A stratégiai program elkészítésének folyamata, a program részei

Zirc város stratégiai programja

1

A stratégiai program elkészítésének folyamata, a program részei A stratégiai program elkészítésének első lépése a város jelenlegi gazdasági-társadalmi állapotának felmérése. Ezt az MTA RKK NYUTI 2001–2002 folyamán elvégezte, széles körben egyeztette. A feltáró tanulmány 2002 júniusában készült el, s a Zirc város stratégiai programja I. – Felmérő tanulmány” címet viseli. Jelen kötet ennek a munkának a folytatása, amely a felmért eredményeken alapulva mutatja be azokat a lehetséges irányokat, amelyeken keresztül a város a felvázolt jövőkép elérésére esélyes lehet. Kötetünk első fejezetében a város SWOT analízisét készítjük el. Ez az elemzés röviden mutatja be az azokat az előnyöket, hátrányokat, amelyek a város jelenlegi állapotából következnek, valamint felvázolja azokat a külső lehetőségeket és veszélyeket, amelyekkel a saját tevékenységünktől függetlenül számolnunk kell a program végrehajtása során. Két SWOT táblázatot helyeztünk el a kötetben: egy bővebbet, s egy egyszerűsítettet, amely arra hivatott, hogy a legkevesebb szóval, a leglényegesebb elemekre koncentrálva mutassa be Zircet. A SWOT elemzés elkészítése után a következő lépés a város jövőképének a meghatározása. A jövőkép az a röviden megfogalmazott állapot, amilyennek a várost 10–15 év múlva láthatjuk, ha a szükséges fejlesztések megvalósulnak. A következő lépésben a program vázlatát mutatjuk be. A program elemei közül az elsők a prioritások, azok a fő fejlesztési irányok, amelyekre a program többi eleme épül. A prioritások elérését szolgálják az egyes fejlesztési programok, amelyek alprogramokra bomlanak. Az alprogramok intézkedéseket tartalmaznak, amelyek már egészen konkrét tevékenységeket javasolnak. Ezen intézkedések végrehajtására szervezhetők különböző projektek, a pillanatnyi lehetőségek szerint. A program négy szintje között (prioritás, fejlesztési program, alprogram, intézkedés) a számozás segít eligazodni, a prioritástól az intézkedések felé haladva, egyre konkrétabb feladatok határozódnak meg. Így a fő célok érdekében végrehajtandó cselekvések a későbbi változásokhoz alkalmazkodva módosíthatók, viszont az intézkedések vagy alprogramok módosítása mellett a fejlesztés fő irányai tarthatók lesznek. A program vázlata után táblázatos formában bemutatjuk, hogy a város számára készített programok hogyan kapcsolódnak más, már elkészült fejlesztési koncepciókhoz, ill. programokhoz. Így a mátrixba bekerülnek a regionális és megyei fejlesztési program, a kistérségi koncepció fejlesztési céljai, s hozzárendeljük azokat a zirci fejlesztési tevékenységeket, amelyek e célok megvalósulását is szolgálják. Hasonlóképpen bemutatjuk, hogy programunk hogyan kapcsolódik a Zircen már elkészült “Zirc Városi Ifjúságpolitikai Koncepció”-hoz. A kapcsolódási pontok után a program részletes kifejtése következik, melynek során bemutatjuk az egyes prioritások, programok stb. tartalmát, meghatározásának előzményeit. Az egyes leírások után utalunk arra, hogy az egyes intézkedések azon a programon túl, amelyhez

© MTA RKK NYUTI

2


eleve tartoznak, mely más programhoz, alprogramhoz vagy intézkedéshez kapcsolhatók még, melyek hatását erősíthetik, vagy járulhatnak hozzá annak eredményéhez. Az egyes fejlesztési programok után táblázatos formában bemutatjuk az indikátorokat, azokat a számszerűsíthető mutatókat, amelyek változásával mérhetjük a későbbiek során a program végrehajtását, ill. eredményességét. Egy program természetesen annyit ér, amennyi abból megvalósul. Mindig tartalmaz új ötletet, de olyan elemeket is, amelyek már régóta kézenfekvőek. Fontos, hogy a program elemei egymást erősítsék a meghatározott célok, ill. a jövőkép elérése érdekében. A program végrehajtása széles körű összefogást, helyi partnerséget igényel. Nem minden fejlesztési cél tartozik az Önkormányzat kompetenciájába, más helyi szereplők felelőssége éppúgy kimutatható abban, hogy a helyi közösség, az Önkormányzat által elfogadott terv valóra válik-e vagy sem. Így a megvalósításnak széles körű partnerségen és kölcsönös ösztönzésen kell alapulnia, abban az Önkormányzaton kívül szerepet kell kapniuk a gazdaság szereplőinek, a kulturális és vallási élet képviselőinek, a civil szervezeteknek és a lakosságnak is. Ezért fontos, hogy a program mind szélesebb körben ismert és elfogadott legyen.

© MTA RKK NYUTI


3

SWOT ANALÍZIS  Erősségek

                     

 Gyengeségek  Humán tényezők Történelmi tradíciók  Népességszám csökkenése Erős lokálpatriotizmus  Negatív természetes szaporodás Nemzetiségi kultúra jelenléte és ápolása  A civil szervezeteknek nincs egységes Kulturális, oktatási központi jelleg hálózata A vándorlási veszteség nem jelentős Alacsony a munkanélküliség A civil szervezetek jelenléte tradicionális A civil szervezetek száma magas A település öregedési tendenciája még megfordítható Alacsony a szociálisan hátrányos helyzetű réteg aránya  Gazdaság Tradicionális gazdasági ágak jelenléte  Alacsony a város külföldi Hagyományosan fejlett munkakultúra tőkevonzó-képessége és az exportból Új húzóágazatok megjelenése a térségben származó bevételek aránya Tradicionális térségi gazdasági  Gyenge számítástechnikai bázis együttműködés  A nagyobb foglalkoztatók csődbe mentek Üzleti szolgáltatások erősödése  Kicsi a telephelykínálat A távoli városokban dolgozó, képzett  A helyi foglalkoztatás aránya alacsony munkaerő potenciálisan szabad munkaerőnek  A helyi vállalkozások tőkeereje alacsony tekinthető  Gyengült a térségi gazdasági A helyi vállalkozók erősen kötődnek Zirchez kapcsolatrendszer Vannak Zirchez kötődő, országosan ismert termékek  Infrastruktúra Kiépült a teljes vezetékes infrastruktúra  Rossz minőségű belterületi utak Az infrastruktúra nagy része jó állapotú  Nehéz megközelíthetőség A kommunikációs infrastruktúra jól kiépített  A vasúti közlekedés rentabilitását csak a A vasúti pályatest és az állomás bauxit szállítása biztosítja korszerűsítése folyamatban van  A vasút személyszállító kapacitása elavult  Az épületállomány bizonyos elemei (közintézmények) igen elavultak  Az autóbusz-pályaudvar elavult, kapacitása gyenge

© MTA RKK NYUTI

4

                  


 Turizmus A vonzerő egész éves  A szálláshelyek struktúrája és Több típusú vonzerő jelenléte kihasználtsága nem jó Erősödő turisztikai programkínálat  Rövid tartózkodási idejű turisták nagyobb Új kínálati elemek megjelenése száma Általánosan ismert város, jó híre van az  A vendéglátóipari kínálat szűkös országban  Kihasználatlan marketing lehetőségek Magas látogatószám  A kínálati elemek összekapcsolása gyenge Körvonalazódik az apátság turisztikai-gazdasági szerepének erősödése Kialakulóban lévő térségi összefogás  Környezet Jelentős számú természeti érték  Nagy átmenő forgalom Általánosan tiszta környezet  Illegális szemétlerakók Javult a levegő állapota (gázfűtésre átállás)  A Cuha-patak időnként kiszárad Alacsony közműolló  Veszélyeztetett vízbázison fekszik  Lehetőségek A 8-as és a 82-es út fejlesztése Veszprémi agglomerálódás és fejlődés Kapcsolódás az észak-dunántúli ipari klaszterekhez A térségi kapcsolatok és a gazdasági-turisztikai együttműködés erősödése A térségben exportképes termékek megjelenése A belföldi turizmus felértékelődése és a hegyvidékek felé fordulás Az új iparágak képzett munkaerőt, lakosságot vonzanak

      

 Veszélyek Közút és vasútfejlesztés elmaradása Az exportorientált ágazatok hanyatlása A helyi munkaerő kiszolgáltatott a távoli központoknak A város intézményfenntartó képessége a költségvetési támogatások csökkenése miatt gyengül A zirci kistérség települései Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakoznak A térségbeli együttműködési hajlam csökkenhet A kisvárosok versenyhátrányba kerülnek az agglomerációkkal szemben

© MTA RKK NYUTI


EGYSZERŰSÍTETT SWOT ANALÍZIS           

 ERŐSSÉGEK Gazdasági, társadalmi és történelmi tradíciók erősek Kialakultak a gazdaság új, fejlődő ágazatai A lakossági vonalas infrastruktúra kiépült A város értékes természeti környezettel rendelkezik Zircnek országos híre van Magas a társadalmi aktivitás A várost a környezetéhez tradicionális kapcsolatok fűzik  LEHETŐSÉGEK A fejlődő észak-dunántúli gazdasági tengelyek közelsége A regionális közlekedésfejlesztési tervek megvalósulása Az uniós csatlakozással a pályázati lehetőségek bővülése Zirc a környező bakonyi településekkel együtt jelentős turisztikai és gazdasági potenciállal rendelkezik

    

 GYENGESÉGEK A város közlekedési helyzete rossz A helyi gazdaság foglakoztatása jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben Romlott a közintézmények állapota A város ismertségéhez képest alacsony a marketingtevékenység A tőkebeáramlás mértéke alacsony

 VESZÉLYEK  Közlekedésfejlesztés elhúzódása  Erősödő verseny a városok között a tőkebefektetésért  A kisvárosok általános hátrányos helyzetének megmaradása  Térségi kapcsolatok gyengülése

© MTA RKK NYUTI

5


7

JÖVŐKÉP (Zirc 15 év múlva)  Zirc a Magas–Bakony kistelepüléseinek gazdasági és szolgáltató központi kisvárosa.  A lakosai és a beköltözők számára kellemes lakókörnyezetet nyújtó, jó megélhetést biztosító, szolgáltató kisváros.  Gazdaságát innovatív, a helyi hagyományokon alapuló és az újonnan előretörő, környezetkímélő ágazatokban tevékenykedő, kis- és közepes méretű vállalkozások határozzák meg, amelyek a közeli gazdasági fejlődési tengelyekhez is szervesen kapcsolódnak.  Zirc és a térség kulturális, természeti és sport jellegű vonzerejére épülő turizmusa kiegészíti a helyi jövedelemtermelést, és az ország egyik kedvelt idegenforgalmi fogadóterülete.

© MTA RKK NYUTI


9

PROGRAM VÁZLAT 1.prioritás: GAZDASÁGFEJLESZTÉS

1.1.program Gazdasági adaptáció elősegítése 1.1.1.Vállalkozások hálózatának kialakítása 1.1.1.1.Telephely, vállalkozás és termékkataszter készítése Zircen és a térségben 1.1.1.2.Beszállítói és klaszter-kapcsolatok létesítésének elősegítése 1.1.1.3.Vállalkozói klub létrehozása 1.1.1.4.Vállalkozói-gazdasági tanácsadás erősítése 1.1.1.5.Érdekegyeztető fórum kialakítása az önkormányzat – gazdasági szféra – civil szektor között 1.1.2.Környezetbarát tradicionális és új, innovatív technológiát alkalmazó tevékenységek támogatása 1.1.2.1.Városi környezetvédelmi stratégia kidolgozása 1.1.2.2.A tradicionális ágazatok termék-innovációjának támogatása 1.1.2.3.A speciális környezeti igényeknek megfelelő telephelyek feltárása 1.1.3.Gazdasági infrastruktúra-fejlesztés 1.1.3.1.Ipari terület fejlesztésének koordinálása a városban és a térségben 1.1.3.2.Elkerülő út megépítésének elősegítése 1.1.3.3.A magánerős gazdasági infrastruktúra-fejlesztés fokozott támogatása 1.2.A természeti és kulturális örökségen alapuló fenntartható turizmusfejlesztés 1.2.1.Turisztikai termékfejlesztés – vonzerő 1.2.1.1.Kínálati elemek felmérése a városban és a térségben, ezek összekapcsolása, látogató útvonalak szervezése 1.2.1.2.Új vonzerő elemek létrehozása, kapcsolódva a meglévő turisztikai formákhoz: sport (téli–nyári), kulturális, ismeretszerzési (technikai), rekreációs, vallási stb. turizmus, valamint a meglévő kézműves és művészeti kínálat, sport, lovas és horgászhagyományok kihasználása 1.2.1.3.Új turisztikai vonzerők létrehozása, pl. nosztalgia vasút 1.2.2.Turisztikai termékfejlesztés – infrastruktúra 1.2.2.1.Olcsó szálláshelyek kialakítása (iskolák, kollégium jobb kihasználása, kemping fejlesztése) 1.2.2.2.A környező falusi vendéglátás bevonása a fogadó bázisba 1.2.2.3.Az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése, javítása (pl. erdei szálláslehetőségek, sátorhelyek kialakítása, turistautak rendezése, információs táblák felújítása, újak kihelyezése, erdei iskolai és vándortáborok fogadási feltételeinek kialakítása) 1.2.2.4.A meglévő turisztikai szakemberképzés bővítése a fenntarthatóság elemeivel, a magasabb szintű képzés lehetőségeinek megteremtése (ösztöndíj rendszer) 1.2.2.5.A turisztikai megközelíthetőség javítása (pl. tömegközlekedési menetrendek igazítása)

© MTA RKK NYUTI

10


1.2.3.Zirc turisztikai imázsának erősítése 1.2.3.1.A város kínálatának beillesztése a térség kínálatába, közös kiajánlás 1.2.3.2.A média-kapcsolat általános erősítése, az információ nyújtás fejlesztése, a már működő programok országos média-megjelenésének további támogatása 1.2.3.3.A kapcsolatok erősítése a balatoni turizmussal 1.2.3.4.A helybeliek bevonása a propagandába: pl. zirciek ingyenes belépése a múzeumokba 1.3.Sajátos gazdasági imázs megteremtése 1.3.1.Hagyományos termékek ismertségének növelése, “Zircikum”-ok létrehozása 1.3.1.1. “Zirc a fa városa”, ill. “Zirc a burgonya városa” kép kialakítása kiadványokkal, rendezvényekkel (favágó versenyek, krumpli-fesztivál), média eseményekkel, szakkiállítással, tanácskozással 1.3.1.2.Az ágazatok történetének feldolgozása, megjelenítése, a tradicionális ipar létének és a munkakultúrának a kihangsúlyozása minden kiadványban 1.3.2.Marketing tevékenység az új befektetők vonzása érdekében 1.3.2.1.Zirc és a térség összefogásával közös marketing stratégia kidolgozása a befektetők vonzása érdekében 1.3.2.2.A helyi vállalkozók helyben vagy a térségben tartása különböző kedvezményekkel 1.3.2.3.A vállalkozások indulásának megkönnyítése rugalmas ügyintézéssel, adókedvezményekkel

© MTA RKK NYUTI


11

2.prioritás: HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS

2.1.Helyi társadalomépítés 2.1.1.Belső kapcsolatrendszer fejlesztése 2.1.1.1.Az önkormányzati munka “közelebb vitele” a lakossághoz (pl. kihelyezett testületi ülés, a testületi ülések televíziós közvetítése, interaktivitás megteremtése) 2.1.1.2.A lakossági vélemények rendszeres felmérése, pl. kérdőíves formában, s közzé tétele 2.1.1.3.“Közös munkák Zircért” – pl. kedvezményes virágvásár a parkosításhoz, városszépítési akciók rendezvényekhez kötődően 2.1.1.4.A helyi média erősítése tartalmi és technikai, valamint személyi feltételek szempontjából egyaránt 2.1.1.5.Városi kitüntetések, Zircért díj, díszpolgárság adományozása különböző közösségi tevékenységért 2.1.1.6.A városi közösségi tér, “agóra” megteremtése 2.1.1.7.A Ciszterci Rend fokozott bevonása a városfejlesztést érintő kérdésekbe 2.1.2.Külső kapcsolatrendszer erősítése 2.1.2.1.Zirci lobby kialakítása az érdekelt politikusok, elszármazott zirciek körében, a kapcsolatok rendszeres ápolása 2.1.2.2.Kapcsolatépítés megyei és regionális szinten 2.1.2.3.A nemzetközi kapcsolatok ápolása, eredményeinek széles körű bemutatása a városban 2.1.2.4.A térségi kapcsolatok megerősítése, javítása, térségi rendezvények, közös testületi ülések, viták egyeztetések formájában 2.1.3.A civil szervezeti és közösségi élet erősítése; a civil szervezetek és az önkormányzat kapcsolatának bővítése 2.1.3.1.Civil szervezetek munkájának és helyi társadalomban betöltött szerepének erősítése 2.1.3.2.A civil szervezetek rendszeres bevonása a döntés-előkészítésbe 2.1.3.3.Önkormányzati feladatok átadásának elősegítése a megfelelő szervezetek irányába 2.1.3.4.A civil szervezetek helyi társadalomba való integrálásának elősegítése 2.1.3.5.Az önkormányzati pályázati rendszer fejlesztése a civil szféra finanszírozása érdekében 2.2.A humán infrastruktúra erősítése 2.2.1.Képzés, szakképzés fejlesztése 2.2.1.1.A helyi szakképzés adaptálása az átalakuló helyi gazdasághoz 2.2.1.2.Az információs társadalom követelményeihez szükséges képzés biztosítása 2.2.1.3.Munkanélküliek, nem megfelelő képzettségűek átképzése

© MTA RKK NYUTI

12


2.2.2.A képzett lakosság megtartása, arányának növelése 2.2.2.1.A város számára fontos középfokú, felsőfokú képzés támogatása (kollégiumi férőhelyek bérlése, ösztöndíj) 2.2.2.2.A várossal és/vagy környékével foglalkozó tudományos munkák, szakdolgozatok támogatása 2.2.2.3.Képzett munkaerőt vonzó intézmények, vállalatok dolgozóinak letelepedési segítség nyújtása (pl. kedvezményes lakótelek, bérlakás) 2.2.3.Az alap- és középfokú oktatás fejlesztése 2.2.3.1.A speciális képzést nyújtó tagozatok kiemelt támogatása 2.2.3.2.A korrekciós oktatás feltételeinek erősítése 2.2.3.3.Az iskolán kívüli pedagógiai szolgáltatás, tanácsadás fejlesztése 2.3.A népességszám szinten tartása 2.3.1.A fiatalkorú népesség helyben tartása, arányának növelése 2.3.1.1.Az elkészült ifjúsági koncepció ajánlásainak megvalósítása 2.3.1.2.Az életkezdés lehetőségeinek megteremtése, javítása a városban 2.3.1.3.Megfelelő szórakozási, kulturális lehetőségek kialakításának támogatása 2.3.1.4.Önálló ifjúsági színtér biztosítása 2.3.1.5.Az oktatás feltételeinek javítása (alapfokú nevelés – oktatás, pedagógiai szolgáltatások, művészetoktatás, uszodai oktatás) 2.3.2.A “családbarát” város megteremtése 2.3.2.1.A gyermekvállalás megkönnyítése, szülésre felkészítő tanfolyamok 2.3.2.2. Játszóterek, közparkok fejlesztése, akadály-mentesítés a babakocsik és a rokkant kocsik számára, pelenkázó hely a közintézmények mellékhelyiségeiben stb. 2.3.2.3.Gyermekprogramok a legkisebbek számára is, napközis táborok szervezése (pl. arborétum gondozói tábor, múzeumi tábor, környezetvédő, kézműves, egészséges életmód, prevenciós, sport stb. tábor.

© MTA RKK NYUTI


13

3.prioritás LAKÓKÖRNYEZET ÉS VÁROSI SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉS

3.1.A térségi központ szerepkör fejlesztése 3.1.1.Elérhetőség javítása a környező településekről 3.1.1.1.Vasúti közlekedés javítása, pályaudvar fejlesztés, menetrendi változtatás 3.1.1.2.Autóbusz közlekedés javítása, a pályaudvar korszerűsítése, kapacitásbővítés 3.1.1.3.Helyközi utak állapotának javítása 3.1.2.Térségi szolgáltatások fejlesztése 3.1.2.1.Koordinációs fórum létrehozása az érdekelt önkormányzatokkal 3.1.2.2.Közös szolgáltatás fejlesztési terv kidolgozása 3.1.2.3.Közös intézményfinanszírozás kialakítása 3.1.2.4.Kistérségi iroda funkciójának fejlesztése 3.1.2.5. Összehangolt város- és térségfejlesztés a Zirc – Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége – megye – régió által készített fejlesztési programokban megfogalmazottakkal összhangban 3.2.A lakókörnyezet fejlesztése 3.2.1.Zirc Város Területrendezési Tervének elkészíttetése 3.2.1.1.A városképet rontó épületek rehabilitációja 3.2.1.2.A zöld területek nagyságának növelése, rendezése 3.2.1.3.A városközpont funkcionális átrendezése 3.2.1.4.A belterületi utak és járdák állapotának javítása 3.2.1.5.A helyi védettségre alkalmas objektumok (kulturális örökségi, természeti) kijelölése 3.2.1.6.Közvilágítás, vízvezeték rendszer, kábelhálózat stb. folyamatos fejlesztése, karbantartása 3.2.2.Kellemes városi miliő teremtése 3.2.2.1.Köztéri szobrok és egyéb látvány elemek (pl. szökőkút) elhelyezése 3.2.2.2.Kávéház, terasz, kerthelyiség létrehozásának támogatása (pl. közterület-foglalási díj elengedésével) 3.2.2.3.Közbiztonság javítása 3.2.3.Biztonságos közlekedés megteremtése 3.2.3.1.Forgalomcsillapítás közlekedéstechnikai eszközökkel a belvárosban, kiemelt forgalomcsillapítás a közintézmények (iskolák) előtt 3.2.3.2.Gyalogos- és kerékpáros közlekedés biztonságának növelése (több átkelő felfestése, közlekedési lámpák felszerelése, közvilágítás fejlesztése) 3.2.3.3.Forgalom ellenőrzés erősítése

3.2.4.Környezetminőség javítása

© MTA RKK NYUTI

14


3.2.4.1.Környezettudatos viselkedés propagálása az iskolákban és a médiákban 3.2.4.2.Szelektív szemétgyűjtés fejlesztése, közterületi szemetes edények számának növelése, láthatóbbá tétele, az illegális szemétlerakók megszüntetése 3.2.4.3.Lakossági környezetvédelmi akciók szervezése, “nyílt nap” a Természet-tudományi Múzeumban, az Arborétumban 3.3.A városi intézmények fejlesztése 3.3.1.Közösségi intézmények fejlesztése 3.3.1.1.A Művelődési Központ felújítása, korszerűsítése, színház és moziterem kialakításával 3.3.1.2.A nevelési-oktatási intézmények, általános iskolák műszaki állapotának, személyi és tárgyi felszereltségének javítása 3.3.1.3. Többfunkciós terem létesítése, amely alkalmas díszterem, konferencia terem, házasságkötő terem céljára 3.3.1.4.Az önkormányzat épületének, szolgáltató tereinek fejlesztése, korszerűsítése 3.3.1.5.Piac építése. 3.3.1.6.A Zirci Tanuszoda fejlesztése 3.3.2.Egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése 3.3.2.1.A bölcsődei ellátás biztosítása 3.3.2.2.Kórház fejlesztése, korszerűsítése 3.3.2.3.Korszerű nyugdíjas otthon kialakítása 3.3.2.4.A mentálhigiénés prevenciós feladatok támogatása, a programok bővítése 3.3.3.Az információs társadalom Zircen 3.3.3.1.Közösségi Internet-hozzáférés lehetőségének széles körű biztosítása (internet kávéház, teleház segítségével) 3.3.3.2.A városi, térségi elektronikus tartalmi szolgáltatások bővítése: pl. rendeletek, közérdekű adatok, pályázatok, nyitvatartási idők stb. internetes megjelenésének biztosítása, mindezekről CD ROM megjelentetése 3.3.3.3.A zirci honlap továbbfejlesztése, alkalmassá tétele a turisztikai és a településmarketing céljainak elősegítésére 3.3.3.4.Az elektronikus ügyintézés és lakossági szolgáltatások alapjainak lerakása 3.3.3.5.A város közintézményeinek informatikai rendszerbe kapcsolása (“intelligens város”) 3.3.3.6. Az informatikai oktatás, képzés fejlesztése, széles körű hozzáférhetővé tételének támogatása

© MTA RKK NYUTI


Zirc

Az EU csatlakozás és követelmények

A minőségi élet feltételeinek megteremtése

Humánerőforrás fejlesztés

A gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztése

Prioritások

Programok Ipari integrációk támogatása Innovációs infrastruktúra és menedzsment fejlesztése Környezetorientált vidékfejlesztés A régió adottságaira épülő turizmus élénkítése

Felsőoktatási és kutató intézményi bázis fejlesztése, mobilizálása Az egyének és szervezetek innovációs képességének fejlesztése

1.1. 1.1.1.1.; 1.1.1.2.; 1.1.1.5.; 1.1.1.3.; 1.1.1.4.; 1.1.1.5.; 1.1.3.1.; 1.1.3.3.; 1.1.2.2.

1.2.

1.3.

1.2.2.4.;

1.3.2.1; 1.3.2.2.; 1.3.2.1.

1.2.2..3;

1.3.1.1.;

1.2.1.1.; 1.2.1.2.; 1.2.1.3; 1.2.2.1.; 1.2.2.2.; 1.2.2.3; 1.2.2.4.; 1.2.2.5.; 1.2.3.1.; 1.2.3.2.; 1.2.3.3.; 1.2.3.4.;

1.3.1.2.

2.1.

2.2.

2.1.1.1.; 2.1.1.2.; 2.1.1.3.; 2.1.1.5.; 2.1.1.7.; 2.1.2.3.; 2.1.3.1.; 2.1.3.2.; 2.1.3.2.; 2.1.3.4.; 2.1.3.5.; 1.2.2.2; 1.2.2.4;

2.2.1.1.; 2.2.3.1.; 2.2.3.2.; 2.2.3.3.;

1.2.3.2.

1.1.3.2.;

3.3.1.1.; 3.3.2.3.;

2.3.2.1.;

3.3.1.6.; 3.3.2.1.3.3.2.2.; 3.3.2.4.; 3.3.3.1.; 3.3.3.2.; 3.3.3.3.; 3.3.3.4.; 3.3.3.5.; 3.3.3.6.

2.1.1.4.;

2.2.1.2.;

3.1.1.1.; 3.1.1.3.; 3.1.1.3.;

3.2.1.4.; 3.2.3.1.; 32.3.2.; 3.2.3.3.;

2.1.2.1.; 2.1.2.2.; 2.1.2.4.; 3.1.2.1.; 3.1.2.2.; 3.1.2.3.; 3.1.2.4.;3.1.2.5.;

Környezetfejlesztés

1.1.2.1.; 1.1.2.3.;

Speciális felkészítési programok

1.1.1.4;

3.3.

2.3.1.1.; 2.3.1.3.; 2.3.1.4.; 2.3.1.5.; 2.3.2.3.;

1.2.2.5.; 1.2.3.3.;

Kapcsolatteremtés a szomszédos térségekkel A régiótudat erősítése

3.2.

2.2.1.1.; 2.2.1.3.; 2.2.2.3.;

Az egészségügy fejlesztése

A közlekedési hálózatok fejlesztése

3.1.

2.2.2.1.; 2.2.2.2., 2.2.2.3.;

1.1.1.5;

Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése

2.3.

3.3.1.5.;

1.1.2.3.;

A munkaerőpiac fejlesztése

Lakókörnyezet és városi szolgáltatások fejlesztése

Humán erőforrás fejlesztése

Gazdaságfejlesztés

Régió

15

2.1.1.3.; 2.1.1.6.;

2.3.1.2.; 2.3.2.2.; 2.3.2.2.;

EU-s helyi szervezeti struktúrák és működési mechanizmusok modell-adaptációja

Zirc Város Stratégiai Programjának a regionális fejlesztési programba illeszkedő elemei

© MTA RKK NYUTI

3.2.1.1.; 3.2.1.2.; 3.2.1.3.; 3.2.1.5.; 3.2.1.6.; 3.2.2.1.; 3.2.3.1.; 3.2.4.1.; 3.2.4.2.; 3.2.4.3.;


Zirc

VIDÉKFEJLESZTÉS

MEGYEÉPÍTÉS

Prioritások

Programok Közlekedési és kommunikációs hálózatok korszerűsítése, bővítése

1.1. 1.1.3.2.;

Településközi infrastrukturális rendszerek kiépítésének támogatása Városok és térségszervező központok funkcióinak bővítése

Kistérségi együttműködés támogatása, az intézményi társulások segítése Fejlesztés menedzsmentje, koordinált megye-marketing Kistérség fejlesztési programok ki-dolgozása, térségmenedzsment Térségek közlekedési és kommunikációs rendszereinek megújítása Helyi erőforrások feltárása, a gazdaság fogadóképességének alakítása Az elvándorlás fékezése, az alapellátási rendszerek fenntartása

1.2.

1.3.

2.1.

2.2.

2.3.

1.2.1.3.;

1.2.3.1.; 1.2.3.4.;

1.2.3.1.; 1.2.3.2.;




Megye

17

3.1.

3.2.

3.1.1.1.; 3.1.1.2; 3.1.2.3.;

3.2.1.4.; 3.2.1.6.; 3.2.3.1.; 3.2.3.2.; 3.2.3.3.;

1.3.2.1.;

2.1.1.1.; 2.1.1.2.; 2.1.1.3.; 2.1.2.4.;

3.1.1.1.; 3.1.1.2; 3.2.2.3.; 3.1.2.1.; 3.1.2.2.; 3.1.2.3.; 3.1.2.4.; 3.1.2.5.;

1.3.2.1.;

2.1.2.4.;

3.1.2.2.; 3.1.2.3.; 3.1.2.4.; 3.1.2.5.;

1.3.1.2; 1.3.2.1.;

2.1.2.1.; 2.1.2.2.; 2.1.2.3.;

3.2.2.1.; 3.2.2.2.; 3.2.2.3.; 3.2.3.1.;

3.3. 3.3.3.1.; 3.3.3.4.;3.3.3.5.; 3.3.3.1.; 3.3.3.2.; 3.3.3.3.; 3.3.3.4.;3.3.3.5.; 3.3.3.6.; 3.3.1.1.; 3.3.1.2.; 3.3.1.3.; 3.3.1.4.; 3.3.1.5.; 3.3.1.6.; 3.3.2.2.;3.3.2.3.; 3.3.2.4.; 3.3.3.1.; 3.3.3.2.; 3.3.3.3.; 3.3.3.4.;3.3.3.5.; 3.3.3.6.; 3.3.3.1.; 3.3.3.2.; 3.3.3.3.; 3.3.3.4.;3.3.3.5.; 3.3.3.6.;

3.1.2.2.; 3.1.2.3.; 3.1.2.4.; 3.1.2.5.; 2.1.1.4.;

1.1.1.2.; 1.2.1.1.;

1.2.2.2.;

3.1.1.1.; 3.1.1.2;

3.2.2.3.;

1.3.2.2.;1.3.2..3.;

2.3.1.1.; 2.3.1.2.; 2.3.1.3.; 2.3.1.4.; 2.3.1.5.; 2.3.2.1.; 2.3.2.2.; 2.3.2.3.;

Zirc Város Stratégiai Programjának a megyei fejlesztési programba illeszkedő elemei I.

© MTA RKK NYUTI

3.3.2.1.;


18

Zirc

KÖRNYEZET-F EJLESZTÉS

RÉGIÓSZER-V EZÉS

MEGYE GAZDASÁG

Prioritások

Programok Gazdasági infrastruktúra és telephely kínálat bővítése Kis- és középvállalkozások lokális és regionális piaci kapcsolatainak szélesítése Megyei telephely marketing

1.1.

1.2.

1.3.

1.2.1.1.; 1.2.1.2.; 1.2.1.3. 1.2.2.1.; 1.2.2.3.; 1.2.2.4.; 1.2.2.5.; 1.2.3.1.; 1.2.3.2.; 1.2.3.3.; 1.2.3.4.; 1.2.2.4.; 1.2.2.5.;

1.3.1.1.; 1.3.1.2;

2.1.

2.2.

2.3.

3.1.

3.2.

1.1.1.1; 1.1.3.2.; 1.1.1.1.; 1.1.1.2.; 1.1.1.3.; 1.1.1.4.; 1.1.1.5.; 1.1.1.1.; 1.1.3.1.; 1.1.3.3.;

Centrumok és térségek turisztikai kínálatának növelése

Tudásigényes ipar és fejlett szolgáltatások fogadását segítő okt.-i programok A K+F kapacitások megőrzése, kutatási és felsőoktatási együttműködések támogatása Határozott részvétel a Közép-dunántúli és a Balaton-régióban, együttműködés a Nyugat-dunántúli régióval Regionális fejlesztési programok kidolgozása, térségi érdekérvényesítés Ipari centrumok környezeti rehabilitációjának felgyorsítása Öko-potenciál feltárása és a gazdasági hasznosítás feltételeinek kialakítása Térségi szintű környezetvédelmi programok kidolgozása




Megye

2.2.1.1.;2.2.1.2.; 2.2.1.3.; 2.2.2.1.; 2.2.2.2.; 2.2.2.3.;2.2.3.1.;

1.2.3.3.;

1.2.3.3.;

1.1.1.2.; 1.1.2.3.;

1.2.2.3.;

3.2.1.1.; 3.2.1.2.; 3.2.1.3.; 3.2.1.5.; 3.2.41.; 3.2.4.2.; 3.2.4.3.;

1.1.1.2.;

Zirc Város Stratégiai Programjának a megyei fejlesztési programba illeszkedő elemei II

© MTA RKK NYUTI

3.3.


Zirc

Infrastruktúra fejlesztése Környezetminőség

Agrárgazdaság fejlesztése

Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés

Prioritások

Programok Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés integrált rendszere Gazdaság fejlesztési feltételrendszer és beszállítói lehetőség Gazdasági vállalkozások átvilágítása, ajánlások kidolgozása Ipari és vállalkozói terület(ek) kialakítása Zirc térségében Termelési, tárolási, raktározási és értékesítési lehetőségek Élelmiszergazdaság fejlesztése Növény- és állategészségügy Biogazdálkodás Erdőgazdálkodás Agrárvidék fejlesztés Úthálózat fejlesztés Tömegközlekedés Szennyvízhálózat-fejlesztés és vízbázis-védelem Telekommunikáció



Kistérség 1.1.

1.2.

19

1.3.

1.1.1.5.;

1.3.2.2.;

1.1.1.1; 1.1.1.2.; 1.1.1.3.; 1.1.1.4.; 1.1.1.5.; 1.1.2.2.; 1.1.3.3.. 1.1.1.1;

1.3.2.3.;

2.1.

2.2.

2.3.

3.1.

3.2.

3.3.

2.2.1.1.; 2.2.1.3.;

1.1.2.3..; 1.1.3.1.; 3.3.1.5.;

1.3.1.1.; 1.3.1.2;

1.1.3.2.;

3.1.1.3.; 1.2.2.5.;

3.1.1.1.; 3.1.1.2.;

3.3.3.1.; 3.3.3.2.; 3.3.3.3.; 3.3.3.4.; 3.3.3.5.; 3.3.3.6.;

Kommunális hulladék elhelyezés, kezelés és hasznosítás Energetika Egészségügyi infrastruktúra Természeti környezet minőségfejlesztés


3.2.1.6.; 3.3.2.1.; 3.3.2.2.; 3.3.2.3.; 1.1.2.1.;

Épített környezet minőségfejlesztése

2.1.1.6.;

Településfejlesztés és -rendezés

2.1.1.6.;

2.3.2.2.;

3.2.1.2.; 3.2.4.1.; 3.2.4.2.; 3.2.4.3.; 3.2.1.1.; 3.2.1.2.; 3.2.1.3.; 3.2.1.4.; 3.2.1.5.; 3.2.2.1, 3.2.2.2.; 3.2.2.3.; 3.2.3.2.; 3.2.3.3.; 3.2.1.3.; 3.2.1.5.;

Zirc Város Stratégiai Programjának a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége fejlesztési koncepciójába illeszkedő elemei I.

© MTA RKK NYUTI

3.3.1.1.; 3.3.1.2.; 3.3.1.3.; 3.3.1.4.; 3.3.1.6.;


20

Zirc

Int.rend.

Turizmusfejlesztés

Üzleti szektor

Humán erőforrás

Prioritások

Programok Tudásfejlesztés, oktatás, szakképzés és nyelvtudás Távoktatás Inkubátorház és inkubátor műhelylánc telepítés Regionális Üzleti terv Térségi piaci intézményrendszer Kistérségi marketing és PR Kereskedőház alapítás Turisztikai termékfejlesztés több terméktípusban Kistérségi marketing és turisztikai értékesítő rendszer Egységes turisztikai információs rendszer kidolgozása és beindítása Összehangolás a területi turizmusfejlesztési programokkal Monitoring Településközi tájékoztatási és információs hálózat



Régió 1.1.

1.2.

1.3.

2.1.

1.2.2.4.;

2.2.

2.3.

Lakókörnyezet és városi szolgáltatások fejlesztése 3.1.

3.2.

2.2.1.1.; 2.2.1.2.; 2.2.1.3.; 2.2.2.1.; 2.2.2.2.; 2.2.2.3.; 2.2.3.1.; 2.2.3.2;.

3.3. 3.3.3.6.;

3.3.3.6.;

1.3.2.1.; 1.3.1.1.; 1.3.1.2.;

1.2.1.1.; 1.2.1.2.; 1.2.1.3.; 1.2.2.1.; 1.2.2.2.; 1.2.2.5.; 1.2.1.1.; 1.2.3.4.;

1.3.1.1.; 1.3.1.2.; 1.3.2.1.;

3.1.2.2.;

1.2.2.3.; 1.2.2.4.; 1.2.3.1.; 1.2.3.2.; 1.2.3.3.;

2.1.2.4.;

3.1.2.1.; 3.1.2.4.; 3.1.2.5.;

Zirc Város Stratégiai Programjának a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége fejlesztési koncepciójába illeszkedő elemei II.

© MTA RKK NYUTI


Gazdaságfejlesztés Programok

1.1.

1.2.

1.3.

Zirc Városi Ifjúságpolitikai Koncepció

1.1.1.5.;

Humán erőforrás fejlesztése 2.1.

2.2.

2.3.

Lakókörnyezet és városi szolgáltatások fejlesztése 3.1.

1.1.2.1.; 1.2.2.3.;

2.3.2.2; 2.3.2.3.;

Gyermek- és ifjúságvédelem 2.2.1.1.; 2.2.1.2.; 2.2.2.1; 2.2.2.2.; 2.2.2.3.; 2.2.3.1.; 2.2.3.2.; 2.2.3.3.; 2.2.3.3.;

Fiatalok életkezdési programja 1.2.2.1.;

Ifjúsági intézmények Információ és monitoring Nemzetközi kapcsolatok

3.2.

3.3.

3.2.2.2.; 3.2.3.2.; 3.2.4.3.; 2.3.2.1.; 2.3.2.2.; 2.3.2.3.; 3.2.3.1; 3.2.4.1.; 3.2.4.1.; 3.2.4.3.;

3.3.2.4.;

2.2.1.1.; 2.1.1.2.; 2.1.1.4.; 2.1.3.1.; 2.1.3.2.; 2.1.3.3.; 2.1.3.4.; 2.1.3.5.;

Ifjúsági szervezetek, érdekérvényesítés Rekreáció

21

1.1.1.5.;

2.3.1.1.; 2.3.1.2.; 2.3.1.3.; 2.3.1.5.; 2.3.2.1.; 2.3.1.3.; 2.3.1.4.;

3.1.1.1.; 3.3.1.3.;3.3.3.1.; 3.1.2.1.;

2.1.2.3.;

Zirc Város Stratégiai Programjának a Zirc Városi Ifjúságpolitikai Koncepciójába illeszkedő elemei

© MTA RKK NYUTI

3.3.1.6.; 3.3.2.1.; 3.3.3.6.;


A prioritások és programok részletes bemutatása

© MTA RKK NYUTI

23


25

1. prioritás: GAZDASÁGFEJLESZTÉS A város egyik legfontosabb problémája a kevés számú munkahely, a lakók jelentős része ingázó életvitelt folytat. Ez az életvitel részben hagyományos, mivel a város gazdasága a térség gazdaságával együtt foglalkoztatta a zircieket (lásd „A” horizontális prioritás). A dudari bánya bezárása tönkretette ezt a rendszert. Jelenleg az ingázás nagy távolságra zajlik: Győr, Székesfehérvár, Mór, Veszprém, Várpalota. Az ingázók zöme helybeli munkalehetőség biztosítása esetén helyben maradna, így potenciális munkaerő tartalékot képez. Az ingázó életmód ugyanakkor káros a város számára: lecsökken az az idő, amit a lakosok helyben töltenek el, a város munkaerőpiaca kiszolgáltatott a távoli központok gazdasági lehetőségeinek, s hosszabb távon erősíti az elvándorlást a munkahelyet biztosító települések irányába. A nagyobb központokban elérhető magasabb bérek miatt természetesen az ingázás megmarad, de a helyi gazdaságnak biztosítania kell a lehetőséget a nagyobb számú munkavállalásra. A város jó helyi alapokkal rendelkezik a gazdaságfejlesztéshez. Az ágazati átalakulás a kilencvenes években lezajlott. Megmaradtak a kis- és közepes méretű üzemek, általában a térség hagyományos ágazataiban, s megerősödtek új, dinamikus ágazatok, sőt megjelent a területen a legmodernebb számítástechnikai fejlesztő tevékenység is. A gazdaságfejlesztés feladata jelenleg, hogy ezeket a tevékenységeket a továbbfejlődésben támogassa, elsősorban a hálózati elemek fejlesztésével, a humán infrastruktúra megteremtésével (képzés, átképzés) (lásd 2. prioritás). A város gazdaságának gyengesége a viszonylag csekély tőkevonzó képesség, s meglehetősen alacsony az export árbevétel. Kevés a kínálható telephely, amely a befektetőket a városba csábítaná. A fejlődő veszprémi agglomeráció és a tervezett közlekedésfejlesztés révén a város földrajzi pozíciójának megítélése javulhat, a jó telephely kínálat csábító erejű lehet a vállalkozók számára. A csábításhoz azonban fel kell mutatni a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt és telephelyet, amely csak a térség erőforrásainak közös alkalmazásával (lásd „A” horizontális prioritás), és annak rendszerezett kiajánlásával (lásd „B” horizontális prioritás) lehetséges. Problémát jelent, hogy közösségi (önkormányzati) tulajdonban megfelelő nincs ipari terület. Ezért fokozottan szükséges a meglévő és fejlesztés alatt álló telephelyek felhasználásának koordinálása, a tulajdonosok érdekeltté tétele a városi koncepcióba illő fejlesztésben. A város gazdasági fejlesztésénél, a tőkevonzás erősítésénél figyelembe kell venni, hogy méretét tekintve elsősorban a kis- és közepes vállalatok vonzása reális. A több ágazatot képviselő, kisebb vállalkozásokkal elkerülhető az a veszélyes, egyoldalú gazdasági szerkezet, amely korábban jellemezte a térséget. A térség egyik legfontosobb erőforrása a természeti környezete. Ennek megóvása, a gazdaság tudatosan környezetbarát fejlesztése a biztosítéka annak, hogy a térség fejlődése hosszú távon fenntartható lesz (lásd „C” horizontális prioritás). Ezért a letelepülő egységek kiválasztásánál és a meglevő vállalatok fejlesztésénél fokozottan kell érvényesíteni ezt az elvet. A prioritás célja, hogy a város megindult gazdasági fejlődését stabilizálja, a hagyományos ágazatok és az innovatív új tevékenységek jövedelemtermelő képességét erősítse, mindezzel egy fenntartható, a környezeti követelményeket szem előtt tartó helyi gazdaságot formáljon.

© MTA RKK NYUTI

26


2. prioritás: HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS A prioritás alapjául szolgáló probléma a városban, hogy jelentős, s várhatóan erősödni fog a fiatalok eláramlása. Felméréseink szerint ennek egyik oka a munkahely hiánya (lásd 1. prioritás), másik oka a város társadalmi megtartó-képességének gyengülése, ami erősen összefügg a városi szolgáltatások színvonalának gyengülésével is (lásd 3. prioritás). Így a prioritás legfontosabb tartalmi elemei közé tartozik a társadalmi hálózatok kiépítése, ill. a meglévők erősítése, a helyi identitástudat erősítése a fiatal korosztályokban is. A gazdaság fejlesztése mellett a fiatal és képzett lakosság megtartását is szolgálja a különböző képzések és átképzések szerepének erősítése. Fontos elem a fiatal családok számára színvonalas városi lét megteremtése, ami általában nem is annyira a költséges beruházásokon múlik, hanem sok, apró kiigazításon, a társadalmi integritás erősítésén. A prioritás végső célja, hogy Zircen egy integráns, kisvárosi társadalom megerősödéséhez járuljon hozzá, ahol az egyes polgár egy biztonságot adó közösségben érzi magát. Másik oldalról e prioritásnak kell biztosítania a gazdaságfejlesztés számára a humán infrastruktúrát (lásd 1. prioritás), a megfelelő, jelen lévő tudást, készséget és társadalmi környezetet, amelyek alapfeltételei az innovatív és fenntartható fejlesztésnek.

3. prioritás: LAKÓKÖRNYEZET ÉS VÁROSI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS A 3. prioritás biztosítja a gazdaságfejlesztéshez és a humán infrastruktúra fejlesztéséhez, a társadalom építéséhez megfelelő infrastrukturális és környezeti elemeket. E prioritás alapjául a városi szolgáltatások minőségi gyengülése, a lakókörnyezet állapotának romlása szolgált. E tényezők általában a városi lét alapvető meghatározói, a lakosság hangulatának, s a városhoz való viszonyának kialakítói (lásd „B” horizontális prioritás). Jelentős probléma, hogy Zircnek mint kisvárosnak egy térség központjaként kell funkcionálnia, vagyis saját lakosságánál lényegesen nagyobb népességet kell ellátnia városi szolgáltatásokkal (lásd „A” horizontális prioritás). Ez jelentős költségvonzattal jár, aminek csak egy része jelenik meg a városnál mint hozzáadott támogatás. Így ez a prioritás az, amely az önkormányzat részéről a legnagyobb anyagi tehervállalást és a térségi együttműködés fejlesztésének erősítését teszi szükségessé. Természetesen az állapot javítása nem csak nagy anyagi befektetéssel járó elemekkel lehetséges, de azok sem megkerülhetők. A lakókörnyezet fejlesztése igényel önkormányzati, hatósági tevékenységet (rendezési terv készítése, közlekedésbiztonság fokozása), de jelentős mértékű kell, hogy legyen a lakosság bevonása, ami a 2. prioritás céljait is szolgálja. A prioritás tevékenységeinek az épített és természeti környezet védelmét, a városi tér fejlesztését kell szem előtt tartaniuk (lásd „C” horizontális prioritás). A prioritásnak biztosítania kell az információs társadalom szükségleteinek megfelelő tartalmi elemek megjelenését a városban, s a technikai feltételek elterjedését. Lényeges, hogy a lakókörnyezet jó állapota, magas színvonala önmagában a gazdaságfejlesztés erőforrása is (lásd 1. prioritás), a városok közötti versenyben jó pozíciót biztosít, mivel több gazdasági döntést is befolyásol a letelepülő céggel együtt érkező alkalmazottak számára nyújtott környezet minősége. A prioritás célja egy kellemes lakókörnyezetet nyújtó kisváros megteremtése, amely a térség elismert központja, s megfelel a 21. század követelményeinek, hogy az itt élőket ne zárja ki az információs társadalom által nyújtott lehetőségekből.

© MTA RKK NYUTI


27

HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK „Horizontális prioritás”-ként jelöltük meg azokat az alapelveket, amelyek a fő célok érdekében végzett tevékenységeket át kell hogy hassák, amelyeknek a programok végrehajtása során mindenhol meg kell jelenniük. „A” horizontális prioritás: TÉRSÉGI KAPCSOLATÉPÍTÉS Minden város egy térség központja, a térség számára nyújt szolgáltatásokat, ugyanakkor a térség is nyújt a város számára erőforrásokat. Tehát egy egymásra utalt rendszert alkotnak. Zirc kisváros, ahol ez a szimbiózis különösen fontos, mivel a város méretét tekintve nem dominál a térségben. A térségben a rendszer egyik alapja, a munkahely–lakóhely kapcsolat a város és a térség között megszakadt a bánya leépítésével, így e kapcsoltrendszer átalakítása, új alapokra helyezése szükséges szinte minden téren. A város fejlesztési törekvéseinek szem előtt kell tartani a térségi kihatásokat, s több fejlesztési elem csak a térséggel együttesen valósítható meg. A prioritás célja, hogy a különböző fejlesztési akciók hozzájáruljanak egy együttműködő, szervesen összetartozó bakonyi térség létrejöttéhez, a közös potenciál együttes kihasználása erősítse az egyes települések, s velük együtt Zirc lehetőségeit. „B” horizontális prioritás: TELEPÜLÉSMARKETING A prioritásokhoz kapcsolódó programok, intézkedések társadalmasítása, a fejlesztésekhez szükséges konszenzus megteremtése mindenképpen széles kommunikációs bázist igényel. A marketing nem csupán egy prioritás, amelyet programokra és intézkedésekre bontunk, hanem az egyes programok megvalósításához szükséges elem, amely nélkül a programok nem, vagy nem elég hatékonyan valósíthatók meg. A prioritás célja, hogy erősödjön a kommunikáció és a kapcsolat a városvezetés és a lakosság, valamint a város többi gazdasági, intézményi stb. szereplője között; s hasonlóképpen térségi szinten is. A fejlesztési tevékenységek és eredmények hasonló marketing tevékenységet kívánnak meg kifelé, a lehetséges befektetők és turisták irányába is, sőt e marketing nélkül nem valósulhatnak meg a gazdaságfejlesztést, turizmust szolgáló programok sem. „C” horizontális prioritás: GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG Ma már minden fejlesztési tevékenység egyik legfontosabb követelménye, hogy a fejlesztés hozzájáruljon egy olyan gazdasági növekedéshez, amely nem a befogadó térség gazdasági, természeti, társadalmi erőforrásainak felélésén alapul, hanem azokat fenntartható módon kezeli, vagyis egy olyan hosszú távú gazdasági és környezeti egyensúlyra törekszik, amely a következő generációk jólétét, és megfelelő életminőségét is biztosítja. Ez az alapelv különösen érvényes a Bakony szívében, ahol a természeti környezet a gazdaság különböző ágazatai számára alapvető erőforrást biztosít, s a lakókörnyezet minőségét is adja. Ennek a környezetnek egyik eleme a nyílt karsztban található vízbázis, ami a rajta lévő települések fejlesztési tevékenységének felelősségét tovább fokozza, hiszen ez a vízbázis több megye ivóvíz-ellátásában játszik fontos szerepet. A prioritás célja, hogy az ágazati programok megvalósítása során azok a választások, megoldási alternatívák, technológiák kerüljenek előtérbe, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják.

© MTA RKK NYUTI

28


PROGRAMOK, ALPROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK

1.prioritás: GAZDASÁGFEJLESZTÉS

1.1.program Gazdasági adaptáció elősegítése A város gazdasági átalakulása, az új követelményekhez való igazodása, adaptációja megindult. A városfejlesztés feladata, hogy ezt a fejlődést támogassa, a minőségi és mennyiségi bővülés lehetőségét biztosítsa. Ehhez a már meglévő, működő gazdasági vállalkozásokat, gazdasági szereplőket összekötő hálózati elemeket kell erősíteni, az információcsere tereit kell bővíteni, s a helyi gazdaság regionális gazdaságba való beágyazódását (beszállítói kapcsolatok stb. kell erősíteni). Szintén a program része, hogy a helyi gazdaság két tradicionális ágazata, a faipar és az élelmiszeripar erősítésén túl a már megtelepült új fejlődő ágazatok (üzleti szolgáltatások, építőipar, számítástechnika, turizmus) környezetbarát fejlődését segítse. Mindezek mellett a térség tőkevonzó képességét javítsa a gazdasági infrastruktúra fejlesztésével. E programhoz kapcsolódnak még a 2. prioritás programjai is: 2.1.2. és a 2.2.1. Alprogramok és intézkedések 1.1.1.Vállalkozások hálózatának kialakítása 1.1.1.1.Telephely, vállalkozás és termékkataszter készítése Zircen és a térségben A kataszterek elkészítése a telephelyek kiajánlásának, propagálásának egyik feltétele, ill. a későbbi támogatások alapja lehet. Cél egy pontos kép összeállítása, hogy ki, hol, mit gyárt a városban és a térségben, s hol, milyen szabad telephelyek vannak. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.1.; 1.3.; 2.1.2.4.; 3.1.2.5 program 1.1.1.2.Beszállítói és klaszter-kapcsolatok létesítésének elősegítése A helyi gazdaság jövedelemtermelő és innovációs képességét javítja, ha közeli fejlett térségek cégeivel beszállítói és klaszter-kapcsolatai javulnak. Ez elősegíthető üzletember találkozók, szakipari vásárok, konferenciák szervezésével, a beszállítói követelményrendszer megismerésével és továbbadásával. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2. program 1.1.1.3.Vállalkozói klub létrehozása A hálózatosodást elősegítő projekt, amely informális körülmények között segíti elő az információk cseréjét, s szolgálhatja ezáltal a többi projekt sikerét. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.1. program 1.1.1.4.Vállalkozói-gazdasági tanácsadás erősítése Tapasztalataink szerint jelentős az információ hiány, különösen a pályázati lehetőségek tekintetében. Ennek erősítése történhet az önkormányzaton, kamarán vagy a fent említett klubon keresztül személyes információ, hírlevél vagy elektronikus formában is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.2.; 2.1.1.; 3.3.3. program

© MTA RKK NYUTI


29

1.1.1.5.Érdekegyeztető fórum kialakítása az önkormányzat – gazdasági szféra – civil szektor között A vállalkozásoknak a társadalmi hálózatokba való beépülését segítheti elő egy civil érdekegyeztető fórum életrehívása Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.1.; 2.1.3. program 1.1.2.Környezetbarát tradicionális és új, innovatív technológiát alkalmazó tevékenységek támogatása 1.1.2.1.Városi környezetvédelmi stratégia kidolgozása Egy kidolgozott stratégia szükséges ahhoz, hogy a megtelepülő új vállalkozások, vagy más fejlesztések környezetvédelmi megítélése lehetővé váljon. Objektív alapot szolgáltat arra, hogy a környezeti értékeire különösen érzékeny település mely fejlesztései döntéseket támogassa, s melyeket ne. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1.3.; 3.2. program 1.1.2.2.A tradicionális ágazatok termék-innovációjának támogatása A térség gazdasági fejlődésének egyik alapja a meglévő, tradicionális gazdaság tudásbázisa. Itt a már említett faiparon és élelmiszeriparon túl figyelembe kell venni a kézműves, ill. paraszt-polgári kisipari hagyományokat is. Ezek termékeinek adaptációja a jelen követelményekhez fontos jövedelemforrás lehet. A termék-innováció támogatható az ötletek áramlásának elősegítésével, a piacra jutás támogatásával, úm. helyi kézműves vásárok szervezésével, helyi termék elismerő díj megalkotásával, ill. a helyi termékek helybeli vásárlásának, turisztikai felhasználásának ösztönzésével (pl. szállodák, panziók esetében). Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 1.3.1.; 2.2.1. program 1.1.2.3.A speciális környezeti igényeknek megfelelő telephelyek feltárása A város és a térség környezeti adottságai, a szennyezésektől mentes, nyugodt környezet bizonyos gazdasági tevékenység számára vonzó lehet, s ellensúlyozhatja a viszonylag rossz megközelíthetőséget. Erre példa a szoftverfejlesztő vállalkozás megtelepedése. Hasonlóképpen a K+F szektor más elemei, ill. az élelmiszeripar (tiszta karsztvíz igény) is preferálhatják az ilyen típusú telephelyeket, amennyiben az ajánlatot sikerül eljuttatni hozzájuk. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.; 2.2.2.3. program 1.1.3.Gazdasági infrastruktúra-fejlesztés 1.1.3.1.Ipari terület fejlesztésének koordinálása a városban és térségében A meglévő, ill. kialakítandó ipari területek fejlesztésének koordinálásával célszerű megbízni egy személyt, aki a fejlesztéseket, kiajánlásokat összehangolja, javaslatot tesz a fejlesztőknek a városfejlesztési prioritásokkal összhangban. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.; 2.1.1.; 2.1.2.; 3.1.; 3.2.1. program 1.1.3.2.Elkerülő út megépítésének elősegítése A régóta tervezett elkerülő út hasznos a lakókörnyezet minőségének megóvása szempontjából, valamint a gazdaságfejlesztés szempontjából is, mivel javítja a telephelyek elérhetőségét. Nem csupán a zirci, hanem a környékbeli (Dudar) telephelyek relatív földrajzi pozíciója is javul, s ez különösen kiemeli a térségi összefogás szükségességét mind az út megépítésének szorgalmazásában, mind a telephelyek fejlesztésének koordinációjában. Az út megépítése nem a helyi önkormányzatok kompetenciája, csupán erős lobbi-tevékenységgel, média megjelenéssel tudják elősegíteni azt. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2; 3.2.3.

© MTA RKK NYUTI

30


1.1.3.3.A magánerős gazdasági infrastruktúra-fejlesztés fokozott támogatása A létező és potenciális telephelyek magántulajdonban vannak. Így az önkormányzati tevékenység ezek kialakítása kapcsán az ösztönzésre kell, hogy koncentráljon. Megfelelő információs tevékenységgel elkerülhető a túlfejlesztés. A megfelelő irányú fejlesztési gyakorlatot ugyanakkor az önkormányzat pl. adókedvezménnyel honorálhatja. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.2. Indikátorok: Mérőszám Ft és euró, % Abszolút szám és az összes állás százalékában (nemek aránya) A sikeresen befejezett projektek aránya % Hazai és nemzetközi együttműködések számának növekedése db, % Iparterületek kihasználtságának növekedése % Új gazdasági célcsoportok megjelenése db A kis- és középvállalkozások támogatása (újonnan alakuló Szám, nemek arányai vállalkozások) tulajdonosok, méret (mikrokis- és középvállalkozások) Infrastrukturális fejlesztések Millió forint Előkészített infrastrukturális fejlesztések száma db Újonnan beszerzett üzembe helyezett gépek, berendezések száma db Kialakított információs rendszerek, szervezetek száma db A nyersanyagok, áruk szállítási gyorsaságának növekedése Egységnyi árura jutó szállítási idő, % Hagyományos termékek piacra jutása db Nagy értékű és tájspecifikus termékek értékesítésének növekedése Értékesítési volumen %-ában Támogatott mintagazdaságok száma db A város versenyképességének növekedése, a településre érkező külső Millió forint befektetések növekedése Környezetbarát technológiák bevezetéséhez pénzügyi támogatást db kapott vállalatok száma Az innovatív környezetgazdálkodási technológiák alkalmazására % áttérő cégek, illetve e technológiát megrendelő intézmények számának növekedése Stratégiák, marketingtervek elkészülte db Megnevezés A vállalkozások termelékenységének növekedése Foglalkoztatás (újonnan létrejövő és megőrzött állások)

© MTA RKK NYUTI


31

1.2.A természeti és kulturális örökségen alapuló fenntartható turizmusfejlesztés A természeti és kulturális adottságok meghatározzák a város és térségének turisztikai jelentőségét. Ezek az adottságok lehetőséget teremtenek a környezetbarát, fenntartható turisztikai fejlesztésekre, melyek jellegét a természetben űzhető sportok, a rekreáció, a helyi kulturális, egyházi és gazdasági hagyományok adják. A fenntarthatóság kritériuma elősegíti a helyi kézműipar fejlődését, a környezetbarát technológiák, biotermékek terjesztését, amelyek önmagukban is vonzerővé léphetnek elő. Ezeknek a kínálati elemeknek egymást erősítve, összekapcsolódva kell megjelenniük. A város idegenforgalmi imázsa jelenleg erősen a múzeumi kínálat egyetlen szegmensére koncentrál (Apátság, Bakonyi Természettudományi Múzeum és Arborétum). Ezt az utóbbi időben örvendetesen szélesítik a nyári programok. A tartózkodás meghosszabbítását akadályozza a szálláshely-kínálat struktúrája, kevés a belföldiek számára elérhető áron kínált férőhely (csoportok, családok). Ennek megoldását nem is a férőhelyek számának rövid távú bővítése jelenti, hanem inkább a koordináció, a minőségi javítás (kemping), valamint a marketing fejlesztése. A belföldi turizmus hosszú távon jelent keresletet, s jellemző rá, hogy egyre erősebben keresi a hegyvidéki célpontokat. Ennek kihasználásához megfelelő turisztikai termék létrehozása és erős imázsépítés szükséges. Ezzel együtt várhatóan a turizmus középtávon a helyi gazdaság erős pillérévé válhat. Alprogramok és intézkedések 1.2.1.Turisztikai termékfejlesztés – vonzerő 1.2.1.1.Kínálati elemek felmérése a városban és a térségben, ezek összekapcsolása, látogató útvonalak szervezése Egy vonzerőleltár készítése minden turisztikai fejlesztés alapja. Emellett érdemes hasonló leltár összeállítása a turisztikai termék infrastrukturális oldaláról is. Az egyes vonzerők összekapcsolása elképzelhető térben, pl. útvonalak szervezésével és propagálásával, térképes megjelenítésével, amely segítségével a turistát végigvezetjük egy meghatározott gyalogos, kerékpáros, autós stb. útvonalon. Az összekapcsolást szolgálhatja a helyi termékek árusítása, propagálása is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.1.; 3.2. 1.2.1.2.Új vonzerő elemek létrehozása, kapcsolódva a meglévő turisztikai formákhoz: sport (téli–nyári), kulturális, ismeretszerzési (technikai), rekreációs, vallási stb. turizmus, valamint a meglévő kézműves és művészeti kínálat, sport, lovas és horgászhagyományok kihasználása A meglévő turisztikai kínálat innovatív kihasználását célzó projektek tartoznak ide. A múzeumok kínálatának felhasználása táborok, rendezvények céljaira, új sportolási lehetőségek kialakítás, pl. hegyi kerékpár, lovas, sífutó útvonalak kijelölése, az egyes hagyományos mesterségek munkafolyamatainak megtekintése. Szükséges a Mezőgazdasági Gépmúzeum jobb bekapcsolása a turisztikai termékkínálatba. Ennek érdekében az objektum elérhetőségének javítása szükséges követelmény (pl. a központból induló, csoportok számára előre bérelhető lovas kocsi segítségével). Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.2.; 1.3.2. 1.2.1.3.Új turisztikai vonzerők létrehozása, pl. nosztalgia vasút A hagyományos turisztikai kínálaton túl folyamatosan érdemes új kínálati elemeket bevonni a turisztikai termékbe. Zirc vasútvonala tájképi adottságai miatt nagyon jó turisztikai lehetőségeket hordoz, pl. nosztalgia vasút programok szervezésére először a fesztiválokhoz, ünnepekhez kapcsolódva. De

© MTA RKK NYUTI

32


új elem lehet pl. a bányászattal (bauxit, szén), erdészettel összefüggő látványosság vagy program (pl. favágó verseny) is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.2.; 1.3.2. 1.2.2.Turisztikai termékfejlesztés – infrastruktúra 1.2.2.1.Olcsó szálláshelyek kialakítása (iskolák, kollégium jobb kihasználása, kemping fejlesztése) A térség fő turisztikai piaca a belföldi turizmus. Jelenleg ebből elsősorban a fiatalokból álló csoportok szegmense látogatja a térséget. Számukra a megszűnt turistaszállás kiváltására a meglévő kollégiumi kapacitás megfelelő szálláshelyet nyújt. A belföldi turizmus erősödésével, a helyi kínálat bővülésével számítani lehet a családok egyre jelentősebb részvételére, így a szálláshely kínálatnak érdemes ebbe az irányba nyitni, pl. a kemping fejlesztésével, színvonalasabb turistaszállások kialakításával. Mindez nem feltétlenül további kapacitásbővítést jelent, hanem a jelenlegi kínálat strukturális átalakítását (beszámítva a városközpontban – Reguly Antal Múzeum, Apátság, Reguly Általános Iskola – tervezett férőhelyeket is). Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.2 1.2.2.2.A környező falusi vendéglátás bevonása a fogadó bázisba A szállásférőhely kapacitás jelentősen növelhető a környező települések falusi vendéglátóhelyeinek bevonásával, pl. a rendezvények idején. Ennek elősegítésére érdemes a közös adatbázist továbbfejleszteni, s a rendezvényekkel együtt a címjegyzéket, foglalási lehetőséget közzétenni a médiában, az Interneten. Ennek továbbfejlesztéseként a rendezvények egy-egy programját célszerű a szálláshelyként bevont településeken rendezni. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.4.; 3.1. 1.2.2.3.Az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése, javítása (pl. erdei szálláslehetőségek, sátorhelyek kialakítása, turistautak rendezése, információs táblák felújítása, újak kihelyezése, erdei iskolai és vándortáborok fogadási feltételeinek kialakítása) A természethez mind közelebb vivő turisztikai formák egyre nagyobb teret nyernek. A korábban megjelölt fejlesztések mellett érdemes az erdei szálláshelyek (kulcsosházak) rendszerének újbóli létrehozása, ill. a szabadon használható sátorhelyek kialakítása a rendszeresen járt túraútvonalak mentén. A természet-megfigyelő turisztikai célt nagymértékben segíti a tájékoztató táblák elhelyezése, a természeti értékekkel összefüggő információk terjesztése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.4.; 3.1.; 1.2.2.4.A meglévő turisztikai szakemberképzés bővítése a fenntarthatóság elemeivel, a magasabb szintű képzés lehetőségeinek megteremtése, (ösztöndíj rendszer) fiatal önkéntesek munkájának bevonása a különböző, idegenforgalommal kapcsolatos munkákba, úm. idegenvezetés, turisztikai felmérések. A turizmus fejlesztésének szakember hátterét már megadja a helybeli szakképzés. A falusi vendéglátás mellett ki kell dolgozni egy, a fenntarthatóság elvét szem előtt tartó képzési programot, amely a vendéglátási tudnivalók mellett nagy súlyt helyez a környezetvédelmi, természetismereti, kulturális örökségi, animátori tudástartalmakra, képességekre egy vagy több szakirány keretében. A felsőfokú szakirányú végzettség megszerzését, megfelelő szakemberek bevonását a munkába elősegítheti egy ösztöndíj rendszer, ill. a letelepedés támogatása. Szükséges a szakemberek utánpótlásának biztosítása

© MTA RKK NYUTI


33

érdekében a fiatal, kapcsolódó ismeretekkel rendelkező (helytörténet, nyelvismeret), önkéntesek bevonása. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.2. 1.2.2.5.A turisztikai megközelíthetőség javítása (pl. tömegközlekedési menetrendek igazítása) A tömegközlekedési megközelíthetőség fejlesztése a helyi lakosság életminőségének javításán túl a turizmus érdekeit is szolgálja. Ennek egyik eleme a Zircet a közeli nagyvárosokkal és a Balatonnal összekötő közlekedés, másik eleme a feltáró jellegű helyközi közlekedés fejlesztése, menetrendjeik összehangolása. Szükséges szezonban, szabadnapokon, rendezvények idején a megfelelő kapacitás elérése. Mindez elsősorban megfelelő koordinációt igényel a tömegközlekedési vállalatok irányába. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.; 3.1. 1.2.3.Zirc turisztikai imázsának erősítése 1.2.3.1.A város kínálatának beillesztése a térség kínálatába, közös kiajánlás A város és a térség kínálatának összehangolása szükséges, az egymást kiegészítő elemek összevonásával kialakuló térségi együttműködés tud olyan turisztikai kínálatot biztosítani, amely a piacon önálló, több napos vonzerőként jelenik meg. Fontos a már meglévő marketing anyagok (elkészült videofilm) koncentrált felhasználása. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.4.; 3.1. 1.2.3.2.A média-kapcsolat általános erősítése, az információ nyújtás fejlesztése, a már működő programok országos média-megjelenésének további támogatása A médiaérdeklődésre számot tartó programok megjelenésének elősegítése, a megye és a szomszéd megyék napilapjaiban, országos magazinokban a várost bemutató cikkek, fotók megjelentetése, a programok hirdetése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2. 1.2.3.3.A kapcsolatok erősítése a balatoni turizmussal A Balatonon nyaraló vendégkör a város és a térség potenciális piacát jelentik. A háttér turizmus, mint lehetőség csak kiegészítő, mivel erősen időjárásfüggő és idényjellegű. A balatoni háttérturizmus kihasználásakor elsősorban az egyéni turisták megnyerése jöhet szóba, megfelelő marketinggel és programkínálattal, mivel a Balatonnál a csoportos kirándulások iránti igény csökkenő tendenciát mutat. Szükséges a balatoni szereplőkkel a személyes konzultáció és kapcsolatfelvétel a projektek konkretizálása esetén. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2. 1.2.3.4.A helybeliek bevonása a propagandába: pl. zirciek ingyenes belépése a múzeumokba A helyi lakosság propaganda ereje jelentős. Lehetővé kell tenni, hogy a lakosok maguk is terjesszék a város jó hírét, ami a lokálpatriotizmust, az identitást is erősíti, tudatosítja a város értékeit. Ezt elősegíti, ha a családokhoz érkező vendégek számára helyi propagandaanyagokat adhat a vendéglátó, s a zirciek számára ingyenessé tett múzeumi, arborétumi belépés az intézmények számára nem jelent veszteséget, viszont a lakosok, mint helybeli vendéglátók, az értékek „tulajdonosai” vezethetik végig vendégeiket a városon. Hasonló okok miatt fontos a helytörténet, s a helyi környezeti értékek oktatása az iskolákban, s a hasonló témájú tanfolyamok, múzeumi nyílt napok szervezése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.1.3.;2.3.2.3.; 3.2.4.4.

© MTA RKK NYUTI

34


Indikátorok: Mérőszám Vendégéjszakák száma, % A turisták elégedettsége a szolgáltatásokkal % Felújított kiszolgáló létesítmények db Komplex turisztikai termékek színvonala Minősítési foka Új nyomtatott vagy elektronikus kiadványok, „csomagok” megjelentetése db, % és Internetes elérhetősége évente A településeken bevezetett információs táblarendszerek száma db A vidéki turizmus fejlesztése révén az elmaradott térségben működő kis és %, Vándorlási arány középvállalkozások gazdasági fellendülése, ezáltal az elmaradott térségek ezrelék népességmegtartó erejének növekedése A rendezvényeken résztvevők megelégedettsége % Újonnan létrehozott gyógy-központok, medencék db Újonnan létrehozott kiszolgáló létesítmények db Meglévő férőhelyek színvonalának növekedése Minősítési foka Aktív turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások száma, minőségi kategóriája db, %, minősítési besorolás Turizmushoz kötődő szolgáltatások számának növekedése db, % Turista utak felújítása, jelölése Km/év A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának alakulása % A szezonalitás csökkenése % A turisztikában és az ahhoz kötődő ágazatokban a foglalkoztatás bővülése Fő, % Turisztikai szolgáltatások körének bővülése db,% Zirc ismertségének növekedése a megcélzott vendégkör körében % A településre látogató turisták által átlagosan elköltött összeg Ft/nap Szálláshely kihasználtság növekedése, térbeli és időbeli megoszlása % Helyi és regionális innovatív termékek számának növekedése db Stratégiák, marketingtervek elkészülte db Megnevezés Vendégéjszakák számának növekedése, térbeli és időbeli megoszlása

1.3.Sajátos gazdasági imázs megteremtése 1.3.1.Hagyományos termékek ismertségének növelése „Zircikum”-ok létrehozása 1.3.1.1. „Zirc a fa városa”, ill. „Zirc a burgonya városa” kép kialakítása kiadványokkal, rendezvényekkel (favágó versenyek, krumpli-fesztivál), média eseményekkel, szakkiállítással, tanácskozással. Tapasztalható a lakosság körében, hogy több konkrét termék, ill. termékcsoport is tipikusan „zircinek” minősül. A termékek egy része valóban egyedi, már bevezetett reklámnévvel. E reklámnevekhez viszont nem kapcsolódik a város neve, képe. A termékcsoportok (faáru, burgonya) esetében természetesen nem az egyediség, hanem a központ jelleg, a felhalmozott tudás és tradíció dominál, amit a városnévhez kell kapcsolni. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.2.; 1.2.1.;1.2.3. 1.3.1.2.Az ágazatok történetének feldolgozása, megjelenítése, a tradicionális ipar létének és a munkakultúrának kihangsúlyozása minden kiadványban Az ipartörténeti munkák jelentős mértékben járulnak hozzá egy város gazdaságáról kialakított képhez. Az ilyen jellegű ismeretek fontosak a befektetők számára készítendő marketing-anyagok során, s hozzájárulhatnak a hagyományos mesterségek, ágazatok önbecsüléséhez, megújulásához, s a helyi lakosság identitását is növelik. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.2.; 1.2.1.;1.2.3.;2.1.1.; 2.2.2.2.

© MTA RKK NYUTI


35

1.3.2.Marketing tevékenység az új befektetők vonzása érdekében 1.3.2.1.Zirc és a térség összefogásával közös marketing stratégia kidolgozása a befektetők vonzása érdekében A városfejlesztési koncepcióra épülve szükségesnek látszik egy marketingstratégia készítése, amely kidolgozza, rendszerezi azokat a marketing célokat, eszközöket, amelyeket a város alkalmazhat a befektetők megnyerése érdekében. Lehetőleg ezt a tevékenységet a térséggel egyeztetve, esetleg együttesen érdemes végezni. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.; 2.2.; 1.2.3.;; 3.3.3.3. 1.3.2.2.A helyi vállalkozók helyben vagy a térségben tartása különböző kedvezményekkel A külső tőke vonzása mellett szorgalmazni kell, hogy a helyben képződött tőkét a városban ruházzák be. A helyi lakosok vállalkozásaikat Zircen indítsák be, vagy legalább itt jegyezzék be. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1. 1.3.2.3.A vállalkozások indulásának megkönnyítése rugalmas ügyintézéssel, adókedvezményekkel A vállalkozások elindításánál lényeges a vállalkozó szempontjából, hogy melyik településen kezdi meg a tevékenységét, hol jegyzi be a vállalkozását. Ennek elősegítése történhet adókedvezményekkel, rugalmas ügyintézéssel. A nagyobb számú bejegyzett vállalkozás hozzájárul a helyi adó mennyiségéhez, még akkor is, ha a tevékenységet valójában máshol űzi. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.1. Indikátorok: Megnevezés Helyi speciális és az innovatív termékek számának növekedése Stratégiák, marketingtervek elkészülte A város versenyképességének növekedése, a településre érkező külső befektetések növekedése Újonnan beszerzett üzembe helyezett gépek, berendezések száma A kis- és középvállalkozások támogatása (újonnan alakuló vállalkozások) A vállalkozások termelékenységének növekedése Foglalkoztatás (újonnan létrejövő és megőrzött állások)

A sikeresen befejezett projektek aránya A település ismertségének növekedése A termékekhez kapcsolódó képzési programok száma, hossza, résztvevők száma A projektekben részt vevő civil és nonprofit szervezetek száma

© MTA RKK NYUTI

Mérőszám db db Millió forint db Szám, nemek arányai tulajdonosok, méret (mikrokis- és középvállalkozások) Ft és euró, % Abszolút szám és az összes állás százalékában (nemek aránya) % % db, fő db

36


2.prioritás: HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE

2.1.Helyi társadalomépítés 2.1.1.Belső kapcsolatrendszer fejlesztése 2.1.1.1.Az önkormányzati munka „közelebb vitele” a lakossághoz (pl. kihelyezett testületi ülés, a testületi ülések televíziós közvetítése, interaktivitás megteremtése). Az önkormányzati döntések hátterének, a városban zajló folyamatoknak a jobb megismerése a lakosság részéről a fejlesztő munka egyik fontos eleme, s hozzájárul a fejlesztési döntések legitimitásához. A fejlesztendő területek érdekeltségét növelheti, ha az önkormányzat az ügy tárgyalása kapcsán kihelyezett ülést tart, az interaktivitást biztosítja Interneten, ill. hagyományos információs utakon. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.3. 2.1.1.2.A lakossági vélemények rendszeres felmérése, pl. kérdőíves formában, s közzé tétele A konkrét önkormányzati döntésekre való reagálás mellett a fejlesztési program végrehajtása közbeni monitoring tevékenység része a lakossági vélemények szondázása. Ennek része lehet a lakossági interjúk, kérdőíves felmérések készítése, s az eredmények közzététele. Az utólagos közzététel fontos, mivel ez bizonyítja a felmérések komolyságát, ugyanakkor a fejlesztési program számára publicitást, ismertséget biztosít. A vélemények kutatása mellett a rendszeres reprezentatív kérdőíves felmérések arra is választ adnak, hogy hogyan változtak meg a társadalom belső struktúrái, a lakosság életminősége, s a fejlesztések végrehajtása során mindezek fontos visszacsatoló információforrásokként jelennek meg. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.3. 2.1.1.3. „Közös munkák Zircért” A jelenleg már működő kezdeményezések kiterjesztése – pl. kedvezményes virágvásár a parkosításhoz, ablakok díszétéséhez, városszépítési akciók rendezvényekhez kötődően A lakosság részvétele a lakókörnyezet javításában szolgálja azt a célt, hogy a környezet javításának problémái, nehézségei tudatosuljanak, s a lakók külső szemlélők helyett aktív résztvevőkké alakuljanak át. Ennek kapcsán új ötleteket, információkat, s partnereket kaphat a lakókörnyezet fejlesztéséért felelős professzionális szervezet, s viszonylag kis ráfordítással érhet el látványos eredményeket. Pl. kedvezményes virágvásár a homlokzatok, házak előtti terek parkosításához, fontos a mozgalom továbbfejlesztése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.2.2.; 3.2.4. 2.1.1.4.A helyi média erősítése tartalmi és technikai, valamint személyi feltételek szempontjából egyaránt A kisvárosi közösség fejlesztése szempontjából kiemelt jelentősége van a helyi nyomtatott és elektronikus médiának, különösen, ha ennek interaktivitása megoldható. Ennek egyik oldala a tartalmi fejlesztés, az olyan információk hozzáférésének biztosítása, amelyek a mindennapi élet szempontjából

© MTA RKK NYUTI


37

szükségesek, a másik oldala a korszerű infrastruktúra és a személyi feltételek biztosítása. Szükséges az egyes médiumok hozzáférésének teljes körű biztosítása, pl. a csillagpontos kábelhálózat teljes körű kiépítése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.3.3. 2.1.1.5.Városi kitüntetések, Zircért díj, díszpolgárság adományozásának kiterjesztése, széleskörű társadalmi elfogadtatása különböző területeken és tevékenységért közösségi, megyei, regionális szinten. A helyben és távol élőknek adott elismerések növelik az elkötelezettséget a város irányába, ugyanakkor az átadási ceremóniák a helyi társadalom identitását, a helyi értékek és a kiemelkedő, városért tevő személyek ismertségét növelik. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3. 2.1.1.6.A városi közösségi tér, „agóra” megteremtése A minden lakos számára elérhető közösségi terek mennyiségileg, minőségileg sajnálatosan visszaszorultak a kilencvenes évek során, ez általános jelenség. Ezek erősítéseként meg kell teremteni azokat az új tereket, amelyek kellemes környezetet nyújtanak, megállásra, kommunikációra késztetnek, s ahol az egyes ember is hasznos információkat adhat és kaphat. Erre megfelelő helyet nyújthat egy céltudatosan átalakított köztér, kávéházi terasszal, egy általános művelődési intézmény. Fontos viszont az „agóra” tartalmi feltöltése: egyszerű programok, tájékoztató elemek fejlesztése, s az informális kapcsolatok fejlesztésének lehetősége: a város ismert embereinek rendszeres megjelenése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.2.1.;3.2.2. 2.1.1.7.A Ciszterci Rend fokozott bevonása a városfejlesztést érintő kérdésekbe Az egyház városfejlesztő tevékenysége Zirc város történetében alapvető fontossággal bír, a városkép, ill. az intézmények egy jelentős részének a kialakítása a Ciszterci rendnek köszönhető. A rendház újraindulása és az ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezése következtében a városba visszatelepült intézmény gazdasági és szellemi potenciálja ismét meghatározó jelentőségűvé vált, így a város egységes fejlesztése elképzelhetetlen a folyamatos egyeztetés nélkül. Ennek jogi formáit meg kell keresni. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.; 1.2.; 3.2.; 3.3. 2.1.2.Külső kapcsolatrendszer erősítése 2.1.2.1.Zirci lobby kialakítása az érdekelt politikusok, elszármazott zirciek körében, a kapcsolatok rendszeres ápolása A város érdekérvényesítő képességének erősebbnek kell lenni megyei, régiós és országos szinten. Ez vonatkozik a politikai, gazdasági szférára éppúgy, mint a művészet, tudomány, oktatás stb. területére. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3. 2.1.2.2.Kapcsolatépítés megyei és regionális szinten A városfejlesztést érdemes összehangolni a megyei és regionális fejlesztési tevékenységgel. Ehhez a koncepciók, programok egyeztetésén túl szükség van a személyes kapcsolatok bővítésére is, rendszeres részvételre a fejlesztési döntésekben, véleményezésben. A helyi önkormányzat a megyei és regionális fejlesztéssel kapcsolatos információkat kell, hogy közvetítse a helyi szereplők felé. Kapcsolódás a fejlesztési programon belülok: 1.1.1.4.; 1.3.

© MTA RKK NYUTI

38


2.1.2.3.A nemzetközi kapcsolatok ápolása, eredményeinek széles körű bemutatása a városban A nemzetközi kapcsolatok, testvérvárosi megállapodások rendszere kialakult, ezek jól működnek. Hasznosak, mert sok városfejlesztési ötlet, újdonság származhat innen, s gazdasági előnyök is szerezhetők (befektetők, kiállítások, vásárok, tapasztalatcserék). Ezeket az eredményeket érdemes a helyi lakosság körében tudatosítani. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.3.; 1.3.2. 2.1.2.4.A térségi kapcsolatok megerősítése, javítása, térségi rendezvények, közös testületi ülések, viták egyeztetések formájában Az „A” horizontális prioritás itt konkrét intézkedés formájában jelenik meg. Nem kerülhető meg a térségi kapcsolatok deklarált javítása, a térség egységének hangsúlyozása lakossági szinten is, pl. közösen szervezett kulturális, idegenforgalmi programok segítségével. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.1.1.; 1.1.3.1.; 1.3.2.1.; 1.2.; 3.1. 2.1.3.A civil szervezeti és közösségi élet erősítése; a civil szervezetek és az önkormányzat kapcsolatának bővítése 2.1.3.1.Civil szervezetek munkájának és helyi társadalomban betöltött szerepének erősítése Törekedni kell arra, hogy a civil szervezetek tagságuk és tevékenységük által a lakosság minél szélesebb szegmensét fedjék le, érjék el, mivel az öntevékeny szervezetek egyrészt fontos szerepet töltenek be a társadalmi integráció megvalósításában, az állampolgári öntudat formálásában, fejlesztésében, másrészt az átlagostól eltérő, speciális szükségletek felismerésével, kielégítésével innovatív, illetve hiánypótló (szolgáltató) szerepet is betöltenek. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.3. 2.1.3.2.A civil szervezetek rendszeres bevonása a döntés-előkészítésbe Mint a lakosság széles rétegeit elérő és tömörítő, fontos érdekartikuláló és megjelenítő társadalmi, közösségi szereplők a civil szervezetek az önkormányzat fontos partnerei lehetnek, illetve kell, hogy legyenek a közügyek alakításában, formálásában. Ennek megvalósítása érdekében kívánatos, hogy a település életével kapcsolatos ügyek döntés-előkészítő folyamatába továbbra is bevonja az önkormányzat a civil szerveződések mind szélesebb körét a különböző önkormányzati előterjesztések véleményeztetése, állásfoglalások készítése, vagy akár szaktanácsadás, illetve az önkormányzati bizottságokban való tagság révén. A civilek közügyekbe való további bevonását jelenti, hogy a településen legfontosabb szerepet betöltő szerveződések állandó meghívottként jelen legyenek a képviselő testületi üléseken. A civil szervezetek véleményének, álláspontjának meghallgatása és beépítése a döntési folyamatba azért is fontos, mivel e szerveződések jelzik a szakmai és politikai döntéshozók számára a közösségi szolgáltatások iránti társadalmi igényeket, ezáltal hozzájárul(hat)nak a követendő kulturális, oktatási, szociálpolitika stb. irányvonalának kialakításához. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.2.; 3.2.; 3.3.

© MTA RKK NYUTI


39

2.1.3.3.Önkormányzati feladatok átadásának elősegítése a megfelelő szervezetek irányába Mind a civil szervezetek, mind az önkormányzat jól felfogott érdeke, hogy e két szereplő együttműködjön a településen felmerülő feladatok ellátásában, a felmerülő problémák kezelésében, megoldásában. A szolgáltatások kínálatának, ellátásának bővítése, az önkormányzat tehermentesítése érdekében kívánatos lenne a megfelelő szakmai és anyagi háttérrel rendelkező szervezetek közfeladatok ellátásába való bevonása lehetőségének megvizsgálása. Tisztázni kell, hogy melyek azok a közszolgáltatások, közfeladatok, amelyeket közvetlenül az önkormányzatnak kell ellátnia saját intézményrendszerén keresztül, és melyek azok, amelyeket szerződéseken (együttműködési megállapodás, szerződéses viszony) keresztül rábízhat a nonprofit szervezetekre. A civil szervezetek képesek arra, hogy az ellátást személyre szólóbbá, illetve rugalmasabbá tegyék, a költségvetési pénzek mellett egyéb finanszírozási forrásokat (pl. állampolgári és vállalati adományok) is felhasználjanak a közfeladatok ellátása során. E forrásbővülés a közszolgáltatásokat jelentősen szűkítő költségvetési megszorítások időszakában különösen fontos lehet, illetve lehetővé teheti olyan feladatok ellátását is, amelyek ellátására eddig az önkormányzatnak nem volt módja (pl. idősek ellátása, gondozása, bölcsődei ellátás biztosítása). Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.2.; 2.3.; 3.2.; 3.3. 2.1.3.4. A civil szervezetek helyi társadalomba való integrálásának elősegítése Mind országosan, mind a településen jelentős fejlődést felmutató és egyre nagyobb szerepet betöltő nonprofit szektor lakosság körében való ismertségének növelése érdekében az önkormányzat segítséget nyújthat a szervezetek működésének bemutatása, propagálása révén, melynek eszköze lehet a helyi médiában való megjelenésük elősegítése, illetve ún. információs tér kialakítása, a bemutatkozásra lehetőséget adó rendezvények szervezése, támogatása. A szervezetek ez irányú segítésében jelentős szerep hárul az önkormányzat által foglalkoztatott civil referensre. A társadalom fontos szereplői közötti kapcsolat, együttműködés kiszélesítését, ezen együttműködés fontosságának a lakosság felé való jelzését teheti lehetővé egy, az önkormányzat, a civil szervezetek, illetve a gazdasági szféra szereplői részvételével megvalósuló érdekegyeztető fórum, melynek életre hívásában aktív szerep hárul az önkormányzatra. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.2.; 2.3. 2.1.3.5.Az önkormányzati pályázati rendszer fejlesztése a civil szféra finanszírozása érdekében A valós tevékenységet végző szervezeteket segíteni kell abban, hogy a lakosság igényeit, szükségleteit minél hatékonyabban tudják kielégíteni, az általuk vállalt feladatokat, szolgáltató szerepüket minél megfelelőbben tudják ellátni. Törekedni kell arra, hogy a pályázati rendszer a településen működő civil szervezetek minél nagyobb köre számára elérhető legyen, a pályázati kiírások, feltételek egyértelműek, átláthatóak és teljesíthetők legyenek. A civil referens munkájának fontos elemét kell, hogy képezze a civil szervezetekkel való kapcsolattartáson túlmenően a pályázatok elkészítésében való segítségnyújtás is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.3.

© MTA RKK NYUTI

40


Indikátorok: Megnevezés A kedvezményezettek elégedettsége A hálózatban tevékenykedő szervezetek száma A szolgáltatásokat igénybe vevők száma, jellege Kapcsolatépítés Rendszerek támogatása, kapcsolódó intézkedések A szervezetek által közös pályázatok, projektek száma, azaz a tartós konzorciális megállapodások a szervezetek közt A szervezetek nemzetközi szakmai kapcsolatainak száma Civil és önkormányzati partnerek együttműködésének száma, jellege Létrejövő sikeres és adaptálható innovatív kezdeményezések száma Vertikális és horizontális partnerek közti információs együttműködési mechanizmusok kialakulása A közösségi innovációkhoz kapcsolódó új munkahelyek száma Helyi szervezetek (közte települési önkormányzatok) szervezeti kultúrájának és gyakorlatának javítása A rendezvényeken résztvevők megelégedettsége A projektekben részt vevő civil és nonprofit szervezetek száma A megcélzott lakosság részvételi arány Közösségi fejlesztés Hozzáférési végpontok kiépülése, ahol települési civil szervezet is jelen van, ott infokommunikációs alközpont kiépítése;

Mérőszám % db db Szám Szám db db, % db db db db db/elvárás % db Fő, % Szám db

2.2.A humán infrastruktúra erősítése A városi táradalom erősödése, a település tőkevonzó képessége szempontjából a legfontosabb tényező a humán infrastruktúra színvonala, vagyis a lakosság körében megtalálható tudás, készség, együttműködési képesség, tolerancia, munkakultúra stb. fejlettsége, a kor követelményeihez való igazodása. A gazdasági, társadalmi adaptáció gyorsaságának egyik alapfeltétele a humán infrastruktúra folyamatos fejlesztése. 2.2.1.Képzés, szakképzés fejlesztése 2.2.1.1.A helyi szakképzés adaptálása az átalakuló helyi gazdasághoz A fejlesztendő ágazatoknak különösen szükségük van képzett munkaerőre, különösen fontos a szakmunkásképzés hozzáigazítása a helyi ipar követelményeihez (pl. faipari szakmunkások). Ehhez fontos az egyeztetés, a fejlesztési tervek figyelembe vétele a képzési profilok kialakításánál. Erősíteni kell a helyi és környékbeli üzemek és a szakképzés kapcsolatát, pl. a diákok gyakorlati idejének letöltésére hely biztosítása. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.1.; 1.1.2.; 1.2.2.4. 2.2.1.2.Az információs társadalom követelményeihez szükséges képzés biztosítása Az információs társadalomba való bekapcsolódás mértéke középtávon eldöntheti egy város fejlődési irányát. Fontos, hogy a lakosok mind nagyobb aránya legyen tisztában a korszerű technikai eszközök alapvető előnyeivel, sajátítsa el azokat a készségeket, gondolkodásmódot, amelyek képessé teszik a tájékozódásra ebben az új világban. Ez megvalósítható részben tanfolyami formában – főként az iskolás korosztályok körében –, de az idősebbek számára lényeges az érdeklődést felkeltő események szervezése, a használat hasznosságának bemutatása. Ehhez természetesen megfelelő tartalmi szolgáltatás, s közösségi elérési pontok szükségesek. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.3.3.

© MTA RKK NYUTI


41

2.2.1.3.Munkanélküliek, nem megfelelő képzettségűek átképzése A befektetők körében lényeges szempont, hogy a városban rendelkezésre álló munkaerő milyen képzettséggel bír. Ebben az esetben gondolni kell a munkanélküliekre, de ugyanúgy azokra is, akik jelenleg csak távol találnak munkahelyet maguknak, s megfelelő képzettséggel közelebb vagy helyben is elhelyezkedhetnének. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.1.3.; 1.2.2.4.; 2.2.2.A képzett lakosság megtartása, arányának növelése 2.2.2.1.A város számára fontos középfokú, felsőfokú képzés támogatása (kollégiumi férőhelyek bérlése, ösztöndíj) A fiatal szakemberek városba csábításának egyik eleme lehet, ha a város vagy a térség más városokban kollégiumi helyeket bérel, ösztöndíjat ad olyan fiataloknak, akiknek képzettségére a későbbiekben szükség lesz. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.3. 2.2.2.2.A várossal és/vagy környékével foglalkozó tudományos munkák, szakdolgozatok támogatása A városról, társadalmáról szóló tudásmennyiség bővítését, a fejlesztő tevékenység során hasznosítható adatokat és új ötleteket tartalmazhatnak azok a tudományos igényű munkák, amelyeket főiskolai, egyetem és PhD hallgatók készítenek a városról. A város elősegítheti ezek számának szaporodását, ha pl. megfelelő egyetemi tanszékeknek dolgozat témákat javasol, a jó minőségűeket díjazza, a nem helybeli szakdolgozó munkáját elősegíti, pl. szállással stb. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.2.; 1.2.1.;1.2.3.; 1.3.1. 2.2.2.3.Képzett munkaerőt vonzó intézmények, vállalatok dolgozóinak letelepedési segítség nyújtása (pl. kedvezményes lakótelek, bérlakás) A lakosság körében a magasabb képzettségűek, jobb jövedelemmel rendelkezők arányának növelése elképzelhető abban a formában is, ha bizonyos intézményekkel, cégekkel az önkormányzat megállapodik kedvezményes telekvásárlási vagy bérlakás biztosítási lehetőségről. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.; 2.1.; 3.2. 2.2.3.Az alap- és középfokú oktatás fejlesztése 2.2.3.1.A speciális képzést nyújtó tagozatok kiemelt támogatása A speciális képzést nyújtó tagozatok (művészeti képzés) országos hírt biztosítanak a városnak. Bár nem csak városi fenntartású intézményekről van szó, ösztöndíjakkal, művészeti versenyek rendezésével, elismerő díjakkal stb. a város is támogathatja a képzést, főleg ha a megszülető alkotások kapcsolódnak a helyi hagyományokhoz, Zirchez. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.2.2.; 1.2.1.2.; 2.1.2.2.; 1.3.1.; 3.2.2. 2.2.3.2.A korrekciós oktatás feltételeinek erősítése A korrekciós iskolai oktatás az egész térség szempontjából fontos esélyegyenlőséget célzó intézmény. Ennek fejlesztése a környező települések és a megyei oktatás érdeke is. Célszerű az általános iskolát befejező, ill. a túlkoros diákok számára a továbblépés lehetőségét kiépíteni, támogatni szakmaszerzésüket, ill. segíteni foglalkoztatásukat. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.4.; 2.3.1.4.; 2.3.2.; 3.1.2.

© MTA RKK NYUTI

42


2.2.3.3.Az iskolán kívüli pedagógiai szolgáltatás, tanácsadás fejlesztése A jól működő pedagógiai szolgáltatás erősítése, fejlesztése különösen a tanácsért folyamodó szülők számára fontos. A családsegítő, pedagógiai szolgáltatás infrastruktúrájának elhelyezésének fejlesztése szükséges. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.3.2.; 3.1.2. Indikátorok: Megnevezés A lakosság és a munkavállalók képzettségi szintjének növekedése, a munkaerő mobilitásának (pl. szakmaváltás) erősödése; a gazdaság igényeit és az innovációs képességek erősítését szolgáló új képzési tartalmak, illetve új képzési formák megjelenése A munkanélküliségi ráta csökkenése A helyben foglalkoztatottak arányának növekedése A környező településekről a Zircen foglalkoztatottak arányának növekedése Aktivitási ráta emelkedése Foglalkoztatás (megőrzött állások)

Foglalkoztatás (újonnan létrehozott állások) Foglalkoztatás (újonnan létrejövő állások)

Alkalmazkodóképesség, vállalkozás Foglalkoztatási politika Pozitív diszkrimináció A kedvezményezettek elégedettsége A képző intézmények és a gazdálkodók által adaptálható együttműködési és képzési modellek megjelenése A szolgáltatásokat igénybe vevők megelégedettsége A szolgáltatásokat igénybe vevők száma, jellege A támogatással beszerzett eszközök értéke és száma A tanácsadó szervezet által nyújtott tanácsadásban részt vettek száma Kapcsolatépítés Rendszerek támogatása, kapcsolódó intézkedések A támogatott szervezetek száma A kedvezményezettek munkába való visszakerülésének aránya A munkaerő-piaci képzést sikeresen elvégzők száma, és közülük a tartósan elhelyezkedettek száma A képzettség növekedése A programba bevontak száma és ebből a munkába vontak aránya Az átmeneti foglalkoztatási programokban részt vettek száma, és közülük a tartósan elhelyezkedettek száma Képzési programok lebonyolítása Kidolgozott tematikák, képzési programok száma Lebonyolított képzési programok száma, résztvevők száma Összes elsajátított szakma, ismeret Új képzési anyagok száma, képzésben részvevők száma A felsőoktatásból kikerülők közül Zircen belül elhelyezkedők aránya A közép- és felsőfokú végzettségű népesség aránya a régió népességének %ában

© MTA RKK NYUTI

Mérőszám %, db

% % % Abszolút szám Szám bruttó/nettó teljes munkaidőre átszámított létszám (FTE) nemek aránya Szám bruttó/nettó teljes munkaidőre átszámított létszám (FTE) nemek aránya Abszolút szám és az összes állás százalékában (nemek aránya) % és abszolút szám % (Férfi/nő) % % Igen/nem % db Ft és euró, db Fő Szám Szám db %, %, Férfi/nő A diplomát, EDCL, OKJ bizonyítványt szerzettek száma Fő db Programok száma, résztvevők száma Új programok száma Fő db db, fő % %

Zirc város stratégiai programja A pályakezdő munkanélküliek aránya Felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának alakulása Specifikus szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók számának növekedése A képzettségnek megfelelő foglalkoztatási struktúrához való közeledés Az iskolarendszerű képzés fakultatív képzésekkel egészül ki: ezek száma Végzett szakemberek számának a növekedése Az intézmények által közös pályázatok, projektek száma, azaz a tartós konzorciális megállapodások az intézmények közt Az intézmények nemzetközi szakmai kapcsolatainak száma Intézményekben minőségbiztosítási rendszer bevezetése Középfokú oktatási intézményekben bevezetett fakultációk száma Nemzetközi szakmai rendezvények meghonosítása Oktatásba történő beruházások nagysága Az új munkahelyek száma a megváltozott munkaképességűek részére két év múlva Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája Képzési programok száma, időtartama, résztvevők száma

43 % % Fő % db % db db, % db db db Millió forint db, % % db, fő

2.3.A népességszám szinten tartása Az elmúlt évek során általános jelenség, hogy Magyarországon a városok népessége fogy. Nem kivétel ez alól Zirc sem. Ennek oka a természetes szaporodás negatív egyenlege és az elvándorlás. Jellemző, hogy a vándorlás iránya a nagyobb központokba, ill. azok agglomerációjába történik. Zirc esetében felméréseink szerint Veszprém, Székesfehérvár, Győr a fő vándorlási célterület. A népességszám növelése irreális várakozás lenne, a szinten tartás is jó eredménynek számít. Ez három formában lehetséges: a természetes szaporodás javulása, az elvándorlás csökkenése, ill. a bevándorlás erősödése. A vándorlás szelektív jelenség: általában a fiatal, képzett népességet érinti. Így elsősorban a fiatal népesség számára kell lehetővé és kívánatossá tenni a helybeli letelepedést a zirci és a várhatóan beköltöző családok számára. Másrészt a gyermekvállaláshoz kedvező körülményeket kell biztosítani. Cél, hogy az öregségi index a város társadalmában javuljon, közelítse meg a 1,0 értéket, tehát közel annyi kiskorú éljen a városban, mint idős korú. 2.3.1.A fiatalkorú népesség helyben tartása, arányának növelése 2.3.1.1.Az elkészült ifjúsági koncepció ajánlásainak megvalósítása Zircen az országban egyedülálló ifjúsági felmérés és koncepció készült. E munka összhangban áll fejlesztési stratégiánkkal. Az ifjúságpolitikai feladatok koordinálása, végrehajtása terén komoly szerep hárul az önkormányzat által foglalkoztatott ifjúsági referensre. A feladatok ellátása során építeni kell a fiatalok és szervezeteik aktivitására. Kiemelt szerepet kell kapnia a Zirc Városi Ifjúsági Önkormányzatnak és a Zirc Városi Ifjúsági Fórumnak. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 3.3. 2.3.1.2.Az életkezdés lehetőségeinek megteremtése, javítása a városban A letelepedés, ill. a helyben maradás szorgalmazását célzó intézkedés. Az elköltöző népesség egy jelentős része a kedvező telekvásárlási ajánlatok miatt választ más települést. Meg kell teremteni a helyi jelentősebb telekkínálatot lakótelkek kialakításával. Fokozni kell az önkormányzat szerepvállalását („fecskeház” építése, kedvezményes kölcsön, támogatási rendszer kialakítása). Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.2.2.; 3.2.1.

© MTA RKK NYUTI

44


2.3.1.3.Megfelelő szórakozási, kulturális lehetőségek kialakításának támogatása A fiatalok elköltözési motivációi között előkelő helyen szerepel a szórakozási lehetőségek hiánya. Ennek megteremtése részben az önkormányzati intézmények feladata, de ugyanúgy bekapcsolódhat a magánszféra, jelentős szerepet játszhatnak elsősorban a kulturális területen működő, illetve a szabadidő hasznos eltöltésére szerveződött civil szervezetek, illetve a közösségi, kulturális tér megteremtésével (színházterem) a Ciszterci Rend is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.1.; 2.2.2.; 3.2.2.; 3.3.1.; 3.3.3 .; 2.1. 2.3.1.4.Önálló ifjúsági színtér biztosítása A fiatalok közösségi életéhez (klubok, tanfolyamok, előadások stb.) megfelelő helyiségre van szükség. Ennek egyik formája lehet, ha egy erre alkalmas helyiséget, épületet az önkormányzat erre a célra kijelöl, ill. kialakít. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül:2.1.3.; 3.2.; 3.3. 2.3.1.5.Az oktatás feltételeinek javítása (alapfokú nevelés – oktatás, pedagógiai szolgáltatások, művészetoktatás, uszodai oktatás Mindenképpen el kell érni, hogy a családok helyben találják meg azokat az iskolai, oktatási, ill. nevelési szolgáltatásokat, amelyek megléte nélkül a gyermekek hosszabb utazásra lennének kényszerítve. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.2.; 3.1.; 3.3. 2.3.2.A „családbarát” város megteremtése 2.3.2.1.A gyermekvállalás megkönnyítése, szülésre felkészítő tanfolyamok A gyermekvállalás megkönnyítésére a helyi önkormányzatoknak viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre. Ezek elsősorban a szülést megelőző tanfolyamok, kismamatornák szervezésének támogatása és sok olyan apróságban jelenhet meg, amelyek az odafigyelést, a gyermekvállalás fontosságának elismerését bizonyítják a közösség oldaláról. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1. ; 2.2.; 3.2. 2.3.2.2. Játszóterek, közparkok fejlesztése, akadály-mentesítés a babakocsik és a rokkant kocsik számára, pelenkázó hely a közintézmények mellékhelyiségeiben stb. Az odafigyelés bizonyításának viszonylag kisléptékű, de a mindennapi életet megkönnyítő infrastruktúra kiépítését célozza az intézkedés. A gyermekkel közlekedő anyukák és a rokkantak biztonságos, akadálymentes közlekedése ma már alapkövetelmény a középületek tervezése során. Ehhez hozzá adódik még a játszóterek, parkok karbantartása, közintézményekben játszósarkok létesítése, a mellékhelyiségekben pelenkázó asztalok elhelyezése is, parkolóhely biztosítása is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 3.2. 2.3.2.3.Gyermekprogramok a legkisebbek számára, napközis táborok szervezése, a jelenleg létező lehetőségek kiemelt támogatása és propagálása. (pl. arborétum gondozói tábor, múzeumi tábor, környezetvédő, kézműves, egészséges életmód, prevenciós, sport stb. tábor) A felnőtt programok szervezésénél, vagy azoktól függetlenül kell biztosítani a legkisebbek számára programokat, ill. játszóházakat animátorok részvételével. A nyári napközis táborokban a nagyobbak olyan tevékenységeket is végezhetnek, amelyek fontosak, hasznosak a város számára, ugyanakkor tudásukat, identitásukat fejlesztik. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 1.2.1. © MTA RKK NYUTI


45

Indikátorok: Megnevezés Születési ráta növekedése Természetes szaporodási ráta növekedési Odavándorlási ráta emelkedése Vándorlási egyenleg növekedése Kialakított lakótelkek száma Fiatalok letelepedését segítő akciók száma Családbarát tanfolyamok száma Akadálymentesítések száma Kulturált szórakozási lehetőségek száma Programba bevont civil szervezetek száma Speciális táborok száma

© MTA RKK NYUTI

Mérőszám fő, ezrelék fő, ezrelék fő, ezrelék fő, ezrelék db db db db db db db/év,

46


3.prioritás LAKÓKÖRNYEZET ÉS VÁROSI SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉS

3.1.A térségi központ szerepkör fejlesztése A város a magas-bakonyi térség természetes és tradicionális központja. Ez a központi szerepkör számos olyan tevékenységet és szolgáltatást kíván meg a város részéről, amely nem a város saját lakosságát, hanem más települések lakosságát szolgálja. A fejlett központi szerepkörre szükség van a vidéki térség életminőségének javítása szempontjából. A kisváros és vidéke egy egymásra utalt településrendszer. Ma Magyarországon a vidéki térségek tömegközlekedésének finanszírozása, ill. a nyilvánvalóan veszteséges járatok üzemeltetése nem megoldott megnyugtatóan – központi szinten. Ugyanakkor a vidéki életminőség szempontjából ezeknek alapvető jelentőségük van. 3.1.1.Elérhetőség javítása a környező településekről 3.1.1.1.Vasúti közlekedés javítása, pályaudvar fejlesztés, menetrendi változtatás A vasúti közlekedés a helyközi viszonylatoknak csak egy szegmensét fogja át a pálya adottságai miatt. A pálya korszerűsítése megtörtént, a pályaudvar fejlesztését tervezi a MÁV. A vasúti közlekedés hatékonyságát a technikailag adott lehetőségekhez képest nagymértékben rontja, hogy Veszprémben a központhoz, munkahelyekhez képest a vasútállomás távol van. A távolsági vasúti forgalomban viszont a veszprémi átszállásnál hosszú várakozásra kényszerül az utas, ami a menetidőt rendkívül megnöveli. Győr irányába kevés a járat. A vasútvonal kimondottan lassú, elsősorban a domborzati viszonyok miatt. Javulást csak korszerűbb vonatok beállításával, valamint menetrendi változtatásokkal lehet elérni. A hatékonyság érdekében érdemes a vasúti menetrendet a VOLÁN menetrendjével egyeztetni. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.5.; 2.1.2.2.; 2.1.2.4. 3.1.1.2.Autóbusz közlekedés javítása, a pályaudvar korszerűsítése, kapacitásbővítés A helyközi és távolsági autóbusz közlekedés esetében elsősorban az elavult autóbusz-pályaudvar korszerűsítése sürgető. A helyközi forgalom egy részét távolsági járatok bonyolítják le, ami rendkívüli zsúfoltsághoz, balesetveszélyes közlekedéshez vezet. A tömegközlekedés finanszírozása sajnos általános probléma Magyarországon, így a kapacitás terén gyors javulásra nem lehet számítani. Érdemes lenne térségi összefogásban átgondolni a tömegközlekedés korszerűsítését, kisebb méretű helyközi autóbuszok beállítását, s a frekventált időszakokban iskolabuszok indítását (közös fenntartású iskolabusz üzemeltetését). Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.5.; 2.1.2.2.; 2.1.2.4. 3.1.1.3.Helyközi utak állapotának javítása A településeket egymással és a várossal összekötő utak állapotának javítása a központ elérésének gyorsaságát, ill. biztonságát javítja. Érdemes megvizsgálni az átkötő utak létesítésének szükségességét és műszaki lehetőségeit. Az átkötő utak építése a tömegközlekedés hatékonyságán is sokat javíthat. Ezeknek a fejlesztéseknek a fontosságát képviselni kell a megyei illetékes döntéshozók irányába. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.2.; 2.1.2.4. © MTA RKK NYUTI


47

3.1.2.Térségi szolgáltatások fejlesztése 3.1.2.1.Koordinációs fórum létrehozása az érdekelt önkormányzatokkal A térség településeinek szolgáltatási igényeit folyamatosan koordináló fórum létrehozása hozzájárulna az intézmények ésszerű működtetéséhez. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.4.; 3.3. 3.1.2.2.Közös szolgáltatás fejlesztési terv kidolgozása A közös szolgáltatás fejlesztési terv kialakítása feltárná azokat a várható változásokat, amelyek a térségi igénybevételben várhatók az elkövetkezendő évek során, így előre tervezhető lenne az intézményi struktúra minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.4.; 3.3. 3.1.2.3.Közös intézményfinanszírozás kialakítása Közös finanszírozási rend kialakítása a térség települései részvételével, ami az állami támogatások figyelembe vételével hosszabb távra megnyugtatóan rendezi az intézmények helyzetét (oktatás, egészségügy, szociális feladatok, ifjúságpolitika, családgondozás, gyermekvédelem, prevenció, bűnmegelőzés stb.) Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.2.4.; 3.3. 3.1.2.4.Kistérségi iroda funkciójának fejlesztése A fent vázolt közös akcióknak helyet, műszaki és humán kapacitást adó iroda fejlesztése, bővítése szükséges. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.; 1.2.; 1.3.; 2.1.2.4. 3.1.2.5. Összehangolt város- és térségfejlesztés a Zirc – Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége – megye – régió által készített fejlesztési programokban megfogalmazottakkal összhangban. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.; 1.2.; 1.3.; 2.1.2.4. Indikátorok Megnevezés A település átlagos elérési idejének csökkenése

A régión belüli centrumok közötti elérési idő csökkenése

Mérőszám Az elérési idő csökkenése órában a fővárostól, gazdasági központoktól és a legfontosabb határátkelőhelyektől Az elérési idő csökkenése közúti forgalom esetében, órában Átadott létesítmények száma Km2 m2 db Ft/év

Kapcsolódó infrastruktúrák kiépítése Pályarendszer felújítása Utas- és áruforgalom kiszolgáló létesítményei A környezeti hatásvizsgálat elkészülése A környezeti hatások kompenzálására fordítható helyben maradó közlekedési bevételek (úthasználati díj, üzemanyag adótartalom-arány) növekedése Vasúti infrastruktúra Km A hálózat kiépítettségének foka (%) A forgalom sűrűsége Növekedés (%) A környezetkímélő közlekedési ágazatokkal (vasút, kombinált Tonna/év szállítás) szállított árumennyiség növekedése Az ökológiai hálózat elemei összefüggő rendszerének megőrzése Igen/nem A város gazdasági szervezeteinek száma és gazdasági aktivitása nő db, GDP Elérhetőségi nyereség Egyenes vonalú egyenértékes sebesség (ESS) Időmegtakarítás (Menetidő x száll. áru/utasok

© MTA RKK NYUTI

48


Növekvő áruforgalom Növekvő foglalkoztatottság Növekvő személyforgalom A különböző szintű központok elérhetőségének javulása A térség ismertségének növekedése Létrejött kistérségi menedzserhálózat és intézményrendszer Felsőfokú szakképzettséget szerzett menedzserek száma Képzésben, tanulmányútban, tanácsadásban részt vettek száma A kistérség jellemzőinek a vidéki átlagot meghaladó javulása Működő kistérségi intézményrendszer A térséget bemutató kiadvány és/vagy Internetes illetve média megjelenítési programok száma Az információs pontok és a kistérségi települések munkatársainak képzése Egyeztetések száma Támogatott projektek száma A településeken megvalósuló falufejlesztési akciók száma

volumene/száma), % Tonna Fő Fő % % Igen/nem Fő/régió Férfi/nő % Igen/nem db db, fő db db db

3.2.A lakókörnyezet fejlesztése A lakókörnyezet fejlesztése szempontjából alapvető jelentőségű, s kötelező érvényű a város területrendezési tervének elkészítése, amely figyelembe veszi az elkészült városfejlesztési koncepciót is. A fejlesztés egyik sarkalatos pontja, hogy Zircen a városi létnek megfelelő miliőt teremtsen, egy élhető, kellemes környezetet, amely a lakosok számára otthonos, biztonságos közérzetet nyújt. Ebből a szempontból előny a kisvárosi lét, mivel mentes a nagyobb városok környezeti terhelésétől. Ez alól a 82. számú átvezető szakaszának forgalma által okozott zaj, por és kipufogógáz terhelés, s a forgalom által okozott balesetveszély a kivétel. Így a műszaki rendezés mellett e terhelések hatékony csökkentése is jelentős mértékben befolyásolja a lakosok és a turisták Zirc városáról alkotott képét. 3.2.1.Zirc Város Területrendezési Tervének elkészíttetése 3.2.1.1.A városképet rontó épületek rehabilitációja A belvárosban számos olyan épület található, amely alapvetően rontja a város képét (pl. mozi), s amelyek műszaki állapota funkciójuk rovására megy (pl. művelődési ház). Az épületek rehabilitációja egyúttal a műemlékek megmentése szempontjából is fontos (pl. Bagolyvár). Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.; 3.1.; 3.3. 3.2.1.2.A zöld területek nagyságának növelése, rendezése A városi zöld területek közé ebben az esetben nem számítjuk az Arborétumot. Elsősorban a Rákóczi tér és környéke parkos részeiről, valamint a 82. sz. út menti területek parkosításáról van szó, olyan zöld sávokról, amelyek magas, virágos növényzetükkel elválasztják a forgalmat a járdáktól. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.; 3.1.; 3.3. 3.2.1.3.Városközpont funkcionális átrendezése A Rákóczi tér átrendezése szolgálhatja a valódi városi központ kialakítását, egy „agóra” létrehozását, kellemes pihenő és látványos turisztikai tér fejlesztését. Ehhez szükséges az autóbusz-pályaudvar fejlesztése, az autóbusz parkoló áthelyezése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.; 3.1.; 3.3.

© MTA RKK NYUTI


49

3.2.1.4. A városrészek infrastrukturális különbségeinek mérséklése. A központi településrész és a városrészek között jelentős infrastrukturális különbség van. Feladat a külö 3.2.1.5.nbségek mérséklése. Az intézkedés fokozott összhangban van a program több részelemével, azonban a területi elkülönültség indokolja a külön említést. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 3.2.1.1.; 3.2.1.2.; 3.2.1.5.;3.1.1.7.; 3.2.1.6.A belterületi utak és járdák állapotának javítása A lakossági kérdőívben az infrastrukturális elemek közül a belterületi utak állapota kapta a legrosszabb értékelést. Ezek javítása, fejlesztésük koncepcionális átgondolása halaszthatatlan. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.; 3.1.; 3.3. 3.2.1.7.A helyi védettségre alkalmas objektumok (kulturális örökségi, természeti) kijelölése A rendezési terv feladata, hogy kijelölje azokat az épületeket, tárgyakat, természeti objektumokat, amelyek az önkormányzat rendeletével helyi védettség alá kerülnek. Ezek megismerése, hatékony védelme fontos a helyi társadalomépítés szempontjából is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.1.; 1.2.2.; 3.1.; 3.3. 3.2.1.8. Közvilágítás, vízvezeték rendszer, kábelhálózat stb. folyamatos fejlesztése, karbantartása Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.; 3.1.; 3.3. 3.2.2.Kellemes városi miliő teremtése 3.2.2.1.Köztéri szobrok és egyéb látvány elemek (pl. szökőkút) elhelyezése A különböző látvány elemek jelentős mértékben javítják egy tér otthonosságát, térszervező erővel bírnak. A szökőkút elhelyezése sajátos mikroklímát alakít ki. Hasonló eredményre vezet, ha az üzletek portáljainak kialakításához az önkormányzat ajánlásokat készít, esetleg díjazza a legértékesebb megoldásokat. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.1.; 1.2.2.; 2.3.; 3.1.; 3.3. 3.2.2.2.Kávéház, terasz, kerthelyiség létrehozásának támogatása (pl. közterületfoglalási díj elengedésével) Egy polgárváros alapvető szükséglete a kávéház, a terasz, amely a beszélgetések, társadalmi kapcsolatok ápolásának színtere. Ezek létrehozásának támogatása lehet, ha az önkormányzat a területet biztosítja, cserébe elvárja a szolgáltatás jellegének és színvonalának biztosítását. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.1.; 1.2.2.; 3.1.; 3.3. 3.2.2.3.Közbiztonság javítása A kisvárosok alapvető erényei közé tartozik a jó közbiztonság. Ennek további megóvása, erősítése és biztosítása történhet civil szervezetek segítségével, a rendőrség önkormányzati támogatásával, köztéri kamera-hálózat kiépítésével. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.2.; 2.1.; 3.1.; 3.3. 3.2.3.Biztonságos közlekedés megteremtése 3.2.3.1.Forgalomcsillapítás közlekedéstechnikai eszközökkel a belvárosban, kiemelt forgalomcsillapítás a közintézmények (iskolák) előtt A lakossági kérdőívünkben súlyos problémaként merült fel a 82. sz. út közlekedésbiztonsági és környezeti hatása. Az elkerülő út megépítéséig a kérdés megoldását csak helyi szinten lehet kezdeményezni. Alapvető, koncepcionális elem, hogy a helybeli polgárok érdekeit fölébe kell helyezni az

© MTA RKK NYUTI

50


átmenő forgalom érdekeinek. A forgalom csillapítása történhet forgalomtechnikai eszközökkel, pszichológiai ráhatással, vagy hatósági eszközökkel (sebességkorlátozás). Érdemes lenne megvizsgálni, hogy 10 km/h sebességhatár csökkenés esetén mekkora környezeti (zaj, károsanyagkibocsátás) terheléstől menekülne meg a belváros. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1.; 3.2.3.2.Gyalogos- és kerékpáros közlekedés biztonságának növelése (több átkelő felfestése, közlekedési lámpák felszerelése, közvilágítás fejlesztése) A gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságának növelése hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosok kisebb mértékben válasszák a személygépkocsit a helyi közlekedés lebonyolításához. Zirc domborzati viszonyai miatt természetesen a kerékpározás csak bizonyos viszonylatokban terjedhet el széles körben. Fontos viszont a közintézmények, iskolák, kereskedelmi egységek biztonságos kerékpáros megközelítésének lehetővé tétele, kerékpárút, kerékpársáv létrehozásával, közlekedési lámpák, kerékpártárolók létesítésével. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1. 3.2.3.3.Forgalom ellenőrzés erősítése A forgalombiztonság növelése érdekében hozott döntések betartatása is fontos elem. Részben rendőrségi, részben civil szervezetek által ellátható feladat a forgalom ellenőrzése, ill. az iskolák előtt, a gyerekek védelmében ellátott szolgálat. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1. 3.2.4.Környezetminőség javítása 3.2.4.1.Környezettudatos viselkedés propagálása az iskolákban és a médiákban Az intézkedés keretében a helyi környezet ismeretének beépítése a különböző tárgyak tanrendjébe, a környezetvédelmi akciók rendezése tartozik. Kiemelt szerepe lehet az erdei iskola projekt elindításának, amelynek során a helyi és környékbeli értékekre épülő projektet a távolabbi, kevésbé kedvező természeti körülmények között működő iskolák számára is ki lehet ajánlani. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1. 3.2.4.2.Szelektív szemétgyűjtés fejlesztése, közterületi szemetes edények számának növelése, láthatóbbá tétele, az illegális szemétlerakók megszüntetése A szemételhelyezés kérdése már részben megoldott. A szelektív szemétgyűjtés teljeskörűsítése szükséges ahhoz is, hogy az uniós követelményeknek megfeleljen a település. Az illegális szemételrakók megszüntetése, a közterületi szemételhelyezés a turizmus érdekét is szolgálja. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1. 3.2.4.3.Lakossági környezetvédelmi akciók szervezése, „nyílt nap” a Természettudományi Múzeumban, az Arborétumban A környezettudatos viselkedés elterjesztését, a helyi környezet értékeinek megismerését szolgálják minden korosztály számára a múzeumok és az Arborétum nyílt napjai. Zircen valamennyi múzeumi anyag kapcsolódik a természethez, hagyományokhoz, így ezek közelebb vitele a társadalom szélesebb rétegeihez egyedülálló lehetősége a városnak. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1.

© MTA RKK NYUTI


51

Indikátorok Megnevezés Településrendezési terv elkészülte Környezeti hatás

Mérőszám igen/nem Növekedés vagy csökkenés (%) Csökkenés %-ban Szám Szám Ezrelék, fő %

A szennyezés csökkenése Városrész felújítás Intézmény felújítás Elvándorlás csökkenés Környezetvédelmi kiadások a fejlesztésekre fordított pénzeszközök arányában Elkészült környezetvédelmi pályázatok, előkészített beruházások db A felfedezett, megismert, funkcióval ellátott és megvédett természeti, db kulturális és épített örökségi elemek A szelektív hulladék-szállítási szolgáltatással ellátott népesség Abszolút szám, és a népesség %-ában A zöldfelületek arányának növekedése az érintett településeken %, ha Egy főre jutó elhelyezett lakossági hulladék m3/év Egy főre jutó feldolgozott lakossági hulladék m3/év Egy főre jutó keletkezett lakossági hulladék m3/év Elszállított hulladék mennyisége m3/év Elszállított hulladék mennyisége m3 Feldolgozott hulladék mennyisége m3 Felszíni és felszín alatti vízkészletek éves szennyeződésének % csökkenése Felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségének javulása BOI, NOI % Hulladéklerakók, hulladékudvarok számának növekedése % Környezettudatos képzések száma db Képzéseken résztvevők száma fő Az innovatív környezetgazdálkodási technológiák alkalmazására % áttérő cégek, illetve e technológiát megrendelő intézmények számának növekedése Ingatlankataszter a védett épületekről Igen/nem Környezet-barát technológiák Szám (ezen belül: új kis- és középvállalkozásoké) Hulladék-szállítás és -feldolgozás Növekedés %-ban (tonna) Műemlékek és műemlék jellegű épületek felmérése, felújítási tervek db készítése Beindított zöldfelület növelési programok száma, felújított db, ha közterületek száma Szelektív hulladékgyűjtésben érintett települések száma db Zárt csapadékcsatorna hálózat hossza Km Természetes ökoszisztéma változása űrfelvételek alapján % Felszámolt/felderített illegális lerakók aránya % A környezeti terhelés közvetlen csökkenése a termelő egységekben % Légszennyezés csökkenése %

© MTA RKK NYUTI

52


3.3.A városi intézmények fejlesztése Zircnek jól kiépült intézményhálózata van, amely – összehasonlítva a hasonló méretű hazai kisvárosokéval – mindenképpen kiemelendő. Nagy múltú kórháza, iskolái, művelődési háza, könyvtára részben az egykori egyházi adományoknak, részben a térség korábbi ipari fellendülésének köszönhető. Ezeknek az intézményeknek a fenntartási költségei rendkívül megterhelik a város költségvetését. Ugyanakkor a város polgárai és a térségi szerepkör fenntartása érdekében szükséges ezen intézmények fenntartása, ill. fejlesztése, mivel egy bezárt vagy funkcionálisan átalakított intézményt újraindítani sokkal költségesebb. 3.3.1.Közösségi intézmények fejlesztése 3.3.1.1.A Művelődési Központ és a Városi Könyvtár felújítása, korszerűsítése, valamint ezen közösségi intézmények humán infrastruktúrájának fejlesztése. A Művelődési Központ az a közösségi tér, amely mindmáig megmaradt ebben a funkciójában. Felújítása, korszerűsítése, létszámának bővítése – esetlegesen színház és moziterem kialakításával – elengedhetetlen ahhoz, hogy e funkcióját a változó igényekhez mérten továbbra is be tudja tölteni. Mérlegelni kell, hogy az új funkciókat jelenlegi kereteinek felújításával, fejlesztésével, vagy esetlegesen egy új épületben tudja ellátni a Művelődési Központ. A Művelődési Központ és a Városi Könyvtár sokkal inkább elérhető egy átlagos polgár számára, mint egy iskola, így szerencsés lenne, pl. a közösségi internet hozzáférést itt biztosítani. A Városi Könyvtár már meglévő számítástechnikai infrastruktúrájának folyamatos bővítése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1.; 2.2.; 3.1. 3.3.1.2.A nevelési-oktatási intézmények, általános iskolák műszaki állapotának, személyi és tárgyi felszereltségének javítása Az összevonásra került iskolák folyamatos műszaki korszerűsítése szükséges ahhoz, hogy a változó környezeti igényeknek megfeleljenek, s a stratégia rájuk vonatkozó elemeit teljesíteni tudják. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 2.2.; 2.3.; 3.1. 3.3.1.3. Többfunkciós terem létesítése, amely alkalmas díszterem, konferencia terem, házasságkötő terem céljára Kérdőíves megkérdezésünk alapján a házasságkötő terem a jelenlegi formájában már nem felel meg a követelményeknek. Érdemes lenne gondolkodni az áthelyezésén. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1.; 2.2.; 3.1. 3.3.1.4.Az önkormányzat épületének, szolgáltató tereinek fejlesztése, korszerűsítése Kérdőívünkön több negatív megjegyzés érkezett az önkormányzati épület műszaki állagára, látványára vonatkozóan. Felújításának a feladatához mért külsőt kell szolgálnia, ugyanakkor eleget kell tennie az ügyfélbarát forgalom követelményeinek is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 2.2.; 3.1.; 3.2. 3.3.1.5.Piac építése A hagyományos zöldségpiac egy város életében központi helyet foglal el. Nem csak a helyi közösség számára fontos, hanem a térségben betöltött központi szerepkörének is szimbolikus eleme. Fejlesztése szolgálná a városi ellátást, s az őstermelők érdekét is. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 3.1.

© MTA RKK NYUTI


53

3.3.1.6.A Zirci Tanuszoda fejlesztése Napjainkban egy város megtartóképessége szempontjából alapvető követelmény az uszoda, a korszerű fitness szolgáltatás léte. Rendkívül fontos, hogy helyben elérhető, színvonalas rehabilitációs úszás működjön, s a gyerekek már egészen kis kortól úszásoktatásban vehessenek részt. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1.; 2.2.; 2.3.; 3.1. 3.3.2.Egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése 3.3.2.1.A bölcsődei ellátás biztosítása A kisgyermeket nevelő családok szempontjából nem elhanyagolható körülmény, hogy a család hány tagja képes munkába állni. A bölcsődei ellátásnak alapellátásnak kell lenni, legalább a gyermekek egy, másfél éves korától. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 2.2.; 2.3.; 3.1. 3.3.2.2.Kórház fejlesztése, korszerűsítése A helyi kórház fontos térségi feladatot lát el. Korszerűsítése, átalakítása az önkormányzat és az egészségügy kölcsönös megegyezésén múlik. Egy részének szanatóriumi szolgáltatások nyújtására történő átalakítása feltehetően hasznos, esetleg a turizmus szempontjából is új elem lehetne. Érdemes számos szakember véleményét kikérni, hogy a kórházi szolgáltatások mely eleme maradjon meg helyben, s mely nem. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 2.1.; 2.2.; 2.3.; 3.1. 3.3.2.3.Korszerű nyugdíjas otthon kialakítása A helyi társadalom integritását szolgálja az öregekről való gondoskodás. Ennek fontos része a nyugdíjas bentlakásos otthon kialakítása, napközis otthon fejlesztése, civil szerezetek bevonása az idősek gondozásába, felügyeletébe. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 3.1. 3.3.2.4.A mentálhigiénés prevenciós feladatok támogatása, a programok bővítése A mentálhigiénés szolgáltatás a lelki egészség megőrzésének alapvető intézménye. Ezek a szolgálatok már sok hasznos szolgálatot tettek más városokban is, elsősorban fiatalok számára nyújtott életviteli, probléma megoldási tanácsadásokkal, de az idősebbek számára is a krízishelyzetek megoldásában. A prevenciós tanácsadás közvetlen haszna, hogy sokkal súlyosabb krízishelyzeteket előzhet meg, amelyeknek egészségügyi, társadalmi költsége lényegesen magasabb, mint a megelőző tanácsadó szolgálat fenntartási költsége. Fontos feladat a családsegítő és gyermekvédelmi feladatok ellátásának fejlesztése, a szociális háló erősítése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 2.1.; 2.2.; 2.3.; 3.1. 3.3.3.Az információs társadalom Zircen 3.3.3.1.Közösségi Internet-hozzáférés lehetőségének széles körű biztosítása (Internet kávéház, teleház segítségével, a Városi Könyvtár számítástechnikai infrastruktúrájának továbbfejlesztésével) Az információs társadalom kialakulása azzal a következménnyel jár, hogy az információs lehetőségektől való megfosztottság súlyos egzisztenciális problémákat okozhat, s egy új társadalmi hierarchia-képző elemmé válik. Az a város tudhat majd magának egy fejlett polgári társadalmat, ahol a lakosság nagy szelete érti és használja az új technológiákat. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.; 1.3.; 2.1.; 2.2.; 3.1.

© MTA RKK NYUTI

54


3.3.3.2.A városi, térségi elektronikus tartalmi szolgáltatások bővítése: pl. rendeletek, közérdekű adatok, pályázatok, nyitvatartási idők stb. internetes megjelenésének biztosítása, mindezekről CD ROM megjelentetése. Az Internet hozzáférésnek igazán akkor lesz jelentősége, s akkor használja egyre szélesebb réteg, ha a tartalmi szolgáltatások elérnek egy olyan minőséget és tömeget, amely már valóban megkönnyítik az egyén életét. Hozzáfér közérdekű adatbázisokhoz, törvényekhez, helyi rendeletekhez stb. A városi honlap fejlesztése során kell ezek egy részét megvalósítani, ill. létre lehet hozni pl. a helyi Internetes újságot, amely összegyűjti a hasznos információkat tartalmazó linkek listáját. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.;1.3.; 2.1.; 2.2.; 3.1. 3.3.3.3.A zirci honlap továbbfejlesztése, alkalmassá tétele a turisztikai és a településmarketing céljainak elősegítésére A városi honlap jelentős marketing eszköz, különösen, ha a különböző megcélzott rétegek szerint (befektetők, turisták) alakítják ki a rendszerét, s e rétegek igényei szerint töltik fel információval. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.2.;1.3.; 2.1.; 2.2.; 3.1. 3.3.3.4.Az elektronikus ügyintézés és lakossági szolgáltatások alapjainak lerakása A helyi közigazgatási ügyek elektronikus intézése ma már egyre több településen válik fejlesztési céllá. A modern kommunikációs eszközök egyik leghasznosabb válfaja. A lakos részéről megkönnyíti az ügyintézést, növeli a bizalmát, ha folyamatban lévő ügyét nyomon követheti, a hivatal számára pedig gyorsítja az ügymenetet, ha az elektronikusan érkező adatokat nem kell manuálisan gépre vinni, továbbítani stb. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.; 2.1.; 2.2.; 3.1. 3.3.3.5.A város közintézményeinek informatikai rendszerbe kapcsolása („intelligens város”) A rugalmas, modern ügyintézés, valamint az informatikai erőforrások hatékony kihasználása érdekében szükséges a közintézmények rendszerbe kötése. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.3.; 2.1.; 2.2.; 3.1. 3.3.3.6. Az informatikai oktatás, képzés fejlesztése, széles körű hozzáférhetővé tételének támogatása Hozzáférhetővé kell tenni az informatikai ismeretek elsajátítását mindenki számára, aki ezt igényli. Ennek formája lehet tanfolyami, ill. egyéni, a közösségi pontokban segítséget nyújtó szakember személyében. Kapcsolódás a fejlesztési programon belül: 1.1.; 2.1.; 2.2.; 3.1. Indikátorok: Megnevezés Közigazgatási adatvagyon megalapozása On-line szolgáltatások számának növekedése Az igazgatási intézmények távolról elérhető szolgáltatásai Az Internet használat növekedése Cégalapítások az információ-technológia területén Koncentrált, városi portál létrejötte Igazgatási intézmény internetes hálózathoz való kapcsolódásnak, webtárterületének biztosítása. A végső felhasználók költségei Digitalizáció A településre vonatkozó információ, tájékoztató anyagok elérhetőségének javulása

© MTA RKK NYUTI

Mérőszám Igen/nem % db/régió Óra/hónap Szám Igen/nem db Ft és euró/kwh Szám és %-os növekedés %


Az ellátott népesség A felhasználók elégedettsége a szolgáltatás minőségével A felhasználók számának növekedése A regionális adatbázisok számának növekedése A térség vonzóképessége A régión belül széles körben használt, hálózatba szervezett információs folyosók A térséget bemutató kiadvány és/vagy Internetes illetve média megjelenítési programok száma Foglalkoztatás (újonnan létrejövő és megőrzött állások)

Városrész felújítás Intézmény felújítás Személyi állomány képzési szintjének növelése Prevenciós tanfolyamok száma Prevenciós tanfolyamokon résztvevők száma Beszerzett oktatási bemutató eszközök száma Oktatási segédanyagok avultsága Intézmények igénybevételének aránya

© MTA RKK NYUTI

55 Fő % Férfi/nő db Szám db db Abszolút szám és az összes állás százalékában (nemek aránya) Szám Szám elvégzett képzések száma db fő db átlagéletkor fő/kapacitás

TARTALOM A stratégiai program elkészítésének folyamata, a program részei..............................................1 SWOT analízis.………………………………………………………………………………...3 Egyszerűsített SWOT analízis………………………………………………………………....5 Jövőkép (Zirc 15 év múlva)……………………………………………………………………7 Programvázlat és programmátrix……………………………………………………………....9 A prioritások és programok részletes bemutatása…………………………………………….23

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET KÖZLEMÉNYEI 139. sz.

Témavezető: Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs Készült: Zirc Város Önkormányzata megbízásából Nyilvántartási szám: 23–4/2001

Zirc város stratégiai programja I. Felmérő tanulmány

Győr, 2002. június

Szerzők: Barsi Boglárka Edelényi Béla Dr. Hardi Tamás Nárai Márta Winkler Anett

Szerkesztette: Dr. Hardi Tamás Vasvári Bálint

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítők engedélyével lehetséges.

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.................................................................................................................... 3 Ábrajegyzék .......................................................................................................................... 4 Táblázatjegyzék .................................................................................................................... 5 Bevezető ................................................................................................................................ 1 I. Zirc helye és szerepe a magyar városhálózatban.............................................................. 3 I.1 Zirc a településhálózatban ........................................................................................... 4 II. Zirc elérhetősége ............................................................................................................ 13 II.1 Közúti elérhetőség ................................................................................................... 13 II.2 Vasút ........................................................................................................................ 15 III. Zirc város demográfiai jellemzői .................................................................................. 17 III.1 Népességszám ......................................................................................................... 17 III.2 A település elöregedése .......................................................................................... 22 IV. Infrastruktúra ................................................................................................................ 27 IV.1 Lakásállomány........................................................................................................ 27 IV.2 Vízhálózat, vízfelhasználás .................................................................................... 28 IV.3 Szennyvízhálózat .................................................................................................... 28 IV.4 Gázhálózat .............................................................................................................. 29 IV.5 Belterületi önkormányzati utak .............................................................................. 30 IV.6 Távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat ................................................................... 31 V. Gazdasági helyzetkép ..................................................................................................... 33 V.1 A gazdasági szerkezet átalakulása a kilencvenes évek második felében ................ 33 V.2 A foglalkoztatás ágazati megoszlásának változása.................................................. 34 V.3 A hozzáadott érték előállításának megoszlása ágazatonként ................................... 35 V.4 A jegyzett tőke megoszlása, a külföldi tőke részvétele a gazdaságban ................... 37 V.5 A zirci gazdaság exportorientáltsága ....................................................................... 41 V.6 A gazdaság szereplői ............................................................................................... 43 V.7 Összefoglaló ............................................................................................................ 46 VI. Munkaerő helyzet .......................................................................................................... 49 VII. A vállalkozások számának alakulása........................................................................... 55 VIII. Gazdaságfejlesztés ..................................................................................................... 57 IX. Turisztikai felmérés ....................................................................................................... 59 IX.1 Vonzerők leltára ..................................................................................................... 59 IX.2 A látogatók köre ..................................................................................................... 64 IX.3 Tapasztalatok összefoglalása .................................................................................. 65 X. Környezetállapot ............................................................................................................ 67 X.1 Területfelhasználás .................................................................................................. 67 X.2 Környezet ................................................................................................................. 68 XI. A civil szerveződések szerepe Zircen ............................................................................ 71 XI.1 A civil szervezetek jelenléte Veszprém megyében ................................................ 72 XI.2 Zirc civil szférájának strukturális és működési jellemzői ...................................... 73 XI.3 A civil szervezetek szerepe, részvétele a helyi társadalom életében ...................... 83 XI.4 Összegzés ............................................................................................................... 89 XII. Zirc kapcsolatrendszere és térségi intézményrendszere .............................................. 93 XII.1 Önkormányzati kapcsolatok:................................................................................. 93 XII.2 Zirc térségi jellegű intézményei ............................................................................ 93 XII.3 Városi önkormányzati intézmények költségvetési elemzése ................................ 95 Mellékletek ........................................................................................................................ 111 Irodalom ........................................................................................................................... 161

MELLÉKLETEK I. Lakossági kérdőív kiértékelés ....................................................................................... 103 I.1 A válaszadói minta jellemzői .................................................................................. 103 I.2 Lakossági vélemény a városi problémákról és a fejlesztés lehetőségeiről ............. 105 I.3 A városimázs ........................................................................................................... 113 I.4 A lakosság térkapcsolatai ........................................................................................ 119 I.5 Információforrások ................................................................................................. 123 II. Az információs, kommunikációs és technológiai szektor Zircen ................................. 125 II.1 IKT jellemzők ........................................................................................................ 126 II.2 A helyi intézmények, szervezetek helyzete az információs korban ...................... 128 II.3 Önkormányzat ....................................................................................................... 129 II.4 Oktatás, kulturális élet ........................................................................................... 129 II.5 Vállalkozások ........................................................................................................ 137 II.6 Városi honlap ......................................................................................................... 139 II.7 Összegzés............................................................................................................... 140 III. Zirc szerepe a kistérség, Veszprém megye és a Közép-Dunántúli régió fejlesztési elképzeléseiben ................................................................................................................. 141 III.1 Zirc helyzete a kistérségi programozásban .......................................................... 141 III.2 Zirc helyzete Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójában .................... 143 III.3 A Közép-dunántúli Régió Területfejlesztési Programjában a Zircre vonatkozó intézkedések és prioritások........................................................................................... 148

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Magyarország a közép-európai térszerkezetben. ................................................................................ 11 2. ábra: A Zirccel azonos méret- és funkciókategóriába tartozó városok Magyarországon 2001-ben. ........... 12 3. ábra: Ezer lakosra jutó személygépkocsi állomány a zirci kistérség településeiben, 2000-ben .................. 14 4. ábra: Zirc lakónépesség-számának változása 1870–2000 ........................................................................... 17 5. ábra: Zirc lakosságszámának változása 1990–2000 között ......................................................................... 18 6. ábra: Természetes szaporodás ..................................................................................................................... 19 7. ábra: Vándorlási egyenleg 1993–2000. illetve 1997–2000 ......................................................................... 21 8. ábra: A zirci kistérség településeinek elöregedése (2000) .......................................................................... 22 9. ábra: A gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak megoszlása főbb ágazatok szerint Zircen, a zirci kistérségében, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon 1994 és 1999ben. ........................................................................................................................................................ 35 10. ábra: A gazdasági társaságok által előállított hozzáadott érték megoszlása főbb ágazatok szerint Zircen, a zirci kistérségében, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon 1994 és 1999-ben. ............................................................................................................................................... 37 11. ábra: A gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének változása 1994 és 1999 között Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). ................ 38 12. ábra: A gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének ágazati megoszlása 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). ................. 39 13. ábra: Az egyes ágazatok jegyzett tőkéjének változása Zircen és a zirci kistérségben 1994 és 1999 között. ............................................................................................................................................................... 39 14. ábra: A külföldi részesedés aránya a gazdasági társaságok jegyzett tőkéjéből 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). ........................................................................................................................................................ 40 15. ábra: A külföldi részesedés aránya ágazatonként a gazdasági társaságok jegyzett tőkéjéből 1994-ben és 1999-ben Zircen és a zirci kistérségben. (%). ........................................................................................ 41 16. ábra: Az exportból származó árbevétel aránya a nettó árbevételből 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). ................. 42 17. ábra: A munkanélküliek számának változása Zircen és a munkaügyi kirendeltség területén 1991 és 2001 között. .................................................................................................................................................... 49

18. ábra: Az egy lakosra jutó átlagos jövedelem a zirci kistérség településein, 1999-ben. ............................ 51 19. ábra: A munkanélküliségi ráta és az üres álláshelyek számának alakulása a Zirci Munkaügyi Kirendeltség területén, 2001 folyamán ................................................................................................. 51 20. ábra: A munkanélküliek életkor szerinti megoszlása a Zirci Munkaügyi Kirendeltség területén 2001 folyamán ............................................................................................................................................... 52 21. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása a Zirci Munkaügyi Kirendeltség területén 2001 folyamán .................................................................................................. 53 22. ábra: A vállalkozások számának változása a zirci kistérségben 1996–2000 között. ................................ 55 23. ábra: Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a zirci kistérség településein 2000-ben ......................... 56 24. ábra: Az ezer lakosra jutó vállalkozások számának változása a zirci kistérség településein 1996–2000 között .................................................................................................................................................... 56 25. ábra: Az egy lakosra jutó iparűzési adó a zirci kistérség településein 1998-ban ...................................... 58 26. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek %-os megoszlása a települések között 1996-ban és 2000-ben ............................................................................................................................................... 62 27. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek %-os megoszlása a települések között 1996-ban és 2000ben ........................................................................................................................................................ 62 28. ábra: Zirc területhasznosítási arányai 2000 évben .................................................................................... 67 29. ábra: Zirc lakásállományának, a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások számának és a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának összehasonlító ábrája (1997–2000)................ 69 30. ábra: Zirc közműolló változása 1997–2000 év között .............................................................................. 70 31. ábra: A civil szervezetek számának alakulása a kilencvenes években Zircen* ........................................ 74 32. ábra: A Zircen működő civil szervezetek megoszlása fő tevékenységi terület alapján (2002. év eleje) (%) .............................................................................................................................................................. 77 33. ábra: A 2001-ben bevétellel rendelkező szervezetek megoszlása a bevételnagyság szerint (%) .............. 80 34. ábra: A bevételi források megoszlása (%) ................................................................................................ 82 35. ábra: A zirci székhelyű civil szerveződések hatóköre .............................................................................. 84 36. ábra: A költségvetési intézmények tervezett kiadása százalékos megoszlásban 2000. ............................ 97 37. ábra: A költségvetési intézmények tervezett kiadása százalékos megoszlásban 2002. ............................ 97 38. ábra: A válaszadók véleményének megoszlása a város legfontosabb problémáiról ............................... 106 39. ábra: Ha lenne 100 millió forintja, mennyit költene az alábbi célokra? ................................................. 109 40. ábra: Ha lenne100 millió forintja kérdésre adott válaszok megoszlása életkor szerint. ......................... 110 41. ábra: Ha lenne100 millió forintja kérdésre adott válaszok megoszlása iskolai végzettség szerint. ........ 110 42. ábra: Milyen létesítményre büszke Zircen? ............................................................................................ 115 43. ábra: Milyen létesítményt hiányol a városból? ....................................................................................... 116 44. ábra: Melyik a város legszebb része? ..................................................................................................... 116 45. ábra: Az „Elköltözne-e Zircről?” kérdésre érkezett válaszok megoszlása a válaszadó életkora szerint 120 46. ábra: A „Ha elköltözne Zircről, mi ennek az oka kérdésre adott válaszok megoszlása az okok szerint. 122 47. ábra: A „Ha elköltözne Zircről, mi ennek az oka?” kérdésre adott válaszok megoszlása az okok és az életkor szerint...................................................................................................................................... 122 48. ábra: A válaszadók munkajellegű kapcsolatainak iránya ....................................................................... 123 49. ábra: A válaszadók fő információ forrásai a helyi közélettel kapcsolatos eseményekről ....................... 124 50. ábra: Az egy számítógépre jutó tanulók száma és az internetes kapcsolattal is rendelkező számítógépre jutó tanulók száma az általános iskolákban 2001-ben ........................................................................ 131 51. ábra: Zirc város honlapja ........................................................................................................................ 139 52. ábra: A Bakonyi Természettudományi Múzeum és a Szépalma Hotel honlapja .................................... 139

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A magyarországi városállomány népességszám szerinti jellemzői (2001) .................................... 4 2. táblázat: Természetes szaporodás 1990–2000 ............................................................................................ 19 3. táblázat: Élveszületések, halálozás 1990–2000 .......................................................................................... 20 4. táblázat: Vándorlási mutatók 1990–2000 ................................................................................................... 20 5. táblázat: Öregedési index változása 1990–2000 ......................................................................................... 23 6. táblázat: Lakásállomány és változásai 1993–2000 ..................................................................................... 27 7. táblázat: Vízfelhasználás 1990–2000 ......................................................................................................... 28 8. táblázat: Szennyvízcsatorna-hálózat jellemzői 1990–2000 ........................................................................ 29 9. táblázat: A gázszolgáltatás jellemzői 1997–2000 ....................................................................................... 30 10. táblázat: Távbeszélő- és kábeltelevízió hálózat változásai 1993–2000 .................................................... 31

11. táblázat: A gazdasági társaságok által foglalkoztatottak számának alakulása Zircen a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon 1994-ben és 1999-ben. .......... 34 12. táblázat: A gazdasági társaságok által előállított hozzáadott érték változása 1994 és 1999 között Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban, és Magyarországon. ............... 36 13. táblázat: A gazdasági társaságok által előállított hozzáadott érték változása 1994 és 1999 között Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban, és Magyarországon. ............... 36 14. táblázat: A gazdasági társaságok jegyzett tőkéje 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (milliárd forint). .................... 37 15. táblázat: Az exportból származó árbevétel aránya a nettó árbevételből 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben (%). ........................................................................................................................... 42 16. táblázat: A mezőgazdasági területek megoszlása Zircen termelési ág és használók szerint 2000-ben ..... 43 17. táblázat: A munkanélküliségi ráta a Zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon 1996-ban és 2000-ben, december 20-án. ................................................ 50 18. táblázat: Az egy lakosra jutó átlagos jövedelem a Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon, 1999-ben .................................................................... 50 19. táblázat: Az egyéni vállalkozások száma Magyarországon, a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megyében, a Zirci kistérségben és Zircen 1996-ban és 2000-ben. ........................................................ 55 20. táblázat: Az iparűzési adó változása és aránya a helyi adóbevételekből1996 és 1998 között a zirci kistérségben és Zircen ........................................................................................................................... 58 21. táblázat: Kereskedelmi szállások férőhelyei, vendégei és az eltöltött vendégéjszakák száma 1996-ban .. 60 22. táblázat: Kereskedelmi szállások férőhelyei, vendégei és az eltöltött vendégéjszakák száma 2000-ben .. 61 23. táblázat: Kereskedelmi szállásférőhelyek típusainak megoszlása a térség településein 2000 évben. ....... 63 24. táblázat: Magánszálláshelyek, vendégek és vendégéjszakák száma a térség településein 2000 évben ..... 63 25. táblázat: Zirc területi felhasználásának megoszlása 2000 évben ............................................................... 67 26. táblázat: Zirc légszennyezési adatai .......................................................................................................... 68 27. táblázat: A Veszprém megyei városokban működő nonprofit szervezetek száma .................................... 72 28. táblázat: Szervezeti forma szerinti megoszlás ........................................................................................... 76 29. táblázat: Az önkormányzati intézmények tervezett kiadásai évenkénti bontásban 1996–2002 ............... 96 30. táblázat: Az önkormányzati intézmények összesített tervezett kiadásai az infláció függvényében 1996– 2002 ....................................................................................................................................................... 98 31. táblázat: A legfontosabb bevételi források az intézmények finanszírozásában az infláció függvényében 1996-2002. ............................................................................................................................................. 98 32. táblázat: A tervezett helyi adó és a költségvetési bevételek az infláció függvényében ............................. 99 33. táblázat: A válaszadók kor szerinti megoszlása ...................................................................................... 103 34. táblázat: A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása ............................................................... 103 35. táblázat: A válaszadók kor és családnagyság szerinti megoszlása .......................................................... 104 36. táblázat: A válaszadók lakhely szerinti megoszlása ................................................................................ 104 37. táblázat: A válaszadók Zircre történő költözésük ideje szerinti megoszlása ........................................... 105 38. táblázat: Hogyan értékeli a 82-es út szerepét? (1=jelentős negatív hatás, 2=negatív hatás, 3=semleges, 4=pozitív hatás, 5=jelentős pozitív hatás) ........................................................................................... 107 39. táblázat: Egyetért-e a 82-es út elterelésével, külső gyűrű építésével? ..................................................... 108 40. táblázat: Ha lenne 100 millió forintja, mennyit költene az alábbi célokra? ............................................ 109 41. táblázat: A válaszadók hány százaléka volt elégedett vagy elégedetlen az egyes fejlesztési területekkel és elemeikkel ........................................................................................................................................... 113 42. táblázat: Ön szerint milyen Zirc híre? ..................................................................................................... 113 43. táblázat: Ön szerint milyen Zirc híre? Az adott osztályzatok száma ....................................................... 114 44. táblázat: A válaszadó megoszlása aszerint, hogy hány jellegzetes zirci terméket neveztek meg ............ 117 45. táblázat: A jellegzetesen zirci termékként megnevezett termékek rangsora az adott válaszok száma és a válaszok súlyozott értéke szerint ......................................................................................................... 117 46. táblázat: Az egyes rendezvények ismertsége (a megnevezések száma) .................................................. 118 47. táblázat: A”Hova költözne Zircen belül?” kérdésre adott válaszok megoszlása a költözés célja szerint 119 48. táblázat: A Zircen belüli költözési szándékok megoszlása a válaszadó jelenlegi lakhelye és a preferált cél szerint .................................................................................................................................................. 121 49. táblázat: A lakossági és üzleti távbeszélő fővonal ellátottság ................................................................. 126 50. táblázat: Internetes, szolgáltatások, domain szerverek ............................................................................ 128 51. táblázat: Gazdasági vállalakozások ......................................................................................................... 128


1

BEVEZETŐ Zirc városfejlesztési stratégiai programját Zirc Város Önkormányzata megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet munkatársai készítik el. A városfejlesztési program egy középtávú általános társadalmi-gazdasági fejlesztési terv, amely kijelöli a fő fejlesztési célokat, prioritásokat, s a programalkotás során meghatározza a célokhoz elvezető utakat, a célok eléréshez szükséges végrehajtandó fejlesztési programokat. A munka két nagy fázisaként a helyzetelemzést és stratégiakészítést különíthetjük el. Jelen dokumentumban az első fázis, tehát a helyzetelemző felméréseink során megállapított eredményeket tekintheti át a Tisztelt Olvasó. Milyen módszerekkel született meg a helyzetelemző tanulmány? Módszereink az alábbiak voltak: – Kérdőíves felmérés a zirci lakosság körében (kiértékelését részletesen a I. sz. mellékletben mutatjuk be, eredményeit a tanulmányban használtuk fel); – Kérdőíves felmérés a zirci számítógép felhasználók körében (ennek részletes bemutatását tartalmazza a melléklet II. fejezete); – Kérdőíves felmérés a civil szervezetek körében; – Kutatási interjúk készítése a gazdasági, intézményi, társadalmi stb. szereplők körében, valamint a környező településeken; – Fókuszcsoport beszélgetések meghívott vendégekkel; – Helyszíni szemlék, térképes felmérés; – Másodlagos információforrások, a KSH, APEH stb. adatbázisainak és szakirodalmak feldolgozása; – A munka szempontjából lényeges elem, hogy a lakosság bevonását, véleményalkotási lehetőségét biztosítani kell, így ezt a célt szolgálják a lakossági fórumok. A széleskörű ismertséggel lesz a terv legitim, a lakosság széles rétegei által elfogadott; A munka második fázisában: – A stratégia- és programkészítés során a felvázolt elemeket széleskörűen egyeztetni kell, a város különböző intézményeinek, személyiségeinek, s általában a lakosságnak a véleményét ki kell kérni, s azokat be kell építeni, vagy kihagyásukat megindokolni; – Az elkészülő stratégiát a kistérségi, megyei, regionális fejlesztési tervekkel, valamint a helyben már létező fejlesztési tervekkel össze kell hangolni, hogy a különböző törekvések ne egymást keresztezzék, hanem egymást segítsék.

© MTA RKK NYUTI


A fejlesztési terv közvetlen hasznaként elsőként azt nevezhetjük meg, hogy egy olyan információforrást jelent, amely összegyűjtve, rendszerezve tartalmazza a városról és környékéről, a fejlesztésekhez szükséges ismereteket. Másrészt a stratégia és program olyan célokat jelöl ki, amelyek a fejlesztési törekvéseket és forrásokat egymás mellé rendeleik a megvalósítás érdekében, s nem engedik azokat szétforgácsolódni. A stratégiában meghatározott célok, ill. a megvalósítást célzó lépcsők számon kérhetőek, követhetők. Ha a terv széles körben ismert, segítheti a városfejlesztési elképzelések elfogadtatását a lakosság körében, segíthet a kompromisszum keresésben, hiszen a városfejlesztés érdekében tett lépések céljai világosak. Lényeges az a haszon, hogy az önkormányzat, vállalkozók, civil szervezetek fejlesztési célú pályázataiknál hivatkozhatnak a városfejlesztési célokra, tervekre. Egy ilyen jellegű, az önkormányzat képviselőtestülete által elfogadott, tehát legitim fejlesztési dokumentum a pályázatok elbírálásánál jelentős előnyt jelent. A városfejlesztési stratégiai program két fő részből áll: I. kötet: helyzetelemzés, a kiinduló állapot feltárása (elkészült: 2002. június); II. kötet: a célok kijelölése, stratégia készítés, programok meghatározása (2002. szeptember) Zirc városa kilencvenes évek folyamán egy társadalmi-gazdasági szempontból nehéz időszakot élt át. A szocializmusban kialakult gazdasági struktúra leépült átalakult. A 21. század elején már látszanak azok a kitörési pontok, amelyeken a város ismét növekedésnek indulhat, kijelenthetjük, hogy a mélyponton már túl van. Ehhez természetesen a meglévő hagyományos és új keletű belső erőforrásokon túl a külső tényezők szerencsés alakulása is szükséges. Ezeknek az erőforrásoknak és lehetőségeknek a felhasználásához, egységes irányba tereléséhez kíván munkánk segítséget nyújtani, hogy Zirc történelmi örökségét folytatva egy, a lakosság számára a kornak megfelelő életminőséget nyújtó, fejlődő dunántúli kisváros lehessen, az észak-bakonyi térségnek megbecsült kulturális és szolgáltató központjává váljon. Győr, 2002. június 12.

Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs


3

I. ZIRC HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR VÁROSHÁLÓZATBAN Az európai városhálózat jelentős szintjét képezik a kisvárosok, amelyek lélekszámát 20.000 fő alá tehetjük. Ezek a városok mindenhol kisebb térségek központjai, ahol a környező településeken élők alapvető szolgáltatásokat, esetleg munkahelyet találnak. A kisvárosok részvétele az egyre élesedő városversenyben, amely a befektetőkért, a városi gazdaságba áramló tőkéért, valamint a letelepedni vágyó lakosokért folyik, szétválasztja ezt a népes tábort, s találunk sikeres és sikertelen kisvárosokat egyaránt. Lényeges kérdés, hogy mitől függ ez a siker? Bizonyos adottságok kihasználásával Európa közép- és kisvárosainak egy része a lakosság számát megőrizte, vagy növelni tudta.  A viszonylag nagyobb méretű középvárosok, melyekben lélekszámuknál fogva még nem tapasztalhatók a nagyvárosi lét hátrányai;  A nagy agglomerációk közelébe települt városok;  A tiszta és vonzó természeti környezetű régiók városai, melyek magasabb életminőséget nyújtanak. Jellemző a kisebb méretű, specializált vállalatok letelepedése, melyek képzettebb munkaerőt foglalkoztatnak;  A rurális régiók központi települései, melyek a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése következtében válnak a népességáramlás céljává;  Azok a városok, amelyek magasan specializáltak, s ehhez megfelelő magas képzettségű munkaerővel rendelkeznek;  A régió hasonló méretű városait átfogó hálózatban résztvevő városok, illetve azok a városok, amelyek a távolabbi nagyobb városokkal tudnak szoros kapcsolatokat fenntartani, pl. a beszállítói kapcsolatok révén, a jó közlekedési és kommunikációs kapcsolatok segítségével. Ez a felsorolás ki is jelöli azokat a tényezőket, amelyek egy város gazdasági-társadalmi sikerét megalapozzák. A városversenyben élen álló, sikeres települések egyaránt vonzóak mind a gazdaság szereplői, mind a lakosság számára, van képességük a struktúraváltásra, jó minőségű, vonzó környezetet tudnak nyújtani lakosaik számára, s vezetésük képes a konfliktusok kezelésére (Enyedi 1997). A magyar városhálózat versenyképessége szempontjából jelentős elmozdulásokat regisztrálhattunk a rendszerváltás után, a kilencvenes évek során (Lengyel–Rechnitzer 2001). A kilencvenes évek elején a klasszikus centrum funkciók (közigazgatás), és a gazdasági potenciál, részben a szellemi erőforrás határozták meg a hálózat tagolását (Rechnitzer 1998), az évtized közepén már más elemzések kimondottan a gazdasági potenciál (jövedelmek, külföldi tőke, vállalkozói aktivitás) alapján állítottak fel sorrendet a városok között. Az ezredforduló városainak sikerességében egyre nagyobb szerepet játszik az új információs infrastruktúra jelenléte, használatának intenzitása és minősége, a speciális termelő ágazatok sikere, amelyek speciális termékeik révén képzett munkaerőt

© MTA RKK NYUTI


4

igényelnek, s kapcsolódnak a kialakuló, az adott ágazatban jelentős tömeget, jövedelmet, technológiai újítást és tudást előállító regionális szintű klaszterekhez, valamint a modern, üzleti szolgáltatások fejlettsége, s nem utolsó sorban a város megközelíthetősége, elérhetősége. I.1 Zirc a településhálózatban A magyar városállomány a kilencvenes években jelentős számszerű gyarapodáson ment keresztül. Alapvető jellemzője, hogy vidéki városaink átlagos lakosságszámát (19.024 lakos) tekintve a kisvárosok dominálnak a hálózatban. Magyarországi viszonylatban a 20.000 lakos alatti városokat tekinthetjük méretüket tekintve kisvárosoknak. Zirc lakosságszámát tekintve (7174 lak.1) ebbe a kisvárosi kategóriába tartozik (1. táblázat). Táblázatunkból látható, hogy a kisvárosok (192 db) teszik ki városhálózatunk döntő hányadát. Lakosságuk a hazai vidéki városi lakosság 36,8%-a, míg az ország teljes lakosságából 17,5%-al részesednek. E részesedéshez hozzá kell tennünk, hogy központi szerepkörük révén a kisvárosok fejlődése és fejlettségi mutatói lényegesen nagyobb népességet érintenek. Népesség (lakos) Budapest 50.000< 30.000-49.999 20.000-29.999 10.000-19.999 9.999> Városok Budapest nélkül Városok Budapesttel

1811552 1141758 1344582 531921 1029448 727359 4775068 6586620

Városok száma (db)

Átlagos nagyság (lakos)

1 8 29 22 72 120 251 252

142720 46365 24178 14298 6061 19024 26137

Részesedés a Részesedés Részesedés vidéki az ország a városi városok népességéből népességből népességéből (%) (%) (%) 18,0 27,5 11,4 17,3 23,9 13,4 20,4 28,2 5,3 8,1 11,1 10,3 15,6 21,6 7,2 11,0 15,2 47,5 72,5 100,0 65,6 100,0

1. táblázat: A magyarországi városállomány népességszám szerinti jellemzői (2001) Forrás: KSH Tstar.

E kisvárosi kategória számos funkcionális várostípust rejt magában. Alapvetően elkülöníthetünk egymástól egy alföldi és egy dunántúli kisvárosi típust. Az alföldi kisvárosok egyik közös jellemzője, hogy korábbi mezővárosok, ill. óriásfalvak (10.000 lakos felett) váltak a hetvenes–nyolcvanas évek során iparilag fejlesztett városokká. Az óriásfalvak mára valamennyien várossá váltak – még ha térségi szerepkörük kérdéses is. A dunántúli típusba tartozó városok, a tradicionális központi szerepkörrel rendelkező települések, amelyek a nyolcvanas évek során jelentős mértékű ipart tudtak magukhoz vonzani.

1

1999-ben az év végén. (A KSH hivatalos adatbázisában [Tstar] 2000-re vonatkozóan nincs a lakosságszám feltüntetve, így általános elemzésekben ezt az adatot használjuk. 2000-re vonatkozó számítások esetén a lakosságszámot a rendelkezésre álló népmozgalmi adatokkal korrigálva vezettük tovább.)

© MTA RKK NYUTI


5

Zirc a Magas-Bakony térségének természetes központja. Hagyományosan kulturális és szellemi központja volt a térségnek, jelentős „civil” önszerveződési hagyományokkal, gazdasági értelemben az apátsághoz tartozó egyházi birtokok révén hatóköre az ÉszakDunántúl jelentős részét érintette (Illés 1998). Mint gazdasági központnak jelentős kézműves hagyománya is kialakult. Az elsődleges mégis a kulturális központ jelleg volt. Adminisztratív funkciója nem volt jelentős, ezt a szerepkört inkább Csesznek töltötte be a századok folyamán. A 20. században, főként annak második felében ez a helyzet jelentősen megváltozott, bár a felszín alatt bizonyos kulturális, egyházi funkciók, kézműves hagyományok tovább éltek, és ismét megerősödtek a kilencvenes évek során. De ezekhez egy sor új, városokra jellemző funkció is társult az évtizedek alatt. A Győr, Veszprém, Pápa és Székesfehérvár közötti városhiányos területen tölt be Zirc központi szerepkört. Funkciói között találunk országos szintűeket, mivel a Ciszterci Rend hazai központja található a városban, s (részben) ennek köszönhetően mint turisztikai célpont is országos jelentőségű. Ennek vállalása tudatos. Mint lakossági kérdőívünkből kiderült, a zirci polgárok erre a legbüszkébbek, s az apátság épületegyüttesét az arborétummal tartják a város jelképének (lásd. a kérdőív kiértékelés c. mellékletet). A turizmusban betöltött országos szintű szerepkört jól mutatja, hogy a múzeumlátogatások száma Zircen rendkívül magas, A városi funkciók másik nagy köre a kistérségi szerepkör. Zirc számos olyan funkciót lát el, amely a 20–30.000 lakosú kis-középvárosok jellemzője (kórház, szakorvosi rendelőintézet, középiskolák – amelyek közül a gimnázium művészeti tagozata országos beiskolázású, valamint az általános iskolai kisegítő tagozat). A 120 kisváros (10.000 lakosnál kisebb) közül 2002-ben csak 14 rendelkezik kórházzal (igaz, vannak nem városi státuszú kistelepülések, ahol található kórház, általában szanatórium vagy gyógyfürdő). Zirc kis-középvárosi szerepköre azonban nem teljes körű. Térségi szerepköre kiterjed még a kiskereskedelemre és gyengén a foglalkoztatásra, s az okmányiroda megnyitása óta az adminisztratív funkciók egy részére. Zirc tehát a megyén belül fontos településhálózati elem: azoknak területeknek a városi ellátásáért felelős elsősorban, amelyek Veszprém felől csak rajta keresztül érhetők el, ezek számára nyújt kereskedelmi, egészségügyi stb. szolgáltatásokat. Emiatt a város fejlesztése megyei érdek is, hiszen az északi megyehatárnál elhelyezkedő települések számára reálisnak látszó alternatíva Győr, mivel távolabb van ugyan, de a megközelíthetősége kényelmesebb. Mindezt összevetve a magasabb színvonalú szolgáltatásokkal a távolabbi nagyváros vonzóereje erősebb. Véleményünk szerint az északi községek megyeváltása inkább ezekre az okokra vezethető vissza, semmint a sokat hangoztatott „régió-váltásra”. Más kérdés, hogy az átcsatlakozó települések számára városi központként az időközben városi rangra emelt Pannonhalma fog jelentkezni, amelynek kisvárosi funkciói rendkívül gyengék.

© MTA RKK NYUTI


6

A funkciók gyors összefoglalásaként azt mondhatjuk, hogy Zirc feladatköreit tekintve hiányosan ellátja egy kis-középváros, de hasonlóképpen hiányosan egy kistérségi központ szerepkörét is, de néhány városi jelentőségű funkció is hiányzik. Ezek a hiányzó, vagy nem megfelelő színvonalon jelenlevő funkciók, pl.: – a színvonalas szórakozást biztosító intézmények (pl. mozi); – piac; – bölcsőde; – öregek otthona; – strandfürdő; – házasságkötő terem; – étterem, kávéház. A hetvenes–nyolcvanas évek során gazdasági szerepének érvényesítését nagyban szolgálta, hogy a fő, délnyugat–északkeleti irányú ipari fejlődési tengelybe esett bele, s fejlődését elősegítette a szénbányászat felfejlesztése Dudaron. Ennek az ipari tengelynek számos településére rendkívül mély, negatív hatást gyakorolt a gazdasági szerkezetváltás, a nehézipar és az energetikai ipar leépülése (pl. az észak-magyarországi iparvárosok), míg mások szerencsés helyzetüknél fogva átmeneti visszaesés után új fejlődési pályára állhattak (pl. Tatabánya). Zircen, ellentétben más, bányászati, energetikai központokkal, a gazdasági fejlődés más ágazatokban is megjelent, létezik tradicionális ipar, amelyhez vissza lehet nyúlni, s a közelben olyan fejlett központok helyezkednek el, amelyek segítettek a problémák enyhítésében. Zirc tehát a gazdasági struktúraváltást így könnyebben viselte el, mint más, a korábbi gazdasági tengelybe tartozó hasonló méretű város. Már korábban léteztek, s most előtérbe kerülhettek az új szituációnak megfelelő fejlődési potenciálok, elsősorban az idegenforgalom, faipar, élelmiszeripar, számítástechnikai ágazat is.

és

a

térségben

megtelepedett

már

a

Különböző városi fejlettségi mutatók alapján klaszteranalízist végeztünk a magyarországi városok csoportjára. Különböző fejlettségbeli adatok (demográfiai, jövedelmi, infrastrukturális, gazdasági stb.) adatok összevetésével kívántuk meghatározni azoknak a városoknak a körét, amelyek fejlettségük és városi jellemzőik alapján Zirchez hasonlónak mondhatók. Jellemző, hogy a „rokon” városok között számos, Zircnél lényegesen nagyobb várost találtunk, s tapasztalható, hogy ezek a városok inkább a Dunántúlra jellemző fejlődési típust képviselnek. A 2. ábrán látható a felosztás, ábrázoltuk a Zirchez hasonló nagyságú városokat, valamint a Zirchez hasonló városi funkciókkal és fejlettséggel rendelkező városokat is. Külön kiemeltük azokat a településeket, amelyek esetében ez a két jellemző egyidejűleg jelentkezik.

© MTA RKK NYUTI


7

A kisvárosok, funkcionális különbségeik mellett mindazonáltal meglehetősen hasonló problémákkal küzdenek ma Magyarországon. Önkormányzati bevételeik szegényesek, nem tükrözik azokat a térségi funkciókat, amelyeket ezeknek a városoknak el kell látniuk. A magyar kisvárosi hálózat városfejlesztési, intézményfejlesztési lehetőségei nagymértékben korlátozottak. A kis központok rendszere Magyarországon fejletlen, pedig a vidéki térségek életminőségének javítása szempontjából alapvető lenne a jelentőségük. Ezek a települések valaha járási székhelyként működtek, bár városi rangjuk nem volt, csak nagyközségi jogállásuk. Adminisztratív központ szerepkörüket azonban a nyolcvanas évekre a járási tanácsi rendszer megszüntetésével elvesztették. Ennek pótlására, térségi szerepkörük elismeréseként számos hasonló kis központot a nyolcvanas években városi rangra emeltek (Zircet 1984-ben). Ez a státuszbeli emelkedés azonban nem járt együtt a fejlesztési lehetőségek jelentős emelésével, ami a valódi, modern térségi szerepkörhöz szükséges intézményhálózatot megalapozhatta volna. Ez a településkategória a fejlesztések szempontjából hátrányos helyzetű volt az elmúlt évtizedekben. A hetvenes– nyolcvanas évtizedben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK 1971) érvénybe léptetése, ill. reformja során a városok közül elsősorban a megyei központok jutottak jelentős fejlesztési lehetőségekhez, amely későbbi fejlődésüket is megalapozta. A kisvárosok a települési-közigazgatási hierarchia alsóbb fokán álltak, így a források elosztásánál hátrányosabb helyzetbe kerültek, térségi jelentőségű intézményeiket nem tudták kiépíteni, vagy a meglévőket fejleszteni. Gazdaságukban jellemző volt az agrárium jelenléte (Zircen a TSZ), valamint a telephelyes ipar kialakulása, amely üzemeknek a központjai Budapesten, később a megyeszékhelyeken voltak. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek első felének gazdasági-társadalmi megrázkódtatásai az átlagosnál is nagyobb mértékben érték ezt a településkategóriát. Gazdasági alapjait megrengette az agrárium válsága, a termelőszövetkezetek hanyatlása, valamint a telephelyes ipar megszűnése és/vagy átalakulása. Másik oldalról az önkormányzati rendszer kialakulása során is nehéz helyzetbe kerültek ezek a városok. Az új finanszírozási rendszerben a kis lakosságszám és az alacsony saját bevételek miatt az önkormányzati források a saját lakossághoz képest túlméretezett – de térségi szempontból szükséges – intézményhálózat fenntartásához és fejlesztéséhez szűkösnek bizonyultak. Mindezek a jelenségek oda vezettek, hogy ezek a települések térségi szerepkörüket csak részlegesen, és nem a kor színvonalának megfelelően tudták kiépíteni. A kilencvenes években számos új nagyközség kapta meg a városi rangot. Ez helyén való, mert mint említettük, szükséges a központok hálózatának bővítése a vidék fejlődése érdekében. A számszerű bővülés azonban nem járt együtt a központi szerepkör forrás oldali elismerésével, vagy a közös intézményhasználat normatív szabályozásával.

© MTA RKK NYUTI

8


Az önkormányzatiság első éveiben lehetőség nyílt a korábban a városokhoz csatolt települések különválására. Ezekre korábban a városi státusz elismertetése szempontjából volt szükség. Zirc esetében is Lókút, Olaszfalu, Nagyesztergár, Eplény, Kardosrét lakosságszáma volt szükséges ahhoz, hogy Zirc (együttes) lakosságszáma 10.000 fölé emelkedjen. A kilencvenes években a csatolt településrészek elválása és saját önkormányzat alapítása általános jelenség volt Magyarországon, mivel ezek a települések vagy nem tartoztak földrajzilag szervesen egybe az anyatelepüléssel (mint Zirc esetében), vagy a gazdasági változások eredményeként egy elszegényedő önkormányzatról válhattak le a gazdaságilag prosperáló településrészek (pl. Kazincbarcika esetében). Az önkormányzati együttműködés új formája az önkormányzati társulás. Jellemző, hogy a kilencvenes évek elején zömében a városi központok kihagyásával jöttek ezek létre. Később már egyre inkább felismerte minden szereplő az egymásrautaltságot. A Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) is Zirc és térsége településeit tömöríti. A társulás területén Dudar vezetésével egy kisebb együttműködés alakult, elsősorban a szennyvízkezelés problémájának megoldására. Zirc településhálózatban elfoglalt helyének különleges vonása, hogy a nyolcvanas években bányászvárossá (is) alakult – bánya nélkül. A közeli Dudar községben működő bánya dolgozói számára a falu helyett Zirc szolgáltatta a lakóhelyet, itt épültek meg a bányászlakások (Dudaron a falu alá húzódó fejtések következtében építési tilalom volt érvényben, jelentős lakóterület-fejlesztések nem történhettek.) Ez a két település szimbiózisát jelentette. Nagyesztergár önállósodása előtt a két település közvetlenül érintkezett egymással közúton. Zirc számára a korábbi lakásállomány-fejlesztés hasznos volt, de a bánya leépítése során keletkező társadalmi problémák is itt éreztették a hatásukat. Rossz viszont Zirc számára, hogy az ipari fejlesztésekre alkalmas telephely ma Dudaron van, melynek a megközelíthetősége rosszabb, mint Zirccé. Ezen a rossz elérhetőségen lényegesen javítana a Zircet keletről elkerülő útszakasz megépítése, amely a dudari telephely jobb kihasználhatóságát egymásrautaltság újraéledhet.

vonná

maga

után.

Így

viszont

az

Földrajzi helyzeténél fogva Zirc az elmúlt évtizedben ismét Magyarország új gazdasági fejlődési tengelyének szélén helyezkedik el. Napjaink hazai térszerkezetére jellemző Északnyugat-Magyarország–Budapest, ill. balatoni agglomeráció–Veszprém– Székesfehérvár–Budapest vonalak mintegy közrefogják a várost. A nagyarányú ipari fejlődéssel jellemezhető városok és az idegenforgalmi régió jelenléte, Veszprém és Győr oktatási és K+F potenciálja kijelölik a város helyét Magyarország városhálózatában. Elsősorban Veszprémnek köszönhetően a megyében a regionális és az országos átlagot meghaladó a szolgáltatások (tercier szféra) és az oktatás foglalkoztatási aránya.

© MTA RKK NYUTI


9

A hazai térstruktúrán túllépve a város Európa talán legkeletibb fejlődési zónájának peremén található, ami nagyban javítja a fejlődési pozícióit (1. ábra). Ez a fejlődési zóna a kelet-közép-európai fővárosi térségeket fűzi fel Varsótól Pozsonyig, Győrig, ill. Budapestig. Fontos szempont, hogy a város megtalálja azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekkel ennek a fejlődő városhálózatnak a részévé válhat. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a település fejlesztése során azok az irányok kapjanak lehetőséget, amelyek hangsúlyozzák azokat a funkciókat, amelyekkel Zirc ennek a városhálózatnak a mozaikjába illő komplementer elem lesz. A városhálózatot szervező térszerkezeti áramlási irányok (közutak, vasutak, kommunikációs vonalak) fejlesztése kevésbé tartozik a városfejlesztők kompetenciájába, azonban indirekt ráhatásuk mégis jelentős lehet. Zirc földrajzi elhelyezkedésénél fogva a fő dunántúli fejlődési tengelyek között található, így foglalkoztatási, gazdasági szempontból első képviselője azoknak a belső periférikus térségbeli kisvárosoknak, amelyek Közép-Magyarország felől nyugati irányba haladva egyre szélesebb sávban mutatkoznak a Dunántúl északi felén, de azok fejlettebb csoportjába tartozik (Sümeg, Ajka, Tapolca, Pápa), lényegesen jobb helyzetben van, mint a kisebb, belső periférián elhelyezkedő városok (Zalaszentgrót, Devecser). A gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak ezer lakosra vetített száma alapján (164 fő)2 Sümeghez (121 fő), Tapolcához (136 fő) hasonló. A gazdasági társaságok jegyzett tőkéjét illetően (242.168 ezer forint) Veszprém megyében közepes szinten mozog, Pápához (259.765 ezer forint) hasonló értékkel, a régióban a tőle északra és keletre elhelyezkedő terültekhez képest (Komárom-Esztergom megye, Mór, Székesfehérvár) lényegesen rosszabb, míg a régió szegény területeihez képest (Fejér megye déli része) lényegesen jobb gazdasági pozíciót mutat a város. Zirc gazdasági fejlődésének kulcsa a Székesfehérvár–Veszprém fejlődési tengely további bővülése, s a város kapcsolódása ehhez a tengelyhez. A 8. sz. út kiépülésével és a 82. sz. út korszerűsítésével a város egy, a Móréhoz hasonló pozíciót foglalhatna el, vagyis egy fejlődési gócponthoz közeli tradicionális kisvárosként funkcionálhatna, amely a jó megközelíthetősége révén egyesítené a közeli középváros nyújtotta infrastrukturális és gazdasági agglomerációs előnyöket a kellemes környezettel és az alacsonyabb megtelepedési költségekkel. A megközelíthetőség ilyen jellegű javítása megszünteti a belső periférikus helyzetet. A magyar településhálózatban a város gazdaságinál fontosabb szerepköre az idegenforgalmi és kulturális funkció. Ez jelenleg elsősorban a látogató turizmusra érvényes. Erre a tényre utal a múzeumlátogatások magas száma a városban, ami megközelíti az 50.000 főt (2000-ben), s ezzel a magyar városok rangsorában a 24. helyet foglalja el. Ha az 1000 lakosra jutó látogatók számát nézzük, akkor Zirc az előkelő 2

Az itt következő adatok 1999-re vonatkoznak. Forrás: APEH alapján saját számítások.

© MTA RKK NYUTI

10


10. helyen áll a városok között. Ez a látogatószám természetesen nem versenyezhet legnagyobb múzeumi városainkkal (Eger, Szentendre, Pécs, Esztergom stb.), de Fertőddel, Kőszeggel, Tatával, Herenddel igen. Ami ehhez hiányzik, az a kulturális kínálat infrastruktúrájának jobb kiépítése, a marketing, a hely „legendájának” megteremtése (mint pl. Eger, Siklós esetében). Mindent összevetve Zirc versenytársai a városversenyben azok a dunántúli kis- és kisközép városok, amelyek – kellemes lakókörnyezetet nyújtanak; – az országos társadalmi-gazdasági fejlődési tengelyek hatókörében helyezkednek el; – rendelkeznek ipari hagyományokkal, s gazdaságuk az átlagos kisvárosi fejlettségnek megfelelő; – országos viszonylatban jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A Zirccel kapcsolatos általános tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy a város társadalmi-gazdasági viszonyait tekintve nem nevezhető rossz helyzetben lévő településnek. Lakosságszáma fogyatkozik ugyan, de a csökkenés még nem vészes, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az elvándorlási szándék nem ölt nagy méreteket. Gazdasági, jövedelmi helyzete átlagosnak, bizonyos szempontokból átlag felettinek mondható. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva olyan hazai és nemzetközi fejődési tengelyek között helyezkedik el, amelyek kiváló gazdasági környezetet nyújtanak, nyújtottak a helyi gazdaság átalakulásához. A viszonylag kedvező földrajzi elhelyezkedés mellett a település belső adottságai is jelentősek. Tradíciókban gazdag, fejlett, hagyományos munkakultúrája mellett lényeges szempont a modern gazdaságban is versenyképes hagyományos ágazatok jelenléte és az idegenforgalmi kínálat sajátosságai. Mindezek együttvéve biztosíthatják azt, hogy a város a kilencvenes évek strukturális megrázkódtatásai után egy új fejlődési pályára állhasson, s egy sikeres régió kellemes életkörülményeket nyújtó kistérségének központi településeként funkcionálhasson.

© MTA RKK NYUTI


1. ábra: Magyarország a közép-európai térszerkezetben. Forrás: Rechnitzer 1996.

© MTA RKK NYUTI

11


12

Sáto Sáto Sátoraljaú raljaú raljaújh jh jhely ely ely

E E Encs ncs ncs ncs E E E ncs ncs T T Tooooooka ka ka kajjjjjj T T T ka ka zeren zeren zerencs cs cs cs SSSSSSzeren zeren zeren cs cs zécsén zécsén zécsényyyyyy SSSSSSzécsén zécsén zécsén

Felső Felső Felsőzso zso zso zsolca lca lca lca Felső Felső Felső zso zso lca lca

B B Balassag alassag alassag alassagyyyyyyarmat armat armat armat B B B alassag alassag armat armat Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó

Mo Mo Moso so sonnnmag mag magyyyaró aró aróvvvár ár ár

Eszterg Eszterg Esztergoooooom m m m Eszterg Eszterg Eszterg m m

Do Do Doro ro ro rogggggg Do Do Do ro ro

Pa Pa Pannnnnnnnnnnnoooooonnnnnnhhhhhhaaaaaalma lma lma lma Pa Pa Pa lma lma Oro Oro Oroszlán szlán szlán szlányyyyyy Oro Oro Oro szlán szlán

Vereseg Vereseg Vereseg há há Vereseg Vereseg Veresegyyyyyyhá há há házzzzzz

T T Tura ura ura ura T T T ura ura

B B Bicsk icsk icsk icskeeeeee B B B icsk icsk

M M M M M M

Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Sárv Sárv Sárvár ár ár ár Sárv Sárv Sárv ár ár

Répcela Répcela Répcelak kk kk k Répcela Répcela Répcela

Páp Páp Pápaaaaaa Páp Páp Páp

M M Máááááária ria ria riapó pó pó pócs cs cs cs M M M ria ria pó pó cs cs

C C Celld elld elld elldöööööömö mö mö mölk lk lk lk C C C elld elld mö mö lk lk Dev Dev Devecser ecser ecser

Kö Kö Körmen rmen rmen rmendddddd Kö Kö Kö rmen rmen

Ajk Ajk Ajkaaaaaa Ajk Ajk Ajk

Heren Heren Herendddddd Heren Heren Heren

meg meg meg SSSSSSüüüüüümeg meg meg

Szentg Szentg Szentgooooootthá tthá tthá tthárd rd rd rd Szentg Szentg Szentg tthá tthá rd rd Za Za Zala la lalö lö lövő vő vő

Za Za Zala la la laszen szen szen szentg tg tg tgró ró ró rótttttt Za Za Za la la szen szen tg tg ró ró Hév Hév Hévíz íz íz íz Hév Hév Hév íz íz Keszth Keszth Keszthely ely ely ely Keszth Keszth Keszth ely ely

Z Z Zaaaaaala la la laka ka ka karo ro ro rossssss Z Z Z la la ka ka ro ro L eteny eteny ee L

Csurg Csurg Csurgóóóóóó Csurg Csurg Csurg

B B B alato alato fü fü red red B B Balato alato alato alatonnnnnnfü fü fü füred red red red Tap Tapooooolca lca lca Tap lca Tap Tap lca

T T Tég ég ég églá lá lá lássssss T T T ég ég lá lá szá szá száro ro ro rokszá kszá kszá kszállá llá llá llássssss JJJJJJáááááászá szá szá ro ro kszá kszá llá llá

Ba Ba Bala la la lato to to tonnnnnnfű fű fű fűzfô zfô zfô zfô Ba Ba Ba la la to to fű fű zfô zfô

Po Po Polg lg lgááárdi rdi rdi B B Baaaaaala la la lato to to tona na na nalmá lmá lmá lmádi di di di B B B la la to to na na lmá lmá di di

szfény szfény szfénysza sza sza szaru ru ru ru JJJJJJáááááászfény szfény szfény sza sza ru ru

Ná Ná Nádudv dudv dudv dudvaaaaaarrrrrr Ná Ná Ná dudv dudv

L L Léta éta étavvvértes értes értes

Dév Dév Dévaaaaaavvvvvváááááány ny ny nyaaaaaa Dév Dév Dév ny ny

M M M M M M

Ko Ko Komád mád mádiii

Kerekeg Kerekeg Kerekegyyyyyyhá há há háza za za za Kerekeg Kerekeg Kerekeg há há za za Sza Sza Szaba ba ba badszá dszá dszá dszállá llá llá llássssss Sza Sza Sza ba ba dszá dszá llá llá Duna Duna Dunafö fö fö földv ldv ldv ldváááááárrrrrr Duna Duna Duna fö fö ldv ldv So So Solt lt lt lt So So So lt lt m m m m m m

Pak Pak Pakssssss Pak Pak Pak

Izsá Izsá Izsákkk

Kisk Kisk Kiskőőőőőőrö rö rö rössssss Kisk Kisk Kisk rö rö

Kalo Kalo Kalo csa csa Kalo Kalo Kalocsa csa csa csa

Ta Ta Tamá má má mási si si si Ta Ta Ta má má si si

ltva ltva ltvaddddddkert kert kert kert SSSSSSooooooltva ltva ltva kert kert M M M M M M

Kecel Kecel Kecel Kecel Kecel Kecel

M M Mező ező ező ezőko ko ko kovvvvvváááááácshá cshá cshá csháza za za za M M M ező ező ko ko cshá cshá za za

B B Boooooonnnnnnyyyyyyhhhhhhád ád ád ád B B B ád ád

Nag Nag Nagyyyatád atád atád

B B B ta ta szék szék B B Bááááááta ta ta taszék szék szék szék B B Baja aja aja aja B B B aja aja Ko Ko Komló mló mló mló Ko Ko Ko mló mló

Pécsvá Pécsvá Pécsvá ra ra Pécsvá Pécsvá Pécsvára ra ra radddddd

zen zen zentlő tlő tlő tlőrin rin rin rincccccc SSSSSSzen zen zen tlő tlő rin rin

Bó Bó Bóly ly ly ly Bó Bó Bó ly ly

ELMAGYARÁZAT

T T Tóóóóóótko tko tko tkomló mló mló mlóssssss T T T tko tko mló mló

K K K K K K

Do Do Do mb mb ár ár Do Do Domb mb mb mbóóóóóóvvvvvvár ár ár ár

Ha Ha Harká rká rká rkány ny ny ny Ha Ha Ha rká rká ny ny

B B Biha iha iha iharkeresztes rkeresztes rkeresztes rkeresztes B B B iha iha rkeresztes rkeresztes

Füzesg Füzesg Füzesgyyyaaarma rma rmattt

Kunszentmikló Kunszentmikló Kunszentmiklóssssss Kunszentmikló Kunszentmikló Kunszentmikló

L L Leng eng eng engyyyyyyeltó eltó eltó eltóti titi titi ti L L L eng eng eltó eltó

Szig Szig Szigetv etv etv etvár ár ár ár Szig Szig Szig etv etv ár ár

Ny Ny Nyíra íra íra írado do do dony ny ny ny Ny Ny Ny íra íra do do ny ny

Vá Vá Vámo mo mo mospércs spércs spércs spércs Vá Vá Vá mo mo spércs spércs

Rá Rá Ráckev ckev ckev ckeveeeeee Rá Rá Rá ckev ckev

G G G G G G

Sió Sió Siófo fo fokkk B la to nfö ldv B Baaala lato tonfö nföldv ldvááárrr Ba Ba Bala la la lato to to tonnnnnnbbbbbboooooogggggglá lá lá lárrrrrr Ba Ba Ba la la to to lá lá B B Baaala la lato to tonlelle nlelle nlelle Ta Tabbbbb Ta Fo Fony ny nyóóóóód ddd d Fo ny Ta Ta Fo Fo ny

Na Na Naggggggyyyyyyba ba ba bajo jo jo jom m m m Na Na Na ba ba jo jo m m

Na Na Naggggggyyyyyyecsed ecsed ecsed ecsed Na Na Na ecsed ecsed

Ha Ha Hajdúdo jdúdo jdúdo jdúdoro ro ro rogggggg Ha Ha Ha jdúdo jdúdo ro ro

E E Ercsi rcsi rcsi rcsi E E E rcsi rcsi

Várp Várp Várp alo alo ta ta Várp Várp Várpalo alo alo alota ta ta ta

Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali

Feh Feh Fehérg érg érg érgya ya ya yarma rma rma rmatttttt Feh Feh Feh érg érg ya ya rma rma

K K K K K K

Mó Mó Mórrr

ZIRC ZIRC

Vá Vá Vásá sá sá sáro ro ro rosna sna sna snamény mény mény mény Vá Vá Vá sá sá ro ro sna sna mény mény

Na Na Naggggggyyyyyyká ká ká kálló lló lló lló Na Na Na ká ká lló lló

Po Po Polg lg lg lgáááááárrrrrr Po Po Po lg lg

Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér

Kő Kő Kőszeg szeg szeg szeg Kő Kő Kő szeg szeg

Kisv Kisv Kisvárd árd árdaaa

Demecser Demecser Demecser Demecser Demecser Demecser Ibrá Ibrá Ibrány ny ny Mátészalk Mátészalkaaaaa Ra Raka ka ka kama ma ma mazzzzzz Mátészalk Ra Mátészalk Mátészalk Ra Ra ka ka ma ma T T T isza iszalö lö lök kkk k isza lö T T Tisza isza lö B B B kta kta ló ló rá rá nthá nthá za za B B Baaaaaakta kta kta ktaló ló ló lórá rá rá ránthá nthá nthá ntháza za za za

L L Lőőőőőőrinci rinci rinci rinci L L L rinci rinci

Aszó Aszó Aszód dd dd d Aszó Aszó Aszó

Na Na Naggggggyyyyyyma ma ma maro ro ro rossssss Na Na Na ma ma ro ro

Tata Tata Tata Tata Tata Tata

Kap Kap Kapuuuuuuvvvvvvár ár ár ár Kap Kap Kap ár ár

Gy Gy Gyöööööönnnnnnggggggyyyyyyöööööössssss Gy Gy Gy

Viseg Viseg Visegrá rá rá rádddddd Viseg Viseg Viseg rá rá

Ko Ko Komáro máro máro márom m m m Ko Ko Ko máro máro m m C C Cso so so sorn rn rn rnaaaaaa C C C so so rn rn

m m m m m m

Szo Szo Szob bb bb b Szo Szo Szo

N N Nyerg yerg yergesú esú esújfa jfa jfalu lu lu Fertő Fertő Fertőd dd dd d Fertő Fertő Fertő

Tiszaú Tiszaú Tiszaújv jv jváro áro árosss

Sáro Sárosp sp spatak atak atak Sáro sp atak Sáro Sáro sp atak Do Do Dombrá mbrá mbráddd Na Na Nagggyyyha ha halá lá lász sz sz

M

M M Mező ező ező ezőheg heg heg hegyyyyyyes es es es M M M ező ező heg heg es es

no no nosha sha sha shalma lma lma lma JJJJJJááááááno no no sha sha lma lma M M M

m m m

=

Z

B B Bááácsa csa csalmá lmá lmásss Mo Mo Mohhhhhhács ács ács ács Mo Mo Mo ács ács

= =Z

Villá Villá Villánnnnnnyyyyyy Villá Villá Villá Sik Sik Sikló ló lósss

2. ábra: A Zirccel azonos méret- és funkciókategóriába tartozó városok Magyarországon 2001-ben. Forrás: Saját szerkesztés és számítások.

© MTA RKK NYUTI


13

II. ZIRC ELÉRHETŐSÉGE II.1 Közúti elérhetőség Zirc városa a 82. sz. főút mentén található. Veszprémtől (központ) mintegy 23, Győrtől mintegy 50 km távolságban. A távolsági adatok mellett figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a domborzati viszonyok miatt a Bakonyon átvezető útvonal az átlagosnál lassabban járható, s az időjárási viszontagságoknak is inkább kitett. Mindezt összevetve is azt mondhatjuk, hogy a város elérhetősége a megyeszékhelyről jó, hiszen Veszprém fél órán belül megközelíthető személygépkocsival. Még jobb a helyzet, ha nem a megyeszékhely központját választjuk számításunk alapjául, hanem a várost elkerülő körgyűrűt, mivel gazdasági szempontból ennek elérhetősége többet nyom a latban. A veszprémi ipar fejlődése a körgyűrűhöz közeli telephelyeken, a veszprémi agglomerációban várható. Ilyen értelemben a veszprémi agglomeráció fejlődésével Zirc mind jobb gazdasági megközelíthetőségi pozícióval fog rendelkezni. Győrtől számítva lényegesen rosszabb a helyzet, mivel az 50 kilométeres távolságon túl egy kapaszkodó sáv nélküli szerpentin is megnehezíti az eljutást. Ez sajnos a péri repülőtér és a gönyűi kikötő elérhetőségét is nagymértékben rontja. A helyzet jelentős javulása nem várható, mivel a dunántúli észak–déli irányú forgalom számára a 81. sz. út előnyösebb, részben a domborzati adottságok (Móriárok), részben a már elkészült település-elkerülő szakaszok miatt, ráadásul az út végpontja (Székesfehérvár) gazdaságilag erősebb, nagyobb befolyással bíró centrum, mint Veszprém. Az autópályák elérhetőségéről elmondható, hogy jelenleg mindkét dunántúli autópályánk a kedvezőnek mondható harminc perces elérhetőségen kívül esik. Ezt a kedvezőtlen helyzetet alapvetően változtatja meg a 8. számú főközlekedési út gyorsforgalmi úttá bővítése. Az autópályáktól és gyorsforgalmi utaktól számított fél órás elérhetőség az a sáv, ahol ezeknek a beruházásoknak a gazdasági fejlesztő hatása igazán érvényesülhet. Itt a telekárak alacsonyabbak, mint a frekventált területeken, ugyanakkor még biztosítható a gyors szállítás. A kiépülő 8. sz. út húsz perc alatt elérhető, így lényegesen javulhatnak a kapcsolatok a székesfehérvári és a budapesti térséggel, valamint Ausztriával. A távlati tervek között szerepel a Sárvár–Pápa–Kisbér horizontális dunántúli közúti tengely fejlesztése. Ennek az M1 autópálya elérhetőségének javításában lehet szerepe. A várost a kistérség többi településével meglehetősen gyenge úthálózat köti össze. Ez alól a 82. sz. út menti települések természetesen kivételt képeznek. A többi út szűk, a domborzati viszonyok miatt nehézkesen járható. Ez a közlekedési helyzet bizonyos falvak esetében (Bakonybél, Pénzesgyőr, Lókút, Borzavár, Porva, Bakonyoszlop, Dudar) azt jelenti, hogy a kényelmesen elérhető városi központként – lakossági szolgáltatások terén – Zirc jöhet szóba, Veszprém túl van a harminc perces elérhetőségi határon. A várostól délre elhelyezkedő települések esetében, főleg a körgyűrű mentén megépült és megépülő nagyáruház(ak) miatt már versenyhelyzet alakul ki a megyeszékhely és Zirc szolgáltatásai

© MTA RKK NYUTI

14


között. A térség északi részén (Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Bakonygyirót, Veszprémvarsány) viszont Győr szolgáltatásainak versenyével kell számolni, mivel a távolság majdnem kétszeres ugyan, de a közút állapota jobb, s a magasabb szintű szolgáltatások miatt kedvezőbbnek tűnik a plusz 16–18 km. Ebben a térségben ehhez hozzá adódik, hogy a közúti tömegközlekedés szempontjából jobb az ellátottság Győr felé, mint Zirc felé. Zirc autóbusz közlekedése jónak mondható. A Zirc–Veszprém vonalon magas a járatszám, hasonlóképpen a Zirc–Győr vonalon is szinte óránként járnak autóbuszok. A községek megközelíthetősége a munkarendhez igazodik, így fordulhat elő, hogy a térség északi részén fekvő falvakba vasárnap nincs autóbuszjárat, ami növeli ezeknek a településeknek az elszigeteltségét. Van olyan település a kistérségben (Fenyőfő), amely nem közelíthető meg követlen autóbuszjárattal Zircről! A város szempontjából problémát jelent az autóbusz pályaudvar elhelyezkedése. A Rákóczi tér jelentős részét elfoglalják a parkoló autóbuszok, s a buszpályaudvar sem nyújt megfelelő szolgáltatásokat, lakossági kérdőívünkben felmerült a WC hiánya. A tervek szerint az autóbusz pályaudvar új területet kaphatna a vasútállomás közelében, ehhez azonban még megegyezésre van szükség a MÁV-val. Az új elhelyezkedés egy komplex közlekedési csomópontot biztosíthatna (ehhez viszont a vasút személyszállító szerepének javulására lenne szükség), viszont viszonylag messze esne a város központjától. Új elhelyezése melletti érv viszont, hogy a kialakítandó ipari területek a közelben lennének, így a munkába járást meg lehetne könnyíteni. Személygépkocsik száma Db/1000 lakos Bakonypéterd

222 197 181 150 104

Lázi

Gic Románd Sikátor

- 245 - 222 - 197 - 181 - 150

(4) (5) (6) (6) (7)

Bakonygyirót Veszprémvarsány

Bakonyszentlászló Bakonyszentkirály

Csesznek

Fenyôfô

Bakonyoszlop Csetény

Szápár

Dudar

Porva Borzavár

Nagyesztergár

Jásd

Bakonynána ZIRC T és

Bakonybél Olaszfalu

Pénzesgyôr

Eplény Lókút Hárskút

3. ábra: Ezer lakosra jutó személygépkocsi állomány a zirci kistérség településeiben, 2000-ben Forrás: KSH Tstar alapján saját számítás.

© MTA RKK NYUTI


15

A kisebb településekről az autóbuszközlekedés mellett fontos szerepe van a személygépkocsik használatának, hiszen több településre, főként hétvégén nincs közvetlen eljutási lehetőség Zircről, vagy ritka a buszjárat. Viszont a szegényebb településeken a személygépkocsik száma is alacsonyabb. Az ezer lakosra jutó személygépkocsi állományt a 3. ábránk mutatja. II.2 Vasút A Zircet érintő Győr–Veszprém vasútvonal Magyarország egyik legszebb fekvésű vasútvonala. Megépítésekor jelentőségét az adta, hogy a bakonyi térség terményeit (fa, mezőgazdasági termények) Győrön keresztül kapcsolta be a nyugat felé tartó kereskedelembe. Az elmúlt években a vasútvonalat a kihasználatlansága miatt a megszűnés fenyegette. A teheráru szállítás fő igénybe vevője, a dudari bányában az energetikai széntermelés megszűnt, a jelenlegi termékszerkezet nem igényel vasúti szállítást. A forgalom visszaesése, s a rossz állapotban lévő pálya felújítási költsége indokolta volna a megszüntetést. A bakonyoszlopi bauxittermelés, ill. szállítás növekedése (jelenleg napi 1000 tonna) azonban részben pótolta a szénszállítás elmaradásából származó kiesést. A dudari mellékvonal is megőrizte a létjogosultságát. A pálya felújítása jelenleg folyamatban van, a Veszprém–Zirc szakasz 2002-ben elkészül, s 2003-ban a felújítás befejeződik Bakonyszentlászlóig. A fejlesztések után a vasút mintegy 15–20%-os árutonna növekedésre számít. Ez a felújítás 40 km/h átlagsebességet tesz lehetővé a pályán a vonatok számára. A bauxit szállításának fő iránya jelenleg a veszprémi irány. A felújítás után viszont Győr felé történik majd. Veszprém felé ugyanis két völgyhídon is keresztül vezet a pálya, s ezeken súlykorlátozás van érvényben, így a vagonok csökkentett terheléssel közlekedhetnek, ami megdrágítja a szállítást. A völgyhidak felújítása nem várható. A személyszállításban az ingázó forgalom nem számottevő. Mind Veszprém, mind Győr esetében a vasútállomás messze esik a munkahelyektől, tehát további átszállásra volna szükség. Ráadásul a menetidő (főleg Győr felé) rendkívül hosszú, a Zirc–Győr távolság 58 km, a menetidő átlagosan 1 óra 40 perc, négy vonatpár létezik. A Zirc–Veszprém távolság vasúton 21 km, a menetidő 41 perc, szintén négy vonatpár létezik. Mindezek alapján érthető, hogy a rugalmasabb és gyorsabb autóbusz közlekedéssel szemben a vasút versenyhátrányban van. Jellemző inkább, hogy a Veszprémből továbbutazók használják a vasutat. Jelentős viszont a kiránduló forgalom. A rendszerváltás óta ennek erősödése tapasztalható, mintegy 20%-kal emelkedett a kilencvenes évtizedben. A vasúti személyszállítás ezen a vonalon valószínűleg itt lenne versenyképes, hiszen Magyarország egyik legszebb vasúti pályája, A turistaforgalom növekedését, a jelenlegi menetrend akadályozza, mivel a kora délelőtti órákban csupán Győr–Veszprémvarsány között közlekedik vonat, a Bakony kirándulóhelyei és Zirc ebből az irányból nem közelíthetők meg vasúton a kiránduló turizmus számára. A személyforgalom minőségi javítását szolgálja a zirci vasútállomás magas peronjainak megépítése 2002-ben.

© MTA RKK NYUTI


17

III. ZIRC VÁROS DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI III.1 Népességszám 2000 év végén a statisztikai adatok alapján Zirc Város lakónépessége 7100 fő volt. A település népességszámának alakulását az 4. ábra mutatja be. 12000 10915

10000

8000 6815 7100 6000 6000 5210

4000 2444 2622

3166

3130

3168

1910

1920

1930

3561

3668

1941

1949

2811

2350 2000

0 1870

1880

1890

1900

1960

1970

1980

1990

2000

4. ábra: Zirc lakónépesség-számának változása 1870–2000 Forrás: KSH Népszámlás 1980; 1990, T-STAR.

Az ábrán látható, hogy az 1880-as évek végén Zirc népességszáma 2300 és 2600 fő között ingadozott. Az 1900-as évekre (egészen a évszázad végéig) dinamikus népességszám emelkedés volt jellemző. Az 1900-as éveket a település 2800 fős lakosságszámmal kezdte meg. Egy természetes és megfelelő népességszám emelkedés jelentkezett egészen az 1940-es évekig. Az 1940-es évek után dinamikus növekedés volt megfigyelhető, de ez nem tekinthető természetes folyamatnak. A jelenséget erőteljesen befolyásolta az iparosítás és az alapanyag-termelő ágazat – a bányászat – erőteljes fejlesztése. Az 1980-as években következett be a település várossá fejlesztése. A korabeli közigazgatási szabályok értelmében megfelelő népességszám elérése volt szükséges a városi cím eléréséhez, ezért Zirchez csatolták a környező településeket, kisebb falvakat. Ez követhető nyomon a fenti ábrán, ahol látható, hogy a népességszám 1990-re 10.000 fő fölé emelkedett. 1993-ra ez a szám 7490 főre csökkent (5. ábra). © MTA RKK NYUTI


18

Amennyiben követjük az 1900–1949 közötti, a település méretének, gazdasági fejlettségének megfelelő trendet, látható, hogy a település további erőltetett fejlesztés nélkül sem érné el a jelenlegi lakosságszámot. Így tehát a jelenlegi , az 1990 és 2000 közötti folyamatos csökkenést fel lehet fogni a város népességszámának optimalizálódásaként is. 12000 10915

10000

8000

7490 7487

7479

7359

7291

7220

7174

1996

1997

1998

1999

7100

6000

4000

2000

0 1990

1993

1994

1995

2000

5. ábra: Zirc lakosságszámának változása 1990–2000 között Forrás: KSH T-STAR

A fenti ábrán látható, hogyan vesztette el Zirc lakónépességének jelentős részét. E veszteség nagyobbik része közigazgatási típusú veszteség, hiszen a korábban erőszakosan hozzácsatolt települések leválásával jelentkezett. Ami azonban figyelemre méltó, hogy 1994 és 2000 között a település folyamatosan és lineáris trenddel veszített el majdnem 400 lakost. Az elmúlt évtized demográfiai folyamatait a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg együttes vizsgálatával tudjuk értékelni. A természetes szaporodás tekintetében a város az elmúlt tíz évet pozitív mérleggel zárta le. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a vizsgált utolsó négy év tekintetében (1997–2000) folyamatos, tíz főt meghaladó nagyságú veszteség jelentkezett (2.táblázat).

© MTA RKK NYUTI


19

Természetes szaporodás Természetes szaporodás 1990

ZIRC Térség

1993 1994 1995 1996 1997 1998

1999

2000

2000 19901990‰ 2000 2000 ‰ 49,0 29,0 -1,0 6,0 0,0 -12,0 -11,0 -15,0 -11,0 -1,5 34,0 4,8 54,0 -52,0 -91,0 -80,0 -74,0 -62,0 -94,0 -149,0 -159,0 -5,6 -707,0 -24,8

2. táblázat: Természetes szaporodás 1990–2000 Forrás: T-STAR.

A 6. ábrán a természetes szaporodás alakulását mutatjuk be 1993-tól 2000-ig. A kartodiagramon látható, hogy a térségben a több évre vetített adatok alapján Zirc a második kategóriában található. A zirci természetes szaporodási adatok negatívak, de a 2‰-es csökkenés jónak mondható, ha összevetjük a térségi átlaggal. Jó minősítéssel rendelkezik még a térségben Gic, Csetény, Bakonyszentlászló és Fenyőfő.

Természetes szaporodás 1993-2000 (fő/1000 lakos) -135 - -52 (1) -46 - -30 (2) -24 - -14 (2) -7 - -2 (5) 2 - 8 (8) 48 (10)

6. ábra: Természetes szaporodás Forrás: Saját szerkesztés.

Mint ahogy a 3. számú táblázat alapján látható, a természetes szaporodás csökkenő tendenciáját nem a halálozások növekedésében, hanem az élveszületések csökkenésében kell keresni. Ez a tendencia országos méretű probléma, nem speciális zirci sajátosság. A természetes szaporodás tekintetében Zirc jobb adatokkal rendelkezik, mint a térsége. A 2000. év adatait figyelembe véve a településen ezer lakosra vetítve több gyermek születik, illetve több személy halálozik el, mint a város és térségének átlaga. © MTA RKK NYUTI


20

Élveszületések száma 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

ZIRC Térség

148 410

113 355

86 326

99 356

84 407

87 417

72 330

85 314

59 285

66 272

65 259

2000 1993‰ 2000 64 9,0 758 229 8,0 2780

77 366

80 408

75 388

Halálozások száma ZIRC Térség

66 410

85 388

71 347

10,6 13,6

724 3487

3. táblázat: Élveszületések, halálozás 1990–2000 Forrás: T-STAR.

Vándorlás A népességszámot csökkentő másik tényező a vándorlás. A oda- és elvándorlások egyenlegét mutató vándorlási egyenleget a következő táblázatban mutatjuk be (4.táblázat).

ZIRC Térség ZIRC Térség

ZIRC Térség

Odavándorlások száma 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1993– 2000 465 319 322 320 271 274 263 276 247 2292 1326 1079 1056 1123 1209 1255 1242 1300 1316 9580 Elvándorlások száma 440 289 375 334 391 330 323 307 310 2659 1455 1192 1144 1260 1369 1277 1337 1212 1247 10038 Vándorlási egyenleg 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1993– 2000 25 30 -53 -14 -120 -56 -60 -31 -63 -367 -129 -113 -88 -137 -160 -22 -95 88 69 -458

1993– 1996 1232 4467

1997– Különbség 2000 1060 -172 5113 646

1389 1270 4965 5073

-119 108

1993– 1997– 1996 2000 -157 -210 -498 40

4. táblázat: Vándorlási mutatók 1990–2000 Forrás: T-STAR

Az odavándorlások tekintetében Zircet 1993 és 2000 között összesen 2292 ember választotta új lakóhelyéül. Az első négy vizsgált évben (1993–1996) 172 emberrel többen vándoroltak a településre, mint a második vizsgált négy év tekintetében. Az elvándorlásokat vizsgálva a településről, a vizsgált években összesen 2659 lakos vándorolt el. A két időszakot vizsgálva (1993–1996; 1997–2000) a második periódusban 119 fővel kevesebben vándoroltak el. Megállapítható, hogy a településen ugyan csökkent az elvándorlások száma, de mivel az odavándorlás is csökkent, a vándorlási egyenleg negatívuma nőtt. Ezzel szemben Zirc térsége az 1997–2000 év közötti időszakot pozitív vándorlási egyenleggel zárta, tehát a letelepedési szempontok alapján felértékelődött. A 7. ábrán látható kartodiagramokon a térség vándorlási egyenlegét mutatjuk be két időtávban.

© MTA RKK NYUTI


Vándorlási egyenleg 1993_2000 fő/1000 lakos

Bakonypéterd Lázi Gic

Románd

37 - 143 30 - 37 0 - 30 -22 - 0 -63 - -22 -190 - -63

Sikátor

Bakonygyirót Veszprémvarsány Bakonyszentlászló Bakonyszentkirály CsesznekBakonyoszlop

Fenyôfô

21

Porva

(3) (4) (6) (4) (6) (5)

CseténySzápár

Dudar

Jásd Nagyesztergár Bakonynána ZIRC T és Olaszfalu

Borzavár

Bakonybél Pénzesgyôr

Eplény Lókút

Hárskút

Vándorlási egyenleg 1997_2000 fő/1000 lakos 40 - 104 34 - 40 13 - 34 0 - 13 -20 - 0 -183 - -20

Bakonypéterd Lázi Gic Románd

Sikátor


(6) (2) (5) (2) (8) (5)

Bakonyszentlászló Bakonyszentkirály CsesznekBakonyoszlop

Fenyôfô Porva

Dudar

Borzavár

Bakonybél Pénzesgyôr

CseténySzápár

Jásd Nagyesztergár Bakonynána ZIRC T és Olaszfalu Eplény

Hárskút

Lókút

7. ábra: Vándorlási egyenleg 1993–2000. illetve 1997–2000 Forrás: Saját szerkesztés.

© MTA RKK NYUTI


22

Az 1993–2000 év közötti vándorlási egyenlegben Zirc a térség öt másik településével együtt a második legrosszabb helyet foglalja el. Hasonlóak a vándorlási egyenlegek Romándon, Veszprémvarsányon, Cseszneken, Jásdon és Pénzesgyőrön. A legjobb mutatókkal Bakonypéterd, Bakonyszentkirály és Eplény rendelkezik 8 éves időtávon belül a térségben. A rövidebb (4 éves) időtávon belül Zirc a legrosszabb mutatójú települések, Fenyőfő, Bakonyszentlászló, Pénzesgyőr és Lókút között található. III.2 A település elöregedése A népesség állapotát bemutató mérőszámok közül a legfontosabb az elöregedés bemutatása. Ezt a 14 év alatti és a 60 év feletti lakosság számának hányadosával jellemezzük. Amennyiben ez a hányados 1 alatt van, akkor az adott településen az időskorúak aránya meghaladja a fiatalkorúakét. Amennyiben magasabb mint egy, a helyzet biztató, hiszen a településen jelentősebb a fiatalkorúak aránya.

Öregedési index Bakonypéterd

1,1 1 0,84 0,78 0,63 0,35

Lázi

Gic Románd Sikátor Bakonygyirót

- 1,51 - 1,1 -1 - 0,84 - 0,78 - 0,63

(3) (2) (9) (3) (6) (5)

Veszprémvarsány Bakonyszentlászló Bakonyszentkirály

Csesznek

Fenyôfô


Porva

Szápár

Dudar

Borzavár

Jásd

Nagyesztergár Bakonynána ZIRC

T és


Pénzesgyôr


8. ábra: A zirci kistérség településeinek elöregedése (2000) Forrás: KSH TSTAR alapján saját számítás.

Zirc esetében az index az évtized elején 1,53 volt, ami azt jelentette, hogy tizenöt fiatalkorúra jutott tíz 60 év feletti lakos. Ez az arány folyamatosan romlott, 2000-ben elérte az 0,98 hányadost, tehát a településen jelenleg megközelítőleg egyenlő az időskorúak és a fiatalkorúak száma. Ez az öregedési ütem csak a születések számának

© MTA RKK NYUTI


23

növekedésével javulhat meg oly mértékben, hogy stabilizálja a település demográfiai állapotát. A város és térsége tekintetében elmondhatjuk, hogy a terület stagnáló mutatókkal rendelkezik, de sajnos az enyhén fiatalos adatok gyengén öregedőre változtak. Zirc a legrosszabb állapotú települések közé tartozik. A statisztikai adatokat összevetve a korcsoportos mutatókkal látható, hogy a település fiatal, 0–14 éves korú korcsoportja csökkenő tendenciát mutat (5.táblázat). Index

ZIRC Bakonyszentlászló Nagyesztergár Fenyőfő Dudar Veszprémvarsány Olaszfalu Szápár Hárskút Tés Jásd Bakonybél Csetény Lókút Csesznek Bakonyoszlop Eplény Bakonynána Pénzesgyőr Bakonygyirót Borzavár Bakonyszentkirály Románd Lázi Bakonypéterd Sikátor Porva Gic Kistérség összesen

1990

1993

1997

2000

1,53 1,61

1,56 1,63 1,33 1,10 1,32 1,27 0,97 1,07 1,10 0,68 1,05 0,68 1,15 0,47 0,89 0,69 1,28 0,92 0,73 0,37 0,69 0,86 0,67 0,65 0,48 0,66 0,77 1,13 1,07

1,21 1,40 1,09 0,61 1,08 1,11 0,74 0,92 1,00 0,57 1,09 0,58 1,02 0,46 1,01 0,68 1,33 0,94 0,92 0,48 0,59 0,95 0,71 0,74 0,68 0,76 0,94 1,40 0,96

0,98 1,15 0,94 0,74 0,96 0,97 0,74 0,84 0,89 0,49 0,88 0,51 1,03 0,40 0,82 0,62 1,22 0,88 0,70 0,35 0,68 0,90 0,72 0,78 0,63 0,82 1,07 1,51 0,86

1,15 1,28 1,15 1,06 1,25 0,78 1,02 0,81 1,30 1,04 0,64 0,92 0,60 0,31 0,67 0,97 0,69 0,50 0,58 0,70 0,73 1,20 1,14

1993–2000

5. táblázat: Öregedési index változása 1990–2000 Forrás: KSH T-STAR.

© MTA RKK NYUTI

-0,58 -0,48 -0,39 -0,36 -0,36 -0,30 -0,23 -0,22 -0,21 -0,19 -0,17 -0,17 -0,12 -0,07 -0,07 -0,06 -0,05 -0,04 -0,03 -0,02 -0,02 0,04 0,05 0,13 0,15 0,16 0,31 0,38 -0,21


24

96-97 90-91 84-85

Férfi

Nő

78-79 72-73 66-67 60-61

Éltkor

54-55 48-49 42-43 36-37 30-31 24-25 18-19 12-13 6-7 0-1 -200

-150

-100

-50

0

50

100

150

Fő

6. ábra: Zirc lakónépessége nemek és korcsoportok alapján (korfa) Forrás: önkormányzati adatközlés, saját szerkesztés.

A 6. ábrán látható korfán a zirci lakónépesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlását ábrázoltuk. A korfa alakja a magyarországi korfa képéhez hasonlít. Nyomon lehet követni a Rákosi korszak népességpolitikai intézkedéseit a nagyobb létszámú negyvenes korcsoportú lakosság esetében. Szintén látható a korfán az a korosztály, amely a 1968-ban meghozott népességpolitikai intézkedésnek, valamint az 1950-es évek elején született nagyobb létszámú generáció szülőképes korba érésének köszönhetően születtek nagyobb számban, és jelenleg most járnak 24–27-es éveikben. Sajnos szintén látható az elmúlt tíz évben született gyermekek alacsony számát. Amennyiben sikerül a jelenlegi huszonéves korcsoportnak olyan körülmények közé kerülnie, amelyben kettőnél több gyermeket tudnak vállalni, s a fiatalok szemlélete is változik, Zirc lakosságszáma ismét stabilizálódni tud. Amennyiben nem, a város lakosságszáma tovább csökken. Összefoglalásként elmondhatjuk Zirc demográfiai állapotáról, hogy a bányabezárásokat követően sokkszerűnek hat a lakónépesség számának csökkenése, amely az elvándorlások számában jelentkezett. Ezt a folyamatot erősíti az a Magyarországon tapasztalható trend, amely a természetes szaporodás negatív egyenlegében jelentkezik.

© MTA RKK NYUTI

200


25

A település demográfiai állapota jelenleg rossz. Azonban ha figyelembe vesszük azt, hogy a település lakosságszáma az erőltetett iparosításnak köszönhetően emelkedett 7000 fő fölé, a helyzet nem elszomorító. A településnek esélye van jelenlegi lakosságszámának megtartására. Amennyiben a jelenleg szülőképes korban lévő korcsoportnak sikerül a halálozási rátánál magasabb arányú születési arányt elérnie, a város demográfiai állapota stabilizálódhat. Megfelelő országos és helyi népesedéspolitikával ez a helyzet bekövetkezhet. Ebben az esetben a település demográfiai helyzeténél fogva képes lesz megőrizni azt a bakonyi kisvárosi képét, amely eddigi történelme során jellemezte.

© MTA RKK NYUTI


27

IV. INFRASTRUKTÚRA IV.1 Lakásállomány Az épített környezet elemei közül a lakásállomány, a víz-, csatorna-, gáz-, és a hírközléshálózat elemeit vizsgáltuk meg (6.táblázat).

ZIRC Térség

ZIRC Térség

ZIRC Térség

ZIRC Térség

Lakásállomány 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 100 lakosra jutó lakás 2000-re 3276 2653 2676 2697 2713 2718 2726 2731 38,5 10719 10754 10840 10908 10983 11032 11064 11078 38,9 Épített lakások száma 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1993–2000 1993–2000 100 lakásra 23 15 23 21 19 9 8 6 124 4,5 90 55 91 75 83 55 34 17 500 4,5 Az év folyamán megszűnt lakások száma 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1993–2000 1993–2000 100 lakásra 4 0 0 0 3 4 0 1 12 0,4 8 20 5 7 8 6 2 3 59 0,5 Lakásegyenleg 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1993–2000 100 lakásra jutó lakásegyenleg 19 15 23 21 16 5 8 5 112 4,1 82 35 86 68 75 49 32 14 441 4,0

6. táblázat: Lakásállomány és változásai 1993–2000 Forrás: KSH T-STAR.

A lakásállomány tekintetében 2000-ben Zircen 2731 lakás volt. A lakások közül 124 épült a vizsgált, utóbbi 8 év során. A lakásállományt nézve 4,5 lakás épült 100 lakásra vetítve. Ez az érték jellemző a térségre is. Ugyanezen időszak alatt csupán 12 lakás megszűntetésére került sor. Ez az érték 100 lakásra vetítve 0,4, amely a környező térségben egy tizeddel magasabb. Tehát elmondható, hogy mind Zircen, mind a térségben hasonló folyamatok zajlódtak le lakásállomány változás szempontjából. A város és a térség is pozitívan zárta lakásépítési egyenlegét. A 2000-es adatok alapján elmondhatjuk, hogy a városban, egy lakásban átlagosan 2,59 ember él. Nagyjából hasonló a helyzet a térség többi településén is. Országos viszonylatban a lakásépítések száma 2,2 lakás volt 2000-ben ezer lakosra számítva. A Közép-dunántúli régió ennél 0,5 ezrelékkel alacsonyabb mutatóval rendelkezik. Veszprém megye 2 ezrelékes adatával a legmagasabb a régión belül. A megyei kistérségeken belül a Zirci KSH térség a második legrosszabb adattal rendelkezik, 0,5 épített lakás jut ezer lakosra. Ehhez képest a város kiemelkedik, hiszen itt a mutató értéke 0,8 lakás/ezer lakos.

© MTA RKK NYUTI


28

Annak ellenére, hogy Zircen folyamatosan csökken a népességszám, nem tapasztalható lakástöbblet, nincs jelenetős számú üres lakás a településen. Ez magyarázható egyrészt a demográfiai trenddel (egyedül élő öregek száma nő, válások stb.), illetve azzal, hogy a Kossuth Lajos utca (82. sz. út) forgalma nőtt, az utcában található lakások közül sokat alakítottak át üzlethelységgé. IV.2 Vízhálózat, vízfelhasználás A városban és a térségben a vízhálózat kiépítettsége teljes. A vízfelhasználás tekintetében a város és a térség sajátosságainak köszönhetően vannak különbségek. Általánosságban megjegyezhetjük, hogy mind Zir/c városában, mind a térségben csökkent a vízfelhasználás. Maga a város ugyan 100 lakásra vetítve több vizet használ el, de a falusi térségekben még mindig jellemző a helyi vízkivételi lehetőségek felhasználása, és ez a szokás csökkenti a térségi vízfelhasználási átlagot (7.táblázat). 1990 ZIRC Térség

Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége ezer m3 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

365,5 241,2 225,0 859,1 826,5 809,0

ZIRC Térség

1990 1993 527,2 364,9 1214,4 1122,7

ZIRC Térség

1990 1993 161,7 123,7 355,3 296,2

n.a. 191,5 173,6 181,2 182,8 191,2 n.a. 617,1 554,3 582,0 572,6 631,2

Összes szolgáltatott víz mennyisége ezer m3 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 333,0 n.a. 303,5 282,2 298,3 297,3 322,7 1101,0 n.a. 910,4 822,6 880,2 834,9 941,6 Nem lakossági célú vízfelhasználás ezer m3 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 108 n.a. 112 108,6 117,1 114,5 131,5 292 n.a. 293,3 268,3 298,2 262,3 310,4

100 lakásra jutó vízmennyiség 2000 7,0 5,7 Változás 2000–1993 -42,2 -181,1 Változás 2000–1993 -30,2 -44,9

7. táblázat: Vízfelhasználás 1990–2000 Forrás: KSH T-STAR.

A vízfelhasználás, mint azt már említettük mind a városban, mind a térségben csökkent. Ennek oka egyrészt a gazdaság, főleg a vízigényes ágazatok termelésének csökkenése. Másrészt a dráguló vízdíjak miatt a lakosság takarékossági szempontok miatt csökkentette felhasználását. A csökkenések mindkét esetében (lakossági, gazdasági vízfelhasználás) döntő többségben Zirc, a térség legnépesebb települése a meghatározó. A térségben az összes szolgáltatott víz mennyisége 181 ezer köbméterrel lett kevesebb évente. Ez átlagosan összevethető Zirc egy éves lakossági vízfelhasználásával. IV.3 Szennyvízhálózat A térség szennyvízhálózatának kiépítése jelenleg fejeződik be. A statisztikai adatszolgáltatás hiányossága miatt a múlt évben történt hálózatkiépítéseket nem tudtuk figyelembe venni. Így a felsorolt adatok csupán tájékoztató jellegűek.

© MTA RKK NYUTI


29

Legkorábban Zirc csatornázása történt meg, már az 1990-es évek elejétől működik a hálózat. A szennyvíztisztító kapacitása az 1997-es fejlesztésnek köszönhetően megnőtt, és ezzel teljesíti a környezetvédelmi hatóságok és a település igényeit. A csatornára csatlakozott lakások száma 695 lakással nőtt. Ezzel Zircen a közműolló 1,8%-osra csökkent. Az elvezetett szennyvíz mennyisége 10 év alatt a háromszorosára növekedett. Az elszállított szennyvizet teljes mennyiségében megtisztítják. A térségben múlt évben fejeződött be a szennyvízprogram (8.táblázat). 1990 ZIRC Térség

ZIRC Térség

ZIRC Térség

ZIRC Térség

n.a. n.a.

1993

Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Kapacitásnövekedés 2000–93 1050 1050 1050 1050 2100 1200 1200 1200 150 1050 1050 1050 1050 2190 1740 1740 2190 1140 Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma

1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Növekedés 2000–93 1364 1554 1989 2121 2872 2138 2138 2225 2249 695 1364 1554 1989 2121 3025 2295 2847 3974 4273 2719 Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 99,1 126,9 140,0 n.a. 178,3 n.a. 208,4 239,5 288,4 99,1 126,9 140,0 n.a. 187,8 n.a. 254,8 315,5 431,8 Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 99,1 126,9 140,0 n.a. 178,3 1244,3 208,4 239,5 288,4 99,1 126,9 140,0

n.a. 187,8 1343,7 254,8 315,5 431,8

8. táblázat: Szennyvízcsatorna-hálózat jellemzői 1990–2000 Forrás: KSH T-STAR

A lehullott csapadék elvezetése szintén problémát jelent a térségben. Ennek a problémának a megoldása még az elkövetkezendő évek feladata. Tájékoztatásul, 2000-ben az országosan 4 061 000 lakásból mintegy 3 752 000 lakás van bekapcsolva a közüzemi vízvezeték-hálózatba, illetve 2 079 000 a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba. Ez a közműolló 55%-os zárultságát jelenti. Regionálisan a fő számok: 422 000 lakás, ebből 407 119 a víz-; 233 928 a csatornahálózatba kapcsolt lakások száma. A megyei adatok tekintetében 144 000 lakásból 141 441 a víz-; 75 852 a csatornahálózatba kapcsolt lakás, ez 53%-os arány. A kistérségi közműolló arányokról tájékoztatást nyújt az, hogy a lakások 92,1% -a a vízhálózatba, ezzel szemben pedig 38%-a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakásoknak. Ez 41%-os közműolló zártságot jelent. IV.4 Gázhálózat A térségi gázprogram jövőre kezdődik el. A gázhálózat kiépítettsége, illetve a rákötés lehetősége fontos gazdaságfejlesztő tényező. Amennyiben egy adott ipari telephelyen nincs biztosítva a teljes infrastruktúra, a befektető nem dönt a település mellett. A faipar

© MTA RKK NYUTI

30


számára – amely a térség egyik meghatározó iparága – a magas energiaigény miatt meghatározó a gázhálózat rákötési lehetősége. Zircen a gázhálózat megépítésével a dudari szenet mint fűtési célú energiahordozót váltották ki. A környezetvédelem szempontjából ez fontos, hiszen a dudari szén magas kéntartalmú, és a téli fűtési szezonban a településen londoni típusú szmog-képződés veszélye állt fent. A rákötési adatok 1997–1999-ig állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján a vizsgált időszak végén 1017 lakás és 73 egyéb (üzem, közintézmény, kereskedelmi egység stb.….) fogyasztó kapcsolódott rá a gázhálózatra. A térségben összesen 1383 gázfogyasztó volt 1999-ben. Ebből 90 volt egyéb (nem lakás) fogyasztó. Az adatokból látható, hogy a térségben indokolt a gázprogram beindítása (9.táblázat). Háztartási gázfogyasztók száma 1997 1998 1999 Különbség 1997–1999 ZIRC 551,0 792,0 1017 466,0 Térség 564 1015 1293 729,0 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége 1997 1998 1999 Különbség 1997–1999 ZIRC 1150,0 3294,0 4194 3044,0 Térség 1163,0 3638,0 5050,0 3887,0 Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 1997 1998 1999 Különbség 1997–1999 Nem lakossági gázmennyiség 1999 ZIRC 421,0 1104,0 1601 1180,0 2593 Térség 423,0 1174,0 1979,0 1556,0 3071 Összes gázfogyasztók száma 1997 1998 1999 Különbség 1997–1999 Nem lakossági gázfogyasztók 1999 ZIRC 586,0 845,0 1090 504,0 73 Térség 600,0 1079,0 1383,0 783,0 90 Gázzal fűtött lakások száma 1997 1998 1999 Különbség 1997–1999 ZIRC 551,0 792,0 1017 466,0 Térség 564,0 1015,0 1293,0 729,0

9. táblázat: A gázszolgáltatás jellemzői 1997–2000 Forrás: KSH T-STAR

IV.5 Belterületi önkormányzati utak A kérdőíves felmérésben a leginkább kritizált elem a város belterületi úthálózata volt. Az infrastrukturális fejlesztések során a város úthálózata tönkrement. A belterületi utak zárása országos probléma. A településnek ez neuralgikus pontja, amelyet jelen pillanatban az önkormányzat önerőből képtelen megoldani. Szükséges lenne állami intervenció a helyzet megoldására, hiszen a települési önkormányzatok mindegyike szembekerül ezzel a problémával.

© MTA RKK NYUTI


31

IV.6 Távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat A távbeszélő szolgáltatást a Vivendi Telefon Rt. szolgáltatja. A településen ezer lakosra számítva 331 telefonkészülék található. Ez az érték magasabb, mint a térségre jellemző ezrelékes érték. Az üzleti jellegű távbeszélőkészülékek számát tekintve a településen ezer lakosra számítva 45 készülék található. A térségben ez az érték 60%-a az arányosított zirci üzleti jellegű telefonoknak. Ez is a település központi funkcióját jellemzi. A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás a 2000. évi adatok alapján 3506 lakásban volt jelen. Azóta jelentős fejlesztések történtek, és jelenleg a Zirc központú kábeltelevíziós szolgáltatás 40703 családi házban található meg. Több településen szükséges még a szolgáltatás csillagközponti rendszerűre való átállítása. Zircen, a tömbházas beépítéseknek és a nagyobb számú igénynek köszönhetően arányosan több lakásban van jelen a szolgáltatás, mint a térségben (10.táblázat).

ZIRC Térség

Távbeszélő fővonalak száma 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 vált.1993 vált 1993 –2000 –2000% 364 381 395 1575 2105 2356 2346 2352 1988 546% 778 858 869 2160 7144 7865 8007 8232 7454 958%

2000‰ 331,3 289,2

ZIRC Térség

Üzleti távbeszélő fővonalak száma 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 364 318 326 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 781 746 779

ZIRC Térség

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 vált.1998 100 lakásra jutó kábel –2000 t.v. / 2000 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2013 2154 2164 151 79,2 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 3825 3684 3506 -319 31,6

1998 15% 10%

1999 14% 9%

2000‰ 45,9 27,4

10. táblázat: Távbeszélő- és kábeltelevízió hálózat változásai 1993–2000 Forrás: KSH T-STAR.

Országos tekintetben 100 lakásból 39,7 lakásba van a kábeltelevízió bekötve. Regionálisan 56,9 az arány, Veszprém megye esetében pedig 46,7 lakás. A megyei adatoknál sokkal magasabb a zirci ellátottság. A távbeszélő fővonalak esetében országosan 347 készülék jut ezer lakosra, regionálisan 331‰, a megyei értékek tekintetében 342‰. Zirc tehát a megyei értékek alatt, de a regionális ellátottsággal egy szinten található. Az infrastruktúrával a lakosság többsége4 (61%) elégedett. Ágazati egységekre lebontva az infrastruktúrán belül legjobban a gázhálózat felel meg az igényeknek. A válaszadók 70%-a elégedett a víz és szennyvízszolgáltatással, a piaci alapon szerveződött szolgáltatásokat (telefon, kábeltelevíziós hálózat) pedig 78%-uk találta megfelelőnek. 3 4

Szolgáltatói adatközlés A kérdőíves felmérés alapján, lásd melléklet

© MTA RKK NYUTI

32


A belterületi önkormányzati utakkal a válaszadók 98%-a elégedetlen. Ez az az ágazati kategória, amely lerontja a kérdőíves elemzésben az infrastruktúra megítélését. Az infrastruktúrát a válaszadók a harmadik leginkább fejlesztendő területnek találták. Átlagosan 100 millió forintból 13,3 millió forintot költene a lakosság az infrastruktúrára. A lakossági vélemények teljes mértékben tükrözik a statisztikai és interjúk alapján kialakult képet Zirc infrastrukturális állapotáról.

© MTA RKK NYUTI


33

V. GAZDASÁGI HELYZETKÉP V.1 A gazdasági szerkezet átalakulása a kilencvenes évek második felében Zirc tradicionális gazdaságára rányomja a bélyegét a földrajzi fekvése. A bakonyi település gazdaságában alapvető ágazatnak számítanak a faipar és a helyi lehetőségekhez alkalmazkodó mezőgazdasági terményekre alapuló élelmiszeripar. Ezek a tradíciók mindmáig jelen vannak a város életében. A gazdasági hagyományok a lakosság Zircről alkotott képét is messzemenően befolyásolják. Kérdőívünkben a megkérdezettek számára jellegzetes zirci termékként jelent meg a burgonya, illetve a burgonyából készülő Chio Chips, a sajt és hústermékek, valamint a faipari termékek. A hagyományos ágazatokhoz kapcsolódott még az elektronikai ipar (mára megszűnt) és a gépgyártás (ROBIX), amely utóbbi által gyártott kisgépek szintén jellegzetes zirci termékként jelennek meg a városlakók szemében. A város és a környéke jelentős gazdasági átalakuláson ment át a kilencvenes években. Ennek az átalakulásnak egyik legfontosabb eleme az energetikai szénbányászat leépítése. Zirc és környékének nagy foglalkoztató ágazata volt a szénbányászat. Az ágazat felfutása a hetvenes–nyolcvanas években a korábban mezőgazdasági orientációjú vidéket iparimezőgazdaságivá változtatta. Zirc jelentős városi fejlesztéseit köszönhette az ágazatnak, mivel a dudari bányában dolgozók számára nyújtott lakóteret. Az ágazat általános hanyatlása így az egész térséget érzékenyen érintette. A dudari bánya leépítésével foglalkoztatási jelentőségét elvesztette, napjainkban csak minimális létszámmal (23 fő) folyik külszíni fejtés, s a kifejtett szenet mint vegyipari alapanyagot értékesítik (műtrágyák,

állategészségügyi

gyógyszerek

hordozóanyagaként).

A

bányászatra,

mezőgazdaságra és a gépiparra épülő gazdasági szerkezet a kilencvenes években így egy szerkezeti válságon ment át, s az ezredfordulóra már látszanak azok a kitörési pontok, amelyek a város és a térség gazdaságát egy új fejlődési pályára állíthatják. Ezek a hagyományos ágazatok (építőipar, élelmiszeripar, fa- és bútoripar), amelyekre évszázadok óta számíthat a térség, ezen kívül az üzleti szolgáltatások és a turizmus, valamint új ágazatként a számítástechnika. Alábbi vizsgálataink az egyes gazdasági ágazatokban a foglalkoztatottak, az előállított hozzáadott érték, a jegyzett tőke és az exportbevételek arányára vonatkoznak. E megállapításaink a gazdasági társaságok által az APEH felé benyújtott adatok összesítésén és feldolgozásán alapszik. Így számaink nem tartalmazzák a kisvállalkozások és a nem gazdasági társaság formájában működő közintézmények adatait.

© MTA RKK NYUTI


34

V.2 A foglalkoztatás ágazati megoszlásának változása A gazdasági átalakulás eltérő hatással volt a foglalkoztatásra Zircen és a Zirc környéki településekben. Míg Zircen 1994 és 1999 között a foglalkoztatottak száma jelentősen nem változott, addig a kistérségben jelentős csökkenés mutatható ki (11. táblázat), hasonlóan az országos tendenciákhoz. Zircen

Kistérségben

Megyében

Régióban

Magyarország

Év A foglalkoztatottak száma (fő)

1994

1999

1994

1999

1140

1178

1387

933

1994

114352

1999

1994

1999

1994

1999

67783

246461

225597

2224523

2192540

11. táblázat: A gazdasági társaságok által foglalkoztatottak számának alakulása Zircen a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon 1994-ben és 1999-ben. Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

A foglalkoztatottak számának változása gazdasági szerkezeti átalakulást is takar. Zircen visszaesett a mezőgazdaság és a feldolgozóipar foglalkoztatási szerepe. Ez elsősorban a gépgyártás leépülésének köszönhető, miközben a fa- és bútoriparban, valamint az élelmiszeriparban foglalkoztatottak létszáma enyhe csökkenést mutat. Jelentősen erősödött viszont az építőipar szerepe, valamint a szolgáltatások és a közszolgáltatások is létszámbővülést mutatnak. A szolgáltatásokon belül a szálláshely szolgáltatás és az üzleti szolgáltatások alkalmazott létszáma növekedett a leginkább. Így mára foglalkoztatási szempontból a korábbi mezőgazdasági-feldolgozóipari dominancia helyett Zirc gazdasága egyértelműen az építőipar és a szolgáltatások irányába indult el. Ezzel szemben a kistérségben a foglalkoztatottak csökkenő számából a mezőgazdasági foglalkoztatottak részesedése nőtt meg jelentős mértékben, míg a bányászat és a feldolgozóipar részaránya jelentősen csökkent, tehát a munkahelyek legnagyobb részt ezekben az ágazatokban vesztek el. Az ipar összességében tehát sok munkahelyet veszített, de egyes alágazatai, nevezetesen a fa- és bútoripar, valamint az élelmiszergyártás a visszaesés ellenére is növelni tudta foglalkoztatottainak számát. A szolgáltatásokon belül a szálláshely-szolgáltatás alkalmazottainak száma növekedett jelentős mértékben. A bemutatott arányok 1999 után a Bányavagyon-hasznosító Részvénytársaság felszámolásával feltehetően tovább módosultak, a térség munkahelyeinek a száma tovább csökkent.

© MTA RKK NYUTI


35

100% 90% 80% 70%

Közszolgáltatás Szolgáltatás Építőipar Feldolgozóipar Bányászat Mező és erdőgazd.

60% 50% 40% 30% 20% 10%

1 sz 994 ág 19 99

g

Or

sz á Or

19 gi 94 ó 19 99

gi ó

Ré

Ré

M eg ye 1 M eg 994 ye 19 99

19 99

g

19 94

sé

g sé

sté r

Ki

sté r

Ki

Zi rc

19 Zi 94 rc 19 99

0%

9. ábra: A gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak megoszlása főbb ágazatok szerint Zircen, a zirci kistérségében, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon 1994 és 1999-ben. Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

A helyi átalakulás részben ellentmond az országos tendenciáknak. Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és országosan az ipar és a közszolgáltatások által foglalkoztatott munkavállalók aránya nőtt, míg a vizsgált időszakban a mezőgazdaság, bányászat részesedése csökkent, az építőipar és a szolgáltatás stagnált, valamint a megyében és a régióban a szolgáltatás foglalkoztatási szerepe csökkent. V.3 A hozzáadott érték előállításának megoszlása ágazatonként A foglalkoztatottak ágazati megoszlása mellett a gazdaság szerkezetét és annak változását jól jellemzi az egyes ágazatok által előállított hozzáadott érték (12.táblázat) – és annak változása (13. táblázat) –, valamint az ágazatok részesedése a helyi gazdaságban összesen előállított (hozzáadott) értékből (10. ábra). Ezt a megoszlást érdemes összevetni minden esetben az ágazat által foglalkoztatottak arányával. A hozzáadott érték vizsgálata csak durva becsléseken alapulhat, mivel számos olyan tevékenység van, amikor egy településen bejegyzett gazdasági társaság más településen végez értékteremtő munkát (pl. építőipar). Ez a mutató csupán viszonyításra alkalmas, tehát az egyes ágazatok részesedését tudjuk becsülni, megfigyelni általa.

© MTA RKK NYUTI


36

Ágazat Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások Közsszolg. Összesen

Előállított hozzáadott érték (millió forint) Zirc Zirc Kistérség Kistérség Megye Megye Régió Régió Magyarország Magyarország 1994 1999 1994 1999 1994 1999 1994 1999 1994 1999 185,4 253,2 289,9 584,9 4429,9 7132,6 17661,9 25575,9 128373,7 187929,1 0,0

0,0

242,3

251,8

2159,8

3982,3

222,5

367,5

129,8

183,2

28364,5

74525,9

6930,7

17242,0

34280,0

97531,8 356423,7

882477,0

2497443,2

11115,3

20993,8

132418,2

247055,7

49654,2 124310,9

944070,6

2402651,1

12559,0

59873,0

176001,1

127751,4 183594,0 546794,0

2164454,4

5545360,2

73,4

334,0

6,5

4,4

2691,5

5197,8

275,3

610,2

145,1

122,9

15274,8

32979,6

14,9

65,4

4,6

38,7

1284,7

3933,3

771,4 1630,3

818,1

1185,8

54205,1

3464,0

4166,7

12. táblázat: A gazdasági társaságok által előállított hozzáadott érték változása 1994 és 1999 között Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban, és Magyarországon. Forrás: APEH SZTADI alapján saját becslés.

Az egyes ágazatok által előállított érték növekedését vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Zircen elsősorban az építőipari és a közszolgáltatásokba bekapcsolódó gazdasági társaságok futottak be jelentős növekedési pályát 1994 és 1999 között, növekedésük messze nagyobb, mint a megyében, a régióban vagy az országban (13. táblázat). Ágazat Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások Közszolgáltatások Összesen

Az ágazat által előállított hozzáadott érték növekedése 1994 és 1999 között (%) Zirc Kistérség Megye Régió Magyarország 36,6 101,8 61,0 44,8 46,4 0,0 3,9 84,4 100,1 98,8 65,2 41,1 162,7 265,4 183,0 355,2 -33,2 93,1 88,9 86,6 121,7 -15,3 115,9 150,4 154,5 338,4 749,9 206,2 201,4 194,0 111,3 44,9 135,7 197,8 156,2

13. táblázat: A gazdasági társaságok által előállított hozzáadott érték változása 1994 és 1999 között Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban, és Magyarországon. Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

A kistérségben viszont csak a mezőgazdaság és a közszolgáltató cégek mutattak fel jelentős hozzáadott érték-növekedést, az építőipari és a szolgáltató szektor visszaesett. Tehát mind a kistérség, mind Zirc városa kimaradt a vizsgált időszakban abból a jelentős bővülésből, amit a megyei, regionális és országos szinten a feldolgozóipar mutatott. Ha azt vizsgáljuk, hogy a gazdaságban összesen előállított hozzáadott értékből milyen arányban részesednek az egyes ágazatok, akkor Zirc esetében jól látható, hogy a foglalkoztatotti szerkezethez hasonlóan (9. ábra) a mezőgazdaság és az ipar részesedése a hozzáadott értékből (10. ábra) 1994 és 1999 között csökkent, de kisebb mértékben, mint a foglalkoztatottakból való részesedésük. A szolgáltatási ágazat 8%-kal nagyobb részesedést ért el a foglalkoztatottak terén 1999-ben, mint 1994-ben, viszont a hozzáadott értékből csak 2%-kal nőtt a részaránya. A leghatékonyabb növekedést az építőipar mutatta a

© MTA RKK NYUTI


37

vizsgált időszakban: jelentős létszámbővülés mellett még jelentősebb mértékben, 10%-kal nőtt az általa előállított érték részaránya. 100%

80%

Közsszolg. Szolgáltatások Építőipar Feldolgozóipar Bányászat Mezőgazdaság

60%

40%

20%

ag ya M rors ag z ya ág 1 ro rsz 994 ág 19 99

19 94 gi ó 19 99 M

Ré

gi ó Ré

eg ye 1 M eg 994 ye 19 99

M

19 99

g

19 94

rsé

g sté

rsé

Ki

Ki

sté

Zi rc

19 Zi 94 rc 19 99

0%

10. ábra: A gazdasági társaságok által előállított hozzáadott érték megoszlása főbb ágazatok szerint Zircen, a zirci kistérségében, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon 1994 és 1999-ben. Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

V.4 A jegyzett tőke megoszlása, a külföldi tőke részvétele a gazdaságban A gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének vizsgálatakor elsőként bemutatjuk, hogy összességében mennyivel nőtt annak mennyisége 1994 és 1999 között (14. táblázat és 11. ábra). Jegyzett tőke (milliárd forint) Kistérség Kistérség Megye Megye Régió Zirc 1994 Zirc 1999 1994 1999 1994 1999 1994 1,2 1,7 1,6 2,7 74,3 104,8 215,8

Régió 1999 518,8

Ország 1994 9331,0

Ország 1999 16261,9

14. táblázat: A gazdasági társaságok jegyzett tőkéje 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (milliárd forint). Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

© MTA RKK NYUTI


38

Zirc, a kistérség és Veszprém megye is jelentős mértékben alatta marad az országos szinten tapasztalható jegyzett tőke mennyiség növekedésnek, viszont a Közép-dunántúli régióban a növekedés majdnem kétszeresen meghaladja az országos átlagot. Regionális szinten tehát a tőke inkább az iparilag fejlettebb térségekbe, Fejér és Komárom-Esztergom megyékbe áramlott ebben az időszakban. % 160

140 140

120

100

74

80

66 60

41

41

40

20

0

Zirc

Kistérség

Megye

Régió

Orsz

11. ábra: A gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének változása 1994 és 1999 között Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

Ha az egyes ágazatok részesedését vizsgáljuk az összes jegyzett tőkéből Zircen és a kistérségben (12. ábra), akkor ismét kitűnik, hogy a város gazdaságában, e tekintetben is jelentősen visszaesett a mezőgazdaság részesedése, s a szolgáltatások vették át a domináns ágazat szerepét, a feldolgozóipar gyenge növekedése és az építőipar jelentős fejlődése mellett. A kistérség esetében a feldolgozó-ipari ágazat tűnik a jelentős vesztesnek. A kistérség gazdaságában az összes jegyzett tőkéből a szolgáltatások és a mezőgazdaság részesedik a döntő hányaddal, a többi ágazat részvétele nem jelentős. Ha az egyes ágazatok jegyzett tőkéjének növekedését vizsgáljuk 1994 és 1999 között (13. ábra), akkor azt láthatjuk, hogy a viszonylag kevés jegyzett tőkével rendelkező építőipar és közszolgáltatások növekedése volt ezen a téren a legdinamikusabb, miközben Zircen a mezőgazdaság, a kistérségben pedig a feldolgozóipar mutatott fogyást. A visszaeső bányászat jegyzett tőkéjének négyszeres emelkedése is kis értékeknél ment végbe, így a gazdaság egészére jelentős hatása nincs.

© MTA RKK NYUTI


39

100%

80%

Közszolgáltatás Szolgáltatások Építőipar Feldolgozóipar Bányászat Mező és erdőgazd.

60%

40%

20%

19 94 g 19 99 zá

g zá

O

rs O

rs

19 gi 94 ó 19 99

gi ó

Ré

Ré

sé ist g 19 ér sé 94 g 19 99 M eg ye 1 M eg 994 ye 19 99 K

ist ér

K

Zi rc

19 Zi 94 rc 19 99

0%

12. ábra: A gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének ágazati megoszlása 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások. 1000,0

Mezőgazdaság

800,0

Bányászat

600,0

%

Feldolgozóipar 400,0

Építőipar 200,0

Szolgáltatás Közszolg.

0,0 Zirc

Kistérség

-200,0

13. ábra: Az egyes ágazatok jegyzett tőkéjének változása Zircen és a zirci kistérségben 1994 és 1999 között. Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

© MTA RKK NYUTI


40

A gazdasági társaságok jelentős része magyar tőkével jött létre, általában magánszemélyek befektetéseivel. Részben a korábbi állami vállalatok vagy a termelőszövetkezet egészének vagy részeinek privatizációja során, részben új befektetésként. Számos fontos cég magyar tulajdonú (Pl. Köz-Víz, Verfa, Duszén stb.). A gazdaság fejlődése szempontjából fontos megvizsgálni a külföldi tőke jelenlétét, s azt, hogy melyik ágazatot részesíti előnyben. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a külföldi tőke Zirc gazdaságában lényegesen kisebb arányban van jelen, mint a megyei, az országos vagy a régiós átlag (14. ábra). A kistérség az országos átlagnak felel meg, elsősorban az idegenforgalmi befektetéseknek köszönhetően. 70,0

58,4

60,0

49,9

49,7

50,0

Zirc 40,0 %

Kistérség

30,0

25,5 20,0

18,5 17,8

20,0

Megye Régió

11,1

Magyarország

10,0

4,5

2,8 0,0 1994

1999 Év

14. ábra: A külföldi részesedés aránya a gazdasági társaságok jegyzett tőkéjéből 1994ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

Az ágazatok közül a külföldi tőke a legnagyobb arányban a szolgáltató ágazatokban jelenik meg (15. ábra), de ezek között is a szálláshely szolgáltatás az az alágazat, ami leginkább vonzó számára. Ebben az alágazatban Zircen 50% körüli, míg a kistérségben 90% feletti a külföldi jegyzett tőke részesedése. Jelentős az idegen befektetés aránya az építőiparban, valamint a feldolgozóiparban is. Viszont feltűnően hiányzik vagy nagyon alacsony a bányászatban és a mezőgazdaságban.

© MTA RKK NYUTI


41

100,0 90,0 80,0 70,0

Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatás Közszolg.

60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Zirc 1994

Zirc 1999

Kistérség 1994

Kistérség 1999

15. ábra: A külföldi részesedés aránya ágazatonként a gazdasági társaságok jegyzett tőkéjéből 1994-ben és 1999-ben Zircen és a zirci kistérségben. (%). Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

V.5 A zirci gazdaság exportorientáltsága Zircen és a kistérségben az exportból származó bevételek aránya a nettó árbevételben jelentősen elmarad mind a megyei, a regionális és az országos átlagoktól. 1994 és 1999 között növekedés tapasztalható, de az országos arányokhoz viszonyított különbség tovább nőtt (16. ábra). A zirci és Zirc környéki gazdaság elsődleges piaca tehát a magyar piac, de bizonyos ágazatok esetében, úm. a szénbányászat, a bútoripar jelentős az export, ill. a külföldről származó bevételeket növelik az idegenforgalom által kitermelt valuta és deviza bevetélek. Az exportbevételek aránya vizsgálataink szerint általában összefügg a külföldi tőke jelenlétével (vö. 15. és 16. ábra), a nemzetközi piacon azok az ágazatok erősek, amelyek jelentős külföldi részesedéssel bírnak. Ez az összefüggés adódhat abból, hogy a külföldi tőke azokban az ágazatokban jelenik meg, amelyek külföldön is versenyképes terméket gyártanak, de adódhat abból is, hogy a helyben magas külföldi részesedéssel bíró cégek külföldi vállalatok beszállítói, vagy összeszerelő üzemként reexportálnak. Ez az összefüggés természetesen nem jelent kizárólagosságot – hiszen kitűnő ellenpéldákat láthatunk, ahol magyar tulajdonú vállalatok jelentős exportrészesedést érnek el –, csupán rávilágít arra, hogy a külföldi tőke jelenléte fontos egy gazdaságban, hiszen hozzájárul a modernizálódáshoz és a külföldi piacok megszerzéséhez. Másik oldalról a beérkező külföldi tőke célja is lehet a magyar piac, mint pl. az élelmiszeripar és a szolgáltatások terén.

© MTA RKK NYUTI


42

50,0

47,5

45,0 40,0 35,0

Zirc

30,0

Kistérség

24,6

25,0

21,5

20,0

16,4

15,0

Megye Régió

17,9

Ország

12,8

10,0 5,0

2,1

4,4 0,6

2,4

0,0

1994

1999

16. ábra: Az exportból származó árbevétel aránya a nettó árbevételből 1994-ben és 1999ben Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon (%). Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

Ágazat

Export aránya (%) Zirc 1994

Zirc 1999

Erdő- és mezőgazdaság

0,1

0,0

0,1

0,0

Bányászat

0,0

0,0

0,0

0,0

Élelmiszer gyártás

0,0

0,0

0,0

0,0

Gépgyártás

0,0

52,5

4,2

18,9

Fa- és bútoripar

4,5

8,2

0,0

16,2

Építőipar

0,0

0,2

0,0

0,0

Kereskedelem

3,6

1,3

1,7

16,8

29,8

16,0

0,0

0,0

Üzleti szolgáltatások

0,0

21,8

0,0

0,0

Közszolgáltatás

0,0

0,0

0,0

0,0

Összesen

2,1

0,6

4,4

2,4

Szálláshely szolgáltatás

Kistérség 1994 Kistérség 1999

15. táblázat: Az exportból származó árbevétel aránya a nettó árbevételből 1994-ben és 1999-ben Zircen, a zirci kistérségben (%). Forrás: APEH SZTADI alapján saját számítások.

Információink alapján az elmúlt évek során az exportra szállított termékek volumene nőtt, jelentős pl. a VERFA Rt. távol-keleti exportja, vagy a korábban hazai energetikai szenet termelő dudari bánya (ma DUSZÉN Kft.) olasz – vegyipari célú – szénexportja.

© MTA RKK NYUTI


43

V.6 A gazdaság szereplői A mezőgazdaság legnagyobb szereplője a Bakony Termelőszövetkezet volt. 1994. január 1-jétől az egykori TSZ tevékenységeit gazdasági társaságokká szervezték át, melyeknek tulajdonosai között mára a magánszemélyek kerültek többségbe. A növénytermesztés ágazatot a Bakony Agro Kft. folytatja. 3500 ha szántón és 500 ha erdőterülten gazdálkodik. A terület nagyobb részét kalászosok foglalják el, valamint 500 ha-on silókukoricát termelnek az állattenyésztő ágazat részére. Fontos terménye a kft.-nek a burgonya. (Lakossági kérdőívünkben a lakosok által egyik jellegzetesen zirci terméknek tartott növényként bukkant fel.) A burgonya termelését mintegy 150 ha-on folytatja a kft. (vető és étkezési), de jelentős a kisebb termelők (tagok) burgonyatermesztése is, melyet a kft. szolgáltatói jelleggel fog össze. E terméknek a felvevője a helyi Chio Chips vállalat. Az állattenyésztő ágazat utóda a Bakony Ho–Li Kft., amely szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik hús (220 állat) és tejtermelő (600 állat) irányban. A hús felvevő piaca a pápai, zalaegerszegi vágóhíd, míg a tejet a Mizo veszi át. A TSZ további utódai a Bakony Fa Kft. (fűrészüzem), a Bakony Gépész Kft. (autóalkatrész és üzemanyag kereskedelem, a Bakony Techno (karbantartási szolgáltatás a többi kft. részére), egy építőipari kft. és a Bakony Holding, amely az ingatlanai bérbeadásával foglalkozik. A Zircen mezőgazdasági termelésbe vont területek típusa és nagysága a következő: A mezőgazdaság művelési ágai szántó konyhakert szőlő gyümölcsös rét legelő Összesen

Területek nagysága (ha) 3578,5 7,06 3,99 9,88 44,55 1297,17 4941,14

Területet használók száma 127 250 33 16 23 13 462

16. táblázat: A mezőgazdasági területek megoszlása Zircen termelési ág és használók szerint 2000-ben Forrás: KSH.

A mezőgazdaságban részt vevő gazdaságok száma a 2000-es évben 328 volt és ebből 317 db volt egyéni gazdaság. A kistérség jelentős ágazata a bányászat. Dudar szénbányájáról híres, amely a Veszprémi Szénbányák egyik nagy bányaüzeme volt. Közel 1200 főt foglalkoztatott a kilencvenes évek elején. Zömmel zircieket, közel 500 főt, a bányavezetésnek is a döntő része, 80– 90%-a Zircen lakott. A kilencvenes évek elején elindult egy visszafejlesztési folyamat, követve a magyar szénbányászat trendjét. Csődbe ment a nagyvállalat, amelyiknek a

© MTA RKK NYUTI

44


székhelye Veszprémben volt. Az életképesnek ítélt üzemek bekerültek egy energetikai integrációba, az ajkai, illetve az inotai erőműhöz kapcsolódtak. Két nagy bányaüzeme, a várpalotai és a dudari bezárásra ítéltetett. 1993 végére a bányaüzem foglalkoztatottainak száma 600 főre csökkent le, köszönhetően a korengedményes nyugdíjazásnak, bányásznyugdíjaknak, rokkant nyugdíjaknak és az elvándorlásnak. 1994. január 1-jén megalakult a Duszén Kft., állami tőkével. Tulajdonosa a Veszprémi Szénbányák jogutódja, a Bányavagyonhasznosító Részvénytársaság. 1997-ig 350 fővel még energetikai célra termelt szenet. Fő tevékenysége a bánya felszámolása volt. 2000-re ez a feladat teljesült, így a cégre megszüntetés várt. A menedzsment privatizálta a kft.-t, így tovább működik 23 fővel. Terméke a magas huminsav tartalmú szén. Ez a típusú szén egyedülálló termék, külföldi piacokon értékesítik, mint a műtrágyagyártás egyik alapanyagát. A szénbányászat mellett több évtizedes múltra tekint vissza a térségben a bauxitbányászat is. Jelentősek a Dudar és Bakonyoszlop körüli külszinti fejtések, valamint a bakonyszentlászlói mélyszinti bánya. Ez utóbbira 10 éves távlatban – információink szerint – leépítés vár. A feldolgozó ágazatok közül kiemelkedik a faipar, melynek Zirc a bakonyi központja. Adottságai jók, bár az ágazat alapanyag-ellátását az ország más részeiről (Somogy megye, Északi-középhegység), ill. Szlovákiából is biztosítják. A tevékenység viszont nagy hagyományokkal rendelkezik a környéken. A jelenlegi üzemek a korábbiak részbeni privatizációjával, a telephelyek, üzemek átvételével jöttek létre. Fontos, hogy a környező településeken alvállalkozók állnak rendelkezésre, fűrész, szállítás stb. kapacitással. Az ágazat szerződéses kapcsolatait tekintve lefedi a Magas-Bakony térségét (Pápateszér, Homokbödöge stb.). A VERFA Rt. (mintegy 160–180 alkalmazott) és a Z-BISZ Rt. foglalkozik a fa feldolgozás mellett (fűrészüzem, gőzölés) bútorok, egyedi bútorok készítésével is. A fűrésziparban meghatározó továbbá a VERGA Rt. is. A közvetlen környéken működik még a dudari szénbánya egykori telephelyén egy fűrészüzem, a DUSZÉN Kft.-vel azonos tulajdonosokkal. A faipar kapcsolatai széleskörűek. A VERFA Rt. telephelyet tart fenn Herenden is. Székhelye Veszprémben van, de rövidesen Zircre költözik a fűrész- és asztalosüzem melletti irodaépületbe. Az ágazat fejlődése biztosítható, vannak még szabad telephelyek (Vegyesipari KTSZ felszámolásával). Az ágazat jelentős piacokat talált a nyugat-európai országokban (Hollandia, Németország stb.,), a Verfa Rt. mint Magyarország legnagyobb bükkfa-feldolgozó (35 ezer köbméter rönkalapanyag feldolgozása/év) cége a távol-keleti országokba exportál. A termelőszövetkezetből vált ki a Bakony Fa Kft., amely puhafa feldolgozásával foglalkozik, így a helyi alapanyagot nem használja. Telephelyei Olaszfalun és Porván vannak, a korábbi bakonybéli telephely megszűnt. Az ágazatban működik továbbá a Fol-Fa Termelő és Értékesítő Gmk. Az ágazat külpiaci szerepe tehát jelentős. Ennek megőrzése nehéz feladat. Az egyszerű tömegcikkek gyártásában egyre erősebb a kelet© MTA RKK NYUTI


45

európai és a távol-keleti gyártók versenye, akik lényegesen olcsóbban tudnak termelni. A forint felértékelődése a termékek külpiaci árszínvonalának emelkedéséhez vezetett, ami további versenyhelyzet-romlást idézett elő, a Vegyesipari KTSZ is ennek köszönhette piacvesztését. Így az ágazat csak a minőségi, egyedi termékeivel tud hosszabb távon talpon maradni az exportpiacokon. Az élelmiszeripar jelenleg húzóágazatnak nevezhető Zircen. A város igazi „híres termékei” is innen kerülnek ki, mint arról lakossági felmérésünk is tanúskodik (részletesen lásd a mellékletben). Megkértük válaszadóinkat, hogy nevezzék meg Zirc híres termékét. A Chio Chips termékei kapták a legtöbb szavazatot. Fontos, híres termékek továbbá a Bedeco Kft. termékei. A cég instant kakaót, italporokat gyárt. A kft.-t 1990-ben alakította a Bakony MGTSZ és a DÉLKER külkereskedelmi vállalat. A kisebb rész tulajdonosa volt a DÉLKER, ezzel szemben az alapanyagok beszerzése, valamint a termék piaci terjesztése és reklámozása volt a feladata. Így a nagyobb részt birtokló Bakony MGTSZ, aki csupán a gyártást végezte, nagyon nagymértékben függött a kisebb tulajdonostól. A termék gyártásának kezdetén a TSZ bátran vállalkozhatott a korabeli magyar piacon még ismeretlen újdonság bevezetésére. Valójában az újdonságán kívül más nem is indokolta a gyártás megkezdését. A belső minőségellenőrzésnek és a technológiának köszönhetően színvonalas, sikeres terméket állított elő az üzem, a későbbi versenytársakhoz viszonyítva is igen jó minőségben. A DÉLKER megszűntével egy magánszemély vásárolta meg az üzemet (1999), s üzemelteti ma is. A korábban 40 főt alkalmazó üzem ma 13 fővel dolgozik. Ebben az ágazatban jelentős még a VEZIR HÚS Kft., amely sertéshúst dolgoz fel, termékeinek szintén nagy a lakossági ismertsége és „zirci termékként” való elfogadottsága. A Veszprém Tej sajtüzeme az apátság pincéjében működik. A feldolgozóipar további fontos ága a gépgyártás. A ROBIX Kft. kerti kisgépeket gyárt. Az elmúlt évtizedben talán ez az ágazat esett vissza a leginkább Zircen. 1994 őszén alakult az ABL Technic cég. A német tőkével működő vállalat magyarországi telephelye Zirc. Egy zárt láncú lakktalanító technológiával foglalkozik, amely festékeket éget le hulladékanyagokról. Ez a technológia a mérések szerint nem jelent jelentős környezetterhelést, de mint minden hasonló vállalkozással szemben társadalmi ellenállás figyelhető meg, különös tekintettel arra, hogy a város természeti környezete különleges. A számítástechnikai ipar is megjelent a térségben. A környék egyik legjelentősebb beruházását az EuroTrend Számítástechnikai Kft. hajtja végre Lókúton. Egy ún. Szoftver Parkot alakítanak ki, amely a saját vállalkozásuk mellett más, hasonló termékeket gyártó cégeknek is helyet fog biztosítani. Ez a fajta iparági együttműködés egy újfajta klaszter szervezési lehetőséget nyújt majd a térség gazdaságába, sikere esetén jelentős új befektetőket vonzhat. Ez a beruházás országos viszonylatban is figyelmet érdemel, mivel napjaink egyik leginkább fejlődő tevékenységéhez, a szoftverfejlesztéshez kapcsolódik:

© MTA RKK NYUTI

46


egyedi szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Az ágazat különleges igényeinek teljesen megfelelt a nyugalmas bakonyi környezet. A Szoftver Park más, újabb, hasonló profilú cégeket is vár, így jelentős foglalkoztatási hatása lesz. Jelenleg mintegy 50 alkalmazottal dolgoznak, s a létszám lényeges bővítésére számítanak. Ez a beruházás nem jelent megoldást a környék munkavállalói számára, hiszen kimondottan magas képzettségű munkaerőre számít, akiknek döntő hányadát nem helyben toborozza, de szándékai szerint helyben telepíti le. Figyelembe kell venni viszont azt, hogy egy magas tudás-értékű, fejlődő ágazat megjelenése, s az általa a térségbe hozott munkaerő hatással lesz a helyi gazdaság más ágazataira is: újabb befektetéseket vonz a térségbe, keresletet gerjeszt, a térség magas technológiai és gazdasági színvonalának a hírét kelti. Így egy „enklávé” is jelentős fejlődést gerjeszthet a helyi gazdaságban. A fejlett ágazat jelenléte ráadásul közvetlen gazdasági kapcsolatot valósít meg a Dunántúl és az ország fejlett térségeivel. A kereskedelem egy kistérségi központra jellemző mértékű és színvonalú. A megépült kiskereskedelmi üzletek megfelelő szinten látják el a lakosságot és a környéket, megfelelő alternatívát biztosítanak a veszprémi nagy bevásárlóközpontokkal szemben. Jellemző, hogy kérdőívünkben az egyik legmagasabb elégedettségi szintet (90% felett) a kiskereskedelmi hálózat érte el (részletesen lásd a mellékletben). Különleges elemei a kereskedelemnek, hogy a város sajátosságainak megfelelően két motorfűrész márkakereskedés is található a településen, s több mezőgazdasági terményekkel foglalkozó nagykereskedő. A lakossági szolgáltatások terén szintén elégedettség tapasztalható. A pénzügyi szolgáltatások színvonala messze túlmutat egy ekkora kisváros keretein. Az OTP tart fenn a városban fiókot, de van saját pénzügyi intézmény is, a Zirc és vidéke Takarékszövetkezet, amely Veszprém megyében jelentős pozíciót vívott már ki magának, több városban és a környék településein 23 fiókja van, valamint egy fiókja Budapesten, s Zircen az egyik legnagyobb cégnek számít. A pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban némi elégedetlenség a kérdőívünkben a bankautomaták csekély számával szemben fogalmazódott meg. V.7 Összefoglaló Zirc és a zirci kistérség gazdasága a kilencvenes évek második felében jelentős átalakuláson ment át. Ez az átalakulás érintette az ágazati szerkezetet és a foglalkoztatást egyaránt. A foglalkoztatás ugyan Zircen nem csökkent, sőt enyhén emelkedett is, de a – korábban jelentős számú álláshelyet biztosító – kistérségben nagy mértékben visszaesett. Az átalakuló gazdaság legfőbb jellegzetessége a feldolgozóipar súlyának, részarányának csökkenése, kiegészülve a bányászat visszaesésével. Az iparon belül azonban az élelmiszeripar jelentősége nő, s a bútor- és faipar őrzi a pozícióit, a gazdasági környezet változásával vélhetően jelentős fejlődés előtt áll. A város gazdasági szerkezetét a

© MTA RKK NYUTI


47

kilencvenes évek közepén a mezőgazdaság és az ipar uralta, de az ezredfordulóra a szolgáltatások, az építőipar és az élelmiszeripar vált a gazdaság vezető erejévé, kiegészülve a hagyományos fa- és bútoriparral. Különösen az építőipar adatai tanúskodnak jelentős fellendülésről. Az idegenforgalom, a szálláshely szolgáltatás is jelentős emelkedést mutatott a vizsgált időszakban, különösen a kistérségben, akár foglalkoztatóként, akár értékteremtőként vizsgáljuk. Mindezek alapján láthatjuk, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek hosszabb távon megvetik a lábukat a helyi gazdaságban. Negatív tendencia azonban, hogy az ipar összességében veszt a súlyából, az országos és regionális folyamatoknak ellentmondva. Ennek a folyamatnak a visszaszorítása érdekében érdemes a fejlesztő munka során azokra az iparágakra koncentrálni, amelyek az általános visszaesés mellett is bővülni vagy szinten maradni tudtak, s fejlődésük a helyi ipar jelentőségének növekedését válthatja ki. Új húzóágazatként már megjelent a számítástechnika is. A gazdaság fejlődése szempontjából jelentős probléma, hogy a külföldi tőke alacsony mértékben vesz részt a beruházásokban. A viszonylag kis volumen miatt jelentős bővülés nem várható, viszont a jelenlegi szintnél magasabb részvétel újabb tőkeforrásokhoz juttathatná a helyi gazdaságot, s új munkahelyeket teremthetne. A külföldi tőke a feldolgozóiparban (élelmiszeripar, lakktalanító) jelent eddig meg, valamint nagyon jelentős arányban a szálláshely szolgáltatásban. A helyi gazdaság termékeinek a legjelentősebb piaca a hazai piac. Alacsony az export részesedése a bevételekből, igaz az ipar fejlődő és fennmaradó képviselői a nemzetközi piacon versenyképes termékeiknek köszönhetik pozíciójukat. Így az exportbevételek aránya feltehetően 1999 után tovább növekedett. A kis cégek számára a külpiaci orientáltság ugyanakkor veszélyforrás is lehet: a forint felértékelődése piacvesztéshez vezethet. Az erősebb, speciális terméket gyártó vállalkozások ugyanakkor e hátrány ellenére is talpon tudtak maradni. Az átalakulásban tehát leépültek régi, hagyományos, ugyanakkor ma már nem versenyképes ágazatok. Helyettük megjelentek vagy megerősödtek újak, melyekre alapozva a város és vidéke gazdasága ismét az országos, ill. a regionális fejlődés fő áramába kerülhet. Ehhez azonban a tőkevonzás erősítésére, a fejlődőképes ipari ágazatok támogatására van szükség.

© MTA RKK NYUTI


49

VI. MUNKAERŐ HELYZET A kilencvenes években a város munkaerő helyzetét leginkább a szénbányászat leépítése és néhány más ágazat (gépgyártás) leépülése vagy megszűnése, a nagy termelőszövetkezetek átalakulása határozta meg. A térség viszonylag hamar túljutott ezen a válságon (17. ábra). A környező, iparilag fejlett városok termelőüzemei (Győr – Philips, Audi; Veszprém – Videoton; Mór – ipari park; Székesfehérvár) számára a térség jelentős munkaerő tartalékot jelentett, így megerősödött az ingázó munkavállalás. A zirci és környékbeli lakosokat bérelt buszokkal viszik az említett cégek naponta munkahelyeikre. Becslések szerint ez a fajta munkavégzés a munkavállalók 60%-át érintheti a környéken, tehát legalább 2000 embert. Ezek az emberek általában szalagmunkán, nem képzettségüknek megfelelő munkát végeznek. A napi utazási idővel együtt akár 12 órát is távol vannak otthonuktól. Ez a népesség egy helyi gazdságfejlesztés számára munkaerő tartalékot jelent, még akkor is, ha a munkanélküliségi ráta jelenleg alacsony. Becslések szerint sokan jelenlegi bérüknél 15–20%-kal alacsonyabb bérezésért is szívesen dolgoznának helyben, ha erre lehetőségük adódna.

Munkanélküliek (fő)

2500 2000 1500

Zirci körzet

1000

Zirc

500

19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01

0

Évek

17. ábra: A munkanélküliek számának változása Zircen és a munkaügyi kirendeltség területén 1991 és 2001 között. Forrás: Veszprém Megyei Munkaügyi Központ, Zirci Kirendeltség.

A munkanélküliek arányára vonatkozóan a munkaügyi központ és a KSH adatai eltérnek. Országos összehasonlítást a KSH adatai alapján végezhetünk, mivel országos, megyei szinten ezek állnak rendelkezésünkre. A csökkenő munkanélküliség vizsgálatakor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy egyre többen kerülnek ki a munkaügyi nyilvántartási rendszerből, így nem jelennek meg a munkanélküliek számában. Érdemes összevetni e tanulmány gazdasági fejezetében közölt, a foglalkoztatottak számának változásával foglalkozó táblázattal a csökkenő munkanélküliségi adatokat.

© MTA RKK NYUTI

50


1996 2000 Munkanélküliségi ráta az év végén (%) Ország 7,6 Régió * Megye 7,1 Kistérség 7,5 *1996-ban még nem létezett regionális számítás.

5,7 4,6 4,8 4,3

17. táblázat: A munkanélküliségi ráta a Zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Középdunántúli régióban és Magyarországon 1996-ban és 2000-ben, december 20-án. Forrás: KSH.

Táblázatunkból látható, hogy a Zirci kistérség foglalkoztatási helyzete mindig jobb volt, mint az országos átlag, s 2000-ben mind a megyei, mind a regionális munkanélküliségi rátánál is alacsonyabb volt. A munkalehetőségek kedvezően hatnak a lakossági jövedelmekre. Alábbi táblázatunk és ábránk az egy lakosra jutó átlagjövedelmet mutatja be. Zirc és Veszprémvarsány, a kistérség két központi jellegű településének esetében ez magasabb az országos, de a megyei és a régiós átlagnál is (18. ábra). A kistérségben mindemellett több, kimondottan alacsony egy főre jutó jövedelemmel rendelkező települést is találunk, nyilván a gyermekek vagy a nyugdíjasok magas száma és/vagy az alacsonyabb bérek miatt. Így a kistérségi átlag lényegesen az országos, a régiós és a megyei átlag alatt marad.

Zirc Kistérség Veszprém megye Közép-Dunántúli régió Ország

Az egy lakosora jutó átlagos jövedelem (Ft/fő) 358659 289462 320833 335195 316904

18. táblázat: Az egy lakosra jutó átlagos jövedelem a Zircen, a zirci kistérségben, Veszprém megyében, a Közép-dunántúli régióban és Magyarországon, 1999-ben Forrás: APEH alapján saját számítás.

A munkaerőpiac másik sajátossága Zircen és környékén a szezonalitás (19. ábra). A faipar számára a tél és a kora tavasz a csúcsszezon, míg a mezőgazdaság számára az ősz. Így, főleg a kevésbé képzett munkaerő számára ez egy szezonális keresletet jelent. A munkanélküliség számaiban ez nem jelenik meg világosan, mivel egy viszonylag szűk kört érint.

© MTA RKK NYUTI


51

Forint 316 000 290 000 260 000 230 000 200 000 124 000

Bakonypéterd Lázi Gic Románd Sikátor Bakonygyirót

- 364 000 - 316 000 - 290 000 - 260 000 - 230 000 - 200 000

Veszprémvarsány


Csesznek

Fenyôfô

Bakonyoszlop

Dudar

Porva Borzavár

Csetény

Szápár

Jásd


T és

Bakonybél

Olaszfalu

Pénzesgyôr


18. ábra: Az egy lakosra jutó átlagos jövedelem a zirci kistérség településein, 1999-ben. Forrás: APEH alapján saját számítás.

9

100 Ráta

8

Üres álláshelyek 7

80

60

5

50 4

40

3

álláshely

70

6 %

90

30

Au gu s

Jú l

M

zt us Sz ep te m be r O kt ób er No ve m be r De ce m be r

0 iu s

0 Jú ni us

10

áj us

1

Áp ril is

20

Ja nu ár Fe br uá r M ár ci us

2

19. ábra: A munkanélküliségi ráta és az üres álláshelyek számának alakulása a Zirci Munkaügyi Kirendeltség területén, 2001 folyamán Forrás: Veszprém Megyei Munkaügyi Központ, Zirci Kirendeltség.

© MTA RKK NYUTI


52

A munkanélküliek életkor szerinti összetételét az alábbi ábra mutatja. Látható, hogy magas a 26–35 és 36–45 év közöttiek aránya (cca. 500 fő) (20. ábra). Az iskolai végzettség szerinti adatok azt mutatják, hogy a munkanélküliek döntő hányadát, több mint 70%-át adják az általános iskolát vagy a szakmunkásképzőt végzettek (21. ábra). Nyilván közülük kerülnek ki azok, akiket a környező városokban a nagy cégek nem alkalmaznak.

100%

80%

6056-60 51-55

60%

46-50 36-45 26-35

40%

21-25 17-20 -17

20%

Ok tó be r No ve m be r De ce m be r

Au gu sz tu s Sz ep te m be r

Jú liu s

Jú ni us

áju s M

s Áp ril i

Ja nu á

r Fe br uá r M ár ciu s

0%

20. ábra: A munkanélküliek életkor szerinti megoszlása a Zirci Munkaügyi Kirendeltség területén 2001 folyamán Forrás: Veszprém Megyei Munkaügyi Központ, Zirci Kirendeltség.

A képzettség szerinti összetételről nehéz információt szerezni. A helybeli szakmunkás képzést a Reguly Antal Szakképző Iskola látja el, ahol elsősorban a környékbeli fiatalok tanulnak. A diákok száma 560 fő körül van. Az iskola oktatási profiljában az alábbi szakmák vannak jelen: szállítmányozó, gépésztechnikus, gépjármű üzem technikus, logisztikai és szállítmányozói ügyintéző, gépész, géplakatos, esztergályos, szobafestő, kőműves, asztalos, vendéglátós eladó, gyorsétkeztetési eladó, élelmiszer és vegyi áru kereskedő, falusi vendéglátó, nőiruha-készítő. Továbbá van középfokú szoftverüzemeltető képzés, ami érettségi utáni egy éves képzés. A szakképző osztályok négy évesek. Itt főleg szolgáltatási jellegű képzések vannak. Összefoglalva: a munkanélküliek számának változását és összetételét megvizsgálva elmondható, hogy Zircen a leépítéseket követő helyzet után napjainkra egy viszonylag alacsony munkanélküliség alakult ki. A fejlesztések számára azonban rendelkezésre áll a potenciálisan szabad munkaerő. A képzettség tekintetében a szakmunkások között sok olyan képzettségű van, aki a faipari szakmáknak megfelel (asztalos), viszont nincs a faiparhoz általában értő „faipari szakmunkás”. A jelenleg a győri, székesfehérvári stb. © MTA RKK NYUTI


nagyvállalatoknál dolgozó réteg feltehetően nagyrészt középfokú rendelkezik. Így jelentős munkaerő tartalékok állnak rendelkezésre.

53 végzettséggel

21. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása a Zirci 100%

Egyet.

80%

Főisk. Gimnázium Technikum

60%

Szakköz Specszakisk 40%

Szakisk Szakmk ált.isk.

20%

8 ált.alatt

Au gu sz tu s Sz ep te m be r Ok tó be r No ve m be r De ce m be r

Jú liu s

Jú ni us

s

áju s M

Áp ril i

Ja nu á

r Fe br uá r M ár ciu s

0%

Munkaügyi Kirendeltség területén 2001 folyamán Forrás: Veszprém Megyei Munkaügyi Központ, Zirci Kirendeltség.

© MTA RKK NYUTI


55

VII. A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A vállalkozások számának alakulását 1996-tól 2000-ig vizsgáltuk meg. Ebben az időszakban kistérségi szinten ez a szám folyamatosan növekedett. Tekintetbe kell venni, hogy számos cég az alkalmazottait alvállalkozói formában alkalmazza, így a vállalkozások jelentős része egyetlen céghez kötődik, ha ez a kapcsolat felbomlik, a vállalkozás is csődbe megy. 1800

Vállalkozások száma (db)

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1996

1997

1998

1999

2000

22. ábra: A vállalkozások számának változása a zirci kistérségben 1996–2000 között. Forrás: KSH Tstar.

Lakosságszámra vetítve az adatokat Zirc szerepe kiugró, ezer lakosra 88,6 vállalkozás jut. Hasonlóan magas számot ér el Fenyőfő is, ahol a kis lélekszámú településhez képest magas a vállalkozások száma. Az időszakon belül általában mindenhol pozitív a változás, a leggyorsabb a növekedés a vállalkozások számában (ezer lakosra számolva) Fenyőfőn, Bakonygyiróton, Eplényben, Hárskúton, Veszprémvarsányban. Erőteljes csökkenés tapasztalható viszont Láziban, Sikátorban és Jásdon (23. és 24 ábra). A vállalkozásokon belül viszont a kisvállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat mind országos, régiós megyei, kistérségi és helyi szinten. A vállalkozási kedv Zircen a kistérségi átlagot lényegesen meghaladja, de mindkét évben lényegesen magasabb az országos átlagnál is.

Ország Régió Megye Kistérség Zirc

1996 2000 egyéni vállalkozás/ezer lakos 73,2 68,0 73,3 68,6 84,8 79,5 54,1 52,7 81,7 77,4

19. táblázat: Az egyéni vállalkozások száma Magyarországon, a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megyében, a Zirci kistérségben és Zircen 1996-ban és 2000-ben. Forrás: KSH.

Az egyéni vállalkozások számának csökkenése visszavezethető arra is, hogy a korábbi kényszervállalkozók egy része vállalkozását feladta, amint viszonylag biztos munkahelyhez juthatott. © MTA RKK NYUTI


56

Vállalkozás ezer lakosra Bakonypéterd

74,9 52,8 44,9 37,8 31,6 5,7

Lázi

Gic Románd Sikátor Bakonygyirót

- 88,7 - 74,9 - 52,8 - 44,9 - 37,8 - 31,6

(4) (4) (5) (5) (5) (5)

Veszprémvarsány

Bakonyszentlászló

Bakonyszentkirály

Csesznek

Fenyôfô


Szápár

Dudar

Porva Borzavár

Jásd


T és

Bakonybél

Olaszfalu

Pénzesgyôr


23. ábra: Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a zirci kistérség településein 2000-ben Forrás: KSH Tstar alapján saját számítás.

Változás ezer lakosra Bakonypéterd

25,5 11,2 6,2 3,7 1,8 -17

Lázi

Gic Románd Bakonygyirót

Sikátor

- 33,9 - 25,5 - 11,2 - 6,2 - 3,7 - 1,8

(4) (4) (5) (5) (5) (5)

Veszprémvarsány


Csesznek

Fenyôfô


Szápár

Dudar

Porva Borzavár

Nagyesztergár

Jásd



Pénzesgyôr


24. ábra: Az ezer lakosra jutó vállalkozások számának változása a zirci kistérség településein 1996–2000 között Forrás: KSH Tstar alapján saját számítás.

© MTA RKK NYUTI


57

VIII. GAZDASÁGFEJLESZTÉS A gazdaság fejlesztése a gazdasági szereplők és a lakosság legerősebben hangoztatott elvárása Zircen. A városban felmerülő problémák osztályozása során a legsúlyosabb problémaként a munkanélküliséget, a gazdasági helyzetet és a településfejlesztési program hiányát nevezték meg a válaszadók. Kérdőívünkben az „Új iparágak vonzása” feladattal a megkérdezettek 87,4%-a volt elégedetlen (a belterületi utak állapota mellett ez váltotta ki a messze legmagasabb elégedetlenséget), s a válaszadók 100%-a (a legmagasabb arány a kérdőívben) ítélte fejlesztendőnek ezt a területet. Amikor arra kértük a válaszadókat, hogy osszanak szét egy elképzelt összeget a fejlesztendő területek között, szintén a gazdaságfejlesztés került ki győztesen, s az átlagnál is magasabb arányban képviselték ezt a nézetet a középkorosztály (35–55 év) és a kvalifikáltabbak (közép- vagy felsőfokú végzettségűek). Egyúttal a potenciális elvándorlók is a kevés munkahelyet (40%) említették meg legtöbbször az elvándorlás indokaként. Mindent összevetve tehát Zirc egyik központi problémájaként a gazdaság fejlesztése körvonalazható. Az előzőekben leírt állapot szerint a város gazdaságfejlesztési potenciálja jó. A munkaerő rendelkezésre áll, jó a képzettségi struktúra, megvannak a ipari hagyományok, s a gazdaságfejlesztés lakossági támogatottsága. Ipari telephely szűkösen áll rendelkezésre Zircen. A megszűnt Vegyesipari Szövetkezet telephelyét jelenleg árusítják, ezen kívül meglévő vállalatok próbálkoznak telephelyük egy részének értékesítésével. Több irányból is mutatkozik akarat ipari park létesítésére. Ennek konkrét megvalósításához még hiányzik a terület, annak kialakításához nem áll rendelkezésre önkormányzati telek, csak piaci alapon vásárolható, vagy a megyétől lehet hozzájutni, de vállalkozások meglévő területeiből is kialakítható, s erre már van kezdeményezés. A közeli Dudaron 10 ha ipari terület áll rendelkezésre, egy gazdasági társaság birtokában. Ennek a megközelíthetősége problémás, nincs jelentős kereslet a területre. Értékesítésre váró épületek találhatók Zircen és Tündérmajorban, valamint az említett dudari területen is. Ezek már magántulajdonban vannak, értékesítésüket megnehezíti az állapotuk, valamint a korábbi funkciójuk (Dudaron egykori, nagy fürdőépület). E területek értékét feltétlenül növeli, ha megépül a Zircet elkerülő út, s így ezek elérhetők lesznek a város elkerülésével. Az elkerülő nem csupán a zirci területek megközelítését könnyíti meg, hanem a dudariét is, így feltehetően annak a keresettsége is növekedni fog. A gazdaságfejlesztésben a város nem alkalmaz adó- vagy más típusú kedvezményeket, anyagi nehézségei miatt. A helyi adók között az iparűzési adót a legmagasabb sávban alkalmazza, ennek mértéke az utóbbi években nőtt, az önkormányzat a vállalkozók számára építményadót is bevezetett, azzal a könnyítéssel, hogy csak annak a vállalkozásnak kell ez utóbbi adónemet megfizetni, amelynek iparűzési adója nem éri el az évi 50.000 Ft-ot, tehát a 2,5 millió forintos adóalapot, így kimondottan a kisebb és közepes vállalkozásokat sújtja ez az adónem. © MTA RKK NYUTI


58

A zirci iparűzési adóról és arányáról a helyi adón belül csak 1996 és 1998 között vannak adataink.

Kistérség Zirc

Iparűzési adó (ezer forint) 1996 1997 1998 24453 49656 57686 14242 33842 50016

Aránya a helyi adóbevételekből (%) 1996 1997 1998 58,8 71,2 70,9 89,6 94,0 94,0

20. táblázat: Az iparűzési adó változása és aránya a helyi adóbevételekből1996 és 1998 között a zirci kistérségben és Zircen Forrás: TÁKISZ. Ft/lakos Bakonypéterd

6 500 - 6 830 5 500 - 6 500 2 500 - 5 500 1 000 - 2 500 700 - 1 000 0

Lázi

Gic Románd Sikátor

(4) (1) (6) (5) (4) (8)



Csesznek

Fenyôfô

Bakonyoszlop

Dudar

Porva Borzavár

Csetény

Nagyesztergár

Szápár

Jásd


Bakonybél

Olaszfalu

Pénzesgyôr

Eplény

Hárskút

Lókút

25. ábra: Az egy lakosra jutó iparűzési adó a zirci kistérség településein 1998-ban Forrás: TÁKISZ alapján saját számítás.

A gazdaság fejlesztéséhez a város önkormányzatának meglehetősen szűk lehetőségek állnak a rendelkezésére. Valódi feladatát a rendszerezett városmarketing megszervezésében, a környék gazdasági bázisának összefogásában, együttműködésének megteremtésében láthatjuk. Tapasztalataink szerint az információ-ellátás rossz, a gazdasági szereplők jelentős része nem tud a pályázati lehetőségekről. Az önkormányzat mellett létező tanácsadói testület egy jelentős előrelépés a gazdasági szereplők és az önkormányzat együttműködésének irányában. A vállalkozók részéről tapasztalható egyfajta lokálpatriotizmus, jelentős mecénási tevékenység a közösség fejlesztése érdekében. A gazdasági alapok mellett ez egy olyan tőke, amelyre alapozva megvalósítható az önkormányzat és a gazdasági szféra együttműködése.

© MTA RKK NYUTI


59

IX. TURISZTIKAI FELMÉRÉS Jelen helyzetfeltárásban Zircen kívül a statisztikai kistérségét, valamint Tés és Hárskút településeket is szemügyre vesszük. Először a város és térségének látnivalóival, majd az idegenforgalmat alátámasztó infrastruktúrával, végül a látogatók körével foglalkozunk. IX.1 Vonzerők leltára Természeti vonzerő Mindenekelőtt a természeti adottságokat kell a legfontosabb turisztikai vonzerőként megemlíteni. A Bakony hegyvonulatainak természeti szépsége, az erdők gazdag vadállománya és az ezekből fakadó lehetőségek (pl. természetben eltöltött szabadidő, “bakancsos turizmus”, vadászat, téli sportok) igen nagy húzóerőt jelentenek a településnek és környékének egyaránt. Sokan tűzik ki úti célul a Cuha völgyet, a tési szélmalmokat, a Jásd és Bakonynána melletti Római fürdőt. A Balaton közelsége és a vele való kapcsolatot segítő 82-es főútvonal szintén fontos momentum a térség településeinek életében. Ha a települések tágabb környezetét nézzük (a tavat is belevéve) a vonzerőt pozitívan befolyásolja, de ha azt nézzük, hogy a nyári időszakban a hűsítő tó a turisták jó részét elcsábítja a Bakony erdeiből akkor negatívumként fogható fel. Olyan erő ez, amivel bizonyos körülmények között szinte lehetetlen vetekedni, máskor viszont (pl. ha fürdésre alkalmatlan az időjárás) a már itt tartózkodó pihenőket épp a hegyek felé irányítja. Kulturális nevezetességek Zirc hírességei között említhetjük az európai hírű ciszterci bazilikát az apátság épületegyüttesével és parkjának kiemelkedő természeti értékű hársfasorával. A városban található a Reguly Antal Műemlékkönyvtár, az utazó-kutató életét bemutató Reguly Antal Múzeum a hozzá tartozó népművészeti és népi mesterségeket bemutató kiállítással. Az ország egyetlen vidéki természettudományi szakmúzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum is a látnivalók körét bővíti. Zircet gazdagítja még Magyarország legmagasabb fekvésű arborétuma, melynek tudományos, ismeretterjesztő tevékenysége már több mint két évszázados múlttal rendelkezik. A környező települések tekintetében egyedi szépségű a környezetéből kiemelkedő cseszneki vár, a bakonybéli Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a nagyesztergári Purgly-kastély. Zirc kulturális rendezvényei Zircen éves rendszerességgel megrendezésre:

a

következő

négy

–

kulturális

rendezvény

kerül

“Bakonyi Betyárnapok”: augusztusban megrendezésre kerülő program, mely a térség hagyományos és új értékeit mutatja be több település közreműködésével, – “BULI”: egynapos, ingyenes, júliusban rendezendő szabadtéri zenés fesztivál, melyet 1991 óta szerveznek. © MTA RKK NYUTI


60

– “Magas-bakonyi Expo”: 1996 óta rendezik meg, 2–3 napos rendezvény, mely térségi vállalkozásokat, mezőgazdasági üzemeket bemutató kiállítást foglal magában, vagyis a térség gazdasági értékekeit mutatja be, – A Bakonyi Turisztikai Konferenciát 1998 óta minden év novemberében megrendezik. A konferencián a térség szállásadói, idegenforgalmi szakemberek, önkormányzati vezetők elemzik az elmúlt évek eredményeit, készítenek terveket a jövőre nézve, tűznek ki új célokat. Szálláshelyek A vendégek ellátását és elszállásolását biztosító lehetőségek száma és kihasználtsága nagyon fontos mutatója egy térség idegenforgalmának. A férőhelyszám megmutatja a befogadókapacitást, az ellátás színvonala és ára meghatározza az ott éjszakázó vendégek körét, az eltöltött vendégéjszakák száma pedig lehetőséget ad a kihasználtság kiszámítására. A szálláshellyel való ellátottság vizsgálatakor először az egyes települési kereskedelmi szállások férőhelyeinek, vendégeinek és vendégéjszakáinak számát (1 és a 2 táblázat) néztük meg. Szerettük volna idősorral követni, hogyan változtak az egyes települések vendégfogadói kapacitásai az évek múlásával, ám az adatbázis hiányosságai miatt erre nem volt módunk. A Központi Statisztikai Hivatal az egyes években eltérő mutatókat rögzített, így a következőkben csak az 1996-os és 2000-es év adatai között tudunk összehasonlítást végezni. A táblázatokban csak azok a térségi települések szerepelnek, amelyek rendelkeztek/rendelkeznek ilyen infrastrukturális háttérrel. Település

Kereskedelmi szállások férőhelyei Összesen

Bakonybél Bakonyszentlászló Borzavár Csesznek Porva Veszprémvarsány ZIRC Térség összesen Veszprém megye Közép-Dunántúl Magyarország

42 84 4 19 105 20 314 588 33970 56011 303313

Kereskedelmi szállások vendégeinek száma

100 Összesen lakosra

2,9 4,4 0,5 3,4 20,8 2,1 4,3 1,9 9,0 5,0 3,0

2002 1236 63 91 2406 84 4567 10449 362043 604244 5311000

100 lakosra

136,3 64,1 8,0 16,3 475,5 8,8 62,1 34,9 96,0 54,2 52,2

Kereskedelmi szállások vendégéjszakáinak száma Összesen 100 lakosra

Szállásférőhelyek kihasználtsága (%)

3554 241,9 23,2 3012 156,2 9,8 251 31,9 17,2 231 41,4 3,3 7868 1554,9 20,5 232 24,3 3,2 10030 136,3 8,8 25178 84,1 11,73 1767140 468,6 14,3 2677406 240,4 13,1 1714175 168,5 15,5 4 21. táblázat: Kereskedelmi szállások férőhelyei, vendégei és az eltöltött vendégéjszakák száma 1996-ban Forrás: T-STAR.

© MTA RKK NYUTI


Település

Bakonybél Bakonyszentlászló Borzavár Csesznek Eplény Hárskút Porva Veszprémvarsány ZIRC Térség összesen Veszprém megye Közép-Dunántúl Magyarország

Kereskedelmi szállások férőhelyei

Kereskedelmi szállások vendégeinek száma

Összesen

100 Összesen lakosra

100 lakosra

224 64 4 61 41 9 94 30 594 1121 37217 57025 312714

15,7 5852 3,4 354 0,5 38 11,2 0 8,7 470 1,4 128 19,3 5044 3,2 333 8,4 4095 3,8 16314 10,0 437300 5,2 658000 3,1 5940900

409,5 18,9 4,9 0,0 99,8 19,9 1035,7 35,3 57,7 55,6 117,6 59,4 59,2

61

Kereskedelmi szállások vendégéjszakáinak száma Összesen

Szállásférőhelyek kihasználtsága (%)

100 lakosra

17412 1218,5 843 44,9 200 25,6 0 0,0 829 176,0 7360 114,5 12935 2656,1 1996 211,7 8631 121,6 43582 148,4 1852369 498,1 2550980 230,4 13425306 133,7

21,3 3,6 13,7 0,0 5,5 22,4 37,7 18,2 4,0 10,7 13,6 12,3 11,8

22. táblázat: Kereskedelmi szállások férőhelyei, vendégei és az eltöltött vendégéjszakák száma 2000-ben Forrás: T-STAR.

A felsorolásból látszik, hogy a 28 település közül 1996-ban csak 7, 2000-ben 9 olyan volt, ahol találhattunk kereskedelmi szálláshelyet (a magánszállások férőhelyeivel a későbbiekben foglalkozunk). Az 1996-os összesítést nézve Zirc adatait találjuk a legmagasabbaknak. 2000-ben viszont annak ellenére, hogy az összférőhelyek több mint fele Zircen volt, a vendégek és a vendégéjszakák tekintetében nem Zirc mutatta a legmagasabb értékeket (26. ábra). Mind Bakonybél (a vendégéjszakák száma dupla akkora!), mind Porva megelőzte őt. Az összehasonlíthatóságot segítendő az adatokat megnéztük a települések 100 lakosára vetítve is. 1996-ban a férőhelyek tekintetében Bakonyszentlászló és Porva előzte meg a zirci 100 főre eső adatot. A vendégek száma és a vendégéjszakák száma alapján harmadikként még Bakonybél is Zirc elé került. 2000-re Bakonyszentlászló viszonyított adatai kisebbek lettek, míg Bakonybél és Porva, a férőhelyek számát tekintve Csesznek és Eplény, a szállások vendégeinek száma alapján Eplény, a vendégéjszakák tekintetében pedig Eplény és Veszprémvarsány 100 főre vetített adatai is meghaladták a Zircnél kimutatott értékeket (27. ábra). A következő összehasonlítási lehetőséget a szállásférőhelyek kihasználtságának (az éves lehetséges összes vendégéjszaka és az adott évben eltöltött valós vendégéjszaka-szám hányadosa) összevetéséből kaptuk. Zirc ebben a tekintetben 2000-ben meglehetősen alacsony, mindössze 4%-os értékkel rendelkezett (1996-ban ez az érték még 8,8% volt) és ez a rangsorban mindössze a 7. helyhez (1996-ban az 5.-hez) volt elegendő.

© MTA RKK NYUTI


62

(Megjegyezzük emellett, hogy 2000. évre a statisztikai adatbázis cseszneki vendégéjszakát nem tartott nyílván.) A táblázatok alsó soraiba összehasonlítás céljából Veszprém megye, a Közép-dunántúli régió és Magyarország éves adatait gyűjtöttük össze. A 100 lakosra jutó férőhelyek tekintetében 1996-ban Zirc a megyei és a régiós adatok alatt, míg az országos adat felett volt. 2000-ben csak a megyei eredmény előzte meg. A szállások 100 lakosra jutó vendégeit tekintve 1996-ban csak a megyei adat, míg 2000-ben mind a három területi kategória adata nagyobb volt. Összességében elmondhatjuk, hogy Zircen a négy év távlatában a szállásférőhelyek növekedése ellenére mind a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák 100 lakosra jutó aránya, mind pedig a szállásférőhelyek kihasználtságának aránya csökkent. Megyei viszonylatban mindvégig a megyei értékek alatt maradtak az adatai, míg régiós és országos tekintetben a férőhelyek arányának javulása és a vendégek számának viszonyított csökkenése volt megfigyelhető. Bakonybél 7,1%

Eplény 3,7%

Bakonyszentlászló 14,3%

Hárskút 0,8%

Bakonybél 20,0% Bakonyszentlászló 5,7%

Borzavár 0,7%

ZIRC 53,4%

Csesznek 3,2%

Borzavár 0,4% Csesznek 5,4%

ZIRC 53,0%

Porva 17,9%

Porva 8,4%

Veszprémvarsány 3,4%


26. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek %-os megoszlása a települések között 1996-ban és 2000-ben Forrás: T-STAR Eplény 2,9% ZIRC 25,1%

Bakonybél 19,2%

Bakonyszentlászló 11,8%

ZIRC 43,7%

Borzavár 0,6%


Porva 23,0%


Csesznek 0,9%

Porva 30,9%

Hárskút 0,8% Bakonybél 35,9%

Bakonyszentlászló 2,2% Borzavár 0,2%

27. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek %-os megoszlása a települések között 1996-ban és 2000-ben Forrás: T-STAR

© MTA RKK NYUTI


63

Az eredmények megértéséhez a következőkben nézzük meg (23. táblázat), hogy milyen a különböző szállásférőhelyeknek az egyes településeken belüli megoszlása 2000 évben. Település

Bakonybél Bakonyszentlászló Borzavár Csesznek Eplény Hárskút Porva Veszprémvarsány ZIRC

Panziók TuristaKempingek Üdülőházak Szállodák Összesen férőszállások férőhelyeinek férőhelyeinek férőhelyeinek helyeinek férőhelyeinek száma száma száma száma száma

106 0 0 19 41 0 0 30 192

0 48 0 42 0 0 0 0 73

0 0 0 0 0 0 0 0 200

6 16 4 0 0 9 0 0 0

112 0 0 0 0 0 94 0 129

224 64 4 61 41 9 94 30 594

23. táblázat: Kereskedelmi szállásférőhelyek típusainak megoszlása a térség településein 2000 évben. Forrás: T-STAR.

Az értékekből látható, hogy Zircen a szálláshelyek legnagyobb kategóriáját (34%) a “kempingek” és a “panziók” (32%) adják. Az ilyen típusú szállások pedig az idényjellegű működés miatt nem nyújtanak lehetőséget a vendégek egész éves fogadására (ld. Erdőalja Panzió tavasztól őszig való üzemelése). Település

Magán-szállások férőhelyei

Vendégek száma a magánszállásokon

Vendégéjszakák száma a magánszállásokon

Magánszálláshelyek kihasználtsága (%)

Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop Bakonyszentkirály Borzavár Csesznek Dudar Eplény Jásd Lókút Olaszfalu Tés ZIRC

62 29 8 13 4 11 24 9 43 10 16 8 52

485 406 31 65 28 192 37 0 215 77 16 27 37

1707 2384 608 275 85 499 220 0 922 90 29 84 133

7,5 22,5 20,8 5,8 5,8 12,4 2,5 0,0 5,9 2,5 0,5 2,9 0,7

24. táblázat: Magánszálláshelyek, vendégek és vendégéjszakák száma a térség településein 2000 évben Forrás: T-STAR.

© MTA RKK NYUTI


64

A következőekben érdemes megnéznünk a házaknál való magánszállások adta férőhelyeket is (24. táblázat). Ennél a számbavételnél is csak azokat a településeket soroljuk fel, ahol van ilyen lehetőség. Az eredmények tulajdonképpen ebben az összehasonlításban nem meglepőek, hiszen a magánszállás típusú vendéglátás a falvak falusi turizmusának fő befogadóképességet adja. Így Zirc, mint város a magánszállások férőhelyeit tekintve a második (Bakonybél előzi meg 10 férőhellyel), a vendégek számát tekintve a hetedik, a vendégéjszakák számát nézve pedig csak a nyolcadik helyen áll a 13 település között. A kihasználtsági mutatót (az éves lehetséges összes vendégéjszaka és a 2000 évben eltöltött valós vendégéjszaka-szám hányadosa) nézve csak a 11. helyen áll. A szálláshely kapacitás bővítésének szükségessége felmerült a kérdőíven kapott válaszokban és az interjúink során is. Konkrét tervek fogalmazódtak meg a Reguly Antal Múzeum vezetője részéről arra, hogy az épület hátsó részén kialakítandó szárnyban rendez be fiatalok számára szálláshelyet. Hasonló korosztály számára tervez az apátság a saját épületében szálláshelyet kialakítani. Befektetőt keres Bakonynána, Lókút és Borzavár igényes üdülőfalu kialakításához. IX.2 A látogatók köre A Veszprémtől északra fekvő Magas-Bakony szívében található kisvárost évente mintegy százezernyi turista keresi fel. A Zircen megforduló turisták a következő csoportokba sorolhatók: – Átutazó turista (utazása közben szán rá időt, hogy itt töltsön el pár órát); – 1 napot itt töltő turista (Zirc céllal jön erre); – Hosszabb ideig tartózkodó turista (kifejezetten üdülés célzattal, szállást igénybevéve marad itt). Átutazó turisták A város idegenforgalma összességében inkább átutazó jellegűnek mondható, hisz sokan csak útközben (pl. a Balaton felé közlekedvén) állnak meg itt kis időre körülnézni. Ebből a szempontból jelentős a 82-es főút szerepe, amely a várost átszelve az utazókat keresztülvezeti a városon. Lehetőséget ad ugyanis arra, hogy olyan turisták is megálljanak a városban, akik nem is ezzel a szándékkal jöttek erre. A kérdőíves felmérés során a válaszadók az út turizmusra való hatását egyértelműen pozitívnak tartották. Ugyanakkor a főút egy konfliktuspont a város életében, hisz sokan szívesebben látnák, ha egy elkerülő út csökkentené a nagy gépjármű forgalmat, mások viszont azon aggódnak, hogy ez maga után vonná a turisták számának csökkenését.

© MTA RKK NYUTI


65

Egy napot Zircen töltő turisták Azon turisták, akik Zircet tűzik ki utazásuk céljául. Érkezhetnek akár az ország távolabbi területeiről is, de előfordul, hogy a Balatonon üdülők jönnek el ide kirándulni egy-egy borúsabb napon. Nagy létszámmal találkozunk iskolai kirándulócsoportokkal, akik éves kirándulónapjukat töltik itt el, vagy egyéb túrázó csoportokkal. Hosszabb ideig Zircen tartózkodó turisták Ők vannak a legkisebb létszámban. Nemcsak Zirc főbb látnivalóit tekintik meg, hanem a környéket is bejárják, s ehhez több éjszakát is itt töltenek. IX.3 Tapasztalatok összefoglalása A feltáró munka során készített interjúk alkalmával többen is beszámoltak arról a tapasztalatukról, hogy ugyan nagyon sokan megfordulnak Zircen, de többségükben csak átutaznak. Felvetődik tehát az a kérdés, hogy hogyan és mivel lehetne a vendégeket marasztalásra bírni. Zirc és környéke ismertebbé tételében, a turisták informálásában és útbaigazításban, szállások ajánlásában nagy szerepe van az 1998 óta működő, Zirc központjában található Tourinform Irodának. A programokat szórólapokon terjesztik, és próbálnak minél több vendéget Zircre csábítani. Azonban – ahogy az ott dolgozók mondják – sokan nem keresik fel az Irodát, nem tőlük kérnek tanácsot arról, hogy mit érdemes megnézni. Ezért ezek a vendégek csak a legnevezetesebbnek tartott látnivalókról tudnak. Lehet ugyan, hogy rengetegen érkeznek, de csak azt nézik meg, amiről hallottak, annak ellenére, hogy akár több napra elegendő látnivaló is van a környéken. A többség tovább megy, az a létszám pedig, ami a városban marad, nem olyan nagy. Problémaként merül fel a Zircen található kevés szálláshely, és az olcsóbb árfekvésű szállások hiánya. A kérdőíves megkérdezésben a válaszolók több mint fele volt elégedetlen a szállásférőhelyekkel, és a város turisztikai marketingjével is. Ugyanakkor még nagyobb százalékban tartják fejlesztendőnek: a szállásférőhelyeket (a megkérdezettek 63%-a), a turisztikai látnivalókat, eseményeket (75%), valamint a város turisztikai marketingjét (86%).

© MTA RKK NYUTI


67

X. KÖRNYEZETÁLLAPOT A készített kérdőíves felmérés adataiból kiderül, hogy a válaszadó 210 főből a “Környezeti problémák” kategóriát, mint legfontosabb problémát nyolcvanan jelölték meg. Ezzel a pontszámmal a problémák “középmezőnyébe” került, aminek okát többek között ebben a fejezetben igyekszünk feltárni. X.1 Területfelhasználás Először nézzük meg, hogyan oszlik meg Zirc közigazgatási területének (belterület + külterület) felhasználása (25. táblázat és 28. ábra). Terület (ha)

Művelési ágak

szántó konyhakert szőlő gyümölcsös rét legelő erdő művelés alól kivett nádas halastó

3578,5 7,06 3,99 9,88 44,55 1297,17 1462,5 23,51 – – 6427,16

Összesen

%-os megoszlás 55,7 0,1 0,1 0,2 0,7 20,2 22,8 0,4 – – 100,0

25. táblázat: Zirc területi felhasználásának megoszlása 2000 évben Forrás: KSH 2000.

legelő 20,2%

gyümölcsös 0,2%

erdő 22,8%

kivett 0,4%

konyhakert 0,1%

rét 0,7%

szőlő 0,1%

szántó 55,7%

28. ábra: Zirc területhasznosítási arányai 2000 évben Forrás: KSH 2000.

© MTA RKK NYUTI

68


Az ábrából látható, hogy a terület mintegy 77%-át mezőgazdasági tevékenységgel hasznosítják. Az erdő 20% feletti aránya a város Bakonyban való fekvéséből adódik. X.2 Környezet Zirc Önkormányzatának felkérésére 1999. szeptemberében készült el a város környezeti állapotfelmérése. Mivel ebben kellő mélységgel feltárták a három évvel ezelőtti állapotot, jelen fejezetben nagyrészt e dokumentum eredményeire támaszkodunk. A levegő állapota Egy terület levegőjének minősítéséhez az érkező háttérszennyezést, és az adott területen végzett tevékenységből származó kibocsátást kell megvizsgálni. Ez utóbbiak közé tartozik az ipari tevékenységből, a közlekedésből, a háztartások és szolgáltatások energiatermeléséből származó szennyezés. 1997-ben Zircen az ipar bejelentésre kötelezett pontforrásainak száma 30 volt, ami héttel több, mint 1992-ben. A folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírásoknak (a Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzésével) és a technikai védelmi intézkedéseknek (leválasztó berendezések) köszönhetően fokozatosan csökkennek a levegőt ért terhelések. A közlekedés tekintetében elsősorban a 82-es főút közúti forgalma okozta szennyeződésre kell figyelmet fordítani. A felmérés kérdőíveiből kitűnik, hogy a lakosság is negatívan értékeli a főút környezetre gyakorolt hatását. A nitrogén-oxid, szén-monoxid és szénhidrogén koncentráció nagysága az út Zircet átszelő helyzete miatt fontos, hisz mind a városmagban élőket, mind az ide látogató turistákat fokozottabban terheli. A háztartások, szolgáltatások energiatermelésének levegőre való terhelését úgy tudjuk leginkább megnézni, ha a város fűtési időben és azon kívül mért légszennyezési adatait vetjük össze (26. táblázat). A táblázat a mért adatok féléves átlagértékeit tartalmazza. 1998 1999 Fűtési időszak Nem fűtési Fűtési időszak Nem fűtési időszak időszak Kén-dioxid 16,4 3,0 10,5 * Nitrogén-dioxid 17,1 23,3 12,9 * Ülepedő por 4,2 8,0 3,3 * *Nincs róla információnk. 26. táblázat: Zirc légszennyezési adatai Forrás: T-STAR

Az értékek természetesen a fűtési szokásoknak megfelelően is változnak, hisz gázfűtésnél például nem kell kén-terheléssel számolni. A táblázatban megadott, számított átlagok majdnem mindegyike alapján Zirc város a “tiszta levegőjű” levegőminőségi osztályba esik

© MTA RKK NYUTI


69

(egyedül az ülepedő por 1998 évi nem fűtési időszakból származó adata tartozik csak a “megfelelő minőségű levegő” kategóriába). Vizek, vízellátás, csatornázás A város ellátásához szükséges víz kivétele 3 kútból történik. Az ezekből nyert víz minősége megfelelő. A felhasznált mennyiségekkel az infrastruktúrával foglalkozó fejezet már foglalkozott. A terület adottságaiból adódóan kitüntetett figyelmet érdemel a karsztvíz-bázisok védelme, hiszen a nyílt karsztos felületek miatt fokozottan érzékenyek. A Cuha-patak szintén nagy figyelmet érdemel annak érdekében, hogy senki ne engedhessen bele olyan minőségű vizet, ami károsan hat a patakra és környezetére. A csatornázás helyzetét az infrastruktúrával foglalkozó fejezet szintén tárgyalta már. Egy összehasonlító ábrán idősorban mutatjuk meg az 1997 óta történő változásokat (29. ábra). A lakásállomány 1997-hez képest 18 lakással növekedett, a közüzemi ivóvízvezetékbe bekötött lakások száma is folyamatos növekedést mutat. A közcsatorna-hálózatba való bekapcsolás 91 lakásnál történt meg 1999-ben, és azóta egyre közelebb kerül egymáshoz a víz- és a csatornahálózatba való bekötések száma. 2800,0 2700,0 2600,0

db

2500,0

Lakásállomány

2400,0

Köz-csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma

2300,0

Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma

2200,0 2100,0 2000,0 1997

1998

1999

2000

év

29. ábra: Zirc lakásállományának, a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások számának és a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának összehasonlító ábrája (1997–2000) Forrás: T-STAR.

© MTA RKK NYUTI


70

A közműollóval tudjuk a köztük lévő különbséget leginkább megmutatni, hisz ez a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt és a közcsatornába bekapcsolt lakások száma alapján számolható. 7,0 6,0

%

5,0 4,0

Közműolló nyitottsága

3,0 2,0 1,0 0,0 1997

1998

1999

2000

év

30. ábra: Zirc közműolló változása 1997–2000 év között Forrás: T-STAR.

A közművesítés összességében jónak mondható, alig van közműolló. Nyitottsága 2000. évre 1,8%-ra csökkent. A szennyvíz a zirci szennyvíztisztítóban kerül tisztításra. Hulladékgazdálkodás A Zircen keletkező kommunális hulladékot 1991 óta az X+ION Kft. gyűjti és szállítja. A város 2731 lakásából 2100 lett bevonva a hulladékgyűjtésbe. Az összegyűjtött hulladékot a jásdi hulladéklerakóbaa szállítják a kocsik.

© MTA RKK NYUTI


71

XI. A CIVIL SZERVEZŐDÉSEK SZEREPE ZIRCEN A hetvenes évektől kezdődően Európa-szerte a nonprofit szektor jelentős mértékű növekedése tapasztalható, a „szolgáltatások privatizációjának folyamata” szinte mindenütt megfigyelhető; a kormányzatok azon törekvése végett, hogy a jóléti kiadásokat csökkentsék, a civil szerveződések jelentős feladatokat vesznek át az államtól. A növekedés üteme a nyolcvanas évektől szinte robbanásszerű volt, melyben szerepet játszott a jóléti államokban bekövetkezett pénzügyi válságok és azok következtében megfigyelhető kormányzati törekvések mellett az is, hogy az emberek az állami intézmények által uniformizált és eléggé személytelen módon nyújtott szolgáltatások helyett egyre inkább egyénre szabott, ügyfél(kliens)-orientált szolgáltatásokat igényelnek; növekedett az emberek jóléte és szabadideje; újabb és újabb társadalmi méretű szükséglet és igény fogalmazódott meg (pl. a környezet védelme, békemozgalmak, emberi jogok védelme stb.); illetve egyes országokban olyan politikai változások történtek, amelyek lehetővé tették, hogy öntevékeny szervezetek alakulhassanak. A nyolcvanas–kilencvenes években hazánkban lejátszódott társadalmi-gazdasági változásoknak köszönhetően nálunk is fejlődésnek indult a civil szféra, ugrásszerűen megnőtt a civil szervezetek száma, és napjainkra jelentős társadalmi támogatottsággal és növekvő gazdasági potenciállal rendelkező, rendkívül heterogén összetételű nonprofit (civil) szektor jött létre. E folyamatban nagy szerepet játszott az állammal szembeni, illetve az állami intézmények által nyújtott szolgáltatásokba – elsősorban azok színvonalába, minőségébe – vetett bizalom csökkenése, a rendszerváltás óta megfigyelhető „államtalanítási trend”, valamint az állampolgári önszerveződések létrehozása jogi, törvényi feltételeinek, garanciáinak a megteremtése – elsősorban az alapítványtevés jogának visszaállítása (1987), az egyesülési szabadságról szóló törvény elfogadása (1989), a „nonprofit törvény” hatályba lépése (1998), illetve e civil szervezetek önálló jogi személyként való elismerése. Társadalmi jelentőségüket az adja e szervezeteknek, hogy az állampolgárok számára megfelelő keretet biztosítanak az önszerveződésre, lehetővé teszik, hogy meghatározott cél, azonos érdeklődési kör mentén létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat, szövetségeiket, kifejezzék igényeiket, érvényesítsék érdekeiket. Az önszerveződések a társadalmi-politikai innovációk egyik meghatározó elemét jelentik. A civil szervezetek az átlagostól eltérő keresletre reagálva sok esetben hiánypótló szerepet is betöltenek, ezáltal fontos szolgáltatói feladatokat látnak el a társadalmi szükségletek kielégítésében. A profitorientált szervezetek számára nem túlságosan kifizetődő területeken (pl. kulturális, szociális, egészségügyi szolgáltatások, idősgondozás területén) jelentős szerepet töltenek be, és az állami, önkormányzati szerepvállalás csökkenésével különösen meghatározóvá válhat jelenlétük.

© MTA RKK NYUTI


72

XI.1 A civil szervezetek jelenléte Veszprém megyében A Közép-dunántúli régióban a KSH adatai szerint a kilencvenes évek végén közel ötezer (4966) nonprofit szervezet (alapítvány, közalapítvány, egyesület, egyéb társadalmi szervezet [klub, kör, szövetség, társulás stb.], közhasznú társaság, köztestület) működött, melyek 45%-a (2215) Veszprém megyei székhellyel rendelkezett. Az abszolút számokon túl sokkal többet elárul, és jobban kifejezi a lakosság önszerveződési aktivitását az ezer főre jutó nonprofit (civil) szervezetek száma; e tekintetben a régió három megyéje nagymértékben különbözik egymástól: Veszprém megyében országos érték feletti az említett mutató (5,9; országos 4,8), és a főváros, Somogy, illetve Zala megye mellett itt a legjelentősebb a civil szektor jelenléte. Komárom-Esztergom megyében országos átlag körüli az önszerveződési aktivitás mértéke (az ezer főre jutó nonprofit szervezetek száma 4,4), Fejér megyében viszont ennél jóval kisebb értéket találunk (3,3), ahol SzabolcsSzatmár-Bereg és Pest megye mellett a legalacsonyabb a civil szervezetek elterjedtsége. A KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis szerint, amely a 2001. év eleji legfrissebb adatokat tartalmazza már 2402 db. szerveződés működik Veszprém megyében, a továbbiakban ezen adatbázis alapján dolgozunk. Város

Nonprofit szervezetek száma

Ezer lakosra jutó nonprofit szervezetek száma 9,5 8,2 (11,8)* 8,2 7,4 7,1 7,1 6,9

Veszprém Zirc Balatonfüred Balatonalmádi Sümeg Herend Tapolca

587 58 (84)* 109 62 48 25 125

Pápa Ajka Várpalota Devecser

188 152 98 12

5,6 4,7 4,6 2,4

Összesen

1464

7,0

Zirc esetében a KSH adatbázisa mellett a Zirci Önkormányzat által nyilvántartott szervezetek listáját is felhasználtuk. Az Önkormányzat 2002. év elején 75 civil szerveződést tartott nyilván a településen, a két nyilvántartás egymásnak való megfeleltetése eredményezte a 84 szervezetet, az összehasonlítás érdekében jelen esetben azonban a KSH adatbázisát tartjuk meghatározónak, a továbbiakban viszont az összevont lista alapján végezzük az elemzést.

27. táblázat: A Veszprém megyei városokban működő nonprofit szervezetek száma Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás.

A szervezetek közel kétharmadát (61%-át) a városok tömörítik, és többségükre a megyei átlagnál jóval magasabb önszerveződési aktivitás jellemző, így Zirc városára is, ahol a lakosságszámhoz viszonyítva a civil szervezetek jelenléte kiemelkedő (27 táblázat). © MTA RKK NYUTI


73

Zircen nemcsak Veszprém megyében, de a hasonló méretű kisvárosok körében is nagyon jelentős a civil szféra jelenléte, a lakosság és más társadalmi szereplők önszerveződési aktivitása, mely jelentős mértékben táplálkozhat a múlt hagyományából, hiszen a kommunista hatalomátvétel öntevékeny szervezeteket sem kímélő politikájáig számtalan egylet, egyesület működött a kérdéses településen. XI.2 Zirc civil szférájának strukturális és működési jellemzői A harmadik szektor mérete és a fejlődés üteme A civil szervezetek politikai és jogi legitimitása csupán a nyolcvanas évek végétől változott meg: 1987-től újra lehetőség nyílt az alapítványtevésre, 1989-ben pedig elfogadásra került az egyesülési szabadságról szóló törvény, törvényi garanciákat teremtve a társadalmi szerveződések számára, amelyek ma már számos formában működhetnek. A politikai enyhülés következtében a nyolcvanas években lassan megindult az öntevékeny szervezetek számának a növekedése, ami aztán a rendszerváltást követően felgyorsult, és minden várakozást felülmúló fejlődésen ment keresztül, mutatva e szféra szükségességét. Az országos tendenciának megfelelő folyamatok zajlottak Zircen is, ahol jelenleg – a KSH és a Zirci Önkormányzat nyilvántartásainak egybevetése folytán – 84 civil szervezet működéséről tudunk. A 84 szervezetből 68 esetében rendelkezünk az alapítás évének ismeretével, ez alapján elmondhatjuk, hogy a szervezetek szinte teljes köre (95%) 1985 után kezdte meg működését, ez évig három szerveződés volt jelen Zircen, 1986-tól azonban minden évben alakult valamilyen civil szervezet. A nyolcvanas évtized második felében létrejövő néhány szerveződés már jelezte a változások szelét, a lakossági önszerveződés halvány lehetőségét, majd 1990-től elindult a gyarapodás. A szervezetek létrehozásának aktivitása nagyfokú intenzitást mutatott különösen a kilencvenes évek közepéig, 1996–97-ben átmenetileg csökkent a szervezetalapítási kedv, de 1998-tól ismét jelentős számban emelkedett a nonprofit szervezetek száma, ami némileg eltér az országos trendtől, mivel az évtized végére a számbeli növekedés országos szinten megtorpanni látszik. Egy évtized alatt tízszeresére nőtt a szervezetek száma, és különösen az alapítványok esetében volt óriási a változás mértéke: az első alapítványok – szám szerint kettő – 1990-ben kezdték meg működésüket a városban, az 1997-es esztendő kivételével minden évben történt alapítványtevés, 2001-re számuk már elérte a 24-et, azaz egy évtized alatt 24-szeres növekedésnek lehetünk a tanúi. Az alapítványok létrejötte jelentős számban a kilencvenes évek közepéig volt jellemző (1995-ig 16 alakult), az egyesületek esetében ilyen különbséget nem figyelhetünk meg, az évtized első és második felében hasonló számban jöttek létre.

© MTA RKK NYUTI


74 80 70 60 50 40 30 20 10 0

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Alapítvány

Társas nonprofit szervezetek

Összes

*Az ábra nem a teljes szféra (84 szervezet), hanem azon 68 szervezetet adatai alapján készült, amelyekre nézve rendelkezünk az alapítás évének ismeretével. Az adatok az év végi állapotokat tükrözik. Az 1994 óta létrehozható új nonprofit formák közül a közalapítványok az alapítványokkal együtt, a közhasznú társaságok a társas nonprofitok között szerepelnek.

31. ábra: A civil szervezetek számának alakulása a kilencvenes években Zircen* Forrás: KSH adatbázis, civil szervezeti kérdőívek alapján saját számítás.

A település civil szférája működésének, jellemzőinek alaposabb megismerése végett kérdőíves felmérést végeztünk a szervezetek szinte teljes körében (75)5. A kérdőívek visszaküldésének aránya jelentősnek mondható, a megkeresett szerveződések közel fele (47%-a) válaszolt kérdéseinkre lehetőséget teremtve arra, hogy mélyrehatóbb ismeretekre is szert tehessünk egy kisváros, nevezetesen Zirc civil szervezeteinek életével, a társadalmi folyamatokban betöltött szerepével, részvételével, az önkormányzattal való viszonyával, ill. más társadalmi aktorokkal való kapcsolatrendszerével stb. kapcsolatosan. Természetesen megállapításaink a válaszadó 35 szervezetre vonatkoznak, de mivel a visszaérkezett kérdőívek alapján a teljes szféra 42%-áról (és ez elég nagy arány) rendelkezünk számos információval, úgy gondoljuk, hogy ezek a megállapítások, bizonyos fenntartásokkal, az összes szerveződésre nézve iránymutatóak. (A tanulmány további részében keverednek a KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatbázisból, ill. a kérdőívekből nyert információk, amennyiben erre nézvén külön megjelölés nem vonatkozik, akkor a KSH adatbázisának elemzéséről van szó.)

5

A kérdőíveket postai úton juttattuk el az érintett szervezeteknek. A felmérés 2002 májusában történt.

© MTA RKK NYUTI


75

Az alapítók

A szervezetek alapításában részt vevő aktorok kilétére és számára vonatkozóan a kérdőívekből nyerhettünk értékes információkat. A válaszadó szervezetek háromnegyedének alapításában egyazon típusú aktorok vettek részt (azaz csak magánszemélyek, csak az önkormányzat, csak gazdasági szervezetek stb.), a többi szervezet létesítése többféle, maximum két típusba tartozó alapító közös akarataként valósult meg. Annak ellenére, hogy a civil szervezetekre elsősorban mint a polgárok önszerveződéseire gondolunk, a válaszadó szervezeteknek csupán 57%-a jött létre kizárólag magánszemélyek akaratából, és további négy esetben mint társalapító vannak jelen, így együttesen a szervezetek alig több mint kétharmadának (68,6%) alapításában vettek részt. Ez azt mutatja, hogy a civil (nonprofit) szféra megszerveződésében az egyénen túl tevékenyen részt vesznek más társadalmi szereplők is. Így pl. a vizsgált településen az önkormányzat is jelentős szerepet vállal a nonprofit szervezetek létrehozásában: összesen 11 szervezet önálló (5) vagy társalapítója (6). Társalapítóként elsősorban egyéb társadalmi szervezetek, illetve alapítványok létrehozásában vesz részt, ez utóbbiak esetében önálló alapítóként is megtalálhatjuk, a közhasznú társaságok körének pedig kizárólagos alapítója6 A magánszemélyek – akik szinte kizárólagosan egyesületek, klubok, körök alapításában vesznek részt – és az önkormányzat mellett – lényegesen kisebb arányban – gazdasági szervezeteket (3 eset), nonprofit szervezeteket (2 eset) is találunk az alapítók között, ill. az egyház (2 eset) is részt vállal civil (nonprofit) szervezetek létrehozásában. Állami intézmények, kormányzati szervezetek, pártok, illetve külföldi szervezetek által alapított szerveződés a visszaérkezett kérdőívek alapján nem működik Zircen. A szervezeti forma szerinti megoszlás és a tevékenységi struktúra Szervezeti struktúra

A nyolcvanas évek végéhez képest jelentősen megváltozott a civil szervezetek jogi forma szerinti megoszlása, amikor is a működő szervezetek (8) két egyesület kivételével egyéb társadalmi szervezetként, azaz klubként, körként működtek. Alapítványt Zircen először 1990-ben hoztak létre, az 1994 óta létrehozható új nonprofit szervezeti típusok pedig 1998-ban (közalapítvány), ill. 2000–2001-ben (közhasznú társaságok) jelentek meg először a városban. A jelenlegi szervezeti struktúra teljes mértékben eltér az országosan megfigyelhető jellemzőktől, mivel Zircen továbbra is „legnépszerűbb” az egyéb társadalmi szervezetként 6

Kérdőíves felmérésünk nemcsak a civil szerveződések körére terjedt ki, hanem a másik oldal, nevezetesen az önkormányzat civil szférával kapcsolatos ismereteinek, véleményének, kapcsolatrendszerének megismerésére is, melynek érdekében a hivatalhoz is eljuttattunk egy kérdőívet.

© MTA RKK NYUTI


76

(szövetség, érdekképviselet, klub, kör stb.) való funkcionálás (aránya 38,1% szemben az országos 6%-kal), ennél jóval kisebb, de közel hasonló arányban alapítványi (28,6%), ill. egyesületi (27,4%) formában működnek a szervezetek. Az 1994 óta létrehozható formátumok (közalapítvány, közhasznú társaság) a nonprofit szféra 6%-át teszik ki (28. táblázat). Köztestület nem működik a településen. Országosan a civil kezdeményezések több mint fele egyesületi formában tevékenykedik, de az alapítványi forma is nagyon meghatározó (arányuk közel 40%). Szervezeti forma

Száma

Aránya (%)

Alapítvány

24

28,6

Közalapítvány

2

2,4

Egyesület

23

27,4

Egyéb társadalmi szervezet

3

3,6

Közhasznú társaság

32

38,1

Összes

84

100,0

28. táblázat: Szervezeti forma szerinti megoszlás Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás.

Közhasznúság

Az 1998. január 1-jén hatályba lépett CLVI/1997. számú A közhasznú szervezetekről szóló törvény (nonprofit törvény) a nonprofit szervezetek két csoportját határozza meg, a közhasznú, ill. a kiemelten közhasznú szervezeteket, de ezáltal hallgatólagosan definiál egy harmadik csoportot is, a hivatalosan közhasznúnak nem minősített civil szerveződések csoportját. A közhasznú minősítés számos kedvezményt jelent az azt birtokló szervezetek, ill. az őket támogatók számára (pl. adókedvezmények), míg az ilyen minősítéssel nem rendelkezőket a törvény kizárja a kedvezményezettek köréből. A kérdőívek adatai alapján a zirci civil szerveződések többsége (63%) – elsősorban az egyesületek és az egyéb társadalmi szervezetként tevékenykedők – nem folyamodtak a közhasznú jogállás elnyeréséért, számos esetben azért nem, mert az adott szervezet tagszervezetként funkcionál, és az anyaszervezet már rendelkezik a minősítéssel. A válaszadó szervezetek ötöde közhasznú, két szerveződés pedig – egy szociális ellátást, szolgáltatást nyújtó, ill. egy szabadidős tevékenységet felvállaló szervezet – kiemelten közhasznú szervezetként működik. Az alapítványok (így az oktatási tevékenységet végzők) szinte teljes köre megkapta a közhasznú minősítést. Az országos átlagtól való lényeges eltérést a közhasznúvá nyilvánított szervezetek esetében tapasztalhatunk Zircen,

© MTA RKK NYUTI


77

míg országosan a szerveződések harmada, addig a vizsgált településen csupán ötöde rendelkezik e jogállással. Tevékenységi struktúra

Az élet szinte minden területén működnek Zircen civil szerveződések, a kultúrától, oktatástól kezdve a településfejlesztésen keresztül a filantrópia (jótékonyság, adományozás) területéig minden téren megtalálhatók, rendkívül széles körű, heterogén struktúrát alkotnak (32 ábra). A legdominánsabb tevékenységi terület a kultúra, illetve a szabadidős, hobbi tevékenységek lehetőségének, biztosításának felvállalása. A sporttevékenységet végző szerveződésekkel együtt ez utóbbiak aránya majdnem eléri a 25%-ot, azaz a civil szféra közel negyedét az ilyen irányú tevékenységet folytató szerveződések teszik ki. Jelentős számban találhatók a városban a fő tevékenységként oktatással foglalkozó nonprofitok is, továbbá meghatározó a szakmai képviselet, érdekképviselet, érdekérvényesítés, valamint a szociális ellátás, szolgáltatás területén működő szervezetek száma (aránya) is. Alacsony viszont az egészségügy, környezetvédelem, polgár-, vagyon- és jogvédelem, a gazdaságés vállalkozásfejlesztés, illetve a filantrópia terén szerepet vállalók aránya (tevékenységi körönként nem éri el az 5%-ot sem). Kultúra, művészet Szabadidő, hobbi Oktatás, kutatás Szociális ellátás, szolgáltatás Szakmai szerv., érdekképviselet, érdeké. Településfejlesztés, területfejlesztés Sport Egészségügy Polgár-, vagyon-, jogvédelem, bűnözés megelőzése Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, Természet- és környezetvédelem Filantrópia Egyéb 0,0% 2,0% 4,0% 6,0% 8,0% 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0 % % % % % %

32. ábra: A Zircen működő civil szervezetek megoszlása fő tevékenységi terület alapján (2002. év eleje) (%) Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás.

Érdemes az összes szervezetre vonatkozó arányoknál egy kicsit mélyebbre néznünk, ugyanis jelentős eltéréseket fedezhetünk fel az alapítványok és a statisztikák többségében

© MTA RKK NYUTI

78


együttesen társas nonprofit szervezettekként kezelt többi önszerveződés tevékenységének szerkezetében. Az alapítványok legmagasabb arányban az oktatás területén vannak jelen (ez több mint harmadukat jelenti, 38,5%), ez egyébként országos viszonylatban is hasonlóan alakul. Zircen kiemelkedő jelenlétük még a kultúra területén is (közel negyedük vállal szerepet e téren). Ezzel szemben az egyesületek és egyéb társas nonprofitok legdominánsabb tevékenységi területe a szabadidő, hobbi (26%), de meghatározó jelenlétük a szakmai képviselet terén (17%) és a kulturális vonalon is (15,5%). Az előbbi területen alapítvány egyáltalán nem működik, sőt a szabadidős tevékenységekkel, a környezetvédelemmel, ill. a filantróp szerepvállalással foglalkozó civilek között sem találunk alapítványt. A társas nonprofitokként definiált többi szervezet közül viszont minden területen tevékenykedik legalább egy (pl. oktatás, ill. adományozás is). Az oktatással foglalkozó szervezetek döntő többsége (90%-a) alapítványi formában működik, más területen többségük nem jellemző, ezzel szemben a társas nonprofitok határozott többségben vannak a korábban már említett területek mellett a sport tevékenységek, a szociális ellátás, a polgárvédelem, a gazdaságfejlesztés, de a kultúra vonatkozásában is. A tevékenységi struktúra tekintetében ki kell emelnünk, hogy a zirci nonprofit szféra két terület esetén jelentős mértékben különbözik az országos jellemzőktől, mégpedig a szociális ellátás, ill. a kultúra területén tevékenykedő szerveződések esetében. Országos viszonylatban a szociális ellátás területén az egyesületek, társas nonprofitok jelenléte nem igazán jellemző, viszont az alapítványok szerepvállalása kiemelkedő. Ezzel szemben Zircen az e területen fő tevékenységként munkálkodó szervezetek döntő többségét a társas nonprofitok teszik ki, jelenlétük e területen lényegesen nagyobb, mint az alapítványoké (a társas nonptofitok 12%-ának, míg az alapítványok 7,7%-ának fő tevékenységi területe a szociális ellátás). Az elsődlegesen kulturális feladatok ellátására létrejött szervezetek lényegesen magasabb arányban találhatók Zircen, itt ez a szervezetek legdominánsabb tevékenységi területe, azonban az országos jellemzőktől való igazán figyelemre méltó eltérés nem is ez, hanem az, hogy nemcsak az alapítványok, hanem az egyesületek körében is meghatározó az ilyen jellegű szervezetek jelenléte (míg országosan az egyesületek kevesebb, mint 10%-a folytat ez irányú tevékenységet, Zircen több mint ötödük). Financiális jellemzők A vállalt feladatok megfelelő ellátásához, a „felhőtlen” működés biztosításához stabil és kiszámítható anyagi hátér szükségeltetik, amit – a kérdőívekből nyert információk szerint – a szervezetek jelentős része nem mondhat el magáról. Törékenységüket mutatja, hogy bevételi struktúrájuk nem igazán kiegyensúlyozott, csupán harmadukra (34%) jellemző, hogy négy–öt vagy esetleg ennél is több forrásból gazdálkodhatnak. Az önszerveződések © MTA RKK NYUTI


79

hatodának működése lényegében egyetlen finanszírozási forrástól függ, de vannak olyanok, akikre még ez sem jellemző, mivel 2001-ben egyáltalán nem volt bevételük. A szervezetek több mint 40%-a saját értékelése szerint finanszírozás tekintetében nagyfokú bizonytalanságban éli mindennapjait, és csupán negyedükre jellemző, hogy nem kell aggódniuk a működés anyagi háttérének bizonytalansága, kiszámíthatatlansága miatt. Az önkormányzat véleménye nagymértékben összecseng a civilek véleményével, mivel az előbbi megítélése szerint a Zircen működő nonprofit szervezetek többsége anyagi problémákkal küszködik. A kérdőívet kitöltő civil szervezetek (35) a tavalyi év során összesen 76 millió Ft bevételből gazdálkodhattak, a legnagyobb bevétel 35 millió Ft, a legkevesebb 25 ezer Ft volt. Csak a bevétellel rendelkezőkre vonatkoztatva, az egy szervezetre jutó átlagos forintösszeg alig haladta meg a 2,5 millió Ft-ot (2 537 966 Ft), ami alatta marad mind az országos (9 533 000), mind a Veszprém megyei (4 951 000 Ft), mind a megyeszékhelyeken kívüli városokra (3 683 000 Ft) számolt átlagos értékeknek. Azonban még ennél is rosszabb képet kapunk, ha a vizsgált szervezetek közül kivesszük a nagyon magas (legmagasabb: 12 millió, ill. 35 millió Ft) bevétellel rendelkező közhasznú társaságokat7, melyek a nonprofit szektor leggazdagabb szerveződései (ez Zircen is beigazolódott). Ez esetben alig haladja meg az egymillió Ft-ot az egy szervezetre jutó források átlagos összege, ez pedig abból adódik, hogy a bevétellel rendelkező zirci önszerveződések többségének (60%-ának) tényleges bevétele nem lépi túl a félmillió Ft-os határt (3. ábra). Ezt szem előtt tartva és azt, hogy a szerveződések közel tizede semmiféle bevételre nem tett szert a tavalyi év során, kijelenthetjük, hogy a minőségi működés, professzionális feladatvállalás, -ellátás helyett a Zircen működő önszerveződések jelentős hányadának energiái nagy részét elsősorban arra kell fordítania, hogy egyáltalán előteremtsék a fennmaradáshoz szükséges feltételeket. Ezzel a megállapítással nagymértékben összecseng, hogy a válaszadó szervezeteknek csupán negyede értékelte úgy helyzetét, hogy a működés feltételeinek biztosítása nem vonja el kapacitásait az érdemi munkától, a szerveződések több mint harmada (35,5%) viszont jelentős mértékben küszködik a háttérfeltételek megteremtésének nehézségével.

7

A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen folytató, üzletszerű gazdasági tevékenységet végző szervezet, amely azonban nonprofit, nem haszonelvű szervezet, mert a társadalom közös szükségleteinek a kielégítésére irányuló tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi. A közhasznú társaság szervezeti modelljéül a korlátolt felelősségű társaság szolgál, voltaképpen egy nonprofit kft.-nek tekinthető, melynek működésére, szervezetére a Ptk. rendelkezései mellett a kft. szabályai, valamint a Gt. bizonyos paragrafusai az irányadóak, illetve vonatkoznak rá a mindenkor hatályos cégjogszabályok is. 1993-ban, amikor döntöttek létrehozásáról, nonprofit szervezetként definiálták, és e szektor részét képezi. Az üzletszerű gazdasági tevékenység végzése miatt a közhasznú szervezetek a nonprofit szektor leggazdagabb szervezetei, melyek igazából szolgáltató szervezeteknek tekinthetők, mintsem civil szerveződéseknek.

© MTA RKK NYUTI


80

13,3%

16,7%

30,0%

-50 ezer 51- 500 ezer 501 - 5000 ezer 43,3%5001 - ezer 33. ábra: A 2001-ben bevétellel rendelkező szervezetek8 megoszlása a bevételnagyság szerint (%) Forrás: Civil szervezeti kérdőívek.

Ha a szervezetek által felhasználható források struktúráját nézzük, nagyon érdekes képet kapunk, ami teljes mértékben különbözik az országosan megfigyelhető jellemzőktől. A 34. ábra jól mutatja, hogy Zircen a civil szféra – legalábbis a kérdőívet visszaküldő szervezetek – a működéshez szükséges pénzeszközök döntő részét (82,5%-át) ún. külső forrásokból, elsődlegesen állami (önkormányzati) támogatásból nyeri, az ún. belső források (alaptevékenységből származó bevétel, gazdálkodási tevékenységből származó bevétel, tagdíj stb.) aránya nem meghatározó. Ez még abban az esetben is így van, ha a közhasznú társaságokat, amelyek nagyon magas önkormányzati támogatásban – tulajdonképpen önkormányzati finanszírozásban – részesülnek, nem vesszük figyelembe torzító hatásuk miatt. Ebben az esetben is a legdominánsabb bevételi forrás a központi (önkormányzati) támogatás marad (bár lényegesen alacsonyabb arányban), de a magántámogatások (lakossági hozzájárulás, vállalati támogatás stb.) is meghatározó mértékben járulnak hozzá a civil szféra működéséhez. A zirci önkormányzat jelentős mértékben kiveszi részét a nonprofit intézmények finanszírozásából, igaz elsősorban és döntő mértékben a közhasznú társaságok kapják a pénzt; a számukra juttatott forrásokon túl az igazi önszerveződések működését a tavalyi év során 8 millió Ft-tal segítette az önkormányzat.

8

A kérdőívet kitöltő szervezetek 90%-a

© MTA RKK NYUTI


81

Ez az összeg a hivatal költségvetésének 0,73%-t teszi ki, melynek mértéke, ill. összege, ismerve a település gazdasági helyzetét, valamint más városok ez irányú jellemzőit9, nem kis összegnek tekinthető, és egyértelműen a civil szféra fontosságának, jelentőségének elismerését mutatja. A szervezetek meglehetősen szűk köre (38%-a) (a kérdőívet visszaküldők körében ez az arány 60% volt) részesült azonban az önkormányzat anyagi juttatásából, körükben az egy szervezetre jutó támogatás átlagos összege alig haladja meg a 250 ezer Ft-ot (254 594 Ft). A támogatások odaítélése során az önkormányzat – saját véleménye szerint – sem tevékenységi terület, sem működési forma szerint nem tesz különbséget az egyes szervezetek között; elsősorban azt veszik figyelembe, hogy a lakosság mekkora hányadához jutnak el a támogatást kérő szerveződés programjai, mekkora kört „érnek el” tevékenységük által, ill. hogy vannak-e saját bevételi lehetőségeik, az önkormányzat támogatása nélkül meg tudják-e valósítani céljaikat. A szervezetek által kitöltött kérdőívek alapján azonban úgy tűnik, az önkormányzat különösen preferálja a szabadidős tevékenységgel foglalkozó, a kulturális területen működő, ill. a sportszervezeteket, e körben minden szervezet részesült a város legfőbb hivatalának támogatásából, ellenben az oktatás terén tevékenykedő szerveződéseket, amelyek elsősorban alapítványi formában működnek, egyáltalán nem támogatta. A magántámogatások mind abszolút, mind relatív összege jóval magasabb az önkormányzati támogatás összegénél (csak a kérdőívet visszaküldők körében elérte a 9,5 millió Ft-ot) köszönhetően más nonprofit szervezetektől, ill. a gazdasági szereplőktől kapott adományoknak; az egy szervezetre jutó magántámogatás átlagos forintösszege meghaladja a 300 ezer Ft-ot. A lakosság anyagi hozzájárulása a civil szektor működéséhez nem mondható jelentősnek, az egy lakosra jutó pénzadomány összege nagyon alacsony (266,5 Ft), ami lényegesen alatta marad az országos átlagnak (1266 Ft10). A magánszemélyeknek – legalábbis az adófizetőknek – a konkrét pénzbeli vagy természetbeli adományokon túl van még egy támogatási lehetősége, nevezetesen a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása valamilyen nonprofit szervezet számára. E támogatási forma lényegében központi támogatásnak minősül, azonban az adózók a felajánlással lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlenül beleszóljanak az állami támogatás elosztásába. A kérdőívet visszaküldő szervezetek többsége (63%-a) – érdekes módon az oktatással, településfejlesztéssel, egészségügyi ellátással foglalkozó szerveződések szinte teljes köre – a törvényi előírások szerint nem jogosult az 1%-os adófelajánlásra. A jogosultak többsége (61,5%-a) számára nem csak lehetőség maradt e bevételi forrás; a 9

2000. év során a KSH felmérése szerint a települési önkormányzatok átlagosan költségvetésük 0,8%-át fordították a civil szféra támogatására. Az önkormányzati támogatások mértéke városonként (és megyénként) jelentős eltéréseket mutat, ami azonban nem feltétlenül a gazdasági lehetőségek különbözőségének tudható be (Czene G. [2002] A gazdagabb kevesebbet ad. – Népszabadság. április 26. 6. o.).

© MTA RKK NYUTI


82

tavalyi év során összesen 800 ezer Ft értékű adófelajánlás érkezett a nyolc szervezet számlájára, azonban ennek felét egyetlen alapítvány tudhatta magáénak, a minimum összeg viszont nem érte el az 5000 Ft-ot sem, igazán jelentős bevételre tehát a kedvezményezettek többsége nem tett szert eme forrásból. 70 60 50 40 30 20

Egyéb

Gazdálkodási tevékenységből származó bevétel

Alaptevékenységből származó bevétel

Magántámogatás

0

Állami támogatás

10

Közhasznú társaságokkal együtt Közhasznú társaságok nélkül Országos átlag

34. ábra: A bevételi források megoszlása (%) Forrás: Civil szervezeti kérdőívek.

Az ún. belső bevételi források az országos jellemzőktől eltérően a zirci civilek financiális hátterének biztosításában nem jutnak meghatározó szerephez, ez azonban azt jelenti, hogy a szervezetek anyagi lehetőségeiket illetően döntő mértékben külső tényezők döntéseitől (önkormányzat, gazdasági szervezetek, más nonprofitok, lakosság stb.) függnek, ami véleményünk szerint még inkább bizonytalanná, kiszámíthatatlanná teszi a megfelelő működés anyagi háttérének biztosítását, és nem igazán kedvező irányba mutat. Maguk a szervezetek is érzik működésük eme momentumának negatív oldalát, mivel saját helyzetük értékelése során felük (48%-uk) jelezte, hogy jelentős mértékben függnek azoktól a szervektől, szervezetektől, intézményektől, amelyektől támogatásaikat kapják. Az öntevékeny szerveződések szerepvállalásának, jelentőségének növekedésével természetesen a társadalom minden szereplőjének támogatni kell működésüket, azonban az ily nagy mértékű külső függés, ami Zircen jellemző, kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a szervezeteket.

10

Az országos adat 1997-re vonatkozik, ennél frissebb sajnos nem áll rendelkezésünkre.

© MTA RKK NYUTI


83

XI.3 A civil szervezetek szerepe, részvétele a helyi társadalom életében A szervezetek feladatvállalása Mint a szervezetek tevékenységi struktúrájának bemutatása során láthattuk az élet szinte minden területén működnek Zircen civil szerveződések, legnagyobb számban a kultúra, a szabadidő, a hobbi, ill. az oktatás területén, de meghatározó jelenlétük a szociális ellátás, szolgáltatás, valamint a szakmai képviselet, érdekképviselet terén is.

A kérdőívet kitöltő szervezetekre vonatkozó ismereteink szerint számos formában vesznek részt e civil szereplők a település életében. A szervezetek relatív többsége (51%-uk) különböző rendezvények, események szervezésével, rendezésével vállal aktív szerepet, jellemzően a kulturális szervezetek, de meghatározó körükben a szociális ellátást, szolgáltatást nyújtó, ill. a sportszervezetek jelenléte is. Jelentős azon önszerveződések aránya is, amelyek speciális szolgáltatásaik révén érik el a lakosság különböző csoportjait, rétegeit (a szervezetek harmada), ill., amelyek közfeladatokat látnak el (a szervezetek közel harmada), vagy magánszemélyeknek nyújtanak támogatást. A település(város)fejlesztésben, valamint a helyi közéletben való aktív közreműködés, ill. az intézményeknek, különböző szervezeteknek való támogatásnyújtás a civilek több mint ötödére jellemző. Ez utóbbi módon szerepet vállalók fele az oktatás területén működik, és elsősorban iskolákat támogatnak, a speciális szolgáltatások nyújtása alapvetően a szociális ellátásra létrejött szerveződésekre jellemző. Kevés az olyan civil szereplő a városban, amely különböző kiadványok megjelentetésével hívná fel magára a figyelmet, adná tudtára a település lakóinak, intézményeinek, hogy létezik. Saját intézmény működtetésével pedig csak egyetlen szervezet esetében találkozhattunk a kérdőívet visszaküldők körében. A szerveződések jelentős része többféle módon kapcsolódik be, vesz részt a település életében, azonban többségük (54,3%) csak egyféle formában vállal szerepet a „köz” életében. Akár egy, akár többféle részvétel legyen is a jellemző, az mindenképpen elmondható, hogy a Zircen működő öntevékeny szervezetek fontos elemei a helyi társadalomnak, szerepük meghatározó, és ez nemcsak a civilek szubjektív megítélése, hanem az önkormányzat véleménye is. Amennyiben olyan feladatot látnak el, ami az önkormányzat vagy önkormányzati intézmények feladatkörébe tartozna, vagy tartozott korábban, tehát tulajdonképpen közfeladatot vállalnak át, előnyük, hogy gazdálkodásuk rugalmasabb, az önkormányzat számára kisebb költségkihatással jár így a feladatellátás, ill. innovatívak, ötletgazdagok, „közelebb állnak” a lakossághoz, ezért jobban képesek alkalmazkodni a különböző igényekhez, ill. az azokban bekövetkezett változásokhoz. Hátrányuk viszont, hogy általában kis szervezetekről van szó, melyek financiális háttere nem a legstabilabb, anyagi lehetőségeik híján nem tudnak fizetett munkaerőt alkalmazni, teljes mértékben

© MTA RKK NYUTI


84

önkéntesekre építik működésüket, munkájukból így gyakran - annak ellenére, hogy többnyire jó szakemberekre támaszkodhatnak - hiányzik a professzionalizmus. A szervezetek több mint fele (54,6%) egyébként úgy értékeli, hogy egyre jelentősebb szerepet tölt be a település, ill. a helyi lakosság életében, elsősorban a sportszervezetekre jellemző ez, de a szociális ellátás és a polgárvédelem területén működő szerveződések is alapvetően szerepük növekedéséről számoltak be. Nem így az oktatási feladatokat felvállaló alapítványok, amelyek – úgy tűnik – nem igazán tudnak, vagy akarnak integrálódni a helyi társadalomba. Értékelésük szerint szerepük nem igazán jelentős és ismertségük is elég rossz a településen. Ez utóbbi egyébként a szerveződések több mint ötödére jellemző, ami egy kisvárosban elég magas aránynak tűnik, és „csupán” a kérdőívet kitöltők 42,5%-a érzi úgy, hogy az emberek jelentős része, vagy szinte mindenki ismeri az adott szervezetet. Ezt elsősorban a kulturális, a filantrópiával foglalkozó, ill. a polgár- és vagyonvédelem területén tevékenykedő szerveződések mondhatják el magukról. A lakosság körében való ismeretség valamennyire összefügg, de nem szignifikánsan azzal, hogy az adott szervezet tevékenysége, az általa nyújtott szolgáltatás hány emberhez „jut el”. A kérdőívet kitöltő 35 szerveződés összesen több mint 95 ezer embert ér el. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban 95 ezer ember életét segítik valamilyen módon ezek az öntevékeny szervezetek, mivel számos átfedés lehetséges, ugyanazon személyt több szervezet is „eléri”. Ez az egyik oka az érintettek ilyen magas számának, a másik viszont az, hogy a zirci székhellyel bejelentett szervezetek között jelentős számban találunk olyanokat, amelyek nemcsak Zircen fejtik ki tevékenységüket, hanem hatókörük több településre, nagyobb térségre, esetleg az egész országra is kiterjed (a szervezetek 43%-a) (35. ábra).

8,1%

8,1%

27,0%

A lakosság egy adott csoportja Egy konkrét intézmény A település egésze 27,0%

8,1% 21,6%

Több település Nagyobb területi egység (megye, régió) Az egész ország területe

35. ábra: A zirci székhelyű civil szerveződések hatóköre Forrás: Civil szervezeti kérdőívek.

© MTA RKK NYUTI


85

A döntő többséget természetesen azok a szervezetek teszik ki, amelyek tevékenysége Zircre korlátozódik, a település határain belül marad, ezen belül a leginkább meghatározó csoportot azok alkotják, akik a lakosság egy adott csoportjára, körére (pl. diákok, nagycsaládosok, valamilyen fogyatékkal bírók stb.) fókuszálnak. A nonprofit szervezetek foglalkoztatóként való fellépése

A civil szerveződések egyik fontos sajátossága az öntevékenység, az önkéntes munkavégzés. A kérdőívet kitöltő zirci szerveződések döntő többsége (83%-a) számíthat önkéntesek munkájára, ami kiemelkedő mértékű, mivel országosan a nonprofit szervezetek közel feléről mondható ez el. Elsősorban a településfejlesztés területén dolgozó civilek, ill. a szakmai szervezetek munkáját nem segítik önkéntesek, de a szociális szolgáltatást nyújtó, valamint az oktatás terén működő önszerveződések jelentős részénél sem találjuk meg őket. A felmért civilek önkéntes segítőinek a száma 473 fő, átlagosan egy-egy szervezetnél 18 önkéntes dolgozik, azonban a valóságban nagyon nagy a szórás, van olyan szerveződés, ahol két fő, de van olyan is, ahol száz fő önzetlen munkájára támaszkodhatnak. Kiemelkedően magas az önkéntesek száma a sportszervezeteknél. Az Európai Unió országaiban az önkéntes munkavégzés mellett az öntevékeny szervezetek egyre több embert foglalkoztatnak hivatalos keretek között is – részmunkaidőben vagy teljes állásban –, azaz munkahelyteremtő szerepük is egyre meghatározóbb. A magyar nonprofitoknak még csak kis része (17%-a) képes fizetett munkaerőt alkalmazni, a zirci szervezetekre pedig még ennyire sem jellemző a foglalkoztatóként való fellépés. Fizetett munkaerő alkalmazására a legnagyobb bevétellel rendelkező közhasznú társaságokon kívül a kérdőívet visszaküldő szerveződések közül csupán egy, a településfejlesztés területén tevékenykedő, egyéb társadalmi szervezetként működő, önkormányzatok által alapított szerveződésnek van lehetősége. A fizetett munkaerő alkalmazását nagymértékben befolyásolja, hogy az adott szerveződés folytat-e vállalkozási tevékenységet, ugyanis az említett szervezetek mindegyike és csakis ők rendelkeznek ilyen irányú bevétellel; a szervezetek döntő többségének anyagi lehetősége nem engedi meg, hogy az önkéntesek mellett fizetett szakemberrel tegyék professzionálisabbá működésüket. A szerveződések kapcsolatrendszere A civil szervezetek és a települési önkormányzat viszonya

A kérdőívet kitöltő szervezetek válaszai alapján elmondhatjuk, hogy a zirci civil szféra döntő többségének (a szerveződések 91%-ának) van valamilyen jellegű és intenzitású kapcsolata az önkormányzattal, és a szervezetek szinte teljes köre – és maga az önkormányzat is – fontosnak is tartja, hogy e két szereplő együttműködjön a településen felmerülő feladatok ellátásában, a felmerülő problémák kezelésében, megoldásában. © MTA RKK NYUTI

86


Az együttműködés fontosságának kihangsúlyozása ellenére a szervezetek közel harmadának – egy másik kérdés alapján ennél nagyobb hányadának (41%-ának) – kapcsolata alkalomszerűen, teljesen ad hoc módon szerveződik, kis mértékben működnek együtt a település önkormányzatával. A legjelentősebb viszont azok aránya, akik kapcsolatát partneri viszony jellemzi (a szervezetek fele), különösen az egyéb társadalmi szervezetként működő önszerveződésekre jellemző ez. A zirci nonprofitok több mint tizedének (de pl. a sport terén működő szervezetek felének) az önkormányzattal való kapcsolatát ezen intézménytől való jelentős mértékű függés határozza meg. Sajnos találunk a településen olyan szerveződést is, amely konfliktusos viszonyt jelzett. Ráadásul egy olyan területen (környezetvédelem) működő szervezetről van szó, mely terület fontosságának egyre inkább előtérbe kell kerülnie, ill. ilyen feladatokkal foglalkozó önszerveződés nincs több a városban. Egyébként a szervezetek fele számolt be az önkormányzattal való együttműködés tekintetében negatív tapasztalatokról, melyek közül elsősorban a nem megfelelő mértékű támogatás, az annak odaítélésében megjelenő nagyfokú szubjektivitás emelhető ki. A másik fél sem csak pozitív tapasztalatokkal bír a civilekkel való kapcsolatokat, együttműködést illetően, az önkormányzat által felkínált lehetőségekkel (pl. pályázatokon való részvétel, véleményezés, képviselő testületi üléseken való részvétel) esetenként nem élnek a szféra szereplői, a közéletbe való bekapcsolódásban nem mindig partnerek, és kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek létüket az önkormányzati támogatásoktól teszik függővé. Hivatalos jellegű együttműködések

Az önkormányzat a tavalyi év (2001) során 15 esetben pályázott civil szervezetekkel közösen, pl. kulturális rendezvények szervezésére, ifjúsági projektek lebonyolítására, táborok szervezésére, ill. kiadványok készítésére; a beadott pályázatok mindegyike sikeres volt. Az önkormányzat és a különböző önszerveződések közötti feladatátvállalások, feladatellátások, együttműködések hivatalos, szabályozott keretekbe való terelése ritka, csupán három szervezettel (a közhasznú társaságokkal) kötött az önkormányzat hivatalos szerződést bizonyos feladatok ellátására, együttműködési megállapodása pedig egyetlen szervezettel sincs. A kérdőívet kitöltő szerveződések körében viszont az önkormányzat adatközlésétől eltérően két szervezet jelezte, hogy együttműködési megállapodása van a szóban forgó hivatallal, továbbá a közhasznú társaságokon kívül más szerveződés is beszámolt szerződéses kapcsolatról. A kérdőívekből egyébként az derül ki, hogy ezek a feladatvállalások elsősorban sporttevékenységek végzésére vonatkoznak (pl. úszásoktatás, a város sportéletének szervezése, sportlövészet), az élet sokkal fontosabb területein (mint pl. egészségügy, szociális ellátás, oktatás) egyáltalán nincs szerződéssel, megállapodással hivatalossá tett kapcsolat.

© MTA RKK NYUTI


87

A különböző (köz)feladatok ellátása, szolgáltatások nyújtása, rendezvények szervezése, lebonyolítása stb. mellett az önkormányzat más tekintetben is számit a civil szféra aktív szerepvállalására, ugyanis a település életével kapcsolatos ügyek döntés-előkészítő folyamatába is bevonja a szervezetek jelentős részét, a kulturális szféra és a filantrópia kivételével minden területről találhatunk a hivatal munkáját ilyen módon segítő és befolyásoló szerveződéseket. A kérdőívet kitöltő civilek több mint fele (57%) vesz részt így a település életében elsősorban bizottsági tagság, illetve állásfoglalások készítése, vagy akár szaktanácsadás révén. A civilek közügyekbe való további bevonását jelenti, hogy a képviselő testületi üléseken állandó meghívottként van jelen néhány önszerveződés. Támogatási lehetőségek

A civil szféra és az önkormányzat közötti kapcsolat jelentős elemét jelenti a támogatások kérdése. Mint a szerveződések bevételi struktúrájának bemutatása során láttuk, az önkormányzat jelentős pénzösszeggel vesz részt a nonprofit szféra működésének biztosításában, igaz elsősorban és döntő mértékben a közhasznú társaságok finanszírozásával. Nagyságrendekkel kisebb összegekkel ugyan, de támogatja a többi civil szereplőt is, az egyéb társadalmi szervezetek döntő többsége, az egyesületek több mint fele részesül az önkormányzat anyagi támogatásában (az alapítványoknak viszont csak negyede); a tavalyi év során összesen (a közhasznú társaságokon kívül) 32 szerveződés működéséhez járult hozzá ilyetén formában Zirc legfőbb hivatala. Az anyagi támogatásokon túl számos lehetőség van még a szervezetek működésének segítésére, pl. a működéshez szükséges helyiség kedvezményes bérleti díj ellenében vagy térítésmentesen való rendelkezésre bocsátása, vagy különböző természetbeli támogatásokban való részesítés (postaköltség átvállalása, sokszorosítás, számítógép, gépkocsi használatának lehetősége). A vizsgált településen azonban ezen támogatási formák mindegyikében csupán a szervezetek alig több mint tizede „részesült”. A legtöbb szervezet számára (50) szakmai téren nyújt segítséget az önkormányzat, e támogatási forma nagyon magas aránya egyértelműen a civil referens (hivatalos nevén oktatási, ifjúsági és civil kapcsolatok referense) foglalkoztatásának tudható be. Civil referens

Mind az önkormányzat, mind a szervezetek számára nagymértékben megkönnyíti a másik féllel való kapcsolattartást a civil ügyek ellátásáért felelős szakembernek a léte, akit a hivatal alkalmaz 1998 óta. A szervezetek szinte teljes köre (egy kivételével) tud a szakember „működéséről”, sőt kapcsolatba is került már vele. A szerveződések megítélése szerint az említett szakember munkájának legfontosabb feladata a civil szervezetekkel való kapcsolattartás, ezzel szinte azonos fontosságú a pályázatok elkészítésében való segítségnyújtás, pályázati tanácsadás, de tevékenységében

© MTA RKK NYUTI

88


meghatározónak kell lennie a nonprofit igények önkormányzat felé történő közvetítésének is. A szervezetek lényegesen kevesebb hányada szerint nagyon fontos, hogy a „civil referens” ne csak a civilek igényeit közvetítse az önkormányzat felé, hanem fordítva is, az önkormányzati igényeket a nonprofit szféra felé. Számos esetben a jogi, valamint a pénzügyi, ill. adótanácsadás fontossága, elsődlegessége is felmerült. Zircen egy olyan önkormányzatra lelhettünk, mely felismerte a településen működő civil szervezetekkel való együttműködés, kapcsolattartás fontosságát; ezt jelzi a civil referens alkalmazása is, ami ilyen léptékű településeken, kisvárosokban egyáltalán nem jellemző. A zirci önkormányzat jelentős mértékben partnernek tekinti e civil képződményeket, számos formában segíti, támogatja működésüket, számít tevékenységükre, aktív szerepvállalásukra, sőt a közeljövőben kapcsolatai további bővítését tervezi, melynek jelentős elemét jelentené egy érdekegyeztető fórum életre hívása, melyben a civil szereplőkön túl a gazdaság szféra meghatározó aktorai is helyt kapnának. Társadalmi kapcsolatok

Az önkormányzattal való kapcsolatokon túl az egyesületek, alapítványok stb. számos más szereplővel állhatnak, ill. állnak kapcsolatban a gazdasági cégektől kezdve az oktatási, kulturális, egészségügyi intézményeken keresztül akár a megyei önkormányzatig. A kérdőívet kitöltő zirci szervezetek hatoda a települési önkormányzaton túl csupán egyfajta szereplővel áll kapcsolatban, felük pedig 2–5 fajta aktorral működik együtt. Legjellemzőbb az oktatási (a szervezetek 74%-a), ill. a kulturális intézményekkel (a szervezetek 66%-a) való kapcsolattartás. A szerveződések több mint fele kapcsolatban áll, esetleg együttműködik azonos tevékenységet végző, de más településen működő civil szervezetekkel, ill. magánvállalkozókkal, gazdasági cégekkel, vállalatokkal. A saját településen működő azonos tevékenységet végző szerveződésekkel való kapcsolattartás jóval kisebb mértékben jellemző, melynek elsődleges oka, hogy a szervezetek közel fele úgy tudja, tevékenységi körében nem működik más önszerveződés Zircen. Sajnos a zirci civil szféra egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem éri el 15%-ot sem azon szervezetek aránya, amelyek a településen, de más tevékenységi körben munkálkodó szervezetekkel kapcsolatban állnak. Úgy tűnik tehát, hogy a Zircen működő szervezetekre nem jellemző az összefogás, a szoros együttműködés, kapcsolattartás, ez viszont érdekérvényesítő képességüket is nagymértékben meghatározza (pl. az önkormányzattal szemben). Ráadásul a működő kapcsolatok jelentős része, döntő többsége – akár azonos, akár más tevékenységet végző szervezetekről van szó – alkalmi, esetleges, az igazán intenzív, fontos kérdésekben való együttműködés lényegesen ritkább, különösen az azonos tevékenységet végzők körében. Sőt e tekintetben néhány szervezet azt jelezte, hogy kapcsolatukat inkább a versenyhelyzet jellemzi. A rendezvények közös szervezése talán az, ami jelentősebb mértékben megfigyelhető, a különböző feladatokat ellátó

© MTA RKK NYUTI


szerveződések harmadának kapcsolataira jellemző. A gazdasági kapcsolatosan is elsősorban az ad hoc, esetleges kapcsolatok dominálnak.

89 szereplőkkel

A szervezetek egymásról való ismereteinek, az együttműködések, az összefogás nagyfokú hiányát támasztja alá, hogy a kérdőívet kitöltők a településen működő civil szervezetek számát jelentős mértékben alulbecsülték, csupán egy szervezet ismeretei szerint működik 80, öt ismeretei szerint pedig 75 önszerveződés a településen. A szerveződések több mint negyede (28,5%) 20 vagy annál kevesebb szervezet működéséről tud. Elgondolkodtató, hogy az adott szektorban tevékenykedők mennyire nincsenek tisztában annak a szférának a nagyságával, melynek a részét képezik. Azon túl, hogy milyen társadalmi szereplőkkel állnak kapcsolatban a szervezetek, kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen más nonprofit szerveződésnek, szövetségnek, ernyőszervezetnek a munkájában vesznek részt. A kérdőívet kitöltők többségére (60%-ára) jellemző az ilyen irányú tagság, általában egy szervezet munkájában vesznek részt. Elsősorban az adott szerveződés tevékenységének megfelelő országos vagy megyei szervezeteknek a tagjai, az egyáltalán nem jellemző, hogy valamilyen nonprofit ernyőszervezetben, érdekvédő szerveződésben jelen lennének. XI.4 Összegzés Hazánkban a nyolcvanas években bekövetkezett politikai enyhülésnek köszönhetően a lakossági törekvésként létrehozott civil szerveződések újra teljes politikai és jogi legitimitást nyertek, és a rendszerváltást követően az önszerveződés évtizedekig nem tapasztalt szabadsága, az emberek megváltozott igényei, szükségletei, és a civil szervezeteket érintő kedvező szabályozás következtében megindult a nonprofit szektor fejlődése, majd nem várt mértékben ugrásszerűen megnőtt az öntevékeny szervezetek száma. A lejátszódott társadalmi-gazdasági változásoknak köszönhetően az országos folyamatokhoz hasonlóan Zircen is elindult a nonprofit szektor fejlődése, és alig több mint egy évtized alatt sokszorosára nőtt a településen működő civil szervezetek száma. Ma már az élet szinte minden területén megtalálhatók, rendkívül széles körű, heterogén struktúrát alkotnak, és egyre jelentősebb szerepet töltenek be a település, ill. a helyi lakosság életében, ennek megfelelően egyre nagyobb elismertségre és támogatottságra számíthatnak. Számos formában vesznek részt a település életében (különböző rendezvények szervezése, szolgáltatások nyújtása, intézményeknek, magánszemélyeknek nyújtott támogatás stb.), a szervezetek jelentős részénél azonban a részvétel egyetlen formája figyelhető csak meg. Ennek ellenére az öntevékeny szerveződések tevékenységük által a helyi lakosság jelentős részét „elérik”, sőt számos szervezet „túlmegy” a település határain, nagyobb térségre terjed ki tevékenysége, feladatvállalása.

© MTA RKK NYUTI

90


A civil (nonprofit) szféra megszerveződésében az egyénen túl tevékenyen részt vesznek más társadalmi szereplők is. Annak ellenére, hogy a civil szervezetekre mint a polgárok önszerveződéseire gondolunk elsősorban, a szervezetek jelentős része nem, ill. nem kizárólag magánszemélyek akaratából jön létre. A vizsgált településen az önkormányzat is jelentős szerepet vállal a nonprofit szervezetek létrehozásában, de az alapítók között megtalálhatók a gazdasági élet szereplői és maguk a civil szerveződések is, ill. az egyház is. Ez utóbbi ez irányú szerepvállalása Zircen nem igazán jellemző. A vállalt feladatok megfelelő ellátásához, a „felhőtlen” működés biztosításához stabil és kiszámítható anyagi hátér szükségeltetik, amit – a kérdőívekből nyert információk szerint – a szervezetek jelentős része nem mondhat el magáról. Törékenységüket mutatja, hogy bevételi struktúrájuk nem igazán kiegyensúlyozott, az érdemi, minőségi munka, professzionális feladatvállalás, -ellátás helyett az önszerveződések jelentős hányadának energiái nagy részét elsősorban a működés – rosszabb esetben a fennmaradás – feltételeinek biztosítására kell fordítania. A működéshez szükséges pénzeszközök döntő részét a zirci civil szféra szereplői ún. külső forrásokból, elsődlegesen állami (önkormányzati) támogatásból nyerik, az ún. belső bevételi források (alaptevékenységből származó bevétel, gazdálkodási tevékenységből származó bevétel, tagdíj stb.) az országos jellemzőktől eltérően a financiális háttér biztosításában nem jutnak meghatározó szerephez. Az öntevékeny szerveződések feladatvállalásának, jelentőségének növekedésével a társadalom minden szereplőjének támogatni kell működésüket, különösen fontos az önkormányzatok, állami szervek, intézmények ez irányú szerepvállalása, azonban az oly nagy mértékű külső függés, ami Zircen tapasztalható, kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a szervezeteket, még inkább bizonytalanná, kiszámíthatatlanná teszi a megfelelő működés anyagi háttérének biztosítását, továbbá autonómiájuk csökkenéséhez vezethet. A zirci civilek kapcsolatrendszere elég kiterjedt, a települési önkormányzat mellett a társadalom számos szereplőjével kapcsolatban állnak, azonban általában nem a szoros és intenzív együttműködés jellemzi e kapcsolatokat, inkább ad hoc módon szerveződnek, alkalmiak és nem rendszeresek. Ugyanez mondható el az önkormányzattal való kapcsolatok jelentős részéről is, bár a szervezetek többsége partneri viszonyban áll a hivatallal; kevés viszont az együttműködési megállapodással, szerződéssel hivatalos mederbe terelt együttműködés, azok is elsősorban a sport, ill. a kultúra területén való feladatvállalásra vonatkoznak. Az élet sokkal fontosabb területein (pl. oktatás, szociális, egészségügyi ellátás) nem találunk hivatalos kapcsolatokat. A Zircen működő civil szervezetek kapcsolatrendszerének fontos és sajnos negatív momentuma, hogy a szférán belüli szervezetekkel sem jellemző a szoros kapcsolattartás, együttműködés, sőt számos esetben nem tudnak egymás létezéséről sem.

© MTA RKK NYUTI


91

(Elgondolkodtató, hogy az adott szektorban tevékenykedők mennyire nincsenek tisztában annak a szférának a nagyságával, melynek a részét képezik.) A működő kapcsolatok jelentős része, döntő többsége – akár azonos, akár más tevékenységet végző szervezetekről van szó – alkalmi, esetleges, az igazán intenzív, fontos kérdésekben való együttműködés nem jellemző. Nincs igazi összefogás, együttműködés, ami viszont a szektor érdekérvényesítő képességét is nagymértékben meghatározza.

© MTA RKK NYUTI


93

XII. ZIRC KAPCSOLATRENDSZERE ÉS TÉRSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERE XII.1 Önkormányzati kapcsolatok: Zirc kapcsolatrendszerének meghatározó eleme az 1984-es várossá nyilvánítás. A várossá nyilvánításhoz szükséges népességszám elérésének érdekében 11 település tartozott Zirhez. Ezek közül 1990-ben kivált Eplény, 1994-ben pedig Nagyesztergár Olaszfalu, és Lókút. A kapcsolat a volt társközségekkel jónak minősíthető és szoros. Ez köszönhető annak, hogy mind a város, mind pedig a levált települések nem hibáztatták egymást a múltban történtekért, a leválás nagyobb gond és sértődés nélkül megtörtént. A szoros kötelék így a közös közigazgatási múltnak köszönhető. Zirc tagja a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének, a BÖSZ-nek. Ezzel a térségi önkormányzati kapcsolatokat ápolja. Az önkormányzat kapcsolatrendszerében a következő különbségek tehetők: A. kategória: Az egykor legszorosabb a kapcsolat

csatolt,

később

önállósodott

településekkel

a

B. kategória: Porva és Borzavár Zircre van utalva, mert közúti szempontból zsákúton fekszenek. C. kategória: A volt zirci járás, illetve a jelenlegi BÖSZ települései. A BÖSZ iroda Zircen található. D. kategória: Tág területként a hármas SAPARD kistérség említhető meg, a Zirc– Mór–Kisbér háromszög. A város három külföldi önkormányzattal ápol testvérvárosi kapcsolatot. A testvérvárosok: a romániai Barót (1990), Németországban Pohlheim (1990) és Nivala Finnországban (1998). Közös jellemzőjük, hogy mindegyik személyes ismeretségre alapuló, alulról építkező kapcsolat keretében jött létre. XII.2 Zirc térségi jellegű intézményei Közigazgatási intézmények A közigazgatás Zirc központú. A város térségi feladatai széles körűek. Ez köszönhető a volt járási székhelyű központi feladatok örökségének. A közigazgatás tekintetében egyedül Eplénnyel van közös fenntartású intézmény, a körjegyzőség. A városról 1990-ben, illetve 1994-ben levált települések törekvését igazolni látszik az a tény, hogy képesek intézményeiket a város segítsége nélkül fenntartani. A Veszprém Városi Földhivatal kirendeltségeként működik a városban a hasonló feladatokat ellátó intézmény.

© MTA RKK NYUTI

94


Egészségügyi és szociális intézmények A Városi Erzsébet Kórház a KSH térség területén 28 000 ember ellátását biztosítja. Szintén a kórház épületében található a szakrendelő, a zirci mentőállomás és az orvosi ügyeleti központ is. A helyi Vöröskereszt szintén térségi feladatokat lát el. Gyermekvédelmi és oktatási intézmények Zircen található a Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság, melynek költségeihez a Veszprém Megyei Önkormányzat járul hozzá. Az általános iskolások képzése a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola keretein belül folyik. A városban két általános iskola működött, de a gazdasági racionalizálás kertében az intézményeket összevonták. Az általános iskolában jelenleg német nemzetiségi nyelvű, emelt szintű rajz, angol nyelv és számítástechnika oktatás folyik az alapképzésen túl. A csökkent képességűek részére 10 osztályos eltérő tagozat nyújt képzést. A középfokú oktatás két intézménye található a városban a III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, valamint a Reguly Antal Szakképző Iskola. Mindkét intézmény megyei fenntartású, a gimnázium épülete a város tulajdona, a szakközépiskola épülete, amely az egyházi ingatlanok kiváltása miatt új épületben található, a kollégiummal együtt megyei tulajdonban van. Országos vonzáskörzetűnek tekinthető a ciszterci rend főiskolai képzése. Munkaügy és vállalkozásélénkítés, pénzintézetek: A Megyei Munkaügyi Központ Zirci Kirendeltsége térségi feladatokat lát el. A Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodája is Zircen található. Pénzintézmények közül a Takarékszövetkezet, az OTP fiók és az ERSTE Bank van jelen. Igazságszolgáltatási intézmények: Az igazságszolgáltatási intézmények közül a térségi feladatot ellátó intézmények közül a Városi Bíróságot lehet kiemelni. A településen két ügyvéd található, de a város vállalkozói hiányolják a közjegyzői szolgáltatást. Szintén térségi jellegű a rendőrőrs is, amely előtte önálló kapitányságként látta el feladatait, jelenleg a Veszprémi Kapitánysághoz tartozik. Katasztrófavédelmi kirendeltség is működik a városban. Kulturális és természetvédelmi intézmények: A település három múzeummal is rendelkezik, a Bakonyi Természettudományi Múzeum, amely híres egyedülálló rovargyűjteményéről, és rovartani kutatóintézet is működik a © MTA RKK NYUTI


95

keretei között (az intézményt a Megyei Önkormányzat üzemelteti). A város fenntartásában lévő emlék-, néprajzi-, helytörténeti kiállítással rendelkező Reguly Antal múzeum, illetve a mezőgazdasági gépmúzeum. A Zirci Arborétum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Könyvtár tekintetében két intézmény működik a településen, a városi könyvtár, illetve a Reguly Antal Műemlékkönyvtár, amely az Országos Széchenyi Könyvtár vidéki intézménye. A Városi Művelődési Központ, mint kulturális intézmény jelen van, de igazából nem tud megfelelni a követelményeknek. Az önkormányzat az intézményracionalizálás keretében a Városi Művelődési Központot közhasznú társasági formában üzemelteti. Az önkormányzat szűkös anyagi körülményei miatt nem tudott forrásokat fordítani az intézményre. Emiatt az infrastrukturális körülmények leromlottak. Ez a körülmény az intézmény jellegéből adódóan hátráltatja a művelődési központot városi és térségi szerepének betöltésében. A településen élőknek igénye van a kulturális programokra, mert a kérdőívekben megfogalmazódott az elvárás a lakosság részéről egy modern Művelődési Központ iránt. A Zircen található városi galéria a környék egyetlen ilyen jellegű intézménye. Kereskedelmi kapcsolatok A volt Zirci járás településeivel a kapcsolat egyrészt a közlekedési helyzetnek köszönhető. Ez a tényező az alapja Zirc helyzeti előnyének, amely miatt a térség mikroközpontjává vált. A közlekedési helyzetnek köszönhetően a város folyamatosan a térség kereskedelmi központjának nevezhető. A kereskedelmi intézmények között kiemelkedik a három kisebb méretű bevásárlóközpont. Ebből kettő (Penny Market, Tempo) kifejezetten élelmiszer jellegű, míg az ÁFÉSZ vegyeskereskedés. A település széles körű kiskereskedelmi hálózatának köszönhetően jól el tudja látni a térséget különféle termékekkel. Ki kell emelni a kereskedelmi intézmények közül a Zirc és Vidéke ÁFÉSZ-t, amely szerencsésen vészelte át a '90-es évek elejére jellemző gazdasági visszaesést. XII.3 Városi önkormányzati intézmények költségvetési elemzése Zirc város költségvetésének hét évre visszamenő elemzésével tekintettük át a költségvetési intézmények bevételi és kiadási oldalát. A költségvetésekben szereplő intézmények felsorolása az 29. táblázatban található. Mint látható, az intézmények számát és jellegét tekintve jelentős változások történtek a 2000. évben. A Művelődési Központot, az Uszodát és a Közszolgáltató Intézményt az Önkormányzat közhasznú társaság formájában üzemelteti tovább. Ezzel a lépéssel az intézmények többletjövedelemre tehetnek szert, és a bevételi forrásukat vissza tudják

© MTA RKK NYUTI


96

forgatni közhasznú célokra. A politechnika műhely megszűnt, illetve a Békefi Antal Általános Iskola összevonásra került a Reguly Antal Általános Iskolával. Kiadás Műv. közp. 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Kiadás 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

7 215 8 407 10 265 11 542 6 068

Városi Könyvtár 4 091 4 459 5 424 6 485 6 306 7 185 9 946

R. A. Csal. és Műem. Gond. közp. könyvtár 832 9 399 950 11 060 1 849 15 798 2 318 21 206 2 186 20 932 2 000 21 891 3 091 27 705 Zeneisk. 6 612 7 958 9 339 11 125 14 810 17 531 23 834

Uszoda

3 139 4 041 4 661 5 330 3 240 5 882 6 913

12 038 4 846

Pol. Műhely Stúdió K.B. 2 487 2 712 3 171 4 063 2 370

GAESZ

2 500 3 449 3 825 3 875 4 050 5 500 6 737

Nev. Tanácsadó 3 081 3 736 4 188 6 326 6 608 8 705 10 615

B. A. Ált. Isk.

R. A. Ált. B. E. Napk. Isk. Óvoda

44 139 48 884 62 860 69 356 69 427

Közszol. Int.

51 515 61 661 78 867 92 925 96 715 192 066 225 761 Erzsébet kórház

31 784 36 241 72 836 58 942 36 078

168 625 201 586 217 819 296 495 308 133 325 992 351 483

34 969 43 180 53 015 61 754 60 178 60 551 73 724 Összesen 370 388 438 324 543 917 663 780 641 947 647 303 739 809

29. táblázat: Az önkormányzati intézmények tervezett kiadásai évenkénti bontásban 1996–2002 Forrás: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének Önkormányzati Rendeletei 1996-2002, saját feldolgozás

Mint látható, az intézmények számát és jellegét tekintve jelentős változások történtek a 2000. évben. A Művelődési Központot, az Uszodát és a Közszolgáltató Intézményt az Önkormányzat közhasznú társaság formájában üzemelteti tovább. Ezzel a lépéssel az intézmények többletjövedelemre tehetnek szert, és a bevételi forrásukat vissza tudják forgatni közhasznú célokra. A politechnika műhely megszűnt, illetve a Békefi Antal Általános Iskola összevonásra került a Reguly Antal Általános Iskolával. A következő oldalon két kördiagram segítségével látható, hogy a 2000-ben végrehajtott intézményi reform egyszerűbbé tette az önkormányzat feladat ellátási kötelezettségeit. Az önkormányzati közvetlen gazdálkodás keretében a szorosan az önkormányzat feladatköréhez tartozó intézmények maradtak meg. Az arányaiban hozzávetőlegesen 10%ra tehető intézményi átszervezés következményeit a 37. ábra mutatja be, melyben a jelenlegi költségvetési adatok szerepelnek. Mint az látható, a legnagyobb arányú kiadást továbbra is az Erzsébet kórház jelenti. A kórház kiadásait az önkormányzat a TB-től, a környező községektől átvett, illetve saját forrásainak felhasználásából fedezi. A második legnagyobb tétel a Reguly Antal Általános Iskola kiadási tétele. A táblázatból látható, hogy az általános iskola kiadási tételei jelentősen megemelkedtek a két oktatási intézmény összevonásával. © MTA RKK NYUTI


97

Műv. közp. 1%

Erzsébet kórház 48%

R. A. Műem. könyvtár 0% Uszoda 1% GAESZ 1%

Egyebek 8% Közszol. Int. 6%

Csal. és Gond. közp. 3%

B. E. Napk. Óvoda 9%

B. A. Ált. Isk. 11% R. A. Ált. Isk. 15%

Városi Könyvtár 1% Zeneisk. 2% Pol. Műhely 0% Stúdió K.B. 1% Nev. Tanácsadó 1%

36. ábra: A költségvetési intézmények tervezett kiadása százalékos megoszlásban 2000. Forrás: Saját szerkesztés

Erzsébet kórház 48% R. A. Műem. könyvtár 0% GAESZ 1%

Egyebek 5%

Zeneisk. 3%

Városi Könyvtár 1% Stúdió K.B. 1%

B. E. Napk. Óvoda 10%

Csal. és Gond. közp. 4%

Nev. Tanácsadó 1%

R. A. Ált. Isk. 31%

37. ábra: A költségvetési intézmények tervezett kiadása százalékos megoszlásban 2002. Forrás: Saját szerkesztés

A 30. táblázat a tervezett intézményi kiadások összesített adatait mutatja be évenkénti megoszlásban. Az Önkormányzat az intézmények működését két év kivételével az infláció

© MTA RKK NYUTI


98

feletti értékkel tervezte meg. Jelen költségvetési évben a becsült inflációs ráta rászámításán túl 53 millió forinttal kívánja az intézmények működését finanszírozni. Kiadás 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Inflációs korrekció11

Összesen 370 388 438 324 543 917 663 780 641 947 647 303 739 809

370 388 438 169 501 004 598 309 728 830 701 006 686 788

Különbség 0 155 42 913 65 471 -86 883 -53 703 53 021

Erzsébet Kórház nélkül 201 763 236 738 326 098 367 285 333 814 321 311 388 326

Inflációs korrekció 201 763 238 686 270 592 358 708 403 279 364 525 340 911

Különbség 0 -1 948 55 506 8 577 -69 465 -43 214 47 415

30. táblázat: Az önkormányzati intézmények összesített tervezett kiadásai az infláció függvényében 1996–2002 Forrás: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének Önkormányzati Rendeletei 1996-2002, KSH, Saját feldolgozás

Az adatokat feltüntettük a városi kórház mint legnagyobb tétel levonásával is. Az adatokból látható, hogy az önkormányzat igyekszik kiegyenlített gazdálkodást végrehajtani az intézmények tekintetében. Az intézmények szempontjából legfontosabb bevételeket szintén táblázatban mutatjuk meg, az inflációs adatok figyelembevételével.

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Normatív támogatás 123 168 144 115 147 953 159 913 165 578 162 644 213 709 TB hozzájárulás 155 886 186 798 204 407 284 994 288 692 309 654 333 108

Inflációs Költségvetési Különbség korrekció tám. összesen 123 168 0 154 168 145 708 -1 593 161 768 164 723 -16 770 163 524 162 748 -2 835 200 102 175 584 -10 006 187 038 180 811 -18 167 186 449 172 565 41 144 237 752 Inflációs Községek Különbség korrekció kórh. tám. 155 886 0 1 640 184 413 2 385 1 643 213 510 -9 103 2 734 224 848 60 146 3 219 312 923 -24 231 4 861 315 252 -5 598 5 023 328 543 4 565 1 650

Inflációs Különbség korrekció 154 168 0 182 381 -20 613 184 901 -21 377 179 876 20 226 219 712 -32 674 204 245 -17 796 197 822 39 930 Inflációs Különbség korrekció 1 640 0 1 940 -297 1 878 856 3 007 212 3 534 1 327 5 308 -285 5 329 -3 679

31. táblázat: A legfontosabb bevételi források az intézmények finanszírozásában az infláció függvényében 1996-2002. Forrás: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének Önkormányzati Rendeletei 1996–2002 KSH, Saját feldolgozás

11

Az inflációs korrekció – az 1996-os induló év kivételével – az előző év inflációval megemelt összege. Így az összeg az előző év reálértékét jelenti. Abban az esetben, ha alacsonyabb az adott év összege, mint az inflációs korrekció, gyakorlatilag kevesebbet kapott, mint az előző évben. Ezt tüntetjük fel a különbség oszlopban.

© MTA RKK NYUTI


99

Látható, hogy a normatív finanszírozás keretében érkező tervezett támogatások növekedése a jelenlegi év kivételével nem érik el az infláció mértékét 12. Ez szintén igaz – az 1999-es és a 2002 év kivételével – a költségvetési támogatások egészére. A legnagyobb kiadású egészségügyi szolgáltatás esetében szintén nem érte el a vizsgált évek domináns hányadában az infláció mértékét. A környező községek azonban az esetek többségében az inflációt meghaladó összegben támogatták a városi kórházat. Az önkormányzat a költségvetési hiányok jelentős részét a helyi adók emelésével ellensúlyozta. A helyi adók emelése minden évben felülmúlta az előző évi bázishoz képest az inflációs emelést.

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Helyi adó Bevételek Helyi Adó Inflációs korrekció Különbség Bevételek emelkedése emelkedése % % 15 000 15 000 0 648 346 0 0 20 000 17 745 2 255 681 923 133,33% 105,18% 30 000 22 860 7 140 753 473 150,00% 110,49% 60 000 33 000 27 000 925 001 200,00% 122,76% 71 918 65 880 6 038 934 582 119,86% 101,04% 105 860 78 534 27 326 969 603 147,20% 103,75% 163 085 112 317 50 768 1 155 292 154,06% 119,15%

32. táblázat: A tervezett helyi adó és a költségvetési bevételek az infláció függvényében Forrás: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének Önkormányzati Rendeletei 1996-2002, KSH, Saját feldolgozás

Az intézmények fenntartása – amelyek a helybeli kínálaton túl a térséget is ellátják – jelentős feladatokat jelentenek a város önkormányzatának. A feladatok ellátását intézményi racionalizálással és a bevételek növelésével kívánja a város fedezni. Látható az 32. táblázatban, hogy az előző év bázisán számolt bevételek arányosan jóval alacsonyabb mértékben növekedtek, mint a helyi adók. Az önkormányzat, az ország többi önkormányzatához hasonlóan saját tartalékait emészti fel a lakossági és a térségi szolgáltatások kielégítéséhez.

12

A 2002-es infláció év közepi becsült adat

© MTA RKK NYUTI

MELLÉKLETEK


103

I. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS Kérdőíves felmérésünkben Zirc város lakosaitól kívántunk primer információkhoz jutni a város fejlesztésére vonatkozó kérdésekben. A kérdőívet a „Zirc és vidéke” c. folyóiratban juttattuk el a település valamennyi háztartásába. A kérdőív kitöltése és visszaküldése teljes egészében a válaszadón múlott. Mindezek után megfelelő eredménynek tekinthető, hogy összesen 210 kérdőív érkezett vissza a megadott határidőig, s közülük valamennyi értékelhetőnek bizonyult. A visszaküldés véletlenszerűsége miatt a lekérdezett népesség nem tekinthető reprezentatívnak, mivel az nem tükrözi a város teljes népesség (életkor, nem, iskolai végzettség stb.) szerinti összetételét. A kérdések jellegéből következőleg ez nem von le a kérdőív eredményeinek értékéből, csupán az eredmények ismertetésekor azt kell hangsúlyoznunk, hogy a megszerzett információk nem a város egész népességének, hanem válaszadóknak a véleményét tükrözi. Városfejlesztési szempontból ugyanakkor ezek az eredmények relevánsak, mivel a visszaküldők feltehetőleg azok a személyek, akiknek a város fejlesztésével kapcsolatban kialakult véleményük van, s e tekintetben aktív népességnek minősíthetők. I.1

A válaszadói minta jellemzői

A 210 válaszadóból 103 fő férfi, 82 nő, s 25 fő nem adott választ erre a kérdésünkre. Jó lehetőséget ad az elemzésekhez, hogy a válaszadók között minden korosztály viszonylag nagy számban jelent meg. Életkor (év) Fő Aránya a válaszadók közül (%)

–24

25–34

35–44

45–54

55–64

Nem választolt 24

65–

11

27

40

49

30

29

5,2

12,9

19,0

23,3

14,3

13,8

Össz. 210

11,4

100

33. táblázat: A válaszadók kor szerinti megoszlása Forrás: Kérdőív 2001.

Az iskolai végzettség tekintetében is valamennyi, általunk felvázolt kategória képviseltette magát a válaszadók között. A nyolc végzettségi kategória azonban nagyon megosztotta a válaszadók csoportját, ezért az elemzésekhez a későbbiekben három, összevont kategóriát fogunk használni: 8 általános és az alatt, középfokon végzett, valamint felsőfokon végzett. Kategória

8 ált. alatt

8 ált.

Szakmun- Szakkökásk. zépiskola

GimnáEgyéb Főisk. Egyetem zium (technikum)

Válaszadó (fő) Arány (%)

4

8

25

24

20

30

1,9

3,8

11,9

11,4

9,5

14,3

Összevont kategóriák

8 ált. vagy az alatt


Középfokú végzettséggel rendelk.

42

33

20,0 15,7 Felsőfokú végzettséggel rend.

Nv.

Össz.

24

210

11,4

100,0

Nv.

Össz.

12

99

75

24

210

5,7

47,1

35,7

11,4

100,0

34. táblázat: A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása Forrás: Kérdőív 2001.

© MTA RKK NYUTI


104

A válaszadók családjának nagyságára is rákérdeztünk. Az 1–2 fős háztartások zöme az idősebb korosztályból került ki, míg a nagyobb családnagyság a fiatalabb válaszadóinknál tapasztalható. A válaszadó életkora (év) A háztartás létszáma (fő) 1

–24

2

25–34

35–44

45–54

55–64

65–

Nem választolt

Összesen

1

2

2

3

9

2

19

5

4

7

16

15

5

52

3

3

34

3

2

5

4

10

7

4

6

11

17

21

3

6

64

5

3

4

1

1

21

1

8

8

4

6

3

4

7

1

15

1

Nv. Összesen

1

11

27

1 1

1

40

49

30

2

6

10

29

24

210

35. táblázat: A válaszadók kor és családnagyság szerinti megoszlása Forrás: Kérdőív 2001.

Fontos jelenség, hogy a válaszadók jelentős része nem vállalta, hogy megadja az utca nevét, ahol lakik. Sokan megjelölték a városrészt, de 56 válaszadó egyáltalán nem adott adatot Zircen belüli lakhelyéről. Így elemzéseink szempontjából nincs jelentősége a lakhely szerinti bontásnak. Feltételezzük, hogy a városvezetés számára tartalmazhat hasznosítható információt a lakhelyek megoszlása, ezért legyűjtöttük az adatokat. Utca/városrész

Válasz

Utca/városrész

Válasz

Utca/városrész

Válasz

Ady u.

4

Fáy A. u.

4

Munkácsy u.

2

Akácfa u.

1

Fenyőfa u.

4

Pápay u.

1

Gábor Áron u.

1

Petőfi S. u.

1

Alkotmány út

11

B. Antal u.

1

Győri u.

2

Rákóczi u.

1

Bajcsy Zs. u.

1

Háromhegyi u.

1

Rákóczi tér

6

Bakonybéli u.

2

Hóvirág u.

8

Reguly A. u.

8

Bartók Béla u.

2

Hűség u.

5

Rómer F. u.

3

Béke u.

2

III. Béla u.

2

Ságvári u.

4

Békefi u.

5

József A. u.

4

Szeptember G. u.

1

Belváros

8

Kinizsi u.

1

Táncsics M. u.

2

Bercsényi u.

1

Kossuth u.

6

üdülő alatti rész

1

Csikász köz

2

Kőrisfa u.

1

Vitális u.

3

Cuha u.

1

Köves János u.

3

Zrínyi M. u.

1

Deák F. u.

6

Köztársaság u.

10

Erdőalja u.

11

Kukoricaföld

3

nv

Liszt Ferenc u.

4

Végösszeg

Faller Jenő u.

3

36. táblázat: A válaszadók lakhely szerinti megoszlása Forrás: Kérdőív 2001.

© MTA RKK NYUTI

56 210


105

A személyes adatok közül utolsóként arra is rákérdeztünk, hogy mióta lakik a válaszadó Zircen. Szinte mindenki megválaszolta ezt a kérdést. Kérdőíveinket zömében a hosszú idő óta Zircen élők töltötték ki, kevés válaszadónk költözött a városba az elmúlt tíz évben, s nem volt senki, aki egy éven belül jött volna Zircre lakni. Mióta lakik Zircen?


Itt Több mint 15–20 éve 10–14 éve 5–9 éve születtem 20 éve 82 68 24 18 7 39,0

32,4

11,4

8,6

3,3

1–4 éve

Nv.

Összesen

8

3

3,8

1,4

210

37. táblázat: A válaszadók Zircre történő költözésük ideje szerinti megoszlása Forrás: Kérdőív 2001.

I.2

Lakossági vélemény a városi problémákról és a fejlesztés lehetőségeiről

Kérdőívünk első fő blokkja több kérdéssel is a városban lakók problémáinak feltárásra törekedett. Ezt két irányból közelítettük. Egyrészt megkérdeztük egy direkt kérdéssel, hogy miket tart a városban felmerülő legfontosabb problémaköröknek. Ehhez meghatároztunk 15 problémakört, s természetesen lehetőséget adtunk arra, hogy egy „egyéb” válasszal a válaszadó nevezzen meg olyan problémát, amelyik nem tartozik az általunk felvázoltak közé. A másik közelítési irány, amikor a válaszadót arra kérjük, hogy osszon szét egy képzeletbeli pénzösszeget városfejlesztési területekre. Nyilvánvaló, hogy minél tetemesebb összeg gyűlik össze egy-egy területre, annál fontosabb a problémakör a lakosok szemében. A legfontosabb problémák Kérdőívünk első kérdésében arra kértük a válaszadókat, hogy nevezzék meg a legfontosabb öt problémakört, amelyet a városban tapasztalnak. Egy válaszadó kivételével mindenki válaszolt a kérdésre. A legtöbben (174 fő) öt problémakört neveztek meg, 12 válaszadó „túlteljesítette” a kérést, így hat vagy hét problémakört jelölt be. Ezzel szemben 17 fő csak négyet, 5 fő kettő–három problémát nevezett meg. Egyetlen válaszadó volt, aki a tizenötből csak egyet választott ki, s ez a „visszaélések, korrupció” válasz volt. Mindezeket együttvéve összesen 1027 értékelhető válaszunk gyűlt össze. A kérdés fontosságát és az összegyűlt válaszok nagy számát tekintve ezt a kérdést érdemes több szempontból is kielemezni. A válaszok megoszlását figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a legfontosabb problémának a település gazdasági fejlődését, illetve annak tervszerűségét tartják a megkérdezettek. Erre utal, hogy a legtöbben a „munkanélküliség” (128) és a „gazdasági bázis” (114) problémát jelölték be (tehát a válaszadók több mint fele vélte így), míg a „településfejlesztési koncepció hiánya” problémát 102 fő vélte fontosnak. © MTA RKK NYUTI


106

A problémák „középmezőnyének” tekinthető a válaszadók véleménye alapján az önkormányzat működésével, az egészségügyi ellátással, a közlekedéssel és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos negatív vélemények. Érdekes, hogy a későbbi kérdéseinkben a szabadidő eltöltése lényegesebb problémaként merül fel, a gazdasági helyzet után a második helyet foglalja el. Feltételezhető, hogy ezt a problémát a válaszadók az „önkormányzati működés” keretébe utalták, lévén az önkormányzat és a mozi önkormányzati intézmény. Ötvennél kevesebb szavazatot kaptak a többi problémakörök, a lakáshelyzet, a korrupció, a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos témák. Így ezek jelen vannak ugyan, de nem tűnnek jelentősnek. 140 120 100 80 60 40 20

Te

le

pü lé

sf e

jle

M

un

ka né G lk az ül sz is da té ég Ö sá si nk g p o i r r Eg bá og m án zi ra és s m yz zs at hi ég á o üg ny k m yi a űk ,s öd zo és ci ál e is el lá Kö Kö tá rn s zl ye e ze Sz ke ti dé ab pr s ad ob id lé ős m ák pr og Vi r am ss La za ok ká él s he és ly ek ze ,k t or ru Sz p ol ci gá ó lta tá Kö sok zm Tá Kö űv rs ek z bi ad z al to m ns ip ág ro bl ém ák O kt at ás Eg yé b

0

38. ábra: A válaszadók véleményének megoszlása a város legfontosabb problémáiról Forrás: Kérdőív 2001.

Megvizsgáltuk, hogy a különböző társadalmi csoportok számára mely problémák az elsődlegesek. A „társadalmi problémák” elsősorban az idősebb felnőtt korosztály körében jelentek meg válaszként. Ott is kiemelten a 45–54 éveseknél, akik az ide vonatkozó válaszok 27,8%-át adták, másrészt a középfokon végzettek és a férfiak között találunk felülreprezentáltságot. Ezzel szemben a fiatalok számára ez a problémakör teljesen jelentéktelen.

© MTA RKK NYUTI


107

Az „oktatás” elsősorban a gyermekes családok problémája. A 18 ide vonatkozó válasz meglehetősen kevés, tehát a város életében ez nem jelent problémát. A 25–34 év közöttiek, a 45–54 év közöttiek, a nők, és a több tagú (gyermekes) háztartások jelezték elsősorban ezt a problémát, nyilván a gyermekek taníttatása miatt. A „szabadidős programok” egyértelműen a fiatalok és a fiatal felnőttek problémája, és különösen a nők említették gyakran (55,6%). Az „egészségügyi és szociális ellátás” problémája nem mutat jelentős eltérést a különböző társadalmi csoportok között. Az átlag feletti említés a fiatal felnőttek között, a családosoknál jelenik meg. A kérdőív más kérdéseiből származó tapasztalat szerint ez valószínűleg a bölcsőde hiányára vezethető vissza. A „lakáshelyzet” problémát elsősorban a középgenerációnál találjuk meg. A 82. sz. út szerepe A város életét meghatározó főútvonal a településen halad keresztül. Válaszadóinkat megkértük, hogy értékeljék a főútvonal szerepét több aspektusból is, úm. környezeti, gazdasági, turisztikai és közlekedésbiztonsági szempontból. A válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették az egyes szerepköröket. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a válaszadók által adott értékelések átlagát, valamint a leggyakrabban említett értékeket. Környezet

Gazdaság

Közlekedésbiztonság

Turizmus

szempontjából Átlag Leggyakrabban szereplő érték (módusz) NV

2,03

3,55

4,13

1,99

2

4

4

1

11

12

11

10

38. táblázat: Hogyan értékeli a 82-es út szerepét? (1=jelentős negatív hatás, 2=negatív hatás, 3=semleges, 4=pozitív hatás, 5=jelentős pozitív hatás) Forrás: Kérdőívek 2001.

Látható, hogy a válaszadók véleménye szerint a 82-es főút egyértelműen pozitív hatást gyakorol a gazdaságra és a turizmusra, míg negatívan hat a környezetre, s kimondottan negatívan a város közlekedésbiztonságára. Másik kérdésünk a főút elterelésére vonatkozott, s arra, hogy egyet ért-e vele a kérdezett. 164 válaszadó válaszolt „igen”-nel (78,1%), 36-an „nem”-mel (17,1%), s 10-en hagyták válasz nélkül a kérdést. Korcsoportok szerint megvizsgálva a kérdést, csupán a fiatalok esetében szembeötlő, hogy itt vannak többségben a „nem”-mel válaszolók.

© MTA RKK NYUTI


108 -24

25-34

35-44

45-54

55-64

65-

Igen

5

20

30

41

27

25

16

164

Nem

6

6

9

5

2

1

7

36

1

1

3

1

3

1

10

27

40

49

30

29

24

210

Nv Végösszeg

11

nv

Végösszeg

39. táblázat: Egyetért-e a 82-es út elterelésével, külső gyűrű építésével? Forrás: Kérdőívek 2001.

A kérdés végeredményeként azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek döntő többsége, életkor, nem, végzettség szerinti stb. hovatartozásától függetlenül egyetért az út elterelésével, de van egy kisebb csoport, aki ellenzi azt, feltehetően a város áthaladó idegenforgalmának védelmében. Fejlesztési területek Az 1.4. kérdés arra kérte a válaszadót, hogy osszon fel 100 millió forintot különböző fejlesztési célok, területek között. A válaszok megmutatják azokat a lakossági preferenciákat, hogy melyek azok a területek, ahonnan az anyagi lehetőségeket hiányolják. Nyolc kategóriát állítottunk fel, amelyek között az összeget szét lehetett osztani. Az összeg bekorlátozza a válaszadó mozgásterét, feltétlenül döntenie kell, súlyoznia kell a probléma fontossága szerint, ellentétben azzal a kérdéssel, ahol csak ki kellett választania a problémakört. A válaszok összegszerűsége jelen esetben nem mond sokat. Grafikonunk azt mutatja meg, hogy a válaszadók által szétosztott összeg hogyan oszlott meg az egyes célok között.

© MTA RKK NYUTI


109

Ha lenne 100 millió forintja, mennyit költene az alábbi városfejlesztési célokra?

Idegenforgalom turizmus 8%

Lakossági szolgáltatások 6%

Helyi társadalom 4% Gazdaságfejlesztés 24%

Oktatás 9%

Környezet állapota 13%

Infrastruktúra 14%

Egészségügy 22%

39. ábra: Ha lenne 100 millió forintja, mennyit költene az alábbi célokra? Forrás: Kérdőívek 2001.

Táblázatunkban az egy-egy fejlesztési célra adott átlagos összegeket mutatjuk be. Városfejlesztési célok Gazdaságfejlesztés

Egy válaszadó által adott átlagos összeg (millió Ft) 23,1

Egészségügy

20,8

Infrastruktúra

13,3

Környezet állapota

12,2

Oktatás

8,8

Idegenforgalom - turizmus

7,3

Lakossági szolgáltatások

5,7

Helyi társadalom

3,5

40. táblázat: Ha lenne 100 millió forintja, mennyit költene az alábbi célokra? Forrás: Kérdőívek 2001.

A válaszadók különböző csoportjai némileg eltérő hangsúlyokkal fejlesztenék a város egyes területeit. Itt az életkor és a végzettség szerinti csoportok preferenciáit mutatjuk be grafikusan.

© MTA RKK NYUTI


110

-24

35,0

25-34 30,0

35-44 45-54

25,0

55-64

20,0

6515,0

Átlag 10,0

5,0

Eg Id és eg zs en ég fo üg rg al y om -t ur iz Kö m us rn ye z La et ko ál ss la po ág ta is zo lg ál ta tá so H el k yi tá rs ad al om

O kt at ás

G az d

as ág fe jle sz té s In fra st ru kt úr a

0,0

40. ábra: Ha lenne100 millió forintja kérdésre adott válaszok megoszlása életkor szerint. Forrás: Kérdőívek 2001.

30,0 -8 oszt

25,0

Középfok

Millió forint

20,0

Felsőfok Átlag

15,0 10,0 5,0

O kt at ás

Eg Id eg és zs en ég fo rg üg al y om -t ur iz Kö m us rn ye La ze tá ko ss lla ág po is ta zo lg ál ta tá so H el k yi tá rs ad al om

G az d

as ág fe jle sz té s In fra st ru kt úr a

0,0

Fejlesztési célok

41. ábra: Ha lenne100 millió forintja kérdésre adott válaszok megoszlása iskolai végzettség szerint. Forrás: Kérdőívek

© MTA RKK NYUTI


111

Az eddigi általános kérdésekkel szemben az 1.5. kérdésben az egyes területek (gazdaságfejlesztés, infrastruktúra, oktatás, egészségügy, idegenforgalom-turizmus, környezet állapota, lakossági szolgáltatások, helyi társadalom) egyes elemeit értékeltettük a megkérdezettekkel. Az egyes elemekre „elégedett”, „elégedetlen” és „nem tudja” válaszokat lehetett adni, valamint, függetlenül az elégedettségi szinttől lehetett az egyes elemeket a „fejlesztendő” kategóriába sorolni (41. táblázat). A egyes elemekre adott válaszok esetében több volt az elégedettséget mutató eredmény, mint az elégedetlenséget. A leginkább elégedettséget kiváltó terület válaszadóink szerint a lakossági szolgáltatások területe (átlagosan 74,5%-os elégedettség). Közülük is kiemelkedik az élelmiszer boltokkal szembeni elégedettség (92,9%). Itt egyedül a bankjegykiadó automaták és a tömegközlekedés kaptak átlag alatti elégedettségi értéket. Viszonylag magas az infrastruktúrával szembeni elégedettség (60,7%). Ez utóbbi esetben az egyes részterületekkel legalább annyira elégedettek a válaszadók, mint a lakossági szolgáltatások esetében. Kiemelkedik a gázellátás, amellyel a válaszadók 90,8%-a elégedett, de a belterületi utak állapotára adott válaszok (2,2% elégedett) nagyon lehúzzák az átlagot. Magas még az oktatás elfogadottsága, csupán a felnőttképzés, átképzés miatt csökken le a területtel elégedettek aránya 53,6%-ra. A többi területek mindegyikében találunk olyan elemet, amely magas elégedettséget vált ki. A gazdaság esetében pozitívan értékelt az élelmiszeripar és a faipar állapota, az egészségügy területén a gyógyszertárakkal a válaszadók 95,5%-a elégedett (ez a legmagasabb érték ami a kérdőívben kiértékelésre került), a háziorvosi és mentőszolgálat elégedettségi aránya is 60% felett van. A környezetvédelem területén a szennyvízelvezetés (71%) és a levegőminőség (61,2%), a helyi társadalom kérdéskörben az egyházak tevékenysége (62,4%) ért el magas elégedettségi arányt. A legmagasabb elégedetlenségi aránnyal a belterületi utak állapotánál találkoztunk (97,8%), valamint az „új iparágak vonzása” kapcsán (87,4%). Magas arányban érte kritika az önkormányzat tevékenységét, a turisztikai szálláshelyeket és marketinget, a tájvédelmet, a hulladékkezelést és a kórházi ellátást. Rendkívül racionálisan jelölték ki a válaszadók a fejlesztendő területeket. Valamennyi válaszadó fejlesztendőnek ítélte az „új iparágak vonzása” elemet (100%). Magas a város turisztikai marketingjének és a szálláshelyek, valamint a kórházi ellátás és a tájvédelem fejlesztésének támogatottsága. Az infrastrukturális elemek közül csak az elégedetlenséget kiváltó belterületi utak állapotára jött jelentős arányú fejlesztési javaslat.

© MTA RKK NYUTI

112


Fejlesztési terület

Elégedett

A területet alkotó elemek Gazdaságfejlesztés Élelmiszeripar Faipar Új iparágak vonzása Erdőgazdaság Mezőgazdaság Átlagos elégedettség Infrastruktúra Belterületi utak állapota Víz, szennyvíz Gáz Telefon, kábeltévé Átlagos elégedettség Oktatás Óvoda Általános iskola Középiskola Felnőttképzés, átképzés Átlagos elégedettség Egészségügy Bölcsőde Házi-, gyermekorvosi szolgálat Szakrendelés Kórházi ellátás Gyógyszertárak Mentőszolgálat Szociális ellátás Átlagos elégedettség Idegenforgalom-turizmus Turisztikai látnivalók, események Vendéglátóhelyek Szállásférőhelyek A város turisztikai marketingje Átlagos elégedettség Környezet állapota Levegőminőség Zajvédelem Hulladékkezelés Szennyvízelvezetés Tájvédelem Zöldfelületek területaránya Átlagos elégedettség A táblázat folytatódik a következő oldalon

Az adott válaszok százalékában Elégedetlen Nem tudja Fejlesztendő % %

68,7 69,4 2,8 57,1 42,8 48,2

23,3 15,6 87,4 18,6 36,2 36,2

8,0 15,0 9,8 24,2 21,1 15,6

36,8 23,7 100,0 23,6 54,6 47,7

2,2 71,4 90,8 78,3 60,7

97,8 23,4 4,1 20,1 36,4

0,0 5,1 5,1 1,6 3,0

76,0 33,1 4,1 20,1 33,3

65,6 62,1 61,8 24,7 53,6

14,7 21,7 21,2 44,8 25,6

19,6 16,1 17,0 30,5 20,8

40,5 47,2 38,8 62,3 47,2

8,0 64,4 55,5 36,2 95,5 64,2 29,2 50,4

40,8 16,6 39,4 53,0 3,0 10,2 28,0 27,3

51,2 19,0 5,2 10,7 1,5 25,6 42,9 22,3

52,8 40,5 69,7 85,9 5,6 29,5 48,4 47,5

53,9 51,4 22,4 16,2 36,0

38,8 35,8 55,3 53,5 45,9

7,2 12,7 22,4 30,3 18,1

75,0 39,3 62,7 85,9 65,7

61,2 45,6 34,7 71,2 22,8 56,9 48,7

35,6 42,9 54,7 20,3 63,4 35,9 42,2

3,2 11,5 10,6 8,5 13,8 7,2 9,1

18,1 24,7 52,4 24,3 78,6 60,8 43,1

© MTA RKK NYUTI


113

folytatás az előző oldalról Fejlesztési terület

Elégedett

A területet alkotó elemek Lakossági szolgáltatások Élelmiszerboltok Iparcikkboltok Kisipari szolg. (fordász stb.) Tömegközlekedés Pénzügyi szolgáltatás Bankjegykiadó automaták Átlagos elégedettség Helyi társadalom Egyesületek, szervezetek tev. Egyházak tevékenysége Önkormányzat tevékenysége Kisebbségi önkormányzat tev. Közbiztonsági szervezetek tev. Szoc.pol. szervek tev. Átlagos elégedettség Teljes átlag

Az adott válaszok százalékában Elégedetlen Nem tudja Fejlesztendő % %

92,9 81,8 82,0 65,9 75,9 48,8 74,5

6,6 17,1 14,8 24,3 16,1 42,8 20,3

0,5 1,1 3,3 9,8 8,0 8,4 5,2

6,6 17,6 19,7 30,1 23,0 53,0 25,0

27,1 62,4 19,4 22,5 37,4 21,9 31,8 50,6

30,7 13,4 74,5 22,0 46,5 31,0 36,4 33,2

42,2 24,2 6,1 55,5 16,1 47,1 31,9 16,2

36,7 15,1 63,0 20,3 60,6 46,5 40,4 43,0

41. táblázat: A válaszadók hány százaléka volt elégedett vagy elégedetlen az egyes fejlesztési területekkel és elemeikkel Forrás: Kérdőívek 2001.

I.3

A városimázs

Kérdőívünk második blokkja a városról alkotott képpel, s a várossal kapcsolatos pozitív és negatív asszociatív elemekkel foglalkozik. Első kérdésünkben a válaszadót arra kértük, hogy értékelje Zirc hírét földrajzilag egyre szűkülő körben (42 és 43.táblázat). Az országban A válaszok átlagértéke

2,7

A KözépDunántúlon

Veszprém megyében

2,8

2,9

A Zirci kistérségben 3,2

Zircen 3,5

42. táblázat: Ön szerint milyen Zirc híre? (1=nagyon jó, 2=jó, 3=átlagos, 4=rossz, 5=nagyon rossz) Forrás: Kérdőívek 2001.

Látható, hogy térben az egyre kisebb földrajzi egységekben a válaszadók véleménye szerint Zirc híre egyre rosszabb értéket ér el. Az átlagértékek mögött azonban meg kell vizsgálni azt is, hogy hogyan oszlanak meg az egyes osztályzatok számai, miből alakulnak ki az átlagértékek? A módusz-számítás eredménye valamennyi kategóriában a „3” érték, tehát az „átlagos” értékelés fordul elő a leggyakrabban. A 43. táblázatban látható, hogy a megkérdezettek a két nagyobb kategória esetében túlnyomórészt az „átlagos” választ adták, s ahogy közeledtek Zirchez, egyre inkább fejezeték ki véleményüket valamilyen minősítő jelzővel. A Zircen belüli városimázst

© MTA RKK NYUTI


114

érzik tehát rossznak, mivel itt a két negatív jelzőre adott válaszok meghaladják az „átlagos” válaszok számát. Ugyanakkor a válaszadók büszkék városukra, s az ország egyik jó hírű településének tartják. Ez a megítélés természetes. Az országos szintű, és az átlagember számára egyelőre nehezen megfogható regionális szintű imázs összetevői elsősorban a történelmi, turisztikai, egyházi stb. elemek, amelyek nyilvánvalóan pozitívak. A térben közelebbi egységekben (megye, kistérség, lokális szint) egyre nagyobb a szerepe a napi problémáknak, s az általános elemek háttérbe szorulnak. A válaszadó a térben hozzá közelebb eső területeken (megye, kistérség, város) gyakrabban és intenzívebben találkozik a problémákkal, a Zircről alkotott véleményeket közvetlenül a véleményalkotóktól hallja (ismerősök, rokonok, boltos, postás stb.), míg az országos szinten kialakult Zirc-képről a médiából, prospektusokból vagy az érkező turistáktól értesül, ahol természetszerűleg egy pozitív kép jelenik meg. Ön szerint milyen Zirc képe a(z)

Nagyon jó

Jó

Átlagos

Rossz

Nagyon rossz

Válaszok száma (db) országban

11

66

101

14

3

Közép-Dunántúlon

4

57

108

26

3

Veszprém megyében

5

57

93

38

7

a Zirci kistérségben

7

39

84

52

17

Zircen

9

29

57

56

48

43. táblázat: Ön szerint milyen Zirc híre? Az adott osztályzatok száma (1=nagyon jó, 2=jó, 3=átlagos, 4=rossz, 5=nagyon rossz) Forrás: Kérdőívek 2001.

Ez a kettősség nyilvánult meg amikor arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadó mire büszke, s mit hiányol a városban. A válaszadók közül 144 fő (69%) nevezett meg valamilyen létesítményt, amire büszke Zircen, 58 fő (28%) válaszolta, hogy nincs ilyen létesítmény, s 8 fő nem adott választ. A büszkeség forrása Zirc bazilikája, ill. maga az apátság, valamint a múzeumok és az arborétum. Érdekességként előkerült még néhány esetben a kórház – vélhetően ennek forrása az a tény, hogy a megszüntetés elvetésében a lakossági akarat is erősen jelen volt. A nyitott kérdésre adott válaszokat hét kategóriába soroltuk be. Másik kérdésünk arra vonatkozott, hogy van-e olyan létesítmény, amit a válaszadó hiányol a városból. Erre 191-en (91%) válaszoltak „igen”-nel, 9 fő (4%) „nem”-mel, s 10 fő (5%) nem adott választ. A hiányolt létesítmények listája nem mozgott széles skálán. Elsöprő többségben a szórakozási, közösségi célokat szolgáló létesítmények vezetnek (modern művelődési központ, mozi, színházterem, sportlétesítmények, játszótér), s ezek után következnek a lakossági szolgáltatások egyes elemei (piac, korszerű posta, ill. fiókposta, WC, egészségügyi létesítmény, öregek otthona,

© MTA RKK NYUTI


115

bölcsőde). Több alkalommal került megemlítésre az önkormányzat épülete, ill. a házasságkötő terem. Ezzel szemben a kiskereskedelemre vonatkozóan csupán 1 válasz érkezett, aki élelmiszer boltot hiányol a városból. Milyen létesítményre büszke Zircen? (n=144) Oktatás 5%

Sport és kulturális élet 4%

Egészségügy 5%

Egyéb 2% Arborétum és múzeumok 48%

Cég vagy termék 6%

Apátság és Bazilika 30%

42. ábra: Milyen létesítményre büszke Zircen? Forrás: Kérdőívek 2001.

A gazdasági fejlődést szolgáló intézmények is előkerültek, de nem annyira pregnánsan, mint a kérdőív első fejezetében. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a „létesítmény” szó alatt a legtöbb kérdező inkább az előbb felsorolt szolgáltatásokra asszociál, az ipari park, inkubátroház stb. inkább a gazdasággal gyakrabban foglalkozók számára tartozik bele ebbe a körbe. A városképhez kötődő kérdések keretében vártunk arra választ, hogy a válaszadó a város melyik részét tartja a legszebbnek, ill. a legcsúnyábbnak. 149 fő (71%) vélte úgy, hogy tud megnevezni olyan részt, ami „a legszebbnek” minősül. A legtöbben ismét a központi rész, a műemlék környezet és az arborétum szépségét emelték ki, de jelentős azoknak a száma, akik valamelyik lakóövezetről (Kukoricaföld, Cigánydomb, Erdőalja) nyilatkoztak pozitívan. A válaszokat érdekesen egészítette ki két vélemény, amelyek szerint a város látképe a legszebb látvány a Bakonybéli út, ill. a Borzavári út felől. Érkeztek cinikus válaszok is, ezeket az „egyéb” kategóriába soroltuk.

© MTA RKK NYUTI


116

Milyen létesítményt hiányol a városból? (n=191) Lakossági szolgáltatás Szórakozóhelyek Piac 3% 3% 2% Turisztikai szálláshely 3%

Teleház, Internet hozzáférés 1% Egyéb 1%

Szociális intézmény 3%

Művelődési intézmény, színházterem 37%

Ipari park, üzem, munkahely 6%

Sportlétesítmény (sportpálya, tornacsarnok) 11%

Mozi 30%

43. ábra: Milyen létesítményt hiányol a városból? Forrás: Kérdőívek 2001.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a válaszadó mit tart a város legcsúnyább részének, összesen 167 válaszadó nevezett meg egy területet, helyet vagy épületet a városban. 35 fő állította, hogy nincs ilyen rész a városban. A válaszok meglehetősen sokfélék voltak, de kimutatható néhány csomósodási pont. Az igenlő válaszok közül 90 (54%) a belvárosra vonatkozott: az önkormányzat, a mozi és a művelődési ház épülete, a buszpályaudvar, a liget voltak a leggyakoribb válaszok.

Melyik a város legszebb része? (n=149)

A város nyugati részei (Kukoricaföld, Erdőalja) 19%

A város látványa nyugat felől 1%

Egyéb 1%

A központ az apátsággal és az arborétummal 79%

44. ábra: Melyik a város legszebb része? Forrás: Kérdőívek 2001.

© MTA RKK NYUTI


117

Ezen kívül még néhány jelentősebb „csúnya” rész említhető, de lényegesen kevesebb szavazattal. 16 válasz vonatkozott 82-es út Veszprém felőli szakaszára, valamint 13 a Köztársaság út és a vasútállomás környékére. Fontos továbbá az Alkotmány utca elejére, a bányászlakásokra, valamint a temetőre és a külterületekre vonatkozó válaszok száma is. 5 esetben felbukkant a Penny Market épülete is, mint a város legcsúnyább része. Következő kérdésünkben megkértük a válaszadót, soroljon fel három, jellegzetes zirci terméket. Az eredmény az alábbiak szerint alakult. A válaszadó által felsorolt termékek száma db

Válaszadók száma

Válaszadók aránya %

0

65

31

1

39

19

2

46

22

3

60

29

44. táblázat: A válaszadó megoszlása aszerint, hogy hány jellegzetes zirci terméket neveztek meg Forrás: Kérdőívek 2001.

A válaszadók összesen 299 jellegzetes zirci terméket neveztek meg. Az élen az élelmiszeripar termékei vezetnek, amelyeknek jelenlegi (Chio) vagy egykori (Bedeco) reklámkampányuknak köszönhetően országos a hírük. Táblázatban adtuk meg annak a számát, hogy az egyes terméket hányan említették. Jellegzetes zirci termék

Válaszok száma

A válaszok súlyozott értéke

Chio Chips

94

241

Burgonya

49

127

VEZÉR hús termékek

31

56

Bedeco termékek

30

72

Sajt

27

60

Faipari termékek

24

44

Káposzta

15

31

Hoffer kerámia

7

12

Kerti gépek (ROBI)

7

13

Egyéb mezőgazdasági növények

5

7

Egyéb élelmiszeripari termékek

2

6

Apátság

2

6

Arborétum

1

2

Egyéb 1–1 említés

4

8

Nincs ilyen

1

3

45. táblázat: A jellegzetesen zirci termékként megnevezett termékek rangsora az adott válaszok száma és a válaszok súlyozott értéke szerint Forrás: Kérdőívek 2001.

© MTA RKK NYUTI


118

Nem mindegy azonban, hogy a válaszadók melyik terméket említették első, második vagy harmadik helyen. Az a termék, amelyik elsőként kapcsolódik a „Zirc” névhez, a válaszadó szempontjából szimbólum értékű. Ezért az egyes válaszokat súlyoztuk aszerint, hogy az adott terméket hányadik helyen említették, így a válaszok számából és elfoglalt helyeikből egy súlyozott értéket állítottunk elő. Ebből látszik, hogy Zirc gazdaságának kiemelkedő jellegzetességei a Chio vállalat termékei, valamint az ehhez nyilván kapcsolódó burgonyatermesztés. A 2.7. kérdésben a kiemelkedő kulturális vagy egyéb rendezvények megnevezését kértük a válaszadóktól. 30 kérdőíven nem érkezett válasz erre a kérdésre. Aki válaszolt, több rendezvényt is beírhatott, így 351 válasz érkezett be. A válaszolók között is volt olyan, aki „nincs ilyen” választ írt a kipontozott helyre (46 táblázat). A „mit tart a város jelképének?” kérdésre a 210 főből 36 nem válaszolt. A 174-ből 162 (93%) válaszadó „az apátság épületegyüttesét az arborétummal” választ adta. 12 más irányú válasz érkezett. Ezek között a válaszok között egyrészt megjelenik a gimnázium mint jelkép, vannak emblematikusak: erdők, hegyek, turistabakancs, ill. a kábeltévé emblémája, másrészt negatív jelképekkel (mozi, festékégető) vagy allegóriákkal találkozunk.

Név

Válaszok

BULI

93

Betyárnapok

91

EXPO

70

Hangversenyek a Bazilikában

31

Galéria kiállításai

13

Tavaszi Kulturális Napok

7

Turisztikai Konferencia

7

Német Nemzetiségi Napok

6

Kórustalálkozók

6

Sportnapok

4

Nincs ilyen

4

Diáknap

4

Gyermekkarácsony

3

Szavalóversersenyek

2

United Games

2

Városi zenekar műsora

2

Egyéb

6

Összesen

351

46. táblázat: Az egyes rendezvények ismertsége (a megnevezések száma) Forrás: Kérdőívek 2001.

© MTA RKK NYUTI


I.4

119

A lakosság térkapcsolatai

Költözés Zircen belül Ebben a kérdésben azt vizsgáltuk, hogy elköltöznének-e a válaszadók a városon belül. Eredményként először azt mutathatjuk be, hogy a válaszadók döntő többsége 134 fő (64%) nem kíván a városon belül költözni (47 és 48.táblázat). Hova költözne Zircen belül?

Válasz (db)

Akli Kardosrét Tündérmajor Zirc központ Összesen

1 14 9 52 76

47. táblázat: A”Hova költözne Zircen belül?” kérdésre adott válaszok megoszlása a költözés célja szerint Forrás: Kérdőívek 2001.

Rákérdeztünk a preferált utcanévre, de erre még a szívesen költözők közül sem válaszolt mindenki, így itt csak 47 válasz érkezett, konkrét utcanév jelöléssel. Mindenesetre összevetettük a válaszadók jelenlegi lakhelyével, így kimutatva, hogy melyik utcából és hova költöznének szívesen, ha megtehetnék (48. táblázat). Elköltözés Zircről Válaszadóink nagy része, 121 fő (58%) nyilatkozott úgy, hogy ha módjában állna sem költözne el Zircről. 80 (38%) tenné meg ezt, ha lehetősége volna rá. (9 fő nem válaszolt a kérdésre.) Érdekes a kérdésnek a korcsoportonkénti bontása. Jellemző, hogy a fiatalabb korosztályok válaszolták nagyobb arányban, hogy elköltöznének a városból, az idősebbekre ez lényegesen kevésbé jellemző. Az iskolai végzettség szerinti vizsgálataink nem hoztak markáns eredményeket, valamennyi csoport esetében jellemző volt, hogy az átlaghoz hasonló arányban költöznének vagy maradnának a városban. Egy olyan csoportot sikerült még felfedezni, akik szívesen elköltöznének Zircről. A 15–20 éve idetelepültek közül (24 válaszadó) 16 menne el, s csak 8 maradna. Feltehetően ez a csoport az, akik közül sokan a bánya nyújtotta munkalehetőségek miatt jöttek annak idején a városba.

© MTA RKK NYUTI


120

Elköltözne-e Zircről, ha tehetné? (n=177) 30

26

Válaszok száma

25

21

20 15

15 10 5

26

21

20

16 13

12 9 6

9

5

2

0 -24

25-34

35-44

45-54

55-64

64-

nv

Életkor

45. ábra: Az „Elköltözne-e Zircről?” kérdésre érkezett válaszok megoszlása a válaszadó életkora szerint Forrás: Kérdőívek 2001.

© MTA RKK NYUTI

Igen Nem

Végösszeg

nv

Vitális

Szeptember G.

Ságvári

Rómer F. u.

Rákóczi tér

Pápay utca

Köztársaság u. Kukoricaföl d

Kossuth L.

121

József A. u.

Hűség

Hóvirág u.

Gábor Áron

Fenyőfa

Fáy A. u.

Faller Jenő

Erdőalja

Deák Ferenc utca

Csikász köz

Belváros

Békefi u.

B. Antal

Hova?

Ady

Honnan?

Alkotmány


Ady 1 Alkotmány Bajcsy Zs. Bakonybéli Béke u. Berek Cigánydomb Deák F. u. Egri u. Erdőalja u Erzsébet kir. u. Gábor Áron Gyóni Géza u. Hóvirág u. Hunfalui József A. u Kukoricaföld Pápay Rákóczi tér ságvári utca Szept. G. Szeptember 6. u Vak B. (üres) Végösszeg

1

1

1

2 1 6 1 1 1 1 1 1 6 1 1 4 7 1 1 2 1 2 1 1 1 3

1

8

47

1 1

1

1

1

1

1 1

1 1 1 1 1 1

1

1

1

1

1

1 1 1

1

1

1

2

2

1 1

1

1 1 1

1 1

1

1 1 1 1 1

2

6

1

1

1

1

3

3

3

1

2

1

2

1

3

1

4

1

1

2

1

1

1

48. táblázat: A Zircen belüli költözési szándékok megoszlása a válaszadó jelenlegi lakhelye és a preferált cél szerint Forrás: Kérdőívek 2001.

© MTA RKK NYUTI


122

Az elköltözési szándék okai

Kérdőívünkben hat okot vázoltunk fel, melyek közül a szívesen elköltöző válaszadók választhattak két indokot, hogy miért hagynák el a várost. Majdnem valamennyi elköltözni szándékozó (80 fő) két-két indokot nevezett meg, így összesen 153 válaszunk érkezett. Ezek megoszlását mutatja a következő diagram.

Ha elköltözne, mi ennek az oka? (n=153) Rossz a város elérhetősége 2%

Szebb településen szeretnék élni A társadalmi légkör 5% rossz 14%

Nem elegek a városi szintű szolgáltatások 19%

Kevés a munkalehetőség 40%

Zirc unalmas kisváros 20%

46. ábra: A „Ha elköltözne Zircről, mi ennek az oka kérdésre adott válaszok megoszlása az okok szerint. Forrás: Kérdőívek 2001.

Mivel az elköltözni szándékozók és azt nem tervezők között az életkor szerinti bontásban fontos aránybeli különbségeket találtunk, ezért az elköltözés indokát is megvizsgáltuk életkoronként. Tehát mi az a fontos probléma, amely miatt az egyes korcsoportok szívesen itt hagynák a várost? Ha elköltözne Zircről, mi az oka? (n=135) 3

Válaszok száma (db)

4

4 1

6

10

3 1

7

3

4

4 2 6

9

17 18

1 2 -24

1

6 1

1

5

9

25-34

35-44

1

4

2

45-54

55-64

Zirc unalmas kisváros A társadalmi légkör rossz Szebb településen szeretnék élni Kevés a munkalehetőség Rossz a város elérhetősége Nem elegek a városi szintű szolgáltatások

64-

Életkor

47. ábra: A „Ha elköltözne Zircről, mi ennek az oka?” kérdésre adott válaszok megoszlása az okok és az életkor szerint Forrás: Kérdőívek 2001.

© MTA RKK NYUTI


123

A vándorlás irányát illetően 71 választ kaptunk. A válaszok alapján elsődleges cél Győr vagy Győr környéke (16 válasz), majd ezt követi Veszprém (11), ill. Budapest (6). A Zirc környéki falvakba összesen 10-en települnének ki válaszadóink közül. Fontos migrációs célként jöhetnek még szóba a Balaton parti települések (9 említés), valamint Székesfehérvár (3) és Pápa (2). Ezeken kívül még számos város neve előkerült, de csak egy-egy említés erejéig, nyilván rokoni kapcsolatok révén. Vizsgáltuk válaszadóink munkakapcsolatait. Felsoroltattuk azokat a településeket, ahova ezek a kapcsolatok fűzik őket. Összesen 187 választ kaptunk. A munkakapcsolatok tekintetében még Zircet is megelőzi Veszprém és a hozzá kötődő falvak. A válaszadók munka jellegű kapcsolatainak iránya (n=187)

Az országban máshol 5% Győr 7%

Székesfehérvár 4% Balatonpart 4%

Egyéb 2%

Veszprém és agglomeráció 40%

Budapest 9% Zirc környéki falvak 10%

Zirc 19%

48. ábra: A válaszadók munkajellegű kapcsolatainak iránya Forrás: Kérdőívek 2001.

I.5

Információforrások

A lakosság legfontosabb információforrásai, amelyekből a helyi eseményekről értesül, értelemszerűen a lokális médiák. Kérdőívünkben hat ilyen lehetőséget soroltunk fel, s ezek közül lehetett választani. Nem volt korlátozva a választások száma, így meglehetősen sok válasz érkezett (585 db). Az egyes információforrások megoszlását a válaszok között az alábbi grafikon mutatja.

© MTA RKK NYUTI

124


49. ábra: A válaszadók fő információ forrásai a helyi közélettel kapcsolatos eseményekről Forrás: Kérdőívek 2001.

© MTA RKK NYUTI


125

II. AZ INFORMÁCIÓS, KOMMUNIKÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI SZEKTOR ZIRCEN (esettanulmány zirci lakossági kérdőívek és interjúk felhasználásával) A településrendszert nagymértékű átalakulás jellemezte az elmúlt évtizedekben. A gyors ütemű városodási folyamat, mint az urbanizáció egyik megjelenési formája, eredményeként a városok száma az 1950. évi 54-ről az utóbbi mintegy fél évszázad alatt 252-re emelkedett. A különösen a nyolcvanas évektől felerősödő várossá nyilvánítási hullám következtében egyre inkább viszonylag kisebb népességszámú települések kaptak városi rangot; így a városhálózat közel 40 százalékában tízezernél kevesebben élnek. Zirc egyike ezen településeknek. Zirc 900 éves múltra visszatekintő dunántúli kisváros a Bakony hegység központi részén, 400 méter tengerszint feletti magasságban, Győrtől 60, Veszprémtől 20 km-re. A település urbanizálódásának folyamatát elsősorban a dudari szénbánya fejlesztése indította el. A Zirctől alig 10 km-re levő bányaüzem ugyanis az ország távolabbi vidékeiről is alkalmazott munkásokat, és a bányászoknak nemcsak Dudaron, hanem Zircen, a járási székhelyen is építtetett lakásokat. A szénbánya fejlesztésének időszakában több kisebb ipari és szolgáltató üzem is létrejött, amelyek szintén hozzájárultak a város lakosságának növekedéséhez. Zirc 1970-ig volt járási székhely, majd a zirci járás megszűnésével, a régió középfokú központjaként, nagyközségi státuszt kapott. 1984. január 13-án nyerte el a városi rangot. Veszprém megye két történelmi városán kívül (Veszprém és Pápa) a többi várost 1945 után emelték városi rangra. A térség gazdasági és szellemi központjaként vonzáskörzete 28000 polgárának kulturális, oktatási, gazdasági, egészségügyi és államigazgatási feladatait látja el. A „Bakony fővárosának” kiemelkedő az idegenforgalma, nevezetességeivel évente mintegy százezernyi látogatót vonz. Európai hírű apátsági épületegyüttese a ciszterci bazilikával, a nemzetközi hírű Reguly Antal Műemlék Könyvtárral és a Bakonyi Természettudományi Múzeummal, mely Magyarország egyetlen önálló vidéki természettudományi szakmúzeuma, az Arborétum maradandó élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Zirc lakossága az elmúlt évtizedben csökkent, 2000-ben a lakónépesség az 1990-es értéknek csak 66,2 százalékát érte el. Ez elsősorban a negatív vándorlási egyenlegnek köszönhető, mivel a születések és halálozások egyenlege pozitív volt. A nagymértékű elvándorlás Zircen 2000-ben tovább folytatódott, az elvándorlás 126 százaléka az odavándorlásnak. Az elmúlt tíz évben egyébként mindössze 38 kisvárosban nőtt a lakónépesség, a népesedési helyzetet jellemző negatív tendenciák általában jellemzőek a kisvárosokra. Zirc az elvégzett klaszteranalízis alapján az átlagos fejlettségű városok csoportjába került, melybe zömmel kis- és középvárosok tartoznak. Ebben a csoportban az átlagos lakónépesség 13097 fő. Zirc lakónépessége ennek az értéknek alig haladja meg a felét. A csoportban – akárcsak országosan – az el- illetve odavándorlások kiegyenlítik egymást, Zirc azonban © MTA RKK NYUTI


126

sokkal rosszabb értékeket mutat, a csoporton belüli maximális és átlagos elvándorlásiodavándorlási arány átlagában helyezkedik el. Zircen – hasonlóan Veszprém megye többi városaiéhoz – nagyobb a népsűrűség, mint az országos átlag. Zirc népsűrűsége 2,7-szer annyi, mint a hasonló népességnagyság kategóriájú városok. A korösszetétel valamivel kedvezőbb, mint a magyar kisvárosokban, bár az 59 év felettiek aránya meghaladja a 18 év alatti lakosok arányát, mind az országos, mind a csoporton belüli átlagnál kedvezőbb képet mutat. Az öregségi index értéke a csoport mediánjánál is alacsonyabb. Az országoshoz hasonlóan 1990 után a társadalmi, gazdasági változások jelentős hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra, melynek következtében jelentősen növekedett a munkanélküliek száma, de a kilencvenes évek közepe óta lassú javulás figyelhető meg. Ennek oka főként a közhasznú munkalehetőségek bővülése, valamint új a szolgáltatás és kereskedelem területén működő vállalkozás megjelenése, de az infrastrukturális fejlesztések miatt is jóval nagyobb volt a felkínált álláshelyek száma. Ennek is köszönhető, hogy 2000-ben a regisztrált munkanélküliek száma már csak 41,3 százaléka volt az 1993-as értéknek, lényegesen nagyobb mértékben csökkent, mint a többi kisvárosban. Zircen a munkanélküliek aránya a 18-59 éves lakosságból 4 százalék volt, ami a csoport átlagnak csak kétharmada, és jóval kedvezőbb, mint az országos adatok. A működő vállalkozások száma 1996 óta 26 százalékkal emelkedett Zircen, ennél jóval nagyobb mértékben növekedett – több mint hatszorosára – az ipari vállalkozások száma. A 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma mind a csoport, mind az országos átlagot meghaladja. A legmeghatározóbb vállalkozás Chio-Wolf Magyarország Kft. II.1 IKT jellemzők Egy település infokommunikációs helyzetét alapvetően meghatározza a távközlési szektor helyzete. Zircen az 1000 lakosra jutó távbeszélő állomások száma országos viszonylatban átlagosnak mondható. A kilencvenes években tapasztalható óriási fejlődés Zircet is nagymértékben érintette, 1995 és 2000 között közel hatszorosára emelkedett a távbeszélőfővonalak száma, a lakáson felszerelt vonalak számának növekedése pedig több mint tízszeres volt. Az üzleti vonalak aránya (49. táblázat) jóval meghaladja mind az országos, mind a csoportátlagot (42, illetve 70 százalékkal).

Zirc Csoport városai (csoportátlag) Összes város átlaga

Távbeszélő fővonal (db/1000 fő) 314,23 291,04

Üzleti vonalak aránya az összes távbeszélő vonalon belül, % 0,14 0,08

Üzleti vonalak száma, db/vállalkozás 0,52 0,38

307,39

0,1

0,42

49. táblázat: A lakossági és üzleti távbeszélő fővonal ellátottság Forrás: TSTAR 2000 adatbázis. KSH, Budapest

© MTA RKK NYUTI


127

A vezetékes távközlési piac növekedésének fő motorját az ISDN (Integrated Services Digital Network) vonalak bekötési díjai jelentették elsősorban. A vezetékes telefon piacának mennyiségi növekedése ugyanis telítődik. A fejlődési alternatívát ezért a szolgáltatások minőségi fejlesztése jelentheti. Ezt irányozták elő a 2000-ben elindított ISDN kampányok. Az ISDN vonalak aránya 1999-ben az összes állomásból még csak 1,23 százalék volt, ami az országos átlagnak még a felét sem érte el. Az utóbbi félév azonban valószínűsíthetően nagymértékű fejlődést hozott, hiszen a helyi szolgáltató (Vivendi) 2001-ben akciót hirdetett, melynek során az analóg vonal leadása esetén belépési díj nélkül ISDN vonalra cserélték a telefonvonalakat. Ezzel gyaníthatóan sokan éltek is. A mélyinterjú során megkérdezett intézmények mindegyikének ISDN vonal áll rendelkezésére, kevés az információnk azonban arról, hogy mennyi vonal van a lakosság tulajdonában. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövő a gyors elérést, letöltést, adatforgalmat lehetővé tevő rendszerekben van, amely természetesen a költségeket is csökkenti. Az Internet világával, lehetőségeivel megismerkedők a minőségi elérésre törekednek, elengedhetetlen számukra a nagyobb adatátviteli sebesség. Míg a távközlési piac egyes óriásai esetleg a fogyasztónak kedvezőbb megoldásokat is kínálhatnak a közeljövőben megélénkülő távközlési versenyben, arra vélhetően nem lehet majd számítani, hogy egyes városok érdekeinek, igényeinek megfelelő egyedi megoldások kialakításában részt vegyenek. A fejlesztésekbe könnyebben bevonható, kompromisszumkész partnerként ugyanakkor várhatóan jó eséllyel számíthatnak majd az egyes városok az ugyan kisebb fajsúlyú, de helyi székhelyű, illetve az adott régióra koncentráló szolgáltatókra. Zircen nincs helyi székhelyű Internet szolgáltató, de az elérhető szolgáltatók, azaz Internetszolgáltatást nyújtó vállalkozások száma meghaladja mind az országos, mind a csoportátlagot. Az Internet szolgáltatók több mint fele Budapesten van bejegyezve, a fővárost a megyei jogú városok követik (32 százalék), míg a többi város csekély súlyt képvisel. A domain szerverek száma Zircen nagyon alacsony, mindössze 11 darab, ami messze alatta marad az országos átlagnak, de a csoportátlagnak sem éri el a felét, de pontosan megegyezik a csoportban mérhető medián értékével, vagyis a csoportba tartozó városok felében 11-nél kevesebb, felében 11-nél több domain szerver található. A szerverek száma általában összefüggést mutat a település általános gazdasági-társadalmi fejlettségével és a működő gazdasági vállalkozások számával, mivel a szerverek döntő többsége üzleti tevékenységhez kapcsolódik. Az átlagos fejlettségűnek mondható Zircen tapasztalható alacsony szerver szám összefüggésben lehet azzal, hogy nincs elegendő sávszélesség megfelelő szolgáltatás nyújtására, nem megfelelő az adatátviteli sebesség. Az ISDN vonalra való átállás 2001 végén indult meg, ADSL (Asymmetric Digital Subsciber Line) szolgáltatás még nem elérhető. Az informatikával és távközléssel foglalkozó cégek döntő többsége Budapest székhellyel működik. A Zircen működő feldolgozóipari ITK állalkozások száma három, ami az összes gazdasági szervezet másfél százaléka, majdnem kétszerese a csoport átlagának és az összes város átlagát is kismértékben meghaladja. © MTA RKK NYUTI


128


Internetes szolgáltatási formák, db 1 0,44

Internet szolgáltatást nyújtó vállalkozások, db 13 11,38

0,74

10,06

Domain szerverek, db 11 26,4 79,28

50. táblázat: Internetes, szolgáltatások, domain szerverek Forrás: Budapesti Hírközlési Felügyelet, MTA RKK ATI


Összes gazdasági szervezet, db 204 324,34

Feldolgozóipari ITK vállalkozások, db

699,9

3 1,55 2,84

51. táblázat: Gazdasági vállalakozások Forrás: KSH Cég-Kód-Tár

Zircen nincs kifejezetten informatikai képzést nyújtó középiskola, de az informatika oktatása nagy hangsúlyt kapott a szakképző iskolában, ahol lehetőség van számítástechnikából különböző szintű OKI képzéseket tenni. Ennek oka valószínűleg az, hogy egy kisvárosban inkább cél az általános képzés nyújtása, a speciális igények kielégítését a nagyobb, több közoktatási intézményt fenntartani tudó városok végzik. A Zirctől 20 km-re fekvő Veszprém megfelelő lehetőséget nyújt a kifejezetten informatika specializációt kereső diákok részére. Az általános iskolában már indítottak speciális számítástechnika képzést, tehát felismerték az informatikai képzés fontosságát. II.2 A helyi intézmények, szervezetek helyzete az információs korban Az információhoz való hozzájutást, elsősorban a városi, illetve megyei fenntartású közintézmények segíthetik elő. A megkérdezett intézmények helyzete nem túl kedvező, és többségük nem is remél az elkövetkezendő néhány évben javulást. Az intézményi vezetők többsége felismerte az információs korban rejlő új kihívásokat és lehetőségeket, de úgy véli, hogy a fejlesztést, a képzést vagy éppen nyilvános Internet pont létrehozását anyagi helyzetük nem engedi meg. Ugyanakkor az elvégzett mélyinterjúk tanulsága az, hogy nagyon sok múlik az „emberi tényezőn”. A hozzáértő, elkötelezett vezető sokat tehet a szervezet fejlesztése érdekében, megfelelő motivációt jelenthet a munkatársaknak. Ahol hiányzik a vezetői akarat, ott a megfelelő pénzügyi feltételek mellett sem várható infokommunikációs fejlesztés. A városi polgárok nagy része szerint a legfőbb probléma a megfelelő szórakozási, kikapcsolódási kulturális lehetőségek hiánya. A legtöbben egy korszerű művelődési házat, mozit hiányolnak a város életéből, úgy vélik, hogy Zirc unalmas, szürke kisváros lett az elmúlt időszakban. A zirciek szerint a munkalehetőségek bővítése, az utak állapotának javítása, a bazilika felújítása, tehát a város „külső” képének rendezése a legfontosabb feladatok. © MTA RKK NYUTI


129

II.3 Önkormányzat A város önkormányzatánál 41 köztisztviselő dolgozik. Jelenleg 28 számítógéppel rendelkeznek, melyek közül azonban csak három mondható korszerűnek (Pentium II-es), a többi 486-os és Pentium I-es. A gépek nincsenek hálózatba kötve, csak az adócsoportnál lévő gépek működnek helyi hálózatban. A számítógépeket elsősorban szövegszerkesztésre használják az alkalmazottak. Ennél magasabb szintű alkalmazásra elenyésző számban veszik igénybe a gépeket. Egy gépről elérhető az Internet ISDN vonalon keresztül. A szolgáltató (Vivendi Telecom Hungary) tavaly akciót hirdetett, melynek során az analóg vonal leadása esetén belépési díj nélkül ISDN vonalra cserélték a telefonvonalakat. Az önkormányzatnál nem dolgozik külön informatikus, ezeket a feladatokat a városfejlesztési osztály vezetője látja el. Négy önkormányzati munkatárs szerzett ECDL vizsgát, egy alkalmazott rendelkezik számítógép kezelői vizsgával, tizenöten még a 90-es évek elején végeztek el egy 40 órás gépkezelői tanfolyamot. Továbbképzésre 2000-ben 400 ezer forintot, 2001-ben már csak 140 ezer forintot fordított a hivatal. 2001-ben 2 millió forint szerepelt a költségvetésben informatikai fejlesztésre, amiből bővítették a gépparkot és szoftvereket szereztek be. A 2002-es költségvetésben is 2 millió forint szerepel, ez a költségvetésnek, mintegy 0,2-0,3 százaléka. A nagyobb informatikai fejlesztések, gépek beszerzése azonban nem elégséges csak szükséges feltétele a számítógép és Internet használat elterjedésének, az e-közigazgatás irányába történő elmozdulásnak. Döntő fontosságú az emberek meggyőzése, a bürokratikus akadályok és megszokások legyőzése, a személyes vezetői elkötelezettség. Sajnos a zirci önkormányzatnál nincs meg az akarat a polgármesterben a továbblépésre, és nagy az ellenállás az alkalmazottak körében is. Ilyen esetben természetesen a kétirányú kommunikáció lehetőségeinek kiaknázása fel sem merülhet, ilyen irányú tervek még nem születtek a városban. II.4 Oktatás, kulturális élet Oktatás Az információs társadalomhoz szorosan kötődik az oktatás, mivel az a tudás megszerzésén, naprakész voltán és használatán alapul. Az oktatásnak garantálnia kell, hogy mindenki hozzá tudjon férni ugyanahhoz a rendelkezésre álló információhoz. Az iskolák nagymértékben elősegíthetik, hogy az új információhoz és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés a demokratizmus elvén érvényesüljön. Az oktatási rendszeren múlik az, hogy mindenki egyformán elsajátíthassa az információ felhasználásához szükséges módszereket, és ki tudja válogatni, rendszerezni és összegezni az adatokat, tényeket. Ezen kívül feladata, hogy felkészítse az embereket a nagy mennyiségű információ befogadására, az állandóan változó világ követésére.

© MTA RKK NYUTI

130


Az oktatás fejlesztésének sikere nagyban függ attól, hogy a helyi közösség szemében milyen értéket képvisel az oktatás. Az információs társadalomban az oktatásra kettős súly nehezedik. Az oktatásnak az információtechnológia használatára fel kell készítenie egyrészt a jövő generációt, másrészt a mai, már dolgozó korosztályokat is tovább kell képeznie, hogy képesek legyenek az új technológiákat használni. Méghozzá nemcsak speciális informatikai képzésre van szükség, hiszen az informatika mindegyik szakmába többé-kevésbé beépült ma már. Mindez nem közömbös az egész társadalom szempontjából sem, hiszen az oktatás állapotán, a társadalom képzettségén függ egész további sorsa, ezt sok példa bizonyítja korunkban is. Ez az oktatás azonban meglehetősen költséges. De míg a felnőttek továbbképzése valószínűleg elég nagymértékben piacosítható, a költségeket részben az oktatottakra, részben alkalmazóikra hárítva a rendszeres iskolai jellegű oktatás (az általános iskolától az egyetemekig) csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem fedezhető az oktatottak hozzájárulásából. Ennek fedezete csak állami, társadalmi támogatásból képzelhető el. Az Európai Unió felmérései bizonyítják, hogy miközben az információs és kommunikációs technikák a munka világában az elvártnál is nagyobb arányt képviselnek, vagyis a munkahelyek átlag 45%-ában szükséges számítógéppel dolgozni (ez az arány kiugróan magas, Dánia, Hollandia és Svédország esetében), az alkalmazottak még az alapvető számítógépes ismereteknek sincsenek birtokában. (Mindössze 16%-uk rendelkezik a munkája ellátásához szükséges jártasságokkal és készségekkel. Nem beszélve arról, hogy a távmunka – sok szempontból nagyon ígéretes – lehetőségei is csak megfelelő készségek birtokában vehetők igénybe. Pedig ezáltal egyre több olyan munkavállaló is munkához és jövedelemhez jutna, aki – fogyatékossága, a munkahelytől való nagy távolság vagy családi helyzete miatt – hagyományos munkahelyi körülmények között nem képes dolgozni.) Az iskolarendszer megújítására kijelölt feladatok megvalósításához óriási változtatásokra van és lesz szükség. Az elvárások egy része ugyanis az iskolák eszközellátottságát, más része az oktatás tananyagtartalmát, illetve az alkalmazott módszereket, a harmadik a pedagógusképzés és -továbbképzés teljes intézményrendszerét érinti. Zircen jelenleg négy oktatási intézmény működik, egy zeneiskola, egy általános iskola és két középiskola. A két középiskola fenntartója a Veszprém megyei önkormányzat, a többi iskola a város kezelésében van. Az iskolák lehetőségei és eredményei még egy ilyen kis városon belül is nagyon különbözőek. A különbségek egyrészt az eltérő pályázati, anyagi lehetőségekből, másrészt a személyi feltételekből adódnak. Az általános iskola az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, mert 2000. augusztus 1-jétől összevonták a Békefi Antal Általános Iskolát és a Reguly Antal Általános Iskolát, azóta egy általános iskola működik a városban. Az iskolába 870 diák jár. A tantestület létszáma 76 fő. Az összevonás miatt az iskola több épületben, nehéz körülmények között működik. Felismerve az új kihívásokat az iskola ebben az évben indította el az angol-

© MTA RKK NYUTI


131

számítástechnika programot. A speciális program esetén második osztályban kezdik el a számítástechnikát oktatni, heti három órában. A meghirdetett képzésre igen nagy volt az érdeklődés, jóval meghaladta a meghirdetett keretet. Azok a gyerekek, akik nem speciális képzésben vesznek részt, hatodik osztálytól kezdve tanulnak számítástechnikát, hatodikban heti egy, hetedik és nyolcadik osztályban heti két órában. A számítógépes infrastruktúra helyzete meglehetősen lehangoló13. Az iskola 24 számítógéppel rendelkezik, de ebből csak tizenkettő működőképes, a többi egyelőre nem használható, többek között azért, mert nincsen meg a szoftverengedély. A géppark másik része (szintén tizenkét gép) nem az iskoláé, hanem egy számítógépes iskolát működtető vállalkozás tulajdonát képezi. Az intézmény bérleti díj nélkül biztosítja a tantermek használatát, cserében használhatják tanítási órákon a számítógépeket. Az együttműködés további előnye, hogy évente két tanár képzését a vállalkozás ingyenesen biztosítja. Ezzel az iskola él is. Minden évben beiskoláznak kettő-négy tanárt, akik középfokú képesítést szerezhetnek a másfél éves tanfolyam során. A megyei pedagógiai intézet szervezésében meghirdetett oktatás-informatikus képzésen négyen vettek részt. Ketten tavaly, ketten tavaly előtt végeztek.

50. ábra: Az egy számítógépre jutó tanulók száma és az internetes kapcsolattal is rendelkező számítógépre jutó tanulók száma az általános iskolákban 2001-ben Forrás: http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2001-10-vt-Mihaly-Korszeru.html (Mihály I.)

13

Az egy számítógépre jutó tanulói létszám mintegy háromszorosa az Európai Unió átlagának.

© MTA RKK NYUTI

132


A gépek nincsenek hálózatba kötve, pedig ez az adminisztráció és a hatékonyabb tanári munka szempontjából is nagyon hasznos lenne, mert az iskola jelenleg hat különálló épületben működik. Az iskola rossz számítógépes ellátottsága nem teszi lehetővé, hogy a gépek délután is a tanulók rendelkezésére álljanak, bár szakköri foglalkozásokat tartanak, a diákok a tanítási órákon kívül nem használhatják a gépeket. Ez azért elkeserítő, mert az otthoni számítógéppel nem rendelkező diákoknak nincs lehetőségük a tanórán elsajátított ismeretek gyakorlására, az Internet használatára, mely elősegítheti az információs szakadék újratermelődését a társadalomban. Zircen nincsen nyilvános Internet használati pont, ezért az iskola az egyetlen olyan hely, ahol lehetőség lenne az információs „szupersztrádára” csatlakozni. Az iskola 2001 óta rendelkezik csak Internet hozzáféréssel, mivel nem került be a Sulinet programba. A vonalakat ISDN vonalra lecserélték. Az egyik vonalat a Soros Alapítvány pályázatán nyerte az intézmény, így az Internet használatért csak egy nagyon kedvezményes díjat kell fizetniük. Az iskola több pályázaton is részt vett, de nem nyertek. Így nem volt lehetőségük a számítógépes infrastruktúra fejlesztésére. Az iskola saját költségvetéséből nem tud informatikára áldozni. Pedig szükségük lenne még legalább egy komplett számítógép laborra, 12 géppel, rendszerbe kötve, szoftverekkel felszerelve. A nyelvoktatásban kifejezetten hasznos lenne a gépek használata, különösen azért, mert külön nyelvi labort nem szeretnének kialakítani. Az iskola értelmi fogyatékosokat is oktat, náluk már ötödik osztálytól van számítástechnika óra. A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az értelmi fogyatékosok képzésében az informatika nagy sikerrel alkalmazható, az igazgatónő szerint bámulatos eredményeket lehet a gépek alkalmazásával elérni. A szaktanácsadást és a rendszergazdai feladatokat a zirci székhelyű gazdasági társaság látja el. Ha csak kisebb javításokat kell elvégezni, nagyobb problémák nem merülnek fel, akkor ennek költsége évente 200-300 ezer forint. A problémát abban látják, hogy oktatási intézményeknek számítógépes infrastruktúra fejlesztésére nagyon kevés pályázati lehetőségük létezik, ha mégis van pályázati kiírás, akkor ott általában csak egyetlen gépet lehet nyerni. Egy gép azonban nem oldja meg a problémát. Így a géppark ugyanis nagyon heterogén. Középfokú oktatási intézménnyel nem rendelkezik valamennyi kisváros, de Zircen két középiskola is működik – a III Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola és a Reguly Antal Szakképző iskola –, melyeket a Veszprém megyei önkormányzat tartja fent, mivel a város anyagi okok miatt átadta a fenntartási jogot. A két középiskola széleskörű oktatási skálával rendelkezik, elősegítve azt, hogy a zirci 14-18 éves fiatalok otthonukban tanulhassanak. Persze a születésszám csökkenésével és a középiskolai képzési lehetőségek és formák növekedésével egyre inkább élesedett a harc a tanulókért, fokozódott a verseny a

© MTA RKK NYUTI


133

középiskolák között. Veszprém vagy Pápa középiskolái nagy vonzerőt jelentenek. Ugyanakkor a Zirc környéki bakonyi településekből nagy a bejárók aránya, de a nagyon speciális képzéssel rendelkező művészeti szakközépiskolába Veszprém megyén kívüli tanulók is járnak. Mivel Zirc kis város, ezért két középiskolát nem tudna ellátni elég tanulóval. A két középiskola kollégiummal is rendelkezik, melyet 2001 decemberében adták át, 124 férőhelyes, jelenleg 110 diák lakik benne, ebből 52 a gimnázium tanulója. A gimnáziumban általános gimnáziumi osztály, német nemzetiségi tagozat, valamint művészeti szakközépiskolai osztály működik (díszítő festő és alkalmazott grafikus). Az iskolában jelenleg 10 osztály van, 285 tanulóval. Az oktatásban részt vevő számítógépeket az Oktatási Minisztériumtól kapta a gimnázium, azóta nem sikerült új gépeket beszerezni. A 16 gép lehetővé teszi, hogy egyszerre egy osztályt lehessen informatikára oktatni, de ezek a művészeti képzésben felmerülő speciális igényeknek nem felelnek meg. Az is nyilvánvaló, hogy az oktatáson kívül rendelkezésre álló négy gép elavult, nem képes ellátni az iskolában felmerülő adminisztrációs feladatokat. Arra sincs elegendő forrás, hogy a diákok nyilvántartásához szükséges szoftvert beszerezzék. Arra pedig szinte nincs is lehetőség, hogy a tanárok rendszeresen használják a számítógépeket, mivel a könyvtári és a gazdasági feladatokat segítő gépen kívül szinte nem áll rendelkezésre szabad kapacitású gép. Márpedig a jövő nem egyszerűen a számítógép használatának oktatása, hanem a számítógépnek, multimédiának a megjelenése az oktatási folyamat egészében. De ha a tanár nem tudja a gépet rendszeresen használni, akkor erre nincs esély. A gimnáziumban a diákok a kilencedik osztályban tanulnak heti két órában informatikát, a szakközépiskolai osztályokban mindegyik évfolyamon oktatnak számítástechnikát, hiszen a grafikusoknak elengedhetetlenül szükséges a számítógépes alkalmazások ismerete. A gépeket a tanórán kívül is lehet használni, reggel hét és nyolc között, és délután is. Az informatika szakos tanárok tartanak ügyeleti órákat is, ilyenkor a diákok szakmai segítséget kérhetnek. Internet kapcsolattal, melyet a Sulinet program keretében kapott az iskola 19 gép rendelkezik. A tanároknak nincs külön e-mail címük, csak az iskola rendelkezik e-mail címmel. Az intézmény folyamatosan pályázik a számítógépes infrastruktúra fejlesztése, és új szoftverek vásárlása érdekében, de eddig még nem volt sikeres pályázatuk. A szakközépiskolai képzés beindításával különösen nagy szükség lenne egy új számítógép teremre, korszerű számítógépekre és szoftverekre a művészeti szakközépiskolai képzésben. A szakiskola oktatási profilja igen szerteágazó,14 diákjainak száma 560. Az intézmény úttörő szerepet vállalt az informatikai képzésben, hiszen már nyolc évvel ezelőtt bevezették a

14

A következő szakmákat oktatják a szakiskolában: szállítmányozó, gépésztechnikus, gépjármű üzem technikus, logisztikai és szállítmányozói ügyintéző, középfokú szoftverüzemeltető, géplakatos, esztergályos, szobafestő, kőműves, asztalos, vendéglátós eladó, gyorsétkeztetési eladó, élelmiszer és vegyiáru kereskedő, falusi vendéglátó képzés (világ banki képzés), női ruhakészítő.

© MTA RKK NYUTI

134


számítástechnika oktatást, és azt azóta is minden szakmában oktatják. Erre olyan nagy óraszám áll rendelkezésre, hogy az lehetővé teszi az operátori vizsga megszerzését. A vizsgát az iskola szervezi meg. Ezzel a lehetőséggel a diákok mintegy fele él is. Ha valaki ECDL vizsgát szeretne tenni, akkor az intézmény hív vizsgabizottságot. Az ECDL vizsgáztatást lehetővé tevő engedély ugyanis túl sokba került volna, és nem lett volna elegendő jelentkező ahhoz, hogy gazdaságos legyen. Az iskolában középfokú szoftverüzemeltetői képesítést is lehet szerezni, mely érettségi utáni egy éves képzés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kiegészítő képzésként végzik el, tehát kevés az olyan, aki ebben a szakmában akar elhelyezkedni. Valamilyen más képzettség mellé szerzik meg, vagy sikertelen felvételi vizsga esetén kívánják hasznosan eltölteni a következő felvételi időszakig rendelkezésre álló egy évet. Az igazgató véleménye szerint téves elképzelés, hogy mindenkinek informatikusnak kell lennie. Mindenkinek azt kell megtanulnia, hogy hogyan könnyítheti meg a munkáját a számítógép használatával (információszerzés, könyvelés tudom elvégzése, vezetni a gépnyilvántartás vezetése). Az intézmény öt számítástechnika teremmel rendelkezik, melyekben 15-20 gép van. Minden gép rendelkezik Internet csatlakozással. Ezek gyakorlatilag bármikor rendelkezésre állnak. Egy terem ugyanis folyamatosan nyitva van, ahol a felügyelet biztosított, tehát hozzáértő tanár segít, ha probléma vagy kérdés merül fel. A kollégiumban is van egy olyan terem, ami bármikor a diákok rendelkezésére áll. 1997-ben a Soros Alapítvány Közoktatási programján nyert az iskola, ez lehetővé tette C3-on15 keresztül a bérelt vonalas Internet hozzáférést. A Sulinet program aztán átvette a szolgáltatást, de így elveszett a korábban meglévő gyors kapcsolat. Az adatátviteli sebesség 56 kbyte/sec, ami nem elegendő már. Az a sávszélesség és kapacitás, amit a minisztérium biztosít, hét-nyolc gépnél tökéletesen működik, olyan nagy gépállománynál, mellyel az iskola rendelkezik, azonban már látványosan lelassul a hozzáférés. Az intézmény rendelkezik már ISDN vonalakkal, és azt szeretné elérni az Oktatási Minisztériumtól, hogy tegye lehetővé a 64kb/sec-re való áttérést. Az iskola a pénzügyi tranzakciókat számítógépen bonyolítja a bankkal, ezért is elengedhetetlen egy nagyon biztos vonal. Az is probléma, hogy a számítógépek amortizációja gyors, három év alatt gyakorlatilag nullára íródnak, ezért akik régebben kaptak gépeket a minisztériumtól, vagy pályázat révén, már elavult gépekkel rendelkeznek. Az állomány frissítésének lehetőségét kellene megteremteni, vagyis hogy az elavult gépeket felújítsák. Az nem elvárás, hogy a teljes cserét biztosítsák, de szükség lenne arra, hogy legalább egy részéhez forrást nyújtsanak. 15

A C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány célja az új tudományos – technológiai eredmények, felfedezések kulturális alkalmazásának, kreatív használatának, innovatív mûvészeti lehetõségeinek kutatása, fejlesztése, támogatása; új projektek létrehozása, mûvészeti, tudományos, kommunikációs, oktatási és kulturális programok kezdeményezése, megvalósítása és támogatása.

© MTA RKK NYUTI


135

Az intézmények nincsenek olyan helyzetben, hogy ezt önállóan megtegyék, különösen egy gimnázium. Pedig a frissítésre szükség van, hiszen bizonyos szoftvereket nem lehet a régebbi típusú gépeken használni. Négy hálózat működik az intézményben (Novell és NT). Négyből kettőhöz férnek hozzá a tanulók, a másik kettő közül az egyik egy gazdasági rendszer, a másik pedagógiai rendszer. A tanműhely az oktatási épülettől viszonylag messze helyezkedik el, ott is van egy hálózat. A jövőbeli tervek között szerepel a rendszerek összekötése. Jelenleg a rendszerek összekapcsolásának előzetes költségvetését készítik. A számítógépek, rendszerek fejlesztésére, karbantartására nagyon sok pénzt fordítanak. Az ehhez szükséges pénzt általában a szakképzési keretből különítik el, illetve folyamatosan pályáznak. A hardverre évente 8-12 millió forintot, a szoftverekre évente másfélmillió forintot fordítanak. A tanárok rendszeresen használják a számítógépet és az internetet, minden tanár saját e-mail címmel rendelkezik. E nélkül elképzelhetetlen lenne a munka az iskolában, mivel a tanulói nyilvántartás, az összes adat, statisztika, osztályzatok csak a számítógépen elérhetők. Az igazgató nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a tanárok és a diákok is megfelelő módon tudják használni a számítógépeket és az ehhez kapcsolódó eszközöket, ezért minden tanárnak kötelező volt valamilyen számítástechnikai képesítést szereznie, így a tantestület minden tagja legalább operátori vizsgával rendelkezik. Talán a szakmai tanárok kicsit többet használják a számítógépeket, valószínűleg azért, mert több az alkalmazási lehetőségük. A közismereti órákon is alkalmaznak számítógépeket, leginkább nyelvórákon, de például a földrajz órákat is sokkal szemléletesebbé teszi a számítógép használata. A nyelvoktatáshoz szükséges programot az intézmény megvásárolta, és két termet fel is szereltek vele. A tanítást tovább színesíti az is, hogy az iskola rendelkezik két projektorral is. Az iskolának van saját honlapja, de jelenleg nem működik, mert nincs kapacitásuk az informatika tanároknak, hogy ennek működtetését kezükbe vegyék. Munkaügyi akreditációja is van a szakiskolának, rendszeresen foglalkoznak felnőtt képzéssel. Évente két-három tanára jár valamilyen informatikai képzésre, hogy a saját tantárgyukban tudják majd alkalmazni a számítógépeket. Nagy probléma a szakiskolában, hogy nincs rendszergazdai státusz. Ezt a legtöbb iskola úgy oldja meg, hogy az oktatás-technikus látja el a rendszergazda feladatait is, de nagyon nehéz olyan embert találni, aki az alacsony fizetés ellenére hajlandó ezt a munkát elvállalni. Ezért, akárcsak a többi iskolában a számítástechnika tanár, vagy tanárok külön megbízás alapján látják el ezeket a feladatokat. Ilyen nagy gépállománynál azonban már szükség van külső vállalkozás igénybevételére is, mely elvégzi a gépek és a hálózatok karbantartását. De sajnos ez nem a legjobb megoldás, mert néha sokat kell várni olyan egészen kis problémák esetén is, amit egy rendszergazda gyorsan orvosolni tudna.

© MTA RKK NYUTI

136


Az iskola rendszeresen eredményesen pályázik. Decentralizált szakképzési pályázatból történt a hálózat utp-re állítása. A kollégiumi komplett számítógép labort a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ pályázatán nyerte az iskola. Ez 12 gépet jelent hálózatba kötve. 30 gépet nyertek a Világ Bank pályázatán. Az egyik projektort is pályázati forrásból vásárolták. A másik probléma, hogy állománytáblába biztosítsák a rendszergazda alkalmazását. Gábor Dénes Főiskola a 2002-2003-as tanévtől informatikus mérnök képzést kíván indítani Zircen (műszaki informatika és gazdasági informatikus szakokon) távoktatási formában (a képzési idő 8 félév). A főiskola konzultációs központja a szakiskola lesz. Könyvtár A Zirci Városi Könyvtárnak jelenleg 1500 beiratkozott olvasónk van, ami a város méretéhez viszonyítva igen szép szám. A könyvtári állományunk nem olyan nagy, kb. 35-38000 kötet. Évente kb. 40000 kötet kölcsönöz ki a kb. 5000 látogató. A könyvtár igen kicsi költségvetésből kell, hogy gazdálkodjon. 2001-ben összes kiadás 7,7 millió forint volt, ebből a bér és járulékai 4,5 millió forint, tehát több mint a költségvetés háromnegyede, így a könyvtárnak nem sok lehetősége maradt a beszerzésre. Minden technikai eszközt pályázat útján tudtak csak megvásárolni. A könyvtár nyert az Informatikai Kormánybiztosság SZT-IS-2-es pályázatán, most folyik a szerződéskötés, a szállítók jegyzékének kézhezvétele után hat multimédiás számítógépet tudnak vásárolni, megtörténhet a hálózat kiépítése, bérelt vonal beszerelése. A könyvtár dolgozói közül ketten elvégezik az internet használat könyvtári környezetben tanfolyamot. Ezek után lehetőség lesz arra, hogy hatvan ember 1000 forintos regisztrációs díj befizetése után térítésmentesen vegyen részt egy 20 órás tanfolyamon, melyre nagyon nagy az érdeklődés. A pályázat ugyanis azt is lehetővé teszi, hogy a könyvtár egy évig ingyenes az Internet hozzáféréssel rendelkezzen, és a könyvtárlátogatók részére is lehetőség lesz ingyenes Internet használatra. Természetesen a könyvtár vezetői az egy év lejárta után is szeretnék biztosítani az Internet használatot, de egyelőre nem tudják, hogy milyen forrásból fogják azt finanszírozni. Az intézmény ugyan tagja a HUNGARNET-nek, ami nagyon kedvezményes Internet előfizetést tesz lehetővé, de a könyvtár szerény anyagi helyzete még az évi körülbelül 200 ezer forint kifizetését sem teszi lehetővé, hiszen könyvvásárlásra is alig jut forrás. Már az IKB pályázat előtt is folyamatosan gondolkodott a könyvtár igazgatója azon, hogy milyen módon lehetne nyilvános Internet pontot létrehozni, mivel nem volt olyan nap, hogy ne kerestek volna a könyvtárban internetezési lehetőséget, hiszen Zircen nincsen nyilvános Internet pont. De forráshiány miatt erre eddig nem volt lehetőség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kisebb településeken ráfizetéses a könyvtárakban a nyilvános Internet használati lehetőség biztosítása. Az internetet ugyanis elő kell fizetni, attól függetlenül, hogy

© MTA RKK NYUTI


137

aztán azt mennyien használják, a gépeket karban kell tartani, javítani kell. Ahhoz, hogy ne legyen vesztesége a könyvtárnak körülbelül havi 40000 forint bevételre lenne szükség. Jelenleg egy darab számítógéppel rendelkezik a könyvtár, Internet kapcsolat nélkül, pedig arra eddig is nagyon nagy szükség lett volna. A könyvtári állomány számítógépre vitelét elkezdték egy szoftver segítségével, de az a probléma, hogy ez az alapváltozat, ahhoz, hogy a számítógépes könyvtári katalógus valóban működjön kb. egy millió forintot kéne beruházni. Művelődés ház A művelődési házban két ember dolgozik főállásban, a meglehetősen elhanyagolt állapotú épületben. Egy számítógépük van Internet kapcsolattal. Az internetet informális úton használhatja, aki a művelődési házhoz fordul, a telefondíjat kell megfizetnie, de akkor félbe kell szakítani a munkát. Tehát valódi információs, Internet pont itt sem áll rendelkezésre. A művelődési házban nyilvános pont kialakítását nem tervezik, erre nem látnak igényt. Úgy vélik, hogy az iskolában a diákoknak lehetőségük van az Internet használatára, és a könyvtárban is hamarosan rendelkezésre áll majd hat multimédiás számítógép. II.5 Vállalkozások A vállalkozásfejlesztési alapítvány tapasztalata szerint az igazán kisvállalkozóknak és egyéni vállalkozóknak általában nincsen számítógépük, még kevésbé Internet kapcsolatuk. Ez abból is látszik, hogy a tanácsadásra érkező vállalkozók a pályázati anyagok letöltését mindig kérik, alig van olyan, aki azt mondja, hogy otthon is le tudja azt tölteni. Sőt az is gyakran előfordul, hogy az iroda ír és fogad e-maileket a vállalkozók nevében. Inkább a nagyobb, 10-15 alkalmazottat foglalkoztató cégeknek, illetve szellemi tevékenységet folytató vállalkozásoknak van számítógépük és Internet-hozzáférésük. Zircen két nagyobb informatikai vállalkozás működik. Az egyik, a CREATIVE Soft Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. szoftverfejlesztéssel, hálózat és hardvertelepítéssel, rendszerfelügyelettel foglalkozik. Míg időben a legtöbb ráfordítást ez utóbbi jelenti, pénzügyileg a hálózattelepítések a legjelentősebbek tevékenységükben. (Ennek elsősorban a hálózati elemek jelentős ára az oka.) Ügyfeleik elsősorban közintézmények és termelő vállalatok, a lakossággal nem állnak közvetlen kapcsolatban, a céget, tevékenységét nem is hirdetik ügyfélkörükön kívül. A cég „kemény magját” négy-öt fő alkotja, a szoftverfejlesztés és más feladatok azonban gyakran indokolják további résztvevők bevonását a munkákba, így általában tíz-tizenöt fővel dolgoznak. A cég rendelkezik bejegyzett domain névvel (creasoft.hu), ezen a lapon azonban csak ügyfeleikkel tartják a kapcsolatot, kívülről nem érhető el rajta szolgáltatás. Két jelentősebb pillanatnyilag futó projektjük, melyeket az intézmények pályázati forrásokból valósítanak meg, egy pápai általános iskola valamint a zirci Reguly Antal Szakiskola

© MTA RKK NYUTI

138


kollégiumának hálózattelepítése. Ez utóbbi milliárdos nagyságrendű projekt, ahol a munkát végző fővállalkozótól kapják majd feladataikat. A cég vezetője úgy véli, hogy hátrányos számukra a zirci informatikai infrastruktúra fejletlensége. A hálózati elérhetőség javulásával könnyebben nyithatnának a lakosság felé is. Jelentős lépés lenne, ha a Vivendi megoldaná az ADSL kapcsolatok létesítését a településen. Emellett a cég életében meghatározó változást hozhatna az is, ha a helyi kábeltévé egészének csilllagpontúsítása révén megindulhatna a kábeles internetszolgáltatás is. Ez esetben szívesen jelennének meg lakossági internetszolgáltatóként is. A kábeltelevízió tulajdonosa hosszú távon tervezi is az internetszolgáltatás beindítását. A város gyakorlatilag egy utca kivételével részese a kábelhálózatnak, ráadásul annak fele csillagpontos, tehát alkalmas Internet szolgáltatás nyújtására, bár a lakosság irányából erre kifejezett igény még nem merült fel. A kábelen keresztüli szolgáltatásnak pedig igen sok előnye van a felhasználó szempontjából. A kábeltévés kapcsolat folyamatos, a szolgáltató és a felhasználó közötti távolság nem mérvadó. Csak az számít, hogy az adott kábelszakaszhoz a szolgáltató hány felhasználót kapcsol. A kábelszolgáltatók ezért „információs csomópontokat” hoznak létre és felhasználószámnak megfelelően növelik azok kapacitást. Így átlagos kihasználtság esetén biztonságosan 300-500 kbit/sec közötti letöltési és 128 kbit/s feltöltési sebességet tudnak biztosítani, viszont ha a felhasználók mind egyszerre használják nagy mennyiségű adat le-, illetve feltöltésére a kapcsolatot, akkor ez a sebesség csökkenhet. Nincs szükség telefonvonalra, a szolgáltatás havi fix díjas (jelenleg havi 10 ezer forint körüli összegért vehető általában igénybe). Mivel az Internet kapcsolat mindig élő, különféle lifeline szolgáltatásokat lehet elérni, például vasúti menetrendeket, naprakész közlekedési információkat, híreket, időjárási információkat. A másik vállalkozás, az INFOSYS Számítástechnikai Kereskedelemi és Szolgáltató Bt számítástechnikai hardver és szoftver értékesítésével, hálózatépítéssel, rendszerkarbantartással, rendszerfelügyelettel foglalkozik. Elsősorban vállalatokkal, másodsorban közintézményekkel állnak kapcsolatban. Az ügyfelektől körülbelül 10 millió forintig terjedő megbízásokat kapnak. Foglalkoznak lakossági ügyfelekkel is, számukra elsősorban számítógépeket értékesítenek és szervízelnek. A cég három alkalmazottat foglalkoztat, akik elsősorban Veszprém környékiek. Zirc város önkormányzatával 1989 óta állnak kapcsolatban. Az együttműködés elsősorban az önkormányzat irodai munkáját elősegítő gépek és szoftverek üzembeállítására, fenntartására korlátozódik. Noha felmerült már a lehetősége egy önkormányzati internet szerver létrehozásának, amellyel megoldható lenne az önkormányzat és a vele kapcsolatban álló intézmények, cégek kommunikációjának elektronikussá tétele, ennek megvalósítására azonban konkrét terv még nincs. A Bt azonban szívesen venne részt ilyen munkában.

© MTA RKK NYUTI


139

II.6 Városi honlap A város rendelkezik saját honlappal (http://www.zirc.hu/), de az fejlesztésre szorul, utoljára 2000-ben volt frissítve. Aktuális információk, programajánlatok nincsenek a honlapon, csak egy rövid városi ismertető, a legfontosabb intézmények elérhetősége szerepel, valamint rövid, fényképpel is ellátott bemutatása a város legfontosabb nevezetességeinek. Egyébként semmilyen más információ nem hozzáférhető, sem gazdasági (például város gazdasági helyzete, legfontosabb cégek, foglalkoztatottság), sem turisztikai adatok (szálláshelyek, városba látogató turisták száma, nincs térkép a városról). Nem érhető el az önkormányzat költségvetése, megvalósított programok, beruházások, pályázati lehetőségek stb. Az oldal tehát meglehetősen hiányos, kevés a hozzáférhető információ.

51. ábra: Zirc város honlapja 2002-ben az önkormányzat pályázatot adott be az Informatikai Kormánybiztossághoz, az SZIS-8 pályázati felhívásra, az „Önkormányzatok internetes aktivitását biztosító eszközök és szolgáltatások támogatása” címen. Sikeres pályázat esetén várható a honlap jelentős megújítása.

52. ábra: A Bakonyi Természettudományi Múzeum és a Szépalma Hotel honlapja

© MTA RKK NYUTI


140

A település egyes intézményei rendelkeznek internetes megjelenéssel saját honlapon, mint például a Bakonyi Természettudományi Múzeum (http://www.bakonymuseum.hu/), vagy a Hotel Szépalma (http://www.szepalma.hu/). Célszerű lenne azonban, ha az összes Zirccel kapcsolatos információ (gazdaság, turizmus, önkormányzati hírek, helyi programok, látnivalók) egy oldalon lenne megtalálható, mert jelenleg nagyon nehéz interneten keresztül információt gyűjteni Zirc életéről. II.7 Összegzés Zirc infokommunikációs helyzetét megvizsgálva a következő megállapításokat tehetjük:  A zirci lakosság döntő többsége szerint a legfőbb probléma a városban a megfelelő szórakozási, kikapcsolódási és kulturális lehetőségek hiánya. Súlyos gondnak látják a város külső képének rendezetlenségét, az utak rossz állapotát. Az átlagpolgár nem tekinti olyan nagy problémának a nyilvános Internet pont(ok) hiányát.  A városi könyvtárban az év folyamán üzembe helyeznek hat multimédiás számítógépet, melyet az Informatikai Kormánybiztosság pályázatán nyertek. Ez új lehetőséget teremt a város életében, hiszen lehetőség lesz arra, hogy az internetet bárki ingyenesen használja. A kérdés az, hogy a pályázat forrásainak lejárta után ki biztosítja majd a nyilvános használati pont fennmaradását.  Az önkormányzatnak egyelőre nincs lehetősége túlzott mértékű informatikai fejlesztésre. A hivatalban nem dolgozik külön informatikus, pedig az elektronikus közigazgatás első feltétele lenne – a megfelelő stratégia kialakítása mellett – egy az informatikai rendszerért és a web oldal fenntartásáért felelős személy foglalkoztatása. E szempontból tehát a város vezetése egyelőre még nem ismerte fel az infokommunikációs kor új kihívásait.  Az oktatási intézmények helyzete nagyon különböző. Az általános iskola és a gimnázium szerényebb számítógépes parkkal rendelkezik, kevesebb pályázati forrás áll rendelkezésükre. A szakiskola számítógépes ellátottsága az országos átlagot jóval meghaladó, rendszeres, nagyobb összegű pályázati forrás biztosított a fejlesztésre. Az eltérő lehetőségeknek azonban csak az egyik oka a pályázati lehetőségek és források különbsége. A másik, legalább ennyire fontos ok az iskola vezetőségének elkötelezettsége és hozzáértése. A szakiskola igazgatója – aki maga is informatikus – világos stratégiával rendelkezik, motiválja a tanárokat és a diákokat is, nagy hangsúlyt helyez nemcsak az infrastruktúra fejlesztésére, hanem a tanárok és a diákok képzésére.  A kis- és közepes vállalkozások közül elsősorban a nagyobb méretű (legalább 10-15 főt foglalkoztató) és szellemi tevékenységet folytató vállalkozások rendelkeznek számítógéppel és Internet kapcsolattal. Zircen két vállalkozás foglalkozik számítógépes hálózatépítéssel, rendszerfenntartással. Elsősorban vállalatokkal és közintézményekkel állnak kapcsolatban, lakossági ügyfelekkel elenyésző számban foglalkoznak, a fő problémájuk ugyanis az informatikai infrastruktúra fejletlensége. A hálózati elérhetőség javulásával könnyebben nyithatnának a lakosság felé is.

© MTA RKK NYUTI


141

III. ZIRC SZEREPE A KISTÉRSÉG, VESZPRÉM MEGYE ÉS A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIBEN III.1 Zirc helyzete a kistérségi programozásban A Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Területfejlesztési Társulásának szervezeti felépítése és küldetése16 A Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége 1992-ben alakult, 10 önkormányzat összefogásával. Fontos kiemelni, hogy a BÖSZTT a területfejlesztési törvény megjelenése előtt 4 évvel jött létre, így a kistérségi mozgalom első hullámában vállalt szerepet. A kistérség kezdetben a közös érdekképviseletet és az információcserét tekintete fő feladatának. Később az infrastrukturális fejlesztések kerületek előtérbe. A társulás fő célja továbbra is az érdekképviselet és a belső és külső együttműködés. Fontos kiemelni a belső érdekegyeztetéseket is. A kistérségi menedzseri feladatokat a és a vállalkozásfejlesztési feladatokat BÖSZTT menedzsere a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közös szervezeti egységben látja el. A területfejlesztési törvény életbelépése után a kistérség a törvény szerinti feladatokat is ellátja. Ezzel kifejezetten erősödött a külső kommunikációs tevékenysége a kistérségnek. A fejlesztések érdekében készült el 1998-ban a BÖSZTT kistérség-fejlesztési programja. Zirc szerepe a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének Kistérség-fejlesztési Programjában A térség hosszútávú fejlesztési elképzeléseiben nyolc prioritást találhatunk. A nyolc prioritás a mára már klasszikusnak nevezhető 4+1 szerkezeti felépítésű. A program prioritásai a következők (zárójelben az eredeti felsorolás) I.

Gazdaságfejlesztés: 1 gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés 2 agrárgazdaság fejlesztése 6 üzleti szektor fejlesztése 7 kistérségi turizmusfejlesztés

II.

Infrastruktúrafejlesztés: 3 infrastruktúra fejlesztése

III.

Környezetvédelem: 4 a környezetminőség gyorsított fejlesztése

IV.

Humán erőforrás: 5 humán erőforrás és készségszintjének fejlesztése

+ I.

Szervezetrendszer és programozás 8 a kistérség fejlesztését szolgáló piaci és intézményrendszer kiépítése

16

Kapitány 2001

© MTA RKK NYUTI

142


I. Gazdaságfejlesztés 1. Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés A prioritás négy intézkedése közül Zirc a negyedik, az Ipari és vállalkozói terület(-ek) kialakítása Zirc térségében van nevesítve. A másik három intézkedés (Gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés integrált kistérségi rendszere, gazdasági fejlesztési feltételrendszer és a beszállítói lehetőségek erősítése, gazdasági vállalkozások átvilágítása) átfogó jellegű, a kistérség egészét érintő témakörök. Természetesen Zirc, mint a térség gazdasági központja ezekben a fejlesztésekben is érintett. 2. Az agrárgazdaság fejlesztése A fejezetben Zirc nem kerül nevesítésre. Azonban az anyagban, mint az erdészeti termékek feldolgozásának, illetve a humán infrastruktúrának jelenlegi központjaként megjelenik a város. 6. Üzleti szektor fejlesztése Az részanyagban szintén nem kerül a város nevesítetten elő. De mint az üzleti infrastruktúrának (bankok, megfelelő tárgyaló helységek), illetve a gazdasági szervezetek magas száma miatt a város központisága egyértelmű. 7. A kistérség turizmusfejlesztése A település megnevezése nélkül, de az anyagban kiemelt turistalátványosságok, illetve infrastruktúra (Tourinform iroda) szintén a város központi szerepére utal a jövőbeli fejlesztések során. II. Infrastruktúra fejlesztés 3. Az infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra fejlesztés során a település kiemelésre kerül a 3.1-es az úthálózat fejlesztéséről szóló alprogram során. Az alprogramba a zirci 82-es elkerülő út megépülésének szükségessége került be. Továbbá említésre került a belterületi utak felújítása, parkoló-építés, kerékpárút építés és a túraútvonalak kijelölésének szükségessége. A tömegközlekedés fejlesztése szintén érinti a várost. A település még az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésénél kerül említésre. a dokumentum kiemeli a zirci kórház és a mentőállomás fejlesztésének szükségességét. III. Környezetvédelem 4. A környezetminőség gyorsított fejlesztése Természetesen az első, a természeti környezet védelméről szóló alprogram a Bakony egészének védelmét taglalja elsősorban. A város az épített környezet védelme fejezetben kap szerepet, mint például az értékes épületek védelme és a turizmusba történő bevonása, vagy a közterületek és a közintézmények felújításának területén. Rendhagyó módon ebben a programban jelenik meg a területrendezési tervek és területfejlesztési programok elkészítése. Jelen tanulmány is ennek az alprogramnak a megvalósulásához kapcsolódik. IV. Humán erőforrás: © MTA RKK NYUTI


143

5. Humán erőforrás és készségszintjének fejlesztése Zirc két területen kerül kiemelésre a program megvalósításában. Az egyik a "valamelyik zirci középiskolára" alapozott felnőttképzést céloz meg. Az 5.3-as alprogramban az "Inkubátorház és inkubátor műhelylánc telepítési alprogam" Zirc mint a vállalkozói réteg képzési és tanácsadói központjaként került említésre. + I. Szervezetrendszer és programozás 8. A kistérség fejlesztését szolgáló piaci és intézményrendszer kiépítése A program kistérségi szinten horizontális megvalósítást igényel, így Zirc város nem kerül említésre. Azonban a feladatok jellegén fogva valószínűsíthető, hogy a monitoring szervezetének a város ad otthont. Zirc szerepe az operatív programjavaslatok, fejlesztési akciókban Az operatív programokban két akcióprogram valósulna meg a tervek szerint Zircen. Az első egy ipari terület és inkubátorház létrehozása a városban. Az iparterületet a 82-es út mellett jönne létre, amelyet alkalmassá kell tenni a vállalatok letelepedésére. A közművesítés után a faipar, a mezőgazdasági feldolgozóipar, illetve a környezetvédelmi ipar és bioműanyag előállítást lehetne a területen. A másik akcióprogram egy szaporítóanyag termeltető és forgalmazó társaság létrejöttét szorgalmazza. A két kiemelt terület a vetőburgonya és a gabonavetőmag előállítását javasolja, mint hagyományos termékeket. A gabonák közül az árpa lenne a legalkalmasabb mezőgazdasági termék. A program az iparterületi fejlesztésekkel hozza az akcióprogramot összefüggésbe. III.2 Zirc helyzete Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójában A Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciójában felsoroltak közül kifejezetten a Zircre vonatkoztatható fejlesztési elképzelések a következők:

1. Prioritás: MEGYEÉPÍTÉS A megyén belüli együttműködési szintek bővítése

A közlekedési és kommunikációs hálózatok korszerűsítése, bővítése (1.1. program) Szükséges a megye közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítése. Ennek főbb elemei a következő programrészek lehetnek: A közutak tekintetében: A 8-as számú főközlekedési út 2x2 sávos gyorsforgalmú úttá fejlesztése 2000-ig Ajkáig, illetve lehetőség szerint a 84-es út csomópontig (Duka-Jánosháza), 2000 után az országhatárig. A Győr-Pápa-Sümeg-Keszthely-Barcs vonalon autóút építése.

© MTA RKK NYUTI


144

A Szombathely-Celldömölk-Pápa-Kisbér-Komárom közötti közlekedési kapcsolat erősítése. Hasonlóan fontos a 82., 83. és 84. utak felújítása, kiszélesítése központi forrásokból, illetve a megyén belüli kapcsolatokat szolgáló hálózatok fejlesztése (Pápa-Devecser-Tapolca, TapolcaAjka, Tapolca-Veszprém); Meg kell oldani a 71-es számú főközlekedési út kiváltását (pl. Sümeg-Tapolca-Zánka tengely kialakítása), mellette biztosítani kell a Balaton-felvidék településeinek rákapcsolódási lehetőségét az új tengelyre. Kiemelt figyelmet kell fordítani a 71-es út M7-es autópályára rácsatlakozó szakaszának tehermentesítésére! Hosszú távon javítani kell a megyehatár menti kiscentrumok kifelé irányuló kapcsolatait is (pl. Zirc-Mór, Sümeg-Zalaszentgrót, Sümeg-Jánosháza) a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kiépülésének függvényében. A vasutak tekintetében: A Székesfehérvár-Szombathely, valamint a Boba-Ukk-Szlovénia, GyőrCelldömölk, Veszprém-Győr vasútvonal villamosítása, korszerűsítése. A megszüntetett normál (pl. Veszprém-Alsóőrs), illetve a bakonyi keskeny nyomtávú vasutak esetleges újraélesztése.17 A légiközlekedés tekintetében: A katonai repülőterek részleges polgári hasznosítása (Pápa, Szentkirályszabadja), illetve a kevésbé jelentős repterek (Tapolca, Balatonfőkajár) további fejlesztése látszik perspektivikusnak. Városok, térségszervező központok funkcióinak bővítése (1.3. program) Elérendő cél, hogy a városok a középszintű ellátást közel egységes színvonalon biztosítsák, s térségük szervező központjaivá váljanak, amit a tercier kínálat fokozásával lehet elérni. A megyeszékhely mellett Pápa tölt be fontos szubcentrum szerepet, hiszen három megyét érintő periférikus helyzetű térség egyedüli többfunkciós városa. Pápa térségi kapcsolatainak erősítésével, az oktatási hagyományok (iskolaváros) további élénkítésével az egyik megújítást képviselő fókuszpontja lehet a megye észak térségeinek, de egyben az Északnyugat-Dunántúl városhálózatának is. A jelenlegi városhálózata funkcióinak megerősítése mellett rövidtávon Devecser a városi rang várományosa lehet.18 Térségszervező központként fejlesztendő Nagyvázsony és Veszprémvarsány, ám ezen centrumoknál a városi szerepkörök még hiányosak, illetve azok megosztásra kerülnek Veszprémmel és Zirccel. Hosszabb távon azonban több település is várományosa lehet a városi rangnak, ezek közül a gazdasági bázis, az intézményi háttér és a funkcionális sokszínűség miatt is kiemelhető Herend és Balatonfűzfő. Herend földrajzi fekvése alapján az Ajka-Veszprém-Zirc városok közti tér megszervezésére lehetne alkalmas, míg Balatonfűzfő a már város Balatonalmádival és Balatonkenesével megosztva a funkciókat, a tó északkeleti negyedének kisvárosi hálózatát alkothatná. A középszintű funkciók egy része esetében megkezdődhet a további decentralizáció, a nagyobb gazdasági súllyal rendelkező, a térségi

17 18

A KHVM nem támogatja ezt a javaslatot, állami forrásokat nem kívánnak erre a célra fordítani. A program célkitűzéseinek helyességét bizonyítja Devecser várossá nyilvánítása 1997-ben.

© MTA RKK NYUTI


145

intézményeket működtető, a mikroteret kiszolgáló települések fejlesztése hosszabb távon lehetséges és indokolt. 2. Prioritás: VIDÉKFEJLESZTÉS A periférikus térségek leszakadásának megállítása Helyi erőforrások feltárása, a gazdaság fogadóképességének alakítása (2.3. program) Az új szemléletű gazdasági programok modellek létrehozását és oktatási-képzési programokat igényelnek, s mindezek terjesztése a térségi menedzsment működtetését és a piaci kapcsolatok célirányos formálását követelik meg. Támogatni kell tehát minden olyan kezdeményezést, amely a helyi adottságok, források feltárására, azok élénkítésére irányul, így az önerős fejlesztési programok tereit bővíti. Ilyen lehetőség például a gyógynövény termelés beindítása (pl. kamilla, bodza), illetve a vadon termő gyógynövények és vadgyümölcsök begyűjtése (fagyöngy, kökényvirág, gyermekláncfű, csipkebogyó, som, kökény stb.) Követendő irány lehet a mezőgazdasági termékekkel az energiatermelésben való részvétel, pl.: hajtóanyagok, kenőanyagok, szeszipari anyagok előállítása. Kiemelkedő fontosságú, hogy azokon a területeken, ahol már nincsen szükség élelmiszer célú termelésre, alkalmassá váljanak megújítható nyersanyagok termelésére. Általában kitűzhető cél a tájjellegű termelés, a diverzifikáltabb területhasznosítás támogatása, mellette javasolható a természeti-táji adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítása. A mezőgazdaság, a tájtermelés, a táj-ökopotenciál növelése a bor, mezőgazdasági és falusi turizmus fejlesztése érdekében történelmi borvidékeink (Balatonfüred-Csopak Tája, Badacsony, Balaton-felvidék, Somló) fejlesztése prioritást élvez. Az elvándorlás fékezése, az alapellátási rendszerek fenntartása (2.4. program) Növelni kell a periférikus helyzetű térségek és azok központjainak népesség megtartó képességét, az infrastrukturális feltételek jobbításával és az alapellátás rendszereinek működtetésével. Leszakadásuk megakadályozására, életfeltételeik javítása érdekében falumegújító programokat kell kidolgozni. Javasoljuk a kapcsolódást a kormány szociális földprogramjához is, különösen a tartós munkanélküliséggel sújtott térségekben (különös tekintettel a roma népesség problémáinak kezelésére, életkörülményeinek javítására).

© MTA RKK NYUTI

146


3. Prioritás: MEGYE GAZDASÁG A telephelyi tényezők kínálatának bővítése, a helyi-térségi gazdaság aktivitásának fokozása Gazdasági infrastruktúra és telephelyi kínálat bővítése (3.1. program) Döntően az ipari centrumokban (Ajka, Balatonfűzfő, Várpalota, Pápa, Tapolca, Veszprém és agglomerációja) ki kell alakítani a korszerű ipari infrastruktúrát, amely a nagyobb tudásigényű, fejlettebb technológiájú, sokoldalú nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ipar letelepedését segíti. A megye magtérségében (Ajka-Veszprém-Várpalota) az önkormányzati és a gazdasági szereplőknek egységes iparfejlesztési koncepciót kell kidolgoznia, amelyben meghatározzák a fejlesztés irányait, a támogatandó ágazatokat, tevékenységeket és kijelölik, hogy milyen ütemben teremtik meg a szükséges ipari infrastruktúrát (ipari parkok, inkubátor házak, innovációs központ). Ipari parkok kialakítása a területi adottságoknak megfelelően támogatandó (zöldmezős, volt szovjet laktanyák területén, ipari nagyvállalatok feleslegessé váló telephelyein). Napjainkban a települések nem átgondolt rivalizálása folyik a megyében, így nemcsak egymás, hanem a térség versenyképességét is csökkentik ezzel. Nagyobb összefogásra és együttműködésre van szükség a jövőben. Célszerűnek látszik az ipari tevékenységek bizonyos decentralizálása a megyében, de ez csak a környezet terhelésének növekedése nélkül képzelhető el (bio-iparok, vagy ún. "tiszta iparok"). Számottevő vízfelhasználással járó új ipari tevékenység telepítése semmiképpen nem indokolt. A megye gazdasága két logisztikai bázisba tudna bekapcsolódni, a megyében lévő katonai repterek polgári célú hasznosítását a kezelő szervek engedélyeznék: a pápai reptér a győri, míg szentkirályszabadjai reptér a Székesfehérvár-Veszprém logisztikai központ légikikötője lehetne. Új ipari centrumok formálódása esetén szükséges az energia kapacitások bővítése. Ennek megalapozását segítheti egy energetikai koncepció kidolgozása (Már ma is látszik a Veszprém Északi Iparterület plusz igénye, illetve Ajka további szükséglete, melyet a litéri 100 MW-os csúcserőmű kapacitása funkciója miatt sem fedezhet.) Kis- és középvállalkozások lokális és regionális piaci kapcsolatainak szélesítése (3.2. program) A megye kis- és középvállalkozóinak belső termelési együttműködését sokoldalúan kell támogatni és ösztönözni, illetve jelentősen javítani a telephelyi feltételeket, különösen a periférikus térségekben, azok centrumaiban. Külön programban támogatandó a megyei tájjellegű termékek előállítása, azok piacra jutási feltételeinek javítása. Ez részben az élelmiszergazdaság helyi-kistérségi bázisainak erősítését jelenti, részben az egyéb ágazatok (energetika, textilipar, bőripar, papíripar, vegyipar stb.).

© MTA RKK NYUTI


147

Támogatandó a beszállítói hálózatba való becsatlakozás. Ebben a témában az MVA által koordinált Integrált Beszállítói Program 10 éves fejlesztési koncepcióját tartjuk követendőnek. A Területfejlesztési Tanács támogassa a maga eszközeivel az Ajka-Sümeg-Jánosháza térségében formálódó Közép-Pannon Vállalkozói Övezetet. Megyei telephelymarketing (3.3. program) A megyei telephelymarketing célja, hogy folyamatosan regisztrálja a telephelyi kínálatot, annak különféle tényezőit, koordinálja a jelentkező igényeket, azok megyei szintű elhelyezését biztosítsa, s folyamatos kapcsolatot alakítson ki a megyében működő és ide települni szándékozó vállalkozásokkal, segítve azok gazdasági bázisainak letelepedését, bővítését. A telephelymarketing a fejlesztési menedzsment feladatai között kiemelt szerepet kap. A marketing célokon belül különös figyelmet kell fordítani a már létező, illetve a tervezett ipari parkok hasznosítására. Centrumok és térségek turisztikai kínálatának növelése, idegenforgalmi program (3.4. program) A megyeképből nem kellően feltárt az a turisztikai kínálat, ami valójában rendelkezésre áll, sem a centrumok, sem a kistérségek szintjén. Szükséges egységesíteni az idegenforgalmi ajánlatokat, meghatározni, hogy azok közül melyeknek a fejlesztése, milyen ütemezés mellett valósuljon meg. Mindezt egységes, megyei szintű idegenforgalmi programba kell foglalni, s azt koordinálni kell a kistérségi fejlesztési elképzelésekkel és lehetőségekkel. Szükséges a kistérségi programokba foglaltan vagy attól elkülönülten térségi turisztikai koncepciókat és készíteni. A Balaton kiemelten kezelendő nemzeti turisztikai érték. Problémáinak kezelésére, az érdekelt szereplők összefogására létrejött a Balaton Regionális Tanács, melynek működésében Veszprém megyének is aktív részt kell vállalnia. 19 A Balaton mellett azonban számos fejlesztendő turisztikai értékkel rendelkezik a megye. Ahhoz, hogy a Bakonyban rejlő turisztikai potenciált ki lehessen aknázni, számos peremfeltétel szükséges. Ezek a következők: szállások téliesítése, táblák, információk kihelyezése, szóróanyagok, brosúrák terítése telefonrendszer fejlesztése kerékpárutak építése (összeköttetés a Duna menti és Fertő menti nemzetközi kerékpár utakkal) a Nemzeti Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Koncepció ajánlásaira támaszkodva kerékpár javító és kölcsönző hálózat kialakítása gyalogtúra útvonalak, erdei pihenők és játékok karban- és tisztán tartása istálló rendszer kialakítása a lovas túra útvonalak mentén, lovagló útvonalak kijelölése fizető vendéglátó minősítő rendszer 19

Egyelőre úgy tűnik, hogy a BRT csak korlátozott anyagi források felett rendelkezik, azaz a megye továbbra is elsőrendű kezelője a Balaton-térség problémáinak.

© MTA RKK NYUTI

148


További turisztikai kínálatot nyújtanak a megye történeti, kulturális, egyházi, építészeti emlékei, továbbá a borkultúrákra szervezett borutak. Kiemelten kell foglalkozni a gyógyüdültetés lehetőségeivel a már feltárt és részben hasznosított tapolcai termálvíz és barlangrendszer bázisán. A lehetőségek összességét szükséges egy-egy turisztikai csomagba összefogni. 5. Prioritás: KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A környezeti állapot megóvása, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése A megyei öko-potenciál feltárása és a gazdasági hasznosítás feltételeinek biztosítása (5.2. program) Célszerű feltárni a táji, települési, természeti értékek sokoldalú gazdasági hasznosításának új lehetőségeit (öko-turizmus, második otthonok, tájspecifikus termékek, természeti értékek bemutatása stb.), az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítését támogatni. Szükséges a védelem intézményi biztosítása, a védett területek növelése, a közelmúltban megalakított Balatoni Nemzeti Park keretei között. Célszerű a védett területek kiterjesztése, az egymástól elszigetelt védett értékek összekapcsolása (ökológiai-folyosók rendszere), valamint szükséges a védett területek gazdasági hasznosíthatóságának szabályozása, illetve annak betartatása. Térségi szintű környezetvédelmi programok kidolgozása (5.3. program) Az egyes települési társulások lehetséges környezetvédelmi koncepciói mellett szükséges a Balaton északi vízgyűjtő területének egészére (105 ezer ha) készüljön egy komplex vízvédelmi-környezetvédelmi-hasznosítási és -gazdálkodási projekt. A bakonyi ivóvízbázis védelme stratégiai kérdés. Készüljön el a bázis védelmi és hasznosítási központi komplex támogatási rendszer megfelelő módosítás programja. A hidrogeológiai védőművek kialakítása folyamatban van. Szükséges e munkálatok minél gyorsabb befejezése, a vízkivételi művek környékének fokozott védelme. III.3 A Közép-dunántúli Régió Területfejlesztési Programjában a Zircre vonatkozó intézkedések és prioritások 1. Prioritás: A gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztése 2. Intézkedés: Innovációs infrastruktúra és menedzsment fejlesztése Általános célok:

Az intézkedés általános célja, hogy a régió gazdasága a tömegtermeléstől és bérmunkától az innováció-vezérelt és tudásalapú gazdasági hálózat kialakulásának irányába elmozduljon.

© MTA RKK NYUTI


149

Ennek érekében: a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények infrastruktúrája erősödjék, elősegítve ezzel a régióban létrejövő és hasznosuló K+F eredmények számának növekedését és a termék-innovációk terén egy általános növekedési trend kialakulását. a valóságos igényeken alapuló, interaktív információs lánc alakuljon ki az innovatív jellegű gazdasági háló elemei között. ipari parkok, logisztikai központok, innovációs központok közötti együttműködés erősítése, regionális hálózatok megteremtése KKV-k közötti együttműködés fejlesztése Leírás:

A. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények infrastruktúrájának erősítése Az innovációs láncba illeszthető kutatási/fejlesztési eredmény előállítására képes K+F eszközök, szoftver, technológiák, know-how, licensz beszerzése támogatható. B. Az ipari parkok, logisztikai központok, innovációs központok közötti együttműködés ösztönzése, innovációs folyamatokat javító vagy fejlesztő programok, szolgáltatások támogatása A cél a vállalkozások magas színvonalú üzleti szolgáltatásokhoz juthassanak, illetve a rendelkezésre álló fejlett üzleti infrastruktúra ösztönözze a régió kis- és középvállalkozói számára további beszállítói piacot jelentő nagyvállalatok megtelepedését. A pályázat keretében az alábbi tevékenységekre kérhető vissza nem térítendő támogatás: új típusú, közös tevékenység kialakítása, előkészítése és beindítása a nagyvállalatok és KKV-k szolgáltatási igényeinek felmérése, piactanulmányok elkészítése az új szolgáltatásra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése rendszerterv kidolgozása (informatikai fejlesztések esetén) az integrált tevékenység beindítása, „próbaüzeme” a fenti intézmények közötti közös információs rendszer és adatbázis kialakítása partner közvetítő szolgáltatások – igény szerint tanácsadással összekapcsolva – a nagyvállalatok és a potenciális beszállító vállalkozások között speciális, beszállítói lánc kialakulását támogató tanácsadás a régió kis- és középvállalkozásai számára innovációs, technológiai és logisztikai kérdésekben közös marketing anyagok előállítása és közös marketing tevékenység szükséges infrastrukturális fejlesztések előkészítésére vonatkozó dokumentáció kidolgozása – pl. megvalósíthatósági tanulmány (költség-haszon elemzéssel), műszaki dokumentáció, kiviteli tervek, stb. a

régió innovációs tevékenységét jobbítani rendszerek/szolgáltatások létrehozását

képes

integrált

információs

innovációk generálására alkalmas komplex programok – konferenciák, kiállítások, előadássorozatok, stb. összessége – rendezését © MTA RKK NYUTI


150

3. Intézkedés: Környezetorientált vidékfejlesztés Általános célok:

a természeti adottságok, komparatív előnyök szempontjából a legkedvezőbb területeken piac és versenyképes agrártermelés kialakítása a fenntarthatóság elvei mellett a folyamatos innováció feltételeinek biztosítása az agrárszférában is iparilag szennyezett térségekben tájrehabilitáció, környezetállapot javítás a dombsági, de még agrártermelésre alkalmas területeken a környezet- és tájkímélő módszerek fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és marketingjének kiszélesítése mellett – részmunkaidős farmerek a régióban található történelmi borvidékeken a szőlőtermesztés és a borászat fejlesztése, valamint a hozzájuk szervesen kapcsolódó borturizmus feltételeinek megteremtése agrártermelés szempontjából kedvezőtlen területeken, illetve az egyre inkább elnéptelenedő vidéki térségekben egyaránt jellemző a vidékfejlesztés szociális és alternatív megoldásainak hangsúlyozása Leírás:

A vidékfejlesztés több ágazatot átfogó horizontális program, amely tartalmaz mind beruházási, támogatási és intézményfejlesztési típusú akciókat. A program fókuszában a régió vidéki térségei – lényegében a régió nagyvárosain kívüli kistérségek és azok kisvárosai – állnak. A program megvalósítását az alábbi akciók (alprogramok) segítik. A. Fenntartható környezetfejlesztés, tájgazdálkodás tájrehabilitáció, környezet állapot javítás táji és épített örökség megőrzése a régió egész területét érintően agrár-környezetvédelmi programok B. Agrárszerkezet átalakítása és fejlesztés versenyképes agrárszerkezet, agrár innováció az agrártermelés műszaki, technikai, szervezeti feltételeinek korszerűsítése minőségbiztosítási rendszerek kiépítése az agrárszférában is biológiai gazdálkodás erdőtelepítések, felújítások, feldolgozás szőlőművelés és telepítés, borászat mezőgazdasági jövedelemkiegészítő tevékenységek támogatása C. Vidéki turizmus fejlesztése20 ökoturizmus – a védett területek helyes piacosítása turizmus marketing stratégia a régió egész területére – horizontális együttműködés a kistérségek között – információs pontok kialakítása

20

4. intézkedés részben tartalamazza ezeket az intézkedéseket

© MTA RKK NYUTI


151

falusi szállásférőhely kapacitás növelése a vidéki kulturális örökség védelme és helyes piacosítása a turizmus területén borturizmus feltételeinek megteremtése a helyi kézművesség fejlesztése, és a hozzá kapcsolódó turizmus támogatása D. Közösségfejlesztés, intézményfejlesztés, civil szféra erősítése felkészülés a fenntartható táji, agrár és turizmus ágazat fejlesztésére – képzési programok civil szervezetek és a területfejlesztés szereplői közötti együttműködés növelése a vertikális és horizontális kapcsolatok építése a vidék- és területfejlesztési intézmények között 4. Intézkedés: A régió adottságaira épülő turizmus élénkítése Általános célok:

A régióban rejlő turisztikai potenciál kiaknázásának előmozdítása. új típusú, regionális szemléletű, célirányos tájékoztató anyagok előállításának ösztönzése és hatékony terjesztési mechanizmusok bevezetésének támogatása a minőségi turizmus feltételeinek megfelelő, rétegigényeket kielégítő, innovatív termékkör kialakítása a termékek bevezetéséhez szükséges infrastrukturális és humán erőforrás hátterének megteremtése új piacképes turisztikai termékek létrehozása a kiemelt térségek táji és természeti értékeinek turisztikai érvényesítése a fenntarthatóság szigorú keretei között az idegenforgalom jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességének javítása a régió építészeti emlékeinek helyreállítása és hasznosítása turisztikai szempontok szerint az egész évre kiterjedő komplex turisztikai csomagok kidolgozása a szezona-litás oldására Leírás:

A. Az idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása E projekt annak érdekében fogalmazódott meg, hogy ösztönözze mind a magán, mind a nonprofit szektort – a Regionális Idegenforgalmi Bizottság kezdeményezéseire ráerősítő – újszerű marketing akciók beindítására. A projekt egyrészt bővíteni fogja a régió idegenforgalmi adottságairól rendelkezésre álló tájékoztató anyagok, turisztikai információ körét, másrészt szakítva a korábbi, általánosító tendenciákkal a marketing anyagokat egy-egy jól behatárolt piaci szegmensre irányítja. Az elmúlt években, rendkívüli mértékben megnövekedett az Interneten keresztül elérhető idegenforgalmi információ jelentősége. A korábbi nyomtatott anyagokkal ellentétben az Internet használatának előnye, hogy az információ sokkal szélesebb körhöz és gyorsabb

© MTA RKK NYUTI

152


módon jut el illetve az érdeklődők számára célirányos keresést is lehetővé tesz. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy versenyhátrányba kerülnek azok a turisztikai szolgáltatások, amelyekről nem áll rendelkezésre az Interneten keresztül beszerezhető tájékoztatás, információ. A projekt ezért olyan kezdeményezéseket kíván támogatni, amelyek a tartalmi megújuláson (tematikus, célcsoport orientált megközelítés) túl tartalmazzák az internet nyújtotta tájékoztatási és kapcsolódási lehetőségek (pl. adatbázisok, on-line rendelési lehetőségek) kihasználását is A projekt a tájékoztató anyagokhoz kapcsolódóan támogatni fog olyan tevékenységeket, eseményeket, rendezvényeket, amelyek elősegítik a régió, mint minőségi turisztikai szolgáltató ismertségét olyan adatbázisok kialakítását vagy a már meglévők elérhetőségének javítását, amelyek lehetővé teszik a bemutatott idegenforgalmi látványosságok jobb megközelíthetőségét (menetrend, térkép, stb.) illetve lehetőséget nyújtanak közvetlen foglalások elvégzésére (pl. szállás, jegy, stb.) A projekt keretében nyilvános pályázat kerül kiírásra, amely ösztönözni kívánja színvonalas és speciális igényekre építő, újszerű idegenforgalmi tájékoztató anyagok elkészítését és hatékony terjesztési módszerek bevezetését. A pályázat keretében az alábbi tevékenységekre nyerhető el támogatás: a régió idegenforgalmi kínálatát célzott piaci körnek bemutató tájékoztató anyagok (kiadvány, CD-ROM, videó kazetta, honlap) szövegének megírása, szerkesztése, az illusztráció előállítása a tájékoztató anyagok Interneten történő elhelyezésének előkészítése, beleértve – indokolt esetben – adatbázisok kialakítását a tájékoztató kiadványok idegen nyelvre történő fordítása a tájékoztató anyagok nyomdai előállítása, sokszorosítása illetve Interneten történő elhelyezése a kiadványok bemutatásához, terjesztéséhez kapcsolódó rendezvények megszervezése és megrendezése A pályázat keretében elnyerhető támogatás alsó határa 2 millió forint, felső határa 20 millió forint, amely gazdasági társaságok esetében nem haladhatja meg a projekt költségének 65, non-profit szervezetek esetében a 90%-át. A pályázók köre: önkormányzatok, kistérségi társulások, a turisztikai szolgáltatókat összefogó, koordináló egyesületek, szövetségek, idegenforgalmi vállalkozások. B. Termékfejlesztés, a nem kereskedelmi szálláshelyhez kötődő turisztikai infrastruktúra fejlesztése E projekt a még kevésbé ismert, speciális rétegigényeket kielégítő turisztikai területeken (pl. aktív turizmus, kulturális turizmus, stb.) támogatja új termékek kialakítását, a szükséges, kisebb méretű infrastrukturális fejlesztéseket és a kapcsolódó továbbképzéseket.

© MTA RKK NYUTI


153

A projekt keretében nyilvános pályázat kerül kiírásra, melynek keretében az alábbi tevékenységekre nyerhető el támogatás: előkészítő anyagok – marketing tanulmány, megvalósíthatósági tanulmány, stb. – kidolgozása a termékhez kötődő kisebb mértékű infrastrukturális fejlesztések a közlekedési infrastruktúra javítása (pl. leágazó, parkoló kialakítása, amennyiben ez egyértelműen a jobb megközelíthetőség előfeltétele) gyalogutak fejlesztése, kerékpáros turizmus feltételeinek javítása (pl. turistajelzések újrafestése, turistautak megtisztítása, kerékpárkölcsönző kialakítása) vízi- és horgászturizmus feltételeinek fejlesztése turisták tájékoztatása (táblák, feliratok, eligazító térképek, stb.) oktatóterem, konferencia központ, (Nemzeti Parkokban) látogatócentrumok kialakítása, a fogadás feltételeinek javítása (pl. mozgáskorlátozottak számára való elérhetőség) termékek bevezetéséhez kapcsolódó képzés előkészítése és megtartása. 2. Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés 3. Intézkedés: A munkaerőpiac fejlesztése Általános célok:

A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés általános célja a munkanélküliség csökkentése, illetve a népesség gazdasági aktivitásának növelése, áttételesen pedig – különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben – a gazdasági növekedés ösztönzése, segítése a következő munkaerőpiaci intézkedésekkel: munkahelyteremtés mentális felzárkóztatás képzéssel, szakképzés, átképzés koncentrált szakképző helyek létrehozása foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás (pl. bértámogatás) illetve ezen támogatások kombinációi, az érintett célcsoport foglalkoztatásának elősegítése, munkába helyezésük megoldása Leírás:

Az intézkedés gyakorlatilag három egymáshoz szorosan kapcsolódó alprogramot ölel fel, melyek a következők: munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés, – a régió foglalkoztatottsági helyzetének tartósan magas szinten tartása, az aktív foglalkoztatási eszközök igénybevételével (a munkanélkülieket és az alkalmazottakat egyaránt érinti).

© MTA RKK NYUTI

154


a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszasegítése – tartósan munkanélküliek számára speciális projektek indítása, amelyben a rendelkezésre álló eszközök kombinációjával a munkanélküliek munkához jutását (a foglalkoztató megtalálásáig) segítjük elő, a megváltozott munkaképességűek reintegrációjának elősegítése – megváltozott munkaképességűek részére új munkahelyek teremtése, az utazási költségekhez való hozzájárulás a bentlakásos foglalkoztatás ösztönzése (kedvezményezettek a megváltozott munkaképességűek, munkanélküliek és munkavállalók egyaránt) 3. Prioritás: A minőségi élet feltételeinek megteremtése 1. Intézkedés: Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Általános célok:

A fent jelzett ellentmondásosság feloldására, a problémák megszüntetésére elengedhetetlen egy olyan információs hálózat kialakítása, amely a megyében meglévő elemekre és kapacitásokra alapozva naprakész és operatív együttműködést biztosít a gazdasági környezet fejlesztésében a legszélesebb körben érdekelt szereplők között. Tekintettel arra, hogy a területfejlesztési, vidékfejlesztési programok irányultsága és prioritásai alapvetően a települések és a kistérségek endogén erőforrásaitól függenek, az információs bázis, illetve az információs infrastruktúra megteremtése és fejlesztése is elsősorban ezeken a szinteken szükséges. A program stratégiai célja, hogy az információs társadalom globális kialakulását erősítve, horizontálisan és vertikálisan egyaránt építkezve létrejöhessen regionális szinten a területfejlesztési koncepcióban is jelzett Információs Régió. Ebbe az inforégió programba kell beágyazni a helyi (települési), kistérségi, megyei hálózatok, kapacitások és fejlesztési irányok meghatározását, az azok közti kapcsolatok megteremtését. Ennek értelmében a projekt közvetlen célja, annak előmozdítása, hogy a régióban a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc alakuljon ki. Leírás:

A célok elérése – vagyis a célcsoportok kommunikációs és információhoz jutási feltételeinek javítása – érdekében az intézkedés keretében három irányban szükséges lépéseket tenni: információs rendszerek, illetve adatbázisok kiépítése, a már meglévő adatbázisok egységes rendszerű továbbfejlesztése, bővítése. Ezt részben a különböző intézmények kötelező adatszolgáltatási rendszerének keretében, részben pedig a meglévő információs rendszerekhez (pl. TEIR) kapcsolódva és azt kiegészítve lehet a leghatékonyabb és a leggyorsabb módon megvalósítani. a Közép-Dunántúli Régió „I-Régió” koncepciójához kapcsolódó horizontális – tematikus – valamint vertikális – NUTS II-V szintű -, nyílt hozzáféréssel jellemezhető, „online” elérhető elemek és a köztük lévő integrált mechanizmusok kidolgozása.

© MTA RKK NYUTI


155

az információkhoz, adatbázisokhoz való hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása. Ez egyfelől ilyen jellegű szolgáltatások kialakítását jelentheti a megfelelő intézményeknél (pl. kamarák, inkubátorházak, teleházak stb.), másfelől az intézmények, szervezetek technikai lehetőségeinek bővítését, fejlesztését. az információs kultúra fejlesztése, a számítógép és az Internet, mint kommunikációs eszköz alkalmazásának megismertetése, népszerűsítése. koncentrált, regionális portál létrehozása, a régió belső integráltságának erősítése céljából. Elemzés alapján behatárolhatók és kijelölhetők azok a támogatandó (pl. pályázati formában) helyi programok, amelyek települési és kistérségi szintű info-infrastruktúra fejlesztéseket céloznak. Ilyenek lehetnek: belső hálózatok, távmunka (internetes munkahelyek kialakítása), teleházak fejlesztése információs rendszerekhez való hozzáférés biztosítása intézmények számítástechnikai fejlesztései térinformatikai jellegű fejlesztések stb. A tervezett költségek beruházási komponense döntő részben e helyi beruházások megvalósítását szolgáló pályázati alapot képezhet. 2. Intézkedés: Közlekedési hálózatok fejlesztése Általános célok:

Régión kívüli kapcsolatok javítása Legfőbb cél a nyugati és keleti országrész közötti kapcsolat erősítése: M8 gyorsforgalmi út (Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok). A Bécs-Győr-Budapest innovációs tengelyre (IV. Helsinki folyosó) való ráfűződést szolgálja az M81 (Székesfehérvár-KisbérGyőr/Komárom) és M63 kiépítése. A régió illeszkedése az észak-dél irányú V/C “Helsinki folyosó”-hoz (Gdansk-Ploce), az M6-os útnak és Esztergom kapcsolatának megteremtése (M6-M0-M10). A régió nyugati felének észak-dél irányú kapcsolatának alakulását nagy mértékben javítaná a Győr-Tapolca gyorsforgalmi út. A Közép-dunántúli régió külső kapcsolatainak javítását szolgálja a regionális funkciójú polgári repülőterek létesítése. A repülőterek fejlesztése során természetesen figyelembe veendő a Budapesten található nemzetközi repülőtér közelsége és elérhetősége. A régió külső kapcsolatainak építésében természetes határt szab a Duna. Ennek az akadálynak a feloldása csak új hidak megépítésével lehetséges. Régión belüli kapcsolatok javítása A régiónak megfelelő a sugár irányú közlekedése, de gondjai vannak a haránt irányú közúti kapcsolatokkal. Meg kell oldani Esztergom-Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár,

© MTA RKK NYUTI


156

továbbá a Tapolca-Veszprém, és a (Komárom/Tatabánya-) Kisbér-Pápa-CelldömölkSzombathely közötti közlekedési kapcsolatot is. Javasolt az V/C folyosó összekötése a 71-es úttal. Szükséges a 10-es, 63-as, M7-es, 82-es, 83-as (Pápa-Devecser-Tapolca-84-es út), a 84es, illetve a Tatabánya-Kisbér útvonal korszerűsítése. Meg kell oldani, hogy a gyorsforgalmi utak lecsatlakozásaitól megfelelően elérhetőek legyenek a települések, ipari telephelyek és az idegenforgalmi területek. Az elérhetőséget gyorsítja, egyúttal a települések belső környezeti terhelését mérsékeli a településeket elkerülő utak megépítése, különösen fontos kiemelni azokat a településeket, melyeken főútvonalak haladnak át. Végcélként meg kell valósítani a szomszédos települések közvetlen vonalú, szilárd burkolatú összeköttetését, ezzel is biztosítani a központok gyorsabb elérhetőségét A városi közlekedésben résztvevő autóbusz állomány cseréje és folyamatos korszerűsítése elsődleges cél. El kell érni azt, hogy a szolgáltatást végző járművek a tervezési időszak végére megfeleljenek az uniós környezeti előírásoknak. A helyközi forgalomban résztvevő gépjármű állomány felújításában, cseréjében a korszerű, környezetkímélő és energiatakarékos személyszállítás megvalósítása a cél. Leírás:

A. A régió külső és belső elérési viszonyainak javítása        

A térségközpontok elérhetőségi viszonyainak javítása A nemzetközi és országos közlekedési rendszerbe való jobb beilleszkedés érdekében a gyorsforgalmi utak kiépítése, illetve előkészítése. A régiót illetően a tervezési időtávon túl tervezett főbb elemek: M7 folytatása, M8, M6, még távolabb az M65, M81 gyorsforgalmi utak megvalósítása. Egyes törzshálózati vasútvonalak villamosítása és második vágány fektetése szükséges. A régión belüli összeköttetések javítása a térségi jelentőségű mellékutak hiányzó elemeinek kiépítésével, a meglévők korszerűsítésével, illetve egyes alsóbbrendű utak ebbe a kategóriába való átsorolásával. A belső területek kiszolgálása érdekében indokolt a vasúti mellékvonalak fenntartása, s a szükséges feltételek biztosítása. A központok vonzáskörzetét érintő települési összekötő utak hiányzó szakaszainak megépítése. településeket elkerülő utak fejlesztése

Térségközpontok irányító-szervező és ellátó funkciójának erősítése A csomóponti szerepkör erősítéséhez elsődleges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (M8, M81, M65). Dunaújváros megyei jogú város a régió keleti kapuváros szerepét kell betöltse, amelyhez feltétlenül szükséges a tervezett Duna-híd megépítése, melyhez az M8-as gyorsforgalmi út kiépülését kell szorgalmazni.  Duna, mint vízi folyosó aktív kihasználása

Aprófalvak és a helyi térségi központ elérhetőségi viszonyainak javítása a mellékúthálózat hiányzó elemeinek kiépítésével   

a falvak egymás közötti kapcsolattartása érdekében a szomszédos településre való burkolt úton való eljutás lehetőségének biztosítása; településközi kerékpárút-hálózat kiépítése; vasúti mellékvonalak fenntartása.

Megyei vasútvonalak kiépítése, korszerűsítés © MTA RKK NYUTI


157

Kerékpárút-hálózat fejlesztése   

országos kerékpárút-hálózat kiterjesztése, a Duna-menti kerékpárút-hálózat hiányzó szakaszainak megépítése és az Által-ér völgyi kerékpárút megépítése

Kikötők fejlesztése Duna-híd fejlesztése   

meglévő komáromi Duna-híd korszerűsítése, bővítése, új komáromi Duna-híd megépítése, az esztergomi Mária Valéria híd megépítése

Repülőterek létesítése B. Az általános utazási és szolgáltatási színvonal javítása A tömegközlekedés feltételeinek javítása, eszközállományának felújítása, lecserélése. A közlekedésbiztonság fokozása a balesetveszélyes közúti szakaszokon és csomópontokban, illetve a vasúti-közúti keresztezésekben. A szilárd burkolatú utak részarányának növelése a hiányzó hálózati elemek kiépítésével az önkormányzati közúthálózaton és a mezőgazdasági utakon, valamint a meglévő burkolatok felújítása, állagmegóvása. Összekötő és mellékutak megerősítése, korszerűsítése, a főútvonalak lassú gépjárművektől történő tehermentesítése, a távolsági és helyi forgalmak szétválasztása. 5. Intézkedés: Környezetfejlesztés Általános célok:

A régió egyes kisebb kiterjedésű területein vízminőségi problémáinak megszüntetése, helyi víztisztító berendezések alkalmazása. Az ún. érzékeny területeken (pl. Balaton, Velencei-tó, karsztos területek) magasabb szintű szennyvízkezelési megoldások alkalmazása. A belterületen keletkező csapadékvizek szabályozott elvezetése, és az érzékeny befogadók esetében a csapadékvizek által okozott terhelések csökkentése. A régió energia felhasználásának hatékonyabbá tétele, egyes vidéki körzetekben alternatív energiaellátási projektek indítása. A régió korszerű hulladékgazdálkodási feltételrendszerének kiépítése. A térség valamennyi településén a légszennyezettség mértékének csökkentése. Az épített környezet, a természeti értékek és a termőföld védelme a belvízvédelmi öblözetek területén, valamint a térség biztonságát veszélyeztető árvízvédelmi helyzet megoldása. A régió természeti értékeinek megőrzése, kiterjesztése; a térségben található védett területek egységes rendszerének kialakítása. A vizes élőhelyeken a biodiverzitás megőrzése, különösen a ramsari egyezmény által kijelölt területeken. A lakosság életminőségének javítása, környezettudatos magatartásformák elterjesztése, fokozott lakossági ismeretterjesztés a természet- és környezetvédelmi civil szervezetek segítségével a fenntartható fejlődés érdekében. Leírás:

A) Ellátási rendszerek fejlesztése © MTA RKK NYUTI

158


1. Környezetvédelmi rendszerek fejlesztése a csatornázottság mind magasabb szintre való emelése, a szennyvízelvezetés és a tisztítás hatékonyságának növelése, a szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója, a szennyvíziszapok továbbkezelésének megoldása a Balatonból nyert ivóvíz kiváltása karsztvízzel, vagy fúrt kutakkal a régió településeinek belterületi vízrendezésének egységes megoldása a régióban a külterületi vízelvezetés megoldása, ahol azt a környezetvédelmi és a domborzati viszonyok indolkoják hulladékgyűjtési és szállítási rendszerek korszerűsítése, szelektív hulladékgyűjtési rendszerek kiépítése, csomagolóanyagok hasznosítása és visszanyerése, komposztáló telepek kialakítása, kistermelői és lakossági veszélyes hulladékok begyűjtési és kezelési rendszerének kiépítése, települési hulladékok termikus ártalmatlanítása, égetőművek létesítése, lerakó kapacitás kiépítése, korszerűtlen hulladéklerakók felszámolása a levegőminőség-védelem hatékonyságának növelése 2. Az energiaellátás fejlesztése megújuló energia/energiahatékony mintaprogramok megvalósítása, kezdeményezése és a meglévők elterjesztése (know-how átadás) települési, közintézményi és lakossági programok regionális koordinálása világításkorszerűsítés, hőszigetelés)

energiatakarékossági/energiahatékony (veszteségfeltárások, fűtésés

lakossági energiafelhasználási szokások felmérése, szemléletformálás erőművek hasznosítása B) A folyók és tavak védelme és fejlesztése 1. Duna szakasz és településeinek védelmi fejlesztése árvízvédelem: a meglévő nyomvonalon a töltések magasítása és keresztszelvényi bővítése, a szelvények megerősítése, a kapcsolódó gátőrházak felújítása, rekonstrukciója, a védelmi infrastruktúra kiépítése. belvízvédelem: a mezőgazdasági termőterületeken a táblaközi vízkárelhárítási művek kiépítése ill. karbantartása, az egységes belterületi vízrendezési tervek elkészítése, a belterületi vízrendezési művek kiépítése ill. jókarba helyezése a főbefogadó vízfolyás állami befogadók rekonstrukciójának tervezésével és kivitelezésével összhangban. az ártéri ligeterdők és galériaerdők ökológiai állapotának javítása, az őshonos fafajok visszatelepítése, a feliszapolódott, elzáródott mederágak rehabilitációja, az egyes mederágak megnyitása, vízutánpótlásának biztosítása. 2. Balaton és Velencei-tó vízminőség védelmének fejlesztése 3. A vadvízvilág-élőhely rehabilitációja a védelemre érdemes vízterek meghatározása, vízminőség védelem biztosítása, parti zóna védelmének és kezelésének megoldása,

© MTA RKK NYUTI


a gazdálkodás (halastó) és a természetvédelmi érdekek összeegyeztetése – a kompenzáció elvének kidolgozása, közgazdasági eszközök feltárása, komplex ökológiai állapotrögzítés és a a biodiverzitás változások detektálása, eutrofizáció kezelése, rehabilitáció, rekonstrukció végzése a sérült élőhelyek esetében. C) Természetvédelmi területek fejlesztése 1. Nemzeti park/naturpark területének kiterjesztése A tervezett Vértes Naturpark kialakítása, bemutathatóságának fejlesztése 2. Természetvédelmi értékek védelme Helyi és térségi jelentőségű védelemre érdemes területek feltárása, komplex környezeti állapot rögzítése, fenntartó kezelése Természetes ökoszisztéma arányának növelése 3. Tájvédelmi körzetek fejlesztése a bővítést megalapozó táji- és biodiverzitás állapotrögzítési, előkészítési munkák teljessé tétele, a bővítési eljárások lefolytatása, az új és bővített területek megfelelő aktív természetvédelmi kezelése, a területek bemutathatóságának fejlesztése, az extenzív természetbarát gazdálkodási formák elterjedésének támogatása D) A környezeti nevelés, a környezet- és természetvédelmi információáramlás erősítése meglévő környezet- és természetvédő civil és szakmai szervezetek képviseletének, érdekérvényesítő képességének megerősítése a helyi természetvédelem középszintű menedzsmentjének kialakítása a helyi védelemre érdemes területek kataszterének létrehozása a környezeti nevelés színtereinek bővítése és infrastruktúrájának fejlesztése a lakossági környezeti tanácsadó irodák és jogsegélyszolgálatok erősítése az irodai és iskolán kívüli környezeti nevelési tevékenység erősítése ökológiai fogyasztóvédelmi tevékenység fokozott támogatása környezeti adatok nyilvánossága, nyílt információs rendszerek felállítása. környezeti hatásvizsgálat és –tanulmány rendszerének megerősítése környezeti érték-katalógus készítése a lakosság, a területfejlesztési- és gazdasági szervezetek környezeti tudatosságának erősítése a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó intézmények, szakigazgatási szervek, a helyi civil szervezetek és a helyi lakosság, gazdálkodók közti információáramlás segítése a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság megismertetése a lakosság széles rétegeivel. nemzetközi környezetvédelmi szakmai kapcsolatok erősítése

© MTA RKK NYUTI

159

160


határokon átnyúló környezeti hatások feltárása, nemzeti park(ok), és környezetvédelmi együttműködések fejlesztése különös tekintettel a folyóvizekre, és a légszennyezésre természetvédelmi monitoring rendszer kialakítása

© MTA RKK NYUTI


161

Irodalom A Közép-Dunántúli régió területfejlesztési programja, (MTA RKK NYUTI, KDRFÜ) GyőrSzékesfehérvár, 2001. Enyedi György (1997) A sikeres város. – Tér és Társadalom. 4. 1–7.o. Graham, S. (2000) Bridging Urban Digital Divides? Background paper for the United Nations Centre for Human Settlements (UNCHS) (http://www.ncl.ac.uk/cut/publications.html) Hírközlési Statisztikai évkönyv 1999. (2000) Hírközlési Főfelügyelet Piaci Monitoring Igazgatóság, Budapest. Illés F. (1998) Zirc. – Kasza S. (szerk.) Veszprém megye kézikönyve. (Magyarország megyei kézikönyvei). CEBA Kiadó.517-526.o. Kapitány Zs. (2001) Zirc és környéke kistérség szervezete és kapcsolatrendszere a településfejlesztésben. Budapest. BKÁE. Szakdolgozat. KSH (1997) Helyzetkép a megye városairól 1997. KSH Veszprém Megyei Igazgatóság, Veszprém. KSH (2001/a) Az információs és kommunikációs technológiai szektor Magyarországon 19951999. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. KSH (2001/e) A magyar kisvárosok. Településhálózat VIII. kötet. KSH, Budapest. KSH TSTAR adatbázis 1990-2000 Lengyel I.–Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképességéről. – Horváth Gy.–Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA RKK. 130–152.o. Mihály I. Korszerű információs és kommunikációs technikák az Európai Unió iskoláiban. http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2001-10-vt-Mihaly-Korszeru.html Nagy G. (2002) Területi különbségek az információs korszak küszöbén. (Mit mérünk, és hogyan?) – Területi statisztika. 1. pp. 3–25. Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. Az innovációt alakító térszerkezet. Győr, MTA RKK. Rechnitzer J. (1998) A területi stratégiák. Budapest–Pécs, Dialóg–Campus Kiadó. Ringné Müller, A. (1998) Zirc és a festői Bakony. Magyar Képek Kiadói Kft., VeszprémBudapest. Telecities Declaration of Manchester. (1998) Telecities, Manchester. Varga Cs. (1998) (szerk.) Zöld könyv az információs társadalomról Portugáliában. Országos Műszaki fejlesztési Bizottság, Országos Rádió és Televízió Testület, HÉA Stratégiakutató intézet, Budapest. Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepció MTA RKK NYUTI, Győr 1998

© MTA RKK NYUTI

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Témavezető: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: Zirc Város Önkormányzata megbízásából Nyilvántartási szám: 23–4/2001

Zirc város stratégiai programja II.

Győr, 2002. október

Szerzők: Barsi Boglárka Edelényi Béla Hardi Tamás PhD Nárai Márta Winkler Anett

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítők engedélyével lehetséges.

A stratégiai program elkészítésének folyamata, a program részei

Recommend Documents