Gyermekkert Óvoda 1204 Budapest, Köztársaság tér 1. Telefon: 283-0819 Telefax: 421-5627 E-mail:
[email protected]
A CSALÁDDAL EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT Óvodai Nevelési Program
Benda Erika óvodavezető
Budapest, 2010. 03.
Az óvoda neve:
Gyermekkert Óvoda
Az óvoda címe:
1204 Budapest, Köztársaság tér 1.
Az óvoda fenntartója:
Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő Testülete
Az óvoda Alapító Okiratának száma:
70/2004.(II.26.) Ök.sz.
Legutolsó módosítás:
228/2009.(VII.09) Ök.sz.
Az óvoda telefonszáma:
283-08-19, 421-56-28
Az óvoda FAX-száma:
421-56-28
Az óvoda E-mail címe:
[email protected]
Az óvoda honlapja:
gyermekkertovi.mindenkilapja.hu
Az óvoda vezetője, a program benyújtója:
Benda Erika
BEVEZETŐ Helyi Óvodai Programunk a 137/1996.(VIII.8.) Kormányrendelet alapján készült és jelenleg kiegészítésre és módosításra került, a 255/2009 (XI.20) Kormányrendelet az Alapprogram átdolgozásáról irányelvei alapján. Az óvoda arculatát nevelni tudó és akaró óvodapedagógusok határozzák meg humánus pedagógiai programban realizálva. A gyermek mindenekfelett álló érdeke, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadság jogok tiszteletben tartására épül, az egyenlő hozzáférés biztosításával, a nemi sztereotípiák tudatos kerülésével az inkluzív pedagógia alkalmazásával. Programunk alapja, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Feladatunk a sajátos, egyénileg különböző testi- lelki, nemzetiségi, nemzeti szükségletek kielégítése, a befogadó tárgyi és személyi környezetben. Az óvodapedagógusok az egész nevelési folyamat során a gyermekek személyiségének szabad kibontakoztatására törekednek, különös figyelmet fordítva a különbözőségek elfogadására, a gyermekek befogadására az esélyegyenlőség megteremtésére. Tevékenységünket a családok elsődleges nevelő szerepére építjük, tiszteleten alapuló nevelőpartneri viszony kialakítására törekszünk. Az óvodai élet minden területén együttműködési lehetőséget kínálunk a családok számára.
HELYZETKÉP Óvodánk épülete távol a fő közlekedési utak zajától és a levegőszennyezéstől, Pesterzsébet zöldövezeti részén, családi házakkal és lakóteleppel körülvett területen helyezkedik el. Fenntartója Pesterzsébet Önkormányzata. Az óvoda 1973-ban épült, panelos szerkezetű. Nyolc csoportos intézményként 1991-től 2007-ig működött. A megváltozott társadalmi elvárások miatt, két csoportot átadtunk a bölcsődének. Jelenleg óvodánk két húsz férőhelyes, és négy huszonöt férőhelyes csoportot működtet. Az épületben jelenleg az óvodán kívül, egy negyven férőhelyes bölcsőde működik, amivel a hatékony együttműködésre törekszünk. Udvarunk tiszta levegőjű, tágas, ligetes, amely megfelelő játék- és mozgáslehetőséget nyújt a gyermekek számára. Ebben az évben megújulnak a játékeszközök, így a gyermekek lehetőségei a szabad mozgásra bővülnek. Az óvodás gyermekekkel 13 óvodapedagógus, 8 óvodai dajka, külsős segítőként egy logopédus, egy fejlesztőpedagógus, egy gyógy -testnevelő, szükség szerint speciális szakemberek foglalkoznak, esztétikus körülmények között. Az ő munkájukat segíti egy gazdasági ügyintéző-óvodatitkár valamint, egy fűtő- kertész-karbantartó munkás is. Vegyes életkorú csoportjainkban, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben a legfőbb tevékenység a szabad játék, ezt egészíti ki a gyermekek egyéni fejlődési ütemét követő fejlesztés. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás is játékos formában történik, különös odafigyeléssel a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében. Az óvodánkba járó hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek szocializációjára, egyéni fejlesztésére, és fejlődésének elősegítésére, beilleszkedésére kiemelt hangsúlyt fektetnek az óvodapedagógusok. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője. Ezért, a nevelőtestület döntése alapján minden területen a családokkal való együttnevelésre alapozva épül fel az óvoda nevelési programja, amelyben a szülők számára az óvodai életet átláthatóvá, megtapasztalhatóvá tesszük nyitott ünnepeinkkel, közös sétáinkkal, kirándulásainkkal, közös színház- és múzeumlátogatásainkkal, közös programjainkkal. Szívesen látjuk őket a csoportszobákban, ahol együtt játszhatnak, tevékenykedhetnek a gyermekekkel. Gyakorlati tapasztalataink alapján a szülőkkel való formális, informális kapcsolattartás eredményeként egymást kölcsönösen tisztelő, a gyermekek érdekeit elsődleges fontossággal figyelembe vevő, a személyiség fejlődést elősegítő együttműködés alakul ki a családok és az óvodapedagógusok között. A nevelőpartneri viszony elmélyítésével a szülők és az óvodapedagógusok - a dadusok segítségével - azonos elvekkel, azonos értékek közvetítésével, közösen vezetik rá a gyermekeket az egészséges életmódbeli szokások és szabályok elsajátítására, valamint a természeti értékek megóvásának, fenntartásának szükségességére. A nevelőtestület és a szülők által létrehozott és támogatott "XIII. sz. Óvoda a Gyermekekért" Alapítvány a jó együttműködés eredménye, amely segíti az óvodát céljai és feladatai megvalósításában. Szép hagyományokat és ünnepeket ápolunk a családok részvételével. Autómentes nap, Mikulás, Karácsony, Farsang, Mesenap, Sportnap, Költészet napja, Föld napja, teszik
gazdagabbá, örömtelibbé mindennapjainkat. Az őszi és tavaszi óvodaszépítő napok keretében udvarunkat szépítjük a családok segítségével. Az óvoda nevelőtestülete szakmai fejlődése érdekében folyamatosan képezi magát azokon a területeken, amelyek a helyi program hatékonyabb megvalósítását szolgálják. Óvodánkból az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges vonások kialakulása, iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség elérése után a gyermekek többnyire a Lázár Vilmos, a Stromfeld Aurél, a Tátra téri és a Vörösmarty Mihály Általános Iskolákba iratkoznak be. Testületünk, felismerve a partnerközpontú működés fontosságát és szükségességét, a 2002-2003 évben befejezte a COMENIUS I. minőségfejlesztési modell kiépítését. Elkészítettük Minőség Irányítási Programunkat, ami átszövi és irányítja tevékenységünk egyre több területét. Ennek része a Helyi Óvodai Program beválásának, működésének vizsgálata is.
ÓVODAKÉP Kitűzött céljaink megvalósítását segíti, hogy minden gyermekben megtaláljuk azokat az értékeket, amelyek kibontakoztatásával kiegyensúlyozott személyiségekké fejlődnek. Ennek alapja, hogy a gyermeket féltő, óvó, gondoskodó szeretet vegye körül, ami minden gyermek számára folytonos biztonságot teremt. Feladatainkat pedagógiai nézetünk, hitvallásunk és küldetésünk alapján a családokkal együtt, egy nevelőpartneri program keretében valósítjuk meg. Helyi programunknak megfelelő szervezeti keretek és formák között valósítjuk meg az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, különös tekintettel a körzetünkben nagy számban élő halmozottan hátrányos helyzetű családok integrálására. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadását az elfogadó pedagógiai légkör segíti, de a törvény által meghatározott, az Önkormányzat által biztosított tárgyi és speciális személyi feltételek megléte elengedhetetlen. Az óvoda nevelőközössége gyermekközpontú. Egymás munkáját segítve, megbecsülve, derűs, kiegyensúlyozott légkörben dolgozunk. Tiszteletben tartjuk a gyermek egyediségét, fejlődő személyiségét, amelyet a bizalom övez, készségeinek, képességeinek kibontakoztatására törekszik. Az életkori és egyéni sajátosságok valamint, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével történik a nevelés, megteremtve a megfelelő személyiés tárgyi környezetet, Alapelveink: Vegyes életkorú csoportokban érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről. Legfontosabb gyermeki tevékenység az élményeken, tapasztalatokon alapuló szabad játék. Feltételeinek megteremtéséről, a tevékenység központú egyéni fejlesztésről, a műveltség tartalmak közvetítéséről gondoskodunk. Óvodánkban a dadus nénik feladata speciális, fő tevékenységük az óvodapedagógusok
mellett a nevelőmunka segítése, amit a program koncepciója indokol.
GYERMEKKÉP
Az óvodánkba járó gyermekek nevelésének alapja, hogy minden gyermek fejlődő személyiség. Fejlődésüket genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg E tényezők együttes hatásának következtében, az óvodánkba járó gyermekek életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő mértékben nyitottak, érdeklődőek, kezdeményezők, kitartóak, elfogadók, szociálisan érzékenyek, valós énképpel rendelkeznek, alkalmazkodnak a közösségi élet szokásaihoz és szabályaihoz.
NEVELÉSI ALAPELVEK
- Az óvodai élet tevékenységeinek megszervezésekor elsődleges szempont a gyermekek testi épségének, egészségének védelme és megőrzése, a gyermeki szükségletek kielégítése, amely csak biztonságos, szeretetteljes légkörben valósítható meg. - Az óvodai nevelés a közösségi élet az alapvető erkölcsi normák, szabályok közvetítésének színtere, célja a különbözőségek elfogadtatása. - A z óvodai nevelés a családi nevelésnek kiegészítője, amely alapja az együttműködés és kölcsönös bizalom. - A kisgyermekek fejlesztése egyedi képességeik és egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével történik, fokozott odafigyeléssel a halmozottan hátrányos helyzetben lévő, a sajátos nevelési igényű, és a tehetséges gyermekekre. - Az eredményes fejlesztés érdekében a csoportok kialakításánál követelmény a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek arányos elosztása. - A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és a hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális és az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét. - Az óvoda minden dolgozója és a szülők egymást megbecsülő nevelőpartnerek. - A nevelési program megvalósítása során érvényesül a pedagógus módszertani szabadsága, a gyermek személyiségének, emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartásával. - Alapkövetelmény a pedagógus szociális érzékenysége, a családsegítés, a gyermekvédelem, a befogadás. - Az óvoda nevelési programja vallási és világnézeti kérdésekben semleges. - A Nevelési Program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az óvodapedagógus és a dajka együttműködése elengedhetetlen.
AZ ERŐFORRÁSOK BEMUTATÁSA
Személyi feltételek:
Az óvodában kialakult egyenletes, kiegyensúlyozott, értékmegőrző biztosítéka, minden dolgozó összehangolt, lelkiismeretes munkája.
nevelőmunka
Nevelőtestületünk minden tagja rendelkezik, a Helyi Óvodai Programunk végrehajtásához szükséges alapképzettséggel. A továbbképzések, az elméleti és gyakorlati ismereteink gyarapítását, a helyi program jobb megvalósítását és a minőségi munkavégzést szolgálják. A törvényi előírásoknak megfelelően teljesített továbbképzési követelmények eredményeként az óvodapedagógusok közül néhányan már rendelkeznek szakvizsgával, másoddiplomával, környezeti tanácsadó végzettséggel, fejlesztő pedagógus szakirányú képzettséggel és prevenciós testnevelő tanúsítvánnyal. Célunk olyan speciális képzések támogatása, amelyek által nem csak a pedagógus, hanem az óvoda is gazdagabb lesz. Összhangban állnak óvodánk pedagógiai célkitűzéseivel, kollégáink egyéni elképzeléseivel A nevelőmunkát csoportonként két óvodapedagógus és egy, a nevelőmunkát segítő dajka végzi. A dajkák szakképzettek vagy érettségizettek. Belső továbbképzések keretében az óvodapedagógusoktól minden olyan ismeretet megkapnak, ami a nevelőmunkát segítő szerepüket erősíti. Külsős fejlesztőpedagógus, logopédus és gyógy-testnevelő, szükség szerint speciális szakember is segíti a kisgyermekek fejlesztését. A helyi munkaközösségek beválásának vizsgálata.
feladata
a
programban
megvalósításának
segítése,
Tárgyi feltételek: Az óvodai környezet elemei, berendezése, tárgyai, a gyermekek fejlesztésére szolgáló eszközök. Az óvoda épülete és udvara a gyermekek fejlődését, sokféle egyéni és közös tevékenységét teszik lehetővé biztonságos környezetben. Berendezési tárgyak és játékeszközök: - Épületben: a csoportszobák, a gyermekmosdók, és az öltözők berendezései otthonos környezetet, családias hangulatot nyújtanak. - Udvaron: a rögzített és mobil eszközök a mozgásfejlődést segítik, sokféle mozgás gyakorlására adnak módot. - A berendezési tárgyak, a színek, a formák harmóniája az esztétikai nevelést, ízlésformálást segítik. - A berendezések alakíthatósága a gyermekek kreativitását fejleszti. - A játékeszközök a gyermekek fejlődéséhez, tevékenységeihez igazodnak. - A sportszerek a kis- és nagymozgások fejlődését segítik. Az egészséges életmód megalapozását szolgálja 63 m²-es tornaszobánk, a csoportszobák és az udvar egyaránt. - Az óvoda tárgyi feltételeinek javításához kiemelt feladatunknak tekintjük a pályázati lehetőségek kihasználását, az óvodát támogató magánszemélyek és cégek felkutatását, az alapítványi rendezvények szervezéséből képződő bevételeket.
AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE Az óvoda működésének alapja a biztonságos intézmény, a gyermek testi épségének megóvása, testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a gyermeki jogok érvényesítése az egész napot átölelő személyiségfejlesztési folyamatban. Az óvoda működését az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és egyéb más szabályzatok határozzák meg. Ezek, a mindenkori törvényi változások alapján, a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével készülnek. A nevelőmunka alapdokumentuma, helyi szabályozója a Helyi Nevelési Program. Meghatározza a nevelési célokat, a feladatokat, az óvodai élet tevékenységi formáit, az óvodapedagógus feladatait, az óvodás kor végére elérendő fejlettségi szintet. A program célkitűzéseiből adódó feladatok lebontását az éves óvodai Munkaterv tartalmazza, amelynek alapján az óvodapedagógusok a csoportjukra vonatkozó éves nevelési- és fejlesztési tervet készítenek. Heti rendben programozzák az óvodai élet tevékenységi formáit. A műveltségi tartalmakat, egész nap folyamán közvetítjük egy projekten, témakörön belül, komplex módon. A heti tervben a tevékenységeket, élményeket, a feldolgozás módját, nem foglalkozásokat tervezünk. Kialakítása az óvodapedagógus felelős szabadsága, figyelembe véve a csoport igényeihez való rugalmas alkalmazkodást, valamint a többi csoporttal való együttműködés összhangját. A napirendet folyamatos életszervezés jellemzi. Ez lehetővé teszi a szabad játékot, az önkifejezést, a játékosan szervezett egyéni képességfejlesztést, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is. Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet valamennyi tevékenységi formáját áthatja. A gyermekek meghallgatása, beszédre ösztönzése, kifejező készségének fejlesztése minden tevékenységben megvalósítandó feladat.
NAPIREND
Szeptember 1-től május 31-ig
6.00 -7.00-ig
7.00 – 10.30-ig
gyülekező, játék összevont csoportban
szabad játék saját csoportban, folyamatos tisztálkodás, folyamatos reggelizés, játékos tapasztalatszerzés, tevékenységbe integrált fejlesztés mindennapos testnevelés, gyümölcsevés
10.30 – 11.30-ig öltözködés, levegőzés, szabad játék, séta,
11.30 – 12.30-ig öltözködés, tisztálkodás, készülődés az ebédhez, ebéd, csoportszoba előkészítése a pihenéshez, tisztálkodás
12.30 – 14.00-ig pihenés
14.00 – 15.30-ig folyamatos ébredés, folyamatos tisztálkodás, folyamatos uzsonnázás
15.30 – 17.00-ig szabad játék hazamenetelig
NAPIREND
június 1-től augusztus 31-ig
6.00 – 12.45-ig
gyülekezés, játék összevont csoportban, folyamatos tisztálkodás, reggelizés, játék, zuhanyozás, tisztálkodás, készülődés az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenéshez
12.45 – 14.00-ig
pihenés
14.00 – 15.30-ig folyamatos ébredés, folyamatos tisztálkodás, folyamatos uzsonnázás
15.30 – 17.00-ig játék hazamenetelig
Jó idő esetén a legtöbb tevékenység az udvaron történik.
A csoportnapló a tervező munka színtere, amely szerkezetileg és tartalmilag a helyi programnak megfelelően készült, a változások figyelembe vételével módosításra került és kerül. A fejlődési naplóban a gyermek egyéni fejlődésének tapasztalatait rögzíti az óvodapedagógus, számszerűsített formában. Erről a szülő tájékoztatást kap, de a rögzítettekre más külső személy felé titoktartási kötelezettség terheli az óvodapedagógusokat. A program koncepciója alapján vegyes csoportok működnek, a 3-7 éves gyermekek együtt nevelődnek. Ez a szervezeti forma különösen jótékonyan hat a közösségi élet alakulására: az új gyermekek beilleszkedése hamarabb lezajlik, a nagyobbak érzelmi támaszt nyújtanak a kisebbeknek, minden gyermeknek lehetősége van egyéni tempóban étkezni, tisztálkodni, igénye szerint pihenni, fejlettségének, érdeklődésének megfelelően választani a tevékenységek közül. A munkarendet úgy alakítottuk ki, hogy egész nap folyamán megfelelő létszámú dolgozó legyen a gyermekek nevelésére, és a szervezési feladatok ellátására. A teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. Az ellenőrzés, mérés, értékelés és minőségirányítás konkrét feladatait, az önálló szabályozó dokumentumként működő Óvodai Minőségirányítási Program határozza meg.
NEVELÉSI FELADATOK
- Az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés, a szocializáció, az anyanyelvi és értelmi fejlesztés. - A közösségi élet szokásainak kialakítása, a különböző szociális környezetből érkező gyermekek beillesztése az óvodai közösségbe. - Olyan szokás-szabályrendszer kiépítése, amely az egészséges életmódot, a természetes és mesterséges környezettel való harmonikus kapcsolatot, a környezettudatos magatartást alapozza meg. - Egyéni képességfejlesztés öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve - az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével -, amelyben lehetőség nyílik a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére is. -
Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások, a különféle képességek, készségek fejlesztése, a teljes óvodai életet magában foglaló keretek között.
- A gyermekek életkorának megfelelő neveltségi szint és az ehhez kapcsolódó viselkedési formák elsajátíttatása. - Az életkori sajátosságoknak megalapozása.
megfelelően
a
nemzeti
hovatartozás
érzésének
- Az óvodai helyi program cél - és feladatrendszerének megvalósulása mellett, a partneri igényeknek való megfelelés. Egészséges életmód alakítása: Az óvodai nevelés egyik alapvető feladata a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása. Elengedhetetlen az óvodás korú gyermek testi - lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életvitel igényének szokásainak alakítása, helyes életritmus megteremtése a rugalmas napirend keretében, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, a testi fejlődés segítése. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésnek. A lelki egészség fenntartását az esztétikus, biztonságos környezetben uralkodó, befogadó szeretetteljes légkör segíti. A testi egészség megőrzésének feladatai: - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - A megfelelő szakemberek bevonásával, a szülő a pedagógus együttműködve, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása. - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése. - A testi képességek fejlesztése, prevenció, korrekció. - A gyermek mozgásigényének kielégítése, a mozgás megszerettetése. - Ismeretek közvetítése a szervezetre káros és hasznos hatásokról a sajátos nevelési igények figyelembe vételével. Az óvodapedagógus feladatai: - Biztonságos, a gyermek méreteinek, igényeinek megfelelő, esztétikus, nyugodt légkört kialakító környezet megteremtése. - A család és az óvoda higiénés szokásainak összehangolása. - A gyermek testi-, lelki- és szociális egészségvédelme. - Az egészséges életritmus megalapozása, egészségtudat kialakítása. - Folyamatos napirend, egyéni igények figyelembevétele. - Az egészséges életvitel igényének kialakítása jól begyakorolt gondozási műveletekkel (tisztálkodás, étkezés, öltözködés). - Megfelelő mozgást, testi fejlődést, edzettséget elősegítő tevékenységek lehetővé tétele (lehetőleg szabad levegőn). -Nyugodt pihenés, az alvásszükséglet kielégítése a gyermekek egyéni igénye szerint.
- A szervezet ellenálló-képességének növelése. - Átgondolt egészségmegóvó szokásrendszer kialakítása. - A napi tevékenységekhez igazodva a dadus néni tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, mértékéről. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megismertetése az óvoda szokásrendjével, higiénés elvárásaival, szükség szerint segítségnyújtás. - Fokozott figyelemmel és toleranciával a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges életmódbeli szokásainak megalapozása
Óvodás kor végére várható fejlettségi szint: -
A gyermek önállóan választja meg és használja a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, azokat tisztán teszi a helyére, önállóan használja a WC-t.
- Öltözködésnél képes a hőmérsékletnek megfelelően, helyes sorrendben öltözni, cipőt fűzni, a fűzőt megkötni, ruháját begombolni. - Ügyel külső megjelenésére. - Ismeri a kulturált étkezés szabályait, megfelelően használja az evőeszközöket. - Képes önmagát kiszolgálni, meg tudja ítélni a kimerített étel mennyiségét és saját igényét. - Különbséget tud tenni a szervezetére hasznos és káros hatások között. - A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása.
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az első három évben a család alapozza meg a gyermek érzelmi életének fejlődését. Óvodába lépésekor a családban kialakult biztonságos érzelmi háttérből kilépve be kell illeszkednie egy tágabb környezetbe. Nagyon fontos, hogy az óvodában befogadó, elfogadó, érzelmi biztonság, szeretet, otthonosság vegye körül a gyermeket. Az óvodapedagógus és a dajka személyisége, kisugárzása, pedagógiai attitűdje, egymás és a gyermekek felé irányuló viselkedés módjuk, biztonságos kiegyensúlyozott érzelmi hátteret nyújtson számára. Az óvodás gyermek magatartását az érzelmek motiválják, ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy egymással és a felnőttekkel való kapcsolatok során kedvező hatások, élmények érjék. Feladatunk, hogy segítsük szociális érzékenységének, én tudatának fejlődését, teret adjunk önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A közös élményekre épülő tevékenységek segítik a közösséghez tartozás kialakulását, a különbözőségek elfogadását. A szokásrendszer megalapozza a biztonságot, ami a felnőtt mintával együtt segíti a normarendszer kialakulását. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Érzékelje a felé és társai felé irányuló elfogadást. Ez a minta is segíti számára a különbözőségek elfogadását. A társas kapcsolatok alakításának legfőbb eszköze a játék. Ezt követik egyéb közös tevékenységek, a együttesen végrehajtott feladatok, amelyek segítik az emberi érintkezési szabályok elsajátítását, a tolerancia, a humanizmus kialakulását. Olyan
pedagógia környezetet természetessé válik.
kell
kialakítani,
melyben
a
különbözőségek
elfogadása
Az óvodapedagógus feladatai: - A beszoktatás rendszerének differenciált, családhoz igazított kialakítása. - Az óvodába lépéskor, pozitív érzelmi hatások megteremtése. - Kellemes, esztétikus környezet kialakítása. -A kapcsolattartás sokoldalú fejlesztése (óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, óvodapedagógus-dajka, gyermek-gyermek, szülő- óvodapedagógus, szülő-dajka). - Az eltérő kultúrából érkező, a különböző fejlettségű -, képességű -, szociális hátterű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenrangú csoporttagként történő elfogadtatása. Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése példamutatás, bizalom, elfogadás, együttműködés módszerével. - Vegyes életkorú csoportok kialakításával toleranciára nevelés. -Kulturált viselkedési szokások, alapvető erkölcsi normák elsajátíttatása. - Az értékek felismerése, pozitív tulajdonságok hangsúlyozása. - Minden gyermek irányában elfogadás és megértés. - Közös élményszerzés. - Barátságok ápolása. -Közösségi élet szokásai, magatartás kialakítása. - Értékek, normák, viselkedésformák elsajátíttatása. - Távlatok, hagyományok, ünnepek rendszerének kialakítása. - A csoporttudat alakítása. - A napi tevékenységekhez igazodóan a dadus néni tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, mértékéről. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében fokozottan ösztönözzük az anyás beszoktatást, mivel a szorosabb családi kötelék miatt, nehezebb az elszakadás számukra, mint társaiknak. A család is nyugodtabban hagyja a gyermeket az óvodában, ha látja, hogy szeretettel, toleranciával közelednek felé. A sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének segítése. Az óvodáskor végére várható fejlettségi szint: - A gyermek részt vesz a közös tevékenységekben. -Tevékenységekbe önként bekapcsolódik. - Kapott, vállalt feladatokat végrehajtja. - Képes önálló problémamegoldásra. - Vigyáz a saját és mások munkájára. - Nyílt és barátságos. - Képes önállóan véleményt alkotni.
- Az együttélés szokásai belső igényévé válnak. - A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása. - A sajátos nevelési igényű gyermek a csoport egyenrangú tagjának érzi magát. - A migráns gyerekek is megtalálják helyüket a csoportban.
Anyanyelvi nevelés: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi nevelés célja: A kommunikáció különböző formáinak alakítása, a beszédkészség fejlesztése, a beszédkedv fenntartása. A megismerés összetett rendszere a nyelv, az anyanyelv. A megfelelő szintű nyelvi fejlettség elengedhetetlen a megismerő tevékenység és a gondolkodás fejlődéséhez. Legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A család mellett az óvodapedagógus fejleszti leghatékonyabban a gyermekek nyelvi képességeit. A beszélőkedvet kell elsősorban kialakítani. Alapvető feladat még a beszédhelyzetek teremtése. E kettő hat legjobban a beszédfejlődésre. A gyermek beszédfejlettségét az otthoni nyelvi környezet határozza meg. Az óvoda fejlesztési feladatainak ezért a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. Anyanyelvünk sokrétűségét a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátítja el. A beszédfejlődés optimális színtere a játék. A jókedvű játékban feloldódik a beszédgátlás. Újabb és újabb szavakkal gyarapszik aktív szókincsük, passzív pedig aktivizálódik. A gyermeki élet eseményei, a család, a felnőtt munkája, az évszakok jellegzetességei, az állatok, emlékeink mind jó társalgási témák, amelyek a játék alkalmával is elhangzanak. Ennek lényege a kötöttségektől mentes gondolkodás és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai. A valódi tartalom: a beszédkapcsolat felvétele, fenntartása, az érzelmi összetartozás megerősítése. Az anyanyelv megtanulása óriási teljesítmény. Az óvoda tevékenység-gazdag élete lehetőséget nyújt a nap bármely részében a beszélgetésre. Ilyenkor az otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondhatják el a gyermekek, vagy az őket érdeklő kérdéseikre kaphatnak választ. Ebben a formában megtanulhatják az egymás iránti figyelmet, beszédszükségletük késleltetését. Az anyanyelvi játékok, "beszéltető játékok", mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás is segítik a fejlődést.
Az óvodapedagógus feladata a fejlesztésben: - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. - A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. - Adjon elegendő időt mindenki számára, hogy érzelmileg fontos tapasztalatait elmondja, kérdéseit megfogalmazza. - Fejlessze a gyermek közlési vágyát, mindig válaszoljon a kérdéseire. -Tegyen fel Ő is kérdéseket. - A beszélgetéshez teremtsen nyugodt légkört. - Ügyeljen saját beszéde esztétikumára, mindig legyen példa a gyermek előtt. - Állandó javítással, helyesbítéssel ne csökkentse a gyermekek beszélő kedvét. - Dicsérje, biztassa a bátortalanabb gyermekeket. - Fordítson figyelmet a gátlásos gyermekek fejlesztésére. - Tudatosítsa a gyermekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható, és közülük több is igaz lehet. Ezzel ösztönözze őket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára. - Segítse és erősítse meg a gyermekek beszédkapcsolatait, kommunikációját. - Ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy rosszul képzett hangokat, a hangszín és beszédritmus rendellenességeit, és a gyermekek megfelelő szakirányú fejlesztését tartsa szem előtt. -
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében sokszor hiányos fogalomismerettel találkozunk. Feladatunk a szókincsgazdagítás, a fogalomértés. Eszköze a képolvasás, a hangutánzó játék a mesedramatizálás és a bábozás
Várható eredmények óvodáskor végére: - A gyermek szívesen vesz részt beszélgetésben. - Képes gondolatait összefüggően megfogalmazni, elmondani. - Mondatait a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően alkotja. - A beszédhibákat logopédus segítségével kiküszöböli.
Az értelmi fejlesztés, nevelés, tanulás megvalósítása: Célja: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzáson alapuló spontán tevékenység. A teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le ismeretszerzésre, az egész nap folyamán adódó helyzeteket kihasználja. Az értelmi fejlesztés, tanulás célja a gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, de a gyakorlatban egységet alkotnak.
Célunk a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, a kreativitás előtérbe helyezése, a szabad önkifejezés biztosítása. A tanító környezet egy-egy téma feldolgozását motiválja. A készségek - képességek - kompetenciák fejlesztésének, az önkifejezési igény kialakulásának alapja, az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzése, a lehetséges megoldások átgondolása, az élmények, a témakörök játékon keresztüli feldolgozása. Épít a gyermek érdeklődésére, előzetes tudására. Azokra a tapasztalatokra, amelyeket közvetlenül vagy közvetve szereznek, és elősegítik a világ megismerését. Az ismeretek bővülése folyamatos, minden helyzetben utánzáson, tapasztalatszerzésen alapul. Nevelési alapelve és módszere a játékosság. A heterogén életkorú csoportokban különösen nagyok az egyéni fejlődésbeli eltérések. A gyermekek egyéni fejlesztési feladatait a saját fejlődési ütemükhöz kell igazítani. A fejlesztés megtervezésekor minimum kettő, vagy több párhuzamos tevékenységet ajánljunk fel, amelyekből a gyermek önállóan döntheti el, hogy választ-e, az óvodapedagógus megerősítésével. Az iskolakezdés előtti évben a gyermeknek kötelezően választani kell a felajánlott tevékenységekből. Az értelmi fejlesztés magában foglalja: - A szűkebb és tágabb társadalmi, természeti környezet megismerését, a rácsodálkozást a jóra, a szépre, a környezet tiszteletét, szeretetét, ez a szülőföldhöz kötődés alapja. Segíti a környezettudatos életvitel megalapozását. - A különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást, a tapasztalatok gyűjtését. - Az ismeretek alkalmazását elősegítő műveletek tanulását, részképességek gyakorlását. - A tanulás elemi szintű technikájának megismerését. - Az alapvető gondolkodási műveletek használatát. - Az iskolai életbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlesztését. - Tehetséggondozást, felzárkóztatást. Az óvodapedagógus feladatai: - A fejlesztés optimális feltételeinek megteremtése. - Tevékenységhez igazított szokás-, szabályrendszer kialakítása. - A gyermek érdeklődésének és kíváncsiságának ébrentartása. -Élmények, gyakorlati tapasztalatszerzés és a gyakorlás lehetőségének megteremtése. - Választási lehetőség felkínálása egyéni képességek figyelembevételével. - Ösztönző értékelés; a gyermeki szorongás feloldása. - Önálló feladatmegoldásra és önellenőrzésre való nevelés. - A megoldások lehetőségének megmutatása, ötletek adása, ismeretek nyújtása, kreatív egyéni megoldások elismerése. - A kudarcélmény feldolgozásának segítése.
- Egymás megoldásainak értékelése. - Az óvodapedagógus érje el, hogy a gyermekek önként, öntevékenyen, aktívan, örömmel, vegyenek részt a fejlesztésben, fokozatosan mélyítve tudásvágyukat, tudatosságukat, kötelességérzetüket. - A napi tevékenységekhez igazodóan a dadus néni tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, mértékéről. - A halmozottan hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből érkező gyermekek tudatos, tervezett felzárkóztatása, kis lépésekben. Módszer, utánzásra épülő tanulás, mivel a családi környezetben kevesebb a verbalizmus. Az ösztönzés módszere a dicséret legyen. - A sajátos nevelési igényű gyermek esetében, törekedjünk olyan tapasztalatszerzési lehetőségek felkínálására, melyek egyrészt kompenzálják az akadályoztatás miatti korlátait, határait, másrészt megerősítik egyéb előnyeit. Az értelmi fejlesztés várható eredményei óvodás kor végére: - A gyermek ismert jelenségek esetében tud önállóan következtetni, ítéletet alkotni, véleményt mondani. - Kialakul feladattudata, kritikai érzéke másokkal és önmagával szemben. - A begyakorolt feladatokat önállóan megoldja. - Észreveszi a szépet, felismeri a jelenségeket változásukban is. - Képes konkrét összefüggések, ok-okozati viszonyok felismerésére. - Feltárja saját elképzeléseit, megpróbálja azokat megvalósítani. - Többféle megoldás keresésére törekszik. - A szándékos figyelem időtartama eléri a 10-15 percet. - Gondolatait megfogalmazza, bátran elmondja. - Elkülöníti a mese és a valóság elemeit. - Megfelelő szókinccsel rendelkezik, beszéde fordulatos. - Önként vállalt tevékenységeit végrehajtja. - A megismert technikákat, módszereket, eljárásokat önállóan tudja alkalmazni. - A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása. - A sajátos nevelési igényű gyermek önmagához és lehetőségeihez képest fejlődik. Fejlesztési formák: - Tanító környezet - a feldolgozandó tématervnek megfelelő tárgyi környezet - Kötelező formában szervezett tevékenység Pl. A mozgásfejlesztés a tornateremben, minden gyermek számára fejlettség szerint differenciálva, dadusok bevonásával, a zenei fejlesztés néhány formája. - Kötetlen formában szervezett tevékenység - Kiscsoportos formában, kötelező, kötetlen, kötelezően választható tevékenység Egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás - A téma feldolgozását segítő játékok, élmények.
AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
A CSALÁD ÉS ÓVODA KAPCSOLATA
A nevelőtestület döntése alapján a Helyi Óvodai Program kiemelt nevelési területe: a családdal történő együttnevelés. Az óvodai nevelési folyamatban elsődleges partnerünk a gyermek, és az ő érdekeit képviselő szülő. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ezt segítik a hagyományos és az újabb kapcsolattartási formák. A szülőknek és az óvodapedagógusoknak is fokozatosan meg kell tanulniuk az együttműködés formáit. A hatékony együttnevelés megkívánja a folyamatos szemléletváltozást mindkét partnertől. Az óvodapedagógusoknak figyelembe kell venni a gyerekek sajátosságain kívül a családok sajátosságait is. Érvényesíteni kell a családhoz illesztett segítségnyújtás gyakorlatát (integrációs gyakorlat). Tiszteletben kell tartani a családok vallási, világnézeti szabadságát, az önazonosság megőrzését, ápolását, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, a különböző kultúrák békés egymás mellett élését. A család-óvoda nevelőpartneri program célja: A gyermekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődése megkívánja, hogy a szülők és az óvodapedagógusok egymást segítő, megbecsülő nevelőpartnerekké váljanak. Feladata: a hatékony együttnevelés érdekében minél jobban ismerjük meg kölcsönösen egymás nevelési elképzeléseit. A célkitűzés megvalósítását segítő feladatok: -Az óvoda legyen nyitott, hogy a szülők is sajátjuknak érezzék. - A nyitott óvoda lehetőségének felkínálásával hozzásegítjük a szülőket, hogy óvodai nevelőmunkánkat még mélyebben megismerhessék, - különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleire. - Mi, óvodapedagógusok vagyunk felelősek azért, hogy az óvoda nyitottsága mellett is megmaradjon az óvodások nyugalma, egészséges életritmusa. - A nevelőpartneri program alkalmazása során mind a családban, mind az óvodában megközelítőleg azonos követelményeket állítsunk a gyermekek elé. - A szülők ismerjék meg a 3 - 7 éves korú gyermek életkori sajátosságait, értékeljék gyermekük egyéni adottságait, fogadják el a többi kisgyermektől való esetleges
különbözőségét, fejlődését ne más kisgyermekhez, hanem önmagához képest mérjék. - Érjük el, hogy a szülők az óvodában szervezett eseményekbe aktívan kapcsolódjanak be. - Ismerjék meg a szülők az óvoda életét és az óvodai dolgozók lelkiismeretes, hivatástudattal végzett munkáját.
A kapcsolattartás formái: Beszoktatás: Az óvoda elfogadja, hogy a szülőtől való elválás nehézségeit nem tudja teljesen kiküszöbölni, ez törvényszerű. Az óvodába lépést megelőző óvodai szintű szülői értekezleten a résztvevők megismerkedhetnek helyi programunk család-óvoda nevelőpartneri célkitűzéseivel. Itt kínáljuk fel az anyás beszoktatás lehetőségét. Tájékoztatunk ennek előnyeiről, előkészítő munkájuk fontosságáról a gyermek felkészítésében a változások elfogadására. Bemutatjuk a napi óvodai életet, megbeszéljük a búcsúzás körülményeit, A szülők lehetőségeit és igényeit figyelembe véve elfogadjuk azt is, hogy a gyermeket szülői segítség nélkül szoktassuk az óvodai élethez, de a szülős beszoktatás lehetőségét támogatjuk. Az anyás beszoktatás célja: 1. A szülő segítségével ismerje meg a gyermek az óvoda személyi tárgyi környezetét, minél előbb érezze magát érzelmi biztonságban. A család és óvoda nevelőpartneri kapcsolatának megalapozása, az óvodai napirend, szokás-szabályrend megismerése. Az óvodapedagógus feladatai: -Az érintett szülők tájékoztatása a beszoktatásra vonatkozó szokás-és szabályrendszerről. - Az anyás beszoktatás lehetőségének felkínálása. A beszoktatás mindig a gyermekre szabva, a szülővel egyeztetve történjen! Addig tartson, amíg a gyermek az óvodában már érzelmileg biztonságban érzi magát. Lehetőség szerint törekedjünk a fokozatos beszoktatásra a régebbi óvodások nyugalmának érdekében!
Családlátogatás: Célja: Ismerkedés a gyermek otthoni életterével, életmódjával, betekintés a család életébe. Az óvodapedagógus feladatai:
- A csoportba érkező új gyermekek meglátogatása otthonukban. - Problémás esetekben a családlátogatást meg kell ismételni! - A családlátogatás tapasztalatait a csoportnapló megfelelő rovatában írásban rögzíteni kell, a tapasztalatokról készült feljegyzéseket a gyermek személyi anyagában kell elhelyezni. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében mihamarabb meg kell látogatni a családot, hogy a gyermek életkörülményeit megismerjük. A családokat saját létfeltételeik ismeretében kezeljük, ne alkossunk ítéletet, hanem keressük a segítségnyújtás lehetőségeit. - A sajátos nevelési igényű gyermekek családját is mihamarabb meg kell látogatni. Törekedjünk a bizalmuk megszerzésére, hogy segítőként fogadjanak el bennünket. Szülői értekezlet: Célja: Tájékoztatás az óvodai nevelőmunka időszerű feladatairól, az előttünk álló eseményekről. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit ösztönözzük arra, hogy a szülői értekezleten feltétlenül vegyenek részt. A szülői értekezlet formái: Összevont szülői értekezlet - az új óvodások szüleinek. Időpontja: a nevelési év megkezdése előtt Felelős: óvodavezető Célja: Az új szülőkkel megismertetni az óvoda alapkoncepcióját, házirendjét; a szülők jogait és kötelességeit. Az óvodapedagógusok bemutatása. Csoportonkénti szülői értekezletek: Célja: A csoport életével kapcsolatos fontos információk megosztása a szülőkkel. Nevelési évenként két szülői értekezletet tartunk: Tanévnyitó-, Tanévzáró szülői értekezlet. Réteg szülői értekezlet: Vegyes életkorú csoportjainkban az általános információkat a szülők együtt hallgatják meg. Attól függően, hogy melyik életkort érintő témákkal foglalkozunk, a szülők folyamatosan érkezhetnek, illetve távozhatnak, ha ezt igénylik, az őket nem érintő témákat nem kell meghallgatniuk. Korcsoportos szülői értekezlet: Csak az adott korosztályt érintő témák megbeszélése pl. iskolába készülő gyermekek szüleinek tájékoztatás az iskolakezdéshez szükséges személyiségvonásokról, a gyermek képességeiről, fejlettségéről.
Az óvodapedagógus feladatai: - A szülői értekezlet fajtájának megfelelően az érintettek időben való tájékoztatása. - A szülők óvodához, és szülőtársaikhoz fűződő pozitív kapcsolatainak alakítása, erősítése. - Az aktuális témának megfelelő, körültekintő felkészülés. - A csoportnapló erre kijelölt részében jelenléti ív és jegyzőkönyv vezetése. Napi kapcsolattartás: Célja: Rövid információcsere a gyermek aznapi állapotáról. Az óvodapedagógus feladata: - A szülő rövid tájékoztatása. - Részletes, személyes beszélgetés igényekor felhívni a szülők figyelmét a fogadóórára. Fogadóóra: Célja: A szülők tájékozottak legyenek gyermekeik óvodai életének részleteiről, a gyermek fejlettségéről, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében, mindkét óvónő és lehetőség szerint mindkét szülő részvételével. Az óvodapedagógus feladata: - A szülők igényeinek felmérése. -Részletes, személyes beszélgetés a szülő és a két óvodapedagógus részvételével a gyermek fejlődéséről. - A fejlődési napló bemutatása, megbeszélése, a szülővel való aláíratása Nyitott délelőttök a szülők együttműködő részvételével: Célja: A szülő tapasztalatot szerezzen gyermeke óvodai életéről. Az óvodapedagógus feladata: -Lehetőség megteremtése a csoportlátogatásra. / különösen HHH és SNI gyermekek szülei / -A szülők látogatásainak megszervezése, a csoport életének megzavarása nélkül. Nyitott délutánok - együtt játszás: Célja: Lehetőség felkínálása azoknak a szülőknek, akik elfoglaltságaik miatt nem tudnak részt venni a nyitott délelőttökön.
Az óvodapedagógus feladata: -Lehetőség megteremtése a csoportlátogatásra. / különösen HHH és SNI gyermekek szülei /
Séták, kirándulások szülői kísérettel: Célja: A szülők bevonása az óvodán kívüli, de óvoda által szervezett programokba. Az óvodapedagógus feladata: - Tudatos felkészülés a programra. - Az érintett szülők tájékoztatása a kirándulásra, sétára vonatkozó szokásszabályrendszerről. - A résztvevő szülők tájékoztatása az ismeretek átadásának módjáról. - Egy-egy felnőtt vezetésével kisebb csoportok kialakítása, mely lehetővé teszi az élmények hatékonyabb feldolgozását. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei a szoros érzelmi kötödés, fokozott féltés miatt nehezen engedik el gyermekeiket az óvodán kívüli programokra, ezért az ő bevonásukra fokozottan törekedjünk. - A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleikkel együtt vegyenek részt a kirándulásokon. Anyák napja megünneplése az óvodában: Célja: Minden gyermek egyénileg köszöntse édesanyját. (Szükség esetén az óvodapedagógus segítségével) Az ünnepen mindkét óvodapedagógus jelenléte szükséges a nyugodt légkör biztosításához. Az óvodapedagógus feladata: - Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével versek, dalok, ajándékötletek kiválasztása. - A köszöntés lebonyolításának körültekintő megszervezése. Évzáró: Ha valóban olyan ünnepet akarunk rendezni, ami a gyermekek életkori sajátosságaihoz közel áll, nekik és róluk szól - komoly szemléletváltásra van szükség. Ez vonatkozik mind az óvodapedagógusokra, mind a szülőkre. Célja: Az óvoda koncepciója, az óvodapedagógusok módszertani szabadsága, a csoport összetétele, illetve a szülők igényeinek összehangolása alapján lebonyolított ünnepség szervezése.
Az óvodapedagógus feladata: -Bensőséges, meghitt ünnepség szervezése, lebonyolítása családias hangulatban. - Az iskolába készülő gyermekek elbúcsúztatása csoporttársaik által. -Az évzáró műsor anyagának összeállításakor vegye figyelembe a csoport összetételét, a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, a szülők igényeit és az óvoda koncepcióját. Az év folyamán elsajátított anyagból kell összeállítani, az erőltetett gyakorlás tilos!
Egyéb kapcsolattartási alkalmak: Szülői klub: A szülők pedagógiai kultúrájának szélesítése az Őket érdeklő vagy számunkra fontos témákban, óvodapedagógusok vagy külső előadók segítségével. Pl. különbözőségek elfogadása - együttnevelés, az óvodás kor végére elérendő fejlettség elősegítésének szülői feladatai stb. Óvodaszépítési akció: Alkalom-szerűen. Aki teheti, délelőtt tevékenykedhet együtt a gyermeke csoportjával. Aki délután ér rá, örömmel vesszük, ha egy-két óra hosszára bekapcsolódik a csoport óvodaszépítő munkájába. Célja: A közös munka nevelő hatását kihasználva erősíteni a család és óvoda közötti kapcsolatot. Az óvodapedagógus feladata: A munka megszervezése, a szülők bevonása. Család-óvoda faliújság: Biztatnunk, bátorítanunk kell a szülőket, hogy ezen a téren is érvényesítsék nevelőpartneri együttműködésüket. - Új és konstruktív javaslataikat, az óvodáskorú gyermekek nevelését segítő cikkeket, ilyen jellegű szakirodalmak címeit helyezzék el a faliújságon. - Programajánlatot szülőtársaik részére, hogy segítsék egymást jó ötletekkel a szabadidő eltöltésében gyermekeikkel. - Az együttműködési formák során szerzett tapasztalatok átadása a szülőtársaknak. Célja: A szülők egymás közötti információ cseréje, kölcsönös tájékoztatása. Az óvodapedagógus feladata: A szülők bátorítása a faliújság használatára.
Mesenap: Szombati napra szervezett hagyományos rendezvény, amikor az óvoda dolgozói egy ismert mesét adnak elő az érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek. Célja: Színvonalas kulturális program nyújtása a családoknak, kézműves tevékenységgel kibővítve, ahol a szülő együtt tevékenykedhet gyermekével. Az óvodapedagógusok feladatai: - Időben kezdődjön meg a tervezés és szervezés. -Igényes produkciók és egyéb szórakozási lehetőségek felkínálása, lebonyolítása. Minden család-óvoda kapcsolattartási formánál segítségül kell hívnunk azokat a szülőket, akiknek már vannak kedvező tapasztalataik. Legyenek a többi szülő bevonásában partnereink olyan módon, hogy élményeiket hiteles módon megosztják szülőtársaikkal szóban, írásban. Sportnap: A szülők időbeosztását figyelembe véve, péntek délutánra szervezett játékos sportdélután, amelynek aktív résztvevői a szülők is gyermekeik mellett. A közös mozgás, versenyzés, a közös élmény elősegíti a család-óvoda együttműködés fejlődését. A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása: vegyen részt gyermekével az óvoda szervezett programjain, valamint az integrációjukat elősegítő kapcsolattartási formákban (különös tekintettel: nyitott óvoda, szülői értekezlet, fogadó óra stb.) A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleikkel együtt vesznek részt a rendezvényeken, mert a közös élmények különösen erősítik a beilleszkedést
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ÉS A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
Játék: A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kiemelkedő tájékozódó, pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, a személyiség fejlesztésének, a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Mindennap visszatérő módon lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie.
A játék célja: A kisgyermek elemi pszichikus szükségletének zavartalan kielégítése, mely során a külvilágból és saját belső világából származó benyomásait dolgozhatja fel. Mint alapvető tevékenységi forma, a folyamatos örömérzést kell szolgálnia. Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán tevékenysége, örömforrása a játék. A játéktevékenység határozza meg a gyermekek egész napját, ebben zajlanak le tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozásai, innen indulnak ki és térnek vissza valamennyi tevékenységükből. A játékon keresztül érvényesülnek azok az érzelmi hatások, amelyek a gyermekeket a megismerés folyamatában érik és társas kapcsolataikat, magatartásukat formálják. A játék segíti őket a szociális magatartásukat kialakító modell, példakép kiválasztásában. A vegyes életkorú csoportok létrehozásával, a 3-7 éves korú gyermekek számára meg kell teremteni a nyugodt egymás mellett, és az együtt-játszás lehetőségeit és feltételeit. A folyamatos, tartalmas játékhoz szükséges hátteret a játékszerekkel, és a különféle eszközökkel alakítjuk ki. A nagyok meglévő játékszokásait, szabályait a kisebbek modellnek tekintik, szinte észrevétlenül, játék közben, tevékenységeik során sajátítják el. A folyamatos napirend lehetőséget ad a gyermekeknek arra, hogy játékukat önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakíthassák. A jót és jól játszó gyermek az óvodáskor végére kezdeményező, alkalmazkodó, kitartó, alkotó, másokat elfogadó, segítő, derűs, harmonikus személyiséggé érik. Lehetővé kell tenni, hogy az udvaron annyit mozogjanak, amennyire egyéni igényük van. A különböző mozgásformákat egyénileg gyakorolják, s új mozgásokat próbáljanak ki. Ez segíti őket önmaguk megismerésében, növeli önbizalmukat. A szabad játék: - A gyermek alapvető tevékenysége. - Időkerete a folyamatos napirendnek. - Színtere az eszközök, tárgyak, anyagok megismerésének. - Lehetősége a tapasztalatok, élmények feldolgozásának. - Alkalmas ismeretek átadására, szerzésére, alkalmazására. - Alkalom a társas és személyi kapcsolatok alakítására, a különbözőségek elfogadására. - Lehetőség a gyermeki személyiség megismerésére.
- Az óvodapedagógus feladatai a játék területén: - Megteremteni azokat a feltételeket, amelyek tapasztalatokat, új ismereteket, élményeket nyújtanak a gyermeknek. -Tervező- és szervezőmunkával kialakítani azokat a feltételeket (idő, hely, eszköz), amelyek között a gyermekek feldolgozhatják, tovább fejleszthetik, átalakíthatják tapasztalataikat. - Megismerni a gyermekek képességeit, neveltségi szintjét, hogy eldönthesse, miként juttassa el őket fejlődésük következő szintjére. - Együtt játszik a gyermekekkel, motiválja őket az építőjátékra, a barkácsolásra, a dramatizálásra, a bábozásra, a társas- és mozgásos játékra, a szerepjátékra és a vizuális tevékenységre. - A mindennapi együtt-játszással hozzásegíti a gyermekeket a játéköröm megéléséhez, és kudarctűrő képességük alakulásához, fejlődéséhez. - Megteremti az osztatlan csoportban a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek számára megfelelő szokás- szabályrendszert. - Megfelelő játékeszköz készletet biztosít: a gyakorló-, a szerep-, a dramatikus-, a konstrukciós- és a szabályjátékhoz egyaránt. - Bővíti a szabályjátékok és a mozgásfejlesztő játékok körét úgy a csoportszobában, mint az udvaron. - A gyermekek ismeretében eldönti, hogy meddig, hol és hogyan léphet be a játékba. Figyelemmel kíséri a társas kapcsolatok alakulását, egymás kölcsönös tiszteletben tartását, az alá-, fölé- és a mellérendelt szerepek vállalásának alakulását, - a gyermek egyéniségének figyelembevételével. - Lehetővé teszi az átélt élmények kijátszását. - Az udvaron a játékeszközök használatára, a gyermekek testi épségének megóvása érdekében balesetveszélyt elhárító szokás- szabályrendszert fogalmaz meg, és azt következetesen betartatja. - Az aktualitásnak megfelelő eszközökkel, hangulatteremtéssel teszi lehetővé a közelgő, illetve az átélt ünnep, az élmények játékban való megjelenítését. - A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében családlátogatás alkalmával felméri a rendelkezésre álló játszóeszközöket, és ezek ismeretében kell a gyermekeket megtanítania játszani. Kezdetben az eszközzel való ismerkedés legyen a cél, majd fokozatosan teremtsünk olyan helyzeteket, amelyek segítségével újra és újra átélhetik a játék örömét. - Olyan játéklehetőségek megkeresése és megteremtése, amelyek az együttjátszás lehetőségét és örömét teremtik meg a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek a játékeszközöket rendeltetésszerűen használja, vigyáz azokra. - A kialakított szabályokat, szokásokat figyelembe veszi, a szabály- és társasjátékoknál betartja és betartatja. - A játékban vállalt szerepet örömmel, önfeledten játssza.
- Játékát megtervezi, megszervezi. - Tiszteli társai játékát. - Elmélyülten és kitartóan játszik. - A játékhelyzet konfliktusait megoldja, kudarctűrő képessége erősödik.
Vers-mese: A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól. A vers ritmusával, képalkotásával segíti az elvontabb gondolkodás fejlődését. Nevelési célja: Irodalmi értékek közvetítése olyan tevékenységek által, amely örömet jelent a gyermekeknek, egyúttal az erkölcsi-, érzelmi- és művészeti nevelést is megvalósítja. A mese a valóság és a vágyak közti híd, amit az élő beszéd fordulataiból építünk fel. Örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít. Éppúgy, mint a játék, nem az óvodai foglalkoztatás egyik lehetősége, hanem az egyetlen szóbeli közlésforma, amelynek segítségével szólhatunk arról, ami a gyermeket legjobban foglalkoztatja. Mesét vagy verset a hét minden napján halljanak a gyermekek, megközelítően azonos időben. A mesevárás hangulatát fokozhatjuk rendszeres "jeladással". Mesesarok elrendezése, gyertyagyújtás, stb.. A mesélésen való részvétel mindig önkéntes. A rendszeres mesehallgatás által a gyermek egész személyisége pozitív irányba fejlődik. A népmese sarkított jellemábrázolásával indirekt módon közvetíti az erkölcsi normákat, a társas viselkedés szabályait, az illemszabályokat (udvarias, segítőkész, bátor, kitartó, jó az állatokhoz, emberekhez). Ezek a pozitív tulajdonságok a rendszeres mesehallgatás során beépülnek a gyermek személyiségébe. A mese nevelő hatása: a ráismerés, a ráébresztés, az előrelátás, a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota és a belső képzetáramlás begyakorlása. A felnőttel való kontaktus ilyenkor nagyon befolyásoló tényező. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. Mondani kell és nem tanítani! A mese vers tartalma: - Irodalmi művek hallgatása: Mondókák: kiszámolók, hintáztatók, párválasztók Mesék: állat-, tündér,- népmesék, műmesék, folytatásos verses mesék, kortárs írók meséi
Versek: népköltészet, klasszikus és mai költészet Ünnepekhez kapcsolódó irodalmi művek megismertetése - Irodalmi művek mimetizálása: Tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszás a mozgással, testtartással. Érzelmek kifejezése mimikával. Irodalmi művek eljátszása - dramatizálás, bábozás - A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. - Könyvek, folyóiratok nézegetése - Színházi élmények nyújtása Az óvodapedagógus feladatai: -Különböző típusú és bonyolultságú mesék, versek, mondókák, népi szólások gyűjtése a népi a klasszikus és kortárs irodalomból. - Alakítsa ki a mesehallgatás szabályait. -Mesék, versek tervezése témakörönként. - A mesék és versek arányának helyes megválasztása. - Adjon lehetőséget a gyermekeknek a mesehallgatás alatt a belső képalkotásra. -Nyelvhelyességi szabályok betartása: szabályos mondatszerkesztés, helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása. -Egyéni bánásmód, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás megvalósítása. - A mindennapi mesélés, verselés, mondókázás közben ügyeljünk a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolatra, a meghitt légkör megteremtésére. - Teremtsünk lehetőséget a gyermek önálló szöveg- és mesemondásához. - Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel is eljátszhassák a nekik tetsző mesét. - Adjunk lehetőséget a gyakori ismétlésre, bábozás és dramatizálás formájában is. - Az élmények feldolgozását segítsük elő barkácsolási lehetőségekkel. -A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása, helyes bánásmód elsajátíttatása. - Irodalmi élmények iránti igény kialakítása. - Ünnepekhez kapcsolódó irodalmi művek megismertetése. - A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról. - A roma és migráns gyermekek esetében saját kultúrájukból, mondavilágukból való történetekkel gazdagíthatjuk eszköztárunkat, amellyel segítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, bővítjük az integráció lehetőségét. Várható eredmények óvodáskor végére: - A gyermek szívesen mond mondókát, mesét, verset. - Irodalmi szövegeket kapcsol ünnepi alkalmakhoz.
- Tud meserészletet kiegészíteni. - A mese legfontosabb elemeit megjegyzi. - Képes kép alapján ismert mesét felidézni. -Óvja a könyvet. - Szívesen, örömmel hallgat mesét. - Képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.
Ének, zene, énekes játék : Az ének-zenei nevelés célja: Az örömszerzés, a zenei érdeklődés felkeltése, a zenei ízlés formálása, a magyar népi hagyományokon alapuló, élményt jelentő, örömöt nyújtó ének-zenei tevékenységek folytatása. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népi dalos-játékok, a gyermektáncok, a népdalok éneklése, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része lehet, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. A gyermekek zenei nevelését Forrai Katalin útmutatásai alapján valósítjuk meg. Kiegészítjük igényes gyermekeknek íródott kortárs zeneszerzők zenei anyagával. Az óvodapedagógus feladatai: - Az óvodapedagógus zenei fejlesztő munkája során vegye figyelembe a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. - Nevelési feladatai megvalósításában a játékot és a játékosságot tekintse elsődlegesnek. - A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés váljék örömteli tevékenységgé. - Figyelnie kell a tiszta éneklésre, helyes ritmusra, hangmagasságra, dinamikára, a zenei hangsúlyokra. - Úgy szervezze a tevékenységet, hogy az ének, a mozgás, a tánc örömet jelentsen. - A zenei nevelésben elsőbbsége az emberi hangnak legyen, ehhez kapcsolódik a természetes mozgás, amely a gyermekek dalait, mondókáit kíséri. - Ismerkedjenek a gyerekek az igényesen válogatott klasszikus és kortárs zenével is. - Adjon lehetőséget a gyengébb zenei képességekkel rendelkező gyermekeknek is a sikerélmény átélésére, fordítson gondot a tehetségesebbek fejlesztésére.
- Tervezőmunkájában jelenjenek meg ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó dalok, dalosjátékok, mondókák. - A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok, a népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. - A halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermekekre általában jellemző a zenei érdeklődés és a korai tehetség is megnyilvánul. Ezt az adottságot használjuk ki arra, hogy csoporthelyzetüket erősítsük. Itt élhetünk a tehetséggondozás lehetőségével. - A roma és migráns gyermekek esetében saját zenei kultúrájának bemutatásával gazdagíthatjuk a zenehallgatás eszköztárát. Ezzel segítjük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, bővítjük az integráció lehetőségét. - A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról. A zenei nevelés szerkezeti keretei, formái: - Kötetlen kezdeményezések. - Kötött tevékenységek. - A gyermekek által kezdeményezett, alkalomszerű játékok. - Más műveltségi területekhez kapcsolódó zenei nevelés. Más nevelési tevékenységekhez kapcsolódó zenei nevelés: Az óvodai anyanyelvi és irodalmi nevelés egyik alapköve a zenében - mondókában, énekekben - elhangzó rigmusok, népi kifejezések, szójátékok, rímek ismételgetése. A kommunikációs helyzetek (az átadás és befogadás) a felnőttek és a gyermekek részéről is érzelmeket fejeznek ki. Mindezek a gesztusok, mimikák a szavakban el nem mondható jelzések által a képességfejlesztésen túl a személyiséget is gazdagítják. A zene gyakori és tevékenységeknek.
nagyon
hatásos
motiváló
eszköze
lehet
más
nevelési
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek tud természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. - Ismer néhány térforma alakítási lehetőséget (pl. csigavonal, kör). - Tud énekelni, dúdolni hat hangterjedelmű dalokat. - Képes dallamot visszaénekelni, felelgetős dalt társával vagy a csoporttal énekelni. - Ünnepkörökhöz kapcsolódva ismer alkalmi dalokat. - Tiszta éneklésre törekszik. - Figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét. - Dallammotívum alapján tanult dalt, néhány természeti, környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját) felismer.
- Megkülönbözteti és reprodukálja a halkabb-hangosabb, magasabb-mélyebb, gyorsabblassabb fogalom-párokat dallamban, ritmusban. - Cselekvéssel kifejez egyenletes lüktetést, dalritmust és ütemhangsúlyt. - Helyes testtartással tud egyszerű táncos mozgásokat végezni. - Próbálkozik dallamrögtönzéssel. - Dallamhoz mozgást, játékot talál ki. Rajzolás, mintázás, kézimunka: A rajzolás, mintázás, festés, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A rajzolás, mintázás, kézimunka célja: Maga a tevékenység öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Feladat a különféle ábrázoló technikák megismertetése, változatos formában történő gyakorlása, amely során nem az eredmény a cél, hanem maga a tevékenység nyújt örömet, ad lehetőséget a szabad önkifejezésre. A vizuális tevékenységekhez lehet témát javasolni az élményekből, kapcsolódhatnak a fejlesztési témakörökhöz, lehet mintát adni, de a cél a szabad önkifejezés megvalósulása, az eszközök, technikák szabad alkalmazásával. A gyermekek alkotó kedvét és vágyát nem lehet egy szűk napba szorítani. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért kreatívan vegyenek részt a rajzolásban, mintázásban, kézi munkában. Meg kell ismertetni őket újabb és újabb technikákkal, engedni kell azonban, hogy olyan megoldásokat választhassanak, amellyel sikerélményhez jutnak, amellyel ki tudják fejezni önmagukat, amely újabb és újabb ábrázoló tevékenységre ösztönzi őket. Lehetővé kell tenni, hogy naponta többször is elővehessék alkotásaikat és másnap vagy harmadnap is folytathassák. Az óvodapedagógus a gyermekekkel együtt tevékenykedve mutatja be a technikai eljárásokat, így adva példát, figyelve arra, hogy ízlésvilágukat fejlessze. Az óvodapedagógus támogató jelenléte, a gyermek választási lehetősége a technikák közül, tegye lehetővé, hogy a kevesebb élménnyel, bizonytalan technikai ismeretekkel rendelkező, gátlásosabb gyermek is sikerélményhez jusson. Az óvodapedagógus feladatai: - Teremtsen esztétikus, egymással harmóniát alkotó, tágas környezetet, ahol a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan dolgozhatnak. - Tegye elérhetővé azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek játékidőben is inspirálják a gyermekeket a szabad alkotásra, arra, hogy minél többször készítsen a játékához kiegészítő eszközöket. - Adjon alkalmat az alkotási vágy kielégítésére azáltal, hogy a gyermekek saját elképzeléseiket megvalósíthassák, és ezekhez biztosítson eszközöket.
- Vegye észre és értékelje a gyermekek kezdeményezéseit, ötleteit, inspirálja őket további szabad alkotásra. - Ha szükséges adjon ötletet, nyújtson segítséget. - Neveljen önállóságra, de közben követelje meg azoknak a szabályoknak a betartását, amelyek a gyermekek testi épségét megóvják. - Ismertesse meg a gyermekeket a különböző anyagokkal, felhasználásuk lehetőségeivel. Ismertesse meg a változatos technikai megoldásokat. - Kapcsolja össze a zenei élményt a vizuális önkifejezés lehetőségével. - Rendezzen be úgynevezett "szabadpolcos rendszert", ahonnan a gyermekek a játékidőben bármikor elvehetik azokat az eszközöket, anyagokat, amelyeket használni kívánnak. - Tervezze meg kisebb csoportokban azokat a gyakorlási lehetőségeket, ahol a gyermekekkel együttműködve és képességeikhez igazodva fejlesztheti manuális készségeiket. - A gyermekeket tanítsa meg arra, hogy a tevékenységek befejeztével rakjanak rendet maguk után, töröljék le az asztalt, szükség szerint seperjék össze a leesett hulladékokat. - A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ezen a területen nagyobb lemaradást mutatnak, mert az otthoni környezetükben hiányoznak a megfelelő feltételek. Ezek megteremtésével, a lehetőségek megadásával, példaadással, ösztönzéssel, dicsérettel tegyük hatékonnyá fejlesztésüket. Várható eredmények az óvodáskor végére: - Képi gondolkodásuk, esztétikai érzékenységük, szép iránti igényük, esztétikai érzékenységük képességeikhez mérten alakul. - A gyermek ismeri az általa használt anyagok tulajdonságait, változtathatóságát. - Ismer különböző technikákat. -
Felszabadultan tevékenykedik.
élményeire,
tapasztalataira,
kreativitására
támaszkodva
alkot,
- Használ ritmikus díszítőelemeket. - Megjelenik a dimenziós testábrázolás. - A barkácsoláshoz, festéshez, építéshez szükséges szerszámokat és anyagokat használja. - Meglátja a szépet, észreveszi környezetében a megörökítésre érdemes dolgokat (kirándulás, fényképezés). - Lehetőség szerint megismerkedik műalkotásokkal (kiállítás - reprodukciók). - Saját és mások munkáját megbecsüli, értékeli. - Képes készíteni a játékhoz kiegészítőket. - A megismert technikákat önállóan alkalmazza (hajtogatás, varrás, kötözés, barkácsolás, nyírás, tépés, vágás).
- Biztosan használja az ismert eszközöket. Mozgás: A mozgás célja: A mozgásigény kielégítése, a testi képességek, a természetes mozgások-, és a mozgáskultúra fejlesztése. Az egészség megőrzését szolgáló tevékenységek szervezése, a személyiség akarati tényezőinek alakítása örömet jelentő mozgásos tevékenységek keretében. Alakuljanak ki a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások. A mozgásnak fontos szerepe van az egészségmegőrzésben. Pozitívan befolyásolja a szervezet növekedését, teherbíró-, és ellenálló képességét. Segíti a térben való tájékozódási képességet, a helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képességet, a társra figyelés képességét, a szervezet akarati tényezőinek alakulását. Az egészséges életmódra nevelés szerves része, egyik legfontosabb területe a mozgás, ami az óvodáskorú gyermek lételeme. Feladatunk mozgásigényének kielégítése, mozgásának fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Ezt szolgálják a kötelező jelleggel szervezett, rendszeres, mindennapos testnevelés, a testnevelés foglalkozások, valamint a szabadban végezhető mozgásos tevékenységek: játék, kirándulás, edzés. A mozgásos játékokat a gyermekek szabadon választják, az óvodapedagógus kezdeményezi, szervezi. A mozgástanuláshoz nélkülözhetetlenek a felnőtt mozgásmintái, mert a mozgástanulás is utánzáson alapul. Ezért ügyelnünk kell saját testtartásunkra, mozgásunkra, annak mindig mintaértékűnek kell lennie, illetve a bemutattatás módszerét kell alkalmazni! Különös figyelmet kell fordítanunk a lábboltozat, a hát és a vállöv izmainak fejlesztésére, mert ezek támasztják a fejletlen, könnyen deformálódó csontokat. A nem megfelelő terhelés hatására ebben a korban alakulhat ki a lúdtalp, illetve a gerincferdülés, amely későbbi életkorban már nehezen, vagy egyáltalán nem hozható helyre. Legfontosabb, hogy a gyermekek szívesen mozogjanak, mozgásképességük pedig önmagukhoz mérten fejlődjön. A mozgásfejlesztés két szervezeti kerete a mindennapi testnevelés, és a kötelező jelleggel szervezett testnevelés foglalkozás. A mindennapi testnevelést naponta egyszer, délelőtt tartjuk, a csoportszobai tevékenység lezárásaként vagy az udvaron a délelőtt folyamán. Minden nap szervezünk az udvaron mozgásos játékokat, versenyeket, amelyekben a gyermekek saját kedvük szerint részt vehetnek, bármely csoportból. Ennek meghatározott időtartama van, hogy a szabad játékra is elegendő ideje legyen a gyerekeknek. A testnevelés foglalkozást csoportonként heti egy alkalommal szervezzük. A különböző fejlettségű gyermekeknek a nehézségi fokozatok és az időintervallum differenciálásával alakítsuk ki a megfelelő terhelést, biztosítsuk a gyermekek számára a választás lehetőségét. Ne kényszerítsük olyan feladatra, amihez nem érzi magát elég
ügyesnek, és ne akadályozzuk meg, hogy kipróbálja magát. Kedvező időjárás esetén célszerű a foglalkozásokat az udvaron tartani, így fokozottabban érvényesül a gyermek szervezetének friss levegővel és napfénnyel történő edzése. Az óvodapedagógus feladatai: - Jó hangulat, játékosság, érdeklődés fenntartása. - Differenciált feladatadás, a gyermek választhasson a felkínált feladatokból! - A folyamatos mozgás fenntartása, a várakozási idő csökkentése, elkerülése. - A terhelés és pihenés helyes arányának megtartása. - Határozott feladatadás. - Megfelelő hely kialakítása, biztonságra törekvés. - Mozgásanyag helyes kiválasztása. - Pontos gyakorlatbemutatás, vagy bemutattatás magyarázattal. - A hibák javítása modelladással, dicsérettel. - A szervezet általános edzése, a testi fejlődés elősegítése, mozgásműveltség kialakítása megfelelő mennyiségű gyakoroltatás a készségek kialakulásáig. - A játék, a versenyigény felkeltése, kielégítése. - A mozgáskoordináció, a gyorsaság, ügyessé, állóképesség, kitartás fejlesztése. - A fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról. - Mindennap biztosítson lehetőséget spontán vagy szervezett formában a játékos mozgásra, tornára az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ügyessége jó, mozgáskoordinációjuk megfelelően fejlett. Ezeknek az adottságoknak kihasználásával tudjuk gyengébb képességeiket fejleszteni. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a kellő önkontroll esetleges hiánya miatt, a többiekkel való közös mozgás során különösen nagy gondot kell fordítani a módszerek megválasztására, a nagyobb odafigyelésre van szükség. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermek szívesen mozog. - Egyéni adottságaihoz mérten mozgása harmonikus, összerendezett. - Futás közben képes irány-és tempóváltásra. - A feladatok végrehajtása közben kitartó erőfeszítésre is képes. - Jellemző rá a fegyelmezettség, a bátorság. - Képes figyelni mozgás közben társaira. - A tornaszereket rendeltetésszerűen, biztonsággal használja. - Kialakul a szem-kéz, szem-láb koordinációja.
- Kialakul a térészlelése, helyzetfelismerése, tájékozódó képessége. - Kialakul benne az egészséges versenyszellem. - Felismeri képességei határát, a vészhelyzeteket és megelőzésükre törekszik. Külső világ tevékeny megismerése:
Környezeti nevelés Környezetünk megismerése és védelme a teljes nevelési folyamatot áthatja. Az ismeretek átadása akkor a leghatékonyabb, ha a gyermekeknek minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adunk módot. A környezeti nevelésnek ezért nincsenek időkeretei, átfogja a többi nevelési területet is. A természeti és társadalmi témakörök is több ponton összefüggnek, kapcsolódnak egymáshoz. A környezet megismerésére nevelés során kialakulnak a gyermekekben a kulturált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. A környezeti nevelés magában foglalja az évszakokhoz kapcsolódó, népi hagyományokon alapuló-, valamint a társadalmi ünnepeinket is. A környezeti nevelés célja: Az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása. A gyermekek életkoruknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetükből. Ez a feltétele annak, hogy környezetükben biztonsággal tájékozódjanak, eligazodjanak. Új ismereteket a már meglévő tapasztalatokra, élményekre támaszkodva kell nyújtani. Építeni lehet a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára. Alkalmi és folyamatos megfigyelésekkel lehetővé tehetjük, hogy maguk fedezzék fel környezetüket, a változások összefüggéseit. A gyermeket elsősorban látni kell megtanítani, alkalmassá tenni a megfigyelésre. Tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi természetben megmutatkozó jóra, szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mellyel megalapozzuk a hazához való érzelmi ragaszkodást, a szülőföldhöz való kötődését. Ismerjék meg a szülőföld, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a nemzeti kultúra értékeit, tanulják meg annak szeretetét. Keressünk alkalmat arra, hogy ezekkel a gyakorlati életben is találkozzanak, abban részt vehessenek. A migráns, ill. nemzetiségi családok gyermekei is kapjanak lehetőséget arra, hogy megismerhessék saját gyökereik helyét a világban, beszéljenek az ő szokásaikról, hagyományaikról, segítve ezzel őket az önazonosság megőrzésében, ápolásában az interkulturális, és multikulturális nevelésen alapuló integráció jegyében. A szülőket is
megkérhetjük, hogy mutassanak be olyan tevékenységeket, amelyek számukra fontosak. Törekedjünk arra, hogy amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élőben figyeltessünk, tapasztaltassunk meg. A gyermekek saját ismereteire, élményeire építve tevékenységen keresztül szerezzenek további tapasztalatokat az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Azokat a módszereket lehet hatékonyan alkalmazni, amelyek igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Ezek tevékenységekre, mozgásra, játékra, cselekvésre, érzékszervi tapasztalásra épülnek. A természet megismerésével megalapozzuk a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét, a természeti értékek megóvásának igényét. Tudatosítanunk kell a gyermekekben, hogy az ember a természet elválaszthatatlan része, cselekedetei rossz irányba is befolyásolhatják a természet változásait. Az óvodapedagógusok feladatai: - Megfelelően tervezett, szervezett környezeti feltételeket teremtenek, amelyek között a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek. - Teremtsen minél több lehetőséget élményszerzésre (látogatások szervezése különböző intézményekbe, stb.) - A képességfejlesztés során a környezetismereti témák állnak a középpontban, ehhez kapcsolják más tevékenységi formák tartalmát. Törekedjenek az összefüggések projekt szellemű megközelítésére. - A csoportot alkotó gyermekek ismeretében kiválasztják, bontják és feldolgozzák a témákat. - Legfőbb kritérium, hogy a középpontban az ember és közvetlen környezete álljon. - A gyermekek megismertetése az ünnepek tartalmával, az azokhoz kapcsolódó szokásokkal. - Kutasson fel olyan lehetőségeket, amelyek által a gyermekek aktívan részt vehetnek élő hagyományápolásban. - Segítse a migráns és nemzetiségi családok gyermekeinek önazonosságának megőrzését, ápolását. - A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról. -
Példamutató viselkedésformákat közvetít; környezettudatos viselkedés formák terén.
modell
értékű
a
gyerekeknek
a
- Takarékosan, tudatosan, újrahasznosítva használja fel az anyagokat. - Szelektíven gyűjtik a szemetet és a veszélyes hulladékokat. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek természet közeli környezetben nőnek fel, ezért a természetes vonzódás bennük van. Ismereteik azonban szegényesek, ezért feladatunk az ismeretek és tapasztalatok bővítése, a verbális kifejezőképesség erősítése.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit bevonja az intézményen kívüli programokba. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek ismeri lakhelyét, szülei foglalkozását. - Ismeri a közlekedési eszközöket, a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. - Ismeri a színeket. - Ismeri a környezetében fellelhető állatokat, növényeket, zöldségeket, gyümölcsöket, gondozásukat, védelmüket, fejlődésüket. - Ismeri az évszakok jellemzőit, az öltözködés és időjárás összefüggéseit. - Ismer néhány természeti jelenséget. - Ismeri a természeti-társadalmi környezet viselkedési szabályait. - Ismeri az ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, néphagyományokat, abban szívesen, aktívan részt vesz. - Ismeri a "rácsodálkozás" képességét. - Ismeri az ember szerepét a környezet formálásában, pozitívan viszonyul a természethez. - Tudja, hogy Magyarország a hazánk, magyarok vagyunk. - Tudja, hogy vannak más népek, nemzetiségek is, azokat elfogadja. -
Elfogadja, hogy gyermektársai - külső vagy belső tulajdonságaik, hovatartozásuk, képességeik, fejlettségük szerint - nem egyformák.
kulturális
Az óvodáskor végére kialakulnak a gyermek személyiségjegyei, ezért fontos feladatunk a napi életet átható, tudatos természetszeretetre, gondozásra nevelés. El kell érnünk, hogy a környezethez kapcsolódó ismeretek a nevelés során bővüljenek, és környezettudatos magatartásban, környezetkímélő életvitelben valósuljanak meg. Matematikai nevelés Az óvodás gyermekek matematikai nevelése nem választható el a környezet megismerésétől. Célja: A környező világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, matematikai tartalmú megtapasztalása tevékenységek közben. Feladata: - matematikai érdeklődés felkeltése - elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása - pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához - a logikus gondolkodás megalapozása - iskolába járáshoz szükséges fejlettség megalapozása
A matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a gyermek, így
szinte természetes módon ismerkedik meg velük. Érdekes, változatos problémahelyzetekkel aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk, hogy saját logikájuk szerint gondolkodjanak, ne oldjuk meg helyettük a feladatokat, próbáljuk rávezetni őket a lehetséges megoldásokra. Ezzel fejlesztve problémamegoldó gondolkodásukat, a feladatok megoldásánál megteremtjük a kooperáció lehetőségét.
Az óvodapedagógus feladatai: - Olyan eszközök és tevékenységek felkínálása, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben lehetővé teszik számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. - Feladathelyzet elé állítással segítse elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését. - Lehetőséget ad a gyermekek ötleteinek kipróbálására, a többféle megoldás keresésére. - Ösztönözze a gyermekek közötti kooperatív tanulás kipróbálását, ezzel segítve a társas kapcsolatok alakulását, az együttgondolkodás képességét. -
A matematikai ismeretek feldolgozását úgy kell irányítania, segítenie az óvodapedagógusnak, hogy a gyermekek a funkcióöröm, a megerősítés, a problémamegoldás hatására sikerélményhez jussanak a cselekvésben, gondolkodásban egyaránt.
- Legyen képes az adódó lehetőségek matematikai tartalmának felismerésére, kihasználására. Ügyeljen arra, hogy a matematikai tapasztalat gyűjtés ne menjen a tevékenység varázsának rovására. - Figyelje a gyermekeket, készítse elő, tervezze meg az egyénekre szabott fejlesztési területeket. - A napi tevékenységekhez, fejlesztéshez igazodóan a dajka tájékoztatása az elvárt segítségadás módjáról, tartalmáról. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek matematikai érdeklődése és tudása egyoldalú. Amire otthon szükség van azt feltűnően jól, amire nincs, azt egyáltalán nem tudják. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében feladatunk az ismerős területeket felszínre hozva elvezetni a gyermeket az ismeretlenek felé, - A sajátos nevelési igényű, lassabban fejlődő gyermekek esetében fontos a számára megfelelő problémahelyzet megoldásának segítése, a személyre szabott módszerek megtalálásával, a gyermek egyéni, sajátos képességeinek figyelembe vételével. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - A gyermek szívesen tevékenykedik. - Képes szándékos bevésésre, felidézésre, önálló gondolkodásra, problémamegoldásra. - Tud szétválogatni, csoportosítani, sorba rendezni. - Kis mennyiséget, hat tárgyat számlálás nélkül felismer. - Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat, azonosságokat,
különbözőségeket, képes sorba rendezni őket. - Alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete. - Tud síkban és térben, időben tájékozódni. - Ismeri a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát. - Ismeri a relációkat. - Tud tízes számkörben műveleteket végezni. - Felismer geometriai alakzatokat, testeket. - Ismeri a tükörkép fogalmát. - Képes formákat, alakzatokat másolással létrehozni. - A relációnak megfelelően ismeri a tárgyak, személyek helyzetét.
Gyermekmunka
A gyermekmunka célja: A munkavégzéshez szükséges képességek és készségek elsajátíttatása, önként és örömmel végzett tevékenységek közben.
Az óvodai élet számos területén adódik lehetőség a gyermekeknek munka végzésére. A munka a nevelés eszköze. Lehetőséget ad a gyermek egyéni fejlesztésére, az egyén és a közösség együttműködését alakítja, erősíti, segíti a saját, és mások elismerésére nevelést. A feladatok megosztásával létrejöhet az együtt-munkálkodás öröme. A cselekvő tapasztalás által a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetőségük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára is lehetőséget biztosít a bekapcsolódásra, a munkafolyamatok közbeni egymás jobb megismerésére, a munkamegosztás megbeszélésére. Kidomborodhat rejtett képessége. A roma származású családok pozitív irányú befolyásolással lehet a munkához, a munka fontosságához való hozzáállás tekintetében. Differenciáltan, képességeikhez mérten fejlesztő feladatadással segíti a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadását azzal, hogy ők is kiveszik részüket a csoport, vagy egymás érdekében végzett tevékenységben.
Munka-fajták: Önkiszolgáló munka: - Étkezés - Öltözködés - Testápolás
A mindennapi élettel kapcsolatos munkák: - játszóhely, ábrázoló asztal és környékének rendbetétele - morzsa, hulladék felseprése kiömlött folyadék feltörlése - naposi munka (csoportszokásnak megfelelően) - megbízások teljesítése Heti munkanap: Hetente egyszer, mindig ugyanabban az időben az óvodapedagógus kezdeményezésére kezdődik: - Gyümölcssaláta készítés - Növény- és állatgondozás Alkalomszerűen: - Süteménykészítés - A csoportszobában nagytakarítás (polcok lemosása, játékok szétválogatása) - Kerti munkák (szemétszedés, gereblyézés, locsolás) Az óvodapedagógus feladatai: - Olyan munkalehetőségek tudatos szervezése, teremtése, amelyekbe a gyermekek önként és szívesen kapcsolódnak be, és amelyek egyéni képességeiket fejlesztik (kitartás, felelősségérzet, fegyelem, erőfeszítés, motoros képességek) - A munka hasznosságát, szükségességét fedeztesse fel. - Adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek maguk szervezhessék meg egyes munkafeladatok elvégzését (feladatkiosztás, a részfeladatok sorrendjének megbeszélése, stb.), amit külső szemlélőként figyelemmel kísér. - Tudatosítsa a gyermekekben, hogy mikor játsszák a munkát, és mikor végeznek eredményt létrehozó munkát. - Tanítsa meg a munka menetét, az eszközök használatát. - Éreztesse meg a munka örömét, az eredményért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. - Gyermekméretű eszközök beszerzése, állaguk megóvása. - A munkavégzés ösztönzése. - Példamutatás. - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása. - Egyéni fejlettségi szint figyelembevétele feladatadáskor. - Hívja fel a szülők figyelmét a türelem, az érdeklődés, a segítés és a munka értékének fontosságára, valamint arra, hogy komolyan tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízásait, legyenek segítségére annak elvégzésében. - Ösztönözze a szülőket arra, hogy a gyermeknek otthon is legyen feladata.
- Folyamatos, konkrét, reális, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe vevő, fejlesztő értékelés. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a munkára nevelés nem okoz gondot, a praktikus családi nevelés miatt. Fontos a fokozatosság és a rendszeresség elve, mert lesznek a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó olyan elemei is, amelyeket csak az óvodai nevelés során ismernek meg és sajátíthatnak el. - A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is adjon lehetőséget, képességeihez mért feladatadással, kapcsolódjon be a közös tevékenységbe. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermek a megbízásokat, feladatokat egyéni fejlettségi szintjének megfelelően hajtja végre. - Igényévé válik környezete tisztasága! - Segít az eszközök előkészítésében, tisztításában, elrakásában. - Önkiszolgálása, naposi munkája pontos és önálló. - Az ügyes, segíti a bátortalan, gátlásos társát. - Igényévé válik, hogy környezetét az óvodapedagógusokkal együtt díszítse egy-egy ünnep, vagy egyéb jeles alkalommal. - Apró javításokat végez az óvodapedagógus irányításával. - Felismeri adott szituációban a munkavégzés szükségességét. - Tiszteli a munkát végző embert, a mások munkájának eredményét. - Ismeri az "én csináltam, mi csináltuk" sikerét. - A halmozott hátrányos helyzetű családok szemléletmódjának pozitív irányba történő elmozdulása. ÓVODA - ISKOLA ÁTMENET A gyermek hat-hétéves korára belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas iskolakezdés lehetőséget ad az éltkor figyelembe vétele mellett a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Célunk: a tanuláshoz szükséges alapképességek megalapozása, úgymint testi-lelki-, szociális-, értelmi-, verbális-, képességek. Feladatunk: a gyermekek iskolára való alkalmassá tétele. Az óvoda - iskola átmenet elősegítésére különös gondot fordít intézményünk minőségirányítási programja, amelynek fontos része a befogadó iskolákkal történő kapcsolattartás. Ennek módjai:
· tanítók látogatása óvodánkban · tanítók elégedettségi kérdőíve a hozzájuk beíratott gyermekeinkről-után követés · óvodapedagógusok látogatása az 1. évfolyamokban -után követés · az eredmények ismeretében intézkedések kidolgozása · tanítók látogatása az óvodában- óvodai módszerek megismertetése. · Szülői klub keretében a szülők tájékoztatása a gyermek iskolára való alkalmasságának kritériumairól (fejlesztő pedagógus, Nevelési Tanácsadó) Az óvodapedagógus feladatai: - A feladat zökkenőmentes megvalósítása érdekében tisztában kell lennünk az iskolába lépés lélektanával, nagy figyelmet kell fordítani az egyéni képességekre. - Az egyéni fejlődési ütemet alapul véve folyamatos célirányos fejlesztés a gyermek érési és pszichikus fejlődési jellemzőinek figyelembe vételével. - A szülőket időben és folyamatosan tájékoztatni kell gyermekük előmeneteléről. Milyen területen van szüksége fokozottabb segítségre, illetve miben nagyon jó. - Tudatosítani kell a szülőkben, hogy az óvoda nem iskolára készít fel, hanem óvodásokat nevel és fejleszt. - A szülők legyenek tisztában gyermekük képességeivel, fejlettségi szintjével. - Tudatosítani kell a szülőkben, hogy nem csak az óvodapedagógusok feladata, hogy a gyermek iskolára alkalmas legyen, hanem ez elsősorban az ő felelősségük. - Nyújtson segítséget a szülőknek az iskolára késszé tétel megvalósításában (módszerek, gyakorlati teendők, nevelési nehézségek megoldási javaslataival). - A szülők figyelmének felhívása arra, hogy ismerkedjenek óralátogatások alkalmával az iskolai elvárásokkal, a tanítókkal, ahová lehetőség szerint vigyék magukkal gyermeküket is. - Tudják milyen választási lehetőségeik vannak, ha nem biztosak abban, hogy gyermekük, problémamentesen kezdheti majd az iskolát. (Nevelési Tanácsadó) - A csoportban együtt dolgozó pedagógusok felelősségteljes, szakmailag kompetens döntése a gyermek iskolára való alkalmasságáról. - A halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek esetében még nagyobb hangsúlyt kell figyelnünk a családokkal való beszélgetésekre, annak érdekében, hogy a gyermekek kellő felkészültséggel induljanak iskolába. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében indokolt szakmai segítséget kérni a társ intézmények pedagógusaitól. A gyermekkel szembeni elvárásokat a befogadó iskola fogalmazza meg.
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Testileg: - A gyermek eljut az első alakváltozásig - Teste arányos, fejlett, teherbíró. - Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. - Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, a finom-motorika. - Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését késleltetni tudja. Lelkileg: - Nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. Értelmileg: - Tanuláshoz szükséges képességei fejlődnek. - Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. - Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés. - Megnő a megőrzés időtartama. A felismerés mellett nagyobb szerepet kap a felidézés. - Megjelenik a szándékos figyelem, növekszik időtartama, terjedelme. - Az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van. - Érthetően kommunikál. - Elemi ismeretekkel rendelkezik. Szociálisan: - Képes a tanító elfogadására. - Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival is. - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. - Feladattudata kialakulóban van. Ez a feladat megértésében, feladattartásban, önállóságban, önfegyelemben nyilvánul meg.
Óvodai ünnepek, hagyományok Az óvoda életében a hétköznapoknak, az ünnepeknek is nevelői jelentőségük van. A csoport elé állított távlat, a közös tevékenység, a gyermekek fejlődésének serkentője. Vannak nevelési feladatok, amelyek megvalósítását az ünnep átélése jelentősen segíti. - a hazaszeretetre nevelés, - a szülők iránti tiszteletre nevelés, - a közösségi érzés kifejlesztése, - az ajándékozás örömének felébresztése. Az óvodában kialakított hagyományok jelentősen szolgálják a közösséggé formálódást és a tartalmas közösségi életet. A távlatok kitűzésénél az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, a
csoport összetételét. Távlatok lehetnek: - az óvodai életet, vagy az egyes csoportokat érintő érdekes tevékenységek (pl.: ajándékkészítés, ünnepi dekoráció, stb.). - várható, örömteli események, megemlékezések (népi szokásokon alapuló hagyományos -, társadalmi ünnepek, a gyermek személyét érintő ünnepek, óvodai hagyományok) - nagycsoportosok búcsúztatása, - óvodán kívüli programok (színház, kirándulás, stb.) A népi szokásokon alapuló hagyományos ünnepek: (a Mikulás, a Karácsony, a Farsang és a Húsvét, stb.) A készülődést, az ajándékozást, az egymás iránti szeretet, és az örömszerzés öröme hassa át. A gyerekek megismerkednek az ünnepekhez kapcsolódó magyar néphagyományokkal, ami segíti a nemzeti öntudatuk alakulását, a szülőföldhöz való érzelmi kötődést. A gyermekek saját személyét érintő események: (Anyák napja, Gyermeknap, születésnapok, az iskolába készülők búcsúztatása) Értelmüket nem kell a gyermekeknek külön megmagyarázni, csak bensőséges megünneplésüket kell megszervezni. - Anyák napja - egyéni köszöntés - Gyermeknap - érdekes, különleges program szervezése (apró ajándék, stb.) - Születésnap - egymás iránti szeretet, törődés, különféle megnyilvánulásai - Iskolások búcsúztatása - a saját csoporttársaik által Óvodai hagyományok: · Autómentes nap · Föld napja · Mesenap · Költészet napja · Sportdélután Társadalmi ünnepek: · Az 1848-as szabadságharc évfordulója (március 15.) A megemlékezések a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével történnek. Legyenek emlékezetesek, a gyerekek érzelmére hassanak. Kapcsolódjanak hozzá fontos külső jegyek (ünneplő ruha, zászló, kokárda, zene). Az ünnepek közös örömét a későbbiekben újra- és újra idézzék fel. Az ünnepek csak a szülők együttműködésével, támogatásával érhetik el hatásukat. Előkészítésükben az óvodapedagógusok számítanak aktív közreműködésükre.
Az óvodapedagógus feladata: - Változatos, ötletekben gazdag, színvonalas, színes élményeken alapuló folyamatos előkészület megszervezése, megtervezése; életkori és egyéni sajátosságokra alapozva. - A várakozást tegye örömtelivé, töltse ki tevékenységgel; az ünnep hangulatához igazodó irodalmi- és zenei élményekkel, a csoportszoba közös díszítésével - Láttassa meg a társadalmi környezet ünnephez igazodó készülődését (kirakatok, zászlók) - A hagyományok és ünnepek alkalmával éreztesse a gyermekekkel az egyén és a csoport, a csoport és az óvoda összetartozását; - A szülők tevékeny bevonásával tegye érzelmileg gazdagabbá az ünnepélyekre való felkészülést; - Adjon lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy önmaguk mondják el ismereteiket, tapasztalatikat, majd erre alapozva nyújtson további élményeket. - Keresse a lehetőségét annak, hogy a népszokásokat minél közvetlenebb módon, interaktívan is megismertethesse a gyerekekkel. Kérje ebben szülők segítségét. - Adjon lehetőséget arra, hogy a későbbiekben, a játékban és a tevékenységekben megjeleníthessék élményeiket (eszközök biztosítása). - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sok esetben az óvodában élik meg először egy ünnep "pompáját". Az óvónőnek különösen nagy empátiával kell kezelni az otthoni és az óvodai élmények közötti különbségek feldolgozását. - A sajátos nevelési igényű gyermekek is aktívan vegyenek részt ezekben az ünnepekben, legyenek egyenrangú részesei a közös élménynek, ezzel is segítjük társas kapcsolatainak alakulását, és támogatjuk abban, hogy sajátos eltérő képességeinek ellenére a csoportba járó gyerekek mihamarabb elfogadják. Kapjon szerepet, feladatot a lehetőségihez igazítva. - Tegye lehetővé, hogy a migráns, ill. más nemzetiségű gyerekek ismereteiket elmondhassák az ünnepekkel kapcsolatosan. Mutasson példát arra, hogy érdekes lehet más országok, népek ünnepe is. Várható eredmények az óvodáskor végére: - A gyermekek érzékelik az ünnep szépségét, megjelenési formáit közvetlen és tágabb környezetükben. - A közös együttlét, az együtt eltöltött idő, a közös játék, örömteli, vidám, maradandó élmény a gyermekek számára. - Kialakul az örömszerzés, az ajándékozás nyújtásának és elfogadásának képessége. - Tudják, hogy az egyes ünnepek, hagyományok, népszokások mi módon zajlanak, milyen megjelenési formái vannak, milyen viselkedésformát kívánnak. - Tudják, hogy bizonyos ünnepek, népszokások specifikusan magyarok, de vannak olyan ünnepek is, amelyeket más országokban is megtartanak. Ezzel tágul ismeretük a világról, ugyanakkor alakulhat bennük a nemzeti büszkeség
érzése. - A migráns, és más nemzetiségű gyerekek legyenek tisztában, és érzelmileg kötődjenek saját országukhoz, de ismerjék "választott" hazájuk szokásait. - A többség fogadja el, és legyen érdeklődő más országokból érkezők eltérő szokásaira.
Gyermekvédelmi munka Gyermekvédelmi munka: Gyermekvédelmi feladataink alappilléreinek tekintjük Gyermekvédelmi törvény előírásait a gyermekek jogairól.
a
Közoktatási
törvény
és
Ennek értelmében "a gyermekek mindenekfelett álló érdekét" vagyunk kötelesek figyelembe venni, és azt semmilyen más érdek nem előzheti meg. A jogokat a gyermekek számára "Minden megkülönböztetés nélkül" biztosítani kell (faj, nem, szín, nyelv, vallás, származás és egyéb helyzetre való tekintet nélkül). A gyermekvédelmi tevékenység óvodánkban minden óvodapedagógus munkaköri feladata. A gyermek és a családi környezet ismeretében az óvodapedagógus érzékenyen észleli a problémás helyzetet, kellő tapintattal keresi a megoldást, illetve a megoldás lehetőségét. Igénybe veszi a gyermekvédelmi felelős segítségét, aki szükség esetén az illetékes intézményhez fordul. A gyermekvédelmi felelős feladata: - A gyermekek szüleit folyamatosan tájékoztatja az elérhetőségéről, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címéről, telefonszámáról. -
Az óvodapedagógus tájékoztatása alapján feljegyzést készít a helyzetű,halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről.
hátrányos
- Szükség esetén javaslatot tesz a gyermekek étkezési támogatásának megállapítására. -
Igazolja a rendkívüli segélykérelmeken a szülő és az óvodapedagógus által leírtak valódiságát.
- Kezdeményezheti a rendszeres nevelési segély kérelmet. - Megismeri a gyermekek családi környezetét. - Folyamatosan tájékozódik a veszélyeztetett családok életkörülményeinek változásáról, a szülőknek, óvodapedagógusoknak tájékoztatást nyújt óvodán belüli és kívüli segítés lehetőségeiről. - Részt vesz a kerületi és fővárosi gyermekvédelmi továbbképzéseken. - Törekszik az indokolatlan hiányzások minimalizálására. - Figyelemmel kíséri a tanköteles korú gyermekek igazolatlan hiányzását. - Szükség esetén segít az óvodapedagógusnak az intézkedésben a családgondozó, a
nevelési tanácsadó, a tanulási képességeket vizsgáló intézet segítségével. - Figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetét. Szükség esetén segít az óvodapedagógusoknak és a családoknak a gyermekek körülményeit segítő megfelelő intézményekkel való kapcsolatfelvételben. - Köteles gondoskodni a személyes adatok biztonságáról (a személyes adatokat törölni kell, ha az adatkezelés célja megszűnt). - Intézkedik, ha a szülő nem teljesíti kötelességét, és ez által veszélyezteti gyermeke jogait, egészséges fejlődését. - Minden esetben intézkedik, ha a gyermeket valamilyen szempontból veszély fenyegeti. - Kezeli, irattározza a HH, HHH, SNI, MBT gyerekek iratanyagát. Figyelemmel kíséri az érvényességi határidőket, a szülőket, óvodapedagógusokat figyelmezteti a határidők lejártának közeledtére. - Tevékeny részt vállal a szociális kedvezmények szétosztásában, a kapcsolódó határozatokat elkészíti. - Részt vesz bűnmegelőzési konferencián, előadáson. - Esélyegyenlőségi munkacsoport tag, részt vesz a programokon, segédkezik az esélyegyenlőségi program kidolgozásában, közreműködik a megvalósításban.. - Egyéb feladatait a törvényben meghatározottak szerint végzi. Sikerkritériumok: Sikeres a gyermekvédelmi felelős tevékenysége, ha: - A szülőkkel olyan légkört alakít ki, amelyben bátran feltárják előtte problémáikat, bizalommal fordulnak felé. - Sikeresen eljár minden olyan esetben, amely a családok életkörülményének javítását szolgálja. - Hatékonyan működik együtt a gyermekek és a családok körülményeit segítő intézményekkel.
Melléklet ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A terv alapját az alábbi jogszabályok és dokumentumok képezik: - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63.§ - Budapest XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi programja 2007, és annak felülvizsgálat 2009 Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az intézményi esélyegyenlőségi program feladata a befogadó, elfogadó, inkluzív pedagógia, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesítése az egyenlő esélyek megteremtése minden óvodánkba járó gyermek számára. Érintett gyermekek köre: - Hátrányos helyzetű - Halmozottan Hátrányos helyzetű - Sajátos Nevelésű Igényű - Roma kisebbséghez tartozó - Migráns Hátrányos helyzetű gyermek: - akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett - akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította Kialakulásához vezető tényezők:
Alacsony jövedelem és fogyasztási szint, Munkanélküliség, Gyenge érdekérvényesítés, Alacsony műveltségi és igényszint,
Súlyos betegség, rokkantság, Rossz lakáskörülmények, stb. Következménye lehet: a gyermek esélyegyenlőtlensége. A hátrányos helyzetű gyermekek többsége becsületes, dolgos, érzelmileg beágyazottan, szerető családban élnek, nevelésük erkölcsi szempontból megfelelő.
jól
Hátrányuk, hogy külső körülményeik gátolják őket az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben. Az optimális fejlődési lehetőség akadályozott. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: - akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, - akit tartós nevelésbe vettek, - akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Kialakulásához vezető tényezők:
Alacsony jövedelem és fogyasztási szint, Munkanélküliség, Gyenge érdekérvényesítés, Legfeljebb 8 általános iskolai végzettség, alacsony műveltségi és igényszint, Súlyos betegség, rokkantság, Rossz lakáskörülmények, stb.
Következménye lehet: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többsége becsületes, dolgos, érzelmileg jól beágyazottan, szerető családban él, nevelésük erkölcsi szempontból megfelelő. Hátrányuk, hogy külső körülményeik, szüleik alacsony iskolázottsága gátolja őket az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségeikben. Az optimális fejlődési lehetőség fokozottan akadályozott. Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: - Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása a pedagógiai tapintat érvényesítése. Figyelmes, segítségnyújtás.
Veszélyeztetett gyermek: Veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról). Kialakulásához vezető tényezők:
halmozott hátrányos helyzet, a hátrányos helyzet tartós fennállása, a közvetlen lakó és családi környezet életvezetési, nevelési, erkölcsi hibái, veszélyeztető hatásai. Következménye lehet: A közösségbe való beilleszkedés és a tanulás különböző fokozatú nehézségei, zavarai, a devianciák kialakulása. A gyermek testi és/vagy pszichikus funkcióinak - különböző mértékű, illetve súlyosságú rendellenes működése. A személyiség egészséges fejlődése akadályozott.
A Hátrányos Helyzetű (HH), a Halmozottan Hátrányos Helyzetű (HHH), a roma és a veszélyeztetett gyermekek nevelésének integrációs elvei: Feladatok: - Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ezek a gyermekek rendszeresen járjanak óvodába. Ösztönözzük a szülőket, hogy minél hosszabb időtartamban vegyék igénybe az óvodát, ahol szükségleteiket kielégítjük, gondozásukat biztosítjuk. - A gyermek családi körülményeinek megismerése. A szülői ház nevelési szokásainak megismerése. - Megkérjük a szülőket, hogy rokonaikat, ismerőseiket is ösztönözzék arra, hogy gyermekeiket járassák óvodába. - A gyermek számára elfogadó, befogadó, barátságos légkör kialakítása. - Az ingerszegény környezeti hatások kompenzálása. - A túlzottan óvó családi légkör miatt nem engedik el kirándulni, színházba a gyerekeket. Lehetőséget adunk a szülőnek nevelési módszereink megismerésére. Ezeken az alkalmakon kérjük, engedje el a gyermeket és Ő is kísérjen el bennünket. - Anyagiak hiányában az alapítvány támogatását vesszük igénybe. - A gyermekben az elfogadás érzésének erősítése. Tevékenységében a pozitív tendenciák erősítése. Teljesítőképességének megfelelő elvárások megfogalmazása. Az ingerszegény környezeti hatások kompenzálására élmények biztosítása. Játékeszközök, könyvek hazaadása. - A képességek egyéni fejlesztése. A meglévő képességek megerősítése. Olyan célok és feladatok megfogalmazása, amelyek számukra is teljesíthetők. Fokozottan ügyelünk arra, hogy a meglévő tudásra építsünk. - A tudáshoz juttatás, hogy ki tudjanak törni a képzetlenségből adódó társadalmi lemaradás köréből. - A szülőknél szemléletváltás ösztönzése. - A roma kisebbséghez tartozó gyermekek esetében lehetőség biztosítása, hogy nemzetiségi hagyományaikat bemutathassák. Helyi esélyegyenlőségi programból adódó feladatok:
- A HH, és HHH gyermekek pontos nyilvántartása. - A HH-s gyermekek szüleinek ösztönzése a kritériumok megvalósulása esetén a nyilatkozat megtételére és HHH-sá válás- ebből következik az óvodáztatási támogatás igénybe vételének a lehetősége. - Az óvodáztatási támogatás igénybe vételéről tájékoztatás - ebből következik a rendszeres óvodába járás. - A HHH-s gyermekek előnybe részesítése az óvoda igénybevételénél. - Fokozott figyelmet kell fordítani a gyermek csoportba osztásánál arra, hogy a HHH-s gyermekek közötti különbség ne haladja meg az 5%-t. - Az óvodánkba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hiányzásának minimalizálása, hét napon túli igazolatlan hiányzás esetén jelentési kötelezettség a jegyző felé. - A családokat ösztönözni kell, hogy jelenjenek meg az értekezleteken, fogadó órákon, vegyék igénybe a HOP által biztosított együttműködési formákat. - Működőképes kapcsolat alakítása a Családsegítő Központ családgondozóival. Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: - Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása, pedagógiai tapintat érvényesítése. - Figyelmes, segítségnyújtás. - Célunk a hátrányok csökkentése, a leszakadás megelőzése. A Magatartási, Beilleszkedési, Tanulási nehézséggel küzdő gyermek: A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján, kettős beszámításúnak számít. A Magatartási, Beilleszkedési, Tanulási nehézséggel küzdő gyermek nevelésének integrációs elvei: Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: - Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása, pedagógiai tapintat érvényesítése - Figyelmes, segítségnyújtás. Feladatok: - A szakvélemény, a szülő és a fejlesztő pedagógus segítségével tájékozódás a gyermek állapotáról a nevelésben, fejlesztésben alkalmazandó módszerekről. - A gyermek családi körülményeinek megismerése. A szülői ház nevelési szokásainak megismerése. - A gyermek számára elfogadó, befogadó, barátságos légkör kialakítása. - A gyermek tevékenységében a pozitív tendenciák erősítése. Teljesítő képességét meg nem haladó elvárások támasztása. A fejlesztés során a meglévő képességekből kell kiindulni.
Sajátos Nevelési Igényű gyermek: (Ktv.121§(29.), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd. - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.
A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) óvodai felvételének kritériumai: A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, amely kijelöli intézményünket a gyermek fogadására. Megállapítja a gyermek fogyatékosságát, meghatározza a gyermek integrációs neveléséhez szükséges tárgyi és személyi feltételrendszert. A felvétel egyéni döntés alapján, a feltételek figyelembe vételével történik A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének integrációs elvei: - Teljes befogadás, elfogadás. A teljes alkalmazotti kör azonosul az inklúzió gondolatával. Természetesnek tekintik az SNI-s gyermek jelenlétét az óvodában. - Az SNI-s gyermek elsősorban gyermek és csak másodsorban SNI-s. Feladatok: - Az SNI-s gyermekek is egyediek, egyéni bánásmódot igényelnek, mint bárki más. Az egyéni differenciálás alapkoncepció, fokozottan érvényesül. - A szakvélemény, a szülő és a kirendelt szakember segítségével tájékozódás a gyermek állapotáról a speciális nevelésben, fejlesztésben alkalmazandó módszerekről, a beszámítás mértékéről. - A gyermek családi körülményeinek megismerése. A szülői ház nevelési szokásainak megismerése. - A gyermek számára elfogadó, befogadó, barátságos légkör kialakítása. - A gyermek tevékenységében a pozitív tendenciák erősítése. Teljesítő képességét meg nem haladó elvárások támasztása. A fejlesztés során a meglévő képességekből kell kiindulni. - A gyógypedagógus terápiás fejlesztő tevékenységének megismerése, ami segíti az óvodapedagógust a nevelésben. - Kapcsolat felvétel a gyógypedagógust foglalkoztató intézménnyel. Továbbképzési lehetőség keresése az óvodapedagógusok számára az adott területen. - A gyermekközösségben, a gyermekek szüleiben az elfogadás, befogadás, tolerancia
elvének alakítása, érvényesítése. - A szülő ösztönzése, hogy az óvodán kívüli programokon személyes jelenlétével segítse gyermeke részvételét. Helyi esélyegyenlőségi programból adódó feladatok: - Az SNI-s gyermekek pontos nyilvántartása. - A szülők közösségének ismereteinek bővítése szülői klub keretben. Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: - Nyitottan közeledni a családok gondjai, problémái felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a pedagógiai tapintat érvényesítése. - Figyelmes, segítségnyújtás.
Az óvodavezető feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében: - A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakemberekkel történő kapcsolat felvétele. - Az együttműködés szabályainak kialakítása, folyamatos együttműködés. - Feltételrendszer megteremtése az Önkormányzati források igénybevételével. - Az óvodapedagógusok felkészülését segítő szakirodalmak beszerzése, továbbképzéseken való részvételük segítése. Szervezési feladatok: Beiratkozásnál kell felmérni a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, a fogyatékosság mértékét, fajtáját, az integráció lehetőségét. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítása a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettségű, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta feladata (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez, ami a mi óvodánk programjának alapja. Migráns gyermekek: Feladatok: - A szülői ház nemzeti, nevelési szokásainak, az óvodai neveléstől megfogalmazott elvárásainak megismerése. - Az óvodai és a szülői elvárások közelítése. - Igény szerint lehetőség biztosítása a nemzeti szokások bemutatására. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében együttműködünk a gyermekek körülményeit segítő intézményekkel:
- Gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösség (Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet) - Esélyegyenlőségi munkacsoport - Gyermekjóléti szolgálat, családgondozók - Pesterzsébeti Önkormányzat Népjóléti Osztály - Pesterzsébeti Önkormányzat Gyámhatóság - Speciális iskolák - Nevelési Tanácsadó - Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Egészségügyi intézmények, orvos, védőnő - Pesterzsébeti Bűnmegelőzési Centrum - Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat - Rendőrség ifjúságvédelmi előadó Az óvoda teljes alkalmazotti körének kötelessége: - Nyitottan közeledni a családok felé. A gyermek, a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a pedagógiai tapintat érvényesítése, a nemzeti sajátságok tisztelete. A Nevelőtestület együttműködése: Az óvodai nevelő munkát ellenőrző és értékelő munkaközösség feladatának bővítése: Az integráció megvalósulásának, módszereinek vizsgálata. Célunk, hogy nevelési programunk célkitűzései összhangba kerüljenek a gyermekek integrációjával, alakuljon az interkulturális érzékenység és tudjunk élni a kulturális és nemzeti sokszínűség lehetőségeivel. Törekedjünk a multikulturális szemlélet kialakítására, fogadjuk és fogadtassuk el, hogy a különböző kultúrák békés egymás mellett élése a kultúrák és nemzetiségek közötti problémákra a megoldás. Minden gyermek egyedi, egyéni szükségleteik figyelembe vételével kell Őket nevelnünk. Minden gyermeket olyannak kell elfogadnunk, amilyen. Meg kell találnunk a számukra megfelelő módszereket, lehetőségeket. A törvényi előírások mellett, hogy az érintett gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, Helyi Óvodai Programunk szellemiségének megfelelően, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve neveljük a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.