcsolatát lineáris többváltozós (stepwise) regresszióanalízissel vizsgáltam (SVÁB, 1981). A statisztikai feldolgozás során SPSS 12.0 for Windows programcsomagot alkalmaztam. Az átlagértékeket, valamint a szórásokat bemutató diagrammok pedig Microsoft Office Excel 2003 program segítségével készültek.

53

5. EREDMÉNYEK 5.1. A cukorrépa gyökértermés eredményei 5.1.1. A gyökértermés alakulása 2005-ben A 2005-ös évben a két vizsgált termıterület, valamint a kezelések átlagában 78,24 t ha-1 nagyságú gyökértermés került meghatározásra. A Béke Agrárszövetkezet területen beállított kísérlet esetében (3. ábra) a kezeletlen parcellák ismétléseinek átlagában mért termésnagyság értéke volt a legalacsonyabb (65,12 t ha-1), amihez képest 15,40 %-kal sikerült magasabb termésátlagot elérni a 2. kezelés esetében, amely 75,15 t ha-1-os termést jelentett az adott kezelés ismétléseinek átlagában. Az 5. 6. kezeléseknél ezzel szinte teljesen megegyezı mértékő növekedés volt megfigyelhetı a kontrollhoz viszonyítva (a mért termésátlag 74,28 és 75,10 t ha-1 volt). Ettıl kisebb mértékő növekedés volt tapasztalható a 3. 4. kezeléseknél, de mindkét kezelés közel azonos mértékben növelte a termésátlagot az általunk kezelésben nem részesített parcellák ismétléseinek átlagához képest. A kezelések hatását a varianciaanalízis eredménye is egyértelmően alátámasztotta, az F-próba alapján ugyanis P=1 %-ra igazoltunk szignifikáns különbséget. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-ben az elızı termıhellyel megegyezıen szintén a kontroll kezelés esetében meghatározott termésnagyság hozta a legalacsonyabb értéket (74,65 t ha-1), amelyet a 2. kezelésben kapott termésátlag 16,09 t ha-1-ral haladott meg. Ez utóbbi kezelés adta az adott termıhelyen a legmagasabb értéket. Ezt követi a 3. kezelés, amelynél 88,38 t ha-1 termésátlagot mértünk, míg a további kezelések közel azonos mértékben járultak hozzá a termés növekedéséhez a kontroll kezeléshez képest. A kezelések között P=0,1 %-os szinten igazoltunk szignifikáns különbséget. A kezelés eredményeit az 4. ábra mutatja be. Így összességében megállapítható, hogy a legkisebb termést a levélkezelésben nem részesült parcellákon mértük, amihez képest a legnagyobb terméstöbbletet a 2. kezelés, vagyis a Biomit plussz, mikroelemeket tartalmazó levéltrágya adta. Ez az állítás az adott évben mindkét vizsgált területen megállja a helyét, míg ezen év eredményei alapján a további kezelések tekintetében egyértelmő sorrend nem állítható fel az egyes kezelések között.

54

A kezelések közötti különbséget mindkét területen a varianciaanalízis eredménye is igazolta (ld. Mellékletek 1. 2. táblázat). A termésmennyiség alakulását a 3. és a 4. ábra tartalmazza.

100 90 Termésátlag (t ha -1)

80 70 60 50 40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Gyökértermés

3. ábra: A cukorrépa gyökértermésének alakulása (Béke Agrárszövetkezet, 2005)

100

Termésátlag (t ha -1)

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelések Gyökértermés

4. ábra:

A

cukorrépa

gyökértermésének

Mezıgazdasági Rt., 2005)

55

alakulása

(Hajdúböszörményi

5.1.2. A gyökértermés alakulása 2006-ban 2006-ban a gyökértermés a két kísérleti hely, valamint a kezelések átlagában 70,59 t ha-1 volt. A gyökértermés alakulása szempontjából meghatározó volt a tenyészidı elsı felének a csapadékbısége, amely olyannyira felülmúlta a szükséges mennyiséget, hogy hatására a Béke Agrárszövetkezetben kétszer kellett elvetni a cukorrépát az elsı vetés kipusztulásának köszönhetıen. Ennek hatása az adott területen - a gyökértermés eredményeit megvizsgálva, és összehasonlítva a másik termıhely termésátlagaival – számottevı, lényegesen alacsonyabb hozamokkal számolhattunk ugyanis ezen a termıhelyen. Tovább vizsgálva a Béke Agrárszövetkezetben kapott eredményeket a kontroll kezelések ismétléseinek átlagában 43,21 t ha-1 termésátlagot sikerült elérni, amihez képest a további kezelések mindegyikében terméstöbblet mutatkozott, így a 2. kezelés esetében meghatározott többlet értéke 13,58 t ha-1 volt. Ezzel együtt megállapíthatjuk, hogy az elızı év eredményével megegyezıen szintén ezen kezelésben kapott termésátlag eredménye bizonyult a legkiemelkedıbbnek. Közel azonos mértékő növekedést eredményezett a 6. kezelés is, ez esetben a termésátlag 56,17 t ha-1 volt, amely érték 12,96 t ha-1–ral haladta meg a kontroll kezelésnél kapott hozamot. A következı kezelés, amely a sorban a legmagasabb termésátlagot adta a 4. kezelés volt (54,78 t ha-1), majd ezt követi a 3. illetve az 5. kezelés, amelyeknél a terméstöbblet értéke az 1. kezeléshez képest közel azonos nagyságú volt (10,49 t ha-1 a 3. kezelésnél és 10,34 t ha-1 az 5. kezelésben meghatározott terméstöbblet). A kezelések hatását az alkalmazott statisztikai módszer is alátámasztotta, az F-próba eredménye P=0,1 %-os szinten igazolt szignifikáns különbséget. A kezelés eredményeit az 5. ábra mutatja be. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. termıterületén a kezelések átlagában 88,16 t ha-1 –os termésátlagot kaptunk. A legkisebb gyökértermést az eddigiekkel azonos módon az üzemi gyakorlat szerint kezelt parcellák ismétléseinek átlagában határoztuk meg, értéke 77,98 t ha-1 volt, amihez képest a legnagyobb terméstöbbletet szintén a 2. kezelés (Biomit plussz) adta, a terméstöbblet nagysága 19,30 t ha-1 volt. Hasonló mértékő növekedés volt megfigyelhetı a 6. kezelésnél (Cosavet DF + KelCare Cu), amely 18,46 t ha-1 többlet gyökértermést eredményezett a kontrollhoz képest. A továbbiakban még vizsgált két kezelés (3. 5. kezelések – Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós és KelCare Cu) – az elızı termıhely adataival megegyezıen – közel azonos nagyságú termésátlagot

56

produkált (a 3. kezelésnél 84,33 t ha-1-t, az 5. kezelés esetében 85,36 t ha-1-t). A kezelések között P=0,1 %-ra igazoltunk szignifikáns különbséget ezen a területen is. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-ben elért eredményeket a 6. ábra mutatja be. Mindkét vizsgált területen tehát az elızı év eredményeihez hasonlóan azokon a parcellákon tapasztaltuk a legalacsonyabb termésátlagokat, amelyek kizárólag az üzemi gyakorlatnak megfelelıen voltak részesítve a tápanyagellátásban, vagyis a kontroll parcellákon. A Béke Agrárszövetkezetben a tápanyagellátásban nem részesült parcellákon az ismétlések átlagában 43,21 t ha-1, míg a másik termıterületen 77,98 t ha-1 termésátlagot mértünk. A 2005-ös év eredményeivel összhangban ugyancsak megállapítható, hogy a 2. kezelés, vagyis a Biomit plussz, összetett levéltrágya kijuttatása eredményezte a legmagasabb gyökértermést, az egyes kezelések átlagát figyelembe véve, számszerősítve ez 56,79 t ha-1-t jelent a Béke Agrárszövetkezetben, míg 97,27 t ha-1-t a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél.

100

Termésátlag (t ha -1)

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Gyökértermés

5. ábra: A cukorrépa gyökértermésének alakulása (Béke Agrárszövetkezet, 2006)

57

100 90 Termésátlag (t ha -1)

80 70 60 50 40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Gyökértermés

6.

ábra:

A

cukorrépa

gyökértermésének

alakulása

(Hajdúböszörményi

Mezıgazdasági Rt., 2006) Az adatok statisztikai értékelésekor igazolható különbséget találtunk a kezelések között (ld. Mellékletek 11. 12. táblázata). Összegezve az eredményeket megállapítható, hogy vizsgálatunk tárgyát képezı mindkét évben az általunk kezelésben nem részesült parcellákon mértük a legkisebb termésmennyiségeket (1. kezelés – kontroll parcella), míg az egyes kezeléseket tekintve, mindkét területen – 2005-ben és 2006-ban egyaránt a 2. kezelés (Biomit plussz) bizonyult a leghatékonyabbnak a termésátlagok alakulását tekintve. Amennyiben sorrendet szeretnénk felállítani az egyes kezelések között, akkor a 2. kezelés után a sorban – egy kivétellel (2006 – Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.) – a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu) hozta a legnagyobb terméstöbbletet a kontrollhoz képest, majd ezt követte a 4. kezelés (szintén egy vizsgált kivétellel: 2005 Béke Agrárszövetkezet). A kimaradt két kezelés között (3. kezelés – Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós és 5. kezelés – KelCare Cu) a sorrend alakulását tekintve egyértelmő következtetés nem állapítható meg.

58

5.2. A cukortartalom alakulása 5.2.1. A cukorrépa cukortartalmának alakulása 2005-ben A cukortartalom tenyészidıben való alakulása a 7. és a 8. ábrán látható, a szórásadatok feltüntetésével. A levélkezelések hatását vizsgálva statisztikailag is igazolható különbséget a Béke Agrárszövetkezet termıterületen betakarításkor határoztunk meg P=10 % szinten, míg az elsı és második mintavétel alkalmával ezen a területen szignifikáns különbséget nem tudtunk kimutatni a kezelések között (ld. Mellékletek 3. táblázata). Az utolsó mintavétel alkalmával a 4. kezelésben (Cosavet DF) részesült parcellák adták a legmagasabb cukortartalmat, az ismétlések átlagában 16,35 %-ot. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén az elsı mintavételnél P=10 %, míg a második mintavétel alkalmával P=5% szinten mutatkozott statisztikailag is igazolható különbség (ld. Mellékletek 4. táblázata). Mindkét mintavétel alkalmával a kontroll parcellákon mért cukortartalom értéke volt a legalacsonyabb (10,50 % az elsı, és 10,67 % a második mintavétel alkalmával), míg a legkedvezıbb cukortartalmat a 6-os kezelésben (Cosavet DF + KelCare Cu) részesült parcellákon kaptuk (értéke az elsı mintavételnél 12,22 % és 13,21 % a másodiknál). A betakarítás alkalmával vett minták esetében szignifikáns különbséget, a kezelések közötti különbséget vizsgálva csak az 1.6. kezeléspár (F-próba szerint P=1 %-ra) illetve az 1.-4. kezelések (P=10 % szinten) között mutattunk ki. Ezen mintavétel alkalmával a kontroll parcellák átlagában 12,80 %, míg a 6-os kezelésben 16,35 %-os cukortartalmat mértünk. A Béke Agrárszövetkezetben az 1. mintavétel alkalmával a kezelések átlagában 13,56 %-os cukortartalmat mértünk, a másik termıterületen pedig 11,10 % volt ugyanez az érték. Összevetve ezeket az adatokat a betakarítás idején mért cukortartalommal megállapítható, hogy a Béke Agrárszövetkezet területen a kezdeti magasabb cukortartalom a tenyészidı végére a kezelések átlagában 1,10 %-kal emelkedett. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. termıterületén pedig az elsı mintavétel alkalmával mért alacsonyabb cukortartalom a betakarítás idejére ennél jóval nagyobb mértékben - 3,13 %-kal - emelkedett.

59

18

Cukortartalom (%)

16 14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelések 1.mintavétel (2005. 08. 11)

2.mintavétel (2005. 09. 10.)

3.mintavétel (2005. 11. 02-03.)

7. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben kezelésenként Béke Agrárszövetkezet, 2005.)

18

Cukortartalom (%)

16 14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelések 1. mintavétel (2005. 08. 16.)

2. mintavétel (2005. 09. 10.)

3. mintavétel (2005. 11. 02-03.)

8. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben kezelésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005.) A 2005-ös évben vizsgált két termıhely cukortartalom adatai alapján megállapítható, hogy a kapott átlagértékek mindhárom mintavétel alkalmával a kontroll parcellák ismétléseinek átlagában adták a legalacsonyabb cukortartalom értéket, bár ez a különbség nem volt minden esetben statisztikailag is igazolható. Megállapítható továbbá, hogy a legmagasabb cukortartalmat azon kezelések esetében mértük, amelyeknél vagy önállóan, vagy pedig a réztartalmú készítménnyel kombinálva, de kijuttatásra került a kéntartalmú szer. Ezen kezelések esetében a növekedés mértéke statisztikailag is igazolható volt a kontrollhoz képest. A további kezelések között 60

egyértelmő sorrend a 2005-ös év cukortartalom adatai alapján már nem volt felismerhetı. 5.2.2. A cukorrépa cukortartalmának alakulása 2006-ban A cukorrépa cukortartalma a kezelések átlagában 16,84 % volt a Béke Agrárszövetkezet területén, és 13,38 % a 2. termıhelyen betakarításkor, vagyis a 3. mintavétel alkalmával. Megállapítható tehát, hogy a Béke Agrárszövetkezet területén a kétszeri vetésbıl adódó alacsonyabb termésátlagok mintegy „kompenzálására” 3,5 %kal magasabb betakarításkori cukortartalmat mértünk, mint a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél. A cukorrépa cukortartalmának alakulását a 9. 10. ábra tartalmazza a szórásadatok feltüntetésével. Az 1. termıhelyen a legelsı mintavétel alkalmával a kezelések közötti különbséget megvizsgálva szignifikáns különbséget az 1.-6.-os kezelések esetében kaptunk P=10 % szinten. A további mintavételek alkalmával a kezelések között az F-próba hasonlóan P= 10 %-ra igazolt szignifikáns különbséget (Mellékletek 13. táblázat). Mindhárom mintavételnél a kontroll parcellák ismétléseinek átlagában mért cukortartalom értéke volt a legalacsonyabb. Az egyes mintavételek alkalmával minden esetben azok a kezelések emelhetık ki, amelyeknél sor került Cosavet DF kijuttatására, vagyis a legkiemelkedıbb eredményeket a 4-es, valamint a 6-os kezelésben értük el. Betakarítás alkalmával ez utóbbi kezelésben (Cosavet DF + KelCare Cu) részesült parcelláknál az ismétlések átlagában 17,57 % cukortartalmat mértünk. Ez 1,1 %-kal haladja meg a kontroll parcellák átlagában mért mennyiséget. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél az elsı két mintavételnél az F-próba P= 1 %-ra, míg a betakarítás során vett minták esetében P= 10 %-ra igazolt szignifikáns különbséget a kezelések között (ld. Mellékletek 14. táblázata). Mindhárom mintavétel alkalmával a 6. kezelés (Cosavet DF és a KelCare Cu nevő készítmények együttesen) eredményezte a legmagasabb értékeket a cukortartalom alakulásában. Betakarítás idején ez az érték 14,17 % volt a 6-os kezelésben, a négy ismétlés átlagában, ami 1,43 %-kal több mint a kontroll parcellák átlagában mért érték. Ez utolsó mintavételnél nem csak a 6-os kezelésnél, hanem a 2-5-ös kezelések esetében is magasabb cukortartalmat mértünk, mint a kezelésben nem részesült parcellákon.

61

18

Cukortartalom (%)

16 14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés 1. mintavétel (2006. 08. 11.)

2. mintavétel (2006. 09. 09.)

3. mintavétel (2006. 11. 06-07.)

9. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben mintavételi idıpontonként (Béke Agrárszövetkezet, 2006.)

18

Cukortartalom (%)

16 14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés 1. mintavétel (2006. 08. 11.)

2. mintavétel (2006. 09. 09.)

3. mintavétel (2006. 11. 06-07.)

10. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben mintavételi idıpontonként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006.) A két év eredményei alapján, mindkét vizsgált termıterület esetében megállapítható, hogy az üzemi gyakorlat szerint kezelt parcellák ismétléseinek átlagában mért cukortartalom értéke volt a legalacsonyabb mindhárom mintavétel alkalmával. Ehhez képest valamennyi kezelés esetében cukortartalom-többletet sikerült realizálni. Az egyes kezelések közötti sorrendet azonban egyik év adatai alapján sem lehet egyértelmően meghatározni. Az viszont egyértelmőnek tőnik, - és az alkalmazott statisztikai módszer alapján a különbség is szignifikánsnak bizonyult -, hogy mindkét vizsgált évben és területen egyaránt azok a kezelések emelhetık ki, amelyeknél 62

önmagában,

vagy más

készítménnyel

kombinálva,

de

kijuttatásra

került

a

tenyészidıszak sorzáródás körüli idıpontjában a kéntartalmú készítmény. Ennek megfelelıen a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. termıterületén a 2005-ös, valamint a 2006-os év tenyészidejében vett minták esetében, mindhárom mintavétel alkalmával a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu) bizonyult a legeredményesebbnek. 5.3. A melaszképzı anyagok mennyiségének alakulása 5.3.1. A melaszképzı anyagok mennyiségének alakulása 2005-ben A cukorgyár a melaszképzı anyagok mennyiségét a laboratóriumi vizsgálatok során mmol 1000 g-1 -ban, a cukorrépa gyökértermésre határozta meg, mindkét vizsgált évben. A Béke Agrárszövetkezet termıterületén a káliumtartalom alakulását tekintve az egyes kezelések között jelentıs különbség nem volt tapasztalható. A kezelések átlagában 36,00 mmol 1000g-1 volt a káliumtartalom. A legkisebb káliumtartalmat a 2. kezelés (Biomit plussz) adta, itt az ismétlések átlagában 31,28 mmol 1000g-1 –ot, míg a 3. kezelés (Fitohorm Euro Gyökérgumós), - amelyben az elıbbihez hasonló, összetett levéltrágya került kijuttatásra -, ennél 5,13 mmol 1000g-1-mal magasabb káliumtartalom került megállapításra. Ezektıl az értékektıl, mind a 4., 5., 6. kezelést tekintve magasabb értékeket mértünk. A Cosavet DF önmagában való kijuttatása (4. kezelés) 38,58 mmol 1000g-1 káliumtartalmat eredményezett, amely érték felülmúlta a kontroll parcellák ismétléseinek átlagában mért értéket 7,67 %-kal. Az 5. kezelésben, ahol a KelCare Cu nevő készítmény került kiadásra 33,58 mmol 1000g-1 volt a káliumtartalom értéke, amely a kontroll értéknél 6,28 %-kal alacsonyabb. Az utolsó 6. kezelésben, - mely e két utóbbi készítmény együttes kijuttatását jelentette -, mért káliumtartalom felülmúlta, mind a 4., mind pedig az 5. kezelésben mért értékeket, ahol ezek a készítmények csak önmagukban lettek levéltrágyázás formájában kiadva. Ezen a kísérleti helyen egyébként ez utóbbi kezelés adta a legmagasabb káliumtartalmat a kezelések között, számszerősítve 40,35 mmol 1000g-1-ot. A kezelések hatását a varianciaanalízis eredménye nem támasztotta alá, a kezelések között nem volt szignifikáns különbség (Mellékletek 5. táblázat). Az egyes kezeléspárokat tekintve pedig kizárólag a 2.-6.-os kezelés mutatott statisztikailag is igazolható különbséget P=10 % -os szinten.

63

A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél a káliumtartalom alakulásában még az egyes kezeléspárok között sem sikerült kimutatni a szignifikáns különbséget (Mellékletek 6. táblázat). A kezelések átlagában ezen a területen 29,57 mmol 1000g-1 volt a káliumtartalom értéke, az egyes kezelések között jelentıs különbséget azonban ez esetben sem sikerült kimutatni. A kontroll kezeléshez mérten az összes többi kezelés esetében magasabb káliumtartalom mutatkozott. A 2.-3. kezeléspároknál az elızı területhez hasonlóan a nagyobb értéket a Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós kijuttatása adta (3. kezelés). A 4.-5.-6. kezelések esetében pedig ez esetben is helytálló az a megállapítás, mi szerint a készítmények külön-külön való kiadása alacsonyabb káliumtartalommal jár együtt, mint a két készítmény egy kezelésben való alkalmazásakor mért érték. Az eredményeket a 11. ábra szemlélteti.

K (mmol 1000g-1)

50 40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Béke Agrárszövetkezet

Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

11. ábra: A cukorrépa gyökerének káliumtartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2005. november 2. 3.) A Béke Agrárszövetkezetben a kezelések átlagában 42,16 mmol 1000g-1 nátriumtartalmat mértünk. Tovább vizsgálva az egyes kezelések hatását megállapítható, hogy a két, mikroelemeket egyaránt tartalmazó levéltrágya (Biomit plussz és Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós) közel azonos mértékben csökkentette a nátriumtartalmat, értéke a 2. kezelésben 47,78 mmol 1000g-1, míg a 3. kezelésben 47,05 mmol 1000g-1 volt. A 4.-5.-6. kezeléseknél a korábban a káliumtartalom esetében tett megállapítás a nátriumtartalomra már nem helytálló, ezen a területen a 4. kezelés (Cosavet DF) adta a legalacsonyabb értéket, vagyis 24,43 mmol 1000g-1 nátriumtartalmat. Viszonylag 64

jelentıs mértékő, 41,83 %-os csökkenés volt még megfigyelhetı a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu) esetében a kontrollhoz képest. A varianciaanalízis a kezelések között ez esetben sem igazolta a hatást (Mellékletek 5. táblázat). A kezeléspárokat figyelembe véve azonban, a kontroll kezeléshez képest a 4. kezelésben tapasztalt csökkenés mértéke szignifikánsan is igazolható volt P=5 %-os, míg a 6. kezelésnél P=10 %-os szinten. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél a kezelések átlagát tekintve 57,53 mmol 1000g-1- nátriumtartalmat határoztunk meg, mely átlagon belül, hasonlóan az elızı területhez szintén a kontroll parcellák ismétléseinek átlagában mértük a legmagasabb nátriumtartalmat, melynek értéke 79,80 mmol 1000g-1 volt. A további kezeléseket vizsgálva, illetve figyelembe véve az alkalmazott statisztikai módszert is egy olyan kezelés volt a kontrollhoz viszonyítva, amelynél a csökkenés mértéke szignifikánsnak bizonyult P=5 %-os szinten. Ez a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu) volt, melynél a nátriumtartalom jelentıs mértékben 52,63 %-kal csökkent a kontrollhoz (1. kezelés) viszonyítva. A nátriumtartalom értékének alakulását a 12. ábra mutatja be.

120

Na (mmol 1000g-1)

100 80 60 40 20 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Béke Agrárszövetkezet

Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

12. ábra: A cukorrépa gyökerének nátriumtartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2005. november 2. 3.) A Béke Agrárszövetkezetben a cukorrépa amino-N-tartalma a hat kezelés átlagában 7,13 mmol 1000g-1 volt a betakarítás idején. Tovább vizsgálva az egyes kezelések hatását a kontroll kezelésben mért amino-N-tartalom 8,63 mmol 1000g-1-ot tett ki, amely a hat kezelést összehasonlítva a legmagasabb értéket jelenti. A nátriumtartalom alakulásához hasonlóan a legalacsonyabb értéket a 4. kezelésben (Cosavet DF) mértük, 65

mely kezelésnél az amino-N-tartalom értékében 37,97 %-os csökkenés állapítható meg a kontroll kezeléshez képest. Hasonló mértékő csökkenés volt tapasztalható az 1.-5. (kontroll –KelCare Cu) kezelésekben is, azonban ezek mértéke egyik esetben sem volt igazolható statisztikailag. A varianciaanalízis eredménye a kezelések között sem igazolt szignifikáns különbséget, még P=10 %-os szinten sem (Mellékletek 5. táblázat). A másik termıhelyen a kezelések átlagában 6,68 mmol 1000g-1 volt az amino-Ntartalom értéke. Az elızı termıhely esetében megállapítottakkal egyezıen a kontroll parcellák ismétléseinek átlagában határoztuk meg a legnagyobb amino-N-tartalmat, amely számszerősítve 10,58 mmol 1000g-1-ot jelent. Ehhez az értékhez képest jelentıs mértékő csökkenés volt tapasztalható a 6. kezelésben. A csökkenés nagysága 56,50 %os volt, amely közel azonos, az ugyanezen a termıhelyen a nátriumtartalom esetében tapasztalt csökkenés mértékével, szintén a kontroll kezeléssel összefüggésben. A különbség statisztikailag is igazolt volt az 1.-6. kezeléspár (kontroll – Cosavet DF + KelCare Cu) esetén P=10 %-os szinten.

Alfa-amino-N (mmol 1000g-1)

A betakarítás idején mért káros N-tartalom értékeit a 13. ábra szemlélteti.

50 40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Béke Agrárszövetkezet

Hadjúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

13. ábra: A cukorrépa gyökerének α-amino-N-tartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2005. november 2. 3.)

66

5.3.2. A melaszképzı anyagok mennyiségének alakulása 2006-ban A 2006-os kísérleti év eredményei alapján a Béke Agrárszövetkezet területén megvizsgálva a répagyökér káliumtartalom alakulását, az alkalmazott kezelések átlagában a legmagasabb káliumtartalmat a kontroll kezelés esetében mértük, melynek értéke 34,28 mmol 1000g-1 volt. A további kezeléseknél, vagyis a mikroelemeket is tartalmazó levéltrágyák kijuttatásánál (Biomit plussz és Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós), valamint a Cosavet DF és a KelCare Cu készítmények önmagukban történı kiadásánál (4. 5. kezelés) közel azonos mértékő csökkenés volt tapasztalható a káliumtartalom alakulásában. Ezek az alkalmazott kezelések átlagosan 9,03 %-kal mérsékelték a káliumtartalmat az általunk kezelésben nem részesített parcellák ismétléseinek átlagához képest. A 6. kezelés, vagyis a Cosavet DF és a KelCare Cu készítmények együttes kijuttatása jelentette ezen a termıterületen a legalacsonyabb mért káliumtartalmat, amelynek értéke 28,53 mmol 1000g-1 volt. Ez utóbbi kezelés volt egyébként az, amelynél a kontrollhoz viszonyítva a csökkenés mértéke statisztikailag is igazolható volt P=5 %-os szinten. További kezeléspárok esetén, illetve a kezelések között szignifikáns különbség nem volt igazolható. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél az elızı területhez képest lényeges eltérés nem mutatkozott, az elızı eredményekkel megegyezıen szintén a kontroll kezelés esetében mért káliumtartalom értéke volt a legmagasabb (31,60 mmol 1000g-1), míg a további kezelések ehhez képest közel azonos mértékben, átlagban 7,90 %-kal módosították, csökkentették a káliumtartalom alakulását. A varianciaanalízis eredménye szignifikáns különbséget nem igazolt a kezelések között. A betakarítás idején mért káliumtartalom értékeket a 14. ábra szemlélteti.

67

50

K (mmol 1000g-1)

40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Béke Agrárszövetkezet

Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

14. ábra: A cukorrépa gyökerének káliumtartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2006. november 6. 7.) A répatest nátriumtartalma a 2006-os évben, a Béke Agrárszövetkezetben a hat kezelés átlagában 30,40 mmol 1000g-1 –ot mértünk a betakarítás idején. Az elızı évben megállapítottakkal egyezıen, szintén a kontroll parcellákon mért nátriumtartalom értéke volt a legmagasabb, mely kezelésnél az ismétlések átlagában 40,20 mmol 1000g-1-ot mértünk. A továbbiakban két kezelés emelhetı ki, melyeknél igen jelentıs mértékő csökkenés volt tapasztalható a nátriumtartalomban, szintén az elızı év adataival megegyezıen. Az egyik a 4. kezelés (Cosavet DF) volt, mely esetében a kontrollhoz viszonyítva 47,39 %-kal csökkent a répatest nátriumtartalma, ami 21,15 mmol 1000g-1 – ot jelentett ezen kezelés esetén az ismétlések átlagában. A különbséget a varianciaanalízis eredménye is alátámasztotta, ugyanis az 1.-4. kezeléspár között P=0,1 %-os szinten sikerült igazolni szignifikáns különbséget. A másik kezelés, melynél ehhez hasonló mértékő csökkenés volt tapasztalható a nátriumtartalomban a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu), melynél 48,51 %-kal sikerült mérsékelni a répatest nátriumtartalmát a kontrollhoz képest, ami 20,70 mmol 1000g-1-os nátriumtartalmat eredményezett. Szignifikáns különbséget ezen kezeléspár esetében szintén P=0,1 %-os szinten sikerült kimutatni, ugyanúgy, mint ahogyan azt a kezelések között is igazoltuk. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. termıterületén a kezelések átlagában mért nátriumtartalom értéke 72,11 mmol 1000g-1 volt, amely érték az elızı év eredményeivel megegyezıen szintén magasabbnak bizonyult ezen a területen, mint a másik termıhelyen. Az eddigiekkel összhangban az alkalmazott kezelések ismétléseinek átlagában a kontroll parcellák területén mért nátriumtartalom volt a legmagasabb, mely 68

kezelés esetén 79,10 mmol 1000g-1 volt ezen hamualkotó értéke. Figyelembe véve a további kezelések hatását, a két mikroelemeket is tartalmazó levéltrágya kijuttatása közel azonos mértékben csökkentette a nátriumtartalmat a kontrollhoz képest, amit azonban statisztikailag nem tudtunk alátámasztani. Ennél nagyobb mértékő csökkenés volt tapasztalható a kontroll kezeléshez mérten, - hasonlóan az elızı termıhely adataihoz – a 4. (Cosavet DF), valamint a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu) esetén. Elıbbi kezelés 17,32 %-kal csökkentette a nátriumtartalmat, amely így 65,40 mmol 1000g-1-ot tett ki, míg az utóbbi, vagyis 6. kezelésnél a csökkenés mértéke 12,58 %-os volt, ami 69,15 mmol 1000g-1 nátriumtartalomnak felel meg. Bár a kezelések között e termıhelyen szignifikáns különbséget nem sikerült igazolni, de az elıbbiekben említett 1.-4. kezeléspár esetében a különbség P=10 %-os szinten szignifikánsnak bizonyult. A cukorrépa nátriumtartalmának alakulását a 15. ábra szemlélteti.

120

Na (mmol 1000g-1)

100 80 60 40 20 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Béke Agrárszövetkezet

Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

15. ábra: A cukorrépa gyökerének nátriumtartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2006. november 6. 7.) A cukorrépa amino-N-tartalma tekintetében az 1. termıhelyen a kezelések átlagát tekintve 8,30 mmol 1000g-1 értéket mértünk. Amennyiben megvizsgáljuk az egyes kezelések hatását az amino-N-tartalom alakulására, megállapítható, hogy a kontroll kezeléshez képest, az eddigiektıl eltérıen, két másik kezelés esetében (2. 3. kezelések – Biomit plussz és Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós) is magasabb α-amino-N-tartalmat mértünk, értéke 12,50 és 9,55 mmol 1000g-1 volt. A 4. 5. 6. kezelések viszonylatában továbbra sikerült tartani a kontroll kezeléshez képest alacsonyabb α-amino-N-tartalmat. Az elızı évben megállapítottakkal egyezıen szintén azon kezelés ismétléseinek 69

átlagában határoztuk meg a legalacsonyabb α-amino-N-tartalmat, amelynél a nátriumtartalom is a legkisebb értéket adta, vagyis a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu) esetében. Ennél a kezelésnél 55,81 %-kal csökkent az α-amino-N-tartalom a kontroll kezeléshez képest, ami 3,90 mmol 1000g-1 α-amino-N-tartalmat jelentett. Ez a különbség az 1.-6. kezeléspár között szignifikánsnak bizonyult P=5 %-os szinten. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén a kezelések átlagában mért amino-N-tartalom értéke 27,91 mmol 1000g-1 volt, viszont az eddigi megállapításaink ezen a termıterületen már nem helytállóak. Egyetlen olyan kezelést mutattunk ki, ahol az ismétlések átlagában mért α-amino-N-tartalom értéke nem éri el a kontroll kezelés esetében mért értéket, ez pedig a 3. kezelés. A különbség azonban nem eredményezett szignifikáns különbséget sem ezen kezeléspár, sem pedig a kezelések között. Az egyes termıhelyek betakarítás idején mért káros N-tartalmat a 16. ábra mutatja be.

Alfa-amino-N (mmol 1000g-1)

50 40 30 20 10 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Béke Agrárszövetkezet

Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

16. ábra: A cukorrépa gyökerének α-amino-N-tartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2006. november 6. 7.) Összefoglalva a két vizsgált év eredményeit megállapíthatjuk, hogy a káliumtartalom esetében egyértelmő következtetést levonni a két vizsgált termıhelyrıl származó adatok alapján nem tudunk, szignifikáns különbség a kezelések hatására nem volt igazolható. Nem úgy a másik hamualkotó, vagyis a nátriumtartalom illetve a káros nitrogéntartalom esetében, amelyek alakulását együttesen vizsgálva megállapítható, hogy két olyan kezelés (4. 6. kezelés – Cosavet DF és Cosavet DF + KelCare Cu) volt, - és mindkét kezelés esetében kijuttatásra került a Cosavet DF nevő készítmény - aminek hatására 70

szignifikáns módon csökkent mindkét melaszképzı anyag mennyisége a kontrollhoz viszonyítva. Vagyis azt tapasztaltuk, hogy amennyiben csökkent a nátriumtartalom mennyisége az adott kezelés hatására, és ez a csökkenés szignifikáns volt, úgy ugyanazon termıterületen, ugyanazon kezelés hatására a szignifikáns különbség a káros nitrogéntartalom, valamint a kontroll kezeléspár között is kimutatható volt. A két, összetett levéltrágya kiadása (Biomit plussz és Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós – 2. 3. kezelés) nem adott lehetıséget egyértelmő következtetés levonására, ugyanis szignifikáns különbség ezen kezelések esetében nem volt igazolható. A Mellékletek 15. 16. táblázata tartalmazza a varianciaanalízis eredményét a melaszképzı anyagok vizsgálatára, mindkét termıhelyre. 5.4. A cukorrépa melaszképzı anyagai által okozott veszteség 5.4.1. A cukorrépa melaszképzı anyagai által okozott veszteség 2005-ben Termıhelyenként és kezelésenként a Reinefeld-képlet segítségével kiszámítottuk a mért nemcukoranyagok által okozott, feldolgozás során várható veszteségeket (15. 16. táblázat). Az így kapott abszolút veszteség tulajdonképpen nem más, mint a gyár által mért - és a képlet alapján meghatározott tisztított cukortartalom különbözete. A relatív cukorveszteség pedig a mért cukortartalmat 100 %-nak véve határozza meg az abszolút veszteség mértékét. A Béke Agrárszövetkezetben mért értékek esetében a répatest káliumtartalma valamint a számított veszteségek (abszolút- és relatív veszteség) között nem találtunk korrelációt, a nátriumtartalom esetén szoros, míg az amino-N-tartalom tekintetében közepes volt az összefüggés mértéke (17. ábra). Ugyanezen a területen a kezelések átlagában 3,04 és 20,81%-os abszolút és relatív cukorveszteséget határozunk meg, amelyet ha tovább vizsgálunk és megnézzük az egyes kezelések abszolút-, valamint relatív cukorveszteségre kifejtett hatását, megállapíthatjuk, hogy a kontroll parcellák területén volt a legnagyobb a mérhetı veszteség, ami 3,54 %-ot jelentett az abszolút-, valamint 26,64 %-ot a relatív veszteségben. Az összes további kezelésnél ennél kisebb mértékő veszteségek adódtak, a legjobb eredményt – az ezen a területen a betakarításkor mért cukortartalommal is összhangban – a 4. kezelésben értük el, ahol a kontroll parcellákon mért abszolút veszteség 70,62 %-át, vagyis 2,5 %-ot határozunk meg. Relatív veszteségben szintén ez 71

utóbbi kezelésnél kaptuk a legkedvezıbb értéket, 15,30 %-ot. Ezen a kísérleti helyen P=10%-os szinten szignifikáns különbséget nem lehetett kimutatni az abszolút- és a relatív veszteségekben a kezelések között, de az 1.-4.-es kezeléspár P=5 %-os szinten statisztikailag is igazolható különbséget adott mindkét veszteségtípusnál. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-ben megvizsgálva az összefüggést a számított veszteségek, valamint a káros nemcukoranyagok között, az elızı termıterülethez hasonlóan a nátrium- és az amino-nitrogén tartalom esetében igen szoros korrelációt állapítottunk meg (18. ábra). Hasonlóan kijelenthetı, hogy a legmagasabb cukorveszteséget az általunk kezelésben nem részesített parcellákon mértük, ami abszolút veszteségben 4,04 %-kal kevesebb cukortartalom kivonását teszi lehetıvé ahhoz képest, mint amit a gyár meghatározott a gyökérpépbıl, annak cukortartalmaként. Az összes többi, kezelésben részesült parcellán ennél kisebb mértékő veszteséget határoztunk meg, a legkisebb veszteséget a Cosavet DF, valamint a KelCare Cu készítmények együttes kijuttatásával értük el (6. kezelés), amely értékét tekintve 2,71 %-ot jelent abszolút-, és 16,58 %-ot relatív veszteségben. A varianciaanalízis eredménye szignifikáns különbséget ezen a helyen sem igazolt a kezelések között. Az egyes kezeléspárok közötti kapcsolatot megvizsgálva azonban az 1.-6.-os kezelések között P=5 %-ra mutattuk ki a szignifikáns különbséget az abszolút- és a relatív veszteségnél egyaránt, míg az 1.-4. kezelés között P=10 %-os szinten a csökkenés statisztikailag igazolható a relatív veszteségre vonatkoztatva. 15. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív cukorveszteség alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2005. november 02-03.) Béke Agrárszövetkezet Kezelések Reinefeld érték Abszolút veszteség Relatív veszteség % % % 1. Kontroll 9,75 3,54 26,64 2. BP 11,33 3,08 21,36 3. FEÖGY 11,40 3,22 22,02 4. CDF 13,85 2,50 15,30 5. KCu 11,60 3,01 20,59 6. CDF+KCu 12,31 2,88 18,95 Átlag 11,71 3,04 20,81 SzD5% 3,08 0,96 9,66 Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %;

72

16. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív

cukorveszteség

alakulására

betakarítás

idején

(Hajdúböszörményi

Mezıgazdasági Rt., 2005. november 02-03.) Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. Reinefeld érték Abszolút veszteség Relatív veszteség % % % 1. Kontroll 9,15 4,04 30,65 2. BP 10,99 3,21 22,63 3. FEÖGY 10,59 3,47 24,70 4. CDF 11,45 3,18 21,72 5. KCu 10,77 3,42 24,12 6. CDF+KCu 13,64 2,71 16,58 Átlag 11,10 3,34 23,40 SzD5% 4,01 1,12 14,35 Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %; Kezelések

73

17. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában (Béke Agrárszövetkezet, 2005)

Abszolút veszteség (%)

4,00 3,00 y = 0,0329x + 1,6527 R2 = 0,8672 R=0,931*** n=24

2,00 1,00 0,00 0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

100,00

Abszolút veszteség (%)

5,00

5,00

120,00

4,00 3,00 y = 0,1152x + 2,2167 R2 = 0,578 R=0,760*** n=24

2,00 1,00 0,00 0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

-1

Alfa-am ino N-tartalom (m m ol 1000 g )

Na-tartalom (m m ol 1000g -1)

74 50,00

40,00 30,00 y = 0,3532x + 6,5505 R2 = 0,8911 R=0,944*** n=24

20,00 10,00 0,00 0,00

20,00

40,00

60,00

80,00 -1

Na-tartalom (m m ol 1000 g )

100,00

120,00

Relatív veszteség (%)

Relatív veszteség (%)

50,00

40,00

y = 1,1063x + 13,555 R2 = 0,474 R=0,689*** n=24

30,00 20,00 10,00 0,00 0,00

5,00

10,00

15,00 -1

Alfa-am ino N-tartalom (m m ol 1000g )

Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %

20,00

18. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005) 5,00 Abszolút veszteség (%)

Abszolút veszteség (%)

5,00 4,00 y = 0,0303x + 1,5967 R2 = 0,9869 R=0,993*** n=24

3,00 2,00 1,00 0,00 0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

100,00

120,00

4,00

y = 0,1558x + 2,2991 R2 = 0,7722 R=0,879*** n=24

3,00 2,00 1,00 0,00 0,00

Na-tartalom (m m ol 1000 g-1)

5,00

10,00

15,00

20,00

-1

Alfa-am ino N-tartalom (m m ol 1000 g )

75 50,00

40,00

Relatív veszteség (%)

Relatív veszteség (%)

50,00

30,00 y = 0,3925x + 2,3504 R2 = 0,9718 R=0,986*** n=24

20,00 10,00 0,00 0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

100,00

40,00 30,00

10,00 0,00 0,00

120,00

Na-tartalom (m m ol 1000 g -1)

y = 2,0267x + 11,39 R2 = 0,7669 R=0,876*** n=24

20,00

5,00

10,00

15,00

Alfa-am ino N-tartalom (m m ol 1000 g-1)

Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 % 75

20,00

5.4.2. A cukorrépa melaszképzı anyagai által okozott veszteség 2006-ban A veszteségek, valamint a káros, nemcukoranyagok közötti összefüggést megvizsgálva megállapítható, hogy a Béke Agrárszövetkezetben a veszteségek alakulásában a nátrium-, valamint az α-amino-nitrogén tartalomnak volt meghatározó szerepe, az elızı évben tapasztaltakkal megegyezıen (19. ábra). A kezelések átlagában ezen a területen 2,48 %-os abszolút veszteséget és 14,81 %-os relatív veszteséget állapítottunk meg. Az egyes kezelések hatását vizsgálva ugyancsak megállapíthatjuk, hogy a kontroll parcellákon alakult a gyártás gazdaságosságát tekintve a legkedvezıtlenebbül a veszteségek mértéke. Ez 2,93 % veszteséget jelentett abszolút értékben, amely érték 17,82 %-os relatív veszteséget tesz ki. Ennél az értéknél 31,06 %kal kevesebb abszolút veszteséget mértünk azon parcellák ismétléseinek átlagában, amelyeken kijuttatásra került a Cosavet DF kombinálva a KelCare Cu nevő készítménnyel. Az ebben a kezelésben részesült parcellákon 2,02 % volt az abszolút veszteség, ami 11,72 % relatív veszteségnek felel meg. A kezelések hatására a csökkenést statisztikailag is igazoltuk P=0,1 %-os szinten, mind az abszolút-, mind pedig a relatív veszteségnél. A számított veszteségek alakulását az 1. termıterületen a 17. táblázat mutatja be. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. területén mért értékek esetében a répatest kálium-, valamint a nitrogéntartalma és a számított veszteségek – mind az abszolút-, mind pedig a relatív értékben - kapcsolata között nem találtunk korrelációt. Elsısorban a nátriumtartalom volt az, ami meghatározta a veszteségek mértékét, itt a korreláció mértéke szoros volt mind az abszolút veszteséggel, mind pedig a relatív veszteséggel (20. ábra). A kezelések átlagában ezen a termıhelyen 4,04 % volt az abszolút veszteség és 30,34 % a relatív veszteség mértéke. Ezek az átlagértékek azonban elfedik az általunk tapasztalt különbségeket az egyes kezelések között, hiszen az eddigiekben tapasztaltakkal megegyezıen ismételten megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb mértékő veszteséget a kezeletlen parcellák területén mértük (1. kezelés - kontroll). Ezeken a parcellákon az ismétlések átlagában 4,34 % volt az abszolút veszteség mértéke, mely érték 34,20 %-os veszteséget jelöl relatív értékben. Ezt a kezelést alapul véve az általunk alkalmazott összes többi kezelés átlagában kisebb veszteséget kaptunk. A legjobb eredmény szintén két kezelésnél emelhetı ki, mely egyrészrıl a 4. kezelés (Cosavet DF), másrészrıl pedig a 6. kezelés (Cosavet DF + KelCare Cu). Elıbbi kezelés esetén 3,85 % volt az abszolút veszteség mennyisége, mely érték 11,29 %-kal 76

kisebb, mint a kontroll parcellán mért veszteségé, abszolút mértékben. A relatív veszteség az ezen kezelésben részesült parcellák átlagában 27,86 % volt. A 6. kezelés esetében meghatározott értékek ettıl csak néhány tized százalékos eltérést produkáltak, vagyis 3,94 % volt az abszolút veszteség, amely érték szintén jelentıs mértékben eltér az 1. kezelésben mért értéktıl, 9,22 %-kal kevesebb. Ez a realizált abszolút veszteség 27,95 % relatív veszteségnek felelt meg. Az abszolút veszteség esetén a varianciaanalízis eredménye a kezelések között nem, viszont az 1.-4. kezeléspár esetében P=5 %-os szinten, az 1.-5., valamint az 1.-6. kezeléspároknál pedig P=10 %-os szinten igazolt szignifikáns különbséget. A 2. termıterületen mért veszteségeket a 18. táblázat mutatja be. 17. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív cukorveszteség alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2006. november 06-07.) Béke Agrárszövetkezet Kezelések Reinefeld érték Abszolút veszteség Relatív veszteség % % % 1. Kontroll 13,54 2,93 17,82 2. BP 13,81 2,73 16,55 3. FEÖGY 14,27 2,44 14,63 4. CDF 15,05 2,15 12,26 5. KCu 13,91 2,63 15,90 6. CDF+KCu 15,55 2,02 11,72 Átlag 14,36 2,48 14,81 SzD5% 0,96** 0,32*** 2,27*** Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %;

18. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív cukorveszteség alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006. november 06-07.) Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. Kezelések Reinefeld érték Abszolút veszteség Relatív veszteség % % % 1. Kontroll 8,39 4,34 34,20 2. BP 9,19 4,17 31,23 3. FEÖGY 8,90 4,03 31,16 4. CDF 10,06 3,85 27,86 5. KCu 9,29 3,96 29,64 6. CDF+KCu 10,23 3,94 27,95 Átlag 9,34 4,04 30,34 SzD5% 1,31+ 0,46 4,68 Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %; 77

19. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában (Béke Agrárszövetkezet, 2006) 5,00

4,00 y = 0,0412x + 1,23 R2 = 0,9095 R=0,954*** n=24

3,00 2,00 1,00 0,00 0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

100,00

Abszolút veszteség (%)

Abszolút veszteség (%)

5,00

120,00

4,00 3,00

1,00 0,00 0,00

Na-tartalom (m m ol 1000 g-1)

10,00

15,00

20,00

Alfa-am ino N-tartalom (m m ol 1000 g )

50,00

40,00 y = 0,2892x + 6,0232 R2 = 0,9263 R=0,962*** n=24

30,00 20,00 10,00

20,00

40,00

60,00

80,00

Na-tartalom (m m ol 1000 g -1)

zintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %

100,00

120,00

Relatív veszteség (%)

Relatív veszteség (%)

5,00

-1

50,00

0,00 0,00

y = 0,0792x + 1,8253 R2 = 0,542 R=0,736*** n=24

2,00

y = 0,5183x + 10,514 R2 = 0,4796 R=0,693*** n=24

40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 0,00

5,00

10,00

15,00 -1

Alfa-am ino N-tartalom (m m ol 1000 g )

20,00

20. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006) 50,00 Relatív veszteség (%)

Abszolút veszteség (%)

5,00 4,00 3,00 y = 0,0285x + 1,9797 R2 = 0,8837 R=0,940*** n=24

2,00 1,00 0,00 0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

100,00

40,00 30,00

10,00 0,00 0,00

120,00

-1

y = 0,2988x + 8,797 R2 = 0,8054 R=0,897*** n=24

20,00

20,00

40,00

60,00

80,00 -1

Na-tartalom (m m ol 1000 g )

Na-tartalom (m m ol 1000 g )

79 Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %

79

100,00

120,00

5.5. A cukorhozam alakulása 5.5.1. A bruttó- és a nettó cukorhozam alakulása 2005-ben A cukorrépa termésmennyiség, a gyár által meghatározott cukortartalom és az általunk – a Reinefeld képlet alapján - számított kinyerhetı cukortartalom ismeretében meghatároztuk a bruttó- és a nettó cukorhozamot. Mivel a kezelések közötti szignifikáns különbséget a bruttó- és a nettó cukorhozam alakulásában is kimutattuk – hasonlóan a termésátlagok alakulásához -, így a kezelések hatására a területegységre jutó cukorhozam növeléséhez is hozzájárultunk (21. 22. ábra). A bruttó cukorhozam értéke a két vizsgált termıhely, valamint a kezelések átlagában 11,28 t ha-1, a nettó cukorhozam pedig – melyet a kálium-, nátrium- valamint az aminonitrogén tartalom figyelembevételével határoztunk meg – 8,78 t ha-1 volt. Termıhelyenként vizsgálva a cukorhozam értékeit megállapítható, hogy a Béke Agrárszövetkezetben a kezelések átlagában 10,43 t ha-1 volt a bruttó cukorhozam értéke, míg a nettó cukorhozam értéke ugyanezen a területen 8,26 t ha-1 volt. A cukorrépa gyökértermés eredményeihez hasonlóan – amely értékek esetében a kezelések hatását statisztikailag is bizonyítottuk – a legalacsonyabb értékeket szintén a kontroll parcellákon mértük, mind a bruttó-, mind pedig a nettó cukorhozam esetében. Számszerősítve ez azt jelenti, hogy ezen a termıterületen az általunk kezelésben nem részesült parcellákon a négy ismétlés átlagában a bruttó cukorhozam értéke 8,32 t ha-1, míg a nettó cukorhozamé 6,00 t ha-1 volt. A legkiemelkedıbb eredményt a 4. kezelésben (Cosavet DF) kaptuk az adott termıterületen, mely kezelésnél az ismétlések átlagában 11,36 t ha-1 bruttó cukorhozamot határozunk meg, aminek 84,68 %-a a kinyerhetı, vagyis a nettó cukorhozam (9,62 t ha-1). A kontroll parcellák cukorhozam értékeihez mérten a legkisebb mértékő növekedés is 2,04 t ha-1-t jelentett a bruttó cukorhozamnál, és 2,09 t ha-1-t a nettó cukorhozam esetében (3. kezelés – Fitohorm Euro Gyökérgumós kijuttatása). A kezelések közötti szignifikáns különbséget az F-próba is igazolta, a bruttó cukorhozam alakulását tekintve P=1 %-ra, míg a nettó cukorhozam esetében P=5 %-ra (Mellékletek 9. táblázat). A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél a hat kezelés átlagát tekintve 16,30 %kal volt magasabb a bruttó cukorhozam értéke (számszerősítve ez 12,13 t ha-1-t jelent), a nettó cukorhozam pedig 12,74 %-kal (értéke 9,31 t ha-1) haladta meg az 1. termıhelyen meghatározott értékeket. Az ok, ami miatt a két terület viszonylatában ilyen jelentıs különbségek léptek fel, véleményem szerint elsısorban annak köszönhetı, hogy a Béke 80

Agrárszövetkezetben, a betakarítás idején már jelentısebb mértékő cercospóra fertızés volt megfigyelhetı, ami nagy valószínőséggel hozzájárult az alacsonyabb hozamokhoz, mind a bruttó-, mind pedig a nettó cukorhozam tekintetében. Hasonlóan az 1. termıhely eredményeihez ezen a területen is a legalacsonyabb értékeket a kontroll parcellák ismétléseiben mértük, így a bruttó cukorhozam esetében 8,89 t ha-1-t, míg a nettó cukorhozam ennek az értéknek a 66,03 %-át tette ki, vagyis 5,87 t ha-1-t határoztunk meg. A legmagasabb hozamokat azokon a parcellákon kaptuk, amelyeken az elızıekhez hasonlóan Cosavet DF került kijuttatásra, kombinálva azonban ezt a KelCare Cu-zel (6. kezelés). Ezen kezelésnél az ismétlések átlagában 14,03 t ha-1 volt a bruttó cukorhozam értéke és 11,70 t ha-1 a nettó cukorhozamé. A kezelések hatását ez esetben is bizonyítottuk statisztikailag, hasonlóan az 1. termıterület eredményeihez az F-próba eredménye P=1 %-ra, illetve P=5 %-ra igazolt szignifikáns különbséget a bruttó-, valamint a nettó cukorhozam tekintetében (Mellékletek 10. táblázat).

81

16 Cukorhozam (t ha -1)

14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelések Bruttó cukorhozam

Nettó cukorhozam

21. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása (Béke Agrárszövetkezet, 2005)

Cukorhozam (t ha -1)

16 14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF Kezelések

Bruttó cukorhozam

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Nettó cukorhozam

22. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005)

82

5.5.2. A bruttó- és a nettó cukorhozam alakulása 2006-ban A bruttó cukorhozam értéke a két vizsgált termıhely, valamint a kezelések átlagában 10,38 t ha-1 volt 2006-ban, amely az elızı év eredményének 92,06 %-a. A nettó cukorhozam nagysága átlagban 7,95 t ha-1 , ami az egy évvel korábbi tenyészidıszak adataihoz képest szintén kevesebb, 90,54 %-a az akkor meghatározott adatoknak. Amennyiben

az

adatokat

termıhelyenkénti

összefüggésben

vizsgáljuk,

megállapítható, hogy a Béke Agrárszövetkezetben az alkalmazott kezelések átlagában a bruttó cukorhozam értéke 8,94 t ha-1, míg a nettó cukorhozamé 7,63 t ha-1 volt. Az egyes kezelések közötti különbségek alapján szintén kijelenthetı, hogy a legkisebb hozamértékeket a kontroll parcellákon mértük, így a négy ismétlés átlagában értéke 7,12 t ha-1 volt a bruttó-, és 5,86 t ha-1 a nettó cukorhozam esetében. A kezelések közül – az elızı év eredményeihez hasonlóan – szintén két kezelés emelkedik ki, a 4. kezelés, amelyben Cosavet DF került kijuttatásra, illetve a 6-os, amelyben ezt a kezelést kombináltuk KelCare Cu kiadásával. A 2006-os évben ez utóbbi kezelés adta a legkiemelkedıbb eredményt, ami számszerősítve 9,87 t ha-1-t jelent a bruttó cukorhozamban, melynek 88,54 %-a (vagyis 8,73 t ha-1) a nettó cukorhozam értéke. A kezelések között a szignifikáns különbséget a varianciaanalízis eredménye is alátámasztotta, így az F-próba mind a bruttó-, mind pedig a nettó cukorhozam tekintetében P=0,1 %-ra igazolta a különbséget (Mellékletek 19. táblázat). A cukorhozam értékeinek alakulását a 23. ábra szemlélteti. A Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. termıterületén hasonlóan az eddigiekben tapasztaltakhoz szintén az általunk kezelésben nem részesült, vagyis kizárólag az üzemi gyakorlatnak megfelelıen kezelt parcellákon mértük a legalacsonyabb cukorhozam értékeket. A bruttó cukorhozamnál ez 9,94 t ha-1-t jelentett, míg a nettó cukorhozamnál 6,55 t ha-1-t. Az elızı év eredményeivel megegyezıen a 6-os kezelés emelhetı ki (Cosavet DF + KelCare Cu), mely kezelés a bruttó cukorhozamban 37,42 %-kal adott magasabb hozamot a kontrollhoz képest. A legmagasabb nettó cukorhozamot is ugyanezen kezelés adta, amely 9,86 t ha-1-t jelentett. A varianciaanalízis alapján az elızı termıhellyel megegyezıen P=0,1 %-os szinten állapítottuk meg a szignifikáns különbséget (Mellékletek 20. táblázat). A cukorhozam értékekrıl a 24. ábra tájékoztat.

83

A két termıhely eredményei között a 2006-os évben is viszonylag jelentıs eltérés volt megfigyelhetı, ami elsısorban a Béke Agrárszövetkezet területén mért alacsonyabb cukorhozam értékekben nyilvánult meg.

Cukorhozam (t ha -1)

16 14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Bruttó cukorhozam

Nettó cukorhozam

23. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása (Béke Agrárszövetkezet, 2006)

16 Cukorhozam (t ha -1)

14 12 10 8 6 4 2 0 K

BP

FEÖGY

CDF

KCu

CDF+KCu

SzD5%

Kezelés Bruttó cukorhozam

Nettó cukorhozam

24. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006)

84

A cukorhozam alakulását tekintve az eredmények alapján megállapítható, hogy mindkét vizsgált évben és mindkét termıterületen a legkisebb hozamokat - bruttó- és nettó cukorhozam egyaránt -, a kontroll parcellákon mértük. A kezelések közötti szignifikáns különbséget az alkalmazott statisztikai módszerrel is bizonyítottuk. A kezelések közül feltétlen kiemelendık azok, amelyeknél a Cosavet DF, valamint a KelCare Cu együttesen került kijuttatásra (6. kezelés), ugyanis ez adta a legmagasabb hozamértéket a 2005-ös évben a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.-nél, illetve 2006-ban mindkét termıhelyen. Kivételt jelentett a 2005-ös évben a Béke Agrárszövetkezet termıterülete, hiszen ott a 4. kezelés adta a legmagasabb eredményt, bár ebben a kezelésben is kijuttatásra került a Cosavet DF nevő készítmény, de csak önmagában alkalmazva. 5.6. Cukorrépa levél mintavételi metodikája A cukorrépa levél mintavétele során az irodalomban általánosan elfogadott elveket követtük (ld. Anyag és módszer 4. 3. 1. fejezet). A statisztikai feldolgozást lehetıvé tevı adatokat az értekezés mellékletek (21-44. táblázat) fejezete tartalmazza. Az adatok elemzésekor a korrelációszámítás és lineáris regresszió módszerét használtam (ld. Anyag és módszer 4. 5. fejezet), azaz összefüggést kerestem a levéllemez, valamint a hozzá tartozó levélnyél elemtartalma tekintetében. Az összefüggésvizsgálatot az egyes évek, egyes termıhelyek és az adott területen a tenyészidıben elvégzett mindhárom mintavétel során kapott értékek esetében elvégeztem. Az eredményeket összegezve általánosságban elmondható, hogy a makroelemek közül a levéllemez, valamint a kapcsolódó levélnyél nitrogén- és káliumtartalma között laza – közepesen erıs kapcsolatot (R2=0,1-0,5 és R2=0,1-0,7) lehetett igazolni, míg a foszfor esetében egyértelmően közepesen erıs – erıs volt a kapcsolat jellege. A további vizsgált elemek közül a kalciumnál laza – közepesen erıs (R2=0,1-0,7), míg a stroncium esetében közepesen erıs – erıs kapcsolatot igazoltunk, mindkét vizsgált évben és termıterületeken (25. 26. 27. 28. ábrák). Ez utóbbi két elem esetében a kapcsolat szorosságára magyarázatot adhat, hogy az üzemi gyakorlat során felhasznált és a növény számára rendelkezésre álló nitrogén, foszfor és kálium mőtrágyák ásványi összetételüket tekintve változatosabbak lehetnek, 85

mint azt gondolnánk. A mőtrágyák összetételét ugyanis elsısorban a származásuk helye, a gyártás körülményei, a gyártás során keletkezı melléktermékek és nem utolsósorban a mőtrágyához kevert kísérıanyagok határozzák meg (SÁRDI, 2003). KÁDÁR (1991) kutatásai alapján arra a megállapításra jut, hogy a nitrogén mőtrágyák a nitrogén forrásokon kívül elsısorban Ca és Sr források is lehetnek, a foszfor mőtrágyák százalékos nagyságrendben Ca-ot és tizedszázalékos nagyságrendben tartalmazhatnak stronciumot, mely utóbbi számos esetben az alapanyagként szolgáló nyersfoszfátok magas Sr tartalmával magyarázható. A vizsgált kálium mőtrágyafajták közül egyeseknél százalékos nagyságrendben mutatott ki Ca-ot, illetve nyomokban nehézfémek jelenléte is megtalálható volt. Fentiekbıl következik, hogy a három fı makroelemen kívül bizonyos elemek ellátása biztosított, így viszonylag állandó arányt képviselnek a levéllemez, illetve a kapcsolódó levélnyél elemtartalma között. Összegzésképpen tehát az irodalmi adatokkal megegyezıen arra a megállapításra jutottunk, hogy a vizsgált összefüggések szorosságát is figyelembe véve a levéllemez és a levélnyél külön való mintázása javasolt.

86

4000

y = 0,6843x - 166,54 2

R = 0,4959 R=0,704*** n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg- 1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

1. mintavétel (2005. július 14.)

50 y = 0,7747x + 5,9849

40

R2 = 0,4927 R=0,702*** n=24

30 20 10 0 0

10

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

20

30

40

50

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

4000 y = 0,9448x - 735,55 2

3000

R = 0,6714 R=0,819*** n=24

2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1 )

Levélnyél P-tartalma (mg kg- 1)

2. mintavétel (2005. augusztus 11.)

50

y = 1,1947x + 4,5617 R2 = 0,8252 R=0,908*** n=24

40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

4000

y = 0,7455x - 139,58 2

3000

R = 0,8085 R=0,899*** n=24

2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

-1

Lev éllemez P-tartalma (mg kg )

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1 )

Levélnyél P-tartalma (mg kg- 1)

3. mintavétel (2005. szeptember 10.)

50

y = 1,0523x + 6,5517 R2 = 0,5035 R=0,710*** n=24

40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1 )

25. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával (Béke Agrárszövetkezet, 2005) Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %

87

50

50

4000

-

y = 0,1266x + 2319,3 R2 = 0,0346 R=0,186 n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg 1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

1. mintavétel (2005. július 05.)

3000

4000

5000

6000

y = 0,6761x + 10,286 40

2

R = 0,4303 R=0,656**

30

n=24

20 10 0 0

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

10

20

30

40

50

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

4000 y = 0,568x + 419,43 2

3000

R = 0,49 R=0,700*** n=24

2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

2. mintavétel (2005. augusztus 16.)

50 y = 0,5605x + 5,8055

40

R2 = 0,6431 R=0,802*** n=24

30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

4000

y = 0,6134x + 207 2

R = 0,5994 R=0,774*** n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

3. mintavétel (2005. szeptember 10.)

50 y = 1,1844x + 3,5544

40

2

R = 0,7606 R=0,872*** n=24

30 20 10 0 0

10

20

30

40

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

26. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005) Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %

88

50

4000

y = 0,5641x + 8,9141 R2 = 0,5215 R=0,722*** n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

1. mintavétel (2006. július 13.)

y = 0,3832x + 15,448 R2 = 0,6266 R=0,792*** n=24

50 40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

4000

y = 0,6865x - 410,12 R 2 = 0,7299 R=0,854*** n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

2. mintavétel (2006. augusztus 20.)

50

y = 0,8039x + 11,288 R 2 = 0,7007 R=0,837*** n=24

40 30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

4000

y = 0,6099x + 90,265 2

R = 0,3434 R=0,586** n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

3. mintavétel (2006. szeptember 19.)

50 40 30 y = 0,5987x + 13,28

20

2

R = 0,7597 R=0,872*** n=24

10 0 0

10

20

30

40

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

27. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával (Béke Agrárszövetkezet, 2006) Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %

89

50

4000

y = 0,4507x + 969,24 2

R = 0,4444 R=0,667*** n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalom (mg kg-1)

1. mintavétel (2006. július 13.)

50 y = 0,4423x + 8,8003

40

R 2 = 0,7995 R=0,894*** n=24

30 20 10 0 0

10

20

30

40

50

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

Levéllemez P-tartalom (mg kg-1)

4000 y = 0,6602x + 245,56 2

3000

R = 0,8236 R=0,908*** n=24

2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

2. mintavétel (2006. augusztus 20.)

50 y = 0,6647x + 7,7861

40

R2 = 0,8176 R=0,904*** n=24

30 20 10 0 0

10

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

20

30

40

50

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

4000 y = 0,7053x + 247,65 R 2 = 0,4019 R=0,634** n=24

3000 2000 1000 0 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Levélnyél Sr-tartalma (mg kg-1)

Levélnyél P-tartalma (mg kg-1)

3. mintavétel (2006. szeptember 19.)

50 y = 1,1412x + 6,765

40

R2 = 0,4629 R=0,680*** n=24

30 20 10 0 0

10

20

30

40

Levéllemez Sr-tartalma (mg kg-1)

Levéllemez P-tartalma (mg kg-1)

28. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006) Szignifikancia szintek: +P=10%, *P=5%, ** P = 1 %, *** P = 0,1 %

90

50

5.7. A cukorrépa levél-, valamint gyökérpépanalízis eredménye Az utóbbi néhány évtized kutatómunkájának eredményeképpen ma már tudjuk, hogy valamely növényi kultúra táplálkozási igényeinek a kielégítését nem lehet csupán a talaj oldaláról megközelíteni, hanem érdemes a talaj-növény egységes rendszer vizsgálatára alapozni (ELEK és KÁDÁR, 1980; IZSÁKI, 1988/b, RUZSÁNYI, 1992/b; SÁRDI, 1993). Ezért gondoltuk, hogy az irodalmi feldolgozás során is javasolt mintavételi idıpontoknak megfelelıen, vagyis a sorok záródásakor (június 15 - július 15-ig) illetve lombváltás idején (augusztus 1-30-ig) mintázzuk meg az éppen kifejlett leveleket, amelyeket aztán a laboratóriumba történı szállítást követıen levélnyélre és levéllemezre külön bontva vizsgáltunk. A mintákat a már korábban közölt eljárásnak megfelelıen (4. 4. 1. fejezet) szárítottuk, roncsoltuk, majd meghatároztuk az elemtartalmát ICP-OES-sel (Induktív Csatolású Plazma - Optikai Emissziós Spektrométer). A mintavételi idıpontokat a 4. 3. 1. fejezet tartalmazza. Az elemzés eredményeit összevetettük a Jénai Növénytáplálkozási Intézet által közölt adatokkal (ld. 3. 6. fejezet) (ELEK és KÁDÁR, 1980), amely lehetıséget nyújt az adott növényállomány tápláltsági állapotának megítélésére. Az általuk megállapított határértékek nyél nélküli, éppen kifejlett levéllemezre vonatkoznak és a mintavételi idıpont június végére, július elejére - vagyis a sorzáródás körüli idıszakra - tehetı. A kutatóintézet által számított növényvizsgálati határértékeket vetettük össze az ugyanezen az idıszakban, általunk vett minták – azaz az 1. mintavételbıl származó levélminták – elemtartalmával. A kapott eredményeket a következı táblázatok (19. 20. 21. 22. táblázat) tartalmazzák, melyekben feltüntettem a 2. illetve a 3. mintavétel alkalmával a kezelések átlagában kapott értékeket egyaránt. Az összevetés eredményeképpen megállapítható, hogy szinte valamennyi elem tekintetében a növényvizsgálati határérték a kielégítı tartományban mozog. Kiugróan alacsony illetve magas értékeket egyik vizsgált elem esetében sem találtunk, az állomány tápelemellátottsági állapota – az elsı mintavétel alkalmával a növényvizsgálati határértékekhez viszonyított mérési eredmény által – kielégítı volt, mindkét vizsgált évben és mindkét termıterületen.

91

19. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában (2005, Béke Agrárszövetkezet)

Elem N% P% K% Ca % Mg % Mn mg kg-1 Zn mg kg-1 Cu mg kg-1 B mg kg-1 Mo mg kg-1 * magas

Kezelések átlaga (levéllemez) 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel 4,19* 3,50 3,39 0,34 0,31 0,32 2,68 3,46 3,1 0,81 0,82 0,67 0,59 0,56 0,62 274,15 185,17 127,35 32,1 31,38 28,33 12,96 13,66 12,06 52,64 45,77 37,48 1,98 1,74 1,59

Kezelések átlaga (levélnyél) 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel 1,46 1,85 1,76 0,22 0,21 0,23 2,36 2,58 2,64 0,23 0,25 0,25 0,12 0,12 0,16 32,7 32,2 31,89 8,25 8,5 10,89 3,41 3,23 4,89 27,53 25,95 26,76 ‹1 ‹1 ‹1

20. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában (2005, Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.)

Elem N% P% K% Ca % Mg % Mn mg kg-1 Zn mg kg-1 Cu mg kg-1 B mg kg-1 Mo mg kg-1

Kezelések átlaga (levéllemez) 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel 4,00 3,95 3,68 0,39 0,39 0,36 2,43 2,74 3,12 0,79 0,68 0,67 0,75 0,75 0,69 147,25 124,79 110,51 39,88 43,76 36,07 10,35 10,25 16,25 42,95 62,84 61,52 1,84 <1 1,44

92

Kezelések átlaga (levélnyél) 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel 1,88 1,90 1,58 0,28 0,26 0,24 3,11 2,13 2,27 0,33 0,21 0,21 0,22 0,17 0,15 41,55 27,61 22,90 12,94 11,45 9,60 5,44 6,65 5,51 24,45 30,03 31,24 <1 <1 <1

21. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában (2006, Béke Agrárszövetkezet)

Kezelések átlaga (levéllemez) Elem 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel N% 3,66 3,68 3,85 P% 0,25** 0,31 0,34 K% 1,98** 3,02 2,96 Ca % 0,81 0,96 0,79 Mg % 0,67 0,76 0,54 -1 Mn mg kg 40,11 26,08 183,54 -1 Zn mg kg 34,8 32,04 28,92 -1 Cu mg kg 10,84 12,42 12,82 -1 B mg kg 58,82 61,05 45,56 -1 Mo mg kg 1,69 2,10 <1 ** alacsony

Kezelések átlaga (levélnyél) 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel 1,81 1,81 1,78 0,14 0,17 0,16 2,22 2,33 2,21 0,33 0,35 0,31 0,14 0,21 0,2 20,03 4,37 40,42 10,82 10,51 10,49 4,71 3,62 3,96 23,88 26,69 22,72 <1 <1 <1

22. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában (2006, Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.)

Kezelések átlaga (levéllemez) 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel N% 3,88 3,83 3,66 P% 0,39 0,41 0,36 K% 1,63** 2,60 2,53 Ca % 0,65 0,72 0,39 Mg % 0,81 0,81 0,43 -1 Mn mg kg 35,16 15,22 87,92 -1 Zn mg kg 40,06 41,86 28,11 -1 Cu mg kg 11,21 17,22 10,73 -1 B mg kg 52,24 56,13 40,60 -1 Mo mg kg 1,61 2,07 <1 ** alacsony Elem

93

Kezelések átlaga (levélnyél) 1. 2. 3. mintavétel mintavétel mintavétel 1,99 1,96 1,74 0,27 0,29 0,28 1,75 1,89 2,20 0,18 0,18 0,20 0,15 0,13 0,16 16,35 31,84 2,96 10,04 10,55 11,51 4,21 4,24 4,60 23,07 25,92 22,92 <1 <1 <1

Az egyes évek, valamint a két-két vizsgált termıhelyrıl származó minták növényvizsgálati

határértékeinek

ismeretében,

a rendelkezésre álló

cukorrépa

levéllemez, levélnyél és nem utolsósorban a cukorgyári vizsgálatok során kapott gyökérpép elemtartalmának ismeretében (Mellékletek 21-56. táblázat) merült fel bennünk a kérdés, hogy van e olyan elem, esetleg elemek, amely(ek)nek egy adott mintavételi idıpontból származó koncentrációjából következtetni lehet, vagy legalábbis meg lehet ítélni a hektáronkénti termésmennyiséget, vagy akár a végsı minıséget, azaz a cukortartalmat, a kálium-, nátrium-, és alfa-amino nitrogéntartalmat, illetve a korábban általunk kiszámolt bruttó- valamint a nettó cukorhozam mennyiségét. A statisztikai értékeléskor stepwise regresszióanalízist alkalmaztam, mely módszer segítségével lehetıségem nyílt megvizsgálni az egyes függı változók alakulását, a vizsgált független változók hatására. A függı változók a termésmennyiség, valamint a korábbiakban is említett minıséget jellemzı paraméterek voltak, míg a független változókhoz az értékelés során a levéllemez, a levélnyél, valamint a cukorrépa gyökérpép elemzése során kapott elemeket rendeltem. Az értékelés eredményét a 23. 24 táblázatokban foglaltam össze. A táblázatban szereplı + és – jelölések az összefüggés jellegére utalnak a vizsgált függı és független változók között, amit a kapott regressziós egyenletek alapján határoztam meg. A statisztikai elemzés során megállapítottam, hogy a vizsgált független változók között jellemzıen nem volt olyan elem, amelynek adott mintavételi idıpontból származó koncentrációja évrıl-évre és termıhelyrıl-termıhelyre egyértelmően meghatározta volna a vizsgált függı változók alakulását. Ennek megfelelıen az általunk megadott függı-, valamint független változók kapcsolatát tekintve nem tudunk egyértelmő sorrendet felállítani a vizsgált változók tekintetében. A felvetésünk tehát, mely szerint arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e olyan elem, vagy létezik-e egy bizonyos elemsorrend, amelybıl már a tenyészidıben lehetne következtetni a fıbb minıséget jellemzı paraméterek alakulására, statisztikailag nem volt igazolható. Mivel az értékelésbe mind a hat kezelést bevontuk az ismétlésekkel együtt, ezért arra gondoltunk, hogy esetlegesen a különbözı kezelések torzíthatják a végsı eredményeket, ezért az említett statisztikai módszer segítségével megvizsgáltuk az általunk kezelésben nem részesült parcellákat is. Az eredmény azonban ebben a formában sem tette lehetıvé, hogy egységes következtetéseket vonjunk le az egyes elemek, valamint a betakarításkori termésmennyiség, valamint –minıség között.

94

Így arra a megállapításra jutottunk, hogy az elemek ismerete kiválóan alkalmas arra, hogy

már

az

elsı

mintavétel

alkalmával

meghatározzuk

az

állomány

tápelemellátottságát, de nem alkalmas arra, hogy bármiféle következtetést vonjunk le a cukorrépa termésmennyiségre, valamint a betakarításkori –minıségére (cukortartalom-, kálium-, nátrium-, alfa-amino nitrogén tartalom) és nem utolsósorban a cukorhozamra (mind bruttó-, mind pedig a nettó cukorhozam).

95

23. táblázat: A levélanalízis során kapott független változók hatása a fıbb minıséget jellemzı paraméterek alakulására

96

Független változók Függı változók Termésátlag 1. levélmintavétel 2. levélmintavétel 3. levélmintavétel Cukortartalom 1. levélmintavétel 2. levélmintavétel 3. levélmintavétel Káliumtartalom 1. levélmintavétel 2. levélmintavétel 3. levélmintavétel Nátriumtartalom 1. levélmintavétel 2. levélmintavétel 3. levélmintavétel Alfa-amino-nitrogéntartalom 1. levélmintavétel 2. levélmintavétel 3. levélmintavétel Bruttó cukorhozam 1. levélmintavétel 2. levélmintavétel 3. levélmintavétel Nettó cukorhozam 1. levélmintavétel 2. levélmintavétel 3. levélmintavétel

B Ca Cu Fe K Li Mg Mn Mo N Na P S Sr Zn 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 + +

+ -

+

+

+

-

-

+

+

+ -

+

+

-

-

-

-

+

+

+

+ -

+ +

+

+

-

+

+

- +

+

-

+

-

+ -

+

+

+

-

+

+

+

+

+ -

+

-

+ + + -

-

+

+ -

+

+

+

+

-

+ - -

-

-

+ -

-

+

+

+

+

-

+ -

+

+ +

-

-

+ + +

+ -

-

-

+

+ - + +

-

+ - -

+

+ +

-

+

+

-

-

-

-

+ +

+

+ +

-

-

-

+

+

+

-

+ +

+

+

+

+ + +

-

+

1 – 2005 Béke Agrárszövetkezet; 2 – 2005 Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.; 3 – 2006 Béke Agrárszövetkezet; 4 – 2006 Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

-

+ + +

24. táblázat: A gyökérpépanalízis során kapott független változók hatása a fıbb minıséget jellemzı paraméterek alakulására

97

Független változók Függı változók Termésátlag 1. gyökérmintavétel 2. gyökérmintavétel 3. gyökérmintavétel Cukortartalom 1. gyökérmintavétel 2. gyökérmintavétel 3. gyökérmintavétel Káliumtartalom 1. gyökérmintavétel 2. gyökérmintavétel 3. gyökérmintavétel Nátriumtartalom 1. gyökérmintavétel 2. gyökérmintavétel 3. gyökérmintavétel Alfa-amino-nitrogéntartalom 1. gyökérmintavétel 2. gyökérmintavétel 3. gyökérmintavétel Bruttó cukorhozam 1. gyökérmintavétel 2. gyökérmintavétel 3. gyökérmintavétel Nettó cukorhozam 1. gyökérmintavétel 2. gyökérmintavétel 3. gyökérmintavétel

B Ca Cu Fe K Li Mg Mn Mo N Na P S Sr Zn 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 -

- -

+ -

-

+

-

-

+ + -

-

+

-

-

-

-

+

+

+ +

-

+ +

+ +

+

-

+

-

+ -

+

+ -

-

+

+ + + -

+ +

-

-

+

+

+ -

+

+

-

+

-

+

- + -

- -

+

-

-

+ +

-

+

-

+

+ -

-

-

+

+

-

-

-

-

+

-

-

-

+

- + +

+

1 – 2005 Béke Agrárszövetkezet; 2 – 2005 Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.; 3 – 2006 Béke Agrárszövetkezet; 4 – 2006 Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.

97

+ -

6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Értekezésemben – a rendelkezésre álló ökológiai viszonyok között, valamint az üzemi kísérletekhez biztosított fajtával - az agrotechnikai elemek csoportján belül a levéltrágyázás hatását vizsgáltam a cukorrépa termésmennyiségének és -minıségének alakulására. Szántóföldi kísérletünket az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyárának irányításával illetve a Debreceni Egyetem Növénytudományi-, valamint Élelmiszertudományi, Minıségbiztosítási

és

Mikrobiológia

Intézetének

támogatásával

állítottuk

be

Hajdúböszörményben. Eredményeim két év során vizsgált adatokat ölelnek fel két-két termıterületrıl származó mintákból. Az ösztöndíj biztosításával a cukorgyár számára az volt az elsıdleges cél, hogy a kutatás eredményeire alapozva mind a termésmennyiséget, -minıséget, mind pedig a területegységrıl nyerhetı cukorhozamot tekintve induljon meg hazánk felzárkózásának folyamata, amit a napjainkra jellemzıvé vált versenyhelyzet diktál. A kísérletek beállításával nem arra törekedtünk, hogy egy már mőködı termesztési gyakorlatba, technológiai sorba drasztikus mértékben beavatkozzunk, hanem elsısorban arra, hogy a már meglévı agrotechnikai elemeket kiegészítsük, így próbálva meg javítani a cukorrépa termesztésének jelenlegi helyzetét, valamint eredményeit. Az egyetem illetve a cukorgyár között kialakult kooperáció eredményeképpen is jól megfigyelhetı, hogy milyen szoros ezen szántóföldi növény esetén a mezıgazdaság, valamint az ipar kapcsolata, ami elsısorban annak tudható be, hogy a feldolgozás mőveletének szinte valamennyi lépését napjainkban már az automatizáltság jellemzi, nem is beszélve arról a kapacitásról, ami rendelkezésre áll az ipar számára. Mindez egyenletes és jó minıségő alapanyag beszállítását kívánja meg a termelıtıl. Az eredmények alakulásáról és értékelésérıl a két kísérleti év alatt folyamatosan beszámoltam a cukorgyárnak. Nagy jelentıségőnek tartom, hogy az elsı év szántóföldi kísérleteirıl

leadott

beszámolót

követıen

a

gyár

a

következı

évben

a

leghatékonyabbnak bizonyult kezeléseket beállította és alkalmazta az üzemi gyakorlatban. Doktori munkám során 4 különbözı készítmény hatását vizsgáltam a cukorrépa terméseredményeire

vonatkozóan.

A

készítmények

között

szerepel

kétféle,

mikroelemeket tartalmazó levéltrágya, amelyek kijuttatása és az alkalmazott adagok meghatározása a gyártó cégek javaslatainak megfelelıen történt. A további – 98

levéltrágyázás formájában kijuttatásra került - két készítmény egyike ként tartalmaz, míg a másik egy réztartalmú készítmény. Ez utóbbi kettı egy következı kezelés formájában, egymás kombinációjaként is kijuttatásra került. Kontroll kezeléseket természetesen biztosítottunk az általunk kivitelezett kezelések mellé, ezek az üzemi gyakorlatnak megfelelıen voltak kezelve. Az eredmények egyik csoportját az általunk, a betakarítás idején mért termésátlagok adják illetve a tenyészidıben, valamint betakarításkor összesen 3 alkalommal vett cukorrépa répaminták cukorgyári laboratóriumból származó minıséget jellemzı paraméterei. A rendelkezésre álló adatok birtokában lehetıségünk nyílt az abszolút- és relatív veszteség mértékének számszerő jellemzésére, továbbá az egy hektárnyi területrıl nyerhetı cukorhozam – úgy bruttó-, mint nettó – értékeinek a meghatározására is. A következıkben az egyes kezeléseket sorba véve határozom meg az általuk elért eredményeket, ily módon következtetéseket levonva az egyes kezelésekre vonatkozóan és javaslatot téve a gyakorlatban való esetleges alkalmazásukra. Az

általunk

kezelésben

nem

részesült

parcellák

ismétléseinek

átlagában

elmondhatjuk, hogy mind a termésátlagok, mind pedig a cukortartalom értékeinek alakulása tekintetében ezek a kezeletlen parcellák (illetve helyesebben fogalmazva az üzemi gyakorlatnak megfelelıen kezeltek) (1. kezelés - kontroll) adták a legalacsonyabb értékeket. Ehhez viszonyítva a további kezelések mindegyike „többet nyújtott”, de az, hogy ez a változás szignifikáns mértékő volt e az egyes kezelésekben csak az alkalmazott statisztikai elemzés során dılt el. A cukortartalom, valamint a melaszképzı

anyagok

(kálium-,

nátrium-

és

alfa-amino-nitrogén-tartalom)

mennyiségeinek ismeretében lehetıségünk nyílt a cukorveszteség mértékének megállapítására,

mind

abszolút,

mind

pedig

relatív

mértékben.

A

vizsgált

veszteségtípusok mindkét évben, és két-két termıhelyen ezen kezelés ismétléseinek átlagában adták a legmagasabb értékeket, csökkentve ezáltal a gyártási folyamat során kinyerhetı cukor mennyiségét. Az elıbbiekben megállapítottakból már következik az, amit a termésátlag, a gyár által megadott cukortartalom, valamint a tisztított cukortartalom értékei alapján számított bruttó- és nettó cukorhozam értékei is alátámasztottak, mely szerint a tárgyalt kezelés adta a legalacsonyabb hozamértékeket a vizsgált hat kezelés közül. A kezelések közötti szignifikáns mértékő különbséget a varianciaanalízis eredménye is alátámasztotta. 99

A 2. és a 3. kezelésekben (Biomit plussz és Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós) két különbözı cég által forgalmazott, cukorrépa termesztés esetén javasolt készítmény került kijuttatásra, a gyártók elıírásainak megfelelıen alkalmazva. Mindkét készítmény alkalmazásával az volt a célunk, hogy a cukorrépa számára oly fontos makroelem ellátás mellett a mikroelem igényét is megfelelıen biztosítsuk. A kezelések hatása elsısorban a cukorrépa egy hektárnyi területre jutó termésátlag értékeinek az alakulásában nyilvánult meg. A különbség az egyes kezelések között szignifikánsnak bizonyult a varianciaanalízis eredménye alapján a terméshozamokra. A cukortartalom, valamint a melaszképzı anyagok mennyiségét figyelembe véve a két év és a vizsgált termıhelyek eredményei alapján ezen kezelések nem adtak lehetıséget egyértelmő következtetés levonására, statisztikailag igazolható mértékő változás ugyanis nem volt megfigyelhetı. Ebbıl következıen hasonló megállapításra jutottunk a vizsgált veszteségek (abszolút- és relatív veszteség) értékeit tekintve is, ugyanis látszólag mindkét vizsgált kezelés esetében a kontroll parcellák ismétléseinek átlagához képest alacsonyabb szinten alakultak a veszteségértékek, de ezt a csökkenést – a 2006-os év Béke Agrárszövetkezet termıterületének kivételével – nem sikerült statisztikailag igazolni. A termésátlag értékeiben bekövetkezı változás eredményeit figyelembe véve szinte biztosra volt vehetı, hogy a cukorhozam értékei is kedvezıen alakulnak a két kezelés hatására, még akkor is, ha a cukortartalom értékeiben bekövetkezı változás mértéke nem volt statisztikailag igazolható. A varianciaanalízis eredménye ezt jól alátámaszotta, hiszen mind a bruttó- mind pedig a nettó cukorhozam esetében szignifikáns különbséget igazoltunk a kezelések között, valamint az 1.-2. (kontroll – Biomit plussz), és az 1.-3. (kontroll – Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós) kezeléspároknál. A 4. 5. 6. kezelésekben (Cosavet DF; KelCare Cu; Cosavet DF + KelCare Cu) elért eredményeket szintén összevontam tárgyalom. Ezeknél a kezeléseknél ugyanis az volt a célunk, hogy egy-egy elem pótlását célozzuk meg. Így a 4. kezelést a kén, mint makroelem, az 5. kezelést a réz, mint mikroelem kijuttatása jelentette, míg a 6. kezelést e két utóbbi kezelés kombinációja tette ki. Az említett három kezelés hatására, az adatok statisztikai értékelésekor – az elızıekhez hasonlóan – a termésátlagok tekintetében igazolható különbséget találtunk a kezelések között, valamint a vizsgált kezelések és a kontroll kezelés között egyaránt. Ehhez a termésátlag értékhez járult hozzá a kedvezı cukortartalom érték, melynek alakulását tekintve a különbség az alkalmazott statisztikai 100

módszer alapján szintén szignifikánsnak bizonyult. A két év, és két-két vizsgált termıhely rendelkezésre álló adatait figyelembe véve a vizsgált kezelések között azok bizonyultak a legeredményesebbnek a cukortartalom alakulásában, amelyeknél kijuttatásra került a cukorrépa sorzáródás körüli idıpontjában a ként tartalmazó készítmény, vagy önmagában, vagy pedig a réztartalmú készítménnyel kombinálva. A termésátlag, valamint a vizsgált cukortartalom értékek együttesen járultak hozzá ezeknél a kezeléseknél a kedvezı cukorhozam kialakításához. A kezelések közül ismételten azok emelendık ki, amelyek a már korábban említett cukortartalmat is elınyös irányban befolyásolták – mind a termesztés, mind pedig a gyártás gazdaságosságát tekintve – vagyis, amelyekben kijuttatásra került a ként tartalmazó szer. Ez a megállapítás a bruttó- és a nettó cukorhozamra egyaránt vonatkozik. A kezelések közötti szignifikáns különbséget

az

alkalmazott

statisztikai

módszer

során

kapott

eredmény is

alátámasztotta. Az eredményeket összegezve elmondhatjuk, hogy egyes kezelések esetében (2. 3. kezelés – Biomit plussz és Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós) a termésátlagok növekedését úgy értük el, hogy közben a cukorrépa cukortartalma és a gyár által meghatározott, egyéb minıséget jellemzı paraméterei, úgy mint kálium-, nátrium és alfa-amino-N –tartalom nem, vagy legalábbis kismértékben változtak a kezelések hatására, míg a további kezeléseknél a cukortartalom szignifikáns mértékő növekedése, illetve a hamualkotók közül a nátriumtartalom, valamint a káros nitrogéntartalom szignifikáns mértékő csökkenése együttesen járult hozzá a területegységre jutó bruttó- és nettó cukorhozam statisztikailag is igazolható mértékő növekedéséhez. Eredményeim másik részét a tenyészidıben három alkalommal vett cukorrépa levélminták, illetve a cukorgyárba beszállított cukorrépa répamintákból származó gyökérpép elemanalízise szolgáltatta. A levélminták feldolgozását a laboratóriumba való szállítást követıen azonnal megkezdtük, melynek során valamennyi mintát a megfelelı beazonosítás után levéllemezre és levélnyélre bontottunk. A mintákat a laboratóriumi gyakorlatnak megfelelıen szárítottuk, homogenizáltuk, majd nedves roncsolást

alkalmazva

elıkészítettük az Induktív Csatolású Plazma Optikai Emissziós Spektrométerrel való mérésre, amely módszer makro- és mikroelemek szimultán mérésére egyaránt alkalmas.

101

A rendelkezésre álló két év, két-két termıhely, valamint termıhelyenként három alkalommal elvégzett mintavétel által a sokelemes vizsgálatnak köszönhetıen a mellékletekben is megtalálható adatbázisra tettünk szert. Ezeket az adatokat egyrészrıl arra használtuk fel, hogy összefüggésvizsgálati módszer alkalmazásával a levéllemez, valamint a levélnyél elemtartalma között kapcsolatot keressünk, tudván azt az irodalmi feldolgozásból, hogy a cukorrépa esetében a levélnyél egyfajta tartalékot nyújtó funkciót lát el a növény életében. A statisztikai feldolgozás eredményeképpen azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy az irodalomban is ajánlott mintavételi módszer követése mindenképpen tanácsos, az összefüggésvizsgálati módszer eredményeinek a szorosságát is figyelembe véve mindenképpen két külön részre bontva (cukorrépa levéllemez és levélnyél) érdemes a cukorrépalevél elemtartalmát vizsgálni, és megállapítani a növényvizsgálati határértékekhez viszonyítva a tápelemellátottság alakulását. A rendelkezésre álló cukorrépa levél-, valamint gyökérpép-analízis eredményeit, vizsgálataink másik részében arra használtuk fel, hogy a cukorgyári, minıséget jellemzı paraméterek birtokában összefüggést keressünk ezen mutatók (cukortartalom, kálium-, nátrium-, alfa-amino-N tartalom, valamint általunk számított mutatók, úgy mint bruttóés nettó cukorhozam) illetve egyes elemek tenyészidıbıl származó, meghatározott mintavétel során mért koncentrációja között, az adott növényi részbıl. A statisztikai elemzéshez stepwise regresszióanalízist alkalmaztam. A vizsgálatba a rendelkezésre álló hat kezelés négy ismétlésének adatait vontam be. Az értékelés eredményeképpen arra a következtetésre jutottunk, hogy a hipotézisünk, mely szerint bizonyos elemek tenyészidıben mért koncentrációja következtetni enged a fıbb minıséget jellemzı paraméterekre, statisztikailag nem volt helytálló. Az értékeléskor figyelembe vettük azt is, hogy a statisztikai elemzésbe valamennyi kezelést bevontuk, így az egyes kezelésekben felhasznált levéltrágyák módosítólag hathatnak az eredményekre, ezért a már említett statisztikai módszerrel külön vizsgáltuk az üzemi gyakorlatnak megfelelıen kezelt parcellákat is, statisztikailag is igazolható összefüggés azonban így sem volt megállapítható. Ennek megfelelıen az analízis jó alapot szolgáltat a tápláltsági állapot

megítélésében,

de

a

cukorrépa

következtetések levonására nem alkalmas.

102

minısége

tekintetében

messzemenı

7. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a cukorrépa-termesztés, valamint a cukoripar versenyképességének fokozását alapvetı céllal tőzhetjük ki, figyelembe véve az utóbbi idıben bekövetkezett változásokat. Az ágazat jelenlegi válságos helyzete vitathatatlan, melyet jól jellemez ezen szántóföldi növény csökkenı vetésterületi aránya, illetve a cukorgyárak hazai számának radikális csökkentése. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a termesztıknek fel kellene hagynia a termesztéssel, éppen ellenkezıleg, a kutatási eredményekre alapozva meg kellene próbálni termesztésének és feldolgozásának a technológiáját tovább fejleszteni, hogy lemaradásunk mértéke más nyugat-európai országokkal szemben mérséklıdjön. Ennek érdekében az országos átlagot tekintve 8-10 t ha-1 cukorhozam elérése reális célként tőzhetı ki. Vállalati ösztöndíjamat 2 és fél éven keresztül az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyára biztosította és egyben a minıségi paraméterek vizsgálatában is nagy segítséget nyújtott. Egyetemünkön pedig a Növénytudományi Intézettel együttmőködve, Hajdúböszörményben állítottuk be a szántóföldi kísérletet 2005-ben, illetve 2006-ban. Figyelemre méltó, hogy a cukorgyár külön figyelmet fordított a termelés hatékonyságának növelésére a versenyképesség javítása érdekében. Hazánk lemaradása ugyanis mind a termésátlagokat, mind pedig a fehércukor-hozamokat tekintve jelentıs. Nem is beszélve arról, hogy bár a mérsékelt égövő területeken a cukorrépa a legfontosabb cukornyersanyag, ugyanakkor a gabonafélékbıl is elı lehet állítani invertcukrot, továbbá számos ország jelentıs mennyiségő cukornádból készült cukrot importál. Ezt a versenyhelyzetet pedig csak tovább fokozza az egyéb intenzív édesítıszerek piaci térhódítása. Az így kialakult helyzet az, ami meghatározza a jövıben a cukorrépa-termesztés feladatát, amely a hektáronkénti cukorhozam növelésében, stabilitásának biztosításában nyilvánul meg, közelítve az európai színvonalat, és nem utolsósorban a minıség javítását is célul tőzhetjük ki. A minıségnek pedig alapvetı meghatározói – hasonlóan más növényekhez -, a fajta által biztosított örökletes tulajdonságok, mely mellett az éghajlat és a termıhely is nagy jelentıségő, továbbá nem elhanyagolható a termesztéstechnológia hatása sem. Szántóföldi kísérleteinkben elsısorban a növénytáplálás kérdésére helyeztük a hangsúlyt. Kísérleteinket Hajdúböszörményben két termıhelyen, négy ismétlésben állítottuk be a Béke Agrárszövetkezet és a Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt. 103

területén. A kísérleti területek talaja középkötött csernozjom. Mindkét terület talaja cukorrépatermesztés szempontjából megfelelı. A kísérleti terület parcelláin 6-6 kezelést végeztünk levéltrágyázás formájában. A kezelések között a kontroll (1. kezelés) az üzemi gyakorlatnak megfelelı kezelést kapott. A további kezeléseket tekintve kétféle, komplex levéltrágya (Biomit plussz, Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós) került kijuttatásra, valamint a kén (Cosavet DF), mint makroelem és a réz (KelCare Cu), mint szükséges mikroelem, illetve ez utóbbi két kezelés együttes hatását vizsgáltuk. A kísérleti években cukorrépa gyökérmintát, valamint levélmintát győjtöttünk be. A répamintákat a tenyészidıben augusztus és szeptember elején vettük, amely mellett természetesen sor került a betakarításkori mintavételre is. Az egyes parcellákról származó mintákat, a megfelelı jelölést követıen a cukorgyárba szállítottuk. A gyár, az általuk vizsgált paramétereken túl (cukortartalom, kálium-, nátrium-, valamint alfa amino nitrogén-tartalom) minden egyes gyökérpépmintát részünkre lefagyasztott, ezáltal biztosítva a pépekbıl a további vizsgálatok elvégzését. A betakarítás idején a beszállított cukorrépa tömegmérését mindkét évben hivatalos mérıhelyen és parcellánként elkülönítetten mértük, illetve helyszíni tömegmérésre került sor, ezáltal lehetıségünk nyílt a termésátlagok meghatározására is, kezelésenként elkülönítetten. A minták másik nagy csoportját a cukorrépa levélminták képezték, amelyeket az irodalmi adatok szerint eljárva a sorok záródásakor (június 15 - július 15. közötti idıpontban), illetve lombváltás idején (augusztus 1-30.) vettünk. A két ajánlott mintavételi idıpontot még kiegészítettük egy harmadik mintavétellel, amely szeptember elsı dekádjára volt tehetı. A mintavételek alkalmával az éppen kifejlett, fiatal levél került mintázásra, amit aztán a minta laboratóriumi vizsgálatokra való elıkészítése során külön levéllemezre és levélnyélre bontottunk. A minták megfelelı laboratóriumi elıkészítését követıen nedves roncsolásra került sor. Az így feltárt elemtartalom meghatározása pedig Induktív Csatolású Plazma Optikai Emissziós Spektrométer készülékkel történt. A vizsgálatok kivitelezésében a Debreceni Egyetem Regionális Agrármőszerközpontja nyújtott segítséget. Vizsgálataim egyik célkitőzése volt a kezelések hatásának értékelése a cukorrépa gyökértermésére, cukortartalmára, a káros nemcukoranyagok mennyiségére, a veszteségek alakulására (abszolút- és relatív veszteség), és nem utolsósorban a cukorhozamra. 104

A cukorrépa gyökértermés eredményeit összegezve megállapítható, hogy a vizsgálatunk tárgyát képezı mindkét évben az általunk kezelésben nem részesült parcellákon mértük a legkisebb termésmennyiségeket (1. kezelés – kontroll parcella), míg az egyes kezeléseket tekintve, mindkét termıterületen – 2005-ben és 2006-ban egyaránt - a 2. kezelés során kijuttatott komplex levéltrágya alkalmazása bizonyult a leghatékonyabbnak a termésátlagok alakulását tekintve. Az adatok statisztikai értékelésekor igazolható különbséget találtunk a kezelések között. A cukortartalom alakulása tekintetében a két év eredményei alapján, mindkét vizsgált termıterületen ugyancsak megállapítható, hogy az üzemi gyakorlat szerint kezelt

parcellák

ismétléseinek

átlagában

mért

cukortartalom

értéke

volt

a

legalacsonyabb mindhárom mintavétel alkalmával. Ehhez képest valamennyi kezelés esetében cukortartalom-többletet sikerült realizálni, de a kezelések közötti különbség nem bizonyult minden esetben szignifikánsnak. Az egyes kezelések közötti sorrendet ugyan egyik év adatai alapján sem lehet egyértelmően meghatározni, az viszont egyértelmőnek tőnik, hogy mindkét vizsgált évben és területen egyaránt azok a kezelések emelhetık ki, amelyeknél kijuttatásra került a tenyészidıszak sorzáródás körüli idıpontjában a kéntartalmú készítmény. A káros, nemcukoranyagok mennyiségét tekintve a két vizsgált év eredményei alapján megállapítható, hogy míg a káliumtartalom esetében a két vizsgált termıhelyen egyértelmő következtetést nem tudunk levonni, addig a másik hamualkotó, vagyis a nátriumtartalom illetve az alfa-amino-nitrogén tartalom esetében egyaránt a 4. illetve a 6. kezelések emelhetık ki. Mindkét kezelés esetében kijuttatásra került a kéntartalmú készítmény - melynek hatására szignifikáns módon csökkent mindkét melaszképzı anyag mennyisége a kontrollhoz viszonyítva. A rendelkezésre álló cukorgyári adatok birtokában termıhelyenként és kezelésenként a Reinefeld-képlet segítségével kiszámítottuk a mért nemcukoranyagok által okozott, feldolgozás során várható veszteségeket. Az így kapott abszolút veszteség tulajdonképpen nem más, mint a gyár által mért - és a képlet alapján meghatározott tisztított cukortartalom különbözete. A relatív cukorveszteség pedig a mért cukortartalmat 100 %-nak véve határozza meg az abszolút veszteség mértékét. Az egyes 105

kezelések hatását vizsgálva ugyancsak megállapíthatjuk, hogy a kontroll parcellákon alakult a gyártás gazdaságosságát tekintve a legkedvezıtlenebbül a veszteségek mértéke. Ehhez mérten statisztikailag is igazolható mértékő csökkenést sikerült realizálni a 4. és a 6. kezelések esetében, azaz a cukortartalomnál is tapasztaltakkal megegyezıen azoknál a kezeléseknél, melyeknél önmagában vagy más készítménnyel kombinálva, de kijuttatásra került a ként tartalmazó készítmény. A két veszteségtípus ismeretében felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon mely nemcukoranyag(ok)nak van meghatározó szerepe alakulásukat tekintve. A veszteségek, valamint

a

káros,

nemcukoranyagok

közötti

összefüggést

megvizsgálva

megállapítottam, hogy a veszteségek alakulásában a nátrium-, valamint az alfa-aminonitrogén-tartalomnak volt meghatározó szerepe, míg a répatest káliumtartalma valamint a számított veszteségek (abszolút- és relatív veszteség) kapcsolata között egyik termıhelyen sem találtunk statisztikailag is értékelhetı korrelációt. A cukorrépa termésmennyisége, a gyár által meghatározott cukortartalom és az általunk – a Reinefeld képlet alapján - számított kinyerhetı cukortartalom ismeretében meghatároztuk a bruttó- és a nettó cukorhozamot. Mivel a kezelések közötti szignifikáns különbséget a bruttó és a nettó cukorhozam alakulásában is kimutattuk, így a kezelések hatására a területegységre jutó cukorhozam növeléséhez is hozzájárultunk. A cukorhozam alakulását tekintve az eredmények alapján megállapítható, hogy mindkét vizsgált évben és mindkét termıterületen a legkisebb hozamokat - bruttó- és nettó cukorhozam egyaránt -, a kontroll parcellákon mértük. A kezelések közül ismételten azok emelendık ki, amelyeknél kijuttatásra került a ként tartalmazó készítmény. Eredményeim másik nagy csoportját a levél-, valamint a gyökérpépanalízis során kapott adatok statisztikai értékelése alkotja. A mintavétel során az irodalomban általánosan elfogadott módszert követtük, mely szerint a cukorrépa esetében célszerő a levelet levéllemezre, valamint levélnyélre bontva, külön vizsgálni. A rendelkezésre álló nagy számú adat birtokában pedig felmerült bennünk a kérdés, hogy valóban érdemes e ezt a metodikát követni, ezért a statisztikai feldolgozás során összefüggést kerestünk a levéllemez, valamint a levélnyél elemtartalma között, hiszen az irodalmi forrásokból tudjuk, hogy a levélnyél a 106

cukorrépa esetében tartalékot nyújtó funkciót tölt be a mozgékony elemek tekintetében (JONES, 1967; WILCOX és COFFMAN, 1972). Az eredményeket összegezve általánosságban elmondható, hogy a makroelemek közül a levéllemez, valamint a kapcsolódó levélnyél nitrogén- és káliumtartalma között laza – közepesen erıs kapcsolatot (R2=0,1-0,5 és R2=0,1-0,7) lehetett igazolni, míg a foszfor esetében egyértelmően közepesen erıs – erıs volt a kapcsolat jellege (R2=0,30,8). A további vizsgált elemek közül a kalciumnál laza – közepesen erıs (R2=0,1-0,7), míg a stroncium esetében közepesen erıs – erıs kapcsolatot igazoltunk (R2=0,4-0,8). Ez utóbbi két elem esetében a kapcsolat szorosságára magyarázatot adhat, hogy az üzemi gyakorlat során felhasznált és a növény számára rendelkezésre álló nitrogén, foszfor és kálium mőtrágyák ásványi összetételüket tekintve változatosabbak lehetnek, mint azt gondolnánk. A mőtrágyák összetételét ugyanis elsısorban a származásuk helye, a gyártás körülményei, a gyártás során keletkezı melléktermékek és nem utolsósorban a mőtrágyához kevert kísérıanyagok határozzák meg (SÁRDI, 2003). KÁDÁR (1991) kutatásai alapján arra a megállapításra jut, hogy a nitrogén mőtrágyák a nitrogén forrásokon kívül elsısorban Ca és Sr források is lehetnek, a foszfor mőtrágyák százalékos nagyságrendben Ca-ot és tizedszázalékos nagyságrendben tartalmazhatnak stronciumot, mely utóbbi számos esetben az alapanyagként szolgáló nyersfoszfátok magas Sr tartalmával magyarázható. A vizsgált kálium mőtrágyafajták közül egyeseknél százalékos nagyságrendben mutatott ki Ca-ot, illetve nyomokban nehézfémek jelenléte is megtalálható volt. Fentiekbıl következik, hogy a három fı makroelemen kívül bizonyos elemek ellátása biztosított, így viszonylag állandó arányt képviselnek a levéllemez, illetve a kapcsolódó levélnyél elemtartalma között. Az összefüggésvizsgálatok szorosságát is figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy a levéllemez, valamint a kapcsolódó levélnyél mintázása az irodalmi adatokkal is megegyezıen, ennek megfelelıen külön részre bontva javasolt. A feldolgozás során rendelkezésünkre álló levéllemez, levélnyél és nem utolsósorban a cukorgyári vizsgálatok során kapott gyökérpép elemtartalmának ismeretében további összefüggéseket kerestünk egy adott elem vagy elemcsoport adott mintavételi idıpontból származó koncentrációja, valamint a termésátlag, a betakarításkori minıség és nem utolsósorban az egy hektár területre esı bruttó- és nettó cukorhozam alakulása között.

107

A statisztikai értékeléskor stepwise regresszióanalízist alkalmaztam. A módszer használatával lehetıségem nyílt megvizsgálni bizonyos független változók hatására, az egyes függı változók alakulásában bekövetkezı hatásokat. A független változókhoz az értékelés során a levéllemez, a levélnyél, valamint a cukorrépa gyökérpép elemzése során kapott elemeket rendeltem, míg a függı változók a termésmennyiség, minıséget jellemzı

paraméterek

(cukortartalom,

kálium-,

nátrium-

és

alfa

amino

nitrogéntartalom), valamint a cukorhozam voltak. Az értékelés eredménye értelmében, a vizsgálataink tárgyát képezı két év, két-két vizsgált termıhelyén, a megadott függı-, valamint független változók kapcsolatát tekintve nem tudunk egyértelmő sorrendet felállítani a vizsgált változók között. Így az a felvetésünk, hogy van e olyan elem, vagy létezik e egy bizonyos elemsorrend, amelybıl már a tenyészidıben lehetne következtetni a fıbb minıséget jellemzı paraméterekre – statisztikailag nem volt igazolható. Figyelembe vettük azonban az eredmények kiértékelésekor azt is, hogy az értékelésbe mind a hat kezelést bevontuk az ismétlésekkel együtt. Ez a tény arra engedett következtetni, hogy esetlegesen a különbözı kezelések hatásai torzíthatják a végsı eredményeket, ezért a már említett statisztikai módszer segítségével külön megvizsgáltuk kizárólag a kontroll parcellák ismétléseit is. Az elemzés azonban ebben a formában sem tette lehetıvé az egységes következtetés levonását az egyes elemek, valamint a betakarításkori termésmennyiség, -minıség és cukorhozam között. Összegezve az eredményeket arra a megállapításra jutottunk, hogy az elemek ismerete kiválóan alkalmas arra, hogy már az elsı mintavétel alkalmával megítéljük a növényállomány tápláltsági állapotát (erre lehetıséget adott a Jénai Növénytáplálkozási Intézet által megadott határértékek ismerete), de nem alkalmas arra, hogy messzemenı következtetéseket betakarításkori

vonjunk minıségére

le

a

cukorrépa

(cukortartalom-,

termésmennyiségre, kálium-,

nátrium-,

valamint

a

alfa-amino

nitrogéntartalom) és nem utolsósorban a cukorhozamra (mind bruttó-, mind pedig a nettó cukorhozam).

108

SUMMARY Considering the current changes in the sugar industry, the major aim is to increase the competitiveness of sugarbeet and sugar production in Hungary. The industry is undoubtedly in crisis, which is manifested by increasing production area and radical drop of the number of national sugar factories. However, it does not mean that farmers have to stop production, on the contrary, based on research results the production and processing technology has to be developed in order to decrease our lag against other western European countries. In order to reach the above goals, 8-10 t ha-1 average sugar yield seems realistic. My scholarship was provided for 2 and half years by the factory of the Eastern Sugar in Kaba. Based on our results their objective was by reaching the appropriate product yield and appropriate sugar yield per hectare, to ensure uniform and good quality raw material, and to use the results in practice. We did not try to change an already working cultivation technology, we only tried to complement it. Accordingly, the usual agrotechnical practices have been supplemented by foliar treatment. Notable, that the sugar factory paid special attention to increase production efficiency to increase competitiveness. As regards the average yield and sugar yield, Hungary’s lag is significant. Furthermore, although sugarbeet is the most important raw material for sugar production in countries in the temperate zone, cereals can also be used to produce invert sugar, and many countries import cane sugar as well. This situation of harsh competition is made even worse by the growing market share of other intensive sweeteners. This situation determines the future tasks of sugar production, i.e. increasing the sugar yield per hectare and ensuring its stability in order to approach the European standard, as well as improving quality. Similar to other crops, the main determining factors of quality are the genetics of a given variety, the climate and the production site, as well as production technology. In our field experiment the issue of plant nutrition was emphasized. The experiments have been conducted in Hajdúböszörmény (N 47˚41' E 21˚30') on two cultivation sites of the Béke Agricultural Cooperation and Hajdúböszörmény Agricultural Plc. in four replicates. The experiment has been conducted in two years, in 2005 and in 2006. The experiments were set up with the assistance of Dr. Péter Pepó, Head of the Institute of Crop Science. 6 treatments have been applied on the 109

experimental sites (including the control plot i.e. the plot treated according to the technology of the farm). We studied the effect of two foliar fertilizers with high active agents (Biomit plussz and Fitohorm Euro Öko Gyökérgumós – Treatment 2 and 3), Sulphur (Cosavet DF – Treatment 4) , Copper (Kelcare Cu – Treatment 5) and Sulphur combined with Copper (Cosavet DF + KelCare Cu – Treatment 6). During the research years sugar beet roots and leaf samples have been taken. Root samples have been collected in the growing season in August (after row closure) and September (after leaves changing), besides, samples have been collected during harvesting. After appropriate labelling, the samples have been taken in the sugar manufacturing company. Besides analysing the parameters we required (sugar content and Potassium, Sodium and alpha amino Nitrogen content) the company has frozen one part of each root sample to ensure the material for further analysis. During harvesting, sugar beet samples have been weighed separated according to research plots. Furthermore, samples have been weighed in the field thus we found out the average yields by treatments. Another group of samples was that of the leaf samples, which have been collected according to the literature, at row closure (15 June – 15 July) and during the period of leaf changing (1–30 August). A 3rd sampling period was the first ten days of September. The newly emerged young leaves have been sampled. The element content of the samples were determined at The Central Laboratory of the University of Debrecen. One of my objectives was to evaluate the effect of the foliar treatments on the root yield, sugar content, the content of harmful non-sugars, losses (absolute and relative) and last but not least on sugar yield. Considering the root yield, we found that the lowest yield was harvested on the nontreated plots in both research years (1. treatment – control plots; in 2005 the yield was 65,12 t ha-1 t at Béke Agricultural Cooperative on the average of the replicates of the treatment, at Hajdúböszörményi Agricultural Plc. the yield was 74,65 t ha-1, while in 2006-ban it was 43,21 és 77,98 t ha-1, respectively). Statistically significant difference was found between the treatments.

110

As regards sugar content measured in the two years, we found on both experimental sites that the sugar content from plots treated according to the usual practice was lowest at all three sampling. Comparing, each treatments resulted in extra sugar content; however, this plus amount was not statistically proved for each sampling. The result of the variance analysis proved significant difference (P=10%), thus we can state that in both research years and at both experimental sites the outstanding treatments are those where the sulphur-containing compound was given during row closure (treatments 4 and 6 – Cosavet DF and Cosavet DF + KelCare Cu). As regards the amount of harmful non-sugars, based on the two research years we found that we cannot draw obvious conclusions for the Potassium content on the two experimental sites. Sodium and alpha amino Nitrogen proved to be outstanding both in treatments 4 and 6 (Cosavet DF and Cosavet DF + KelCare Cu). Based on the data provided by the sugar factory, we calculated the expected losses caused by nonsugars during the process by means of the Reinefeld formula according to the experimental site and the treatment. The calculated absolut loss is the difference between the sugar content measured by the factory and the cleaned sugar content calculated according to the formula. The relative sugar loss means that the absolute loss when measured sugar content is taken 100%., Examining the efficiency of production we also found that, the highest losses have been measured on the control plots. Statistically lower values have been realized by treatments 4 (Cosavet DF) and 6 (Cosavet DF + KelCare Cu), where, - either itself or combined with other components Sulphur has been given, similarly to our finding concerning sugar content. The question arises which non-sugar components have significant role in the two types of losses. Examining the correlation between the losses and the harmful nonsugars I found that the Sodium and the alpha amino Nitrogen content has important role (in case of the Sodium content and the calculated losses R2 =0,86-0,98; for alpha aminoNitrogen content ranges between 0,47-0,80. There was no statistically proved correlation between the Potassium content of the beet and the losses (absolute and relative) for either experimental sites. Total gross and net sugar yield was calculated from the sugar beet yield, the sugar content measured by the factory and the corrected sugar content determined by us 111

according to the Reinefeld formula. The examined indexes summarize the correlation between the average yield, sugar content and the non-sugars. Since significant difference was found between the treatments regarding the net and gross sugar yield, the treatments contributed to the increase of sugar yield per hectare. As regards sugar yield the smallest yields (both net and gross sugar yield) were harvested from the control plots at both experimental sites in both years. The outstanding treatments are those where the sulphur-containing compound was applied. Another important group of our results is the evaluation of leaf and beet analysis data. We followed the method commonly used in literature, i.e. we analysed the leaf blade and petiole separately. Considering the high amount of data, the question arised whether it is worthwile to follow this method. Therefore, being aware from the literature that the petiole of sugar beet acts as a depot of mobile elements, during the statistical evaluation we looked for correlation between the element content of the leaf blade and petiole (JONES, 1967; WILCOX and COFFMAN, 1972). There was a weak – medium-strong correlation (R2=0,1-0,5 and R2=0,1-0,7) for the Nitrogen and the Potassium content between the leaf blade and the relating petiole, while for phosphorus, this correlation was medium-strong – strong (R2=0,3-0,8). We found a weak-medium strong correlation (R2=0,1-0,7) for calcium and medium strongstrong correlation for strontium (R2=0,4-0,8). The reason for the strong correlation for the latter two elements might be the fact that the mineral composition of Nitrogen, phosphorus and Potassium fertilizers available for the plants and used in agricultural practice might be more diverse than we think. The composition of chemical fertilizers primarily depends on the place of origin, the processing circumstances, the by-products of production and last but not least the supporting elements given. KÁDÁR (1991) found that Nitrogen fertilizers, besides supplying Nitrogen, can supply Ca and Sr as well. Phosphorus fertilizers might contain stroncium in percentals due to the high strontium content of the raw material, raw phosphates. Some of the analysed Potassium fertilizers contained Ca in percentals, and even heavy metals have been detected in trace amounts. Concluding, besides the three major macroelements some others are also supplied, therefore their content in the petiole and the leaf blade is relatively stabil. 112

Considering the correlation of the analysed factors, we concluded that separate sampling of the leaf blade and the petiole is suggested. Knowing the limit values of the plant analysis of samples from 2-2 sites in a year, and the element content of the leaf blade, petiole and beet pulp, we looked for further correlations between the concentration of a given element or element group at a given time period and that of yield, harvesting quality (sugar content, Potassium, Sodium and alpha amino Nitrogen content) and the gross and net sugar yield per hectare. The statistical analysis was stepwise regression analysis, allowing for the examination of dependent variable caused by the independent variables. The dependent variable are root yield, sugar yield, and the quality parameters mentioned above, the independent variables are the parameters of the analyis of the petiole, leaf blade and sugar beet pulp. Considering the two research years and the two-two sites, we could not draw an obvious conclusion regarding the sequence of the analysed variable. Thus, our assumption whether there is an element or a sequence of elements that would determine the major quality parameters already in the growing season, was not statistically proved. However, we have taken into consideration that the evaluation included all the six treatments with the replicates. Thus, we concluded that the effects of the different treatments might bias the final results. Therefore, by means of the statistical method mentioned above, we examined the replicates of the control plots as well. Again, we could not draw an obvious conclusion regarding the individual elements and the harvested yield, quality and quantity of sugar. Summarizing, we found that the knowledge of elements allows for the estimation of the status of plant nutrition (similarly to the limit values of the Institute of Plant Nutrition in Jena) and evaluation of the culture already at the first sampling. However, we cannot draw conclusions reagarding root yield, harvesting quality (sugar content, Potassium, Sodium and alpha amino Nitrogen content), and sugar yield (both gross and net).

113

8. ÚJ ÉS ÚJSZERŐ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. A cukorrépa gyökértermés mennyisége statisztikailag is igazolható mértékben növekedett

a

mikroelemeket

tartalmazó

levéltrágyák

hatására,

kielégítı

tápanyagellátottságú talajokon. 2. Az alkalmazott kezelések közül az abszolút- és a relatív cukorveszteséget statisztikailag is igazolható mértékben csökkentették azok, amelyeknél kijuttatásra került a ként tartalmazó készítmény. 3. A mikroelemeket is tartalmazó levéltrágya jellemzıen a cukortartalom szinten tartása mellett, valamint a cukorrépa gyökértermés statisztikailag is igazolható mértékő növekedésével alakított ki az üzemi gyakorlat szerint kezelt parcellák ismétléseinek átlagához képest egy magasabb cukorhozamot. Azoknál a kezeléseknél, amelyeknél kijuttatásra került a ként tartalmazó készítmény levéltrágyázás formájában, alapvetıen a szignifikáns mértékben is magasabb cukortartalom értékek járultak hozzá a cukorhozam nagyságának kedvezı alakulásához. A kezelések közötti szignifikáns különbséget az alkalmazott statisztikai módszer is igazolta mind a bruttó, mind pedig a nettó cukorhozam esetében. 4. A cukor gyártásának a gazdaságosságát is szem elıtt tartva a cukorveszteségek mértékét – mind abszolút, mind pedig relatív mértékben – a hamualkotók közül a nátriumtartalom, illetve a káros nitrogéntartalom határozta meg. 5. Arra a kérdésünkre, mely szerint a levéllemez, valamint a levélnyél mintákból meghatározott elemek tenyészidıben mért koncentrációja következtetni enged a betakarításkori fıbb minıséget jellemzı paraméterek alakulására (cukortartalom-, kálium-, nátrium-, alfa-amino nitrogéntartalom és nem utolsósorban a bruttó- és a nettó cukorhozam), statisztikailag igazolható választ nem kaptunk. 6. A rendelkezésre álló cukorrépa gyökérpép mintákból mért elemtartalom és a betakarításkor paraméterek

meghatározott között

-

az

termésmennyiség alkalmazott

és

–minıséget

jellemzı

statisztikai

módszerrel

(stepwise

regresszióanalízis) - igazolható összefüggést nem tudtunk meghatározni.

114

7. A levélanalízis eredményeit felhasználtuk arra, hogy összefüggésvizsgálati módszer alkalmazásával a levéllemez, valamint a levélnyél elemtartalma között kapcsolatot keressünk. Az összefüggésvizsgálatok szorosságát figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy a levéllemez, valamint a kapcsolódó levélnyél mintázása - az irodalmi adatokkal is megegyezıen - külön részre bontva javasolt.

115

9. A GYAKORLATBAN HASZNOSÍTHATÓ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. A felhasznált levéltrágyák az állományban általánosan használt növényvédı szerekkel keverhetık, így a kijuttatásuk akár össze is köthetı ezekkel a készítményekkel. 2. A tenyészidıben sorzáródás körüli idıpontban elvégzett levélanalízis eredménye hasznos lehet az adott növényi állomány tápláltsági állapotának megítélésében. 3. Az üzemi gyakorlat szerint végzett tápanyagellátást kiegészítve a kereskedelmi forgalomban is kapható és cukorrépa számára javasolt készítményekkel, levéltrágyázás formájában, jelentıs többlet érhetı el a cukorhozam alakulásában.

116

10. IRODALOM 1.

ALDRICH, S. R. (1973): Plant analysis: problems and opportunities. In: Soil testing and plant analysis. 213-221. Ed.: Walsh, L. M. – Beaton, J. D. Soil Science Society of America. Madison. Wisconsin. USA

2.

ANGELI A. (1999): Mit biztosít a cukorrépának a tolerancia? Cukoripar. 52. 4. 166167.

3.

ANIANSSON, B. (ed.) (1982): Acidification today and tomorrow. Ministry of Agriculture and Environment Committee. Stockholm. 59.

4.

ANTAL J. (2000): Növénytermesztık zsebkönyve. Mezıgazda kiadó, Budapest. 31.

5.

ANTAL, A. (2005): Réz vagy arany? Agro Napló. IX. évf. 4. sz. 26-27.

6.

BÁLINT

Gy.

(1963):

Szántóföldi

növények

nemesítése

táblázatokban.

Mezıgazdasági Könyvkiadó, Budapest. 285. 7.

BENEDEKNÉ LÁZÁR MAGDOLNA (1984): A cukorrépa morfológiája és élettana. In.: A cukorrépa termesztése. (szerk.: Vajdai Imre). Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 15-60.

8.

BERGMANN, W. – NEUBERT, P. (1976): Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse. VEB. Gustav Fisher Verlag. Jena. 135-140.

9.

BERGMANN,

W.

(1979):

Termesztett

növények

táplálkozási

zavarainak

elıfordulása és felismerése. Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 88-95. 10. BERTHELOT, P. – ANDRÉ, S. (1981): Sur la silice dans les végétaux. C. r Soc. Biol. Paris, 112-122. 11. BHARDWAJ S. P. –PATHAK A. N. (1976): Cationic and anionic effects on sulphate absorption by soils. Food Farm. And Agr., v. 7, No. 8. 21-23. 12. BLOEM, E. – HANEKLAUS, R. – SCHNUG, E. (1994): Prognose von Schwefelmangel auf Landwirtschaftlich genutzen Flächen. Gessellschaft für Pflanzenbauwissenschaften 7. 237-240. 13. BMVEL (2001): Waldzustand in Europa 2001. Bericht des Bundesministeriums für Verbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft. 89. 14. BOCZ E. (1976): Trágyázási útmutató. Mezıgazdasági kiadó, Budapest. 161-179. 15. BOGDANOV, S. M. (1899): The sulphur content of Plants. Jour. Russ. Phys-Chem. Soc., 31. 471-477. 16. BOROS J. (2004): A cukorrépa bórellátása. Cukoripar. LVII. 1. 35-39.

117

17. BOWEN, H. J. M. (1979): Environmetal chemistry of the elements. Academic Press, London – New York – Toronto – Sidney – San Fransisco. 115-120. 18. BOWEN, H. J. M. (1982): Environmetal chemistry . Vol. 2. The Royal Society of Chemistry , Burlington House, London. 96. 19. BUZÁS

I.

(1978):

A

tápanyagellátás

hatása

a

cukorrépa

minıségére.

(Témadokumentáció). Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja. (Agroinform), Budapest. 23-25. 20. BUZÁS, I. (szerk., 1983): A növénytáplálás zsebkönyve. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 31-68. 21. BUZÁS, I. (1987): Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 109-114. 22. CERLING, V. V. (1978): Agrohimicseszkie osznovü diagnosztiki mineral ' nogo pitanija szel ' szkohozjajsztvennüh kultur. Izd. Nauka. Moszkva. 45. 23. CHMIELEWSKI, F. M.-KÖHN, W. (1999): The long-term agrometeorological field experiment at Berlin-Dahlem. Agricultural and Forest Meteorology. 96. 39-48. 24. COOK J. W. (1970): Soil fertility control. Moszkva, 49-53. 25. CSÁNYI R. – GYİRI Z. (1985): A levéltrágyázás és komplexképzés. A mezıgazdasági kemizálása. Ankét. NEVIKI- KATE. 404-405. 26. CSERHÁTI S.-KOSUTÁNY T. (1887): A trágyázás alapelvei. Országos Gazda Egyesület, Budapest. 78-90. 27. CSERHÁTI S. (1901): Általános és különleges növénytermelés II. kötet. Chéh Sándor-féle Könyvnyomda, Magyar-Óvár. 63-75. 28. DEBRECZENI B.-TÖLGYESI GY. (1975): A talaj nedvességtartalmának hatása a növény makro- és mikroelem tartalmára. Növénytermelés. 24. 27-34. 29. DEBRECZENI, B. (1979): Kis agrokémiai útmutató. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 340-345. 30. DELAS, J. (1963): La toxicité du cuivre accumulé dans des sols. Agrochimica 7. 258-288. 31. DIJKSHOORN, W. – WIJK, A. L. VAN (1967): The sulphur requirements of plants as evidenced by the sulphur-nitrogen ratio in the organic matter. A review of published data. Plant and Soil. The Hague. Vol. 26. 129-157. 32. DRAYCOTT, A. P. – CHRISTENSON, D. R. (2003): Nutrients for sugar beet production. Soil-Plant Relationships. CABI Publishing. Wallingford. 15-45.

118

33. DYMOND, T. S. (1905): The influence of sulfateas manure up on the yield and feeding value of crops. J. Agric. Sci., 1. 217-229. 34. ELEK É. – KÁDÁR I. (1980): Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK. Budapest. 32. 35. FERENCZ V.-NAGYMIHÁLY F.-MÉREI Gy. (1964): Permetezı trágyázás. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 106. 36. FERENCZ V. (1976): A levéltrágyázás elméleti alapjai. In: PECZNIK J (szerk.) Levéltrágyázás. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 11-45. 37. FISMES, J.- VONG, P. C.- GUCKERT, A.- FROSSARD, E. (2000): Influence of sulfur on apparent N-use efficiency, yield and quality of oil seed rape(Brassica napus L.) grown on a calcareous soil. Eur. J. Agron. 12. 127-141. 38. FODOR F.-ZSOLDOS F. (1998): A növények ásványos táplálkozása. In: Növényélettan, A növényi anyagcsere., Szerk. LÁNG F., ELTE Eötvös kiadó, Budapest. 119-175. 39. FRANKE, W. (1967): Mechanism of foliar penetration of solutions. Annual Review of Plant Physiology. 18. 281. 40. FÜLEKY GY. – RAJKAINÉ VÉGH K. – TOLNER L. (1999): Tápanyagellátási elvek és módszerek. In: Füleky Gy. (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest. 140-177. 41. GÁSPÁR Z. (1979): A csapadékosság és az agrotechnika eredményességének összefüggésvizsgálata üzemi adatok alapján. Növénytermelés. 28. 175-184. 42. GERGELY I. (2007): A cukorrépa káros levélváltásának elkerülése. XI. évf. 6-7. szám. 14-16. 43. GERSE J.-HONTI GY.-JUHÁSZ L.-RADÓCZKI S. (1978): A cukorrépa-termelés tényezıinek vizsgálata számítógépes adatfeldolgozással. Cukoripar. 31. 4. 149-153. 44. GRAF, A. (1972): Die Abhängigkeit der technologischen BeurteilungsmerkmaleAlkalität, Melassezucker und Saftreinheit-der Zuckerrübe von standortgebundenen und modifizierbaren Produktionsfaktoren. Zuckerindustrie. 22. 320-324. 45. GUTSTEIN, Y. (1967): The uptake of nitrogen, potassium and sodium and their interrelated effects on yield and quality. Qualitas Plantarum et Materiae Veget. 15. 1-28. 46. GYİRI, D. (1984): A talaj termékenysége. Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 29-33. 47. GYİRI Z. (1983): Mezıgazdasági termékek tárolása és feldolgozása, DATE, Debrecen. 140-164. 119

48. GYİRI Z. – CSÁNYI R. – DIENES L. – KISS T. (1983): Levéltrágyázás és komplexstabilitási vizsgálatok. Georgikon Napok. Keszthely. 169-175. 49. GYİRI Z. (1999): A tápanyagellátás hatása a növényi termékek minıségére. In: Füleky Gy. (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest. 560-673. 50. GYURICSEKNÉ

(2004):

EUF-vizsgálatra

alapozott

tápanyag-visszapótlás

eredménye. Magyar Cukoripari Rt. Petıházi Cukorgyár Rt. 51. HANEKLAUS, S. – FLECKENSTEIN, J. – SCHNUG, E. (1995): Comparative studies of plant and soil analysis for the sulphur status of oil seed rape and winter wheat. Z. Pflanzenernähr. Bodenkde. 158. 109-111. 52. HETZER T. (1969): A harmonikus és egyoldalú káliumellátás hatása különbözı konduktometriás

hamutartalmú

cukorrépafajták

termés-

és

technológiai

tulajdonságaira. Mezıgazdasági Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet Közleményei. Sopronhorpács 167-188. 53. HODGSON, J. F. – GERRING, H. R. – NORWELL, W. A. (1965): Micronutrient cation complexing in soil solution: I. Partitioning between complexed forms by solvent extraction. Soil Science Society of America Proceedings 29, 665-669. 54. HODGSON, J. F. – LINDSAY, W. L. – TRIERWEILER, J. F. (1966): Micronutrient cation complexing in soil solution: II. Complexing zinc and copper in displaced solution from calcareous soils. Soil Science Society of America Proceedings 30, 723-726. 55. Internet 1. http://www.mezohir.hu/2001-01/08.html?/2007-09/tab/ 56. Internet 2. http:/www.ommi.hu/kiadvány/fajtakiad/E122006.xls 57. IZSÁKI,

Z.

(1981):

A

cukorrépa

tápanyagellátottságának

meghatározása

levélanalízissel. In: Jelentés az üzemi kísérletek 1981, évi eredményeirıl. DATE Mezıgazdasági Fıiskolai Kara, Szarvas. 43-49. 58. IZSÁKI Zné (1987): Alap- és levéltrágyázás hatása a takarmánylucerna termésére és beltartalmára. Növénytermelés. 36. 377-383. 59. IZSÁKI,Z. (1988/a): Amit a cukorrépáról tudni kell. (szerk.: Posch K.) FVM Kiadvány. Budapest 26. 60. IZSÁKI, Z. (1988/b): Összefüggés a cukorrépa tápláltsági állapota, a termés mennyisége és minısége között növényanalízissel. Kandidátusi értekezés. Szarvas 61. IZSÁKI, Z. (1990): A cukorrépa diagnosztikai célú növényanalízisének optimális ideje. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei. Tom. XXIX. Debrecen. 259-275. 120

62. IZSÁKI, Z. (2000): A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazása a cukorrépa tápanyagellátásának rendszerében. Cukoripar VIII. évf. 4. szám 141-148. 63. JANCSÓ B. (1914): Tízévi cukorrépa kísérletek eredményei. Moson vármegye Könyvnyomdája, Magyaróvár. 76. 64. JONES, J. B. (1967): Interpretation of plant analysis for several agronomic crops. In: Soil Testing and Plant Analysis. Part II. Plant Analysis. Soil Science Society of America. Madison. Wisconsin. USA. 49-58. 65. KÁDÁR, I. (1980): Növényanalízis alkalmazása az agrokémiai szaktanácsadásban és kutatásban. Agrokémia és Talajtan. 29. 323-344. 66. KÁDÁR, I. – PUSZTAI, A. – LÁSZTITY, B. – SARKADI, J. – WELLISCH, P. (1981): Diagnózis és Szaktanácsadás Egységes Rendszere (DRIS): új értékelési lehetıségek a növénytermesztésben. Agrokémia és Talajtan. 30. 465-486. 67. KÁDÁR I. – KISS E. (1986): Hogyan mőtrágyázzuk a cukorrépát? In: A mezıgazdaság kemizálása. Ankét. Keszthely. 197-202. 68. KÁDÁR, I. (1987): A növénymintavétel alapelvei és technikája. Növénytermelés. 36. 395-404. 69. KÁDÁR, I. (1990): A cukorrépa diagnosztikai célú növényanalízisének optimális ideje. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei. Debrecen. XXIX. 259-273. 70. KÁDÁR, I. (1991): A talajok és növények nehézfémtartalmának vizsgálata. Környezet- és természetvédelmi kutatások. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. 23-25. 71. KÁDÁR, I. (1992): A növénytáplálás alapelvei és módszerei. Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest. 177-178. 72. KÁDÁR, I. (2000): A cukorrépa (Beta vulgaris L.) tápláltsági állapotának megítélése növényanalízissel. Növénytermelés. 50. 1. 107-121. 73. KÁDÁR I. (2001): A cukorrépa (Beta vulgaris L.) elemfelvétele karbonátos csernozjom talajon. Növénytermelés. 50. 95-105. 74. KÁDÁR I. (2002): Levéltrágyázás jelentısége és szerepe a növénytáplálásban. Gyakorlati Agrofórum. 13. 12. 7-10. 75. KAJDI F. (2001): A cukorrépa termesztésének egyes kérdései. Növényvédelmi Tanácsok.10.3:39-41. Mosonmagyaróvár 76. KALOCSAI, R. – SCHMIDT, R. – SZAKÁL, P. (2004/a): A levéltrágyázás jelentısége és alapjai. Agro Napló, VIII. évf. 4. szám 31-33. 121

77. KALOCSAI, R. – SCHMIDT, R. – SZAKÁL, P. (2004/b): Lehetıségek a trágyázás hatékonyságának növelésére környezetbarát módon a fıbb szántóföldi kultúráknál. Agro Napló, VIII. évf. 6. szám 23-29. 78. KISS E.-HETZER Tné-POÓS Kné-PCHIMAF A. F. (1984): A levélváltás hatása a cukorrépa termésére és cukortartalmára. Cukoripar. 37. 2. 41-44. 79. KOLLÁR J. (1977): A répatermesztési technológia és a répaminıség összefüggése. Cukoripar. 30. 3. 106-111. 80. KOVÁCS B. - GYİRI Z. - PROKISCH J. - LOCH J. - DÁNIEL P. (1996): A study of plant sample preparation and inductively coupled plasma emission spectrometry parameters. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 27, 1177-1198. 81. KOVÁCS B. - PROKISCH J. - GYİRI Z. - BALLA A. - KOVÁCS A. PALENCSÁR J. (2000): Studies on soil sample preparation for inductively coupled plasma atomic emission spectrometry analysis. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31, 1949-1963. 82. KOVÁTS A. (1978): A trágyák és a növényvédı szerek kombinált alkalmazásának idıszerő módszerei. In: Tanulmányok a trágyázásról. Szerk. CZUBA, R., Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 149-156. 83. KULCSÁR L. (1997): A cukorrépa trágyázása. Gyakorlati Agrofórum. 8. 12. 22-27. 84. KULCSÁR L. (2000): A cukorrépa Na-felvételének vizsgálata különbözı termıhelyeken. Agrokémia és Talajtan. 49. 221-230. 85. LÁNG G. (1965): Növénytermesztés. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 400. 86. LÁNG G. (1976): Szántóföldi növénytermesztés. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 408. 87. LIOVIC, I.-KRISTEK, A. (2000): Stability of agronomic traits in sugar beet hybrids. Rostlinna Vyroba. 46. 169-175. 88. LOCH J. (1999): Mőtrágyák. In: Füleky Gy. (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest. 178-219. 89. LOCH J. – NOSTICZIUS Á. (1992): Agrokémia és növényvédelmi kémia. Mezıgazda Kiadó. Budapest. 29. 90. LİRINCZ J.-SZIRTES V.-PENCZI E. (1978): Levélen keresztül nyújtott tápanyagok hatása a kukorica, ıszi búza és a burgonya termésére. Növénytermelés. 27. 157-164. 91. MACNICOL, P. K.-YOUNG, R. E.-BIALE, J. B. (1962): Phosphate metabolism of senescing leaves. Plant Physiology. 37. 33. 122

92. MARSCHNER, H. (1993): Mineral nutrition of higher Plants. Academic Press. London. 103-115. 195-269. 93. McGRATH, S. P. – ZHAO, F. J. (1996): Sulphur uptake, yield responses and the interactions between nitrogen and sulphur in winter oil seed rape (Brassica napus). J. Agric. Sci. (Cambridge) 126. 53-62. 94. MÉM NAK (1979): Mőtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. 95. MÉM NAK (1987): Új mőtrágyázási irányelvek. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. 96. MENGEL, K. (1976): A növények táplálkozása és anyagcseréje. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 365. 97. MILLS, H. A. – JONES, J. B. (1996): Plant Analysis Handbook II. a practical sampling, preparation, analysis, and interpretation guide. MicroMacro Publishing Inc. 112-114. 185. 98. MOLLER-NIELSEN, J. – FRIIS-NIELSEN, B. (1976): Evaluation and controll of rhe nutritional status of cereals. I. Dry matter weight level. II. Pure-effect of a nutrient. III. Metods of diagnosis and yield prognosis. Plant and Soil. The Hague. 45. 317-337, 339-350, 647-658. 99. MSZ 17045:2002 Ipari cukorrépa 100. MSZ ISO 6498:2001 Takarmányok. A vizsgálati minták elıkészítése. 101. MSZ ISO 6496:2001 Takarmányok. A nedvesség- és az egyéb illóanyag-tartalom meghatározása 102. MUNSON, R. D. – NELSON, W. L. (1973): Principles and practices in plant analysis. In: Soil testing and plant analysis. Ed.: Walsh, L. M. – Beaton, J. D. Soil Science Society of America. Madison. Wisconsin. USA. 223-248. 103. NAGYMIHÁLY F.-MÁGORY G. (1971): A permetezıtrágyázás. Cukoripar. 24. 2. 47-51. 104. NÉMETH, T. (1986): Az ıszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. Agrokémia és Talajtan, 35. 1-2., 294-312. 105. PECZNIK J. (1976): A fotoszintézis és környezeti tényezıi. In: Levéltrágyázás. Szerk. PECZNIK J., Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 5-7. 163. 106. POCSAI, K. – GERGELY, I. (2005): A cukorrépa tápanyagellátásának sajátosságai. Agro Napló. 2005. 3. 29-32.

123

107. POSCH, K. (szerk.) (1995): A cukorrépa-termesztés agrotechnikai irányelvei. BETA Kutató Kft., Sopronhorpács. 55-67. 108. POTAPOV, N. G. – FEJÉR, D. (1956): A kén szerepe a növények életében. I. A növényi kénanyagcsere-vizsgálatok mai helyzete. Agrokémia és Talajtan 1. 37-45. 109. POTYONDI L. (1997): A cukorrépa fajták rezisztenciaviszonyai. Gyakorlati Agrofórum. 8. 12. 13. 110. POTYONDI L. (1999): A legújabb eredmények a cukorrépa-kutatásban. Cukoripar, 50.3. 90-91. 111. PROHÁSZKA K. (1980): Egyes talajtulajdonságok hatása a talaj és a növény magnéziumtartalmára. Növénytermelés. 29. 183-189. 112. REINEFELD, E.-EMMERICH, A.-BAUMGARTEN, G.-WINNER, C.-BEISS, V. (1974): Zur Voraussage des Melassezuckers aus Rübenanalysen. Zucker. 27. 2-12. 113. REUTER, D. J. – ROBINSON, J. B. (Ed.) (1997): Plant Analysis – an Interpretation Manual. CSIRO Publishing. 212-217. 114. RUSSEL E.W. (1973): Soil conditions and plant growth. 10th ed. Longman London. 105-110. 115. RUZSÁNYI L.

(1990): A cukorrépa vízigénye és

az öntözés hatása.

Növénytermelés. 39. 5. 423-429. 116. RUZSÁNYI

L.

(1992/a):

Cukorrépa

In:

Bocz

E.

(szerk.):

Szánföldi

növénytermesztés. Mezıgazda Kiadó. Budapest. 527-566. 117. RUZSÁNYI L. (1992/b): A fıbb növénytermesztési tényezık és a vízellátás kölcsönhatásai. Akadémiai Doktori Értekezés. Debrecen 118. RUZSÁNYI L.-LESZNYÁK Mné. (1998): A minıség javításának lehetıségei, feltételei a cukorrépa termesztésben. AGRO-21 füzetek. 23. 69-87. 119. RUZSÁNYI L.(2001): A minıség javításának lehetıségei és feladatai a cukorrépatermesztésben. II. Növénytermesztési Tudományos Nap. Budapest. 34. 120. SAALBACH,

E.

(1972):

Über

den

Schwefelbedarf

landwirtschaftlicher

Nutzpflanzen. Landwirtschaftliche Forschung. 27/I. VDLUFA-Kongress Kiel, Sonderheft. 224-228. 121. SÁRDI K. (1993): A talaj-növény rendszer káliumforgalmának tanulmányozása tenyészedény-kísérletekben. Kandidátusi Értekezés. Keszthely 122. SÁRDI K. (2003): Agrokémia. A növénytáplálás alapjai. Veszprémi Egyetem. Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar. Kari jegyzet. Keszthely. 95-130.

124

123. SARKADI J. (1975): A mőtrágyaigény becslésének módszerei. Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 45-61. 124. SCHNUG, E. (1991): Sulphur nutritional satuts of European crops and consequences for agriculture. Sulphur Agric. 15. 7-12. 125. SCHNUG, E. (1998): Sulphur in Agroecosystems. Kluwer Academic Publishers. 115-135. 126. SCOTT, M. N. (1976): Sulphate contents and sorption in Scottish soils. J. sci. Food and Agr., 27. 4. 357-362 127. SCOTT, N. M. – WATSON, M. E. – CALDWELL, K. S. – INKSON, R. H. E. (1983): Response of grassland to the application of sulphur at two sites in north-east Scotland. J. Sci. Food Agric. 34. 357-361. 128. SEDLMAYR, K. (1951): A cukorrépa termesztése. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 51. 129. SILLANPÄÄ, M. (1982): Micronutrients and the nutrient status of soils: A global study. FAO Sils Bulletin Rome 48. 130. STEFANOVITS P. – FILEP GY. – FÜLEKY GY. (1999): Talajtan. Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 55-70. 131. SUMNER, M. E. (1977): Use of the DRIS system in foliar diagnosis of crops at high yield levels. Communications in Soil Science Plant Analysis. v. 8. 251-268. 132. SVÁB J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 77-348. 133. SYERS, J. K. – CURTIN, D. (1987): Soil and Fertiliser Sulphur in UK Agriculture. The Fertiliser Society, London, 1-43. 134. SZABO S. A. – REGIUSINÉ MİCSÉNYI Á. – GYİRI D. – SZENTMIHÁLYI S. (1987):

Mikroelemek

a

mezıgazdaságban

I.

(Esszenciális

mikroelemek).

Mezıgazdasági Kiadó. Budapest. 10-15. 135. SZALAI I. (1994): A növények élete I-II. Jatepress, Szeged. 524.; 579. 136. SZÁSZ G. (1999): A cukorrépa termésének függése az éghajlattól Magyarországon. Cukoripar. 52. 4. 162-165. 137. SZIRTES V.-VARGA S.-KOVÁCS Ané (1980): Etilén- és N-tartalmú komplex levéltrágyák

hatása

a

cukorrépatermés

mennyiségére

és

cukortartalmára.

Növénytermelés. 29. 255-268. 138. SZIRTES V. (1984): Hormonális szabályozás, levéltrágyázás. I-II. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 269; 355. 125

139. TAMÁS, I. (2003): A cukorrépa táplálása a növényélettani ismeretek tükrében. Gyakorlati Agrofórum. 14. évf. 6. szám 58-59. 140. TERBE I. (2007): A kén is fontos növényi tápanyag! Agro Napló. XI. évfolyam 8. szám. 48-50. 141. TISDALE S. L. – NELSON W. L. (1966): A talaj termékenysége és a trágyázás. 209-251. 142. TIRICZKA I.-JENEY Zs.-KUPI K. (1995): A klímatényezık hatása a cukorrépa termésére és cukortartalmára. Növénytermelés. 44. 283-291. 143. ULRICH, A. – HILLS, F. J. (1969): Sugarbeet Nutrient Deficiency Symptoms – A Color Atlas and Chemical Guide. Division of Agriculture Sciences, University of California, Davis, California. 45. 144. VAN SCHREVEN, D. A. (1936): Copper deficiency in sugar beets. Phytopathology 26. 1106-1117. 145. VÁRALLYAY Gy. (1987): A talaj vízgazdálkodása. Akadémiai Doktori Értekezés. Budapest. 78-79. 146. VARGA L. – SÁRVÁRI M. (2004): Response of sugar beet (Beta vulgaris L.) to foliar treatments in different years. Proceedings of the III. Alps-Adria Scientific Workshop. Croatia, Dubrovnik, 1-6 March 2004. (Eds: Hídvégi Sz. and Gyuricza Cs.), 373-378. 147. VARGA S.-SZIRTES V. (1978): Mikrotápanyagok és komplex levéltrágyaszerek hatása cukorrépa termesztésnél. Növénytermelés. 27. 239-245. 148. VARRÓ T. – GYİRI Z. (1987): Study of transport processes in maize leaf by radioabsorption. International Agrophysics. 3. 4. 353-359. 149. VUKOV K. (1957): Az újabb magyar cukorrépafajták feldolgozhatósága. Növénytermelés. 6. 155-162. 150. VUKOV K.-HANGYÁL K. (1983): Cukorrépa-termesztınek a fehércukorhozamról. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. 295. 151. WILCOX, G. E. – COFFMANN, R. (1972): Simplified plant evaluation of K status. Better Crops Plant Food 56. 8-9. 152. WILLENBRINK, J. (1967): Über Beziehungen zwischen Proteinumsatz und Schwefelversorgung der Chloroplasten. Z. Pflanzanphysiol. 56. 427-438. 153. WINNER, C. (1968): Fragen zur Sortenwahl und Düngung unter dem Gesichtpunkt der Rübenqualitat im neuzeitlichen Zuckerrübenbau. Zucker, Hannover, 1968.21. 521-530. 126

154. WOLF, I.-MÄRLÄNDER, B. (1994): Importance of variety on performance of sugar beet depending on site, region and year. Zuckerindustrie. 119. 671-678.

127

MELLÉKLETEK

128

1. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa gyökértermés alakulására (Béke Agrárszövetkezet, 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel

Csoportok között

SQ 248,755

Csoporton belül Összes

FG 5

MQ 49,751

157,941

18

8,774

406,696

23

F 5,670

Sig. 0,003

2. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa gyökértermés alakulására (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel

Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ 589,901

FG 5

MQ 117,980

57,160

18

3,176

647,060

23

129

F 37,153

Sig. 0,000

3. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának varianciaanalízissel (Béke Agrárszövetkezet, 2005) 1. mintavétel (2005. augusztus 11.) Csoportok között

SQ 8,521

Csoporton belül Összes

FG

MQ 5

1,704

25,261

18

1,403

33,781

23

F 1,214

Sig. ,342

F ,686

Sig. ,640

F 2,431

Sig. 0,075

2. mintavétel (2005. szeptember 10.) Csoportok között

Sum of Squares 9,004

df 5

Mean Square 1,801 2,623

Csoporton belül

47,216

18

Összes

56,219

23

3. mintavétel (2005. november 2. 3.)

Csoportok között

SQ 26,771

Csoporton belül Összes

FG

MQ 5

5,354

39,640

18

2,202

66,410

23

4. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005) varianciaanalízissel

alakulására

1. mintavétel (2005. augusztus 16.) SQ Csoportok között Csoporton belül Összes

FG

7,86 12,63 20,49

MQ

5 18 23

F

1,57 0,70

Sig.

2,23

0,09

2. mintavétel (2005. szeptember 10.) SQ Csoportok között Csoporton belül Összes

FG

20,14 18,87 39,02

MQ

5 18 23

F

Sig.

4,02 1,04

3,84

0,015

5

MQ 7,966

F 2,023

Sig. 0,124

3,938

3. mintavétel (2005. november 2. 3.) Csoportok között

SQ 39,830

Csoporton belül

70,887

18

110,717

23

Összes

FG

130

5. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel

Kálium Csoportok között

SQ 215,800

Csoporton belül Összes

5

MQ 43,160

710,220

18

39,457

926,020

23

Nátrium Csoportok között

SQ 2671,318

Csoporton belül Összes

FG

5

MQ 534,264

5301,180

18

294,510

7972,498

23

α-amino-N Csoportok között

SQ 40,837

Csoporton belül Összes

FG

FG 5

MQ 8,167

391,513

18

21,751

432,350

23

F 1,094

Sig. 0,397

F 1,814

Sig. 0,161

F

Sig. 0,859

,376

6. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel

Kálium Csoportok között

SQ 71,482

Csoporton belül Összes

5

MQ 14,296

442,048

18

24,558

513,530

23

Nátrium Csoportok között

SQ 3679,773

Csoporton belül Összes

FG

FG 5

MQ 735,955

11387,960

18

632,664

15067,733

23

α-amino-N Csoportok között

SQ 92,508

FG 5

MQ 18,502

Csoporton belül

353,565

18

19,643

Összes

446,073

23

131

F ,582

Sig. 0,713

F 1,163

Sig. 0,365

F

Sig. 0,478

,942

7. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre (Béke Agrárszövetkezet, 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel

Kinyerhetı cukortart. Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ

Abszolút veszteség Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ

Relatív veszteség Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ

FG

44,76 77,66 122,430

MQ

5 18 23

FG

2,412 7,512 9,924

MQ

5 18 23

FG

354,187 762,0001 1116,187

8,952 4,314

0,482 0,417

MQ

5 18 23

70,837 42,333

F

Sig.

2,074 0,116105

F

1,156

F

1,673

Sig.

0,368

Sig.

0,191

8. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel

Kinyerhetı cukortart. Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ

Abszolút veszteség Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ

Relatív veszteség Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ

FG

67,960 131,557 199,518

MQ

5 18 23

FG

3,833 10,192 14,025

MQ

5 18 23

FG

708,097 1681,037 2389,1354

5 18 23

132

13,592 7,3087

0,766 0,566

F

1,859

F

1,353

MQ

F

141,619 93,3909

1,516

Sig.

0,151

Sig.

0,287

Sig.

0,234

9. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel Bruttó cukorhozam Csoportok között

SQ 23,866

5

MQ 4,773

Csoporton belül

13,162

18

,731

Összes

37,027

23

Nettó cukorhozam Csoportok között

SQ 29,836

Csoporton belül Összes

FG

FG 5

MQ 5,967

29,166

18

1,620

59,003

23

F 6,528

Sig. 0,001

F 3,683

Sig. 0,018

10. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel Bruttó cukorhozam Csoportok között

SQ 58,683

Csoporton belül Összes

Nettó cukorhozam Csoportok között Csoporton belül Összes

5

MQ 11,737

42,317

18

2,351

101,000

23

SQ 72,587

FG

FG 5

MQ 14,517

92,564

18

5,142

165,151

23

133

F 4,992

Sig. 0,005

F 2,823

Sig. 0,047

11. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa gyökértermés alakulására (Béke Agrárszövetkezet, 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel

Csoportok között

SQ 496,959

Csoporton belül Összes

FG 5

MQ 99,392

160,608

18

8,923

657,567

23

F 11,139

Sig. 0,000

12. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa gyökértermés alakulására (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel

Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ 1112,612

FG 5

MQ 222,522

133,049

18

7,392

1245,661

23

134

F 30,105

Sig. 0,000

13. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának alakulására (Béke Agrárszövetkezet, 2006) varianciaanalízissel 1. mintavétel (2006. augusztus 11.) Csoportok között

SQ 2,128

FG

MQ 5

,426 ,315

Csoporton belül

5,670

18

Összes

7,797

23

F 1,351

Sig. ,288

F 2,669

Sig. ,057

F 2,756

Sig. 0,051

2. mintavétel (2006. szeptember 09.) Csoportok között

SQ 9,180

Csoporton belül Összes

FG 5

MQ 1,836

12,383

18

,688

21,563

23

3. mintavétel (2006. november 6. 7.) Csoportok között

SQ 3,984

FG

MQ 5

,797

Csoporton belül

5,204

18

,289

Összes

9,189

23

14. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006) varianciaanalízissel 1. mintavétel (2006. augusztus 11.) Csoportok között

SQ 2,551

FG

MQ 5

,510 ,099

Csoporton belül

1,785

18

Összes

4,336

23

F 5,144

Sig. ,004

F 6,365

Sig. ,001

F 2,251

Sig. 0,093

2. mintavétel (2006. szeptember 09.) Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ 14,194

FG 5

MQ 2,839

8,028

18

,446

22,221

23

3. mintavétel (2006. november 6. 7.) Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ 6,225

FG 5

MQ 1,245

9,954

18

,553

16,180

23

135

15. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel

Kálium Csoportok között

SQ 68,682

Csoporton belül Összes

Nátrium Csoportok között Csoporton belül Összes

5

MQ 13,736

169,077

18

9,393

237,760

23

SQ 1374,622

FG

5

MQ 274,924

392,188

18

21,788

1766,810

23

α-amino-N Csoportok között

SQ 170,152

Csoporton belül Összes

FG

FG 5

MQ 34,030

114,717

18

6,373

284,870

23

F 1,462

Sig. 0,251

F 12,618

Sig. 0,000

F 5,340

Sig. 0,004

16. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel

Kálium Csoportok között

SQ 30,297

Csoporton belül

FG 5

MQ 6,059

119,123

18

6,618

Összes

149,420

23

Nátrium Csoportok között

SQ 497,629

Csoporton belül Összes

5

MQ 99,526

2153,638

18

119,647

2651,266

23

α-amino-N Csoportok között

SQ 132,668

Csoporton belül Összes

FG

FG 5

MQ 26,534

794,030

18

44,113

926,698

23

136

F ,916

Sig. 0,493

,832

Sig. 0,544

,601

Sig. 0,700

F

F

17. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre (Béke Agrárszövetkezet, 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel Kinyerhetı cukortartalom Csoportok között

5

MQ 2,468

7,559

18

0,420

Összes

19,900

23

Abszolút veszteség Csoportok között

SQ 2,450

Csoporton belül

Csoporton belül Összes

Relatív veszteség Csoportok között Csoporton belül Összes

SQ 12,341

FG

FG

MQ 5

,490

,849

18

,047

3,299

23

SQ 117,350

FG 5

MQ 23,470

42,176

18

2,343

159,525

23

F 5,877

Sig. 0,002

F 10,392

Sig. 0,000

F 10,017

Sig. 0,000

18. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel Kinyerhetı cukortartalom Csoportok között

SQ 9,699

5

MQ 1,940

Csoporton belül

13,958

18

0,775

Összes

23,656

23

Abszolút veszteség Csoportok között

SQ ,688

FG

FG 5

MQ 0,138 0,098

Csoporton belül

1,757

18

Összes

2,445

23

Relatív veszteség Csoportok között

SQ 114,675

Csoporton belül Összes

FG 5

MQ 22,935

179,141

18

9,952

293,816

23

137

F 2,501

Sig. 0,069

F 1,410

Sig. 0,268

F 2,304

Sig. 0,088

19. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel

Bruttó cukorhozam Csoportok között Csoporton belül

SQ 18,438

FG 5

MQ 3,688 ,347

6,253

18

Összes

24,691

23

Nettó cukorhozam Csoportok között

SQ 19,257

Csoporton belül Összes

FG 5

MQ 3,851

5,365

18

,298

24,622

23

F 10,616

Sig. 0,000

F 12,923

Sig. 0,000

20. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006. november 6. 7.) varianciaanalízissel

Bruttó cukorhozam Csoportok között

SQ 38,272

Csoporton belül Összes

Nettó cukorhozam Csoportok között

SQ 27,645

Csoporton belül Összes

FG 5

MQ 7,654

11,298

18

,628

49,570

23

FG 5

MQ 5,529

12,940

18

,719

40,585

23

138

F 12,196

Sig. 0,000

F 7,691

Sig. 0,001

21. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

139

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés Al I 238 II 269 III 152 IV 161 I 169 II 230 III 132 IV 295 I 121 II 150 III 102 IV 433 I 153 II 116 III 123 IV 228 I 210 II 389 III 75,8 IV 230 I 245 II 376 III 147 IV 168

B 52,4 49,3 47,3 48 51,6 47,4 53 50,1 52,1 50,4 57,3 60,4 55,4 50,7 50,7 52 58,5 50,9 51,2 51,6 60,1 51,9 53,9 57,2

Ca 6764 9554 6958 7392 7817 7920 7998 8229 6688 7221 8498 9113 7969 7613 7450 7669 8694 9203 7630 8329 9431 9022 8793 9335

Cd 0,347 0,337 0,305 0,308 0,333 0,325 0,317 0,308 0,33 0,334 0,363 0,362 0,354 0,364 0,386 0,295 0,338 0,39 0,352 0,337 0,388 0,356 0,406 0,426

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,506 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,511 < 0,5 < 0,5 0,512 0,555 < 0,5 0,516 < 0,5

Cu 16,6 11,5 15 13 17,9 15 15,3 14,5 15,8 14,2 11,7 11,8 13,6 11,1 12 13,3 18,9 14,9 15,1 16,8 17,5 18 19,2 16,4

Fe 398 472 290 326 398 387 266 333 348 324 242 329 276 309 637 268 297 442 249 392 520 388 253 309

K 28311 21837 26766 24709 28614 26791 31145 23251 30695 24179 25572 21231 32939 21620 29020 25748 34814 25160 23939 26515 32809 27080 25241 25023

Li 6,94 10,9 7,72 7,07 6,66 8,74 5,79 13,7 7,02 7,57 8,39 8,33 8,16 6,79 7,27 5,94 8,06 7,23 6,24 7,07 7,61 8,65 8,38 7,31

Mg 5644 6350 5443 5249 6032 5180 5878 5942 5865 5038 6591 6299 6317 5354 5719 5378 6704 5364 5870 5897 6457 6021 7704 6464

Mn 213 335 201 201 323 261 286 280 239 212 248 322 308 220 201 201 335 335 215 305 335 335 335 335

Mo 1,88 2,14 1,69 1,81 1,83 1,93 1,85 2,05 1,77 1,92 2,11 2,16 1,87 1,84 2,14 2,04 1,95 1,96 2,14 2,07 2,14 1,99 2,12 2,1

N 44060 46410 41430 45540 42870 42650 36920 43020 47310 46700 40060 41380 41310 41680 40640 43550 39870 37730 42960 39820 35230 41090 44370 38650

Na 26989 34692 28025 30661 27993 32308 30687 35064 22105 28822 32469 39392 30245 33708 25605 29624 31511 34282 27453 32268 37612 35168 30921 32227

Ni 1,06 0,71 0,883 0,696 1,12 0,824 0,848 0,677 1,26 0,976 0,821 0,697 0,786 0,946 1,22 0,966 0,919 0,935 0,748 0,914 1,29 0,846 0,913 1

P 4175 2911 3591 3558 3596 3565 3133 3154 3952 3435 3246 3072 3501 2883 3418 3765 3800 2762 3329 3574 3822 3348 3660 3078

S 5355 5705 4965 5218 5404 5156 5490 5534 5333 5233 5625 6160 6164 4995 5185 5695 6352 5160 5899 5736 6409 6309 6140 5961

Sr 10,3 22,4 11,7 12,6 13,1 14,1 12,9 17,6 8,39 12,8 14,5 16,3 14,5 15,1 13,4 12,1 14 16,5 12,6 14,9 16,8 19 14,9 16,7

Zn 37,2 21,6 31,7 29,3 36,2 28,9 33,5 27,1 38,3 29,1 36,2 28,8 35,8 27 34,1 31,4 39,1 27,6 31 31,6 35,7 27,4 38,3 33,5

22. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

140

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 36,3 150 25,7 36,5 38,1 52,7 71,1 36 21,8 23,5 27,7 66,3 25,3 44,4 47 47,8 57,8 222 28,8 83,7 56,5 61,9 22,5 25,2

B 23,9 26,5 25,8 27,2 27,3 26,7 27,7 27,2 28,6 27,7 27,3 27,5 30,7 31 27 29,4 27,5 28 27,8 26,3 26,4 28,4 26,5 28,3

Ca 1711 2964 1801 2450 2089 2569 2184 2760 1932 1962 1998 2197 2203 2533 2304 2266 2063 3025 2117 2689 2447 2887 2017 2357

Cd < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,267 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,455 0,317 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cu 3,81 3,5 3,77 3,62 3,67 3,62 3,09 3,5 4,02 3,56 2,73 2,66 3,27 3,02 3,05 3,5 3,47 3,6 3,27 3,48 3,96 3,99 3,18 2,61

Fe 58,6 185 37,8 49,7 51,3 74,6 48,1 54,2 34,8 37,1 41,5 86,3 46,5 53,1 58,4 59,7 80,9 265 62,2 109 81,6 77,4 34,3 28,6

K 23629 22746 23920 23055 24067 25958 25591 22120 30458 20874 21238 14162 34925 23150 25559 23599 29615 22678 17481 22087 28655 23429 21202 17165

Li 1,06 1,85 0,679 1,22 1,29 1,4 0,818 2,36 1,16 1,18 1,2 1,13 1,42 1,23 1,61 1,08 1,26 1,49 1,01 1,37 0,779 1,34 1,18 1,04

140

Mg 1123 1208 1132 1126 1192 1084 1144 1188 1313 1139 1099 1041 1366 1086 1265 1147 1148 1173 1117 1173 1133 1225 1326 1281

Mn 28,6 40 25,8 31,7 33,7 33,3 31,4 34,6 33,7 31,3 27,3 30,2 37,8 37,3 30,4 28,4 34,9 40,6 28,6 34,3 33,4 34,8 32,8 29,9

Mo <1 1,08 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 1,02 <1 <1 <1 1,01 <1 <1

N 16920 15620 16000 17250 15630 17360 10300 16950 15180 15710 13100 16870 13070 13820 15300 16700 15910 12420 13770 12270 10740 14990 13200 10720

Na 20934 32518 26647 33973 27536 33788 26628 37384 23831 27114 25500 31665 30053 37355 27368 30780 25452 28892 24051 28574 21562 34220 28701 29316

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,565 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 2720 1938 2390 2107 2440 2007 2050 1938 2850 2073 2286 1653 2777 2075 2438 2282 2585 1864 2010 1874 2518 1752 2035 1682

S 878 854 802 861 810 853 664 850 845 836 749 791 835 792 789 848 824 818 865 772 783 908 749 678

Sr 10,3 21,6 12,1 18,2 18 18,8 15,6 22,6 15,3 15,2 14 15,3 18,7 18,9 18,5 16,2 15,5 20,5 13,1 19,8 15,9 22,9 15,9 19,7

Zn 8,82 8,78 7,87 7,9 8,49 8 7,37 8,41 8,54 7,16 9,1 7,11 8,41 8,22 7,76 8,38 8,15 10,4 7,88 8,2 8,97 8,51 8,42 7,2

23. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

141

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 195 248 175 323 156 326 141 255 182 232 167 227 122 236 181 265 172 285 187 295 140 291 118 325

B 48,3 42,9 41,8 46,2 42,8 51,5 41,4 41,4 53,5 43,4 55,7 45,8 39,5 40,3 53,2 42,1 48,4 43,8 47,5 44,8 40,8 45,6 47,3 50,5

Ca 6548 8586 10105 12058 6524 8973 8068 6667 10501 7331 10950 8215 5424 7118 7743 6594 10684 11134 6137 6634 9140 8772 6455 7536

Co 0,558 0,482 0,556 0,588 < 0,5 0,552 0,501 < 0,5 0,615 0,52 0,588 0,524 < 0,5 < 0,5 0,557 < 0,5 0,518 0,541 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,529 0,546 0,587

Cr 0,758 0,71 0,771 1,05 0,755 1,06 15,1 1,04 0,647 0,759 0,558 0,57 0,787 1,05 0,983 0,681 1,16 0,689 0,667 0,875 0,67 0,871 0,587 0,968

Cu 13,8 8,78 9,94 12,6 14,3 22 19,8 12,3 21 10,8 13,7 11 12,5 11,4 17 9,85 13,5 10,8 16 9,42 13,7 11,9 16,3 15,5

Fe 358 443 341 573 366 611 387 491 360 461 319 462 874 447 397 485 368 472 413 510 326 593 526 604

K 24208 23689 47070 38418 28118 30800 50938 28439 44727 29500 42323 30154 38641 27103 43968 23477 50261 34791 32144 18114 42558 35758 37339 26844

141

Mg 9131 4101 6000 6570 7883 4809 4690 4290 7442 4564 7567 5501 4314 4025 5827 5090 5638 5820 5248 3686 5994 4936 5798 5334

Mn 161 178 236 227 162 199 172 123 390 154 251 144 122 124 188 110 291 236 150 160 134 178 174 180

Mo 1,67 1,69 2,04 2,12 1,63 1,83 1,79 1,55 2,08 1,69 2,02 1,62 1,44 1,49 1,74 1,44 2,01 1,91 1,53 1,56 1,83 1,76 1,63 1,6

N 41111 30700 44000 27111 40222 39100 26222 32900 38667 24222 55778 24667 23333 37600 36900 32889 38222 34200 36222 26900 47111 33778 43556 23600

Na 28329 27455 27286 27902 25266 27932 17487 23601 28657 24796 28751 23983 15709 22734 25944 23048 26462 27761 26696 31595 16124 23371 24941 28924

Ni 0,964 0,799 0,868 0,983 1,16 1,21 1,18 1,01 1,35 0,877 1,18 1,06 1,32 1,12 0,981 1,12 0,864 0,895 1,08 1,01 1,18 1,18 1,15 1,19

P 3538 2218 2801 2812 3684 2983 2936 2543 3285 2412 3124 2620 2997 2696 3911 2726 2922 2419 3956 2373 3054 2697 3785 3389

S 5113 4560 6250 5996 5618 5377 5424 4662 7132 4611 5385 5170 4746 4421 6705 4496 8332 5673 6301 5429 5426 5655 5982 6335

Sr 9,77 12,9 14,9 21,4 9,27 11,6 7,99 10,1 12,7 14,3 16,4 10,6 5,76 9,53 6,6 8,22 14 18,7 7,19 9 8,49 12 7,18 13,7

Zn 35,8 19,8 28,1 27,3 37,4 36,2 30,5 24,6 48,1 25,5 38,2 28,9 33,7 25,2 39,5 27,6 30,5 25,5 39 23,9 30 24,2 39,4 34,2

24. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

142

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 43,5 72,4 35,2 63,2 47,9 51,8 54,6 51 38,5 67,3 46,1 54,8 33,3 47 23,7 78,6 51,9 59,8 39,6 52,4 120 64,7 26,5 64,1

B 25,1 26,7 22,7 27,4 24,9 25,4 24,7 23,7 26,4 25 35,6 26,6 32,3 23,1 23 24,9 28,7 26 27,2 22,8 25,2 24,4 27,1 24

Ca 1703 3073 2352 3283 1837 2513 2013 2315 2227 3430 3009 2661 1941 2489 1790 2668 2618 3235 2167 2377 2604 2759 2027 2123

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,207 < 0,5 < 0,5

Cr 0,386 0,54 0,342 0,504 0,466 0,436 0,581 0,389 0,323 1,19 1,02 0,268 0,752 0,297 < 0,25 0,305 < 0,25 < 0,25 0,429 0,333 0,321 0,267 0,311 0,308

Cu 3,47 3,18 2,35 2,82 4,42 3,24 2,97 3,11 3,4 3,18 4,15 2,41 3,45 3,07 2,78 3,4 2,81 2,7 4,14 2,92 3,02 2,37 3,88 4,2

Fe 66,2 101 59,6 85,5 67,7 75,8 72,4 118 59,7 92,2 78,1 72 3263 60,6 45,2 125 63,1 80,2 60 87,8 155 87,2 50,2 89,1

K 19408 12737 39321 39073 19829 15171 36478 30197 28672 21524 38721 14499 34142 13658 26832 18958 39889 29437 25760 8245 38612 21231 33590 12813

142

Mg 1635 1542 1015 1268 1918 922 918 987 1270 1124 1800 1016 997 939 933 1529 1044 1086 1426 836 1309 883 1247 1201

Mn 31,7 39,9 24,1 34,6 36,5 32,8 22,6 29,7 32,5 41,9 37,9 19,8 33,8 34 24,9 34,4 31,3 34 35,9 34,5 26,7 30,2 34,3 34,8

Mo <1 <1 <1 1,01 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

N 23125 16000 24750 15250 22625 10750 14750 17300 21750 13625 21400 13875 13125 19900 19500 18500 21500 18000 20375 9500 26500 19000 24500 17600

Na 37016 32372 19588 30695 32072 31948 13774 25226 23701 30944 29769 30388 15968 25849 19916 27638 24849 30424 35976 31790 11398 25224 29533 28718

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,821 < 0,5 < 0,5 0,526 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,592 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 2652 1491 1688 1557 2811 1573 2159 1970 2352 1394 3192 1679 2420 1739 2430 2039 1870 1488 3082 1556 2436 1418 3179 2087

S 1046 1181 782 900 1395 874 789 879 1065 1140 1286 908 959 1062 863 1230 1019 953 1330 997 1065 848 1144 1060

Sr 15,2 20,2 17 30,5 15,4 19,1 12,8 18,5 19,8 27,1 23 16,4 13,8 17,3 10,5 14,2 22,6 27,6 13,1 15,4 11,2 20,7 15,1 18,3

Zn 8,39 8,24 7,74 7,01 9,97 7,55 7,35 8,99 8,35 7,99 11,1 8,44 20,4 7,05 6,55 8,64 7,97 6,21 8,41 7,66 7,7 5,99 8,49 7,87

25. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

143

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 213 287 256 289 383 323 222 239 273 278 184 170 163 153 140 266 284 257 186 257 145 251 140 266

B 32,9 37,5 32,8 34,7 37,8 36,9 38,9 37,8 39,3 36,3 42,5 42 32,2 38,7 34,5 43,4 35,2 38,2 35,4 43,8 32 34,5 39 43,3

Ca 2854 4772 9571 8019 5553 4375 6909 7057 7704 5896 9531 6495 3285 6560 4228 6782 9710 8093 8858 9823 5666 5851 5954 7071

Co < 0,5 < 0,5 0,54 0,531 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,565 < 0,5 0,532 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,511 0,571 0,535 0,673 0,525 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,503

Cr 1,87 0,871 0,769 1,03 1,77 0,943 0,639 0,72 1,17 1,03 0,803 0,597 0,812 0,802 0,676 0,783 0,771 0,726 0,935 1,45 0,531 0,836 0,719 0,791

Cu 13,4 12,3 7,8 11,9 14,2 14,1 13,3 12 12,9 13,5 11,9 11,3 13,4 15,5 16,3 10,3 7,43 12,2 9,14 9,64 13,7 11,3 11,6 10,4

Fe 290 399 331 394 527 451 269 327 364 376 248 250 267 234 220 296 338 336 246 327 236 331 232 364

K 24809 26850 36098 33210 27651 27167 40727 38723 38523 29709 36482 20607 31467 26918 35138 33841 39624 31598 24386 17358 37677 34313 22633 27523

143

Mg 5750 3855 5635 6940 4306 4134 5278 4584 5882 4383 9662 7053 2865 3687 4838 7239 6387 6442 21171 7154 3632 3373 9477 4871

Mn 76,4 86 145 163 120 106 93,1 147 131 119 140 133 58,8 96,3 89,1 113 186 153 225 219 79,6 82,2 152 143

Mo <1 1,34 1,79 1,64 1,4 1,22 1,52 1,6 1,6 1,39 1,8 1,37 <1 1,98 1,33 1,49 1,9 1,61 1,61 2,54 1,4 1,38 1,43 1,56

N 39556 31800 33111 32900 38222 32400 34400 31100 39111 34900 38200 28900 35300 34000 30889 29100 37600 31300 33600 35100 24222 30200 45778 30700

Na 15752 17357 25265 21092 20721 17643 15373 18469 20560 16185 18372 29948 13587 13746 14735 22521 23813 21188 29272 36263 13783 19093 27046 27513

Ni 0,991 0,715 0,731 0,78 1,81 1,21 0,869 0,688 1,06 0,771 0,696 < 0,5 0,696 0,618 0,977 0,788 0,708 0,839 < 0,5 3,75 0,567 0,742 0,646 0,815

P 4592 3548 2359 2882 3514 3578 3416 3036 3283 3392 3377 3124 3738 3981 4469 2618 2176 3233 2551 2609 3432 3086 3173 2666

S 3881 3860 6918 5036 4957 4591 5023 4950 5225 4542 4864 4782 4172 4106 4054 4041 6468 4738 4806 5108 4241 4270 4265 4009

Sr 4,2 9,16 8,39 14 6,25 7,01 5,37 10,3 9,27 9,01 10,7 15,6 4,91 17,3 4,74 9,92 12,9 13,7 38,2 17,2 9,16 8,14 6,22 8,41

Zn 40,4 27,2 25,9 21,6 36,2 31,4 31 23,3 30,1 25,1 27,1 24,5 35,2 39 32,1 23,3 24,9 28 19,6 25,6 32,8 24,3 26,6 24,8

26. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

144

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 112 77,8 110 74,5 64,9 80,6 57,4 112 86,8 116 82,4 77,8 94,6 66 136 86,8 114 109 70,7 111 105 270 153 85,2

B 25,1 26,9 27,1 26,2 24,8 25,6 26,6 26,7 28 27,5 28,8 25,4 27,6 26,3 27,3 29,3 26,6 27,2 25,1 27,4 28,1 26,8 25,9 25,9

Ca 1541 2580 2469 2564 1939 1886 2141 4261 2353 2459 2524 2008 2516 2384 2452 2516 2702 3064 1628 2941 2378 2858 1945 3670

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr 0,935 0,646 0,565 0,62 0,389 0,406 0,622 0,612 0,78 2,28 0,31 0,653 0,471 0,525 0,588 0,842 0,625 0,738 0,431 0,466 0,984 0,67 0,658 0,951

Cu 5,46 5,84 3,45 4,06 4,64 5,24 5,66 7,27 4,85 5,93 5,5 4,71 6,06 6,04 5,61 4,51 3,84 4,52 3,53 3,8 4,5 3,96 4,88 3,5

Fe 153 113 156 100 96,3 113 89,8 176 116 168 115 104 145 85,9 179 113 148 134 88,3 133 142 347 200 106

K 25075 23535 29039 31064 17015 24468 39271 27870 29098 35036 35035 22322 28831 26133 31580 17406 32473 30379 27522 10536 30128 21272 23341 15136

144

Mg 1902 1359 1238 1428 1070 1241 1134 1502 1499 1447 2013 1624 2045 1214 1680 2013 1182 1545 3707 1611 1274 1168 1719 1203

Mn 28,8 30 27,6 30,2 25,5 29,7 21,1 41,3 27,4 33,1 29,9 28,2 38,3 30,8 38,9 30,5 30,3 34,1 26,1 32,9 28,2 31,8 39,3 51,4

Mo <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 1,06 <1 <1 0,82 <1 <1 0,743 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

N 22250 16600 18625 17300 21500 12625 18100 16300 22000 18400 10250 15000 18600 17900 17375 15100 19900 16400 17600 18500 13625 15800 25750 16000

Na 25282 25700 27307 31431 27932 25692 17481 21644 27138 24339 26619 37632 17918 21428 20421 26515 28575 30667 41226 49650 19079 24241 32351 26606

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,526 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,335 0,701 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,703 < 0,5 0,649 0,59 0,508

P 3294 2383 1704 1674 2161 2400 2587 2243 2396 2420 2663 2124 2900 2855 2922 1658 1586 2117 1491 1556 2529 2250 2797 1965

S 1622 1199 1132 1139 1178 1310 1219 1511 1219 1253 1394 1209 1832 1240 1649 1157 964 1179 962 1056 1338 1071 1286 1077

Sr 9,05 23,6 15,3 21,8 11,4 14 11 23,9 18,3 18,5 14,9 19,5 7,72 16,3 10,1 16,5 20,4 25,1 31,6 27,3 10,4 15,7 9,88 23,5

Zn 10,8 10,2 8,02 7,08 8,18 8,46 9,82 16,9 8,23 11,1 9,51 8,38 12,1 12,9 10,6 9,94 10,4 10,3 6,61 7,65 9,08 9,23 9,56 36,3

27. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

145

Kezelés Ismétlés 1I 1 II 1 III 1 IV 2I 2 II 2 III 2 IV 3I 3 II 3 III 3 IV 4I 4 II 4 III 4 IV 5I 5 II 5 III 5 IV 6I 6 II 6 III 6 IV

Al 863 1074 349 361 521 628 313 385 668 476 372 403 640 603 576 485 580 406 382 346 417 299 497 526

B 46,9 46,7 40,9 42,3 37,2 41,9 41,4 38,1 43,8 42,2 45,3 46,4 46,7 42,3 42,2 50,1 39,8 37,5 43 41,9 36,5 36 54,7 47

Ca 8404 8314 7798 8145 6748 7644 7653 7185 8504 7561 8030 9443 9133 8421 7197 7343 6582 7635 6810 6456 6877 7321 11110 8923

Cd 0,623 0,462 0,408 0,392 0,38 0,445 0,371 0,39 0,433 0,422 0,4 0,417 0,473 0,443 0,402 0,358 0,344 0,38 0,314 0,328 0,361 0,378 0,474 0,381

Co 0,736 0,793 0,561 0,571 0,633 0,665 < 0,5 0,547 0,637 0,599 0,564 0,598 0,663 0,611 0,611 0,572 0,51 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,62 0,559

Cr 4,39 1,81 0,888 0,966 1,26 1,22 0,904 1,04 1,36 1,61 0,906 1,01 1,36 1,24 1,24 1,19 0,965 0,85 0,962 0,833 0,833 0,709 1,22 1,13

Cu 17,6 15,2 17,6 16,8 19,3 20,3 18 14,7 15,8 16,8 16,3 17 17,2 16,6 15,4 26,8 16,9 16,8 19,8 20 16 17,9 28,3 23,2

Fe 1011 1309 537 489 749 788 475 490 854 1433 471 553 717 725 719 707 638 490 479 451 450 428 650 632

K 22548 23652 24765 24461 18968 20945 25397 25739 17965 21370 25293 24804 26054 22580 21700 26893 28501 24983 20090 25235 29822 22426 31733 27635

145

Li 5,75 5,98 4,67 4,39 4,6 6,3 3,61 3,89 5,18 6 3,4 4,26 4,43 5,44 3,65 4,76 2,74 4,72 3,53 3,22 2,39 3,41 4,18 3,81

Mg 8487 8057 7252 8428 7667 8706 7159 6911 8805 8706 7215 8156 8237 8437 7048 7404 5960 7076 6847 5864 5479 6617 8679 7826

Mn 166 207 125 143 130 146 111 108 146 162 135 177 133 176 134 159 101 124 134 131 101 141 232 212

Mo 3,97 1,77 1,66 1,81 1,57 1,76 1,79 1,71 1,82 1,74 1,76 1,99 1,98 1,73 1,66 1,78 1,58 1,73 1,57 1,58 1,61 1,62 2,13 1,92

N 12090 36550 46870 45080 47050 46830 41150 41270 45460 46310 43220 40170 40480 43100 40480 43810 16170 43830 46940 41680 32980 45200 39600 41390

Na 31330 30601 21902 24912 24757 22589 11192 27600 28414 26062 28824 29983 29548 27753 31286 29021 29025 26953 27332 28278 30351 21714 37151 29115

Ni 16,3 1,99 1,34 1,3 1,54 1,74 1,42 1,38 2,31 1,98 0,862 0,952 1,5 1,36 1,15 1,18 1,24 1,14 0,725 0,773 0,736 1,16 0,948 1,03

P 4094 3306 4015 3873 4082 4615 4162 3772 3398 3859 3596 3651 4357 3858 3906 4531 4273 3942 4217 4326 3427 3437 4124 3892

S 5644 5527 4696 5199 4858 5353 5008 4404 5386 5064 5608 5826 6086 5794 5591 6333 5156 4997 6143 5495 4348 5351 7979 6692

Sr 26 31,2 17,9 23,1 17,4 26,1 18,2 24,3 22,9 29,5 21,4 25,7 23,2 26,2 20,8 25,6 18,3 24,1 16 18,1 22,5 17 27,5 23

Zn 40,7 40,2 39,5 38,7 43,9 43,6 42,4 34,8 38,6 40 39,4 37,9 41,8 38,2 39,5 46 35,4 34,2 43,4 39,2 31,5 36,7 46,8 44,6

28. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

146

Kezelés Ismétlés 1I 1 II 1 III 1 IV 2I 2 II 2 III 2 IV 3I 3 II 3 III 3 IV 4I 4 II 4 III 4 IV 5I 5 II 5 III 5 IV 6I 6 II 6 III 6 IV

Al 285 374 95,6 82,7 168 141 136 154 135 138 201 213 164 183 110 114 127 117 82,3 79,6 222 203 236 209

B 23,9 26,9 20,6 21,8 22,3 21,3 25,8 27,2 27,3 24,1 26,1 23 23,7 28,7 26,3 22,8 24,4 24,7 26,9 21,7 25,6 24,7 24,9 22,2

Ca 2895 2943 3116 3329 2667 2949 5324 3582 3658 3186 3456 2838 3638 3973 2856 2809 2967 3864 2864 2524 3426 3685 3422 3081

Cd 0,238 0,223 0,191 0,235 0,366 0,196 0,269 0,497 0,256 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,26 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,57 < 0,25 0,396 0,376 0,602 0,354

Co 0,278 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr 0,75 1,05 0,323 0,324 0,503 0,416 0,457 0,529 0,479 0,556 0,687 0,674 0,465 0,727 0,417 0,377 0,589 0,393 0,446 0,425 0,592 0,964 0,579 0,621

Cu 4,51 4,83 5,15 6,41 5,82 5,55 5,64 6,32 4,93 5,64 5,66 3,9 4,59 5,64 5,62 4,57 5,58 5,68 6,33 4,71 5,54 6,79 5,91 5,18

Fe 308 439 112 103 194 161 156 170 157 169 243 241 187 185 107 128 149 139 83,8 99,3 250 250 284 254

K 30844 29595 28396 31874 31296 29387 31025 31958 37527 32683 29408 26841 30799 37664 32546 27974 31529 33377 32853 24935 33802 28468 31023 30105

146

Li 1,23 1,63 0,932 0,909 1,15 1,4 0,948 1,46 1,13 1,41 1,15 1 1,09 1,32 0,845 0,989 0,78 1,18 0,867 0,781 0,922 1,25 1,06 0,873

Mg 1824 2177 2043 2285 2351 2792 2531 3265 2365 2827 2224 1654 2446 2882 1873 1937 2032 2626 1966 1653 1890 2436 1937 1546

Mn 45,5 57,8 30,3 34,7 35,4 36 33,4 43,5 38,7 44,5 46,6 41,6 35,2 51,2 36,1 39 32,7 41,4 37 37 38,9 56,8 55,6 48,3

Mo <1 <1 1 1,01 <1 <1 1,33 1,05 1,09 <1 1,02 <1 1,08 1,13 <1 <1 <1 1,15 <1 <1 <1 1,23 1,07 <1

N 16070 17190 19920 17350 22480 21130 20140 22040 18800 20800 20700 16150 20090 20110 21860 16170 21290 18750 21150 15290 17640 18000 15550 13610

Na Ni 27459 < 0,5 26223 < 0,5 25173 < 0,5 26328 < 0,5 31291 < 0,5 25831 < 0,5 27102 < 0,5 29789 0,731 34442 < 0,5 29457 0,886 25265 < 0,5 24148 < 0,5 25849 < 0,5 33900 < 0,5 36838 < 0,5 25763 < 0,5 28074 < 0,5 24272 < 0,5 33214 < 0,5 24100 < 0,5 26282 < 0,5 20546 < 0,5 22218 < 0,5 19897 < 0,5

P 2633 2765 2555 2588 3088 2739 2983 2806 2624 2721 2929 2322 2805 3129 3152 2768 3060 2923 3461 2701 2818 2811 2658 2612

S 821 1092 859 849 998 948 1062 1353 954 1028 1497 887 1141 1105 1129 932 1167 1079 1166 895 1147 1583 1320 958

Sr 24,5 29,4 20,3 27,1 21,4 29,4 24,7 28,2 29,4 33,4 23,2 26,2 22,8 36,6 26,8 28,8 19 29 23,4 22,4 23,6 22,3 22,2 21,9

Zn 14,3 13,9 12,7 11,7 14,9 13,6 13,8 15 12,1 13,7 14,8 10,2 12 13,3 12,9 11,9 12 11,7 13,3 10,7 12,4 14,8 12,7 12,1

29. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

147

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 210 307 146 230 135 245 90,2 189 244 387 117 254 107 212 176 218 260 268 133 298 150 216 256 235

B 57 59,9 64,8 62,7 51,8 51,6 55,6 53,2 65,2 63,3 62 63,5 53,1 62 56,3 57,6 57,6 78,5 75,8 84,8 66,6 74,9 63,5 66,9

Ca 8017 7058 7364 6385 4930 5679 6930 5926 10501 6959 7933 7094 6286 6582 5351 6343 6073 8139 6796 8398 5175 7133 5949 6692

Co 0,589 0,523 < 0,5 0,537 < 0,5 0,542 < 0,5 < 0,5 0,576 0,621 0,513 0,622 < 0,5 0,534 0,504 0,557 0,519 0,563 < 0,5 0,58 < 0,5 0,56 0,512 0,519

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 15,3 19,1 19,2 23,1 20,4 20,8 20,1 23,4 14,2 18,5 19,2 18,6 19,4 21,6 23,1 21,3 21,2 18,9 21,3 17,2 21,1 20,7 24,6 23,8

Fe 404 536 337 422 316 459 274 371 358 565 287 637 315 380 399 448 461 470 341 472 358 449 499 463

K 21789 29330 31432 28477 23655 23477 28423 29192 30355 25654 25906 25478 27059 27166 28126 22236 23927 26351 30774 29005 28367 28311 31517 30677

147

Li 7,93 3,64 4,24 3,04 3,38 3,01 7,78 2,99 8,15 4,24 5,84 9,93 5,6 2,52 3,12 6,61 4,27 3,41 3,29 4,19 2,02 6,18 4,04 3,15

Mg 11890 7738 6780 6805 6442 7529 5742 6528 9823 8057 7083 9813 6028 6863 6411 8692 7398 7562 6860 8245 5707 8415 7289 6795

Mn 146 135 106 125 87,5 112 72,5 113 176 148 110 150 83,6 144 98,4 133 118 166 113 173 101 127 122 135

N 38000 30667 35333 33333 43300 41300 49333 34667 31333 66667 61333 31333 44667 44000 49333 35300 36300 29333 39333 32000 38700 34667 29333 38000

Na 32753 27417 21669 24194 19655 23363 11934 21414 26010 27873 20070 19960 17462 25652 20469 21830 23168 24795 25379 29352 20961 23107 24812 23795

Ni 0,962 0,759 1,98 0,843 1,09 1,18 0,986 0,804 0,65 0,837 0,698 1,26 1,09 0,914 0,744 0,957 0,92 0,841 0,637 0,85 0,804 1,19 1,13 1,02

P 3823 3835 3697 3929 4782 3941 4274 3965 3001 3713 3821 3494 4342 3749 4093 3793 4241 3237 4012 3291 3911 3670 4542 4048

S 5008 5904 5237 6286 4691 5488 4383 5975 5845 6233 4919 6197 4358 7007 5652 5966 5348 6591 6546 7073 5323 5873 6128 6482

Sr 18,9 10 6,76 8,75 6,02 9,64 5,79 7,49 20,1 12,8 8,19 21,9 7,34 7,57 6,98 10,9 9,52 13,1 7 16,4 5,95 11,7 8,21 8,71

Zn 35 35,9 41,9 47,8 48,7 40,5 47,2 47,2 37,2 38,8 44,4 42 41,1 47,9 48,5 43,9 43,8 37,1 46,3 38,7 48,8 43,4 53 51,2

30. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

148

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 94,1 87,7 53 58,8 36,8 77,8 38,9 36,6 103 87 72,9 54,9 38,9 66,6 29,1 53,2 79,4 55,8 62,2 77 34,7 40,8 44,9 40,2

B 34,3 32,3 31,6 31,9 23,3 26,8 27,1 26 35,7 28,2 34,3 30,8 27,8 29,4 25,4 28,7 29,9 33,9 38,7 36,7 25,7 28,8 26,2 27,1

Ca 2263 2452 2546 2011 1539 1977 3136 1532 2920 1802 2573 1677 2433 1889 1600 1618 1747 2157 2814 2474 1634 1774 1693 1734

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 7,03 7,79 6,63 7,86 6,42 7,82 6,82 5,29 7,85 5,89 8,49 6,07 7,45 5,88 6,77 5,89 6,92 6,16 6,95 6,74 6,08 4,68 6,55 5,56

Fe 139 132 86,4 93,3 54,2 135 73,8 52,8 154 111 113 81,3 59,7 82,9 42,3 77,2 98,6 86,2 101 115 49,2 51,8 63,2 57,8

K 23044 23276 23370 21027 19282 18703 23826 18010 23315 19057 23352 20232 27239 18694 21692 18480 21945 21519 23441 23837 20481 19371 20463 18394

148

Li 2,13 1,38 1,27 0,781 1,28 1,08 2,6 0,544 1,94 1,08 1,75 2,23 1,94 0,729 0,542 1,6 1,44 0,879 1,46 1,53 0,48 1,16 0,515 0,594

Mg 2348 2025 1897 1603 2028 1800 2479 1178 2405 1327 2303 1710 2028 1317 1064 1735 1647 1537 2040 2110 1123 1574 1116 1135

Mn 33,6 33,2 27,3 30,3 21,4 31,3 20,9 24 38,3 29,1 29,6 25,3 21 29 18,2 25,8 25,6 31 36,5 36,6 23,4 21,9 22,1 27,3

N 19000 15333 17667 16667 26667 26667 24667 17333 15667 21300 20700 15667 22333 22000 24667 12667 20500 14667 19667 16000 14333 17333 14667 19000

Na 31451 21113 20133 20852 25114 24351 12846 22122 24559 21120 19186 18141 15515 25273 18009 23362 21531 22475 22829 26909 22998 21100 21363 23311

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 2682 2857 2478 2693 3234 2500 2961 2105 2353 2363 2931 2299 3075 2353 2845 2437 2893 2401 2734 2502 2814 1997 3106 2392

S 1627 1695 1395 1596 1185 1635 1214 1043 1748 1200 1543 1215 1216 1164 1193 1136 1278 1356 1704 1461 1094 913 1104 1111

Sr 17,8 10,9 8,87 10,2 9,01 12,8 9,62 11,8 15,3 11 8,01 17,4 7,76 13,5 7,58 16,2 11 12,6 10,7 16,2 8,92 13,4 6,33 12,4

Zn 14,3 15,2 12,4 13,6 10,7 12,4 11,8 7,97 15,2 9,85 14,3 9,66 11 9,77 9,46 9,62 11,9 10,2 13,4 12,9 10,2 8,92 10,5 9,66

31. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

149

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 136 260 107 276 115 109 120 125 200 335 135 242 101 167 129 170 157 220 129 237 136 108 116 232

B 60,2 50,7 65,9 61,1 56,2 46,1 59,6 59,6 66,7 73,4 64 75,5 56,7 61,7 64,8 61,5 56,2 61,3 67,3 65,1 59,7 60,9 59,4 62,8

Ca 7358 5963 7800 6653 6134 4324 11166 5503 7787 7800 6861 6816 6071 6432 6447 5613 6068 6939 7111 7383 6117 5664 6084 7246

Co 0,524 < 0,5 0,51 0,513 < 0,5 < 0,5 0,556 < 0,5 0,503 0,56 0,525 0,519 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,515 0,533 < 0,5 0,555 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,555

Cr 0,972 1,22 0,75 1,83 0,968 1,02 1,02 0,969 0,983 1,24 0,761 0,94 0,917 0,999 1,22 1,4 0,842 0,925 0,911 0,919 0,854 1,23 0,781 1,41

Cu 11,3 14,6 19,2 13,5 19,8 17,1 31,7 31,1 12,9 13,9 13,8 16,6 15,8 15,5 17,8 15,1 13,1 11 14 13,7 16,7 12 18,8 10,9

Fe 203 315 179 279 181 172 186 170 230 402 147 287 124 198 161 213 160 278 175 282 214 190 187 297

K 26613 33169 30666 31192 23562 24915 34060 33868 31503 29883 27126 33173 29938 34753 40443 28315 29178 30878 33408 37323 35876 33180 32665 23426

149

Mg 10134 5447 7707 6226 9393 5862 9271 5253 7699 9447 8013 6933 4762 5927 5651 7019 6568 6748 6828 6497 5206 5216 5781 8470

Mn 112 91,9 92,4 123 109 76,6 107 106 95,3 139 101 157 69 111 109 105 110 131 118 144 118 93,6 88,4 145

Mo 1,52 1,48 1,67 1,38 1,49 1,14 1,87 1,46 1,53 1,46 1,61 1,39 1,33 1,29 1,53 1,33 1,29 1,31 1,51 1,46 1,53 1,23 1,35 1,47

N 40333 21333 38000 46000 48333 46667 37300 38300 37333 39667 34333 31700 27000 32700 24333 32000 42333 35700 27333 27300 28000 28000 22000 24667

Na 32483 21144 25654 27591 28719 20890 16890 22550 23426 27298 29317 32437 19583 24856 23624 25734 31591 29588 27687 28257 22244 26207 24079 29972

Ni 0,618 0,648 0,611 0,732 0,729 < 0,5 0,959 0,637 0,783 0,761 0,757 0,744 0,8 0,737 0,501 0,704 0,588 0,777 < 0,5 0,772 0,581 0,894 0,849 1,41

P 3462 3972 3963 3215 3779 3934 3420 3608 3530 3143 3649 3493 4337 3425 3322 3810 3624 2994 3399 3438 3664 3150 3849 3114

S 4609 4691 4500 5672 4391 3810 4543 5059 4397 5830 4648 6609 4109 5647 6439 4964 4921 4819 5168 6344 5293 4332 4943 5057

Sr 15,8 7,73 7,21 6,57 7,74 6,61 9,86 5,81 10,1 13 6,12 8,59 4,56 5,65 5,18 6,87 12,8 12,4 6,56 8,73 5,11 8,17 4,08 17,4

Zn 28,7 33,9 35,6 33,1 34,9 34,3 39,8 47,4 31,5 29,9 38,2 42,2 39,6 36,1 44,3 36,5 31,1 29,2 36 38,5 45,3 28,6 41,9 29,1

32. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

150

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 62,9 84,2 85,5 111 41,1 49,1 85 66,9 96,2 104 69,6 80,2 35,9 91,6 51,6 40,4 71,5 91,2 92,2 99 49,8 40,6 37,3 61,2

B 31,8 24,7 32,9 33 27,3 27,3 32 33,7 32,9 32 29,3 33,8 28,9 36,9 32,6 30,7 35,6 31,4 30,9 32,8 27,8 33,2 27,7 30,5

Ca 1793 1776 2620 2372 1425 1521 4281 1870 2409 2251 2016 2073 2009 2392 2230 1581 2084 1928 2197 2549 1914 1760 1603 1859

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr 0,89 0,638 0,817 0,686 0,684 0,696 0,616 0,83 0,698 0,802 0,631 0,769 0,676 0,741 0,615 0,55 1,22 0,836 0,73 0,844 0,899 0,544 0,48 0,552

Cu 4,88 4,71 9,72 5,4 4,97 6,05 6,12 6,5 5,08 5,65 5,33 5,01 6,07 5,73 7,33 5,14 5,8 3,95 5,49 5,01 4,95 4,28 4,72 4,42

Fe 83,1 100 106 130 52,6 68,1 105 85,8 111 121 77,7 97,8 46 112 71,7 55 87,5 114 116 128 79 47,6 47,7 78,1

K 22275 23385 27589 21367 15846 20918 28529 24282 22095 24248 23072 17571 26399 22209 23861 20912 23413 19720 23041 24677 23321 23874 19904 21204

150

Mg 1873 1101 2089 1410 1584 1304 3151 1220 1966 1796 1389 1253 1525 1869 1582 1271 1518 1180 1371 1278 1034 1273 1001 1531

Mn 21,8 17,3 26,1 29,8 18 19,8 27 23,1 23,6 27,8 19,9 28,6 16,7 29,1 24,8 18,7 26,3 21,1 24,9 24,8 20,3 18,8 17,1 24,1

Mo <1 <1 <1 <1 <1 <1 1,09 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

N 20167 10667 9000 23000 24167 23333 18700 9167 18667 19833 17167 10833 13500 15800 12167 11000 21167 17800 13667 18700 19000 9000 11000 12333

Na 47175 24079 30145 33609 32260 25402 18764 24046 31755 37436 33535 37040 18554 25524 22637 26405 39135 35259 32235 32023 21584 21725 27400 42063

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,519 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,637 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 2194 2637 2614 2148 2457 2567 2127 2503 2441 2236 2958 2224 2834 2443 2495 2501 2382 1872 2436 2190 2610 2072 2321 2027

S 1303 1160 1498 1465 1207 1371 1524 1246 1357 1560 1282 1323 1251 1626 1489 1207 1517 1048 1397 1285 1165 1008 1126 1235

Sr 24,1 11,5 9,44 14,7 11,2 12,4 11,7 12,4 15,5 18,6 8,64 20,1 6,18 12,9 9,07 12 17,8 16,8 11,4 17,8 8,4 12,2 7,39 23,1

Zn 11 7,06 13,1 10 8,1 8,67 11,9 9,72 9,79 9,51 9,18 8,41 9,63 10,1 11,9 7,83 9,74 7,38 9,24 9 8,63 6,94 8,18 15,4

33. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

151

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 164 110 122 119 100 121 122 144 132 107 152 123 106 153 180 98,8 108 110 168 122 139 150 109 130

B 48,3 48,9 60,7 52,9 49,7 49,5 47,3 51,5 63,9 94,3 63,8 70,7 50,2 51 60,2 53,3 47,8 54,2 57,2 53 61,5 63,6 106 52,1

Ca 6246 6264 10325 8844 7907 7970 9115 9032 8432 9675 7176 8425 6647 5954 9035 5929 8358 9388 9555 8073 10102 11021 4122 7173

Cr 0,434 0,447 1,25 0,416 0,951 0,658 0,532 0,644 0,56 0,357 0,547 0,438 0,347 0,722 0,741 0,39 0,449 0,425 0,921 0,45 1,39 0,935 1,52 0,998

Cu 14,2 12,7 11,9 7,69 26 22,9 20,5 18,9 15,3 13 13,8 11,3 12,8 12,9 13,3 12,1 36,5 36,9 23,3 17,6 32,2 32,1 16,7 17,5

Fe 243 175 199 171 173 179 190 197 209 186 217 198 169 219 239 162 179 181 237 180 213 209 190 198

K 20194 25185 20073 13061 21474 21771 18444 18493 17630 17279 21739 19209 19239 19340 23219 19566 18881 19752 18090 22515 19392 20983 19788 19666

Li 4,13 3,81 6,28 6,39 4,53 5 5,6 5,59 5,95 5,87 6,08 6,26 4,44 3,66 7,27 3,45 8,45 6,58 6,9 6,55 7,92 5,18 3,72 3,92

151

Mg 4792 5062 7831 7193 6144 6112 7653 7366 6947 7342 6783 6691 5054 4881 8012 5063 6695 6636 9647 8042 7704 8291 4285 6851

Mn 35,8 38 45,3 39,3 40,8 41,6 41,2 39,8 37,9 40,6 40,5 40,5 37,7 37,7 44,8 38,8 36,4 39,3 43,1 41,4 41,9 48,1 33,6 38,5

Mo 1,43 1,48 1,93 1,77 1,85 1,78 1,87 1,86 1,94 1,8 1,61 1,7 1,61 1,33 1,68 1,37 1,72 1,7 1,71 1,61 2,13 1,94 1,01 1,64

N 32667 34000 36333 36000 41000 40100 38000 40333 37300 34500 38300 32333 41333 37667 34700 32700 42300 36300 40400 31700 39300 35300 33000 34000

Na 22168 21526 25202 28037 24205 23736 25923 25100 26177 21563 26956 24406 23765 24518 30433 24779 26126 23434 26626 28994 23819 26554 25217 27004

Ni 8,86 2,25 1,81 1,65 1,91 1,48 1,83 1,48 1,58 1,51 2,01 1,62 1,93 1,57 2,06 1,43 1,87 1,96 1,75 1,62 1,36 1,48 2,09 1,42

P 2722 2444 2774 2546 2210 2146 2469 2490 2795 2625 2751 2528 2955 2427 2851 2364 2818 2507 2293 1746 2463 2825 3046 2362

S 4438 4690 5517 4892 4283 4430 4641 4531 4704 4626 4747 4842 5047 5012 6235 5243 4826 4552 5142 4307 5402 6648 5259 4870

Sr 12,1 12,2 29,3 36,4 19,3 19,1 29 26,3 23,8 26,4 19,9 25,5 14,2 13,8 26,9 13 25,5 28,8 30,1 24,1 32,2 33,1 9,71 25,5

Zn 35,5 34,9 32,4 25,2 43,6 37,4 44,4 38,8 34,3 35,1 38,6 34 36,7 30,6 40,5 30,8 35,2 32,4 32,2 32,2 31,9 36,3 32,5 29,7

34. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

152

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 40,3 48,1 47,1 47,9 38,7 47,4 43,1 61,8 61,8 32,9 48 36,4 46,9 45 59 49,3 48,5 94 49,8 36,8 58,3 76,2 209 34,3

B 21,4 21,7 23,2 24,9 22,5 22,3 22,3 26,3 22,1 26,4 23,5 23,3 23,7 23,9 25,5 23,5 22,6 24,5 23,1 23,3 25,9 27,6 25,4 24,3

Ca 2765 3477 3587 3595 3580 3620 3360 3555 2597 3724 2816 3118 3460 3396 3132 3096 3342 3453 2508 3027 3694 4123 2625 2778

Cr 0,562 < 0,25 0,64 < 0,25 1,01 < 0,25 0,6 0,367 0,315 < 0,25 0,495 0,743 0,262 0,401 0,459 < 0,25 < 0,25 0,853 0,388 < 0,25 2,31 0,703 1,26 1,05

Cu 4,34 4,46 3,72 3,97 5,46 5,54 4,37 4,67 4,5 4,3 5,14 3,43 4,83 4,13 4,79 4,88 5,62 6,02 3,96 3,99 6,07 5,61 4,99 4,16

Fe 56 67,2 70,1 63,1 59 65,3 55,8 78,5 80,4 50,1 60 64,9 64,8 59 73 59,5 63,4 61,9 71,1 50,4 106 90,5 131 57,4

K 20991 24820 22131 20024 23783 25604 20483 25336 17673 22752 21888 21534 21844 21184 24280 21871 20270 24820 20091 24807 21688 24955 19829 20323

Li 0,817 0,845 0,849 0,977 0,89 0,959 0,818 1,05 0,923 0,915 1,11 0,86 0,966 0,822 1,26 0,963 1,37 1,16 0,951 1,08 1,47 0,975 0,893 0,771

152

Mg 1223 1257 1440 1614 1288 1361 1204 1518 1043 1493 1308 1130 1341 1330 1565 1276 1321 1427 1175 1357 1690 1688 1279 1262

Mn 19,8 20 20,2 20,6 20,3 20,9 19,8 20,6 18,3 19,4 20 18,7 19,6 19,2 21,1 20,8 18,9 19,7 19,3 20,1 20,8 22,7 19,7 20,1

Mo <1 <1 <1 1,07 <1 <1 <1 1,03 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 1,1 <1 <1

N 17500 18214 19464 19286 21964 20100 20357 21607 20400 17143 15179 17321 22143 20179 13214 15100 18000 20800 20600 11607 16250 17857 17679 12857

Na 20316 19596 22075 27646 21318 22822 25002 25101 27275 22688 23707 22992 23680 22371 25016 24525 25457 22742 25569 27044 25232 22066 23784 26813

Ni < 0,5 0,79 0,717 0,509 0,981 < 0,5 0,559 0,845 < 0,5 < 0,5 0,771 1,22 0,596 < 0,5 0,879 0,911 < 0,5 < 0,5 0,988 0,717 0,749 0,869 0,777 0,776

P 1373 1176 1704 1831 1167 1154 1199 1491 1768 1595 1480 1368 1536 1589 1606 1245 1472 1455 1262 1008 1603 1812 1567 1251

S 938 928 896 1026 931 919 879 1014 1051 905 1036 914 1059 950 1145 1061 1022 1028 958 935 1136 1257 1181 1008

Sr 16,7 20,9 27,7 32,8 24 24,8 26 26,4 19,7 25,7 21 23,5 22,2 23,1 25,3 23,2 24,9 25,5 22,3 25,1 28,3 31,5 19,2 24,1

Zn 9,63 9,08 9,38 10,2 9,89 9,82 10,3 11,6 12,6 9,85 11,1 10,3 13,3 10,4 12,2 9,65 10,5 10,7 10,4 9,76 11,4 11,5 11,4 14,6

35. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2006), mg kg-1 Kezelés Ismétlés

153

1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al

B

Ca

Cd

Co

Cr

Cu

Fe

K

Li

Mg

Mn

Mo

N

Na

Ni

P

S

Sr

Zn

78,1 50,3 95,7 80,9 63,7 87,8 64,1 69,5 121 95,8 95,1 139 96 77,3 91,6 92,8 65,9 75,5 78,3 70,6 83,6 51,8 99,6 70,8

54,4 58,3 59,2 52,6 63 61,9 58,8 59 56,8 55,4 67,8 68,8 59,1 57,8 55,3 58,5 60,6 63,8 62,6 69,2 60,3 62,9 71,9 67,3

5256 7158 9372 10420 10323 8812 8106 9321 13921 10859 9609 8997 12816 12970 7543 9397 9084 10850 9399 8764 9864 9337 10005 8745

0,369 0,418 0,579 0,604 0,541 0,501 0,503 0,526 0,692 0,592 0,59 0,58 0,665 0,647 0,46 0,55 0,473 0,556 0,542 0,473 0,467 0,472 0,562 0,533

< 0,5 0,51 0,536 0,58 0,648 < 0,5 < 0,5 0,559 0,67 0,588 0,555 0,596 0,554 0,625 < 0,5 0,563 0,506 0,634 0,545 0,54 0,588 0,523 0,632 0,544

0,531 0,708 0,68 1,31 0,46 0,497 0,824 1,64 1,08 1,27 0,515 0,945 0,716 1,33 0,579 1,16 1,11 0,844 0,362 1,75 1,13 0,659 1,45 0,989

15 13,4 10,1 8,95 12 16,3 13,5 13,3 8,42 9,54 13,6 12,4 10,6 9,09 13,8 13,8 14,3 13,8 11,9 13,4 10,4 13,3 14,4 12,8

145 103 160 136 121 163 123 142 155 142 165 196 152 156 163 158 134 168 128 131 143 137 141 118

33712 28743 27718 27861 30846 35987 32926 34391 26656 30676 27407 33653 27402 26092 29255 33009 29264 27267 35991 34811 27417 27305 26848 28844

3,13 6,25 5,57 5,9 11 4,95 5,29 5,35 8,48 6,2 7,67 6,6 9,75 10,7 5,86 5,6 6,5 10,6 8,87 9,24 10,2 8,27 11,3 7,1

3782 6073 7961 6974 9312 6195 6386 6763 9194 7534 8029 7231 9159 9228 6583 7432 6559 8747 7972 7438 8262 7367 10086 8473

21,2 27,5 28,6 29,3 29,2 26,7 27,6 29,4 26,8 22,3 22,7 26,7 26,1 26,7 22,9 25,2 26,2 25,9 23,4 29,6 27,3 28,1 22,9 23,8

1,62 1,76 2,04 2,26 2,23 1,96 2,04 2,11 2,61 2,29 2,07 1,96 2,35 2,44 1,94 2,21 2,15 2,29 2,11 2,04 2,2 2,22 2,2 2,07

35700 34000 36333 36000 40000 37000 38000 40333 37300 32000 38300 37300 41333 37667 34700 32700 42300 36300 36000 31700 40300 39900 33000 34000

17171 18849 27216 25209 18643 19920 20012 20036 29450 26618 23980 26748 26380 20046 20947 25838 23054 22476 17552 15936 20992 19589 23967 22623

0,978 1,03 0,68 1,5 1,12 1,29 1,35 1,32 1,37 1,09 1,02 1,45 1,56 1,3 1,01 1,07 0,975 1,76 1,61 0,787 1,17 0,985 1,73 1,78

3815 3550 2932 2631 2938 3195 3177 3061 2338 2529 3253 2886 2836 2363 3191 2812 3115 3199 2677 2993 3310 3779 3607 3198

5050 5063 5959 5630 4914 5856 5502 6166 6456 5907 6269 6418 5676 5146 5071 7089 6514 6443 5846 6281 5076 5400 6294 5619

6,31 9,68 21 18,7 21 12,3 11,5 13,8 30,6 18,6 15,5 17,7 23,7 26,9 12,4 16,9 11,3 16,7 18,2 14,6 24,8 18,5 20,4 16

38,3 35,7 28,4 26,3 32,2 36 31,5 32,2 24,7 27 35,3 34,8 29,9 25,4 33 32,5 34,6 33,4 31,1 33,9 27,2 32,5 38,2 34,9

153

36. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2006), mg kg-1 Kezelés Ismétlés

154

1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al

B

Ca

Cd

Co

Cr

Cu

Fe

K

Li

Mg

Mn

Mo

N

Na

Ni

P

S

Sr

Zn

16,5 13,5 21,5 25,8 20,4 36,5 72,8 18,7 24 42,9 27,8 46,9 22,6 34,6 20,5 25,7 19,8 13,8 34,4 26 44 21,7 32,2 23

26,1 22,5 26,3 27,3 27,6 25,6 27,8 26,1 25,7 30,4 26,9 26,2 28,4 28,1 24,6 26,9 25,4 25,5 27,3 27,2 28,4 26,8 27 26,4

2316 2376 3298 3888 3373 3113 3154 2914 5523 4696 3391 3513 4727 5356 3057 3256 2949 3503 4384 3552 3608 2708 2999 3405

< 0,25 0,255 0,268 0,272 < 0,25 < 0,25 0,257 < 0,25 0,312 0,304 0,278 0,286 0,299 0,314 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,279 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,251 0,28

< 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

0,48 0,383 0,319 0,808 0,302 < 0,25 0,507 0,873 0,748 0,605 0,57 0,445 0,605 < 0,25 < 0,25 1,46 0,287 < 0,25 0,414 0,268 0,547 1,2 0,775 0,612

4,31 3,67 3,05 2,94 3,77 4,16 3,87 3,43 2,72 2,98 3,79 3,57 3,31 3,09 3,78 3,6 3,44 3,32 3,78 4 3,55 4,05 4,37 4,26

28,5 26 40 78,3 56,6 59,4 90,9 31,5 38,8 54,6 39,5 110 34,4 40,7 65,4 62,7 46,7 36,3 49,3 96,6 48,6 64,3 66,6 50,5

29322 20843 17931 16313 23376 26765 22610 23576 17413 19925 25334 24319 20217 18541 26204 30083 21424 22223 28636 28027 21624 21969 26906 26476

0,745 1,03 0,987 0,937 2,09 1,46 1,19 0,878 1,26 1,3 1,17 1,21 1,76 2,33 1,14 0,984 1,15 1,56 1,68 1,95 2,15 1,45 2,29 1,46

1182 1502 1730 1596 2582 1671 1871 1364 2330 2054 2661 1993 2075 2802 2160 2049 1460 2353 3196 2741 2765 1972 2959 2193

3,78 3,35 4,39 4,66 3,99 4,47 4,57 3,94 5,2 5,97 4,72 4,49 4,35 4,85 4,24 5,06 3,8 3,98 4,76 4,21 3,93 3,68 3,87 4,68

<1 <1 1,08 1,22 <1 1,03 1,04 <1 1,59 1,44 1,13 1,18 1,34 2,11 1,11 1 1,05 1,2 1,34 1,13 1,17 <1 1,02 1,47

16333 17000 18167 18000 20500 22500 19000 20167 19700 16000 14167 16167 20667 18833 12333 16300 16200 23167 22000 20800 15167 16667 16500 17000

15044 16182 22707 19279 15819 15072 16645 14953 22037 20623 19229 21215 21288 17435 19848 19527 20342 20891 15016 15959 18978 18880 22926 23536

< 0,5 0,567 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,654 < 0,5 0,704 < 0,5 0,634 0,58 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,665 < 0,5 < 0,5 3,72

2596 2009 1706 1458 1497 1771 1683 1651 1234 1359 2261 1649 1407 1224 1766 1653 1703 1618 1251 1631 1923 2008 1731 1746

1044 915 977 1012 972 1017 1099 990 1057 1187 1092 1048 1067 914 969 1125 930 931 940 1082 1103 1103 1217 1165

10,7 16 27 25,7 27,5 20,2 21,1 20,5 36,2 27,2 23,5 26,8 26,9 30,6 23,4 28,7 20,6 24,6 33,9 27,1 28,4 23,7 27,3 28,6

9,93 9,61 9,16 9,5 10,6 10,1 11,2 9,82 17,8 11,5 11,6 10,3 11 10,1 9,17 9,2 9,09 9,89 10,2 10,6 10,8 9,94 10,3 10,9

154

37. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

155

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 181 211 121 112 155 127 182 137 170 195 205 175 122 175 157 193 280 247 133 115 269 200 212 206

B 39,6 38,9 35,3 34,4 39 43,8 40,7 46,6 53,3 60,7 53,8 44,8 37,8 40 44,7 41 48,7 50,6 48,7 49,8 38,9 51 51,7 59,6

Ca 6943 8758 6440 5605 7955 7254 9171 7374 12262 8164 9801 6313 4714 8367 5822 7545 12549 11157 7211 6465 6494 7581 6893 8968

Co < 0,5 0,565 < 0,5 < 0,5 0,525 < 0,5 0,555 < 0,5 0,659 0,632 0,512 < 0,5 < 0,5 0,524 < 0,5 < 0,5 0,672 0,594 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,53 0,605

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 12,6 9,14 10,1 9,18 31,5 37,4 12,5 15,2 8,84 8,88 8,37 11,8 9,11 7,68 14,2 12,5 10,4 8,79 13,7 11 7,96 10,4 12,4 14,1

Fe 211 205 158 151 198 163 210 171 196 208 221 214 153 214 197 223 324 273 184 160 252 255 278 256

K 36639 33444 31524 33051 30775 35061 24432 30823 21787 23653 31906 24316 26668 26890 26371 29170 26276 23866 35969 29520 28209 35357 31022 34542

155

Li 3,36 3,99 3,14 1,91 3,47 4,21 7,1 4,2 16,3 10,4 5,82 5,52 1,92 3,81 3,37 4,06 8,77 8,91 3,6 7,05 3,67 3,92 6,16 6,15

Mg 3836 4767 3719 3411 5820 5286 6158 5270 10500 6935 6336 5316 2744 4497 4252 5897 6793 8619 4663 5486 4346 3747 5464 6519

Mn 212 239 139 121 179 228 138 181 218 125 265 149 107 136 173 228 216 240 270 155 113 144 189 240

N 32667 38700 34333 41700 37000 42700 40700 40000 37300 33000 39700 37300 41333 32000 41333 35300 42000 43667 36700 42000 39667 41000 40333 32667

Na 23257 23421 15513 14071 15996 16604 21641 15715 22311 17521 21853 20691 20192 20519 17984 19581 18980 19037 15898 17123 17400 15928 17888 17971

Ni 1,02 3,67 1,05 1,2 1,18 1,38 0,75 1,82 0,937 1,57 1,37 1,51 1,49 1,08 0,986 1,6 1,36 1,53 1,23 2,13 2,6 1,8 1,75 1,95

P 2401 2094 2494 2509 2277 2543 2070 2152 2557 2585 2005 2515 2514 2328 2762 2392 2094 2128 2199 2367 2669 2447 2655 3069

S 9034 9473 6674 6024 7172 8942 7058 6963 6984 7527 9175 7685 6803 8258 8079 8637 8027 9124 10798 7497 3307 3900 4904 4969

Sr 9,12 8,98 10,8 7,33 16,2 11,5 21,2 14,4 47,6 17,7 15,5 9,94 7,36 11,9 6,68 11 24,1 24,8 8,33 16,5 11,9 15,6 10,3 13,8

Zn 27,5 26,4 26,9 22,2 38,9 48,7 25,5 25,9 30 22,2 22,3 27 23 20,2 34,9 30,5 22,3 22,9 32,8 24,8 25,2 30,2 39,8 43,9

38. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

156

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 64,6 109 40,3 58,5 61,8 46,5 80,6 66,3 84,5 135 73,2 85,6 135 86,5 38,9 48,6 127 90 40 62,1 125 137 112 121

B 20,4 23,9 20,2 22,1 19,7 21 25,3 20,9 25,2 24,4 21,1 20,4 24 23,7 18,9 21,8 21,5 24,7 19,6 20,3 25,6 27,6 24,7 28,3

Ca 2403 3431 2704 2889 2865 2975 4274 2999 4168 3385 3482 2406 3164 3040 2518 2734 3564 4503 2677 2291 3218 3529 2930 2756

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,363 < 0,25 0,341 < 0,25

Cu 3,42 3,21 3,8 3,2 7,42 6,61 3,74 3,54 3,36 3,99 2,82 3,21 3,74 2,83 4,72 4,2 2,59 2,7 4,42 3,58 4,22 4,6 3,99 5,09

Fe 83,9 129 61,1 76,2 76,4 61,2 108 89,2 97,3 130 83,7 98 157 106 54,6 62,9 129 104 48,7 70,4 146 178 133 149

K 21769 24567 26496 27250 32420 29119 19595 20137 13282 18164 24104 20942 21846 21432 22599 27261 18326 18101 22479 19634 19503 21321 21823 17760

156

Li 1,28 1,65 0,874 0,927 1,05 1,33 1,69 1,33 3,76 3,06 1,15 1,56 1,48 1,33 1,09 1,2 1,78 2,06 1,05 2,03 1,17 1,4 1,73 1,83

Mg 1337 1638 1301 1633 1651 2026 2454 2076 6601 3156 1527 1596 1377 1379 1570 1998 1747 2646 1463 1682 1871 1426 1917 1971

Mn 38,5 54,2 29,4 40 35,5 40,8 43,1 32 54,7 33,5 41,7 33,7 53,8 31,5 34,3 45,6 34,3 49,3 38,4 30,6 45,4 37,1 42,7 49,9

N 16333 14333 17167 15800 18500 26333 15300 15000 14700 16500 15333 18700 20667 16000 20667 12667 21000 21833 18300 21000 19833 15500 20167 16333

Na 19550 20339 14082 12629 15260 15979 20830 15339 23872 22377 17167 21973 17708 20742 20080 17333 17417 20114 15463 14228 17093 18709 17837 16277

Ni 3,38 0,816 0,79 < 0,5 0,665 0,533 < 0,5 < 0,5 0,666 < 0,5 0,637 1,19 0,724 < 0,5 < 0,5 0,647 < 0,5 < 0,5 0,567 1,09 1,43 0,827 0,97 1,53

P 1490 1253 2065 1986 1413 1472 1424 1372 1461 1775 1201 1434 1876 1613 1584 1564 1355 1309 1303 1201 1873 2071 1597 1740

S 1852 2214 1742 2056 1767 1883 2086 1657 1805 2129 1706 1835 2291 2057 1525 1935 1663 1715 1847 1894 1184 1198 1125 1117

Sr 14,9 17,8 16,1 14,2 21,5 21,5 25,9 19,4 39,8 28,1 24,7 19,9 14,8 20,2 18,7 20,7 25,5 32,1 19,2 18,6 21 28,7 24,4 22,1

Zn 10,6 10,6 9,34 9,9 10,7 10,9 12,1 9,53 9,64 13,1 8,76 9,86 10,5 9,98 9,66 10,5 8,11 9,68 10,4 12 11,7 11 11,4 11,7

39. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

157

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 83,5 120 81,7 69 117 78,6 82,8 54 87,4 94,5 77,9 83,7 86,1 72,7 83,5 78,4 97,6 242 82,4 67,2 96,7 69,6 88,1 74,7

B 46,8 48,9 50,8 45,3 58,3 51,9 54,9 50,7 62,3 64 55,2 68,5 43,3 40,9 50,5 50,7 52,5 46,6 56,1 51,9 48,8 47,8 55,3 51,8

Ca 7616 7296 6644 6121 9800 7906 7344 5861 6033 6469 4024 4821 5970 5511 5695 5610 8520 6705 6307 4936 7154 6327 7417 5598

Cr 1,28 0,647 1,38 0,57 1,39 1,03 0,8 0,763 0,822 0,711 2,46 0,664 0,835 1,23 0,532 0,466 0,672 1,22 0,669 0,595 0,669 0,893 1,11 0,676

Cu 13,5 15,1 13,8 13,3 29,2 21,9 25,3 20,1 13,6 16 13,6 14,3 13,5 15,2 14,1 13,6 38,9 34,3 27,7 22,8 37,5 30,7 24,9 26,2

Fe 176 200 173 163 172 171 177 145 170 184 178 162 170 163 167 165 187 166 155 148 189 159 161 154

K 15088 20226 15627 16818 13490 17020 15582 13627 16754 16410 16214 16727 15869 17624 17519 18180 15256 16250 17245 16923 15459 15748 17035 13358

Li 11,2 10,4 7,76 7,5 15,6 10,1 12,5 5,53 9,32 8,64 3,49 4,5 7,84 8,4 5,24 5,05 10,1 8,79 6,2 5,45 9,62 9,23 9,72 6,9

157

Mg 9378 8210 8135 7965 13302 10075 10167 7590 9801 8930 4964 5567 8125 7191 6005 5641 10915 10051 6430 5170 9195 9024 6643 5796

Mn 33,8 34,1 36,7 36,3 44,5 38,2 37,6 35,3 36,5 39,4 31,8 33,1 37 33 31,9 29,9 38,6 37,3 31,5 29,5 36,8 36,3 32,9 31,9

Mo 2 1,76 1,41 1,49 2,08 1,77 1,94 1,67 1,43 1,66 1,2 1,61 1,48 1,39 1,78 1,53 1,69 1,5 1,55 1,3 1,56 1,54 1,8 1,53

N 37700 38200 39000 41000 36500 39000 41400 38400 39500 40100 39700 36900 37000 38600 34286 39700 41200 36600 38900 39800 40500 35600 39900 41000

Na 22069 20235 24329 19922 23752 16140 19091 23894 21094 20926 23133 25198 23698 17734 22834 21503 20109 19763 22845 24336 21075 19288 20640 22955

Ni 1,17 0,595 1,65 1,88 1,56 1,85 1,01 0,551 1,79 0,872 0,798 < 0,5 1,05 1,22 0,562 < 0,5 1,71 1,98 0,592 0,609 1,6 1,41 0,581 < 0,5

P 4097 4106 3773 3965 3407 4027 3944 4010 4478 4079 4229 4033 3660 4139 4137 4147 3424 3863 4037 4240 3632 3835 3492 3253

S 4369 4430 4764 4002 4159 4039 4377 4532 3911 5054 4787 5276 4982 4417 5746 5540 4387 4412 5028 4839 5175 4744 4690 5014

Sr 23,2 16,2 11,7 12,5 27,8 14,9 18,8 12,6 19,2 14,7 6,58 8,48 17,3 11,8 9,08 8,85 22,4 14,8 16,3 8,27 18,7 14,3 18,3 13,2

Zn 36,7 39,2 40,9 42,6 59 49,4 49,1 42,4 41,2 47 40 36,9 40,2 43,6 37 33,2 36,4 40,7 31 31,8 36,6 41,4 30,3 34,8

40. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

158

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 22,1 31,7 30,2 31,8 27,8 33,8 26,4 23,7 31,5 34,6 29,1 20,7 39 30,6 33,3 22,9 32,2 38,4 36,1 33,1 29,4 48,5 30,3 23

B 22,3 21,9 23,7 24,6 24,1 23,8 22,2 22,2 24,1 24,3 21,4 22,7 22,5 23 22,6 22,2 22,8 24,2 23,1 23,4 22,5 23,5 24,6 21,9

Ca 1802 1941 1749 1817 1959 1864 1738 1511 1592 1670 1347 1620 1797 1720 1755 1766 1798 1754 1877 1750 1702 1660 2543 1645

Cr 0,328 0,491 0,631 0,534 < 0,25 0,624 1,01 < 0,25 0,44 0,449 1,44 < 0,25 0,542 < 0,25 0,58 0,288 1,25 1,13 0,956 0,535 0,41 0,278 0,297 < 0,25

Cu 3,29 3,65 4,06 4,27 4,63 4,51 4,86 3,99 4,29 3,99 4,44 3,26 3,61 4,73 3,91 3,26 4,4 4,79 4,7 5 4,62 4,43 4,8 3,59

Fe 40,4 46,1 48,5 52,3 51,8 45,7 42,2 40,3 50,6 55,2 48,7 36,6 58,1 46,6 44,2 40 50,5 47,5 43,5 47,2 50,1 67,7 50,3 41

K 21466 22344 19484 20957 17358 18631 20099 17972 14409 18890 13854 12444 18287 16294 13952 15719 18149 18685 13864 16660 20182 20029 14655 15677

Li 1,58 1,54 1,29 1,54 2,25 1,99 1,98 0,967 1,67 1,69 0,712 0,807 1,28 1,76 1,14 1,01 1,57 1,52 1,08 1,13 1,92 1,8 1,95 1,15

158

Mg 1452 1300 1421 1736 1993 1653 1691 1400 2005 1583 1062 1067 1373 1570 1203 1141 1523 1868 1296 1323 1499 1522 1735 1127

Mn 14,7 15,3 17,3 18,6 17,3 16,5 15,6 15,9 17,2 17,2 16,8 16,4 18,8 17 15,7 14,2 16,1 17 14,7 15,6 15,9 16,7 16,2 15,6

Mo <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

N 19800 21500 20500 21000 19900 18500 21750 20500 20900 21875 16800 22000 18800 19700 18600 21375 19900 18500 19800 17400 20750 17800 20375 20400

Na 23538 20433 24348 25426 26165 22058 19449 23966 24389 22240 21752 21365 23832 21848 24332 21326 23680 22539 21244 21616 22473 21863 20762 21874

Ni < 0,5 0,518 1,15 0,884 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,555 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,663 < 0,5 < 0,5 0,647 0,829 < 0,5 < 0,5 0,744 0,662 < 0,5 < 0,5

P 2727 2648 2709 2626 2522 2999 2482 2819 2908 2891 3088 2879 2693 2755 3055 2917 2454 2877 2727 2756 2219 2740 2538 2599

S 749 775 913 998 790 851 841 888 899 905 902 866 896 1026 1043 922 829 962 931 1041 866 902 917 862

Sr 19,9 15,4 13,5 14,7 19,1 15,3 17 13,4 15,8 16,2 10,8 11,2 17,5 15,5 13 12,4 18,7 16,2 18,4 12,4 15,8 14,9 19,4 13,9

Zn 9,29 9,55 12,6 11,5 10,5 10,7 10,2 9,51 10,5 10,2 9,27 10,3 10,6 10,7 10,3 8,94 9,02 10,2 8,62 9,7 8,64 10,9 9,3 9,83

41. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2006), mg kg-1

159

Kezelés Ismétlés 1I 1 II 1 III 1 IV 2I 2 II 2 III 2 IV 3I 3 II 3 III 3 IV 4I 4 II 4 III 4 IV 5I 5 II 5 III 5 IV 6I 6 II 6 III 6 IV

Al 180 226 90,2 103 141 130 101 101 164 126 216 204 158 181 221 170 183 138 181 159 120 126 179 203

B 46,1 49,4 49,1 50,4 54,2 51,8 49,4 58,9 76,4 68,5 64,2 59,6 48,4 48,8 72,1 51,4 56,6 52,6 53,1 65,5 50,6 48,2 59,1 62,7

Ca 5589 5650 6305 5426 6066 7010 4810 6295 7629 8170 7680 7060 5177 8946 10259 8264 5261 6136 8558 10399 6823 5347 11832 9232

Cd 0,331 0,284 0,384 0,313 0,36 0,393 0,276 0,322 0,423 0,407 0,329 0,267 0,267 0,393 0,351 0,353 < 0,25 0,307 0,33 0,359 0,331 < 0,25 0,388 0,334

Co < 0,5 0,567 0,573 0,539 0,556 0,63 < 0,5 0,517 0,663 0,596 0,505 0,525 < 0,5 0,581 0,557 0,516 < 0,5 0,503 0,533 0,531 < 0,5 < 0,5 0,638 0,574

Cr 0,805 1,13 0,579 0,677 1,23 1,06 1,36 0,73 0,694 0,97 1,75 1,15 1,31 1,15 1,3 2,34 1,57 1,2 1,65 0,792 0,717 1,94 1,44 0,804

Cu 14 12,5 13,1 15,1 43,6 38,4 36,5 39,9 11,6 11,9 11,2 11 16,7 12,6 10,8 8,56 16,1 14,3 12 10,9 14,9 13,8 11,7 12,2

Fe 252 297 183 199 244 240 210 187 254 209 256 264 214 233 317 198 192 176 195 246 199 172 259 280

K 28207 29848 26843 28563 26448 24794 29909 30872 24799 21468 22751 23623 31070 28703 20829 22561 28374 25798 24349 21532 28266 28038 24071 22492

159

Li 7,26 8,56 7,15 5,34 8,62 12,2 4,98 8,62 10,5 11 6,62 6,22 4,48 7,94 12,6 11,5 7,08 8,64 7,97 13,3 7,99 4,27 15,6 14,7

Mg 6576 6888 8016 5865 8073 9724 5541 6522 12217 11498 6619 7189 5712 9194 9318 9118 6693 9857 6634 7822 8230 5595 11763 9843

Mn 12,7 11 13,4 13,1 16,7 19,8 12,4 15,6 20,1 20,8 18,4 16,2 12,6 19,9 11,5 12,9 13,7 15,4 13,2 13,8 15 12,7 17 17,4

Mo 1,84 2,42 1,86 1,67 2,02 2,22 1,73 2,06 1,98 2,12 2,23 2,26 1,54 2,15 2,56 2,27 1,74 1,74 2,27 2,39 1,92 1,61 2,64 2,53

N 35714 39200 40952 40000 37143 36800 40400 39400 39500 41667 40700 39900 33571 36905 34286 40714 43095 33333 37857 38300 39524 32619 38810 39762

Na 20375 18800 19413 18444 18818 19908 15114 16387 22527 23781 31596 26990 16875 25356 28694 28225 18507 18261 32406 28796 18284 19173 23366 27646

Ni 0,758 < 0,5 0,776 0,932 1,37 1,36 0,674 0,965 0,536 1,54 0,802 0,733 0,993 0,918 < 0,5 < 0,5 1,25 0,994 < 0,5 < 0,5 2,09 0,886 0,709 0,761

P 5083 4854 4534 4586 5070 4470 4530 4544 4203 4100 3447 3427 4365 3848 3343 3156 4671 4676 2973 3323 3788 3909 3237 3249

S 5227 4892 5127 5405 5031 5500 5367 5909 5602 4870 6641 5780 5313 6453 5462 5054 5297 5050 5170 4853 4978 5264 5548 5775

Sr 9,74 8,56 9,46 8,21 10,1 11,3 5,45 8,77 18,2 15,2 14,4 11,2 6,03 19,3 16,6 20,7 6,54 8,57 24,5 28,2 12,1 7,53 27,8 23

Zn 41,1 38,8 40,2 40,6 74,1 68,3 65,7 70,2 41,6 43,1 34,1 31,2 47,3 40,9 25 23,9 45,2 40,9 23,8 25 42,8 37,4 30,7 32,7

42. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2006), mg kg-1

160

Kezelés Ismétlés 1I 1 II 1 III 1 IV 2I 2 II 2 III 2 IV 3I 3 II 3 III 3 IV 4I 4 II 4 III 4 IV 5I 5 II 5 III 5 IV 6I 6 II 6 III 6 IV

Al 40,3 32,8 23,9 24,2 71,4 42,1 29,3 18,1 39 33 77,4 60,6 36,6 59,5 52,6 88,8 36,5 31,2 45,5 49,7 30,4 23 32,8 47,3

B 25,5 25,5 24,4 25,7 24,9 26,2 24,3 25,5 25,5 26 28,3 25,3 25,2 25,5 26,9 27,6 25,2 27,2 27,2 26,4 26,1 26,2 26,5 24,9

Ca 1789 1645 1592 1580 1552 1626 1502 1716 1585 1659 2191 1988 1780 1916 1859 2126 1394 1447 2347 2645 1657 1734 2572 1945

Cd < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr 0,668 0,492 3,04 0,906 0,538 0,616 < 0,25 0,349 1,48 1,48 1,04 0,702 0,655 4,86 1,81 1,31 0,242 1,45 0,847 2,43 0,958 0,295 0,955 0,328

Cu 4,07 4,11 3,68 5,03 5,94 6,62 4,78 4,63 3,51 3,5 3,8 3,76 4,12 3,53 3,78 4,1 4,01 3,91 4,49 4,14 4,25 4,03 4,04 4

Fe 121 72,9 60,6 64,8 86,7 79 57 28,9 81,8 81,6 96,5 95,7 77,3 74,1 83,1 102 88,6 68,2 96,1 85 49,8 39,3 50 46,4

K 20223 19871 19311 21754 20437 20540 19113 15169 20115 19406 15491 15294 18854 18937 18081 18334 19721 20088 20514 17231 19044 17750 21933 15279

160

Li 1,73 2,14 1,62 1,12 2,36 2,6 1,19 1,78 2,23 2,62 1,5 1,39 1,29 1,82 2,62 2,58 1,32 1,62 1,73 3,04 1,57 1,03 2,92 2,81

Mg 1317 1330 1402 1144 1524 1534 1109 1155 1697 1618 1139 1093 1043 1286 1291 1429 1253 1399 1118 1414 1392 1153 2081 1392

Mn 27,4 28,4 27,8 35 31,6 27,8 24,2 37,9 34,9 27,1 38,2 32,2 27,3 30,5 30,4 35,8 34,2 41,4 24,4 21,4 31,8 35,2 34,6 44,7

Mo <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

N 18750 21125 19500 21000 19500 17750 21750 19900 21625 21875 16600 22000 17625 19375 18000 21375 19600 17500 19875 15400 20750 17125 20375 20875

Na Ni 21455 < 0,5 22279 < 0,5 21648 < 0,5 20899 < 0,5 20572 0,5 23077 < 0,5 17029 < 0,5 17167 < 0,5 23347 < 0,5 25209 < 0,5 35902 < 0,5 32455 < 0,5 22509 0,638 23639 < 0,5 28936 < 0,5 31644 0,553 18057 0,55 20638 0,69 32160 < 0,5 27833 < 0,5 19692 < 0,5 21462 < 0,5 25520 < 0,5 29221 < 0,5

P 3785 3705 3077 3598 3202 3326 3316 3134 2794 2994 2544 2444 2981 2670 2387 2424 3259 3132 2159 2223 3227 3106 2377 2319

S 1380 1283 1142 1259 1201 1268 1259 1271 1196 1217 1320 1159 1216 1323 1191 1225 1120 1174 1247 1151 1238 1088 1133 1055

Sr 13,8 14,3 13,9 12,4 13,3 15 10,5 13,5 17,6 15,9 22,2 19,3 14,8 18 18,6 22,4 11,3 13,4 27,8 25,9 11,3 12,8 24,8 24,4

Zn 11,8 11,2 10 11 13,7 14,6 10,3 10,7 11,9 10,7 9,79 9,73 10,6 10,6 7,98 9,33 9,78 11 8,23 9,28 10,9 10,5 10,1 9,56

43. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

161

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 258 116 105 98 118 128 114 121 205 112 106 122 116 157 118 105 134 125 111 110 102 113 135 168

B 42,8 38,7 38,5 38,8 39,9 38 49 43,6 48,5 35,2 36,1 39,1 32,4 37,1 50,4 38,5 41,4 34 39,4 33,9 43,7 42,7 47,1 45,6

Ca 4850 2852 4199 3027 3975 4377 2165 2571 5591 4065 3387 3367 3239 3361 3997 2597 4026 3000 3285 2559 3853 3798 3985 11129

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,61 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,604

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,32 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,345 0,58

Cu 10,9 10,7 8,82 14,9 10,9 10,3 12,3 9,52 11,4 8,41 10,4 8,28 9,09 10 10,7 10,8 9,86 9,44 14,3 11,3 10,5 10,7 11,2 12,8

Fe 340 191 188 200 204 205 183 187 283 187 199 170 169 220 192 177 200 175 151 142 178 182 196 245

K 22656 23853 21869 26208 26991 24984 28586 26923 26207 22599 18560 20373 28680 28329 26530 27071 22211 24368 28651 28359 28651 25898 22427 25306

161

Li 6,44 2,98 2,97 2,3 4,55 4,95 2,53 2,99 7,62 4,79 2,12 2,27 2,13 2,96 2,84 1,93 3,51 3,35 2,38 1,61 3,32 2,75 3,71 6,35

Mg 5534 3608 5300 3655 4945 5889 3031 3722 7555 4901 3841 3407 2505 3692 5618 3409 3796 4007 3410 2299 4527 4370 3748 6839

Mn 88,6 68,8 99,1 91,9 101 100 45,8 55,3 143 70,4 86,8 80,1 65,2 78,9 99,9 56,8 88,5 90,6 61,2 43,5 74,1 87,6 74,9 258

N 40241 34578 33735 34578 34940 42530 32289 28554 36627 40723 35200 40843 30482 36700 32530 38800 37400 33976 43373 46265 39200 30120 36627 37590

Na 25711 17949 19517 16376 19590 19946 16377 18745 17041 19204 23850 25901 16940 19299 22040 20634 22841 20144 17361 18685 18937 18315 19429 23866

Ni 1,21 0,838 < 0,5 2,04 0,87 0,557 < 0,5 < 0,5 3,33 1 1,01 0,904 1,35 1,02 0,69 < 0,5 1,08 1,17 0,528 0,898 0,826 1,18 < 0,5 1,98

P 3386 3472 3297 3590 3944 3517 4162 3950 3029 3056 3829 3235 3360 3452 3721 3877 3691 3296 3759 3784 3659 3656 3810 3268

S 5124 5121 5002 5539 5892 5930 6066 5584 7951 5686 5863 6483 6018 3747 4188 5996 6727 6167 6182 6115 7027 7277 3850 4021

Sr 10,3 5,16 7,32 4,97 9,05 8,62 2,96 5,17 10 12,4 5,96 6,97 7,31 6,79 9,33 5,24 7,1 7,41 6,42 8,01 5,86 7,52 8,68 44,2

Zn 29,5 30,6 26,1 41,4 34,7 32,8 28,9 26,2 29,9 23,4 24 20,7 35 29,9 26,4 27,4 25,8 26,1 21,1 18,8 30,8 31,8 22,1 31,2

44. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

162

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 112 63,4 67,5 45,3 64,1 87 76,4 106 75,9 61 73,3 81 92,2 163 64,2 78 80 76,4 59 77,4 65,2 72 111 57,3

B 22,9 23,2 20,4 21,8 20,5 21,8 25 23,8 22,6 22,8 23,6 22,7 19,6 23,5 22 24,8 21,7 20,9 22,5 21,8 23,6 24 29,4 25,1

Ca 2009 1908 1639 2182 1636 2153 1921 1761 1826 1790 1899 1880 1683 1751 1829 2017 1763 1851 1743 1595 1795 1886 2709 3687

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 5,19 3,44 3,68 5,2 4,89 3,53 4,8 4,66 3,92 3,6 4,67 3,63 5,07 5,1 4,36 5,31 5,12 3,51 5,64 6,83 3,9 4,14 5,36 4,79

Fe 148 94,1 89,6 68,4 113 110 105 137 111 97,8 103 98,5 116 191 81,8 120 95,8 90,8 72,9 106 83,5 88,9 134 119

K 19871 22888 19746 25567 22353 21347 21827 18210 22458 20843 23061 19611 19835 20517 24821 23450 17566 17810 28606 26637 21726 23985 20191 24984

162

Li 1,83 1,22 1,2 1,07 1,51 1,68 1,4 1,25 2,34 1,72 1,18 1,01 0,844 1,23 0,93 1,06 1,09 1,6 0,862 0,907 1,19 0,986 2,36 1,68

Mg 1919 1406 1455 1646 1478 1819 1926 1723 1752 2046 1574 1495 1125 1352 1598 1602 1174 1390 1463 1245 1556 1624 1835 2327

Mn 3,02 2,73 2,62 3,12 2,87 3,62 2,45 2,64 3,08 3,2 4,09 3,91 3,08 3,47 2,24 2,6 2,81 2,52 3,1 2,59 3,1 2,84 2,79 2,65

N 18600 16882 15600 16882 17059 20765 15765 16900 17882 19882 22059 19941 14882 15941 15882 14059 14824 16588 20200 19600 16200 14706 17882 18353

Na 23201 21351 24125 18869 22132 24455 20099 20589 25373 23573 26430 27952 19819 21611 21416 19663 24809 30782 18326 17593 19652 18634 23697 28972

Ni < 0,5 < 0,5 1,12 0,717 < 0,5 0,665 < 0,5 0,587 0,558 0,57 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,509 < 0,5 < 0,5 0,542 0,511 < 0,5 0,845 < 0,5 < 0,5

P 2467 2741 2323 2448 3278 2401 3033 2935 2598 2675 3140 2611 2703 3063 3049 3060 2800 2313 3035 3414 2879 2853 2403 2232

S 1679 2062 2021 1900 2340 2126 2342 2709 2537 2358 2553 2657 2228 1681 2600 2781 2387 2256 2636 2686 2590 2832 1582 1276

Sr 15,5 15,2 10,7 14,4 16 18,6 12,6 11,1 18,5 17,8 17,3 16,3 12,9 13,2 14,2 10,1 15,2 17,3 14,5 10,4 12,2 14,4 24,4 38,8

Zn 11,6 12 15,6 17,1 13,5 10,8 10,6 11,9 10,5 10,6 11,4 9,12 11,5 11,7 11,3 13,2 10,2 9,46 8,84 10,3 12,1 13,6 10,1 9,18

45. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

163

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 231 475 127 93,2 290 362 254 135 280 101 97,7 210 339 141 202 120 205 148 90,8 170 138 92,5 147 125

B 11,6 10,5 9 9,43 10,3 12,4 9,57 9,67 10,2 9,95 9,54 10,6 11 9,76 8,27 9,62 10 10,3 8,82 9,91 9,4 9,55 10,1 8,88

Ca 814 1416 1035 1077 1023 1290 1056 1171 895 1019 908 1038 1159 1132 973 899 1045 1236 845 1582 910 951 815 1101

Cr 1,72 0,521 0,414 0,352 1,07 0,788 0,52 0,497 1,65 0,421 1,19 0,991 1,04 0,504 0,486 0,518 1,15 0,329 1,22 2,43 0,447 0,317 1,26 1,09

Cu 10 3,08 3,68 3,33 7,09 2,96 4,66 4,63 5,23 3,27 3,48 2,78 3,91 2,73 2,9 2,85 3,5 2,86 5,98 3,88 4,78 2,76 3,8 3,1

Fe 856 293 161 124 545 531 276 335 435 155 159 298 510 293 247 147 282 177 157 191 219 130 163 181

K 7002 5394 7066 6448 6112 3110 8030 4981 7104 4470 9863 3908 6668 5110 6702 4326 6978 4747 6726 3803 9257 4267 7264 3735

Li 0,609 0,433 0,293 0,306 0,624 0,639 0,378 0,377 0,566 0,323 0,499 0,533 0,609 0,381 0,392 0,334 0,476 0,368 0,325 0,386 0,393 0,32 0,517 0,323

Mg 1700 1381 1308 1545 1546 2209 1204 1687 1410 1747 1534 1867 1398 1550 1164 1931 1508 1668 1454 1766 1372 1669 1798 1687

Mn 37,7 49,6 45,8 38,4 43,3 46,8 35,7 49,2 46,6 41,2 30,2 37,2 52,9 37,4 41,8 31,4 38,3 37,4 38 70 39 36,7 38 50,1

Na 7930 3574 1205 3897 6894 3912 1164 2630 3931 5018 4127 9261 2831 3354 1851 5791 3426 3068 6939 4220 3397 6646 8139 2543

Ni 0,654 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,627 0,717 < 0,5 < 0,5 0,753 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,73 0,556 0,508 0,525 < 0,5 < 0,5 < 0,5 1,12 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 1498 975 1652 708 1541 470 1726 675 1578 604 1828 804 1126 753 1274 794 1406 712 1417 1121 1595 842 1551 812

S 618 450 416 486 586 434 443 420 543 504 575 569 493 460 437 557 493 440 554 581 506 555 632 434

Sr 15,6 18,4 12,9 15,7 15,2 20,1 11,6 17,7 16,5 19,3 11,4 17,9 16,1 16,5 13,8 16,4 15,5 17,6 13,8 18,1 14,5 18,2 16 17,8

Zn 14,6 22,8 9 5,54 11,6 6,02 8,95 7,06 10,7 6,42 7,68 8,7 9,92 7,28 6,64 6,86 8,94 7,06 8,51 49,9 9,68 6 8,16 7,56

46. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

164

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 135 104 80,5 118 93,8 115 76,6 117 70,4 95,2 78,8 221 55,7 479 112 279 55,8 212 83,9 189 79,6 359 91,3 242

B 19,8 10,9 11,7 9,46 16,3 11,4 11 10,5 14,7 11,4 11,4 9,89 12,8 12,1 12 9,17 12,1 10,4 11 9,26 12,5 8,17 12,1 9,36

Ca 815 1493 1184 1237 787 1087 1021 1211 788 1509 982 1150 1007 1455 912 1080 963 1247 1107 1060 999 2681 848 1000

Cr 0,665 0,395 < 0,25 0,608 0,315 0,331 0,31 0,452 < 0,25 0,35 0,811 0,321 0,258 1,02 0,306 1,34 0,372 0,758 0,274 0,602 0,264 1,35 0,29 < 0,25

Cu 2,95 2,53 3,43 3,63 3,01 2,66 2,84 3,61 3,1 3,41 2,99 3,73 3,35 3,29 2,65 3,21 4,2 3,14 2,71 2,4 4,17 4,76 2,78 2,68

Fe 110 113 45,9 113 63,1 102 45,9 111 63,4 105 70,8 110 50 570 90,2 123 49,2 248 77,3 221 44,4 387 86 256

K 7237 5033 5641 5982 6078 5277 7182 5443 7193 6574 6943 5222 6325 5101 8331 4511 6264 6067 5909 3459 9039 6364 6788 4331

164

Li 0,349 0,32 0,246 0,331 0,304 0,412 0,258 0,31 0,289 0,356 0,287 0,283 0,246 0,729 0,365 0,288 0,243 0,435 0,289 0,376 0,275 0,61 0,372 0,398

Mg 1957 1512 1233 1443 1721 2288 1184 1724 1701 1978 1339 1313 1290 2001 1693 1440 1332 1532 1519 1706 1410 1621 2059 1479

Mn 39,9 60,5 48,5 43,6 40,8 45,1 31,8 44,9 42,1 52,6 44,4 44,5 48,3 54,3 41,5 46,4 47,8 50,8 50,2 62,3 46,3 39,2 43,9 51,5

Na 10578 1764 1183 1502 7464 6236 783 2398 5421 3546 2027 1755 1398 4236 5087 1833 1241 1508 2146 3173 2335 2429 8925 1960

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 1,25 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 1,02 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,546 < 0,5 1,03 < 0,5 3,54

P 1412 747 1087 800 1490 782 1520 894 1453 893 1425 920 1158 851 1108 977 1473 876 1045 922 1439 2090 1403 801

S 629 373 380 397 548 534 398 412 550 484 440 392 412 478 553 395 395 392 445 448 487 797 601 383

Sr 18,9 17,6 13,7 15,5 16,5 21,1 10,8 17,9 17,6 22,3 14,1 12,6 13 21,2 19,2 11,3 11,3 15,6 15,1 15,3 14,9 13,9 15,5 16

Zn 8,27 6,9 6,7 7,05 7,94 7,2 9,69 7,8 8,23 7,51 7,88 7,39 7,36 9,58 7,05 7,52 8,48 7,39 6,41 9,13 8,63 20,5 8,05 10,1

47. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

165

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 302 643 271 436 730 1040 640 557 462 1103 242 220 294 485 432 562 127 267 163 193 112 430 228 797

B 7,26 9,08 7,12 8,58 10,6 10,6 9,11 8,52 9,4 11,4 7,21 7,87 8,03 8,41 8,57 8,48 7,15 8,18 6,79 9,04 7,57 8,19 7,35 8,9

Ca 956 1432 1080 1164 1125 1473 1315 1000 1021 1596 963 1075 981 1058 1010 1123 889 1090 1177 1026 1039 1128 1075 1340

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,599 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,633 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr 0,64 1,18 0,412 0,734 1,08 2,14 1,19 0,771 0,864 1,82 0,414 0,756 0,334 0,777 0,645 1,21 2,23 0,336 < 0,25 1,69 0,307 0,696 0,722 1,31

Cu 3,17 3,6 3,31 2,64 3,61 4,09 3,75 3,74 3,74 4,02 3,02 3,15 3,15 3,3 3,44 3,18 3,61 2,9 2,79 2,74 3,65 3,41 3,91 3,55

Fe 437 930 360 641 1018 1611 951 763 658 1628 323 286 380 625 605 738 152 255 186 214 136 611 324 1001

K 4188 4992 6097 3594 7082 5803 6065 5382 6716 4927 6305 5582 5122 5732 5024 3653 6670 5533 6718 6655 5692 4605 5327 4474

165

Li 0,48 0,949 0,523 0,778 1,24 1,47 0,978 0,801 1,03 1,6 0,516 0,47 0,596 0,775 0,748 0,779 0,356 0,531 0,436 0,518 0,376 0,718 0,459 0,922

Mg 1069 1466 1420 1497 1940 1554 1778 1522 2347 1834 1464 1366 1614 1744 1550 1604 1566 1299 1418 1706 1592 1588 1415 1272

Mn 46,1 58,5 49,4 39,2 56,5 69,2 63,3 51,9 47,4 75,6 35,8 42,7 42,6 50,1 48,1 70,2 44,3 27,5 38,1 37,4 43,5 55,9 46,3 60,3

Na 955 2427 2435 4646 10087 3063 2686 2631 7469 5276 4990 3470 6457 4748 5214 2581 3075 6601 2114 6122 3871 3317 1963 887

Ni 0,538 1,44 < 0,5 0,839 1,74 2,26 0,91 1,34 1,1 2,23 0,686 0,714 0,693 0,977 1,14 1,32 < 0,5 0,658 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,772 < 0,5 2

P 806 869 1240 895 1229 996 1191 1044 1296 931 1063 897 1378 1061 919 833 1388 1090 1113 1132 1337 1122 1191 792

S 330 445 469 481 586 523 490 490 635 512 511 510 549 570 498 459 605 550 497 640 478 492 454 381

Sr 11,3 15,1 13,2 14,4 16,5 14,3 13,7 12,5 19,9 19,2 11,1 15 14 13,3 13,4 13,2 13,1 14,2 13,5 15,7 15,5 14 12,9 14,3

Zn 5,56 7,46 8 7,38 8,01 10,3 9,58 6,99 9,34 11,1 6,64 5,68 8,18 7,04 7,21 7,74 7,27 7,29 7,12 6,5 8,14 8,2 6,74 7,36

48. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

166

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 253 182 339 489 387 575 221 259 663 291 286 513 475 200 179 287 1314 361 292 210 457 335 111 277

B 10 10,6 10,8 11,8 10,5 12 9,9 9,79 12 10,8 11 10,7 11,9 10,6 11,5 10,7 15,9 10,5 12,3 9,57 10,6 10,7 9,03 9,62

Ca 1482 1071 1141 1183 1146 1168 1292 922 1158 1075 1068 991 1085 979 936 841 1295 942 1003 954 1222 951 965 934

Cr 0,779 0,86 1,2 1,15 0,705 1,19 0,505 0,897 1,28 1,03 0,482 1,5 0,8 1,14 0,458 0,643 1,63 0,597 0,78 0,39 0,843 0,666 2,86 0,853

Cu 3,32 2,59 2,86 3,36 2,73 3,38 2,92 2,94 3,14 2,7 2,71 3,34 2,99 3,1 2,77 3,65 4,18 2,84 2,95 3,1 3,53 3,49 3,45 3,1

Fe 308 222 439 447 423 742 274 268 817 309 262 613 588 226 210 326 1656 372 303 184 544 428 142 305

K 7625 6356 7634 6871 7373 6017 7370 5042 6857 6611 6849 6376 7447 5962 6167 5962 6745 6118 5815 6071 6225 6081 5823 5639

166

Li 0,495 0,399 0,66 0,621 0,77 0,926 0,584 0,431 1,08 0,468 0,535 0,832 0,824 0,402 0,481 0,606 1,91 0,534 0,491 0,361 0,638 0,605 0,301 0,491

Mg 1086 1064 1294 1150 1325 1354 1260 1104 1293 1130 1319 1247 1141 1107 1259 1116 1384 985 1152 1123 1253 1064 1004 1049

Mn 32,6 35,5 33,6 51,5 25,8 42,4 27,1 45,2 44 41,4 29,3 44,6 40,9 44,9 27,9 37,3 70,7 45,6 32,3 41,6 49 42,6 36,9 41,3

Na 5967 8290 3745 7757 4488 9872 2805 6866 4923 8097 7899 5241 9271 8000 9216 7061 13609 7775 5873 5623 4310 5844 5702 5958

Ni 0,77 < 0,5 0,833 0,699 0,513 0,98 < 0,5 < 0,5 1,26 0,514 < 0,5 0,851 1,11 0,572 < 0,5 < 0,5 2 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,601 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 1775 1276 1314 1667 1327 1103 1358 1308 1265 1307 1477 1237 1368 1237 1250 1297 1354 1189 1540 1610 1464 1255 1546 1381

S 536 529 449 607 489 586 501 497 445 544 561 490 538 531 555 473 657 517 485 478 509 497 479 476

Sr 16,7 18,3 10,5 20,5 11,7 19,8 11,1 18,5 15,1 16 11,4 18,9 11,8 18 17 19,6 19,4 18,5 15,9 18,2 15,5 16,8 12 16,8

Zn 10,7 6,99 7,99 10,2 8,51 7,1 9,39 7,71 8,51 8,18 8,1 8,25 7,7 7,72 7,31 9,84 10,8 7,72 7,42 8,32 10,9 8,15 8,74 8,59

49. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

167

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 95,1 96,4 57,2 64,7 59,3 142 79,5 55,7 149 67 74 55,8 73,1 90,1 33,3 397 92,4 92 103 67,9 44,5 70,3 152 123

B 10,8 9,8 10,1 9,14 10,7 10,3 7,96 9,84 10,2 8,73 9,75 9,33 10,5 8,9 8,01 10,3 9,74 9,1 9,52 8,53 7,74 9,8 9,48 8,61

Ca 918 996 1426 1119 974 1001 1167 1104 961 933 992 991 1163 917 960 1039 952 1090 1170 1004 992 1057 1069 1037

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr 11,1 0,308 < 0,25 < 0,25 0,255 0,333 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,261 0,644 < 0,25 0,328 < 0,25 0,806 < 0,25 0,381 0,678 0,733 0,828 3,72 0,502 < 0,25

Cu 2,78 2,52 2,92 2,82 3,01 2,94 2,48 3,98 2,79 2,53 2,63 2,72 2,61 3,19 2,8 3 2,66 2,81 2,62 3,03 3,11 3,2 3 2,68

Fe 193 138 95,4 79,6 105 126 110 80,6 186 90,2 109 69,8 128 105 55,1 534 169 106 113 101 87,3 88,4 206 79,2

K 6377 5495 6045 4979 5043 4862 5636 4982 5434 4977 6220 5390 5704 4728 5033 4262 4552 4186 5205 5499 5297 4997 5961 5356

167

Li 0,319 0,291 0,295 0,236 0,27 0,32 0,404 0,266 0,377 0,276 0,316 0,228 0,327 0,254 0,212 0,723 0,321 0,268 0,267 0,264 0,232 0,264 0,337 0,235

Mg 1480 1077 1088 976 1453 1287 1033 1070 1271 1258 1200 985 1097 1084 1131 1192 1150 1106 1058 1117 1060 1104 1181 1141

Mn 28,4 35,1 27,3 39,6 34,5 32,7 25,2 38 30,9 32,9 28,8 39,8 31,3 39,3 35 44,2 31,8 43,2 30 41,2 39,8 41,9 41,7 43,7

Na 11236 6289 3912 4764 10592 10351 3827 5951 8185 6599 10594 6832 6627 5332 3809 6524 7389 4488 6809 4234 3246 5340 4298 3659

Ni 0,788 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,71 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,696 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,774 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,655

P 1410 1189 1240 1292 1438 1165 1238 1180 1294 1188 1451 1249 1308 1101 1229 1298 1234 1198 1264 1526 1337 1260 1403 1411

S 2035 553 497 512 689 700 497 542 613 614 685 609 572 531 561 606 639 538 614 528 541 789 523 544

Sr 18,9 17,7 11,4 16,2 18,8 20 8,93 19,2 15,4 15,8 13,2 18 12,2 17,2 12,3 19,2 17,2 17,2 12,8 16,2 12,2 17,1 13,2 15,5

Zn 8,78 4,62 8,68 6,43 8,43 5,48 6,12 7,43 6,37 5,82 8,56 7,08 6,91 6,25 6,39 7,91 6,31 6,57 7,83 7,38 7,66 7,07 6,65 7,33

50. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

168

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 204 263 176 137 167 205 236 454 230 131 431 306 441 794 330 197 198 431 142 202 292 231 608 420

B 7,76 7,18 6,68 6,58 9,04 6,24 7,56 7,75 7,66 7,47 8,96 7,3 8,83 10,2 9,24 6,82 7,65 7,91 6,62 6,49 8,69 6,92 7,92 7,62

Ca 877 1079 1000 968 1013 1121 988 1089 779 1083 1449 1127 981 1392 1108 1043 861 1134 974 1024 879 1019 1093 1047

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr 1,17 0,85 < 0,25 1,66 0,753 < 0,25 0,805 0,65 0,424 < 0,25 0,872 0,448 1,07 0,97 0,563 0,294 0,4 1,14 0,596 0,502 0,357 0,284 1,12 0,593

Cu 1,88 2,54 2,16 2,13 2,95 2,13 2,31 2,8 2,22 2,57 4,23 2,77 3,1 3,46 2,63 2,67 2,14 3,21 2,35 2,64 2,56 2,48 2,89 2,39

Fe 284 377 250 177 183 269 338 621 235 189 526 419 487 1132 372 218 276 573 165 228 402 302 901 571

K 5262 4734 4680 4246 5503 3922 4474 4214 4935 5273 4934 5155 4359 5577 5830 4937 4647 4904 4930 3969 4608 5572 4733 4271

168

Li 0,453 0,484 0,471 0,34 0,393 0,398 0,498 0,667 0,42 0,429 0,706 0,497 0,643 1,13 0,617 0,38 0,427 0,63 0,3 0,354 0,562 0,442 0,849 0,639

Mg 1474 1131 1075 1113 1501 1054 1666 1075 1304 1127 1485 1195 1401 1311 1469 1120 1122 1228 1146 1177 1397 1136 1146 1124

Mn 26,5 39,5 25,3 27 31,8 36 41,6 36,5 27,5 24,3 31,9 36,5 36,2 53,4 30,3 29 28,1 47,4 34,9 37,5 32 35 52 36,9

Na 8409 3254 4623 4690 12261 3034 4817 4446 11616 3646 7282 2668 11166 3106 11528 3227 8843 1996 2416 2423 11010 3190 2933 4711

Ni 0,5 0,64 0,675 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,511 0,788 < 0,5 1,23 0,896 0,988 1,63 0,544 0,581 0,668 0,668 < 0,5 0,624 < 0,5 < 0,5 1,28 0,67

P 1171 1187 1075 1012 1432 1032 853 1071 1338 1357 1110 1209 1291 1178 1174 1187 1061 1132 1225 1304 1242 1132 1053 1086

S 671 495 543 584 843 456 577 504 664 524 633 477 690 504 779 511 567 451 496 478 677 498 486 504

Sr 15,8 11,4 10,3 11,8 18,6 11,7 14,2 11,7 13 14,5 16,6 10,7 16,1 15,8 15,3 12,2 13,8 11,9 10,8 10,8 14,3 12,2 10,7 11,8

Zn 6,87 8,21 6,3 7,72 8,29 6,91 5,56 9,53 7,54 7,57 11,1 8,73 7,56 9,12 10,7 7,69 6,69 8,03 7,64 7,56 7,08 6,63 8,09 8,11

51. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

169

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 40,3 41 40,7 45,8 51,7 28 33,3 27,7 34,5 69,7 38,7 33,3 42,1 33,5 134 54,7 46,1 50 35,8 107 129 45,7 44,2 95,4

B 10,2 11,1 9,68 9,81 11,2 11,6 10,2 10 11,3 11,5 9,84 10,4 11 10,3 9,81 10,4 11,6 10,6 9,82 11,8 11,5 11,3 10,3 11,1

Ca 1069 1064 997 1060 1144 1178 1084 1038 1116 1121 1091 987 1078 981 1236 1240 1243 1246 1086 1351 1183 1212 995 1119

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 3,19 2,92 3,05 3,38 3,54 3,59 3,69 3,44 5,8 3,66 2,7 2,87 3,99 3,62 39,9 3,13 3,73 3,72 3,63 90,3 41,5 5,58 3,7 3,49

Fe 109 94,7 102 109 119 87,8 84,6 94,3 90,5 146 103 87,5 154 97,5 213 123 115 149 106 316 301 123 124 219

K 5865 6293 7126 6847 8352 7845 7527 7865 7534 6718 5806 6087 7895 7151 5560 6257 7827 7250 7877 6737 8253 7901 6575 7203

169

Li 0,285 0,284 0,317 0,284 0,362 0,346 0,28 0,273 0,387 0,453 0,3 0,321 0,307 0,271 0,382 0,334 0,377 0,353 0,345 0,406 0,456 0,461 0,322 0,377

Mg 1889 1846 1756 1805 1886 1855 1745 1570 1896 2101 1850 1872 1774 1553 1973 2148 1851 1793 1844 2116 1800 1946 1765 2095

Mn 59,9 52 38,7 45,2 43,8 44,5 50 39,5 40 43,3 49,2 47,6 47,8 43 51,6 47 35,6 40,8 40,9 58,2 45,1 41,6 57,4 58,5

Na 4476 5707 3603 2876 5419 5500 3577 4118 4902 5095 3477 5183 6359 4510 3453 3368 3897 3886 4545 4147 4424 4884 6684 5045

Ni < 0,5 0,613 < 0,5 < 0,5 0,546 < 0,5 0,579 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,572 < 0,5 < 0,5 0,539 < 0,5 0,626 < 0,5 0,601

P 1039 891 826 791 675 739 712 728 777 769 959 993 951 730 786 839 677 645 688 672 667 688 840 673

S 515 544 508 465 568 589 531 522 629 534 506 532 617 522 505 506 527 518 555 551 553 570 605 562

Sr 15,4 15,9 15,8 17,4 16,7 17,1 14,8 14,4 16,4 18,6 17 17,4 15,8 13,7 17 17,2 14,3 15,3 14,4 20,1 17,9 17,7 16,3 17,3

Zn 14,3 11,9 11,3 10,7 13,2 13,5 12,3 10,6 15,4 13,1 12,7 11,5 16,3 14,1 15,2 11,7 11,8 11,3 10,8 20,4 17,4 14 14,8 14,1

52. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2006), mg kg-1

170

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 46 18,6 27,3 20,6 20,2 24,2 40,4 41,7 27 23,3 44,1 31,1 20,7 25,3 28,5 31,4 25,5 22,3 58,9 55,7 27 19,1 50,6 33,1

B 9,4 9 10,3 11,8 8,81 9,18 10,2 14 9,48 10,5 9,09 8,94 11,4 10,4 9,31 8,95 8,11 10,8 10,5 9,41 12,7 14 10,1 8,5

Ca 1450 1333 1221 1175 1142 1295 1126 1112 1021 1057 1143 1100 1359 1522 1303 1404 1001 1112 1342 1129 1085 1141 1089 980

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 3,47 3,22 2,96 2,87 3,25 3,68 3,1 3,19 5,35 3,07 2,77 3,22 3,38 3,14 2,98 2,8 8,81 3,37 3,61 3,5 3,43 3,7 3 2,31

Fe 81,6 40,5 50,4 42,3 42,2 45,2 144 92 63,6 47,7 96 224 44,5 60,8 56,4 64,9 50,8 44,6 167 105 51,5 39,5 87,6 65,4

K 5081 4905 6383 7378 6235 7527 8363 8101 7045 6786 5714 6912 7211 6858 6087 5816 6359 6941 7484 7284 8741 8065 5375 4695

170

Li 0,258 0,21 0,232 0,251 0,229 0,238 0,279 0,272 0,333 0,276 0,245 0,256 0,262 0,244 0,231 0,229 0,263 0,238 0,329 0,302 0,24 0,23 0,287 0,25

Mg 1694 1739 1624 1730 1784 1731 1623 1400 2061 2011 1739 1675 1991 1745 1700 1575 1625 1542 1998 1855 1720 1664 1988 1798

Mn 52,8 51,4 42,4 39,4 44,1 47,7 41,9 41,1 43,5 38,7 44,1 44,4 52,1 44,9 48,8 49,2 35,1 38,1 53,1 52,4 45,2 43,3 49,3 48,2

Na 2372 1879 2523 3991 2408 2568 3105 2846 4993 3721 2783 3465 3333 2893 2004 2308 2267 2004 3731 4002 2875 2941 3897 3050

Ni 2,55 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,515 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 835 868 995 1021 830 810 1046 1014 1011 935 812 924 914 781 828 819 723 817 983 972 968 823 937 820

S 424 404 438 500 432 487 551 523 586 547 416 501 574 479 416 403 426 429 553 542 494 499 514 431

Sr 14,9 13,9 16,6 15,9 15,5 16,2 14,4 13,5 17,1 17,6 15,5 15 18 17,4 16,9 16,9 15,4 14,5 18,3 17,8 16,5 16,1 18,7 15,9

Zn 8,83 9,1 8,14 8,58 8,34 9,33 10,8 10,2 10,6 8,61 8,95 9,35 10,1 10,3 8,32 7,75 7,68 8,35 12 9,91 7,95 7,64 10,7 8,61

53. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

171

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 93,7 120 126 82 564 116 59,6 43,6 155 125 217 116 322 40,7 88,7 235 103 40,2 42,5 133 87,4 66,4 157 57,4

B 9,88 10,8 12 10,6 8,8 15,2 10,1 9,24 10,2 12,1 11,1 9,48 10,9 9,08 9,16 11 9,49 11,3 8,38 8,64 9,13 10,8 9,81 9,41

Ca 1548 1695 1416 1242 1039 1709 1150 1199 1280 1528 1582 1509 1368 1259 1201 1431 1177 1646 1348 1414 1273 1355 1877 1643

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 3,5 3,56 3,56 3 5,92 6,48 3,15 3,07 2,82 3,67 6,14 3,01 4,18 3,14 4,3 3,41 2,95 4,01 3,58 6,07 2,88 3,35 3,1 3,29

Fe 95,3 163 173 117 82,9 147 88,3 65,6 164 167 279 161 89,3 71,3 115 419 139 74,4 67 168 122 98,4 208 86,7

K 4584 4932 7274 5477 4481 5586 5401 5448 4633 6773 5873 4621 6571 5344 4999 5030 4737 6616 4651 4283 4702 4989 4685 4685

171

Li 0,265 0,327 0,341 0,292 0,213 0,297 0,256 0,226 0,297 0,322 0,425 0,305 0,282 0,235 0,301 0,428 0,281 0,232 0,225 0,307 0,267 0,256 0,342 0,243

Mg 1695 1953 1929 1820 1527 1996 1541 1636 1672 1990 2142 1877 1954 1687 1693 1885 1698 1974 1747 1877 1668 1646 1978 1937

Mn 53,6 62,2 54,9 49,1 44,6 59,1 44,3 43,8 45,5 54,7 59,2 49,4 50 49,6 46 51,6 43,6 52,9 48,2 54,1 46,3 43,1 53,3 54,5

Na 2426 2061 2916 2764 2468 3922 2984 2455 1785 3519 2641 1626 4151 2556 3401 2789 1658 2058 1842 1702 1608 2733 1730 2096

Ni < 0,5 0,649 < 0,5 < 0,5 0,692 0,593 0,539 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,752 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,651 0,501 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 912 1094 1129 978 765 956 913 794 694 953 997 800 1122 752 801 720 813 1098 922 892 836 864 893 972

S 449 462 544 486 427 539 512 467 377 555 506 440 634 449 481 473 404 519 431 487 407 467 435 460

Sr 14,5 16,6 19,4 16,6 13,4 19,3 14,5 14,1 13,2 17,6 18,9 15,2 16,9 13,5 14,1 15,2 14,4 16,2 14,8 15,9 13,9 15,8 17,7 16,4

Zn 14,6 11,5 10,4 8,67 9,14 13,7 9,74 9,27 7,6 9,61 11,1 9,86 10,4 9,62 9,45 9,6 7,91 10,6 9,14 10,9 8,23 9,13 9,45 10,1

54. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

172

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 88,2 56,3 88,8 43,5 120 294 29,4 41 171 267 34,8 64,4 252 163 38,2 273 67,7 55,8 78,9 55,1 86,6 36,2 42,3 30,1

B 11,3 9,59 10,9 10,4 11,5 10,5 9,08 9,88 10,8 10,2 9,77 10,2 13,1 10,6 9,48 11,3 9,74 9,56 9,31 9,58 10,1 9,46 9,99 9,08

Ca 932 841 911 1043 916 839 840 879 901 850 890 921 1061 867 834 952 843 848 932 886 891 852 980 831

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,222 < 0,5 < 0,5 0,175 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 3,11 2,91 31 3,23 3,35 3,13 2,84 3,31 3,16 3,26 3,21 3,27 4,21 3,58 2,74 3,63 3,78 3,62 3,66 3,66 4,49 4,08 3,95 3,44

Fe 175 109 179 161 200 358 97,8 137 224 351 115 116 339 220 107 383 133 144 146 156 140 99,6 115 83,2

K 6869 6857 7526 7303 6895 6052 6017 6727 7254 7226 6609 7046 8500 6997 7252 8932 6648 6348 7028 7655 6986 7026 6408 6466

172

Li 0,397 0,34 0,463 0,381 0,468 0,675 0,35 0,43 0,527 0,624 0,287 0,328 0,652 0,456 0,334 0,621 0,362 0,324 0,303 0,31 0,379 0,323 0,357 0,341

Mg 1856 1643 1880 1850 1922 1937 1677 1997 1913 1950 1689 1809 2268 1620 1607 1901 1864 1693 1603 1657 1723 1694 1879 1616

Mn 50,8 44,1 47,6 43,2 52,5 53,1 39,9 37,6 56,6 53,7 50,4 55,3 60,1 51,6 36,4 48,4 55,7 53,8 47,5 39,8 54,5 46,7 40,9 38,1

Na 8056 6613 8416 7917 7501 7194 6892 6940 8445 7337 7573 7975 8232 8940 7343 7714 6873 6157 5986 6422 6241 7413 5425 5874

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,537 < 0,5 < 0,5 0,536 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,515 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 1430 1357 1350 1276 1435 1307 1396 1487 1370 1372 1451 1513 1784 1442 1317 1475 1428 1275 1199 1308 1159 1382 1207 1202

S 630 568 634 600 635 628 590 633 656 614 593 623 725 618 606 703 582 536 543 552 560 637 592 563

Sr 16,6 14,2 17,5 16,3 16 16 14,7 16,5 15,2 15,3 14,3 15,3 18,9 16,8 14,2 16 16,3 15,7 15,6 16,5 15,7 15,1 16,3 14,3

Zn 13,3 12,3 15,1 13 12,9 12,8 13,2 13,7 15,9 18,9 17,5 20,2 16,3 14,9 12,2 14,2 13,3 14 14,4 10,8 12,9 14,4 14,3 14

55. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2006), mg kg-1

173

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 38,5 46,2 24,3 23,4 47,4 26,3 26,7 23,1 22 20 29,9 27,9 20,8 25 17,4 33,3 18,4 19,5 19,2 18,3 18,6 24,5 19,9 12,4

B 10,2 11,7 13,8 12,8 9,65 13,7 9,18 9,79 8,9 11,7 9,85 15,6 9,18 10,2 9,86 7,71 8,74 8,72 9,91 7,55 9,01 8,61 9,74 7,41

Ca 932 1136 1211 1016 905 1328 849 873 758 1045 965 1322 954 976 885 725 759 809 1084 859 891 869 985 770

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 0,537 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 3,74 5,15 4,37 4,2 4,29 4,84 3,2 3,61 3,16 4,14 3,67 5,19 4,06 4,15 14 3,14 3,51 3,74 4,01 3,53 3,87 3,71 4,3 3,35

Fe 80,6 107 62,4 58,2 75,6 58,3 49,3 58 52,8 45,3 68,8 71,8 47 52,8 45,7 44,8 43,2 42,8 44,7 45,5 56,2 59,7 49,1 35

K 8037 9339 9527 7918 6117 10121 6804 6574 5862 8308 6601 10829 6974 7292 7353 5848 5973 5691 7017 5181 6016 5745 6438 5119

173

Li 0,365 0,408 0,597 0,532 0,376 0,457 0,447 0,474 0,402 0,463 0,34 0,455 0,356 0,403 0,306 0,258 0,324 0,291 0,259 0,238 0,34 0,345 0,274 0,225

Mg 2348 2370 3157 3070 2010 2940 1975 2312 2364 2448 2175 3518 2191 2432 2102 1737 2031 1912 2184 1512 2001 2043 1740 1588

Mn 53,7 54 62,9 68,4 43,6 64,3 34 41,8 44,5 57,7 52,6 84,6 48,1 52,9 46,8 37,5 51,1 51,9 45,8 36,3 41,2 41,9 42,2 37

Na 7909 9798 10766 10831 5365 9342 8842 8833 6476 8655 8052 15554 6882 7165 9219 6440 6307 6488 4645 5312 4980 4416 5102 3198

Ni < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 1,52 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,546 < 0,5 18 < 0,5 0,544 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 1698 2021 2104 1929 1478 2315 1366 1587 1457 1918 1670 3058 1699 1838 1462 1240 1427 1379 1415 1183 1437 1354 1451 1271

S 759 918 898 829 617 890 620 656 647 795 732 1134 645 723 727 607 604 611 660 492 585 564 574 469

Sr 16,9 19 22,2 20,2 14,5 24,8 14,9 15,6 14,6 19,4 15,4 26,2 16,2 18,3 16,3 12,1 16 16,5 19,6 13,9 16,3 15,2 16,9 13,3

Zn 11,4 15,1 14,2 12,7 12,1 17,4 9,96 13,3 10,4 14,1 11,5 18 13,2 13,3 11,5 8,7 9,01 9,85 10,7 9,25 12,1 10,8 11,5 10,3

56. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

174

Kezelés 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 5 5 5 5 6 6 6 6

Ismétlés I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Al 83,9 85,8 73,7 54,6 52,7 45,2 79,7 69,5 49,7 52,5 125 63,3 71 96,3 93,7 65,8 66,1 85,4 47,8 64,8 86,6 63,5 73,5 46,4

B 9,28 8,05 15,3 12,5 7,84 10,7 12,2 10,7 10,9 7,43 12,6 8,54 8,04 9,76 10,9 11,8 8,39 10,2 10,4 11,6 10,9 9,83 8,82 8,15

Ca 824 963 1462 1177 887 1028 1198 1134 1116 859 1259 837 757 941 1132 1157 752 935 1061 1136 979 864 1029 878

Co < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

Cr < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25 < 0,25

Cu 3,46 3,21 5,64 4,73 2,92 52,7 4,67 4,49 3,69 3,16 4,36 2,95 2,9 3,08 4,95 4,2 3,69 4,18 4,03 12 4,23 3,7 4,91 3,12

Fe 125 109 114 99,3 87,3 96,8 117 126 98,9 92,2 171 96,7 112 145 129 97,3 106 121 97,3 86,6 145 107 111 75

K 6930 5881 12979 10250 5568 7403 9866 8685 7551 7005 9227 5895 6195 7685 11170 9943 5911 8043 7119 9284 8182 7900 6733 5509

174

Li 0,364 0,396 0,695 0,467 0,352 0,389 0,424 0,372 0,44 0,337 0,468 0,317 0,452 0,596 0,503 0,391 0,444 0,459 0,283 0,4 0,476 0,45 0,317 0,289

Mg 1722 1969 3639 2630 1964 2363 3114 2594 2728 1965 2619 2011 2012 2380 2548 2800 1977 2749 2152 2504 2615 2114 2014 1888

Mn 39,4 36,6 70,3 56,3 36,9 46,2 66,7 49,8 47,9 38,9 53,1 49,4 40,6 45,6 49 55,7 37,3 50,1 54,5 57,1 52,6 41 48,1 35,3

Na 7939 6487 11115 11442 6300 8088 11807 8286 8665 6715 10019 6604 8137 9581 6825 7448 8457 8954 5710 7897 10402 10905 4106 4489

Ni < 0,5 0,51 0,534 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 0,526 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5 < 0,5

P 1078 1418 2499 1982 1180 1468 1852 1758 1805 1520 1662 1039 1077 1383 1792 1770 1377 1778 1016 1863 1577 1568 1086 964

S 629 624 1094 916 618 777 998 823 803 633 881 633 627 754 848 840 633 795 717 878 837 705 625 541

Sr 16,1 13,2 26,9 21 13,4 16,6 21,5 17,8 18,6 12,6 21,9 14,7 15,6 19 17,4 19,7 16,2 20,3 20,1 19,5 21,9 18,3 15,1 14,2

Zn 8,52 9,57 18,4 14,9 10,8 14 13,7 12,6 12,6 11,1 14,1 9,39 10,1 13 12,2 14,5 10,1 13,8 9,35 12,7 11,5 10,9 10,7 8,89

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A cukorrépatermesztés Magyarországon, 1990-2006

6. oldal

2. táblázat: A cukorrépa fajlagos tápanyagigénye 10 t ha-1 gyökértermésre vetítve, 16. oldal

különbözı szerzık adatai szerint 3. táblázat: A cukorrépa tápanyagszükséglete

23. oldal

4. táblázat: A cukorrépa tápelemellátottsági kategóriái különbözı szerzık adatai 33. oldal

szerint 5. táblázat: A cukorrépa levél tápelemtartalmának változása

35. oldal

6. táblázat: A kísérletben beállított kezelések és idıpontjaik 2005-ben

38. oldal

7. táblázat: A kísérletben beállított kezelések és idıpontjaik 2006-ban

39. oldal

8. táblázat: Az alkalmazott kezelésekben kijuttatott készítmények pontos 39. oldal

tápanyagtartalma

9. táblázat: A vizsgált két év (2005 és 2006) csapadékmennyiségeinek alakulása 44. oldal

dekádonkénti bontásban

10. táblázat: Talajvizsgálati eredmények (2005, 2006; Béke Agrárszövetkezet és Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 0-20 cm)

45. oldal

11. táblázat: A cukorrépa levélminta mintavételi idıpontok 2005-ben

48. oldal

12. táblázat: A cukorrépa levélminta mintavételi idıpontok 2006-ben

48. oldal

13. táblázat: A cukorrépa-gyökér mintavételi idıpontok 2005-ben

49. oldal

14. táblázat: A cukorrépa-gyökér mintavételi idıpontok 2006-ben

49. oldal

15. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív cukorveszteség alakulására betakarítás idején 72. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005)

16. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív cukorveszteség alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi 73. oldal

Mezıgazdasági Rt., 2005)

17. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív cukorveszteség alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 77. oldal

2006)

18. táblázat: A kezelések hatása a tisztított cukortartalomra valamint az abszolút- és a relatív cukorveszteség alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi 77. oldal

Mezıgazdasági Rt., 2006) 175

19. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában 92. oldal

(2005, Béke Agrárszövetkezet)

20. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában (2005, Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.)

92. oldal

21. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában 93. oldal

(2006, Béke Agrárszövetkezet)

22. táblázat: A levélanalízis eredménye az alkalmazott kezelések átlagában (2006, Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt.)

93. oldal

23. táblázat: A levélanalízis során kapott független változók hatása a fıbb minıséget jellemzı paraméterek alakulására

96. oldal

24. táblázat: A gyökérpépanalízis során kapott független változók hatása a fıbb minıséget jellemzı paraméterek alakulására

176

97. oldal

Ábrák jegyzéke 1. ábra: A hımérséklet alakulása a 30 éves átlaghoz viszonyítva a cukorrépa 42. oldal

tenyészidejében, 2005-2006 2. ábra: A csapadék alakulása a 30 éves átlaghoz viszonyítva,

44. oldal

2005-2006 3. ábra: A cukorrépa gyökértermésének alakulása

55. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005)

4. ábra: A cukorrépa gyökértermésének alakulása (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági 55. oldal

Rt., 2005) 5. ábra: A cukorrépa gyökértermésének alakulása

57. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2006) 6. ábra: A cukorrépa gyökértermésének alakulása (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006)

58. oldal

7. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben kezelésenként 60. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005.)

8. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben kezelésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005.)

60. oldal

9. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben mintavételi idıpontonként (Béke Agrárszövetkezet, 2006.)

62. oldal

10. ábra: A cukorrépa cukortartalmának alakulása a tenyészidıben mintavételi idıpontonként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006.)

62. oldal

11. ábra: A cukorrépa gyökerének káliumtartalma az egyes

kezelésekben

termıhelyenként, betakarítás idején (2005. november 2. 3.)

64. oldal

12. ábra: A cukorrépa gyökerének nátriumtartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2005. november 2. 3.)

65. oldal

13. ábra: A cukorrépa gyökerének α-amino-N-tartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2005. november 2. 3.)

66. oldal

14. ábra: A cukorrépa gyökerének káliumtartalma az egyes

kezelésekben

termıhelyenként, betakarítás idején (2006. november 6. 7.)

68. oldal

15. ábra: A cukorrépa gyökerének nátriumtartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2006. november 6. 7.)

69. oldal

16. ábra: A cukorrépa gyökerének α-amino-N-tartalma az egyes kezelésekben termıhelyenként, betakarítás idején (2006. november 6. 7.) 177

70. oldal

17. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában 74. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005)

18. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005)

75. oldal

19. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában 78. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2006)

20. ábra: A Na-tartalom, valamint az alfa-amino N-tartalom szerepe az abszolút-, valamint a relatív veszteségek alakulásában (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági 79. oldal

Rt., 2006) 21. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása

82. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005) 22. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005)

82. oldal

23. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása 84. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2006) 24. ábra: A bruttó és a nettó cukorhozam alakulása (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006)

84. oldal

25. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával 87. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005)

26. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 88. oldal

2005)

27. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával (Béke Agrárszövetkezet, 2006) 89. oldal 28. ábra: Összefüggés a levéllemez, valamint a levélnyél foszfor- és stronciumtartalma között az egyes mintavételek alkalmával (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 90. oldal

2006)

178

Mellékletek jegyzéke 1. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa gyökértermés alakulására 129. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005.) varianciaanalízissel 2.

táblázat:

A

kezelések

hatása

a

cukorrépa

gyökértermés

alakulására

(Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005.) varianciaanalízissel

129. oldal

3. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának varianciaanalízissel 130. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2005)

4. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának alakulására (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005) varianciaanalízissel

130. oldal

5. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2005. november 2. 3.) 131. oldal

varianciaanalízissel

6. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 131. oldal

2005. november 2. 3.) varianciaanalízissel

7. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre

(Béke

Agrárszövetkezet,

2005.

november

2.

3.)

132. oldal

varianciaanalízissel

8. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005. november 2. 3.) 132. oldal

varianciaanalízissel

9. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2005.) 133. oldal

varianciaanalízissel

10. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2005.) 133. oldal

varianciaanalízissel 11. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa gyökértermés alakulására

134. oldal

(Béke Agrárszövetkezet, 2006.) varianciaanalízissel 12.

táblázat:

A

kezelések

hatása

a

cukorrépa

gyökértermés

alakulására

(Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006.) varianciaanalízissel

134. oldal

13. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának alakulására (Béke Agrárszövetkezet, 2006) varianciaanalízissel

179

135. oldal

14. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa cukortartalmának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006) 135. oldal

varianciaanalízissel

15. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2006. november 6. 7.) 136. oldal

varianciaanalízissel

16. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa K-, Na- és α-amino-N-tartalmának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006. 136. oldal

november 6. 7.) varianciaanalízissel

17. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre

(Béke

Agrárszövetkezet,

2006.

november

6.

7.)

137. oldal

varianciaanalízissel

18. táblázat: A kezelések hatása a kinyerhetı cukortartalomra, az abszolút- és relatív cukorveszteségre (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006. november 6. 7.) 137. oldal

varianciaanalízissel

19. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Béke Agrárszövetkezet, 2006.) 138. oldal

varianciaanalízissel

20. táblázat: A kezelések hatása a cukorrépa bruttó- és nettó cukorhozamának alakulására betakarítás idején (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2006.) 138. oldal

varianciaanalízissel

21. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

139. oldal

22. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

140 oldal

23. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

141. oldal

24. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

142. oldal

25. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

143. oldal

26. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

180

144. oldal

27. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2005), mg kg-1 145. oldal 28. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2005), mg kg-1 146. oldal 29. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2005), mg kg-1 147. oldal 30. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2005), mg kg-1 148. oldal 31. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2005), mg kg-1 149. oldal 32. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2005), mg kg-1 150 oldal 33. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

151. oldal

34. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

152. oldal

35. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2006), mg kg-1

153. oldal

36. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2006), mg kg-1

154. oldal

37. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

155. oldal

38. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

156. oldal

39. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2006), mg kg-1 157. oldal 40. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2006), mg kg-1 158. oldal 41. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2006), mg kg-1 159. oldal 42. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2006), mg kg-1 160. oldal 43. táblázat: Cukorrépa levéllemez elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2006), mg kg-1 161. oldal 181

44. táblázat: Cukorrépa levélnyél elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2006), mg kg-1 162. oldal 45. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2005), mg kg-1

163. oldal

46. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2005), mg kg-1

164. oldal

47. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2005), mg kg-1

165. oldal

48. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2005), mg kg-1 166. oldal 49. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2005), mg kg-1 167. oldal 50. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2005), mg kg-1 168. oldal 51. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 1. mintavétel, 2006), mg kg-1

169. oldal

52. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 2. mintavétel, 2006), mg kg-1

170. oldal

53. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Béke Agrárszövetkezet, 3. mintavétel, 2006), mg kg-1

171. oldal

54. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 1. mintavétel, 2006), mg kg-1 172. oldal 55. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 2. mintavétel, 2006), mg kg-1 173. oldal 56. táblázat: Cukorrépa gyökérpép elemtartalma kezelésenként és ismétlésenként (Hajdúböszörményi Mezıgazdasági Rt., 3. mintavétel, 2006), mg kg-1 174. oldal

182

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik nélkül e dolgozat nem készülhetett volna el. Köszönöm témavezetımnek Dr. Gyıri Zoltánnak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott szakmai segítséget, valamint a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges laboratóriumi háttér biztosítását. Köszönöm Dr. Pepó Péternek a DE AMTC MTK Növénytudományi Intézet igazgatójának és az Intézet kollektívájának, hogy munkámhoz biztosították a szükséges feltételeket, és segítséget nyújtottak a kísérletek beállításában. Kiemelt köszönet tartozik azon vállalkozásoknak, szövetkezeteknek és cégeknek, akik lehetıvé tették a kísérletek kivitelezését, és rendelkezésemre bocsátották a kezelések beállításához szükséges levéltrágyákat. Köszönöm az Eastern Sugar Zrt. kabai cukorgyárának a vállalati ösztöndíj biztosítását és nem utolsósorban a minták vizsgálatát. Köszönet tartozik a DE AMTC Mőszerközpont valamennyi munkatársának, akik munkájukkal hozzájárultak a minták laboratóriumi vizsgálatához (Dr. Széles Éva, Bereczky Géza, Bessenyeiné Tarpay Nóra, Pákozdy Hajnalka, Tóth Gáborné). Köszönet Dr. Borbély Jánosné egyetemi docensnek a szakmai segítségéért és Dr. Sipos Péter, egyetemi adjunktusnak a statisztikai feldolgozás során nyújtott segítségéért. Nem utolsósorban köszönöm családomnak és barátomnak hogy mellettem álltak és lehetıvé tették a dolgozat elkészítését.

183

NYILATKOZATOK az értekezés utolsó lapján NYILATKOZAT Ezen értekezést a Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centruma Mezıgazdaságtudományi Karán, a Növénytermesztési és Kertészeti tudományok Doktori Iskola keretében készítettem, a Debreceni Egyetem AMTC MTK doktori (Ph.D.) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, 200……………………. ………………………….. a jelölt aláírása

NYILATKOZAT Tanúsítom, hogy Ungai Diána doktorjelölt 2004 – 2007 között a fent megnevezett Doktori Iskola keretében irányításommal végezte munkáját. Az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult, az értekezés a jelölt önálló munkája. Az értekezés elfogadását javaslom. Debrecen, 200………………………….. …………………………….. Prof. Dr. Gyıri Zoltán egyetemi tanár témavezetı

184