EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
HU
HU
1. Bevezetés Az elmúlt hónapban az európai vezetők határozott lépéseket tettek annak érdekében, hogy megfékezzék a migránsok ellenőrizetlen beáramlását, aminek nyomán fenntarthatatlan humanitárius válság alakult ki. Az Unióba való belépési ponthoz a lehető legközelebb, a görög szigeteken végrehajtott intézkedések, valamint az EU és Törökország közötti szoros együttműködés együttese révén kívánták megszüntetni azokat az ösztönző tényezőket, amelyek az EU-ba vezető szabálytalan útvonalak használatára sarkallják a migránsokat és menekülteket. A cél a jogszerű és rendezett befogadási rendszer helyreállítása. Ezzel egyidejűleg az EU és Törökország közötti kapcsolat új szakaszába lépett, amit a 2015. november 29-i EU-Törökország közös cselekvési tervre épülő, 2016. március 18-án közzétett EU–Törökország nyilatkozat1 fémjelez. A menekültügyi válság mérlegelésekor a régióban dúló konfliktusok és a terrorista veszély tágabb összefüggéseit is figyelembe kell venni. E tekintetben e közös kihívás kezelését célzó, Törökországgal együtt megvalósított erőfeszítéseink jól példázzák globális szerepvállalásunkat egy olyan országot illetően, amely egyszerre az EU tagjelölt országa és stratégiai partnere. Az EU-Törökország közös cselekvési terv 2015. novemberi életbe lépése óta új lendületet nyert együttműködésünknek köszönhetően Törökországhoz fűződő kapcsolataink stratégiaibbá és átfogóbbá váltak. Ez a jelentés számba veszi a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat végrehajtását és tükrözi annak struktúráját, és egyúttal az EU-Törökország közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló negyedik jelentésnek tekintendő2. Az EU–Törökország nyilatkozatnak megfelelően 2016. március 20-tól a Törökországból a görög szigetekre érkező valamennyi új irreguláris migránsnak és menedékkérőnek vissza kell térnie Törökországba, amennyiben menedékjog iránti kérelmüket elfogadhatatlannak nyilvánították. Ezzel az ideiglenes és rendkívüli intézkedéssel kívánunk véget vetni az emberi szenvedésnek azáltal, hogy egyértelművé tesszük: semmi haszna az embercsempészek által kínált útvonalakat követni. Ez a lépés körültekintő tervezést igényelt, hogy biztosítsuk az uniós és a nemzetközi jognak való teljes mértékű megfelelést, és világosan leszögeztük, hogy a menekültek védelmét szolgáló biztosítékokat továbbra is maradéktalanul tiszteletben kell tartani, és a görög hatóságoknak egyéni alapon kell feldolgozniuk a menedékjog iránti kérelmeket, minden esetben garantálva a jogorvoslathoz való jogot. A nyilatkozat értelmében az EU a görög szigetekről Törökországba visszaküldött minden szíriai állampolgárért cserébe egy szíriai állampolgárt áttelepít Törökországból az EU területére. A meglévő kötelezettségvállalások keretében előnyben részesülnek azok a migránsok, akik korábban nem léptek be szabálytalanul az EU-ba, illetve erre nem tettek kísérletet. Az „egy az egyhez” (1:1) arányú áttelepítési rendszer teljes végrehajtása elengedhetetlen a törökországi helyzet enyhítéséhez, és annak bizonyításához, hogy az EU készen áll eleget tenni kötelezettségvállalásainak a szíriai válság áldozatai számára biztosítandó legális lehetőségeket illetően. A jelenlegi helyzet Az EU–Törökország nyilatkozat közzététele óta lényegesen visszaesett a Törökországot elhagyó és Görögországba tartó személyek száma: az EU–Törökország nyilatkozat alkalmazásának kezdetét megelőző három hétben 26 878 személy érkezett szabálytalanul a szigetekre, míg a nyilatkozat A nyilatkozatot előrevetítette az uniós állam-, illetve kormányfők március 7-i nyilatkozatában ismertetett hat alapelv: http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/07-eu-turkey-meeting-statement/. A Bizottság „Az EU és Törökország között a migráció területén folytatott együttműködés soron következő operatív lépései” című közleményben fejtette ki álláspontját (COM(2016) 166 final, 2016.3.16.). 2 A jelentés bemutatja a Bizottság által készített harmadik végrehajtási jelentés március 4-i közzététele óta az EU–Törökország közös cselekvési terv keretében elért haladást. Törökország az uniós politikai szintű integrált válságreagálási eljárás részeként szintén tájékoztatást nyújt az EU–Törökország közös cselekvési terv végrehajtásáról – április 7-én negyedik alkalommal tett közzé erre vonatkozó adatokat. 1
2
közzétételét követő három hétben mindössze 5 847 fő. Az embercsempészek egyre nehezebben tudják rávenni a migránsokat, hogy átkeljenek Törökországból Görögországba. A Bizottság által nyújtott megerősített koordináció és támogatás Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a Törökországgal közösen tett nyilatkozat végrehajtása közös uniós felelősség, amely közös uniós erőfeszítést tesz szükségessé. Ez konkrétan abban nyilvánult meg, hogy első számú fontosságúként kezelték a görög kormány erőfeszítéseinek támogatását a logisztika, a tárgyi juttatások és a szakértelem terén. Juncker elnök késedelem nélkül uniós koordinátorrá nevezte ki a Strukturálisreform-támogató Szolgálat főigazgatóját, és megerősítette a görögországi helyszíneken már jelen lévő bizottsági csapatokat. Az uniós koordinátor felel a Bizottság, az uniós ügynökségek és az uniós tagállamok által a görög hatóságoknak nyújtott támogatások összehangolásáért. Emellett a Törökországból való áttelepítési program végrehajtásával kapcsolatos tagállami intézkedéseket is koordinálja. Munkáját segíti egy koordinációs csapat, amely az átfogó stratégiai irányításért és a kulcsfontosságú érintettekkel való kapcsolattartásért felel; egy operatív csapat, amely valamennyi lényeges adat elemzéséért, a tervezésért és a tagállami szakértők kirendeléséért felel; valamint egy áttelepítéssel foglalkozó csapat. A Bizottság által Görögországgal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO), a Frontexszel és az Europollal közösen elnökölt, valamint Hollandia (a Tanács elnöke), Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország képviselőinek részvételével működő irányítóbizottság felügyeli a nyilatkozat végrehajtását a visszatérés és az áttelepítés vonatkozásában, emellett a szűk keresztmetszeteket is kezeli. Az EU és Törökország közötti együttműködés az irreguláris migráció megelőzése terén A Frontex és a NATO folyamatban lévő műveletei keretében kiterjedt korai előrejelzési és megfigyelési tevékenység zajlik, valamint megosztják az operatív információkat a görög és a török parti őrséggel. Jelenleg a Frontex észleli a Törökország partjait elhagyó, migránsokat szállító hajók 80–90%-át. A cél az, hogy a NATO tevékenységének az Égei-tengeren való kiterjesztése révén tovább növekedjen a már jelenleg is magas felderítési arány, és felgyorsuljon az információcsere a migránscsempészettel kapcsolatos eseményekről, útvonalakról és módszerekről. A török parti őrség az égei-tengeri kapacitásának folyamatban lévő bővítése nyomán – amely keretében 14 millió EUR uniós támogatással gyorsreagálású hajókat és mobil radarrendszereket szereznek be – várhatóan hatékonyabban tudja majd megelőzni az embercsempészetet és azt, hogy a migránsok elhagyják Törökország szárazföldi területét. A török nemzeti rendőrség és a csendőrség a migránscsempészet és az emberkereskedelem ellen fellépő egységeket hozott létre, továbbá jóváhagyás céljából a parlament elé terjesztették az embercsempészekre kiróható szigorúbb szankciókról szóló javaslatot. Az egyik legújabb kedvező fejlemény, hogy a határigazgatási és egyéb hatóságok között kialakult az adatcsere és a közös kockázatelemzéshez kapcsolódó tevékenységek koordinációja, és létrejött egy nemzeti koordinációs és közös kockázatelemzési központ is. Emellett az összekötő tisztviselők cseréje révén megerősítették az együttműködés operatív jellegét. 2016. április 1-jétől egy Frontex összekötő tisztviselő is dolgozik Törökországban, hogy előmozdítsa az információmegosztást, a közös elemzési tevékenységet és a célzott műveleteket; ennek mintájára várhatóan egy török összekötő tisztviselő is hamarosan megkezdi tevékenységét a Frontex székhelyén. Az Europol és a török nemzeti rendőrség március 21-én megállapodást írt alá egy törökországi rendőrtiszt Europolhoz való kirendeléséről, aki munkája során főként a szervezett bűnözés, az embercsempészet és a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosít majd. Az Ankarában működő uniós küldöttség, a nemzetközi szervezetek és a tagállamok által kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők ugyancsak hozzájárulnak a Törökországgal való együttműködési hálózathoz. Például az uniós összekötő rendőrtiszteknek lehetőségük lesz közvetlen kapcsolatba lépni a török nemzeti rendőrség által hamarosan létrehozandó összekötő irodákkal, hogy egyeztessenek a gyanús úti okmányokkal kapcsolatban. Fontos, hogy a Görögországba való szabálytalan továbbutazást fontolgató migránsok értesüljenek az EU–Törökország nyilatkozatban foglaltakról. A Bizottság létrehozta a migránsok tájékoztatására 3
vonatkozó stratégiával foglalkozó intézményközi munkacsoportot3, amely feladata, hogy azonosítsa a menedékkérők és migránsok által használt információszerzési csatornákat, megfogalmazza és testre szabja a fő üzeneteket, valamint összeállítsa és terjessze a tartalmat. Az embercsempészek által terjesztett információkat alternatív narratívák használatával igyekeznek cáfolni. A stratégia kísérleti fázisának helyszíneként kiválasztott öt ország egyike Törökország. A Bizottság ezzel párhuzamosan több olyan szervezettel – köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR) – is együttműködik, amelyek ismeretterjesztő filmsorozatot készítettek az embercsempészek és emberkereskedők áldozatainak személyes történeteiről. A kommunikációs terv keretében a közösségi média és az audiovizuális média eszközei, valamint arab, pastu, urdu és fárszi nyelvű tájékoztató füzetek segítségével nyújtanak információkat a migránsok számára a nyilatkozat következményeiről. A Frontex állandó tájékoztató tisztviselőt állomásoztat a görög szigeteken, az EASO pedig tájékoztatást nyújt a migránsok számára az áthelyezésről. Egy hatékony uniós kampány révén közvetlenül fel kell lépni a nyilatkozattal kapcsolatos félrevezető információk terjedése ellen. 2. A Görögországba érkező összes új migráns Törökországba való visszaküldése A nyilatkozat első eleme arról rendelkezik, hogy a Törökországból a görög szigetekre újonnan érkező összes irreguláris migránst és menedékkérőt vissza kell küldeni, amennyiben menedékjog iránti kérelmüket elfogadhatatlannak nyilvánították. Az EU és Törökország között a migráció területén folytatott együttműködés soron következő operatív lépéseiről szóló, 2016. március 16-i bizottsági közleményben4 foglaltaknak megfelelően az e visszatéréssel kapcsolatos intézkedéseket az uniós és a nemzetközi jogban rögzített követelményekkel összhangban, a visszaküldés tilalmára vonatkozó elv maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. A visszatérési folyamat már megkezdődött. A helyzet állása Április 4-én megkezdődött az irreguláris migránsok visszatérése. Összesen 325 olyan személyt (240 pakisztáni, 42 afganisztáni, 10 iráni, 7 indiai, 5 bangladesi, 5 iraki, 5 kongói, 4 srí lankai, 2 szíriai, 1 szomáliai, 1 elefántcsontparti, 1 marokkói, 1 egyiptomi és 1 palesztinai állampolgárt) küldtek vissza Görögországból Törökországba, aki március 20. után szabálytalanul lépett Görögország területére és nem nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. 2016 folyamán összesen 1 292 migránst küldtek vissza a Görögország és Törökország közötti kétoldalú visszafogadási megállapodás keretében; a visszatérési műveletek zömére márciusban került sor5. A visszatérések előmozdítása és a zökkenőmentes eljárás biztosítása érdekében számos lényeges jogi és logisztikai lépés megtételére volt szükség. 2.1. Jogi lépések Az uniós és a nemzetközi jogi előírások maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítása érdekében Görögország és Törökország egyaránt számos jogi változást vezetett be. Április 3-án Görögország jogszabályt6 fogadott el, amely meghatározza a biztonságos harmadik országra és a biztonságos első menedék országára vonatkozó elv teljes körű alkalmazásához szükséges jogi előírásokat, továbbá rendelkezik a menedékjog iránti kérelmek elbírálására – és többek között a fellebbezési eljárásokra – vonatkozó gyorsított eljárásokról. Jelenleg 20 fellebbviteli bizottság működik, amelyek feladata, hogy A Bizottság által vezetett munkacsoportban a Tanács Főtitkársága, az elnökség, az EKSZ, az EASO, a Frontex és az Europol képviselői vesznek részt. 4 COM(2016) 166 final, 2016. március 16. 5 Összehasonlításképp 2015-ben mindössze nyolc személyt küldtek vissza. 6 A menekültügyi szolgálat, a fellebbviteli hatóság, valamint a befogadási és azonosítási szolgálat szervezeti felépítéséről és működéséről, a befogadási főtitkárság létrehozásáról, a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelv (átdolgozás) (L 180/60., 2013.6.29.) rendelkezéseinek a görög jogba való átültetéséről, a nemzetközi védelem kedvezményezettjeinek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezésekről és egyéb rendelkezésekről szóló 4375. sz. törvény (O.G. A’51 / 2016.4.3.). 3
4
2016 végéig másodfokon megvizsgálják az összes függőben lévő menedékjog iránti kérelmet. A nemrégiben elfogadott nemzeti törvény értelmében szintén e bizottságok hatáskörébe tartozik az elsőfokú határozatokkal szemben április 4. óta benyújtott fellebbezések elbírálása egy legfeljebb hat hónapos átmeneti időszakban, amíg az új fellebbviteli hatóság és az új fellebbviteli bizottságok megalakulnak és működőképessé válnak. Folyamatban van a meglévő projektek kiigazítása, különösen ami az ügyhátralékot kezelő fellebbviteli bizottságokat7 támogató projektet illeti, hogy e bizottságok képesek legyenek ellátni a szigeteken jelentkező többletmunkát. A nemzeti jog a jövőre nézve előirányozza további bizottságok létrehozását és a telekonferencia, illetve videokonferencia használatát a menekültügyi eljárás valamennyi szakaszában. Április 6-án Törökország jogszabályt8 fogadott el, amely tisztázza, hogy az új megállapodás keretében visszatérő szíriai polgárok – a Törökországban már regisztrált és még nem regisztrált személyek egyaránt – igényelhetnek és kaphatnak ideiglenes védelmet. A jogi változásokon túlmenően Törökország egy 2016. április 12-én kelt levélben biztosítékokat nyújtott arra vonatkozóan, hogy valamennyi visszatérő szíriai személy számára garantálni fogja az ideiglenes védelmet. A nem szíriai állampolgároknak nyújtandó biztosítékokról folytatott tárgyalások szintén jól haladnak. Az egyének visszatérése a Görögország és Törökország közötti, meglévő kétoldalú visszafogadási megállapodás keretében zajlik. A Bizottság újabb előrelépést tett az EU–Törökország visszafogadási megállapodás terén, így az már június 1-jén a kétoldalú megállapodás helyébe lép (az eredetileg tervezett 2017. október 1. helyett). Április 1-jén az EU–Törökország visszafogadási vegyes bizottság határozatot hozott a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadására vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének 2016. június 1-jére történő előrehozataláról, és e rendelkezések a török parlament jóváhagyását követően azonnal alkalmazandóvá válnak. A Bizottság változatlanul nyomon követi a megállapodás végrehajtását a török állampolgárok, illetve a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadása céljából végrehajtott előkészületek tekintetében, és még áprilisban megtartja a következő találkozót. Törökország az EU–Törökország visszafogadási megállapodással összefüggésben kétoldalú végrehajtási jegyzőkönyvet fogadott el Németországgal, jelenleg pedig hasonló eszközről tárgyal Bulgáriával és Görögországgal. 2.2. Operatív lépések Az elmúlt hetekben a Bizottság szorosan együttműködött a görög és a török hatóságokkal a gyakorlati és logisztikai megoldások, valamint a humánerőforrás terén szükséges fejlesztések végrehajtása érdekében, hogy zökkenőmentes legyen a visszatérések lebonyolítása. A Bizottság szakértelemmel és az uniós költségvetésből származó pénzügyi eszközökkel támogatja a görög hatóságokat, emellett koordinálja az uniós koordinátor által irányított és a többi tagállam, illetve az uniós ügynökségek támogatásával megvalósuló helyszíni műveleteket. Első lépésként a görög hatóságok egy héten belül az ország szárazföldi területére szállították a március 20. előtt a szigetekre érkezett migránsok nagy részét. A Bizottság és a Frontex támogatásával folyamatban van a fogadóállomások átalakítása annak érdekében, hogy előmozdítsák a személyek mielőbbi visszatérését a szigetekről Törökországba, valamint a visszatéréssel és a menekültekkel foglalkozó tisztviselők beilleszkedését a fogadóállomások infrastruktúrájába és munkamenetébe. Ezzel egyidejűleg – bár a Törökországból érkezők száma jelentősen csökkent – minden újonnan érkező személy még nagyobb nyomás alá helyezi a már eleve is túlterhelt befogadási kapacitásokat, főként azért, mert kiemelt figyelemmel kell kezelni a gyermekeket és a kiszolgáltatott csoportokat, illetve biztosítani kell az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a takarítás, az étkeztetés és az egészségügyi ellátás. A Görögországba érkezők közül egészen mostanáig csak kevesen nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet a görög hatóságokhoz. A Törökországba való gyors visszaküldés lehetőségével szembesülve azonban megugrott a kérelmek száma, és az elmúlt két hétben csaknem 2 000 menedékjog iránti A 114/2010. sz. elnöki rendelet 26. és 32. cikke szerinti fellebbviteli bizottságok (O.G. A’195 / 2010.11.22.). Az ideiglenes védelemről szóló 2014/6883. sz. rendelet és az ideiglenes védelemről szóló rendeletet módosító 2016/8722. sz. rendelet. 7 8
5
kérelmet nyújtottak be Görögországban. A hosszadalmas eljárások tovább nehezítenék a már jelenleg is túlterhelt görög menekültügyi szolgálat dolgát, ezért a szigeteken a kezdeti meghallgatásoktól kezdve a fellebbezésig minden szakaszban bevezetik a gyorsított eljárásokat, a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv9 követelményeinek megfelelően. A görög hatóságok további támogatása érdekében az EASO és a Frontex március 19-én két újabb, szakértők rendelkezésre bocsátására irányuló felhívást tett közzé. Valamennyi tagállam részletesen, adatokkal alátámasztva beszámolt hozzájárulásairól. A kilátások a következők:
A Frontex felhívása Vállalások Azonosított szakértők Kiküldött szakértők
kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők 1 500 739 724 318
visszatéréssel és visszafogadással foglalkozó szakértők 50 57 57 21
Az EASO felhívása Vállalások Azonosított szakértők Kiküldött szakértők
menekültügyi tisztviselők 472 470 124 63
tolmácsok 400 86 84 67
Ennek alapján az EASO fokozatosan küldi ki a menekültügyi tisztviselőket a szigetekre – április elején 32 menekültügyi tisztviselőt küldtek ki, és április 18-án összesen 60 menekültügyi tisztviselő tevékenykedett a helyszínen. A várakozások szerint május közepére nagyjából elérik a napi 200 ügy feldolgozásához szükséges kapacitást. A tolmácsok azonosítása rendkívüli kihívást jelent az elvárt készségek és a viszonylag ritka nyelvkombinációk miatt: a tagállami vállalások (86), az uniós intézményekhez akkreditált szabadúszó tolmácsok alkalmazása (32) és az EASO beszerzései révén ugyan sikerült kielégíteni a rövid távú szükségleteket, de félő, hogy a művelet következő napokban és hetekben esedékes kiterjesztése nyomán hiány fog előállni, amelyet kezelni kell. Jelenleg 67 tolmács dolgozik a helyszíneken, és a Bizottság, az EASO és a görög menekültügyi szolgálat tárgyalást folytat arról, miként biztosítható, hogy a tolmácsolási szolgáltatás lépést tartson a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására vonatkozó kapacitás bővülésével. A március 20. után érkezett valamennyi irreguláris migráns visszatérésének biztosítása céljából az uniós tagállamok visszafogadással foglalkozó, a Frontex keretében kiküldött szakemberei további támogatást nyújtanak a görög rendőrségnek. Emellett összesen 25 török összekötő tisztviselőt a görög fogadóállomásokra, öt görög összekötő tisztviselőt pedig a Törökországi érkezési pontokra küldtek ki, ezáltal biztosítva a két fél visszafogadással foglalkozó tisztviselői közötti hatékony és valós idejű párbeszédet, valamint a visszatérési műveletek részleteinek összehangolását. Szintén tárgyalások folynak a Görögország és Törökország közötti gyorsított operatív eljárásokról, amelyek megkönnyítenék a migránsok tömeges visszatérésének kezelését. A Frontex gondoskodott a visszatéréshez szükséges közlekedési eszközök – köztük 24 autóbusz, öt komp és egy repülőgép – rendelkezésre állásáról, valamint 339 további tisztviselőt10 küldött ki Leszboszra, illetve Híoszra a visszafogadási eljárás elősegítése céljából. 2.3. Európai uniós pénzügyi támogatás Megállapodás született arról, hogy a visszatérési műveletek költségeit az uniós költségvetésből fedezik – e célból mintegy 280 millió EUR folyósítását irányozták elő egy hat hónapos időszakra lebontva. 9
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/32/EU irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás). 10 A tisztviselők között visszafogadással foglalkozó tisztviselők és kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők egyaránt vannak. A tisztviselők e csoportja a Poszeidón művelet keretében 2016. március 20. előtt Görögországba kiküldött 735 tisztviselőn (járőrhajók és helikopterek legénysége, ujjnyomatvétellel foglalkozó tisztviselők, kikérdezési és szűrő-ellenőrző szakértők) felül értendő.
6
Ezen túlmenően 2016-ban 66,5 millió EUR áll a Frontex rendelkezésére a tagállami visszatérési műveletek finanszírozása céljából11. Jelenleg is folynak a tárgyalások a Frontexnek és az EASO-nak nyújtandó kiegészítő támogatásról, ami vagy operatív költségvetésük megerősítése, vagy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból származó sürgősségi segély révén valósítható meg. Szükség esetén további sürgősségi segély is igényelhető. Görögország a nemzeti programja keretében kapott 509 millió EUR-s juttatáson kívül 2015 óta már 181 millió EUR szükséghelyzeti finanszírozásban részesült. További forrásokat is elkülönítettek Görögország számára, amelyek a befogadóállomások, a visszatérési műveletek és a kiegészítő személyzet céljából lehívhatók. Elengedhetetlen, hogy a görög menekültügyi szolgálat fenntartható kapacitásokkal rendelkezzen. Ebben az összefüggésben tárgyalások folynak a görög menekültügyi szolgálat személyzetének megerősítése, a tolmácsok felvétele, a görög rendőrségnek a külső határon nyújtandó operatív támogatás, valamint az ügyhátralékkal foglalkozó fellebbviteli bizottságok támogatásával összefüggő kiigazítások érdekében szükséges pénzügyi támogatásról. Fő kihívások és következő lépések Gyors ütemben folytatni kell a görög menekültügyi szolgálat arra vonatkozó kapacitásának széles körű kiterjesztését, hogy megfelelő jogorvoslati eljárások biztosítása mellett, egyéni alapon tudják kezelni a menedékjog iránti kérelmeket, valamint minden menedékjog iránti kérelmet az előírt határidőkön belül dolgozzanak fel. Maradéktalanul végre kell hajtani a tagállamok által az EASO és a Frontex kérésére tartósan rendelkezésre bocsátott további szakemberek, mindenekelőtt a tolmácsok kiküldését. A menedékkérők növekvő létszámával arányosan bővíteni kell az őrizeti/zárt befogadási kapacitásokat, és megfelelő körülményeket kell biztosítani ezen létesítményekben. A fogadóállomásokon nyomon kell követni, és szükség szerint ki kell igazítani a visszatéréshez kapcsolódó valamennyi eljárást. Kiemelt figyelemmel kell kezelni a gyermekeket és a kiszolgáltatott csoportokat a fogadóállomásokon, továbbá Törökországnak folytatnia kell a kiszolgáltatott csoportok azonosítását és megfelelő ellátását. Folytatni kell az EU–Törökország visszafogadási megállapodás 2016. június 1-jei hatálybalépéséhez kapcsolódó előkészületeket. 3. „Egy az egyhez” arányú áttelepítés Törökországból az EU-ba A helyzet állása A Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok és az UNHCR támogatásával létrejött az áttelepítési rendszer azonnali végrehajtását biztosító mechanizmus. Április 4–5-én sor került a nyilatkozat közzététele utáni első áttelepítésekre Törökországból: 74 szíriai menedékkérőt telepítettek át Németországba, Finnországba, illetve Hollandiába. Eddig összesen 103 szíriai állampolgárt telepítettek át Törökországból Németországba, Finnországba, Hollandiába és Svédországba. 3.1. Jogi lépések Az 1:1 arányú rendszer keretében az áttelepítések elsősorban a tagállamok 2015. júliusi kötelezettségvállalásainak teljesítése révén fognak megvalósulni. A Bizottság múlt heti beszámolója szerint az eredeti megállapodás szerinti 22 504 férőhely közül 16 800 még mindig betöltetlen, bár ezek egy részét a Jordániából és Libanonból történő áttelepítések céljára használják majd fel. Az esetleges újabb áttelepítési igényeknek hasonló önkéntes megállapodások keretében fognak eleget tenni,
11
Ez az összeg lefedi mindazokat a költségeket, amelyek a Frontex visszatéréssel foglalkozó szakemberei, a közlekedés (beleértve a Frontexen keresztül rendelkezésre bocsátott hajók) és a kitoloncolást végrehajtó kísérő rendőrtisztek (köztük a kétoldalú rendőrségi együttműködési megállapodás alapján más tagállamok által kirendelt rendőrtisztek) tekintetében merültek fel.
7
legfeljebb további 54 000 személy erejéig. A Bizottság március 21-én azt javasolta12, hogy tegyenek elérhetővé 54 000, eredetileg áthelyezési célú férőhelyet a Törökországban tartózkodó szíriaiak legális uniós befogadása céljából. Ez áttelepítés, humanitárius befogadás vagy egyéb legális megoldások – például humanitárius célú vízumok, ösztöndíjak, családegyesítési mechanizmusok és hasonló eszközök – révén valósulhatna meg. A Bizottság bízik benne, hogy a Tanács mielőbb jóváhagyja a javasolt határozatot. Ennek eredményeként az áttelepítések összesített maximális száma nagyjából 70 800-ra emelkedne13. 3.2. Operatív lépések Az 1:1 arányú rendszer áttelepítésre vonatkozó részének mihamarabbi végrehajtása érdekében a Bizottság, a tagállamok14, az EASO, az UNHCR és Törökország szoros együttműködés keretében standard operatív eljárásokat dolgozott ki, amelyek véglegesítésére hamarosan sor kerül. Az előirányzott rendszer szerint Törökország először eljuttatja az UNHCR-hez az áttelepítésre jelölt személyek jegyzékét, és az UNHCR tevékenyen részt vesz az áttelepítés iránt érdeklődő szíriaiak azonosításában, kiszolgáltatottságuk felmérésében15, valamint a konkrét tagállamokhoz történő továbbküldésükben. Az áttelepítendő személyek kiválasztására vonatkozó végső döntést a tagállamok hozzák meg, és elvégzik saját biztonsági ellenőrzéseiket. Az 1:1 arányú rendszernek az EU–Törökország nyilatkozat értelmében történő hatékony végrehajtása nem csupán megfelelő koordinációt, hanem közös elkötelezettséget is igényel. Kulcsfontosságú, hogy a tagállamok idejében, fenntartható és kiszámítható módon járuljanak hozzá az áttelepítéshez. Szigorú nyomon követésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a Törökországból az EU-ba áttelepített szíriaiak száma megegyezzen a Görögországból Törökországba visszatérő szíriaiak számával. A tagállamoknak ezt is figyelembe kell venniük áttelepítési vállalásaik tervezésekor, továbbá számolniuk kell azzal, hogy az UNHCR és az áttelepítendő egyéni jelöltek számára legalább minimális szintű kiszámíthatóságot kell biztosítani, és jelentősen le kell rövidíteni a szokásos áttelepítési eljárásokat (a rendes esetekre jellemző 12 hónap helyett mindössze néhány hétre). A Bizottság a szűk keresztmetszetek esetleges kialakulása esetén törekedni fog azok orvoslására, és biztosítani fogja a műveletek megfelelő koordinációját. Fő kihívások és következő lépések Folytatni kell a Törökországból az EU-ba történő gyors, fenntartható és kiszámítható áttelepítési eljárásokat, biztosítva, hogy az áttelepítések száma és aránya megegyezzen a Görögországból Törökországba visszatérő szíriaiak számával és arányával. El kell fogadni az 54 000, eredetileg áthelyezési célra szánt férőhely áttelepítési célú felhasználásáról szóló határozatjavaslatot. Véglegesíteni kell és maradéktalanul végre kell hajtani az 1:1 arányú rendszer standard operatív eljárásait. Törökországnak biztosítania kell a megkezdett menekültügyi eljárások lefolytatását, hogy a feltételeket teljesítő személyek menekültjogállást szerezzenek.
4. Az új tengeri vagy szárazföldi irreguláris migrációs útvonalak kialakulásának megakadályozása
12
A nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2016) 171 final, 2016.3.21.). 13 Ez a szám a 2015. júliusi áttelepítési rendszer fennmaradó férőhelyeinek és az 54 000 áthelyezési célú tartalékhely összege. 14 Norvégiát, Izlandot, Svájcot és Liechtensteint is beleértve. 15 A kiszolgáltatottság megállapítására vonatkozó ENSZ-kritériumok: veszélyeztetett nők és lányok; erőszak és/vagy kínzás túlélői; jogi és/vagy fizikai védelmet igénylő menekültek; orvosi ellátást igénylő vagy fogyatékossággal élő menekültek; veszélyeztetett gyermekek és serdülők.
8
Az EU–Törökország nyilatkozat egyik fő célja, hogy felszámolja az irreguláris áramlásokat a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon. Az áramlások felszámolása az egyik útvonalon azonban azzal a kockázattal jár, hogy a többi útvonalon fokozódni fog a nyomás. Az embercsempészek változatlanul igyekeznek majd kizsákmányolni a kiszolgáltatott migránsokat, és új útvonalakat próbálnak majd találni. Pillanatnyilag nem áll rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy az EU–Törökország nyilatkozat, valamint a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon tapasztalható áramlások megfékezésére irányuló erőfeszítések közvetlen következményeként új útvonalak alakulnának ki. A helyzetet szorosan nyomon követik. A legnagyobb valószínűséggel kialakuló alternatív útvonalak érinthetik a görög–albán szárazföldi határt, az olasz–görög és az albán tengeri útvonalat, a Törökország és Bulgária/Görögország közötti szárazföldi határt, a görög–bolgár szárazföldi határt és a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonalat. A Bizottság és a Frontex szorosan nyomon követi a Fekete-tengeren és Ukrajnán keresztül haladó áramlások, valamint az északi-sarkvidéki útvonal (a Finnország, Norvégia és Oroszország közötti határvonalak) és a Földközi-tenger nyugati részén húzódó útvonal mentén haladó áramlások esetleges átrendeződését. Mindeddig nem észleltek lényeges átrendeződést az útvonalak tekintetében. A Frontex az európai határőrizeti rendszer keretében megosztja az észlelt biztonsági eseményeket és az operatív információkat, illetve kockázatelemzést végez, hogy gyorsan azonosítani tudja a migrációs útvonalak bármilyen lehetséges átrendeződését. Az Adriai-tenger és a Földközi-tenger térségében különböző megfigyelési eszközöket, köztük műholdas megfigyelést is alkalmaznak. A Frontex által a Földközi-tenger középső részén végrehajtott Tritón műveletet szintén kiterjesztették, hogy lefedje az Adriai-tenger Görögország, Olaszország és Albánia között elhelyezkedő részét. A Tritón művelet keretében emellett légi felügyeletet végeznek Olaszország és Albánia között. 5. Önkéntes humanitárius befogadási rendszer Annak biztosítása érdekében, hogy a Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszer – a bizottsági ajánlásban16 foglaltaknak megfelelően – a Törökország és az EU közötti szabálytalan átkelések megszűnte, vagy legalábbis lényeges és tartós csökkenése után azonnal életbe lépjen, már jelenleg is folyik a rendszer működőképessé tételét célzó munka: az uniós tagállamok és a társult államok, valamint a török fél bevonásával véglegesítik a standard operatív eljárásokat. Emellett a Tanácson belül is tárgyalások folynak az e rendszerhez való önkéntes tagállami hozzájárulásokról. 6. Vízumliberalizáció Már a 2015. november 29-i EU–Törökország csúcstalálkozón ambiciózus ütemtervet határoztak meg a török hatóságok számára, amely a 2016. őszi vízumliberalizációt tűzte ki célul. Az EU–Törökország nyilatkozat további lendületet adott a vízumliberalizációs ütemterv teljes körű, valamennyi részt vevő tagállammal szembeni végrehajtásának, hogy az összes kritérium teljesülése esetén legkésőbb 2016 júniusáig megszűnjön a török állampolgárok vízumkötelessége. A vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során Törökország által tett előrelépésekről szóló második jelentés17 (a továbbiakban: a második jelentés) közzététele óta több területen további intézkedéseket hoztak a vízumliberalizációs ütemterv végrehajtása érdekében, például a következőket: a külföldiekre és a nemzetközi védelemre vonatkozó törvényt végrehajtó rendelkezések, valamint a határigazgatás területén folytatott intézményközi együttműködésre és koordinációra vonatkozó rendelkezések elfogadása; a Pakisztánnal kötött visszafogadási megállapodás megerősítése; az Európa Tanács kiadatási egyezményéhez csatolt három további jegyzőkönyv aláírása; egy török összekötő tisztviselő kinevezéséről szóló, Törökország és az Europol közötti megállapodás megkötése. Ezen túlmenően, amint azt a fenti 2. fejezet is bemutatja, Törökország és Görögország viszonylatában jelentősen javult a visszafogadási kötelezettségek gyakorlati teljesítése.
16
A Bizottság 2015. december 15-i ajánlása egy Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszerről, C(2015) 9490. 17 COM(2016) 140 final, 2016. március 4.
9
A Bizottság május 4-én terjeszti elő harmadik eredményjelentését, és amennyiben Törökország megteszi a fennmaradó kritériumok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a jelentéshez egy jogalkotási javaslatot is mellékelni fog Törökországnak a vízummentes államok jegyzékébe való felvételéről18. Ebben az összefüggésben a Bizottság arra biztatja Törökországot, hogy ne hagyjon fel az ütemtervben meghatározott kritériumok teljesítésére irányuló erőfeszítésekkel, és kifejezetten kéri, hogy figyelmét és erőfeszítéseit irányítsa a következőkre: Csökkentse a körülbelül 140 000 függőben lévő menedékjog iránti kérelemmel kapcsolatos ügyhátralékot, ugyanakkor biztosítsa, hogy az új menedékjog iránti kérelmekre vonatkozó határozatokat ésszerű határidőn belül regisztrálják, és a jogilag előírt időkereten belül meghozzák. Tegye meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy valamennyi menekült legálisan munkát vállalhasson – az átmeneti védelem alatt álló szíriai menekültek vonatkozásában januárban elfogadott intézkedésekhez hasonlóan. Vizsgálja felül a török vízumpolitikát, konkrétan szigorítsa, illetve vezesse be a vízumkötelezettséget a magas migrációs kockázatot jelentő országok állampolgáraival szemben, akik jelenleg vízummentességet élveznek Törökországgal szemben. Megkülönböztetéstől mentesen biztosítsa a Törökország területére való vízummentes belépést valamennyi uniós tagállam állampolgárai számára. Gondoskodjon róla, hogy az adatvédelemre vonatkozó jogi keret összhangban álljon az uniós normákkal, így lehetővé téve a közrend és a közbiztonság terén az EU és Törökország közötti együttműködés megerősítését. Tegye meg az alapvető jogok védelmével összefüggő, fennmaradó kritériumok teljesítéséhez szükséges lépéseket, a második jelentésben foglaltaknak megfelelően. Valamennyi tagállam vonatkozásában javítsa az EU–Törökország visszafogadási megállapodás végrehajtását, ideértve a török állampolgárok visszafogadását is, valamint a meglévő kétoldalú visszafogadási kötelezettségek keretében biztosítsa a harmadik országbeli állampolgárok hatékony visszafogadását. Teremtse meg az ahhoz szükség körülményeket, hogy 2016. június 1-jén megkezdődhessen az EU–Törökország visszafogadási megállapodás harmadik országbeli állampolgárok visszafogadására vonatkozó rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtása. 7. A törökországi menekülteket támogató eszköz Az uniós költségvetésből nyújtott 1 milliárd EUR-n felül eddig 16 uniós tagállam19 küldte meg hozzájárulási tanúsítványait, amelyek a 2016–2017-es időszakra vállalt 2 milliárd EUR-ból 1,61 milliárd EUR-t tesznek ki. Az uniós költségvetésből a törökországi menekülteket támogató eszközre (a továbbiakban: az eszköz) 2016-ra szólóan előirányzott 250 millió EUR-t illetően március 4-én aláírták az összesen 77 millió EUR összegű első szerződéseket, és március 18-án folyósították az első kifizetéseket20. Felgyorsították az eszközhöz kapcsolódó programozást és a projektek előkészítését. Az eszköz gyorsított végrehajtására vonatkozó megközelítés21 az alábbiakban bemutatott különböző finanszírozási ágakra támaszkodik22. Az EU–Törökország közös igényfelmérést várhatóan április 18
539/2001/EK rendelet, II. melléklet. Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovákia. 20 Két nagyprojekt indult: az egyik az élelmezési segély terén (40 millió EUR, az Élelmezési Világprogram a végrehajtási partner), a másik pedig a menekült gyermekek oktatása terén (37 millió EUR, az UNICEF a végrehajtási partner). Az előbbi 735 000 menekült élelmezéséhez járul hozzá az elkövetkező hat hónapban, utóbbi pedig további 110 000 menekült gyermek számára biztosít iskolai oktatást. 21 A végrehajtási partnerek azonosításakor tiszteletben kell tartani az uniós költségvetésre és a maximális hatékonyság elérése érdekében kiválasztott, felhasznált eszközre vonatkozó szabályokat és eljárásokat. 22 Az 1. melléklet részletesebben ismerteti az eszköz végrehajtásának felgyorsítása érdekében március 18. óta végzett munkát. 19
10
végéig véglegesítik, majd május 12-én az irányítóbizottság elé terjesztik. A török minisztériumokkal folytatott szoros együttműködésnek köszönhetően biztosított a török hatóságok maximális felelősségvállalása, ami a sikeres végrehajtás nélkülözhetetlen összetevője. Humanitárius segítségnyújtás Az első három finanszírozási ág a humanitárius segítségnyújtást érinti: 1) rövid távon a Törökországban már jelenleg is biztosított uniós humanitárius segítségnyújtás folytatása és kiterjesztése a bizottsági költségvetésből származó 165 millió EUR mozgósítása révén: április közepéig 16 partnerrel megkötötték a szerződéseket a 90 millió EUR összegű első részletről. A 75 millió EUR-s második részletre vonatkozó szerződések megkötésére július végéig kerül sor. Ezek a műveletek fedezik majd az alapvető szükségleteket, és kimondottan a kiszolgáltatott csoportok – például a gyermekek – védelmére, a nők egészségére és a szükséghelyzeti oktatásra összpontosító műveleteket is magukban foglalnak. 2) egy elektronikus kártyával használható integrált erőforrástranszfer-rendszer kialakítása, amely a háztartásoknak juttatott havi transzferek révén fedezi a legkiszolgáltatottabb menekültek alapvető szükségleteit. A havi transzferek segítségével a menekültek kielégíthetik legsürgősebb élelmezési és lakhatási szükségleteiket, illetve hozzáférhetnek az oktatáshoz vagy az egészségügyi ellátáshoz. A szükséghelyzeti szociális védőháló néven ismert rendszer jelenti az eszköz keretében megvalósuló humanitárius segítségnyújtás fő csatornáját, amely biztosítja a kiszámítható, méltóságteljes, költséghatékony és eredményes segítségnyújtást, és egyúttal a legkiszolgáltatottabb menekültek helyzetének stabilizálását ösztönző tényezőként is működik. 3) a legkiszolgáltatottabb menekülteknek nyújtott védelmi szolgáltatás és célzott kiegészítő természetbeni támogatás (nem élelmiszer jellegű termékek és azonnali támogatás, például sátrak, matracok stb. nyújtása) előmozdítása a menekülttáborokon belül és kívül egyaránt. Ez magában foglalhatja az informális oktatást és a kiegészítő egészségügyi projekteket is (lásd alább). A tervek szerint finanszírozási tartalékot is fognak képezni, ami gyors reagálást tesz lehetővé sürgős humanitárius szükségletek váratlan felmerülése esetén. A humanitárius reagálás második és harmadik ágának gyakorlati megvalósítása 2016 júliusában, illetve októberében fog megindulni, előreláthatólag mintegy 435 millió EUR összértékben. Az eszköz keretében előirányzott, humanitárius segítségnyújtást biztosító fellépéseket a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban rögzített alapelvekkel összhangban fogják végrehajtani. Oktatási, egészségügyi, infrastrukturális és társadalmi-gazdasági támogatás Több támogatási ág is ezekre a területekre összpontosul: 1) Április végéig további hat, összesen 76 millió EUR összegű, már azonosított projektre kötnek szerződést a Szíriával foglalkozó uniós szükséghelyzeti alap keretében. Két további, összesen 88 millió EUR-s projekt kapcsán előreláthatólag július végéig megkötik a szerződéseket. Ezek a projektek a szíriai menekültek és a befogadó közösségek életkörülményeinek javítását célozzák, és különös figyelmet fordítanak a felsőfokú és a nem formális oktatásra, a szakképzésre, a pszichológiai-társadalmi segítségnyújtásra és az egészségügyi ellátásra. A Bizottság az eszköz keretében koordinált finanszírozás egy részét változatlanul a Szíriával foglalkozó uniós szükséghelyzeti alapon keresztül fogja végrehajtani, többek között olyan területeken, mint például a munkavállalás, a közösségi fellépések, kisebb támogatási kezdeményezések, továbbá egyéb integrációs és „puha” intézkedések.
11
2) Az eszköz keretében 60 millió EUR-s célzott intézkedést23 fogadtak el a Törökországba visszatérő migránsok élelmezésével, egészségügyi ellátásával és elszállásolásával kapcsolatos kiadások fedezése céljából24. A hatékonyság, az eredményesség, a fenntarthatóság és a felelősségvállalás biztosítása érdekében ez az intézkedés a török belügyminisztériummal kötendő közvetlen megállapodás formájában kerül végrehajtásra. Az intézkedés alkalmazása április 4-én kezdődött, ami egybeesik az EU–Törökország nyilatkozat teljes körű végrehajtásának első napjával. 3) A Bizottság ezen túlmenően az eszköz keretében kidolgozza a menekültek oktatására és egészségügyi ellátására irányuló célzott intézkedést. 4) A Bizottság fel fogja venni a kapcsolatot a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, hogy biztosítsa szerepvállalásukat az infrastrukturális és társadalmi-gazdasági segítségnyújtás terén. Fő kihívások és következő lépések A fennmaradó 12 tagállamnak25 még a tavasz folyamán be kell nyújtania hozzájárulási tanúsítványait. Biztosítani kell a már elindított élelmezési és oktatási projektek, valamint a visszatérő migránsokat támogató célzott intézkedés teljes körű végrehajtását. 2016. április végéig hat további projektre kell szerződést kötni. A közös EU–Törökország igényfelmérés alapján 2016. július végéig még inkább fel kell gyorsítani az azonnali programozást és a projektek előkészítését. 2016 júliusa és októbere között további humanitárius tevékenységeket kell megvalósítani. Az oktatás és az egészségügy terén, valamint egyéb kiemelt területeken célzott intézkedéseket és fellépéseket kell végrehajtani a Szíriával foglalkozó uniós szükséghelyzeti alap keretében.
8. A vámunió továbbfejlesztése 2015 májusában a Bizottság és a török kormány megállapodást kötött a vámunió korszerűsítésére és kiterjesztésére irányuló eljárások megindításáról. A Bizottság 2015 augusztusában hatástanulmányt26 kezdeményezett, hogy 2016 folyamán annak alapján kidolgozza a tárgyalási irányelveket. Március 16án nyilvános konzultáció27 vette kezdetét, amely 2016. június 9-én zárul. 9. Csatlakozási folyamat Folyamatban van a 33. fejezettel (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) kapcsolatos munka, és a Bizottság úgy véli, hogy a 2008-as átvilágítási jelentésében megfogalmazott következtetések alapvetően továbbra is helytállók, ezért fenntartja az e fejezet megnyitására vonatkozó javaslatát. A Tanács felkérte Törökországot tárgyalási álláspontjának benyújtására. A Bizottság 2016. április végéig a Tanács elé terjeszti a közös álláspontról szóló tervezetét. A célzott intézkedéseket az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében fogják finanszírozni, és a tervek szerint közvetlenül az illetékes török hatóságoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában fogják végrehajtani. Ez biztosítja a meglévő mechanizmusok keretében történő hatékony és eredményes végrehajtást, kiküszöböli az általános költségeket és gondoskodik a fenntarthatóságról. Az elszámolható kiadások a ténylegesen felmerült és ellenőrizhető költségeken alapulnak majd, és a török hatóságok az elvégzett és előzetesen jóváhagyott feladatok után részesülnek majd költségtérítésben. Az ilyen közvetlen megállapodás alkalmazása nem jelenti azt, hogy végrehajtási hatásköröket ruháznának a török partnerekre vagy politikai mérlegelési jogkört biztosítanának számukra a források elosztását illetően. Mindkét megállapodás tartalmazni fog egy záradékot, amely lehetővé teszi a forrásoknak az alternatív végrehajtási módok javára történő újraelosztását az eszköz keretében. 24 A Bizottság 2016. április 19-i végrehajtási határozata a Törökországba visszatérő migránsokra vonatkozó, az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó célzott intézkedés elfogadásáról, C(2016) 2435 final. 25 Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Románia, Spanyolország és Szlovénia. 26 http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/2015_trade_035_turkey_en.pdf. 27 http://trade.ec.europa.eu/consultations/index.cfm?consul_id=198. 23
12
A meglévő szabályokkal kapcsolatos tagállami álláspontoktól függetlenül továbbra is gyorsított ütemben folynak az öt további fejezet megnyitására irányuló előkészületek. A Bizottság megerősítette, hogy még a tavasz folyamán véglegesíteni kívánja az összes kapcsolódó előkészítő dokumentumot, hogy azokat a Tanács elé terjessze az alábbiak szerint:
Az energia (15. fejezet) tekintetében hamarosan lezárul az előkészítő munka. A Bizottság 2016. április végéig elkészíti az átvilágítási jelentés frissített változatát.
Az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, valamint a jogérvényesülés, szabadság és biztonság (23. és 24. fejezet) jelentette kulcsterületeken szakmai konzultációk zajlanak az április végén esedékes albizottsági ülés előkészítése jegyében. E fejezetek egy sor kritikus kérdésre terjednek ki, többek között az alapvető jogokra (például a szólásszabadságra), az igazságszolgáltatás szervezetére, a korrupcióellenes politikára, a migrációra és a menekültügyre, a vízumszabályokra, a határigazgatásra, a rendőrségi együttműködésre, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre. Az EU a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságok – köztük a véleménynyilvánítás szabadsága – tiszteletben tartása tekintetében elvárja Törökországtól a legmagasabb szintű normák érvényesítését. A Bizottság 2016 májusában teszi közzé a frissített átvilágítási jelentéseket.
Ami az oktatást és a kultúrát illeti (26. fejezet), Törökország március 24-én benyújtotta frissített tárgyalási álláspontját, és a Bizottság ennek alapján 2016. április végéig véglegesíti a közös álláspont frissített tervezetét.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelenleg állítja össze a kül-, biztonság- és védelmi politikára (31. fejezet) vonatkozó frissített átvilágítási jelentést, amelyet várhatóan 2016. április végéig hoznak nyilvánosságra.
10. Humanitárius körülmények Szírián belül A Szírián belül kialakult humanitárius helyzet kezelése és a további kényszerű migráció megakadályozása továbbra is közös cél mind az EU, mind Törökország számára, ami szoros együttműködést tesz szükségessé az EU és Törökország között a segítségnyújtás mozgósítása és a humanitárius segélyeknek a Szíriában tartózkodó rászorulók számára való eljuttatása érdekében. A Bizottság 2016. március 16-i közleménye28 óta az EU és Törökország is további jelentős erőforrásokat bocsátott rendelkezésre humanitárius célokból. A válság kezdete óta az EU és a tagállamok összesen 5,7 milliárd EUR támogatást nyújtottak, ezzel az Unió az első számú adományozó. A teljes összegből 3,8 milliárd EUR humanitárius segély, amelyből 1,3 milliárd EUR-t az uniós költségvetés biztosít – ennek 45 %-a a Szírián belül, elsősorban az ostrom alatt álló, illetve nehezen megközelíthető területeken végzett életmentési tevékenységeket támogatja, több mint 20 humanitárius szervezet részvételével. Szírián belül változatlanul a rászorulók elérése jelenti a fő humanitárius kihívást, és az EU és Törökország egyaránt tevékeny szerepet vállal a Szíriát támogató nemzetközi csoport humanitárius munkacsoportjában, hogy Szíria egész területén előmozdítsák a zökkenőmentes hozzáférést és orvosolják a problémákat, például a bürokráciából fakadó akadályokat. A munkacsoport meghatározó szerepet játszott abban, hogy az év kezdete óta csaknem 450 000 rászorulóhoz sikerült eljuttatni a humanitárius segélyeket. Törökország szintén kulcsszerepet tölt be abból a szempontból, hogy megkönnyíti a vízumok megszerzését és a regisztrációt a határokon átnyúló tevékenységet végző helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek munkatársai számára, valamint biztosítja, hogy a humanitárius segélyek a potenciálisan megközelíthető összes szíriai határ menti területre eljuttathatók legyenek Törökországból. E fellépés hatékonysága szempontjából meghatározó tényező a szomszédos országok – köztük Törökország – által biztosított határon átnyúló segítségnyújtás. 2015-ben a Szírián belül nyújtott uniós 28
COM(2016) 166 final, 2016. március 16.
13
humanitárius segélyek 27 %-át Törökországból juttatták a helyszínekre. Ez továbbra is prioritás, csakúgy mint a Szíria északi részén, a török határhoz közeli területeken rekedt mintegy 60 000 fő számára nyújtott életmentési segítség. Az EU üdvözli, hogy Törökország szerepet vállal e területeken. Az EU változatlanul Szíria egész területén biztosítja a humanitárius segítségnyújtást, az érintett személyek szükségleteinek megfelelően. A 2016. évre szólóan az EU 140 millió EUR kezdeti összeget különített el az életmentési tevékenységre, amely változatlanul a nehezen megközelíthető térségekre összpontosul. A Törökországgal való szoros együttműködés továbbra is meghatározó jelentőséggel bír a Szírián belüli hozzáférhetőség javítása szempontjából. 11. Következtetés Az EU–Törökország nyilatkozat már meghozta első eredményeit. A Törökországból Görögországba átkelő irreguláris migránsok és menedékkérők számának jelentős visszaesése nem csupán a nyilatkozat hatékonyságát bizonyítja, hanem azt is, hogy megtörhető az embercsempészek által alkalmazott üzleti modell. A nyilatkozat sikeres végrehajtása egyúttal egyértelmű üzenetet küld a migránsok számára arról, hogy a törökországi hajóra szállás és az életük kockáztatása nem megfelelő módja az Európába jutásnak. Az áttelepítés legális és biztonságos lehetőséget kínál. Az EU-nak és a tagállamoknak elkötelezettnek kell maradniuk a végrehajtás iránt, és meg kell őrizniük éberségüket az alternatív migrációs útvonalak tekintetében, amelyek szoros megfigyelés alatt állnak. A Bizottság új útvonalak kialakulása esetén készen áll a gyors fellépésre. A nyilatkozatban foglaltak gyakorlati megvalósítása jó ütemben halad. A görög és a török hatóságok, a Bizottság, a tagállamok és az uniós ügynökségek együttes erőfeszítése nyomán előrelépés történt a Görögországban benyújtott egyre növekvő mennyiségű menedékjog iránti kérelem feldolgozását lehetővé tevő keret kialakítása, az irreguláris migránsok Törökországba való biztonságos visszaküldése, a Törökországban tartózkodó menedékkérők számára szükség esetén a megfelelő védelem biztosítása, valamint az áttelepítés révén az Európába érkezés legális lehetőségének megteremtése terén. Bár a nyilatkozat végrehajtásának kezdeti szakaszában számos eredményt sikerült elérni, még mindig sok a tennivaló. Nem dőlhetünk hátra elégedetten, már csak azért sem, mert továbbra is megoldásra vár az egyik legnagyobb kihívás – nevezetesen a visszatérési és áttelepítési gyakorlati eljárások napi működése az uniós és a nemzetközi szabályokkal összhangban. A Bizottság továbbra is szilárdan kiáll valamennyi intézkedés végrehajtása mellett a következő szakaszok során, ideértve az eszközből folyósított finanszírozás felgyorsítását és a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek támogatását célzó projektek elindítását. A Bizottság a nyilatkozatnak megfelelően támogatni fogja Törökországot a vízumliberalizációs ütemtervben meghatározott fennmaradó kritériumok teljesítéséhez szükséges munkában. Törökországnak további erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyek valóban megkapják a szükséges támogatást, többek között az eszköz keretében. Ami Görögország támogatását illeti, a tagállamoknak még több erőfeszítést kell tenniük: nem csak a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását kell javítani a szigeteken, hanem segítséget kell nyújtani Görögországnak a humanitárius helyzet kezelése érdekében, ami mindenekelőtt az áthelyezési vállalások mielőbbi végrehajtását jelenti. A Bizottság véleménye szerint elsősorban a következő intézkedések sürgős végrehajtására kell összpontosítani:
Minden tagállamnak növelnie kell vállalásait, hogy az EASO és a Frontex megkapja az igényelt támogatást, továbbá fokoznia kell a vállalások teljesítését. Különösen az igényelt tolmácsok kiküldését kell prioritásként kezelni. Az áttelepítési folyamat gyors lebonyolítása érdekében valamennyi tagállam részéről több vállalásra és befogadásra van szükség. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mielőbb le kell zárnia a döntéshozatali eljárást a Bizottság 2016. március 21-i javaslatával kapcsolatban, amely 54 000, eredetileg áthelyezési célra előirányzott férőhely áttelepítési célú felhasználásáról szól. 14
Törökországnak meg kell tennie az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy április végéig teljesítse a fennmaradó vízumliberalizációs kritériumokat, és így legkésőbb 2016. június végéig megszűnjön a török állampolgárok vízumkötelezettsége. Annak a 12 tagállamnak (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Románia, Spanyolország és Szlovénia), amely még nem nyújtotta be az eszközzel kapcsolatos hozzájárulási tanúsítványát, haladéktalanul meg kell ezt tennie.
A Bizottság 2016. június elejére elkészíti az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról készített második eredményjelentést.
15
