A Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola nevelőtestületének Pedagógiai programja 2011

A Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola nevelőtestületének Pedagógiai programja 2011.

Tartalomjegyzék

Intézmény adatai .............................................................................................................. 3 Iskola bemutatása ............................................................................................................. 5 1. A nevelő-oktató munka célja, feladata ................................................................. 7 2. Személyiségfejlesztés......................................................................................... 14 3. Közösségfejlesztés ............................................................................................. 40 4. Beilleszkedési és magatartási zavar ................................................................... 43 5. Tehetséggondozás .............................................................................................. 48 6. Gyermekvédelem ............................................................................................... 51 7. Felzárkóztatás..................................................................................................... 59 8. Szociális hátrányok enyhítése ............................................................................ 66 9. Egészségnevelés ................................................................................................. 69 10. Környezeti nevelés ............................................................................................. 76 11. Sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai programja ..................................... 89 12. Szülő, pedagógus együttműködése .................................................................. 101 13. Felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 104 14. Pedagógiai Program nyilvánossága.................................................................. 116

Mottó:

„Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is el nem távozik attól” -Példabeszédek 22. 6. –

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az iskola elnevezése:

Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola

Az iskola fenntartója:

Bp. XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata

Az iskola alapító okiratának száma, kelte kiállítója: 602/1994.IV.28. Bp. XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete Hatóköre, működési területe: Elsősorban a Bp. XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata által megállapított körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermekek Az intézmény alaptevékenysége: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelésű igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852024 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés (Alsó tagozat 1-4. osztályban iskola otthonos formában kerül megszervezésre) 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelés (Alsó tagozat 1-4. osztályban iskola otthonos formában kerül megszervezésre)

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 562917 Munkahelyi étkeztetés Az iskola székhelye: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10. Telefon / fax : 291-8803 Az iskola vezetője, a program benyújtója: Gál Józsefné

ISKOLÁNKRÓL

Iskolánk a Havanna-lakótelepen működik. Főváros-szerte ismertek a telepen élő emberek nehézségei. Ez a lakótelep a -régi Állami Telep megszűnése után- adott otthont a sokgyermekes, szegény, elsősorban fizikai dolgozók családjainak. Az utóbbi években nőtt a munkanélküliek száma, különösen az alacsony iskolai végzettségűek körében. Sok a többgyermekes család, a gyerekét egyedül nevelő szülő. Az iskolánkba járó gyerekek nagy része az előbb említett okok miatt hátrányos illetve veszélyeztetett helyzetű. Az ilyen családból érkező tanulók jóval nagyobb odafigyelést, törődést igényelnek a pedagógustól. Az említett okok miatt tanulóink egy részénél hiányzik az otthoni ellenőrzés, így a felkészülést csupán a napköziben és a tanulószobán eltöltött idő biztosítja számukra. Iskolánk felvállalta az esélykiegyenlítés nagyon nehéz, de szép szerepét. Intézményünk tanulólétszáma 320 fő körül mozog. Alsó tagozaton két párhuzamos osztályban 13-25 fős, felső tagozaton 20-26 fős létszámmal működünk. Kérdőíves felmérést végeztünk a szülők körében, iskolánkkal kapcsolatos igényeik, elvárásaik megismeréséhez. A kiküldött kérdőívekre a szülők 70 %- a válaszolt. A válaszok elemzése után egyértelműen kirajzolódott az iskola arculata. A szülők alsó tagozaton igénylik a Lépésről-lépésre program működését. Egyre több tanuló szenved beilleszkedési és részképesség zavarban, ezért 2001 szeptemberétől indítottunk kislétszámú Törpeléptek osztályokat. A tanulás megkönnyítése, a tanulási technikák elsajátítása, az önálló tanulás képességének kialakítása érdekében szükségesnek tartják 5., 6., 7. évfolyamon a napköziotthon, 8. évfolyamon a tanulószoba működtetését. A szülök által felállított fontossági sorrend 1. számítástechnika 2. idegen nyelv 3. sport, néptánc 4. tehetséggondozás 5. felzárkóztatás

Az elmúlt öt év továbbtanulási tapasztalatai alapján megállapítható, hogy tanulóink kétharmad része szakmunkásképző és szakközépiskolákba nyert felvételt. A tanulók 12%-a gimnáziumban, 8%-a szakiskolában folytatta tanulmányait. A szülői kérdőív igényei is azt támasztják alá, hogy tanulóinkat továbbra is a szakközépiskolákra és a szakiskolára kell felkészíteni, mindemellett biztosítva tehetségesebb tanulóinknak a magas szintű felkészülést a gimnáziumi továbbtanulásra. A kerületi önkormányzat sokat tesz a fent említett családok anyagi helyzetének javításáért /rendszeres illetve alkalmi segélyek kiutalásával, első osztályosoknak és felső tagozaton a kiegészítő családi pótlékban részesülőknek biztosítja az ingyenes tankönyvet/. A jelenlegi gazdasági helyzetben a gyerekek iskoláztatása egyre nagyobb terhet jelent a szülők számára. Ennek ellenére lehetőségeikhez mérten gondoskodnak a beiskolázásról, törekszenek az iskola reális igényeinek teljesítésére. Nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor fontos feladatnak tekintjük a jó képességű gyerekek fejlesztését is. A pedagógusok és szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait a használható tudás megszerzése, az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Öndefiníció Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, délelőttös tanítású, napközi otthonnal, az 1-4. évfolyamon iskolaotthonnal tanulószobával működő nevelési-oktatási intézmény, mely ellátja a nem tanköteles korú fiatalok általános iskolai képzését is. Sajátosságaink Az alsó tagozaton Lépésről lépésre programmal dolgozunk. A lassúbb ütemben fejlődő, nehezen beilleszkedő, gyengébb képességű tanulók számára kislétszámú osztályokat indítunk. A felső tagozaton emelt szintű oktatást biztosítunk informatikából. Pedagógiai alapelvek Tantestületünk alapvető céljának a színvonalas oktatás megteremtését tekinti, az ismeretek közvetítésével, a képességek, készségek és a személyiség fejlesztésével. Közvetíteni kívánunk: •

alapvető tudományos igényű ismereteket

•

erkölcsi, etikai normákat, modelleket, attitűdöket Célunk, hogy színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket

nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Iskolánkban szeretnénk olyan légkört teremteni, amelyben tanuló és tanára egyaránt jól érzi magát. A tanulók ötleteit, meglévő tapasztalatait beépítjük az iskolai foglalkozásokba, hogy a tanítás-tanulás folyamatának ők is alkotó részeseivé váljanak. Arra törekszünk, hogy gyerekeink megtanuljanak helyesen és okosan tanulni, hogy felkeltsük bennük a tudás és a tanulás iránti vágyat, hogy felfedeztessük az alkotás izgalmát és örömét.

Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat érintő kudarcok számát, mivel a tanuló egyéni fejlődéséhez mért eredmények hangsúlyozását, a sikerorientációs munkát tartjuk célravezetőnek. Iskolánk pedagógiai programja és helyi tanterve a felépítés szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. Tantestületünk a tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek és az érintett tanuló –mindenek felett álló- érdekének mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára a legkedvezőbbet választva dönt. Nevelő-oktató munkánk során olyan légkör kialakítására törekszünk, melyet a demokratikus szellem, nyugodt, kiegyensúlyozott munkavégzés, egymás személyiségének, emberi méltóságának maximális tisztelete, a kölcsönös megbecsülés jellemez. Kiemelt célok, feladatok Iskolánk kiemelt feladata, hogy elősegítse a tanulók személyiségének egészséges fejlődését. Kiemelt célunk továbbá az is, hogy minden területen fejlesszük tanulóink képességeit, készségeit, bővítsük ismereteit, és felkeltsük bennük az igényt az élethosszig tartó tanulásra. Fontosnak tartjuk gyermekeink szellemi képességeinek kibontakoztatását, önállóan tanulni képes emberré nevelését, a problémaérzékenység és a kreativitás fejlesztését, valamint a logikus gondolkodás fejlesztését, továbbá a kockázatvállaló, toleráns személyiség nevelését. Ezen célok megvalósításához nyújtanak lehetőséget a nyitott, közvetlen hangulatú tanórák. Tanulóink képességeinek és készségeinek kibontakoztatása érdekében gondoskodunk a különböző képességű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. A fejlesztő- és logopédiai foglalkozáson, korrepetáláson, felzárkóztatáson túl igénybe vesszük a Nevelési

Tanácsadó,

a

pszichológusok,

fejlesztő

pedagógusok,

családsegítő

és

gyermekvédelmi szolgálatok segítségét is. A jó képességű tanulók számára tehetséggondozó szakköröket, tanfolyamokat szervezünk, felkészítjük őket tanulmányi versenyekre. Az osztályok kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit (belső tagolás, normál ill. fejlesztő osztály). A tananyag kiválasztásában, feldolgozásában a tanórai és órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként alkalmazzuk a differenciálást, a Lépéséről lépésre program szerint haladó osztályoknál a projektoktatást.

Célunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket eligazodni az információk áradatában, hogy képessé tegyük őket a szelektálásra és a releváns információ kiválasztására, a megfelelően kiválasztott tudáselemek gyakorlati alkalmazására a mindennapi élet során. Iskolán kívüli tevékenységekkel is kiegészítjük tanulóink ismereteit, segítjük a tanultak elmélyítését. Felkészítjük gyerekeinket arra, hogy természeti és társadalmi környezetüket megismerjék, védjék és formálják. Ehhez az alábbi programokon vehetnek részt tanulóink: •

évente legalább két csoport számára erdei iskolát szervezünk

•

évente egy alkalommal tanulmányi kiránduláson vesznek részt tanulóink

•

az igényeknek megfelelően nyári táborokat szervezünk

•

havi egy alkalommal iskolán kívüli kulturális, szórakoztató, vagy ismeretterjesztő programokat tartunk Fontosnak tartjuk tanulóink testi fejlődését, az egészséges életmód igényének

kialakítását, melyet az alábbi tevékenységekkel, programokkal valósítunk meg: mindennapos testnevelés, néptánc, sportkör, gyógytestnevelés, gyógyúszás, kirándulás, túra, prevenciós programok, iskolaorvosi és iskolafogászati ellátás, felvilágosító előadások szervezése az iskola védőnője segítségével. Munkánk

során

tiszteletben

tartjuk

tanulóink

gondolati-,

lelkiismereti-

és

vallásszabadsághoz való jogát. Véleményüket figyelembe vesszük, lehetőséget biztosítunk jogaik gyakorlására. A fejlesztés kiemelt területei, eszközei, eljárásai alsó tagozaton A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés megalapozásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és az

elméleti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók arányos terhelése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő értékelés. A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A fejlesztés kiemelt területei, eszközei, eljárásai felső tagozaton A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés megalapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat, valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikációs-írásbeliség, a vizuális kommunikáció, a számítógépes érintkezés és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A tanulás tanulása az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény megalapozása is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: Az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya. Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényére. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét. A szocializáció folyamatainak elősegítése : az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos

összhangjának

felismerésével,

a

nemzedékek

közötti

és

a

kortársi

kapcsolatok

megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatban hasznosítandó tudás nyújtásával. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munkánk célját akkor éri el: Ha az iskolánkból kikerült tanulók a bennük kialakított pozitív énkép birtokában és az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével, képessé válnak tudásuk bővítésére és alkalmazására a továbbtanulás során és hétköznapi életükben egyaránt. Egységes alapokra épülő differenciálás A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A tanítási alkalmak (tanítási óra, és a tanítási órán kívül a fakultáció, szakkör, önképzőkör, korrepetálás, kirándulás stb.) során az egyes tanulók számára differenciált tanulásszervezéssel, azaz a különböző elsajátítási utaknak és módoknak helyt adó szervezési módokkal biztosítjuk a képességeiknek megfelelő haladást a tananyagban. Az egyes tanulók egyéni szükségleteihez, ismereteihez, képességfejlődési szintjéhez, érdeklődéséhez, előzetes tudásához, tapasztalataihoz igazítjuk, - a tanterv biztosította lehetőségeken belül - az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, oktatási módszereinket, a munkaformákat, a szervezés, irányítás módját, a nevelés stílusát, az információszerző tevékenység folyamatának felépítését, a munkavégzés ütemét, tempóját, az önállóság fokának meghatározását, a segítségadás módját. Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontjának tartjuk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását. Az oktatási folyamat megszervezésénél a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására törekszünk, lehetőséget biztosítunk esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendeződésére .Célunk a tanulók lehetőségeinek megfelelő fejlődés biztosítása, a sikerélményhez juttatás, a pozitív viszonyulás kialakítása a tanuláshoz és az élet problémáihoz és az önálló munkára és együttműködésre való képességek fejlesztése. Törekszünk a tanulók egyéni jellemzőinek megismerése. Ezek ismeretében választunk szervezeti keretet, formát, stratégiát, szervezési módot, módszert, feladatot, taneszközt.

Akkor hiteles differenciálás, ha képesek vagyunk mindenkit a saját képességeihez mérten értékelni. A tanórai differenciálódás lehetőségei között szerepel az önként vállalt, vagy a tanártól kapott egyéni munka (pl. kiselőadás, önálló megfigyelés, kísérlet bemutatása) csoport-, páros és individualizált munka Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók

tevékenységeit,

önállóságát,

kezdeményezését,

problémamegoldásait,

alkotóképességét állítjuk előtérbe. Alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása is lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Érvényesíteni kívánjuk a tanulási esélyegyenlőség segítésének elveit Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érdekében az iskolánk a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: Az 1–6. évfolyamon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel történik. Az iskolázás további szakaszain a kulcskompetenciák bővítését tekintjük legfőbb feladatunknak. Kiemelt hangsúlyt kap a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltételének tartjuk a tanulók személyiségének megismerését, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazását. Fontos feladatainknak tekintjük a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított Kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárását, fejlesztését, az adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazását; az egységes, differenciált és

egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazását.

2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Ahhoz, hogy milyen emberré, milyen értékeket valló személyiséggé válik a tanuló, az iskola a maga eszközeivel igen jelentősen hozzájárul. A személyiségfejlesztés legfontosabb építőkövei a gyerekkel közösen végzett játék és munka. Elsődleges cél az, hogy olyan lelki és értelmi készségek kifejlesztéséhez és gyakorlásához adjunk segítséget a legveszélyeztetettebb korosztálynak, amelynek révén: •

gyerekek megismerik önmagukat és társaikat

•

megtanulják a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait

•

tájékozódnak környezetükben

•

megbizonyosodnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről

•

jártasságot szereznek a veszélyhelyzetek felismerésében

•

felfedezik önmaguk megvédésének lehetőségét és felelősségét Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét

a

különféle

iskolai

tevékenységek

megszervezésével

széleskörűen

fejlessze.

A

személyiségfejlesztés területei: erkölcsi, értelmi, érzelmi, akarati, nemzeti, állampolgári, és esztétikai nevelés. A tanulók erkölcsi nevelése Az erkölcsi nevelés célja: alapvető magatartási, társadalmi normák felismerése, elfogadása, egy-egy norma értékességének, hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása; váljon ezek alkalmazása belső igénnyé, alakuljon ki a társasági alkalmazkodás készsége, legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére. Ezeket az alapvető erkölcsi értékeket fejleszteni lehet az osztályfőnöki órákon, irodalomórákon, biológia-, természetismeret-, testnevelésórákon, szakkörökön, iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken, szabadidős programokon.

A tanulók értelmi nevelése Az értelmi nevelés célja: az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, a megfigyelőképesség

fejlesztése,

a

sokoldalúság

igényének

kialakítása,

a

növekvő

információáradatban való tájékozódás képességének kialakítása; a problémamegoldás képességének kialakítása, a hatékony kommunikáció és kifejezőképesség és kreatív gondolkodásmód kialakítása. Feladatunknak tekintjük a megismerési vágy fejlesztését, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítását, az alkotóképesség, szabályhasználat képességének fejlesztését, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítását, fejlesztését. Iskolánk törekszik arra, hogy tanulóink differenciált, képességeinek megfelelő oktatásban részesüljenek. Erre a differenciált oktatásra épült a Lépésről lépésre program, amely hatodik éve működik iskolánkban. Tanulóink szabadon használhatják önművelésre az iskolai könyvtárat. Az új ismeretmegszerzésben a differenciált foglalkozáson kívül csoportmunkával, szemléltető eszközökkel, kísérletekkel, tanulmányi kirándulásokkal fejlesztjük tanulóink értelmi nevelését. A tanulók érzelmi, akarati nevelése Az önismeret a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztésére,

a

kitartás,

a

szorgalom,

a

céltudatosság,

az

elkötelezettség,

a

lelkiismeretesség, az önkontroll és az önbizalom kialakítására törekszik. Fontos az érzelmek alkotó jellegű feldolgozásának kialakítása, a stresszkezelés „megtanulása”, a pozitív gondolkodásmód elsajátítása, a döntőképesség kialakítása. Tanulóink e jegyeinek fejlesztése különösen fontos, mert a szülői házban erre sokszor kevés ösztönzést kapnak. Felső-tagozatos tanulóinknál különös figyelmet igényel a tanórákra való rendszeres felkészülés, a közösség előtti helytállás illetve a becsületesség értékelése. A napközi segíti a tanulókat a rendszeres felkészülésben, a sport, a kirándulások lehetőséget biztosítanak a fáradalmak, nehézségek leküzdésére, elviselésére.

A tanulók nemzeti, állampolgári nevelése Célunk: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése a tanulókkal, a nemzeti hagyományok a nemzeti kultúra felfedezése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése; alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése; az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény kialakítása a közösségi tevékenységre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Iskolánkban a Diákönkormányzat működésével gyakorolhatják a diákok jogaikat és kötelességeiket. Osztályfőnöki órákon az aktuális politikai helyzetek megbeszélése, értelmezése is fejleszti az állampolgári nevelés hatékonyságát. Iskolánkban nagy hagyománya van a nemzeti ünnepek méltó megemlékezésének és iskolánk névadója megünneplésének a Csontváry Napok keretén belül. A nemzeti nevelésre a történelem-, irodalom-, természetismeret-, társadalomismeret- és osztályfőnöki órák nyújtanak lehetőséget. Tanulóink rendszeresen vesznek részt múzeumlátogatásokon, tanulmányi kirándulásokon, kiállításokon. A tanulók esztétikai nevelése Az

esztétikai

nevelés

célja:

megőrizni

a

kisgyermekek

őszinte,

ösztönös

érzékenységét, fogékonyságát; alakuljon ki igényesség, szépérzék szűkebb, tágabb környezete iránt (munkája, alkotásai, iskolája, otthona, környezete és a természet iránt). Ennek érdekében sokat alakítottunk iskolánk külső, belső arculatán, hogy diákjaink érzékelhető-érezhető formában találkozzanak a mindennapokban ilyen élménnyel. Tegyük képessé a diákokat a valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására, ítélőképességük és kritikus gondolkodásmódjuk fejlesztésével együtt. Ezeket az értékeket elsősorban etika-, rajz-, ének-, irodalom- és technikaórán valósítjuk meg.

Alapvető célunk: a kulcskompetenciák fejlesztése. A kompetencia az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán a kulcskompetenciák kialakítására, a következő években a bővítésükre helyezzük a hangsúlyt. Az alapozó szakaszban a kötelező óraszám 20%-ában megvalósuló nem szakrendszerű oktatás keretében végbe menő pedagógiai tevékenység célja az alapvető készségek, képességek, az alapkészségek megerősítése, pótlása, a kulcskompetenciák megalapozása az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése, az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése, a helyi tanterv alapján elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása. Lehetőséget teremtünk

ahhoz,

hogy

a

tanulóink

mindegyike

elérje

a

helyi

tanterv

elvárt

követelményszintjét. Célunk bátorító, önbizalmat növelő, önismeretet elősegítő nevelés, mely reményeink szerint sikeres az optimális léptékű személyiségfejlesztés, az értelmi, cselekvési képességek megalapozása, a társas- társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli, írásbeli nyelvi képességek kialakítása, a kommunikációs képességek, a narratív, a lényegkiemelő, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi kommunikáció megalapozása és fejlesztése Az anyanyelven folytatott kommunikáció a gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezésének és értelmezésének képessége szóban és írásban (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség). Célunk, hogy tanítványaink számára lehetővé váljon, hogy a helyes és választékos nyelvhasználat révén bekapcsolódjék a társadalmi és kulturális életbe, az oktatásba és képzésbe, a munkába, a családi életbe és a szabadidős tevékenységekbe. Rendelkezzen azzal a készséggel, hogy anyanyelvén mind szóban, mind írásban kommunikálni

tudjon

különféle

kommunikációs

helyzetekben,

hogy

meg

tudjon

különböztetni és fel tudjon használni különféle típusú szövegeket, információt tudjon keresni, összegyűjteni és feldolgozni, segédeszközöket alkalmazni. Ki alakuljon benne az építő jellegű párbeszédre való hajlam, a másokkal fennálló kapcsolat iránti érdeklődés.. Fejleszteni kívánjuk a következő kompetenciaterületeket: ¾ Szóbeliség (Az aktív és interaktív beszédértés, szóbeli szövegalkotás, kifejezőképesség) ¾ Írásbeliség (Az írásbeli szövegalkotás, kifejezőképesség) ¾ Képi információ feldolgozása ¾ Információkezelés ¾ IKT ¾ Forráskezelés ¾ A kommunikáció értékelése Elsősorban a következő nyelvhasználati képességek készségek kialakítását tartjuk fontosnak: ¾ az aktív és interaktív beszédértés, a közlés másokkal való megértetése, tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének ellenőrzése, szövegértő olvasás, különböző szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelésből történő olvasás) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése ¾ szóbeli és írásbeli szövegalkotás, különféle célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése (a kigondolástól a korrektúrázásig) ¾ kommunikáció, különféle célú közlések különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, a kommunikáció kontrolálása, a helyzetnek megfelelő alakítása. ; ¾ különféle típusú szövegek megkülönböztetései és felhasználása ¾ információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, írott információk, adatok és fogalmak fellelése, gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából ¾ segédeszközök használata, ¾ saját szóbeli és írásbeli érvek megfogalmazása és kifejezése. helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően, mások érvelésének meghallgatása vagy olvasása ¾ összetett szövegek ill. szóbeli közlések ismertetése vagy megértése különböző technikák (jegyzetek, vázlatok, térképek ill. beszéd, társalgás, utasítások, interjúk, viták) segítségével ¾ releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban

¾ a személyes és kulturális gazdagodás forrásainak és lehetőségeinek azonosítása a kapott közlésekben Az anyanyelvi kompetencia fejlődéséhez szükséges egyéb képességek fejlesztésére is különös gondot fordítunk. Ezek: ¾ A problémamegoldás képessége ¾ A logikus gondolkodás képessége ¾ A lényeg kiválasztásának képessége ¾ Az önellenőrzés igénye ¾ Az ismeretek aktivizálásának képessége ¾ Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra Az alábbi részkészségek folyamatos fejlesztése törekszünk: ¾ olvasás, ¾ írástechnika, ¾ helyes beszéd, ¾ helyesírás, ¾ nyelvi helyesség, ¾ viselkedési kultúra, ¾ stílusérzék A kulcskompetencia kialakításához a következő ismeretek elsajátítása szükséges: ¾ szókincs ¾ a nyelvtan, nyelvtani szabályok ¾ a nyelvi funkciók ¾ a szóbeli kapcsolattartás fő típusai ¾ az irodalmi és nem irodalmi szövegek fajtái ¾ a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságai, stílusjegyek ¾ a nyelv és a kommunikáció változásai különféle helyzetekben. Törekszünk az alábbi attitűdök kialakítására ¾ Mások megismerésének az igénye. ¾ Magabiztos fellépés, ha nyilvánosság előtt kell beszélni ¾ Motiváltság a nyelvi közlésre

¾ Az esztétikai minőség tisztelete, a szavak / kifejezések gyakorlati helyességén túl az esztétikai minőségre való törekvés a megnyilvánulásokban ¾ Az irodalom szeretete ¾ A kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése ¾ Tudatosság a nyelvi és kommunikációs formák időben, különböző földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezetben való változtathatóságát illetően Az idegen nyelven megvalósuló kommunikáció fejlesztése Az idegen (második) nyelvi kommunikáció nagyobbrészt megegyezik az anyanyelven folytatott kommunikáció elemeivel: a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértésének, kifejezésének és értelmezésének szóban és írásban, a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül (oktatás, munka, családi élet, szabadidő), az egyén szükségleteinek megfelelően. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: •

Az idegen nyelvek ismerete a szókincs és a funkcionális nyelvtan

•

A verbális kapcsolat és a nyelv szintjeinek fő típusai

•

Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális

•

vonzatának és változatosságának ismerete.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: •

A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint

•

a szóbeli üzenetek megértésének,

•

a beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának és lezárásának,

•

az egyén igényeinek megfelelő szövegek olvasásának és megértésének

•

a segédeszközök megfelelő használatának,

•

az élethosszig tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretek között történő elsajátításának képessége

•

A közvetítés és az interkulturális megértés készsége.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: •

a kulturális különbségek és sokféleség tisztelete

•

a nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság.

A matematikai kulcskompetenciák fejlesztése A matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás és arányképzés alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során. A matematikai kompetencia a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen alkalmazott matematikai gondolkodásmódot (logikai és térbeli gondolkodás) és ábrázolást (képletek, modellek szerkezetek és grafikonok/táblázatok) jelöli. A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében. A kompetencia készség és képességterületei: Fejlesztendő készségek: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatmegoldás, Fejlesztendő gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, mennyiségi következtetés, érvelés, Fejlesztendő

kommunikációs

képességek:

nyelvi

képességek,

nyelvi

fejlettség,

relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés, olvasási sebesség, térlátás, térbeli viszonyok, hosszúságbecslés, rész-egész észlelése, észlelési képesség Fejlesztendő tudásszerző képességek: feladatmegoldó képességek (reakcióidő, számolási képesség, műveletvégzési sebesség) problémamegoldó képesség (problémaérzékenység, problémareprezentáció, eredetiség, kreativitás) tanulási képességek (figyelem, rész-egész észlelés, memóriaterjedelem, asszociatív memória, értelmes memória, feladattartás, tanulási sebesség) Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: •

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

•

Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően

•

Képesség arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást. A matematikai gondolkodás és érvelés (a matematikai gondolkodásmód elsajátítása) mások érveinek követése és értékelése, az alapgondolatok (különösen bizonyítás) feltárása egy adott érvelési vonulatban stb.

•

Elvonatkoztatás és általánosítás, amennyiben a kérdés megkívánja; matematikai modellezés (azaz elemzés és modellek felállítása) – meglévő modellek alkalmazása az adott kérdésre

•

Matematikai jelek és formanyelv dekódolása és értelmezése (jelek és képletek), és a természetes nyelvvel való kapcsolatuk megértése, a matematikai jelek alkalmazása

•

Kommunikáció a matematikában, a matematikáról és a matematika segítségével

•

Segédletek és eszközök használata (az informatikát is ideértve)

•

Az alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazására való képesség a mindennapok során, otthon és a munkahelyen,

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: •

A matematika terén szükséges tudás magában foglalja a számok, mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai megjelenítési formák alapos ismeretét,

A számtani tudás az összeadás és kivonás, az osztás és a szorzás, a

százalék- és arányszámítás fejben és írásban történő önálló, megbízható és hatékony problémamegoldó alkalmazása a legkülönfélébb hétköznapi élethelyzetben. •

Matematikai kifejezések, koncepciók és fogalmak ismerete; ideértve a geometria és algebra legfontosabb tételeit

•

Különbségtétel különböző matematikai megállapítások között (állítással vagy feltételezéssel van-e dolgunk stb.)

•

Annak ismerete, hogy milyen kérdésekre adható matematikai válasz

•

Egy adott fogalom hatókörének és korlátainak ismerete; mi (nem) számít matematikai bizonyításnak.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: •

„a számoktól való félelem” leküzdése

•

a számolás alkalmazására való hajlandóság a napi munka és családi élet során felmerülő problémák megoldására

•

az igazság tisztelete

•

törekvés a dolgok okának és érvényességének keresésére.

A természettudományi / műszaki kompetencia megalapozása, fejlesztése A tudomány a természeti világ magyarázatát szolgáló tudásanyagra és alkalmazott metodikára vonatkozik, míg a technika/technológia ezen tudás alkalmazása a természeti környezet alakítására az észlelt emberi igények vagy szükségletek függvényében. A természettudományi kompetencia arra a képességre és hajlamra utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ megmagyarázására használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel, és bizonyítékokra alapozott következtetéséket vonjunk le. A műszaki tudományok terén meglévő kompetenciát úgy tekintik, mint e tudásnak és módszertannak az érzékelt emberi akaratra vagy szükségletekre válaszként adott alkalmazását. E kompetencia mindkét területe magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyéni polgár felelősségét. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: •

a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos koncepcióknak, elveknek és módszereknek, a technika, a technológia segítségével létrehozott termékek és folyamatok alapelveinek megértése

•

a technika/technológia és más területek közötti összefüggés megértése: tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékrendek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. multimédia), környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés)

•

Az egyénnek át kell látnia a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia társadalmi előnyeit, korlátozásait és kockázatait nagy vonalakban (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatban), valamint a tudomány speciális területein, mint például az orvostudományban, és értenie kell a tudomány és technológia természeti világra gyakorolt hatását.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak:

• A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák •

A műszaki kompetencia technikai eszközök és gépek használatának és kezelésének képessége, valamint tudományos adatok és ismeretek alkalmazása célok teljesítése, döntések ill. következtetések levonása céljából

•

Képesség a tudományos kutatás alapvető jellemzőinek felismerésére és a hozzájuk vezető következtetések és indoklás közlésére.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: •

A tudomány és technika kritikus értékelése

•

Kíváncsiság

•

Az etikai kérdések iránti érdeklődés

•

A biztonság és fenntarthatóság iránti egyforma tiszteletet – különösen a tudományos és technológiai fejlődés tekintetében az önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban.

Alapvető fejlesztési feladatunk a környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés célja olyan állampolgár nevelése, akinek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. Ennek érdekében képes az élethosszig tartó tanulásra, tájékozott, és kreatívan részt vesz környezete kialakításában. Az iskolákban ezért fejleszteni kell a tanulók természettudományi érdeklődését, a tudatos gondolkodásmód kialakítását, a felelős állampolgár nevelését. A felnövekvő generációknak időben fel kell ismerniük az értékek megőrzésének fontosságát, figyelemmel kell kísérniük környezetük állapotát, meg kell akadályozniuk a környezeti károk kialakulásának lehetőségét, törekedniük kell személyes biztonságuk megteremtésére, ennek érdekében pedig képeseknek kell lenniük az összefogásra. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást.

Digitális kompetencia(ICT) A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. A multimédia technológiájának alkalmazását információk szerzése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából. Törekvéseink szerint a tanulók: - a számítógép segítségével információkat (vissza)keresnek, értékelnek, tárolnak, előállítanak, bemutatnak és cserélnek, - használják a főbb számítógépes alkalmazásokat, például a szövegszerkesztést, adatbázisokat, információtárolást és -kezelést, - fejlesztik az információ hitelességének és megbízhatóságának felismerési képességét, ismerik és tiszteletben tartják a használathoz tartozó jogi és etikai elveket, - nyitottá válnak kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvételre. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: •

A természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek alapos értése és ismerete a mindennapokban: személyes és társadalmi életünkben és a munkában.

•

A fő számítógépes alkalmazások ismerete, mint például a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, táblázatkezelés, információtárolás és -kezelés,

•

Az internet által kínált lehetőségek megértése, az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök)

•

Az egyénnek értenie kell, hogyan támogathatja az IST a kreativitást és innovációt

•

Tudatában kell lennie az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körülötti problémáknak és az IST interaktív használata etikai elveinek..

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: • Eszközök alkalmazásának képessége komplex információ előállítására, bemutatására és megértésére, az internetalapú szolgáltatások elérésére, a velük való kutatásra és használatukra; az IST alkalmazására a kritikus gondolkodás, kreativitás és innováció támogatása érdekében.

• Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, összegyűjtését, értékelését, tárolását, kritikus és szisztematikus alkalmazását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. • az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség • releváns és irreleváns információ vagy félrevezető információ, ill. az objektív és szubjektív információ közötti különbségtétel képessége •

kommunikáció email segítségével

•

honlapok keresése ill. kialakítása

•

és megkülönböztetve a valóst a virtuálistól a kapcsolatok felismerése során.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: •

önálló és csapatmunkára való hajlandóság

•

a rendelkezésre álló információ kritikus értékelésére való késztetettség

•

tudatos magatartás arra vonatkozóan, hogy minél alacsonyabb az információk hozzáférhetőségét szabályozó küszöb, ellensúlyozásképp annál nagyobb szükség lehet a magasabb etikai és ízlésbeli normákra: a „hozzáférhető” és „elfogadható” közötti különbségtétel képességére

•

magánjellegű kérdések érzékeny kezelése

•

Az IST használata kritikus és megfontolt hozzáállást követel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata tekintetében;

•

A kompetenciát támogatja továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel iránti érdeklődés.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciája Mindazon kompetenciák ide tartoznak, amelyek az önállóan ill. csoportban történő tanulás megszervezéséhez és szabályozásához, új ismeretanyagok elsajátításához, feldolgozásához, értékeléséhez és beépítéséhez szükségesek A „tanulás megtanulása” az a képesség, amellyel tanulásra törekszünk és abban előrehaladunk. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A tanulás megtanulása rávezeti a tanulót, hogy az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a

tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudja használni és alkalmazni – otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. Az egyén megszervezi saját tanulását, beleértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodást is, mind az egyéni, mind a csoportos tanulás során. Törekvéseink szerint a tanulók: - megismerik és elsajátítják a tantárgy speciális tanulási stratégiáit, felismerik saját erős és gyenge pontjaikat, - fejlesztik a tanuláshoz szükséges alapvető készségeket: az írást, az olvasást, az IST készségeket, - fejlesztik koncentráló és tervező készségüket, önértékelésüket, erősítik önbizalmukat, - gyakorolják a csoportban való munkát és az együttműködést, - fokozzák tudásvágyukat, a már tanult ismereteket különböző iskolai és életszituációkban alkalmazzák. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: •

Önismeret: az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismerete,

•

Bevált egyéni tanulási módszerek, az egyén számára előnyös tanulási stratégiák, készségek ismerete,

•

Az egyéni készségek és képesítések erős és gyenge pontjainak ismerete

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: •

Az egyénnek képesnek kell lennie arra, hogy egyénileg és csoportban is megszervezze saját tanulását,

•

idővel való gazdálkodás: a tanulásra fordítható idő lehetőségeinek megteremtése

•

információ-gazdálkodás

•

önállóság, önfegyelem, kitartás a tanulási folyamat során

•

az akadályok megszüntetésének képessége az eredményes tanulás érdekében

•

olyan alapvető készségek elsajátítása, mint az írni, olvasni, számolni tudás és az IKT ismerete, amelyekre a további tanuláshoz van szükség.

•

Az egyénnek képesnek kell lennie az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására.

•

Képesség arra, hogy rendületlenül kitartson a tanulás mellett, hogy huzamosabb időn keresztül tudja figyelmét összpontosítani, valamint hogy kritikusan mérlegelje a tanulás szándékát és célját.

•

Önálló és önfegyelemmel folytatott tanulás képessége

•

Képesnek kell lenni a másokkal végzett munkára is.

•

Képesnek kell lenni saját munkája értékelésére, és tanács, információ és támogatás kérésére, ha szükséges.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: •

alkalmazkodóképesség és rugalmasság

•

egyéni motiváció a tanulásra, meggyőződés, hogy az egyéni képességekkel siker érhető el

•

önkép, amely fenntartja az egyén hajlandóságát az egyéni kompetenciák megváltoztatására, fejlesztésére

•

kezdeményező-készség (a tanulásban)

•

magabiztosság

•

a tanulás mint az életet gazdagító tevékenység pozitív értékelése

•

A problémamegoldó hozzáállás egyaránt támogatja a tanulást és az egyén azon képességét, hogy akadályokat szüntessen meg és változásokat kezeljen.

•

Annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint a tanulás lehetőségének keresésére és a tanulásnak az élet minden területén széles körben való alkalmazására irányuló kíváncsiság

Alapvető fejlesztési feladatunk a tanulás tanítása Az „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán egy jól hangzó pedagógiai frázis. A jövő felnőttjének egyre több kihívásra kell rugalmasan reagálnia, megtalálva a saját és a környezete nyújtotta lehetőségeket. Ehhez szüksége van ismereteinek bővítésére, képességeinek fejlesztésére. Célunk, hogy a tanulók tegyenek szert egyre nagyobb önállóságra a tanulás terén. Szerezzenek tapasztalatot és ismerjék meg a számukra leginkább eredményes tanulási módszereket, sajátítsanak el különböző tanulási technikákat. Az így megszerzett tudást legyenek képesek alkalmazni különböző helyzetekben. Tudjuk, hogy megfelelő ismerettel és képességgel kell rendelkeznünk arra vonatkozóan, hogy az egyén milyen módszerrel fejleszthető a leghatékonyabban.

Ismernünk kell a tanulók tanulási stratégiáit, szokásait, stílusát, hogy ezek ismeretében segítséget tudjunk adni a tanulás fejlesztésére. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. A tanulás fejlesztésekor törekedni kell – tapasztalati úton – a gondolkodási képességek, a rendszerezés, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére. Erősíteni kell a kreatív, analizáló, szintetizáló, kombinatív, induktív és deduktív gondolkodási módokat. Figyelemmel kell lenni ezek mindennapi helyzetekben történő felhasználására. A kognitív gondolkodás fejlesztésekor hangsúlyt kell fektetni a helyes döntéshozatal támogatására, ennek érdekében az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására. A kockázatvállalás, értékelés, érvelés, majd a legjobb lehetőség kiválasztása támogatja a tanuló döntéshozatalát. Emellett fontos a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok felismerése és kezelése, az életminőség javítása. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni. Az élethosszig tartó tanulás elősegítése érdekében minél előbb meg kell teremteni a megfelelő tanulási környezetet. A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi az egyént az élethosszig tartó tanulásra, míg ennek hiánya gátolhatja további életpályájának sikerességét.

Szociális és állampolgári kompetenciák Ezek a kompetenciák lefedik a viselkedés minden olyan formáját, amely arra teszi képessé az egyént, hogy aktív, hatékony, építő és demokratikus módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben, közéletben, továbbá - ha szükséges -, konfliktusokat tudjon megoldani. Törekvéseink szerint a tanulók: - megismerik és többnyire betartják a (nyelvi) viselkedési szabályokat, - gyakorolják a toleráns magatartást, - gyakorolják a hatékony együttműködést tanulótársaikkal, - fejlesztik a tárgyalókészséget és az együttérzési képességet, - szereplések során megtanulják kezelni a stresszt, és erősítik önbizalmukat, - szövegek kapcsán bővítik ismereteiket aktuális eseményekről, valamint a nemzeti és világtörténelem főbb eseményeiről, - fejlesztik felelősségérzetüket. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: •

Egészségmegőrző, higiénés és táplálkozási ismeretek, az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek

•

A társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok ismerete Mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat.

•

Az egyén lakóhelyéül szolgáló ország nyelvének megtanulása

•

Az ország alkotmányának ismerete és megértése (Jogok)

•

A helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi szintű politikai folyamatokban releváns intézmények alapvető szerepkörének és feladatainak ismerete, megértése

•

A nemzeti és európai történelem ill. a világtörténelem főbb eseményeinek, irányainak, fordulatok elindítóinak ismerete

•

Olyan fogalmak ismerete mint pl. demokrácia, állampolgárság, kormányzati hatáskör

•

A változások fő eseményeinek, tendenciáinak és szereplőinek ismerete a nemzeti, európai és világtörténelemben és napjainkban,

•

A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: •

Bizalom és empátia mások iránt

•

Az agresszív és erőszakos ill. önpusztító viselkedésminták elleni fellépés

•

Az egyén építő módon tud kommunikálni különféle környezetekben, különféle nézőpontokat tud kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tud tárgyalni és képes az együttérzésre.

•

Kezelni tudja a stresszt és a frusztrációt

•

Kritikai érzékkel történő újságolvasás

•

A közösség által kezdeményezett tevékenységekben való részvétel

•

Képesség arra, hogy az egyén hatékonyan működjön együtt másokkal a közügyekben, szolidaritást és érdeklődést mutasson a helyi és szélesebb közösséget érintő problémák megoldásában.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: •

mások iránti érdeklődés és tisztelet

•

kompromisszumkeresés

•

feddhetetlenség

•

együttműködés

•

magabiztosság

•

integritás

•

Az egyénnek érdeklődést kell mutatnia a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció, az értékek sokfélesége tekintetében, és tisztelnie kell másokat, valamint felkészültnek kell lennie az előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra egyaránt.

•

különböző vallási és etnikai eredetű csoportok értékrendbeli különbözőségének megértése és értékelése

•

mások (értékei és magánügyei) iránti kiegyensúlyozott tolerancia és tisztelet, az antiszociális viselkedés elleni fellépésre való indítottság

•

Az emberi jogok teljes körű tisztelete

•

azon érzés kimutatása, hogy valaki egy környékhez, országhoz, az EU-hoz, általában Európához és a világ (egy részéhez) tartozik,

•

annak vágya, hogy valamennyi szinten részt vegyen a demokratikus döntéshozatalban.

•

a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatása,

Alapvető fejlesztési feladatunk:

a) A hon- és népismeretre nevelés A hagyományok ápolása érdekében végzett közösségi tevékenység hozzájárul a szociális kapcsolatok kialakításához. A nemzettudat és a nemzeti önismeret elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlődnek, szűkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja őt abban, hogy szociális kompetenciái bővüljenek. Alapvető feladatunk, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését szűkebb és tágabb lakóhelyük, a magyar

nyelvterület

földrajzi-néprajzi-nyelvjárási

tájegységeinek

legjellegzetesebb

néphagyományai iránt. Segíteni kívánjuk, hogy élményszerű ismereteket szerezzenek. Felfedezzék a szűkebb és a tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományait, történelmi és vallási emlékeit. Ismerjék fel példák alapján a szűkebb környezetükben jelen lévő hagyományok kialakulásának okait, időbeli és térbeli változásait; az ember életmódját meghatározó feltételeket közvetlen környezetükben, hazánk és a Kárpát-medence jellegzetes tájain. Ismerjék meg a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás és életmód magyar hagyományait, a magyarság társadalmi-kulturális örökségeit; fedezzék fel, hogy a nemzedékeken át kialakult közösségi hagyomány miként köti össze az embert a múlttal, hogyan segíti eligazodását a jelenben; fedezzék fel a magyar néphagyomány sokszínűségét, közös jellemzőit, és eltérő vonásait. A haza földrajzának, irodalmának, történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Kialakul diákjainkban a népi kultúra és a nemzeti értékek tisztelete b) Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladatunk az értékekre való nevelés A demokratikus állampolgári értékek oktatása jelentős tényező a társadalmi befogadás, a kölcsönös megértés, az interkulturális és vallások közötti párbeszéd, és a szolidaritás erősítésében. A demokratikus állampolgárság értékeinek tanulása a legjobb eszköz lehet a diszkrimináció elleni harcban. A szociális felelősség, az állampolgárok jogai és kötelességei mind szükséges tartalmai az állampolgárságra nevelésnek. Fontos, hogy a tanulók megtanulják az emberi jogok fontosságát, megértést, toleranciát, szolidaritást tudjanak érezni és tanúsítani az erre rászorultak iránt.

Fel kell készíteni a tanítványokat az emberi jogok tiszteletének megfelelő életre (magatartásformák kialakítása, készségek elsajátítása), és az emberi jogoknak megfelelő környezetet kell biztosítani a számukra Képessé kell válniuk a politikai döntéshozatal megértésére, elemzésére Neveljük diákjainkat a békére, erőszakmentességre, és felkészítjük őket nemzetközi szinten is egymás megértésére, a közös felelősségvállalásra, a kölcsönös megértésre, a toleranciára, a konfliktusok békés megoldására Mindezt a legjobb elméleti és gyakorlati eszközökkel egyszerre tanítani. Ezért kiemelten

fontos

hogy

a

gyakorlatban

modellezzük

a

demokratikus

állampolgárság, az aktív részvétel lehetőségét. c) Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az Európai Unió tagjaként felnövő nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, a lehetőségeit, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket; ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldására, a nemzetközi összefogásra. Felkészítjük tanítványainkat az aktív európai állampolgári szerepre Ismereteket

szereznek

az

Európai

Unió

kialakulásának

történetéről,

alkotmányáról, intézményrendszeréről. Nevelési célunk, hogy diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Nevelésünk kulcsfogalmai: európai értékek, az európai integráció, Európa, mint kulturális egység, közös európai jövő, az intézmények működésének ismerete.

Vállalkozói kompetenciák A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. Törekvéseink szerint a tanulók: - különböző tanulási technikák alkalmazásával fejlesztik tervezési, szervezési, vezetési, valamint együttműködési képességüket, - fejlesztik kommunikációs, elemző és értékelő képességüket, - fejlesztik kezdeményezőkészségüket, a kitartó feladatvégzés képességét, - fejlesztik erős és gyenge pontjaik felismerésének képességét. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: •

az elérhető lehetőségek ismerete

•

a gazdaság működésének átfogóbb megértése

•

A tisztességes kereskedelem, vállalkozás

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: • Az egyén azon képessége, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Célkitűzései érdekében terveket készítsen és ezeket véghez vigye. •

Egyénileg és csapatban is képes legyen dolgozni. Képes legyen együttműködésen alapuló munkára egy team tagjaként

•

A saját erős és gyenge pontjai felismerésének, megítélésének képessége,

•

Kreativitás,

•

Kezdeményező- és innovációs készség

•

Az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: •

Különböző szerepek vállalása csoporton belül a vezetői szereptől a „követő/támogató személy” szerepéig

•

A célkitűzések elérését szolgáló motiváció és elhatározottság, legyenek ezek személyes vagy másokkal közös célok vagy törekvések

•

A változáshoz való pozitív viszonyulás,

•

Az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása,

•

Sikerorientáltság.

Alapvető fejlesztési feladatunk: a) A gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy: -

A tanulók tudatos fogyasztókká válnak, Megértik a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Eligazodni tudnak a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között

–

Mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget.

–

Képesek egyensúlyt találni a rövidebb és hosszabb távú előnyök között,

–

Képessé válnak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzel való bánni tudást is, Képesek javaikkal okosan gazdálkodni

–

Megértik a gazdaság alapvető összefüggéseit. Nyitottak a gazdaság világa felé.

–

Pozitív attitűd alakul ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt

b) Felkészítés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülést speciálisan szolgálja a munka világáról szerzett ismeretek és tapasztalatok együttese. Célunk, hogy különböző tevékenységek során tanítványaink minél szélesebb körű tapasztalatra és ismeretre tegyenek szert az egyes foglalkozásokkal kapcsolatban. Legyen alkalmuk személyes tapasztalatszerzésre. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglakoztatási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése A

szociális

kompetenciák

fejlesztésében

kiemelt

feladat

a

segítéssel,

együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése.. c) A testi és lelki egészség fejlesztése Az iskola minden eszközével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Feladataink: -

Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása.

-

Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség.

-

Az egészség megóvására magatartási alternatívák ajánlani.

-

Motiválni az egészségvédő magatartás szabályainak megtartását.

-

Segíteni az egészségvédő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát.

-

Foglalkozni a társadalmunkat veszélyeztető tényezőkkel, megismertetni a tanulókat a társas együttélés előnyeivel és veszélyeivel is.

-

Felkészíteni őket a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

-

Támogatást nyújtani a gyerekeknek a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás,

alkohol-

és

drogfogyasztás,

rossz

táplálkozás)

kialakulásának

megelőzésében. -

Feladatunk az egészséges életmód, életvitel kialakulásának elősegítése mellett a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása is.

A kulturális tudatosság kulcskompetenciájának megalapozása, fejlesztése A kompetencia magában foglalja a legkülönfélébb közvetítő eszköz – zene, irodalom, képzőművészet, sport – segítségével, kreatív módon megjelenített ötletek, gondolatok, érzések, vagy vélemények értékelését, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, a különböző művészeti ágakban és különböző kifejezési formákban megjelenő erkölcsi tartalmak és esztétikai értékek befogadását.

A tanulók: -

Ismerkednek a kulturális örökség értékeivel, pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális sokféleség iránt.

-

Irodalmi művekkel való ismerkedéssel és különböző előadások megtekintésével kialakítják a kultúra iránti igényt, formálódik ízlésviláguk,

-

Képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően különböző művészeti ágak, ill. kifejezési formák révén élnek az önkifejezés lehetőségével, egyben fejlesztik kreativitásukat,

Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: -

A kulturális tudás magában foglalja az egyes művészeti ágak történeti fejlődésének, hagyományainak, és jellegzetes alkotásainak alapvető ismeretét ideértve a népszerű kortárs kultúrát is.

-

Elengedhetetlenül fontos megérteni Európa (és az európai országok) kulturális és nyelvi sokféleségét, az ennek megőrzésére irányuló igényt, és érteni kell a közízlés fejlődését, valamint az esztétikai tényezők fontosságát a mindennapokban.

Elsősorban a következő képességek, készségek kialakítását tartjuk fontosnak: -

az esztétikai érzék ápolása, ami a kulturális életben való részvétel és a folyamatos érdeklődés alapja

-

a legkülönfélébb témák megbeszélése és megvitatása, pl. irodalom, zene, film, előadóművészet,

képzőművészet,

fotóművészet,

iparművészet,

divat,

mások

irányú

videóművészet, építészet, tájépítészet, nemzeti örökség -

egyéni

alkotói,

művészeti

nézetek

ütköztetése

ilyen

megnyilatkozásával. -

önkifejezés

-

a művek és előadások tisztelete és élvezete.

A következő attitűdök kialakítására törekszünk: -

a sokféleség tiszteletével egyesített identitás

-

kreativitás

-

az arra való hajlam, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti érdeklődés révén finomítsuk esztétikai befogadóképességünket.

Alapvető fejlesztési feladatunk: Az énkép, önismeret kialakítása, fejlesztése Kulcsfontosságú szerepe van az önismeretet fejlesztő pedagógiai munkánknak, amelynek során a tanulók pozitív énképe kialakul, és amely megalapozza önbecsülésüket. A pedagógusi attitűdünk ennek érdekében a gyermeki személyiség elfogadásán kell, hogy alapuljon. Megfogalmazott céljainkat kizárólag a fejlődés elvét mindig szem előtt tartó módszerekkel érhetjük el. A 6−14 éves korú tanulók tevékenységeinek tervezése, szervezése és értékelése során mindvégig figyelemmel kell lennünk a lelki tényezőkre a pozitív megnyilvánulások megerősítésével, a gyengébb funkciók támogatásával. Az iskolában folyó oktatás számos alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek sajátélményekben tapasztalhassák meg önmaguk és társaik fejlődésének egyes állomásait, és hogy átérezhessék az ezzel járó elégedettséget, tiszta örömet. Ha a tanuló tevékenykedik - nő az önbizalma, önértékelése, kezdeményezőkészsége Pozitív énkép alakul ki, a belső kontroll attitűd, a felelősség vállalása lesz a jellemző, fejlődik az önállósága. A fejlesztő folyamat eredménye: énerős ember. Az iskolai élet valamennyi területén törekszünk az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, a konfliktuskezelés, az önkifejezés, önellenőrzés, önmegfigyelés, önértékelés, az emberismeret fejlesztésére, a képzelet mozgósítására, asz esztétikai fogékonyság növelésére, a tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálására, a konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítására

3. KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A szülői kérdőívek válaszai alapján kiderült, hogy diákjaink nagy része naponta több órát tölt egyedül otthon, rendkívül kevés a közös családi programjuk. Ezért nagy és felelősségteljes feladat hárul az iskolára. Olyan nyugodt környezetet szeretnénk biztosítani tanulóinknak, ahol jól érzik magukat, szívesen töltik a szabadidejüket, megmenekülve ezáltal az őket érő káros hatásoktól. A szülőkkel szervezett közös programok segítik az iskola közösségének fejlesztését. A szülőket bevonjuk a kirándulások szervezésébe, műsorokat rendezünk számukra. Örömmel vesszük segítségüket az iskoláért végzett közös munkában.

Az iskolában jelenlévő tanulói csoportokat (osztályokat, napközis csoportokat, diákönkormányzati vezetőket, szakkörök, fakultatív foglalkozások tagjait) irányító pedagógus fontos feladata a közösségfejlesztés. Év elején minden osztályfőnök felméri saját csoportja közösségi szintjét, majd ennek megfelelően tűzi ki az adott tanév feladatait. Iskolánk speciális profilja a tizenhatodik életévüket betöltött, de még általános iskolai tanulókat is közösségbe tömöríti, mely az ő életvitelükhöz alkalmazkodva

próbálja

kirekesztettségüket enyhíteni. Tapasztalataink szerint a jelenleg alkalmazott kiscsoportoskonzultációs rendszer nemcsak a bizonyítvány megszerzését teszi lehetővé, de társadalmi beilleszkedésüket is megkönnyíti. (szakmaszerzés, munkavállalás). A tagozat az iskolán belül, de saját működési szabályzattal dolgozik.

Fő feladataink: •

a meglévő képességek fejlesztése

•

a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése a társadalomba

•

felkészítés az új közéleti-társadalmi elvárásokra

•

környezetvédelem

•

jó hangulatú közösségi programok szervezése

•

e-tanulási komponens beépítése az iskolai munkába

Ezeket a tevékenységet több témakörhöz kapcsolódóan, különböző formákban végezzük: •

Elsődlegesen az osztályfőnöki órák keretében kell foglalkozni a mássággal és ennek elfogadásával, a véleménynyilvánítás és együttműködés szabályaival, a konfliktusok megfelelő és hatékony kezelésével, a tolerancia fontosságával. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák a megfelelő magatartási formákat, a kapcsolatteremtés szabályait.

•

A különböző tanórákon a szaktanárok tovább mélyítik a diákok ismereteit hazánkról, az itt élő népek szokásairól, a környezetszennyezésről és védelemről. A diákönkormányzat segíti a tanulókat az egyéni és a közös érdek összehangolásában.

Az üléseken a tanulók véleményüket elmondhatják az iskolát, diáktársaikat, pedagógusaikat érintő kérdésekben, előterjeszthetik javaslataikat a szervezett szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban. Célunk, hogy az igényeket folyamatosan figyelembe véve, igényes, közösségformáló programokat szervezzünk tanulóinknak. A tanórán kívüli foglalkozásokon többek között lehetőség nyílik a hagyományok ápolására, közvetlen környezetünk megőrzésére, szépítésére, a pedagógusok és diákok kapcsolatának elmélyítésére. Hagyományaink •

Csontváry Gála, amelyet most már rendszeresen a Művelődési házban rendezünk

•

Csontváry Emléknap, iskolánk névadójának évfordulóján

•

Mikulás és karácsonyi rendezvényeink

•

farsang jelmezes felvonulással, tánccsoportok közreműködésével

•

sulidiszkó

•

évente többször megjelenő suliújság, a Suli Nyúz

•

nagy sikerrel sugárzó sulirádió

•

népszerű és már törzstagokkal és helyekkel rendelkező nyári táborok

•

DSK rendezvények

•

iskolai ünnepélyeink

•

jó eredményeket elért tanulóinkat minden év végén gravírozott tollal jutalmazzuk

•

a nagycsoportos óvodásokat minden évben szeretettel várjuk ismerkedésre

•

a nyílt napokon a szülők is láthatják a hétköznapok erőfeszítéseit

•

Valentin-nap megrendezése

A tanulók közösségének legfelsőbb fóruma a diákönkormányzat diákparlamentje. A diákparlamentet bárki bármikor összehívhatja, aki a CSDT (Csontváry Diáktanács) tagja. Itt a tagokat érintő bármely problémáról, javaslatról, a vezetőség munkájáról dönthetnek, hozhatnak javaslatokat és véleményezhetnek a tanulók. A CSDT munkáját egy felnőtt nevelő segíti, irányítja. A vezető pedagógussal a CSDT titkár közvetlen kapcsolatot tart. A CSDT titkár munkáját a tanulmányi és sportfelelős is segíti. Az osztályok diákfelelőseit a három fős iskolai diákvezetőség fogja össze. Minden tanévben az alakuló ülésen a pedagógus vezető ismerteti a diákönkormányzat szabályzatát, a diákjogokat. A CSDT dönthet saját közösségi élete tervezéséről, szervezéséről, tanulói tisztségviselők megválasztásáról, visszahívásáról. Egyetértési joga van az éves munkaterv meghatározásánál, a fakultatív programok kialakításánál (pl.: szakkörök működtetése). Véleményezési joga van minden a pedagógiai programban tanulókat érintő kérdésekben (pl.: fegyelmi ügyek). A kéthavonta megrendezett iskolagyűlés elsősorban az értékelés színtere, de lehetőséget ad a programok megbeszélésére, az esetleges vitás kérdések megtárgyalására. A diákönkormányzat megbeszélésein részt vesz a CSDT felnőtt vezetője, ill. a tanulók által meghívott felnőtt képviselők (osztályfőnök, igazgató). Mindezen ismeretek átadásával célunk az, hogy együttműködésre képes, kreatív, az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikus szemmel követő fiatalokat neveljünk.

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Az óvodából iskolába való átmenet megkönnyítésére, a beilleszkedés segítésére az alábbi programokat alkalmazzuk: •

Iskolanyitogató programunkkal az iskolai élettel való ismerkedést, az átmenet megkönnyítését szeretnénk megvalósítani

•

a Lépésről-lépésre és a Törpeléptek programot a beilleszkedési ill. magatartási nehézségek elkerülésére, korrigálására dolgoztuk ki A beilleszkedési nehézség, magatartatási rendellenesség többtényezős jelenség, mely

problémák iskolánk számos tanulójának tanulását, taníthatóságát jelentős mértékben megnehezítik. A tanulással és viselkedéssel összefüggő anomáliák kezelésére szolgál intézményünkben a komplex részképesség- és személyiségfejlesztő terápia: •

személyiségfejlesztés a beilleszkedési, és magatartási zavarok enyhítésének érdekében

•

részképességek fejlesztése, elsősorban a diszlexia, diszgráfia, és a diszkalkulia funkcionális tanulási zavarok csökkentésére

Iskolanyitogató program: Először átlépni az iskola kapuját a 6-7 éves gyermekeknek mindenképpen szorongással jár, akkor is, ha látszólag már nagyon várják az iskolát. Az óvoda megengedőbb, otthonosabb világából egy zordabb viszonyok között üzemeltetett világba csöppennek. Nagyon rövid az idő, amely alatt az iskolai szabályokat el kell sajátítani. Programunkkal ezt az átmenetet szeretnénk megkönnyíteni a gyermekek számára. A szülők igénye alapján októbertől heti egy alkalommal 45 perc időtartamra játékos foglalkozást szervezünk a szomszédos óvodák iskolába készülő nagycsoportosai számára. A foglalkozásokat a leendő elsős tanító nénik vezetik Az első félévben játszani hívjuk a gyerekeket. A játékok kiválasztása során ügyeltünk azok sokrétűségére. A mozgásos játékokat Porkolábné Balogh Katalin mozgásfejlesztő programja alapján állítottuk össze. A képességfejlesztő játékokkal a formalátást, a téri tájékozódást, a vizuális emlékezetet, a koordinációs képességet, a figyelmet és a gondolkodást szeretnénk fejleszteni. Minden hónapban egy nagy fejlesztési terület feldolgozására építjük fel

a foglalkozásokat, így októberben a mozgás, novemberben a vizuális érzékelés és hallás, decemberben a manuális tevékenységek kapnak a főszerepet. A második félév foglalkozásait Meixner Ildikó diszlexia-prevenciós módszerének alkalmazásával tervezzük. Ezt indokolja, hogy a gyermekek képességei nem egyformák. Anyanyelvi fejlődésük más és más. Amíg az első osztályba érkezők kis százaléka már olvas, addig van jó néhány olyan gyermek, aki mindenféle olvasási élmény nélkül érkezik. Sőt! Beszédviselkedése, beszédészlelése jóval kora átlaga alatt van. Ilyen heterogén gyermekcsoporttal természetesen nehéz dolga van a pedagógusnak. A diszlexia-prevenciós módszer apró lépésekre lebontva, játékos módon vezeti be a gyermekeket a betűk világába, így valamennyiük esetében megvan minden esély az alapos olvasási készség kialakítására. A módszer alkalmazásával sok kezdeti nehézségtől megkímélhetjük őket, sikerélményhez juthatnak a majdani olvasástanítás időszakában. Lépésről lépésre program Iskolánkban az 1998/99-es tanév óta működik a Lépésről lépésre iskolai program. A program nyitott oktatási modell, mely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, korábbi ismereteire, viselkedésére, tulajdonságaira való építést. A tananyag megválasztásába, feldolgozási módjába, ütemének és szervezeti kereteinek kialakításába ezért bevonja a gyermeket, vagyis kezdettől épít a gyermek önálló gondolkodására, döntéseire. A program szerint alapkoncepciónk, hogy demokratikus légkörben nevelődő, alkotó, döntéseket hozó és azokban felelősséget vállaló, önálló véleményt formálni képes, egymást megbecsülő, gondos, szorgalmas, becsületes, nyitott, egész életükben tanulni vágyó embereket neveljünk. A program alapvető kötelességének tartja: •

a szülők aktív bevonását az iskolai életbe

•

a gyermekek egész személyiségére szabott, fejlődési szintjéhez mért feladatok adását

•

individualizáción alapuló, gyermekközpontú hozzáállást

•

a tanteremben tevékenységközpontok kialakítását és ezzel együtt a gyermekek korszerű, tudományos, művészeti, etikai és gyakorlati tudásának gyarapítását a gyermekek érdeklődésének maximális figyelembe vételével Legfontosabb feladatunk egy olyan új oktatási modell megalkotása, mely már az első

osztályban képessé tesz minden gyermeket a körülötte lévő dolgok komplexitásának felismerésére, a világ egységben való szemlélésére a műveltséganyag integrált tervezésével.

Alapfogalmaink: •

törődés

•

kommunikáció (ezt segítik a reggeli beszélgetések)

•

élménybeszámolók, közös könyv készítése

•

közösség

•

összefüggések E tanítási forma alkalmas enyhe magatartási, vagy tanulási problémákkal küszködő,

beszédhibás, diszlexiás, diszkalkuliás, diszgráfiás gyermekek oktatására is : optimális létszám (22-24 fő) mellett 1-3 ilyen gyermek sikeresen nevelhető ebben a programban. A Lépésről lépésre alkalmas tehetséges és hátrányos helyzetű gyermekek differenciált nevelésére is, valamint segíti a részképesség zavarokkal küszködő gyermekek felzárkóztatását. Ezt támogatja első osztályban szöveges értékelésünk. A Lépésről lépésre programban minden gyermeket egyénileg, képességeinek megfelelően fejlesztünk. Egyénre szabottan állítjuk össze a feladatokat, a gyakorlás mértékét, a részkövetelményeket. Szükség esetén az iskolánkban működő fejlesztő pedagógus segítségét igényeljük. A lassabban haladó gyermekkel lassabb ütemben haladunk, míg a tehetségesek fejlődését is segítjük. A program segíti az óvodából az iskolába való átmenetet. Ezt szolgálja a rugalmas időkezelés, melyet a gyermekek egyéni tanulási üteme szerint alakítunk. Ehhez legalkalmasabb a két tanítóval működő, iskolaotthonos munkaszervezés, melyre iskolánk lehetőséget biztosít. Ez a szervezeti keret teszi lehetővé, hogy a szakemberek (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus) segítségét kihasználhassuk. A beilleszkedési, magatartási és részképesség zavarban szenvedő gyerekek helyi ellátását szolgálja az önálló döntést lehetővé tevő demokratikus légkör, a gyermek által meghatározott, a közösség életét szervező együttélési szabályok, melyekhez belső igény alapján ragaszkodnak gyermekeink. Tantermünkben természetes anyagok vesznek minket körül. A padok elrendezése nem frontális jellegű, hanem családias, csoportmunkát lehetővé tevő. A különböző tevékenységi sarkok lehetővé teszik az önálló tanuló és kutató tevékenységet. Az elrendezés mutatja, hogy elsősorban nem a frontális munkára építünk, hanem tanulóinkkal korán elsajátíttatjuk az önálló tanulás technikáit. Termünkben a pedagógusnak nincs kiemelt, központi helye, csak jelzés értékű.

A program adta keretek lehetővé teszik a rendszeres csoportmunkát, mely segít az alkalmazkodásban, a „mi tudat” kialakításában, az egymáshoz való segítő viszony kialakításában, így megkönnyítve a beilleszkedést mindenki számára. A szülőkkel való partneri, együttműködésen alapuló viszony nem csupán a szülői értekezletekre és fogadó órákra korlátozódik, hanem közös programokra, meghitt beszélgetésekre is kiterjed, segít a beilleszkedési nehézségek leküzdésében. A program sajátossága még a nagy méretű építőelem sorozat, mely téralakítást tesz lehetővé és segít a téri tájékozódásban, valamint különböző képességek fejlesztésében. Sok manipulatív és mozgásos tevékenységet végzünk, mely a zavarok idegrendszeri hátterének javítását szolgálja. Évente 3-4 témát dolgozunk fel epocha-szerűen a tantárgyak keretein belül tananyagba építve, ill. azon kívül. Ezek a projektek azon túl, hogy -mivel mindent átszőnek– a komplex világlátást segítik, segítséget nyújtanak a nehézségekkel küzdő gyermekek sikerélményhez juttatásában. Törpeléptek osztály Az osztály indítását az tette szükségessé, hogy az iskolába készülő gyermekek érettsége, és felkészültsége nagyon különböző. Közöttük gyakori a túlzott játékosság, az érzelmi labilitás, a kitartás hiánya, vagy a túlzott mozgékonyság. Ezek a gyerekek ép értelmi képességűek, bizonyos területen kiemelkednek, de nehezen tudnak beilleszkedni a figyelemösszpontosítást, kellő önfegyelmet kívánó iskolai munkába. Ezért ők gyakran lemaradnak a tanulásban, szorongóvá vállnak, továbbhaladásuk egy 20-25 fős osztályban nem biztosított. Mindezek elkerülésére, a beilleszkedés megkönnyítésére határoztuk el a kislétszámú osztály indítását. Ide azok a gyerekek kerülnek, akiket az óvoda javaslatára a Nevelési Tanácsadó vizsgált, és számukra kislétszámú osztályt javasolt. Ennek keretében a „törpés” osztályban 10-15 gyerekkel foglalkozunk, megkönnyítve számukra az óvodából az iskolába való átmenetet, meghosszabbítjuk az előkészítő időszakot, és biztosítjuk az egyéni képességüknek megfelelő ütemű haladást. Az egyes tantárgyak oktatása részben ugyanazokkal az ismert módszerekkel történik, mint bármely más osztályban, de ezen kívül alkalmazzuk a tantárgyi-tanulási nehézségek leküzdésére kidolgozott módszereket is. Ilyen pl. a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia javító eljárása, mely az olvasás, az írás, és a matematika problémáinak megoldását segíti. Az olvasástanítást szótagoló eljárással, lassított ütemben végezzük. Az osztálytanító munkáját pedagógiai asszisztens segíti, lehetővé téve ezzel a differenciált oktatást, valamint a

gyerekekkel való egyéni bánásmód megvalósítását. A mozgáskoordinációs foglalkozásokat szakképzett gyógytestnevelő, a beszédzavarok javítását logopédus végzi. A részképesség zavarok korrigálása, a magatartászavarok korrekciója a fejlesztő pedagógus feladata, aki az órákról kiemelve kiscsoporos, ill. szükség szerint egyéni foglalkozás keretében tevékenykedik a gyerekekkel. A magatartászavarok terápiáját a Nevelési Tanácsadó pszichológusa végzi. Amennyiben szükséges, ezeknek a tanulóknak a felső évfolyamba lépve is biztosítjuk a fejlesztő foglalkozásokat.

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetség felismerése A gyerekek közti különbséget befolyásolják az adottságok, képességek, biológiai, szociológiai, pszichológiai ismérvek, a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége, műveltsége, a család nagysága, értékrendje, lakásviszonyai, az etnikai hovatartozás, az anyagi helyzet, az életmód, a családtagok közti viszony. Intézményünk célja nem az, hogy uniformizálja az egyének törekvését, gondolatát, cselekvését a közösségben, eltüntetve a létező eltéréseket, hanem hogy képes legyen az eltérésekből fakadó különbségek kezelésére. Legfontosabb feladatunk, hogy minden gyerek megtalálja azt a területet, amelyben tehetségesnek érezheti magát, amelyben társainál magasabb szinten képes eredményeket elérni. A tehetséggondozás formái Az optimális tudás megszerzése történhet tanórákon osztályban, bontott csoportokban, differenciált feladatok formájában vagy szakkörökön - kutatómunka, versenyfeladatok, vetélkedők, iskolák közötti versenyekre történő felkészülés közben. A feladatok egyénre szabása az adott közösség ill. egyén képességének, fejlettségének, érdeklődésének, látókörének függvénye. A pedagógus fontos feladata, hogy ösztönzést adjon kiegészítő ismeretek szerzésére, kutatásra, gyűjtésre, a tanultak sokoldalú alkalmazására. Erre ad lehetőséget az iskolai könyvtár, az internet-használat, valamint a rendszeresen szervezett szabadidős tevékenységek. A Lépésről lépésre program szintén minden eszközzel igyekszik elősegíteni a gyermekek tehetségének kibontását. Iskolánk biztosítja, hogy havonta egyszer kilépünk az intézmény falai közül és megismerkedünk hazánk kulturális, nemzeti és természeti örökségeivel, bepillantást nyerünk hagyományaink világába. Minden tanévben lehetővé tesszük tehetséges tanulóink számára, hogy önköltséges erdei iskolai programon vehessenek részt. A gyerekek által tartott kiselőadások, a vetélkedők szervezése, lebonyolítása mindmind alkalmas arra, hogy kiemelkedő tanulóink szereplési lehetőséget kapjanak. A legtehetségesebb tanulók szaktárgyi, művészeti szakkörökön dolgozhatnak, melyeknek tartalma, tematikája valamely kiemelt tevékenységi forma vagy képesség fejlesztése köré épül. Az iskolai vetélkedők, házi versenyek hatásos és ösztönző alkalmak arra, hogy a tanulók széles rétegei próbára tegyék képességeiket, megmutassák kibontakozó tehetségüket. Ezek a fórumok lehetőséget adnak a pályaorientáció segítésére is. A tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásokon (szakkör, önképzőkör, kiscsoport, stb.) túl biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő egyéni felkészítését. A szülők körében végzett széleskörű felmérés alapján állítottuk össze iskolánk óratervét. Kiemelt helyen szerepelt a kérések között az informatika, a nyelv és a sport óraszámainak növelése. A továbbtanulási esélyek javítása érdekében sokan kérték a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem tantárgyak előtérbe helyezését. Mindezeket figyelembe véve már a negyedik évfolyamtól tanulják tanulóink az informatikát, ötödik és hatodik évfolyamon emelt óraszámban. Emeltük a matematikaórák számát is a hatodik, hetedik és nyolcadik évfolyamon. (Lásd a kerettantervi óratervet!) A nyelvoktatás eredményesebbé tételéhez nyelvi laboratórium áll a tanulók rendelkezésére. Minden évfolyamon lehetőség van szakkörökön mélyíteni az ismereteket : angol, német, báb, kézműves, Biblia-ismereti, matematika, fotó, tűzoltó, lövészet, számítástechnika és újságíró szakkörök, valamint irodalmi színpad várja az érdeklődő gyerekeket. Évfolyamonként biztosítjuk a mindennapi testedzést is : testnevelésórákon valamint sportkörökön (kosár- és tollaslabda, tömegsport, labdarúgás), néptáncórákon mozoghatnak rendszeresen a gyerekek. A tehetséggondozáshoz szükséges feltételek A magas színvonalú munkához mindenképpen biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. Ahhoz, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket, ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek tehetségígéretre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi affektív, emocionális, stb.). Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, továbbképzés, stb.). A pedagógusok felkészültsége, személyisége példaértékű, magatartása irányadó. Pedagógusaink jól képzettek, folyamatos továbbképzésekkel, továbbtanulásokkal, nevelési és szakmai értekezletekkel biztosítani tudjuk az igényes színvonalat. Tárgyi feltételeink részben adottak. A természettudományos tárgyak tanításához két viszonylag jól felszerelt előadóval rendelkezünk, a többi tantárgy tanítását is szaktanteremben végezzük, két tornatermünk van öltözőkkel, zuhanyzókkal, szertárral. Rendelkezésünkre áll a több mint tizenegyezer kötetes könyvtár, a nyelvi labor, a számítógépterem, valamint az internet-hozzáférés lehetősége. A hiányosságok feltárása folyamatos, pótlása minden esetben a költségvetés függvénye.

6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskola általános ifjúságvédelmi helyzete Az iskola pedagógiai–nevelői munkájában kiemelt szerepe van a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatoknak. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók az iskola létszámában 70-75% arányban szerepelnek. A gyermekek problémákkal teli családi háttere indokolttá teszi a tanulókkal való fokozott törődést és segítést. A gyermekek veszélyeztetettsége, a szülők anyagi helyzete, a lakáskörülmények romlása nehezítik, hogy az iskolai követelményeknek a tanulók meg tudjanak felelni. Mindezek a negatív hatások a tanulással és a magatartással kapcsolatban is megmutatkoznak. Az iskola nevelőtestülete ezért a mindennapi nevelő–oktató munka mellett kiemelt feladatának tekinti az összehangolt gyermek- és ifjúságvédelmet. Általános gyermekvédelmi feladatok •

napközi működtetése a szülők és a gyermekek igénye alapján

•

iskolaorvosi és fogászati rendelés

•

a gyermekek étkeztetése

•

a diákok szabadidejének megszervezése a szabadidő-szervezővel együttműködve

•

a tanítási órák előtti és utáni felügyelet biztosítása

•

a személyiség és a közösség fejlesztése

•

az iskolai ártalmak káros hatásainak csökkentése, egészséges és biztonságos feltételek megteremtése

•

gyermeki és tanulói jogok érvényesítése

•

a szülők szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása

•

együttműködés

a

gyermekvédelmi

személyekkel és intézményekkel

feladatok

megvalósításában

közreműködő

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok módszerei •

mentálhigiéniás, egészségnevelési, környezetnevelési programok

•

kábítószer-ellenes program

•

bűnmegelőzéssel kapcsolatos célzott programok

•

önismereti,

kommunikációs,

konfliktuskezelési,

relaxációs

gyakorlatok,

játékok,

programok •

általános prevenciós programok beépítése tanórai (vagy tanórán kívüli) szervezeti formákban pl. D. A. D. A. életvezetési ismeretek és készségek, drog- és alkoholmegelőzési programok (a részletes leírás az iskola egészségnevelési programjában, az SZMSZ megfelelő egészségvédelmi fejezetében és a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos részben található) A fejezetben vázolt programok megvalósításánál kiemelt figyelmet kell szentelni a felvilágosításra, a megelőzésre, a példákon keresztüli megbeszélésre. Életsorsok, betegségek, függőségek megvitatása nem csak az osztályfőnökök feladata, hanem minden nevelő–oktató munkával foglalkozó pedagógusé. Ehhez a munkához olyan szakembereket is meghívunk, akik ezekről előadásokat tartanak.

•

mindennapos testedzést szolgáló program

•

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás formái, módszerei A pályaválasztáshoz lehetőség szerint – főként a hátrányos helyzetű tanulók számára kérjük a pályaválasztási tanácsadó segítségét is. A feladatok ellátása, szervezése elsősorban az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető kötelessége. A megvalósítás formái lehetnek: elbeszélgetések, tanácsadás, intézmények látogatása szülőkkel és gyerekekkel.

•

a tanulói szabadidős, tanórán–iskolán kívüli szervezett tevékenységi formák, programok: szakkörök, kirándulások, túrák, múzeum- és színházlátogatás, manuális foglalkozások A programok megvalósításának felelősei a diákönkormányzat vezetője, a szabadidőszervező, az osztályfőnökök és a munkában résztvevő pedagógusok.

A neveléssel kapcsolatos feladatok módszerei •

családi életre nevelés

•

etikai és erkölcsi nevelés

•

érzelmi, önismereti, önbizalom-alakítási, fejlesztési nevelés, szülő és a gyermek közötti érzelmi–bizalmi kapcsolat erősítése.

Ezeket a feladatokat osztályfőnöki órákon, napköziben, tanulókkal történő beszélgetések során oktatási programban, vagy azon kívül valósítjuk meg. Az iskolai ártalmaktól való megóvás, védelem és káros hatásai csökkentésének módszerei •

iskolai légkör-, klímavizsgálat

•

tanár–diákviszony

•

tanulók motiválása

•

tanulókkal szembeni elvárások

•

túlterheltség, diákok teljesítőképességeinek vizsgálata

•

képességeik, teherbírásuk szerint követelünk -e?

•

balesetmegelőzés vizsgálata (felügyelet ellátás, napi–heti órarend, stb.)

•

magántanulók száma, okai, a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásába, védelmébe vett tanulók száma, okai.

•

az iskolai környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére, ellensúlyozására irányuló program (ún. ökológiai program), pszichológus, mentálhigiénikus, szociál- és családpedagógus irányításával

Az életkori sajátságoknak megfelelő gyermeki– tanulói jogok érvényesülése a helyi gyakorlatban •

házirend

•

diákönkormányzat

•

tanulói fegyelmi eljárások (az SZMSZ–ben leírtakkal összhangban)

•

a tanulói véleménynyilvánítás, a rendszeres tájékoztatás, az érdemi válasz rendje, formái (az SZMSZ–ben leírtakkal összhangban) A feladat lebonyolításának keretei, formái a tanórák, az osztályfőnöki órák, a diákönkormányzati gyűlések, a diákparlament.

A feladatok megfogalmazásánál szinkronba kell hozni a társadalmilag szükséges és a helyileg lehetséges, önkormányzattal támogatott megoldásokat. A jogok érvényesüléséért, megvalósulásáért minden pedagógus és a diákönkormányzat egyetemlegesen felelős. A szülők megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálás •

nevelési, érzelmi kompetencia erősítése

•

tájékoztatás, segítségadás

•

ismeretterjesztés

•

pedagógiai, nevelési tanácsadás, segítségadás

•

iskolai közösségi pozitív élmények és érzelmi hatások A szervezeti formák lehetnek klubdélutánok, kirándulások, múzeumlátogatások, iskolai hagyományőrző rendezvények, szülői fórumok, táborok, erdei iskolák, fogadóórák és családlátogatások. A program megvalósítása az iskola pedagógusai, a diákönkormányzat, a szabadidőszervező és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összehangolt munkáját igényli.

•

eqyüttműködő külső intézmények, szolgáltatók; az együttműködés formái ( az SZMSZ– ben leírtakkal összhangban) Az iskolai szolgáltatások biztosításában közreműködő partnerek lehetnek : művelődési intézmények,

zeneiskola,

sportlétesítmények,

iskola-egészségügyi

szolgálat,

szabadidőközpont, stb. Speciális gyermekvédelmi feladatok •

hátrányos helyzetű tanulók felderítése, kiszűrése és nyilvántartása (veszélyeztetettség figyelembe vétele)

•

károsító környezeti hatások csökkentése

•

kapcsolattartás és együttműködés a szülőkkel, valamint a segítő intézményekkel

•

speciális szakemberek (orvosok, védőnők, pszichológusok, fejlesztőpedagógusok, családgondozók) bevonása

•

eltérő helyzetű és rászorultságú gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása és fejlesztése

•

gyermekvédelmi problémákkal küszködő tanulók szüleinek megnyerése, – speciális pedagógiai bánásmód alkalmazásával – hogy külső segítő intézmények szakemberei szolgáltatásait, támogatásait igénybe vegyék

Veszélyeztető tényezők •

a család szerkezetében bekövetkező változás (válás, új házasság, születés, halálozás, stb.)

•

családtagok sérült személyisége (idegbeteg, ingadozó kedélyű, italozó, bűnöző, kábítószeres, súlyos beteg, rokkant, stb.)

•

a család romló szociális helyzete (anyagi hátrány, kedvezőtlen lakásviszonyok, alacsony jövedelem és fogyasztási szint, munkanélküliség)

•

a gyermek helytelen nevelése (szülő bánásmódja, durvaság, elhanyagolás)

•

organikus és pszichés sérülések (öröklöttek, méhen belüli és szülés utáni ártalmak)

•

a szülő alacsony iskolai végzettsége (nem végezte el a nyolc osztályt vagy analfabéta)

•

a szülő vagy valamelyik –a családdal együtt lakó személy– tartósan beteg vagy leszázalékolt A felsorolt veszélyeztető tényezők többszöri megléte a gyermekeknél halmozottan

hátrányos és veszélyeztetettségi helyzetet is jelent. A feladatok ellátásánál az SZMSZ figyelembe vételére is szükség van. A veszélyeztető tényezők felderítése, káros hatásainak csökkentése az illetékes osztályfőnök, valamint a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős és a mentálhigiénés szakember összehangolt feladata. Igazolatlan hiányzások Ez a jelenség egyértelmű összefüggésbe hozható a veszélyeztetettséggel. Káros hatása azonnali intézkedéssel jelentősen mérsékelhető. Amennyiben a feladatok során a szülő nem működik együtt, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kell kérni. Az igazolatlan mulasztás gyanúja esetén az iskola felszólítást küld a gondviselőnek. Ha a probléma nem oldódik meg: - Az iskola újra felszólítást küld a gondviselőnek. Ezután írásban jelez a Gyermekjóléti szolgálat felé. -

A Gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést hív össze, az összes érdekelt féllel, s ha

szükséges felveszi s a kapcsolatot az Önkormányzat oktatásügyi referensével vagy a rendőrséggel. A tevékenység formái, lehetőségei, módszerei, eljárásai és szolgáltatásai •

a gyermekvédelem és a családgondozás célja, elvei, formái és módszerei

•

kapcsolattartás külső segítő intézményekkel, szakemberekkel – a gyermekvédelmi munka személyi és tárgyi feltételei

•

az általánostól eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek gyermekvédelmi problémáinak feltárása, célzott, speciális kezelése

•

a gyermekvédelmi problémákkal küszködő tanulók szüleivel speciális bánásmód alkalmazása (A végrehajtásnál figyelembe kell venni az SZMSZ erre vonatkozó részét.) A munka során a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős állandó kapcsolatban áll az

osztályfőnökökkel, a pedagógusokkal, a diákönkormányzat vezetőjével, a szabadidőszervezővel és a történtekről tájékoztatja az igazgatót. A jelentkező problémákat közösen elemzik, a lehetőségeket értékelik, a szülőkkel megbeszélik, hogy milyen segítséget tudnak adni. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kéthavonta a nevelőtestületnek is beszámol. Az osztályfőnökökkel együtt, vagy önállóan végzett családlátogatás tapasztalatait írásban is rögzíti,

s

ennek

tartalmát

az

adatvédelmi

és

titoktartási

törvény

előírásainak

figyelembevételével kezeli. A gyermekvédelmi feladatok ellenőrzése az igazgató jogkörébe tartozik. A családok anyagi nehézségeinek enyhítésére –a környezettanulmány után– a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezdeményezésére az igazgató az önkormányzattól kéri a lehetséges támogatások közül a rendkívüli, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve szociális étkezési hozzájárulás folyósítását. A gyermekvédelmi problémák, esetek kezelése •

speciális beavatkozás, fejlesztés, pótló–korrigáló nevelés A gyermek és szülő közötti érzelmi–bizalmi kapcsolat erősítése, korrigálása; a feszültségek, konfliktusok megelőzése, oldása

•

a szülőknek többször dicsérjük gyermekét

•

a gyermeket ráébresztjük a szülők erőfeszítéseire

•

a tanulóval folytatott egyéni beszélgetések során felhívjuk a figyelmét, hogy a szüleivel legyen bizalmas, igyekezzen a szeretetérzését kifejezni

•

a problémakezelésnél a pedagógus nem léphet a szülő helyébe

•

a szülők problémáinak értő meghallgatása

•

a bizalomkeltő viselkedés formáinak alkalmazása (egyforma tisztelet, megértés valamennyi családtaggal és szülővel szemben, a bizalmas szülői információk megőrzése stb.)

•

a két szülő nevelésben való egyenjogúságának és felelősségének érzékeltetése

•

a család igyekezetének, kedvező változásainak elismerése

•

a szociális és művelődési hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, módszerek, eljárások

•

az iskola pedagógusainak a tanulók anyagi helyzete és anyagi veszélyeztetettsége feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatai

•

a család anyagi teherbíró képességének figyelembe vétele

•

a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatok

•

képesség-kibontakoztató felkészítés

Személyi feltételek, kapcsolattartás Iskolán belül a gyermekvédelmi feladatokat felsőfokú szociál- és családpedagógus végzettségű személy fél állásban látja el. Partnereink:

Pedagógiai

Intézet

gyermekvédelmi

munkaközössége,

Nevelési

Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Rendőrség, Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona, Egészségügyi Szolgáltató stb. A Gyermekjóléti szolgálat segítségét kérjük, •

ha a gyermek jogai sérülnek a családban

•

ha a tanuló igazolatlanul hiányzik

•

ha magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzd, a fejlesztő pedagógus és a Nevelési Tanácsadó nem tudja megszűntetni a problémát

•

gyermekbántalmazás vélelme esetén

Szükség esetén beutalhatja a tanulót, illetve az egész családot a Gyermekek Átmeneti Otthonába, illetve a Családok Átmeneti Otthonába.

7.TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK.

A tanulási kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejlettségének, hanem az össz-személyiségnek a problémája, amelyben az értelmi motivációs tényező –az intellektuális mellett– fontos összetevőt jelent. Bár többnyire a végső stádiumban (bukás esetén) figyelünk fel rá, létrejötte egy folyamat következménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás évekre nyúlik vissza. Iskolás gyermekeink jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény- és magatartászavarral annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik, és intelligenciája a normál zónába esik. Mindezek elkerülésére, korrigálására dolgoztuk ki felzárkóztató programunkat. A program a részképesség zavarban szenvedő kisiskolások, főként első-második osztályosok kiscsoportos (3-4 fő) szervezeti formában történő fejlesztésére készült. A program megvalósítását iskolánk fejlesztőpedagógusa végzi, együttműködve az osztálytanítóval és a szülőkkel. Tanév elején minden első osztályos gyerekkel elvégezzük a DIFER mérést a tanulási zavarok azonosítása céljából. Azokat a gyerekeket, akiknél részképességkiesés valószínűsíthető különböző diagnosztikai módszerekkel tovább mérjük: Pszichológiai diagnosztikai módszerek •

Edtfeld-féle teszt: a téri pozíció észlelésének vizsgálatára

•

figyelemvizsgálat

•

Diszlexia Prognosztika Teszt két szubtesztje

•

betűalakok felismerése, megkülönböztetése a téri percepció fejlettségének mérésére

•

számlálás, mennyiségismeret mérése

•

ember és családrajz készítése

Pedagógiai diagnosztikai módszerek: •

osztálytermi megfigyelés megadott szempontsorozatot tartalmazó megfigyelési lappal.

•

a kiszűrt tanulási zavarral küzdő tanulók esetében személyiséglap vezetése a gyerek fejlődésére vonatkozó adatok, aktuális jellemzők feltárására. A szűrések után személyesen keressük a „kiválasztott” gyerekek szüleivel a

kapcsolatot. Ennek formája a fejlesztő pedagógus által vezetett összevont szülői értekezlet, ahol egy rövid elméleti bevezető után bemutatjuk a teszteket, röviden elmondjuk melyik mire való, mit tudunk megállapítani velük. Ezen alkalommal kérjük a szülők beleegyezését, hogy gyermekük a foglalkozáson részt vehessen, kérjük támogatásukat, valamint lehetőséget adunk a személyes konzultációra (fogadó óra, családlátogatás). Ezután történik a csoportok kialakítása. A foglalkozás csoportonként heti két órában történik részben órarendbe építve, részben szabadidőben. A programban a tevékenységi formák témakörökre tagoltak: •

nagymozgás (nagy és finommotorika)

A témakör tartalmazza a nagy és finom mozgások egymásra épülő rendszerét. A finommozgások

témakörén

belül

az

írásmozgás

koordinációt

fejlesztő

feladatok

összefüggenek a téri tájékozódás fejlesztésével. •

testsémafejlesztés-téri tájékozódás fejlesztése A két terület kezdetben szorosan összekapcsolódik. A téri tájékozódás tanulása

összefügg a gyermek saját személyi zónáinak, testrészeinek megismerésével, a saját testén való tájékozódással. Ezután tudja saját magához viszonyítva meghatározni a környezetében levő tárgyak helyét, majd ezt követően lesz képes arra, hogy a tárgyak helyét egymáshoz viszonyítva is meg tudja határozni. A tanulók térpercepciós zavarai okozzák a betűk, szavak, számok fordítva olvasását, mert rosszul észlelik a betűk egymáshoz való viszonyát, megváltoztatják azok sorrendjét a szavakban. Ezeket a hibákat, torzításokat nem az olvasás gyakoroltatásával, hanem csak a téri helyzet, a téri viszonyok pontos észlelésének kialakításával tudjuk korrigálni.

•

percepciófejlesztés, játék A foglalkozások fő részét képezi, mivel több területen is történik fejlesztés. A vizuális

percepció fejlesztésével gyakoroltatjuk a formafelismeréseket. Az alak-forma állandóság, az alak-háttér megkülönböztetésének képessége, a rész-egész (Gestalt-látás) viszonyának helyes észlelése nélkül nincs eredményes olvasás-írás tanulás. Az auditív fejlesztés során a tanulók „belső hallásának” javulását figyelhetjük meg, ami nagy szerepet játszik az olvasás kezdeti szakaszában, például hangösszevonásoknál, betűösszeolvasásnál. Később a tanulók helyesírási problémáit vezethetjük vissza az auditív percepció

hiányosságaira.

Az

auditív

fejlesztés

utolsó

szakaszának

a

feladatai

összekapcsolódnak az olvasással. A verbális fejlesztés során a gyerekeknek lehetőségük van a megnyilatkozásra, a kommunikációra, így fejlődik mondatalkotásuk, bővül szókincsük. Minden foglalkozás utolsó mozzanata a játék, melynek célja: a foglalkozás alatti munka által okozott terhelések oldása, pozitív érzelmek keltése. Nagyon fontos, hogy a gyermekek pozitív érzelmekkel, sikerélménnyel távozzanak. A csoportok összetétele változhat. A tanév folyamán a segítségre szoruló, vagy a lemaradni látszó tanulókkal is foglalkozik a fejlesztő pedagógus. Mások pedig kikerülnek, ha már felzárkóztak. A fejlesztés hatását két szempontból tudjuk lemérni: Egyrészt a program alkalmazása során, valamint annak befejeztével a fejlesztő pedagógus hatásvizsgálatokat készít. Másrészről az osztálytanító nyomon követi a fejlesztett gyerekek teljesítmény- és beilleszkedési jellemzőinek alakulását. Erről szinte napi kapcsoltban tájékoztatja a fejlesztő pedagógust. A fejlesztő foglalkozások levezetésére az iskola külön termet biztosít, melynek berendezése, nagysága alkalmas még a nagymozgásos feladatok elvégzésére is. A rendelkezésünkre álló megfelelő eszköztár (a különböző képességfejlesztő játékok, a nagymozgáshoz szükséges labdák, padok, szőnyegek) pedig segítik a munka hatékonyságát.

Tanulási zavarok korrekciója A tanulási zavarok korrekciója közül a diszlexia prevenció, illetve redukció a legkiemelkedőbb jelentőségű. Ezt a feladatot iskolánk fejlesztő pedagógusa végzi. A terápia lépései a különböző osztályokban: 1. osztály Célunk itt a diszlexia megelőzése. 1. téri tájékozódás – testsémafejlesztő gyakorlatok– irányfelismeréssel 2. beszédművelési gyakorlatok: a, légzőgyakorlat b, artikulációs gyakorlat: megfelelő hangképzés c, gyorsaság-, ritmus-, időtartam-gyakorlat 3. betűismertetés és összeolvasási gyakorlatok 4. beszédfejlesztési gyakorlatok 5. játékos készségfejlesztő gyakorlatok (Memori, Puzzle) 2. - 4. osztály A foglalkozások célja a diszlexia redukció. Ez az alábbi gyakorlatokkal történik: 1. iránygyakorlatok: néha még itt is fontos a testséma, a domináns oldal, a jobb-bal oldal megkülönböztetése 2. beszédművelési gyakorlatok: az artikulációs gyakorlatok, hangképzési gyakorlatok az év elején gyakoribbak, később a gyorsasági, időtartam, ritmus-, hangsúly-, hanglejtésgyakorlatok következnek 3. a meglévő betűtévesztések korrekciója: a Meixner Ildikó által meghatározott módon, az ő könyvéből, feladatlapjaiból történik 4. olvasási készségfejlesztés: az Adorján Katalin által összeállított szöveggyűjteményből 5. az olvasólapok anyagához kapcsolódva: beszédfejlesztési - helyesírási -szövegértési készségfejlesztés

5 - 6. osztály 1. figyelemfejlesztő, megfigyelőképességet növelő gyakorlatok 2. az olvasás sebességének, helyességének gyakorlása: egy perc alatti szótagszám mérésével, emelésével szótípusok szerinti olvasólapon 3. szövegértés

fejlesztése:

hangsúlyos

még

ebben

a

korban

a

szómagyarázat,

szinonimagyűjtés, az Értelmező kéziszótár használata, szógyűjtés nyelvtani szempontok szerint, tagolatlan szöveg mondatokra bontása, véleményalkotás 4. helyesírási

készségfejlesztés:

adott

osztályfoknak

megfelelően;

kérdésekre

a

helyhatározóragok gyakorlása, tárgyrag használata, igeidők alkalmazása, melléknév fokozása Valamennyi terápia jellemzője az oldott, változatos játékos keretben és hangulatban történő fejlesztő munka. Az írás és az olvasás szoros kapcsolatban van egymással, egyiknek a fejlesztése hat a másikra, és megfordítva. A diszgráfia redukciónál a betűalakítási és rendezetlen íráskép problémájára szolgáló terápiát alkalmazzuk. Ennek lépései: •

a nagymozgások korrigálása

•

a finommotorika fejlesztése: sok izomlazító, illetve erősítő gyakorlattal (gyurmázás, tépés, sodrás)

•

az író-rajzoló mozgás fejlesztése, vázolási, vonalvezetési, átírási feladatokban

•

a betűelemek tudatosítása, a helyes ceruzafogás elsajátítása

A diszkalkulia foglalkozások legfontosabb feladatai: •

az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd fejlesztése

•

saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás segítése

•

számfogalmak kialakítása 10-es, 20-as számkörben

•

számfogalmak kialakítása osztályfoknak megfelelő számkörben

•

az alapműveletek fogalmi kialakítása, gyakorlása a már kialakított, „birtokolt” számfogalmakkal fejben való műveletvégzéssel 10-es, 20-as és az osztályfoknak megfelelő számkörben

•

szöveges feladatok megoldása

•

nevelési feladatok, melyeknek célja a harmonikus személyiség kialakítása, a motiválás, a szorongás oldása önfegyelemre, kitartásra nevelés

A részképesség zavarban szenvedő gyerekeket megkülönböztetett figyelemmel kíséri az osztálytanító is. Mind az alsó, mind a felső tagozatban kiemelt hangsúlyt fektetünk a tanórán belüli differenciálásra.

Az egyénre szabott feladatokkal biztosítjuk a tanulók

képességei szerinti előrehaladását, megakadályozzuk a tanulási zavarok kialakulását. Az 1.-2. évfolyamon logopédus segíti az arra rászorulókat. A magatartási problémák megoldásában a Nevelési Tanácsadó pszichológusának, fejlesztő pedagógusának a segítségét is igénybe vesszük. A délutáni napköziotthonos foglalkozásokon azok a tanulók is részt vehetnek, akiknek szülei nem tudják a magas étkezési költséget fedezni. A napköziben 16-17 óráig a korrepetáló foglalkozásokon kapnak segítséget azok a tanulók, akik délután nem tudnak teljes mértékben felkészülni, ill. lemaradásukat kell pótolniuk. A 8. osztályban tanulószoba működik. Ez teljesen nyitott. Bármelyik tanuló igénybe veheti, ha úgy érzi, hogy felkészüléséhez segítségre van szüksége. A tanulószobás tanárokat úgy válogattuk, hogy minden tantárgy képviselve legyen. Itt kapnak lehetőséget a más iskolából jött tanulók az átmenet megkönnyítésére, az esetleges lemaradások pótlására. Első osztálytól kezdve a különböző tantárgyak feldolgozását, ill. az egyéni munkát számítógépes programok segítik.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A különböző okból előforduló problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, figyelemzavar) erőteljesen gátolhatják a gyermekek tanulmányi munkáját. Iskolánk tantestülete kitüntetett figyelemmel fordul a sajátos nevelési igényű gyermekek felé, s a törvényben előírt kötelezettségeket a SOFI-val együttműködve biztosítja tanulóinak. A munkaközösségek feladata a tanulásban bármely okból elmaradó tanulók vizsgálatának, fejlesztésének megszervezése. A munkaközösség tagjai a diagnosztizált tanulókat különleges figyelemmel kísérik, hogy a számukra előírt fejlesztést megkapják. A fejlesztendő gyermekek szüleivel is ők veszik fel a kapcsolatot.

A tanfolyamot végzett nevelőink folyamatos szupervíziós lehetőséget biztosítanak valamennyi kolléga számára, akinek bármely tanítási területen egy-egy tanulóval kapcsolatban nehézsége támad. Ellátják őket tanácsokkal a gyermekkel való bánásmódot illetően, továbbá a tanítási órákba integrálható, differenciálásra alkalmas fejlesztő anyagokat bocsátanak rendelkezésükre. Az elkövetkezendő évek kiemelkedő fontosságú feladata, hogy tantestületünk a segítő szakemberekkel együttműködve alternatív, audiovizuális lehetőségeket kihasználó tanulási stratégiákat dolgozzon ki. Azok az egyébként ép intellektusú gyermekek, akik az írásbeliségben megmutatkozó hiátusuk miatt teljesítenek alul, kapjanak olyan lehetőséget, amely esélyegyenlőséget biztosít nekik.

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Helyzetelemzés Az életkor, az óvodázottság, a lakáskörülmények, a szülők iskolai végzettsége, a családi háttér anyagi biztonsága jelentik a tanulók iskolai teljesítményét meghatározó fontos szociális tényezőket. A kerületi Difer-mérés bizonyította, hogy az iskolánkba iratkozott gyerekek szociális környezete kifejezetten hátrányos. Felmérésünk kierjed a következő területekre: •

Milyen családban él? (teljes, új kapcsolat, élettársi vagy házassági, egyedül nevel a szülő, nagyszülő nevel)

•

a gyermek és környezetének, anyagi helyzete

•

a gyermek és környezetének egészségügyi problémái (betegség, káros szenvedély)

•

a gyermek és környezetének igénytelensége, céltalansága, ingerszegénysége

•

az előzőekből adódó személyiségi, magatartási zavarok

•

szociometriai mérés mutatja a gyermek helyét az osztályközösségben

Célunk Növelni a tanulók társadalmi egyenlőségét, és minden gyermeknek megteremteni az esélyt a biztosabb boldogsághoz. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. •

A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő

felzárkóztatása,

tanulási,

továbbtanulási

esélyének

kiegyenlítése,

tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha:

•

a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be,

•

valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult.

•

Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

Feladataink a szociális hátrányok enyhítésére Mivel iskolánk tanulóinak nagy része szociális hátrányokkal küzd, ezért a probléma enyhítésére, kezelésére nagy gondot kell fordítanunk. a, anyagi segítség országos szinten : •

tankönyvtámogatás, rászorultsági alapon kiterjesztve az ingyenességig

•

étkezési támogatás a közoktatási törvény szerint

•

iskolatej akció

b, anyagi támogatás kerületi szinten: •

rendkívüli gond, probléma esetén szociális segély

•

rendszeres gyerekvédelmi támogatás

•

táborozási segély

•

alkalmi segély

c, anyagi támogatás iskolai szinten: •

a Túlélésért Iskolai Alapítvány támogatja a szabadidős programokat

•

pályázatok útján eszközök, programok elnyerése

d, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek •

egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése (logopédia, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő)

•

differenciált oktatás

•

szaktantermek berendezettsége, szemléltetőtáblák, szemléltetőeszközök használata, könyvtárhasználat, nyelvi labor, informatikaterem

•

napköziotthon, tanulószoba igény szerint / felzárkóztatás, szakkorrepetálás /

•

tehetséggondozás, szakkörök, középiskolai élőkészítők, egyéni foglalkozások

•

diákönkormányzat támogatása

•

szülők közösségének munkája

•

pályaválasztás segítése

•

az iskola nyitottsága (reggeli és esti ügyelet biztosítása igény szerint)

9. EGÉSZSÉGNEVELÉS

A statisztikai adatok szerint a magyar lakosság életkilátásai egyre romlanak. Egészségi állapotunk alakulásában életmódunknak meghatározó szerepe van. Javulást csak akkor érhetünk el, ha megszüntetjük azon okokat (megélhetési gondok, kedvezőtlen jövőkép), amelyek szerepet játszottak az életmód megválasztásában. Ha változást akarunk elérni a lakosság egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. Ennek megfelelően a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Az iskolai egészségnevelés céljai •

minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szocializációs fejlődését

•

az élet minden területén már gyermekkorban kialakítsa, illetve folyamatosan erősítse a saját szellemi, fizikai állapotáért felelősséget vállaló, tudatos életvitelre berendezkedő állampolgári magatartást

•

az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez kell segíteni, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni

•

fel kell hívni a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítenünk kell a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását; hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében

•

tegyük képessé a tanulókat, hogy ismeretszerzési tevékenységben használni tudják és megértsék a nyomtatott, illetve elektronikus információhordozókat a korosztályuknak megfelelő szinten

•

a jelen egészségnevelése tehát nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható

Az iskolai egészségnevelés feladatai

•

az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos, de közérthető ismeretek átadása

•

megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség

•

ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon

•

motiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására

•

segítse az egészségvédő öntevékenységet az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát

Az iskolai egészségnevelés főbb területei •

szomatikus (testi) egészség védelme (pl. higiénés, betegségek megelőzésére nevelés)

•

pszichés (lelki) egészség védelme (pl. egészséges életvezetés, stressz elhárítás, érzelmi nevelés)

•

szociális egészség védelme a társas, társadalmi kapcsolatok harmóniájának kialakítása (pl. kommunikációs nevelés, szerepfeszültségek feloldása)

•

az egészségre káros szenvedélyek egészségvédelmi problémái (dohányzás, alkohol-, kábítószer-fogyasztás)

Az egészségnevelés formái •

felvilágosítás (szakemberek bevonásával)

•

problémás esetek szakemberhez irányítása

•

nevelők felkészítése a problémák korai felismerésére, az időben történő tájékoztatásra (orvos, szakemberek, szülők felé)

Az iskolai egészségnevelés követelményei •

a tanulók legyenek tájékozottak az emberek és a biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről

•

alakuljon ki a közösségbeli én-szerep, a tolerancia, az empátia és a pozitív gondolkodás

•

alakuljanak ki a helyes viselkedés szabályai az emberek és a környezetük közötti viszonylatban

•

ismerjék meg saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, valamint legyenek képesek az egészséges életvezetésre

•

tudatosítsuk a család szerepének fontosságát

•

ismerjék az egészség-megelőzés alapvető feltételeit, alakítsanak ki helyes napirendet.

•

alakítsuk ki az igényt a fizikai és pszichés egészségnek, az egészséges környezetnek megőrzése iránt

•

legyenek tisztában tanulóink az egészséges táplálkozás elveivel, az élelmiszerek tápanyagtartalma és tápanyagértéke közötti összefüggéssel, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásával

•

tudjanak eligazodni az áltudományos és a kereskedelmi célú reklámanyagok között

•

szerezzék meg az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot

•

ismerjék meg az egészségkárosító szokások, anyagok, a szenvedélybetegségek egyéni és társadalmi hátrányait, a dohányzás, az alkoholizmus egészségkárosító hatását, a kábítószerek használatának veszélyeit.

•

legyen igényük a tisztaságra, testi higiéniára és az egészséges környezetre

•

értsék meg a betegségek megelőzésének, a szűrővizsgálatoknak, a védőoltásoknak a szerepét és fontosságát

•

tudatosuljon a tanulókban a rendszeres testmozgás szükségessége, a mindennapi testnevelés fontossága

•

legyenek tisztában a tanulók a helytelen fűtés, világítás, valamint az elégtelen szellőztetés káros következményeivel

•

ismerjék meg a környezetre káros anyagok, a hulladékok, a savak, a lúgok, a gázok egészségkárosító hatásait

•

sajátítsák el tanulóink a biztonságos közlekedés és az elsősegélynyújtás szabályait

Az egészségnevelés helye az iskola életében •

jelen kell lennie az iskolai élet mindennapjaiban, a személyi és tárgyi környezetben, a kapcsolatokban

•

az iskolai élet szerves része legyen, áthassa az egész oktatási és nevelési folyamatot

•

az egészségnevelés megvalósulhat: 9 az iskolában a tanítási órákon (a biológia tantárgy egészségtani részeként, osztályfőnöki órán, testnevelésórán, magyarórán, más szaktárgyak óráin) 9 a tanítási órákon kívül (egyéb mentálhigiénés foglalkozások, egészségnevelési nap, sportnap, kiscsoportos megbeszélések, önfejlesztő tréningek) 9 a mindennapos sporttevékenység, sportkörök, versenyek kapcsán 9 egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés, verseny) keretei között

•

kapcsolatokat alakítunk ki helyi közösségekkel, szervezetekkel, intézményekkel

•

a nevelési folyamatba bevonjuk a családokat is

Az egészségnevelés módszerei •

a meggyőzés (tudatos hatás)

•

a kommunikációs képességek fejlesztése szituációs játékok és bábjáték segítségével

•

a közös, csoportos játékok

•

a beszélgetéssel és az ismeretek gyakorlati alkalmazásával egybekötött kötetlen előadás, kisebb csoportokban vagy az osztályközösségen belül

•

az audiovizuális technika (rádió, tv, videó) bevitele

•

a pedagógus által irányított kísérlet és kutatás

•

a természetiskolai tevékenységek

•

a séta és a tanulmányi kirándulás

•

a faliújság és a plakátok segítségével történő propaganda

•

a könyvek, folyóiratok, képek és nyomtatott egészségügyi szórólapok tanulmányozása

•

az osztályon belüli, iskolai és iskolán kívüli versenyek

Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői az egészségnevelés órán kívül 6 - 10 éves korig Az önellátással kapcsolatos feladatok: •

az évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés

•

rendszeres és alapos tisztálkodás, testnevelés óra utáni mosdás

•

egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje)

A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyeken, szakkörökön: •

a kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe

•

az egészséges, szép test fontosságának felismerése

•

az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése

Családi életre nevelés: •

másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában

•

empatikus készségek fejlesztése (idősek, kisgyerekek, betegek ápolása)

11 - 14 éves korig A kultúrált külső megjelenés összetevőinek tisztázása: •

az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata

•

az egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban

•

a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása

A testi átalakulásra történő felkészülés: •

ritmus- és mozgáskultúra fejlesztése

•

fizikai erőnlét állóképesség továbbfejlesztése

•

a szexuális érés okozta változások tudatosítása

Segítségnyújtási képességek fejlesztése: •

rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek átadása, megtanulása

•

önismereti feladatok, polgárvédelmi és önmentési képességek fejlesztése

A mindennapos testnevelés: A testnevelés órák számának folyamatos csökkenése miatt egyre nagyobb szükség van a tanulók inaktivitását kiegyenlítő, a napi rendszeres testmozgás megvalósítását szolgáló helyi kezdeményezésekre. Az egészség megőrzése, fejlesztése nem csak ismeretfüggő, hiszen az elméleti tudás önmagában kevés az egészséges életvitellel kapcsolatos készségek és jártasságok kialakításához. Ezért is elhagyhatatlan az ifjúság mindennapos testedzésének biztosítása, ahol gyakorolhatja a viselkedés- és magatartásmintákat, a mozgásban gazdag életmódot. Többek

között

olyan

testmozgásokat,

sportmozgásokat

kell

a

gyerekekkel

megismertetni, elsajátíttatni és megszerettetni már alsó tagozatban, amelyek életük végéig, kortól függetlenül űzhetőek (pl. életmód-sportok). Legfontosabbak közülük az állóképességi sportágak (pl.: az úszás, a tánc) amelyek elsődlegesen a szív- és keringési rendszert, azaz a „motort” teszik edzettebbé, valamint az akaraterőt fejlesztik. Jók a közös labdajátékok (pl.: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, az asztalitenisz, a tollaslabda) és a játékos sportok is, mivel köztudott, hogy a lakosság egyénei különbözőek, s egy részük lélekben nehezen –vagy egyáltalán nem– birkózik meg a monoton sportágak űzésével. Ezek a délutáni tömegsportórák keretében űzhetőek iskolánkban. Az udvari szünetekben az alsósok mozgásos körjátékokat játszanak, a felsősök kosárlabdáznak, asztaliteniszeznek és fociznak. Azon tanulóink számára, akik orvosi szűrés során gyógytestnevelésre utaltak, biztosítjuk a mindennapi mozgás és az úszásehetőségét. Nagy mennyiségű ismerethalmazt telepíteni az agytekervényekbe naponta csak az edzett, jó erőnlétű, küzdeni tudó, sportolás során szerzett nagy alkalmazkodó képességű és önbizalommal rendelkező tanuló képes, ezért szükséges minden évfolyamon a mindennapi testedzés, a testmozgás! Közös célunk, hogy legyenek életrevalóak, edzettek és egészségesek az általános iskolát végző „kis lexikonok”.

Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek •

felkészülés és előadás az egészséges életmód egyes témaköreiben

•

az

egészségfejlesztéshez,

drogmegelőzéshez

kapcsolódó

témák

és

szaktárgyak

összekapcsolása •

plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez, vetélkedőkhöz

•

diákműsorok készítése és újságcikkek írása

A szülői házzal való kapcsolat Az együttműködés lényeges követelményei: •

mindkét fél céljai megegyezzenek

•

az együttműködés rendszeres legyen

•

minden pedagógusra, családra terjedjen ki

•

a kapcsolatot az objektivitás, a türelem és a tapintat jellemezze

•

tekintettel az egyes családok közötti különbségekre, minden családot egyénileg kell megközelíteni

A humánerőforrás jellemzői: •

biológiatanári végzettség (3 fő)

•

természetismeret műveltségi terület speciális kollégium (1 fő)

•

testnevelői végzettség (3 fő)

•

gyógytestnevelő (1 fő)

•

tánc (1 fő)

•

osztályfőnöki speciális képzés (1 fő)

•

drogprevenciós képzés (3 fő)

•

önismereti, életviteli képzés (2 fő)

•

polgári védelmi (elsősegélynyújtás) képzés (1 fő)

10. KÖRNYEZETI NEVELÉS A környezeti nevelés definíciója A környezeti nevelés az emberben eredendően benne rejlő természeti erények kibontakoztatása, természet-, embertisztelő szokásrendszer kialakítása, belső késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése, működtetése intellektuális hatásokkal ismeret által - melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. Tehát egy folyamat, amely során a tanulót képessé tesszük környezete aktív megismerésére, a környezeti jelenségek értelmezésére, a problémák okainak és azok megoldásainak megkeresésére, vagyis a rendszerben történő gondolkodásra, valamint az egyéni felelősségérzettől vezérelt döntések meghozatalára. „Összetett személyiség-, közösség-, magatartás- és attitűd-formálás, amely képessé tesz másokkal való együttműködésre, együttélésre.” (Dr. Havas Péter) A környezeti nevelés a környezetvédelmi tevékenységekből nőtt ki, de nem csak természeti értékeinkkel foglalkozik, hanem épített környezetünkkel, kulturális örökségünkkel és társadalmi, gazdasági kapcsolatainkkal is. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Fenntartható fejlődés: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy a jövő nemzedékeinek esélyeit veszélyeztetné. Feltételei: •

a Föld életképességének, a fajok sokféleségének megőrzése (biodiverzitás)

•

arányos társadalomszerkezeti fejlődés (a gazdaság, kultúra, politika egyenrangúsága)

•

a természettel harmonizáló gazdaság és társadalom

•

a meg nem újítható energiaforrások mértéktartó felhasználása

•

a gazdasági növekedés és a Föld eltartó képességének összhangja

•

az emberi élet minőségének javítása, a szociális biztonság megteremtése

•

az ökológiai morál terjesztése – új szemlélet

•

az életközösségek tisztelete és védelme

•

az egyéni szokások, viszonyulások megváltozása, személyiségfejlesztés az érzelmek és a lelki élet terén

•

a fejlődés és megőrzés integrálásához szükséges nemzeti, nemzetközi együttműködés kialakítása

A környezeti nevelés alappillérei •

ökológiai szemlélet

•

a fenntartható környezet-harmonikus életvitel

A környezeti nevelésben érvényesülő tendenciák Lokális tendencia: a helyi környezeti elemeket be kell vonni az ismeretek körébe, a nevelés a helyi adottságokra, a diákok hétköznapi tapasztalataira épüljön. Globális tendencia: rá kell mutatnunk a Földünket érintő globális problémákra is, meg kell értetnünk, hogy a helyi problémák többségének globális eredete van. A környezeti nevelésben érvényesülő megközelítések Analitikus megközelítés: a környezet elemző vizsgálata Holisztikus megközelítés: a teljesség érzékeltetése A környezeti nevelés helye az iskola életében •

jelen kell lennie az iskola mindennapjaiban, a személyi és tárgyi környezetben, a kapcsolatokban

•

az iskolai élet szerves része legyen

•

a környezeti nevelés megvalósulhat az iskolában tanítási órán, tanítási órán kívül

•

a nevelési folyamatba be kell vonni a családokat is

•

ajánlatos kapcsolatokat kialakítani helyi közösségekkel, szervezetekkel, intézményekkel

Tanórán kívüli lehetőségeink a környezeti nevelésre •

kirándulások, túranapok, táborok

•

adott témában megfigyelések, kísérletek, kutatómunka

•

gyűjtemények készítése, az iskola kertjében lévő növények gondozása, gyarapítása

•

iskolaújságban környezetvédelmi rovat, környezetvédelmi faliújság szerkesztése

•

szerepjátékok, ökojátékok szervezése

•

napközis foglalkozások

•

tehetséggondozás

•

rendezvények (Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap)

•

versenyek, vetélkedők

•

a szülők bevonása a környezeti nevelésbe (kirándulások, vitaestek, nyílt órák, szelektív hulladékgyűjtés)

A környezeti nevelés hat •

a tanuló személyiségére

•

a közösségre, a viselkedés társas mechanizmusainak kialakítására

Célkitűzések •

az ökológiai kompetencia megteremtése

•

az ökológiai gondolkodás, a környezettudatos szemlélet kialakítása

•

értéktudat formálása, ökológiai morál kifejlesztése

•

a természet törvényeinek megismertetése

•

embert, természetet, épített környezetet tisztelő szokásrendszer kialakítása, ennek érzelmi, erkölcsi megalapozása, intellektuális hatások, ismeretek általi elmélyítése, működtetése

•

környezettudatos magatartás kialakítása

•

az egyéni életprogram megvalósítása a társakkal együttműködve, a természettel harmonizáló gazdaságban, társadalomban, a nemzeti és globális környezeti biztonságot megteremtő politikával

•

a konfliktusok kezelésére, alternatív, probléma-megoldó gondolkodásra való képesség kifejlesztése

•

saját magáért, másokért, a környezetért érzett felelősségtudat kialakítása

•

a tenni akarás erősítése, az együttműködési szándék, a kooperációs képesség, az együttérzés és az empátia fejlesztése

•

a természet sokféleségének megismerése, az élet minden formájának tisztelete

•

annak megértése, hogy a világ összefüggő, összetett élő rendszer, melyben az ember kölcsönhatásban áll a környezetével

•

a globális összefüggések felismertetése

•

a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okainak tudatosítása, a saját környezetben való azonosítása

Feladatok •

a fenntartható fejlődéssel összhangban lévő értékeket, beállítódásokat, készségeket, képességeket, rutinokat, viselkedést alakítunk ki, ill. fejlesztünk, megerősítünk

•

segítjük saját értékrendjük etikai tudatosságuk kialakítását

•

egészséges, környezetbarát életvitelre nevelünk

•

felkészítjük a tanulókat arra, hogy képesek legyenek az önálló cselekvésre, a saját életükkel, ill. környezetükkel kapcsolatos változtatásokra

•

törekszünk a környezettel kapcsolatos esztétikai érzékenység fokozására

•

segítjük diákjainkat, hogy megfelelő mennyiségű, pontos információhoz jussanak a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, és ezeket elemezni, összegezni, általánosítani tudják

•

a kritikus, rendszerben való gondolkodás képességét fejlesztjük

•

megismertetjük az ember szerepét a természet egyensúlyának fenntartásában

•

a döntéshozatal, a problémamegoldás képességeit, a részvétel igényét alakítjuk ki, ill. fejlesztjük

•

az önszabályozás, a társas együttműködés, a konfliktuskezelés készségeit erősítjük

•

megteremtjük az egész életen át tartó tanulás igényét

A környezeti nevelés feladatai a tanulók életkora szerint 6 - 10 éves kor •

a természet-, embertisztelő szokásrendszer kialakítása

•

a belső késztetések érzelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozása

•

az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése

•

viselkedési minták bemutatása

•

természetismereti órán: a gyerekek kíváncsiságának kielégítése, az érdeklődés felkeltése a természeti jelenségek iránt, a megismerési képességek és szokások fejlesztése tevékenységek során (megfigyelő, leíró, azonosító, kommunikációs képesség, vitakészség)

•

elemi szinten elsajátíttatni a gyerekekkel az ismeretszerzés és feldolgozás módszerét (megfigyelés, mérés, kísérletezés)

•

magyarórán: az élő környezet iránti kötődés, felelősségérzet erősítése

•

rajzórán:

a

természet

sokszínűségének,

megfigyelése,

tanulmányozása

formagazdagságának szemléltetése 11-14 éves kor •

a szokásrendszer működtetése

•

rögzítése intellektuális hatásokkal minden műveltségi területen, minden lehetséges alkalommal

•

a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak összekapcsolása, integrálása, kiegészítése 5.-8. évfolyamon a környezetvédelem tantárgy keretén belül

A környezetelvűség érvényesítése a műveltségi területeken, tantárgyakban A környezettel kapcsolatos információk különböző tantárgyakba történő integrálásának célja: •

fokozza az üzenet átadásának hatékonyságát, ha többféle módon is megjelenik

•

több tanárt és témát von be a programba

•

folyamatosan tudatosítja azon készségek fontosságát, amelyeket majd a tanulók saját életükben felmerülő környezeti problémák megoldásában hasznosítani tudnak

Anyanyelv és irodalom •

az írni-olvasni tudás eszköz a műveltség megszerzéséhez

•

az irodalom segíti külső és belső világunk összehangolását, egészként való rész-voltunk átélését

•

a táj ábrázolása az irodalomban

•

írók, költők és környezetük bemutatása

Idegen nyelv •

segíti más kultúrák megismerését.

•

gördülékenyebbé teszi a globális problémák megoldására irányuló nemzetközi együttműködést

Matematika •

integrált

gondolkodásra

nevel,

ami

a

környezet

egységének

megértéséhez

elengedhetetlenül fontos Informatika •

a környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít

Ember és társadalom •

a természettel harmonikus társadalom megvalósítására, a természettisztelő cselekvési kultúrára nevel; az ember–természet történeti viszony hatásainak kiszámítására, környezettudatos magatartásra készít fel

•

pozitív jövőképet munkál ki

•

az emberismeret felkészít önmagunk lehetőségeinek és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényegünk megélésére, megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra.

•

Lehetőségünk van megbeszélni a következő témákat : 9 az ember beavatkozása a teremtésbe 9 felelősség az utódainkért 9 az állat az ember társa

Ember és természet •

a szépség, a harmónia felfedeztetése, a természet megfigyeltetése, megismertetése

•

a természet törvényeinek, az ökológiai alapelveknek, a fajok sokszínűségének, az ökológiai rendszereknek, a természet körforgásának megismertetése

•

az emberi beavatkozás a természetbe, és ennek következményei

•

a mesterséges és természetes eredetű anyagok minősége, különbségeik

•

az energia előállításának különböző módszerei

Földünk és környezetünk •

a természet, környezet, ember egységének, egymástól való függésének, egymásra való hatásának, a természeti és társadalmi folyamatok globális voltának, a természeti erőforrások végességének, az ember általi természetátalakító tevékenység-korlátainak, a lokalitás jelentőségének és függőségeinek hangsúlyozása

•

az éghajlat és az időjárás, az éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek megismertetése

•

más kultúrák bemutatása; a táj tervezése és megművelése

•

felfedezések helyi természetvédelmi területeken

Művészetek •

az ideális világ művészi ábrázolása

•

veszélyeztetett növény- és állatfajok ábrázolása

•

a képzelőerő, az élményképesség kifejlesztésével ez a műveltségi terület segíti a természetes és a mesterséges környezet megismerését, befogadását, az ember környezetében, a természetben betöltött helyének megértését, elfogadását

Életvitel, gyakorlati ismeretek •

a munkatevékenységek kapcsán mutatja be, hogy az ember –miközben környezet-átalakító igényét és létfeltételinek megteremtését elégíti ki– nem lépheti át a környezeti szintek minőségének megváltoztatását

•

ebben a műveltségi területben alapozható meg az ember testi, lelki egészsége

Testnevelés •

a különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása

•

a testi egészségre, korrektségre, küzdőképességre nevel

•

fontos a természetközelség igényének kialakítása

A környezeti nevelés módszerei Ahhoz, hogy a környezettudatos szemlélet kialakuljon, a környezettudatos magatartás megvalósuljon, a tanulók helyes döntéseket hozzanak, rendelkezniük kell megfelelő tapasztalatokkal, ismeretekkel. Biztosítani kell a tanulók számára a közvetlen kapcsolatot a környezettel, a felfedezés, a cselekvés lehetőségét. Erre alkalmas módszerek: •

irányított megfigyelések

•

gyűjtemények készítése

•

példák gyűjtése

•

laboratóriumi gyakorlatok, kísérletek, szemléltetés stb.

Az ismeretszerzés és az információátadás lehetőségei •

az ismeretterjesztő könyvek, kiadványok folyóiratok szemelvényeinek feldolgozása

•

a fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségeinek kollektív definiálása, tisztázása

•

az oktatófilmek, számítógépes programok bemutatása

•

az előadások, múzeumlátogatások

•

a témanapok szervezése, tanulói kutatómunka ösztönzése

•

a szakkörök, önképzőkörök szervezése

•

a hatékony kommunikáció a tanár-diák, diák-diák között, melyet a nyíltság, őszinteség és a pozitív gondolkodás jellemez

•

a helyzetgyakorlatok, melynek a témája lehet a tanulók közvetlen környezetében tapasztalt konfliktus, probléma

•

az iskolaújság környezetvédelmi rovata

•

projektoktatás Iskolánkban a Lépésről lépésre program keretén belül már 6. éve folyik projektoktatás. Ez figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esélyt teremt minden gyerek számára a környezeti kultúra és ezzel összefüggő kompetenciák kialakítására.

A feladatokat a tanár és a diákok közösen választják ki a tanulók készségeinek, érdeklődésének, szükségleteinek, problémáinak, élethelyzetének figyelembevételével, így nő a gyerekek aktivitása, hiszen maguk is részesei a feladatok kitalálásának, kiválasztásának. Az önálló feladatmegoldás önszándékú tanulást, egyéni tanulási tempót és

stílust

feltételez.

Fejlődik

a

tanulók

probléma-megoldó

képessége,

kezdeményezőkészsége, önbecsülése. •

csoportmunka A környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszünk. Ha csoportokban dolgoznak a diákok, fejlődik együttműködési készségük, képesek lesznek a munkamegosztásra, a társas kapcsolatok segítik a nevelési célok elérését. Kialakul az összefogás igénye, és képessége, ami a későbbiekben feltétlenül szükséges a környezet védelmével kapcsolatos feladatok teljesítéséhez.

Együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek •

problémafelvetéssel kapcsolatos vita, véleményformálás

•

házi feladat megvitatása

•

páros munkával szövegértelmezés

•

esszé kidolgozása csoportosan, munkamegosztással

•

problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel

•

adatgyűjtés, feldolgozás, kiselőadás

Tehetséggondozás •

pályázatok meghirdetése

•

versenyek, vetélkedők megrendezése

•

diákkezdeményezések támogatása

Cselekedtetés, tevékenykedtetés Minden olyan tevékenység hasznos, mely segíti a tanulókat abban, hogy a természeti és a létesített környezet értékeire érzékeny, környezetük állapotáért felelősséget vállaló, cselekvésre kész, környezettudatos, jogkövető magatartást tanúsító, konstruktív életvezetésre képes állampolgárokká váljanak.

A környezeti cselekvések a differenciálásnak, a pedagógiai hátrányok leküzdésének, a beilleszkedési nehézségek oldásának is eszközei lehetnek : •

parkosítás

•

környezetbarát anyagok használata

•

elemgyűjtés, hulladékgyűjtés

•

az iskola környezetének szépítése, a tantermekben élősorok létrehozása

•

a Föld napja, a Fák és madarak napja, a Környezetvédelmi világnap alkalmából rendezvények, műsorok szervezése

•

erdei iskola

Az erdei iskola célkitűzései: ƒ a tanulók magatartás- és szemléletformálása, ƒ

az ember és a természet helyes viszonyának kialakítása,

ƒ

a tankönyvi ismeretszerzés helyett az élményszerű, személyes megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló tanulás.

Az erdei iskola egy sajátos tanulásszervezési forma, mely nem azonosítható egyik nevelési területtel sem. Jellemzői: ƒ az iskola tantervének integráns részét képezi, ƒ

a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének környezete, legyen ez természetes, vagy épített, illetve szociokulturális környezet,

ƒ

a tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek,

ƒ

a megismerés rendszerét a tanulónak saját magának kell létrehoznia,

ƒ

jó lehetőséget kínál a holisztikus megismerés számára,

ƒ

elsősorban a divergens gondolkodást fejleszti,

ƒ

a program megvalósulásának feltétele a tanulók, aktív, cselekvő részvétele,

ƒ

élménypedagógiai szemléletet kíván,

ƒ

az ismeretszerzés folyamatában a kooperatív-interaktív tanulási technikák, a projekt módszer kerülnek előtérbe,

ƒ

a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret,

ƒ

kihasználja az együttes tevékenység közösségformáló hatását.

Kapcsolat a családdal A családi háttér fontos tényező a környezeti nevelésben, a környezetre való odafigyelés, a helyes hozzáállás, a helyes és egészséges viselkedési modell kialakításában, az értékek közvetítésében. A család és az iskola kölcsönösen erősíthetik egymás hatását. A szülőket tájékoztatni kell az iskolában folyó környezeti nevelés tevékenységéről, ösztönözni kell, hogy aktív részeseivé váljanak a célok megvalósításának. Ennek terei : •

szülői vitaestek, tanfolyamok szervezése

•

szülők meghívása tanítási órákra, rendezvényekre

•

közös kirándulások

1.

2.

Célok

Tevékenységek

Kinek szervezzük?

A veszélyes hulladék mennyiségé-nek csökkentése

Szárazelem gyűjtése

Minden tanuló és dolgozó

Tanulóink és a) Szelektív szüleik részére, dolgozóink hulladékgyűjtés A szemét példamutatámennyiségé-nek sával csökken-tése b) Papírgyűj- Minden tanuló tés és dolgozó

Felelős

Költség

Végrehajtás

DÖK

Jutalmazás, elszállítás

Osztályonkénti verseny, tagozatonkénti értékeléssel

Kapcsolódás a fővárosi kezdeményezéshez

Egyéni, folyamatos

DÖK

Jutalmazás, elszállítás

Napközis nevelők

Jutalmazás

3.

Az iskola és környezetének szebbé tétele

Fásítás, kertápolás, szemétgyűj-tés

Napközis tanulóink, szülői munkaközösség

4.

Esztétikus környezet kialakítása

Tisztasági és dekorációs versenyek

Minden osztályközösség

5.

Környezetünk megismerése

Kirándulások

Önként jelentkező tanulók

Szabadidőszervező

Egyéni költségvállaláss al

6.

Magyarország nemzeti parkjainak megismerése

Erdei iskola szervezése

Évfolyamonkénti jelentkezéssel

Term. tud. mkv.

Egyéni költségvállaláss al

7. 8

DÖK

Jutalmazás

Útiköltség, Vetélkedők, Tagozatonbelépő, túrák, Term. tud. mkv. kénti jutalmazás, akadályverszervezésben fénymásolás senyek Programjaink Fotók, Iskolánk diákjai Igazgató, Dologi költsége dokumentálá-sa videofelvétele és dolgozói programszerveJeles napok megünneplése

Osztályonkénti verseny, tagozatonkénti értékeléssel Délutáni szabadidős foglalkozás Jeles napokon osztályok Osztályonkénti verseny, tagozatonkénti értékeléssel Délutáni szabadidős foglalkozás, hétvégi programok Kiegészítő anyag feldolgozása Osztályonkénti verseny, tagozatonkénti értékeléssel Filmvetítések, kiállítások

k készítése, iskolaújság

9.

A helyi környezet történelmi múltjának megismerése

10.

Diákjaink látókörének szélesítése

zők

A helytörténeti Felső tagozatos Igazgató, gyűjtemény diákjaink osztályfőnökök meglátogatása Kedvezményes, vagy ingyenes kirándulás szervezése

szervezése, újságcikkek írása Dologi költségek

Igazgató, iskolai alapítvány Iskolánk diákjai Étkezési költség és dolgozói kuratóriumának egyénileg tagjai

Feladatlapok készítése és megoldása

Alapítványi kirándulás

Célok

11.

12.

13.

Tevékenységek

Kinek szervezzük?

Felelős

Költség

Végrehajtás Tartós használatú eszközök, élelmiszerkínálat bővítése (egészséges életmód) Világítás korszerűsíté- se, tantermek berendezési tárgyainak korszerűsítése Csöpögő csapok elzárása, világítás lekapcsolása

a) A büfé korszerűsítésének folytatása

Iskolánk diákjai és dolgozói

b) Energiatakarékosság

Iskolánk diákjai és dolgozói

c) Környezetbarát játékok, taneszközök vásárlása

Iskolánk diákjai és dolgozói

Igazgató, osztályfőnö-kök, napközis nevelők

Szabadidős tevékenységein k bővítése

Pályázatok figyelése

Iskolánk tanulói, dolgozói

Igazgató

Dologi és Pályázatok írása postaköltsé-gek

Az iskola hírnevének öregbítése

Versenyeken való részvétel, cikkek írása a kerületi lapokba, média szereplés

Tehetséges diákjaink és felkészítő tanáraik

Igazgató

Jutalmazási és Környezetvédologi költségek delmi versenyek

Az iskola zöldebbé tétele

Igazgató, büfé vezetője

Dologi és üzemeltetési költségek

Igazgató Ügyeletes tanár, diák

Dologi és üzemeltetési költségek

Dologi költségek

11. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA A Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az

integrált

képzésben

résztvevők

az

általános

iskola

tanítási

rendjéhez

alkalmazkodnak. Az alsó tagozaton guruló rendszerben két tanító tartja az órákat és a napközis

foglalkozásokat.

5-8.

évfolyamon

szaktanárok

tanítanak.

Az

egyéni

gyógypedagógiai fejlesztések a tanulók órarendjéhez és napirendjéhez igazodik. Alapelv •

A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi.

•

Az intézményünk, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását

-

a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását a SOFI- val kötött szerződés alapján

-

a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai ellátást,

•

a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását helyi tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával.

•

A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz

igazított

differenciált

tartalmak,

módszerek,

eszközök

alkalmazásával. Cél •

A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása.

•

Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett.

•

Biztosítani szeretnénk számukra: -a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést -rehabilitációs célú fejlesztő terápiák -a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Feladat •

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.

•

Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.

•

A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.

•

A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus, vagy a fejlesztő pedagógus által a fejlesztő tervére építetten.

•

A

gyógypedagógiai

nevelés

számára

biztosított

szakanyagok,

tankönyvek,

taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus irányításával. •

A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában.

•

A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.

•

Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása: •

Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk.

•

Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.

•

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban.

•

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

•

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: -speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, -speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek

vagy

oksági

összefüggésben

állnak

az

értelmi

fogyatékossággal,

vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített

gyógypedagógiai

ellátás

lehetősége. Ez nem a különleges gondozás

megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint –:

a

fogyatékosság

típusának

és

súlyosságának

megfelelő

gyógypedagógiai

tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja •

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja,

•

a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók

korrigálására,

kompenzálására,

az

eszköztudás

fejlesztésére,

a

felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, •

a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás,

A beszédfogyatékos tanulók

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció

éretlenségében,

valamint

az

általános

beszédgyengeséggel

együttjáró

részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, b) diszlália, c) disarthria, d) dadogás, e) hadarás, f) diszfázia, g) diszfónia, h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar, i) súlyos beszédmegértési zavar vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése pszicológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése

önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés. hadarás: •

figyelem fejlesztés

•

helyes lépéstechnika

•

mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem •

speciális mozgások

•

aktív és passzív szókincsbővítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: •

logopédiás terápia

•

kommunikációs tréning

•

bábterápia

•

drámaterápia

•

gyógyúszás

•

gyógytorna

Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése •

egészséges énkép, önbizalom kialakítása

•

kudarctűrő-képesség növelése

•

önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: •

látás, hallás, mozgás koordinálása

•

olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel

•

élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: •

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése

•

testséma kialakítása

•

a matematikai nyelv tudatosítása

•

segítő, kompenzáló eszközök használata

•

szám-és műveletfogalom kialakítása

•

egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: •

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban

•

egyénhez igazodó követelmény kialakítása

•

az alkalmazkodó készség fejlesztése

•

együttműködés családokkal, szakemberrel

•

sikerélmény biztosítás.

• A probléma kezelésének folyamata A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket.

Iskolánkban normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra. Iskolánkban a törvény által előírt módon (SOFI szakemberei) megoldott az SNI-s tanulók ellátása. A pedagógussal szembeni elvárások: •

ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;

•

tudjon differenciáltan oktatni;

•

semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részérő a tanulót

•

értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt

•

erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;

•

a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;

•

nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: •

a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;

•

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;

•

szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;

•

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;

•

gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;

•

szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét,

a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § (9. bek.)) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye:

konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel; kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges; munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az SNI tanulók oktatásának irányelve: •

sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük.

•

Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk.

•

A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait.

•

Egyéni fejlesztési tervet készítünk.

•

Egyéni haladási ütemet biztosítunk.

•

Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel.

•

Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit.

•

Fejlesztőpedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben.

•

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

12. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Kiszélesedik az iskola alapozó szerepe, ahol a nevelőmunkában, nevelési tapasztalatok cseréjében a szülők egyre nagyobb számmal vesznek részt, így iskolánk átfogja, befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét, a tanulást a közösségi munkát és a szabadidős tevékenységet egyaránt. A pedagógusok biztosítják az iskola nyitottságát, az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását. A szülő-pedagógus kapcsolatrendszer fő feladatai •

minden rendelkezésünkre álló eszközzel, eljárással akadályozzuk meg a tanulók lemorzsolódását és az iskola idő előtti abbahagyását; tájékozatjuk a szülőket az Oktatási Törvény rájuk vonatkozó, a kötelességeiket előíró rendelkezéseiről

•

megpróbáljuk

biztosítani

a

különböző

anyagi

hátérrel

rendelkező

tanulók

esélyegyenlőségét (Számítva az alapítvány támogatására, illetve különböző pályázatokon elnyert pénzösszegekre.) •

Az óvodából alsó tagozatba, az alsó tagozatból felső tagozatba, a felső tagozatból középiskolába való átlépés legyen zökkenőmentes (Minden tanulói tevékenységet kezdettől fogva motiválni kell, szülőnek, pedagógusnak egyaránt. )

Szülők és pedagógusok együttműködési formái •

ahol a szülők véleményt nyilvánítanak: SZMK, nevelési értekezlet (ha a nagyobb gyermekcsoportot érintő kérdés kerül napirendre, pl. Házirend), szülői értekezlet, fogadóóra

•

ahol a szülők meghívott vendégek: tanévnyitó, tanévzáró, Csontváry Gála, ballagás, nyílt nap, karácsony, anyák napja

•

ahol a szülők aktív szereplők: bál, farsang, gyermeknap, táboroztatás, tagozati megbeszélés (fakultatív órák), írásos tájékoztató, beszélgetés, családlátogatás, felelősök megválasztása, szabadidő-szervezés, hosszabb igazolt távollét esetén vizsga

Amennyiben a szülői szervezet jogai sérülnek, az eljárás a közoktatásról szóló törvény 84. §-a alapján történik. Az együttműködés rendszerességét, számát, a kitűzött feladatok határozzák meg, amely korcsoportonként változó lehet.

Pedagógusok és a tanulók együttműködésének formái •

a diákönkormányzat működése nélkülözhetetlen segítség a közösségi nevelésben, az önigazgatási képesség fejlesztésében, az önnevelésben, a jogok és kötelességek gyakorlásának elsajátításában, közösségi programok létrehozásában, megvalósításában

•

az osztályfőnöki óra a tanulók életének egy másik jelentős fóruma, ahol minden osztályfőnök épít a Diákönkormányzat által létrehozott programokra, a DÖB tisztségviselőit bevonja a nevelés folyamatába; az osztályfőnöki óra az osztályközösségek életének útmutatást ad a helyes magatartás és életmód megvalósításához, meggyőz az önművelődés fontosságáról

•

az egyéni beszélgetések témakörét az aktuális feladatok, problémák határozzák meg

A továbbfejlesztés lehetőségei •

szaktantermekbe dekoráció készítése

•

iskolai alapítvány anyagi támogatása

•

pályázatokban, versenyekben részfeladatok végzése

•

tantárgyakhoz kapcsolódó hasznos tárgyak, eszközök készítése

•

társadalmi munkák végzése (pl. tapétázás, kertészkedés)

•

kulturális rendezvényekhez segítségnyújtás (jutalom, díjazás)

Tájékoztatás A

szülőket

lehetőségekről:

tájékoztatjuk

SZMSZ,

a

következő

Minőségbiztosítási

dokumentumokba

kézikönyv,

Pedagógiai

való

betekintési

program,

saját

gyermekének felmérői, dolgozatai, vizsgafeladatai. A közoktatásról szóló törvény 71. § 6. bekezdése alapján a szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. Titoktartás, adatvédelem A nevelési, oktatási intézményekben foglalkoztatottak kötelesek megőrizni a tudomásukra jutott személyes adatokat, információkat: érdemjegy, családi jogállás változása. A titoktartási kötelezettség minden adatra, tényre, információra kiterjed, de nem vonatkozik a tanuló értékelését végző pedagógus közösség egymás közötti megbeszélésére. A pedagógus

kötelezettsége azonban, hogy a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogának megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Végső esetben a pedagógusnak intézkedést kell kezdeményeznie a gyermek, illetve a tanuló érdekében a gyermekjóléti szolgálatnál (ld. a 6. fejezetben) ha súlyos veszélyhelyzetet észlel.

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 12. 1. Tanulói eszközök meghatározása 12. 1. 1. Tanórákon használt eszközök 1 - 4. osztály Matematika • tankönyv*, füzet • logikai készlet, korong, dominó, dobókocka, játékpénz, színesrúd-készlet, számolópálcika • mérőszalag, méterrúd, centiméter szalag, súlykészlet, mérleg, mérőhengerek, vonalzók • számegyenes, számtáblázatok, szám- és jelkártyák, szorzókártyák • óra, műanyag óra, hőmérő, gumis hőmérő, golyós számoló • tükör, síkidomok, halmazkarika • fadiagram, számtárcsa, mateklabda Magyar • tankönyv, füzet, Ablak-zsiráf, Magyar helyesírás szabályai • kötelező olvasmányok szövegei • társasjátékok (Activity, Blanco junior /Első szójátékom/, kártya, betűkártya) • abc betűkészlet • kép- és szókártyagyűjtemény a helyesírás fejlesztéséhez • szótagkártyakészlet • szókészlet • betűsín, betűtartó, betűtábla Természetismeret • tankönyv, füzet • földgömb, Magyarország térképe /megyei, domborzati/, iránytű, nagyító, mikroszkóp, kaleidoszkóp, pipetta, üvegedények, kísérleti tálca, kísérleti doboz, homok-víz asztal, érzékelést segítő játék, varázsdoboz, kémcső, piktogramok, hőmérő, mérőszalag • növény- és állatkártya sorozat • természettudományos könyvek, folyóiratok, lexikonok, Ablak-Zsiráf, zsebkönyv sorozatok, atlaszok, határozó kézikönyvek (növény. állat) • gyűjtemények: levelek, termések, ásványok és kőzetek

*

Minden tanuló minden tantárgyból az Oktatási Minisztérium által engedélyezett tankönyveket és munkafüzeteket használja.

Ének-zene • tankönyv, füzet • ritmus- és dallamhangszerek: furulya, sípok, csörgők, dob, csörgődob, triangulum, cintányér, réztányér, csengő, természetes anyagokból készült hangszerek (pl. dióhangszer, gumis pengető, vizespoharak) • kézieszközök: filc dallamkirakó, hangoszlop, zenei kártyacsomag, kották, ritmusdominó, Keresd a párod!, olvasógyakorlatok, tükör, ritmus- és dallamiskola, műanyag hangjegytábla, ötvonalas lap mágneses korongokkal, ritmuskártyakészlet, ritmus- és dallamlabda, ujjbábok Testnevelés • labdajátékhoz - labdák (kosár-, kézi-, futball-, röp-,) - mezek - tollaslabda-készlet • készségfejlesztéshez - labdák (gumi-, medicin-, kislabda) - babzsák - húzókötél - gumikötél, gumiszalag, ugrókötél - karika, tornabot - kézisúlyzók • atlétikához - jelzőszalag, váltóbot • tornához - dresszek Vizuális kultúra, technika • ragasztó, cellux, olló, hurkapálca, kés • vonalzó, körző • vízfesték, tempera, textilfesték, nyomdafesték, fekete cipőkrém, tinta, tus, ecsetek + vizesedény, törlőruha • agyag, gipsz + öntő formák, gyurma, sógyurma, alátét • ceruza, zsírkréta, filc, színes ceruza, rajzszén • karton, fotokarton, hullámkarton, rajzlap, írólap, kreppapír, színes papír, pauszpapír • színes újságok, képeslapok • textil, gomb, tű, cérna, fonal, kötél • dobozok (különböző méretben), WC papír guriga • építőelem-készlet + feladatlap • szerelőelem-készlet + feladatlap • közlekedési társasjáték • termések és növényi részek (burgonya, gesztenye, makk, gubacs, levél, kéreg) • alufólia, csiszolóvászon • mintázófa, fogvájó, modelléc, gyufa • parafalap, parafadugó • szög, reszelők • tojás, szappan, gyertya

5 - 8. osztály Magyar irodalom • tankönyv, füzet • szöveggyűjtemény, kötelező olvasmányok szövegei Magyar nyelvtan • tankönyv, munkafüzet, füzet • A magyar helyesírás szabályai • számítógépes gyakorlóprogramok Földrajz • tankönyv, munkafüzet, vázlatfüzet • földgömbök • atlasz Ének-zene • tankönyv, hangjegyfüzet • hangszerek (triangulum, dob, cintányér) • kottakirakó Testnevelés • labdajátékhoz - labdák (kosár-, kézi-, futball-, röp-,) - mezek - tollaslabda-készlet • készségfejlesztéshez - labdák (gumi-, medicin-, kislabda) - babzsák - húzókötél - gumikötél, gumiszalag, ugrókötél - karika, tornabot - kézisúlyzók • atlétikához - jelzőszalag, váltóbot - súlygolyók • tornához - dresszek - Bela-sportszerek Angol nyelv • tankönyv, munkafüzet, füzet, szótárfüzet • feladatlapok, gyakorló feladatsorok • kétnyelvű nyomtatott szótárak • számítógépes gyakorló programok

Történelem • tankönyv, munkafüzet, füzet • Képes történelmi atlasz Technika • tankönyv, füzet, folyóiratok • szerszámok - fűrészek, ráspolyok, reszelők, fogók, vágók, ollók, kalapács, kések, fúrók - csavarhúzók, csavarkulcsok - vonalzók, tolómérő - körzők, pontozók - satuk - menetfúró, menetmetsző - drótkefe - tűzőgép • munkaanyagok - lemezek (fa, fém, műanyag, rétegelt, farost, papír, karton) - huzalok - csövek, hurkapálca • rögzítőeszközök - csavarok, csavaranyák - szögek • szerelőkészlet - elektromos - mechanikus • konyhai felszerelés - edények (főző-, sütő- és étkező-) - evőeszközök - konyhai segédeszközök (deszkák, kések, facsaró, reszelők, stb.) - konyhai gépek (turmixgép, elektromos tűzhely, kávéfőző) • közlekedési eszközök - kerékpár Rajz • ecset, ceruzák, zsírkréta, filctoll, tus • gulyásfesték, vízfesték, tempera • vonalzó, körző • rajzlap, pauszpapír • ragasztó, olló Német nyelv • tankönyv, munkafüzet, füzet, szótárfüzet • nyomtatott szótárak • szókártyák • relaxáló készülék • nyomtatott feladatlapok • dobókocka, társasjáték Kémia

• • •

tankönyv, munkafüzet, füzet kísérleti eszközök vegyszerek

Biológia • tankönyv, munkafüzet, füzet • Biológia album, atlasz • mikroszkóp + metszetek • kísérleti eszközök • élő növények (v. részeik) és állatok Matematika • tankönyv, füzet, feladatgyűjtemény • körző, vonalzók, szögmérő • pontrácsok, vonalhálók, rajzlap, milliméterpapír • szívószál, számegyenes • olló • tükör • Babilon logikai készlet, színesrúd-készlet • testhálók, testek, körök, körcikkek • mérőszalag • kártyák, dobókocka, korong, golyódobozok • prímtáblázat, grafikonok, hatványtábla, statisztikai táblázatok, gyöktábla • térkép, fénykép • labdák Fizika • tankönyv, füzet, témazáró feladatlapok • hőmérő, erőmérő, óra • mágnes + vasreszelék • milliméterpapír • táblázatok, grafikonok, újságkivágások • borszeszégő + gyufa • zsebtelep, egyéb áramforrások • mérőműszerek • súlykészlet, mechanikai készlet, hőtani készlet • elektromosságtani demonstráció • kísérleti csomag

12. 1. 2. Tanórákon kívül használt eszközök Napközi • társasjátékok • labdák Kézműves foglalkozás • ceruzák, vonalzók, körző • festék, ecsetek • hurkapálca mintázó • tűzőgép, papírvágó • fogók, satu, sablon, fűrész • süteményformák, keverőedények • olló, tű, cérna, fonal, varrógép • csiszolópapír • anyagok : természetes (pl. mák, dió, szalma, kukoricafosztás, rafia, stb.), agyag, gyurma, sókerámia, fűrészpor, ragasztó, papírféleségek, fémek, gombok, textíliák, bőr, fa, műanyag, gyöngy, fagolyó Kezes-lábas bábcsoport • bábok • állítható állványok, paraván • díszletek, kellékek • audio- és videokazetták • videokamera • világítás Lövészszakkör • légpuskák • töltények • lőlapok Fotószakkör • tankönyv • fényképezőgép • fotókeret • nagyító, szárító, lámpák, előhívó edények, előhívó szelence, lámpák • csipesz • vegyszerek • filmnegatívok

12. 2. Tanári eszközök 1 - 4. osztály Matematika • logikai készlet, korong, színesrúd • méterrúd, súlykészlet, mérleg • számegyenes, számtáblázatok, szorzó- és összeadótáblák, szám- és jelkártyák • óra, űrmértékek, testek, síkidomok, halmazkarika • négyzetméteres tábla • falitáblák • írásvetítő transzparensek • diakészlet Magyar • betűhívóképek • segédkönyvek • faliképek • Írói arcképcsarnok • diasorozat a fogalmazástanításhoz • Mesélnek a századok képsorozat • Magyarország térképe (honfoglalás kori, XVI. sz.-i) • videofilmek Testnevelés • sportruházat • síp, stopper • audiokazetták • mentőláda • mérőszalag • pumpa Természetismeret • faliképek, tablók • segédkönyvek • hőmérő, iránytű, mérőszalag • térkép, földgömb • diaképek Vizuális kultúra, technika • írásvetítő transzparensek, diaképek • falitáblák, faliképek, poszterek, reprodukciók, tablók • szemléltető képek • geometriai formák, testek • művészeti albumok, segédkönyvek

Ének-zene • hangszerek: metallofon, sípok, zongora, gitár, hangvilla • kézieszközök: műanyag hangjegytábla, ötvonalas lap mágneses korongokkal, ritmuskártyakészlet, ritmus- és dallamlabda, ujjbábok • CD-lemezek, audiokazetták 5 - 8. osztály Földrajz • színes kréták • kontúrtérképek, falitérképek • térképjelek • írásvetítő transzparens-sorozat • földgömb • ásvány- és kőzetgyűjtemény • faliképek • videofilmek Ének-zene • hangszerek (triangulum, dob, cintányér) • lemezek, audiokazetták, CD-lemezek • zeneszerzők arcképei • kottakirakó Magyar irodalom • CD-lemezek, audio- és videokazetták, diasorozat • írásvetítő transzparensek • lexikonok, segédkönyvek • Írói arcképcsarnok • időszalag, térkép Magyar nyelvtan • írásvetítő transzparensek • fali táblák (összefoglaló nyelvtani táblázatok) • segédkönyvek • audiokazetták Angol nyelv • írásvetítő transzparensek • nyomtatott szótár • a tankönyvhöz tartozó audiokazetta + tanári kézikönyv • nyelvkönyvek • nyelvtani táblázatok • applikációs képek

Történelem • írásvetítő transzparensek • falitérképek • applikációs összefoglaló táblázatok • audio- és videokazetták • lexikonok, kronológiák, kézikönyvek Technika • írásvetítő transzparensek • segédkönyvek • szemléltetőképek • modellek, makettek • videokazetták Rajz • művészeti albumok Német nyelv • írásvetítő transzparensek • magnó • számítógépes nyelvoktató programok • szótárak, segédkönyvek Kémia • videokazetták, diaképek • írásvetítő transzparensek • modellek • laboratóriumi eszközök • elszívó berendezés • vegyszerek Biológia • videofilmek, diaképek • írásvetítő transzparensek • mikroszkóp + metszetek • szakkönyvek, folyóiratok • falitáblák • modellek • száraz és nedves preparátumok • fali térképek Testnevelés • sportruházat • síp, stopper • audiokazetták • mentőláda • mérőszalag • pumpa

Matematika • írásvetítő transzparensek • táblai vonalzó, körző, szögmérő, színes kréta • modellek (óra-, sűrűség, szög-, test-, háromszög-, Pitagorasz-tétel-) • méterrúd • hőmérő • űrmértékek, terület-, térfogat-, és tömegmértékek • mágnes és applikációs készlet + tábla • sík- és térmértan modellező készlet • Descartes-féle mágneses koordinációs rendszer • grafikonok, táblázatok • Statisztikai zsebkönyv Fizika • írásvetítő transzparensek • táblázatok, grafikonok • kézikönyvek • feladatsorok • tanári demonstrációs kísérleti csomag 12. 3. Felszerelések meghatározása 12. 3. 1. Tantermek • tanulói asztalok, székek • nevelői asztal, szék • eszköztároló szekrény • tábla + kréta, színes kréta 12. 3. 2. Szaktantermek Kémia- biológia terem • szagelszívó • tanulói asztalok, székek • nevelői asztal, szék • eszköztároló szekrény • tábla + kréta, színes kréta • hideg vizes csap Számítástechnika-terem • számítógépek és tartozékaik • tanulói asztalok, székek • tábla, műanyagtábla Nyelvi labor • magnó, erősítő, hangszóró • munkaállomások: mikrofonos fejhallgatók

Technikaterem • tanári asztal, szék • satuasztalok, székek • tábla • fúrógépállvány • hideg-melegvizes vízcsap • elektromos tűzhely Tornaterem • atlétikához - ugrószekrény, ugrózsámoly, dobbantó - ugródomb - magasugró állvány + léc • tornához - tornaszőnyeg - talajszőnyeg - gerenda • készségfejlesztéshez - KTK pad, tornapad - zsámoly - bóják - polifoam - bordásfal - mászókötél • labdajátékokhoz - kosárlabda palánk, állvány, gyűrű + háló - kispályás labdarúgókapu + háló - kézilabdakapu + háló - röplabdaállvány + háló Tornaszoba • tornaszőnyeg • tükör • bordásfal • padok, KTK padok Kondicionáló terem • lépőgépek • rázógép • többfunkciós erősítő padok súlyzókkal + rúddal 12. 3. 3. Sportudvar • streetballpálya + palánkok • kézilabdapálya + kapu • kisfocipálya + kapuk • mászórúd

12. 3. 4. Öltözők • fogasok, padok • hideg-meleg vizes zuhanyzó 12. 3. 5. Könyvtár • számítógép és tartozékai • tanulói asztalok, székek • könyvtáros asztal, szék • tábla, írásvetítő vászon • könyvtároló szekrények, polcok • folyóirat-tároló állvány • televízió, videó • fénymásológép • egyéni megvilágítású olvasóasztalok • kiállítási tárló • deckek • erősítő • hangfalak • keverőpult • lemezjátszó + hangfalak • videokamera, fényképezőgép • vezetékek

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA Tájékoztatás A Pedagógiai programot és annak módosításait

az igazgató ismerteti a Szülői

Munkaközösséggel. Minden év szeptemberében a szülői értekezleten az első osztályos tanulók szüleit a tanítók tájékoztatják. Hozzáférhetőség A Pedagógiai program nyilvános, miden érdeklődő számára megtekinthető. Egy-egy példánya megtalálható az iskola fenntartójánál, az igazgatói irodában, és az iskolai könyvtárban és a tanári szobában. Az iskola nyitvatartási ideje alatt bármikor helyben olvasható, továbbá megtekinthető az iskola honlapján. Tájékoztatás rendje Felmerülő kérdések esetén az igazgatóhelyettes a fogadóóráján, vagy előre egyeztetett időpontban rendelkezésére áll az érdeklődőknek. Záró rendelkezések A módosított Pedagógiai program hatálybalépése: 2011. január 1-je. A Pedagógiai programban található Helyi tanterv 2008. szept. 1-től az 1-5. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Érvényessége 2008. szept. 1-től 2012. augusztus 31-ig szól. Melléklet: SZMK véleménye CSDT véleménye Nevelőtestület elfogadását igazoló dokumentuma