CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR ÁLTALÁNOS ÉS ALTERNATÍV ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2011. TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA
3
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI
4
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
8
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
10
5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI
18
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
20
7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
23
8. A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
26
9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE
28
10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI
30
11. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján
31
12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
34
13. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE
37
14. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI
39
15. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI
40
16. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
42
17. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS RENDJE
43
18. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYŰTTMŰKÖDÉSÉNEK RENDJE
44
19. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AGYERMEKJÓLÉTI KÖZPONTTAL
45
20. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A SOFI-VAL
46
21. A KÖZALKALMAZOTTI MINŐSÍTÉS ELJÁRÁSRENDJE
47
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
51
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53
2
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2005. év 09.hó 29.napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.
3
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 1. A költségvetési szerv neve: Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola OM azonosító: 035127 A költségvetési szerv közfeladatot lát el – a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény alapján – általános iskolai oktatást. 2. Székhelye: XVIII. ker. 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10. 3. Az alapító neve: Budapest, XVIII. kerületi Tanács VB. Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház utca 16. Az alapítás éve: 1979. 4. Az alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve és székhelye: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 1184 Budapest, Üllői út 400. 5. A
költségvetési
szerv
vezetőjének
kinevezési/megbízási
rendje:
A
költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 6. Szakágazat száma és megnevezése: 852010 Alapfokú oktatás A költségvetési szerv típusa: általános iskola Évfolyamainak száma: 8 Maximális gyermeklétszám: 448 fő A költségvetési szerv működési köre: Az általános iskola a körzeti iskolai feladatokat és jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. Továbbá ellátja a 16. életévüket betöltött fiatalok, illetve a felnőtt korúak általános iskolai levelező oktatását 5-8. évfolyamon, elsősorban a XVIII. kerületben élő lakosok körében.
4
A fejlesztő osztályokra vonatkozó tevékenységét a XVIII. kerületi gyermekek tekintetében látja el. 7/I. A költségvetési szerv tevékenysége:(szakfeladat száma és megnevezése: (2010. január 1-től alkalmazandó szakfeladatok): 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű Nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852024 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés (Alsó tagozat 1-4. osztályában iskolai otthonos formában kerül megszervezésre). 855912 Sajátos nevelésű igényű tanulók napközi otthoni nevelése (alsó tagozat 1-4. osztályában iskolaotthonos formában kerül megszervezésre) 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 562917 Munkahelyi étkeztetés Az iskola kis létszámú fejlesztő osztályokat indít felmenő rendszerben alsó tagozaton, igény szerint felső tagozaton is 2002. szeptember 1-jétől. Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-jétől.
5
Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI és Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos, beszéd és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve a súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 11168 m2 alapterületű ingatlan, a rajta található általános iskolai épülettel. b./ ingóságok: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 9. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelő és oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. Továbbá a vagyontárgyakkal az alapfeladatához kapcsolódó kiegészítő tevékenységet is végezhet. Az iskola a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 10.A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre alapján: Az iskola önállóan működő költségvetési szerv, éves költségvetéssel rendelkezik. Meghatározott gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. kerületi Gazdasági Szolgálat – GESZ közreműködésével látja el, a GESZ és az Intézmény közötti Megállapodás alapján.
6
A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 11.Foglalkoztatási jogviszony:foglalkoztatottjainak jogviszonya a közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. A kötelezettségvállalás rendje: Az iskola igazgatóját az alábbi kiadási előirányzatok terhére illeti meg a kötelezettségvállalási jog: személyi juttatás készletbeszerzés szolgáltatások Az írásbeli kötelességvállalások egy másolati példányát a kötelezettségvállaló iskola köteles megküldeni a gazdálkodási feladatot ellátó GESZ gazdasági vezetőjének.
7
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete a.) Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: • az igazgatóhelyettes • a gazdasági vezető Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó által előírt munkaköri leírás alapján, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Magasabb vezetői megbízásnak minősül az intézményvezetői (továbbiakban: igazgató) megbízás, míg vezetői megbízás alapján jár el az igazgatóhelyettes. Az igazgató munkáját az alábbi munkatársak segítik: •
igazgatóhelyettes,
• szakmai munkaközösség-vezetők Az igazgatóhelyettes megbízását az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgató (mint magasabb vezető akadályoztatása esetén) egy hetet meghaladó távollét az igazgató feladat és jogkörét a megbízott vezető látja el. Az igazgató és az igazgatóhelyettes heti 2 alkalommal megbeszélést tart, az aktuális feladatokról. Szükség esetén gyakrabban. A vezető helyettes helyettesítése: Reál munkaközösség vezető Napközis munkaközösség vezető 8
Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője és helyettese heti beosztásban látják el. Akadályoztatásuk esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A vezetők és a középvezetők közötti feladatmegosztást a munkaköri leírás tartalmazza. Az igazgatóság havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. b.) Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai: • az igazgató, • az igazgatóhelyettes • a szakmai munkaközösségek vezetői, • a diákönkormányzat vezetője, • a közalkalmazotti tanács elnöke • a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő, Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) havi rendszerességgel tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
9
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Közalkalmazottak:
Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, másik része az oktató-nevelő munkát segítő közalkalmazott/ iskolatitkár, oktatástechnikus, gondnok, portás, hivatalsegéd, kertész/ Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Nevelőtestület: A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési és oktatási kérdésekben tanácskozó és határozathozó szerv. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. - a pedagógiai program elfogadás és módosítása - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása - az éves munkaterv elkészítése - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása - a házirend elfogadása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása - az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos szakmai vélemény kialakítása
10
A nevelőtestület vélemény nyilváníthat: - az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - a tantárgyfelosztás elfogadás előtt - a pedagógusok külön megbízásainak elosztása során Tanulói közösségek: Az azonos évfolyamra járó, együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, melynek vezetője az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg. A tanulói közösségek véleménynyilvánítási
lehetőségei:
osztályfőnöki
órákon,
iskolagyűlésen
Diákparlamenten. Az őket érintő kérdésekben a Diákönkormányzatot segítő nevelőhöz, vagy az igazgatóhoz nyújthat be írásos kérelmet, javaslatot. A tanulók rendszeres tájékoztatása a negyedéves rendszerességgel összehívott iskolagyűlésen történik. Diákönkormányzat A tanulói érdekképviseletet a Csontváry Diáktanács /CSDT/ látja el egy felnőtt pedagógus irányításával. A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá, és az iskolai SZMSZ mellékletét képezi. A CSDT javaslattevő, véleményező a sportcélú költségvetési támogatás felhasználásban, a szabadidős programok kialakításában. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják meg egyszerű többséggel. Az
iskolai
diákönkormányzat
munkáját
segítő
nevelőt
a
diákönkormányzat
vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Szakmai munkaközösségek: Szakmai munkaközösség hozható létre, az iskolában dolgozó, legalább három szakmai tárgyat ellátó pedagógus kezdeményezésére.
11
A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: • a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, • az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése lebonyolítása, • a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, • segítségnyújtás az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A
szakmai
munkaközösség
munkáját
munkaközösség-vezető
irányítja.
A
munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A reál munkaközösség vezetője felügyeli, illetve irányítja az iskolai sportkörök működését is. Az igazgató a szakmai munkaközösségek vezetőivel havonta tart megbeszélést. Közalkalmazotti Tanács Iskolánkban reprezentatív szakszervezet nem működik. Így az érdekképviseletet a Közalkalmazotti Tanács látja el. Melynek tagjait ( elnök, két tag) az iskola közalkalmazottai választják meg titkos szavazással, egyszerű többséggel.
Szülők Tanácsa A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az osztályok év eleji szülői értekezletein választott képviselőkből (osztályonként 1 fő) alakult testület. 12
Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A Szülők Tanácsát az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: • megválasztja saját tisztségviselőit, • az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, • képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, Az iskolaszék 1996-ban önmagát feloszlatta. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
13
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a közalkalmazottak A közalkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: • az igazgatóság ülései, • az iskolavezetőség ülései, • a különböző értekezletek, • megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, közalkalmazottakat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok, közalkalmazottak kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők, közalkalmazottak kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén • a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, 14
• Az első emeleti folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az iskola honlapján keresztül folyamatosan, • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel . A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató: o a Szülők Tanácsát évente két alkalommal az iskola honlapján keresztül folyamatosan • az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o fogadóórán tájékoztatják.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak • a szülői értekezletek, • a nevelők fogadó órái, • a nyílt tanítási napok, • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, 15
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével . A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az
igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként
meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: • az iskola fenntartójánál • az iskola igazgatójánál • az iskola könyvtárában A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
16
A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az iskola igazgatójánál • az iskola könyvtárában • a diákönkormányzat faliújságján A házirend kivonatát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülő kézhez kapja.
17
5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • Az intézmény fenntartójával • A kerületi pedagógiai intézettel • A helyi oktatási intézmények vezetőivel • A kerületi nevelési tanácsadóval • Gyermekjóléti Szolgálattal • Családsegítő Központtal • A kerületi Rendőrkapitánysággal A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az
eredményes
oktató-
és
nevelőmunka
érdekében
az
iskola
rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: • Az iskolát támogató Túlélésért Iskolai Alapítvány kuratóriumával. • A Kondor Béla Közösségi Házzal • Honvéd SC Utánpótlás • Törekvés Kosárlabda Szakosztállyal A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal: dr. Kovács Rita 1181 Kondor Béla sétány 13/b Az iskolai rendelés ideje: heti 1 x 4 óra Helye: Csontváry Általános Iskola 1181 Kondor Béla sétány 10. Az iskolaorvos feladata: Ellátja az iskola tanulóinak egészségügyi vizsgálatát. Megadja a korosztálynak megfelelő védőoltásokat. Szükség esetén szakrendelésre utalja a tanulókat. Az iskola védőnője : Szabóné Vernyel Zsuzsanna.
18
A védőnő feladata: Vezeti a gyerekek egészségügyi törzslapját, az oltási könyveket, osztályfőnöki órákon felvilágosítást tart. Szükség esetén, alkalomszerűen a gyerekek körében ellenőrzést végez. Az iskolai fogorvos dr. Rózsa Krisztina, aki évente egy alkalommal végzi el a szükséges vizsgálatokat. Helye: 1181 Budapest, Vándor Sándor u.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos további teendőket lásd a Pedagógiai Program 9.fejezetében
19
6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6,30 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és13,30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 illetve 10 perc. Amennyiben legalább 15 tanuló igényli, reggeli ügyeletet tartunk, melynek felügyeletét a pedagógus látja el. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart. Az iskolában reggel 7,30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az éves nevelői ügyeleti rendet a megbízott nevelő készíti el, és függeszti ki.
20
A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozások 13 órától 17 között vannak. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7,30 óra és15,30 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.)
21
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni tilos! Az iskola területén az igazgatási folyosón, könyvtári folyosón és a tornatermi folyosórészen riasztó érzékelők vannak felszerelve. A riasztót reggel és este a gondnok kapcsolja ki, illetve be. Az épület zárásáért, áramtalanításáért az iskola gondnoka felel. A nyári szünet idején az önkormányzat által kijelölt szerdai napokon 9.00-13.oo óra között az iskola igazgatója, helyettese és az irodai dolgozók ügyeletet tartanak az irodában. A beosztott technikai személyzet a portán tart ügyeletet ezen a napon. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető pedagógus javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
22
7. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: • napközi otthon, alsó tagozaton iskolaotthon • tanulószoba, • szakkörök, • énekkar, • iskolai sportköri foglalkozások, • tömegsport foglalkozások, • felzárkóztató foglalkoztatások, • egyéni foglalkozások, • tehetséggondozó foglalkoztatások, • továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, • tanulószobai foglalkozás A napközi, iskolaotthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba, iskolaotthonba történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik. A
napközi
otthonba,
iskolaotthonba
való
felvételi
kérelem
elbírálásnak
szempontjai:rászorultság, szociális helyzet, veszélyeztetettség alapján elsőbbséget élveznek. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A felsős napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
23
Az egyéb tanórán kívülifoglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában és munkatervében kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanulószobai foglalkozásokon részt vehet az a tanuló, akinek szülei ezt kérik, vagy a gyenge tanulmányi eredménye miatt az osztályfőnöke erre kötelezi. A foglalkozások hétfőtől csütörtökig 14.00 – 16.15-ig, pénteken 13.00-15.15-ig tartanak. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.
24
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba felvett tanulók – igény esetén - napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola csak ebédet is biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
25
8. A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • igazgató, • igazgatóhelyettes, • munkaközösség-vezetők, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme, • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
26
• az órára történő előzetes felkészülés, tervezés • a tanítási óra felépítése és szervezése, • a tanítási órán alkalmazott módszerek, • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, • az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
27
9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: • tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, • számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, • tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.
28
A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár nyitva tartása az adott tanév munkatervében szerepel. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló
esetén a tanuló szülője) a könyvtári
dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.
29
10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: • Az első évfolyamon heti 5 a kötelező testnevelési óra, o A második-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti 2,5 illetve 3,5 kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe
a
tanulók
akár
egy-egy
alkalomra
is
bekapcsolódhatnak. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.
30
11 .AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal
együtt
járó
veszélyforrásokat,
valamint
a
különféle
iskolai
foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, 31
• a házirend balesetvédelmi előírásait, • rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi
ellenőrzések
(szemlék)
keretében
rendszeresen
ellenőrzi.
A
munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, • ha szükséges orvost kell hívnia, 32
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, • a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
33
12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:0 • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • igazgató • igazgatóhelyettes A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására, a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 34
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, • az épület kiürítéséről. 35
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „bombariadó terv ” tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet minden tanteremben ki kell helyezni
36
13. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvrendelést a megbízott nevelők készítik el. A könyvtáros részt vesz a tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozók feladatait, • a szükséges határidőket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, • a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: • A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. • A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. • A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. • A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. 37
• Az iskola biztosítja, hogy a napközis foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. • Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, állományába kerül. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
38
14. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI Az iskolában a 7.évfolyamtól a 8.évfolyamig felnőttoktatási tagozat működik, a 16. életévüket betöltött tanulók részére. Beiratkozás időpontja: szeptember első hete. Oktatás időtartama: szeptember első hetétől – június első hetéig tart. A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva esti munkarendben folyik. Heti 6 órás konzultáción vehetnek részt a tanulók, heti két alkalommal. Amennyiben nem él a konzultáció lehetőségével, úgy január és május utolsó hetében vizsgát kell tennie. Az a tanuló aki szeptemberben csak beiratkozott, és nem jár rendszeresen a konzultációkra, illetve nem tesz vizsgát januárban, annak automatikusan megszűnik az iskolával való jogviszonya, tehát családi pótlékhoz igazolást nem adunk ki.
39
15.A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS
ÉS A TÚLÓRA ELSZÁMOLÁS FELTÉTELEI Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az iskola dolgozóját az alábbi feladatok ellátásáért. A kereset-kiegészítés összege a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó összeg százalékában kerül meghatározásra. • Fejlesztő osztály és lépésről lépésre első osztály nevelőjét a tanév végén: 200% • Nyolcadik osztály osztályfőnökét a tanév végén: 200%. • Tanulmányi, kulturális versenyen, a tanulókkal elért • 1. helyezésért illetve a
2.3.helyezésért a felkészítő nevelőket
• kerületi szintű versenyen: 200%,
100 %
• országos szintű versenyen: 300%.
200 %
• Bemutató tanításért • iskolán belül: 100%, • iskolán kívül: 200% • Sikeres pályázatok írásáért és a felhasználás lebonyolításáért a pályázaton elnyert összeg nagyságától függően: 100-300 %. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre – egy tanév (havonként) is adható a dolgozók részére a folyamatosan végzett többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. A minőségirányítás csoportvezetőjének a 300% , a csoport munkájában résztvevőknek 200 %. E többletfeladatokat és az értük járó havi kereset-kiegészítést a iskola éves munkatervében kell meghatározni. Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előző két pontban meghatározott keresetkiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként kell kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, 40
illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről a szakmai munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettes javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. Túlmunka: A túlmunka megállapítása a Közoktatási törvény (Kt. 2011. évi LXXIV. tv. általi módosítása alapján: - a pedagógusnak nincs kijelölt túlórája, - ha teljesítette heti kötelező óraszámát és azon felül van túlmunkája, az számolható el. - az elszámolás mindig az adott hónap végén történik. (Az igazgató helyettes figyelemmel kíséri és összesíti a heti megtartott órákat).
41
16. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A hagyományápolás célja: A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti és hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását szolgálják. •
Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények rendje: Szeptember 12. – Csontváry megemlékezés Október 6. – iskolarádión keresztül Október 23. - iskolai szintű December 6. – iskolai szintű Február 14. –iskolai szintű Március 15.- iskolai szintű Nyílt nap a szülőknek – évente egyszer Nyílt nap a leendő első osztályosoknak- évente egyszer Nemzeti Összetartozás Napja – június 4. Farsang Iskolai szintű ünnepélyen kötelező viselet: fehér felső és sötét alj illetve nadrág, iskolai egyen nyakkendő.
• Az ökorádió heti egy alkalommal jelentkezik • Minden év májusában táncbemutatót rendezünk, ahol tanulóink szüleiknek megmutathatják a tanultakat • Kitüntetések tanulók körében 1993 óta gravírozott tollal jutalmazzuk az évfolyam legjobb tanulóját, melynek oda ítéléséről a nevelőtestület dönt. „Az évfolyam első” dicsőségtáblára minden tanév végén kikerül a tanulók neve.
42
17. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS RENDJE A 2011/12-es tanévben már csak a 6. évfolyamon indul nem szakrendszerű oktatás. Ebben az évben a kötelező órák 20 %-ban, azaz heti 4 és fél órában. Az oktatás a matematika, magyar, idegen nyelv és informatika tantárgyakat 1-1, valamint a testnevelés tantárgyat 0,5 órában érinti. Ezeket az órákat a tanmenetben dőlt betűvel, a naplóban pedig zöld színnel jelöljük. Az értékelés tantárgyon belül a modulokkal megegyező módon történik. Év végén a törzslapra és a bizonyítvány megjegyzés rovatába a következő bejegyzés kerül: A nem szakrendszerű oktatáson részt vett. A 2011/2012-es tanév végén megszüntetjük a nem szakrendszerű oktatást.
43
18. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE Intézményünkben 6 szakmai munkaközösség működik. Az alsó tagozaton magyar és matematika, a felső tagozaton humán, reál és készség, valamint az iskola egészét átfogó napközi területén. Tagjai önállóan választják vezetőiket, akik az igazgatóval és az igazgatóhelyettessel a kibővített iskolavezetést alkotják. A munka-közösségvezetők tagjaikkal közösen alakítják ki a munkatervüket, melyet egymással is egyeztetve visznek a tantestületi ülésre. Az általuk összeállított munkatervek összhangban állnak és szerves részét képezik az iskolai és a kerületi munkaterveknek. A munkaterveket minden esetben a tantestület fogadja el. A munkaközösségvezetők havonta egy előre meghatározott alkalommal az iskolavezetés ülésein beszélik meg a teendőket. A kapcsolattartás rendje: - munkaközösségi megbeszélés évi 3 alkalommal egyeztetés, beszámolás céljából - iskolavezetőségi értekezlet havi 1 alkalommal - tantestületi értekezlet évi legalább 3 alkalommal - kerületi munkaközösségi értekezlet kiírás szerint - rendkívüli megbeszélések, körözvények
44
19. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONTTAL Az elsődleges kapcsolattartó a gyermekvédelmi felelős. Az iskola pedagógusai által jelzett családokkal és azok gyermekeivel kapcsolatos problémák megoldásában a következő lépéseket tesszük: Először helyileg, saját pedagógiai módszereinkkel igyekszünk megoldást találni a szülő, osztályfőnök, esetenként az osztály bevonásával. Sikertelenség esetén konzultálunk az iskola igazgatójával és az érintett felekkel, majd jelzünk a Gyermekjóléti Központ felé, elsőként szóban, majd írásban is jellemezve a gyermeket. Továbbá tájékoztatást adunk az addig elvégzett munkáról. Ezekben az ügyekben a kapcsolattartás folyamatos. A következő esetekben kérjük feltétlenül a Gyermekjóléti Központ segítségét: családgondozás – személyes segítő kapcsolat keretében szociálisan és mentálisan veszélyeztetett gyermek ellátása, figyelemmel kísérése, szakemberhez juttatása a gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzések fogadása kapcsolattartás a kerület gyermekintézményeinek szakembereivel gyermekpanasz meghallgatása örökbefogadás segítése utógondozás életvezetési, jogi, pszichológiai tanácsadás családi konfliktuskezelés, meditáció várandós anyák segítése fejlesztés, korrepetálás
45
20. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A SOFI-VAL
Iskolánk alapító okiratának 2008. június 19-i módosítása értelmében jogosult az SNI-s tanulók nevelésére, oktatására. Az SNI-s tanulók fejlesztését a BP. XVIII. kerületi SOFI gyógypedagógusai végzik együttműködési megállapodás szerint.
46
21. A KÖZALKALMAZOTTI MINŐSÍTÉS ELJÁRÁSRENDJE 1.1. A közalkalmazott minősítésére a jogszabályban írt esetekben kerül sor. 1.2. A minősítési eljárás megkezdéséről a munkáltató az érintett közalkalmazottat írásban értesíti. A minősítési eljárást annak megkezdésétől számított 30 napon belül lehetőség szerint be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható, a hosszabbítás ténye rögzítésének közlésekor felvett feljegyzés tartalmazza. A hosszabbítás ténye rögzítésének vagy közlésének elmulasztása az eljárást nem teszi szabálytalanná. 1.3. A minősítést a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa megbízott személy végzi. A minősítést végző személyéről a munkavállalót a minősítési eljárás megkezdésével egyidejűleg értesíteni kell. Amennyiben nem az intézmény igazgatója, vagy SZMSZ-ben írtak szerint őt helyettesítő igazgatóhelyettes végzi a minősítést, a munkavállaló egy esetben az értesítést követően haladéktalanul – egy napon belül, írásba, indoklással – kérheti más személy kijelölését. Amennyiben a kérelem méltányolható, és a munkáltatói jogok gyakorlója a kérelemnek helyt ad, úgy a minősítési eljárásban résztvevő- kijelölt, vagy megbízott – másik személy az eljárásban már nem kifogásolható. 1.4. A minősítés során a minősítést végző jogosult: - a közalkalmazott munkájának közvetlen figyelemmel kísérésére- a pedagógus esetén óralátogatásra - a munkavállaló közvetlen munkahelyi vezetőjének – pedagógus közalkalmazott esetén a szakmai munkaközösség vezetőjének – tapasztalatai megtudakolására – ezen vélemények írásban, a munkavállaló által megismerhető módon a minősítési eljárás iratainak részét képezően kerülnek felvételre - a munkavállaló által kezelt és vezetett iratokba való betekintésre, illetve a 47
munkavállalótól való a minősítéssel összefüggő adat és nyilatkozat beszerzésére. - a minősítési lap teljes vagy egyes részeinek, önértékelés, értékelés keretében való kitöltése a munkavállalóval, vagy a fentebb felsorolt információ forrásként megjelölt személlyel. 1.5. A munkavállaló saját minősítésében a munkájával összefüggő információközlésre csak saját elhatározása szerint és mértékben köteles, azonban az általa kezelt iratokat tartozik a minősítést végzőnek átadni. Más személytől vagy szervezettől a fentieken írtakon felül, a minősítéshez információ nem szerezhető be. Amennyiben a munkavállaló ilyen iratot csatol, vagy adatra hivatkozik, úgy az kifejezett kérése mellett figyelembe vehető 1.6. A minősítés során a jelen IMIP mellékletét képező minősítési lap használható fel, amely az intézményben alkalmazott teljesítményértékelés szempontjait megfelelően tartalmazza. 1.7. A minősítési eljárásban, annak lezárása előtt a munkavállaló a munkáját érintő minden lényeges kérdésben kifejtheti a véleményét, írásban, illetve a minősítési laphoz csatolt feljegyzésében. Az észrevételek hiánya a minősítésnek nem akadálya. 1.8.1. A minősítés elkészültekor a munkaadó az a munkavállalóval megismerteti, azt szükség szerinti mértékben indokolja. 1.8.2. A munkavállaló a minősítéssel kapcsolatos álláspontját kifejtheti, amennyiben ezt a munkaadó méltányolhatónak, vagy / és a minősítés során nem értékelt körülmények, így a minősítésre érdemben kihatónak ítéli úgy a minősítés, annak dokumentálása mellett megváltoztatható, amennyiben nem, úgy a munkavállalót a minősítéssel szembeni a jogszabályban írt jogorvoslati joga illeti meg.
48
A minősítés megváltoztatása nem érinti ezen jogorvoslati jogot. 1.8.3. A minősítésnek, és indokainak, valamint a munkavállaló erre tett észrevételeinek formája elsősorban az intézményben, és közvetlen szóbeli közléssel történik, annak megtörténtét és lényegét rögzítő feljegyzéssel dokumentálva. A szóban közölt minősítés esetén a lehetséges jogorvoslati jogok annak átadásakor nyílnak meg. 1.8.4. Amennyiben a szóbeli eljárásnak bármilyen akadálya van – így különösen a munkavállaló bármely okból való igazolt és egy hetet – előre láthatóan – meghaladó távolléte –úgy a minősítést – csak a minősítést- a dolgozóval írásban, annak átvételét igazolhatóan, kell közölni azzal, hogy az egyéb iratokat az intézményben megtekintheti és a minősítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehet. 1.8.5. Amennyiben észrevétel nem érkezik, vagy az nem tartalmaz az 1.8.2. pontban írt figyelembe vehető körülményeket, a minősítés a kézbesítést követő 16. napon hatályosul. Ezt a munkavállalóval ugyancsak az észrevételi jogáról való tájékoztatást tartalmazó levélben közölni kell. Jogorvoslati joga ezen határidőben nyílik meg. 1.8.6. A munkaadói oldalon nem merülhet fel olyan körülmény, amely csak az írásbeli közlést teszi lehetővé. 1.8.7. A minősítés közlésének mindig munkanapon, a rendes munkaidőben kell megtörténnie, figyelembe véve a munkavállaló napon belüli elfoglaltságát, és munkaszervezését. A minősítés átadásának alkalmatlan időben való megtörténtére a munkavállaló a fenti szempontok betartása mellett nem hivatkozhat. 1.9. a minősítési eljárás során az adatkezelési szabályokat minden érintett köteles betartani, a minősítés során munkavállaló személyiségi jogait és különösen emberi 49
méltóságát szem előtt kell tartani, a minősítési eljárásnak egyik szakasza sem lehet olyan, amely alkalmas a mondott jogok sérelmére, vagy a dolgozó bárminemű megalázására, vagy diszkriminatív megkülönböztetésre másoktól. 7. A minősítés eredménye a minősítési eljárás során a következő lehet: alkalmatlan, kevéssé alkalmas, alkalmas, kiválóan alkalmas. 3. Amennyiben a minősítés eredményeként a közalkalmazott „alkalmatlan” minősítésének lehetősége alappal felmerül, úgy az eljárás áttér a közalkalmazott alkalmatlanságának megállapítására irányuló eljárássá, azzal, hogy a minősítés során beszerzett adatok ezen eljárásban felhasználhatók.
50
EGYÉB RENDELKEZÉSEK Térítési díj fizetésének rendje Térítési díjat kell fizetni az étkezés igénybevételéért. Az étkezési díjat az előre megadott időpontban kézpénzben kell befizetni, az iskolatitkárnak. Ebédet lemondani minden nap 8-óráig lehet.
Szabályzat a diákigazolvány kezeléséről A diákigazolványok kiadásával kapcsolatos teendőkkel megbízom az iskolatitkárt. Feladatai: -
az iskolába beérkező nyomtatványok nyilvántartása, kitöltése, az igazolvány árának beszedése
-
a kész igazolványok és az érvényesítési matricák nyilvántartása, kiosztása
-
ideiglenes igazolványok nyilvántartása, kiadása
-
a megrongálódott igazolványok megsemmisítése, azok nyilvántartása
Az igazolványok eljárási díja minden év szeptember 15-ig egységesen 550 Ft. Szeptember 15-től a tanév hátralévő részében 550 Ft + postaköltség. A diákigazolvány-igénylőlapok és az ideiglenes igénylőlapok tárolása az iskola páncélszekrényében történik.
A diákigazolvánnyal kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzésével az igazgatóhelyettest bízom meg. Reklámtevékenység szabályozása Az iskola alapvetően nem foglalkozik reklámtevékenységgel. Abban az esetben, ha felmerül ilyen jellegű tevékenység, csak az iskola igazgatója adhat rá engedélyt. Az engedély csak az Oktatási Törvény 122 §. 12. bekezdésében 51
foglaltakra terjedhet ki. IMIP éves értékelésének , nyilvánosságra hozatalának módja A minőségirányítási csoport vezetője és az iskola igazgatója az év végén ismertetik az iskola dolgozóival az adott tanév munkájának minősítését a „felmérések „ és visszajelzések alapján. Az értékelést az intézményvezető az év végi Szülői Munkaközösségi értekezleten is ismerteti a szülők képviselőivel. Az IMIP írásos beszámolója megtalálható a mindenkori év végi beszámolóban.
52
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az iskola igazgatója, • a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, • a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
53
54
