A tanóra megbeszélésének folyamata I. A tanítók az önértékelési szempontok alapján összefoglalják és értékelik a tanórán végzett munkájukat II. A hallgatótársak kérdéseket tesznek fel a látottakkal kapcsolatban III. A hallgatók a megfigyelési szempontok alapján elemzik a látott órát IV. A hallgatótársak – főként a pozitívumokra koncentrálva, de az építő kritikát sem mellőzve – elemzik a látottakat. Észrevételeiket, véleményüket megosztják a tanítókkal V. A szakvezetői kiegészítés, összegzés zárja a megbeszélést – kiemelve a tanítók erényeit és előremutató, segítő szándékkal a még fejlesztendő területeket VI. Érdemjegy közlése indoklással
Önértékelési szempontok A tanóra után a tanítók a saját teljesítményüket is értékelik a következő kérdéssor alapján: ► Elértem-e az óra előtt kitűzött célokat? ► Ha nem, mi volt ennek az oka/mik voltak az okai? ► Ha igen, az óra melyik fázisában/fázisaiban, ezt milyen lépések készítették elő? ► Hogyan kapcsoltam össze az egyes feladatokat egy-egy órafázison belül? ► Hogyan léptem át az egyik órafázisból a másikba? ► Milyen eszközöket használtam az idegen nyelvi kompetencia (az anyanyelvi kompetencia, a személyes, az interkulturális, a hatékony, önálló tanulás kompetenciája) fejlesztésére? ► Milyen eszközökkel erősítettem a kiemelt fejlesztési területeket? (a tanulás tanulása, hon- és népismeret, testi- és lelki egészség, európai azonosságtudat, környezettudatosságra nevelés, felkészülés a felnőttlét szerepeire) ► Milyen munkaformákat, feladattípusokat vettem igénybe kooperáció előnyeinek jobb kihasználása érdekében? ► Milyen eszközökkel segítettem a tanulási technikák fejlődését, az önálló tanulás kialakítását? ► Sikerült-e a tervezett időbeosztás szerint haladnom? ► Ha nem, hol lehetett volna ésszerűbben gazdálkodnom az idővel? ► A tanóra során felmerült- bármilyen nehézség, probléma? Ha igen, mi és miért? ► Meg tudtam-e oldani a váratlan problémákat? Milyen módon? ► Melyik volt a tanórám legjobban sikerült része? Miért? ► Melyik momentum volt a legproblematikusabb? Miért? ► Mit változtatnék, tennék másképp a jövőben egy hasonló órán? ► Egyéb észrevétel
Az értékelés szempontjai alapján az érdemjegyek:
Az óra és a tanító értékelése Nagyon jó Az óra felépítése és célja: világos, egyértelműen felismerhető, az óra célja maradéktalanul megvalósul (5)
Jó (4)
Közepes
(3)
Elégséges (2)
Elégtelen (1)
A tervezett órafázisok: hosszúsága, intenzitása a tanulócsoportnak megfelelő Szemléltetés és médiahasználat:értelemszerű felhasználás, biztos médiakezelés, igényes szemléltetőeszközök Beszédszint: a célcsoport beszédkészségéhez mért. Tiszta, világos kifejezésmód A tanító összteljesítménye: kiváló, kifogástalan Az óra célja. Világosan felismerhető, de nem maradéktalanul valósul meg Az óra felépítése. kismértékben eltér a tervezettől, ez azonban az óra koncepcióját lényegesen nem befolyásolja Óravezetés: az anyanyelv használata nagyobb mértékű, mint szükséges. Nyelvileg jól megformált kifejezésmód A tanító összteljesítménye: jó, figyelemreméltó Az óra céljai: felismerhetőek, részben valósulnak meg Az óra felépítése: eltérések a tervezettől. A változások erősen befolyásolják az óra menetét, Óravezetés: nem világos, érthetetlen kifejezésmód. Nyelvi, nyelvtani problémák az utasítások megfogalmazásában. Az anyanyelv használatának az aránya nagy. Szemléltetés: egyszerű, igénytelen. Nyelvi jelenségek hibás bemutatása A tanító összteljesítménye: középszerű, átlagos Az óra célja: csak részeiben valósul meg Az óra felépítése: az óra logikus felépítése nem ismerhető fel, a tanulás és a gyakorlás fázisai hiányosak Óravezetés: bizonytalan. Elbátortalanító, lebecsülő megnyilatkozások. Az anyanyelv használatának az aránya döntő az idegen nyelvvel szemben A tanító összteljesítménye: gyenge, hiányos Az óra célja: nem ismerhető fel, nem valósul meg Az óra felépítése: nem ismerhető fel Óravezetés: érthetetlen, bizonytalan, nem világos. Komoly problémák a diákok fegyelmezésével és az idegen nyelv használatával A tanító összteljesítménye: nagyon gyenge, nem elfogadható KRITERIEN FÜR DIE UNTERRICHTSBEOBACHTUNG
Aufbau der Stunde: Schritte der Stunde – Ist das Lernziel deutlich zu erkennen? Sind die Aufgaben logisch aufgebaut? Ist die Auswahl der Lerninhalte angemessen begrenzt? Wie- durch welche Phasen - wird das Ziel der Stunde erreicht? Waren die Unterrichtsphasen klar mit erkennbaren Lernschritten strukturiert? Bearbeitung des neuen Lehrstoffs – Welche Schritte gekennzeichnen die Behandlung neuer Kenntnisse? Methoden Ergebnisse Befestigung neuer Kenntnisse – sind die Übungsphasen abwechslungsreich gestaltet und gibt es angemessenen Übungszeitraum für individuelle Bedürfnisse? Wurden die erreichten Lernergebnisse schülergerecht gesichert? (Einübung, Lerntransfer, Hausaufgaben) Persönlichkeit des Lehrers - War der Führungsstil des Lehrers situation-, sachund schülerangemessen? (Auftreten, Lehrerfragen, Überwindung von Lern- und Disziplinschwierigkeiten) Zeichnet er sich durch Aufgeschlossenheit, Pünktlichkeit, Gewissenhaftigkeit aus?
Sprache des Lehrers – Waren die Anweisungen eindeutig und verständlich formuliert? Stimme, Sprachbeherrschung, Sprechtempo, Verständlichkeit des Lehrers Wie groß war der Anteil der Verwendung der Fremdsprache und der Muttersprache? („So viel, wie möglich, so viel, wie nötig”) Aktivität der Kinder – Motivation – Durch welche Aufgaben konnten die Kinder durch schüleraktivierende Unterrichtsformen motiviert werden?
Veranschaulichung – Medieneinsatz – wird anschaulich und schüleraktiv gearbeitet und werden dazu Medien sinnvoll eingesetzt? Zeiteinteilung – Waren Aufbau, Gliederung und Verlauf der Stunde zeitlich nachvollziehbar? Wo, durch welche Techniken hätte man Zeit sparen können? Fehlerkorrektur – Welche Techniken der Fehlerkorrektur hat er im Laufe der Stunde angewendet? (Mündliche und schriftliche Korrektur) – Wirksamkeit und Alternativen Organisatorische Aufgaben während der Stunde – Welche Aufgaben hatte der Lehrer am Stundenbeginn, bei den Vorbereitungen für die die verschiedenen Arbeitsformen, für die Hausaufgaben, Abschied
A TANÓRA MEGFIGYELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI A tanóra felépítése és lépései – Felismerhető-e világosan az óra célja? Logikus felépítésűek a feladatok? A kiválasztott tananyagtartalom behatárolható? Hogyan, milyen felismerhető tanulási fázisokban érik el az óra célját? Az új anyag megtanítása – Milyen lépések vezetnek az új anyag megtanításához Módszerek Eredményeik Az új ismeretek rögzítése – a gyakorlás fázisait változó típusú feladatokból állította-e össze? Hagyott elegendő módot, időt az egyéni igényekre a gyakorlásban? Az elért tanulási eredményeket a gyerekeknekhez mérten gyakoroltatta, rögzíttette? (Begyakoroltatás, tanulástranszfer, házi feladat) A tanár személyisége – az adott szituációhoz, a diákokhoz mért volt-e a tanár vezetési stílusa? (Fellépés, tanári kérdésfeltevés, tanítási- és fegyelmezési problémák kezelése stb) Nyitott, pontos, lekiismeretes-e? A tanár beszéde – Egyértelműek és érthetően fogalmazottak voltak az utasítások? Hang, beszédtempó, idegennyelv-ismeret Milyen arányban használta az anyanyelvét az idegen nyelv mellett? („annyit, amennyit szükséges, annyit, amennyit lehetséges”) A gyerekek aktivitása – Motiváció– Milyen tanítási formákban és aktivizáló feladatokkal lehetett motiválni a gyerekeket? Szemléltetés és médiahasználat – Szemléletes és a gyerekeket megmozgató feladatokkal dolgoztak? A média eszközeit értelemszerűen, a megfelelő módon használta? Időbeosztás – Az óra felépítése, tagolása és menete időben teljesíthető volt? Hol és milyen technikákkal lehetett volna időt megtakarítani? Hibajavítás – Milyen hibajavítási módokat használt az óra során? (Szóbeli és írásbeli, azonnali és késleltetett) Ezek hatásai és alternatívái Szervezési feladatok a tanóra alatt – Milyen feladatai voltak az óra megkezdésekor, a különböző munkaformák megszervezésében, a a házi feladat előkészítésénél, az óra végén?
