Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja megbízást kapott a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Kht-től a Balaton Régió stratégiai programozásában való részvételre. Feladatunk a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának részeként, a Régió szervezeti és intézmény fejlesztési programjának elkészítése volt. Egy térség hatékony fejlesztéséhez és „működtetéséhez” a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, vagy azok hatékony felhasználását meghatározó fejlesztési tervdokumentumok megléte korántsem kielégítő feltétel. Minden feladat megvalósításához aktív, megfelelő kompetenciákkal rendelkező, és szervezetten működő szereplők kellenek, amelyek a felmerülő érdekeket és értékeket képviselik, a szükséges tudást hordozzák. A fejlesztés, tervezés és megvalósítás, valamint a fejlődés folyamatának sokszereplős jellegét a régiók esetében több ok magyarázza. Regionális fejlesztések esetén a fejlesztés elemi szereplői – forrásgazda, döntéshozó - mellett rendkívül összetett a kedvezményezetti csoport, akárcsak azon szereplők köre, amelyek valamilyen egyéb módon kapcsolódnak a régió fejlődéséhez. Mindehhez társul az a alapvetően jelenlévő követelmény, hogy a közösségi forrásokat alapos tájékoztatás mellett széleskörű társadalmi bevonással használják fel. 1. ábra. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet, a Balaton Fejlesztési tanács működési területe.
(Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája, 2001) 1
Dr. Répássy Helga igazgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 2 Szabó Gyöngyi projekt menedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 3 Paulik Mónika projekt menedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ 4 Salamin Géza projektmenedzser Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ
1
Répássy Helga et al: A Balaton Régió…
A Balaton Régió, mint bizonyos célok érdekében egységesen fejlesztendő terület - azaz funkcionális régió -, ideális szervezetrendszerének illeszkednie kell a statisztikai fejlesztési régiók intézményi kereteihez a versenyhelyzet és a párhuzamos fejlesztések elkerülése végett. Ugyanakkor el kell látnia a régió egységes turisztikai, környezet és természetvédelmi fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokat, valamint képesnek kell lennie arra, hogy felkészüljön az európai uniós források - főként a statisztikai régiókon és központi költségvetési csatornákon keresztül történő - lehívására, felhasználására. 2. ábra. A Balatont érintető NUTS 2 régiók. Közép-Dunántúli Régió
Nyugat-Dunántúli Régió
Dél-Dunántúli Régió (Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája, 2001) A szervezet és intézményrendszer stratégia alkotási folyamata A régió szervezeti és intézményi rendszerének kialakításához, a fejlesztési program meghatározásához mindenekelőtt a szervezeti rendszerrel szemben támasztott elvárások, a jövőkép megfogalmazása, majd a jelenlegi szervezeti helyzetkép, az erősségek és a gyengeségek továbbá a lehetőségek feltérképezése szükséges. A helyzetfeltárás területei A régió ideál tipikus szervezeti modelljének elkészítése Szervezeti kataszter A szervezetek készségei, kompetenciái Együttműködések vizsgálata A szereplők regionális beágyazottsága Meghatározó exogén tényezők Alkalmazott módszerek Empirikus vizsgálat: Eddig elkészült fejlesztési dokumentumok minősítése és elemzése Személyes interjúk Kérdőívek Telefonos lekérdezések Műhelykonferencia a térség meghatározó szereplőivel (79 fő részvételével) Terepbejárás
2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
Kutatómunka: Kapcsolódó jogszabályok vizsgálata EU-s metodikai know how transzfer Fő megvizsgált csoportok Régiós területfejlesztési tanácsok/ügynökségek Megyei területfejlesztési tanácsok Kistérségi együttműködések Települési önkormányzatok Környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek (nemzeti park, vízügyi igazgatóság, környezetvédelmi felügyelőség) Turisztikai szervezetek (Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Projekt Iroda, tourinform iroda) Turisztikai vállalkozások Vállalkozások érdekeit megjelenítő szervezetek (kamarák, Balatoni Regionális Fejlesztési Rt.) Oktatási intézmények Civil szervezetek SWOT analízis eredményein alapuló stratégiai irányok Partnerség erősítése Hatékonyabb forráskoordináció, forrás felhasználás, fejlesztések, beavatkozási területek összehangolása partnerségen alapuló együttműködés megteremtését igényli a Balaton Régió és az érintett NUTS2 régiók és megyék közt. Ennek megteremetéséhez egyrészt elengedhetetlen a szereplők közti partnerség erősítése másrészt az együttműködés intézményi kereteinek kialakítása. Képviselet erősítése Kistérségi Társulások A kistérségek alapvető artikuláló szervezetei a települési érdekeknek a BFT-ben, ezért a települések legitim képviselete csak jól működő társulások útján oldható meg. A kistérségi társulások érdekérvényesítő képességének növelése érdekében erősíteni szükséges a települési együttműködéseket, másfelől a kistérségek közötti együttműködéseket. Ezek az együttműködések megoldást kínálnak a partközeli és a parttól távoli települések képviseleti konfliktusára. Környezet-és természetvédelemmel foglalkozó szervezetek A környezet és természetvédelem, valamint a fenntartható fejlesztés kiemelt prioritásként jelenik meg a Balaton Régió Előzetes Regionális Fejlesztési Tervében, ennek ellenére az e témával foglalkozó szervezetek, hatóságok képviselete regionális szinten (BFT) nem megoldott. Képviseletük erősítése lehetőséget kínál az említett prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztések hatékonyabb megvalósítására. Vállalkozások A vállalkozások együttműködéseit hordozó szervezetek hiányoznak a térségben, a meglévő szervezetek nem ölelik fel a teljes vállalkozói szféra képviseletét. Különösen jellemzőek a hordozó szervezetek települési szintű képviseletének hiányosságai. A hordozó
3
Répássy Helga et al: A Balaton Régió…
szervezetek bázisának, aktivitásának növelése, valamint széles körű vállalkozói képviseleti rendszer szükségességnek felismertetése és kiépítése elengedhetetlen. Társadalmi bevonás szélesítése A döntések nagyobb legitimációjának érdekében, a lakosság és az üdülőnépesség Balaton régiós tudatának erősítéséhez, erős civil kontroll megteremtése szükséges. A fejlesztések széleskörű társadalmi bevonással történő megvalósításához elengedhetetlen: - a civil szervezeti háló erősítése - a civil szervezetek aktív társadalmi bázisának megteremtése Kommunikációs csatornák kiépítése A hatékony együttműködés, a valós érdekképviselet és az alulról építkező döntéshozatal eszközei a jól működő kommunikációs csatornák. A Balaton Régió szereplőinek kommunikációját a kölcsönösség, visszacsatolási lehetőségek kell, hogy jellemezzék, nem kizárólag - a jelenleg jellemző - egy irányú információáramlás. Ennek a kommunikációs rendszernek a kialakítása ugyan lassítja a döntéshozatalt, azonban ezt ellensúlyozzák a szélesebb legitimitás által nyert előnyök. A beavatkozási pontok megfogalmazása, döntések előkészítése, a döntési folyamatok nyomon követése, valamint a fejlesztések végrehajtása kapcsán a társadalmi és szakmai elfogadottság, támogatottság mérése elengedhetetlen, melyhez monitoring rendszer kiépítése szükséges. Az ideális szervezetrendszerben a szereplők és a BFT között kétirányú kapcsolat, szoros együttműködés van
4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
3. ábra. A BFT intézményi kapcsolatainak iránya, intenzitása.
KORMÁNY
Minisztériumok
Idegenforgalmi szakintézmény ek
Környezet- és természetvédel mi hatóságok
Intermedier szervezetek (munkaügyi kp., kamarák stb.)
Balaton Fejlesztési Tanács
Vállalkozás ok
Regionális területfejlesztési szervezetek
Megyei területfejlesztési szervezetek
Civil szervezetek Települések, Kistérségi társulások Gyenge kapcsolat Közepes intenzitású kapcsolat Intenzív kapcsolat .
5
Répássy Helga et al: A Balaton Régió…
4. ábra. Szervezeti és intézmény fejlesztési stratégia intézkedései. PRIORITÁSOK
1. SZERVEZETEK
2. REGIONÁLIS SZERVEZETI HÁLÓ
3. BALATON RÉGIÓ INFORMÁCIÓS ÉS
4. BALATON RÉGIÓ KOHÉZIÓJÁNAK
KÉPESSÉGFEJLESZTÉSE
KIALAKÍTÁSA
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI HÁLÓZATAINAK KIALAKÍTÁSA
ERŐSÍTÉSE
2.1.Rendszeres Balaton régiós fórumok kialakítása 2.2.Balaton régiós szervezeti háló hiányzó szervezeteinek kialakítása
3.1.Regionális információs hálózat kiépítése, elérhetőségének megteremtése 3.2.A Balaton Régióról szóló nyomtatott és elektronikus sajtó és a stratégia megvalósításának összekötése, támogatása 3.3. Teleházak az információs és kommunikációs rendszerben
1.1.Szervezeti audit I N T É Z K E D É S E K
1.2.Szervezetfejlesztési tanácsadás 1.3.Szervezeti képességeket fejlesztő tréningek
2.3.Balaton Régió turisztikai termékcsoportjainak összekapcsolása
1.4.Döntéshozói team-építő akciók
2.4.A kiegészítő tevékenységek (mg termelés, kézműipar) összekapcsolása a turizmus fejlesztésével 2.5.Stratégiai együttműködések szervezeti hálójának kialakítása (közlekedés koordináció, stb.)
1.5.Nemzetközi know-how transzferek
3.4.Balaton régió turisztikai és környezetvédelmi minőségbiztosítási rendszerének kiépítése
(Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája, 2001)
6
4.1.új partnerek bevonása a közös fejlesztési célok megvalósításába 4.2.Balaton régiós társadalmi akciók támogatása 4.3.Társadalmi párbeszéd erősítése
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
5. ábra. SWOT analízis. Erősség
Gyengeség
KÖZSZFÉRA Regionális szint A Balaton Régió regionális szintű szereplőinek gazda Érintett megyék és régiók közös érdekei kevéssé szemlélete felismertek Regionális szereplők forrás allokációs képessége Partnerségen alapuló együttműködés hiánya Egyes régiókkal előrelépések az együttműködés Stratégiai szemlélet korlátozottsága kialakítására A Balaton Régió specifikus problémáival foglalkozó Természet-és környezetvédelem szereplőinek szakhatóságok jelenléte korlátozott képviselete a Balaton Régió döntéseiben BFT, BI Kht mint a régió gazdaszerepét betöltő Balaton Régió szereplőitől függetlenített régiós intézmény jelenléte promóció Gyenge információáramlás, kommunikáció A regionális és megyei szereplők gyenge Balaton régiós identitása Kistérségi, települési szint Nyugat-Balatoni térségben példaértékű együttműködés a kistérségek között A Balaton parthoz kötődő feladatok ellátásában megjelenő települési együttműködések A Balatoni Szövetség jelentős érdekérvényesítő szerepe A Balaton régiós települések erős régiós identitása
Települések együttműködési készsége gyenge Rossz kommunikáció a települések között Erős megosztottság a partközeli és a parttól távoli települések között A regionális szintű folyamatokban, döntésekben a települések érdekérvényesítő képessége gyenge
VÁLLALKOZÓI SZFÉRA A BFT-ben a kamarák képviselete megoldott
A vállalkozói érdekek a települési szintű döntéshozatalban gyengén érvényesülnek. A vállalkozói támogató szervezeteknek nagyon eltérő a régiós beágyazottsága A befektetői kör és a vállalkozói támogató szervezetek kapcsolata gyenge Vállalkozói és közszféra együttműködése gyenge Vállalkozói együttműködések támogató szervezetei hiányoznak
Stratégiai szemlélet által vezérelt működés A vállalkozók érdekképviseleti szervezetei széles kapcsolati hálóval rendelkeznek Vállalkozói együttműködések megjelenése
CIVIL SZFÉRA Létezik Balaton specifikus civil szervezet Civil szervezetek fórumának megalakulása A BFT munkájában részt vesznek
Kialakulatlan szervezeti felépítés Gyenge aktivitás Zöld szervezetek hiánya Települési, kistérségi szinten gyenge bevontság a döntéshozatalba
Lehetőség Országos döntéshozók számára kiemelten fontos fejlesztési terület a Balaton Régió A szervezeteket hatékonyan egybefogó adottság, a Tó jelenléte Egységes érdekartikulálás országos szintem A NUTS2 régiókon keresztül allokálható források növekedése
Veszély Bizonytalan jogszabályi környezet Bizonytalan források Kérdéses EU-konformitás A koordinálatlan interregionális együttműködés következtében, gyenge hatékonyságú forrás felhasználás
(Forrás: A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája, 2001)
7