EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.7.30. COM(2014) 500 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az Európai Unió európai szabványosításra vonatkozó 2015. évi munkaprogramja
HU
HU
1.
BEVEZETÉS Európa célja, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív módon növekedést érjen el és új munkahelyeket teremtsen az Európa 2020 stratégia 1 és ennek kiemelt kezdeményezései révén. A szabványosításnak a foglalkoztatás, a növekedés és a gazdasági fellendülés terén betöltött fontos szerepét a Bizottság is kiemelte „Az európai ipar »reneszánszáért«” című iparpolitikai közleményben 2 , amelyben hangsúlyozta, hogy az európai szabványosítási rendszernek hozzá kell járulnia Európa stratégiai céljaihoz az iparpolitika, az innováció és a technológiai fejlesztések terén. A dokumentum hat gyorsan növekvő területet határozott meg, amelyek kiemelt intézkedést igényelnek: fejlett gyártási technológiák, kulcsfontosságú alaptechnológiák, bioalapú termékek, fenntartható iparpolitika, építőipar és nyersanyagok, tiszta üzemű járművek és intelligens hálózatok. A szabványosítás pozitív hatásai köztudottak és elismertek. Annak biztosítására azonban, hogy Európa szabványosítási rendszere megfeleljen napjaink kihívásainak, a Bizottság 2011-ben egy reformcsomagra tett javaslatot3; ez a csomag tartalmazott egy európai szabványosításról szóló új rendeletet is, amely 2013. január 1-jén lépett hatályba4. A reform arra irányult, hogy növelje a rendszer inkluzivitását, sebességét, reakcióképességét, átláthatóságát, rugalmasságát és hatókörét. A reform egyik újítása, hogy előírta a Bizottság számára az Unió éves európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramjának elfogadását (a továbbiakban: uniós munkaprogram), amely a Bizottság tervezési munkája során meghatározott szakpolitikai célkitűzések alapján lefekteti az európai szabványosítás stratégiai prioritásait. Ez a második folyó évre elfogadott közlemény kijelöli azokat a kiemelt területeket, ahol a Bizottság szakpolitikai eszközként tervezi használni az európai szabványosítást, 2015 folyamán támogatva az Unió új vagy meglévő jogszabályait és szakpolitikáit. E tervek nyomán a Bizottság a jövőben hivatalos szabványosítási kérelmeket (megbízásokat) intézhet az európai szabványügyi szervekhez – az Európai Szabványügyi Bizottsághoz (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsághoz (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézethez (ETSI) –, marad azonban mozgástér az olyan, szabványosításhoz kapcsolódó előzetes vagy kiegészítő tevékenységek számára is, amelyeket megbízás nélkül végeznek a Bizottság felkérésére vagy kezdeményezésére. Tekintettel arra, hogy az európai szabványosítást magánjogi szervezetek végzik, mindezen prioritások és intézkedések gyakorlati végrehajtása (azaz a szabványosítás) továbbra is mindig az európai szabványügyi szervek felelősségi körébe tartozik, valamint azok hajlandóságától és mérlegelésétől függ. A Bizottság szerepe továbbra is abban áll, hogy szabványosítási kérelmeken vagy más intézkedéseket keresztül európai szabványosítási tevékenységeket kezdeményezzen, és uniós finanszírozást bocsásson az európai szabványosítás rendelkezésére azokon a területeken, amelyeken az az Unió prioritásait támogatja. A munkaprogramban jelzett irányoknak a 2015. évre már előirányzottakon túl nincs további költségvetési hatása. A 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások következtében jelentősen csökkent a Bizottság költségvetése. Ez
1 2 3 4
COM(2010) 2020 végleges. COM(2014) 14 final. COM(2011) 311 végleges. 1025/2012/EU rendelet.
2
befolyásolja az éves költségvetést, 2014-ben pedig a szabványosítás költségvetési tételét a 2013-as szintről 25,56 %-kal csökkentették. Következésképpen nagy próbatételt jelent e teher megosztása a különféle kiadások és szervezetek között, miközben szem előtt kell tartani az Unió szabványosítási politikájának stratégiai célkitűzéseit is. Ezen uniós munkaprogram nyilvánosságra hozatala fokozza a hatékonyságot és átláthatóságot, továbbá elősegíti a szabványosítási munka jobb tervezhetőségét. A Bizottság 2013 végén megkezdte az európai szabványosítási rendszer független felülvizsgálatát. A jelentés tényfeltárással foglalkozó első szakaszát júniusban fejezték be. A következő szakasz a tények elemzésével és a következtetésekkel foglalkozik. A munka eredményei az év végén lesznek elérhetők. A független felülvizsgálat eredményeit a Bizottság mérlegelni fogja a rendelet4 24. és 25. cikke alapján elkészítendő jelentésben, amelyet 2015-ben fog az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni. A 2014. évi uniós munkaprogram néhány pontját átemeltük ebbe a dokumentumba, amely a 2015-re vonatkozó prioritásokat határozza meg. Ezeket a pontokat az európai szabványügyi szervekkel folytatott és az érdekelt feleket is bevonó, folyamatos és konszenzusra törekvő viták során jelölték ki. Ezen túlmenően az uniós jogalkotást támogató néhány szabvány még mindig függőben van, amíg a társjogalkotó el nem fogadja az alapjául szolgáló jogi aktusokat. Emiatt a Bizottság a 2014. évi uniós munkaprogramban már felsorolt néhány pont átütemezését javasolja. 2.
AZ EURÓPAI SZABVÁNYOSÍTÁS STRATÉGIAI PRIORITÁSAI A 2014. márciusi Európai Tanács 5 hangsúlyozta, hogy mind a termelés, mind a beruházások vonatkozásában erős és versenyképes iparra van szükség, mivel ez a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés hajtómotorja. Az Európai Tanács szerint „Az európai ipar »reneszánszáért«” című bizottsági közlemény fontos megállapításokat tartalmaz e tekintetben, és felvázolja a Bizottság iparpolitikára vonatkozó fő prioritásait. Ezeket a prioritásokat a következők révén érik el:
5
•
a hálózatok integrálásának befejezése: információs hálózatok, energia és közlekedés;
•
az áruk és szolgáltatások nyitottabb és integráltabb belső piacának megvalósítása;
•
az üzleti környezet, a szabályozási keret és a közigazgatás javítása az EU-ban;
•
az innovációra és új technológiákra irányuló befektetések ösztönzése;
•
a termelékenység és erőforrás-hatékonyság növelése, valamint a megfizethető termelési tényezőkhöz való hozzáférés elősegítése;
•
a készségek fejlesztése és az ipari változás elősegítése;
•
a kis- és középvállalkozások és a vállalkozói készség támogatása;
•
az uniós cégek, különösen a kkv-k nemzetközivé válásának támogatása.
EUCO 7/1/14 REV 1.
3
Az európai szabványosítási rendszer hozzájárul Európa stratégiai célkitűzéseihez, különösen az iparpolitika, a szolgáltatások, az innováció és a műszaki fejlődés terén. A Bizottság megvizsgálta, hogy a közleményben leírt intézkedések közül melyek állnak készen arra, hogy azokra 2015-ben szabványokat dolgozzanak ki. Ezzel összefüggésben a Bizottság az alább felsorolt területeken kijelölte az európai szabványosításra vonatkozó stratégiai prioritásait, melyekre vonatkozóan szabványok kidolgozására kívánja felkérni az európai szabványügyi szerveket. 2.1.
Bioalapú termékek, ideértve a bioüzemanyagokat is A koherens és összehangolt fejlődés biztosítása érdekében figyelmet kell fordítani a bioalapú termékek (például bioalapú polimerek, kenőanyagok, oldószerek, felületaktív szerek) bioalapú tartalmának, felhasználhatóságának, környezetvédelmi jellemzőinek és profiljainak mérési módszereire vonatkozó, szabályozást előkészítő és szabályozással egyidejű kutatásokra is. A bioüzemanyagok területén folyamatban lévő szabványosítási munkán túl a Bizottság vizsgálja a bioalapú termékekkel kapcsolatos olyan területeket is, ahol a bioenergia terén új műszaki követelményekre és mérési módszerekre lenne szükség. A „Horizont 2020” keretprogram „Biztonságos, tiszta és hatékony energia” elnevezésű, 2014–2015-ös munkaprogramja alapján a Bizottság 2015 első negyedévében az algákra és azok termékeire vonatkozó szabványok programozására és kidolgozására kívánja felkérni a szabványügyi szerveket. A „Horizont 2020” ugyanezen munkaprogramjában, viszont az „Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a vízzel kapcsolatos tengeri és szárazföldi kutatás és a biogazdaság” társadalmi kihívással összefüggésben a Bizottság közös környezetvédelmi és funkcionális/teljesítményalapú követelmények kidolgozását és előmozdítását kéri, ideértve a szabványosított mérési és vizsgálati módszereket is, amelyek az innovatív bioalapú termékekre vonatkozó közbeszerzési eljárások támogatására használhatók fel.
2.2.
Építési termékek és építőipar Be kell fejezni bizonyos új termékszabványok kidolgozását, pl. az innovatív termékek tekintetében, valamint el kell végezni a meglévő szabványoknak a 305/2011/EU rendelet végrehajtásához szükséges módosítását. Bizonyos szabályozott szempontokat, például az építmények akadálymentesítését és a természeti erőforrások fenntartható használatát be kell építeni a harmonizált európai termékszabványokba. Véglegesíteni kell a szabályozott veszélyes anyagok és a sugárzáskibocsátás értékelési módszereinek kidolgozását, és fokozatosan új értékelési módszereket kell bevezetni a termékszabványokban. Az EU építőipari szolgáltatásainak versenyképesebbé tétele érdekében az építőipar fenntartható versenyképességére irányuló cselekvési terv 6 keretében a Bizottság támogatni fogja az Eurocode szerkezettervezési szabványok továbbfejlesztését és nemzetközi elfogadását. A Bizottság jelenleg vizsgálja azt, hogy a geotermikus energiával kapcsolatos kérdésekben szükség van-e szabványosításra.
6
COM(2012) 433 final.
4
A beltéri levegőminőséget illetően mérlegelni kell a lakásokban történő radonkoncentráció-mérések szabványosítását is7. A Bizottság 2015 harmadik negyedévében tervezi kiadni a szabványosítási kérelmeket. 2.3.
Környezettudatos tervezéssel/energiával kapcsolatos termékek „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című bizottsági közleményben 8 meghatározott intézkedéseket illetően az erőforrás-hatékonyságra, például az újrafeldolgozási, hasznosítási és újrahasználati indexekre, a termékek vagy fő alkatrészeik tartósságára, valamint más környezeti paraméterekre vonatkozó szabványokat kell kidolgozni, hogy további területeken is elősegítsék a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos esetleges követelmények leírását. A környezetbarát tervezésről szóló irányelvet végrehajtó bizottsági rendeleteket támogató további szabványosítási kérelmeket (pl. szellőztetőrendszerek, helyiségvagy vízfűtő berendezések, hálózati vagy hálózatba szervezett berendezések hálózati készenléti üzemmódja) egyéni megbízásokként fogják előterjeszteni. Amennyiben a Bizottság valószínűnek tartja, hogy a környezettudatos tervezésre vonatkozó 2012–2014-es munkaterv alapján a környezettudatos tervezéssel és/vagy az energiafogyasztás címkézésével kapcsolatban új intézkedéseket (azaz bizottsági rendeleteket vagy felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeleteket) fog javasolni bizonyos termékcsoportokra, akkor ezeken a területeken új szabványosítási kérelmek nyújthatók be. A Bizottság a szabványosítási kérelmeket 2015 második negyedévében tervezi kiadni.
2.4.
Hulladékok újrafeldolgozása A Bizottság közleményének (COM(2013) 561) (a továbbiakban: a Bizottság 2014. évi éves munkaprogramja) 2.1.4.4. pontjában említett intézkedés végrehajtása továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő, kivéve a H 12 veszélyességi jellemzővel rendelkező anyagok hulladék szempontjából való leírását – az akut toxikus gázok 1., 2. és 3. kategóriájának bevezetése –, amelynek esetében megbízás előkészítése van folyamatban. A Bizottság a szabványosítási kérelmeket 2015 első negyedévében tervezi kiadni.
2.5.
Postai szolgáltatások Az „Útiterv a csomagkézbesítés egységes piacának kialakítása felé” című közleményben 9 felvázolt intézkedésekkel a Bizottság támogatni kívánja az e-kereskedelem fejlődését azzal, hogy elsősorban a határokon átnyúló viszonylatban javítja a csomagkézbesítést. Az egyik intézkedéscsomag a csomagkézbesítési műveletek fokozottabb interoperabilitását mozdítja elő. A Bizottság 2015 első negyedévében szabványosítási kérelmet kíván kiadni a csomagkézbesítési szolgáltatások sajátos jellemzőiről, és e szabványosítási kérelem keretében szükség esetén esetleg a postai szolgáltatásokra vonatkozó meglévő európai szabványok felülvizsgálatát is kérni fogja.
7 8 9
A Tanács 2013/59/Euratom irányelve. COM(2011) 571 végleges. COM(2013) 886 final.
5
2.6.
Levegőminőség és ipari kibocsátások A környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló irányelv10 előírja a policiklikus aromás szénhidrogének ellenőrzését. Az adatok jobb összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a policiklikus aromás szénhidrogének esetében szabvány által előírt validált módszerekre van szükség. Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv11 felhatalmazza a Bizottságot a hulladékégető művekből kibocsátott poliklórozott dibenzo-dioxinok és dibenzofuránok (PCDD/PCDF) folyamatos ellenőrzésére, amint a megfelelő mérési technika rendelkezésre áll. A Bizottság várhatóan 2015 folyamán küld megbízást az európai szabványügyi szerveknek, hogy fejezzék be a meglévő műszaki követelmények validálását ezen a területen.
3.
MÁS TERÜLETEK SZABVÁNYOSÍTÁSI FELADATAI
3.1.
Innováció és új technológiák
3.1.1.
Fejlett gyártási technológiák A Bizottság szorosan együttműködik az európai szabványügyi szervekkel annak érdekében, hogy munkaprogramjukban módszeresen foglalkozzanak a fejlett gyártásra vonatkozó átvilágítások és előrejelzések eredményeivel, és a Bizottság tiszta gyártást lehetővé tevő fejlett gyártási technológiákkal foglalkozó külön munkacsoportjának munkáját figyelembe véve továbbra is azonosítsák és kezeljék a szabványok hiányosságait.
3.1.2.
Kulcsfontosságú alaptechnológiák A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.1.2. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.1.3.
Fenntartható iparpolitika, építőipar és nyersanyagok
3.1.3.1. Acél A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.1.4.2. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. 3.1.3.2. Nem energiahordozó és nem mezőgazdasági nyersanyagok A Bizottság stratégiai végrehajtási tervében12 számos olyan területet határozott meg, ahol szabványosításra van szükség. A nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség (EIP) 13 a hulladékújrahasznosításra, valamint a nyersanyagok kutatására, az ásványi anyagok kitermelésére, a kereskedelemre, tartalékokra és erőforrásokra vonatkozó közös szabványokkal kapcsolatban folytat munkát. 3.1.4.
Tiszta járművek és hajók A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.1.5. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
10 11 12 13
2004/107/EK irányelv. 2010/75/EK irányelv. https://ec.europa.eu/eip/raw-materials/en/content/about-sip COM(2012) 82 final.
6
3.1.5.
Intelligens hálózatok és intelligens fogyasztásmérés A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.1.6. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. Az európai intelligens hálózat telepítését támogató M/490. sz. korábbi szabványosítási megbízáson túl az intelligens városokra vonatkozó európai innovációs partnerség közös környezetet és stratégiai programot fog kialakítani az intelligens városokra vonatkozó szabványokkal kapcsolatban.
3.2.
Az áruk és szolgáltatások belső piacának megerősítése
3.2.1.
Az európai szabványoknak a szabályozási keret részeként betöltött szerepe A Bizottság kérelme alapján az uniós jogszabályok alkalmazása céljából elfogadott európai szabványok már most is alapvető elemei a termékekre vonatkozó szabályozási keretnek. Annak érdekében, hogy az európai szabványok, és különösen a harmonizált szabványok továbbra is megtarthassák az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosításában elismert referenciapontként betöltött szerepüket (nem csak a termékek, hanem a szolgáltatások tekintetében is), a 2012-es szabványosítási rendelet új jogi követelményeinek végrehajtása során koherens és teljesen felülvizsgált megközelítésre van szükség. Ennek biztosítása érdekében a Bizottság módosítani fogja a szabványosítási kérelmek kidolgozására, elfogadására és végrehajtására vonatkozó iránymutatását, elsősorban a harmonizált szabványok kkvbarát kialakítására, átláthatóságára, minőségére és egyértelműségére helyezve a hangsúlyt. Ezen túlmenően a Bizottság frissíteni kívánja a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó szabványokkal kapcsolatos M/417. sz. megbízást, hogy azok továbbra is elismert referenciapontként szolgálhassanak a megfelelőségértékelő szervezetek, köztük az EU harmonizációs jogalkotásának keretében dolgozó szervezetek akkreditálása tekintetében.
3.2.2.
A gyermekek biztonsága A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.1. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. A Bizottság kérheti a gyermekruházatra és -kiegészítőkre, valamint a gyerekcipőkre vonatkozó európai szabványok kidolgozását.
3.2.3.
Egyéb fogyasztási cikkekkel kapcsolatos biztonság A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.2. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. A Bizottság kérheti a felszínen tartó úszási segédeszközökre, görkorcsolyákra (és hasonló felszerelésekre) és siklóernyős felszerelésekre vonatkozó európai szabványok kidolgozását.
3.2.4.
A takarmányok és az élelmiszerek minősége és biztonsága A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.3. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. Emellett az ISO nemzetközi szabványokat helyettesítő módszerek alkalmazása során a tisztességes kereskedelem és a magas szintű biztonság garantálása érdekében kiemelkedő fontossággal bír, hogy egyértelműen rögzítsék az egyenértékűséget és a kiadandó tanúsítványokat értékelő tanúsító szervekre vonatkozó követelményeket. 7
3.2.5.
Dohánytermékek A 2014. május 19-én hatályba lépett, dohánytermékekről szóló irányelv14 alapján a Bizottság mérlegeli az elektronikus cigarettákra, különösen azok utántöltési módszereire vonatkozó műszaki szabványok kidolgozását.
3.2.6.
Kozmetikumok A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.4. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.2.7.
A textiltermékek szálösszetétele A textiltermékekről szóló rendelet 15 és a REACH-rendelet 16 alapján a Bizottság szabványosítási tevékenységekre kérheti fel a szabványügyi szerveket a textil késztermékekkel kapcsolatban, nevezetesen az olyan területeken, mint a textilszálak roncsolásmentes azonosítása, a nem textil alkotórészek bevonása a rendszerbe, a gyúlékonyság meghatározása és az allergén anyagok jelenlétének (vagy hiányának) azonosítása.
3.2.8.
Műtrágyák A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.6. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.2.9.
A nyílt tengeri berendezések biztonsága A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.7. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.2.10. Szárazföldi közlekedés Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás (EETS) alkalmazása keretében17 a továbbiakban a következő szabványosítási tevékenységek lennének előnyösek: az útdíjrendszer biztonságos felügyeletére, valamint a szolgáltatásnyújtási és útdíjszedési tevékenységek közötti információcsere beállításaira vonatkozó vizsgálati szabványok, valamint a műholdas elektronikus útdíjszedési rendszerek alapját képező vizsgálati szabványok és a célorientált rövid távolságú kommunikáción (DSRC) alapuló elektronikus útdíjszedés beállításaira vonatkozó szabványok. A digitális menetíró készülékekről, valamint a megengedett legnagyobb méretekről és össztömegről szóló új jogszabályok18 végrehajtása érdekében egy további DSRCszabványra van szükség, hogy a mozgó gépjármű és az út mellett tartózkodó rendőrtiszt között lehetővé tegyék a DSRC-interfészen keresztül folyó adattovábbítást. Egy másik kérdéskör a tehergépkocsik fedélzeti súlymérő rendszereihez kapcsolódik, amelyek esetében előfordulhat, hogy eltérő szolgáltatók szerelik fel a vontató gépjárművet és a vontatott pótkocsit. A különböző beszállítók berendezései közötti interfészre szabványt kell kidolgozni annak biztosítása érdekében, hogy a vontató gépjármű fedélzeti súlymérő számítógépe képes legyen fogadni bármely pótkocsi tengelyenkénti terhelésére vonatkozó adatokat, ezeket el tudja tárolni, majd ki tudja 14 15 16 17 18
2014/40/EU irányelv. 1007/2011/EU rendelet. 1907/2006/EK rendelet. 2004/52/EK irányelv. A 165/2014/EU rendelet és a felülvizsgált 96/53/EK irányelv.
8
számolni a gépjármű össztömegét. Ez a szabvány az ISO 11992 szabványon alapulhat. 3.2.11. A teherszállítási logisztikára irányuló ITS-alkalmazások (e-fuvarozás)19 A Bizottság az e-fuvarozásra vonatkozó szakpolitikai kezdeményezésen keresztül arra törekszik, hogy a teljes ellátási lánc mentén elektronikusan összekapcsolja a logisztikában tevékenykedő érdekelt feleket, és elősegítse az információk áramlását, hozzáférhetőségét és felhasználását. A cél a hatékonyság javítása és az árufuvarozási műveletek költségeinek csökkentése. Ennek keretében a Bizottság szabványosítási tevékenységekre adhat felkérést. 3.2.12. Tengeri és belvízi közlekedés A tengeri és belvízi közlekedésben a műszaki megoldások és szabványok európai és nemzetközi követelményeken alapulnak. A Bizottság mérlegeli azt a lehetőséget, hogy szabványosítási kérelmet intézzen az európai szabványügyi szervekhez a tengeri szállításban folyó információcsere szabványainak kidolgozására az etengerhajózási kezdeményezés támogatásaként, valamint annak érdekében, hogy támogassa a nemzeti egyablakos ügyintéző pontok létrehozását20, valamint az egyéb megfelelő rendszerek – különösen az uniós tengeri információcsere-rendszer 21 , a SafeSeaNet – felé történő elektronikus adattovábbításnak a megvalósítását. Ezen a területen szoros kapcsolatot alakítanak ki az e-fuvarozás, az e-vámigazgatás és az ehajózás között. 3.2.13. Légi közlekedés A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.8. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. Az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat korszerűsítését illetően azonban felkérik az európai szabványügyi szerveket, hogy vizsgálják felül a meglévő szabványokat és azok fenntartását, és a Polgári Repülési Berendezésekkel Foglalkozó Európai Szervezettel (EUROCAE) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA) együttműködve dolgozzák ki a jövőbeli lehetséges tevékenységet, valamint az európai légiforgalmi szolgáltatási főtervben és a főterv végrehajtását támogató közös projektekben meghatározott vonatkozó szükséges szabványokat. A távirányított légijármű-rendszerek (RPAS) biztonságos és fenntartható polgári felhasználásáról szóló közleménnyel22 összhangban a Bizottság megállapította, hogy az RPAS-re európai szintű stratégiát kell kidolgozni. Ennek keretében megfelelő szabályozási keret meghatározására van szükség, amelyet az európai szabványügyi szervek vagy nemzetközi szabványügyi szervezetek által az EUROCAE-vel és az EASA-val együttműködésben kidolgozott szabványok támogathatnak.
19 20 21 22
http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/planned_ia/docs/2013_move_001_e_freight.pdf 2010/65/EU irányelv. 2002/59/EK irányelv. 2014. április 8-i COM(2014) 207 final.
9
3.2.14. Vasúti közlekedés A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.9. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő, és európai szabványok kidolgozása céljából a következő területekkel egészítendő ki: •
harmonizált kommunikáció a jármű és a kiszolgáló létesítmény között az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) nyitott pontjainak lezárása érdekében;
•
univerzális felsővezeték kifejlesztése az ebben a témában az Európai Vasúti Ügynökség megbízásából készített külön tanulmány eredményei alapján;
•
európai szabványok kidolgozása vasúti alkalmazásokra, ideértve az 1520 mm-es nyomtávú vasúti rendszereket is, figyelembe véve az orosz szövetségi államok közötti szabványokat (GOST) és előtérbe helyezve az átjárhatósági irányelv célját és hatályát.
3.2.15. Az alternatív üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúra Az alternatív üzemanyagok európai stratégiáját és az alternatív üzemanyagokhoz tartozó infrastruktúra bevezetéséről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot is magában foglaló, „Tiszta energiák a közlekedésben” elnevezésű csomag 23 végrehajtása új szabványok kidolgozását teszi szükségessé. A Bizottság a fotovoltaikus technológiával kapcsolatos szabványok fejlesztése és harmonizálása révén támogatni fogja a továbbfejlesztett koncepciók gyorsabb piaci bevezetését. A Bizottság vizsgálja azokat az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó területeket, ahol további új szabványokra lesz szükség. 3.2.16. Infrastrukturális biztonság24 A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.11. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. 3.2.17. Vezeték nélküli kommunikáció A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.12. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő a következő pontokkal kiegészítve:
23 24
(1)
rádióberendezésekkel együttműködő kiegészítők, különösen a mobiltelefonok és más hordozható elektronikus eszközök szabványosított feltöltőcsatlakozása;
(2)
a mobiltelefonok és más hordozható rádióberendezések hozzáférése a Galileoszolgáltatásokhoz;
(3)
olyan rendszerek bevezetése, amelyek biztosítják, hogy egy bizonyos funkciókat támogató szoftvert csak akkor lehessen feltölteni a rádióberendezésre, ha a szoftver rádióberendezéssel alkotott kombinációja bizonyítottan megfelel az előírásoknak;
(4)
mobilkommunikációs szolgáltatások a 700 MHz-es és az alacsonyabb UHF-sávban e szolgáltatások más alkalmazások és elektromos berendezések melletti egyidejű működésének biztosítására a következők szerint: vezeték nélküli széles sávú kommunikációs szolgáltatások a (470–790 MHz-es) UHF-
COM(2013) 18 final. COM(2010) 560 végleges.
10
sávban az egyéb alkalmazások, többek között nem rádiós alkalmazások és elektromos berendezések melletti egyidejű működés biztosítására. 3.2.18. A világűr a polgárok szolgálatában A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.13. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. 3.2.19. Biztonság A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.14. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. 3.2.20. Nukleáris biztonság és védelem A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.15. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. 3.2.21. Vegyi anyagok A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.16. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. A vízügyi keretirányelv25 és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok26 alapján a Bizottság mérlegeli a vízszennyező anyagokkal kapcsolatos analitikai módszerekre, illetve bizonyos biológiai és mikrobiológiai paraméterekre vonatkozó szabványok kidolgozását. 3.2.22. Egyes konkrét szolgáltatásokkal kapcsolatos biztonság A munkaprogram e pontja a 2014 második felére tervezett, az érdekelt felekkel folytatott széles körű egyeztetés eredményétől függ. Arra az esetre, ha az érdekelt felek úgy döntenek, hogy nagymértékben támogatják a szolgáltatások fogyasztók biztonságával kapcsolatos szabványosítására, például a szállodai tűzbiztonság terén felmerülő szabványosítására vonatkozó igényeket, nyitva kell hagyni ezt a lehetőséget. 3.2.23. Egészségügyi szolgáltatások27 A betegeknek biztonságos, kiváló minőségű szolgáltatásokra van szükségük ahhoz, hogy Európa-szerte kialakuljon a bizalmuk az egészségügyi rendszerek iránt. Az európai szabványok kidolgozása érdekében a klinikai orvosoknak, a szabályozó hatóságok és a kutatás-fejlesztés képviselőinek, valamint az akkreditációs és szabványügyi szerveknek egyesíteniük kell tudásukat és tapasztalataikat. Az összetett egészségügyi rendszerek következetes irányítása érdekében a vonatkozó uniós jogszabályokkal és egészségügyi szakpolitikákkal összhangban egyes horizontális szempontokra vonatkozóan az Európai Szabványügyi Bizottsághoz szabványosítási kérelmeket lehet intézni. 3.2.24. Akadálymentesítés A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.2.20. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
25 26 27
2000/60/EK irányelv. A 98/83/EK és a 2006/7/EK irányelv. 2011/24/EU irányelv, 2009/C 151/01 tanácsi ajánlás.
11
3.2.25. Orvosi berendezések Amint az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az orvostechnikai eszközökről szóló jövőbeli rendeletet 28 és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendeletet28, az Európai Bizottság megbízást ad ki, amelyben felkéri az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) annak ellenőrzésére, hogy a szabványok milyen mértékben terjednek ki a jövőben elfogadandó rendeletekben szereplő alapvető követelményekre és egyéb követelményekre. 3.2.26. Mérőműszerek A mérőműszerekről szóló irányelv 29 keretében a Bizottság megbízást adhat az európai szabványügyi szerveknek, hogy a nemzetközi szabványosítás és a piaci igények fényében dolgozzanak ki szabványokat. Ez azokat az irányelv hatálya alá tartozó műszereket érintené, amelyekre az irányelv legutóbbi módosítása30 óta nem vonatkoznak teljesen harmonizált szabványok, illetve amelyekre vonatkozóan a technológiai innováció miatt csupán hiányos és/vagy elavult harmonizált szabványok léteznek. 3.2.27. Nyomástartó berendezések A harmonizált európai szabványok elfogadásának a nyomástartó berendezések ágazatában történő előmozdítása, és e szabványok hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, további intézkedések meghozatalára kerül sor, amelyek célja a nyomástartó edényekre, csővezetékekre és kazánokra vonatkozó fő szabványok ismertségének javítása és elfogadásuk elősegítése. 3.2.28. Elektromos és elektronikai berendezés A következő pontokkal kapcsolatban születhetnek konkrét szabványosítási kérelmek: (1)
nem szabályozott vonatkozások és lehetséges hiányosságok a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekről szóló irányelv31 biztonsági céljait támogató jelenlegi harmonizált szabványokban;
(2)
olyan elektromos berendezések biztonsági vonatkozásai, amelyek jellemzőik miatt, pl. mert vonzóak a gyermekek számára, veszélyesek lehetnek a lakosság különösen veszélyeztetett szegmensei számára.
3.2.29. Vízi közlekedés – kedvtelési célú vízi járművek A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelvet32 nemrégiben módosították, ezért a harmonizált szabványok kidolgozását és aktualizálását egy új megbízás keretében kell elvégezni. A következő pontokkal kapcsolatban születhetnek konkrét szabványosítási kérelmek, illetve szükség esetén új megbízások: (3)
28 29 30 31 32
kedvtelési célú vízi járművek – a dugattyús belső égésű motorok kipufogógázkibocsátásának mérése – a gáz- és részecskekibocsátás mérése fékpadon;
http://ec.europa.eu/health/medical-devices/documents/revision/index_en.htm 2004/22/EK irányelv. HL L 294., 2009.11.11., 7. o. 2006/95/EK irányelv. 2013/53/EU irányelv.
12
(4)
elektromos áramkörök biztonsági szempontjai az elektromos vagy hibrid meghajtási rendszerek tekintetében;
(5)
nem szabályozott szempontok és lehetséges hiányosságok a kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv33 biztonsági céljait támogató jelenlegi harmonizált szabványokban.
A Bizottság kérheti, hogy a hajókban használandó összetett anyagok tűzbiztossá tételére vonatkozóan dolgozzanak ki vizsgálati és tanúsítási eljárásokat, hogy előmozdítsák ezeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet általi elfogadottságát. Ennek eredményeként konkrét szabványosításhoz kapcsolódó intézkedésekre kerülhet sor. 3.2.30. Munkahelyi biztonság A munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló irányelv 34 végrehajtása hatályon kívül helyezi a 2004/40/EK irányelvet. A Bizottság tervei szerint vagy módosítja a meglévő M/351. sz. megbízást, vagy új megbízást ad az európai szabványügyi szerveknek a 2013/35/EU irányelvet támogató harmonizált szabványok kidolgozására. 3.2.31. Védelem A védelmi és biztonsági ágazatról szóló közelmúltbeli közlemény35 rávilágított arra, hogy a közös védelmi szabványok alkalmazása jelentősen fokozná az együttműködést és interoperabilitást, valamint az európai ipar versenyképességét, különösen a kialakulóban lévő technológiák terén. Az Európai Tanács a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 2013. december 19-i következtetéseiben támogatta ezt a megközelítést. A Bizottság az Európai Védelmi Ügynökséggel együttműködve megvizsgálja, hogy hogyan mozdítható elő a közös szabványok alkalmazása a védelmi ágazatban és a közleményben említett más területeken. Az ezen a területen végzett munka nem lehet párhuzamos a NATO tevékenységeivel. 3.2.32. Tengerügyek A Bizottság megvizsgálja, hogy hogyan mozdítható elő a közös szabványok alkalmazása a tengerügyekben. Ez a munka támogatja többek között az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezetről (tengeri CISE) szóló bizottsági kezdeményezést 36 és különösen a védelmi-polgári együttműködést. Különös jelentőséggel bír a különböző ágazati funkciók, különösen a védelmi és más ágazatok közötti információcsere erősítése, melyet a tengerfelügyeleti rendszereknek a közös szabványok alkalmazása révén való interoperábilissá tételével lehet megvalósítani.
33 34 35 36
2003/44/EK irányelv. 2013/35/EU irányelv. COM(2013) 542 final. COM(2009) 538 végleges és COM(2010) 584 végleges.
13
3.3.
Az európai digitális menetrend37 Szabványok nélkül elképzelhetetlen az ikt-ágazat termékeinek, szolgáltatásainak, alkalmazásainak és digitális tartalmainak interoperabilitása, amely pedig kulcsfontosságú a hatékony digitális társadalom létrehozásához. Tekintettel az iktpiac globális jellegére, az európai szabványügyi szervek, valamint az érintett fórumok és konzorciumok együttműködésére van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen felelni az interoperabilitást biztosító szabványok iránti növekvő igénynek ezen a gyorsan fejlődő területen. Az ikt-szabványosítás 38 gördülőterve részletesen meghatározza, hogy mely területeken járulhat hozzá a szabványosítás az ikt területéhez kapcsolódó szakpolitikai célkitűzésekhez. Ez történhet például olyan, a szabványok alkalmazásának tényleges elterjedését szolgáló kiegészítő intézkedések révén is, mint az interoperabilitás vizsgálata vagy a tudatosság növelése.
3.3.1.
E-egészségügy Több tanulmány is rámutatott, hogy az európai és nemzetközi szabványok gyakran nem elég részletesek ahhoz, hogy garantálni tudják az ikt-megoldások interoperabilitását az e-egészségügy területén. Az e-egészségügyi hálózat jóváhagyását kérve és az e-egészségügyi érdekelt felek csoportjával konzultálva a határokon átnyúló adatcsere (azaz betegadatlapokon vagy e-rendelvényekben való felhasználás) céljából részletesebb, az e-egészségügyi interoperabilitási keretrendszerhez hozzájáruló előírások meghatározására fog sor kerülni, beleértve az interoperabilitás vizsgálatára vonatkozó iránymutatásokat és minőségirányítási rendszereket is, amelyeket például a közbeszerzésekben használnak fel. Az interoperabilitás fokozása érdekében a Bizottság az előírások és komponensek továbbfejlesztését és hitelesítését, valamint szükség esetén szabványosítási megbízások kiadását javasolja.
3.3.2.
Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.4.2. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.3.3.
E-készségek és e-tanulás A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.4.3. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.3.4.
Online vitarendezés az e-kereskedelemben39 A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.4.6. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.3.5.
A tárgyak internete A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.4.7. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
37 38 39
COM(2010) 245 végleges. http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/ict/files/ict-policies/2010-2013_ict_standardisation_work_programme_2nd_update_en.pdf
HL L 165., 2013.6.18., 1. o.
14
3.3.6.
Az elektronikus azonosítás, a megbízható szolgáltatások és az elektronikus aláírás A Tanács várhatóan 2014 második felében fogadja el a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló rendeletet 40 . A rendelet az elektronikus aláírásról szóló irányelv 41 helyébe lép, és kiterjeszti annak hatályát az elektronikus azonosításra, elektronikus aláírásokra, az elektronikus bélyegzőkre, az elektronikus időbélyegzőkre, az elektronikus kézbesítésre, az elektronikus dokumentumokra és a weboldal-hitelesítésre. A rendelet végrehajtásának támogatása érdekében új szabványosítási kérelmekre lehet szükség.
3.3.7.
A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetés A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.4.9. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.3.8.
Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)42 A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.4.10. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő. A Bizottság szabványosítási kérelem előterjesztését mérlegeli az e-segélyhívó szolgáltatások következő generációjára vonatkozó szabványok kidolgozása céljából, figyelembe véve a mobilkommunikációs szolgáltatások és az IP-környezet fejlődését, és vizsgálva a járműtípusok és szolgáltatások szélesebb körét is, mint amilyenek a nehéz tehergépjárművek, motorkerékpárok és mopedek, illetve a veszélyes áruk nyomon követése.
3.3.9.
A széles sávú infrastruktúra feltérképezése Az Európai Parlament és a Tanács a közelmúltban fogadta el a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelvet. Ezzel összefüggésben elérhetővé kell tenni a kiépítés területén rendelkezésre álló fizikai infrastruktúrákra vonatkozó információkat. A Bizottság mérlegelheti, hogy szabványosítási kérelmet terjeszt elő a szabályozó hatóságok, minisztériumok és üzemeltetők/közüzemi vállalkozások által használható közös nyelvre, és ebben meghatározhat több egymást követő szabványosított engedélyezési szintet, adatot és típust (szolgáltatás, infrastruktúra, kereslet, beruházási térképek stb.). A széles sávú infrastruktúra feltérképezésére vonatkozó szabványnak a lehető legnagyobb mértékben fel kell használnia az 1253/2013/EU rendeletre43 vonatkozó INSPIRE44 műszaki útmutató dokumentumot.
3.3.10. E-közbeszerzések45 és e-katalógusok Az e-közbeszerzési technológia interoperabilitása és szabványosítása az egyik kulcsfontosságú stratégia a műszaki akadályok és a többletköltségek felszámolására abban az esetben, amikor a szállítók többféle rendszerben nyújtanak be ajánlatokat. 40 41 42 43 44 45
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/HIS/?uri=CELEX:52012PC0238 1999/93/EK irányelv. 2010/40/EU irányelv, COM(2008) 886 végleges. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:331:0001:0267:HU:PDF. http://inspire.ec.europa.eu/documents/Data_Specifications/INSPIRE_DataSpecification_US_v3.0.pdf COM(2013) 453 final.
15
A valódi egységes piac elérése érdekében az ajánlattevőknek, köztük a kkv-knak ideális esetben képesnek kell lenniük arra, hogy több piacon, különböző közbeszerzési rendszerekben kommunikáljanak és vegyenek részt az eljárásokban, mégpedig az általuk előnyben részesített rendszeren, illetve egy közös rendszeren keresztül. Az e-közbeszerzés területén kidolgozandó szabványok szükségességét határozottan megerősítette az e-pályázással foglalkozó bizottsági szakértői csoport 2013 februárjában kiadott jelentése is, amely számos szabványosítási intézkedést tartalmazott, amelyeket a lehető leghamarabb végre kell hajtani. 3.3.11. Online szerencsejáték A Bizottság, ahogy azt az „Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé” című közleményében 46 is bejelentette, megvizsgálja a játékgépekre vonatkozó standardok bevezetésének előnyeit. Az online játékgépek és a szerencsejáték-szoftverek hitelesítését általában a tagállami illetékes hatóságok írják elő a szerencsejáték-engedély iránti kérelmekkel összefüggésében. A Bizottság az online szerencsejátékok összehasonlítható biztonsági szintjének biztosításával a különböző nemzeti hitelesítési eljárásokkal járó adminisztratív terhek csökkentésére is törekszik. E célból a Bizottság a közös tudás és tapasztalat kihasználása érdekében, a szerencsejátékokkal foglalkozó szakértői csoport keretében együttműködik a tagállamokkal, valamint az ágazat érdekelt feleivel, köztük az akkreditációs és szabványügyi szervekkel. 3.4.
Éghajlatváltozás és erőforrás-hatékony Európa47
3.4.1.
Fluortartalmú üvegházhatású gázok A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló új rendelet (517/2014/EU rendelet) nagy horderejű szakpolitikai változásokat vezet be annak érdekében, hogy csökkentse a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát az olyan berendezésekben és alkalmazásokban, mint a légkondicionáló és hűtőberendezések, a habok, a tűzvédelmi berendezések és aeroszolok. Ezért a Bizottság a következő intézkedéseket irányozza elő:
46 47
•
a létező szabványok feltérképezése és annak megállapítása, hogy azok a fluortartalmú gázokról szóló új rendelet által érintett berendezéstípusok szempontjából mennyire relevánsak;
•
a műszaki fejlődés alapján ajánlások megfogalmazása e szabványok felülvizsgálatára, aktualizálására és lehetséges harmonizálására annak érdekében, hogy lehetővé váljon az éghajlatbarát alternatívák biztonságos használata, és megszűnjenek az elterjedésük előtt álló szükségtelen akadályok;
•
felülvizsgálati folyamat kezdeményezése azokon a területeken, ahol ezt szükségesnek tartják.
COM(2012) 596 final. COM(2011) 21 végleges.
16
3.4.2.
Környezetbarát infrastruktúra A környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos stratégia 48 szerint az előírások hozzájárulhatnak a zöld infrastrukturális megoldások „növekvő piacához”. A Bizottság értékelni fogja, hogy a technikai előírások, különös tekintettel a fizikai alkotóelemekre és folyamatokra, hogyan növelhetnék a zöld infrastruktúra kiépítését. Az érdekelt felek és a tagállamok hozzászólásai, valamint egy megbízásra készülő tanulmány megállapításai – amelynek eredményei 2015-re várhatók – segítenek annak mérlegelésében, hogy szükséges-e megbízást adni a környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos szabványok további harmonizálására vagy kidolgozására.
3.4.3.
Fenntartható módon előállított élelmiszerek A Bizottság 2014. évi éves munkaprogramjának 2.5.5. pontjában említett intézkedés továbbra is ezen uniós munkaprogram részének tekintendő.
3.4.4.
Fenntartható foszforhasználat Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervében 49 tett kötelezettségvállalások nyomán a Bizottság 2013-ban közzétette a fenntartható foszforhasználatról szóló konzultációs célú közleményt 50 . A konzultációt követő tevékenységek és szakpolitikai fellépések szabványosítási munkához vezethetnek.
4.
AZ EURÓPAI SZABVÁNYOSÍTÁS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSBEN A szabványosítás legfőbb célja az, hogy a kereskedelem műszaki akadályainak lebontásával megerősítse az európai ipar globális jelenlétét és versenyképességét. Az egységes vagy műszakilag összehangolt szabványok alkalmazása globális szinten fokozza az interoperabilitást, ezzel pedig elősegíti az áruk és szolgáltatások cseréjét. A környezeti hatás mérésére vonatkozó szabványok egyenlőbb versenyfeltételeket teremtenek az ipar számára. Ezen cél megvalósításához a következők szükségesek:
48 49 50
•
a nemzetközi és az európai szabványok lehető legszélesebb körű koherenciájának megteremtése (a nemzetközi szabványok előnyt élveznek, de számos ágazatban az európai szabványok játszanak központi szerepet);
•
lehetőség szerint az európai vagy nemzetközi szabványokkal való technikai összhang megteremtésének (illetve e szabványok elfogadásának) Európán kívüli előmozdítása a kereskedelem technikai akadályainak csökkentése érdekében;
•
a kutatás és innováció terén folytatott nemzetközi együttműködés kiaknázása a műszaki előírások és követelmények nemzetközi összehangolásának előmozdítása érdekében;
•
a tudatosság növelése és az előnyök hangsúlyozása az európai szabványosítással mint a nemzetközi szabványokra és a többoldalú szabályozásra épülő, azokat teljes mértékben támogató, koherens regionális rendszerrel kapcsolatban; különösen a rendeleteket és közpolitikákat, a megfelelőségértékelést és a piacfelügyeleti tevékenységeket támogató önkéntes
COM(2013) 249 final. COM(2011) 571 végleges. COM(2013) 517 final.
17
szabványok jól működő európai modelljével kapcsolatos know-how és tapasztalat átadása; •
az EU és a harmadik országok közötti kétoldalú szabályozási/politikai párbeszéd, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások vonatkozó fejezeteiről folytatott tárgyalások elősegítése. A jelenlegi prioritások – fontossági sorrendben – a következőkre összpontosítanak: Amerikai Egyesült Államok (közvetlen részvétel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség tárgyalásain), Kína (az EU–Kína 2020 stratégiai menetrend az együttműködésért, szabályozási és iparpolitikai párbeszéd, innovációs együttműködési párbeszéd), Oroszország (az Európai Külügyi Szolgálattal szoros együttműködésben a modernizációs partnerség támogatása), India és Japán. Kiemelt figyelmet kap a Latin-Amerikával, különösen Brazíliával, valamint a Koreával és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagjaival folytatott párbeszéd is;
•
az egységes piac kiterjesztése az Európai Unió bővítése és az európai szomszédságpolitika segítségével, valamint az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló olyan harmadik országokkal kötött megállapodások révén, amelyek átveszik az európai szabványokra épülő, termékbiztonságra vonatkozó európai szabályozást;
•
a kiemelten fontos országokban a következőkre kiterjedő stratégiai intézkedések: •
Indiába és Kínába kirendelt európai szabványügyi szakértők alkalmazása (a projekt megújítása), akik biztosítják az európai szabványügy helyi képviseletét, valamint ezekre a kulcsfontosságú piacokra való belépéssel kapcsolatos információk áramlását; új jelöltként nevezték meg Brazíliát, és a projektet kiterjeszthetik a Mercosur térségére;
•
olyan webalapú szabványosítási információs platformok létrehozása Kínával 51 – előtérbe helyezve a projekt folytatását és hatókörének a jelenleg lefedett ágazatokon túli bővítését –, illetve a jövőben esetleg az USA-val, amelyek bemutatják a szabványosítás helyzetét, beleértve a szabványosításhoz közvetlenül kapcsolódó, a piacra jutással kapcsolatos szempontokat is;
•
Afrika szabványosítási képességének támogatása, összhangban az EU– Afrika közös stratégiával és annak 2014–2017-es ütemtervével, elsősorban az érintett afrikai szabványügyi és regionális szervezetekkel (például az Afrikai Unió nemrégiben létrehozott Pánafrikai Minőségi Infrastruktúrájával [PAQI]) folytatott műszaki és politikai párbeszéd segítségével.
5.
EGYEDI STRATÉGIAI INTÉZKEDÉSEK
5.1.
Pénzügyi támogatás az európai érdekelt felek szervezeteinek A Bizottság 2014 harmadik negyedévben olyan pályázati felhívásokat tesz közzé, amelyek elősegítik a kis- és középvállalkozásoknak, a fogyasztóknak, valamint az érdekelt környezetvédelmi és társadalmi szervezeteknek a szabványosítási munkában
51
http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6271&lang=en
18
való európai képviseletét. Ez az intézkedés pénzügyi források biztosításával segíti elő a kkv-k részvételét, de emellett a Bizottság továbbra is támogatni fogja azokat az egyedi projekteket, amelyek a kkv-k szabványosítási munkához való hozzáférését és abban való részvételét segítik elő. 5.2.
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok a szabványokban A Bizottság folytatja az európai szabványügyi szerveket célzó intézkedéseit, hogy tisztázza a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok szabványokban való használatára vonatkozó szabályokat. Az európai szabványügyi szervek várhatóan platformot fognak kialakítani, amely lehetővé teszi, illetve elősegíti a szabadalmak és új technológiák felhasználását a szabványok kidolgozásában.
5.3.
Ikt-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform A Bizottság folytatja a 2011-es szabványosítási csomag egyik újdonságát jelentő, iktszabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platformmal kapcsolatos munkáját. A hatóságok, az érdekelt felek és a szabványokat fejlesztő szervezetek, valamint a globális fórumok és konzorciumok közötti folyamatos párbeszédről már az elindulása óta eltelt rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy képes választ adni az ágazatra jellemző gyors változásokra. A több érdekelt felet tömörítő platformmal együttműködésben megtörtént az ikt-szabványosítás gördülőtervének kidolgozása, amelyben részletesen meghatározzák a szabályozási környezetet és az annak megfelelő támogató szabványosítási tevékenységeket.
5.4.
„Horizont 2020” keretprogram A kutatási és innovációs menetrendek kidolgozása és végrehajtása – többek között szabványosítás révén – olyan szempont, amely nélkül a versenyképesség kérdése érdemben nem tárgyalható. A „Horizont 2020” keretprogram erőteljes támogatást fog nyújtani az innováció piaci elterjedéséhez, különösen a kutatás keretében folyó szabványosításhoz és a tudományos eredmények szabványokba való átültetéséhez. A szabványosítási tevékenységek megkerülhetetlen csatornái a kutatási eredmények piaci elterjedésének és az újítások terjesztésének.
5.5.
A régi megbízások alapján megbízásba adott munkaprogramok Az 1980-as évek vége óta a Bizottság számos szabványosítási kérelmet intézett az európai szabványügyi szervekhez annak érdekében, hogy dolgozzanak ki európai szabványokat, illetve folytassanak egyéb, szabványosítással kapcsolatos tevékenységeket. E megbízások némelyike nem megismétlődő intézkedés (például tanulmányok), míg más megbízások európai szabványok kidolgozására, valamint e szabványok rendszeres módosításán keresztül azok fenntartására is irányulnak. Mivel az évek során a megbízás jogi formátuma megváltozott, a 1025/2012/EU rendelet 10. cikke értelmében pedig a megbízások immár végrehajtási aktusok, nagyon fontos, hogy közös értelmezés alakuljon ki arról, hogy i. melyik régi megbízás érvényes még, hogy arra alapozva az uniós jogalkotást és szakpolitikákat támogató új európai szabványokat dolgozzanak ki; és ii. melyik megbízást kell teljesítettnek vagy lejártnak tekinteni. A Bizottság az európai szabványügyi szervekkel közösen tisztázni fogja a helyzetet, hogy minden megbízásba adott szabványosítási munkát illetően közös alapra lehessen támaszkodni, és különösen hogy biztosítsa, hogy a harmonizált szabványok kidolgozására vonatkozó elveket az európai szabványügyi szervek azonos módon hajtják végre. 19
