A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA
ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI AKTÍV TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK TANULMÁNYTERVE – TANULMÁNYTERV–
készítette
Terra Studio Kft.
2005. június
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA
ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI AKTÍV TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK TANULMÁNYTERVE – TANULMÁNYTERV –
készítette Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 5090 Fax: 1/ 456 5099 Email:
[email protected]
Ügyvezető igazgató
Laky Ildikó
Vezető projektmenedzser
Galli Károly
Vezető tervező, projektmenedzser
Földi Zsuzsa
Tervező
Gerlach Viktor
Külső szakértő
Vidovenyecz Zsolt
2005. június
2
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
TARTALOM 1. 2.
BEVEZETŐ ..............................................................................................5 AZ AKTÍV TURIZMUS HELYE A TURIZMUS RENDSZERÉBEN ...........7
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.
AZ ALTERNATÍV TURISZTIKAI ÁGAK KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI ........................... 7 AZ ALTERNATÍV TURIZMUS JELLEMZŐI ................................................................... 7 AZ AKTÍV TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTERE ............ 8 AZ AKTÍV TURIZMUS IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT .................................................. 9 AZ AKTÍV TURIZMUS TERÜLETFEJLESZTÉSI VONATKOZÁSAI .................................... 11 GYALOGOS TURIZMUS ....................................................................................... 12
2.6.1. A gyalogos turizmus fejlődése.................................................................................... 12 2.6.2. A gyalogos turizmus jelentősége................................................................................ 12
2.7.
KERÉKPÁROS TURIZMUS .................................................................................... 14
2.7.1. A kerékpáros turizmus fejlődése ................................................................................ 14 2.7.2. A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca ....................................................... 15
3.
AZ AKTÍV TURIZMUS JELENLEGI SZEREPE A KISTÉRSÉGBEN.....18
3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
GYALOGOS TURIZMUS ....................................................................................... 18 KERÉKPÁROS TURIZMUS .................................................................................... 19 VÍZI TURIZMUS .................................................................................................. 20 LOVAS TURIZMUS .............................................................................................. 21
4.
AZ AKTÍV TURIZMUS TÁVLATI SZEREPE A TÉRSÉGBEN ...............23
4.1.
AZ AKTÍV TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES AKCIÓTERÜLETEI .................... 23
4.1.1. A Békés-Mezőberény akcióterület.............................................................................. 23 4.1.2. A Gyomaendrőd – Körösök akcióterület..................................................................... 24 4.1.3. A Békés – Tarhos – Bélmegyer akcióterület .............................................................. 24
4.2. 4.3.
JELENLEGI GYALOGTÚRA ÚTVONALAK ................................................................. 25 ÚJ GYALOGOS TURISTAÚTVONALAK .................................................................... 26
4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4.
Új turistaútvonalak kialakításának elvei...................................................................... 26 Új turistautak a Békés – Mezőberény akcióterületen ................................................. 27 Új turistautak a Gyomaendrőd – Körösök akcióterületen ........................................... 27 Új turistautak a Békés – Tarhos – Bélmegyer akcióterületen..................................... 28
4.4.
A KERÉKPÁROS TURIZMUS LEHETŐSÉGEI ............................................................ 28
5. A GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA.................................................................................................31
3
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
5.1.
GYALOGOS TÚRAÚTVONALAK ............................................................................. 31
5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4.
Túraútvonalak Békés-Dánfok környékén ................................................................... 31 Túraútvonalak Mezőberény, Piknik Park környékén .................................................. 31 Túraútvonalak Gyomaendrőd környékén ................................................................... 32 Túraútvonalak Bélmegyer környékén......................................................................... 32
5.2.
KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK .......................................................................... 58
5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4. 5.2.5.
Kerékpáros turizmusra nem javasolt utak .................................................................. 58 Külterületi kiépített kerékpárutak ................................................................................ 58 Kerékpározható kisforgalmú mellékutak .................................................................... 59 Javasolt kerékpárutak (burkolattal ellátandó)............................................................. 62 Kiépítetlen kerékpárutak (burkolat nélküli túrautak) ................................................... 64
6. AZ AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK A KISTÉRSÉGBEN..........................................................................................66 7. AZ AKTÍV TURIZMUS POTENCIÁLIS KISTÉRSÉGI KÖZPONTJAI ....70 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.
GYOMAENDRŐDI TURISZTIKAI KÖZPONT .............................................................. 70 MEZŐBERÉNYI TURISZTIKAI KÖZPONT................................................................. 74 BÉKÉSI TURISZTIKAI KÖZPONT ........................................................................... 76 BÉLMEGYERI TURISZTIKAI KÖZPONT ................................................................... 78 A TURISZTIKAI KÖZPONTOK ÁLTAL NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK .......................... 80
4
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
1. BEVEZETŐ A Békési Többcélú Kistérségi Társulás a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal által a hátrányos helyzetű kistérségek gazdasági szerkezetátalakítási programjaira kiírt pályázaton támogatást nyert a kistérség gazdasági szerkezetátalakítási programjának elkészíttetésére. A Békési Többcélú Kistérségi Társulás a gazdasági szerkezetátalakítási program, s ahhoz kapcsolódóan további három tanulmányterv elkészítésével a Terra Studio Kft.-t bízta meg. Jelen tanulmányterv a kistérség gazdasági szerkezetátalakításához a Körös menti aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési feladatok meghatározásával kíván hozzájárulni. A tanulmányterv célja, hogy felmérje az aktív turizmus fejlesztésének lehetőségeit elsősorban a gyalogos és a kerékpáros turizmus vonatkozásában, s ehhez kapcsolódóan
konkrét
javaslatokat
tegyen
ezen
két
aktív
turisztikai
tevékenység
infrastrukturális feltételeinek kialakítására, kistérségi gyalogos és kerékpáros túraútvonalak kijelölésére, illetve meghatározza a kistérség aktív turisztikai központjait és azok fejlesztési irányait. A Békési kistérség kedvező adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus több válfajának tekintetében is, melyek kihasználtsága azonban – a megfelelő infrastrukturális, illetve szuprastruktúrális háttérfeltételek hiánya, valamint a marketing tevékenység elégtelensége következtében – messze elmarad a lehetőségektől. A turizmus fejlesztésének a kistérségben kiemelt jelentősége van. A turizmus egyrészt új munkahelyeket,
s
új
jövedelemszerzési
lehetőségeket
teremt,
ami
az
országos
összehasonlításban magasabb munkanélküliséggel sújtott Békési kistérségben rendkívül fontos, másrészt pedig nagymértékben elősegíti a gazdaság diverzifikálódását, és ezzel egyidejűleg a több lábon álló gazdaság megteremtését. A turizmus további pozitív hozadékaként említhető továbbá az életminőség javulása, s ezzel párhuzamosan a térség népességmegtartó képességének erősödése is. A kistérség esetében a turizmus alágazatai közül elsősorban az aktív turizmus fejlesztésének van létjogosultsága. A kistérség legfőbb turisztikai erőforrása az értékes természeti környezet, melynek megóvása és fenntartható turisztikai hasznosítása az aktív turisztikai tevékenységeken keresztül valósítható meg eredményesen. Az aktív turizmus keretfeltételeinek megteremtése viszonylag kevesebb anyagi ráfordítással is megoldható, mely fejlesztés nem koncentrált, hanem a vonalas kiépítésnek köszönhetően zónaszerű. A gyalogos túraútvonalak, kerékpárutak, vagy lovas túraútvonalak kiépítésével a nehezen megközelíthető,
mindezidáig
feltáratlan,
ugyanakkor
turisztikailag
értékes
területek
integrációjára, turisztikai hasznosítására is sor kerülhet. A gyalog-, illetve kerékpártúrák
5
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
kiemelt szerepet kaphatnak a célterület turizmusának növelésében, ezek a túrafajták alkalmasak a szezonalitás mérséklésére, a célterületen zajló kulturális és egyéb programok tervezett megközelítésére. Jelen tanulmányterv több ponton is kapcsolódik a kistérség jelenleg készülő terület- és gazdaságfejlesztési programjához, a turizmusfejlesztési programjához, valamint a gazdasági szerkezetátalakítási programhoz is. Az aktív turizmust mindhárom fejlesztési dokumentum kiemelten fejlesztendő területként kezeli.
6
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
2. AZ AKTÍV TURIZMUS HELYE A TURIZMUS RENDSZERÉBEN 2.1.
AZ ALTERNATÍV TURISZTIKAI ÁGAK KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI
Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi folyamatai a turizmus fejlődésében mélyreható változásokat idéztek elő. A turizmus ezen „fejlődése” pozitív (az urbanizációs folyamat gyorsítása, a nők és fiatalok emancipációjának elősegítése, a helyi értékek és hagyományok megőrzése
vagy
újjáélesztése,
műemlékvédelem,
nemzeti
parkok
létesítése,
az
infrastruktúra fejlesztése, stb.) és negatív (a kábítószer, a bűnözés és a prostitúció elterjedése, a kultúra kommercializálódása, a természeti környezet szennyezése, stb.) irányú változásokat egyaránt eredményezett a különböző desztinációk gazdasági-társadalmi életében. Az idézőjeles kifejezés arra utal, hogy amit ma fejlődésként értékel az abban érdekelt kör, az nagyobb részt csak eltömegesedés. Az elmúlt évtizedekben a tömegturizmus minden eddiginél nagyobb tömegeket mozgatott meg, miközben egyes, immáron „túlfejlett” desztinációkban megfigyelhetők a hanyatlás jelei, mert ezek a területek olyan sok turistát fogadnak be, hogy ezzel már veszélybe kerül a természeti-társadalmi és ökológiai stabilitás. Az ágazat kulcsszereplői, a turisták, a helyi lakosság, és maga a turisztikai iparág számára is fontos,
hogy
a
pozitív
hatások
felülmúlják
a
negatívumokat.
A
bekövetkezendő
szemléletváltás szükségessé teszi, hogy a turizmusiparon belül is meginduljon egyfajta szemléletváltás, egy „minőségi forradalom”, melynek során a fő hangsúly a hosszú távú humán és környezeti értékekre kell hogy helyeződjön. Mindezek új tendenciák (fogyasztóorientáltság növekedése, piaci szegmentáció erősödése, tapasztalt turisták számának növekedése, új piacok és utazási irányok megjelenése, turisták kulturális-környezeti érzékenységének
erősödése)
megjelenését
eredményezték,
melyek
nagymértékben
hozzájárultak a turizmus alternatív formáinak kialakításához.
2.2.
AZ ALTERNATÍV TURIZMUS JELLEMZŐI
Az alternatív turisztikai formák jóval kisebb turistalétszámot szolgálnak ki, mint a tömegturizmus, fejlesztésük összhangban van a turisztikai desztinációk természeti, kulturális, gazdasági adottságaival. Jellemzi ezeket a formákat a lassú, fokozatos fejlesztés, a maximum helyett az optimumra való törekvés, valamint a helyi közösség hosszú távú érdekeinek a figyelembe vétele. A mennyiségi szempontokat felváltja tehát a minőség, a növekedés helyett előtérbe kerül a fejlődés, a desztináció értékeinek megőrzése fokozott hangsúlyt kap. Ugyancsak az alternatív turizmus jellemezője, hogy a fejlesztés tudatos,
7
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
átfogó koncepción alapul, tervezés alapján történik. Ez a fejlesztés a már létező létesítmények használatára koncentrál, nem pedig újak építésére. Az alternatív turisztikai ágak esetében a turisták tartózkodási ideje jelentősen hosszabb, mint a hagyományos turisztikai ágazatokban, így a turistáknak több lehetősége marad a desztináció mélyebb megismerésére. Az utazási szokások tekintetében is megmutatkozik ez a másság, jelentősebb az egyéni utazók aránya, a gyorsaságot pedig háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontok jelentősége. Sokszor a turisták ugyanazon közlekedési eszközöket használják, mint a helyi lakosság tömegei.
2.3.
AZ AKTÍV TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTERE
Az ipari forradalmak koráig a társadalom többségének életvitelében jelentős szerepet játszott a fizikai kondíció fenntartása, mivel ez jelentette az egyén munkaerejének központi elemét. A mindennapi munkavégzés során – a mai szóhasználattal élve – edzésben volt az emberi szervezet, mivel akár a földművelés, akár a kézműipar, de a bányászat, vagy a hadseregben való helytállás területén is elengedhetetlen volt a fizikai erő. A XVIII. századot megelőző korszakok utazásában a társadalom alsóbb osztályát képviselők gyaloglása, de az arisztokrácia lovaglása is komoly fizikai teljesítményt jelentett. Az élelemszerzési célból folyó vadászat és halászat is mindennapi feladatnak számított. Az aktív életvitelben az indusztralizáció korában kezdődnek meg az első változások, amikor a nagyvárosokba való költözéssel generációról-generációra fokozatosan kialakul az urbánus életforma, amely kezdetben a gyári, üzemi munka keménységét hordozza, de a gépek megjelenésével, a szellemi munkakörök térnyerésével a fizikai erőkifejtés fokozatosan csökken. A természetet a városi és a város környéki szabadidős zónák biztosítják, ahová már piknikezni, kerékpározni, lovagolni járnak az egyre terebélyesebb és zsúfoltabb városok lakói. A mai értelemben vett aktív turizmus első megjelenési formáit az alpesi síterületek XX. század eleji térhódításában kereshetjük, amikor a téli tespedtségből kitörni vágyó arisztokrácia és nagypolgárság felfedezi magának a hófedte hegyvidékek szépségét és a síelés élményét. Az urbanizáció terjedésével és a zöldterületek térvesztésével párhuzamosan jelenik meg a természet értékeinek turisztikai hasznosítása, amely a nemzeti parkokban, a vadászatra, a lovaglásra alkalmas erdőkben, horgásztavak környékére és az átkerékpározható területekre koncentrálódik.
8
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Napjainkra elsősorban az informatika és a telekommunikáció elterjedésének következtében a társadalom munkavégzéssel eltöltött ideje produktívabbá vált, amely magával vonta az elvégzendő feladatok mennyiségének növekedését is. A tercier és quaterner szektor erősödésével, az azokhoz kötődő tevékenységekhez szükséges munkaeszközök otthoni biztosításával, illetve mobilizálhatóságával a munkával eltöltött idő az egyén döntésétől függően meghosszabbíthatóvá vált. A munkaidő mennyiségi és minőségi intenzifikációjával a társadalom életszínvonalában kedvező változás következik be, amely legtöbb esetben ösztönzőleg hat a jóléti termékek fogyasztására. A nem alapvető élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a szórakoztató elektronika, a gépkocsi vásárlása a társadalom elkényelmesedésének irányába hat. Viszonylag hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, amíg az egyén felismeri a fogyasztói társadalom egyik csapdáját, az életmódjában bekövetkezett, az egészségi állapotára kedvezőtlenül ható változásokat. A legtöbb esetben csak azt követően merül fel az egészségtudatos életmód igénye, amely kapcsán a kényelmes fotelt, a televízió távkapcsolóját a testmozgás váltja fel. Az aktív turizmus megjelenésének egyik mozgatórugóját tehát az a társadalmi szintű felismerés jelenti, hogy az egészséges életmód hozzájárulhat a hétköznapok kedvezőbb közérzetéhez, a betegségek megelőzéséhez, és az élet meghosszabbításához. A fogyasztói társadalmak szabadidejének turizmussal való eltöltésének meghatározó formáját továbbra is a tengerparti nyaraláshoz kötődő passzív pihenés jelenti, azonban egyre többen menekülnek a modern turizmus tengerpartokra koncentráló, egysíkú turisztikai tevékenységéből, az unalmat elkerülve az aktív tevékenységekhez, s rohamosan terjed azoknak az alternatív turisztikai tevékenységeknek a köre, amelyek az emberi szervezet fizikai teljesítőképességét teszik próbára.
2.4.
AZ AKTÍV TURIZMUS IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT
A világ turizmusa az egyedi és minőségi szolgáltatást nyújtó turisztikai termékek felé tart, a kereslet az egészség megőrzése és az élményt nyújtó szolgáltatások felé tolódik el. A természetben eltöltött aktív szabadidős tevékenység, a természeti értékek megőrzése a XXI. század elején reneszánszát éli. Napjainkban a szabadidő értéke egyre nagyobb, nem mindegy tehát, hogy mivel is töltjük el. Egyre többen figyelnek egészségükre, a szabadidő tartalmas eltöltésére nemcsak a hétköznapokban, hanem nyaralásuk, pihenésük alatt is, ennek tudatában választják ki üdülésük helyét és módját. Az aktív turizmus esetében a keresletet a fizikai és pszichikai indítékok motiválják, amelyek arra ösztönzik a turistát, hogy szabadidejét környezetváltozással egybekötött testmozgással töltse el. Mindehhez kínálatként jelennek meg a természeti és az ember alkotta vonzerők,
9
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
amelyek keretet biztosítanak a turisztikai tevékenységnek. Ahhoz, hogy a folyamatban a költés is realizálódhasson, elengedhetetlen a tevékenységhez illeszkedő turisztikai infra- és szuprastruktúra megléte. A rendszer eredményes működéséhez a gazdasági, társadalmi, politikai, technikai és ökológiai környezetnek is elő kell segítenie a turisztikai tevékenység folyamatosságát, ugyanakkor a turista tevékenysége is hatást gyakorol a környezet elemeire. Magyarországon 1960 és 2000 között az emésztőrendszeri problémákból kifolyólag 2,5szeresére, a daganatos megbetegedések következményeként kétszeresére, a keringési rendellenességek miatt elhunytak száma 1,6-szorosára növekedett. Ez a tendencia a stresszes, egyre inkább anonimitásban élő magyar társadalmat jellemzi, amelynek még igen csekély hányada ismerte fel az aktív szabadidő-eltöltésben rejlő egészségmegőrző lehetőségeket. A Magyar Turizmus Rt. által készített felmérés szerint a magyarországi felnőtt lakosság 73 százaléka érdeklődik az aktív üdülési formák közül a természetjárás, 43 százaléka a kerékpározás, 30 százaléka a vízi sportok és 21 százaléka a lovaglás iránt. Legkevésbé a golf érdekli a megkérdezetteket, mindössze 7 százalékuk mutat vonzódást iránta. Az érdeklődés leginkább a természetjárás, kirándulás esetében jár együtt a konkrét tevékenységgel. A természetjárás iránt érdeklődők aktívabbak a legnagyobb arányban, 34 százalékuk rendszeresen kirándul. A kerékpározás kedvelőinek 23 százaléka rendszeresen gyakorolja hobbiját, míg a szezonális jellegű vízi sportok szerelmeseinek csak 15 százaléka űzi gyakran kedvenc tevékenységét. A költségigényesnek nevezhető lovaglás az iránta érdeklődők 9 százalékánál rendszeres tevékenység, míg a golfozásnál 2 százalék az arány. A válaszolók többsége szerint hazánkban jó lehetőségek vannak az aktív üdülésre. A kerékpárosok elégedettek, 73 százalékuk megfelelő körülményeket talál a kerékpártúrákhoz. A lovaglási és vízi sport lehetőségeiről is hasonlóan jó vélemények születtek, 72, illetve 64 százalék pozitív véleménnyel van a hazai helyzetről. A legnépszerűbb tevékenységen belül a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontosak az emberek számára. A kerékpározást kedvelők elsősorban az egyéni kerékpártúra, majd a mountain bike-ozás iránt érdeklődtek, kevesebbeket vonz a szervezett kerékpártúra. A kerékpárversenyek, teljesítménytúrák érdeklik legkevésbé a kerékpározást kedvelőket. A vízi sportot kedvelők a vitorlázás és a jet-skizés iránt érdeklődnek a legnagyobb arányban, de alig marad el ezektől a kajak-kenuzás, a yachtozás, vagy a vízisízés, a lovaglást kedvelők leginkább a lóháton történő túra iránt érdeklődnek. Ez a jövőt tekintve már önmagában is kedvezőnek mondható, mivel érzékelhető, hogy a természetközeli aktív szabadidő-eltöltés szándéka ott rejtőzik a társadalomban. Igaz, a hazai lakosság többsége pillanatnyilag a legkisebb kiadással járó természetjárásnak hódol, de a folyamatokat értékelve egyre többen kapcsolódnak be más aktív tevékenységekbe is. Ha
10
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
sikerül a rendelkezésre álló szabadidőre és az utazásra költhető jövedelmi hányadra alapozva évente legalább egyszer egy hosszú hétvégét aktív tevékenységgel tölteni, akkor ez a társadalom egészségi és mentális állapotán is meg fog látszódni.
2.5.
AZ AKTÍV TURIZMUS TERÜLETFEJLESZTÉSI VONATKOZÁSAI
Lévén az aktív turizmus elsősorban a természeti vonzerők kihasználására épül, kiváló lehetőséget biztosít a területfejlesztési célkitűzések megvalósítására. A területfejlesztés főként a gazdasági, társadalmi mutatók alapján kedvezőtlen helyzetben lévő térségek felzárkóztatására koncentrál, ezért ahol nem állnak rendelkezésre az ipari, vagy mezőgazdasági termeléshez szükséges adottságok, ott az aktív turizmus erőforrásainak hatékonyabb kihasználását kell előtérbe helyezni. Az aktív turizmusnak megvan az a sajátossága, hogy nemcsak pont, vagy zónaszerű fejlesztést, hanem vonalas kiépítést is lehetővé tesz. Ezt elsősorban a természetjárás, a kerékpáros, vagy a lovas turizmus tudja kihasználni.
A
nehezen
megközelíthető,
azonban
turisztikailag
értékes
területek
túraútvonalak, kerékpárutak, lovas útvonalak kiépítésével bevonhatóvá válnak a turizmusba, amely idővel – szükség szerint – maga után vonja a szuprastruktúra kiépülését is. Az aktív turizmus fejlesztésében különösen fontos szerepre tehetnek szert azok a rekreációs zónák, amelyek turisztikailag frekventált területek közelében helyezkednek el, mivel kiegészítő programok színtereként szolgálhatnak a vendégek számára és hozzájárulhatnak a turizmus területi decentralizációjához. E mellett számba kell venni a turizmus szempontjából jelenleg még perifériát jelentő területek rekreációs adottságait, és azokat mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus számára fel kell tárni. A kirándulóhelyeket, a turistautakat, a közterületi parkokat, a kerékpárutakat, egyes extrém sportok színhelyeit, a gyógyászatilag nem, vagy csak minimális mértékben hasznosított strandokat és uszodákat elsősorban a helyi társadalom aktív kikapcsolódása érdekében hozták létre, mégis bázisát jelentheti egy jövőbeli, az eredeti funkciót megőrző, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. Az aktív turizmus fejlesztése a turizmuspolitikán belül is egyre jelentősebb prioritást élvez, az idegenforgalmi szakma 2001-et az aktív turizmus évének nyilvánította: ez többek között azt is jelentette, hogy a természetjárás, a vízi turizmus, a kerékpáros turizmus és a lovas turizmus fejlesztése kiemelt szerepet kapott. A kitűzött cél 11 ezer kilométer jelzett turistaút, 1400 kilométer kerékpárút, 3500 kilométer vízi út kiépítése, 240 minősített lovas létesítmény létrehozása és 12 golfpálya készítése volt. A Magyar Turizmus Rt. 2001-2004 időszakra vonatkozó marketingstratégiájában megfogalmazásra került, hogy a teljesítményorientált termékek, az erőnlét javítása, az extrém sportok, az aktív rekreáció és a természet közelsége fontos szerepet játszik az ország turizmuspolitikájában.
11
Terra Studio Kft.
2.6.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
GYALOGOS TURIZMUS
2.6.1. A gyalogos turizmus fejlődése A magyarság hatalmas utat tett meg Közép-Ázsia pusztáiról a Kárpát-medencéig, ahol ma is élünk. De ez nem volt turistaság. A természetjárást mindenki önként, saját gyönyörűségére teszi. A középkori reneszánsz kultúrája, értékrendje csalta ki az embert a szabadba. A személyes kíváncsiság, a megismerés vágya hajtotta őket, felfedezni a vidéket, az országot. Az első ismert természetjáró Petrarca volt. A mai értelemben vett gyalogos turizmust az újkortól számíthatjuk, mikor az ipari forradalom és városai egyre messzebb szakították az embert ősi közegétől. Hazánkban a tehetősebb polgárok kezdtek kirándulni – elsősorban a Magas-Tátra körzetében – már a XVI. századtól kezdődően. A gyalogos turizmus igazán a XVIII. század végétől terjedt el. 1873 a szervezett természetjárás kezdete hazánkban: Tátrafüreden megalakult az első turista szervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság. 1891-ben az MKE Budapesti Szakosztályából jött létre a Magyar Turista Egyesület, mely fő céljának a középhegységi túrázás fejlesztését tartotta. 1913-ban 22 egyesület, több mint 100.000 taggal megalakította a Magyar Turista Szövetséget (MTSZ). A természetjárást az ember a saját örömére "találta fel", így lehetett a magánszféra része. De mert közösségben gyakorolják, mert országonként százezreket érint, így társadalmi ügy is. A társadalom egésze számára a természetjárás kezdetben a megismerés, a sport és a rekreáció céljait szolgálta kimondatlanul is. Hazánkban a II. világháború után a hazafiashonvédelmi nevelés szűk medrébe akarták beterelni, pedig ennél sokkal-sokkal több. Egyszerre nevelési és megismerési lehetőség, szemléletmód és cselekvési forma, érzelmiés értelmi viszonyulás környezetünkhöz.
2.6.2. A gyalogos turizmus jelentősége Napjainkban a természetjárás az aktív környezetvédelemnek, az egészséges életmódnak és testedzésnek, az aktív honismeretnek, s más nevelési tevékenységeknek talán a legfontosabb eszköze. A gyalogos turizmus valódi értékét a természettel való azonosulás, önmagunk
megismerésének
lehetősége,
a
hétköznapok
nyüzsgésétől
való
teljes
elszigeteltség, ennek következtében pedig a szellemi és fizikai felfrissülés adja meg. A természetjárásnak jelentős szerepe van a gyermek- és ifjúsági korosztály egészséges életmódra nevelésében, hazai tájegységeink megismertetésében, értékeinek feltárásában, s
12
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
ezáltal a természet- és környezetvédelmi értékrendszer és nevelés megalapozásában, a természetbarát utánpótlás nevelésében, az életkori sajátosságok elismertetésében, valamint a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok kiépítésében. A nevelési folyamat során az ember személyisége változik, többnyire tudatos tevékenység hatására. A nevelés területei a természetjárás sajátosságai alapján az alábbiak: •
Erkölcsi-világnézeti nevelés: A sok átélt esemény, megszerzett tudás lassan törvényekké áll össze az egyénben, mely meghatározza magatartását, viszonyát társaihoz, szűkebb és tágabb környezetéhez. Az erkölcsi-világnézeti nevelés fontosabb részei:
•
Munkára
nevelés:
A
tervszerű,
rendszeres
túratevékenység
felkészülést,
erőkifejtést, tartós figyelmet, önértékelést kíván. A szakosztályban, csoportban munkamegosztás alakul ki a képességek függvényében. A rend, a tisztaság és az önfegyelem, nemcsak a munkahelyeknek, de a túráknak is elengedhetetlen feltétele. A munkatúrák (útvonalfestés, pihenő karbantartás, forrásfoglalás, térképhelyesbítés, stb.) a klasszikus munkatevékenység lehetőségét adják. A jó közösségben az ellenőrzés és értékelés sohasem marad el. •
Honismereti-hazafias nevelés: Szeretni és vállalni csak azt lehet, amit ismerünk. A turista "lépésről-lépésre" fedezi fel honát. Így aktív cselekvések során veszi tulajdonba hazáját, melyhez megtapasztalt élményei, átélt érzelmei révén fog kötődni.
•
Közösségi nevelés: A természetjárás a többség számára közösségi sport. Így a túrázó közösség tagjai nemcsak a természetnek, de egymásnak is barátai. A közösségi életnek írott és íratlan szabályai vannak, melyet a közösség tagjai hívnak életre és tartanak-tartatnak be a közös cél érdekében. A közösséget a közös élmények és értékek kovácsolják egybe, de sokat segíthetnek a jelképek és hagyományok is.
•
Ökölógiai nevelés: Ennek célja, hogy az ember egészében lássa és tapasztalja élőés élettelen környezetét, tudva, hogy csak általuk létezhet. A túraterületeken tapasztalt részproblémákat előbb-utóbb kiterjesztve, a Föld egészébe helyezve kell tudni értelmezni. Gondoljunk a környezetvédők jelmondatára: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!"
•
Értelmi-tudati nevelés: A túrák során felmerülő információk gazdag tárházát nyújtják az elménket gyarapító ismereteknek. Nemcsak a tudásanyag mennyiségében, de a megismerés és gondolkodás módszertanában is sok újat nyújthat a természetjárás. A megtapasztalt gyakorlatnál nincs jobb tanítómester.
•
Esztétikai nevelés: Az esztétikum a valóság tükröződése belső világunk által. Tehát az esztétikai nevelés a "szép" felismerésére, befogadására és a harmónia iránti igényre készít fel. A természet önmagában érték, szépség, az antropogén "alkotásokat" pedig meg kell tanulni elemezni, értékelni.
13
Terra Studio Kft.
•
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Egészséges életmódra nevelés: Ez a nevelési terület testi-lelki hatásokat feltételez. A rendszeres mozgás szabad levegőn és napfényen növeli szervezetünk ellenálló képességét és segíti regenerálódását, miközben felkelti a mozgás, sportolás igényét, s így az egészséges életmód egy lehetséges modelljét nyújtja. A kellemes fizikai fáradtság, a hétköznapitól eltérő környezet, a jó hangulat és társaság az idegrendszer feltöltődését szolgálja.
2.7.
KERÉKPÁROS TURIZMUS
2.7.1. A kerékpáros turizmus fejlődése Az 1970-es évek végétől az olajárrobbanással összefüggésben, Észak-Amerikában és Európában, nemzeti és helyi szintű tervekben, városi, települési és közlekedési programokban a hangsúly a növekvő gépkocsiforgalom számára történő helybiztosításról áthelyeződött az épített és természetes környezet védelmére. A kerékpározás sok országban állami szintű, illetve helyi közlekedés-politikaitámogatást kapott, és ez újra “divatba hozta” a kerékpározást és ezáltal a kerékpáros turizmust is. A folyamat társadalmi támogatottságát az erősödő kerékpáros érdekvédő (civil) mozgalmak is biztosították. A kerékpár fejlődéstörténetében fontos mérföldkő volt a váltó feltalálása, segítségével kiterjedt a kerékpáros turizmus, hiszen a meredek lejtők is leküzdhetőkké váltak. A hegyi kerékpár, a mountainbike mindennek a koronája. A modern technika minden eredményét felhasználva készült és használója előtt szinte nincs akadály. A kerékpáros visszatérhet a természetes körülmények közé, utak nélkül közlekedhet, s mindezt környezeti ártalmak és energiapazarlás nélkül teheti meg. A technikailag megújuló kerékpárokhoz továbbra is elfogadható minőségben és elfogadható áron lehetett hozzájutni. Ennek következményeként, pl. az alpesi országokban soha nem látott fejlődésnek indult a hegyi kerékpáros turizmus, amely egyúttal biztosította a síterepek nyári kihasználtságát is. Az 1990-es évektől kezdve a környezetvédelmi tudatosság mellett szembetűnő az egészséges életmód iránti növekvő társadalmi igény is. A kerékpározás Európában és Észak-Amerikában is mintegy beleépülni látszik az aktív életmódot segítő társadalmi programokba. Nagy távolságú turisztikai vándorutak kiépülése kezdődött Kanadában, az USA-ban (Rail to Trail, La Route Verte) illetve Európában, ahol az EU szintjén is támogatást nyert a nemzeti kiránduló és kerékpárút-hálózatok összekötését célzó terv (European Greenways ill. EuroVelo®), valamint a kerékpáros turizmus közös marketing stratégiájára vonatkozó társadalmi kezdeményezés is (European Cyclists’ Federation, ECF).
14
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Magyarországon a kerékpárt az 1970-es, 1980-as években még korszerűtlen járműnek, a kerékpárosokat pedig sok gondot okozó közlekedőknek tekintették. A hazai motorizáció egyre erősödő fejlődése ellenére az akkori közlekedési minisztérium azt a feladatot kapta, hogy szakmai és pénzügyi program segítségével elkülönített kerékpárutakat építsen azon főútvonalak mellé, ahol a kerékpárosok nagy balesetveszélyt jelentenek és akadályozzák a gépkocsik folyamatos haladását. Ezt a fejlesztési programot 1992-ben aktualizálták. A fejlesztési program következtében 1993-ig 46 kilométerről 532 kilométerre nőtt az elkülönített kerékpárutak és kerékpársávok hossza, 2000 végén pedig már meghaladta az 1300 kilométert is. Ezen kívül kb. 250 kilométer kis forgalmú utat, továbbá nagyobb folyók melletti gátakat is bekapcsoltak a kerékpárbarát úthálózatokba. Ez utóbbiak már a kerékpáros turisztika támogatási program részeként valósultak meg. Mindezek dacára a magyar kerékpárutak hossza még nem kielégítő. A burkolt közforgalmú utak hossza Magyarországon 135.000 kilométer. Csak a legfontosabb főútvonalakon tilos a kerékpározás, pont azokon, ahol egyébként nagy lenne az igény a kerékpározásra, de túl nagy a gépkocsiforgalom, és mellettük vagy közelükben nem épült önálló kerékpárút. 1998-ig külön törvény biztosította, hogy az eladott üzemanyag árának egy kis hányadát csak kerékpárút építésére lehessen felhasználni. Ez az automatizmus ugyan ma már nem érvényesül,
de
a
minisztériumok
és
az
önkormányzatok
pénzügyi
keretéből
–
közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és turisztikai szempontokat mérlegelve – minden évben kb. 1 milliárd forintot meghaladó összeg jut a kerékpározás fejlesztésére, amelynek döntő részéből (95%) kerékpárutak épülnek (ma évente mintegy 60-80 kilométer) A helyi önkormányzatok többsége – kellő pénzügyi háttér híján – általában a belterületi szakaszok kiépítésére kér állami támogatást. Az állami támogatás további feltétele az is, hogy a helyi önkormányzat kötelezettséget vállaljon a területén lévő kerékpárutak fenntartására, de ezt csak maguk a kerékpárosok, illetve érdekvédelmi szervezeteik ellenőrzik: nem alakult ki a megfelelő ellenőrzési és szankcionálási rendszer sem, amely megakadályozza a kerékpárutak minőségi romlását. Ezek a feladatok Magyarországon jelenleg a kerékpárosok érdekvédelmi szervezeteire várnak.
2.7.2. A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca A közlekedés, mint a turizmus egyik alapvető összetevője, segítséget nyújt a turisztikai desztinációk megközelíthetőségében, a célterületekre való eljutásban, így tehát a turizmus egyik nélkülözhetetlen része. Egyes előrejelzések szerint a nemzetközi turizmus növekedését a következő évtizedben legalább 30%-ra becsülik (Európa keleti felében ez az érték még nagyobb lehet), miközben ez napjainkban nagymértékben függ a világ két legnagyobb energiafogyasztó és szennyező ágazatától: a közúti- és légi közlekedéstől. A WTO (World Tourism Organization) becslése
15
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
szerint Európában a belföldi turizmus akár tízszeresen is meghaladhatja a nemzetközi turizmust. Ez a tendencia magában hordozza a közúti forgalom növekedését, hiszen a belföldi forgalom alapját még ma is az autó jelenti. A kerékpáros turizmus ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság elvét átültessük a valóságba. A kerékpáros turizmus olyan vakációs vagy látogató tevékenység, amely a kerékpározáson részben, mint közlekedési módon, részben, mint kikapcsolódási formán alapszik. A látogató a kerékpárt két pont között, vagy egy körútvonalon szállítóeszközként használja, de az utazás elsődleges motivációja a kikapcsolódás. A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának. Lényeges az, hogy a kerékpározást a turista a kirándulás vagy az üdülés szerves részének tekintse. A kerékpáros turizmus belül az alábbi kerékpáros formák különböztethetők meg: •
Kerékpáros vakáció: a szabadidő eltöltésének fő célja a kerékpározás. E vakációk lehetnek hosszúak, legalább négy éjszakásak, de lehetnek rövidebbek, egy-három éjszakásak (pl. “hosszú hétvége”). Ezek résztvevőit nevezhetjük akár “elkötelezett kerékpárosoknak” is. Ezen belül megkülönböztetünk csillagtúrákat, ahol a szálláshely végig ugyanaz a hely, szemben a kerékpáros körutakkal, ahol a szállás változik. A kerékpáros vakációk többsége Európában és hazánkban is jellemzően saját szervezésűek.
•
Üdülési kerékpározás: a kerékpározás csak egyike a vakáció alatt folytatott sokféle szabadidős tevékenységnek. Ebben az esetben a belföldi vagy a külföldi turista otthonától távol vakációzik, és leginkább kölcsönbiciklit vesz igénybe maximum egynapos túráihoz.
•
Rövid kerékpártúrák: a kerékpáros szokásos tartózkodási helyétől egy távolabbi helyre utazik, és még aznap visszatér. Az utazás során indulhat otthonról kerékpárral, vagy magával viheti (pl. vasúton vagy autóval) az egy vagy félnapos útra.
A kerékpáros turizmus nagymértékben függ a megfelelő közlekedési rendszertől, amely nemcsak az otthontól a desztinációig vezet, de magán a célterületen is fontos szerepet kap. Az útvonalak maguk is az élmény-kínálat részei lehetnek, egy szép tájon való biciklizés, gyaloglás, evezés, vagy lovaglás közben jobban átéljük, fizikailag is jobban átérezzük a körülöttünk lévő természetes vagy épített környezetet, mint pl. az autóban. Ez az aktivitásra serkentő (biztonságos) közlekedés elősegíti azt, hogy testünk-lelkünk már az utazás közben a szó szoros értelmében megújuljon.
16
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségek – különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak (EuroVelo® projekt, European Greenways, a “Marco Polo” rendszer) – olyan, a piac által igényelt és keresett környezetkímélő, turisztikai megoldást jelentenek, amelyekre Európa szinte bármelyik régiója kiváló terepet kínál. Ezzel együtt a biciklis turizmus valóban a fenntartható turizmus része, segít a tömeges látogatások időbeli és térbeli széthúzásában, lehetőséget nyújt az utazó élményeinek növelésére, miközben minimális kiadásokat okoz az érintett közösségeknek. A kérdés az, hogy a kerékpárosokat fogadó és kiszolgáló települések lakói számára a kerékpáros turizmus hozhat-e hasznot és milyen áron. Ha a kerékpáros turizmus piacáról beszélünk, akkor a következő megállapításokat érdemes kiemelni: •
A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid biciklis kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A turista számára a legfőbb vonzerő az, hogy a kerékpározás révén teljesebb utazási élményben lesz része.
•
A legfontosabb piaci mutatók, mint például a saját tulajdonú kerékpárok száma, valamint a fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a turizmus ezen ága fokozatosan fejlődik.
•
A nemzetközi fogyasztói szokás alapján a távolsági kerékpárutak átlagos látogatóinak kora 40-50 év között van (közöttük csekély többségben vannak a férfiak), az utakon párban vagy kisebb csoportokban kerekeznek, az átlagnál magasabb jövedelemmel és társadalmi státusszal rendelkeznek.
•
Jelenleg nem lehet tudományos pontossággal meghatározni a távolsági kerékpáros (“vándor”) útvonalak iránti mai és lehetséges jövőbeli kereslet nagyságát.
17
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
3. AZ AKTÍV TURIZMUS JELENLEGI SZEREPE A KISTÉRSÉGBEN A Békési kistérségben az aktív turizmus négy válfajával lehet potenciálisan számolni: a gyalogos turizmussal (természetjárással), a kerékpáros turizmussal, a vízi turizmussal és a lovas turizmussal. Mind a négy szakágban jelentős potenciálok rejtőznek, amelyeket jelenleg csak nagyon kis mértékben aknáznak ki a térségben.
3.1.
GYALOGOS TURIZMUS
A kistérség területén több jelzett túraútvonal is található. Ezen túraútvonalak térben igen koncentráltak, néhány rövidebb szakasztól eltekintve – a térség erdősültebb területeihez igazodva – valamennyi a Körös bal partja felőli oldalon halad. A kistérséget érintő jelzett gyalogtúra útvonalak: •
Békés – Dánfok – Sikkony – Békéscsaba
•
Békés városközpont – Sikkony – Gerla – Póstelek
•
Mezőberény – Boldishát – Köröstarcsa
•
Köröstarcsa – Körösladány
•
Körösladány – Fáspuszta
•
Fáspuszta – Bélmegyer
•
Bélmegyer – Sárgagát – Hosszúfok – Petőfi emlékmű
•
Petőfi emlékmű – Laposi kertek – Mezőberény
•
Petőfi emlékmű – Hosszúfok – Fehérhát – Sárgagát – Bélmegyer
•
Mezőberény – Boldishát – Petőfi emlékmű
•
Petőfi emlékmű – Laposi csatorna – Mezőberény
•
Petőfi emlékmű – Kereki-legelő – Sárgagát – Bélmegyer
A felsorolt túraútvonalakat a mezőberényi Alföld Turista Egyesület, illetve a békéscsabai Körösök Völgye Turista Egyesület gondozza. Akadnak olyan túraútvonalak is, melyek karbantartása megfelelő anyagi és tárgyi feltételek hiányában nem megoldott. Ezeket az útvonalakat ritkábban veszik igénybe a túrázók, hiszen a növények többé-kevésbé benőtték őket és nehéz őket követni. Általánosságban elmondható, hogy a túraútvonalak mellett nincsenek kiépített pihenőhelyek, esőbeállók, menedékhelyek, s hulladékgyűjtők sem találhatók az útvonalak mentén. A turisták azokat a túraútvonalakat részesítik előnyben, melyek sok természeti látnivalót fűznek fel. Így a legnépszerűbb túraútvonalak a Körös mentén, illetve az erdővel borított területeken haladó szakaszok.
18
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A kistérség gyalogos turizmusának fontos szereplője a már említett két civil szervezet, az Alföld Turista Egyesület és a Körösök Völgye Turista Egyesület. A két egyesület a túraútvonalak karbantartásán túlmenően, a kistérség túraútvonalainak népszerűsítésében is élen
jár,
továbbá
számos
gyalogos
és
kerékpáros
túra
szervezése
is
kötődik
tevékenységükhöz. A kistérséget érintő gyalogos túraajánlatok: •
Három város teljesítmény túra (Gyula – Békéscsaba – Békés)
•
Körös 50, Körös 30, és Körös 20 teljesítménytúra (Mezőberény – Köröstarcsa – Körösladány – Bélmegyer – Mezőberény)
•
Körös 50 éjszakai teljesítménytúra (Mezőberény – Köröstarcsa – Körösladány – Bélmegyer – Mezőberény)
•
Szent Iván éji túra (Mezőberény – Boldishát – Körös-gát – Köröstarcsa – Szabadstrand – Körös-gát – Boldisháti üdülők – Mezőberény)
•
Luca-túra (Bélmegyer – Tarhos)
•
Petőfi emléktúra (Mezőberény – Nagy-zug – Petőfi emlékmű – Mezőberény)
3.2.
KERÉKPÁROS TURIZMUS
A békési kistérség domborzati jellegénél fogva kiválóan alkalmas kerékpáros túrák lebonyolítására. A kerékpáros turizmus szerelmesei egyre nagyobb számban keresik fel a térséget, és a kisebb forgalmú főutakon, illetve az általában rosszabb minőségű bekötőutakon kerekeznek át a térségen. A kerékpárutak hossza viszonylag rövid, ezek a kistérség három városának, valamint Köröstarcsa belterületén, illetve a 47-es út Mezőberény-Köröstarcsa közötti szakasza mellett, a Körös gátján Mezőberény és Köröstarcsa között egy rövid szakaszon, illetve Békés és Borosgyán között kerültek kiépítésre. A kerékpározható, illetve kerékpározásra javasolt közutak és árvízvédelmi töltések azonban behálózzák a térséget, ezért számos túraútvonal kialakítására nyílik lehetőség. A kistérség településeinek önkormányzatai felismerték a kerékpáros turizmus fejlesztésének fontosságát, ezért egyre nagyobb gondot fordítanak a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására (például a Körös bal parti gátkoronáján, a Mezőberényi híd és a Bódisháti holtág között futó kerékpárút a Mezőberényi Önkormányzat és a KÖRKÖVIZIG közös pályázatán elnyert támogatásból valósult meg).
19
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A térség és különösen a Körös mente kitűnő adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez, ezért kiemelt fontosságú, hogy mihamarabb kiépüljön a jó minőségű kerékpárút-hálózat. A térség kerékpáros turizmusának fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulna
az
OTRT-ben
kijelölt
Körösök-mente
és
a
Dél-magyarországi
kerékpárútvonalak kiépítése. A kistérséget érintő kerékpáros túraajánlatok: •
1100 év emlékei Békésben (Gyula – Sarkad – Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely – Békés – Szeghalom – Szarvas – Kopáncs-puszta)
•
Két keréken Békésben (Póstelek – Békéscsaba – Szabadkígyós – Gyula – Elek – Lökösháza – Battonya – Mezőhegyes – Tótkomlós – Orosháza – Nagyszénás – Szarvas – Mezőberény – Gyomaendrőd – Dévaványa – Ecsegfalva – Füzesgyarmat – Szeghalom – Fokköz – Mágor – Vésztő – Zsadány – Geszt – Sarkad – Doboz – Tarhos – Békés)
•
Körös 100 és Körös 70 teljesítménytúra (Mezőberény – Köröstarcsa – Újladány – Szeghalom – Vésztő – Bélmegyer – Doboz – Békés – Mezőberény)
•
Gátakon Dobozra kerékpárral (Mezőberény – Töltésszakadás emléke – Békési hajómenedék – Doboz – Dánfok – Nagy-zug – Mezőberény)
•
Vaskapu kerékpáros túra (Mezőberény – Arad – Temesvár – Detta – Oravica-bánya – Herkulesfürdő – Turnu Severin – Mezőberény)
•
Őszi kerékpártúra a Két keréken Békésben újabb szakaszán (Mezőberény – Kondoros – Nagyszénás – Szarvas – Gyomaendrőd – Mezőberény)
3.3.
VÍZI TURIZMUS
A Körös élő- és holtágai gazdagon behálózzák a kistérség területét, kedvező feltételeket teremtve a vízi sportok gyakorlásához. A Körösök vízrendszere (Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Keleti-főcsatorna) összességében hosszabb, mint a Tisza hazai szakasza. A Fehér-Körös a romániai Tenkétől alsószakasz jellegű, jól hajózható, a Sebes-Körös a körösnagyharsányi fenékgátig gyorsfolyású, de onnantól megszelídül. A Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásából születő Kettős-Körös már nyugodt folyású, víztükre mintegy 100 méter széles, a víz mélysége átlagosan 6 méter. A Kettős-, illetve Hármas-Körös és holtágai az ország legtisztább vizű folyói közé tartoznak, melyek a legtöbb szakaszon vízi túrázásra is alkalmasak. A vízi túrák számára ideális feltételeket teremt nyaranként a viszonylag állandó vízszint, melyet a békésszentandrási duzzasztó biztosít. Komoly hiányosság azonban, hogy a vízi túrázás infrastrukturális hátterének kiépítettsége kezdetleges, a megfelelő csónakátemelők, pihenőhelyek és kikötők vagy teljesen hiányoznak vagy kezdetleges kiépítettségűek. A Körösök Békési kistérség
20
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
területére eső szakaszán jelentős akadályt jelent, hogy a Békési duzzasztó nem rendelkezik zsilippel, ami akadályozza a folyón történő közlekedés zavartanságát. A vízi túrázók számára alkalmas kikötési lehetőséggel (lapos, homokos partszakasz) minden vízparti település rendelkezik. A Körös kistérségi szakaszának egyetlen komolyabb kikötője van, ami Köröstarcsánál található. A Hármas-Körös gyomaendrődi szakasza a Körös-vidék legszebb, legromantikusabb vízparti tája, ahol rendszeresen megrendezésre kerülnek országos vízi sport versenyek, mint pl. a több száz nézőt vonzó Viharsarok-kupa Országos Kajakverseny, vagy a Pájer-kupa Kajakverseny. Vízi túrák szervezésével a gyomaendrődi Körös Kajak Sportegyesület, a Békési Kajak-Kenu Klub és a Békés-Csongrád Vízi túra Szövetség foglalkozik, de egyre több vállalkozás is szervez egynapos, hétvégi és egy hetes túrákat egyaránt. A térségen belül és kívül működő vízi sport egyesületek között rendszeres az együttműködés túrák és versenyek lebonyolításában. Csak néhány vízi túrát, s az azokon résztvevők számát tartják nyílván (a Hármas-Körösön leevezőknek bejelentési kötelezettségük van a Körös Maros Nemzeti Park felé), ezért csak becsülni lehet a Körösön évente leevezők számát. A kistérséget érintő vízi túra ajánlatok: •
Gyomaendrőd – Szarvas – Békésszentandrás (53 fkm)
•
Gyomaendrőd – Szarvas – Békésszentandrás – Kunszentmárton – Csongrád – Mindszent – Szeged (168 fkm)
•
Kettős-Körös túra: Békés-Dánfoktól a csongrádi Tisza-torkolatig (117 fkm), amely bejáratott folyószakasz, elfogadható infrastruktúrával
•
Holt-Fekete-Körös túra: Doboz és a békési Kettős-Körös torkolat közötti 17 fkm hosszú szakasz, amely a bedőlt fák okozta gyakori átemelések miatt nehezen hajózható
•
Élővíz-csatorna túra: Gyula és a békési Kettős-Körös torkolat közötti 34 fkm-es szakasz, amely a sok zsilip miatt nehezen járható, s ezért nem igazán bejáratott
•
Hosszúfoki főcsatorna – Gyepes csatorna túra: Békés hosszúfoki torkolat – Sarkad – országhatár (40 fkm) – a holtágaknál könnyebben evezhető, nem túl változatos vonalvezetésű vízszakaszként említik a túra-ajánlatok, gazdag madárvilággal
Szabadstrandok a Kettős-Körös partján Békés-Dánfokon, valamint Hármas-Körös partján Gyomaendrődön a találhatók.
3.4.
LOVAS TURIZMUS
A térség adottságai, lovas hagyományai, egyéni szépségű tájai és nem utolsósorban a helyiek lószeretete és szakértelme kedvező feltételeket nyújtanak a lovas turizmus számára.
21
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A békési táj különösen alkalmas lovaglásra, lovas túrákra és távlovaglásra. A sík terep szinte korlátlan lehetőségeket kínál a tereplovaglásra, a talaj pedig általában ideális. Kevés a nehezen járható terep, inkább a földutak, gyepek, agyag-, illetve homoktalajok jellemzők. A népsűrűség viszonylag kicsi, a települések többnyire távol esnek egymástól, a lovaglást akadályozó műtárgyak, ipari létesítmények, szilárd burkolatú utak, stb. gyakorisága alacsony. A Körös-Maros Nemzeti Park látogatható területein szinte háborítatlan ősállapotokat talál a vendég, ami különös vonzerőt jelent. Az időjárás is kedvező, mivel a kontinentális éghajlat kora tavasztól késő őszig lehetővé teszi a lovas sportok űzését. A kistérségben számos gazda tart lovat, a lovak turisztikai célú hasznosítása azonban nem jellemző. A lovas turizmus legjelentősebb bázisai a kistérségben a Mezőberényi Lovas Klub, a Farkasinszky Lovas Tanya, a Neubor Lovas Tanya, és a Szarka Lovas Tanya Gyomaendrődön, valamint az Urkom Lovas Tanya Békésen. A Mezőberényi Lovas Klub szolgáltatásai között pónilovaglás, sétakocsikázás, fogathajtás, valamint díjugratás és díjlovaglás szerepel, a Farkasinszky Lovas Tanyán erdei iskolai programok keretében gyereklovagoltatás folyik, a Neubor Lovas Tanyán lovas oktatásra és tereplovaglásra van lehetőség – melyet a későbbiek során falusi vendéglátással szeretne kiegészíteni a lovas tanya tulajdonosa –, a Szarka Lovas Tanya gyermektáborokat szervez, míg az Urkom Lovas Tanya lovas oktatással, sétakocsikázással, fogathajtással, díjugratással és díjlovaglással, valamint lovas táborral várja vendégeit. Az Urkom Lovas Tanyán minden évben két lovas verseny kerül megrendezésre, melyek alkalmanként 5-600 nézőt vonzanak.
22
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
4. AZ AKTÍV TURIZMUS TÁVLATI SZEREPE A TÉRSÉGBEN A térség adottságai az aktív turizmus szempontjából nem kedvezőtlenek. A minősítés utal arra, hogy egy viszonylag kevés erdővel rendelkező alföldi területként nem lehet kifejezetten vonzó célterületként tekinteni a térségre, valószínűleg a tömegturizmus számára nehezebben eladhatók a térség rejtett, nem eléggé látványos értékei. Éppen ezért egy kisebb, de elkötelezettebb, tudatosabb „zöld” célcsoport figyelmének felkeltése lehet cél, elsősorban az ökoturizmus marketingeszközeivel. A kisebb csoportok miatt a térség gazdasági életére a turizmus is kisebb hatást tud gyakorolni, ezáltal csak kevesebb embernek tud megélhetést adni.
4.1.
AZ AKTÍV TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES AKCIÓTERÜLETEI
Az aktív turizmus fejlesztése a térség egészére nézve nem indokolt, mivel a terület jelentős része nem hordoz semmilyen különleges sajátosságot. Ide tartozik Murony, Kamut, Hunya Csárdaszállás községek területe, valamint Gyomaendrődnek a Hármas-Köröstől távolabb eső részei. Itt egyszerűen nincs annyi látnivaló, vagy tájképi elem, amely indokolttá tenné túraútvonalak kiépítését (egy-két szórványos kivételtől eltekintve). A terület többi részéből három, jól elkülöníthető fejlesztési terület jelölhető ki: Békés – Mezőberény környéke Gyomaendrőd és a Körösök környéke Békés – Tarhos – Bélmegyer környéke
4.1.1. A Békés-Mezőberény akcióterület A
terület
gyalogos,
kerékpáros
és
vizitúra-útvonalak
számára
egyaránt
kedvező
lehetőségekkel rendelkezik, s a Békés – Békéscsaba – Gyula városhármashoz kapcsolódva alkalmas a megye legfontosabb városaiba irányuló turistaforgalom átvezetésére. A három város körül fejlett a gyalogos túraútvonal-hálózat, fejlődik a kerékpáros útvonalak hálózata, csak a vízi turizmus terén van lemaradás. A területhez keleten csatlakozik a Békés – Tarhos – Bélmegyer akcióterület, illetve nyugat felé a Gyomaendrőd – Körösök akcióterület kínál továbblépési lehetőséget. Észak felé a
23
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Szeghalmi kistérség Körösladány – Vésztő közti erdővonulata kínál folytatást az útvonalakhoz. Az akcióterületen belül a gyalogos turizmus feltételrendszere jónak mondható, de további lépések szükségesek a teljes kiépítettséghez. Kerékpáros és vizitúra lehetőségei alig vannak kihasználva. Összességében a három terület közül jelenleg a legjobb feltételek itt állnak a kirándulók rendelkezésére.
4.1.2. A Gyomaendrőd – Körösök akcióterület A terület a Hármas-Körös Gyomaendrőd környéki szakaszát, illetve a Sebes-Körös és a Kettős-Körös térségi szakaszát öleli fel. Nyugat felé Szarvas és Mezőtúr jelent természetes kapcsolódási pontot, északkeleten Körösladány és Vésztő térsége. Délkeleten a terület a Mezőberény-Békés, illetve a Békés – Tarhos – Bélmegyer akcióterületekkel határos. Észak (Dévaványa) és dél (Kondoros) felé nem nagyon van kapcsolódási pontja. Ennek oka a köztes, mezőgazdasági művelés alatt álló területek egyhangú tájképe. A terület elsősorban a kerékpáros és vizitúrák számára ideális, a gyalogtúrázók számára a nagyobb távolságok és a gátak egyhangúsága miatt kevesebb lehetőség van. Ennek ellenére csak a gyalogosok számára létezik jelenleg kiépített túraútvonal, amely a mezőberényi és a bélmegyeri térséggel teremt kapcsolatot. Érdemes megemlíteni, hogy Gyomaendrődtől 8 km-re halad el hazánk második leghosszabb túraútvonala, az Alföldi Kék túra, amely felé egy turistaút kiépítése mindenképpen indokolt.
4.1.3. A Békés – Tarhos – Bélmegyer akcióterület Nehezen érthető, hogy a kistérség legjobb természeti adottságokkal rendelkező területét eddig miért nem fedezték fel az aktív turisztikai tevékenységek számára, de tény: a TarhosBélmegyer közti erdőség gyakorlatilag „Terra Incognita”, fehér folt a megye turisztikai térképén. Jelentős kiterjedésű, változatos tájképi elemeket tartalmazó erdőségek láncolata alkotja a vidéket, amelyben mindössze egyetlen rövid gyalogtúra útvonal halad. A területen gyalogos és kerékpáros turistaútvonalak létesíthetők, vizitúrázásra mindössze a Gyepescsatorna lehet alkalmas. A területhez északon csatlakozik a Körösladány – Vésztő erdővonulat, délről pedig a BékésBékéscsaba – Gyula környéki, turisztikailag jobban feltárt térség. Ezzel a két szomszédos térséggel együtt egy olyan zöldfolyósó alakul ki, amely az aktív turizmus számára sok
24
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
lehetőséget tartogat. Nyugaton a Körösök, délnyugaton a Mezőberény környéki akcióterület csatlakoztatható. Kelet felé nincs kapcsolat más, az aktív turizmus számára értékes területekkel. Egyetlen lehetséges kapcsolódási pont a Gyepes csatorna mentén, a Tarhos – Vizesfás – Sarkad vonal lehet, ahol távlatilag egy gyalogos/kerékpáros útvonal kialakítható a kisebb erdőfoltok és a csatorna gátja mentén.
4.2.
JELENLEGI GYALOGTÚRA ÚTVONALAK
A terület jelenlegi jelzett túraútvonalait mutatja az 1. táblázat. Feltűnő, hogy a Békéscsaba környékére tartó két turistaútvonalat leszámítva minden útvonal Mezőberény környékére esik: ezeket a mezőberényi Alföld Turista Egyesület gondozza. 1. táblázat: Jelenlegi gyalogtúra útvonalak a Békési kistérségben Békés - Dánfok – Sikkony - Békéscsaba
P sáv
15 km
Békés (vközp.) – Sikkony – Gerla - Póstelek
S sáv
16 km
Mezőberény – Boldishát - Köröstarcsa
Z sáv
10 km
Köröstarcsa - 0 km - Körösladány
Z sáv
15 km
Körösladány - Fáspuszta
Z sáv
8 km
Fáspuszta – Bélmegyer
Z sáv
5 km
Bélmegyer - Sárgagát - Hosszúfok - Petőfi emlékmű
Z sáv
8 km
Petőfi emlékmű - Laposi kertek - Mezőberény
Z sáv
6 km
Petőfi emlékmű - Hosszúfok - Fehérhát - Sárgagát - Bélmegyer
P sáv
10 km
Mezőberény - Boldishát - Petőfi emlékmű
P körút
7 km
Petőfi emlékmű - Laposi csatorna - Mezőberény
P körút
7 km
Petőfi emlékmű - Kereki-legelő - Sárgagát (- Bélmegyer)
Z kereszt
5 km
Nagy-zug (a Z és a P körséta jelek közt)
P kereszt
2 km
Mezőberény v.á. - Z jelzés
Z négyzet
2 km
Összesen:
116 km
Nem a kistérséghez tartozik, de közeli vonalvezetése és kiemelt szerepe miatt érdemes megemlíteni az Alföldi Kéktúrát. A 850 kilométer hosszú útvonal Bélmegyertől és Gyomaendrődtől is mindössze két órányi járásra esik, lehetőséget nyújtva egy-egy leágazó útvonal kialakítására Vésztő-Mágoron, illetve a Peresi bemutatóháznál.
25
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A területen kisebb számban léteznek olyan turista útvonalak is, amelyek korábban léteztek, de azóta nem sikerült megfelelően karbantartani azokat (2. táblázat). Ezek nyoma ma még fellelhető, fejlesztésük – a szükséges nyomvonal módosításokkal – indokolt. 2. táblázat: Elhanyagolt gyalogtúra útvonalak a Békési kistérségben Békés – Bőfok – Petőfi emlékmű
P sáv
11 km
Bélmegyer – Erdészház – Fáspuszta
P sáv
6 km
Fáspuszta – Bikeri – Vésztő-Mágor
P sáv
9 km
Gyomaendrőd, túraút
nem szabv.
16 km
4.3.
ÚJ GYALOGOS TURISTAÚTVONALAK
4.3.1. Új turistaútvonalak kialakításának elvei Az új turistautak kialakításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: •
Az utak vonalvezetése illeszkedjen a meglévő turistaút hálózathoz, a jelenlegi útvonalak minimális megváltoztatása mellett.
•
Az utak csak olyan helyeken kerüljenek kijelölésre, ahol kellően változatos tájkép, vagy más, a turistákat vonzó természeti érték van.
•
A jelzések lehetőleg alkossanak hálózatot.
•
A jelzések többféle igényt elégítsenek ki: a hosszútávú vándorutak mellett szükség van a települések környékét feltáró rövidebb leágazásokra is.
•
A településekről kiindulva kisebb (max. 15 km-es) körtúrákra is legyen lehetőség.
•
A turistautak jelzésrendszerénél kizárólag a magyar szabványban (MSZ) alkalmazott turistajelzések alkalmazhatók.
•
A turistautak fejlesztését kizárólag a helyi turista egyesületekkel egyetértésben (pl. Körösök Völgye Turista Egyesület, Alföld Turista Egyesület) lehet véghezvinni.
•
A turistautak felfestését csak tapasztalt túrázókkal szabad végrehajtani. A jó szándékú amatőrség súlyos károkat okoz, és kiírja a vidéket a turisták által számon tartott helyek közül.
•
Új turistaút létrehozásakor érdemes a kiszolgáló infrastruktúrát is létre hozni (padok, pihenőhelyek, útbaigazító táblák, térképek)
•
Az új turistautakról szakszerű, részletes leírást kell közzétenni pl. a www.kvte.hu honlapon.
A fentiek alapján látszik, hogy ebben a kérdésben mennyire fontos a helyi természetjárók bevonása a döntések előkészítésétől kezdve egészen a megvalósításig, sőt, a későbbiek során a túraútvonalak fenntartásában is komoly szerepet játszanak a helyi civilszervezetek.
26
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
4.3.2. Új turistautak a Békés – Mezőberény akcióterületen Az első akcióterületen viszonylag jól kiépült turistaút hálózat van, ezért itt kevesebb fejlesztés is elegendő. 3. táblázat: Kialakítandó új gyalogtúra útvonalak Békés és Mezőberény térségében Békés – Bőfok – Petőfi emlékmű (felújítás)
P sáv
11 km
Békés – Rosszerdő – Sebes-foki erdő – Doboz
Z négyzet
13 km
Békés – Árvizi emlékmű – Hosszúfok – Petőfi emlékmű
S sáv
11 km
Hosszú-fok – Árvizi emlékmű – Fehér-hát – Hosszú fok
S körút
5 km
Összesen:
38 km
4.3.3. Új turistautak a Gyomaendrőd – Körösök akcióterületen A második akcióterületen a turistautak jelentős részben a Körösök gátján haladnak, ezért a Vízügyi Igazgatóság beleegyezése szükséges ezen szakaszok kijelöléséhez. 4. táblázat: Kialakítandó új gyalogtúra útvonalak Gyomaendrőd térségében Petőfi emlékmű – Körtvélyes – Köröstarcsa
S sáv
5 km
Köröstarcsa – Félhalom – Danzug – Gyoma
S sáv
19 km
Gyoma – Kocsorhegy – Endrőd
S sáv
6 km
Endrőd – Kisőrvető – Halászlak – Szarvas
S sáv
26 km
Gyoma – Liget (körséta)
S körút
3 km
Gyoma – Endrőd – Gyoma (ártéri körút - szabványosítás)
Z körút
10 km
Kondoros – Bakulya-szélmalom – Örménykút
P sáv
12 km
Örménykút – romos szélmalom – Öregszőlők – Endrőd
P sáv
16 km
Endrőd – Bónom – Peresi bemutatóház (Alföldi Kéktúra)
P sáv
9 km
Endrőd – Görögállás – Köles-erdő – Gyoma
Z sáv
15 km
Gyoma – Rigó-halom – Danzug
P kereszt
9 km
Összesen:
130 km
27
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
4.3.4. Új turistautak a Békés – Tarhos – Bélmegyer akcióterületen
5. táblázat: Kialakítandó új gyalogtúra útvonalak Bélmegyer térségében Bélmegyer – Fási erdőség – Fáspuszta (felújítás)
P sáv
7 km
Fáspuszta – Bikeri – Vésztő-Mágor (felújítás)
P sáv
8 km
Fáspusztai körút (tanösvény)
P körút
4 km
Bélmegyer – Kárászmegyer – Vadasmegyer – Tarhos
S sáv
15 km
Tarhos – Sebes-foki erdő – Doboz
S sáv
10 km
Békés (Rosszerdő) – Tarhos
Z sáv
10 km
Tarhos – Kárászmegyer – vésztői országút
Z sáv
10 km
Tarhos, kastélypark
S körút
2 km
Vadasmegyer – Kárászmegyer – Fehér-hát
P kereszt
11 km
Kárászmegyeri körút (tanösvény)
Z körút
3 km
Vadasmegyeri körút
S körút
2 km
Vadasmegyer – Vizesfás – Sarkad (távlati)
P sáv
14 km
Vadasmegyer – Kisnyék (távlati)
Z sáv
12 km
Összesen:
4.4.
108 km
A KERÉKPÁROS TURIZMUS LEHETŐSÉGEI
A kerékpáros turizmus lehet a terület aktív turizmusának meghatározó eleme. A települések közti nagy távolság miatt a gyalogos turizmus számára nagyon sok az érdektelen rész a kistérségben. A kerékpáros számára mindez nem akadály, hiszen a 15-20 km-es távolságok 1-2 óra alatt kényelmesen leküzdhetők. Szintén előnyt jelent, hogy a kerékpáros túrázók hatótávolsága nagyobb, így az olyan települések is mint Csárdaszállás, Hunya, Kamut vagy Murony is bázisként szolgálhatnak. Más esetekben kifejezett hátrányt jelent a nehéz megközelíthetőség, ugyanakkor a kis utak mérsékelt forgalma miatt a balesetveszély is kisebb. A kerékpárosok két kategóriába sorolhatók: a hagyományos válfaj mindenképpen burkolt utakat igényel, számukra legfeljebb a nagyobb gátak kemény, jól kijárt földburkolata viselhető el. A kerekesek újabb – egyre növekvő számú – csoportját alkotják a terepkerékpárosok (MTB). Számukra szinte minden út járható, ha kihívást jelent: tanyák közt vagy fasor mentén kanyargó girbe-gurba földutakon is szívesen közlekednek. Léteznek szabványos kerékpáros
28
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
turista útjelzések is, hasonlóan a gyalogos turisták jelzéseihez. Ezt célszerű csak ott alkalmazni, ahol nincsenek gyalogos turista útvonalak, hiszen a legtöbb turistaút alkalmas a kerékpárosok kiszolgálására is. Kerékpárutak (külterületiek) Békés – Borosgyán
megépült
5 km
Borosgyán – Békéscsaba
építés alatt
6 km
Mezőberény – Köröstarcsa
megépült
6 km
Mezőberény, Kettős körös gátja
megépült
1 km
Összesen:
12+6 km
Kisforgalmú mellékutak kerékpárosoknak Békés – Gerla – Vesze
13 km
Békés – Murony – Kamut
12 km
Békés – Tarhos – Vésztő
24 km
Békés – Bélmegyer – (Vésztő)
16 km
Doboz – Tarhosi elág. – Vésztő
9 km
Csárdaszállás - Köröstarcsa
8 km
Gyomaendrőd – Kondoros (hunyai leágazás)
20 km
Mezőberény – (Hunya) – Szarvas
36 km
Mezőberény – Bélmegyer
12 km
Gyomaendrőd – Dévaványa
16 km
Gyomaendrőd – Körösladány
21 km
Gyomaendrőd – Szarvas
20 km
Összesen:
207 km
Javasolt kerékpárutak (burkolattal ellátandó) Békés – Doboz – Szanazug Békés – Mezőberény – Csárdaszállás Mezőberény – Murony – Békéscsaba Köröstarcsa – Gyoma – Endrőd – Szarvas (a Körös partján) Békés – Tarhos – Bélmegyer – Fáspuszta – Mágor – Szeghalom Körösladány – Fáspusztai erdőség – Vésztő Gyomaendrőd – Túrkeve (leágazással Dévaványa)
29
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Javasolt terepkerékpáros turista útvonalak (a gyalogos turistautakon felül) Kamut – Hunya Hunya – Kondoros Hunya – Gyomaendrőd Gyomaendrőd – Körösladány Fáspuszta – Vésztő
30
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
5. A GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA 5.1.
GYALOGOS TÚRAÚTVONALAK
5.1.1. Túraútvonalak Békés-Dánfok környékén BÉK-01
BÉKÉS – DÁNFOK – SIKKONY – BÉKÉSCSABA
létezik
BÉK-02
BÉKÉS – SIKKONY – GERLA – PÓSTELEK
létezik
BÉK-03
BÉKÉS – BŐFOK – PETŐFI EMLÉKMŰ
felújítandó
BÉK-04
BÉKÉS – ROSSSZERDŐ – SEBES-FOKI ERDŐ – DOBOZ
tervezett
BÉK-05
BÉKÉS – ROSSZERDŐ LAPOS – TARHOS
tervezett
BÉK-06
BÉKÉS – HOSSZÚFOK – PETŐFI EMLÉKMŰ
tervezett
BÉK-07
TARHOS – SEBES-FOKI ERDŐ – DOBOZ
tervezett
5.1.2. Túraútvonalak Mezőberény, Piknik Park környékén MB-01
MEZŐBERÉNY – BOLDISHÁT – KÖRÖSTARCSA
létezik
MB-02
KÖRÖSTARCSA – 0 KM – KÖRÖSLADÁNY
létezik
MB-03
PETŐFI EML.– HOSSZÚFOK – SÁRGAGÁT – BÉLMEGYER
létezik
MB-04
PETŐFI EMLÉKMŰ – LAPOSI KERTEK – MEZŐBERÉNY
létezik
MB-05
PETŐFI EML.– HOSSZÚFOK – FEHÉR-HÁT – BÉLMEGYER
létezik
MB-06
MEZŐBERÉNY – BOLDISHÁT – PETŐFI EMLÉKMŰ
létezik
MB-07
PETŐFI EMLÉKMŰ – LAPOSI CSATORNA – MEZŐBERÉNY
létezik
MB-08
PETŐFI EMLÉKMŰ – KEREKI LEGELŐ – SÁRGAGÁT
létezik
MB-09
NAGY-ZUG
létezik
MB-10
MEZŐBERÉNY, VASÚTÁLLOMÁS – PIKNIK PARK
létezik
MB-11
PETŐFI EMLÉKMŰ – KÖRTVÉLYES – KÖRÖSTARCSA
tervezett
MB-12
HOSSZÚ-FOK – ÁRVÍZI EML. – FEHÉR-HÁT – HOSSZÚ FOK
tervezett
31
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
5.1.3. Túraútvonalak Gyomaendrőd környékén GYO-01
GYOMAENDRŐD, KÖRÖS-VÖLGYI TÚRAÚT
felújítandó
GYO-02
KÖRÖSTARCSA – FÉLHALOM – DANZUG – GYOMA
tervezett
GYO-03
GYOMA – KOCSORHEGY – ENDRŐD
tervezett
GYO-04
ENDRŐD – KISŐRVETŐ - HALÁSZLAK – SZARVAS
tervezett
GYO-05
GYOMA, LIGETI SÉTAÚT
tervezett
GYO-06
KONDOROS – BAKULYA SZÉLMALOM – ÖRMÉNYKÚT
tervezett
GYO-07
ÖRMÉNYKÚT – SZÉLMALOM – ÖREGSZŐLŐK – ENDRŐD
tervezett
GYO-08
ENDRŐD – BÓNOM – PERESI BEMUTATÓHÁZ
tervezett
GYO-09
ENDRŐD – GÖRÖGÁLLÁS – KÖLES-ERDŐ – GYOMA
tervezett
GYO-10
GYOMA – RIGÓ-HALOM – DANZUG
tervezett
5.1.4. Túraútvonalak Bélmegyer környékén BÉLM-01
BÉLMEGYER – KÁRÁSZMEGYER – VADASM. – TARHOS
tervezett
BÉLM-02
TARHOS – KÁRÁSZMEGYER – VÉSZTŐI ORSZÁGÚT
tervezett
BÉLM-03
TARHOS, KASTÉLYPARK
tervezett
BÉLM-04
VADASMEGYER – KÁRÁSZMEGYER – FEHÉR-HÁT
tervezett
BÉLM-05
KÁRÁSZMEGYERI SÉTAÚT (TANÖSVÉNY)
tervezett
BÉLM-06
VADASMEGYERI SÉTAÚT
tervezett
BÉLM-07
VADASMEGYER – VIZESFÁS – SARKAD
tervezett
BÉLM-08
VADASMEGYER – KISNYÉK
tervezett
BÉLM-09
KÖRÖSLADÁNY – FÁSPUSZTA
létezik
BÉLM-10
FÁSPUSZTA – BÉLMEGYER
létezik
BÉLM-11
BÉLMEGYER – ERDÉSZHÁZ – FÁSPUSZTA
felújítandó
BÉLM-12
FÁSPUSZTA – BIKERI – VÉSZTŐ-MÁGOR
felújítandó
BÉLM-13
FÁSPUSZTAI SÉTAÚT (TANÖSVÉNY)
tervezett
32
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
BÉK-01
BÉKÉS – DÁNFOK – SIKKONY – BÉKÉSCSABA
Állapota:
létezik
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
15 km
Szerepe:
A turistaút a megye úthálózatának kiemelten fontos darabja. Összeköti Békést a megye székhelyével, Békéscsabával (a kistérségen túlnyúló kapcsolat). Évtizedek óta létező turistaút, rendszeresen haladnak rajta szervezett túrák (Háromváros).
Része
a
megye
legszebb
természeti
értékeit
felfűző
„Mályvádtól – Fok-közig” vándortúra útvonalnak. Útvonala:
Békés, Kettős – Körös híd – Kettős-Körös gátja – Dánfok – Malomasszony kertek – Sikkony – Élővíz csatorna szomorúfüzesei – Cimbora fa (famatuzsálem) – Bandika fa (pihenő és emlékhely) – Nagyrét (tanyás településszerkezet) – Békéscsaba, liget (emlékművek, a Natúrpark tervezett központja) – Ifjúsági ház
Látnivalók:
A Kettős Körös medre az Élővíz-csatorna változatos élővilága Békéscsaba városmagja, múzeumok
Lehetőségek: Kerékpáros turistaúttá fejlesztés, a gátkoronák megtisztítása a növényzettől. Pihenőhelyek kialakítása a Malomasszony kertekben (erdei játszótérrel, tűzrakó hellyel, egy kisebb tanösvénnyel).
BÉK-02
BÉKÉS (városközpont) – SIKKONY – GERLA – PÓSTELEK
Állapota:
létezik
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
16 km
Szerepe:
Az útvonal a Békés – Békéscsaba – Gyula turisztikai térség egyik összekötő eleme, a kialakítandó Sarkad – Gyula – Békés – Gyomaendrőd – Szarvas gerincút része.
Túralehetőséget ad Gyula felé (elsősorban a kerékpáros
túrázóknak), de egy önálló körtúra megszervezésére is mód van: Békés – Póstelek – Békéscsaba – Békés útvonalon. Útvonala:
Békés, városközpont – az Élővíz-csatorna partja – Malomasszony-kertek – Sikkony – Csatárkert – Kőgyesi határrész – Ógerla – Gerla – Póstelek
Látnivalók:
Békés városközpontja, templomok, múzeum az Élővíz-csatorna változatos élővilága, Ógerla: az egykori gerlai monostor (XIII. sz.) feltáratlan romjai, Gerla: Wenckheim-kastély, Póstelek: romos Wenckheim-kastély és parkja, kirándulóerdő.
33
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Lehetőségek: Pihenőhelyek kialakítása a Malomasszony kertekben (erdei játszótérrel, tűzrakó hellyel, egy kisebb tanösvénnyel). Szervezett rendezvény (túra, körtúra) beindítása az útvonalon. Az útvonal szerepe és látogatottsága jelentősen emelkedhet, ha a szomszédos kistérség területére eső fejlesztések megvalósulnak (régészti park Ógerlán, a kastélyok állapotának rendezése Gerlán és Pósteleken).
BÉK-03
BÉKÉS – BŐFOK – PETŐFI EMLÉKMŰ
Állapota:
felújítandó
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
11 km
Szerepe:
Az elhanyagolt turistaút jelenleg nem tölti be a lehetőségeinek megfelelő szerepet a megye úthálózatában. Összeköti Békést a kistérség másik turisztikai bázisával, Mezőberénnyel, valamint távlatilag Gyomaendrőddel. Része a megye legszebb természeti értékeit felfűző „Mályvádtól – Fok-közig” vándortúra útvonalnak.
Útvonala:
Békés, Kettős-Körös híd – Kettős-Körös gátja – Széchenyi-kert – Krisztinazug – Bőfok – Nagy-zug – Mezőberény, Petőfi emlékmű
Látnivalók:
Békés, NOSTRA gabonaraktár, gőzös szivattyútelep (ipari műemlék). A Kettős-Körös árterének élővilága, Petőfi emlékmű (a költő utolsó útjának emlékére).
Lehetőségek: A gát tetején futó kerékpárút kialakítása, pihenőhely kialakítása a szivattyúház mellett és a Petőfi emlékműnél.
BÉK-04
BÉKÉS – ROSSSZERDŐ – SEBES-FOKI ERDŐ – DOBOZ
Állapota:
tervezett
Jelzése:
zöld négyzet
Hossza:
13 km
Szerepe:
Összekötő túraút, amely Békés felől vezet el a szomszédos kistérségbe, a Doboz-Szanazug környéki erdőségekbe. Hálózati szerepe lényeges.
Útvonala:
Békés (Kettős-Körös híd) – Kettős-Körös gátja – Duzzasztó – Rosszerdő – Sebes-foki erdő – Maksár – Doboz
Látnivalók:
Békési duzzasztó, Sebes foki erdő élővilága Doboz, Wenckheim kápolna, magtár; református templom
Lehetőségek: Szervezett túra kialakítása Békés központtal, Tarhos és Doboz bevonásával az útvonalon keresztül. Dobozról a Kettős-Körös gátján visszatérési lehetőség
34
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
adott a Dánfoki táborba (körtúra). Pihenőhely kialakítása a duzzasztónál, valamint a Sebes-foki erdő Békés felöli részén.
BÉK-05
BÉKÉS – ROSSZERDŐ LAPOS – TARHOS
Állapota:
tervezett
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
10 km
Szerepe:
Fontos gerincút a Békés – Tarhos – Bélmegyer vonulat feltárásához. Összeköttetést ad Békés és a szomszédos Tarhos között, a műút mellőzésével.
Útvonala:
Békés (Kettős-Körös hídja) – Vizesbánom – Rosszerdő lapos – Tüzes-kúti tábla - Tarhos
Látnivalók:
Békés, Tarhos (Kastély és Zenepavilon)
Lehetőségek: A nyílt terepen haladó útvonal önmagában kevésbé érdekes, viszont a létesítendő Doboz – Tarhos – Bélmegyer turistaút-hálózathoz kapcsolódva fontos
szerepet
kaphat
nagyobb
túraesemények
megrendezéséhez
(teljesítménytúra Békés és a bélmegyeri Vadászkastély között).
BÉK-06
BÉKÉS – ÁRVIZI EMLÉKMŰ – HOSSZÚFOK – PETŐFI EMLÉKMŰ
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
13 km
Szerepe:
Az útvonal a kialakítandó Sarkad – Gyula – Békés – Gyomaendrőd – Szarvas gerincút része. A Kettős-Körös túlpartján haladó piros sáv turistaúttal együtt alkalmas a folyó mentén haladó körtúra kialakítására is. Összekötettést jelent Mezőberény, valamint Gyomaendrőd irányába.
Útvonala:
Békés (Kettős-Körös hídja) – Kettős-Körös gátja – Kikötő - Povád – Csikójárás – Árvízi emlékmű (Töltésszakadás emlékműve) – Hosszúfok, Bodoki Károly Vízügyi múzeum – Mezőberény, Petőfi emlékmű
Látnivalók:
Kikötő és hajómenedék, a Kettős-Körös élővilága, töltésszakadás emlékműve, Bodoki Károly Vízügyi Múzeum és szivattyútelep, Petőfi emlékmű
Lehetőségek: Kevésbé ismert, de szép útvonal. Kitűnően alkalmas lenne egy speciális, az országban
másutt
nem
található
árvízvédelmi
bemutató
tanösvény
létrehozására (gátszakadás emléke, árvizek a Körösök völgyében, védő műtárgyak,
folyószabályozások,
vízügyi
eszközök
és
létesítmények).
Pihenőhely kialakítása a békési kikötőnél, az árvízi emlékműnél, a Vízügyi
35
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
múzeumnál és a Petőfi emlékműnél. Mivel az út a töltéskoronán halad, távlati lehetőségként burkolt kerékpárútként is kiépítendő.
BÉK-07
TARHOS – SEBES-FOKI ERDŐ – DOBOZ
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
10 km
Szerepe:
Fontos hálózati szereppel bíró főútvonal, amely a kistérség területén kívül eső, de sokak által látogatott Doboz-Gyula erdővonulatot köti össze a Tarhos – Bélmegyer – Vésztő – Körösladány erdőséggel. Feltárja a Sebes-foki erdőt, illetve a Békés felé induló utakkal együtt lehetőséget teremt változatos körtúra útvonalak kialakítására.
Útvonala:
Tarhos – Berke – Sebes-foki erdő – Doboz
Látnivalók:
Tarhos, Kastély és Zenepavilon, Sebes-foki erdő a Körös holtággal, Doboz, Wenckheim-kápolna, magtár; Református templom
Lehetőségek: Pihenőhely kialakítása a Sebes-foki erdő Tarhos felöli végén.
36
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
1. térkép: Gyalogos turistautak Békés környékén
MB-01
MEZŐBERÉNY – BOLDISHÁT – KÖRÖSTARCSA
Állapota:
létezik
Jelzése:
zöld sáv
37
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Hossza:
10 km
Szerepe:
Látogatott, régóta létező turista főútvonal, az országos rendezvények közt szereplő „Körös 50” teljesítménytúra része. Részben azonos útvonalon halad a Petőfi emléktúra útvonala is. A zöld sáv Mezőberényt köti össze a szomszédos Köröstarcsával, lehetőséget teremtve a későbbi kapcsolat megteremtésére Gyomaendrőd és Szarvas felé.
Útvonala:
Mezőberény (Piknik Park) – Legelő – Körgát – Bódis-halom – Kettős-Körös gátja – Köröstarcsa (híd)
Látnivalók:
Mezőberény, strand, Kettős-Körös élővilága, Köröstarcsa faluközpont, kikötő
Lehetőségek: Pihenőhely kialakítása a berényi legelőn, a körgátnál, valamint Köröstarcsán, a híd és a kikötő környékén. A töltésen haladó szakasz burkolt kerékpárúttá történő kiépítése javasolt.
MB-02
KÖRÖSTARCSA – 0 KM – KÖRÖSLADÁNY
Állapota:
létezik
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
15 km
Szerepe:
Régóta létező turista főútvonal, az országos rendezvények közt szereplő „Körös 50” teljesítménytúra része. Köröstarcsát a Nagy-Mérgesi árvízi tározó megkerülésével, a Kettős- és a Sebes-Körös gátján haladva köti össze a szomszédos Körösladánnyal.
Útvonala:
Köröstarcsa (híd) – a Kettős-Körös gátja – Ürmöshát – Simahát – 0 km (összefolyás) – a Sebes-Körös gátja – Gerzson-zug – Bak-zug – Mihály-zug – Körösladány (híd)
Látnivalók:
Köröstarcsa faluközpont, kikötő, a Kettős- és a Sebes-Körös ártere, Körösladány faluközpont
Lehetőségek: Pihenőhely kialakítása a Simaháti gátőrháznál, valamint a két Körös összefolyásánál. Elsősorban kerékpáros turisták számára ajánlott, mivel végig nyílt terepen halad.
MB-03
PETŐFI EMLÉKMŰ – HOSSZÚFOK – SÁRGAGÁT – BÉLMEGYER
Állapota:
létezik, de korrekcióra szorul
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
8 km
Szerepe:
Régóta létező turista főútvonal, az országos rendezvények közt szereplő „Körös 50” teljesítménytúra része volt. A Bélmegyer – Mezőberény műút
38
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
megépültével jelentős része aszfaltozottá lett, érdemes lenne az útvonalát módosítani. Szerepe ennek ellenére továbbra is jelentős marad, mert Mezőberény és Bélmegyer között kínál összeköttetést. Útvonala:
Mezőberény, Petőfi emlékmű – Hosszúfok, Vízügyi Múzeum – Sárgagát – Sárgagáti legelő – Bélmegyer
Látnivalók:
Petőfi emlékmű, Bodoky Károly Vízügyi Múzeum és szivattyútelep, Bélmegyer főtere
Lehetőségek: A turistaút nyomvonalát érdemes a jelenlegi zöld kereszt jelzésre átterelni. Így ugyan kimarad a hosszúfoki Vízügyi Múzeum, de a térségbe javasolt többi turistaút (piros sáv, sárga sáv) megfelelő eljutást tesz lehetővé erre a szakaszra is. Pihenőhely kiépítése javasolt a Petőfi emlékműnél (esetleg kikötési lehetőséggel), valamint a Sárgagát Bélmegyer felöli végénél, a piros sáv jelzés elágazásában.
MB-04
PETŐFI EMLÉKMŰ – LAPOSI KERTEK – MEZŐBERÉNY
Állapota:
létezik
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
6 km
Szerepe:
Látogatott, régóta létező turista főútvonal, az országos rendezvények közt szereplő „Körös 50” teljesítménytúra része. Részben azonos útvonalon halad a Petőfi emléktúra útvonala is. Mezőberény legrövidebb elérési lehetősége turistautakon haladva.
Útvonala:
Petőfi emlékmű – Nagy-zug – Laposi kertek – Mezőberény (Piknik Park)
Látnivalók:
Petőfi emlékmű, Laposi kertek, Mezőberény, strand
Lehetőségek: Pihenőhely kialakítása a Petőfi emlékműnél és a Laposi kertek mellett. Az útvonalon haladó turista rendezvények nagyobb propagálása emelné az útvonal látogatottságát. Kellemes hangulatú túraútvonal nyílt terepen.
MB-05
PETŐFI EMLÉKMŰ – HOSSZÚFOK – FEHÉR-HÁT – SÁRGAGÁT – BÉLMEGYER
Állapota:
létezik
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
10 km
Szerepe:
A turistaút a megye úthálózatának fontos, régóta jelzett darabja. Alternatív összeköttetést biztosít Mezőberény és Bélmegyer között, változatos tájakon.
39
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A „Körös 30” túra szakasza. Része a megye legszebb természeti értékeit felfűző „Mályvádtól – Fok-közig” vándortúra útvonalnak. Útvonala:
Petőfi emlékmű – Kettős-Körös gátja – Hosszúfok, Vízügyi Múzeum – Hosszúfoki főcsatorna töltése – Fehér-hát – Andor-Megyer – Sárgagát – Bélmegyer
Látnivalók:
Petőfi emlékmű, Bodoky Károly Vízügyi Múzeum és szivattyútelep, a Hosszúfoki főcsatorna és a Fehér-háti halastavak, Bélmegyer főtere
Lehetőségek: A turistaútvonal a „Mályvádtól Fokközig” túraút részeként fontosabb szerepet kaphat. Pihenőhelyek alakíthatók ki a Petőfi emlékműnél, a Vízügyi Múzeumnál, a Fehér-háti hídnál, valamint a Sárgagátnál. A későbbiekben érdemes lenne a Fehér-hát után keletebbre, Kárászmegyer felé terelni az útvonalat, amely a Bélmegyer község előtti részt hangulatosabbá és rövidebbé teszi. A Sárgagátra visszavezető szakasz pedig mellékútként maradna meg (a Körös 30 túra részeként).
MB-06
MEZŐBERÉNY – BOLDISHÁT – PETŐFI EMLÉKMŰ
Állapota:
létezik
Jelzése:
piros körút
Hossza:
7 km
Szerepe:
Önálló kínálati elemként is megjeleníthető túraútvonal, a Petőfi emléktúra első szakasza. Az emlékúton rendszeresen vezetnek túrákat. Részben azonos a „Körös 50” túra útvonalával. Utolsó szakaszán már elkészült a Körös gátján vezető burkolt kerékpárút.
Útvonala:
Mezőberény (Piknik Park) – Legelő – Körgát – Bódis-halom – Kettős-Körös gátja – Petőfi emlékmű
Látnivalók:
Mezőberény, strand, Kettős-Körös élővilága, Petőfi emlékmű
Lehetőségek: Az emléktúra útvonalát jobb propagandával egy csomagban lehetne kínálni a Petőfi kultusz iránt érdeklődőknek a város Petőfi emlékkiállításával. Mezőberény volt Petőfi egyik legjobb barátjának, Orlai Petrics Somának lakhelye, és innen indult el 1849 nyarán a költő utolsó, végzetes erdélyi útjára. Az egykori komp helyén lévő emlékműnél pihenőhely kialakítása javasolt. Mivel az útvonal jellegzetes alföldi tájon vezet, érdemes lenne egy egyedülálló „irodalmi tanösvényt” kialakítani az emléktúra mentén, ahol a tájképhez illeszkedő versidézetek lennének olvashatók.
40
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
MB-07
PETŐFI EMLÉKMŰ – LAPOSI CSATORNA – MEZŐBERÉNY
Állapota:
létezik
Jelzése:
piros körút
Hossza:
7 km
Szerepe:
Önálló kínálati elemként is megjeleníthető túraútvonal, a Petőfi emléktúra második, kevésbé ismert szakasza. Részben azonos a „Körös 50” túra útvonalával.
Útvonala:
Petőfi emlékmű – Kettős-Körös gátja – Nagy-zug – Laposi csatorna – Laposi kertek – Mezőberény (Piknik Park)
Látnivalók:
Petőfi emlékmű, Kettős-Körös élővilága, a Nagy-zug holtága, Mezőberény, strand
Lehetőségek: Lásd az MB-06-os útvonalnál, a túra első szakaszánál
MB-08
PETŐFI EMLÉKMŰ – KEREKI LEGELŐ – SÁRGAGÁT
Állapota:
létezik
Jelzése:
zöld kereszt
Hossza:
5 km
Szerepe:
Nemrégiben létesített kiegészítő turistaút, a „Körös 50” túra része. Szerepe a közelben haladó zöld sáv jelzés kiváltása, mivel a megépült Mezőberény – Bélmegyer műút nagyrészt az út nyomvonalán haladt.
Útvonala:
Petőfi emlékmű – Kereki határrész – Kereki legelő – Sárgagát
Látnivalók:
Petőfi emlékmű, Kereki legelő
Lehetőségek: Az útvonal alkalmas a régi zöld sáv jelzés kiváltására, helyettesítésére. Ez a szakasz önmagában azonban nem jelent turisztikai vonzerőt, inkább csak a kapcsolódó
turistautakkal
alkotott
hálózati
szerepe
jelentős
(körtúrák
kialakítása Mezőberény, Bélmegyer és Hosszúfok felől).
MB-09
NAGY-ZUG (a zöld sáv és a piros körút jelzések között)
Állapota:
létezik
Jelzése:
piros kereszt
Hossza:
2 km
Szerepe:
Rövid összekötő út a Petőfi emléktúra és a „Körös 50” túra között. Utóbbi túra egyik résztávja halad itt.
Útvonala:
Nagy-zug (zöld sáv jelzés) – Nagy-zug (piros körút jelzés)
Látnivalók:
Nagy-zug
41
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Lehetőségek: Önálló szereppel nem rendelkező, kiegészítő hálózati elem
MB-10
MEZŐBERÉNY, VASÚTÁLLOMÁS – PIKNIK PARK
Állapota:
létezik
Jelzése:
zöld négyzet
Hossza:
2 km
Szerepe:
Városon belül haladó útvonal a mezőberényi Piknik Park megközelítésére. A távolról érkezett túrázók számára könnyíti meg a tájékozódást, nem mellesleg érinti a város szinte összes nevezetes épületét és terét.
Útvonala:
Mezőberény, Vasútállomás – Főtér – Piknik Park
Látnivalók:
Mezőberény központja és a strand
Lehetőségek: Az útvonal által felfűzött látnivalók bemutatására szolgáló idegenforgalmi táblák kialakítása egységes arculattal.
MB-11
PETŐFI EMLÉKMŰ – KÖRTVÉLYES – KÖRÖSTARCSA
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
5 km
Szerepe:
Az útvonal a kialakítandó Sarkad – Gyula – Békés – Gyomaendrőd – Szarvas gerincút része. A Kettős-Körös túlpartján haladó zöld sáv turistaúttal együtt alkalmas a folyó mentén haladó körtúra kialakítására is. Összeköttetést jelent Mezőberény, valamint Gyomaendrőd irányába.
Útvonala:
Petőfi emlékmű – Kereki határrész – a Kettős-Körös gátja – Körtvélyes – Köröstarcsa (híd)
Látnivalók:
Petőfi emlékmű, a Kettős-Körös ártere, Köröstarcsa
Lehetőségek: Alternatív
túraútvonal
körtúrák
számára.
Pihenőhelyek
kialakítása
a
végpontokon indokolt.
MB-12
HOSSZÚ-FOK – ÁRVÍZI EMLÉKMŰ – FEHÉR-HÁT – HOSSZÚ FOK
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga körút
Hossza:
5 km
Szerepe:
A hosszúfoki vízügyi múzeumhoz kapcsolódó rövidebb körút, amely bemutatja a vízügyi létesítményeket. A BÉK-06 azonosítójú tervezett sárga sáv jelzéssel
42
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
közös szakaszán vízügyi tanösvényt lehet kialakítani. Célja, hogy a múzeum mellett további programlehetőséget biztosítson a természetjáró csoportok számára. Útvonala:
Hosszúfok – Kettős-Körös gátja – Árvízi emlékmű – Fehérhát – Hosszúfoki főcsatorna partja – Hosszúfok.
Látnivalók:
Hosszúfok, Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, Árvízi emlékmű – töltésszakadás emléke, Hosszúfoki főcsatorna környezete
Lehetőségek: Önálló programmá fejlesztendő tematikus útvonal. Pihenőhelyek kialakítása indokolt Hosszúfokon, a Múzeum mellett, Fehérhátnál, illetve az Árvízi emlékműnél.
43
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
2. térkép: Gyalogos turistautak Mezőberény környékén
GYO-01
GYOMAENDRŐD, KÖRÖS-VÖLGYI TÚRAÚT
Állapota:
felújítandó, jelentős korrekcióval
Jelzése:
zöld körút (jelenleg nem szabványos)
44
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Hossza:
10 km (jelenleg 16 km, szétszórtan)
Szerepe:
A Körös-Maros Nemzeti Park Gyomaendrőd melletti szakaszának értékeit bemutató útvonal. Mivel közvetlenül a város mellett vezet, nagyobb tömegek számára elérhető.
Útvonala:
Gyoma, Hármas-Körös híd – Hármas-Körös ártere – Endrőd, Hármas-Körös híd – Hármas-Körös ártere – Gyoma
Látnivalók:
Gyomaendrőd látképe, a Hármas-Körös élővilága
Lehetőségek: A korábbi – lelkesen, de szakértelem nélkül kijelölt – útvonalhálózat ésszerűsítésével vonzó körtúra útvonal alakítható ki. Pótolni kell az időközben eltűnt térképeket, tájékoztató táblákat, pihenőpadokat és asztalokat. Az útvonal Gyomaendrőd város turisztikai kínálatában hangsúlyosabb szerepet kaphatna. A város felöli részen több pihenőhely kialakítása javasolt.
GYO-02
KÖRÖSTARCSA – FÉLHALOM – DANZUG – GYOMA
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
19 km
Szerepe:
Az útvonal a kialakítandó Sarkad – Gyula – Békés – Gyomaendrőd – Szarvas gerincút része. Összeköttetést jelent Mezőberény, valamint Békés irányába a kistérségen belül.
Útvonala:
Köröstarcsa – Kettős-Körös gátja – Erdőzug – Hármas-Körös gátja – Félhalmi holtág – Danzug – Torzsás – Gyomaendrőd, gyomai híd
Látnivalók:
Köröstarcsa központja, a Kettős- és a Hármas-Körös ártere (Nemzeti Park), a lefűzött holtágak, Gyomaendrőd központja, liget
Lehetőségek: Burkolt kerékpárúttá fejlesztendő túraútvonal. A viszonylag nagy távolság miatt gyalogosok számára csak a településekhez közeli szakaszok érdekesek, bár
hosszabb
távú
vándortúra
útvonalként
is
alkalmas.
Pihenőhely
kialakítható Köröstarcsán, a Félhalmi-holtágnál (a Nemzetközi Körös Túra táborhelye), Danzugnál és a gyomai hídnál.
GYO-03
GYOMA – KOCSORHEGY – ENDRŐD
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
6 km
Szerepe:
Az útvonal a kialakítandó Sarkad – Gyula – Békés – Gyomaendrőd – Szarvas gerincút része. A Hármas-Körös Gyomaendrőddel szembeni, kevésbé
45
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
látogatott gátján vezet, hangulatos környezetben. Az ártérben haladó Körösvölgyi túraút alternatíváját jelentheti a folyó áradása idején. Útvonala:
Gyoma, híd – Hármas-Körös gát – Vasúti híd – Kocsorhegy – Endrődi híd
Látnivalók:
Gyomaendrőd (Gyoma) központja, liget, a Hármas-Körös ártere (Nemzeti Park), Kocsorhegyi üdülőtelep, Endrőd központja
Lehetőségek: Az ártérben haladó Körös-völgyi túraút alternatíváját jelentheti a folyó áradása idején. A hidak környékén pihenőhelyek kiépítése javasolt.
GYO-04
ENDRŐD – KISŐRVETŐ – HALÁSZLAK – SZARVAS
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
26 km
Szerepe:
Az útvonal a kialakítandó Sarkad – Gyula – Békés – Gyomaendrőd – Szarvas gerincút része. Szép, de meglehetősen hosszú, gáton haladó szakasz, ezért elsősorban kerékpárosoknak ajánlható. Az útvonalon nagy forgalomra lehet számítani, mivel kényelmes egy napos kerékpártúra keretében be lehet járni Szarvas városát Gyomaendrőd felől.
Útvonala:
Endrőd, közúti híd – Hármas-Körös gátja – Fazekas-zug – Kisőrvető – Aranyosi holtág – Halászlak – Nyúlzug – Szarvas
Látnivalók:
Endrőd központja, a Hármas-Körös ártere (Nemzeti Park), a lefűzött holtágak, Szarvas (Arborétum, Nemzeti Park központja, Holt-Körös, Városközpont)
Lehetőségek: Burkolattal ellátandó kerékpárút. Pihenőhelyeket célszerű kialakítani az endrődi hídnál, a Fazekas-zugi és a Kisőrvetői gátőrháznál, az Aranyosi holtágnál és Halászlaknál, valamint Szarvason, több ponton. A szomszédos kistérséggel kialakítandó fontos kapcsolat.
GYO-05
GYOMA, LIGETI SÉTAÚT
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga körút
Hossza:
3 km
Szerepe:
Gyomaendrőd településen (Gyomán) belül a Liget környékének turisztikai értékeit egy útvonalra felfűző sétaút. Kényelmesebb, kisebb távokra vágyó kirándulók számára ajánlható. Elsősorban a strand és a kemping vendégei számára, valamint a város iskolásainak.
Útvonala:
Gyomaendrőd, Liget strand – belváros – Holt-Körös – Hármas-Körös – Liget strand
46
Terra Studio Kft.
Látnivalók:
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Gyomaendrőd főtere, a liget és a körbeölelő holtág, Kner nyomdaipari múzeum
Lehetőségek: Magyarázó táblákkal egy kisebb várostörténeti bemutatóúttá is kiépíthető. Pihenőhelyek kialakítása a Liget területén és a Hármas-Körösnél indokolt.
GYO-06
KONDOROS – BAKULYA SZÉLMALOM – ÖRMÉNYKÚT
Állapota:
tervezett
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
12 km
Szerepe:
A piros sáv jel a megye turisztikailag fehér foltként jellemezhető középső részét kapcsolja be az országos turistaút hálózatba, az Alföldi Kéktúrába. Az útvonalnyílt terepen, szántóföldek között halad egy még megmaradt szélmalomig.
Útvonala:
Kondoros – 44-es út – Zvada-sor – Kónyazsálya élőhelye – Cifradűlő – Bakulya-féle szélmalom – Örménykút
Látnivalók:
Kondoros, faluközpont és tanösvény, Kónyazsálya élőhelye, Bakulya-féle szélmalom
Lehetőségek: Elsősorban a szomszéd kistérség kínálatában megjeleníthető útvonal: Kondorosról a Körösig. Különlegessége a szélmalmokban rejlik. Pihenőhely kialakítása a malomnál indokolt.
GYO-07
ÖRMÉNYKÚT – ROMOS SZÉLMALOM – ÖREGSZŐLŐK – ENDRŐD
Állapota:
tervezett
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
16 km
Szerepe:
A piros sáv jel a megye turisztikailag fehér foltként jellemezhető középső részét kapcsolja be az országos turistaút hálózatba, az Alföldi Kéktúrába. Az útvonalnyílt terepen, szántóföldek között halad egy még megmaradt szélmalomig.
Útvonala:
Örménykút – Tóniszállás – romos szélmalom – Medvegydűlő – Polyákhalom – Öregszőlő – Endrőd, közúti híd
Látnivalók:
Romos szélmalom, Öregszőlők településszerkezete, Endrőd főtere
Lehetőségek: Elsősorban a szomszéd kistérség kínálatában megjeleníthető útvonal: Kondorosról a Körösig. Különlegessége a szélmalmokban rejlik. Pihenőhely kialakítása a malomnál és az endrődi hídnál indokolt.
47
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
GYO-08
ENDRŐD – BÓNOM – PERESI BEMUTATÓHÁZ
Állapota:
tervezett
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
9 km
Szerepe:
A piros sáv jel a megye turisztikailag fehér foltként jellemezhető középső részét kapcsolja be az országos turistaút hálózatba, az Alföldi Kéktúrába. Az útvonal alkalmas a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyének a Békési kistérséggel határos területeinek bemutatására, a kevesek által ismert Peresi szivattyútelep, mint turisztikai attrakció felfűzésére.
Útvonala:
Endrőd, közúti híd – Hármas-Körös gátja – Bónom-zug – Kecsegés – Pusztaperes – Peresi Bemutatóház (Alföldi Kéktúra)
Látnivalók:
Endrőd főtere, a Hármas-Körös ártere (Nemzeti Park), a lefűződött holtágak, Peresi Bemutatóház
Lehetőségek: Az útvonal a megye egyik nyugati kapuja lehet, hiszen a Körös mentén túrázók itt érik el Békés megyét. Pihenőhely kiépítése javasolt az endrődi hídnál és Peresnél.
GYO-09
ENDRŐD – GÖRÖGÁLLÁS – KÖLES-ERDŐ – GYOMA
Állapota:
tervezett
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
15 km
Szerepe:
Helyi jelentőségű önálló útvonal. Mivel fekvése miatt Gyomaendrőd elsősorban a Körös árterét tudja turisztikai lehetőségként kiaknázni, a legtöbb útvonal a Körös mentén halad. Éppen ezért érdemes lenne a város északi határában kalandozó, a folyótól távolabb futó útvonalat is kijelölni a választék bővítése érdekében.
Útvonala:
Endrődi híd – Templomzug – Kis-rét – Görög-állás – Varjas – Köles fenéki erdő – Nádas-sziget – Nagy állás – Gyomai híd
Látnivalók:
Endrőd főtere, Köles-erdő, Gyoma főtere
Lehetőségek: Csendesebb,
kisebb
forgalmú
útvonal.
Alkalmas
önálló
gyomai
túrarendezvények számára felkészültebb résztvevőknek. Pihenőhely kiépítése a végpontokon túl a Köles-erdőnél javasolható.
GYO-10
GYOMA – RIGÓ-HALOM – DANZUG
Állapota:
tervezett
48
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Jelzése:
piros kereszt
Hossza:
9 km
Szerepe:
Összekötő, alternatív útvonal Gyomaendrőd keleti végénél. Segítségével közepes távú körtúra alakítható ki a gyomai strandtól indulva.
Útvonala:
Gyoma, Liget strand – Körgát – Csepüs – Rigó-Halom – Fattyasi tanyák – Félhalom – Danzug (Hármas-Körös)
Látnivalók:
Gyoma főtere, Rigó-halom (kunhalom), a lefűződött holtágak
Lehetőségek: Önálló túrarendezvény keretei közt használható turistaút. Elsősorban a közepes felkészültségűek számára, kissé eltávolodva a folyótól. Pihenőhely kialakítása a Ligetben és a Dan-zugi végponton indokolt.
49
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
3. térkép: Gyalogos turistautak Gyomaendrőd környékén (2/1)
50
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
4. térkép: Gyalogos turistautak Gyomaendrőd környékén (2/2)
BÉLM-01
BÉLMEGYER – KÁRÁSZMEGYER – VADASMEGYER – TARHOS
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga sáv
Hossza:
15 km
Szerepe:
A
turisztikailag
jelenleg
még
feltáratlan
Bélmegyer-Tarhos
erdőség
legfontosabb turistaútja kapcsolatot teremt északon az Alföldi Kéktúra felé, délen pedig a megyeszékhely kirándulóövezetei felé (Dobozon át). Az útvonal a térség szinte valamennyi turisztikai szempontból fontos és szép területét érinti a tarhosi Zenepavilontól a Kárászmegyeri Vadászkastélyig. Útvonala:
Bélmegyer – Kárászmegyer (Vadászkastély) – Vadasmegyeri erdő – Vadasi erdészház – Kétági tiltó – Köles-kapu – Tarhos, Kastélypark – Tarhos
Látnivalók:
Bélmegyer főtere, Kárászmegyeri erdő és vadászkastély, Hosszúfoki főcsatorna medre, Tarhos, Kastély és park
51
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Lehetőségek: A két falu közti túraút önálló rendezvények, túrák alapjául szolgálhat. Kiválóan alkalmas a Vadászkastély vendégei számára szabadidős programként. A környék turistaútjaival alkotott hálózaton változatos útvonalak alakíthatók ki.
BÉLM-02
TARHOS – KÁRÁSZMEGYER – VÉSZTŐI ORSZÁGÚT
Állapota:
tervezett
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
10 km
Szerepe:
A turisztikailag jelenleg még feltáratlan Bélmegyer-Tarhos erdőség fontos turistaútja kapcsolatot teremt délen a megyeszékhely felé (Békésen át). Az útvonal a környék turistaút hálózatának második legfontosabb eleme.
Útvonala:
Tarhos – Csikéri erdő – Kétági tiltó – Kárászmegyer (Vadászkastély) – Vadasmegyer – Vésztői országút
Látnivalók:
Tarhos, Kastély és park, Hosszúfoki főcsatorna medre, Kárászmegyeri erdő és vadászkastély
Lehetőségek: A sárga sáv jelű főúttal együtt önálló túrarendezvények alapjául szolgál. Kiválóan
alkalmas
a
Vadászkastély
vendégei
számára
szabadidős
programként.
BÉLM-03
TARHOS, KASTÉLYPARK
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga körút
Hossza:
2 km
Szerepe:
Rövidtávú sétaút a tarhosi kastély parkjában. Elsősorban a hobbi-kirándulók számára kialakítandó útvonal a kastélypark értékeit mutatja be. Alkalmas azok számára is, akik csak rövidebb időre állnak meg a faluban.
Útvonala:
Tarhos – Kastély – Zenepavilon – Tarhos
Látnivalók:
Tarhos, Kastély és park
Lehetőségek: Pihenőhelyek kialakítása a kastélyparkban. A Tarhosról induló turistautak mellé ajánlható kiegészítő séta.
BÉLM-04
VADASMEGYER – KÁRÁSZMEGYER – FEHÉR-HÁT
Állapota:
tervezett
Jelzése:
piros kereszt
52
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Hossza:
11 km
Szerepe:
Fontos összekötő út, amely Mezőberény térségéből teremt közvetlen kapcsolatot a Kárászmegyeri Vadászkastély felé.
Útvonala:
Vadasmegyer – Gereblyés (régi fasor) – Kárászmegyer (Vadászkastély) – Hosszúfoki főcsatorna – Fehér-hát
Látnivalók:
Kárászmegyeri erdő és Vadászkastély, Hosszúfoki főcsatorna medre
Lehetőségek: Pihenőhelyek kialakítása Vadasmegyeren, Kárászmegyeren, valamint a Fehér-hátnál. Az útvonal alkalmas a népszerű „Körös 50” túra résztávjának kiterjesztésére.
BÉLM-05
KÁRÁSZMEGYERI SÉTAÚT (TANÖSVÉNY)
Állapota:
tervezett
Jelzése:
zöld körút
Hossza:
3 km
Szerepe:
A
Bélmegyer
határában
található
Kárászmegyeri
Vadászkastély
környezetének bemutatása egy olyan önálló körút keretein belül, amely a tájkép sokféleségét emeli ki. Megfelelő magyarázó táblákkal tanösvénnyé is kiépíthető. Útvonala:
Kárászmegyeri Vadászkastély, valamint a környező erdők.
Látnivalók:
Kárászmegyeri erdő és Vadászkastély
Lehetőségek: Kiválóan alkalmas a Vadászkastély vendégei számára önálló szabadidős programként. Pihenőhelyek kialakítása indokolt a kastély környékén, illetve a térségi fő útvonalak elágazási pontjainál, lehetőleg az erdőterület szélein.
BÉLM-06
VADASMEGYERI SÉTAÚT
Állapota:
tervezett
Jelzése:
sárga körút
Hossza:
2 km
Szerepe:
A Békés-Vésztő országúton áthaladók számára egy rövid körút keretében az erdőség bemutatása. Elsősorban turistacsalogató szerepet tölt be, annak reményében, hogy a kirándulók később több időt is eltöltenek a környéken.
Útvonala:
Vadas, Vésztői országút – Vadasmegyeri erdő – Vadas – Vésztői országút
Látnivalók:
Vadasmegyeri erdőség
Lehetőségek: Az országúthoz közel eső erdőrészen kirándulóerdő kialakítása tűzrakó helyekkel és pihenőkkel, elsősorban a környékbeliek számára (Békés, Vésztő).
53
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
BÉLM-07
VADASMEGYER – VIZESFÁS – SARKAD
Állapota:
tervezett
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
14 km
Szerepe:
Fontos kapcsolatot adó főút, amely a Bélmegyer környéki erdőségektől teremt kapcsolatot a szomszédos Sarkadi kistérség felé. Ezen a szakaszon burkolt út nem vezet, a két végpont között csak jelentős kerülőt téve lehet haladni. A turistaút éppen ezt a hiányt pótolja a gyalogos és kerékpáros túrázók számára.
Útvonala:
Vadasmegyer – Veresmajor (Vizesfás) – Almár – Békési-erdő – Gyepes partja – Fási erdő – Békési út – Sarkad
Látnivalók:
Vadasmegyeri erdőség, Gyepes partja és a környező erdők, Sarkad
Lehetőségek: Túrarendezvények számára hasznos útvonal, amely a Békés – Doboz – Sarkad vonaltól északra is kiterjeszti a kirándulók látókörét. Pihenőhelyek kialakítása Vadasmegyeren (a többi turistautakhoz kapcsolódva), valamint a táv felénél, a Békési erdő határában indokolt.
BÉLM-08
VADASMEGYER – KISNYÉK
Állapota:
tervezett
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
12 km
Szerepe:
Távlati fejlesztési igény a Bélmegyer környéki részek kapcsolódási pontjainak bővítéséhez. Kisnyék a Sarkadkeresztúr – Zsadány erdőövezet felé vezető folyosóban fekszik. Az útvonal kevésbé látványos és változatos, hálózati szerepe mindazonáltal nagy.
Útvonala:
Vadasmegyer – Határéri főcsatorna – Hóka – Kisnyék
Látnivalók:
Vadasmegyeri erdőség, Határéri főcsatorna partja
Lehetőségek: Kevés önálló látványelemmel bíró útvonal, amely különösebb beruházást sem indokol.
BÉLM-09
KÖRÖSLADÁNY – FÁSPUSZTA
Állapota:
létezik
Jelzése:
zöld sáv
54
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Hossza:
8 km
Szerepe:
Látogatott, régóta létező turista főútvonal, az országos rendezvények közt szereplő „Körös 50” teljesítménytúra része. Összeköttetést teremt a kistérség úthálózata (Bélmegyer és környéke) valamint az Alföldi Kéktúra (Körösladány) között.
Útvonala:
Körösladány (Újladány) – Vésztői országút – Fáspusztai erdő – Fáspuszta (kastély)
Látnivalók:
Körösladány Fáspuszta, műemlék kastély
Lehetőségek: Burkolt
kerékpárútként
Bélmegyer
térségéből
észak
felé
jelentene
kapcsolódást, mert ez az irány közúton csak nagy kerülővel érhető el. Pihenőhely kialakítása Fáspusztánál indokolt.
BÉLM-10
FÁSPUSZTA – BÉLMEGYER
Állapota:
létezik
Jelzése:
zöld sáv
Hossza:
5 km
Szerepe:
Látogatott, régóta létező turista főútvonal, az országos rendezvények közt szereplő „Körös 50” teljesítménytúra része. Végig burkolt úton halad, vagyis minden évszakban járható.
Útvonala:
Fáspuszta – Bélmegyer
Látnivalók:
Fáspuszta, műemlék kastély, Fáspuszta, Nemzeti Park, Bélmegyer
Lehetőségek: Fáspuszta a Nemzeti Park területének bemutatóhelye lehetne (ritka természeti érték). Pihenőhely elhelyezése éppen ezért nem indokolt. Az útvonal, a mellette haladó piros sáv jelzéssel önálló körtúraként is megszervezhető.
BÉLM-11
BÉLMEGYER – ERDÉSZHÁZ – FÁSPUSZTA
Állapota:
felújítandó
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
6 km
Szerepe:
Alternatív útvonal a jártabb fáspusztai út mellett. Erdőben, földutakon vezet, ami nehezebbé, de romantikusabbá teszi. A turistaút a megye úthálózatának régóta jelzett darabja. Része a megye legszebb természeti értékeit felfűző „Mályvádtól – Fok-közig” vándortúra útvonalnak.
Útvonala:
Fáspuszta, műemlék kastély, Fáspuszta, Nemzeti Park, Bélmegyer
55
Terra Studio Kft.
Látnivalók:
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Bélmegyer, Fáspuszta, Nemzeti Park, Fáspuszta, műemlék kastély
Lehetőségek: Fáspuszta a Nemzeti Park területének bemutatóhelye lehetne (ritka természeti érték). Pihenőhely elhelyezése éppen ezért nem indokolt. Az útvonal, a mellette haladó zöld sáv jelzéssel önálló körtúraként is megszervezhető.
BÉLM-12
FÁSPUSZTA – BIKERI – VÉSZTŐ-MÁGOR
Állapota:
felújítandó
Jelzése:
piros sáv
Hossza:
9 km
Szerepe:
A turistaút a megye úthálózatának régóta jelzett darabja. Része a megye legszebb természeti értékeit felfűző „Mályvádtól – Fok-közig” vándortúra útvonalnak. Összeköttetést teremt Bélmegyer felől a kiemelkedő értékeket bemutató Mágori Történelmi Emlékhelyhez.
Útvonala:
Fáspuszta – Vésztői országút – Bikeri – Dió-ér – Holt Sebes-Körös – VésztőMágor
Látnivalók:
Fáspuszta, Nemzeti Park, Fáspuszta, műemlék kastély, Vésztő-Mágor (Történelmi emlékhely)
Lehetőségek: Burkolt kerékpárútként közvetlen összeköttetést jelentene Mágor felé, amely a kissé eldugott fáspusztai kastély látogatottságán is javítana. Pihenőhely kiépítése a Bikeri határrészen indokolt. Mágoron hamarosan elkészül a kibővített fogadóépület.
BÉLM-13
FÁSPUSZTAI SÉTAÚT (TANÖSVÉNY)
Állapota:
tervezett
Jelzése:
piros körút
Hossza:
4 km
Szerepe:
Fáspuszta
értékeit
önállóan
bemutató
turistaút,
elsősorban
autóval
bevonásával.
Esetleg
érkezőknek. Útvonala:
Fáspuszta, Kastély – Fáspuszta, erdőség – Kastély
Látnivalók:
Fáspuszta, Nemzeti Park, Fáspuszta, műemlék kastély
Lehetőségek: Önálló
tanösvény
kialakítása
pihenőhely kialakítása.
56
a Nemzeti
Park
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
5. térkép: Gyalogos turistautak Bélmegyer környékén
57
Terra Studio Kft.
5.2.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK
5.2.1. Kerékpáros turizmusra nem javasolt utak •
46. sz. főút
Mezőberény – Csárdaszállás – Gyomaendrőd – Nagylapos
(külterületi szakaszok) •
47. sz. főút
Békéscsaba
–
Békés
–
Mezőberény
–
Köröstarcsa
–
Körösladány (külterületi szakaszok
5.2.2. Külterületi kiépített kerékpárutak KER-01
BÉKÉS – BOROSGYÁN – BÉKÉSCSABA
Állapota:
Borosgyánig megépült, onnan Békéscsaba határáig építés alatt áll
Hossza:
5 km megépült + 2 km építés alatt + 4 km tervezés alatt, burkolt
Szerepe:
Békést köti össze a megyeszékhellyel, megvédve a kerékpárosokat a túlzsúfolt 47-es főút veszélyeitől. Turisztikai szerepe fontos, de újdonsága miatt
jelenleg
még
nem
kellően
ismert.
Végleges
hosszon
történő
befejezésének határideje nem ismert. Folytatásra érdemes Mezőberény felé.
KER-02
MEZŐBERÉNY – KÖRÖSTARCSA
Állapota:
megépült
Hossza:
6 km, burkolt
Szerepe:
A két közeli település közti biztonságos kerékpárforgalom levezetésére szolgál a balesetveszélyes 47-es út mellett. Csatlakozik a két település belső kerékpárút hálózatához.
KER-03
MEZŐBERÉNY – KETTŐS-KÖRÖS GÁTJA – KÖRÖSTARCSA
Állapota:
1 km-es szakasza megépült
Hossza:
6 km, melyből 1 km burkolt
Szerepe:
Alternatív útvonal a Körös gátján. Elsősorban túraútnak javasolható Békés és Gyoma között. Útvonalán gyalogos turistajelzések is vezetnek. Folytatása javasolt, mivel a gát árvízvédelmi kiépítettsége megfelelő. A jelenlegi rövid burkolt
szakasz
önmagában
nehezen
használható,
Mezőberény
Köröstarcsa között sokkal kényelmesebb a KER-02-es kerékpárúton menni.
58
és
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
5.2.3. Kerékpározható kisforgalmú mellékutak KER-04
BÉKÉS – GERLA – VESZE
Állapota:
Kis- és közepes forgalmú aszfaltút
Hossza:
13 km
Szerepe:
Összekötő útvonal Békés és Gyula között. Veszénél éri el a nemrég átadott Békéscsaba – Gyula kerékpárutat. Elsősorban a Békésen élők számára jelent hasznos kapcsolatot a fürdővárosba, de a Mezőberény – Békés szakasz megépültével egy hosszabb megyei kerékpárút hálózat részét képezheti.
KER-05
BÉKÉS – MURONY – KAMUT
Állapota:
Kis- és közepes forgalmú aszfaltút
Hossza:
12 km
Szerepe:
Helyi szinten fontos, a turizmus számára csak esetleges igényeket kielégítő útvonal.
Elsősorban
a
két
község
vendégei
számára
ajánlható
programjavaslatként, mivel a környék fontosabb kerékpáros túraútvonalaihoz nehezen kapcsolható.
KER-06
BÉKÉS – TARHOS - VÉSZTŐ
Állapota:
Kis- és közepes forgalmú aszfaltút
Hossza:
24 km
Szerepe:
Jelenleg kihasználatlan, de nagy lehetőségeket rejtő útvonal. Jól illeszkedik a kistérség turisztikai kínálatába, kapcsolatot teremt Vésztőn át észak, északkelet felé, ezáltal felfűzi Békést, a Kárászmegyeri Vadászkastélyt, a Mágori Történelmi Emlékhelyet és a Nemzeti Park Kis-Sárrét környéki területeit.
KER-07
BÉKÉS – BÉLMEGYER (– VÉSZTŐ)
Állapota:
Kis forgalmú aszfaltút
Hossza:
16 km
59
Terra Studio Kft.
Szerepe:
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Összekötő, hálózatalkotó alternatív útvonal. Speciális szerepe Bélmegyer és Fáspuszta megközelítése. A KER-06-os úttal ellentétben azonban nincs közvetlen burkolt kapcsolata a Kárászmegyeri Vadászkastély felé. Mindezzel együtt a két útvonal ideális Békésről induló körtúrákhoz.
KER-08
DOBOZ – TARHOSI ELÁGAZÁS (– VÉSZTŐ)
Állapota:
Kis forgalmú aszfaltút
Hossza:
9 km
Szerepe:
Fontos összekötő út, amely turisták idecsalogatására alkalmas Békéscsaba vagy Gyula felől. Sajnos a fenti irányokba Dobozról csak forgalmas utakon lehet továbbmenni.
KER-09
CSÁRDASZÁLLÁS – KÖRÖSTARCSA
Állapota:
Kis forgalmú aszfaltút
Hossza:
8 km
Szerepe:
Kisebb
jelentőségű
hálózati
elem,
esetlegesen
körtúrák
útvonalához
választható Gyomaendrőd vagy Mezőberény felől. A legrövidebb útvonalat jelenti Csárdaszállásról a Körösökhöz, de a kistérség délnyugati falvai felé nincs jó kapcsolata.
KER-10
GYOMAENDRŐD – (HUNYA) – KONDOROS
Állapota:
Kis- és közepes forgalmú aszfaltút
Hossza:
20 km
Szerepe:
Kisebb jelentőségű útvonal, amely inkább a szomszédos kistérség számára jelent jó kapcsolatot a Hármas-Körös üdülőhelyei felé.
KER-11
MEZŐBERÉNY – HUNYA – SZARVAS
Állapota:
Kis forgalmú, de rettenetes állapotú, nagyrészt egysávos aszfaltút
Hossza:
36 km
Szerepe:
Összeköti Mezőberényt Szarvassal. Útvonala lakott településektől távol, kevésbé érdekes vidékeken vezet, így nem tartozik a kiemelt útvonalak közé.
60
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
KER-12
MEZŐBERÉNY – BÉLMEGYER
Állapota:
Kis forgalmú aszfaltút
Hossza:
12 km
Szerepe:
Nemrég átadott összekötő útvonal, amely remek kerékpártúra lehetőségeket kínál
a
mezőberényi
Piknik-parkból
kiindulva
Bélmegyer
és
Tarhos
érintésével. Felfűzi a turistaút csomopontként ismert Petőfi Emlékművet, valamint kis kitérővel a Hosszúfoki Vízügyi Múzeumot.
KER-13
GYOMAENDRŐD – DÉVAVÁNYA
Állapota:
Közepes forgalmú aszfaltút
Hossza:
16 km
Szerepe:
A két közel fekvő alföldi várost összekötő útvonal mindkét irányból jó turistacélpont. Gyoma felől a dévaványai Túzokrezervátum vonz sok látogatót (Körös-Maros Nemzeti Park, Réhelyi Bemutatóközpont), Dévaványa felől pedig a Körös közelsége miatt kerekeznek sokan.
KER-14
GYOMAENDRŐD – KÖRÖSLADÁNY
Állapota:
Kis- és közepes forgalmú aszfaltút
Hossza:
21 km
Szerepe:
Kisebb szerepet betöltő hálózati útvonal. Mivel a két település közti forgalom nem túl nagy, azt az utat is csak ritkán használják a kerékpáros turisták. Természetközelibb élményt jelent a párhuzamosan futó Sebes- és HármasKörös gátján megtenni ezt a távot. A gát állapota miatt a burkolt kerékpárút kiépítésére jelenleg nincs lehetőség.
KER-15
GYOMAENDRŐD – SZARVAS
Állapota:
Közepes forgalmú aszfaltút (443-as főút)
Hossza:
20 km
Szerepe:
Az egymás mellett fekvő, jelentős látnivalókkal bíró városokat összekötő aszfaltcsíkon jó lehetőség van a kerékpározásra. Az út alternatíváját a Hármas-Körös egyelőre burkolatlan gátkoronája adja (a kiépítettség lehetővé teszi kerékpárút építését). Hosszabb távon (az M44-es gyorsforgalmi út
61
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
kiépülésével) az erősödő forgalom miatt ez a szakasz is alkalmatlan lesz kerékpárosoknak a balesetveszély miatt.
5.2.4. Javasolt kerékpárutak (burkolattal ellátandó) KER-16
BÉKÉS – DOBOZ – SZANAZUG
Állapota:
tervezett burkolt kerékpárút
Hossza:
13 km
Szerepe:
Békés összekapcsolása a Körös mentén Gyulával kiemelt turisztikai vonzerő lehet. Az útvonal szerepe tovább nő, ha a Kettős- és Hármas Körös töltésein továbbépül az út Gyoma, illetve Szarvas felé. A bal parti gát kiépítettsége lehetővé teszi a gátkorona burkolattal történő ellátását. Megvalósulása a szomszédos kistérség számára is előnyös.
KER-17
BÉKÉS – MEZŐBERÉNY – CSÁRDASZÁLLÁS
Állapota:
tervezett burkolt kerékpárút
Hossza:
15 km
Szerepe:
Fontos szerepet betöltő gerincút. Békés és Mezőberény közti szakasza összekötné Békés, Békéscsaba és Gyula környékének kerékpárút hálózatát a Körös-völgy alsóbb szakaszával. Az útvonal kialakítása balesetvédelmi szempontból is kiemelten fontos, mivel a forgalmas 47-es út ezen szakaszán gyakoriak a balesetek.
KER-18
MEZŐBERÉNY – MURONY – BÉKÉSCSABA
Állapota:
tervezett burkolt kerékpárút
Hossza:
17 km
Szerepe:
Kiemelkedően fontos gerincút, amely a megyeszékhely felé nyitná meg a kistérség tervezett kerékpárút hálózatát. Vonalvezetése lehetőleg a jelenlegi forgalmas főúttól távolabb essen (esetleg a vasút mentén), így lehetőség nyílik
Murony
község
felfűzésére,
bekapcsolására is.
62
turisztikai
forgalomba
történő
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
KER-19
KÖRÖSTARCSA – GYOMA – ENDRŐD – SZARVAS
Állapota:
tervezett burkolt kerékpárút
Hossza:
45 km
Szerepe:
Kiemelkedően fontos gerincút, amely Gyula és Békéscsaba felől haladva vezet nyugat felé a Körös gátján. A szakasz egyben a kistérség tervezett kerékpárút hálózatának főútvonala lenne, de illeszkedne az országos kerékpárút hálózatba is. A Hármas-Körös gátjának kiépítettsége lehetővé teszi a
gátkorona
burkolattal
történő
ellátását. Az
útvonal,
a
csatlakozó
szakaszokkal együtt önálló turisztikai termékként is megjeleníthető, hasonlóan a Duna-menti kerékpárúthoz.
KER-20
BÉKÉS – TARHOS – BÉLMEGYER – MÁGOR – SZEGHALOM
Állapota:
tervezett burkolt kerékpárút
Hossza:
42 km
Szerepe:
Fontos gerincút, amely a kistérség keleti felének nevezetes helyeit járja be. Olyan helyeken vezet az útvonal, amely gépjárművel nem követhető, vagyis egyfajta környezetbarát közlekedési folyosó alakulna ki. Az gerincút csatlakozna a Békéscsaba – Gyula környéki hálózathoz, északon pedig folytatható a Hortobágy és Debrecen felé. Az útvonal több helyen együtt haladna a gyalogtúra útvonalakkal, megteremtve az időjárástól független túrázás feltételeit. Bélmegyer térségében az egykori TSz majorok szilárd burkolatú útjait bevonva az építési költségek mérsékelhetők.
KER-21
KÖRÖSLADÁNY – FÁSPUSZTA – VÉSZTŐ
Állapota:
tervezett burkolt kerékpárút
Hossza:
18 km
Szerepe:
Hiányzó közúti összeköttetés vonalában tervezett útvonal. Csak áttételesen kapcsolódik a kistérséghez, de Vésztő és Körösladány felől lehetővé teszi az eljutást az amúgy nagy kerülővel elérhető Fáspusztára. Ilyen módon egy fontos ráhordó útvonalról van szó, amely a kárászmegyeri Vadászkastély turisztikai kínálatában kaphat helyet.
63
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
KER-22
GYOMAENDRŐD – TÚRKEVE (– DÉVAVÁNYA)
Állapota:
tervezett burkolt kerékpárút
Hossza:
25 km
Szerepe:
A nagy kiterjedésű Ecsegi puszták déli részének turisztikai feltárására szolgáló útvonal Gyomaendrődtől északra. A területen nincs, és a védett természeti értékek miatt nem is épülhet közút, ugyanakkor a kerékpárút megépítése és léte nem veszélyezteti a Nemzeti Park élővilágát. A Dévaványa felé tervezett leágazás inkább Túrkeve felől kedvező, hiszen Gyoma és Dévaványa között vezet aszfaltút.
5.2.5. Kiépítetlen kerékpárutak (burkolat nélküli túrautak) A burkolat nélküli kerékpárutak közé gyakorlatilag minden gyalogos turistaút besorolható, amely nem valamely burkolt kerékpárút nyomvonalán vezet. A földutakon, kisebb töltéseken vezető útvonalak követését a szabványos gyalogos turistajelek teszik lehetővé. A kiépítetlen kerékpárutak nagy lehetőségeket rejtenek, hiszen kijelölésük minimális pénzeszközöket igényel. Előfordulhat az is, hogy egy később kiépítésre kerülő útvonal kezdetben terepkerékpárútként működik. Vigyázni kell azonban arra is, hogy ezeknél az utaknál mindenütt jelezni kell a burkolat hiányát, illetve hogy csapadékos időben az útvonalak nem, vagy csak nehezen járhatók. Az előző fejezet alapján a kistérségben létrehozandó gyalogos turistaútvonalak legnagyobb része (kb. 300 km) alkalmas kerékpáros túrázásra is (leszámítva a rövidebb körutakat, tanösvényeket). Vannak azonban olyan útvonalak a térségben, melyek a terepkerékpárosok számára érdekesek lehetnek, ugyanakkor gyalogos turistaútvonalként érdektelenek. Ilyen utak elsősorban Kamut, Hunya térségében vezetnek, mezőgazdasági területeken. Jelzésükre (a szabványban meghatározott) kerékpáros turistautak jeleit kell alkalmazni.
KER-23
KAMUT – HUNYA
Állapota:
Tervezett, burkolatlan túrakerékpáros útvonal
Hossza:
14 km
Szerepe:
Hunya bekapcsolása túrakerékpárúton Békés felé. Kisebb jelentőségű útvonal.
64
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
KER-24
HUNYA – KONDOROS
Állapota:
Tervezett, burkolatlan túrakerékpáros útvonal
Hossza:
9 km
Szerepe:
Hunya bekapcsolása túrakerékpárúton Kondoros felé. Kisebb jelentőségű útvonal.
KER-25
HUNYA – GYOMAENDRŐD
Állapota:
Tervezett, burkolatlan túrakerékpáros útvonal
Hossza:
14 km
Szerepe:
Hunya bekapcsolása túrakerékpárúton a Körösök felé. Kisebb jelentőségű útvonal.
KER-26
GYOMAENDRŐD – KÖRÖSLADÁNY
Állapota:
Tervezett, burkolatlan túrakerékpáros útvonal
Hossza:
22 km
Szerepe:
Gyakorlatilag létező útvonal a Körösök gátján. Jelenleg kevesen járják, körtúra részeként viszont ajánlható.
65
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
6. AZ AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK A KISTÉRSÉGBEN A
Körös-vidéki
Környezetvédelmi
és
Vízügyi
Igazgatóság
(KÖRKÖVIZIG)
a
legmesszebbmenőkig támogatja a gátkoronákon szilárd burkolatú utak kiépítését, deklarált cél, hogy minél több gátszakasz rendelkezzen burkolt koronával. A burkolt felületű gátak ugyanis nagymértékben csökkentik az árvízvédelem költségeit, mivel a megfelelő teherbíróképességű szilárd burkolatú gátkoronákra munkagépekkel is fel lehet menni, s ezáltal kiváltható a homokzsákok magas költségvonzatú kézi, illetve egyes esetekben helikopter segítségével történő elhelyezése. Ennek megfelelően a KÖRKÖVIZIG nem kerékpárutak, hanem munkagép teherbírású utak kiépítésében érdekelt, amelyet persze – a védekezési időszakokat kivéve – korlátozás nélkül használhatnak a kerékpárosok. Egy „közönséges” kerékpárúthoz
képest
nagyságrendekkel
nagyobb
egy
munkagép
teherbírású
út
megépítésének fajlagos költsége. A nagy teherbíró képességű utak kiépítése kapcsán egyéb járulékos műszaki megoldásokra (alépítmény megerősítése, töltéskorona magasítás, stb.) lehet szükség, melyek tovább növelhetik a költségeket. Mindezek mellett a gépjármű közlekedésre alkalmas, gátkoronán futó utak esetében a közúthálózathoz történő csatlakozás költségeivel is számolni kell. A KÖRKÖVIZIG csak azon gátszakaszokon engedélyezi burkolt út kiépítését, melyek megfelelnek a műszaki előírásoknak, azaz a töltés szélessége és a töltéskorona magassága is megfelelő. Az árvízvédelmi gátak magassági kialakításánál mind a nemzetközi, mind a hazai gyakorlatban azonos az a tervezési szemlélet, mely szerint a gát felső 1 m-es része nem tekinthető vízzárónak, mivel állati járatok által szabdalt, a zsugorodási repedések gyors vízszintemelkedésnél nem záródnak, illetve a fagy által elért rétegek fellazulnak. Ezt a tényt már több gátszakadás is igazolta. Tekintettel arra, hogy a folyók hidrológiai viszonyai az utóbbi években jelentősen megváltoztak, a töltéskorona magasságának meghatározásakor a felső 1 m-es rész nem vehető figyelembe. Ennek következtében kevés azon gátszakaszok száma, melyek minden paraméter tekintetében megfelelőek, azaz szilárd burkolatú út építhető rajtuk. Az alábbi felsorolás a KÖRKÖVIZIG árvízvédelmi vonalait (gátjait) ismerteti a kiépítettség szerint. A „megfelelő” minősítésű szakaszok elérik a kívánatos árvízvédelmi szintet, így azokon kerékpárút létesítésének elvi akadálya nincs. A „nem megfelelő” besorolású szakaszokon a későbbi beruházások miatt kerékpárút nem alakítható ki. A szakaszbeosztás a települések és hidak kínálta útmegszakításokat követik.
66
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Kettős-Körös Doboz – Békés
(bal part)
megfelelő
Doboz – Békés*
(jobb part)
nem megfelelő
Békés – Mezőberény (híd)
(bal part)
megfelelő
Békés – Mezőberény (híd)
(jobb part)
nem megfelelő
Mezőberény (híd) – Köröstarcsa
(bal part)
megfelelő
Mezőberény (híd) – Köröstarcsa
(jobb part)
nem megfelelő
Köröstarcsa – Sebes-Körös tork.
(bal part)
megfelelő
Köröstarcsa – Sebes-Körös tork.
(jobb part)
nem megfelelő
* A szakasz kiépítése PHARE pályázaton megítélt pénzből folyamatban van.
Sebes-Körös Körösladány – Kettős-Körös tork.
(bal part)
nem megfelelő
Körösladány – Kettős-Körös tork.
(jobb part)
nem megfelelő
Összefolyás – Gyomai híd
(bal part)
megfelelő
Összefolyás – Gyomai híd
(jobb part)
nem megfelelő
Gyomai híd – Endrődi híd
(bal part)
megfelelő
Gyomai híd – Endrődi híd
(jobb part)
nem megfelelő
Endrődi híd – Szarvas
(bal part)
megfelelő
Hármas-Körös
Endrődi híd – Hortobágy-Berettyó torkolat (jobb part)
67
nem megfelelő
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
6. térkép: Az árvízvédelmi töltések kiépítettsége a Békési kistérség térségében
2003-ban a KÖRKÖVIZIG a Pályázat Előkészítő Alaphoz pályázatot nyújtott be, mely egy új műszaki megoldás által a töltések felső 1 m-es szakaszának vízzáróvá tételének, illetve ehhez kötődően a Körös bal parti gátjainak koronáján az országhatártól a torkolatig kerékpárút kiépítésének megvalósításához kért támogatást. A pályázatot elutasították. A kistérség területén több helyi, illetve országos jelentőségű védett terület található (6. táblázat), melyek a Körös Maros Nemzeti Park kezelésében állnak. A fokozottan védett Bélmegyeri erdőspuszta esetében a nemzeti park semmiféle olyan fejlesztést nem támogat, amely a terület látogatottságának megnövekedéséhez vezet. A helyi védettségű területeken megvalósítandó fejlesztésekhez szintén szükséges a nemzeti park jóváhagyása, de az aktív turisztikai fejlesztésekhez a nemzeti park is pozitívan áll hozzá, mivel az aktív turizmus egyrészt nem generál jelentősebb turistaforgalmat, másrészt pedig az aktív turizmus térben kevésbé koncentrált, tehát nem fenyeget a védett területek tömeges látogatottságával és intenzív terhelésével.
68
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
6. táblázat: A Békési kistérség országos és helyi védettségű területei Országos jelentőségű védett terület Védett terület
Nagysága (ha)
Bélmegyeri erdőspuszta
533
Helyi jelentőségű védett terület Körös-völgyi Természetvédelmi Terület (Hármas-Körös)
1890
Tarhosi kastélypark
42
Gyomaendrődi Erzsébet-liget
15
Kárászi kastélypark
1
Forrás: Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága
A védett területeken kiemelt figyelmet szükséges fordítani a hulladékgyűjtés és elszállítás megszervezésére, a vizes blokkokban keletkező szennyvíz zárt tartályokban történő gyűjtésére és rendszeres elszállítására.
69
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
7. AZ AKTÍV TURIZMUS POTENCIÁLIS KISTÉRSÉGI KÖZPONTJAI A kistérséget behálózó gyalogos és kerékpáros túraútvonalakhoz kapcsolódóan szükség van olyan központok kialakítására, melyek állomáshelyül szolgálhatnak a különböző kirándulások és túrák számára, azaz megfelelő szálláshelyet és étkezési lehetőségeket, valamint egyéb, ezen aktív turisztikai tevékenységeket támogató szolgáltatásokat biztosítanak. A kistérségi aktív turisztikai központok kijelölésének szempontjai az alábbiak: •
Gyalogos és kerékpáros túraútvonalak csomópontjaihoz közeli elhelyezkedés
•
Egymáshoz képest egy nap alatt gyalogosan kényelmesen teljesíthető távolságra való elhelyezkedés
•
Turisztikailag értékes területen való elhelyezkedés
•
Környék turisztikai látnivalókban való gazdagsága
•
Jó megközelíthetőség
•
Jelenleg is működő, vagy egykoron működött, turisztikai céllal hasznosított létesítmény
•
Megfelelő funkciók befogadására való alkalmasság (területnagyság, infrastruktúra kiépítettsége)
Mindezen szempontok alapján a kistérségben négy bázispont kialakítása javasolt: egy Gyomaendrődön, egy Mezőberényben, egy Békésen és egy Bélmegyeren.
7.1.
GYOMAENDRŐDI TURISZTIKAI KÖZPONT
Gyomaendrőd a szomszédos térségekből induló, vagy ott folytatódó túraútvonalak első/utolsó kistérségi állomásaként vehető számításba. Fekvése kedvező, hiszen a szomszédos térségek egyik kiemelkedő turisztikai központjához, Szarvashoz, az Alföldi Kéktúra által felfűzött Mezőtúrhoz, a túzokrezervátumáról híres Dévaványához, valamint Mezőberényhez is közel, megközelítőleg egyenlő távolságra fekszik. A Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrőd természeti, építészeti és muzeális értékeinek köszönhetően turisztikai szempontból is a térség egyik jelentős központja. A település a 46os számú úton és vasúton közelíthető meg. A város jelentősebb épített környezeti emlékei közé tartoznak a település templomai, a copf stílusú református templom, a Hauszmann Alajos által tervezett neoromán katolikus templom, az erőteljesen klasszicista elemeket hordozó, eklektikus városháza, valamint a Kner Imre Gimnázium szecessziós épülete.
70
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Gyomaendrőd országos hírű turisztikai attrakciója az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma, a Kner Múzeum, amely a nyomda egykori és mai termékeit, gépeit, valamint a nyomda és a Kner család történetét mutatja be. Szintén egyedülálló Magyarországon a Motormúzeum, melynek kiállítási anyagát 165 motorkerékpár, 87 motormárka, 10 oldalkocsi, 25 stabil motor és egy német társzekér fémjelzi. A négy gyűjteményből álló Városi Képtár a gyomaendrődi születésű, vagy más módon a településhez kötődő képzőművészek alkotásait mutatja be. A népi építészet egyik jellegzetes példája az Endrődi Tájház épülete, amely a vidéki életmódoz kapcsolódó használati tárgyakat és bútorokat állítja ki. A tájházban régészeti gyűjtemény is látható, valamint emlékszobát rendeztek be az endrődi születésű író, Tímár Máté számára. A tájház kézműves foglalkozásoknak és táboroknak is helyet biztosít. Gyomaendrőd további kulturális emlékei között jelentős néprajzi és kulturális értéket képviselő gyűjtemények szerepelnek (hanganyag és fénykép gyűjtemények, Rózsahegyi Kálmán
színművész
életéről
és
szerepeiről
szóló
dokumentumok,
kézirat-
és
könyvgyűjtemények). A rekreációs és wellness turizmus igényeit kívánja kielégíteni a Liget Gyógyfürdő és Kemping. Az alkáli-hidrogénkarbonátos termálvizű fürdő 4 beltéri és 4 kültéri medencével rendelkezik. A fürdő felújítása 2004-ben fejeződött be, a beruházásból a fürdő gyógyászati részlege került felújításra, valamint teljesen új fedett uszoda létesült 25x11 m-es medencével és gyógyvizes, élményelemekkel bővített lazítómedencével. A fürdő komplett fizio- és balneoterápiás kezeléseket, széleskörű szolgáltatásokat nyújt vendégeinek. A fürdő területéhez egy 1000 férőhelyes kemping is tartozik. Gyomaendrőd jelentős természeti értéke a Hármas-Körös és holtágai. A település határában 16 holtág található, amely egyedülálló az országban. 1997-ben került kiépítésre, 2002-ben pedig felújításra az élőfolyót és a holtágat egyaránt érintő, 22 km hosszú ártéri túraút és tanösvény, amely két szabad strandot is érint. Vízisportok folytatásához kajak, illetve kenu bérlése a szabad strandon lehetséges. A folyóvizekben és holtágakban gazdag Gyomaendrőd kitűnő horgászterület, a horgászturizmus különösen a holtágakon élénk. A város és környéke a vadászturizmus számára is eszményi feltételeket kínál, a városban 5 vadásztársaság működik. Gyomaendrőd számos sport, gasztronómiai és kulturális rendezvény színtere, melyek közül kiemelendő a Viharsarok-kupa Országos Kajakverseny, a Pájer-kupa Kajakverseny, a BMWmotorosok
Nemzetközi
Találkozója,
a
Nemzetközi
Volkswagen
Bogártalálkozó,
a
Nemzetközi Halfőző Verseny, a Körös-menti Birkafőző Verseny, a Nemzetközi Túró és Sajt Fesztivál, és a Gyomaendrődi Nemzetközi Művésztábor. Az aktív turisztikai központnak a városon belül két lehetséges helyszíne is van, az egyik az Ifjúsági Tábor (hrsz.: 1100/2), a másik a Pájer Strand (hrsz.: 7701/1).
71
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Az önkormányzati tulajdonban lévő Ifjúsági Tábor, melyet egy 5 éves bérleti szerződés keretében jelenleg egy vállalkozó üzemeltet, a város keleti határában, a Dévaványa felé vezető főút, a Vidovszky Béla utca és a sportpálya által határolt területen található, mely terület besorolása a szabályozási tervben lakóövezet. A létesítmény közel 2 hektáros területen helyezkedik el, de – amennyiben a későbbiekben felmerülő igények kikényszerítik – a gátig húzódó, mintegy 3 hektáros, jelenleg hasznosítatlan területtel kibővíthető. Az Ifjúsági Tábor területének ilyetén megnöveléséhez szükséges módosítani a szabályozási tervet. 1. kép: Gyomaendrődi Ifjúsági Tábor
Az Ifjúsági Tábor területén 11 darab, egyenként 8 ágyas faház található, vagyis a faházakban összesen 88 fő elhelyezésére van lehetőség, sátrakban további 100 fő elhelyezése biztosított. Idén került bevezetésre a gáz, ily módon a létesítmény teljes infrastruktúrával rendelkezik. A vezetékes gáz bevezetésének köszönhetően a faházak fűthetők lesznek, s egész évben fogadhatnak vendégeket. Jelenleg folyik a vizes blokk teljes felújítása, illetve egy étterem építése. A közel jövőre vonatkozó tervek között szerepel 2-3 magasabb igényeket kielégítő, színvonalasabb családi apartman kialakítása. A tábor területén található egy betonozott sportpálya is, de a szomszédos sporttelep sokkal több sportolási lehetőséget kínál. Fontos kiemelni, hogy a létesítménytől mindössze 500 méter távolságra van a Liget Fürdő és nem sokkal távolabb folyik a Hármas-Körös, továbbá Gyoma városrész központja is közel esik.
72
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
2. kép: Pájer Strand
A Pájer Strand – az Ifjúsági táborhoz hasonlóan – önkormányzati tulajdonú terület, melyre egy helyi vállalkozónak van 10 éves bérleti joga. A terület a város északnyugati szélén, a 46os számú főút mellett, a fürdésre is alkalmas, tiszta vizű Templom-zugi holtág partján helyezkedik el, besorolása szerint üdülő övezet. A terület ugyan viszonylag közel van Endrőd városrész központjához, azonban a város tényleges, közigazgatási, kereskedelmi és turisztikai központja, Gyoma, a város túlsó felén található. A létesítmény árammal és vezetékes vízzel ellátott, gáz viszont nincs bevezetve. A faházak, az elhelyezett lakókocsik és a sátorhelyek összesen 146 fő számára tudnak szállást biztosítani. A strandhoz hideg-meleg vizes zuhanyzók, büfé, strandröplabda pálya, lábtenisz pálya, minigolf, csúszda is tartozik, van csónak, kajak, és vizibicikli kölcsönzési, valamint horgászati lehetőség. Az előzőekben vázolt két potenciális helyszín közül a fekvés, a közelben elérhető turisztikai szolgáltatások, az infrastruktúra kiépítettsége, valamint a becsült beruházási költségek alapján a Gyomendrődi Turisztikai Központot az Ifjúsági Tábor területén javasolt kialakítani.
73
Terra Studio Kft.
7.2.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
MEZŐBERÉNYI TURISZTIKAI KÖZPONT
A kistérségen belül centrális elhelyezkedésű Mezőberény a 46-os és 47-es számú főutak csomópontjánál, a 120-as számú vasúti fővonal mentén, Gyomaenrdőd és Békés között fekszik. A kisváros a gyalogos túraútvonalak gyújtópontjában található, itt fut össze a tervezett, Körös mentén haladó gerincútvonal és a Bélmegyer irányába kiágazó gerincútvonal, ezen kívül a kerékpáros túraútvonalak is érintik. Mezőberény jellegzetes dél-alföldi kisváros, épített környezeti értékei közé tartozik a XVIII. század végén copf stílusban épült szlovák, illetve német evangélikus templom, valamint a református
templom.
Az
egykori
Wenckheim-Fejérváry-kastély
épületében
jelenleg
helytörténeti gyűjtemény működik. Mezőberény híres szülötte Orlai Petrics Soma festőművész. Róla kapta nevét a városi múzeum, amely a magyar és nemzetiségi néprajzi anyagokból álló helytörténeti gyűjteménynek ad helyet. A város muzeális érdekessége a Bodoky Károly Vízügyi Múzeum, ahol a Schlick-gyár ipartörténeti emlékei tekinthetők meg. A város jeles rendezvényei közé tartoznak a többnapos ipari és kereskedelmi vásárt, valamint
gazdag
kulturális
programokat
fedő
Berényi
Napok,
a
Mezőberényiek
Világtalálkozója, és a minden tavasszal megrendezésre kerülő Körös-teljesítménytúra. A turisztikai központ helyszíneként két helyszín jöhet szóba: a Piknik Park (hrsz.:3444), illetve a város keleti határában található bányató (hrsz.: 1693). Mindkét terület önkormányzati tulajdonban van. A teljes infrastruktúrával ellátott Piknik Park a városközponthoz közel, a Tessedik Sámuel téren található. A tavalyi év során került sor az eddig külön helyrajzi számon szereplő Mezőberényi Strandfürdő és a Piknik Park telkeinek egyesítésére, az így létrejött komplexum területe összesen 3,4 hektár. A Piknik Park területén 12 db kisméretű és egy nagyobb, kétszintes faház, egy konyhaépület, 2 kiszolgáló épület és egy jelenleg zeneiskolaként működő téglaépület található. A faházak, a konyhaépület és a kapcsolódó kiszolgáló épületek állaga leromlott, belső kialakításuk nem felel meg a minőségi turizmus igényeinek. A faházakban összesen 54 fő szállásolható el, de a nagy kiterjedésű zöldterületen sátorozásra is lehetőség nyílik. A Piknik Parkhoz egy elhanyagolt állapotban lévő betonozott sportpálya is tartozik.
74
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
3. kép: Piknik Park
A szépen parkosított strandon a jelenleg is folyamatban lévő és az idénykezdetre befejeződő fejlesztés után egy 30x20 méteres, feszített víztükrű, vízforgatós, nyitott sportmedence, egy szintén vízforgatós, nyitott gyermekmedence és egy ülőpados, nyitott termálmedence szolgálja majd a vendégek kényelmét. Ez utóbbi nem felel meg az előírásoknak, ezért a tervek szerint a közeljövőben korszerű gyógymedencévé fejlesztik. A strandon jelenleg semmilyen kiegészítő szolgáltatás nem vehető igénybe, sem étterem, sem büfé nem üzemel. A strandfürdő szolgáltatási színvonalát tovább rontja, hogy a romos állapotban lévő kiszolgáló épület sem kapacitását illetően, sem funkcionálisan nem képes kielégíteni a felmerülő igényeket. A turisztikai központ másik lehetséges helyszíne, a bányató, a Gyomai útról leágazó Thököly Imre utca és a temető által határolt területen található. A terület a városon belül periférikus elhelyezkedésű, viszonylag távol esik a turisztikailag frekventáltabb városrészektől. Az ingatlan jelenleg hasznosítatlan, a közművek a telek határában kiépítettek.
75
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
4. kép: Mezőberényi bányató
A fentiek alapján egyértelműen a Piknik Park bizonyul alkalmasabbnak a turisztikai központ szerepkör betöltésére.
7.3.
BÉKÉSI TURISZTIKAI KÖZPONT
Békés, a kistérség központja, Békéscsabától 11 kilométer távolságra, a Fehér- és a FeketeKörös összefolyásánál, a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es főút mellett fekszik. Vasúti összeköttetését a 120-as számú vasúti fővonalról leágazó 129-es számú szárnyvonal teremti meg. Békés városa a Körös menti turisztikai tengely legdélebbi kistérségi bázisát jelenti. A város a tervezett kerékpáros útvonalak találkozásánál fekszik, de a gyalogtúrák fontos állomáshelye is egyben. Békést elkerülte a szocialista időszak iparosítása, ezáltal a történelmi városrészek viszonylagos épségben megmaradtak, melyek településszerkezetükkel, utcaképükkel, régi portáikkal sokat megőriztek a mezővárosi hangulatból. Görögkeleti temploma 1793-ban épült meg, amely a görögkeleti vallás utolsó nyugati bástyája. Mellette található a zsinagóga, amely utolsó ékes bizonyítéka a XVIII. századtól jelenlévő zsidóság ittlétének (ma üzletházként üzemel). A római katolikus templom barokk épülete 1795-ben épült. A főoltár képét Dorfmeister művének vélik, a szentély mennyezetének freskóit Vastag György készítette, alatta Orlai Petrics Soma egyik képe
76
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
látható, valamint a stáció 13 képe is az ő keze munkája, a 14. kép Jantyik Mátyás műve. A templom mellett az 1824-ben klasszicista stílusban készült Márvány kereszt áll. Itt, Békésen található Debrecen után a második legnagyobb református egyházközösség. A copfstílusú (műemlék) református templom 1734-ben épült, mai formáját 1905-ben kapta. 1872-re elkészült az orgona (2 manuálos, 32 szóló és 8 mellékváltozat, építője Saskó Márton), amely hangzása és nagysága miatt országosan nyilvántartott az orgonaművészek között. Az egykori Wenckheim-kúria ma a Jantyik Mátyás Múzeumnak ad otthont. A barokk stílusú uradalmi gazdatiszti lakás és magtár az 1790-es években épült. A Wenckheim-kúria közelében áll a Békési Galéria neoreneszánsz eklektikus stílusú épülete, amely eredetileg városi bérháznak készült. Emellett több szép, zömében klasszicista stílusban épült polgárházzal is büszkélkedhet a város. A népi építészet emlékei is fellelhetők Békésen, melyek közül a legjelentősebbek a műemlék jellegű népi lakóházak, a késő klasszicista Békési Tájház, valamint a mellette található szintén klasszicista népi gazdaház. A város fürdője a megye egyik legrégibb fürdője, melynek vizét már 1943-ban gyógyvízzé nyilvánították. A Körösök, a Puskaporos záportározó, a Borosgyányi halastavak és a téglagyári bányagödrök vizei halban gazdagok, jó kiránduló-, és horgászhelyek. A várost környező területek elsősorban apróvadban gazdagok, Békésen két vadásztársaság is működik, az Október 6. és a Kittenberger Kálmán Vadásztársaság. A Körös folyóvize különböző vízi sportokra alkalmas, ilyen a kajakozás, kenuzás, s a tervek között szerepel a békési duzzasztó felett egy motoros vízi sportokra (motorcsónakozás, vízisízés, jet-skizés) alkalmas pálya építése is. A békési Hajómenedékből a sétahajózás feltételei adottak, egyre nagyobb hangsúlyt kap a Körösök vízi útjainak, hajózhatóságának kihasználása is. A Békési Turisztikai Központot a Dánfoki Üdülőközpont területén javasolt kialakítani, amely a Kettős-Körös bal partján, a város délkeleti szélén helyezkedik el. A gyönyörű környezetben lévő, nagy, parkos területen kialakított létesítmény már bevezetett, kedvelt üdülőhely. Elsősorban osztálykirándulásoknak és ifjúsági táboroknak ad helyet, de vendégei között családosok, vízi-, kerékpáros-, illetve gyalogos túrázók is megtalálhatók. Az üdülőközpont teljes infrastruktúrával ellátott. Területén motel, kőépület, faházak, étterem, sportpályák és egy holtág melletti strand található. A motelben 40, a kőépületben 90, a komfort nélküli faházakban 97, míg a komfortos faházakban 54 szállásférőhely van, vagyis az üdülőközpont összesen 281 fő elszállásolását tudja egyidejűleg biztosítani a sátorozási lehetőségek figyelembe vétele nélkül. A
létesítmény
tulajdonosa
az
önkormányzat,
szerződésben lévő vállalkozás végzi.
77
üzemletetését
az
önkormányzattal
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
5. kép: Dánfoki Üdülő Központ
7.4.
BÉLMEGYERI TURISZTIKAI KÖZPONT
Bélmegyer Békés városától 12, Vésztő városától 10 kilométerre fekszik. Jelenleg a Békést Vésztővel összekötő útról érhető el, mintegy 4 kilométeres kitérővel. Vasúti összeköttetése nincs. Bélmegyer turisztikai központi szerepkörét a település és szűkebb térsége turisztikai látnivalókban való gazdagsága indokolja, természeti és építészeti értékei egyaránt jelentős vonzerőt képviselnek. Ezen felül Bélmegyeren vezetnek keresztül a Mezőberény, Békés, és Tarhos felől Vésztő és Szeghalom irányába vezető túraútvonalak. A község határában van a 172 hektáros Fáspusztai természetvédelmi terület, ahol számos ritka pusztai növény- és állatfaj él háborítatlan környezetben. A természetvédelmi terület középső része fokozottan védett, csak engedéllyel vagy vezető kíséretében lehet a terület növény- és állatvilágát tanulmányozni. Helyi védettség alatt áll a település szélén álló 250-300 éves fehér fűzfa, melynek törzskerülete közel 8 méter. A település határában található a Kárász Vadászkastély, amely ma vadászházként és panzióként üzemel. A földszintes, emeletes toronnyal díszített kastély az 1850-es években épült romantikus-eklektikus stílusban, fatornácok és arabeszkes fadíszítésű oromzatok jellemzik. A vadászkastélyt erdőben feloldódó kéthektáros angolkert övezi.
78
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
Bélmegyer másik nevezetessége a fáspusztai Wenckheim-kastély (jelenleg nevelőotthon). Gróf Wenckheim Béla építtette, tervezője Ybl Miklós volt a romantikus stílusban, 1850-ben emelt egyemeletes épületnek, melynek nyolcszögletű saroktornya kétemeletes. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. A turisztikai központ legmegfelelőbb helyszíneként a Kárász Vadászkastély jelölhető meg. A kastély magasabb árszínvonalú szálláshelyeket kínál, vendégköre zömében vadászokból és a különböző vállalati tréningek résztvevőiből kerül ki. Mindez nem zárja ki azt, hogy a kastély, illetve a hozzá tartozó melléképületek a kevésbé színvonalas és alacsonyabb árfekvésű ellátást kereső turisták számára is biztosítsanak szálláslehetőséget. A vadászkastély tulajdonosa, a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. a jelenlegi vendégkör megtartása mellett igyekszik új célcsoportokat is megnyerni, terveikbe jól beleillik az aktív turisztikai tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások kialakítása. 6. kép: Kárász Vadászkastély
A kastély 15 vendégszobája 30 fő elhelyezésére alkalmas, e mellett egy 40 fős, egy 30 fős, két 10 fős terem, étterem, pincebár és biliárdterem, a kastélyhoz tartozó 18 hektáros parkban teniszpályák szolgálják a vendégek kényelmét.
79
Terra Studio Kft.
7.5.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
A TURISZTIKAI KÖZPONTOK ÁLTAL NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK
Szállásadás, meleg étkeztetés Fontos, hogy a szálláshelykínálat a kereslethez igazítva, differenciált legyen. A turisztikai központokban biztosítani kell a kempingezés feltételeit ugyanúgy, mint az alacsonyabb, illetve a magasabb igényeket kielégítő faházakat és a családi apartmanokat. A vizes helységeket és a melegkonyhát a kapacitásoknak megfelelően szükséges méretezni. Információ nyújtás Az információ nyújtásnak minden egyes turisztikai központ esetében jelentős szerepe van. A gyalogos és kerékpáros turisták tekintetében még nagyobb szerepe van, hiszen az ő esetükben a tájékozódás nehezebb kérdésnek bizonyul, mert terepen, természeti környezetben mozognak, így a megfelelő háttér-információk mellett elsősorban megfelelő térkép, alapvető tájékozódási pontok, vagy irányító táblák szükségesek az akár végzetessé is váló eltévedés elkerüléséhez. Kerékpárkölcsönzés, egyéb sporteszközök kölcsönzése Azok a turisták, akik a gyalogtúrázást, vagy a kerékpározást az üdülésük alatt csak kiegészítő tevékenységként űzik, az esetek nagy részében nem visznek magukkal ezen tevékenységhez szükséges eszközöket, ezért számukra biztosítani kell az eszközbérlés lehetőségét. Kerékpárszervíz Annak ellenére, hogy a gyártók egyre modernebb és egyre megbízhatóbb kerékpárokat állítanak elő, műszaki hiba bármikor történhet, hiszen a kerékpárok – különösen a terepkerékpározás esetében – nagy terhelésnek vannak kitéve. A túrák akadálytalan, gondnélküli lebonyolításához szükség van az állomáshelyeken a kerékpárok karbantartására és szükséges esetben javítására. Értékmegőrzés, kerékpárok és sportszerek tárolása A turizmus biztonsága ma már összetett fogalommá vált. Nemcsak a turista személy- és vagyonbiztonsága értendő alatta, hanem ide tartozik a tájékozódás, az eligazodás, vagy a fogyasztás biztonsága is. Az aktív turizmus résztvevői számára különösen nagy jelentősége van a biztonságnak, mert értékeik (közlekedési eszközök, csomagok) sokkal kevésbé védettek mint az átlagos turistáé. Ennek megfelelően a turisztikai központokban gondoskodni kell a szükséges vagyonbiztonságról. Túrafelszerelések, és egyéb kiegészítők árusítása Napjainkban egyre számottevőbb a speciális, jó minőségű túrafelszerelések és egyéb kiegészítők használata, amelyek beszerzésére többnyire még csak a nagyvárosok
80
Terra Studio Kft.
Körös-menti aktív turizmus infrastrukturális fejlesztésének tanulmányterve
üzleteiben van lehetőség. Egy ilyen termékeket árusító üzlet működtetése nem csak a turisták megelégedésére szolgál, de a turisztikai központnak többlet bevételforrást jelent. Gyalogos és kerékpáros túravezetés A kezdő vagy például a családos túrázók vagy az iskolai csoportok sokszor azért nem terveznek túrákat, mert nem rendelkeznek megfelelő gyakorlattal és helyismerettel. Számukra biztosítani kell a szakavatott túravezetést. Gyalogos és kerékpáros programok szervezése A turisták mind teljesebb körű kiszolgálása érdekében nem elég a turistáknak pusztán túraútvonalakat ajánlani, komplex programok kialakítására is szükség van. A programkínálat összeállításakor törekedni kell arra, hogy félnapos, egész napos és több napos programok egyaránt szerepeljenek a kínálatban. Egyéb szabadidős programok szervezése A túra állomáshelyén, azaz a turisztikai központban eltöltött idő izgalmasabbá tehető különböző
szabadidős
programok
által
(kézműves
tevékenységek,
sportversenyek,
szabadtéri előadások, stb.). A turisztikai központokban tehát biztosítani szükséges egyéb, kiegészítő, állandó és időszakos programlehetőségeket is. Elsősegélynyújtás Az állandó orvosi felügyelet ma már minden jelentősebb vendégforgalmú turisztikai létesítménynél
alapkövetelmény.
Az
aktív
turisztikai
tevékenységek
esetében
a
sérülésveszély fokozottabb, természetben végzett tevékenységről lévén szó jelentős a kullancsveszély is. Mindez indokolja a 24 órás orvosi ügyelet biztosítását.
81