A BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE TANTÁRGYI TANTERVEK A BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TANTÁRGYI TANTERVEI

A BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE TANTÁRGYI TANTERVEK

A BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TANTÁRGYI TANTERVEI

2007


A gimnázium céljai és feladatai

4

Magyar nyelv és irodalom 9-12 évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

5 9 15 20 25

Történelem és állampolgári ismeretek 9-12 évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

30 32 36 41 46

Angol nyelv 9-12 évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

51 54 60 66 71

Német nyelv 9-10 évfolyam kezdő 9-12 évfolyam haladó 9-10 évfolyam 11-12 évfolyam haladó

76 79 80 82

Matematika 9-12 évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

85 88 91 94 98

Informatika 11 évfolyam

102

Bevezetés a filozófiába 11 évfolyam

106

Fizika 9-11 évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

113 116 119 122

Biológia 10-12 évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

125 128 131 135

Kémia 9-11 évfolyam 9. évfolyam

138 141


10. évfolyam 11. évfolyam

144 146

Földünk és környezetünk 10-12 évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

149 152 154 156

Társadalom ismeretek 11-12 évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

158 162 165

Művészeti ismeretek 9-10 évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam

167 169 177

Osztályfőnöki 9-12 évfolyam 9-10 évfolyam 11-12 évfolyam

181 183 189


A gimnázium céljai és feladatai: A Balassi Bálint Gimnázium feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Ebből kiindulva a gimnázium megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek gimnázium kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A helyi tanterv kialakításánál figyelembe vettük, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket, tisztában legyenek azok alkalmazásának módjaival, előnyeikkel és esetleges veszélyeikkel. A tantárgyi tartalmak kialakítása során különös tekintettel voltunk a komplex, környezettudatos szemléletmód érvényesítésére. Az elmélet gyakorlati alkalmazásainál törekszünk arra, hogy a mindennapi életből vegyük a példáinkat, tekintettel tanulóink ilyen irányú tapasztalatainak nagy számára.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. ÉVFOLAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a “szót értés" jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó


polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztatóábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a


problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmiszellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőtt kor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre,


segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9. ÉVFOLAM

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám: nyelv:36 irodalom: 108 Tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. Szövegértés Szöveg átalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás. Kreatív gyakorlatok az “alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplők - drámai szituációhoz kötődő - feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. Tanulási képesség


Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmai szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az


időkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művek és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, tömegkommunikáció ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai A nyelvtani szintek grammatikája

Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer;.mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken

A szöveg szerkezete

A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a és szintaktikai szintje szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása A szöveg jelentése

Helyesírás

A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei


Könyv- és

Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával.

könyvtárhasználat

Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei:a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány,az egyszerűsítés elve.

Irodalom TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Szerző – mű – befogadó

Műelemzés és feldolgozásával

Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma

Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások. Jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából. Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű).A görög dráma: Szophoklész egy drámája. Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban

A Biblia és hatása az irodalomra A középkor irodalma Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból Az európai színház történetéből

műértelmezés

verses

és

prózai

művek

kreatív

Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció irodalma.

Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes Kelemen műveiből. Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista dráma (pl. Molière).


Fogalmak Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütem- hangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Néhány mű a magyar népköltészetből, például Júlia szép leány; néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter és Mikes Kelemen művéből; Szophoklész, Shakespeare, Molière egy-egy drámája.

A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott


művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.


10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: nyelv:36, irodalom:72 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különböző stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben. Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint. Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék


összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata).Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvető példájának bemutatása. Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek alkalmazásával. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.


Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK Nyelvváltozatok

Alapvető retorikai ismeretek

Szövegtípusok

Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

TARTALMAK Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szöveg- fajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei

Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz



TARTALOM

Írók, költők, irányzatok Katona József Romantika a világirodalomban A magyar romantika irodalma Három portré

Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Bánk bán – műelemzés és értelmezés Néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század világirodalmából Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása

Petőfi Sándor

Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt.

Arany János

Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégicoóda, komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopedia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály legalább három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, például A négyökrös szekér, A puszta, télen, Egy gondolat bánt engemet, Minek nevezzelek?, Pacsirtaszót hallok megint vagy más; Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább egy ballada, például Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; legalább két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből.


A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangnem, nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról írásban. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.


11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: nyelv:18, irodalom:72 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában.


A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás,, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.).A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. Irodalmi kifejezésformák A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

TARTALMAK A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben.


Szépirodalmi stílus

Helyesírás

Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben

Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

Irodalom TÉMAKÖRÖK Madách Imre Világirodalom – széppróza, líra, dráma Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály Kosztolányi Dezső Stílusirányzatok, képek, formák

TARTALMAK Az ember tragédiája - műelemzés, értelmezés Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete;.Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula két novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája. Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; néhány mű a Nyugat szerzőitől (pl.Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább nyolc mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet Művek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).


Fogalmak Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, polifonikus regény, regényciklus, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, szimultanizmus, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy 2025 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula legalább két novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, például Az isten háta mögött, Árvácska, Tündérkert és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és más hat vers, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az ős Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis? és egy publicisztikai műve; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem és még két műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; néhány mű a Nyugat szerzőitől, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hét mű, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső legalább két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle jellegzetes m bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány űfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok


követésével. Jellemző hőstípusok, irodalmi impresszionizmustól a szürrealizmusig).

és

képzőművészeti

alkotásban

(az

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 12 ÉVFOLAM

12. ÉVFOLYAM Évi óraszám: nyelv: 32, irodalom: 64 Belépő tevékenységek Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása. Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei).A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és írásban. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus


könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés).A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból - szakaszerű fogalomhasználattal. Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. A művészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott művekből. Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő


intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "műfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl.folklór, tömegkultúra, zene).A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Általános nyelvi ismeretek

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok

A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel .(areális kapcsolat).Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és fel-adatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan).A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé.

Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelv- használat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ).



TARTALMAK

József Attila

Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban

Portrék a magyar irodalomból

Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Németh László két műve, köztük egy esszé vagy részlete; Márai Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István négy műve, köztük egypercesek és egy dráma Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István és mások.(Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény a 20. század második felének magyar irodalmából Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban

Szerzők és művek Világirodalom a 20. Században 1. Széppróza, líra, dráma Világirodalom a 20. Században 2. Kortárs magyar irodalom

Az irodalom határterületei Fogalmak

Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (Legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.


Szerzők és művek József Attila: Óda és további nyolc-tíz műve, legalább egy vers választhatóan: a Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és két verse; Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy műve köztük egypercesek és egy dráma; művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény a 20. század második felének magyar irodalmából. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; művek, műrészletek és legalább egy dráma, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből.

A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9-12. ÉVFOLAM

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9–12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére.

Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9-12. ÉVFOLAM

összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9. ÉVFOLAM

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 54 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Kifejezőképességek Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Tájékozódás időben A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.


TÉMAKÖRÖK Az őskor és az ókori Kelet

TARTALMAK Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr e 3000 körül, Kr e XVIII. sz, Kr e X. sz, Kr e 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem.

Az ókori Görögország

A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Kronológia: Kr.e. XIII. sz, Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor,. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.


Az ókori Róma

A korai feudalizmus története Európában

Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.


A magyar nép története az államalapításig

Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

Mindennapi élet, életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM, TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 10. ÉVFOLAM

10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 54 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítés. A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–30 sor stb.). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás időben A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok).Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.


TÉMAKÖRÖK Az érett középkor

Az Árpád-házi királyok kora

A késő középkor

TARTALMAK A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos,VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala. Az új rend megszilárdítása - társadalmi változások a XI. században. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia:


Magyarország a XIV–XV. században

Kora újkor (1490– 1721)

1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella. Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező, Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90, Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs. A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter


Magyarország története a kora újkorban (1490– 1711)


Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni.Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek).Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).Bűn és bűnüldözés a középkorban.A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az


európai és a magyar történelem korszakainak szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.


11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú előadás alapján. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. Részletesebb (10-15 cím) bibliográfiák készítése. Kifejezőképességek Az újkor jelentős személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egyegy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.


Tájékozódás időben A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején).Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A felvilágosodás kora A felvilágosodás. Az európai egyensúly. (1721–1789) Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok.

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711– 1790)

és

Poroszországban.

Kronológia: 1740–48, 1756–63 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés.


Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás kora (1776–1849)

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847)

Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. A művészet fő irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, “harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám


Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914)

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914)

Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 őszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi A szabadságharc bukása.

viszonyok.

Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad. Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A “keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek. A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés.



A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni .A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák– Magyar Monarciában. A modern városfejlődés. Vallások és egyházak a dualizmus idején.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.


12. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 64 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl.az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).Nagyobb terjedelmű pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. Kifejezőképességek A legújabb kori nagy történelmi személyiségek meghatározó szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Írásbeli feladatlapok kitöltése. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Tájékozódás időben A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkronban látása. Tájékozódás térben A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország).A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem

Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914– 1931)

Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Az ellenforradalom. A Horthy rendszer konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., augusztus 1., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörösés fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció


A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)

Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A német – olasz – japán tömb sikerei. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 9., augusztus 6., szeptember 2.Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció.

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931– 1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika eredményei. Belesodródás a világháborúba. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája.A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április.Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság


A jelenkor (1945– napjainkig)

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A “harmadik világ”.A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió.Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshallsegély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyevdoktrina, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea

Magyarország a második világháború után (1945 – napjainkig)

A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika. A forradalomhoz vezető út.Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.Eltávolodás a szovjet modelltől. Gazdasági reformkísérletek. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság


A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni .Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. A népirtás a múltban, a közelmúltban és a jelenben. fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. A média és a közgondolkodás. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. Elitkultúra és tömegkultúra.


A továbbhaladás feltételei A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM ANGOL NYELV 9-12. ÉVFOLYAM

ANGOL NYELV 9 - 12. Kiemelt közös követelmény • • • •

Hon és népismeret Kapcsolat Európával és a nagyvilággal Kommunikációs kultúra Tanulás

Sajátos megközelítés Az iskolánkba érkező 9. osztályos tanulókat nyelvi szintfelmérés alapján csoportokra osztjuk, ez a differenciálás alapja. A tanterv azokat a minimum követelményeket tartalmazza, amelyeket a leggyengébb tudású csoportnak kell elérni, tehát értelemszerűen bővíthető az erősebb csoportokban. A tanév során elsősorban félévkor van arra lehetőség, hogy a tanulók - előrehaladásuk alapján - jobb, vagy gyengébb csoportba kerüljenek. Cél: • Mivel napjainkban az idegen nyelvek modern, a kommunikációra épülő ismerete elengedhetetlenül fontos, ezt a tényt a diákokban is tudatosítanunk kell. A mindennapi realitások ismeretében elsődleges célunk, hogy a diákok olyan képességek, készségek , és ismeretek birtokába jussanak, melyek segítségével a mindennapi életben sikeresen tudjanak kapcsolatokat kiépíteni. Célunk, hogy a tanuló ne csak megismerje és tudja a nyelvet, hanem azt meg is kedvelje és tudását minden lehetséges helyzetben szívesen alkalmazza. • A kommunikáció és a kapcsolattartás legfontosabb eszköze a nyelv, célunk azonban nem csak a megfelelő nyelvtudás megszerzése, hanem az angolszász országok kultúrájának, gondolkodásmódjának megismerése, elfogadása és tiszteletben tartása is. Ennek tudatosításával hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy az egymás iránti tisztelet, a másság elfogadása a diákok számára egymás között is természetes legyen. • Iskolánk másik alapvető célja, hogy minden diáknak biztosítsa, hogy olyan maximális tudást szerezzen, amelyre önmaga egyénileg képes. Tehát a jobb képességű, szorgalmasabb diákokat arra bíztatjuk, hogy a középfokú állami nyelvvizsgát letegyék; a többieknek a követelményeknek megfelelő sikeres érettségi vizsga letétele a cél. A megfelelő tudás elsajátításához vezető utat a sikerélmények teszik kellemesebbé. Iskolánk harmadik sarkalatos pontja, hogy a tanulókat minél több sikerhez juttassa. Ezeket a sikereket a tanórák alatt és az iskola falain kívül is próbáljuk - például csereutakkal, diáklevelezéssel - biztosítani. • A célok megvalósításában igen fontos, hogy a négy nyelvi alapkészséget : a beszédet, az írott és hallott szövegek értését, az olvasást és az írást egyaránt harmonikusan fejlesszük. A diákok jussanak el ebben a tanítási, tanulási folyamatban odáig, hogy igényük legyen az önálló tanulásra, • ismeretszerzésre, önművelésre.


Követelmény: • A tanulók az angol nyelv tanulása során jussanak olyan szintre, hogy sikeres érettségi vizsgát tegyenek. • A beszédértés és beszédkészség területén: A tanuló értse meg a tantervben szereplő témákban, szituációkban , szövegfajtákban a normál tempójú angol beszéd ( elő - és gépi ) tartalmát, értse az általános összefüggéseket éppúgy mint az adott tartalmi és nyelvi részleteket. A 12. évfolyam végére rendelkezzen a tanuló mintegy 1600 aktív lexikai egységgel, s legalább 1000 passzív lexikai ismerettel. Az aktív szókincs tegye lehetővé a mindennapi kommunikációt írásban és szóban egyaránt, a passzív szókincs pedig az olvasott és a hallott szöveg megértését segítse elő. A tantervben megnevezett különböző szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készség szinten használja. • Az olvasásértés területén: a tanuló legyen képes az adott angol szöveget jól érthető kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni; a néma olvasásnál az adott szövegből a megfelelő információkat ( általánosan és részleteiben ) kikeresni. • Az írás területén: A tanterveben szereplő témákban és szövegfajtákban tudjon a tanuló írásos közléseket alkotni, ilyenekre reagálni, valamint önállóan szöveget alkotni. A részletesebb, évfolyamra lebontott követelmények az egyes tantervi egységeknél találhatók. • A tantárgy oktatása csoportokban történik. A bontás alapja egy beszélgetés beszélgetés a tanulóval. Ez alapján választjuk ki a jobb illetve a gyengébb alapokkal rendelkező csoportokat. A tanévek során lehetőség van arra, hogy a tanulók előrehaladásuk alapján átkerüljenek a jobb illetve a gyengébb csoportba. • Az angol nyelv tanítását évfolyamokra tagoljuk. A tanterv a NAT követelményeitől a 9. és a 10. osztályokban valamelyest eltér. A 9. osztályba érkező tanulók tudásszintje nagyon eltérő és az évfolyam elsődleges célja, hogy megpróbálja a tanulók tudását megközelítőleg egy szintre hozni, ugyanakkor a nyelvi ismereteket bővíteni. Ezért átstruktúráltuk a követelményeket. A 9. és a 10. évfolyamban a tanterv nem teljesen fedi a NAT követelményeket, de a 10. és 11. évfolyamban már igen.

Tartalom: Módszerek, eljárások: A órákon törekednünk kell mindvégig az idegen nyelv teljes körű használatára. A nyelvtanítás alapja, célja a beszédközpontúság. Iskolánkban heti egy órában angol anyanyelvű tanár foglalkozik a gyerekekkel. Feladata elsősorban a beszédkészség, beszédértés fejlesztése, de főleg a korai szinteken a magyar angoltanárral szorosan együttműködve mind a négy nyelvi készség megalapozása és fejlesztése. Értékelés: • A négy nyelvi készség értékelése, ellenőrzése egyenlő mértékben történik. A tanulókat pontos és alapos önellenőrzésre, önértékelésre, és társaik kulturált és alapos • értékelésére neveljük. Figyelembe kell venni a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát. • Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan), és a négy alapkészségre. Fontos minden ismeret és készség folyamatos , és arányos ellenőrzése.


• Formája szerint lehet az ellenőrzés szóbeli és írásbeli, egyéni vagy csoportos. Az ismereteket írásban és szóban is ellenőrizzük. Iskolánk sikerközpontú szelleméből adódóan az írásbeli (témazáró) dolgozatokat a diák egyszer javíthatja. • Időbelisége szerint lehet az ellenőrzés folyamatos vagy időszakos. A folyamatos, órai ellenőrzés a munka hatékonyságáról ad információt, az időszakos ellenőrzéssel (rövidebb feleletek, dolgozatok) pedig az elsajátított anyag minőségéről és mélységéről kapunk információt. Fontos az ismétlő ellenőrzések beiktatása is kb. 5 egységenként, valamint az adott évfolyamok végén. Szempontok: • A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő. Az íráskészség ellenőrzésénél szempont a kitűzött feladatoknak való megfelelés, a nyelvi eszközök korrekt és változatos használata, valamint a nyelvhelyesség. A beszédkészség ellenőrzésekor a kommunikatív készségen kívül értékeljük a felhasznált szókincset illetve a tanult lexikai egységek alkalmazását, a párbeszédek illetve a szerepjátékok, a képleírás tartalmát, hitelességét (a szokásos kifejezés- és viselkedésminták alkalmazását) és a nyelvhelyességet. A fentieken kívül fontos szerepet kap a helyes kiejtés, intonáció és beszédtempó is. A beszédértés és olvasásértés ellenőrzésekor a megértés foka a szempont, illetve hangos olvasásánál az értő olvasás, az érthető és helyes kiejtés, hangsúly és intonáció. • A tanuló teljesítménye lehet: • hibátlan, illetve minimális hibával jeles; • többé-kevésbe hibátlan jó; • esetenként félreérthető, gyakoribb hibákkal közepes; • többször félreérthető, hiányos, gyakoribb hibákkal elégséges; teljesen hibás, értelmetlen, hiányos elégtelen.

Feltételek • Video, video-kazetták, kazettás magnó, térkép (angolszász országok, Magyarország). • Az oktatás csoportbontásban történik. Nyomtatott taneszköz leírás • Országh: Angol-magyar kéziszótár - tanulói segédlet • Országh; Magay: Magyar-angol kéziszótár - tanulói segédlet

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM ANGOL NYELV 9. ÉVFOLYAM

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 72 Cél • A nyelv megkedveltetése, a nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni a nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével). • Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt. • Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése. • A nyelvi alapkészségek kialakítása és fejlesztése. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használatának megismertetése. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − ismerje fel, értse meg és kövesse az óravezetéshez kapcsolódó legalapvetőbb tanári közléseket, utasításokat, kéréseket és kérdéseket. − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismert szavakon, tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál lassúbb. − képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (köszönés, bemutatkozás-bemutatás, hogylét felőli érdeklődés, köszönetnyilvánítás, információkérés, nem- értés kifejezése, felszólítás, sajnálkozás, vélemény kifejezésének legegyszerűbb és leggyakoribb beszédbeli formái). − legyen képes egyszerűbb hallás utáni szövegértési gyakorlatokban a feladatokhoz kapcsolódó legfontosabb információkat felismerni, kiválasztani és behatárolni, ha az ismeretlen szavakat, és nyelvtani szerkezeteket is tartalmaz, köznyelvi kiejtésen és átlagos beszédtempón alapul. • Beszédkészség: A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani jelenségek alkalmazásával. - tudjon beszédhelyzetekben rövid mondatokkal reagálni, információt adni és kérni. − röviden be tudjon számolni tevékenységéről, személyi körülményeiről, szűkebb környezetéről. − tudjon válaszolni a tantervi témákban folytatott beszédben felmerülő egyszerű kérdésekre, illetve tudjon tanárának és társainak egyszerű kérdéseket feltenni. − tudjon egyszerű, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó képekről néhány mondatban beszélni. − tudjon rövid szövegeket, ill. párbeszédeket memoriterként elmondani. − tudjon társaival önálló párbeszédet alkotni és előadni szerepjáték formájában a tanult nyelvi fordulatok alkalmazásával. • Olvasási készség: A tanuló...


− ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (étlap, hirdetés) − tudjon rövidebb (8-10) soros ismeretlen szöveget némán olvasni, tartalmát tanári segítséggel megérteni, legyen képes a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul. − tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. − törekedjen arra, hogy az esetlegesen előforduló ismeretlen szavakat és kifejezéseket a szövegösszefüggés alapján kikövetkeztesse. − legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs szabályokat betartva értő olvasással bemutatni. − ismerje meg a kétnyelvű szótár használatát. • Íráskészség: A tanuló... − képes legyen a tanult szókincset és egyszerű mondatokat helyesen leírni. − legyen képes a tankönyvi feladatokat írásban megoldani. − tudjon üdvözlő lapot írni és megcímezni. − képes legyen a tanult szókincs alapján összeállított idegennyelvű szöveget diktálás után helyesen leírni és az ahhoz kapcsolódó kérdésekre írásban válaszolni. − tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű, néhány mondatos szöveget írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről. Előzmény • Magyar nyelvi ismeretek. • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Kapcsolatok Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek Egyéb taneszközök: − Video-kazetta, Blueprint 1. − Magnókazetta az összes tankönyvhöz Ajánlott irodalom: − Streamline Graded Readers (Stage 1.) − Oxford Graded Readers (Stage 1.) − Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries 1. Students' Book - tanulói segédlet • Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 1. - tanulói segédlet • Waters, L.: Discoveries Test Book 1. - tanulói segédlet • Mugglestone, Pat: Blueprint 1. Grammar Practice - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Workbook - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Student's Book - tanulói segédlet • Budai dr: Angol - tanulói segédlet


Témakörök

Cél • A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. • 500 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb) • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére. • Az angolszász kultúra, művészet és gondolkodásmód megismertetése által a tanulók tartsák tiszteletben más népek hagyományait, szokásait, életmódját és legyenek nyitottak azok megismerésére. Követelmény 9. osztály követelményei Előzmény • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi ismeretek. Tartalom • A társadalmi érintkezés gyakori beszédfordulatai ( üdvözlés, búcsúzás, megszólítás, köszönetmondás, bocsánatkérés, meghívás, kínálás, bemutatkozás, bemutatás). • Személyi adatok (életkor, név, lakcím). • Család (fő rokoni kapcsolatok). • Az egyén és környezete (lakás, lakóhely, az otthon, lakóhelyiségek, berendezés). • Iskolai élet (tantárgyak, taneszközök, órarend, tanórák, osztály, osztálytársak, szaktantermek, könyvtár). • Napi tevékenységek (mindennapi cselekvések: étkezés, játék, tanulás, évszakok, napszakok, időpontok, időtartam). • Vásárlás (mindennapi bevásárlás: mennyiségek, mértékek, árak, pénznemek). • Étkezések (mindennapi étkezések, leggyakoribb étel és italfajták, asztalterítés, ételkínálás). • Egészség-betegség (emberi testrészek). • Szórakozás, művelődés (mozi, színház, televízió, rádió, zene, disco, könyvtár). • Módszerek: − igaz-hamis állítások − a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése − a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a − tanulóra − szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Szerkezet: soros


Cél A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést. • A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. • A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. • Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációkban és témáiban. Követelmény 9. osztályos követelmények Tartalom • Szituációk: − Bemutatkozás személyesen, a család tagjainak bemutatása. − A lakás bemutatása. − Bevásárlás élelmiszerboltban és piacon. − Vendégek fogadása, kínálás. − Tájékozódás városban, információkérés. − Meghívás moziba, színházba, disco-ba. • Beszédszándékok: − Dolgok azonosítása és megnevezése. − Köszönés, megszólítás,formális és közvetlen, tegező és udvarias formában, bemutatkozás, jókívánságok, búcsúzás. − Információkérés, információadás. − Értés, nem-értés kifejezése. − A közlés megismétlésének kérése. − Akarat, kívánság, szándék kifejezése. − Tetszés, nemtetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése. − Javaslat, udvarias kérés, meghívás, utasítás, kérés kifejezése. • Módszerek: − szerepjátékok − párbeszédek memorizálása és átalakítása − önálló párbeszéd készítése adott szituációban Nyelvtan Cél • • • •

A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A fordítás alapjainak megismerése.

Követelmény A 9. osztályos követelmények.


Előzmény Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom • Hangtan: − az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése − a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai − a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai − szabályos többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3. személyű 's' toldalék kiejtési szabályai − szabályos múlt idejű igék végződésének kiejtési szabályai − a tanult szavak főhangsúlyai − névelős főnevek hangsúlyozása • Szótan: − Az ige a főnévi igenév jelen idejű kijelentő, felszólító és kérdő módú igealakok múlt idejű kérdő és kijelentő igealakok módbeli segédigék (can, must, would) − A főnév egyes és többes száma ragos és elöljárós birtokos esetei ('s és of) köznév és tulajdonnév a főnév neme megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek − A melléknév tulajdonságot, mennyiséget, mértéket jelölő melléknevek (pl. nemzetiségek, színek, méretek leggyakoribb formái) − A számnév határozott számnevek:tőszámnevek 100-ig, sorszámnevek 20-ig, az óra-idő jelzése határozatlan számnevek: some és any; many és much használata − Névelők határozott és határozatlan névelők − A névmás a személyes névmások a birtokos névmások (melléknévi és főnévi) tárgyragos névmások mutató névmások kérdő névmások és melléknévi kérdő névmások (pl.which book) határozatlan névmások (one, any-some, both) − Az előljárószók helyet és időt jelölő előljárószók − A határozószó mértékhatározók gyakoriságot jelentők hely- és időhatározók határozószók képzése, néhány rendhagyó alak


− Kötőszók and, but, or • Mondattan − Present Simple Tense − Present Contiuous Tense − egyszerű és összetett mondatok − felszólító mondat − Past Simple Tense • Módszer: − behelyettesítés − feleletkiválasztás − transzformáció − hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség) tesztek − mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétetése


10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 72 Cél • A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása, ismereteik folyamatos bővítése. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekban a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni a nyelvet, életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével. • Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt. • Az angol és az anyanyelv közti hasonlóságok és különbségek felismertetése. • A nyelvi alapkészségek fejlesztése. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használatának megismertetése. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − ismerje fel, értse meg és képes legyen angolul reagálni az óravezetéshez kapcsolódó tanári közlésekre, utasításokra, kérésekre és kérdésekre − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismeretlen szavakat is tartalmaz, de azok a szövegösszefüggésből kikövetkeztethetőek és ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb − képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (tanácskérés, tanácsadás, utasítás és magyarázat pl. útirány, elégedettség és elégedetlenség kifejezése, köszönés stb, kifejezéseinek egyéb formái) • Beszédkészség: A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... − törekedjen arra, hogy kiejtése, hanglejtése, hangsúlya és ritmusa, beszédtempója közelítse meg az élőbeszédét − beszédhelyzetekben tudjon reagálni, információt kérni és néhány mondatban információt adni − a tanár irányító kérdései segítségével legyen képes tartalmilag összefoglalni egyegy tantervi témában folytatott beszélgetést, beszédet vagy olvasmányt − tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a megtanult nyelvi fordulatok alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő − tanuljon meg néhány dalt vagy/és verset • Olvasási készség: A tanuló... − ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (áruházkatalógus, menetrend, utcai feliratok)


− legyen képes rövidebb (8-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul − legyen képes 2-3 új, a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető jelentésű szót tartalmazó szöveget szótár nélkül megérteni − sajátítsa el a kétnyelvű szótár használatát − legyen képes a feldolgozott tantervi témákhoz kapcsolódó, egyszerű stílusú, ismeretlen szavakat és kifejezéseket tartalmazó legfeljebb fél oldalnyi összefüggő szöveg önálló, analitikus olvasására szótár használatával − legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs szabályokat betartva értő olvasással bemutatni • Íráskészség: A tanuló... − tudjon tanult szókincsen alapuló rövidebb (6-8 soros),összefüggő szöveget diktálás után vagy emlékezetből helyesen leírni − legyen képes rövidebb (8-12 soros), a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget a szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul − legyen képes egyszerűbb, ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 8-12 soros szöveget szótár használatával magyarra, ill. angolra fordítani; tudja használni a kétnyelvű szótárt − tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű fogalmazást írni, saját gondolatait, véleményét egyszerűen megfogalmazni; ismerje az egyszerű fogalmazás szerkezetét − tudjon embereket, jelenségeket röviden, írásban jellemezni − igyekezzen alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat, legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni Kapcsolatok • Földrajz - London, New York, Budapest • Történelem - A középkori Anglia • Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek • Egyéb taneszközök: − Video- Blueprint 2. − Magnókazetták a tankönyvekhez • Ajánlott irodalom: − Start with English Readers (Stage 2.) − Streamline Graded Readers (Stage 2.) − Oxford Graded Readers (Stage 2.) − Longman Classics (Stage 2.) Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 2. - tanulói segédlet • Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 2. - tanulói segédlet • Waters, L.: Discoveries Test Book 2. - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Student's Book - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Workbook - tanulói segédlet


• John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises tanulói segédlet Témakörök Cél • A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. • 600 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére. Követelmény 10. osztályos követelmények Előzmény • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Tartalom • Személyi adatok (foglakozás, munkahely, szakmák). • Család (családi kapcsolatok, rokonság, barátság). • Az egyén és környezete (lakóház és lakástípusok, a lakás elhelyezkedése, környezete). • Iskolai élet (iskolatípusok, bizonyítvány). • Napi tevékenységek (napirend munkanapokon, hétvégén; időjárás). • Vásárlás (ruhaüzletben, élelmiszerüzletben, divat, öltözködés). • Szolgáltatások (közlekedés és tájékozódás a városban, falun és a világban, utazási eszközök, módok). • Étkezések (munkahelyen étteremben: rendelés, fizetés; ételek, italok; vendéglátóipari létesítmények). • Szórakozás, művelődés (mozi, különféle típusú filmek,színházi előadások, televízió-, rádióműsorok, könyvtárlátogatás:a lakóhelyi közkönyvtár meglátogatása). • Módszerek: − igaz-hamis állítások; − a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása; hiányos szöveg kiegészítése; − a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra; − képleírás; − szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Cél • A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést. • A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit.


• A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Követelmény 10. osztály követelményei Tartalom • Szituációk: − Érdeklődés egyéni és családi programokról. − Lakáscsere: az új lakás és a környék bemutatása. − Vásárlás élelmiszer és ruhaüzletben, érdeklődés, válogatás. − Aktuális divat, öltözködési tanácsok. − Pályaudvaron: információkérés, jegyváltás. − Közlekedési információk kérése és adása belföldön és külföldön, személyesen és telefonon. − Étteremben: érdeklődés, rendelés, fizetés. • Beszédszándékok: − Tények közlése. − Értés, nemértés, kérdezés, visszakérdezés, pontosítás. − Információkérés és adás személyesen és telefonon. − Tetszés, nemtetszés, véleményalkotás. − Beleegyezés, elutasítás, tudás, nemtudás. − Köszönés találkozáskor és búcsúzáskor. − Elismerés, gratuláció, köszönetnyilvánítás. − Udvarias kérés, felszólítás utasítás, tiltás. − Öröm, meglepetés, sajnálkozás, remény kifejezése. • Módszerek: − Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban. Nyelvtan Cél • • • •

A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A fordítás alapjainak megismerése.

Követelmény 10. osztály követelményei. Tartalom • Hangtan: − az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése − a hangok fonetikai jelei − a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai.


− a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai. − 2 és 3 szótagú szavak hangsúlyozása. − intonáció és mondathangsúly gyakorlása egyszerű kijelentő és kérdő mondatokban, felkiáltásokban és ugye-kérdésekben • Szótan − Ige: igék 2., 3. alakjai módbeli segédigék (pl. would-kínálás, can-engedély, could-képesség és udvarias kérés, must és mustn't, have to-kötelezettség, shall- tanácskérés, should-tanács) − Főnév: elvont főnevek gyűjtőnevek és nemük főnevek képzésének leggyakoribb formái birtokos eset: a ragos és az elöljárós eset egyidejű használata (pl. She is a friend of Peter's) megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek használatának szabályai − Melléknév: fokozás − Számnév: határozott számnevek: tőszámnevek 1-100-ig, sorszámnevek 20-ig határozatlan számnevek: many-much és a lot of, little-few használata − Névelő: határozott és határozatlan névelők illetve névelő nélküli szerkezetek használata − Névmás: birtokos névmások tárgyragos névmások kérdő névmások vonatkozó névmások határozatlan névmások (pl.somebody,/-where, /-thing, /-one) − Előljárószók: helyet, időt, eszközt, sebességet, útirányt jelölő előljárószók, kifejezések elöljárószavakkal − Határozók: gyakoriságot jelentők időhatározók − Kötőszók: while, when − Mondattan: Present Continuous Tense és a 'going to' a jövő idő kifejezésére Future Simple Tense Present Simple Tense Present Perfect Tense felszólító mondatok (utasítás pl. útbaigazításoknál) felkiáltások alárendelt összetett mondatok: határozói mellékmondatok (idő, hely, ok és eredmény) határozók helye a mondatban • Módszer:


− − − − − −

behelyettesítés; feleletkiválasztás; transzformáció; hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség); tesztek; mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.


11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 72 Cél • A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével). • Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt. • A nyelvi alapkészségek és fejlesztése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése szóban és írásban egyaránt. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használata. • Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − ismerje meg, és képes legyen követni tanárának és társainak a feladattal vagy a mindennapi élethelyzetekkel kapcsolatos közléseit, utasításait, kéréseit és kérdéseit. − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, az abban előforduló ismeretlen szavak és kifejezések magyarázatát, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb. − képes legyen megérteni és összegezni a tantervi témákkal kapcsolatban hallott szövegeket a tanár összefoglaló jellegű kérdései alapján. − képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (figyelmeztetés, kívánság, udvarias kérés, megrendelés, összefoglaló vélemény nyilvánítás, emlékeztetés, segélykérés, sajnálkozás, meggyőzés, lebeszélés, kétely). • Beszédkészség A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... − törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni. − tudjon lakóhelyéről külföldi vendégeinek rövid tájékoztatást adni. − tudjon mindennapi témákról beszélgetést folytatni, beszédszándékát legyen képes kifejezni. − legyen képes a leggyakoribb beszédhelyzetekben, esetleg kisebb hibákkal is, megértetni magát. − a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, legyen képes egyetértését, vagy egyet nem értését kifejezni. − legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet, olvasmányt a lehető legkevesebb tanári segítséggel.


− a szerepjátékban törekedjen váratlan fordulatok kezdeményezésére és-vagy a helyes reagálás megtalálására. • Olvasási készség: A tanuló... − tudjon rövidebb (10-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az 4-6 olyan ismeretlen szót tartalmaz, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető. − legyen képes hosszabb - legfeljebb egy oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni. − legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban úgy, hogy kiejtése csak a magyar anyanyelvűek számára különösen nehéz pontokon tér el. − tudja a közhasznú információs forrásokat (telefonkönyv, menetrend) készségszinten használni. − ismerje meg az egynyelvű szótár használatát. • Íráskészség: A tanuló... − tudjon egyszerú önéletrajzot írni. − legyen képes10-16 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul. − legyen képes ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 10-12 soros irodalmi szöveget szótár használatával magyarra, illetve angolra fordítani. − tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó igényesebb - leíró részt is tartalmazó fogalmazást írni, véleményét megfogalmazni, arról másoktól érdeklődni, fogalmazását igyekezzen bekezdésekre tagolni. Kapcsolatok • Történelem - Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása • Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek • Egyéb taneszközök: − Video Blueprint 3. Headway Pre-Intermediate − Magnókazetták mindegyik tankönyvhöz • Ajánlott irodalom: − Start with Enlish (Stage 3.) − Streamline Graded Readers (Stage 3.) − Oxford Greaded Readers (Stage 3.) − Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 3. - tanulói segédlet • Elsworth, S.: Discoveries Activity Book 3. - tanulói segédlet • Waters, L.: Discoveries Test Book 3. - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Intermediate Student's Book - tanulói segédlet


Walker, E.; Elsworth, S.: Blueprint Intermediate Workbook - tanulói segédlet Mugglestone, Pat: Blueprint Intermediate Grammar Practice - tanulói segédlet Robertson, Ross J.: Blueprint Intermediate Test - tanulói segédlet Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Workbook - tanulói segédlet John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises tanulói segédlet Témakörök • • • • • •

Cél • A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. • 800 aktív és 350 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére. Követelmény 11. évfolyam követelményei Előzmény • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Tartalom • Személyi adatok (önéletrajz - nem hivatalos). • Család (a családtagok, rokonok, barátok bemutatása, külső és belső tulajdonságok). • Az egyén és környezete(lakáskultúra, lakberendezés, ízlés és lehetőség, lakásvásárlás). • Iskolai élet (a diákok élete, tanulási lehetőségeik Magyarországon és az angolszász országokban) • Napi tevékenységek (szabadidő, hobbi, sport, táborozás, üdülés, sportolás minden évszakban) • Vásárlás (üzlettípusok, az önkiszolgáló áruházak előnyei és hátrányai, árucikkek). • Szolgáltatások (utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás). • Étkezések (ételek elkészítése, receptek, ünnepi asztalok jellegzetességei Magyarországon és az angolszász országokban). • Szórakozás, művelődés (film és színházi élmények, könyvtárlátogatás, British Council). • Módszerek: igaz-hamis állítások, hiányos szöveg kiegészítése, szövegek lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása, a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra, képleírás. Szituációk és beszédszándékok Cél • A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést.


• A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások • nézeteit. • A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Követelmény 11. osztály követelményei Tartalom • Szituációk: − Lakberendezés- divat és valóság. − Érdeklődés a magyar és az angol diákok életéről, tanulási lehetőségeiről. − Vásárlás önkiszolgáló üzletben. − Érdeklődés utazási irodában, szállásfoglalás, pénzváltás. − Szállodában: szobafoglalás, érdeklődés szolgáltatások iránt, fizetés. − Idegenvezetés a lakóhelyen és/vagy egy környező nagyvárosban. • Beszédszándékok: − Információadás, információkérés az előző szintnél hosszabb terjedelemben. − Valószínűség, feltételezés egyszerű kifejezése. − Helyeslés, elutasítás. − Kérés, kívánság. − Megengedés, utasítás, tiltás. − Tetszés, nemtetszés. − Bíztatás, figyelmeztetés, elmarasztalás. − Öröm, elégedettség, elégedetlenség, bánat, aggódás, felháborodás kifejezése. • Módszerek: Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban. Nyelvtan Cél • • • • • •

A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása. A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben. A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során.

Követelmény 11.osztály követelményei Előzmény Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom • Hangtan:


− az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése − kettős hangzók − néma hangzók − a hosszú mássalhangzók (zár-rés hangok) kiejtése, hasonulások, összeolvadások, a kötő 'r'. − a fonetikai jelek gyakorlása. − azonos hangzású, de eltérő jelentésű szavak. − segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai. − 4 szótagú szavak hangsúlyozása. − összetett főnevek hangsúlyozása. • Szótan − Ige: módbeli segédigék (have to - must - should; will - jövő idejű előrejelzés, ígéretek; may - might; used to) 'make' vagy 'do' használata igeképzés − Főnév: hím és nőnemű főnevek összetett főnevek főnévképzés − Melléknév: folyamatos és befejezett melléknévi igenevek melléknév használata állapot kifejezésére bizonyos igék után (pl.sound, feel, look, taste, smell, seem) 'too' és 'enough' használata melléknévképzés melléknevek és prepozíciók − Határozószók: időhatározók gyakoriságot kifejező határozók mennyiséghatározók − Névmás: visszaható névmások • Mondattan: − Present Perfect Simple - Present Perfect Continuous − Past Perfect − First Conditional, Second Conditional − Time Clauses − Relative Clauses • Módszer:behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség), tesztek, mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.


12. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 80 Cél • A nyelvi alapkészségek további fejlesztése, melyek képessé teszik a tanulókat szóbeli és írásbeli kommunikációs készségük magasabb szintű kifejezésére. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével). • Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű használata. • Egyéni illetve az otthoni előkészítő munka szerepének fokozása. • Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − értse meg és legyen képes angolul reagálni tanárának és társainak a tananyaggal vagy a mindennapi élethelyzetekkel kapcsolatos közléseire, utasításaira, kéréseirekérdéseire. − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, és az ahhoz kapcsolódó egyszerű magyarázatot, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempót nem haladja meg. − képes legyen a tantervi témákkal kapcsolatban hallott beszédet megérteni lényegét önállóan kiszűrni és összegezni. − képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben közvetíteni pl. tolmácsolni egy magyar és egy idegen nyelvű beszélő között. − legyen képes tudásszintjének megfelelő hanganyagot megérteni, a lényeges információkat kiszűrni, az ismeretlen de lényeges szavak jelentését a szövegkörnyezetből kitalálni, a tanár összegző kérdéseit és magyarázatát megérteni, és azokra angolul reagálni, ha a szöveg ismeretlen szavakat és nyelvtani kifejezéseket is tartalmaz, köznyelvi, vagy attól kissé eltérő kiejtésű, de jól érhető és az általános beszédtempón alapul. • Beszédkészség A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... − törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni. − tudjon mindennapi témákról beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni, beszédszándékát legyen képes kifejezni. − a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, tudja véleményét röviden megfogalmazni és indokolni. − törekedjen arra, hogy a beszédhelyzetekben lehetőleg hibátlanul, vagy kevés hibával magát meg tudja értetni.


− tanuljon meg hosszabb szövegeket, törekedjen annak nyelvi fordulatait kreatívan használni. − legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet, olvasmányt tanári segítség nélkül. − tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a tanult nyelvi fordulatok kreatív alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő. • Olvasási készség: A tanuló... − ismerjen meg és önállóan dolgozzon fel autentikus, nyelvileg összetett szövegeket (cikkek folyóiratokból). − tudjon 14-20 soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az nem tartalmaz 6-8-nál több olyan ismeretlen szót, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető. − legyen képes hosszabb - legfeljebb másfél oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni. − legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban úgy, hogy kiejtése közelítse meg az élőbeszédet. − feladataihoz tudja kiválasztani a megfelelő ismerethordozót, és tudjon belőle információt meríteni és arról röviden beszámolni. • Íráskészség: − legyen képes 14-18 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveg tartalmát szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és tanult nyelvtani szerkezeteken alapul. − legyen képes beszámolót írni látott, hallott, illetve vele történt eseményekről, vagy általános kérdésekről;képes legyen saját nézeteit kifejteni; törekedjen arra, hogy fogalmazását bekezdésekre tagolja. − tudjon idegen nyelvű információt, útmutatást adni. − legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni, tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat. Kapcsolatok Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek • Egyéb taneszközök − Video Blueprint 3. Look-Ahead Intermediate Headway Intermediate • Ajánlott irodalom: − Start with English (Stage 4.) − Streamline Greaded Readers (Stage 4.) − Oxford Greaded Readers (Stage 4.) − Longman Classics


Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Workbook - tanulói segédlet • Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Student's Book - tanulói segédlet • Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Workbook tanulói segédlet • Bedő: Érettségi és OKTV-feladatok 1991-1992 - tanulói segédlet • Paál: Érettségi és OKTV-feladatok 1992-1993 - tanulói segédlet Témakörök Cél • A mindennapi élet témaköreinek bemutatása. • 1000 aktív és 400 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az önálló szövegalkotás fejlesztése. • Nyelvi fordulatok elsajátíttatása, az elsajátított ismeretek tudatos és automatikus alkalmazni tudása. • Alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra a megfelelő beszédtempó elérésére. Követelmény 12. osztályos követelmények Tartalom • Család (a családtagok egymáshoz való viszonya, munkamegosztás a családban). • Az egyén és környezete (lakásviszonyok Magyarországon és az angolszász országokban). • Napi tevékenység (családi ünnepek és programok pl. Húsvét, Karácsony) • Vásárlás (reklamáció, árucsere, kiárusítás, árleszállítás) • Szolgáltatások (kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, pl.: áruk házhoz szállítása, ruhatisztítás, fodrászat). • Étkezések (a magyar és az angolszász országok konyháinak jellegzetességei, étkezési szokások). • Szórakozás művelődés (az angolszász országok fontosabb sajtótermékei: napi-, havi-, ifjúsági lapok és magazinok; az angol vagy az amerikai irodalom egy jelentős alakja; látogatás az Országos Idegennyelvű Könyvtárba). • Módszerek: − igaz-hamis állítások − a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése − a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra − képleírás − szavak tematikus csoportosítása.


Szituációk és beszédszándékok Cél • A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést. • A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációiban és témáiban. Követelmény 12. évfolyamos követelmények Tartalom • Szituációk: − Otthoni munkamegosztás Családi ünnep, vendégség, (karácsonyi és húsvéti szokások otthon). − Diákok tervei lehetőségei. − Tartós árucikk vásárlása, reklamáció, csere, házhozszállítás. − Táplálkozási szokások, fogyókúra és a testmozgás. − Angol és magyar konyha - specialitások. − Közlekedési szabályok közlekedési kultúra, balesetek. − Tallózás a sajtóban, beszámoló egy érdekes hírről, vita, véleménynyilvánítás. • Beszédszándékok: − Összefoglaló jellegű kérdések és információadás. − Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése. − Rábeszélés kifejezése: tanácsadás, javaslat, − Érvelési szándék kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása. Nyelvtan Cél • • • • • •

A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata. A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása. A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben. A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során.

Követelmény 12. osztályos követelmények Előzmény Magyar nyelvtani ismeretek.


Tartalom • Hangtan: − szóvégi 's' és 'ed' kiejtésváltozásai (többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3.személyű igealakjainál, valamint az egyszerű múlt idő szabályos igealakjainál. − néma hangzók a szavak elején (hour), végén (comb), elején és végén (write), illetve a szavakban (wednesday, surprise) − hasonulások − segédigék erős és gyenge alakjai − mondathangsúly és intonáció változása a mondat funkciója szerint (pl. utasítás, kérés) − összetett szavak hangsúlya − azonos alakú főnevek és igék eltérő hangsúlyozása • Szótan − Az ige: used to - be used to going to - will can/could - be able to (képesség és lehetőség kifejezése) 'make' és 'do' használata hasonló jelentésű igék módbeli segédigék múlt idejű használata phrasal verbs − Főnév: főnévképzés (előtagok és toldalékok) összetett főnevek − Melléknév: melléknévképzés melléknevek és prepozíciók − Határozószó: − Névmások: visszaható névmások vonatkozó névmások • Mondattan: − Present Simple - Present Continuous (igék melyek általában nem használatosak folyamatos jelen időben) − Present Perfect unfinished past experience present result − Present Perfect Continuous − Past Perfect − First, second, and third conditionals (real and unreal conditions, 'in case') − Time clauses − Passive • Módszerek: Behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok javítása (nyelvtan, nyelvhelyesség), tesztek.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM NÉMET NYELV 9-10 ÉVFOLYAM KEZDŐ

NÉMET NYELV 9 - 10. ÉVFOLYAM KEZDŐ Célok és feladatok A tanterv figyelembe veszi, hogy a fiatal felnőttek oktatásának módszerei eltérnek a nappali általános iskolás korosztályban alkalmazott módszerektől. Érdemes fokozottan támaszkodni a tanulók eddigi tapasztalataira, élményanyagára és gyakorlati ismereteire. A 9. és 10. osztály számára készült tanterv lehetővé teszi a tanulóknak, hogy a 1o. osztály után folytassák középiskolai tanulmányaikat és felkészüljenek a német nyelvi érettségire. Javasoljuk, hogy ez a csoport a törzsanyagon kívül a kiegészítő anyagot is végezze el és a lexika bővítését illetve a tanultak automatizálását szolgáló újságokkal, tévéműsorokkal, multimédiás kiegészítő taneszközökkel is többet foglalkozzék. Éves óraszám: esti: 72 óra

Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Kapcsolatteremtés szóban és írásban, részvétel párbeszédben, szerepjátékban és beszélgetésben továbbá tollbemondás utáni írás. Kérdésszerkesztés és válaszadás, dialógus szerkesztése, valamint emberek, tárgyak leírása. Események elbeszélése vélemény és érzelemnyilvánítással, utasítások, tanácsok adása, képek és szövegek rendezése, képleírás. Hallott és olvasott szövegek információinak kiszűrése, rendezése, mondat kiegészítés, mondat transzformáció a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. A tanult témákból írásbeli összefoglaló készítése, szövegösszefoglalás anyanyelven, szövegalkotás kérdések, vezérszavak, vázlat alapján. Kétnyelvű szótár használata. 80 - 100 szavas szöveg anyanyelvre fordítása szótár segítségével, a tanult témák önálló kiegészítése egyéni tapasztalatok alapján. Ismert témákhoz önálló szógyűjtés, önálló szótárhasználat egyéni preferenciák alapján. Önálló feladatmegoldás hangkazetta segítségével, német idegennyelv-oktatáshoz készült újságok olvasása. Nyelvtanuló CD-ROM használata, német tévéműsorok irányított feldolgozása. Programozott automatizáló gyakorlatok önálló elvégzése, a nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása. Témakörök Tartalmak Személyi adatok, család, barátok napirend, otthoni teendők tanulás, iskola munka, munkahely lakás, lakóhely, falu, város háztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép természet: növények, háziállatok időjárás, évszakok, öltözködés az emberi test, egészség, betegség

Választható tartalmak Tágabb rokonság, szomszédok Családi munkamegosztás Az idegen nyelvek tanulása Munkakörülmények Helyi nevezetességek, látnivalók Környezetvédelem Időjárás-jelentés Sérülések, orvos


étkezések, étterem sport, egészséges életmód vásárlás, ajándékozás, ünnepek városi közlekedés, utazás Szolgáltatás: telefon, benzinkút Pályaudvar szabadidő, szabadság eltöltése, tévé Magyarország

Magyar és német étkezési szokások Sportágak, olimpia kis üzletek, bevásárlóközpontok külföldi utazás posta, bank, fodrász, tisztító, javítások színház, olvasás, hobbi a német nyelvű országok

Kommunikációs szándékok Üdvözlés, ismerkedés;információ kérés és adás; nem értés kifejezése és visszakérdezés; tanács, kérés, javaslat, utasítás; meghívás, kínálás, jókívánság, köszönet és ezekre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; dicséret, elismerés, kritika; tudás és nem tudás kifejezése; tetszés és nem tetszés kifejezése; sajnálkozás, csodálkozás, bosszúság kifejezése; elégedettség és elégedetlenség kifejezése; egyetértés és egyet nem értés kifejezése; lehetőség, bizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése; szándék, terv kifejezése

Fogalomkörök, nyelvtan A főnév neme, száma, ragozása; személyes, birtokos, visszaható névmás; a legfontosabb kérdő névmások, a "man" névmás; a melléknév ragozása, fokozása, hasonlító szerkezet; tőszámnevek és sorszámnevek; az ige - jelenidő, Perfekt, Präteritum, egyszerű jövő idő; felszólító mód; - a módbeli segédigék jelen és Präteritum alakja, "ich möchte"; - a feltételes jelen idő összetett képzése; - sich-es igék; - igekötős igék; - személytelen igék; az elöljárók tárgy és részes esettel: um, bis, ohne, über, ; bei. mit, nach. von, zu; in, an, auf, neben, über, unter, vor, hinter, zwischen; határozószók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű és összetett mondatok szórendi típusai; alárendelő kötőszók: daß, ob, wenn, als, weil; alárendelt összetett mondatok

A továbbhaladás feltétele A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (a továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő) A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100-120 szavas szöveg lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét megérti.


Beszéd A tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni; ismert, illetve ismeretei alapján kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően válaszol; köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott szöveg lényegét – kérdések, vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja; olvasott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján – összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 100-120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit megérti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat - leírás, információ, beszámoló, baráti levél stb. – hoz létre. Szókincs: kb. 900 lexikai egység.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM NÉMET NYELV 9-12 ÉVFOLYAM HALADÓ

9 - 12. ÉVFOLYAM HALADÓ Célok és feladatok A haladó német tantervnek viszonylag hosszú szintrehozó és rendszerező szakasszal kell kezdődni. A tanulócsoport ismeretében a tanárok ezt a szakaszt lerövidíthetik vagy megnyújthatják. Fontos, hogy a szintrehozás során a magyartanárral együttműködve anyanyelvi ismereteiket is rendszerezzék. Minthogy a 10. évfolyam végi szint mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulóknak azonos, a haladó tanterv második szakasza megegyezik a kezdő tanterv végére előírtakkal. Így a haladók számára külön tanterv értelemszerűen csak a szintrehozó szakaszhoz készült. Az érettségi követelmények szabják meg a 12. év végére elérendő szintet.


9 - 10- ÉVFOLYAM Évi óraszám: 72 mindkét évfolyamon Fejlesztési követelmények és tevékenységformák I. Szintrehozó szakasz Kapcsolatteremtés szóban és írásban, kérdésszerkesztés és válaszadás, részvétel párbeszédben, beszélgetésben és szerepjátékban. Kérés, utasítások adása, ezekre reagálás, vélemény és érzelmek kifejezése, emberek, események, tárgyak rövid leírása. Képleírás, képek és szövegek összerendezése, tollbamondás utáni írás, mondatkiegészítés, mondattranszformáció. A helyes megoldások kiválasztása, hallott és olvasott szöveg fontos információinak kiszűrése, rendszerezése, a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. Kétnyelvű szótár használata, a nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása, TÉMAKÖRÖK – TARTALMAK Személyek, család lakás, lakberendezés az emberi test, öltözködés Időjárás, évszakok Étkezések, étterem Napirend, otthoni teendők munka, munkahely iskola, órarend Egészség, betegség, orvosnál Szabadidő, szórakozás Közlekedés, pályaudvar város, falu, nevezetességek Vásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások) Kommunikációs szándékok üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat, utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nem tetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése; képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése Nyelvi fogalomkörök határozott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige - jelen idő és Perfekt; - felszólító mód; - igekötős igék; személytelen igék; - a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat


A továbbhaladás feltételei A tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.) A tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 6-8 soros összefüggő szöveg lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti; a tanult témákról párbeszédet illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 80 – 100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80 – 100 szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri, tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír; néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM NÉMET NYELV 11-12. ÉVFOLYAM HALADÓ

11 - 12. ÉVFOLYAM HALADÓ Évi óraszám a 11. évfolyamon: 72, Évi óraszám a 12. évfolyamon: 80 Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Mint az eddigi évfolyamokon, + Önálló szó- és információgyűjtés a különböző témakörökhöz; beszámoló készítése szóban és írásban a preferált témakörökben; a kétnyelvű kéziszótár önálló használata; a szótárhasználattal kapcsolatos feladatok és gyakorlatok végzése; német nyelvű szövegalkotás szótár segítségével; szövegalkotás vezérszavak, vázlat alapján; történetek folytatása, kiegészítése, befejezése; magánlevél írása; önéletrajz írása; irányított fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben; házi olvasmány (újságcikk) irányított feldolgozása; nyelvoktató CD-ROM önálló használata; nyelvoktató hangkazettákhoz kapcsolódó gyakorlatok önálló elvégzése, egyszerű nyelvezetű német tévéműsorok megtekintése. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Ember és társadalom önéletrajz, családi, nemzeti ünnepek hazánk társadalmi és politikai rendszere Tágabb környezetünk – város, falu nevezetességei, helyzete, problémái a német nyelvű országok fontos jellemzői Természeti környezetünk – környezetünk védelme Az iskola világa – a magyar iskolarendszer a diákélet eseményei A munka világa – pályaválasztás munkanélküliség, munkakörülmények Egészség és betegség – orvosnál sportágak, sportolás egészséges életmód Étkezés – étkezési szokásaink ételeink, élelmiszerek, éttermek egészséges életmód, dohányzás Utazás itthon és külföldön közlekedés, szállás, nevezetességek Szabadidő, szórakozás – olvasás, film színház, tévé, videó, hobbi Kultúra, tudomány, technika – technika a lakásban és a munkahelyen számítógép és Internet

VÁLASZTHATÓ TARTALMAK Idegengyűlölet, tolerancia Egyenjogúság megyénk jellemzői, helyzete német városok, látnivalók ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét német, osztrák iskolarendszer szociális háló, árak és bérek sérülések, sportesemények

étkezési szokások N.o-ban és Ausztriában alkohol, drog elleni harc útitervek, úti beszámoló utazás a német nyelvű országokban múzeum, koncert, könyvtár folyóiratok, a műveltség szerepe a német kultúra és tudomány nagy alakjai


Kommunikációs szándékok Mint eddig + érdeklődés, érdektelenség; elégedettség, elégedetlenség; értékelés: dicséret és kritika; valószínűség, bizonyosság és bizonytalanság; baráti és hivatalos levél megszólítási és elbúcsúzási formái; telefonálás munkahelyre és hivatalokba; véleménynyilvánítás: egyetértés és egyet nem értés indokolással, érveléssel. Nyelvi fogalomkörök Mint eddig + a főnévragozás szabályostól eltérő esetei; a főnévvé vált melléknevek; a névmások rendszere – kérdő, utaló, vonatkozó, visszaható, határozatlan névmások; az ige: Plusquamperfekt; Passiv Präsens és Perfekt; a műveltetés; a feltételes jelen és múlt idő (Konjunktiv II); a függő beszéd (Konjunktiv I, receptív szinten); elöljárók birtokos esettel. A legfontosabb mellékmondatokat bevezető kötőszók; az igenevek; a szórend rendszerezése; az összetett mondatok rendszerezése; a szenvedő szerkezet; főnévi igeneves szerkezetek: zu + Inf., um…., ohne…., anstatt…. Zu + Infinitiv. Hallott szöveg értése A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló köznyelven megfogalmazott, nagyrészt ismert elemeket tartalmazó kérdésekre összetett, véleményét és érzelmeit tükröző válaszokat ad; képes köznapi témákkal kapcsolatban a témákat sokoldalúan megközelítő kérdéseket feltenni; képes a köznapi témákkal és saját életével kapcsolatos közléseket, információkat, leírásokat, élményeket összetett struktúrákban, véleményét és érzelmeit is tükrözve megfogalmazni; köznyelvi témákkal és saját életével kapcsolatos párbeszédet folytat, ilyen beszélgetésekben részt vesz; a hallott és olvasott szövegek lényegét vezérszavak, vázlat segítségével röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít.


Írás A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120 szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél, önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MATEMATIKA 9-12. ÉVFOLYAM

MATEMATIKA 9–12. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A matematikatanítás célja feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése; b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe.


Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordinátageometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A “ha ..., akkor ...” az “akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók.


Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az Internet használata is.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MATEMATIKA 9. ÉVFOLYAM

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 108 GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az “akkor és csak akkor” használata – (folyamatos) Tétel és megfordítása (folyamatos).

Tájékozottság a racionális számkörben.

FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM


A fogalom célszerű kiterjesztése, a számok nagyságrendjének tudása.

A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai; számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése

Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.

Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése.

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

SZÁMTAN, ALGEBRA

Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata.

Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapművelet egyszerű algebrai törtekkel.


Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás.

A rendszerező-képesség fejlesztése. A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.

fizikai, kémiai képletekben. A lineáris egyenletek megoldásának áttekintése. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás, példák többismeretlenes egyenletrendszerre. Abszolútértékes egyenletek. Relatív prímek, oszthatósági feladatok, a prímszámok száma, példa számrendszerekre.

Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban.

3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. Számok prímtényezőkre való bontása.

FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM


A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése.

A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, a négyzetgyök függvény, gyakorlati példák további függvényekre (egészrész-, törtrész-, előjelfüggvény), a fordított a arány, x a . x Függvénytranszformációk.

Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

A megfelelő modell megkeresése.

Célszerű eszközhasználat.

Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása.

Az alapfüggvények transzformációja egy lépés esetén.


GEOMETRIA FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM

Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.

Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. Sejtések megfogalmazása, új A háromszög nevezetes összefüggések felfedezése, vonalai, beírt köre, körülírt bizonyítási igény kialakítása. körre. Thalész tétele, a kör és érintői, érintősokszög fogalma. A transzformációk, mint A tengelyes és középpontos függvények értelmezése, a tükrözés, az eltolás matematika különböző területei áttekintése, rendszerezése, közötti kapcsolatok keresése. példa további egybevágósági transzformációra (pont körüli elforgatás). Síkbeli tájékozódás, tervezés, a A forgásszög fogalma, konstrukciós, analizáló ívmérték, a kör középponti képesség és a diszkussziós szöge, körív hossza, körcikk igény kialakítása, sokoldalú kerülete, területe. szemléltetés, szerkesztőprogramok Egyszerű szerkesztési megismerése. feladatok.


Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete. A nevezetes vonalak ismerete, a háromszög beírt és köréírt körének ismerete. A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintő tulajdonságának ismerete. A megismert transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét esetekben.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM


A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; adatok szóródásának mérése.

Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.



TARTALOM


A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.

Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulyaelv). Változatos kombinatorikai feladatok.

A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése.


TARTALOM


A permanencia elve a számfogalom bővítésében.

A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyökvonás azonosságai, az n-edik gyök fogalma. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók összefüggése, összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok.

Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.

Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál,

Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenőrzése.

Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén.

SZÁMTAN ALGEBRA

A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál.

Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok megoldása.


Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban.

egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Másodfokú egyenlőtlenség megoldása.


TARTALOM


Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk további alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.

A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása.

A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x a sinx és x a cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai.


TARTALOM


A transzformációs szemlélet fejlesztése.

A hasonlósági transzformáció, síkidomok hasonlósága.

Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerű használata.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének alkalmazása, szögfüggvények alkalmazása

A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.

GEOMETRIA


A vektorok további alkalmazása.

derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Síkbeli és térbeli számítások, nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.


TARTALOM


A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

További valószínűségi Egyszerű problémák megoldása kísérletek, a valószínűség a klasszikus valószínűségi becslése, kiszámítása modell alapján. egyszerű esetekben. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása konkrét esetekben.



TARTALOM


A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Előzetes becsléshez szoktatás, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.

Permutációk, variációk, kombinációk Binomiális együtthatók. Vegyes kombinatorikai feladatok.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal.

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

TARTALOM


SZÁMTAN, ALGEBRA FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása. Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár- és internethasználat). Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

Másodfokúra visszavezethető egyenletek, egyenletrendszerek. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozási azonosságok. A logaritmus értelmezése. A logaritmus, mint a hatványozás inverz művelete. A logaritmus azonosságai. Exponenciális és logaritmikus egyenletek.

A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és az azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet esetén.



A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.

TARTALOM

A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A szögfüggvényekről tanultak áttekintése. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). A szögfüggvények transzformációi: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).


Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték).

GEOMETRIA, MÉRÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM


A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. Tervszerű munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A vektorokról tanultak áttekintése. A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása.

Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai.

Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek.

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és a

Távolság, magasság és szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában.


számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. A bizonyítási készség fejlesztése.

Adott probléma többféle megközelítése.

Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz osztópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője. A parabola mint ponthalmaz.

Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.


TARTALOM

A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal.

Egyszerű valószínűségszámítási problémák. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén (“és”, “vagy”, “nem”). Relatív gyakoriság. A relatív gyakoriság és a A valószínűség klasszikus valószínűség közötti modellje. szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása. Statisztikai mintavétel.

Modellalkotásra nevelés.

A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára.



A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.



TARTALOM


Az ismeretek rendszerezése: A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás fejlesztése.

Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. Néhány példa a teljes indukció megismertetésére. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.

Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

TARTALOM


Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet-, illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések.


SZÁMTAN, ALGEBRA FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználat). Szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása.

Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága.


A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.

Másodfokú egyenletek, Viete formulák. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. Szöveges feladatok.


A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok.

Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.

TARTALOM


A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Példák egyéb sorozatokra (rekurzió). Rendszerező összefoglalás

Számtani és mértani sorozat esetén az n-dik tag, és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek.

A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk. f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.


GEOMETRIA, MÉRÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM


A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A síkra merőleges egyenes tételének ismerete. Egyszerű poliéderek.

Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete.

A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. összefoglalása. Sík- és térgeometriai ismeretek A poliéderek felszíne, összekapcsolása, analógiák térfogata. A megismert felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazása felismerése. A hengerszerű testek, a henger felszíne és térfogata. egyszerű feladatokban. Kúpszerű testek. A kúpszerű testek felszíne és térfogata. A csonkagúla, csonkakúp térfogata, felszíne. A gömb felszíne, térfogata. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A függvényszemlélet A geometriai fejlesztése. transzformációk áttekintése. A deduktív gondolkodás Háromszögekre vonatkozó fejlesztése. tételek és alkalmazásaik. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. A matematika különböző Vektorok, vektorok területei közötti összefüggések koordinátái. felhasználása. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. Alakzatok egyenlete. Trigonometrikus


összefüggések és alkalmazásaik.


TARTALOM


A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Geometriai modell szerepeltetése a valószínűség meghatározására.

Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény-kutatás, minőség ellenőrzés).


A valószínűség meghatározása geometriai mérték segítségével. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani középsúlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell.

Egyszerű klasszikus valószínűség-számítási feladatok megoldása.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM INFORMATIKA 11. ÉVFOLYAM

INFORMATIKA 11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Az informatika alapjai A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; fontosabb jellemzőik bemutatása és értelmezése; a Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak megértése, hogy más elven működő gépek is vannak. Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése; analóg jel digitalizálása; a jelátalakítás lényegének megértése. Különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása .A logikai alapműveletek ismerete és összetett alkalmazása; a logikai műveletek modellezése. Az operációs rendszer használata Az összes tanult állományművelet önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása, a létező bővítése, állomány cseréje. Az operációs rendszer néhány jellemzőjének beállítása, változtatása. Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Háttértár töredék-mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése. Állománytípusokhoz megfelelő alkalmazás önálló hozzárendelése. Kommunikáció hálózaton Az (új) intézményben kapott azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata. Elektronikus levelezés (például csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival).Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként). Algoritmusok és adatok Elemi és összetett adatok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus kiválasztása. Egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazása. Alapvető adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, eldöntés, keresés, kiválasztás, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban. Algoritmusok megvalósítása számítógépen. Dokumentumkészítés számítógéppel


Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról).Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Weblap készítése webszerkesztő használatával. Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). Táblázatkezelés A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program matematikai, statisztikai számításokra épülő felhasználása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Adatbázis-kezelés Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis rendezés, keresés, megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Az adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az adatbázis-karbantartás fontosságának érzékeltetése. Könyvtárhasználat Tájékozódás a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Újabb könyvtártípusok megismerése látogatással, (tanulmányi kirándulás) vagy közvetett források segítségével. A tanult dokumentumok rendszerezése információs értékük szerint. Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokból. Keresés formai és tartalmi szempontok szerint hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban. Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az Interneten. Közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (pl. kirándulás útvonalának, programjának megtervezése).Szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával különböző témákhoz, tantárgyi feladatokhoz. TÉMAKÖRÖK

Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata

TARTALMAK

Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más számítógépek. Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adattartalma. Logikai műveletek és kapuk. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők beállítása. Biztonsági másolat


Kommunikáció hálózaton

Algoritmusok és adatok

Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés

Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat

készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Több program összehangolt alkalmazása. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Levelezési listák és hírcsoportok. Az ftp bemutatása. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai értékek, tömbök. A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet; hasábok kialakítása. Dokumentumok készítése minta és feladat alapján. Típusdokumentumok. Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének menete. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Keresési és lekérdezési feladatok. Adatállományok. Az adatbázis karbantartása. Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek, könyvtártípusok, könyvtári rendszer. Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.).Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvető állományműveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és


megszerkeszteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. A tanuló tudjon egyszerű logikai feladatokat megoldani. Tudja értelmezni alapvető algoritmusok működését és alkalmazza őket. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerű adatbázisban. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 11. ÉVFOLYAM

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a felnövekvő ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát. A filozófia a hagyományos filozófiai felfogás szerint a valóság egyetemes és mindent átfogó horizontjában “gondolkodik” a létről. A teljesség felől és a teljesség megértésének igényével közelít a létezőhöz. Globalizálódó korunkban a filozófia jelentősége nő, mert segíthet a tájékozódásban, világképünk megteremtésében, az információözön célszerű szelektálásában és felhasználásában. A tantárgy tanítási anyagának megjelölése a filozófia meghatározásának nehézségéből adódik. Nem létezik egy igaz filozófia, hanem csak kérdések vannak, melyek nagy része állandó; és válaszok, melyek az emberi gondolkodás történetében igen különbözők. Jaspers szerint a filozófia úton-levést jelent. Létjogosultságát ma is az ember azon értelmi-érzelmi igénye adja, mely a világmindenség egészének megértésére irányul. (Ez igaz lehet akkor is, ha éppen a megértés lehetetlenségével szembesülünk.) Ennek az igénynek a felkeltésére, illetve megerősítésére a középiskolában már lehetőség és szükség van. A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a tanulók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről. A megvalósítható célnak ennél sokkal szerényebbnek kell lennie. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel a tanulók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány.


Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a tettei szinkrónban vannak. A tantárgy számára adott szűk lehetőségek arra elegendőek, hogy a tanulókban felébredjen az érdeklődés a filozófia iránt. A fent leírtak megvalósulása jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az éretté nyilvánított tanulók erkölcsileg felelősen gondolkodó, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségekké váljanak. A tanár a tanulói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelően dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű (1) tantervet választja, vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő, tematikus felépítésű (2) koncepcióját követi.

Fejlesztési követelmények A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak. Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban és írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegelemzésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége. A tanulói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére.

Belépő tevékenységformák A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése. Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának a megismerése. Az egyszerűbb erkölcsi kérdések, életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, filozófiai szempontú értelmezése. Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása .Ennek során


ismerkedés a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértésének, meghatározásának a gyakorlása a szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben. Az olvasott szövegekben ismerje fel a különböző érvelési technikákat. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden tanuló kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban lévő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket.

Problémaközpontú filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód TÉMAKÖRÖK Bevezető beszélgetés Antik filozófia

TARTALMAK Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai) való bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. Az arkhé és a logosz, a létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, az erkölcsi jó, a szókratészi érvelési módszer (preszókratikusok és Szókratész). Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer (Platón) a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, “két szélsőség közötti közép” (Arisztotelész)az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus).

Fogalmak

Ajánlott műrészletek

Kozmosz, arkhé, logosz, vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, dialektika, bábáskodás, idea, részesedés, visszaemlékezés, metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé. Hérakleitosz: Töredékek B 1; Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61; Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat); Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek); Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b-1107 a; Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. fejezet; Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet); Seneca: Az élet rövidségéről.

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai


fogalmak, illetve hatások. Antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika; történelem: az ókori görögök, az ókori Róma; biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz; fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész; festészet: Raffaello: Az athéni iskola; az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat). Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés) A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; “Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón) Középkori filozófia

A keresztény teológia és az antik filozófia, a kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat (Szent Ágoston).Az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer (skolasztika, Aquinói Szent Tamás).

Fogalmak Patrisztika, semmiből való teremtés, teológia, logosz, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat skolasztika, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, tomizmus.

Ajánlott műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III–V, VII, XI–XVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései).Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars.I, Questio I., Art. 1–2.

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése. Antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágostontanulmánya. Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. Történelem: a


kereszténység, Európa a 14–15. Században. Képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika Zene.

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák

Újkori filozófia

Honnan ered a rossz?“Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston)Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a “velünk született eszmék” tana és kritikája (Bacon, Descartes, Locke), (magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János).Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau).A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a tudományos haladásba vetett hit (enciklopédisták, Kant).Túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, “kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó (Kant).Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel).

Fogalmak Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, kategorikus imperativusz, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika.

Ajánlott műrészletek Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1–3.Locke: Értekezés az emberi értelemről II.könyv, I. fejezet, 1–5. §, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI–XII.fejezet.Rousseau: A társadalmi szerződésről, I–II. könyv.Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás ?, A tiszta ész kritikája. Bevezetés.Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek).

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika. Moliere: Tartuffe; Goethe: Werther; Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz;


Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja. Magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655).Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz.Kémia: Boyle.Mozart zenéje.

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák

19–20. századi filozófiák

“Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó.“A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant) A felvilágosodás kritikája. Az individuum és a világ viszonya, az individuum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi , az apollóni és a szókratészi ideál, “minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, “ugyanannak örök viszatérése”, a hatalom akarása (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla).A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése (Husserl, Sartre, Heidegger).A világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés, a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn, magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre).Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern, pl.Lyotard, Habermas).

Fogalmak Individuum, egzisztencia, esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, analitikus filozófia, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció.

Ajánlott műrészletek Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§, IV.rész (részletek); Kierkegaard: Félelem és rettegés.Előszó (Ábrahám); Nietzsche:


Imígyen szóla Zarathusztra.Előljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről; Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők); Marx: Tézisek Feuerbachról; Comte: A pozitív szellem (részletek); Schlick: A filozófia fordulata (részletek); Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek); Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek); Lyotard: A posztmodern állapot (részletek).

Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások.Görög drámák, romantika, realizmus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek; Thomas Mann; egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái; Camus regényei; Semprun: A nagy utazás; Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc; avantgárd; Déry Tibor, József Attila; 20. századi epika, Esterházy P., Tandori.Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés.Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789–1914, Európa és a világ a 19–20.században, A kétpólusú világ.Művészetek, építészet, festészet.Matematika.Biológia: Darwin.Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő.Zene.

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák “Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre).A kijelentések igaz, illetve hamis volta.“Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, “Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); “Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi ?” (Heidegger).A fogyasztói társadalom, a manipuláció.

A továbbhaladás feltételei Tudatosuljon a tanulókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. A tanulók ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Legyenek képesek egy-egy szerző jellemző szövegeinek értelmezésére, filozófiai fogalmak jellemző kontextusának felismerésére. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként is megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, a gondolati alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA 9-11. ÉVFOLYAM

FIZIKA 9-11. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az “elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében.


Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját.


Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről. Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA 9. ÉVFOLYAM

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Mechanikai kísérletek elemezése elektronikus adathordozón történő megtekintés után: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése.A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban. Mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszerű módszerekkel (sajátkészítésű videofelvételek értékelése, fénykapus érzékelővel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mérőeszközként, stb.) Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése.A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl.közlekedésben, sportban,…). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyűjtemények, ismeretterjesztő folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok) Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint.A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján. TÉMAKÖRÖK A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Egyenletes körmozgás

Mozgások szuperpozíciója

TARTALMAK

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata és jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség.A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.A négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának vizsgálata.A körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzőkkel.A gyorsulás mint vektormennyiség. Függőleges- és vízszintes hajítás.


Dinamika A tehetetlenség törvénye.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer.

Newton II. törvénye

A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata.Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.

Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények

Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő.

Erők együttes hatása

Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák, mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta).

A lendületmegmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás

Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó.A heliocentrikus világkép .Bolygómozgás: Kepler-törvények.A mesterséges égitestek mozgása.A földi gravitáció és a súly.

Munka, energia A munka értelmezése Mechanikai energiafajták

A munka kiszámítása különböző esetekben:állandó erő és irányába mutató elmozdulás,állandó erő és szöget bezáró elmozdulás,lineárisan változó erő / rugóerő / munkája. Mozgási energia,magassági energia, rugalmas energia.Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban.

A mechanikai energia-megmaradás törvénye.

A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre.A mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.

A teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

A továbbhaladás feltételei


Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.


10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Az “ideális” gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként. A kísérleteket elektronikus adtordozón tekintik meg a tanulók. A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán.Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-V diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére. makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulombtörvény).Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők, szigetelők). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energiaellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. főtételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezetők kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata).Kiegészítő anyagok gyűjtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. TÉMAKÖRÖK Hőtan

TARTALMAK

Hőtani alapjelenségek

Hőtágulás. Hőmérséklet-mérés.

Gázok állapotváltozásai Az anyag atomos szerkezete

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).BoyleMariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála.Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete.Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete.

Molekuláris

Az

"ideális

gáz"

és

modellje.Makroszkopikus

termodinamikai


hőelmélet A hőtan I. főtétele

A hőtan II. főtétele Halmazállapotváltozások

mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája. A belső energia fogalmának általánosítása.A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel.Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel.Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. A folyamatok iránya.Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése .a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban.halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő.

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők.Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak.A feszültség és potenciál fogalma.vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma.A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

Kondenzátorok Egyenáramok Az egyenáram Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok Elektromos teljesítmény

Az egyenáram fogalma, jellemzése.Ohm-törvény.Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. Az elektromos teljesítmény fogalma.fogyasztók teljesítménye.

Elektromágneses indukció A mágneses tér Lorentz-erő

A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak .Áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezető, tekercs). A Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetők mágneses térben.Vezetők kölcsönhatása.Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma.


Mozgási indukció

Nyugalmi indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása.Lenz-törvény.Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása.Önindukció.Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája.A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. főtétel) – a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni. A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait. Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.


11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre. Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejlődésében. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez. Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán). A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. A sajtóban megjelenő fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése. Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai törvényszerűségei között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával) TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés

Mechanikai hullámok

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása.A rezgést jellemző mennyiségek.Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás.A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). A fonálinga kísérleti vizsgálata. A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek megtekintése videón. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata).


A hang hullámtulajdonságai Elektromágneses hullámok

Hullámoptika

A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében.A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz, Doppler jelenség. Az elektromágneses jelenségek rendszerezése.Változó elektromos tér mágneses tere.Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben.Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben.A fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata.A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).A fehér fény színekre bontása, színkeverés.Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció.Hullámhossz-mérés.A fénysebesség mint határsebesség.

Modern fizika A fény kettős természete

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása.A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.

Az elektron kettős természete

Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia, hullám.gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.

Atommodellek

A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái.Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag).Bohr-modell: diszkrét energiaszintek.Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell.

elektron-

Magfizika Az atommag szerkezete

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése.Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező.atombomba, atomerőmű.az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése.A hidrogénbomba.

Maghasadás Magfúzió


Csillagászat Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák,

Kozmológia alapjai

Az Univerzum tágulása.Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet.

Űrkutatás

A világűr megismerése, a kutatás irányai .

A továbbhaladás feltételei Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcső). Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet. Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges rádioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeiről. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM BIOLÓGIA 10-12. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 10–12. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége alapvető. Mutasson rá az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre, az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, de minden embernek tennie kell érte. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadásához.


Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböző tulajdonságok, jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni, és írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet


periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM BIOLÓGIA 10. ÉVFOLYAM

10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Belépő tevékenységformák A legjellegzetesebb élőlénycsoportok általános jellemzése.Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése.Az élőlények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével.Az élőlények életműködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek, segítségével.A különböző életfolyamatok lényegének kiemelése. Az élőlények testének felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása.A különféle élőlények testének, életműködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása.A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján.Tanulói kiselőadás készítése önálló témakutatással az élőlények szervezeti felépítésének és működésének összefüggéseiről.Fénymikroszkóp önálló használata, a látómezőben lévő kép leírása, értelmezése .Egyszerű kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése.A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek Az állatok teste és életműködései

A növények teste és

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége.A prokarióta sejtek felépítése.Autotróf és heterotróf baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelentősége és szerepe a bioszférában.Az eukarióta egysejtűek: állábas, ostoros és csillós egysejtűek jellemzői, anyagforgalma, az eukarióta egysejtűek jelentősége. Az állatok testszerveződésének és életműködéseinek általános jellemzői. Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői.Az állatok mint heterotróf élőlények, szerepük a bioszférában .Az önfenntartó életműködések összefüggése.A legfontosabb állattörzsek képviselőinek testfelépítési sajátságai, életműködései.Az önfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatestűek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak .A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök. Az állatok viselkedése.Az állatok öröklött és tanult magatartása.Az állatok társas viselkedése, kommunikációja .Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői.A


életműködései

A gombák teste és életműködései

növények szerveződési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása.Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma.A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma.A növényi szövetek típusai, jellemzői, funkciói.A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában.Gázcsere és párologtatás.A szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata.A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemzői.A növények mozgása és a környezet kapcsolata.A szövetes növények szaporodása.Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A zárvatermők szaporítószervének felépítése.A zárvatermők egyedfejlődése.A szaporodás, az egyedfejlődés és a környezet kapcsolata. A gombák jellemzői.A gombák testfelépítésének sajátosságai.A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelentősége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal.A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat. Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését. Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseiket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja. Ismerjék az embrió fejlődésének és a különböző átalakulásos fejlődési módoknak a főbb szakaszait.


Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemzőit, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében.


11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36

Belépő tevékenységformák A sejtek összetevőinek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és működése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolat belátása.Egyszerű sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése .A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása .A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közti kapcsolatok felfedezése.Az emberi szervezet működésével kapcsolatos egyszerű megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése.A legfontosabb életműködések szabályozásának illusztrálása egyegy példával.Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése.Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása.A betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása.A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása.Önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében.Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése.A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása.A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megelőzés szükségességének belátása és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában.Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. TÉMAKÖRÖK A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése

A sejtek anyagcserefolyamatai

A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai

TARTALMAK

A biogén elemek.A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai.A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai.A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója.A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása. A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemzői.Az enzimek, az emzimkatalízis.A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok szerepe, összefüggése.A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege.A sejtek energiaforgalma. Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise.A gén és allél fogalma.Az öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS → RNS → fehérje → tulajdonság.A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid


sejtek.A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelentősége.A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során.A mutációk típusai és következményei.Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az önfenntartó működések áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás

A keringési rendszer

Az immunitás

A táplálkozás

A légzés

A bőr és a mozgás

A szervezet belső környezete.Az egyes életműködések funkciója a belső környezet állandóságának fenntartásában. A szabályozás és vezérlés fogalma.Az idegsejtek felépítése, az idegszövet.A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója.A szinapszis.A reflexív elve.A külső és a belső környezet változásainak érzékelése.A szem felépítése és működése.A hallószerv felépítése és működése.Az egyensúly érzékelése.Az íz- és szagérzékelés.A bőr érző működése.Az érzékszervek védelme és betegségei.Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer.A központi idegrendszer felépítése, az agyvelő részei.Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése.Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek.A hormonális szabályozás alapelvei.A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer.A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A vér összetétele, alkotói.A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a véralvadás.Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése.A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója.A vérkeringés szabályozásának lényege.A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója.A falósejtek és a nyiroksejtek működése, a sejtes és az antitestes immunitás vázlata.A védőoltások.A vércsoportok.Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben.Az előbél szakaszai és ezek funkciói.A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása.Az utóbél funkciói.A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege.A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés.A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata.A légzőmozgások.A légzési folyamatok szabályozásának lényege.A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bőr felépítése, az egészséges bőr.A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában.A csontok szerkezete és kapcsolódása.A csontváz fontosabb részei.Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez.A mozgási szervrendszer működésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege.Mozgásszervi


betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelentősége. A vese felépítése és működése.A húgyutak.A kiválasztó működés A kiválasztás szabályozásának lényege.A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása

Az ember egyedfejlődése

Az ivarsejtek.A hím ivarszervek: a here felépítése és működése, a járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak.A hím ivari működések hormonális szabályozása.A női ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és működése, a ciklus.A ciklus hormonális szabályozása.Az emberi szexualitás.A fogamzásgátlás módjai. A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés.Az embrionális és posztembrionális fejlődés testi és pszichés jellemzői.

Általános egészségtan Egészségügyi ismeretek

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele.Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak.Szenvedélybetegségek.Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás.Környezet-egészségtan, környezet-higiéné.A lelki egészség.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését. Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait.


Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza. Sorolják fel a férfi és női ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és működésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felelősségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megelőzésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit. Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.


12. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 32 Belépő tevékenységformák Az öröklődés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása.Annak belátása, hogy az élőlények és az élővilág állandó változása szükségszerű és természetes folyamat.Annak felismerése, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes.Egyszerű genetikai feladatok megoldása.A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kiselőadások tartása.Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító tevékenységek ellen.Egyszerű ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése.A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése.Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével.Élőlények és élőhelyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása.A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret.A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez.Önálló tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejlődéstörténeti rendszer a természetes rendszer.Az ember elhelyezése a földi élővilág rendszerében.A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztető jelenségek felismerése, környezetkímélő társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése.Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.A legfontosabb evolúciós események időrendjének áttekintése.Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. TÉMAKÖRÖK Az öröklődés Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése Több tulajdonság egyidejű öröklődése Gének kölcsönhatása a tulajdonság kialakításában A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

TARTALMAK

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése.Az intermedier és a domináns–recesszív öröklésmenet valamint a kodominancia lényege.Egyes emberi tulajdonságok, betegségek öröklődése. A tulajdonságok információjának független öröklődése.A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése.Az emberi ivar kialakulása. A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai.A mennyiségi jellegek kialakulása. A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyógyításban.Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben.A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései.


A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai és változásai Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai Ökológiai rendszerek

Ideális és valóságos populációk.Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás.Túlélési stratégiák.

A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői, a víz, a levegő és a talaj védelme.Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása, az élőlények tűrőképessége, szűk és tág tűrés. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások.Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok.Termelők, fogyasztók, lebontók.A különböző létfontosságú anyagok körforgása a természetben.Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban.Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Az életközösségek fogalma és jellemzői.A természetes életközösségek, Természetes és mint önszabályozó rendszerek.Az élővilág sokféleségének fontossága.A mesterséges monokultúrák előnyei és hátrányai. életközösségek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényezők.Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív folyamatok; a fajok kialakulása.Az bizonyítékai evolúció bizonyítékai. Kormeghatározási módszerek.Az élet keletkezésére vonatkozó Az evolúció elképzelések, a prebiológiai evolúció.A földi környezet lényeges folyamata változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával.A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása.A többsejtű növények és állatok kialakulása.A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben.A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása.A virágos növények törzseinek kialakulása.Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz.A levegő meghódítása.A jelenkori élővilág kialakulása. Az ember evolúciója A korai emberfélék evolúciója.A homo nemzetség evolúciója.A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A bioszféra jelene és A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás.A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei.A Föld globális jövője folyamatai és az emberiség globális problémái.A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak.A genetikai változatosság jelentősége.Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára.Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére.A fejlődés alternatív lehetőségei.A bioszféra jövője.

A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között.


Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Legyen képes egyszerűbb biológiai problémákat önállóan megoldani. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM KÉMIA 9-11. ÉVFOLYAM

KÉMIA

9–11. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el, műszereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. Az üzemlátogatásoknak fontos szerepe van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció előkészítésében. Élményt és megerősítést jelent a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.


Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebbnagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.


Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM KÉMIA 9. ÉVFOLYAM

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Kísérletek tanulmányozása elektronikus adathordozón történő megtekintés után, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.

TÉMAKÖRÖK

Szintre hozás

Anyagszerkezet

Kémiai jelrendszer

TARTALMAK

Elem, keverék vegyület Fizikai és kémiai változások Reakciók fajtái: részecskeszám-változással járó reakciók: egyesülés, bomlás Egyszerűbb reakciók (szén égése és körülményei: reakcióhő, reakciósebesség) Az atomok szerkezete, az atommag és az elektronburok felépítése Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek fejlődése Összefüggés az atomszerkezet, a kémiai kötések és az anyag tulajdonságai között Az anyagmennyiség fogalma, mértékegysége A periódusos rendszer felépítése. A periódusos rendszer felépítésének atomszerkezeti magyarázata Vegyjel, képlet, kémiai egyenlet A kémiai egyenlet mennyiségi jelentése, számítások: és kémiai egyenlet alapján

VÁLASZTHATÓ TARTALMAK


Nemfémes elemek

A hidrogén fizikai, kémiai tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, Nemesgázok, nemesgázszerkezet Kovalens kötés Avogadro törvény A klór tulajdonságai, reakciói, fertőtlenítő hatás Ionos kötés, ionrács (nátrium-klorid példáján keresztül) A hidrogén-klorid Molekulák polaritása Fémek oldódása sósavban Reakcióhő, reakciósebesség, aktíválási energia, katalizátor fogalma Elektronátmenettel járó reakciók Oxidálószer, redukálószer fogalma Az oxigén Ózon, ózonlyuk, Fotokémiai reakció Víz, Molekularács, másodrendű kémiai kötések Oldatok Kolloidok Folyadékok Valódi oldat, kolloid oldat Számítások oldatokkal kapcsolatban (higítás, töményítés, keverés)

Oldatokkal kapcsolatos számítások

Hidrogén-peroxid A kén, kén-dioxid, kén-trioxid, Londoni szmog Kénes sav, kénsav Protonátmenettel járó reakciók Sav és bázis fogalma A nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav, nitritek, nitrátok, ammónia Nitritek, nitrátok egészségkárosító hatásai Fotokémiai szmog Savas eső. A foszfor Anyag-körforgalmak: Foszforsav, foszfátok. nitrogén- és kén Mosószerek adalékanyagai, élő vizek körforgalom eutrofizációja. (A nitrogén és a foszfor szerepe)


A továbbhaladás feltételei Az atom szerkezetének ismerete. A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (sav-bázis reakciók, redoxi reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése; Avogadro törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.


10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Kísérletek tanulmányozása elektronikus adathordozón történő megtekintés után, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. TÉMAKÖRÖK

Szintre hozás A szén é vegyületei

Szerves vegyületek tulajdonságai

Szénhidrogének

TARTALMAK


Atomszerkezet, periódusos rendszer Ionos kötés, kovalens kötés, másodrendű kötések Sav-bázis és redoxi reakciók A szén Grafit, gyémánt, fullerén Atomrács, Aktív szén, adszorpció Szén-monoxid, szén-dioxid, tökéletes és tökéletlen égés, szénsav Megfordítható kémiai reakció, kémiai egyensúly, az egyensúlyt befolyásoló tényezők Üvegházhatás A szénatom jellegzetes tulajdonságai Szerves anyagok összetétele Alkotóelemek Szerves vegyületeket alkotó elemek kimutatása Izoméria kimutatása Nevezéktan Szerves kémiai reakciók Szerves anyagok szerkezete, (telített, telítetlen és aromás szerkezet) Szerves kémiai alapreakciók: szubsztitució, addíció, polimerizáció, kondenzáció Szerves vegyületek kimutatása: telítetlen vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje Szerves gyökök Gyökök élettani hatásainak magyarázata A szerves kémia tárgya Történelmi előzmények: vis vitális elmélet A mai szerves vegyipar termékei Kőolaj, földgáz


Szénhidrogénkészleteink felhasználása energiatermelésre és ipari nyersanyagként, készletek végessége Metán, etán, propán, bután, pentán, heptán Telített szénhidrogének Homológ sor fogalma, alkánok homológ sora Izomer vegyületek. Jellemző kémiai reakciójuk: szubsztitúció Üvegházhatás Tengerek olajszennyezése Telítetlen szénhidrogének: etilén, acetilén, izoprén Jellemző reakciójuk: addíció és polimerizáció Szén-hidrogének szerepe a fotokémiai szmog képződésében Aromás szénhidrogének: benzol, toluol, xilol Aromás oldószerek élettani hatásai

A továbbhaladás feltételei Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak magyarázata. Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése; nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai, előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként.


11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Kísérletek tanulmányozása elektronikus adathordozón történő megtekintés után, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. TÉMAKÖRÖK

Szintre hozás

Halogénezett Szénhidrogének Alkoholok, fenol

TARTALMAK

Metil- és etilalkohol A metil-alkohol élettani hatása Fenol

Aldehidek, ketonok

Karbonsavak


Szerves vegyületeket felépítő elemek, szerves vegyületek tulajdonságai Szénhidrogének tulajdonságai, jellemző reakciói A metán halogénezett származékai Halonok és freonok és az ózonlyuk keletkezésének kapcsolata A metilalkohol, mint a szerves szintézisek fő alapanyaga

Formaldehid, acetaldehid A formaldehid fertőtlenítő hatása . Aceton (oldószerek)

aromás aldehidek, mint fűszereink alkotórészei

Hangyasav, ecetsav, tejsav, zsírsavak, olajsav

Aszkorbinsav (C-vitamin)

Telített és telítetlen zsírsavak élettani hatása Szappanok

Szappangyártás


A tisztító hatás mechanizmusa Észterek: Gyümölcsészterek, zsírok, olajok

A természetazonos aroma fogalma

Kondenzációs reakció Szénhidrátok, cukrok Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor keményítő, cellulóz Papír és cellulóz alapú textíliák A papírgyártás környezetszennyező hatása Fehérjék Aminosavak felépítése. Fehérjék felépítése és tulajdonságai, reakciói, nehézfémek, könnyűfémek és hő hatására A DNS szerepe a fehérjeszintézisben Műanyagok Csoportosítási szempontok: Természetes és mesterséges alapú műanyagok (gumi, polietilén) Polimerizációs és kondenzációs műanyagok (pl. teflon, műgyanták) Hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok Az újrahasznosítás lehetőségei Műanyagok adalékanyagai: lágyítószerek fémek stb., Halmazok

Kémiai reakciók

Fogyasztóvédelem

Dioxinok keletkezése, tulajdonságai. Gázok Számítások az Avogadro törvénnyel kapcsolatban. Szilárd anyagok Összefüggés a kristályrács-típus, a kémiai kötés és az anyag tulajdonságai között Reakciók körülményei: reakciósebesség, aktiválási energia, katalizátor kémiai egyensúly (egyensúlyt befolyásoló tényezők) Energiaváltozások: hőenergia-változás; reakcióhő, képződéshő, Hess tétel elektromos energia változás; galvánelemek, standard potenciál Sztöchiometriai számítások Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási


vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk

A továbbhaladás feltételei Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés; oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereinek között; szappanok, felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése; szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 10-12. ÉVFOLYAM

.

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 10-12. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az általános iskola 7–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk tér- és időbeli rendjét, következményeit. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni az élettelen és az élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a saját környezetükre. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, valamint tudják a jelenségeket és a folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását kívánja. Világossá teszi a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák megoldása a tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezők összehangolását, sőt nemzetközi összefogását igényli. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy oktatása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Hozzá kíván járulni a földrajzi-környezeti gondolkodásmód és a történetiföldrajzi szemlélet kialakulásához. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyzet összetevőinek változó megítélését a földrajzi térszerkezet átalakulásában. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben. Felismertesse a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő többirányú, kölcsönös függőséget. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben


a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a 9–10. évfolyam tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásával valósítja meg a szemléletformáló szerepét. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása során.

Fejlesztési követelmények A 9–10. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Az általános természeti és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi övezetekben, övekben és területeken, valamint a régiókban. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve. A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi-gazdasági és környezeti jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. A földrajzi tanulmányok befejezésekor biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a más tantárgyakban megszerzett ismereteiket a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok értelmezésében. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. A középiskolában a tanulóknak képesnek kell lenniük együttműködni másokkal. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket (adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek a speciális információhordozók (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, internet, kiállítások, filmek) használatára.


Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg. Ki kell alakulni bennük az érvelésen alapuló egészséges vitakészségnek. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban, az alternatív megoldások keresésében.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 10. ÉVFOLYAM

10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 18 óra Tevékenységformák Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A Naprendszer

A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld, mint égitest, mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. Űrkutatás a Föld szolgálatában.

A kőzetburok

A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés. Ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik. A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.


A Hold–expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.


A légkör

Anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási–éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Általános légkörzés. A vízburok A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A szárazföld vizei. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik. A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása. A levegő, a vizek és a talajok szennyezése.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat.


11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 óra Tevékenységformák Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági– és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi–gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. A sajtó- és a TV–figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. TÉMAKÖRÖK

Európa

Hazánk helye és kapcsolatai Európában

TARTALMAK

Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai. Európa népei, népességi folyamatai és települései. Az európai integráció folyamata. Észak-Európa országai. Nyugat-Európa jelentősebb országai. Közép-Európa országai. Kelet-Európa jelentősebb országai. Európa helye a világban. Magyarország földrajzi helyzete. Magyarország természeti adottságai. Népességünk földrajzi elhelyezkedése. Népesedési folyamatok hazánkban. Településeink. Hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége. Iparunk természeti és társadalmi alapja. Iparunk főbb ágai. Mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága. Mezőgazdaságunk főbb ágai. Közlekedésünk. Idegenforgalmunk adottságai. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában.


Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természetitársadalmi-gazdasági problémái. Példák gyűjtése a társadalmi-gazdasági élet fejlesztéséről. A világgazdasági pólusok helye és szerepe.


Kontinensek

Ázsia természeti adottságai. Ázsia népessége és gazdasága. Ausztrália helye a világban. Afrika természeti adottságai és gazdasága. Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai. Amerika helye és szerepe a világban.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, országcsoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.


12. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 16 óra Tevékenységformák Társadalmi–gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Szemelvénygyűjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról. Adatgyűjtés különböző termékek világpiaci árának változásairól. Könyvtári adatgyűjtés nemzetközi gazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A világ változó A gazdasági élet szerkezetének társadalmi–gazdasági átalakulása. képe A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az informatika előretörése. A világgazdaság jellemző folyamata. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A működő tőke és a pénz világa. A tőzsde. A világgazdaságban Kialakulásuk és változó szerepük a különböző szerepet világgazdaságban. Észak–Amerika, betöltő régiók, Kelet és Délkelet–Ázsia, Európai Unió. Fejlődő országok. országok és országÁltalános problémáik és eltérő csoportok fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségeik.


A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmigazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az urbanizáció környezeti következményei


Globális világproblémák Természet és környezetvédelem. A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem. Az élővilág védelme. A társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára. Demográfiai robbanás, túlnépesedés. Az urbanizáció, mint globális probléma. Élelmezési gondok. Nyersanyag- és energiaválság. A fenntartható fejlődés. A jövő kihívásai. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TÁRSADALOMISMERET 11-12. ÉVFOLYAM

TÁRSADALOMISMERET 11-12. ÉVFOLYAM Célok és feladatok Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket! A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit!

Fejlesztési követelmények A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja


meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket. A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal. A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelmények A tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit; a legnagyobb magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást. A Szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények: Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről; ismerje a legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket. A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb előírásokat, feltételeket. Az Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel. A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelmények: A tanuló tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbséget. A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására,


és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről. Tudja kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje a technikáját. A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és eljárásmódokat. A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelmények: Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait. A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális közösségekbe illeszkedésének előnyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egykét fontos nemzetközi szervezetet, amelynek tagjai vagyunk! Az ember, mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlődés közötti összefüggéseket. A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek. Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a szándék és a tett különbségeit. Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy az embereket különböző érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik. Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvető formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát. A család mint alapvető közösség témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvető családjogi


ismeretekről. Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért. Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a művészet szerepét az ember életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyőződés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseiről! Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TÁRSADALOMISMERET 11. ÉVFOLYAM

11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 18 Tevékenységformák Jellemző tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok (személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; grafikonok, statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyűjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb. A tananyag elsajátításának sajátos módjai begyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. TÉMAKÖRÖK A mai magyar társadalom

TARTALMAK Társadalmi csoportok A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete Gazdagság és szegénység Nemzeti és etnikai kisebbségek

VÁLASZTHATÓ TARTALMAK Kultúrák és szubkultúrák Társadalmi mobilitás

Szocializáció és társadalmi devianciák

A szocializáció fogalma, tartalma és színterei Problémák a szocializáció folyamatában

A társadalmi deviancia fogalma, megjelenési formái: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer

Az iskola világa

A műveltség társadalmi szerepe Közoktatás – szakoktatás felsőoktatás

Tanulói jogviszony és érdekérvényesítés A művelődés iskolán kívüli formái és színterei Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei

A munka világa

Vállalkozás Munkavállalás Munkanélküliség


Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás

Egészségügyi ellátás rendszere Érdekvédelem Szociális szolgáltatások és ügyintézési gyakorlatok Társadalom- és nyugdíjbiztosítási formák és ügyintézési gyakorlatok

A jog világa

Jogi alapismeretek Emberi és állampolgári jogok Az alapvető állampolgári kötelezettségek

Gazdasági, szociális és kulturális jogok Az emberi jogok hazai és nemzetközi védelme

A politika világa

A politika fogalma Diktatúra és demokrácia Az érdekérvényesítés különféle módjai Tömegkommunikáció és politika

Rendszerváltás Magyarországon A hazai pártok általános jellemzői Érdekképviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok A közvélemény, a -kutatás

A Magyar Köztársaság Az Országgyűlés államszervezete A köztársasági elnök A kormány és a minisztériumok A helyi önkormányzatok

Az Alkotmánybíróság Az igazságszolgáltatás Külkapcsolatok

A közigazgatás szervezete és intézményei

Az államigazgatási szervek Az önkormányzati igazgatás

A XXI. Század világa

Nemzetközi szervezetek Az Európai Unió és hazánk Világméretű problémák

Magyarország a nemzetközi szervezetekben

Az ember mint biológiai lény

Az ember és az állat Test és lélek Az egyes ember fejlődése

Autonómia és meghatározottság

Személyiségünk

Pszichikus működésünk Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Az emberi szellem

Az ember, környezete és a nyelv világa Önazonosság és önmegvalósítás

Az ember mint társadalmi lény

Az emberi értékek, az erkölcs Kapcsolatok Közösség és társadalom

Mozgatóink A kultúra normativitása A hagyomány értelme

Gyakorlatok


A család mint alapvető A család fogalma, alapvető közösség funkciói régen és ma Gyermek a családban Az életmódbeli különbségek

Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat Családi konfliktusok és megoldási lehetőségek

Az emberi élet nagy kérdései

Boldogság és szépség Rend és szabadság

Nemiség, szerelem, házasság Élet és halál Hit és vallás

A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.


12. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 16

Tevékenységformák Jellemző tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció. A tananyag elsajátításának sajátos módjai megértés és belátás; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Etikai alapfogalmak

A jó és a rossz A szenvedés tapasztalata A választás szabadsága, az ember Szándék és következmény felelőssége Törvény és lelkiismeret Materiális és formális etikák

Az etika megalapozása

Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban A világi etika kialakulása Az erkölcsi gondolkodás történetének klasszikus példái

Az etika transzcendens megalapozásának igénye A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség-és konszenzus etikák érvelési módjai

Az erkölcsi cselekedet dimenziói

Életcélok, önmegvalósítás Önbecsülés és mások iránti tisztelet Az élet tisztelete A nemiség és a családi élet erkölcstana Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás Hazaszeretet és példái

Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái Munkaerkölcs Etikus fogyasztás Törvénytisztelet és polgári engedetlenség Erkölcs és politika Gazdaságetikai alapelvek


A jellem és az erények

Korunk erkölcsi kérdései

Erkölcsi érzék A jóakarat A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége Etikai alapértékek

Jellem és illem Önnevelés, példakövetés

A tudományos-technikai haladás dilemmái Globális felelősségünk, kötelességeink a jövő nemzedékekkel szemben Az etika emberközpontúságának értelmezése

Géntechnológia, születésszabályozás, az öregedés, az emberhez méltó halál problémái

Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései

Az élővilág rendjének megőrzése

A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MŰVÉSZETI ISMERETEK 9-10. ÉVFOLYAM

MŰVÉSZTI ISMERETEK 9-10. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A vizuális nevelés célja a középiskolában, hogy az iskola befejezésekor a további élet folyamán hasznosítható és szakirányba továbbfejleszthető vizuális megismerési mód, képi kommunikációs képesség, művészeti alapismeret és esztétikai szemlélet birtokába juttassa a tanulókat. Tartalmas, értékes életvitelt élő, igényes környezetet létrehozó és azért felelősséget vállaló emberi magatartás kialakítása. Az esztétikai élmény, az esztétikum, a művészet - mint a minőségi társadalmi lét része - váljon az élet lényeges elemévé.

A tantárgy tanításának célja és feladata A tanuló eddigi tudásának, ismereteinek - az előző évfolyamokon tanult, valamint a gyakorlati életben szerzett - képi kommunikációs eljárások, ábrázolási és kifejezési lehetőségek ismétlése, összerendezése és gazdagítása, kiegészítése, megszilárdítása, sokrétűbb alkalmazása a világ egységének megismerésére a képi és fogalmi elvonatkoztatás összekapcsolásával. A vizuális nevelés sajátos, az érzelmi-értelmi egységet megteremtő eszközeivel a személyiség formálása, a világkép kiteljesedésének segítése, valamint a képi gondolkodás, az analízis és az alkotó képzelet fejlesztése a forma, a szerkezet, az anyag, és a funkció összefüggéseinek vizsgálatával és a problémamegoldó, innovatív gondolkodás kialakítása. Az alkotó képesség egyéni adottságokhoz igazodó kibontakoztatása és az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepének megismerése, ezen eszközök kínálta információk tartalmának kritikus befogadásához szükséges vizuális alapok kialakítása. A tömegkommunikáció vizuális műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, rendszeres tárlat, múzeumlátogatás igényének kialakítása, A megfelelő tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvő szerep biztosítása az önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerű eszközeinek alkalmazásában is. A szakképzésben és a felsőoktatásban az általánosan és speciálisan szükséges alapképességek megerősítése.

Fejlesztési követelmények Az egyéni kifejezési és közlési célok elérésében, feladatok megoldásában az alapvető látásmódbeli eljárások és technikák ismerete, és mind önállóbb használata. A vizuális kommunikáció, az újabb médiumok sajátos közlésformáinak ismerete, az összetettebb vizuális információk és a konvenciókon alapuló ábrázolásmódok értelmező felhasználásában való jártasság. Képesség a látvány minél sokrétűbb megfigyelésére, lényegének megragadására, a formai jellegzetességek, a belső szerkezet, anyag és funkció összefüggéseinek értelmező ábrázolásával és vízió-asszociatív hasznosításával. Elvont gondolatok, érzelmek kifejező megjelenítésének képessége két dimenzióban. A képzőművészet nagyobb korszakainak, a főbb műfajoknak, kompozíciós rendszereknek és

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MŰVÉSZETI ISMERETEK 9-10. ÉVFOLYAM

technikáknak ismerete, legkiemelkedőbb alkotások felismerése, alkotók megnevezése. Tájékozottság a művészeti ágak, és műfajok formanyelvében a magyar és az egyetemes és művészettörténet néhány példája nyomán. helyzetfelismerő, tervező, kivitelező és vizuális ítélőképesség kialakulása, képesség tárgyi és média világunk kritikus szemlélésére, környezetalakító magatartásra. Ismeretszerzés képessége a köznapi, műszaki-technikai és a tudományos vizuális közlésekkel, valamint a művészeti kifejezésmóddal

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM MŰVÉSZETI ISMERETEK 9. ÉVFOLYAM

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 18 Tevékenységformák A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bővítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó használata adott feladatokban. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok megismerése, alkalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói, megjelenítési formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerű tervezési feladat megoldása. Ismert technikák felidézése, újabbakkal bővítve, feladatnak, témának megfelelő kiválasztása, használata. Vizuális nyelv Vizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejező, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a vizuális nyelvi elemek közlő jelentéstani, funkcionális és díszítő szerepe, jellegzetes kompozíciós megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók /Monge vetület, Kavalier axonometria / alapjai és azok szerepe a képi közlő nyelvben. Vizuális kommunikáció Köznapi, műszaki-technikai, tudományos és művészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik alapvető szabályai, ábrázolás- és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötődő egyszerű magyarázó - közlő rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése, olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge- vetület és egyméretű axonometria alkalmazása egyszerű műszaki jellegű feladatokban, a fotó és a reklám hatásrendszere Képzőművészet Képzőművészeti ágak főbb jellemzői, a műalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemző kifejezési eszközök, megjelenésük különböző korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak tükrében). Tárgy- és környezetkultúra A tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegű vizuális információinak megértése Technikák Alapvető képző és iparművészeti technikák felismerése, néhány technika gyakorlati kipróbálása, alapvető szerkesztő eszközök ismerete, alkalmazásuk egyszerű feladatokban

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Vizuális nyelv

Ábrázolás- és kifejezés technikák: a vizuális nyelv alapelemei,

VÁLASZTHATÓ TARTALMAK A vizuális nyelvi elemek összefüggései


Vizuális Kommunikáció Elméletigényű Gyakorlat

megjelenésük műalkotásokban, vizuális műalkotásokban, vizuális információkban, természeti és ember információkban, alkotta formákon tárgyakban A tervezőgrafika formanyelve A tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom, forma, funkció kapcsolata Modellértelmezés Ábrázolás és felhívás (tájékoztatás): tanulmánnyal és térbeliségre vonatkozó korábbi tapasztalatok, megfigyelések, ismeretek analízissel: a forma, a szerkezet, az anyag és rendszerezése, gyakorló alkalmazása Egyszerű térformák síkban maradó és funkció feltárása teret érzékeltető helyzetének Alkalmazott grafikai megjelenítése az ábrázoló geometria tervezés kép és szöveg együttes megjelenésével (p. rendszerében (Monge- vetület, egyméretű, kétméretű és Kavalier névjegy, meghívó) axonometria) szabadkézi (felvételi) A médiumok képi világának vázlat és szerkesztés alkalmazása értelmezése, az műszaki jellegű ábrák készítésénél ismeretszerzés közvetett Értelmező rajzok szabadkézi vázlattal / formái (fotó, újság, szerkezeti és működési rajzok / könyvtár, CD, internet) Rekonstrukció Monge- vetület alapján Az óegyiptomi Különböző információk tartalmának legjellemzőbb felületek képi rögzítése: elvont fogalmak, törvénye és a Mongemennyiségek, viszonyrendszerek és geometria kapcsolata, összefüggések vizuális megjelenítése Építmények alaprajzi (magyarázó - közlő rajz, embléma, metszetei plakát, névjegy, meghívó, monogram, A műszaki rajz vetületeinek mátrix, diagram, kartogram, grafikon, ábrázolási szempontjai piktogram) Axonometriai értelmezések: - merőleges csonkolások (kockák és hasábok) - a ferde irány megjelenése a kör axonometrikus képe (henger, kúp és gömb) Testek származtatása, modellezése: hálózatok Geometrikus testekre visszavezethető természetés ember alkotta formák Egy megadott könyv néhány illusztrációjának (táblázat, képlet, vonalas ábra, grafikon, kép, rajz)


Elmélet

Képzőművészet elméletigényű gyakorlat

megtervezése, elkészítése vagy, adott felfogású, méretű színes hetilap címoldalának tervezése, kivitelezése vakszöveg és válogatott illusztráció felhasználásával, rajzolt, és/vagy elektronikus úton Egy (izometrikus) és kétméretű A vizuális észlelés (dimetrikus), a Kavalier axonometria fiziológiai jellegű ábrázolások jelentkezése az (élettani) alapjai, a tér ókorban (pompeji és herculáneumi ún. eszméjén alapuló architekturális - stílus) és a axonometria a racionalitás, középkorban (Képes Krónika). a végtelen nézőpont és az A köznapi és műszaki vizuális közlések objektivitás jegyében sajátosságai, a fogalmi Egyezményes jelek a viszonyrendszereket, struktúrákat közlő közlésben A forma, szerkezet, anyag, ábrák helye és szerepe a vizuális funkció összefüggése a kommunikációban Színtapasztalatok, színismeretek áttekintése: a színkör és természetben és mesterséges környezetben a színgömb Színrendszerek a műszaki-technikai és (arányrend, lépték, modul, köznapi közlésekben szimmetria, aranymetszés) A színdinamika szerepe az exteriőrök A színek tulajdonságai, és enteriőrök kialakításában jelszerepük, alkalmazási lehetőségeik a köznapi vizuális kommunikációban Tudományos vizuális közlések sajátosságai, a tervezőgrafika funkciója, műfajai A vizuális kommunikáció fogalma, műfajai A tömegkommunikáció vizuális és audiovizuális eszközei, műfaji sajátosságai A mozgóképi kifejezés jellegzetességei Irodalmi, zenei élmény szubjektív Érzéki szemlélet - lelkiségi megjelenítése fotómontázzsal és beleélés képzetekkel kollázzsal Érzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg választott kifejezőeszközzel Ábrázolás és alkotás - a


Elmélet

Tárgy- és környezetkultúra Elméletigényű Gyakorlat

Elmélet

művészi ábrázolás Iparművészeti műfajok, főbb jellemzői Közeli múzeum gyűjteményének áttekintése, időszaki kiállítás anyagának megismerése Hazánk legjelentősebb múzeumai, gyűjteményei (Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Múzeum) Műalkotások tartalmi értéke, üzenete, stílusuk. A festészet mint a színviszonylatok művészete - lokális színek és tónusfokozatok - reflexszínek, - hideg-meleg és komplementer kontrasztok - mennyiségi és minőségi viszonylatok Reprodukció és produkció Alapvető szobrászati eljárások: hozzáadó és elvevő Arculattervezés a belsőépítészetben A belső tér berendezési Adott feltételeknek (családnak) tervrajza, a színek megfelelő lakótér tervezése térhatásának méretarányokkal, léptékeinek és pszichológiája mozgásterének rajzi elemzése (tervrajz) Tárgykultúra a lakásban Számítógépes tervezőprogram alkalmazása Tervrajzok olvasása, értelmezése, Tárgyak esztétikai és méretarányok használati szempontjai. A tervező - alkotó folyamat menete Az ipari formatervezés, a design Az ergonómia fogalma Ökonómia (gazdaságosság, ésszerség) a lakótérben mint esztétikai érték az emberi környezetben

Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, szobrászat) főbb jellemzői (Mű)elemző művészettörténet Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok, eljárások a műalkotások tartalmi, formai, feltárására (építészet, grafika, festészet, szobrászat) Festészet jellemző kifejezési eszközei, megjelenésük különböző korszakokban, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai (vízszintes, soros, szimmetrikus, aszimmetrikus, háromszög, térháromszög, átlós, képkivágás), és a kiemelés eszközei (kontúr, arány, fény, szín, ritmus kontraszt) Szobrászat - a formaviszonylatok művészete - jellemző kifejezési eszközei (tömeg, forma, felület anyag), megjelenésük különböző korokban Vizuális művészeti élmények szóbeli kifejezése


Vizuális nyelv

Ábrázolás- és kifejezés, technikák: a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban Ábrázolás és tájékoztatás módjai köznapi, tudományos információkban A funkció és a jelentés kapcsolata a téralakításban

Vizuális kommunikáció Elméletigényű gyakorlat

Az ábrázolási konvenciók, a tapasztalati távlattan és a szerkesztő perspektíva alkalmazása egyszerű térformák térbeli helyzetének megjelenítésére (centrális kollineáció)

Gyakorlat

A köznapi életben használatos ábrázolási konvenciók rendszere, összefüggései (Monge - vetület, axonometria és perspektíva) Tapasztalati távlattan és szerkesztő perspektíva (nézőpont, alapsík, perspektív képsík, alapvonal, horizontsík, horizontvonal, főpont, távpont, iránypontok)

A formanyelv alkalmazása az alkotótevékenység során Formaadás a reklámban A színek viselkedése a megvilágítás módozataiban A térhatás változatai a fény és árnyék eloszlásának függvényében (ellen-, tele-, surló fény) A színek alkalmazása: szín és funkció (információs, figyelemfelkeltő, esztétikai, élettani, kompenzáló szerep) A fotó és film képalkotó elemei és képzőművészeti kapcsolatai A tér illúzióján alapuló távlattan a centrális nézőpont és a szubjektivitás jegyében. Távolságok és méretek arányos csökkentése átlós módszerrel Térábrázolási konvenciók elsajátítása és túlhaladási kísérletei, optikai csalódások. Feladatok a fordított és az anamorfotikus perspektíva alkalmazásával A médiumok képi világának szóbeli elemzése Testek és testcsoportok rekonstrukciója tapasztalati távlattannal Monge - vetületek alapján A perspektíva nézőpontjainak sajátos formái - madár és békaperspektíva, természetes nézőpont, fordított és kitágított perspektíva. A leképező és a kifejező ábrázolás különbsége.


Képzőművészet Elméletigényű gyakorlat

Kifejezés: gyakorlati műelemzés rajzos kompozíciós vázlat készítése Mozgás, folyamat ábrázolása képek, fotók felhasználásával vagy rajzzal

Elmélet

Festészet: a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázolásmódon át az egyre áttettebb ábrázolásmód felé (a lényeges csomópontok kiemelésével) Transzpozíció síkon Kompozíciós megoldások a műalkotásokban A térábrázolás módja és az adott kor világképe és világnézete közötti összefüggés A térviszonylatok művészete: az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés jelentősebb módozatai alapján ( forma, szerkezet, anyag, funkció)

Az írás szerepe a kommunikáció fejlődésében. A mozgóképi ábrázolások fontosabb eszközei (fotó és film képalkotó rendszere). A vizuális kommunikáció hatásrendszere (információ, reklám) Önálló műelemzés Látvány leképező megjelenítése, képi átírása síkra (szín, forma redukció) Ábrázolási konvenciók alkalmazása a kifejezés, gondolatközlés, kompozíció eszközeként A megtanult ábrázolásmódok túlhaladási kísérlete, ábrázolási újítások Képzőművészeti technikák csoportosítása, rendszere, A kortárs művészet Fordított perspektíva a festészetben, kitágított perspektíva (anamorfózis ) megjelenése a festészetben, fotó és filmművészetben A különböző nézési síkvetületi irányokat egy képben egyesítő tárgyias ábrázolásmód (óegyiptomi és analitikus kubizmus) Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját keverő nézőpontú ábrázolások (pl. Giotto padovai freskóin ) Belső, szubjektív tér-idő ábrázolások (pl. szürrealisták) Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus és geometriai absztrakciók (képarchitektúrák)


Tárgy- és környezetkultúra elméletigényű gyakorlat

Elmélet

Főbb építészeti stílusok megkülönböztetése jellegzetes térszervezési eljárások (alaprajzi elrendezés, építészeti szerkezet, homlokzattagolás ) alapján A vizuális művészetek kibővült rendszere, a művészeti ágak, műfajok elmosódása, egymásra hatása. A média szerepe a művészetben, jellemző kifejezési eszközeik A fotó, a film és a videó művészet műfaji sajátosságai a képzőművészet párhuzamában. Belső tér tervezése nézetrajzban Belső tér berendezési axonometrikus rendszerben, vagy tervrajza, színviszonylatok perspektív képpel, rajz, képek és fotók - a színek térhatásának felhasználásával felhasználása a lakberendezésben Számítógépes program felhasználása az adott tervezéshez Belső tér kialakításának és Belsőépítészet, átalakításának legfontosabb lakberendezés szerepe az szempontjai, technikai lehetőségei. esztétikus emberi környezet A tervező folyamat lépései kialakításában Az ipari formatervezés - a design - lényege A giccs fogalma Az organikus és humanizált (épített) környezet különbözősége, hatása az emberre


A továbbhaladás feltétele A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz kötött alkalmazása. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége. Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait. (könyvtár, CD-Rom, internet)


10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 18 Tevékenységformák Művészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Műelemző módok tudatosítása. A folytonosság, a változás a különbözőség, az összefüggések feltárása az egyes művészettörténeti korok között, a domináns művészeti ág korstílusonkénti kiemelésével. Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban. Vizuális kommunikáció A vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó ábrázolásmódok és felhívó jellegű képi tartalmak megértése, alkalmazása. Képzőművészet - műalkotás elemzés Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői, a művészettörténet kulcsműveinek egismerése alapvető műelemző szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázoláson át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése különböző korokban. Tárgykultúra: tervezőfolyamat alapvető lépéseinek ismerete TÉMAKÖRÖK Művészettörténet mint tudomány

TARTALMAK Társtudományok, határterületek, segédtudományok

A műalkotás Attributálás, attribució, megközelítésének ikonográfia, ikonológia néhány módja Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok A stílus Stílus és kor

VÁLASZTHATÓ TARTALMAK A művészettörténet írás kialakulása Művészeti gyűjtemények keletkezése, múzeumok alapítása Ikonográfiai elemzések A leírástól az ítéletig, a műélvezéstől (intuíció) a műértelmezésig (tartalom, külső és belső forma) Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat


történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése A művészet kezdetei Ókor művészete

Ókeresztény művészet Bizánc művészete Népvándorlás kora Romantika

Gótika művészete

Reneszánsz művészet

Őskor, ókor, középkor és a reneszánsz művészetének

Őskori művészet

Törzsi művészet, atavizmus, ősi edénytípusok és továbbélésük a tárgyi népművészetben Óegyiptom, Mezopotámia, görög, római Prekolumbián művészet művészet: Keleti művészet (India, - szakrális és profán építmények Kína, Japán) - festészet, szobrászat Katakombák és bazilikák - hosszanti tér A mozaikrakás technikája, Centrális térszervezés csúcsművei Ortodox, iszlám művészet A honfoglaló magyar nép művészete A megismert motívumok Griffes-indás nemzetség továbbélése a tárgyalkotó Tarsolylemez plasztikák népművészetben Egyetemes: lombardiai, német és Karoling - kori és Ottó kori francia művészet Magyar: esztergomi és pécsi kőfaragó műhely nemzetségfői templomok Egyházi és világi művészet Az offerek és a mézesbábok szakrális tartalmai Ikonográfiai program a freskófestészetben és a kőfaragásban Egyetemes és magyar gótikus művészet (francia, angol, német és magyar) egyházi: katedrálisok és királyi A gótika korának teológiai kápolnák, üvegablakok, szárnyas háttere oltárok világi: várak, városházak, A reneszánsz kezdete (Itália, Németalföld) Az érett reneszánsz Itáliában és Németalföldön A magyar reneszánsz

Az egyéni stílus jelentkezése. A reneszánsz kimagasló alkotói. A reneszánsz perspektíva. A manierizmus Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban A szűkebb és tágabb lakóhely Változások, fordulópontok, művészeti, műemléki értékeinek műfajok, korstílus születése, számbavétele, elhelyezése az egyetemes prototípusok és művészettörténetben rákövetkezések, a


rendszerező áttekintése

Barokk művészet Klasszicizmus Romantika

képzőművészet ágainak kialakulása Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése. Olasz, francia, németalföld, spanyol, magyar egyházi és világ (realisztikus) programok Ókori előképek, párhuzamok Francia klasszicizmus A magyar művészet kibontakozása Európai és magyar narratív, történelmi festészet, egzotikus tájképek, a középkor építészeti hatásai, nemzeti romantika

Orosz, német klasszicizmus Canova és Ferenczy István pályaképe A meghatározó irodalmi és filozófiai párhuzamok

A 19.szd.-i realizmus, a kritikai realizmus

A környezet és az ember megváltozott arányrendje: a cselekvő ember, sorsközösség az elesettekkel

Goya mint előkép

A századelő izmusai Impresszionizmus Posztimpresszionizm us

Festők küldetéstudata és a társadalom menekültje. A modern művészet születése Színfestészet

Monet és Szinyei Merse Pál pályaképe Rodin mint antiszobrász

A századforduló művészete

Szimbolizmus, szecesszió A szecesszió nőtípusai, építményei és tárgyai

A plakát műfajának megszületése

A XX. század művészetének főbb törekvései XX. század első felének irányzatai Művészet a két világháború között

Fauvizmus, kubizmus, futurizmus expresszionizmus, organikus és geometriai absztrakció Geometrikus absztrakció konstruktivizmus, és dadaizmus Szürrealizmus Organikus és funkcionalista építészet Művészet a második Pop art és rokon jelenségei, világháború után az op-art Kortárs művészet A kortárs művészet mint korunk üzenethordozója:

Gauguin mint előkép és Matisse Cezanne és Picasso Plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus A kubista kollázs és a szürrealista montázs A Bauhaus és Moholy Nagy László Tudományos technicista és szigorú irányzatok Az aktuális probléma párhuzamai a klasszikus és


a land art, a térinstalláció, és a videó installáció fogalma Az európai művészettörténet rendszerező összegző áttekintése a lényeges pontok Hangsúlyozásával Népművészet

A szűkebb és tágabb lakóhelyünk művészeti, műemléki értékei. A Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum kincsei a tanultak párhuzamában A népviseletet meghatározó földrajzi, történelmi, társadalmi tényezők.

A továbbhaladás feltétele A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.

a kortárs művészet, a környezet és a modern vizuális média példáiban. A művészettörténet egyes nagy korszakait jellemző, tartalmi és formai lényeges vonások ismerete Hazánk főbb viselettípusai és kapcsoltuk az ún. Nagyművészeti ábrázolásokkal és kifejezésekkel, korstílusokkal

BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM OSZTÁLYFŐNÖKI 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 9-12. ÉVFOLYAM Cél Az osztályfőnöki óra funkciói: − a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben, − a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán, − szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben.

Tartalom Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy – gazdag extracurriculumokkal telített – nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv – az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti értékelésére. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok: 1. ÖNISMERET − a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása 2. A TANULÁS TANULÁSA − a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban 3. TÁRSAS KAPCSOLATOK − készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására


4. KONFLIKTUSKEZELÉS, TÁRSADAMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁVÁLÁS − képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában − a bűnözés egyes formáinak megismertetése, − a bűnelkerülés lehetőségei − jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása 5. LELKI EGÉSZSÉG − a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása 6. TESTI EGÉSZSÉG − az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére 7. VISELKEDÉSKULTÚRA − a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása 8. PÁLYAORIENTÁCIÓ − képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolására 9. JELENISMERET − eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban 10. FELELŐS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE − a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására 11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK − a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése


OSZTÁLYFŐNÖKI 9-10. Évi óraszám: 36 1. Önismeret Tartalom Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? A serdülô „saját én” keresése. Erényeink felismerése, erôsítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához.Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.) 2. A tanulás tanulása Tartalom A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, egészséges és megalapozott önbizalom, önellenőrzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitűdök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása stb). Tanulási szokások, módok, technikák: – az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; – a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása; – folyamatos önellenőrzés– munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes hálózat stb.). Célszerű az első osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a szaktanárokat. E témakörből az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az első tanítási héten projekt is szervezhető, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfőnöki órán folyamatosan történhet. 3. Társas kapcsolatok Tartalom − Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő ereje. A szervezet (az intézményes struktura: az ODB) és


a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.) Sztárok és magányos „arcnélküli” tanulók baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb). − A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülők, fiatal felnőttek, öregek) sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, testvérkonfliktusok, szülő-gyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredő problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A serdülő sajátos szerepe a családban, felelőssége a családi élet légköréért. A család külső kapcsolatai. A családi élet zavarai, a széteső család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel. Távol a családtól (élet a kollégiumban). Az önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma tréning formájában. A problémák felvethetők a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatásával. 4. A konfliktuskezelés Tartalom A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: − önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés) − megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása − az együttműködés készsége és képessége − készség a közös problémák együttes megoldására. A konstruktív konfliktusmegoldás menete − a probléma pontos körvonalazása, − közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek: aggodalmainak és reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása − megoldási alternatívák gyűjtése − az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelő kiválasztása, törekvés a “nincs vesztes” elv érvényesítésére − meghatározott idő után az eredmény értékelése. − Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai. Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése című


témakörökkel. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények, filmrészletek, történelmi események elemzése. A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: − önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő viselkedés) − megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása − az együttműködés 5. Lelki egészség (mentálhigiéné) Tartalom A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktusok szülőkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálnhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége E témakörre valamennyi modulban van utalás, és természetes az össsze- kapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történő szerepeltetését – kiemelt jelentősége mellett – a pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja. 6. Testi egészség Tartalom Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazaonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb). Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének


kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb). Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél) A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése kérdőíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió rendszeresen sugároz az egészségmegőrzést célzó műsorokat). 7. Viselkedéskultúra Tartalom − Mindennapi kommunikáció Köszönések és megszólítások zűrzavara. Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Beszélgetés, verbális és nonverbális jelek. A társalgás „szabályai” nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés jellegzetes helyzetekben − Udvariassági formulák Hagyomány és személyesség az udvariassági formulák használatában. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (pl.: vendégfogadásnál, vendégségben, étteremben, futballmeccsen, szórakozóhelyen, otthon, az iskolában, közlekedési eszközön, külföldi tartózködás során stb). − Civilizációs szokások Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása (pontosság, tapintat, a „hangerő” megfelelő szabályozása). A kölcsön kapott értékek, tárgyak időben és sértetlenül történő visszaszolgáltatása. Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. Fokozott figyelem az arra rászorulókkal (idősekkel, betegekkel, kisgyermekesekkel, várandós nőkkel, nagy megrázkódtatást átélőkkel stb). A velünk egyformán erősekkel az adódó terhek egyenlő elosztása. A testi és lelki erőszak kerülése és elutasítása. A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolatok címűhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes szerepjáték formájában is gyakorolni. A különböző korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerű irodalmi szemelvények esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. A diákokkal is gyűjtethetők példák napi élményeikből, olvasmány- és filmélményeikből bizonyos viselkedési normák betartására, illetve megszegésére. 8. Pályaorientáció Tartalom Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jovőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Alkalmazotti minőségben végzett munka. Vállalkozói minőségben végzett munka.


Hasznos lehet a diákok véleményét leiratni a munkáról, a kapcsolódó saját és szüleik, ismerőseik révén szerzett tapasztalataikról, és ezek alapján indítani a kapcsolódó beszélgetést. A választott pálya követelményeit kinek-kinek össze kell vetni saját személyiségjegyeivel, e ponton ez a témakör szorosan kapcsolódik az Önismeret címűhöz. Célravezető az egyes tanulókat kiscsoportos beszélgetések során szembesíteni önmagukkal és a választott pályán adódó követelményekkel. (Az 5-6 fős kiscsoportok szerveződése ezesetben szabad választás alapján történjék.). Érdekes vitatéma lehet a vállalkozás helyzete hazánkban. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak. 9. Jelenismeret Tartalom − Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái − A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, közös távlatok − A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe, Nemzeti sorsfordulóink. A történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink időszerű tanulságai. − Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. A rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai. Pluralizmus, többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások, munkanélküliség. Közvélemény, közhangulat. Ki hogyan éli/élte meg az elmúlt éveket? E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen időszerű eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. Az egyetlen hivatalos világnézet hegemóniájának megszűnésével, a pluralizmus legitimizációjával eltűntek a politikai, világnézeti kérdéseket érintő elvárt válaszok, s a felmerülő témákról zajló viták az egymással eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíthetik. 10. Felelős állampolgár nevelése Tartalom A civil társadalom kialakítása. Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítéletmentesség. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás problémáik megoldásába. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek című részműveltségi terület keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható például a jog, a demokrácia fogalma, annak jelenleg értelemezése, aktuális megvalósulásának buktatói.


11. Globális problémák Tartalom Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintő gondok. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen értelmezése. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért. A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok. A háború és béke kérdése a XX. század végén. Gyakorlati javaslatok, ötletek Az előző két témakörhoz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülő problémák és az aktuális eseményekhez kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát tág teret hagyva a tanulók önálló véleményének.

OSZTÁLYFŐNÖKI 11-12. Évi óraszám: 11. évfolyam: 37, 12 évfolyam: 32 1. Önismeret Tartalom Pozitív-negatív, reális-irreális énkép. A helyes önismeretre alapozott törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek mértéktartó és harmonikus kielégítésére, a személyiség folyamatos karbantartására. Élettervek, karriertervek. Felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért. Hit önmagunk erejében, önbecsülésre törekvés. A belső személyi autonómia kialakításának fontossága. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.) 2. A tanulás tanulása Tartalom Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak keresése, a saját felelősség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésbenAz egészséges önbizalom, amabíció, céltudatosság. Az egészséges rivalizálás és a kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán, versenyen Gyakorlati javaslatok, ötletek Ebben az életkorban különösen fontos a felkészülés a munkába állásra, a vizsgahelyzetekre. Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, a folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével jó eszköze lehet ennek a felkészülésnek. 3. Társas kapcsolatok Tartalom − Egyén és közösség Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük tisztázása (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb). Az egyéni és a közösségi érdekek összefüggései, az érdekek egybeesése, ellentétei. A közösségi és az egyéni érdek túlhangsúlyozásának káros következményei. Az érdekek képviselete, az érdekegyeztetés lehetőségei. Az egyéniség sajátos szinei, felszínre hozásának lehetőségei és gátjai a közösségben. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet, méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítőkészség stb). − Az iskolán és a családon kívüli kötődések (sportegyesület, pop együttesek, vallási bázisközösségek, szekták stb.), az ifjúsági szubkultúra hatásai: divat, beszédstílus, szabadidős programok, szokások, viselkedési formák − Szerelem, partnerkapcsolat A tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei (önkéntesség, egyenrangúság tudata, egymásra figyelés, a partner érzelmi,

viselkedési szokásainak elfogadása, alkalmazkodás, a birtoklási igény elutasítása és leküzdése önmagunkban, felelősség, őszinteség stb.) Hullámhegyek és hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban, veszekedés, konfliktusok. A kapcsolat megszakításának kulturált formái. A saját élményeken kívül vitaindítók lehetnek a témához kapcsolódó filmek, szemelvények, újságcikkek. Mivel e témák az egyének intimszféráját érintik, különösen célszerű kívülről hozott, esetleg fiktív esetekkel bemutatni, ezek közvetítésével megvitatni a kapcsolódó problémákat. 4. A konfliktuskezelés társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás

Tartalom A rivalizálás személyiségfejlődést segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. A másság elutasítása, bűnbakképzés; az egyén felelőssége e jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek cselekvési tere és lehetőségei. Az agresszivitás mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás lehetséges okai (frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés stb). A demokrácia mint potenciális konfliktusforrás. Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra, tárgyalási technikák. Demokrácia az osztályban, az iskolában (közös szabályok alkotása és működtetése, diákönkormányzat, a hierarchikus strukturák leépítése, a felelősség megosztása és vállalása stb). Társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás: A társadalmilag elfogadott viselkedésmódok és a bűnözés egyes formáinak megismertetése, veszélyeztetett rétegek és korosztályok, bűnelkerülés lehetőségei, jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása. A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió- és tvadások is. Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátítathatók. A téma e ponton kapcsolható a jelenismerettel, foglalkozó modulhoz. A konfliktus kreatív kezeléséhez is segítséget ad a Gordon-módszer. A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió- és tvadások is. Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátítathatók. A téma e ponton kapcsolható a jelenismerettel foglalkozó modulhoz. A konfliktus kreatív kezeléséhez is segítséget ad a Gordon-módszer. 5. Lelki egészség (mentálhigiéné) Tartalom Emberismeret, empátiakészség, figyelmeség, tapintat, alkamazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik

velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képességei. Saját magunk tisztelete, méltósága; egyéniségünk színeinek vállalása. Az érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban álló emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte vallomásaira. Ennek feltétele az igénye egymás meghallgatására, a bizalom, a diszkréció. Bizonyos nagyon személyes témák megbeszélése történhet informális kiscsoportokban. Ha valaki nem kíván résztvenni ilyen jellegű megbeszéléseken, legyen lehetősége kívül maradni, esetleg elhagyni a termet. 6. Testi egészség Tartalom Szexuális kultúra − saját test igenlésének képessége, − az önkielégítés mint természetes jelenség és mint örömpótlék, sajátos menekülés − a petting szerepe az egyén pszichoszexuális fejlődésében − a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt – a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk − a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély) − az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?) − „az optimális családtervezés” lehetősége – szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás − a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései − az AIDS Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk − Mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás. − Gyógyszerek, kábítószerek. − Az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések) Betegekkel, vakokkal, mozgássérültekkel szembeni magatartás. Beteg, gondozásra szoruló családtagok Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott előadót (orvost, biológiatanárt) felkérni, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre. 7. Viselkedéskultúra Tartalom − Közlekedési kultúra. Tájékozódás ismeretlen városokban, országokban. A közlekedési szabályok ismerete. Magatartási követelmények gyalogosok, utasok és járművezetők számára, a kooperáció lehetősége a közlekedés során, az agresszivitás

veszélyei, megelőzésének, kivédésének, kompenzálásának lehetőségei stb. A közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek. A közlekedési szabályok megszegésének, balesetokozásnak hatósági és jogi következményei. − A kulturált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkábaállás, bemutatkozás, kapcsolat idősebb kollégákkal. A kulturált vállalkozói magatartás Mivel a tanulók jelentős része szerez 16 éves kora után jogosítványt, illetve a közeljövőre tervezi ezt, különös hangsúllyal célszerű foglalkozni a járművezetőre vonatkozó viselkedési szabályokkal, avval a veszéllyel, amit az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülők agresszivitása jelent. Fontos téma a kerékpárosok és a gyalogosok felelőssége is a közlekedésben. Hatásos vitaindító lehet egy-egy aktuális baleseti hír. A munkahelyi viselkedés témája előkerül a Pályaorientáció című modulban is. 8. Pályaorientáció Tartalom Tájékozódás a munkaerőpiacon, munkaerő túlkínálat, munkanélküliség. Információszerzés a munkaügyi központoktól. Álláskeresési módszerek, technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák (a felkészültség mellett az első benyomás nagy jelentősége, a megfelelő öltözék, az alapvető illemszabályok ismerete). Piacképes és nem piacképes tudások (az idegen nyelvismeret és a számítástechnika aktuálisan kiemelt jelentősége, konvertálható tudások, a rugalmasság, kreativitás fontossága stb). A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere. A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése (a munkaviszony alanyai, a munkaviszony létesítése és megszünése, munkajogi kérdések). A munkavégzés alapvető szabályainak megismerése. A munkahelyi viselkedés alapvető normái, felkészülés az új munkahelyen történő beilleszkedésre (kezdeti nehézségek, konfliktusok). A munkanélküliség problematikája. A pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások rendszere, képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele, a képzés szabályai. A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerőpiac aktuális jellemzőinek bemutatásához célszerű külső szakértőt igénybe venni. A munkába állás jellegzetes szituációit érdemes szerepjáték formájában eljátszatni a diákokkal (pl. bemutatkozás, az első munkanap első órája, reagálás az idősebb kolléga kioktató hangvételére, segítségkérés tapaszaltabb kollégától stb.).

10. Felelős állampolgár nevelése Tartalom A demokrácia értékként való elfogadása. Az össztársadalmi, a helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek összehangolására való készség és képesség. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra, önszerveződésre. A kisebbségi vélemények létjogosultságánal elismerése. Igény az erkölcsös és kulturált politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára. A tévedés belátásának készsége, az ésszerű (nem elvtelen) kompromisszumra való alkalmasság. A konszenzuskeresés technikái.

A kommunikációs tréning, illetve a tárgyalási technikák tréning formájában történő gyakorlása e témakörhöz kapcsolódva is elképzelhető. Célravezetô lehet a Diákjogi Charta kézikönyvében található esetek feldolgozása (Civitas füzetek, Bp., 1995.). 11. Globális problémák Tartalom Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A keletközép-európai régió sajátos problémái, az Európához való csatlakozás kérdései.Honvédelem és erőszakmentesség. A katonai szolgálatot megtagadók megítélése. Számítógépes hálózatok, az INTERNET szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. Gyakorlati javaslatok, ötletek A fiatalok korosztálya számára különösen lényeges a személyes felelősség felismerése, a saját cselekvési tér megtalálása, és az egyéni aktivitás körének, intenzitásának felelős eldöntése (pl. a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység megválasztásánál, a különféle szervezetekhez, csoportokhoz, közösségekhez való csatlakozásnál stb.)

A BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE TANTÁRGYI TANTERVEK A BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM TANTÁRGYI TANTERVEI

Recommend Documents