HU
HU
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Időközi értékelő jelentés a MEDIA 2007 programról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Időközi értékelő jelentés a MEDIA 2007 programról
1.
BEVEZETÉS
E jelentés tárgya a MEDIA 2007 program időközi értékelése. Az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat1 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően ez a jelentés a program végrehajtása során elért eredményeknek és a program minőségi és mennyiségi vonatkozásainak időközi értékelését tartalmazza. A 19. cikk emellett kimondja, hogy az Európai Uniónak az Európai Audiovizuális Megfigyelőintézet munkájában való részvételének nyomon követését és értékelését a MEDIA program nyomon követése és értékelése keretében kell megvalósítani a 14. cikkel összhangban. Ez a jelentés a végrehajtás első három éve során elért legfontosabb eredményeket és az esetleges kiigazítások érdekében tett ajánlásokat tartalmazza. A jelentés a 2007. január 1-jétől a 2009. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik, és az Euréval – Media Consulting Group (MCG)2 által végzett időközi értékelés következtetésein alapul. 2.
A MEDIA PROGRAM
Amióta az Európai Parlament és a Tanács 1991-ben elfogadta MEDIA I programot, az EU következetes és hosszú távú pénzügyi támogatási politikát folytat annak érdekében, hogy az európai audiovizuális ágazat élhessen az egész Unióra kiterjedő piac előnyeivel. Ezt a politikát vitte tovább a MEDIA II, majd a MEDIA Plus és a MEDIA képzés program (20012006) egyaránt. A szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg elveinek megfelelően a közösségi fellépés a gyártás kezdő és végső szakaszaiban történik, és meghagyja a nemzeti hatóságoknak a feladatot, hogy a gyártást támogassák. A program tehát a szakemberképzés, a fejlesztés, a forgalmazás és a művek promóciójának támogatását vállalja magára. A hét évre (2007-2013) 755 millió EUR költségvetéssel rendelkező MEDIA 2007 program három átfogó célkitűzés megvalósítására törekszik: – az európai kulturális sokszínűség, valamint az európai filmművészeti és audiovizuális örökség megőrzése és bővítése, annak elérhetővé tétele a közönség számára, illetve a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása;
1 2
HU
HL L 327., 2006.11.24. Az értékelő jelentés teljes szövege a következő címen olvasható: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/evalreports/index_en.htm#cultureHeader.
2
HU
– az európai audiovizuális alkotások forgalmának bővítése az Európai Unión belül és kívül; – az európai audiovizuális ágazat versenyképességének javítása egy nyitott európai versenypiac keretében. A különböző beavatkozási területek prioritásait a következőkben határozták meg: – a kreativitás támogatása az audiovizuális ágazatban, valamint az európai filmművészeti és audiovizuális örökség kulturális értékének megismertetése; – az európai audiovizuális ágazat szerkezetének megerősítése, különös tekintettel a kkv-kra; – az egyenlőtlenségek csökkentése a nagy audiovizuális gyártási kapacitású országok és azon országok között, amelyek kis audiovizuális gyártási kapacitással vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkeznek; – a digitalizálással kapcsolatos piaci folyamatok követése és támogatása. A MEDIA 2007 program újdonságai A MEDIA 2007 program céljául tűzte ki az igazgatási eljárások általános egyszerűsítését és arányossági záradékot vezetett be a pénzügyi és igazgatási szabályok tekintetében. Ezzel az adminisztrációs terhek csökkentésére törekedett, amelyeket a támogatásokkal és a kedvezményezettek jellegével arányossá kívánt tenni. Emellett hosszú távú partnerségek megkötésére került sor a képzés, a vásárlásösztönzés és a mozihálózatok területén. A cselekvési irányvonalak többsége megmaradt (a VHS és DVD formátumú forgalmazás támogatása kivételével). Az ágazat igényeinek változásához való igazodás céljából a MEDIA 2007 program új fellépéseket vezetett be; ezek közé tartozik az audiovizuális alapképzés, az interaktív művek fejlesztése, a lekérhető video-szolgáltatás (video on demand, VOD) és a digitális mozifilm-forgalmazás, a közösségi weboldalak és a nyílt média. A MEDIA programokat folyamatos értékelési folyamat kíséri. Az 1998-as előzetes értékelés és két időközi értékelés után a MEDIA Plus és a MEDIA képzés programokat végső értékelésnek is alávetették, amely a 2000-2006 közötti időszakra vonatkozott. Az értékelések megerősítették, hogy a program helytálló és hatékony volt, és a fellépések továbbvitelét ajánlották. Emellett 2004-ben az előzetes értékelés elemeit felhasználó hatásvizsgálat is készült a MEDIA 2007 program előkészítése céljából. 3.
A MEDIA 2007 IDŐKÖZI ÉRTÉKELÉSE
3.1.
Bemutatás
Az értékelés elvégzésére a Bizottsággal keretszerződést kötött EUREVAL – MCG konzorciumot választották ki3. Az értékelési eljárás a program végrehajtásának kezdete után mindössze két évvel indult meg, ami annyit jelent, hogy kevés projekt fejeződött még be, sőt a legtöbb csak a megvalósítás első szakaszában volt.
3
HU
INFSO/SMART 2007/0035 Lot 1. sz. keretszerződés
3
HU
Az értékelés ezért alapvetően a hatásfok és a hatékonyság, valamint a helytállóság kérdésére összpontosított. Ennek keretében értékeli a program azon képességét, hogy a felhasznált forrásokra alapozva eredményeket érjen el, valamint azt, hogy ezek az eredmények megfelelnek-e a program célkitűzéseinek. Megvizsgálja továbbá az eredeti célkitűzések helytállóságát az ágazat szükségleteihez viszonyítva, és a jövőre nézve kiigazításokat ajánl. Az értékelés eredményein alapul majd a MEDIA 2007 határozat 14. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a program folytatásáról szóló közlemény, amelyet 2010 végéig kell beterjeszteni, valamint a hatásvizsgálat is, amelyet a program 2013 utáni megújításának érdekében fognak elvégezni. 3.2.
Az értékelés célkitűzései
Az általános célkitűzés az volt, hogy a Bizottság külső, független véleményhez jusson a program 2007-2009 között elért eredményeiről, illetve mennyiségi és minőségi vonatkozásairól. Ennek megfelelően a konkrét célokat a következőképpen határozták meg: – A célkitűzések helytállóságának felmérése az európai audiovizuális ágazatzükségleteihez viszonyítva, valamint a program európai hozzáadott értékének mérése; – A program végrehajtása hatásfokának és eredményei hatékonyságának átfogó célkitűzései szemszögéből való mérése; – Kiigazításokra tett javaslatok és ajánlások kidolgozása a program végrehajtásának további időszakára; – Az ágazat szükségletei alakulásának elemzése és a 2007 óta bevezetett új fellépések külön értékelése. 3.3.
Módszerek
Az értékelési folyamat 2009 szeptemberében kezdődött és 2010 májusáig tartott. A statisztikai és dokumentumértékű adatok összegyűjtése mellett az értékelők beszélgetéseket folytattak mind a Bizottság, mind az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) programért felelős tisztségviselőivel. Az értékelő továbbá széles körű felmérést folytatott olyan szervezeteknél, amelyek MEDIA-támogatást kértek, valamint az összes tagállam MEDIA Desk tájékoztatási irodáiban. Így sikerült több mint 550 személy véleményét megkérdezni. Az értékelő ezután az értékelés kérdéseinek megválaszolása érdekében az adatok mélyelemzését végezte el úgynevezett trianguláció alkalmazásával, amely az összes begyűjtött adat kereszthivatkozásait hivatott létrehozni. A jelentésben szereplő minden megállapítás így – eltérő jelzés hiányában – egyszerre több forrásból táplálkozik. 4.
TECHNOLÓGIAI, GAZDASÁGI ÉS JOGI ÖSSZEFÜGGÉSEK
A film- és audiovizuális iparág területén a közpolitikák ma olyan jelentős problémákkal kerülnek szembe, amelyek a technológia változásaiból és azoknak a fogyasztási módokra, a gazdasági modellekre és az értékláncra tett hatásaiból erednek.
HU
4
HU
4.1.
Technológiai változások
Ezek az átalakulások részben a nagy sebességű internet európai terjedéséből fakadnak. A múltban lineáris médiának számító televízó ma egyre inkább nem lineáris platformmá válik, amely lehetővé teszi, hogy a néző megválassza mind a neki tetsző tartalmakat, mind az időpontot azok fogyasztására (tv-műsorok utólagos megtekintése, IPTV, web-tv). Az internet a videofilm-lekérés (VOD) révén a forgalmazási platform szerepét is betölti. A változások a mobiltelefonokat is érintik, amelyek szintén az audiovizuális tartalmak forgalmazási platformjaivá válnak. A hagyományosan földrajzi helyszínhez (vetítőterem) kötött filmművészet új forgalmazási lehetőségekhez jut, mivel a 35 mm-es filmszalagot fokozatosan felváltják a digitális kópiák. A programozás valószínűleg egyre rugalmasabb lesz, és a három dimenziós látványfilmek bevezetése nyomán a digitális technológia megújító hatást is gyakorolhat. A nagy felbontású dvd-k a közelmúltban beléptek az európai piacra, noha még nem tudható, hogy felszívják és tartós eszközzé változtatják-e a megjelenőfélben lévő technológiát, fenntartva ezzel annak jelenlétét az ellátási láncban. 4.2.
A fogyasztási módok fejlődése
A technológiai innovációval fokozatosan a nézők szokásai is változtak. Az audiovizuális tartalom könnyen személyre szabható, elmenthető és hordozható. Mai környezetünkben a különböző médiák összekapcsolásával keletkező multiplatform-forgalmazás egyre meghatározóbb lesz. A tartalmak hordozhatósága emellett a fizikai környezetet inkább a lehetőségek mintsem a kényszerek birodalmává teszi. A művek ma könnyebben terjedhetnek egyik médiából a másikba, és egyik területről a másikra. 4.3.
A gazdasági modellek
Gazdasági szempontból az átalakulás fokozatos, és a piacokra gyakorolt hatása ágazatok és országok szerint aszimmetrikus. A gazdasági modellek változása a televízió és a film közötti kapcsolatban érhető tetten. A rádiófrekvenciás sugárzású nemzeti televízió 30 év óta az európai filmművészet finanszírozásának nélkülözhetetlen partnere. Ma, amikor a televizós csatornák reklámbevételei nagy mértékben csökkennek, a film értéke is stagnál ezeken a csatornákon, miközben maga a filmművészet a digitális csatornák és a fizetős filmcsatornák felé vándorol. 4.4.
A jogok kezelése
Az európai audiovizuális ágazat a jogkezelés kérdésével is szembekerült. Ez a kérdés azért vált elsődlegessé, mert a piacra a gyártás és a forgalmazás terén egyaránt új szereplők lépnek. A jogkezelés szempontjából nézve az értéklánc teljes hosszában megjelennek a „kannibalizálás” hatásai. Egyes megfigyelők hosszú távon az értéklánc egyszerűsödését jósolják, méghozzá annyira, hogy az összesen két nagy szegmenst foglal majd magában: az egyéni felhasználás és a nyilvános előadás a mozikban. 5.
A PROGRAM SZÁMOKBAN
A MEDIA 2007 program végrehajtásának első három évében több mint 5000 projektet támogatott. E projektek európai társfinanszírozása mintegy 296 millió eurót tesz ki, azaz a program teljes időszakára vonatkozó költségvetés 39%-át.
HU
5
HU
Több mint 3000 szervezet kérte a MEDIA 2007 segítségét az első három évben (ez a MEDIA Plus keretében az egész időtartam alatt beérkezett kevesebb mint 2000 kéréssel vetendő össze), és ezek közül több mint 1400-at választottak ki. A program támogatását kérő új tagállamokbeli szervezetek száma a MEDIA 2007 program eddigi ideje alatt kis mértékben emelkedett. A MEDIA 2007 keretében kiválasztott szervezetek producerek (56%), forgalmazók (31%) és promóterek (11%). Legtöbbjük igen kis vállalkozás (66%-uk forgalma 1,5 millió eurónál kisebb, és 80%-uk forgalma 4 millió eurón aluli). A MEDIA 2007 kedvezményezettjei egész Európában megtalálhatók (a 105-ből 98 régióban). Az öt legnagyobb ország (Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság) kapja a MEDIA programból származó összegek kétharmadát, ami az általuk képviselt európai piacok jelentőségével arányos. Az EU-15 további 10 országa, valamint Svájc, Izland és Norvégia átlagosan az összegek 25%-át kapja, de ez a rész csökkenőben van. 8% körül stagnál az „új” tagállamok részesedése. 6.
AZ ÉRTÉKELÉS KÖVETKEZTETÉSEI
6.1.
A program helytállóságára vonatkozó következtetések az ágazat szükségleteivel való összevetésben
A MEDIA 2007 program alkalmas arra, hogy megfelelő módon válaszoljon az ágazat szükségleteire; többek között azért, mert belső logikával rendelkezik, erősen kötődik az európai audiovizuális média helyzetéhez és figyelemmel akarja kísérni az ágazat fejlődését. Az esetek legnagyobb részében a MEDIA a meglévő nemzeti támogatást egészíti ki, amennyiben a program a hazai segítségben nem vagy kevéssé részesített tényezőket támogatja. Emellett jelentős hozzáadott értéket is képvisel, mivel erőteljes európai dimenziót ad a támogatott projekteknek, miközben azt is lehetővé teszi , hogy ambíciózusabbak legyenek. Végezetül úgy tűnik, hogy a program a nemzeti politikákat is ösztönzi. Egyes országokban több irányú fejlődés figyelhető meg: új jogszabályi rendelkezéseket készítenek elő (vagy azok már hatályba is léptek) több országban, köztük Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Norvégiában és Szlovéniában. A nemzeti audiovizuális ágazat strukturálására nemzeti filmalapok vagy -intézetek jöttek létre (Horvátország, Szlovákia, Málta), illetve a meglévők költségvetése megemelkedett (Ausztria, Ciprus, Cseh Köztársaság). 6.2.
A program belső következetességére vonatkozó övetkeztetések
A program átfogó belső következetessége bebizonyosodott, még ha több erőfeszítést érdemelne is az európai művek iránti kereslet továbbfejlesztése a közönség körében. A program különféle támogatásaira jelentkezők számának növekedése arról tanúskodik, hogy a program jól igazodik az ágazat szükségleteihez. Ez ugyanakkor a szelektivitás erősödésével jár együtt, ami többek között az első ízben jelentkező pályázók és a mikrovállalkozások4 kizárását, az irányítási költségek emelkedését és a potenciális résztvevők bizonyos fokú elkedvetlenedését vonja maga után.
4
HU
Mikrovállalkozások
6
HU
Az európai alkotások kulturális sokfélesége megőrzésének / előmozdításának célkitűzése nagy mértékben támaszkodik azokra a fellépésekre, amelyek az európai audiovizuális gyártás terén csökkenteni szeretnék a „kis” és „nagy” gyártási kapacitású országok közötti távolságot. A program ennek érdekében pozitív diszkriminációs intézkedéseket ír elő a kis gyártási kapacitású, és/vagy szűk nyelvterületű országok támogatására. A MEDIA Plus program végső értékelése rámutatott, hogy a pozitív diszkrimináció kritériumai – arra késztetve a legnagyobb produkciós országok szakembereit, hogy társuljanak „kisebb” országokbeli partnerekkel – ténylegesen elősegítették mind e szereplők bevonását a hálózatokba, mind pedig műveik megjelenését az európai forgalmazási láncokban. Ez a megállapítás ezúttal is megerősítést kapott: a pozitív diszkriminációs intézkedések nagy mértékben járulnak hozzá a sokféleség célkitűzésének eléréséhez, elsősorban a piacokhoz való hozzáférés, a fejlesztés és a fesztiválok programpontok esetében. Jelentős adaptációs erőfeszítések valósultak meg a MEDIA 2007 keretében az új szükségleteknek való megfelelés, nevezetesen a digitalizálás vonatkozásában. A két megelőző értékelés is a program célkitűzéseinek általános helytállóságát erősítette meg, de megjegyezték, hogy az új technológiák használatát és a digitális technológiákra való áttérés kérdését nem vették kellően figyelembe. Az új cselekvési irányvonalak bevonásával a MEDIA 2007 keretében ez a határ elhalványodott. A pályázati felhívások sikere arról tanúskodik, hogy a program az ágazat valós szükségleteire ad választ. Fel kell azonban deríteni még egyes területeket és módszereket az ágazat fejlődő igényeinek lehető legjobb megválaszolására. Az új fellépések azonban szűk területekre korlátozódtak, és ezért hasznos lenne átlátni az értékláncot, a jogok kérdését és az új gazdasági modelleket, amelyek a szakemberek indíttatására mostanában kezdenek kirajzolódni. 6.3.
A program végrehajtásának első három éve alatt elért eredményekre (hatékonyság) vonatkozó következtetések
A MEDIA Plus és a MEDIA képzés programok végső értékelésének következtetéseit a hagyományos cselekvési irányvonalak tekintetében a jelenlegi értékelés megerősítette. „A MEDIA fő mechanizmusai hatékonyan járulnak hozzá a készségek fejlesztéséhez (képzés), a művek európai dimenziójának már a gyártást megelőző szakaszban elkezdett kiépítéséhez (fejlesztés), az ágazat nagyobb versenyképességéhez (forgalmazás, többek között a kockázatcsökkentés és a kedvezményezettek pénzügyi kapacitásának növelése révén) és a művek nemzetközi terjesztéséhez (forgalmazás és vásárlásösztönzés).” A MEDIA program jelentkezési eljárásában való részvétel nyomán jelentősen javul a beterjesztett projektek koncepciója (a finanszírozási tervek megszilárdítása, a partnerségek megerősítése és a nemzetközi dimenzió terén). Ehhez egyéb előnyök is járulnak, olyanok, mint a szakmai hálózatok megteremtése, és a széleskörűen elismert MEDIA „minőségi védjegy” létrehozása. A MEDIA 2007 által a forgalmazáshoz, a promócióhoz (a piachoz való hozzáférés és a fesztiválok), valamint a fejlesztéshez nyújtott támogatás egészében hatékony és jelentősen hozzájárul a forgalmazási feltételek javításához (automatikus forgalmazás), az európai alkotások ismertségének növeléséhez, a szakmai lehetőségek megteremtéséhez (vásárlásösztönzés), a szakmai hálózatok megerősítéséhez (szelektív forgalmazás és vásárlásösztönzés), valamint a jobban strukturált és nemzetközileg versenyképesebb projektek megjelenéséhez (fejlesztés).
HU
7
HU
Az értékelő ugyanakkor javítási lehetőségeket is feltárt egyes cselekvési irányvonalak területén, például: – Az interaktív művekhez nyújtott támogatás hatásosabb lehetne, ha azok célközönségét egyértelműbben kijelölnék. – Helyes, hogy a MEDIA 2007 támogatja a művek televíziós sugárzását, mert ezzel az ágazat kifejezett igényére reagál, és jelentősen hozzájárul a producerek jogainak garantálásához egyes országokban. A támogatás hatékonysága azonban különféle okokból nem látszik egészen biztosítottnak: eltérés mutatkozik a támogatott alkotástípusok és az európai csatornák programozási szükségletei között; ellentmondás áll fenn a terjesztők megkövetelt nagy száma és a forgalmazó által nyújtott minimális garancia között; eltérés mutatkozik a piaci árak alakulása és a MEDIA által megkívánt befektetések között; a támogatás földrajzi megoszlása kiegyensúlyozatlan. Emellett egyes fellépések hatása marginális, noha a programon kívül álló okokból, amelyek az adott piachoz fűződnek. – Az i2i támogatás5 lehetővé teszi a pénzügyi költségek tényleges csökkentését, de nem elég elterjedt ahhoz, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés terén látható hatásokat produkáljon.A lekérhető video-szolgáltatáshoz (video on demand, VOD) nyújtott támogatás még nem járul eléggé hozzá az európai művek forgalmazásához, mivel a piac továbbra is nagyon gyenge. – A 6.2 pontban említett célkitűzéseket – az európai alkotások kulturális sokféleségének megőrzése / előmozdítása és a pozitív diszkriminációs intézkedések – illetően a program kis léptéke nem teszi lehetővé, hogy jelentősebb hatást gyakoroljon a „kis” és „nagy” gyártási kapacitású országok közötti különbségek csökkentésére. Az „új” tagállamok szervezeteinek részesedése növekszik ugyan, de a vonatkozó költségvetési rész nem változott (mintegy 8%). Ezekben az országokban a szervezetenkénti átlagos költségvetés ezért folyamatosan csökken. 6.4.
Következtetések arra nézve, hogy a program hosszú távon létrehozza-e a várt hatásokat
A szakmabeliek képzésének, a projektek strukturálásának és a szereplők hálózatépítésének támogatásával a MEDIA hozzájárul az európai audiovizuális ágazat versenyképességének növekedéséhez. A MEDIA Plus nyomdokain a MEDIA 2007 hozzájárul ahhoz, hogy az európai alkotások jobban terjedjenek és a kulturális sokféleség megmaradjon. Az európai művek nemzetközi forgalma tekintetében a piaci mutatók biztatóak és az értékelés is azt bizonyítja, hogy e filmek nagy része a MEDIA támogatásának köszönhetően „utazik”. 6.5.
A program végrehajtásának eredményességére vonatkozó következtetések
A program költségvetését és forrásait egészében véve eredményesen használják fel. A programirányítás módszereinek eredményessége jelentősen megnőtt (egyszerűsítések, menetrend-kiigazítás hosszú távú partnerségek), de tovább kell és lehet csökkenteni az adminisztratív terheket.
5
HU
Az audiovizuális i2i támogatás célja a banki és hitelfinanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése.
8
HU
7.
AZ EURÓPAI AUDIOVIZUÁLIS MEGFIGYELŐ INTÉZET (EAO) KÖZREMŰKÖDÉSE
7.1.
A részletes értékelés célkitűzései
1999 óta a Bizottság által képviselt Európai Unió részvételét az Európai Parlament és a Tanács határozatai teszik hivatalossá6 A MEDIA 2007 program kidolgozása során az igazgatási eljárások egyszerűsítésére irányuló bizottsági politikából eredő racionalizációs törekvés szellemében az Európai Uniónak a Megfigyelő Intézetben való részvételét a programot bevezető határozat rendelkezései értelmében belefoglalták az új program jogi alapjába. A pénzügyi hozzájárulás a MEDIA program költségvetését terheli (2010-ben 257 577 EUR, ami a megfigyelő intézet 37 tagja hozzájárulásainak 11,5%-a). A Bizottság a tagállamokkal egyenrangú tagja a végrehajtó bizottságnak, amely elfogadja az EAO költségvetését a tevékenységi tervek és programok végrehajtása érdekében. A MEDIA 2007 program időközi értékelésének keretében az értékelő elemezte az EAO hozzájárulását a program célkitűzéseihez és szükségleteihez, valamint az ágazattal kapcsolatos jogi és gazdasági információk terjesztéséhez a szakemberek és az intézmények körében. 7.2.
Az EAO és a MEDIA 2007 program célkitűzései
A Megfigyelő Intézetnek kettős küldetése van. Egyfelől nagyobb átláthatóságot kell biztosítania az audiovizuális ágazatnak Európában, és másfelől válaszolnia kell az audiovizuális szakemberek információs igényeire E feladat megvalósítása keretében információkat dolgoz ki és bocsát a szakma és a közönség rendelkezésére, ilyenek például az adatbázisok (LUMIERE, KORDA, MAVISE, IRIS MERLIN és PERSKY), a jogi jellegű cikkek, az európai megállapodásokra és egyéb nemzetközi szerződésekre vonatkozó tájékoztatás, valamint egy fizetős statisztikai évkönyv, amelyben megtalálhatók az ágazat legfőbb adatai. A Megfigyelő Intézet tevékenységei nem járulnak közvetlenül hozzá a MEDIA program céljainak megvalósításához. Az Intézetnek nincs de facto kötelezettsége a MEDIA program iránt; de ehhez hozzá kell tenni azt a megállapítást is, hogy a rendelkezésre álló adatok bizonyos esetekben eltérnek egymástól és részlegesek, nehezen vethetők össze és nehéz azonosítani bennük azokat az elemeket, amelyek a program konkrét igényeinek és céljainak megfelelő nyomon követéshez szükségesek. Az évkönyv például csak keveset változik egyik évről a másikra és nem mindig 100%-osan ugyanazokat a táblázatokat, és bennük ugyanazokat az adatokat, fogalmakat és mutatókat adja meg mint az előző évben. Másfelől az EAO által lefedett terület eltér a MEDIA területétől. A homogeneitás viszonylagos hiánya – amihez hozzájárulhat az, hogy egyes MEDIA program-specifikus mutatók nem állnak rendelkezésre – az adatok felhasználásának akadálya lehet. Az EAO ezzel együtt az egyetlen olyan intézmény, amely széles értelemben véve európai léptékű számadatokat szolgáltat, olyanokat, amelyeket a nemzeti szervezetek nem gyűjtenek és nem is adnak ki. Egyes konkrét tárgyakban közvetlen szerződést lehetne tehát tervbe venni a Megfigyelő Intézettel az éves és három éves cselekvési terveken túl, hogy nagyobb mértékben járulhasson hozzá a MEDIA program céljaihoz.
6
HU
1999/784/EK határozat, 1999. november 22. (HL L 307., 1999.12.2.). 2239/2004/EK határozat, 2004. november 17. (HL L 390., 2004.12.31.).
9
HU
8.
FŐBB AJÁNLÁSOK
Az értékelők öt stratégiai ajánlást tesznek. Ezek közül egyeseket nem lehet a MEDIA 2007 keretében alkalmazni, és ezért csak a 2013 utáni új programgeneráció előkészítésénél veszik majd őket figyelembe; mások azonban a folyó program továbbviteléhez adnak hozzá bizonyos elemeket. 8.1.
A kommunikáció és az információ-megosztás terén tett erőfeszítések továbbvitele
Világosabb és a programot hívebben tükröző kommunikációval a szakmabeliek könnyebben azonosíthatnák a program céljait és támogatási körét („MEDIA program”„MEDIA 2007” helyett, az i2i sor elnevezésének felülvizsgálata, „Interaktív alkotások”). Emellett jobban ki kellene használni a MEDIA deskek és irodák hálózatának lehetőségeit, például együttműködési platform segítségével. 8.2.
A programirányítás optimalizálása
A programirányítás módszereinek egyszerűsítésére és javítására javasolt lehetőségek a következők: – A komitológiai eljárás felülvizsgálata (a közösségi alapokból származó juttatás küszöbértékének megjelölése, amely alatt a komitológiai eljárás nem alkalmazható). – Igényesebb támogathatósági és/vagy kiválasztási kritériumok tervezése a fejlesztés témakörben egyre nagyobb számban jelentkező pályázók körének szűkítésére, és a beérkezett projektek minőségének javítása. – A szakértői bázis bővítése a kiválasztási eljárások javítása érdekében. 8.3.
Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatása
• A MEDIA adatbázissal felgyorsítása. 8.4.
közvetlenül
összekapcsolt
online
jelentkezési
rendszer
A program által mozgósított beavatkozási lehetőségek körének bővítése
Innováció a program beavatkozási lehetőségeinek vagy kísérő intézkedéseinek terén különböző eszközök igénybevételével, mint: a meghallgatás (tematikus hálózatok, kísérleti projektek) és a konszenzuskeresés (pl. a jogokkal kapcsolatos közös megközelítésre vonatkozóan). A területek közötti interoperabilitás, hálózatba szervezés és együttműködés elősegítése, készségekre vonatkozó közös referenciaalap létrehozása (az alapképzéshez). A pozitív diszkrimináció megvalósítási módjainak felülvizsgálata: az országtipológia felülvizsgálata; a leginkább megfelelő célokra vonatkozó gondolkodás elmélyítése. Határozottabb fellépés a kereslettel kapcsolatban a fogyasztók, a televíziós szolgáltatók és forgalmazók szintjén, valamint a médiaoktatáson keresztül. A piacismereti és a program hatásainak elemzését szolgáló készségek megerősítése.
HU
10
HU
Az audiovizuális megfigyelő intézet hozzájárulásának optimalizálása, például statisztikai adatok és megfelelő tanulmányok megszerzése érdekében, amelyek jobb piacismeretet biztosíthatnak és megkönnyíthetik a program hatásainak elemzését. Részletes vizsgálatok elvégzése az audiovizuális ágazat területén az előrejelzések megkönnyítésére. Egyes cselekvési ágazatokra és/vagy irányvonalakra összpontosító külön értékelések elvégzése a program eredményeinek pontosabb felmérése érdekében. 8.5.
A piachoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések továbbvitele
Televíziós forgalmazás: – támogatás az olyan televíziós forgalmazók és terjesztők számára, amelyek a nem nemzeti, európai alkotások megismertetésén munkálkodnak; – a szinkronizálás támogatása, hogy megvessük a lábunkat a nagy harmadik világbeli piacokon (Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika); – az új médiákhoz kapcsolódó projektek előmozdítása. – A pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés: a bankok ösztönzése több gyártási hitel megadására, például hitelgarancia-eszköz igénybevételével; – digitális film: a mozitermek digitalizálásához és a digitális mesterkópiák előállításához nyújtandó segítség tervezése. 9.
KÖVETKEZTETÉSEK: A BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA
Noha a MEDIA 2007 program időközi értékelését a végrehajtás korai szakaszában végezték el, az megerősíti a program fellépéseinek pozitív eredményeit az európai audiovizuális ágazatban. Megerősíti emellett célkitűzéseinek helytállóságát és fellépéseinek hatékonyságát is, különösen az ágazat versenyképessége megerősítésének terén. Végezetül pedig megerősíti hozzáadott értékét is a nemzeti fellépésekhez képest. A piaci adatok azt jelzik, hogy az európai audiovizuális ágazat továbbra is szenved hagyományos gyengeségeitől, azaz a piac szétaprózottságától és az európai alkotások származási országukon kívüli elégtelen terjesztésétól.
HU
11
HU
A fellépések folytatása tehát ajánlatos, és a piaci szükségletek alakulásához való alkalmazkodást igényel. A Bizottság a MEDIA 2007 hátralévő idejére további kiigazításokat tervez, hogy növelje a program hatását és eredményességét, valamint a piaci szükségletekhez való alkalmazkodását a meglévő jogi alap határain belül, és eközben az értékelő ajánlásait figyelembe fogja venni. További kiigazítások is állnak kidolgozás alatt, amelyeket a program végrehajtásának második felében már alkalmazni fognak. Ezeket a program folytatásáról szóló következő közlemény tárgyalja. A Bizottság emellett be fogja építeni az értékelő hosszabb távú stratégiai ajánlásait a 2013-tól indítandó következő program előkészítésébe. A cselekvési irányvonalakat az e program előkészítésekor elvégzendő hatástanulmány fogja vizsgálni.
HU
12
HU