A BituPont Kft. a COPERNIT szigetelő anyagait széles körben kívánja elterjeszteni, különös tekintettel a tetőszigetelésre, műtárgyak szigetelésére

1.

Általános rész

1.1. A COPERNIT & C. S. P. A. bemutatása A COPERNIT & C. S.P.A. 1975-ben alakult Olaszországban, Pegognaga városában. A COPERNIT célja, hogy Magyarországon saját legkorszerűbb vízszigetelési anyagait megismertesse és elterjessze. A legelső és legfőbb tevékenységi kör a tetőszigetelésekhez alkalmas anyagok gyártása és a BituPont Kft.-n keresztül olyan kivitelezőkkel kapcsolattartás, akik a korszerű szigetelő anyagaik kivitelezésével, szigetelésekkel szívesen foglalkoznak. A COPERNIT és a BituPont Kft. a vele kapcsolatban álló kivitelezőkkel és beruházókkal való jó együttműködésre, anyaggal, műszaki információval történő megfelelő kiszolgálására hangsúlyt fektet. A BituPont Kft. a COPERNIT szigetelő anyagait széles körben kívánja elterjeszteni, különös tekintettel a tetőszigetelésre, műtárgyak szigetelésére.

1.2. Az alkalmazási útmutató célja Az útmutató tartalmazza az APP és SBS modifikálású COPERNIT vízszigetelő hegeszthető lemezzel összefüggő legfontosabb ismereteket azzal a céllal, hogy a célszerű és gazdaságos felhasználásban segítséget nyújtson mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek; valamint a beruházók, üzemeltetők műszaki ellenőrét a kiviteli munka ellenőrzésében és a kész szerkezet minősítésében segítse. Az alkalmazási útmutatóban tájékoztatást adunk a COPERNIT vízszigetelő lemezek alkalmazásának alapvető szabályairól, az ajánlott kiegészítő és hőszigetelő anyagokról, készítésének eszközeiről. Kitérünk az egyes alkalmazási területek tervezési és kivitelezési szabályaira, ajánlásokat adunk a szerkezetek szigetelésének rétegfelépítésére és csomóponti kialakítására. A leírt technológiai folyamatok betartása elősegíti a helyes beépítést és adott esetekben kizárja az COPERNIT vízszigetelő lemezek hibás alkalmazásának lehetőségét.

1.3. A COPERNIT szigetelések garanciális feltételei Az ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ-ban foglaltak kötelező érvényűek a rendszer anyagaival készített tetőszigetelések tervezésére és kivitelezésére az ország egész területén és a benne foglaltak betartása a garanciális igény feltételét képezi. A csapadékvíz elleni szigetelések kötelező alkalmassági ideje, a 11/1985 (VI. 22.) ÉVM-IpM-KMMÉM-BKM számú együttes rendelet alapján jelenleg öt év. Az Alkalmazási útmutató előírásainak betartásával szakszerűen kivitelezett COPERNIT vízszigetelések anyagára - amennyiben ezt a helyszíni minőségellenőrzés keretében elvégzett vizsgálat is alátámasztja - a COPERNIT & C. S.P.A. 10 év garanciát vállal. A garancia a COPERNIT szigetelések öregedés- és időjárás állóságára vonatkozik, tehát azt jelenti, hogy a termékek rendeltetésszerű használatra alkalmasak maradnak. A garancia nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés hibáiból, az előírások be nem tartásából erednek. Ugyancsak nem terjed ki a szavatosság a beépítés utáni mechanikai sérülésekből, a meg nem engedett mértékű kémiai behatásból, erőszakos rongálásból származó károk következményeire. Amennyiben a felhasználás az itt közölt megoldásoktól, azok elveitől, vagy a BituPont Kft.-vel egyeztetett megoldási változatoktól eltér, illetve azokkal ellentétes, akkor az anyag minőségére vonatkozóan garanciális igény nem támasztható. 1

2. A COPERNIT tetőszigetelési rendszer anyagai 2.1 A csapadékvíz elleni szigetelés anyagai A COPERNIT csapadékvíz elleni szigetelésre forgalmazott termékeinek műszaki adatlapjait, terméklapjait mellékletben megtalálják. A műszaki adatok megértéséhez néhány szóban a modifikált bitumenekre és a hordozó betétek anyagára vonatkozó legfontosabb ismereteket az alábbiakban közöljük. A bitumenek minősége, modifikálás Oxidbitumen a kőolajból lepárlással kinyert desztillációs bitumen javítására forró levegővel történő átfúvatás útján nyert némileg kedvezőbb tulajdonságú termék, amelyet egyre kevésbé alkalmaznak. Lágyuláspontja általában +70 (+80) °C és hidegtörése, hajlíthatósága + 5 °C körül alakul, amely ma már messze nem alkalmas minőségi szigetelések készítésére. APP-vel modifikált bitument, mintegy harminc éve alkalmaznak. Az Ataktikus és Izotaktikus műanyag bekeverése a bitumen tulajdonságait előnyösen módosítja. Az így módosított bitumen lágyuláspontja látványosan emelkedik, közel 150 °C értékig és hidegtörése, hajlíthatósága is javul, általában a -10 (-15) °C érték érhető el. SBS (sztirol-butadién-sztirol) módosító anyagot is közel 30 éve alkalmaznak. Az ezzel modifikált bitumen gumiszerű tulajdonságokat mutat. Változó mennyiségben alkalmazzák, így a termékek végső tulajdonságai némileg eltérőek. A lágyuláspont + 100 (+120) °C és a hidegtörés, hajlíthatóság alsó értéke -20 (-25) °C környezetében van. A hordozó réteg illetve betét anyaga Az üvegfátyol a korszerűtlen és teljesen visszaszorult papírhordozót mintegy 35 éve váltotta fel, amely ma már szintén visszaszorulóban van, hiszen szakító szilárdsága mellett szinte semmiféle rugalmassággal sem rendelkezik. Ami miatt alkalmazzák még mindig, az olcsósága és a méretstabilitása. Egyes korszerűbb betétekkel együtt alkalmazva igen jó minőségű bitumenes lemezeket lehet előállítani. Az üvegszövet még ma is gyakran alkalmazott, igen nagy szakítószilárdságú termék, amely a bitumenes lemezeknél nagy erők felvételét teszi lehetővé. Szakadó nyúlása sajnos alacsony és csak a mechanikai rögzítések esetén előnyös alkalmazni. A poliészter fátyol a legkorszerűbb és egyetemesen legjobb tulajdonságokat mutató hordozó betét. Nem csak nagy szakító szilárdsága, de 40-50 % körüli nyúló képessége (rugalmassága) is a modifikált bitumenes lemezek legjobban alkalmazott betétanyagává tette. A végtelenített szálú (Spunbond) és vágott szálú poliészter fátylak közül az előző tulajdonságai lényegesen jobbak. A poliészter fátyol betét általában 150-180 g/m2 súlyú, ahol a felső érték nagyobb szakítószilárdságot képvisel. Egyes esetekben, főleg a méretstabilitás és mechanikai tulajdonságok növelésére, vagy üvegfátyollal együtt alkalmazzák, vagy a poliészter fátylat sodrott hosszirányú üvegszálakkal együtt gyártva erősítik meg. Ebben az esetben a szigetelőanyag tekercsek kedvezőbb hosszirányú méretállandóságot és felületi terhelés szempontjából nagyobb teherbírást mutatnak. A fémfólia betétanyagok csak különleges esetekben szükségesek. Az alufólia betéttel készülő termékeket kiváló páradiffúziós ellenállásuk miatt párazáró rétegként alkalmazzák. A réz fólia betét pedig a réz mérgező hatása miatt gyökérvédő rétegként alkalmas növényzettel telepített tetők esetében. Miután szakító szilárdsága elég alacsony, ezért általában az alufólia betétet erősítő üvegfátyol betéttel együtt alkalmazzák. Poliészter szövetet egyes termékekben alkalmaznak és alkalmaztak régebben is, azonban a poliészter fátyol előnyösebb tulajdonságaival és egyszerűbb gyártástechnológiája miatt kiszorítja.

2

2.2. A páratechnikai réteg anyagai A COPERNIT által gyártott páravédelmi rétegek anyagainak terméklapjait mellékletben megtalálják. Azonban a páravédelem kiemelt fontossága miatt feltétlen röviden ismertetni kell a páradiffúzióval és ezen anyagokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az épületszerkezeteken keresztül lezajló páravándorlási folyamat rendkívül összetett és nehezen leírható épületfizikai folyamat. Az épületek belső terében adott hőmérséklet és páratartalom mellett a páranyomás értéke is meghatározható. Az épülethatároló szerkezetek másik - külső - oldalán általában ettől eltérő mértékű hőmérsékleti és páraviszonyok mellett - télen - a páranyomás értéke is jelentősen kisebb. Ebből következően a kétoldali nyomás különbsége páravándorlási folyamatot indít be, ezt hívjuk páradiffúziónak. Ez időben elég hosszan, szerkezettől függően, lejátszódó folyamat. A páradiffúzió, a szerkezet rétegeinek több-kevesebb ellenállását legyőzve, párát - vízgőzt - juttat be a szerkezet rétegeibe, illetve azokon keresztülhatolva a külső térbe. E folyamat során a pára a belső felülettől kiindulva a felületeken és a szerkezetben különböző hőmérsékleti zónákkal találkozik és eközben lehűlve káros párakicsapódás is jelentkezhet. A kicsapódás az anyagok, különösen a hőszigetelő réteg, hővezetési ellenállását rontja, ezért fokozott nedvesség-felhalmozódás lehet a következmény. A párakicsapódás ellen lehet és kell is védekezni. A védekezés a megfelelően megválasztott anyagokkal, rétegrenddel és páravédelmi rétegek beépítésével lehetséges. A páradiffúzió során a belső térből meginduló pára először a tetőfödém teherhordó szerkezetével találkozik. Ennek felületi hőmérsékletét úgy kell megtervezni, hogy lecsapódás ne jöjjön létre. A tetőfödém szerkezete a páradiffúziót alapvetően tudja befolyásolni. Például a deszkázatból álló fafödém teljességgel átjárható, hézagos kialakítása semmiféle akadályt nem jelent, ezért az ilyen födémek csak gondos tervezéssel és megfelelő páravédelmi réteg beépítésével alkalmazhatók. A magas tetők esetében a tetőtér beépítések éppen ezért okoznak egyre több épületfizikai problémát. A könnyű acél trapézlemez födémek hasonlóan gondosan megtervezett rétegfelépítést kívánnak, főképp akkor, ha a belső tér jellemzői meghaladják az átlagos értékeket. Az előre gyártott nagyelemes, feszített és vékony vasbeton födémek problémái az előzőkkel csaknem azonosak, sőt itt a födém rétegeinek rögzítési problémái is jelentkeznek, hiszen a legtöbbször korlátozott teherbírás miatt leterhelést nem lehet készíteni és mechanikai rögzítés készítése is korlátozott. A legkevesebb gondot a masszív monolit illetve előre gyártott vasbeton födémek okozzák, hiszen ezeknek nagy tömege, vastag tömör vasbeton rétege elég jó párafékező tulajdonságú és ezért, átlagos esetekben, külön párazáró réteg beépítése nélkül is jó rétegfelépítést tudunk kialakítani. Minden előző esetben páravédelmi réteg, párazáró réteg, beépítése szükséges lehet. A páravándorlási folyamatban a páravédelmi réteg jó megválasztása tervezői kérdés, elméleti és gyakorlati felkészültség szükséges hozzá. A régi bevált ökölszabály azonban ma sem veszítette el szerepét és jelentőségét. A födém és a páravédelmi réteg páravezetési ellenállása mindig nagyobb legyen a csapadékszigetelési rétegek ellenállásánál. Természetesen ez nem helyettesítheti a szakszerű épületfizikai méretezést, csak tükröz egy szerkezetkialakítási szabályt. Ugyanis az a jó rétegfelépítés, amelynél az alsó rétegek páravezetési ellenállása meghaladja a hőszigetelés feletti rétegek ellenállását, mert így várhatóan kevesebb pára tud a födém rétegeibe bejutni, mint amennyi a csapadékszigetelésen keresztül távozik. Ha ez nem biztosítható, akkor a párafeldúsulás elkerülésére feltétlen páraszellőzők beépítésével és a csapadékszigetelés alatt gőznyomás-levezető réteg betervezésével kell a pára kivezetését elérni és a csapadékszigetelést - valamint a hőszigetelést - a pára káros hatásától megvédeni. Páravédelmi rétegek fajtái lehetnek a párafékező, a párazáró és a párazáró-páranyomás kiegyenlítő rétegek. Tágabb értelemben a vízszigetelés alatti gőznyomást levezető réteg is ide tartozik.

3

Jó párafékező az a réteg (anyag) amelynek a páradiffúziós ellenállása 9,6 - 240 * 106 m2 s Pa/g közötti értékű. A párazáró réteg ellenállása az utóbbi értéket meghaladó kell legyen. Páranyomás kiegyenlítés akkor jön létre, ha a tetőszerkezetében van olyan réteg, amely a pára vízszintes vándorlására és az alacsonyabb nyomású tér felé történő kivezetésére alkalmas. Párafékezők a PVC és polietilén fóliák, a hegeszthető bitumenes lemezek üvegfátyol betéttel, poliészter fátyol betéttel. Párazárók az alumínium fólia betétes hegeszthető bitumenes lemezek, amelyek közül az alul távtartó kavicshintéssel ellátottak alkalmasak a páranyomás levezetésre is. Egyhéjú melegtető esetén ezek az elvek a mértékadóak. Kéthéjú, átszellőztetett hidegtető esetén a gőznyomás-levezető réteg mindig adott, hiszen a hőszigetelés felett átszellőztetett légréteg viszi el a szerkezeten keresztül vándorolt párát. Ebben az esetben viszont a hőszigetelés légrés felöli oldalán a felesleges hőveszteség ellen védő póruszáró - de jó páraáteresztő - kasírozás szükséges, amely még a hideg időben a csapadékszigetelést tartó második teherhordó réteg alsó felületén esetleg lekondenzálódó pára visszacsöpögésekor védi a hőszigetelést az átnedvesedéstől. Erre a bitumenes csupaszlemez jól megfelel. Az egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők esetén a megvalósíthatóság feltétele a legalább 250 kg/m2 tömegű vasbeton födémszerkezet, amely a páravédelemben is szerepet játszik. Az átlagos belső légállapotú terek felett alkalmazott ilyen rétegrend külön páravédelmi réteget nem igényel, hiszen a csapadékszigetelés általában a vasbeton födémre kerül, esetleg a lejtbetonra, és itt a csapadékszigetelés egyben a páravédelmi funkciót is ellátja. A tetőfelújítások azonban olyan összetett problémát jelentenek épületfizikai szempontból, hogy azok páradiffúziós és nedvességi viszonyai kiváló felkészültséggel is kockázatos feladatként értékelhetők. A felújítások egyszerűbb eseteire rétegrendi javaslatokat megadni ugyan lehet, azzal, hogy a rétegekbe bezárt nedvesség, átázott hőszigetelés esetén csak gondosan megtervezett felújítási technológia biztosít hosszútávon megbízható eredményt. Mégis, éppen a bizonytalan nedvességtartalom miatt, a felújítás nem rutinkérdés, hanem minden szempontból felkészült épületszigetelési szakértő feladata. A páradiffúziós ellenőrzést az MSZ-04-140-2 szabvány 5. "Nedvességviszonyok a szerkezetben" alapján kell elvégezni. Ez az ellenőrzés vizsgálja a szerkezetekben a nedvességtartalom változását, a kezdeti nedvességtartalom és a megengedett nedvességtartalom mértékét. A nedvességtartalom változása esetén egy, az anyagonként nedvességtartalomhoz viszonyítja a méretezés során kiszámított páradiffúziós folyamat időtartamától függően, megállapítja, hogy a nedvesség-felhalmozódás elér-e egy veszélyes mértéket, avagy a fűtési az egyensúlyi állapot kialakuljon.

különböző, megengedett nedvességtartalmat és a fűtési idényben kialakuló idény túl rövid ahhoz, hogy

Tekintettel arra, hogy ez az ellenőrzés a szabvány egyik legnehezebben megközelíthető és értelmezhető ellenőrzési feladata és az anyagok nedvesség hatására történő viselkedése, a nedvesség-felhalmozódás mértéke függvényében eltérő megoldási metodikát kell alkalmazni ennek részletes ismertetése itt nem lehetséges. A szerkezetben alkalmazandó páravédelmi rétegek között a gőznyomás levezető réteg, amelyet a csapadékszigetelés alatt, a hőszigetelés felett alkalmazunk, legalább olyan fontos, mint a többi. Alkalmazásával elkerülhető a helyi gőzhólyagok kialakulása és a hőszigetelés elnedvesedése. Nem szálas hőszigetelés alkalmazása esetén, illetve betonfelületre történő csapadékszigetelésnél mindig alkalmazni kell, amennyiben egyenes, egyhéjú melegtetőről van szó. Tetőfelújításoknál az új rétegek elhelyezése előtt mindig kötelező megfelelő gőznyomás levezető réteget beépíteni. A gőznyomást levezető réteget célszerű sávosan vagy pontonként kiszellőztetni.

4

2.3. A hőszigetelő réteg anyagai Fogalom meghatározás: Az általános gyakorlat szerint hőszigetelő anyagnak tekinthetők azok az anyagok és termékek, amelyeknek hővezetési tényezője +10 C° középhőmérsékleten nem haladja meg a 0,15 W/mK értéket. Ezen belül kiváló és hatékony hőszigetelő anyagok és termékek azok, amelyek hővezetési tényezője +10 C° középhőmérsékleten a 0,06 W/mK értéket nem haladja meg. A hőszigetelő réteg vastagságát az MSZ-04.140/2 hőtechnikai méretezés szabvány előírásainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel az energetikai és állagvédelmi követelményekre. Szilikát szálas hőszigetelő anyagok A lapos tetőkben alkalmazásra kerülő szilikát szálas hőszigetelő anyagok készülhetnek megolvasztott kőzetből, centrifugálásos eljárással, fekvő szálelrendezéssel, lépésálló kivitelben. A kőzetgyapot termékek gyártótól függetlenül az alábbi műszaki jellemzőknek feleljenek meg: Testsűrűség: Összenyomódás 10 KPa terhelésre Lépésállóság 1,0 KN terhelésre Hővezetési tényező 10 ° C -on Rétegelválási szilárdság Nedvességtartalom Szervesanyag tartalom Éghetőség

min.140 ± 10 kg/m3 max. 5 % max. 5 mm min. 0,04 W/mK min. 2 kPa max. 2 tömeg % 3,5 -5.5 tömeg % nem éghető

A kőzetgyapot termékek általában kasírozatlanul készülnek, egyes speciális termékek kasírozottak. Szerves alapú hőszigetelő anyagok - Polisztirol műanyaghabok Expandált polisztirolhab Az expandált polisztirol hab tető-hőszigetelő elem, nehezen éghető habosított polisztirol hőszigetelő tábla, az egyenes rétegrendű egyhéjú melegtetők hőszigetelésére alkalmas. Követelményértékei az alábbiak: Testsűrűség: Hővezetési tényező: Páradiffúziós ellenállási szám: Húzószilárdság: Nyomószilárdság: Alaktartósság terhelés mellett: Tűzállóság:

20 - 35 kg/m2 között 0,32 - 0,38 W/mK 30 - 80 0,25 N/mm2 - 0,35 N/mm2 0,11N/mm2- 0,18 N/mm2 + 85 ° C-ig nehezen éghető

Az expandált polisztirol hab tető-hőszigetelő elemek minőségellenőrzése az MSZ 7560 szerint történik. Méretek:

Szélesség Hosszúság Vastagság

500 mm vagy 600 mm 1000 mm 10 - 120 mm-ig 10 mm lépcsőben

A polisztirol hab elemek rögzítése csak leterheléssel, vagy mechanikai rögzítéssel történhet, forró bitumennel ragasztani azokat egyáltalán nem szabad. 5

Extrudált polisztirolhabok: Fordított rétegsorrendű tetőben alkalmazható táblás hőszigetelő anyag. A táblák lépcsős hornyos eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz. Alkalmazása egy rétegben történik, leterheléses rögzítéssel. Az extrudált polisztirolhab benyomódásra nem érzékeny, fagyálló és korhadásmentes, bitumennel szemben nem érzékeny, vízfelvétele hosszú idő alatt is elhanyagolhatóan kicsi. Méretek:

Szélesség Hosszúság Vastagság

600 mm 1250 mm 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, 100, 110, 120 mm

Az extrudált polisztirolhab gyártmányok gyártótól függetlenül azonos műszaki jellemzőkkel bírnak. Kéregbetonnal társított lapok: fordított rétegsorrendű tetőben alkalmazható speciális táblás hőszigetelő anyag. Az extrudált polisztirolhab táblán üzemben felhordott 10 mm vastag speciális, páraáteresztő habarcsréteg van. A habarcsréteg és a táblák csaphornyos kialakítása miatt a szigetelés csak a tetőszélek és a felépítmények mentén igényel leterhelést, illetve védőréteget. Méretek:

Szélesség Hosszúság Vastagság

600 mm 1200 mm 50/60, 60/70, 80/90, 100/110, 120/130 mm

Nagy terhelhetőségű lapok : extrudált polisztirolhab elem nagy nyomószilárdságú hőszigetelő elem, mely nagy terhelésekre tervezett tetők (pl. pakolótetők, garázsok) és padlók hőszigetelésére alkalmas. Méretek:

Szélesség Hosszúság Vastagság

600 mm 1200, 1250 mm 20, 30, 40, 50, 60, 80 mm

A tekercselhető hőszigetelések A tekercselhető hőszigetelő termékek különleges helyet követelnek a tetőszigetelő anyagok között. Ugyanis ezek részben hőszigetelések, de részben vízszigetelések is egyben, hiszen a sávokra osztott hőszigetelést a csapadékvíz elleni szigetelés első rétegeként alkalmazható kasírozás fogja össze. A tekercselhető hőszigetelés olyan korszerű hő- és vízszigetelő rendszer, amely páracsatornákkal ellátott polisztirol hab (poliuretán hab, kőzetgyapot és üveggyapot) bitumenes lemezre való felkasírozásával készül. Az alkalmazott polisztirol hab általában expandált termék, amelyben a speciális páracsatornák egyrészt megakadályozzák a PS hab jellegzetes zsugorodását, másrészt biztosítják a kellő mértékű gőznyomás-kiegyenlítődést és páraszellőzést. A tekercselhető hőszigetelés úgy készül, hogy a megfelelően előkészített, bemarásokkal ellátott hőszigetelő táblákat speciális ragasztó bitumennel felragasztják egy 1,08 m x 3,3(5,0) m méretű bitumenes lemezre. Az így kialakított túlnyúló bitumenes lemezszélek biztosítják a szigetelés végtelenítéséhez szükséges átfedést és a vízelvezetés lehetőségét lejtésirányban. A tekercselhető hőszigetelés rögzítése elsősorban mechanikai rögzítő elemekkel, történjen az átfedések alatt, az általános előírásoknak megfelelő kiosztással, sűrűséggel. A tekercselhető hőszigetelések a tetőfelületre esetenként ragasztásos rögzítéssel is készülhetnek, de ebben az esetben magasabb testsűrűségű polisztirol habot kell alkalmazni és a ragasztás anyagát, illetve módját a gyártóval egyeztetni kell. Általában alkalmazhatók habosodó poliuretán ragasztók.

6

2.4. Szigetelés rögzítéséhez alkalmazott szerkezetek és anyagok A tetőszigetelések tervezésénél a szél szívóhatását figyelembe kell venni. Pontos értéke az MSZ 15021 szerint számítható. A DIN 1055 szerinti szélszívási értékeket segítségként, tervezők számára, az alábbi táblázatban megadjuk: ÉPÜLETMAGASSÁG (H) < 8 méter 8-20 méter > 20 méter

Szélszívás mértéke lapostetőn sarokban 2.40 kN/m2 3.84 kN/m2 5.28 kN/m2

tetőszélen 1.35 kN/m2 2.16 kN/m2 2.97 kN/m2

mezőben 0.45 kN/m2 0.72 kN/m2 0.99 kN/m2

A szél szívóhatása ellen a tetőszigetelést leterheléssel vagy mechanikai rögzítéssel kell készíteni. Rögzítőelem készlet beton födémhez Műanyagból készült, különböző szárhosszúságú beütőszeges feszítőszegecs acél- vagy műanyagtüskével a pára-, hőszigetelés és a vízszigetelés első rétegének mechanikai rögzítésére. A rögzítő elem szárhosszúságát a hőszigetelő réteg vastagságának függvényében kell meghatározni. Alkalmazásához legalább C-8 szilárdsági jelű beton szükséges, amelyben min. 25 mm mélyen kell a dübelnek fogni a biztonságos rögzítés érdekében. Kiosztását számítani szükséges. Rögzítőelem készlet acél trapézlemez födémhez Acél vagy műanyagtárcsás, változó méretű, önfúró, önmetsző csavaros rögzítő elem a hőszigetelés és a vízszigetelés alsó rétegének mechanikai rögzítésére. A rögzítő elem csavarhosszúságát a hőszigetelő réteg vastagságának függvényében kell meghatározni. A rögzítés minden esetben az acél trapézlemez felső síkjában történjen. A csavarnak min 15 mm hosszban kell a trapézlemezen áthatolni a biztonságos rögzítés érdekében. Kiosztását számítani szükséges. Rögzítőelem készlet fafödémhez. Kéthéjú hidegtető esetén acéltárcsás, facsavaros rögzítő elem szükséges, ha közvetlen a deszka aljzatra történik a rögzítés. A rögzítés sűrűségét, kiosztását az épület szélszívásnak kitett tetőfelülete mérete és alakja alapján a tervezőnek kell meghatározni. Kiosztását számítani szükséges. Ragasztók Alkalmazható ragasztók levegőn habosodó és térhálósodó poliuretán bázisú hidegragasztók a hőszigetelés rögzítésére, sávosan felhordva. A megfelelő rögzítés érdekében méterenként min. négy sáv szükséges. Széleken hat sáv és a sarkokon legalább kilenc ragasztó sáv alkalmazandó. A bitumennel ragasztott rétegrend alkalmazása tilos, mert valamennyi réteg bitumennel ragasztása esetén, főleg műanyaghab hőszigetelés alkalmazásakor, időben hosszan lejátszódó zsugorodással kombinált kúszási jelenségek léphetnek fel. Kittek, hideg bitumen-ragasztók A tartósan rugalmas kittek a csomópontok vízhatlan lezárására, tömítésére alkalmazhatók. A hideg bitumenragasztók alkalmazása tervezői-kivitelezői közös egyeztetést igényel a kiválasztott rétegrend és anyagok ismeretében. Ugyanis a hideg bitumenes ragasztás esetén is fennáll a veszély a tető anyagainak hőmozgása következtében létrejövő elhúzódásokra és kúszásokra. A mechanikai rögzítéssel kombinálva ez a veszély jelentősen mérsékelhető.

7

Bitumenes kellősítő anyagok Oldószeres, bitumentartalmú, híg bevonó anyag a vízszigetelés száraz felületű beton-, tégla-, üvegszálas poliészter- és fémanyagú aljzatának kellősítő alapozására használható. Műszaki adatok Oldószertartalom (%) Higíthatóság Száradási idő 20 C° -nál (óra) Felhasználási hőmérséklet (C°) Tárolhatóság (hónap)

max: 50 lakkbenzinben 6 - 5 és + 35 között 6

Csomagolás, tárolás: Általában 5 és 25 kg-os légmentesen záró, ónozott acéllemez kannákban és 200 kg-os vashordókban kerül forgalomba. Szavatossági ideje: 6 hónap. Tárolásnál a tűzveszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásokat be kell tartani. A tárolás körülményeire gyakorlatilag nem érzékeny, fagyálló, sugárzó hőtől, felmelegedéstől óvni kell. Bitumenemulziós alapozók: Vizes bitumenemulzió, híg bevonó anyag, a vízszigetelés nedves felületű beton-, tégla-, üvegszálas poliészter anyagú aljzatának kellősítő alapozására használható. Műszaki adatok Szilárdanyag tartalom (%) pH érték Száradási idő (óra) Felhordási hőmérséklet (C°) Tárolhatóság (hónap)

60 9 - 10 2-6 + 10 és + 40 között 3

Csomagolás, tárolás A bitumenemulziós alapozó 50 vagy 100 literes patentzáras hordókban kerül forgalomba, esetenként 60 literes műanyag ballonban, hűvös, fagymentes helyen kell tárolni.

2.5. Szigeteléshez alkalmazható szerelvények Csapadékvíz összefolyók Az összefolyók elhelyezését, méretét és számát a tervezés folyamán kell meghatározni. Az ajánlott összefolyó típusok a következők: - ETERNIT típusú műanyag összefolyó beépített bitumenes lemez-gallérozással - GRUMBACH típusú szorítóperemes öntöttvas összefolyó - HL típusú szorítóperemes összefolyó - DUTRAL anyagú összefolyó A terasztető szigeteléséhez mindenképpen bűzelzárós összefolyó beépítése ajánlott.

8

Páraszellőzők A legtöbb esetben a helyesen kialakított rétegrend és normál belsőtéri páraterhelés esetén páraszellőzők beépítésére nem mindig van szükség. Azonban előfordulhatnak szélsőséges esetek, főleg a tetőszigetelések felújításánál, amikor ez elkerülhetetlen. Ebben az esetben a páraszellőzők beépítési helyének meghatározása és a típus kiválasztása a tervezés feladata. A páraszellőzőkre is vonatkozó követelmény, hogy ezek anyaguknál és kialakításuknál fogva a modifikált bitumenes lemezekkel jól összeépíthetők legyenek.

Csatornaszellőzők Alkalmazható: csatornaszellőző elem, a bitumenes lemezzel összeépíthető gallérozással.

Rúd és csőátvezetések Alkalmazható: rúd- és csatornaátvezetést szegélyező elem, a bitumenes lemezzel összeépíthető gallérozással.

Felülvilágítók Alkalmazható: az ETERNIT Essertop, SKYLUX , AXTER vagy LIRAS rendszerű felülvilágító.

Bádogos és szegélyező szerkezetek A COPERNIT bitumenes lemezekkel szigetelt tetők épületet-bádogos szerkezeteit az alábbi szabványok szerint kell kialakítani: MSZ 7928/7 Leerősítő és rögzítő elemek MSZ 7936 Félkörszelvényű függő ereszcsatorna MSZ 7943/4 Fallefedés MSZ 7945/1 Kavicsolt lemezfedésű tetők fémlemez szegélyei MSZ 7945/2 Kifelé lejtő tető ereszszegélye MSZ 7945/3 Befelé lejtő tető ereszszegélye MSZ 7945/6 Kifelé lejtő tető ereszszegélyének líratagozatos mozgóhézag eleme MSZ 7945/7 Befelé lejtő tető ereszszegélyének líratagozatos mozgóhézag eleme MSZ 7945/8 Befelé lejtő tető ereszszegélyének síkban kialakított mozgóhézag eleme

2.6. Gépek, szerszámok, eszközök Bitumenes lemezek vágásához, szabásához használatos szerszámok: Vágókés, mérőléc, tetőszögmérő, csapózsinór, derékszögű fém vonalzó, rókafarkú fűrész. Hegeszthető bitumenes lemezek beépítéséhez használatos kéziszerszámok, eszközök és berendezések: Mázoló kefe és teddi henger, hegyes fém spatulya, tekercs kigurító, átfedés-hengerlő. PB gázzal működő berendezések: Több égőfejes lánggereblye, egy- és két égőfejes kézi lángpisztoly, szélezőégő, PB gázpalack és nyomáscsökkentő 15 m-es tömlővel. Hideg ragasztás, tömítés eszközei: Kittnyomó-pisztoly, ragasztósáv kézi terítőpisztoly. Ragasztó bitumenmasszát adagoló és terítő berendezés. Mechanikai rögzítés szerszámai, eszközei: Elektromos ütvefúró és vésőgép, elektromos csavarbehajtó, kalapács, pontozó, dübel beütők. Felület előkészítő eszközök: Cirokseprű, vesszőseprű, tetőperforáló, vízszippantó berendezés.

9

Egyéb eszközök: tetőre szerelhető védőkorlát garnitúra, láncos keverő.

3. A COPERNIT csapadékvíz elleni szigetelések alkalmazási területe Alkalmazási terület A COPERNIT modifikált hegeszthető bitumenes lemez a lapos tetők csapadékvíz elleni szigeteléseként alkalmazható. Ilyenek lehetnek például: - egyhéjú, egyenes rétegrendű melegtetők, - egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők, leterheléssel - járható kivitelben készülő tetőkön, tetőteraszok kialakításánál - kéthéjú hidegtetőkön, - könnyűszerkezetes épületek tetőin, - növényzettel telepített tetőkön, - tetőfelújításoknál Alkalmazási feltételek A modifikált bitumenes hegeszthető lemez alkalmazása során a tetők lejtése felületen legalább 2 % legyen. Felületek összemetsződésénél, vápában 1 % lejtés a minimális érték. A csapadékszigetelés általában két rétegben készül. A csapadékszigetelés első rétegét poliészter fátyol vagy üvegfátyol betétes hegeszthető bitumenes lemezzel, második rétegét (a záró réteget) minden esetben poliészter fátyol betétes modifikált bitumenes lemezzel kell készíteni.

4. Tervezési feltételek, szigetelési ismeretek Az alábbi tervezési alapelveket célszerű betartani: - A tető hajlásszögét rendeltetésszerűen kell meghatározni, belső vízelvezetés esetén a minimális lejtést a tetőhajlatokban kell biztosítani, így a tetőfelületek lejtése értelemszerűen nagyobb. A könnyűszerkezetes födémek lejtését úgy kell megtervezni, hogy a szerkezet teljes terhelés alatti maximális lehajlása esetén is biztosított legyen a tervezett minimális lejtés. A jelentős lehajlású szerkezetek esetében / TT-panel, könnyűszerkezet, stb / a födém és az attikák, szegélyek kapcsolatát együttdolgozóan kell kialakítani, célszerűen vendégfallal. A vízszigetelés aljzata lépésszilárd, tartósan térfogatállandó, és lejtésben kialakított legyen. A vízszigetelés szilárd beton aljzatát dilatációs illetve osztóhézagokkal kell tervezni, legfeljebb 16,0 m2-ként, közel négyzetes alakban. A zsugorodási osztóhézagokat mezőben legalább az aljzatbeton felső 2/3-ában, a dilatációs hézagokat teljes rétegvastagságban a csatlakozó függőleges szerkezetek mentén minden esetben összenyomható rugalmas anyaggal kitöltve kell tervezni. Táblás hőszigetelés aljzaton a lejtés legalább 2,5 %, amennyiben a szigetelés közvetlenül deszka aljzatra készül, a lejtés legalább 4 % legyen. A tetőösszefolyókat a tetőfelület mélypontjain kell elhelyezni, méretüket és kiosztásukat az MSZ 04.134 követelményeit kielégítve kell megtervezni. A tetőösszefolyókat a felépítményektől és a szigetelést áttörő egyéb szerkezetektől legalább 50 cm-re kell elhelyezni. Az összefolyók körüli területet a tetősíkhoz viszonyítva 5% lejtéssel, vagy besüllyesztéssel kell kivitelezni. Egy lefolyóval "kiszolgálható" tetőfelület nagysága legfeljebb 300 m2 lehet. Belső vízelvezetés esetén egy önálló tetőszakaszt legalább egy összefolyóval és egy túlfolyóval kell tervezni. A tetőn a vízelvezetés útja lehetőleg 12 m-nél hosszabb ne legyen, útjában felépítmény ne álljon. 10

Nem járható lapos tetők: Leterheléssel rögzített külső vízelvezetésű tetőszigeteléseknél külön gondot kell fordítani a kavicsfogó szerkezet megfelelő kialakítására. A kavicsfogó szerkezetnek biztosítania kell azt, hogy a leterhelő kavics, járólapos leterhelésnél a járólapok ne tudjanak a tetőről lecsúszni. A leterhelő réteg mechanikai hatásai ellen a vízszigetelést elválasztó-alátétréteggel kell megvédeni. A mechanikai rögzítéssel készülő szigeteléseknél a rögzítő elemek számát az MSZ 15.021 előírásai szerint kell meghatározni. A rögzítő elem típusát, méretét és sűrűségét a hőszigetelő anyag vastagságának, a teherhordó födém anyagának és vastagságának, valamint az igénybevételnek megfelelően kell megválasztani. Felújítás esetén a rögzítés megkezdése előtt célszerű helyszíni kiszakító próbát végezni, az új tetőknél az aljzatbeton szilárdságát kell kötelezően előírni (min. C.8 ). A szigetelésen átvezetett szerkezetekre a szigetelést legalább 20 cm magasságig vízhatlanul kell felvezetni. A födémet áttörő szerkezeteket a teherhordó födémhez elmozdulást gátlóan kell rögzíteni Nem lépésszilárd és nem térfogatállandó hőszigetelő anyagok aljzataként nem alkalmazhatók.

a

vízszigetelés

közvetlen

A fordított tető vízelvezetését úgy kell megoldani, illetve az összefolyót úgy kell elhelyezni, hogy a csapadékvíz mind az extrudált polisztirolhab tetején, mind az alatt el tudjon folyni. Járható tetők: A terasztető szigetelés rétegeinek anyagát és kivitelezési technológiáját a végleges burkolat és a terhelések ismeretében kell meghatározni. A terasztető rétegeinek a terheléseket károsodás nélkül kell elviselniük. A hőszigetelésnek a várható mechanikai igénybevételekkel szemben elegendő szilárdsággal kell rendelkeznie. Fordított rétegsorrendű terasztetőknél a vízszigetelő réteg a párazárás szerepét is ellátja, külön páravédelmi rétegek beépítése általában nem szükséges. A vízszigetelés síkjának a vízgyűjtő felé kell lejteni. A járható tetőknél a szigetelés aljzatát minimum 1,5-2 % lejtéssel kell kialakítani. A felhasznált burkolólapok fagy- és kopásállóak, valamint csúszásmentes felületűek legyenek. A burkolat koptatórétegét a mindenkori használatnak és igénynek megfelelően kell kialakítani, illetve megválasztani. A burkolat nem vízszigetelő réteg, ezért a vízszigetelés feletti rétegek tegyék lehetővé a csapadékvíz gyors, akadálytalan felületi levezetését a vízelvezetési sík(ok)ra. A járólapok alátétre helyezésekor ügyelni kell a terhelésből adódó pontnyomás hatására is. A szigetelés és burkolat között az erő folytonos kapcsolatot meg kell akadályozni, ezért a vízszigetelés felett maradandóan hatékony védő-, csúsztató-, elválasztó- és teherelosztó rétegeket kell alkalmazni. A vízszigetelés feletti szerkezetek és szerkezeti anyagok sem tömegüknél fogva, sem használatukból eredően a szigetelőanyagba nem nyomódhatnak bele. A vízszigetelés aljzata, valamint a járható burkolat alatt alkalmazott hőszigetelő anyag minimálisan 0,2 N/mm2 nyomószilárdsággal rendelkezzen.

11

Zsámolyos alátámasztású, nagyméretű burkolólapok, vagy más egyedi terhelések (pl. növénytartók) esetén a nyomószilárdságot külön meg kell határozni, illetve nagy felületű felfekvésekkel a terhelést el kell osztani. A hagyományos módon készített teraszburkolat merev ágyazati rétegen, szűrőbetonon, cementhabarcsba rakott fagyálló burkolólappal (pl. kerámia, mettlachi, stb.) készül, minden esetben csúsztató-szivárgó rétegek felett. A szűrőbetont a szegélyek mentén és mezőben 3x3 m táblában dilatálni szükséges. Habarcsba ágyazott lapburkolat felületét 1,0-1,5 %-os lejtéssel kell a vízelvezetés irányába kiképezni. Ez ma már nem javasolható, sok hibával rendelkező szerkezet. A bontható, szerelt teraszburkolat rugalmas ágyazati rétegen, kőzúzalékon, szárazon, ágyazóhabarcs nélkül fektetett nagy méretű fagyálló beton vagy kő járólappal vagy útburkoló kövekkel készül. A közvetlenül a vízszigetelésre, vagy hőszigetelésre szárazon fektetett, szerelt, bontható teraszburkolat zsámolyos távolságtartó alátéteken, a hajlító igénybevételnek megfelelő, nagyméretű, fagyálló járólapokkal készül. Járólapok fagyálló beton vagy műkő kivitelben minimum 5 cm vastagságban készítendők. Zúzalék ágyazat és zsámolyos alátámasztás esetén a burkolt felület lejtős kialakítása az összefolyók felé 0,5 % lehet, azonban a vízszigetelés előírt lejtésviszonyait mindenképpen be kell betartani. A járófelület és a vízszigetelés lejtése közötti különbséget az alátétek vagy az ágyazat magassági méreteinek változtatásával lehet kiegyenlíteni. A 0,5 % lejtésű járófelület kialakítása a használat során megfelelő komfortérzetet biztosít. A tetőösszefolyókat úgy kell kialakítani, illetve beépíteni, hogy a csapadékvíz valamennyi vízelvezetési síkról maradéktalanul eltávozhasson. Az összefolyók szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy azok kívülről ( felülről ) mindig hozzáférhetők legyenek. Külső vízelvezetést csak kisméretű, 20-30 m2-es teraszoknál szabad alkalmazni. Ilyenkor is biztosítani kell, hogy a csapadékvíz a burkolat alatti rétegekből is eltávozhasson, különben a burkolat felfagyásával kell számolnunk. A szegélyezést különös gonddal kell megtervezni. A csapadékvíz elleni szigetelést a körítő falakra a járható burkolat síkja felett legalább 20 cm magasságig kell felvezetni, és ütés- és fagyálló lábazattal kell megvédeni. A korláttartó oszlopok nem törhetik át a csapadékvíz elleni szigetelést, a lábazatszigetelést is beleértve, azokat a szigetelésen kívüli vagy a szigetelés fölé kerülő kőműves szerkezetekbe kell erősíteni. Növényzettel telepített tetők: A növényzettel telepített lapos tetők vízszigetelését a mechanikai igénybevételek miatt fokozott biztonsággal kell készíteni. Általában gyökérvédő réteget is be kell építeni. A növényzettel telepített tető szakszerű kivitelezésének lehetőségét mind a vízszintes felületen, mind a szegélyeknél, áttöréseknél, lezárásoknál és felmenő épületrészeknél már a tervezés során egyenértékű módon biztosítani kell. A rétegfelépítés kialakításánál a telepítendő vízelvezető rétegeket kell beépíteni.

növényzetnek megfelelő nedvességmegtartó és

A vízelvezetés lehetőségét minden rétegben akadálymentesen kell kialakítani. A növényzettel telepített tetőt általában belső vízelvezetésű, megfelelő attika magassággal tervezett lapos tetőként célszerű készíteni.

12

Az extenzív vagy az intenzív tető kialakításához megfelelő növényzetet, arra alkalmas összetételű talajt, talajkeveréket kell alkalmazni. A telepítésnél és a használatnál a tűzállóságot, a szélszívásból eredő igénybevételeket figyelembe kell venni.

A vonatkozó szabványok és előírások: A tervezésre, méretezésre vonatkozó szabályozási iratok: - OÉSZ / 2/1986. (II.27) / - MSZ 04.134 Épületek csatornázása tervezési előírás - MSZ 04.140/1-4 Épületek és épülethatároló szerkezet hőtechnikai számítása, hőtechnikai méretezés, fűtési hőszükséglet számítás, hűtési hőterhelés számítás - MSZ 274/1-4 Villámvédelem - MSZ 595/1-9 Építmények tűzvédelme - MSZ 15021/1-2 Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése, magasépítés - MSZ 18151/1 Épületekben és környezetében megengedett zajszintek A kész tetőszerkezetre vonatkozó szabályozási iratok: - MSZ 04.800 Építőipari szerkezetek általános előírásai - MSZ 04.803/8 Építőipari szerkezetek, víz elleni szigetelések - MSZ 04.803/16 Építőipari szerkezetek, épületbádogos szerkezetek - 11/1985.(VI.22) Rendelet az egyes szerkezetek kötelező alkalmassági idejéről A tetőszigetelés anyagaira vonatkozó előírások: - MSZ 135/1-10 Bitumenes lemezek - MSZ 4620/2,6,7 Szilikátszálas termékek - MSZ 7560 Habosított polisztirol lemez - MSZ 18293 Homokos kavics, kavics A szigetelésekhez csatlakozó fémlemez szerkezetek: - MSZ 7928/1-7 Épületbádogos szerkezeti elemek - MSZ 7936/1-4 Félkörszelvényű függő-ereszcsatorna - MSZ 7937/1-5 Négyszögszelvényű függő-ereszcsatorna - MSZ 7941/1-3 Körszelvényű lefolyócső - MSZ 7942/1-3 Négyszögszelvényű lefolyócső - MSZ 7943/1-4 Kőműves szerkezetek lefedése fémlemezből - MSZ 7946/1-5 Rúd, cső, salakszellőző szegély, tetőkibúvó Építőipari Alkalmazási Bizonyítványok: - CE 0958-CPD-DK031/1 - CE 0958-CPD-DK033/1

COPERNIT modifikált bitumenes lemezekkel készülő tetőszigetelés COPERNIT modifikált bitumenes lemezekkel készülő mélyépítési szigetelés

Műszaki feltételek: - KEMIKÁL MF 112 BONOBIT-H oldószeres alapozó

13

5. A kivitelezés feltételei 5.1. A munkaterület átvételének feltételei - a tetőre való feljutás, anyagszállítás, a munkaterület egésze elégítse ki a balesetmentes munka követelményeit, - az anyagok tárolására a műszaki, tűzvédelmi és balesetelhárítási óvórendszabályoknak megfelelő raktár álljon rendelkezésre, - a tetőszinten valamennyi építőmesteri, szak-, és szerelőipari munka legyen elvégezve, - a tetőszigetelés készítése alatt a tetőn más munkát nem végezhetnek, - az építőmesteri munkák során terv szerint elhelyezendő rögzítést biztosító szerkezetek, a megfelelő méretben és távolságokban legyenek beépítve, - a tetőszigetelést áttörő szerkezetek (összefolyók, csatornaszellőzők, antennák, csövek stb) csonkjai, védőcsövei elmozdulás mentesen legyenek beépítve, a csatlakozások a födém alatt legyenek kialakítva, - az elektromos üzemű kisgépek (pl. ütvefúró, csavarbehajtó) üzemeléséhez a szükséges energiaforrás a tetőn, megfelelő helyen kialakítva álljon rendelkezésre, - a tetőre való anyagszállítás lehetőség szerint gépi úton legyen biztosítva

5.2. Időjárási feltételek Tetőszigetelés csak olyan időjárási viszonyok között készíthetők, amelyek annak teljesítőképességét hátrányosan nem befolyásolják. Ellenkező esetben külön intézkedésekkel kell a káros következményeket megfelelő mértékben csökkenteni. A COPERNIT modifikált hegeszthető bitumenes lemezű csapadékvíz szigeteléseket csak száraz időjárásban, száraz aljzatokra szabad készíteni akkor, ha a levegő hőmérséklete - 5 °C felett van. Aljzatra teljes felületi hegesztést ebben az esetben nem célszerű kivitelezni, azonban leterhelt illetve mechanikai rögzítéssel készülő szigetelést készíteni lehet. A + 5 ° C hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok mellett beépítendő anyagokat lehetőleg zárt és előmelegített helyiségekben célszerű tárolni.

5.3. Általános munkavédelmi és tűzvédelmi feltételek - Munka- és tűzvédelmi rendeletek A vízszigetelő munkák végzése során az alábbi felsorolt rendeletekben előírtakat kell betartani: - 47/1979 (XI.30.) MT.sz. rendelet a munkavédelemről - 64/l980 (XII.29.) MT.sz. rendelet a munkavédelemről - 31/l989 (XII.28.) ÉVM.sz. rendelet a munkavédelemről - 30/l980 (VIII.30.) BM.sz. rendelet a tűzelleni védekezésről és tűzoltóságról - 4/l980 (XI.25.) BM.sz. rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról - 15/l981 ÉVM.sz. utasítás a munkavédelemről - MSz-04.900-83 Munkavédelem. Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményei (1983) - MSz 172 Érintésvédelmi szabályzat - MSz 6291 Gázpalackok kezelése, tárolása és szállítása

14

- Általános munkavédelmi szempontok A munka megkezdése előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy biztosítottak-e a balesetmentes munka feltételei, illetve a munkahely megfelel-e a vonatkozó előírásoknak. A vízszigetelések készítésénél kisgépeket, berendezéseket csak erre kioktatott, vizsgázott dolgozók használhatnak, illetve kezelhetnek. A szigetelő anyagok tetőn való tárolásánál, esetleges deponálásánál figyelembe kell venni a tető teherbírását, teherbírási tartalékát, amelyet statikus tervező adhat meg. Kollektív védőeszközök Lapos tetőszigeteléseknél, amennyiben más védekezési mód nem alkalmazható, a tetőszéleken biztonságos védőkorlátot kell készíteni. A tető megközelítésére biztonságos feljárót kell építeni. Személyi védőeszközök Védősisak, bőr védőkesztyű, lábszár- és térdvédő, védőszemüveg, gumitalpú cipő, kéztisztítószer, védőkenőcs. A védőfelszereléseket rendszeresen, illetve munkakezdés előtt ellenőrizni kell. Munkakezdés közben történő meghibásodás esetén cseréjéről azonnal gondoskodni kell. Munkavégzésnél csak hibátlan védőeszközök használhatók. Lapos tető szigeteléseknél amennyiben védőkorlát felszerelésére nincs lehetőség, rögzítő-kötéllel és zuhanás-gátlóval ellátott ötpontos biztonsági övet kell használni. Használat előtt szakítópróbával kell az öv és kötél használhatóságáról meggyőződni. - Anyagok Hideg bitumenmáz A szigetelő anyagok csomagolási egységein jól láthatóan fel kell tüntetni a tűzveszélyességi besorolást. ezt mind szállításnál, mind tárolásnál, mind kivitelezésnél figyelembe kell venni, és a vonatkozó baleset- és tűzvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. Oldószertartalmú anyagokkal történő kivitelezés közben nyílt láng használata és a dohányzás tilos ! Zárt helyiségben való munkavégzés esetén az állandó intenzív szellőzést biztosítani kell. Szag-küszöbérték: 300 ppm, MAK-érték: 300 mg/m3 Száradási idő: 4-24 óra, addig a felületen további munkát végezni nem szabad. Bitumenemulziós alapozó Az alapozó mérgező anyagokat nem tartalmaz, de ammóniatartalma miatt zárt térben való alkalmazásánál a helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell. Száradási idő: 8-36 óra, addig a felületen további munkát végezni nem szabad. - Gépi berendezések Lángszórós berendezés, lángpisztoly, szélezőégő Lángszóró berendezés, lángpisztoly és szélezőégő használatánál az alábbi biztonságtechnikai és tűzrendészeti előírásokat kell szigorúan betartani: - PB gázüzemelésű készülékek csak kettős szeleppel ellátott gázpalackról, gázreduktoron keresztül üzemeltethetők,

15

- a nyomáscsökkentő és a lángpisztoly közötti tömlő ép, 15 m-nél nem hosszabb, 25 bar nyomásnak ellenálló legyen, - több égőfejes lángszóró berendezés begyújtását csak gyújtófáklyáról szabad végezni, - 3 m/sec sebességnél nagyobb szélben használni nem szabad, - a gázpalackokat és berendezéseket gépkönyv, illetve előírások szerint kell kezelni, - tűzvédelmi célból az alábbi felsorolt eszközök közül valamelyiket biztosítani kell: - 1 db 6 kg-os HALON oltó, - 2 db 6 kg-os poroltó készülék - folyóvíz (tömlőben), - üres vagy tele gázpalackot csak műanyag szelepvédő kupakkal és fém zárókupakkal szabad tárolni, szállítani, - a gázpalackot a 4/l974.BM.sz. utasítás előírása alapján csak az arra vonatkozó tűzvédelmi vizsgát tett dolgozó kezelheti, - fokozott figyelemmel történő munkavégzés, a technológiai fegyelem betartása szükséges, - az üzemeléshez szükséges gázpalackot a munkaterületen csak billenés ellen biztosított gördülőkocsin szabad szállítani, - a gázpalack és az üzemelő berendezés között legalább 5 m távolság legyen, - a PB gázüzemű gépekkel végzett munka fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, ezért a munkaterületen 6 m-es körzetben éghető anyagokat tárolni nem szabad ! Ütvefúró, csavarbehajtó A tetőn csak kettős szigetelésű ütvefúrók, csavarbehajtók használhatók, a gép üzemeltetéséhez szükséges elektromos energiát a tetőre az előírásnak megfelelő kettős szigetelésű vezetékkel kell biztosítani, az elektromos csatlakozások a vonatkozó előírásoknak megfelelően készíthetők. Sérült kábellel vagy csatlakozóval rendelkező géppel dolgozni tilos ! A gépet, illetve a tetőre felvezetett kábelt a munka befejeztével áramtalanítani kell. - Bitumenes hulladékok kezelése A bitumenes lemezek egészségre veszélyes anyagokat nem tartalmaznak. A környezetet a bitumenszennyeződéstől meg kell védeni, ezért a munka végeztével a keletkezett hulladékokat célszerű összegyűjteni és megfelelő hulladékmegsemmisítőbe szállítani.

6. Kivitelezési technológia 6.1. A COPERNIT csapadékszigetelés készítése Az alátét bitumenes lemez fektetését a tető mélypontjáról - kifelé lejtő tetőnél az ereszszegélytől, befelé lejtő tetőnél az összefolyótól - kiindulva kell készíteni. A lemezeket lejtésirányban tarkart 10 cm-es átfedéssel és toldással kell készíteni, és azt egyes esetekben össze kell hegeszteni ( ideiglenes csapadékvíz elleni védelem ). A lemezeket ki kell tekercselni, az átlapolásokat és toldásokat a helyükön beállítani, majd a rögzítési pontokat a lemezen ki kell jelölni. Deformálódott, törött, szakadt lemezeket nem szabad beépíteni ! A lemezek rögzítése csak PB gázüzemű lángszóró berendezéssel, hegesztéssel, esetleg hideg bitumenragasztóval, illetve leterheléssel vagy mechanikai rögzítéssel végezhető. Mechanikai rögzítés esetén betonfödémnél, a hőszigetelésen és a lemezen keresztül, ütvefúróval a lyukat elő kell fúrni, a beütőszeges műanyag dübelt el kell helyezni és beütéssel kell rözíteni. Acél trapézlemez-födém esetén az önfúró-önmetsző csavart - csavarbehajtóval - kell alkalmazni. Üvegfátyol betétes alátét réteg alkalmazása esetén, a lemeztekercseket ki kell gurítani beigazítani, majd visszatekercselés után a tervezett megoldásnak megfelelően kell rögzíteni. Leterheléses

16

rétegrend esetén a rögzítésre csak abban az esetben van szükség, ha a többi réteg időben jelentősen elmarad.

COPERNIT modifikált hegeszthető bitumenes zárólemez kivitelezése A zárólemez fektetését a tető mély pontjáról - kifelé lejtő tetőnél az ereszszegélytől, befelé lejtő tetőnél az összefolyótól - kiindulva kell készíteni. A lemezeket lejtésirányban takart 10 cm-es átfedéssel és toldással kell fektetni. A lemezeket lehegesztés előtt ki kell tekercselni, az átlapolásokat és toldásokat a helyükön beállítani, majd szorosan vissza kell tekercselni. A hegesztést középről kiindulva célszerű végezni. Lángszórós hegesztésnél a lemezeket egyenletesen - a lemeztekercs felső harmadától lefelé irányban - kell a lángszóróval melegíteni. A melegítést úgy kell végezni, hogy a bitumen a lemezszéleken 5 -10 mm-re folyamatosan kifolyjon. A hegesztésnél lemezközéptől a szélek felé kell a lemezt légzárvány mentesen lesimítani, úgy hogy az teljes felületen leragadjon. Függőleges felületeket - ahová a szigetelő lemez felvezetésre kerül - kellősítő alapozással kell ellátni. Az alapozó réteg megszáradását követően kell a lemezt - 10 cm-es toldásokkal - a felületre PB gázüzemű lángpisztollyal melegítve felhegeszteni. A szigetelés csomóponti kialakítását a mellékelt ábralapok szerint, illetve azok értelemszerű felhasználásával kell készíteni.

Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelésű lapos tetők felújítása A tető felújítási munkát csak szakszerű kiviteli terv ismeretében lehet megkezdeni. A terveknek tartalmaznia kell mindazokat a feltételeket, esetleges átalakításokat, amelyek a modifikált bitumenes lemezzel készülő csapadékvíz elleni szigetelés rendeltetésszerű működését biztosítják. Nyilatkozat szükséges a tervező részéről, hogy a meglévő rétegfelépítés mind a műszaki, mind az épületfizikai követelményeket kielégíti. Ellenőrizni kell, hogy a hőszigetelő rétegvastagság megnövelése, tetőlejtés megnövelése, páravédelmi réteg beépítésének előírása, a páraszellőzés megnövelése, tetőösszefolyók cseréje, falszegélyezések kialakítása, fallefedések bontása, átalakítása szükséges-e. A terveken jelölt szerkezeti változtatások készültségét, szakszerűségét munkakezdés előtt a helyszínen ellenőrizni kell. Meg kell győződni a kapcsolódó szerkezetek felületének szakszerű előkészítéséről, pl. fémlemez fal- és felépítményszegélyek lebontásáról, azok kiegészítő építőmesteri munkáinak elkészítéséről, stb. A tetőre kerülő többletterhekre a födém teherbírása ellenőrizendő, illetve a mechanikai rögzítés eseten a dübel kihúzó ellenállását próbával kell ellenőrizni. A tetőfelújítás műszaki szempontból igényes feladat, ezért feltétlen szükséges a felújítás megkezdése előtt szakértői vélemény illetve szakszerű kiviteli terv elkészítése, hogy a jelentős kockázat mérsékelhető legyen.

6.2. A páratechnikai rétegek kivitelezése: A párafékező vagy párazáró réteget az aljzatra ragasztva kell készíteni. A toldások 10 cm széles átlapolással készüljenek. Lyukas, szakadt szigetelést nem szabad beépíteni. Attika falak, tetőfelépítmények lábazatánál és a cső- vagy rúdátvezetések körül a réteget a hőszigetelés vastagságának megfelelően a függőleges felületre is fel kell vezetni. Tetőszerelvényeket a rétegbe be kell szabni és körülöttük párazáró tömítést kell készíteni. 17

Amennyiben a rétegrend szükségessé teszi, a páranyomás-kiegyenlítésére, illetve gőznyomás levezetésére használt bitumenes lemezeket csak pontszerűen, kb. 50 felület %-ban, szabad leragasztani. Leterhelés vagy mechanikai rögzítés esetén ragasztásra nincs szükség.

6.3. A hőszigetelő réteg kivitelezése A bitumenes lemezek közvetlen aljzataként egyenes rétegsorrendű melegtetőbe kőzetgyapot vagy polisztirol hab építhető be. Fordított rétegsorrendű melegtető hőszigeteléseknél csak extrudált polisztrolhab építhető be. - Szilikát szálas hőszigetelő táblák beépítése: A lépésálló kőzetgyapot termékek beépítése az alábbiak szerint történik. A hőszigetelést két rétegben kell készíteni, a hőszigetelő táblák legfeljebb 100 x 50 cm nagyságúak lehetnek. A táblákat kötésben, szorosan ütköztetett hézagokkal, két réteg esetén egymáson hézagcserében kell elhelyezni. A táblákat mechanikai rögzítéssel kell elhelyezni. A mechanikai rögzítési pontok száma legalább 4 db/m2 legyen, a tetőszéleken és sarkokon a külön előírt mértékű rögzítéssel kell kivitelezni. Hideg bitumenes ragasztás esetén csak arra minősített ragasztó alkalmazható a gyártó utasítása szerint. - Polisztirol hab tetőszigetelő elemek beépítése: A polisztirol hab táblás hőszigetelések a csapadékvíz szigetelés aljzataként csak mechanikai rögzítéssel készíthetők. A hőszigetelő réteg 6 cm vastagságig kizárólag egy rétegben készíthető, 6 cm vastagság felett két rétegben hézagcserében, kötésben kell kivitelezni. Alkalmazása ott célszerű, ahol a csapadékvíz elleni szigetelés felülete nem melegszik fel 60 C° fölé. A mechanikai rögzítés kivitelezését a tervezett módon kell készíteni, a rögzítési pontok száma legalább 4 db/m2 legyen, tetőszéleken és sarkokon a külön előírt mértékű rögzítés szükséges. - Extrudált polisztirol hab hőszigetelő táblák beépítése: A fagyálló, térfogatállandó táblás extrudált polisztirolhab hőszigetelő anyagokat egy rétegben, átlapolással kell egymáshoz csatlakoztatni. A táblák egymáshoz falcos, illetve a csaphornyos kiképzéssel csatlakoznak. Az egymás mellé kerülő sorokat kötésben kell elhelyezni. A táblákat szárazon kell lefektetni és leterheléssel kell rögzíteni, amelyet a sima elemeknél min. 5 cm kavics réteg, vagy beton járólap, a speciális elemeknél a gyárilag felhordott 1 cm vastagságú cementhabarcs réteg biztosít. A leterhelő kavicsréteg és a hőszigetelő tábla közé víz- és páraáteresztő műanyag fátyol (TYPAR polipropilén fátyol) védő- elválasztó réteget kell helyezni. Védőrétegként vágott szálú műanyag filcek nem használhatók, mert vizet tartanak meg és magok kicsírázhatnak bennük. Az extrudált polisztirolhab táblákat több rétegben elhelyezni nem szabad.

6.4. Tűzvédelmi és munkavédelmi előírások A vízszigetelő munkák végzése során az alábbi felsorolt rendeletekben előírtakat kell betartani: - 47/l979. (XI.30.) MT.sz. rendelet a munkavédelemről, - 64/1980.(XII.29.) MT.sz. rendelet a munkavédelemről, - 31/1981.(XII.28.) MT.sz. rendelet a munkavédelemről, - 30/1980.(VIII.30.) BM.sz. rendelet a tűz elleni védekezésről és tűzoltóságról, - 4/1980.(XI.25.) BM.sz. rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 18

Veszélyes és ártalmas termelési tényezők Leesés, zuhanás veszélye (tetőn való munkavégzésnél) A védelem módja: - szakszerűen megépített védőkorlát, feljáró állvány, - mentőöv, biztosítókötél, zuhanás-gátló használata, - viharos, szeles (30 km/óra feletti), ködös időben vagy fagyos, csúszós felületen a munkavégzés szüneteltetése, - háttal a tetőszélek felé való mozgás kizárása, - egy fő tetőn való munkavégzésének letiltása, - külső vízelvezetésű tetőn az anyagszállítás tetőközépen való végzése, - a szigetelőrétegek kézi felhordásánál a tetőszéleken 2 m-en belül a munkavégzés kizárása, - fokozott figyelem, körültekintés a munkavégzés során, - a munkahelyi rend-, tisztaság fenntartása a munkavégzés során. Éles szerszámok veszélye (kézfejsérülés régi bitumenes szigetelés fel- vagy kivágásánál és bitumenes lemezek vágásánál). A védelem módjai: - fokozott figyelemmel történő munkavégzés, - szabványos szerszámok használata, - hőszigetelő táblák gépi vágásánál élvédő használata. Tűz- és robbanásveszély (hegeszthető bitumenes lemezek PB gázüzemű berendezésekkel történő lehegesztésénél) A védelem módjai: - 3 m/sec feletti sebességű légáramnál a berendezés üzemeltetésének beszüntetése, - a berendezés begyújtásánál gázgyújtó alkalmazása, - a berendezés nyomáscsökkentő reduktoron keresztüli, teljesen ép, 15 m-nél nem hosszabb tömlővel való használata, - a gázpalackok és berendezés gépkönyv, illetve előírások szerinti kezelése, - tűz estére a tetőn folyóvíz (tömlőben), egy vödör víz, 1 db 6 kg-os HALON oltó, 2 db 6 kg-os poroltó készülék készenlétben tartása, - fokozott figyelemmel történő munkavégzés. Elektromos áramütés veszélye (élő eletromos vezeték körzetében való munkavégzés, elektromos működésű gépek használata). A védelem módja: - a veszélyes terület elkerítése, - a vezeték áramtalanítása, - gépkezelési utasítások betartása, - szabványos elektromos csatlakozások használata, - az elektromos működésű gépek érintésvédelmének biztosítása, hatásosságának rendszeres ellenőrzése.

19

7. Minőségi követelmények A kész szigetelésnek ki kell elégíteni az MSz-04.803/8-812. Építő- és szerelőipari épületszerkezetek, víz elleni szigetelések című szabványban foglaltakat, az alábbiaknak megfelelően. Kivitelezés közbeni ellenőrzés A tetőszigetelés valamennyi rétegének az előírt anyaggal, rétegvastagságban és a kivitelezési technológiában foglaltaknak megfelelően kell készülnie. A kivitelezés közben szemrevételezéssel folyamatosan kell ellenőrizni a beépítésre kerülő anyagok minőségét. A tetőszigetelés rétegeinek minőségét ugyancsak folyamatosan, de legalább eltakarás előtt szemrevételezéssel kell vizsgálni. A hibákat, hiányosságokat rétegenként meg kell szüntetni és a következő réteg csak ezután kivitelezhető. A tetőszigetelés rétegeinek minőségét folyamatosan a munkáért felelős brigádvezetőnek kell ellenőrizni. Köteles továbbá a minőséget szúrópróbaszerűen a művezető, a vállalati minőségellenőr, a műszaki ellenőr stb. ellenőrizni. Az ellenőrzést végzők bármelyike, ha a szigetelő rétegek kivitelezésére közben hibát talál, köteles azt benaplózni és a kivitelezőkkel a további rétegek készítése előtt javíttatni. Kész szigetelő szerkezet ellenőrzése Az ellenőrzés során a tetőt és azon belül a vízszigetelést teljes felületen ellenőrizni kell a csomópontok kialakításával együtt. Egy tetőt egy tételként kell minősíteni, abból véletlenszerűen kijelölt minta alapján a vízszigetelés nem minősíthető. Mintavétel Az MSz-04.800 szerint. Vizsgálat Az MSz-04.800 szerint, de a szerkezetet teljes egészében, a csatlakozó szerkezetekkel összefüggésben kell vizsgálni. Minőségi előírások, követelmények A minőségi osztályozástól független követelmények: - A vízszigetelés felületén folytonossági hiány - lyuk, repedés stb. - nem megengedett. - A vízszigetelés lejtésének iránya feleljen meg a tervben előírtaknak. - A csapadékvíz szigetelések lejtés irányában megengedett eltérése a tervezett lejtésnek legfeljebb 10 %-a lehet. - A víznyelő, illetve a vízgyűjtő és vízelvezető szerkezetek szegélye nem emelkedhet ki a szigetelés csatlakozó síkjából.. - A vízszigetelések síkjától megengedett eltérés mértéke 2,0 m-es hosszúságon legfeljebb 10 mm lehet. - A vízszigetelés táskásodás mentes legyen, teljes felületen, a sarkokban és hajlatokban is szorosan feküdjön. - Az aljzatszerkezet elégtelen működéséből adódó és a csapadékvíz elleni szigetelés vízhatlanságát veszélyeztető hólyag a csapadékvíz elleni szigetelésnél nem megengedett. - A vízszigetelés rétegszáma, a rétegek anyagának típusa és a kivitelezési módja feleljen meg a tervben és az alkalmazástechnológiai előírásban foglaltaknak. 20

8. Karbantartási és használati útmutató A hegeszthető bitumenes lemezből készült egy héjú melegtetők közé tartozó lapos tetők a nem járható tetők kategóriájába tartoznak. A tetőn lévő szerkezetek és szerelvények ellenőrzésére csak a karbantartásra és ellenőrzésre jogosult személyek, gumitalpú cipőben mehetnek fel. A tetőn különféle anyagokat tárolni, tüzet gyújtani, hegeszteni, lánggal égő berendezéssel munkát végezni (és dohányozni) TILOS ! A csapadékvíz elleni szigetelésen felgyülemlett szemetet évente egy alkalommal úgy kell eltávolítani, hogy közben a szigetelőlemez ne sérüljön meg. A tetőn antennát, villámhárítót stb. csak a vízszigetelés vízhatlanságának veszélyeztetése nélkül szabad szerelni, szigetelési szakember közreműködésével. Az ellenőrzést, karbantartást, vagy javítást végző szakemberek csak a használati és karbantartási utasítás ismeretében juthatnak fel a tetőre. Ennek elmulasztása esetén a tetőn történt kárért az üzemeltető is felel. A csapadékvíz elleni szigetelés fenti előírásoktól eltérő használatából adódó károsodásáért a garanciális időn belül is az üzemeltető felel. A tetőszigetelés kötelező alkalmassági ideje a vonatkozó rendelet alapján jelenleg öt év, a műszaki átadástól számítva, azonban a tetőszigetelésre, megfelelő feltételek mellett, 10 év garancia vállalható. A tetőfelület állapotát évenként legalább kétszer szemrevételezéssel kell felülvizsgálni. El kell végezni a tetőfelület letisztítását ( pl: lomb, szennyeződés), a tetőösszefolyók lombfogó kosarainak, illetve az összefolyók körzetének tisztítását úgy, hogy a szigetelés meg ne sérüljön.

9. Javítás és felújítás: Javítás A csapadékvíz szigetelés mechanikai sérülése esetén a sérült részt előzetes megtisztítás után foltszerűen javítani lehet szakember bevonásával. A mechanikai sérülés mélységétől függően a javítást több rétegben kell készíteni. A sérülést minden oldalról legalább 15 cm-el nagyobb felületen kell javítani. A megtisztított felületet le kell alapozni hideg bitumen mázzal. Ennek száradása után kis teljesítményű lángpisztollyal kell a foltot teljes felületen olvasztással ragasztani. Felújítás A felújítás ciklusa a rendelkezésre álló tapasztalatok és adatok alapján feltehetően 25-30 év . Ekkor a tető állapotának ismeretében lehet a felújítás legcélszerűbb és leggazdaságosabb módjáról dönteni. Az eddigi tapasztalatok szerint, amennyiben a tető állapota megfelelő, nem elnedvesedett, egy új réteg felhordásával a tetőszigetelés újabb időszakra üzemképessé tehető.

21

22