A BALÁSHÁZY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A ÉVI LXXIX.KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN

BALÁSHÁZY

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Változat: 3. Lap: 1/97

A BALÁSHÁZY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A 1993. ÉVI LXXIX.KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN

Az eredeti, nyomtatott példányt külső fél számára csak az igazgató adhatja át! Másolat csak tájékoztató jelleggel készíthető az intézményben, mivel annak nem biztosított az érvényessége. Változat: 3

Készítette (vezető):

Dátum: 2009. 03. 31.

Dr. Cserpák Ferencné igazgató

Bélyegző:

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma Fenntartó jóváhagyásának dátuma Tervezett felülvizsgálat időpontja

Érvényes a mellékletben szereplő jóváhagyás szerint. A kötelező felülvizsgálat dátuma: Dátum: 2009. 03. 31.

2009. március 23. 2009. április 8. 2009. április 27. 2010. augusztus 31.

BALÁSHÁZY



TARTALOMJEGYZÉK 1 A Minőségfejlesztési program és jogszabályi háttere.......................................................................................................3 1.1 Előszó.......................................................................................................................................................................3 1.2 A Minőségfejlesztési program rendeltetése.............................................................................................................3 1.3 Az IMIP funkciója....................................................................................................................................................5 1.4 A Minőségfejlesztési program felhasználási köre....................................................................................................5 1.5 A Minőségfejlesztési program módosítása..............................................................................................................6 1.6 Elosztás....................................................................................................................................................................7 1.7 Fogalmak..................................................................................................................................................................8 1.8 A Minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése......................................................................................9 2 Az intézmény bemutatása................................................................................................................................................11 2.1 Az iskola minőségirányítási múltja........................................................................................................................11 2.2 Az intézmény fő feladatai......................................................................................................................................12 2.3 Szabályozottság......................................................................................................................................................12 2.4 Az Intézmény részletes szervezeti felépítése.........................................................................................................14 3 Minőségpolitikánk és háttere...........................................................................................................................................15 3.1 Küldetésünk............................................................................................................................................................15 3.2 Jövőképünk............................................................................................................................................................15 3.3 Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben, az ÖMIP és az IMIP kapcsolata....................................................................15 3.4 Minőségpolitika......................................................................................................................................................20 4 A minőségirányítási rendszer..........................................................................................................................................21 4.1 Általános rész.........................................................................................................................................................21 4.2 A dokumentálás követelményei az intézményben.................................................................................................22 5 A vezetés..........................................................................................................................................................................24 5.1 A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt.....................................................................24 5.2 Partnerközpontúság................................................................................................................................................24 5.3 A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze........................................................................................................25 5.4 Tervezés.................................................................................................................................................................25 5.5 Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben........................................................................26 5.6 A stratégiai tervezés...............................................................................................................................................27 5.7 Az iskolai munka éves tervezése............................................................................................................................27 5.8 A vezetői ellenőrzés...............................................................................................................................................28 6 Az erőforrásokkal való gazdálkodás................................................................................................................................28 6.1 Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában..................................................................................................28 6.2 Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás...............................................................................................................28 6.3 Infrastruktúra..........................................................................................................................................................29 6.4 A nevelő-oktató munka megfelelő környezete......................................................................................................30 7 Nevelő-oktató-képző szolgáltatásunk megvalósítása......................................................................................................30 7.1 A szolgáltatás megtervezése..................................................................................................................................30 7.2 A partnerekkel kapcsolatos folyamatok.................................................................................................................31 7.3 Tervezés és fejlesztés.............................................................................................................................................32 7.4 A nevelés-oktatás-képzés feltételeinek biztosítása................................................................................................32 7.5 Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása........................................................................................................32 7.6 Mérőeszközök és alkalmazásuk.............................................................................................................................33 8 Az intézmény működésének ellenőrzése, mérése, értékelése és továbbfejlesztése.........................................................33 8.1 Ellenőrzés...............................................................................................................................................................33 8.2 Mérés......................................................................................................................................................................34 8.3 A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelése..........................................................................34 8.4 Önértékelés.............................................................................................................................................................34 8.5 Folyamatos fejlesztés.............................................................................................................................................35 9 Mellékletek......................................................................................................................................................................36 8.6 Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendeleteknek, illetve a minőségirányítást érintő törvényi szabályozás.............................................................................................................36 8.7 Az IMIP felülvizsgálat, a megvalósítás értékelése................................................................................................38 8.8 Folyamatszabályozások..........................................................................................................................................39 8.9 Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására.................................................................................79 8.10 Legitimáció..........................................................................................................................................................96 8.11 A képviselőtestület jóváhagyó határozata............................................................................................................97

BALÁSHÁZY

1



A Minőségfejlesztési program és jogszabályi háttere

1.1 Előszó Alapvető minőségfilozófiai elvként valljuk, hogy a minőségirányításban a vezetés felelőssége elsődleges és meghatározó, de minden munkatársunk felelős az általa végzett munka minőségéért. Kiemelt célunk, hogy tervszerű, tudatos, szakszerű munkával még inkább váljon az intézmény, oktató – nevelő munkája eredményessé és hatékonnyá, folyamatai átláthatóak és működőképesek legyenek, jellemezze iskolánkat a folyamatos fejlesztés. Az intézmény évek óta elkötelezett a minőség mellett. Az elvárásokat, a követelményeket, valamint a közoktatással kapcsolatos intézményi feladatokat az intézeti minőségfejlesztési program hivatott szolgálni. Értelmezésünk szerint: az intézményi minőségirányítási program stratégiai alapdokumentum, mely mindenekelőtt a pedagógiai program megvalósítását, végrehajtását támogatja. A minőségirányítási rendszer bevezetésének céljai: • Váljék mindenkinek sajátjává a minőség iránti elkötelezettség a vezetésben és a munkatársi körben egyaránt. • A fenntartó önkormányzat és valamennyi partner elvárásainak beépítése az intézmény szakképzésébe, a napi pedagógiai munkába. • Folyamatosan fejlődjön a közösség által deklarált értékeknek, alapelveknek megfelelő intézeti működés. • Bevezetésével biztosított legyen a szervezeti képességek fejlesztése. • A vezetés kapjon reális képet a nevelő-oktató munka belső eredményeiről, színvonaláról, melynek alapján intézményértékelési rendszer működjön. • Alkalmazásával hatékony, összetett, sokirányú képességfejlesztést végezhetünk majd a sikeres munkavállalói szerep teljesítéséért. • Stabilizálja beiskolázásunkat, hogy intézményünk ezáltal is a térség meghatározó közoktatási intézménye maradjon. • Nyitott és tanulni kész szervezetként az intézmény képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni a folytonosan változó igényekre. • A tudatos folyamatfejlesztés a stratégiai intézményi feltételrendszer javulását eredményezze. • Írja le mindazokat a folyamatokat melyek – az adott szervezeti keretek között – a tevékenységrendszer működtetését meghatározzák. 1.2 A Minőségfejlesztési program rendeltetése A Minőségfejlesztési program egységes keretbe foglalja az intézmény minőségirányítási rendszerébe tartozó tevékenységeket, és biztosítja a nevelő-oktató szolgáltatáshoz szükséges tevékenységek szabályozását. A kialakításánál figyelembe vettük a közoktatási, a szakképzési törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Alapja a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény a közoktatásról. 1.2.1

Az IMIP és elemeinek értelmezése

Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. § (A működés rendje) • (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi

BALÁSHÁZY

•

•

1.2.2



minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. Az IMIP helye az intézményi dokumentációs rendszerben

A közoktatási intézmények eddigi szabályzó dokumentumai (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend) mellett az IMIP jellegzetessége és szükségessége: Ktv. 85.§ (7) szerint a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program - ÖMIP). Az ÖMIP az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg • a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, • a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy- kapcsolatait, • a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az IMIP-nek összhangban kell állnia az ÖMIP-pel. A törvényi utasítások alapján az IMIP-et az ÖMIP elkészítése előzte meg, melyet az intézmény rendelkezésére bocsátott a fenntartó önkormányzat. Az ÖMIP meghatározza • a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, • valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. A helyi oktatáspolitika fejlesztése nem csupán a politikai akarat, hanem a település adottságainak és lehetőségeinek (demográfiai helyzet, helyi pedagógiai tradíciók, településszerkezetben elfoglalt

BALÁSHÁZY



hely, közlekedési viszonyok, pedagógusellátottság, saját, önkormányzati bevételek, településfejlesztési tervek, regionális területfejlesztési tervek, stb.) sajátos függvénye. 1.2.3

A 3/2002-es OM-rendelet 4. § (1)

A intézmény folyamatos minőségfejlesztő munkájának kereteit a 3/2002. OM rendelet adja, melyhez kapcsolódó szabályozások szintén a Minőségirányítási Programhoz tartoznak: • 4. § (1) A közoktatási intézmény folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. • A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. • 5. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. • (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. 1.2.4

A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet

A 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet (a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról) értelmében az intézményi minőségirányítási program része a gyakornoki szabályzat is. 1.3 Az IMIP funkciója Az IMIP egy irányítási rendszer szabályozó dokumentuma. • A vezetés eszköze, mely az intézmény működésének folyamataiban biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a munkatársak (pedagógusok és nem pedagógusok) bevonását, a minőségi szolgáltatás folyamatos fejlesztését. • Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, az abban foglalt minőségcélok megvalósításának stratégiáját. E minőségpolitikai célok alapvetően az intézmény egyedi küldetéséből, illetve a szűkebb és tágabb környezet adta jövőképből adódnak. Jellemzőjük, hogy legalább középtávúak, megvalósításuk alapos tervezést, összetett, kitartó munkát igényel, mely egyedi, nem egyezik a napi rutin feladatokkal. Megfogalmazásuknál figyelembe kell venni egyrészt a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket és a a pedagógiai program kiemelt pedagógiai céljait. (Nem tévesztendőek össze a fejlesztés módszertanát illetően a rövid távú, egyszerű akciókkal, illetve a napi általános feladatokkal.) Jellemzőjük a mérhető sikerkritérium, illetve a megvalósítás határideje. • Az IMIP, mint irányítási rendszert szabályozó dokumentum funkciója az intézmény, mint szervezet működésének átfogó szabályozója, támogatja a többi dokumentum használatának összehangolását, az intézmény stratégiai céljainak érdekében folytatott működés megalapozását, a minőség-központú szemlélet érvényesítését. 1.4 A Minőségfejlesztési program felhasználási köre A Minőségfejlesztési program szolgálati használatra rendelt dokumentáció, mely az intézmény tulajdona. Csak az intézmény keretein belül használható, és külső személynek (pl. külső vizsgáló és engedélyező szerveknek, hatóságoknak) kizárólag az igazgató engedélyével adható át.

BALÁSHÁZY



Ugyanakkor az IMIP az intézmény minden alkalmazottja, valamint a tanulók és szülők számára hozzáférhető. Tartalma belső oktatás keretében ismertetésre kerül. Fontos, hogy az intézmény dolgozói (pedagógusok és nem pedagógus munkatársak) megértsék, és tevékenységük alapjává tegyék a szervezet minőségpolitikáját, s az annak megvalósításához szükséges tennivalókat, kötelezettségeket, illetve tevékenységük folytatásához alkalmazzák a minőségirányítási rendszer részét képező folyamatszabályozásokat és formanyomtatványokat. 1.5 A Minőségfejlesztési program módosítása A Minőségfejlesztési program egyes fejezeteit, valamint a folyamatszabályozásokat az illetékes területekért felelős vezetők készítik el közvetlen munkatársaik bevonásával. A teljes rendszer összhangját a minőségirányítási vezető vizsgálja és biztosítja. A minőségirányítási rendszer közoktatásban rögzített részeit a közoktatási törvény 40. § (10), illetve (12) alapján kell véleményezni, jóváhagyni, illetve nyilvánossá tenni. A többi kapcsolódó dokumentumot az igazgató hagyja jóvá az eredeti példány címlapjának aláírásával. A Minőségfejlesztési programban és mellékleteiben leírtak módosítását minden intézményi dolgozó kezdeményezheti. A változtatást, módosítást írásban kell kérni a minőségirányítási vezetőtől, és indokolni kell. A módosításnál figyelembe kell venni a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslatokat a minőségirányítási vezető véleményezi, és a legközelebbi vezetői értekezleten előterjeszti azokat. Az igazgató megvizsgálja a javaslatokat és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A módosításokat a minőségirányítási vezető dolgozza ki, szükség esetén a minőségfejlesztési team közreműködésével. Minden esetben vizsgálni kell, hogy a változás közvetlenül érinti-e az IMIP tartalmát, maga után vonja-e a jogszabály szerinti véleményezési, jóváhagyási folyamatot. A Minőségfejlesztési programot a jogszabályok, illetve a fenntartó elvárásainak megváltozása esetén is módosítani kell.

BALÁSHÁZY 1.6 Sorszám 1(T) 2



Elosztás1

Beosztás / szervezet

Név

Minőségirányítási vezető

Kunkli Erzsébet

Igazgató

Dr. Cserpák Ferencné

Aláírás

Átvétel dátuma

Visszavonás dátuma

(T)

= Törzspéldány * = Változások átvezetésére nem kötelezett példány

( )

Ez a lap nem cserélhető!

1

Az intézmény vezetőségének többi tagja, minden tanára, oktatója és dolgozója a belső hálózaton éri el a dokumentációs rendszer (Intézményi alapdokumentumok: PP, SzMSz és mellékletei, Házirend, IMIP, Folyamatszabályozások Kézikönyve és feljegyzésformátumok) aktuálisan érvényes változatát.

BALÁSHÁZY 1.7



Fogalmak

FOGALOM Minőségfejlesztés

MAGYARÁZAT Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések projekt-szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.) Minőségirá- Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőnyítás ségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Minőségpoli- Az a rövid, általában egy oldalas dokumentum, mely az intézményt három területe tika alapján mutatja be tömören: 1. küldetéséből adódó szolgáltatásai, 2. jövőképéből adódó, valóban felvállalt, a szolgáltatások fejlesztését biztosító, a megvalósításában folyamatban lévő, prioritásában elsődleges céljai (23 év viszonylatában, sikerkritériumokkal), melyek hatékony megvalósítása mellett még „nem áll le” a fő tevékenység, 3. a célok elérését támogató legfontosabb eszközök, működési módok, rendszerek, szakmai módszerek. A közoktatási intézmény minőségpolitikája támaszkodik a fenntartó elvárásaira, ugyanakkor mind a szervezet, mind az egyéb partnerek irányában vállat célokat összesít. Cél Amit a szervezet el akar érni küldetésével, jövőképével, illetve a szolgáltatásaiban érdekeltek elvárásaival összhangban. Sikerkritériumhoz és határidőhöz köthető. Sikerkritéri- A cél elérését egyértelműen mérhetővé tevő jellemző um Intézkedési Egyszeri folyamat (egymásra épülő cselekvések sora) egy konkrét cél (sikerkritériterv, cselek- um, határidő) elérése érdekében vési terv, projektterv Folyamat Tevékenységek ismétlődő algoritmusa. Mind a folyamatoknak, mind az azok elemeit képező tevékenységeknek vannak bemenetei és kimenetei. A folyamat szemléltethető folyamatábrával, vagy mátrixban. A legtöbbször a tevékenységek egyértelmű meghatározásához szükség van a folyamat szöveges leírására. KulcsfolyaAz intézmény priorizált céljainak elérését, a partnerközpontú működést elsődlegemat sen szolgáló folyamatok FőfolyamaAz Alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását tok szolgáló folyamatok (pl.: beiskolázás, felvétel – nevelés-oktatás megvalósítása) Vezetési foA szervezet irányításának folyamatai, melyek az intézmény elvárásoknak megfele-

BALÁSHÁZY



lyamatok Tervezési folyamatok

lő működtetését, képviseletét, irányítását érintik A tervezési folyamatok a PDCA logikára (tervezés - megvalósítás - ellenőrzés, értékelés - korrekció, beavatkozás, fejlesztés) érvényesítését jelentik. A tervezési folyamatok a következő területeket jelenthetik: • Stratégiai tervezés (helyzetelemzésre épülő célrendszer és megvalósítási tervek) • Éves tervezés (szakmai és pénzügyi) Mérési folya- A mérésekkel (mérhető mutatók, szempontok megadásával, a szempontokhoz, mumatok tatókhoz illeszkedő megfelelő mérőeszközökkel) biztosítjuk, hogy a kitűzött célok közelítése, elérése a megadott időszakossággal, mintával ellenőrizhető, értékelhető. Mérések során az intézmény olyan adatok, mutatók vizsgálatát végzi az ezek mérhetőségét biztosító speciális eszközökkel, melyek révén objektív, tényszerű eredményeket kap. Ellenőrzési A PDCA logika értelmében az ellenőrzési feladatok a megtervezett feladatok végfolyamatok rehajtás közben végzett folyamatközi, valamint záró-ellenőrzések elvégzését jelentik. Az ellenőrzéseket az elvárt eredménykritériumhoz viszonyított szempontok határozzák meg. Az ellenőrzési, mérési feladatok rendszerszerű elvégzése a vezető hatásköre. Az egyes méréseket - ellenőrzéseket beosztások, kompetenciák, érintettség alapján a vezető delegálhatja a megfelelő szintre. Értékelési fo- A különböző területeken kitűzött célok, eredmények elérésének értékelése az adott lyamatok területre meghatározott vizsgálati szempontok, illetve a végzett mérések ellenőrzések alapján. A tervezési szintekhez és területekhez hasonlóan az értékelés is többféle szinten többféle tartalomra vonatkozhat. Ugyancsak különbözhetnek az értékelések az időszakosság megszabásában is (pl. féléves, éves, ciklusközi, stb.) Az értékelés szabályozásánál az intézmény meghatározza az értékelés tárgyát, az értékelés szempontjait, az értékelés időszakosságát, az értékelés felelősét, a legitimálási és dokumentálási rendet. Az egyes területek értékelései közül a közoktatási intézmények esetében kiemelt fontosságú területek a szakmai működés, illetve humán erőforrás-gazdálkodás területéhez kötődik. Az intézmények munkáját a fenntartó és az OKÉV is folyamatosan méri, ellenőrzi, értékeli. Az ÖMIP és Intézkedési terv éppen ezeket a mérési - ellenőrzési - értékelési szempontokat, időszakosságot, eszközöket szabja meg az intézmény számára, melyeket figyelembe kell vennie a mérési - ellenőrzési - értékelési rendszer létrehozásakor. Partner A nevelés-oktatásban érdekeltek (a tanulók, a fenntartó, a pedagógusok, a nem pedagógus dolgozók, a gyakorlóhelyek stb. az intézmény által lefolytatott partnerazonosítás szerint) 1.8

A Minőségfejlesztési program végrehajtásának értékelése

A 1993. évi LXXIX. törvény 40. § értelmében az IMIP végrehajtását évente értékelni kell, első ízben a 2008/2009. tanévet, a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet alkalmával. Az értékelést a minőségirányítási vezetőnek kell előkészítenie, az intézményvezetőnek kell levezetnie, illetve abban részt kell venniük a nevelőtestület tagjainak és a szülői közösség választmányi tagjainak. Az értekezlet kapcsolódó napirendi pontja: az éves minőségirányítási munkaterv értékelése. Az értékelés szempontsora:

BALÁSHÁZY



• Az ÖMIP-ben meghatározott feladatok időarányos teljesítése • Az országos mérési eredmények alapján a tanulók egyéni fejlődése. Egyes osztályok teljesítményei • Az IMIP-ben szabályozott folyamatok értékelése - Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása - Éves intézményi munkaterv készítése - Vezetői ellenőrzés - Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése - Partneri igény- és elégedettség mérése, értékelése - Teljes körű intézményi önértékelés • Javasolt szakmai és működéssel kapcsolatos értékelések Az elkészült értékelést legitimálnia kell a nevelőtestületnek és szülői szervezetnek, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elkészült és jóváhagyott értékelést és a javasolt intézkedéseket az intézményi és minőségügyi irattárakban meg kell őrizni, illetve az igazgatónak kell megküldenie a fenntartó számára. Az értékelés összegzését a 9.2 mellékletbe kell felvezetni.

BALÁSHÁZY

2



Az intézmény bemutatása

Neve: Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Székhelye: 4014 Debrecen-Pallag, Mezőgazdász u. 1. OM azonosítója 031226 Telefon: 3652418042 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.balashazy-debr.sulinet.hu Fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Jogállása: önálló jogi személyként működő költségvetési intézmény Gazdálkodása: részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény 2.1 Az iskola minőségirányítási múltja A szakmai tanárok a 90-es évek végére erőteljesen érzékelték a magyar gazdaságban megindult új típusú gondolkodás - a minőségügyi gondolkodás - és a közoktatás közös kapcsolódási pontjait. A szakmai munkaközösség kérésére 1999-ben a HB megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara Innovációs Központ felhívására az iskola pályázatot adott be. A pályázat pozitív elbírálása kapcsán az intézmény elkezdte minőségfejlesztési programját az ISO 9001 alapján. A pályázati pénzből csak részfeladatok megvalósítása történt, melynek fontos állomásai a következők: tantestületi és összdolgozói értekezleten tájékoztatás az ISO 9001 minőségügyi rendszerről, minőségfejlesztési team megalakulása, auditori képzés, 5S program indítása és a Minőségügyi Kézikönyv kidolgozásának előkészületi munkálatai. A legfontosabb eredménye ennek a munkának az volt, hogy a tantestület megismerkedett a minőségbiztosítás oktatásra vonatkozó vetületével, a partnerközpontúság szemléletével. A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program tovább erősítette a vezetőket és az aktív magot a minőségfejlesztés szükségszerűségéről. Bár az iskola pályázata 2000-ben nem nyert, azért az intézmény a program alapelvei szerint tevékenykedett, kiemelten kezelve annak partnerközpontú szemléletét. Eszerint 2000-ben kérdőíves felmérés szolgálta a pedagógiai program felülvizsgálatának előkészítését, összekötve ezt a minőségfejlesztés szemléletével. A kérdőívek összeállítását az intézmény vezetője koordinálta, mely kiterjedt tanári/ tanulói/ szülői igény és elégedettség mérésre is. Az iskola pedagógiai programjának elkészítésénél a tantestület belső helyzetelemzése és az eddigi tevékenységének átgondolása révén partnerei véleményének figyelembevételével fogalmazta meg küldetésnyilatkozatát. Így lehetett meghatározni a partnerek segítségével oktatási-nevelési célokat, elvárásokat, követelményrendszereket, az iskolai érték- és célrendszert. Ennek jegyében történt a pedagógiai program minőségbiztosítással illetve kapcsolatrendszerével foglalkozó fejezetek átgondolása is. A pedagógiai programban a tantestület egyértelműen kinyilvánította, hogy részt kíván venni a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programban. A fentieknek megfelelően az intézmény többször pályázott a COMENIUS 2000 program megvalósítására, de csak 2002-ben nyert. A sikeres pályázatnak megfelelően az intézmény elkezdte a COMENIUS 2000 Program I. Intézményi modell megvalósítását, csoportos tanácsadói támogatási formában. A modell kiépítése 2003 novemberében lezárult az auditori vizsgálat megállapítása során az iskola az egyes munkafázisokat teljesítette, az elvégzett munkát kiválóan értékelték. E területen az intézmény fontos eredményei a következők: • A tantestület meglévő innovációs hajlamának erősítése.

BALÁSHÁZY



Az intézmény dolgozói, tanárai felelősségteljesen gondolkodtak az önértékelés kapcsán eddigi munkájukról, jövőjükről. • A versenyhelyzet miatt a korábban már formálódó partnerközpontúság erősödése, tudatosodása. • A partneri elégedettség mérés folyamatának kidolgozása, az igények mérése, elemzése. • A PDCA-SDCA elv érvényesítése, tudatossá tétele. •

A legfontosabb pedig a tantestület szemléletformálása, mely szerint az iskola világában is csak az maradhat fenn, aki megfelelő arányban és módon tudja ötvözni a professzionalizmust, az anyagi érdekeltséget, a humanitást és az oktatási-nevelési tapasztalatait, azaz: „Ha a csillagok felé nyújtod ki a kezed, talán nem érsz el egyet se; de az biztos, hogy nem egy marék sárral térsz meg.” (Leo Burnett) 2.2 Az intézmény fő feladatai Az alapítóokiratban meghatározottak szerint, melynek fő területei • Szakközépiskolai – általános műveltséget megalapozó – nevelés és oktatás; • a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatása; • tanórán kívüli foglalkozások szervezése; • diáotthoni, kollégiumi ellátás • intézményi vagyon működtetése – a mindenkor hatályos Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet alapján – a teljes kapacitás kihasználása érdekében • felnőttképzés: továbbképzések, tanfolyamok, vizsgák 2.3 Szabályozottság Központi szabályozás legfontosabb elemei: • az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról, • az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról • az 2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről • a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet • a 23/2004. (VI. 22.) FMM rendelet • 217/1998. évi Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Fenntartói szabályozás: • Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Alapító Okirata • A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Minőségirányítási Programja • A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási feladatellátási intézményhálózat működtetési terve Helyi szabályozás: • A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata, • A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja, • A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Minőségirányítási Programja,

BALÁSHÁZY



• A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Házirendje. • A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Kollektív szerződése

BALÁSHÁZY

2.4



Az Intézmény részletes szervezeti felépítése

Szakmai Tanácsadó Testület

Intézményvezető (igazgató)

Igazgatótanács

1 I. Intézményegység: Iskola

Gazdasági összekötő, Iskolatitkár, MIP vezetője DMSP

Gyakorlati okt. vez. Gyakorlati oktatást végző pedagógusok Gépkocsivezetők Kertészeti gondnok Kertészeti alkalmazottak: kertészek, mg.gépszerelők

II. Int. egység: Kollégium

Közismereti ig. h. Közismereti, közgazdasági tantárgyak munkaközösség vezetői Közismereti és közgazdasági tantárgyakat oktató pedagógusok Osztályfőnöki munkaközösség vezető Osztályfőnökök Osztályfőnöki, ill. közismereti tantárgyat tanító munkaközösséghez nem tartozó pedagógusok Könyvtáros Ügyviteli dolgozó Oktatástechnikus

Szakmai ig. h. A felnőttképzés vezetője és minőségügyi felelőse Mezőgazdasági szakmai tantárgyak munkaközösség vezetői Mezőgazdasági szakmai tantárgyakat oktató beosztott pedagógusok Mezőgazdasági szakmai tantárgyakat tanító munkaközösséghez nem tartozó pedagógusok T anfolyami oktatók Adminisztrátor Házfelügyelő Laboráns Műszaki gondnok portás kőműves, festő, asztalos, fűtők, takarítók karbantartók

Kollégiumvezető Kollégiumi nevelő tanárok Kollégiumi takarítók Kollégiumi portás Kollégiumi házfelügyelő

BALÁSHÁZY

3



Minőségpolitikánk és háttere

3.1 Küldetésünk Az intézmény vezetése, nevelőtestülete a döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe: • a szolgáltatásokat az iskola úgy biztosítja, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet; • a tanuló minden segítséget kapjon meg képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez; • a tanuló ügyeiben méltányosan, humánusan, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével a lehetőségek közül a tanuló számára legkedvezőbb döntés szülessen; • teljesüljön az egyenlő bánásmód követelménye. 3.2 Jövőképünk A jövőben a kompetenciákra épülő moduláris, IKT eszközökkel támogatott szakképzésre, a szakma mellett stabil informatikai ismeretek nyújtására lesz szükség. A képzés piacképessége a kamarák, és Munkaügyi Központ felméréseinek figyelembe vételére épülhet. Fel kell készíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulási lehetőség biztosítására. A halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s tanulóknak integrált képzés révén, teljes értékű szakmák elsajátítását kell biztosítani a jövőben, segítve a társadalmi esélyegyenlőség megvalósulását, törekedve az esélykülönbségek csökkentésére. 3.3 Fenntartói elvárások az ÖMIP-ben, az ÖMIP és az IMIP kapcsolata Az Minőségirányítási Program elkészítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvényben előírtakat, valamint Fenntartó által elfogadott, és hatályba léptetett Közoktatási Minőségirányítási Programot (2007-2012). Az ÖMIP megfelelő támogatást nyújt az IMIP elkészítéséhez, hiszen: • az alábbiakban is ismertetett közoktatási minőségpolitika alapjául szolgál az intézményi minőségpolitikának, • a stratégiai célok elősegítik az intézményi minőségcélok megfogalmazását, • az ÖMIP meghatározza az IMIP-re vonatkozó általános elvárásokat, az azokhoz kapcsolódó főbb elemeket 3.3.1

A közoktatási rendszer egészére vonatkozó célokhoz, elvárásokhoz való kapcsolódásunk és annak teljesülése

„Kiemelt jelentőségűnek tartjuk, hogy minden gyermek, tanuló ismerje nemzetünk és Városunk értékeit, hagyományait, azt megbecsülve tudása, képessége legjava szerint fáradozzon továbbgyarapításán. Célok Az önkormányzat által működtetni kívánt helyi közoktatási információs rendszer szolgáltatásait igénybe veszszük. (TANINFORM) A középiskolát elvégző tanulók minél nagyobb számban, a középiskolai tanulmányaik befejezéséig legalább egy idegen nyelvből szerezzenek középfokú nyelvvizsgát, vagy tegyenek emelt szintű érettségit. A város által biztosított diák- és tömegsport lehetőségeket igénybe vesszük. Biztosítjuk adottságainkhoz iga-

Tevékenységek A helyi közoktatási információs rendszer vezetőjével kapcsolatot tart az igazgatóhelyettes, szolgáltatások igénylése. Nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások szervezése. Az oktatási osztály képviselőjével az igazgatóhelyettes és a testnevelő tanár kapcsolatot tart,

BALÁSHÁZY

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Célok

zodva, tornaterem híján a mindennapos testnevelés intézményi feltételeit. A nevelési programunk alapján deviancia és mentálhigiénés problémák megelőzésére és kezelésére az intézményrendszerben biztosított szolgáltatásokat igénybe vesszük.


Tevékenységek időpontot egyeztet.

Az ifjúságvédelmi felelős, drogprevenciós koordinátor és az igazgatóhelyettes kapcsolatot tart a megfelelő szakszolgálatokkal, alapítványokkal. Figyelik a pályázati lehetőségeket, prevenciós programokat dolgoznak ki és azokat megvalósítják. A városi felnőttképzési koncepció alapján szervezzük a Az intézményünk a tovább és átképzésre szohelyi felnőttképzést, mely a nappali rendszerű képzés- rulók részére biztosítja az élethosszig tartó taből kilépők számára „korrekciós utakat”, a folyamatos nulást. Igénynek megfelelő tanfolyamok szertovább- és átképzésre szorulók részére pedig „élethosz- vezése, kapcsolattartás a DRKK, Megyei szig való tanulás” lehetőségét biztosítja. Az intézményi Munkaügyi Központ, NSZFI, FVM, és a Szakkínálati rendszert a hallgatói érdeklődés és a munkaerő mai Minisztériumok képviselőivel. – piaci elvárásokat figyelembe véve működtetjük. A szakképzés átalakítását a regionális fejlesztési és Kapcsolattartás a Regionális Fejlesztési és képzési bizottság által meghatározott irányok és ará- Képzési Bizottsággal és a Központi Képzőnyok mentén a Központi Képzőhellyel együttműködve hellyel. A munkaerőpiac igényeit figyelembekészítjük el. véve készítjük el képzési kínálatunkat. Pedagógus továbbképzési rendszerünkben a szakvizs- Az igazgató és a tantestület támogatja a célban gára történő felkészítéseket, illetve a szakvizsgával megfogalmazott szakvizsgára és pedagógusegyenértékű képzéseket támogatjuk. Nagy hangsúlyt továbbképzésekre jelentkezőket. A HEFOP fektetünk arra, hogy a pedagógusok képzésében, átkép- 3.1.3 pályázat módszertani továbbképzéseinek zésében előtérbe kerüljön a módszertani képzés. Ki- megfelelően alkalmazzuk a kompetencia alapú emelt területként kell kezelni a mérés-értékelés erősíté- oktatás módszertanát (kooperatív technikák, sét, a pedagógusok mérési és értékelési kultúrájának aktív tábla alkalmazása, epochális oktatás). fejlesztését. A HEFOP 3.3.2 pályázat a szakmai tanárok és a mérnöktanár hallgatók felkészítése az új módszertan alkalmazására (kooperatív technikák, IKT eszközök, projekt munkák). Biztosítjuk a pályaorientációt a tanulói képességek, 9. – 10. osztályban tanórai keretek között elkészségek figyelembe vételével az intézmény belső ér- méleti és gyakorlati pályaorientációs képzést tékelési rendje alapján. végzünk. Nyelvi előkészítő oktatás bevezetése a 2006/07-es tanévben megtörtént, melynek beindítását minden tanévben tervezzük.

A NYEK-es osztály beindításához szükséges tantervek elkészültek. Beiskolázásnál az ilyen típusú osztályok fokozott marketing tevékenységének előtérbe helyezése. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége biz- Ifjúságvédelmi felelős és osztályfőnökök feltosítása érdekében szorosan együttműködünk a család- mérései a hátrányos helyzetű tanulók nyomon védelmi intézményekkel és a gyermekjóléti szolgálat- követésére, szakszolgálatok bevonása, pályátal. A prevenciós programokban kezdeményezésekben zatok írása. részt veszünk. Biztosítjuk a differenciált képességfejlesztést, felzár- Kooperatív technikák alkalmazása tanórákon. kóztatás és tehetségfejlesztés intézményi megvalósítá- Útravaló pályázatos tanítványaink figyelemsát. mel kísérése. Lehetőség és igény szerint szakkörök, felzárkóztató foglalkozások tartása. Figyelembe vesszük a kompetencia mérés eredményeit, A HEFOP 3.1.3 pályázat módszertani továbbennek megfelelően szervezzük meg a kötelező és a nem képzéseinek megfelelően alkalmazzuk a komkötelező tanórai foglalkozásokat, valamint a pedagógus petencia alapú oktatás módszertanát (kooperatovábbképzéseinket. tív technikák, aktív tábla alkalmazása), valamint az ott alkalmazott tankönyvek módszertani ajánlásait.

BALÁSHÁZY

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Célok

Biztosítjuk a nem debreceni tanulók fogadását. Tekintettel arra, hogy a kollégiumok jelentős szerepet töltenek be a gyermekek, tanulók nevelési folyamatában, tovább kívánjuk erősíteni pedagógiai szerepét, személyi és tárgyi feltételrendszerét. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelően tegyünk eleget tájékoztatási együttműködési kötelezettségünknek. A szülők és a tanulók kérdéseire minden esetben szakszerű érdemi választ kell adni A kötelező eszköz – és felszerelési jegyzékben foglaltaknak megfelelő tárgyi infrastruktúra megteremtése. Együttműködünk a pedagógusképző és agrároktatási felsőoktatási intézményekkel.

3.3.2


Tevékenységek Színvonalas kollégiumi ellátás biztosítása szabadidős és kulturális tevékenységekkel a kollégiumi nevelőtanárok aktív közreműködésével. Pályázati lehetőségek maximális kihasználásával a kollégiumi infrastruktúra javítása. Osztályfőnökök kapcsolattartása szülőkkel, fogadóórák biztosítása. Szülői Szervezet működtetése, Iskola honlapjának működtetése. IMIP szerinti panaszkezelés. Pályázatok figyelése, a fenntartó által biztosított szakmai és informatikai fejlesztési támogatás célirányos felhasználása A Debreceni Egyetemmel jól működő kapcsolat fenntartása, fejlesztése, tanárképzésükbe továbbra is bekapcsolódunk, gyakorló tanítás, hospitálás, bemutató órák lehetőségét biztosítjuk. A DE által megírt nyertes HEFOP 3.3.2 pályázaton belüli együttműködés és a pályázati célok megvalósítása.

Az ÖMIP középfokú nevelési-oktatási intézményekkel, kollégiumokkal kapcsolatosan megfogalmazott céljai, elvárásai és teljesülése Célok

Az Önkormányzat által támogatott a munka-erőpiac igényeivel összefüggő új képzési profilok és szakmák indítása. Helyzetfeltáró neveltségi szintet mérünk a 9. évfolyamon, amelyet egy évvel később megismétlünk. Ez által láthatóvá kell tenni a bekövetkező változást. Cél, hogy az iskola világa olyan értéket közvetítsen, amely biztos alapul szolgál a felnőtt világban való boldoguláshoz. A 10. évfolyamon elvégzett kompetencia mérés eredménye nem lehet kevesebb, mint a megyei jogú városokban mért eredmények átlaga.

Tevékenységek Új profilok indítása esetén partnerek igényeinek felmérése A helyzetfeltáró neveltségi szint méréséhez mérőeszközök készítése, trendvizsgálat.

Felkészülés a kompetenciamérésekre a kompetenciaalapú oktatás megerősítésével, differenciálással, kooperatív technikák és aktív tábla, digitális tananyagok, feladatbankok létrehozásával. A tanulóink több mint 85 %-a sikeresen fejezze be tanul- Korrepetálások, felzárkóztató tevékenységek mányait és ezt az eredményt folyamatosan fenn kell tar- végzése. Hiányzások nyomon követése, okaitani. nak feltárása, visszaszorítása. A kompetencia alapú nevelő-oktató munkamódszer alkalmazása (Sikeres HEFOP 3.1.3 pályázat) Kialakítjuk az intézményünkben végzett tanulók elhe- Kérdőív összeállítása végzős tanulóink számályezkedését figyelő utókövető vizsgálatok rendszerét és ra és azok eredményeinek összesítése. működtetjük azt, kiemelten kezelve a szakképző évfolyamokon végzett tanulók elhelyezkedését figyelő utókövető vizsgálatok rendszerét. A jelentkezők számának megfelelően biztosítjuk az Emeltszintű érettségire jelentkezők számára emelt szintű érettségire való felkészítést, szükség esetén csoportok szervezése tanórai keretek között. együttműködünk más középiskolákkal. Amennyiben a felkészítettek jelentős része nem tesz emeltszintű érettségit, a felkészítés gyakorlatát felülvizsgáljuk. Törekszünk, hogy a felsőoktatási felvételihez alapvetően fontos emelt szintű érettségik aránya és eredménye nö-

BALÁSHÁZY

Célok

Tevékenységek

vekedjen. A pedagógusok IMIP-ben rögzített értékelésének elvégzése. Folyamatosan korszerűsítjük a kollégium tárgyi infrastruktúráját, a kollégiumi lemorzsolódás, fluktuáció egy tanévben ne haladja meg az 5 %-ot.

3.3.3



A próbaértékelések figyelembevételével az IMIP eljárásrendje alapján értékelések végzése. Pályázatok írása. Kollégiumon belül is biztosítjuk a korrepetálások lehetőségét, fokozottan figyelünk a szabadidős tevékenységek megszervezésére, a kulturális és sportolási lehetőségekre.

Az ÖMIP intézményünkkel kapcsolatosan megfogalmazott céljai, elvárásai és teljesülése

Cél A munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmai képzések indítása az iskolarendszeren kívüli akkreditált képzések keretében

Egy élő idegen nyelv alkalmazási szinten való elsajátíttatása (az érettségiző tanulók mindegyike sikeres nyelvi érettségit tegyen). A sikeres nyelvvizsgázók számának növelése legalább 10%-kal.

Növeljük az informatikai oktatás hatékonysá-

Tevékenység - Az intézményünk a tovább és átképzésre szorulók részére biztosítja az élethosszig tartó tanulást. Igénynek megfelelő tanfolyamok szervezése, kapcsolattartás a DRKK, Megyei Munkaügyi Központ, NSZFI, FVM, Központi Képzőhely és a Szakmai Minisztériumok és képviselőivel - Pályázatok írása, képzésszervezés, bonyolítás, befejezés az akkreditáció szerint - Nyelvi előkészítő oktatás bevezetése a 2006/07-es tanévben megtörtént, melynek beindítását minden tanévben tervezzük A NYEK-es osztály beindításához szükséges tantervek elkészültek. Beiskolázásnál az ilyen típusú osztályok fokozott marketing tevékenységének előtérbe helyezése. - Korrepetálások, felzárkóztató tevékenységek végzése. - Nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások tartása. - Emeltszintű érettségire jelentkezők számára csoportok szervezése tanórai keretek között. - Házi, városi, megyei versenyeken való részvétel. - Külföldi kapcsolatok erősítése révén idegen nyelvi kultúra fejlesztése. - Hatékony tanórai munka. - Tanórára épülve ECDL, vizsgákat szervezünk. - Érettségire felkészítő foglal-

Eszköz

Határidő

Felelős

- Az iskolában rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek biztosítása

2015. április 30.

Furcsa Lukács igazgatóhelyettes képzési felelős

- Kerettantervtől eltérve emelt számú óra biztosítása. - Az iskolában rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek biztosítása - Biztosítjuk az idegen nyelvi csoportbontást (kezdő/haladó).

2015. április 30.

Kovács Árpádné Molnár Judit igazgatóhelyettes

- Kerettantervtől eltérve emelt számú óra bizto-

2015. április 30.

Kovács Árpádné Molnár Judit igazgatóhelyet-

BALÁSHÁZY gát egyre nagyobb arányban el kell juttatnunk a tanulókat az ECDL vizsgára. Az ECDL vizsgát letett diákok aránya érje el a 60%-ot.

3.3.4


kozásokat tartunk 12. évfolyamon. - Emeltszintű érettségire jelentkezők számára csoportok szervezése tanórai keretek között.

sítása. - Az iskolában rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek biztosítása - Biztosítjuk informatika tárgyból a csoportbontást (kezdő/haladó).


tes Furcsa Lukács igazgatóhelyettes képzési felelős

Minőségfejlesztési rendszer (ÖMIP V.)

A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium minőségcéljainak megfogalmazásakor a fenti fejlesztéseknél figyelembe vettük a fenntartói elvárásokat, melyeket az ÖMIP vonatkozó része tartalmaz.

BALÁSHÁZY



3.4 Minőségpolitika A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium a "pallagi szakközépiskola" 2000-ben a 60 éves évfordulóját ünnepelte. Az intézmény elődjének tekinti az 1867ben megnyílt földműves iskolát, az 1868-ban induló felsőbb gazdasági tanintézetet, de legfőképpen az 1940-ben kapuit megnyitó gazdasági tanintézetet. Az 1940-ben induló, sok-sok változást átélt iskola jelmondata: "A föld szeretete-hazaszeretet", olyan szellemiséget közvetített pedagógusoknak, diákoknak egyaránt, hogy hosszú évtizedeken keresztül a mezőgazdasági középfokú oktatás bázisa maradhatott. Minőségpolitikai céljaink: • Korábbi fejlesztéseinkre is építve, (HEFOP 3.1.3) iskolánkban kidolgoztuk, bevezettük és továbbfejlesztjük a kompetencia alapú oktatás rendszerét 2009. szeptember 1-re. Az első év tapasztalatai alapján értékeljük, továbbfejlesztjük, majd teljes körűen bevezetjük azt 2010. szeptember 1-re. • A tanulók fejlesztésének javítása, az ismeretek alkalmazni tudásának fejlesztése, megfelelés a kompetenciaméréseknek. Ennek kapcsán a 2011-es kompetenciamérésen szövegértésből és matematikából elérjük a szakközépiskolák országos átlagának szintjét, illetve minimális szintnek tekintjük, hogy a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele eléri szövegértésből és legalább huszonöt százaléka eléri matematikából. • Integrált minőségirányítási rendszer kidolgozása: A 9.2 fejezet szerint folyamatok szabályozása a kulcsfolyamatokon túl, az intézményi önértékelés átdolgozása az SZÖM, a KMD és a felnőttképzési törvény követelményeinek megfelelően 2012. június 30-ra. Céljaink elérése érdekében: • Az intézmény vezetése és munkatársai elkötelezettek a minőségközpontú nevelő, oktató, képző szolgáltatás megvalósításában. A partnerek igényeinek megfelelő nevelési, korszerű oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk, melyet bővítünk a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően. Biztosítjuk a tanulók személyiségének kibontakozását annak tiszteletben tartásával, továbbtanulásukat támogatjuk. • Eredményes tevékenységünk alapfeltételének tekintjük a jogi keretek szerinti működést és a szakmai követelmények teljesítését. Az ÖMIP és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek, céloknak megfelelően működünk. Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, melyet a társadalmi és partneri, kiemelten a szülői elvárásoknak megfelelően a teljes munkatársi kör odaadó munkáján keresztül, folyamatos intézményi fejlesztés elvével kiegyensúlyozott légkörben végezzük. • Intézményünk a Comenius 2000 I. intézményi modell szerinti partnerközpontú működést vezetett be, és folytat a nevelés-oktatás-képzésben részt vevők, a következő iskolafok intézményei, a munkáltatók és a munkatársak igényei kielégítésére. • Minőségirányítási programunk alapján kidolgoztuk és működtetjük a folyamatszabályozásokat is tartalmazó minőségirányítási rendszerünket. • Intézményünk működésének átfogó értékelésére önértékelést végzünk. • A minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos javítására folyamatos fejlesztést valósítunk meg. • A bevezetett minőségirányítási rendszert évenként felülvizsgáljuk, illetve szükség szerint aktualizáljuk. Debrecen, 2009. 03. 31. Dr. Cserpák Ferencné igazgató

BALÁSHÁZY

4



A minőségirányítási rendszer

4.1 Általános rész Az intézmény minőségirányítási rendszere biztosítja stratégiájának és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ugyanakkor a működésünkre vonatkozó törvények minőségirányításra vonatkozó előírásait is figyelembe vettük: Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX.) és a Szakképzési törvény (1993. évi LXXVI.). Ezáltal biztosítjuk az intézmény minőségirányítási alapelveinek és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. Ezen belül: • meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszerben a velünk szemben támasztott követelmények kielégítése érdekében (MIP 9.1 melléklet), •

meghatároztuk a definiált folyamatokat és alapvető kapcsolataikat, valamint besoroltuk őket aszerint, hogy a vezetés, a tervezés, a mérés, az ellenőrzés, illetve az értékelés-e az alapvető funkciójuk (lásd MIP 9.2. melléklet),

•

meghatároztuk a folyamatok eredményes működtetésének és szabályozásának biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket (lásd folyamatszabályozások),

•

folyamatosan gondoskodunk arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek e folyamatok működéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükségesek,

•

figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük e folyamatokat, valamint

•

alkalmazzuk azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és a folyamatok folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek (F561 - Stratégiai tervezés, illetve Intézményi önértékelés - F841)

A minőségirányítási rendszer fenntartásával elérhető, hogy minden (a partnerek, jogszabályok, előírások, illetve saját magunk által támasztott) követelmény teljesüljön, és ezáltal csak olyan szolgáltatás jöjjön létre, mely az elvárásoknak eleget tesz. A minőségirányítási rendszer átfogja az intézmény minden területét, amit a Minőségfejlesztési program részletesen leír. A tevékenységek célirányos, és megfelel időben való tervezésével, valamint a kapcsolódó tevékenységek szabályozásával, az illetékességek egyértelmű meghatározásával biztosított a szervezett munka és a hibák megelőzése. A rendszer átfogó folyamatmodelljét a 2. ábra mutatja be. Az intézményi folyamatokat közoktatási törvény értelmében a következő csoportokba soroljuk: • vezetés, • tervezés, • mérés, • ellenőrzés, • értékelés Egyébként pedig a funkciójukat illetően azonosítottunk • fő, • vezetési, • és támogató folyamatokat. Mindkét besorolás szerint folyamataikat a 9.1 és 9.2 mellékletek mutatják be. A fő folyamatok az alapító okiratunkban meghatározott szolgáltató tevékenységek megvalósítását szolgálják, a vezetési folyamatok szervezetünk irányításának eszközei, a támogató folyamatok a

BALÁSHÁZY



rendszer működését kiszolgáló egyéb folyamatok. Kapcsolódásaikat, kölcsönhatásaikat a 9.2 sz. melléklet szemlélteti. Az egyes folyamatok eredményes működésének és szabályozásának kritériumait és módszereit az adott folyamat szabályozásánál rögzítjük. Gondoskodunk a folyamatok működésének és figyelemmel kísérésének támogatásához szükséges erőforrásokról, illetve e folyamatokat figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük. Céljaink elérését, illetve folyamataink fejlesztését szolgálja stratégiai célrendszerünk működtetése (F561 jelű folyamatszabályozásban szabályozva), valamint a rendszer működésére vonatkozó méréseink, azok eredményeinek elemzése, beépítése a fejlesztésbe, és a hibák, reklamációk kezelését, megelőzését szolgáló tevékenységünk. A minőségpolitikai célok elérését elsődlegesen meghatározó kulcsfolyamatok szabályozására, folyamatos fejlesztésére kiemelt hangsúly fektetünk. E folyamatokat a 9.1 és 9.2 mellékletek tartalmazzák. A rendszer folyamatmodellje

Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése E l Gazdálkodás az v erőforrásokkal á r á Erőforrások s o k Megvalósítás

Célok Vezetőség Eredmények Mérés, értékelés, továbbfejlesztés Folyamatok

Szolgáltatás

E l é g e d e t t s é g

2. ábra Az általunk végzett szolgáltatásban, annak minőségére alapvető hatást gyakorló beszállítók is közreműködnek (pl. a tankönyvpiac szereplői). E folyamatok szabályozása, szolgáltatásunk minősége érdekében, szerves részét képezi minőségirányítási rendszerünknek. 4.2 4.2.1

A dokumentálás követelményei az intézményben A dokumentálásról általában

A rendszer alapdokumentuma a Minőségfejlesztési program, mely tartalmazza minőségpolitikánkat, alapelveiben és átfogóan leírja az intézmény minőségirányítási rendszerét. A Minőségfejlesztési program utalásainak egy része az egyes folyamatszabályozásokra vonatkozik, melyek azok konkrét végrehajtását szabályozzák a tevékenységek végrehajtásáért felelősök meghatározásával. Bonyolultabb területeken (pl. humán erőforrás gazdálkodás) a részfolyamatok, műveletek szabályozását utasítások is rögzíthetik. A rendszerben használt feljegyzések, számítógépes nyilvántartások igazolják, hogy az adott tevékenység az előírásoknak megfelelően történt, biztosítják a rendszer folyamatainak áttekinthetősé-

BALÁSHÁZY



gét, visszakereshetőségét. A kötött formátumú feljegyzések és jelölések mintáit a Feljegyzések Albuma mutatja be elektronikus formában. Az intézmény minden pedagógus és nem pedagógus dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, amely tartalmazza a minőség szempontjából fontos tevékenységeket, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeket. A munkatársak rendszeres képzése és továbbképzése lehetővé teszi, hogy elkötelezettségük, tudásuk és képességük megfeleljen a mindenkori vezetői és szakmai elvárásoknak. 4.2.2

A dokumentumok kezelése

Az intézmény megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez kialakította és működteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, meghatározta a dokumentumok megőrzésének rendjét, időtartamát. A vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatokat szabályozó dokumentumok kezelésének során az intézmény biztosítja a dokumentumok • kibocsátás előtti szakmailag megfelelő voltának ellenőrzését, • rendszeres átvizsgálását, és szükség esetén aktualizálását, • érvényes kiadási állapotának azonosítását, • a rendelkezésre állását minden olyan helyen, ahol az intézmény működésének minősége szempontjából meghatározó tevékenységet végeznek, • kikereshetőségét, könnyű azonosíthatóságát, olvashatóságát, • a külső eredetű dokumentumok azonosítását elosztásuk előtt, • érvénytelen változatai használatának megakadályozását, • nyilvántartását. Mindezekre vonatkozóan a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás tartalmazza a részletes szabályozást. A dokumentumok egyik típusának, a feljegyzések kialakításának és használatának ismertetését a következő fejezet tartalmazza. A dokumentumok minden intézményi dolgozó számára elérhetőek a tanáriban elhelyezett számítógép „intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció” alkönyvtárában, illetve olvasásra a könyvtárban. A teljes dokumentációs rendszerünket (SZMSZ, Pedagógiai program, IMIP, Házirend) évente, az éves munkatervünkben megadott önértékelést megelőzően átvizsgáljuk, amennyiben az intézmény érdekei, illetve a tapasztalatok azt diktálják, átdolgozzuk. Abban az esetben is átdolgozásra kerülnek dokumentumaink, amennyiben az azok alapját képező jogszabályok megváltoznak. A dokumentum hatályba lépését, illetve érvényességi határidejét a címlapján fel kell tüntetni. Az érvényességet, a változások követését, nyilvánosság tételét a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás írja le részletesen. 4.2.3

A feljegyzések, űrlapok kezelése

A minőségirányítási rendszer megfelelő voltának, eredményes működésének, valamint a szolgáltatások paramétereinek igazolására megfelelő feljegyzésrendszert alakítottunk ki és alkalmazunk. A feljegyzésekkel kapcsolatos tevékenységeket részletesen a Feljegyzések kezelése (F422) jelű folyamatszabályozás szabályozza. A feljegyzéseket irattári terv szerint kezeljük, mely összhangban van a 11/1994. (VI. 8.) OM rendelet 4. számú mellékletével. Az alkalmazott, nyomdai előállítással készült feljegyzéstípusokat a Feljegyzések Albuma (FA) tartalmazza. A saját készítésű, a minőségirányítási vezető által karbantartott bizonylatok esetén, a tanáriban elhelyezett számítógépről az „intézményi dokumentumok/minőségirányítási dokumentáció/folyamatszabályozások” elérési úton lehet azokat elérni. E fájlok formátumát csak a minőségirányítási vezető módosíthatja. Az albumban, illetve a minőségirányítási dokumentációban meghatározott a bizonylatok kiadása, kezelése, tárolása, azonosítása, valamint az archiválásra, selejtezésre vonatkozó minden előírás és

BALÁSHÁZY



a felelősségi kör. Mindez összhangban áll az adat és információ megőrzési kötelezettség törvényi és szakhatósági előírásaival. A feljegyzések ellenőrzése a folyamatszabályozás szerint kiterjed azok helyességére, teljességére, egyértelműségére, a szolgáltatáshoz vagy folyamathoz való hozzárendelhetőségére és megfelelő olvashatóságára. Az intézmény minőségirányítási feljegyzésrendszere alkalmas a kívánt minőség elérésének, és a minőségirányítási rendszer hatásosságának kimutatására. Az ellenőrzéseket és vizsgálatokat előíró szabályozások minden esetben rendelkeznek a vizsgálati eredmények dokumentálási módjáról. A feljegyzések egyértelműen kimutatják, hogy a vizsgálati eredmények megfeleltek, vagy sem a meghatározott elfogadási kritériumoknak. A feljegyzések megadják az eredmények kibocsátásáért felelős személyt, aki jogosult az ellenőrzés, vagy vizsgálat elvégzésére. A partnereinknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos feljegyzések közül az azok megvalósulását igazolókat a partner, vagy képviselője rendelkezésére bocsátjuk. 4.2.4

Az adatok kezelése

Az adatok, illetve információk megőrzése papíron, vagy elektronikus adattárolón történik. Az adat- és információtárolók, valamint feljegyzések megfelelő tárolási feltételeiről intézményünk gondoskodik, illetve megfelelő védelmi rendszert alkalmaz azok megőrzésére. Ehhez biztosítjuk az adatok, dokumentumok azonosítását, tárolását, a szükséges mértékben ellenőrzött mozgatását, és védelmét. Az intézmény működésével, a megrendelőkkel, partnerekkel, illetve a szolgáltatásteljesítéssel kapcsolatos adatok és információk tárolása és kezelése során a hozzáférhetőséget kizárólag az illetékes személyek számára biztosítjuk. A számítógépes adattárolás esetén az adatállomány folyamatos frissítéséről, illetve biztonsági mentéséről havonta gondoskodunk. Az intézmény működésével, illetve a megrendelőkkel és partnerekkel kapcsolatos információkat és adatokat a törvényi és a szakhatósági előírásoknak megfelelően kezeljük. Az iskola adatszolgáltatási kötelezettségeinek a vonatkozó jogszabályok, illetve a fenntartói elvárások szerint eleget teszünk. A nyilvános adatokat az iskola informatikai rendszerben, a hozzáférések kiosztásával elérhetővé tesszük. 5 5.1

A vezetés A vezetőség elkötelezettsége a minőségközpontú szolgáltatás iránt

Intézményünk vezetése azzal bizonyítja elkötelezettségét a minőségi szolgáltatás megvalósítása és továbbfejlesztése iránt, hogy • tudatosítja minden munkatársában a partnerek által támasztott, valamint a törvényekben és rendeletekben szereplő követelmények teljesítésének fontosságát, • meghatározza minőségpolitikáját, azon belül a legnagyobb prioritással bíró, átfogó fejlesztéseket igénylő minőségpolitikai céljait, • gondoskodik arról, hogy a rövidebb határidejű, de a partnerek igényeit szintén képviselő minőségcélok mindig meghatározásra kerüljenek, • intézmény önértékelést és arra épített fejlesztést végez, • gondoskodik a működéshez és a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokról. Továbbá folyamatosan javítja a minőségirányítási rendszer, az intézmény működését. 5.2 Partnerközpontúság A partnereink, a szolgáltatásainkban érdekeltek, illetve a belső partnerek igényeinek minél magasabb szintű megismerése és kielégítése érdekében az intézmény a Partnerközpontú Működés Modell működtetése folyamán nyert információkat felhasználja a szolgáltatásunk minőségének, illetve minőségirányítási rendszer javítására.

BALÁSHÁZY



5.3 A minőségpolitika, mint a vezetőség eszköze Partnereink érdekében fogalmazza meg, és újítja meg vezetőségünk szolgáltatásaink jellemző fókuszait, és gondoskodik, hogy a pedagógus és nem pedagógus munkatársak munkáját meghatározzák ezek a fókuszok. (Lásd: Küldetés, jövőkép, minőségpolitika és az megvalósító stratégia - 3. feiezet) A célokat szolgáló stratégia keretében meghatározzuk minőségpolitikai és minőségi céljainkat, deklaráltuk ezek iránti elkötelezettségünket. A vezetőség rendszeres belső képzéssel, illetve pedagógus továbbképzésekkel gondoskodik arról, hogy ezeket a szervezet minden szintjén megismerjék, megértsék, és megvalósítsák. 5.4 5.4.1

Tervezés Minőségcélok

A vezetés, a közoktatási törvény értelmében elkészítette Minőségirányítási programját (MIP), melynek keretében megfogalmazta célrendszerét, melyet ismertetett és elfogadtatott a pedagógus és nem pedagógus dolgozókkal. A minőségpolitikai céljaink megvalósítását szolgáló fejlesztési terveket figyelembe vesszük az éves munkatervünk készítésénél. A célok elérését szolgáló lépések megvalósítását a fejlesztési terv szerinti részhatáridőkben az arra kijelölt vezető ellenőrzi, ha szükséges, beavatkozik a fejlesztés folyamatába. A kisebb léptékű fejlesztési célokat, melyek elsősorban az elégedettségmérésre, illetve a reklamációkra támaszkodnak, illetve operatív és rövid határidejű feladatokat adnak, egyszerű akciók keretében valósítjuk meg. A minőségcélok átfogó kereséséhez felhasználjuk a Közoktatási Minőségfejlesztési Program Partnerközpontú Működés Modell működtetésében az önértékelésből, a partnerek elégedettségvizsgálatából nyert információkat. (Lásd 8.4 és 8.5 fejezetek!) Az kapcsolódó minőségcélok kiterjednek a nevelés-oktatással kapcsolatos minden lényeges funkcióra, és a nevelés-oktatás szervezésében érintett, valamennyi szervezeti egységre, illetve személyre. Gondoskodunk arról, hogy azok • az érintettek számára érthetőek, • az intézmény minőségpolitikájával összhangban legyenek, • igazodjanak az intézmény közoktatási, szakképzési és felnőttképzési, valamint szolgáltató tevékenységéhez, a jogszabályi és szakmai követelményekhez, a belső előírásokhoz, • mérhetőek, alkalmasak legyenek az objektív értékelésre, • megvalósításához az intézmény vezetése hozzárendelje az elvárt teljesítés határidejét, és sikerkritériumát, a végrehajtásért, az ellenőrzésért viselt felelősségeket, határidőket és erőforrásokat. Az adott tanévben a céljainkat az Éves pedagógiai munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás szerint valósítjuk meg. 5.4.2

Minőségirányítási rendszer tervezése

Intézményünk gondoskodik arról, hogy • a minőségirányítási rendszerünk tervezését az MIP 4.1. fejezetében megadott követelmények teljesítése és a minőségcélok elérése érdekében elvégezzük, • a minőségirányítási rendszerünk szabályozásai biztosítsák a működőképesség fenntartását arra az esetre is, ha a működésünkbe módosításokat tervezünk és vezetünk be. A minőségi célokhoz minden esetben hozzárendeljük az elvárt teljesítés határidejét és a végrehajtásért, felügyeletért, az igazoló ellenőrzésért való felelősségeket. A célok megfogalmazásánál rögzítjük az elfogadhatósági kritériumokat, illetve az igazolásukhoz szükséges feljegyzésigényt. Gondoskodunk arról, hogy a minőség megvalósulását, illetve a kockázatok kizárását minőségirányítási fo-

BALÁSHÁZY



lyamatszabályozások vagy utasítások által szabályozzuk, figyelembe véve a szükséges eszköz, forrás- és szaktudásigényt. 5.5 5.5.1

Az eredményes működés kereteinek biztosítása az intézményben Felelősségi körök és hatáskörök

Az intézmény működéséért annak teljes munkatársi köre felelős. E felelősség megosztását a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás, illetve az SZMSZ kapcsolódó fejezetei írják le. A minőségirányítási rendszer kiépítéséért, bevezetéséért és felügyeletéért, valamint a vezetés részére szóló, a működőképességére vonatkozó jelentésekért közvetlenül a minőségirányítási vezető a felelős. A beszámolók alapján az intézmény vezetőjének, ha az eredményes működés megköveteli, be kell avatkoznia. Az egyes szakterületek vezetői felelősek az irányításuk alá tartozó szervezeti egység szabályozásáért, a tevékenységek összehangolásáért, a jogosultságok és az illetékességek meghatározásáért. Minden dolgozó munkaköri leírással rendelkezik. A minőségirányítási vezetőnek, az igazgatónak és az egyes tevékenységek felelőseinek (vezetőség tagjai) hibák megtapasztalása esetén joguk és kötelességük beavatkozni az intézmény működésének folyamataiba. 5.5.2

A minőségirányítási vezető

Az intézmény irányítási rendszerének működtetéséért elsődlegese a minőségirányítási vezető felel, aki az igazgató közvetlen alárendeltségébe tarozik, és e területen minden más szervezeti egységtől független. Felelős a rendszer működőképességéért, valamennyi területen a folyamatszabályozások kidolgozásáért, bevezetéséért, a rendszer felügyeletéért, kiértékeléséért, az önértékelések megszervezéséért és levezényléséért, a helyesbítő és megelőző tevékenységekért, s ezen keresztül az intézmény minőségirányítási tevékenységének folyamatos javításáért. Feladata, hogy biztosítsa a minőségpolitikában megfogalmazottak megvalósulását, megakadályozza a nem megfelelő nevelő-oktató-képző szolgáltatás előfordulását, szükség esetén beavatkozzon a folyamatokba. A minőségirányítási vezető tervezi, koordinálja, felügyeli a rendszerre vonatkozó intézkedéseket. Karbantartja és aktualizálja a minőségirányítási rendszert. Folyamatosan beszámol a vezetőségnek a minőségirányítási rendszer működése eredményességéről. Feladata ellátásához a minőségirányítási vezető rendelkezik minden szükséges jogosultsággal, felhatalmazással, és ismerettel. A feladattal való megbízását a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás szerint kell végezni. 5.5.3

Szervezet

Az Intézmény hatékony működtetéséhez megfelelő létszámú, jól felkészült, jól szervezett, a partneri igények kielégítésére rugalmasan alkalmazkodni képes munkatársat kell biztosítania a vezetőségnek. A munkatársak ismereteinek folyamatos korszerűsítése a minőségirányítási célok elérésének meghatározó eszköze. A szolgáltatásainkhoz szükséges alapvető szakmai kompetenciákat a Humán erőforrás gazdálkodás (F21) folyamatszabályozás szerint kell biztosítani. A tantestületen belül kiemelt feladatot látnak el a szolgáltatásaink fejlesztésében a következő állandó teamek: • Mérés-értékelés-egyéni fejlesztés (MÉCS), • Minőségfejlesztési csoport, • Munkaközösség-vezetők csoportja a tanterv/tananyag/tankönyvekre vonatkozó fejlesztéshez.

BALÁSHÁZY 5.5.4



Kommunikáció

Az intézmény szolgáltató tevékenységének megszervezéséhez, megvalósításához és fejlesztéséhez kiemelt fontosságú feltételként szolgál a szervezeten belüli és kívüli kommunikáció. A belső információcserét, kapcsolattartást és kommunikációt az SZMSZ 3. fejezete szabályozza. Az intézményi kommunikáció alapvető kerete, hogy az igazgató nyilvánossá teszi a munkatársak számára a teles intézményi szabályozó dokumentációt a tanáriban elhelyezett számítógépen, illetve az iskola belső hálózatán. Ugyanakkor külső partnereink számára elérhetővé tesszük minőségirányítási programunkat iskolánk honlapján (http://www.balashazy-debr.sulinet.hu ). Kiemelten biztosítjuk hozzáférésüket minőségpolitikánkhoz, azon belül céljainkhoz. 5.6 5.6.1

A stratégiai tervezés Az intézmény működésének, helyzetének értékelése

Az intézmény vezetősége az éves munkatervben rögzített időpontban végzi az intézmény önértékelését a az Önértékelés (F841) folyamatszabályozás alapján. Ezzel biztosítjuk erősségeink, illetve fejlesztendő területeink feltárását. Az önértékelés a minőségirányítási rendszerre vonatkozóan is megállapításokat tesz, melyek a rendszer fejlesztésének alapját jelentik. Az önértékelés kitér a fejlesztési lehetőségekre és a minőségirányítási rendszerben megvalósítandó változtatások szükségességére, beleértve a minőségpolitikát és a minőségcélokat is. 5.6.2

Stratégiai tervezés

Az önértékelés mellett, évente vizsgálja a vezetőség a környezetünk jellemzőit is, SWOT és PEST elemzés keretében. Erre alapozva vizsgáljuk felül jövőképünket, illetve a környezet adta lehetőségek kihasználását, az onnan jelentkező veszélyek kivédésének módját. Erre építjük célrendszerünket és annak megvalósítását a Stratégiai tervezés (F561 jelű) folyamatszabályozás szerint. A stratégiai tervezés keretében • Vizsgáljuk felül és módosítjuk küldetésünket (átfogó adottságbeli változások esetén), jövőképünket (alapvető környezeti változások esetén), minőségpolitikánkat. • A céljaink lebontásával, a megvalósításuk biztosítását jelentő projekteket tervezzük, fejlesztés, vagy intézkedési tervek formájában. • A környezeti és belső változásokra válaszként stratégiai tervezésünket megújítjuk. • Az intézményfejlesztési terveinket összehangoljuk a minőségpolitikával és a stratégiai célrendszerrel. 5.7 Az iskolai munka éves tervezése Az adott tanév nevelő-oktató- képző munkájának, szolgáltatásaink megvalósításának alapja egy tanévre annak megtervezése az Éves pedagógiai munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás szerint. A folyamata fő elemei: • A fenntartóval való egyeztetés • A tantárgyfelosztás elkészítése az óratervi órákra • Teljes tantárgyfelosztás készítése, • Az Éves munkaterv készítése, • Tantárgyfelosztás jóváhagyása, • Az Órarend elkészítés • Az egyes pedagógus éves munkájának megtervezése A lépések részletes szabályait az F541 jelű folyamatszabályozás írja le.

BALÁSHÁZY



5.8 A vezetői ellenőrzés Az intézmény vezetősége az éves Ellenőrzési terv szerint végzi ellenőrző munkáját, mely kiterjed a stratégia megvalósításának folyamatára, a pedagógiai és nem pedagógiai tevékenységek rendszeres ellenőrzésére. Az ellenőrzés az egyik alapja a teljesítményértékelésnek. (Lásd Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése (Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése - E6212).

6

Az erőforrásokkal való gazdálkodás

6.1 Az erőforrásokkal való gazdálkodásról általában A vezetés folyamatosan vizsgálja az intézmény feladatainak eredményes végrehajtásához szükséges erőforrások meglétét, rendelkezik Erőforrás-fejlesztési tervvel. Ennek megvalósításához felhasználja a pályázati projektciklus-menedzsment eszközeit is. Az önértékelések alkalmával értékeli az erőforrás-fejlesztési célok megvalósulását. 6.2 Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás Az emberi erőforrásokról való gondoskodást a Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás szabályozza. Ezen belül a pedagógusok és nem pedagógusok teljesítményének értékelésére a közoktatási törvény értelmében kidolgoztuk és alkalmazzuk a Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelési rendjét (E6212), mely az IMIP mellékletében található. 6.2.1

Munkatársak felvétele

A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírásokban meghatároztuk, hogy mely munkakör betöltéséhez milyen iskolai végzettséggel és/vagy gyakorlati tapasztalattal, esetleg minősítéssel kell rendelkeznie a dolgozónak (Humánerőforrás biztosítása – F621 folyamatszabályozás). Ezt abban az esetben is alapul vesszük, ha nálunk nem főállású dolgozót alkalmazzuk szolgáltatásunk megvalósítására, pl. helyettesítőként, szerződéses viszonyban. (Lásd Beszerzés – F741 folyamatszabályozás). Az új dolgozó kiválasztását az igazgató – a területileg illetékes igazgatóhelyettes, illetve vezetőségi tag véleményének kikérésével – végzi pályázat és elbeszélgetés alapján. 6.2.2

Új munkatársak mentorálása

A kiválasztott új dolgozó betanításáról is gondoskodunk. Az újonnan belépő pedagógusok mentorálását és értékelését a 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet értelmében a Gyakornoki szabályzat (E6213) írja le. Amennyiben nem vonatkozik rá a jogszabály, akkor is mentor biztosítja a beilleszkedését. Az új munkatársakat munkába lépésüket megelőzően minőségirányítási és munkavédelmi oktatásban részesítjük. Ekkor kapnak részletes tájékoztatást az intézmény feladatairól, a működésünk, minőségirányítási rendszerünk alapelveiről és összefüggéseiről. A teljes dolgozói kör rendszeres szakmai és minőségügyi képzésben részesül, melynek célja a legkorszerűbb szakmai és ismeretek birtoklása, alapja pedig a képzési terv. A képzési terv kialakításában meghatározó szerepe van a minőségpolitikai, illetve a minőségcéloknak, továbbá az ezekből levezetett fejlesztési projektek személyre szabott feladatainak, akár az aktuális minőségcélok megismertetésének. A pedagógus és nem pedagógus munkatársak felvételét és továbbképzését részletesen a Humánerőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve a kapcsolódó szabályzatok írják le. 6.2.3

A munkatársak ellenőrzése és értékelése

Minden, a szolgáltatásainkban közvetlenül résztvevő munkatársunkat, elsősorban a pedagógusokat, a tevékenységükkel kapcsolatosan értékelnek a szolgáltatásainkban közvetlenül érdekeltek (tanulók, szülők, pedagógusok). A kapcsolódó adatgyűjtést a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás írja le, az értékelést kétévente egy alkalommal átfogóan a Humán erő-

BALÁSHÁZY



forrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve négyévente a Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése (E6212) alapján végezzük. A pedagógusok és nem pedagógusok-munkatársak vagy alkalmazottak esetében, az értékeléshez és a minősítéshez rendszeresen vizsgálni kell a következő területeket: • A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek • A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka • A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség • A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat • A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet • A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok A vezetők esetében rendszeresen vizsgálni kell a fentieken kívül a következő területeket is: • A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala, • A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése. 6.2.4

A továbbképzés és dokumentálása

A teljesítmények értékelésének egyik konzekvenciája, illetve az intézmény aktuális stratégiájának következménye, hogy a vezető lehetőséget biztosít a gyengeségek kiküszöbölésére a továbbképzési rendszer keretében. Ennek kereteit a Humánerőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás írja le. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás, annak fejlesztése érdekében a képzésekről és értékelésükről feljegyzéseket készítünk. Ez az alapja a témakörben áttekintést biztosító Emberi erőforrás térképünknek, mely tartalmazza az adott munkatárs alapvégzettségeit, továbbképzésének adatait és a tapasztalataira, referenciáira vonatkozó adatokat, valamint speciális kompetenciáit (pl. sikerrel alkalmazott pedagógia módszerek). 6.3 Infrastruktúra Az intézmény rendelkezik a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében meghatározott, kötelező (minimális) eszközökkel és felszerelésekkel, illetve a szolgáltatásainkhoz szükséges infrastrukturális feltételekkel a fenntartóval egyeztetett módon, amit az előírt területeken a rendszeres szakhatósági vizsgálatok jegyzőkönyvei is igazolnak. A gyors, megbízható, kielégítő színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében rendszeresen karbantartjuk az intézmény épületét, belső számítógépes hálózatát, annak perifériáit és minden más kommunikációs és információs eszközét, hogy azok műszakilag és gazdaságossági szempontból is megfelelőek, üzemképesek legyenek. Ezt a tevékenységet a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) folyamatszabályozás írja le. Az intézményi fejlesztési célok meghatározásánál alapvető feladatnak tekintjük a működőképesség fenntartását és a partneri elégedettségre fontos hatást gyakoroló infrastrukturális feltételek folyamatos javítását. 6.3.1

Információs rendszer és biztonság

Munkatársainknak biztosítjuk a szolgáltatásaink megvalósításához szükséges adatokat és információkat, illetve biztosítjuk számukra a tevékenységük kifogástalan végrehajtásához szükséges érvényes dokumentumok rendelkezésre állását. A szabályozó dokumentumokhoz való hozzáférést az MIP 4.2.3. fejezetében szabályoztuk, míg az információ szervezeten belüli áramlást az MIP 5.5.3. fejezete szerinti kapcsolattartási formák biztosítják. Az intézmény működtetésével kapcsolatos jogi követelmények folyamatosan aktualizált változatát minden érintett munkatársunk számára elérhetővé tesszük a tanáriban elhelyezett számítógépen. Az információs rendszer jó minőségét az adatok, információk továbbítását, rendszerezését, kiértékelését, tárolását hatékony számítógépes informatikai háttér támogatja. Az adatokhoz való hozzáfé-

BALÁSHÁZY



rést és az adatvédelmet a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozásban leírtak szerint biztosítjuk. 6.4 A nevelő-oktató munka megfelelő környezete A munkakörnyezet kialakításánál meghatározóak a jogszabályban előírt, illetve a hatóság által megkövetelt feltételek. Ezen belül kiemelt hangsúlyt fektetünk a megfelelő, illetve a hatóságilag előírt higiéniai, egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek teljesítésére. A biztonságos munkavégzést a Tűzvédelmi és Munkavédelmi szabályzatokban előírtak betartása segíti elő. A munkahelyi kockázatértékelést a munkavédelemmel megbízott munkavédelmi felelős végzi el minden év végén, és folyamatosan a lehető legalacsonyabb szinten tartja a kockázati értéket. Ha rendellenességet, veszélyforrást észlel, azonnal jeleznie kell az igazgatónak, aki dönt annak elhárításáról. A minőség magában foglalja a munkakultúra minőségét is. Ezért az intézményben egy olyan környezetjavító program működik, amely a dolgozók közvetlen bevonásával folyamatosan ellenőrzi, fenntartja és javítja a munkakörnyezet minőségét. Ennek részletes szabályozását a Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) folyamatszabályozás írja le.

7 7.1

Nevelő-oktató-képző szolgáltatásunk megvalósítása A szolgáltatás megtervezése

Intézményünkben, minőségirányítási rendszerünk többi folyamatával összhangban, megterveztük és kialakítottuk azokat a folyamatokat, amelyek szolgáltatásaink megvalósításához szükségesek (lásd még MIP 4.1 fejezet). A szolgáltatás folyamatainak tervezése során meghatároztuk: • az egyes szolgáltatásainkra vonatkozó minőségpolitikai- és minőségcélokat, valamint a követelményeket (Lásd a Pedagógiai program szakmai részét!), • a folyamatok és a dokumentumok kialakítását, valamint a hozzájuk szükséges konkrét erőforrásokat (Lásd a Nevelés-oktatás-képzés megvalósítása - F751, Szakmai gyakorlat szervezése és megvalósítása - F752, Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása - F754, Tanulók mérése, értékelése - F755 folyamatszabályozásokban), • a szolgáltatásainkkal kapcsolatos szükséges igazolási, figyelemmel kísérési, ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeket, valamint a szolgáltatás megfelelőségi kritériumait (Lásd a Nevelés-oktatás/képzés megvalósítása - F751, Szakmai gyakorlat szervezése és megvalósítása - F752, Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása - F754, Tanulók mérése, értékelése F755 folyamatszabályozásokban és a a Pedagógiai program szakmai részében!), • azokat a feljegyzéseket, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy a szolgáltatásaink folyamatai és az ezek megvalósítása kielégítik a követelményeket (lásd még MIP 4.2.4 fejezet és a fenti folyamatszabályozások). A minőségirányítási rendszer folyamatait minőségirányítási folyamatszabályozások (folyamatszabályozások) által szabályoztuk. A folyamatok közötti sorrendiséget és kölcsönhatásokat a folyamatszabályozások kölcsönös hivatkozásai biztosítják. A folyamatok elsődleges kapcsolatrendszere az MIP mellékletében (9.2 fejezet) található. A folyamatok működésének, a fő és a kiszolgáló folyamatok kapcsolatainak ellenőrzését és a továbbfejlesztési lehetőségek feltárását az MIP 8. fejezetében ismertetett intézkedésekkel támogatjuk. A szabályozási, dokumentációs és képzési rendszerünk segítségével gondoskodunk e folyamatok megfelelő működéséről, hatékonyságáról és eredményességéről, amit feljegyzésrendszerünk igazol (Lásd MIP 4.2.4 fejezet!).

BALÁSHÁZY 7.2 7.2.1



A partnerekkel kapcsolatos folyamatok A szolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása

A partneri igények és elvárások azonosítása érdekében az intézmény vezetése megfelelő kommunikációs csatornákat (lásd MIP5.5.3 fejezet) tart fenn. Igényeinek és elégedettségük pontos azonosítására rendszeres, a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozásban szabályozott vizsgálatokat folytatunk. A felmérések kiértékelését a minőségirányítási vezető végzi, feljegyzésben igazolt módon. A szolgáltatásaink megtervezése és fejlesztése során a közvetlen partnerek (tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó önkormányzat stb.) igényeit, elvárásait figyelembe vesszük. A külső és belső továbbképzések (lásd MIP 6.2.2 fejezete), intézményi fejlesztések révén biztosítjuk, hogy munkatársaink a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, és képesek legyenek azokat a követelményeket is figyelembe venni, amelyek az adott szakterület tudományos álláspontjának érvényesítése érdekében, illetve a központi oktatásirányítás minőségpolitikájának megvalósításaként figyelembe kell venniük szolgáltatásainknál. A szolgáltatásainkkal kapcsolatos jogszabályokban szereplő követelmények ismeretét folyamatosan biztosítjuk (Lásd Dokumentumok kezelése - F421 folyamatszabályozás), illetve figyelembe vesszük azok megtervezésénél, megvalósításánál. 7.2.2

A szolgáltatásainkra vonatkozó követelmények átvizsgálása

A finanszírozó által megfogalmazott követelményeket jogszabályok (törvények, rendeletek), a fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP), illetve hatósági előírások rögzítik. A többi partnerünk igényeinek pontos azonosítására rendszeres elégedettségi vizsgálatokat folytatunk (Igény- és elégedettség mérése (F721). A nevelő-oktató-képzés szolgáltatásainkról partnereinket azok meghirdetésével, vagy partnereink megkeresése esetén (pl. nyílt nap) tájékoztatjuk. Minden esetben vizsgáljuk a meghirdetésre kerülő szolgáltatásokra vonatkozó feltételek meglétét. Ezt elvégezzük, még mielőtt az intézmény kötelezettséget vállalna ezekre. Biztosítjuk, hogy intézményünk képes legyen a követelmények teljesítésére a szakmaiságot és a kapacitást tekintve. Az átvizsgálás folyamatát a Nevelés-oktatás-képzés megszervezése, megvalósítása (F751) folyamatszabályozás szabályozza. Az átvizsgálás eredményeiről és az ebből következő tevékenységekről készült feljegyzéseket megőrizzük (lásd MIP 4.2.4 fejezet). A partnereinkkel való kommunikáció (MIP 7.2.3) biztosítja, hogy egyértelműen tisztázásra, és a partnerek által elfogadásra kerüljön a követelmények teljesíthetősége. Kínálatunk módosítása előtt minden esetben felülvizsgáljuk, hogy adottságaink a tervezett módosításoknak megfelelnek-e. 7.2.3

Kapcsolat a partnerekkel

Az intézmény a partnereivel való kommunikációja során biztosítja az őket érintő, bármilyen információ teljes bizalommal történő kezelését. Biztosítjuk ugyanakkor, hogy teljes körű információjuk legyen az intézményünkben folyó tevékenységekről. Ezért elérhetővé tesszük számukra hirdetőtáblánkon, illetve az intézmény honlapján (http://www.balashazy-debr.sulinet.hu ) intézményünk ismertető anyagait, a szolgáltatás folyamán szükséges információkat, közérdekű tájékoztatókat. Intézményünk jövője a szolgáltatásaink iránti igények pontos megismerésén alapul. Az információk gyűjtése a következőket foglalja magába: • jogszabályok és a vonatkozó nemzeti és nemzetközi irányelvek figyelemmel követése, • állandó kutatás a változó partneri igények kihatásának vizsgálatára (Partnerek elégedettség – és igényfelmérése, F723 jelű folyamatszabályozás). • a korszerű szakmai, pedagógiai, tudományos és technikai színvonal megismerése (konferenciákon, tudományos ismertetőkön, kiállításokon stb.).

BALÁSHÁZY



A partnerekkel való kapcsolattartás terén nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy elvárásaik a lehetőségekhez mérten maradéktalanul teljesüljenek, és a nekik szánt információk egyértelműek legyenek. A panaszok rögzítését, hatékony kezelését a Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás végrehajtása szabályozza. 7.3 Tervezés és fejlesztés Az iskola tanévének tervezését az Éves munka tervezése (F541 jelű) folyamatszabályozás írja le, mely szerint a közvetlen pedagógia munkára vonatkozóan meghatározza, hogy az egyes szaktanár hogyan tervezi meg, hogy az adott tanévben, az adott osztályban, az adott tantárgyat milyen ütemezésben, milyen módszerekkel tanítja. A pedagógus ehhez a folyamatszabályozás szerint tanmenetet, indokolt esetben óravázlatot készít. Az illetékes vezetőnek meg kell győződnie szeptember 30-ig, hogy a szaktanár tervező munkája megfelelő-e, kellő megalapozottsággal biztosítja-e a minőségpolitikai, illetve minőségcélok elérését. A terv megvalósítását értékelnie kell az óralátogatások, illetve a pedagógus teljesítményének értékelése alkalmával. (Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás, illetve Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése (E6212).) 7.4 A nevelés-oktatás-képzés feltételeinek biztosítása Az intézmény szakmai tevékenységében fontos szerepet játszanak azok a munkatársak, akik nem tartoznak a szervezet alkalmazottai közé, de munkájuk jelentősen hozzájárul a feladataink végrehajtásának eredményességéhez, ezáltal a partnereink elégedettségéhez. Az ő kiválasztásuk, támogatásuk, nyomon követésük és értékelésük folyamatát a Humán erőforrás biztosítása (F621 jelű) folyamatszabályozás szabályozza. Az intézmény gazdaságos működtetése, fenntartása, és a napi munkát, az intézményben megjelenő partnereink véleményét, közérzetét befolyásoló, megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása megkívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a technikai szolgáltatást nyújtó beszállítók, alvállalkozók teljesítésére is. A beszerzés folyamatát a Beszerzés a nevelés-oktatás feltételeinek biztosításához (F741) folyamatszabályozás szabályozza, mely elsődlegesen kitér a tankönyvek beszerzésének folyamatára. (Ennek szakmai, tartalmi szempontjait a Pedagógiai program 4.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei fejezete tartalmazza.) 7.5 7.5.1

Nevelő-oktató szolgáltatásunk megvalósítása A szolgáltatásunk megvalósításának szabályozása

Nevelésünk-oktatásunk, szolgáltatásaink végrehajtását szabályozott feltételek között tervezzük és végezzük. E feltételek a következők: • A szolgáltatásunk jellemzőit leíró dokumentáció és információ az MIP 7.2 és az MIP 7.3. fejezetei szerint biztosított. Gondoskodunk róla, hogy a szolgáltatásba bevont munkatársak számára nyilvánvalóvá váljanak a partneri, valamint a jogi szabályozásban szereplő, illetve a minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos követelmények. • Az IMIP 6.2.2. fejezetében ismertetettek szerint a szolgáltatás teljesítésében résztvevő munkatársaknak rendelkezésére állnak a szükséges információk, dokumentumok és adatok. • A megfelelő infrastrukturális erőforrásokat az MIP 6.3. fejezete szerint biztosítjuk. • A szolgáltatási folyamat szabályozását az alábbi folyamatszabályozások biztosítják: Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723), Nevelés-oktatás/képzés megvalósítása (F751), Szakmai gyakorlat szervezése és megvalósítása (F752), Kollégiumi felvétel és ellátás (F753), Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása (F754),

BALÁSHÁZY



Tanulók mérése, értékelése (F755). A folyamatszabályozások rögzítik a folyamatok résztevékenységeit, az azokban viselt felelősségeket és a megvalósítás megfelelő voltának kritériumait. Az érettségi, valamint a szakmai vizsga szervezése az Oktatási Minisztérium, valamint az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet e célra működtetett internetes rendszerén keresztül történik. Tudatában vagyunk annak, hogy a megfelelően végrehajtott, eredményes és hatékony folyamatok biztosítják intézményünk partnereink hosszú távú elégedettségét. • Az MIP 7.6. fejezete szerint meghatározzuk a feladatok végrehajtásához szükséges vizsgálati eszközök (tesztlapok, dolgozatok, mérőlapok) körét. Figyelemmel kísérjük, hogy az eszközöket a szolgáltatási folyamatban rendeltetésszerűen, illetve szakszerűen alkalmazzák-e. 7.5.2

Azonosítás és nyomon-követés

Tevékenységünket úgy valósítjuk meg, hogy lehetővé tesszük az intézményben végbemenő folyamatok, tevékenységek valamennyi szakaszában a szolgáltatások egyértelmű azonosítását és a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzárendelését. E dokumentumokat az irattárban tároljuk. Ezzel lehetővé válik annak azonosítása és igazolása, hogy a jogszabályok követelményei és a minőségirányítási előírások maradéktalanul teljesülnek, illetve nyomon követhetővé válik mind az intézmény, mind az egyes pedagógus munkája. 7.5.3

A partnereink tulajdonának védelme

A partnereink tudomásunkra hozott személyes, illetve szervezeti adatait, szellemi termékét a jogi szabályozás és a létrejött szerződés értelmében kezeljük, illetéktelennek át nem adjuk. A tulajdonukat képező dokumentumokat, azok állagát megőrizzük, jól azonosítható módon kezeljük. A szolgáltatásainkat igénybe vevő partnerek személyes tulajdonának biztonságáért a lehetőségeink szerint mindent megteszünk, biztonságos intézményt működtetünk. Ahol ebben korlátozottak a lehetőségeink, arra felhívjuk a figyelmüket. (Pl. a ruházat, egyéb vagyontárgyak biztonsága.) Amennyiben a tanulók, vagy szolgáltatásaink más megrendelőinek tulajdona az intézményünkben elvész, megsérül, vagy illetéktelenhez kerül a velük kapcsolatos információ, azt írásban, azonnal közöljük velük. Az erről szóló feljegyzést megőrizzük. 7.6 Mérőeszközök és alkalmazásuk Az intézmény meghatározta, hogy szolgáltatása megfelelő végrehajtásához, illetve annak igazolására, milyen méréseket és megfigyeléseket kell végeznie, illetve milyen mérő eszközöket kell alkalmaznia. Azokban az esetekben, amikor léteznek a megfelelő szolgáltatás megvalósításához szükséges kérdéssorok, feladatlapok, kérdőívek, azokat használjuk, amennyiben nem, kidolgozzuk azokat, illetve alkalmazásuk rendszerét. Az eszközök kiválasztása az előrelátható alkalmazási, környezeti feltételek figyelembevételével, az aktuális tudományos színvonal és az általános szakmai gyakorlatra alapozva, a munkaközösségeken belül, szakmai műhelymunka keretén belül történik.

8

Az intézmény működésének ellenőrzése, mérése, értékelése és továbbfejlesztése Az intézmény létrehozta, és működteti folyamatai paramétereinek, indikátorainak és a partneri elégedettség mérésére és elemzésére szolgáló rendszerét, amellyel biztosítja a PDCA-ciklus értékelési (C) és beavatkozási (A) pontjának intézményi szintű megvalósítását. A mérés, értékelés és az azt követő fejlesztés az intézményi folyamatok szintjén is, tervezetten és szisztematikusan megtörténik. 8.1 Ellenőrzés Az intézményben folyó munkát az Ellenőrzési terv szerint kell végezniük a vezetőség illetékes tagjainak.

BALÁSHÁZY



Az ellenőrzés különös részét képezi a pedagógiai munka tervezésének, megvalósításának, értékelésének és fejlesztésének ellenőrzése, melyet figyelembe kell a vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelésekor. (Lásd Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás, illetve Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése (E6212).) 8.2 8.2.1

Mérés Tanulók, tanítás eredményességének mérése

A központi mérések esetén az azokhoz mellékelt utasításokat tekintjük irányadónak. Egyébként iskolánkban a tanulói mérést a Tanulók mérése, értékelése (F755 jelű) folyamatszabályozás szerint végezzük. A mérések tartalmi jellemzőit a Pedagógiai program, illetve a tantárgyi programok szabályozzák. Mind a központi méréseket, mind az iskola mérési rendszerében, valamint az adott tantárgy tanmenetben rögzített mérését elsősorban diagnózisra kell használnia a pedagógusnak. Természetesen e mérések között kell megterveznie, hogy melyik mérések alkalmasak a tanulók értékelésére. 8.2.2

A partnerek elégedettsége

Az intézmény szolgáltatásának minőségét a partneri elégedettség, és a reklamációk jelzik. Megrendelőink, partnereink véleményét rendszeresen kikérjük, gyűjtjük és értékeljük a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében. Az esetleges reklamációkat kivizsgáljuk, azok kapcsán helyesbítő, illetve megelőző tevékenységeket végzünk. Ezt a folyamatot a Partnerek elégedettség - és igényfelmérése (F723) folyamatszabályozás szabályozza. 8.3

A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelése

A nem megfelelő szolgáltatásaink (pl. elmaradt órák, eltérő tartalmú órák, téves informálása a tanulónak, szülőnek stb.) azonosításáról és korrekciójáról gondoskodni kell, attól függetlenül, hogy ez a tanuló, szülő vagy más partner tudomására jutott-e. Az esetleges reklamációkat ki kell vizsgálni, azok kapcsán helyesbítő (a konkrét esetre vonatkozó), illetve megelőző (analógiák figyelembe vételével kiterjesztett védekezés) tevékenységeket kell végeznünk. A folyamat fő lépései: • A probléma azonosítása (pl. vezetői ellenőrzésből, reklamációból) • A probléma okainak meghatározása • A megoldás tervezése és kivitelezése • A megvalósított megoldás eredményességének ellenőrzése • Beavatkozás, korrekció nem kielégítő eredmény esetén • Visszacsatolás a problémát felvető(k)höz A nem megfelelő szolgáltatás, reklamáció és panaszok kezelését, az ehhez tartozó felelősségi és hatásköröket a Nem megfelelő szolgáltatás kezelése (F831) folyamatszabályozás adja meg. Az eltérésekről és a megtett intézkedésekről készült feljegyzéseket meg kell őrizni. 8.4

Önértékelés

Meghatároztuk, gyűjtjük és elemezzük azokat az adatokat, amelyek alkalmasak az intézmény megfelelő működésének és eredményességének igazolására, illetve annak értékelésére, hogy hogyan lehetséges az intézmény működésének folyamatos fejlesztése. (3/2002. OM rendelet) Teljes körű önértékelést végzünk (IMIP 5.6) az adottságainkra és eredményeinkre épülő Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozás szerint Az önértékelést egy ezzel megbízott team végzi, melynek tagjait részben a vezetők, részben a pedagógusok közül kéri fel és bízza meg az igazgató. Eredményei az intézmény céljainak és minőségpo-

BALÁSHÁZY



litikájának felülvizsgálatára, illetve működésének megítélésére szolgálnak. Alapját képezik a vezetőség által kiadott intézkedési terveknek. Az önértékelés kiterjed, az intézmény adottságait illetően • a vezetésre, • az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására, • az emberi erőforrások menedzselésére, • a partnerkapcsolatokra és a partneri igények figyelembevételének módjára, • az intézmény működését jelentő folyamatokra. Az eredmények vonatkozásában vizsgáljuk: • a nevelés-oktatásban részt vevők véleményét annak szervezéséről, a pedagógusokról, az intézmény szolgáltatásairól, a bemeneti, illetve előzetes tudásszint méréséről, valamint az intézményi tájékoztatásról, a tárgyi feltételek megfelelő voltáról, • az intézmény alkalmazottainak az intézményről és a nevelés-oktatásban nyújtott teljesítményéről alkotott véleményét, • az intézmény szakmai és civil közéletben kifejtett tevékenységét, • az intézmény nevelés-oktatási tevékenységének kulcsfontosságú eredményeit, illetve mutatóit. Az intézményi önértékelés tartalmazza a pedagógusok teljesítményértékelési eredményeinek statisztikáját is.2 Az intézmény működésének eredményei között kulcsfontosságot tulajdonítunk a vezetők és a pedagógusok teljesítményének, melynek meghatározását a Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése (E6212) szabályoz (Lásd a 6.2 fejezetet!) Az intézményünk nevelés-oktatási tevékenységének kulcsfontosságú eredményei között tartjuk nyilván az országos kompetenciamérés mutatóit is. Működésünk értékelésekor ezeket kulcsindikátorként kezeljük. (Tanulók mérése, értékelése (F755 jelű) folyamatszabályozás) 8.5

Folyamatos fejlesztés

Az intézményünkben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk. Ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytatunk.3 Az önértékelés keretében azonosítottuk partnereinket, folyamatosan mérjük igényeiket, illetve elégedettségüket. Lásd a Partnerek elégedettség – és igényfelmérése (F723) és az Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozásokat! A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. 4 Vizsgálni és értékelni kell továbbá az intézmény eredményességét. Különös tekintettel a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülésére, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. A mérések és a vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján meghatározzuk szakmai céljainkat és szolgáltatásaink fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készítünk. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeljük, és azok eredményeit felhasználjuk működésének folyamatos fejlesztéséhez. A folyamatos fejlesztés a napi munkánk lényeges, szemléletbeli eleme: Nem a jót és a rosszat akarjuk megítélni, hanem a fejlesztés lehetőségét és indokoltságát keressük az erősségek mellett, a gyengeségeink azonosításával. 2

Az ÖMIP 11.4 alapján! 3/2002. OM rendelet 4. § (1) 4 3/2002. OM rendelet 5. § 3

BALÁSHÁZY

9



Mellékletek

8.6

Megfeleltetés a Közoktatási (1993. évi LXXIX.) törvénynek és a 3/2002. OM rendeletek nek, illetve a minőségirányítást érintő törvényi szabályozás

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14.

1993. évi LXXIX. törvény paragrafusa 16. § (6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. 33. § (7) A többcélú intézményben egy … intézményi minőségirányítási programot … kell készíteni. 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 40. § (12) Az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 54. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel … az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért. 57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik f) … az intézményi minőségirányítási program elfogadása; 85. § (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját …az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munka erő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás kere tében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítá -

MIP fejezet MIP 6.2. fejezet n. r. MIP 3. fejezet MIP 8.2 fejezet MIP 3 és 4. fejezetek MIP 4-8. fejezetei MIP 6.2. fejezet és E6212 MIP 8.4. fejezet és F841 MIP 3.5, 8.2.1, 8.4. fejezet MIP 1.7. fejezet és 9.2 melléklet

MIP 2.0, 5.5.4 fejezetek MIP 5.5.1 fejezet MIP 1.1.1 fejezet és 9.4 melléklet Különös tekintettel az MIP 3.3 és 3.4 fejezetek

BALÁSHÁZY Sorszám 15.

16. 17. 18.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1993. évi LXXIX. törvény paragrafusa

si programmal. 94. § (1) Az oktatásért felelős miniszter szabályozza… c) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szer vezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet, az intézményi szakmai minősítési eljárást, a szakmai mi nősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való köz reműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költ ségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását; 94. § (3) A Kormány rendeletben szabályozza… l) … az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értéke lési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét… 102. § (2) A fenntartó … f) jóváhagyja a közoktatási intézmény … minőségirányítási programját…; 103. § (1) A fenntartó …az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. …az intézményi minőségirányítási programot, illetve… módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.


MIP fejezet n. r.

n. r. n. r. n. r.

3/2002. OM rendelet 19.

20.

4. § (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. § A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét.

MIP 8.5 fejezet

MIP 8.5 fejezet

BALÁSHÁZY 8.7



Az IMIP felülvizsgálat, a megvalósítás értékelése

Felülvizsgálat oka (éves, vagy jogszabályok változásához kapcsolód)

Értékelés / megállapítás

Felülvizsgálatot végezte

Ez a lap nem cserélhető! Szükség esetén a nyilvántartás pótlap behelyezésével folytatható.

Aláírás

Dátum

Érvényességi határidő

BALÁSHÁZY

8.8



Folyamatszabályozások

8.8.1

Folyamatszabályozások listája

F421

Dokumentumok kezelése

F422

Feljegyzések kezelése

F541

Éves pedagógiai munka tervezése

F561

Stratégiai tervezés

F621

Humán erőforrás biztosítása

E6211

• Gyakornoki szabályzat

E6212

• Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése

E6213

• Továbbképzés

F641

Megfelelő munkakörnyezet biztosítása

F721

Beiskolázás

F722

Szakmaválasztás

F723

Partnerek elégedettség – és igényfelmérése

F741

Tankönyv és egyéb beszerzés

A szolgáltatás kulcsfolyamatai

vezetői ellenőrzési – értékelési folyamatok (ped. telj. ért. is)

értékelési folyamatok

ellenőrzési, mérési folyamatok

tervezési folyamatok

vezetési folyamatok

Megnevezés

Azonosító

Az Intézményben azonosított és szabályozott folyamatok több, a közoktatási törvényben és az ÖMIP-ben azonosított funkciót is ellátnak. Nem minden szabályozott folyamatunkat érdemes ezekbe a kategóriákba besorolni.

BALÁSHÁZY


F751

Nevelés-oktatás/képzés megvalósítása

F752

Szakmai gyakorlat szervezése és megvalósítása

F754

Értékelés, vizsgák szervezése, lebonyolítása

F755

Tanulók mérése, értékelése

F831

Hibák, reklamációk, panaszok kezelése

F841

Intézményi önértékelés


BALÁSHÁZY 8.8.2


Folyamattérkép

VEZETÉS

Vezetés Tervezés Mérés Ellenőrzés Értékelés

Intézményi önértékelése (F841)

P F Ő F O L Y A M A T


Nevelés-oktatás-képzés szervezése, megvalósítása (F751) Igények felmérése (F723)

Szakmai gyakorlat szervezése (F753)

Tanulók mérése, értékelése (F755)

Szabályozó dokumentumok kezelése (F421)

Tankönyv és egyéb beszerzés (F741)

A

C

D

Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641)

Feljegyzések kezelése (F422)

TÁMOGATÁS

s z o l g á l t a t á s

Elégedettség mérése (F723)

Stratégiai Beiskolázás HumánerőforHibák, Éves pedagóreklatervezés (F721) rás mációk, giai biztosítása munka pana(F561) szok tervezése (F621) kezelése Szakmavá-lasz(F831) (F541) tás (F722)

BALÁSHÁZY



Kulcsfolyamatok szabályozása 8.8.2.1 Éves munka tervezése (F541) A folyamatleírás célja Az intézmény tantárgyi struktúrájának alapul vételével a szükséges személyi kapacitás felmérése és a tanári feladatok optimális megosztása, valamint az intézmény egészét, így az egyes pedagógusokat érintő éves feladatok tervezése. Alkalmazási terület Az intézmény elkövetkező évi/félévi munkájának tervezése. Hivatkozások Minőségirányítási Program Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Humán erőforrás biztosítása (F621) Vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelése (E6211) Intézményi önértékelés (F841)

5.4 és 6.2 fejezetei

A folyamatleírás tartalma A tantárgyfelosztás elkészítése A tantárgyfelosztás elkészítése az időkeret meghatározásához Az időkeret meghatározása az igazgató feladata, melyhez a Pedagógiai programból, és az abban rögzített Óratervből kell kiindulni. A teljes tantárgyfelosztás elkészítése A Tantárgyfelosztás elkészítésénél a Pedagógiai programból, és az abban rögzített Óratervből kell kiindulnia az igazgatóhelyetteseknek. Első lépésként a Pedagógiai program óratervei, illetve az előző évi Tantárgyfelosztás felhasználásával készítik el a tantárgyfelosztás vázát Az igazgató ekkor jelöli ki, kéri fel az új osztályfőnököket. A tantárgyfelosztás első változatát a munkaközösség-vezetők készítik el. A kidolgozásánál figyelembe kell venni a felmenő rendszer érvényesülését, valamint az azonos munkaközösségbe tartozó tanárok egyenlő munkamegosztását. Ezt követően az igazgatóhelyettesek felülvizsgálják minden év június 15-ig. Az Óraterv rögzíti, hogy az egyes képzési formák, szakmacsoportok – szakképzés esetén az egyes szakok – egyes évfolyamain a tanulók milyen tantárgyakat, milyen óraszámban, esetleg milyen csoportbontásban, vagy a felzárkóztató évfolyamon milyen modulokban tanulnak. A Pedagógiai program tartalmazza az indítható képzések óraterveit. A Teljes Tantárgyfelosztást (B5412) az igazgatóhelyetteseknek, az intézményegység-vezetőnek kell összeállítania a közoktatási törvény figyelembe vételével. A teljes tantárgyfelosztás tanáronként és osztályonként az óratervi órákon kívül tartalmazza az egyes tevékenységekkel járó kedvezményeket (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői stb.), az óraterven kívüli órák (szakkörök, korrepetálások, diáksportkör, stb.) felosztását.

42

BALÁSHÁZY



A teljes tantárgyfelosztás kimutatja a kötelező- és túlórákat, a tanórák és tanórán kívüli órák megtartására vonatkozó megbízásokat. Ebben a fázisban mutatható ki, hogy milyen tantárgyak esetén van tanárhiány, és az olyan mértékű-e, hogy belső helyettesítéssel, óraadóval, vagy új alkalmazottal oldható fel. Amenynyiben óraadót, vagy új kollégát kell alkalmazni, a Humán erőforrás biztosítása (F621) jelű folyamatszabályozást kell alkalmazni. Nevelő-oktató szolgáltatásunk minőségének egyik alapkérdése, hogy munkatársaink ne legyenek túlterhelve. Erre vonatkozóan a közoktatási törvény és végrehajtási utasításai rendelkeznek az egyes pedagógus beosztások mellett kötelezően ellátandó elméleti, illetve gyakorlati órák számáról. A tantárgyfelosztás készítésének keretében, az elméleti és gyakorlati órák számának ismeretében lehet az egyes tanárra meghatározni a kötelező órák számát azok arányában, ha mindkét területen tanít valaki. Ebből adódik aztán az összes ellátott óra alapján az adott tanár túlóráinak száma. A teljes tantárgyfelosztás véleményeztetése Az elkészült teljes tantárgyfelosztás vizsgálnia kell az vezetőségnek, hogy van-e hiányzó, vagy felesleges munkaerő az intézményben. Amennyiben hiányzó emberi erőforrás van, és óraadóval nem látható el a feladat, a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályzás szerint kell eljárni. A teljes tantárgyfelosztás jóváhagyása A teljes tantárgyfelosztás végül az intézmény igazgatója vizsgálja át és hagyja jóvá. Az elkészítés, véglegesítés határideje minden év augusztus 31. A jóváhagyás után az igazgatónak kell megküldenie a fenntartó önkormányzatnak, mint az intézmény következő évi finanszírozásának egyik alapdokumentumát, szeptember 15-ig. A megküldés tényét az Iktatókönyvben (T.Kö.2113/B.) kell rögzíteni. Az éves munka tervezése A munkaterv célja, hogy meghatározza az intézmény nevelő, oktató munkáját, szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Munkánkat a hatályos Közoktatási Törvény, Szakképzési törvény és végrehajtási rendeletei alapján végezzük a helyi pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok, a partneri igény és elégedettségmérés, intézményi önértékelés eredményei és az intézmény távlati tervei figyelembevételével. A tanév rendjét az azt megelőzően kiadott miniszteri rendelet rögzíti. A tanév helyi rendjét, az egész intézményt érintő programok idejét, felelőseit az Éves munkaterv, a kollégiumot érintő programok idejét, felelőseit a Kollégiumi éves munkaterv határozza meg. A Kollégiumi éves munkaterv része az Éves munkatervnek. Az éves munkatervet az igazgató készíti el, és a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében a tanévnyitó tantestületi értekezlet hagyja jóvá. Dönt a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program következő tanévre vonatkozó módosításáról, az új tanév feladatairól), • az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, • a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, • a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, • a házirend módosításáról, • az Éves munkaterv jóváhagyásáról, Az Éves munkaterv részletesen tartalmazza a feladatokat, ütemezésüket, felelősöket. A feladatok részletezését, aktualizálását a felelős végzi a program előtt 3 héttel. •

Éves munkaterv elkészítése 43

BALÁSHÁZY



Előzmények: A mindenkor érvényes tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet, a fenntartó, a partneri igény és elégedettségmérés, intézményi önértékelés alapján megállapított feladatok valamint a már kialakult hagyományok figyelembevételével az igazgatóhelyettesek az új tanév első nevelőtestületi értekezleten javaslatot tesznek a munkaterv főbb pontjaira, amelynek végleges elkészítését az alábbi folyamat során végezzük el. Ssz. 1.

Feladatok Az új tanévre vonatkozó célkitűzések meghatározása

2.

Munkaközösségek, kollégium munkaterveinek elkészítése

Ssz. 3.

Feladatok További munkatervek elkészítése

Tevékenységek Az új tanév alakuló értekezletén az igazgató ismerteti a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzéseket (a tantestület előző év záró értekezletén tett javaslatai alapján). Meghatározza a szervezeti egységek munkaterveinek főbb tartalmi és formai elvárásait. Tájékoztatja a nevelőtestületet az új tanév személyi feltételeiről. Ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket és a nyári fejlesztéseket, karbantartásokat. A tanév megkezdése előtt (lehetőleg az előző tanév végén) a munkaközösségek, kollégiumi nevelők meghatározzák éves munkatervüket, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket a feladatokhoz. Az ellenőrzésékhez, az értékelésekhez felelősöket neveznek meg.

Dokumentumok Éves munkaterv nevelési és oktatási célkitűzései

Határidő Minden év aug. 22.

Felelős igazgató

Munkaközösségek munkatervei Kollégium munkaterve

Augusztus 30.

Munkaközösségvezetők Kollégiumvezető, Igazgatóhelyettesek, Gyakorlati oktatásvezető

Tevékenységek A DÖK, ifjúságvédelmi felelős, drog koordinátor, szabadidő szervező, minő-

Dokumentumok Megfelelő munkatervek

Határidő Augusztus 30.

Felelős DMSP ifjúságvédelmi felelős, drog koordinátor, szabadidő szervező, 44

BALÁSHÁZY

4.

Intézmény feladattervének, munkatervének meghatározása

5.

Az intézmény végleges munkatervének meghatározása

6.

Éves munkaterv eljuttatása a fenntartóhoz

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ségirányítási team elkészítik éves munkatervüket. Az igazgató a fentiek szerint elkészített munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti a tevékenységeket, azok időpontját és felelőseit. A tanév elején az erre a célra összehívott nevelőtestületi értekezlet dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag és formailag megfelelőnek tartja a nevelőtestület, akkor elfogadja, ha nem akkor a nevelőtestület tagjai további javaslatokat, kiegészítéseket tesznek a módosításra. Az igazgató a fenntartó által meghatározott határidőig a munkaterv 1 példányát eljuttatja a fenntartónak egy példányt, elhelyez a tanári szobában.


Min.irányítási vez.

Intézmény éves munkaterve (javasolt)

Szeptember 5.

Igazgató

Intézmény éves munkaterve

Szeptember 10.

Igazgató

Intézmény éves munkaterve

Fenntartó által meghatározott időpontig

Igazgató

Órarend készítése A tantárgyfelosztás alapján az igazgatóhelyettesek és az igazgató által megbízott tanár(ok) végzik az iskola órarendjének összeállítását. Szükség szerint konzultálnak a vezetőség tagjaival, illetve a munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal. Az órarend készítésénél kiindulási alapként kell kezelni • a Teljes Tantárgyfelosztást (B5412), • a Pedagógiai Programban található Óratervet. Az órarend elkészítésénél prioritást kell biztosítani • • •

törvényi szabályozásnak a gyakorlati képzéssel való összehangolásnak, a testnevelés órák beosztásának, 45

BALÁSHÁZY



•

számítástechnika tantermek kihasználtságának a csoportbontások • a folyamatos tanulói foglalkoztatásnak, • adott tantárgy órái blokkosításának, vagy elosztásának, • a nagy óraszámú pedagógus továbbképzéssel való összehangolásnak. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága, a szükséges helyettesítések, óracserék, teremcserék hatékony megoldása érdekében az Összesített órarend (B5414), Osztály órarend (B5416), Tanári órarend (B5415) is készül. •

Az elkészült órarendeket, és a Tanári órarendet (B5415) az igazgató hagyja jóvá, illetve javasolja esetleges módosításukat, biztosítva azok augusztus 31-ig való elkészültét. Az órarendeket az Osztálynaplókba (Tü. 980) kell bevezetni, illetve a tanulókkal Ellenőrzőjükbe (Tü. 102/K,) az első osztályfőnöki órán beíratni. Az órarendeket és a Tanári órarendet (B5415) ki kell függeszteni, vagy el kell helyezni a tanári szobában, a portán, valamint a Tanterembeosztást (B5418) a tanári szobában és az aulában a gyors tájékozódás, illetve tájékoztatás érdekében. Az órarendet minden tanév félévénél (a Tanév rendje szerinti utolsó tanítási napon) felül kell vizsgálniuk az igazgatóhelyetteseknek.

A nevelő-oktató munka tervezése tantárgyanként A szaktanár az egyes osztályokban, tanulócsoportokban folyó nevelő-oktató munka éves tervezését a Tanmenet (Tü.135), elkészítésével valósítja meg elsősorban szeptember 20-ig. A Tanmenet a Pedagógiai Program helyi tantervében megadott tantárgyi programra épül, mely tartalmazza • a tantárgyi program célját, • a tananyagot és a követelményeket tanévekre lebontva, • a tananyag kapcsolódását más tantárgyakkal. Ebből kiindulva tervezi meg a szaktanár a tananyag elsajátításának ütemét, módját. A Tanmenetek elkészítésének koordinálása a munkaközösség vezető, szakképzésre való felkészítésnél és szakképzésnél a gyakorlati oktatásvezető feladata, az összes jóváhagyása az igazgatóhelyettesek feladata. Ez biztosítja az adott szakmai munkaközösség, nevelő-oktató tevékenységének, illetve a többi pedagógiai tevékenységnek az egységességét, tervezettségét. A Tanmenetnek minimálisan tartalmaznia kell • a több órát felölelő téma címét, összes óraszámigényét, • a téma lebontását alcímekre, tanórákra, • a nagyobb tananyagegységek összefoglalásának ütemezését, • Tanmenetek (Tü.135.) esetében a tervezhető írásbeli ellenőrzések ütemezését is. A tanmeneteket a szaktanároknak a munkaközösség-vezetőhöz kell benyújtani, akik annak szakmai ellenőrzését elvégzik szeptember 20-ig. Az igazgatóhelyettesek szeptember 30-ig hagyják jóvá a tanmeneteket. Azoknál a tantárgyaknál, illetve tanóráknál, melyeknél a szaktanár a kompetencia alapú képzés érdekében új módszerek bevezetését választja, részletes tervezést kell végeznie Óravázlat elkészítésével. Ezeket nem kell beadnia a Tanmenettel, azonban óralátogatáskor be kell mutatnia a látogatást végző vezetőnek. A tervezettség szakszerűségét is figyelembe kell venni a pedagógus munka értékelésénél (Humán erőforrás gazdálkodás- F621, illetve Vezetők és pedagógusok teljesítményének értékelése - E6211) A pedagógiai munka megvalósítása és annak dokumentálása 46

BALÁSHÁZY



Amennyiben az nevelő-oktató munka folyamán végzett mérések, ellenőrzések indokolják, a szaktanár eltérhet a tanmenet szerinti ütemezéstől, szem előtt tartva, hogy a tananyag oktatását lezárja a tanév végére. A több óra tananyagát felölelő, írásbeli ellenőrzéseket össze kell hangolni az adott osztályban tanítóknak. Egy napra két témazárónál több nem tervezhető a Házirend értelmében. A szaktanárnak a Tanmenet (Tü.135.) egységeinek magvalósítását az Osztálynapló (Tü. 980,) haladási részébe óráról órára be kell írnia. A szaktanárnak a Tanmenetet (Tü.135.) a megvalósítás folyamán jegyzetül is célszerű használnia annak rögzítésére, hogy az általa tervezett oktató- nevelő munka megvalósítását hogyan kívánja módosítani a későbbiekben. Amennyiben a tanórát Óravázlat formájában, részletesen tervezte, az értékelő, illetve korrekciós megjegyzéseket ide kell rögzítenie. A megtartott órákat a szaktanárok a Tanítási időkeret (B54110), a kollégiumban a Tanítási időkeret kollégium (B54111) bizonylaton vezetik, ez egyben a túlmunka elszámolás alapjául is szolgál. Kéthavonta kerül sor a Tanítási időkeretben (B54110), Tanítási időkeret kollégiumban (B54111) teljesített órák elszámolására. Az iskolában az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, a kollégiumban a kollégium vezetője végzi e dokumentumok ellenőrzését. Az ellenőrzés után a gazdasági egységbe a bérszámfejtők részére továbbítják azokat. Az éves munka értékelése Az éves pedagógiai munka értékelése a félévi és tanév végi munkaközösségi és tantestületi értekezletek alkalmával (félévkor a releváns eredményekre kiterjedően, év végén teljes körűen) történik az Intézményi önértékelés (F841) folyamatszabályozás szerint. A pedagógiai munka érékelésekor a munkaközösségeknek vizsgálniuk és értékelniük kell a Tanmenet megvalósítását. (Amennyiben a tanórát a szaktanár Óravázlat formájában tervezte, az ő felelőssége és kötelessége annak értékelése és korrekciója. Erről, illetve a munkájukhoz tartozó egyéb kérdések kezeléséről munkaközösségi értekezleteken kell dönteni, melyről Feljegyzést kell készíteni.) Feladatok Munkaközösség – vezetők és egyéb felelősök felkérése beszámolók elkészítésére.

Beszámolók elkészítése

Munkaközösségek értekezletei

Tevékenységek Az igazgató felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. A kollégiumvezető, a munkaközösség vezetők, a szabadidő szervező, a DMSP, a drogkoordinátor, az ifjúságvédelmi felelős, a minőségbiztosítási vezető, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei, a Pallag Alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. A munkaközösségek meghallgatják a munkaközösség-vezetők éves beszámolóját, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják

Dokumentumok Írásbeli felkérés

Határidő

Felelős

Minden év május 20.

Igazgató, munkaközösség vezetők és egyéb felelősök

Beszámolók

Június 1.

Munkaközösségvezetők és a megjelölt felelősök

Munkaközösségek beszámolója

Június 10.

Munkaközösségvezetők

47

BALÁSHÁZY



azt és leadják az igazgatónak. Igazgatói értékelő beszámoló

Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolókat. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását.

Éves értékelés elfogadása

A tanévzáró értekezleten az ellenőrzési tervben megjelölt felelősök beszámolnak az éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót.

Tantestületi jegyzőkönyv

Július 5.

Igazgató

Éves értékelés fenntartóhoz történő megküldése

Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön.

Elkészült éves értékelés

Fenntartó által megadott időpontig

Igazgató

A folyamat feljegyzései 1. Teljes tantárgyfelosztás 2. Iktatókönyv 3. Éves munkaterv 4. Órarend 10. Ellenőrző 11. Tanterembeosztás 12. Tanmenet 13. Tanítási időkeret 14. Óravázlat 15. Feljegyzés

A fenti beszámolók, éves igazgatói beszámoló

Június 15.

Igazgató

B5412 T.Kö.2113/B B5414 Tü. 102/K B5418 Tü. 135 B54110

A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél ellenőrizni kell.

48

BALÁSHÁZY



Partnerek igénye és elégedettsége (F721) A folyamatleírás célja A partnerek, az intézmény tevékenységében érdekeltek azonosításának, igényeik és elégedettségük mérésének, a velük folytatott kommunikációnak a szabályozása. Alkalmazási terület A partnerek intézményi szolgáltatásokról alkotott véleményének megismerése. Hivatkozások Minőségirányítási Kézikönyv 7.2. fejezete Iratkezelési szabályzat 1992. évi LXXIII. törvény a személyes adatok védelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Dokumentumok kezelése (F421) Stratégiai tervezés és vezetőségi átvizsgálás (F561) Humánerőforrás biztosítása (F621) Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (F641) Beszerzés a képzés feltételeinek biztosításához (F741) Meghatározások Partnerek (érdekelt felek): Az intézmény szolgáltatásait igénybevevő, tevékenységével kapcsolatosan elvárásokat megfogalmazó, működésére befolyással bíró intézmények, szervezetek, személyek, csoportok. A folyamatleírás tartalma A partnerek, érdekeltek azonosítása Az intézmény azonosította érdekelt feleit (partnereit). A partnereket képviseleti szerveikkel, képviselőikkel a Partneri nyilvántartásban (N7231) tartjuk számon. Kapcsolattartás a partnerekkel, vevőszolgálat Intézményünk minden partnerével, illetve partneri körével tartunk kapcsolatot a Partneri nyilvántartásban (N7231) megadott módon. A közvetlenül a nevelésben, oktatásban részt vevő külső partnereinkkel kapcsolatunkat a pedagógusokon, oktatókon és az intézmény dolgozóin keresztül tartjuk. Különös szerepe van ezen belül az osztályfőnököknek, szakmai tanároknak illetve az iskolatitkárnak, akikkel közvetlen kapcsolatuk van a szolgáltatásainkat igénybevevőknek. Egyes (jogszabályban adott) esetekben a kapcsolattartás az adott partnercsoportot képviselő szervezeten, vagy személyen keresztül valósul meg. Ugyanakkor a nevelésben, oktatásban érdekelteknek időről időre meg kell kérdezni a véleményét a tapasztalataikról, a neveléssel-oktatással kapcsolatos elvárásaikról. Ezt az alábbiak szerint kell végezni, illetve az eredményt számukra is nyilvánossá kell tenni, amit a minőségirányítási vezető tesz meg. A kapcsolattartás keretében foglalkozni kell partnereink reklamációival a Reklamáció és panaszkezelés, nem megfelelő szolgáltatás (F831) folyamatszabályozás szerint. A kapcsolattartás felületeiként kell alkalmazni az intézményi hirdetőtáblákat és az intézmény honlapját. A partnerek azonosításának gyakorisága, a partneri nyilvántartás aktualizálása 49

BALÁSHÁZY



A partnerazonosítás folyamatát évenként meg kell ismételni a Partneri nyilvántartás (N7231) folyamatos karbantartása mellett. Az adott partnerre vonatkozó folyamatos karbantartásért a minőségirányítási vezető felel, aki a partneri listában, mint az intézményben a korrekcióért felelős személy került megnevezésre. A karbantartás során a tudomására jutott változásokat minden kiadott partneri listában három napon belül köteles kézírással átvezetni, az elektronikus listát havonta karbantartani. A partnerazonosítást minden tanév szeptember 30-ig kell elvégezni, amit az Éves Munkatervben is rögzíteni kell. Az adatállomány hozzáférhetősége: Az adatállomány az intézmény valamennyi munkatársa számára hozzáférhető, elektronikus és nyomtatott formában a minőségirányítási vezetőnél és az iskolatitkárnál. Az elektronikus adatállományok hozzáférhetőségét a személyiségi jogok, és az 1992. évi LXXIII. törvény a személyes adatok védelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében kezeljük. Az igény- és elégedettségmérés eszközeinek kidolgozása Az intézmény alkalmazottai bonyolítják le a mérést, amit a minőségirányítási vezető irányít, s az eljáráshoz feladat és időtervet készít. A minőségfejlesztő csoport feladatai: • Új kérdőívek elkészítése, illetve a korábban már használtak felülvizsgálata, módosítása, • Kérdőívek sokszorosítása, ha szükséges postázása, • A kérdőívek kiosztása a tanulóknak, hallgatóknak,szülőknek • A kérdőívek kiosztása a munkatársaknak, • Gyűjtőládák elhelyezése, • A kitöltött kérdőívek típusonkénti gyűjtése, • Az adatok elektronikus rögzítése, feldolgozása, • Elszámolás a kiadásra nem került kérdőívekkel. A mérés szervezésében és lebonyolításában, a minőségfejlesztő csoport tagjain kívül, az iskolatitkárnak, az osztályfőnököknek kell közreműködniük. A kérdőívek készítése Mivel a méréseknek ismételhetőknek és összehasonlíthatóknak kell lenniük, a minőségirányítási vezető határozza meg a kérdőívek fő tartalmi területeit. A kérdőíveket a minőségfejlesztési csoport tagjai állítják össze, szakterületenként zárt végű és nyitott kérdéseket fogalmazva meg. A következő állandó partneri igény és elégedettségmérő kérdőíveket használjuk: • Tanulói kérdőív (B7231) • Szülői kérdőív (B7232) • Pedagógusok kérdőíve (B7233) • Nem pedagógus munkatársak kérdőíve (B7234) • Kollégiumi diákok kérdőíve (B7235) A kérdőívek állandó, alapvető tartalmi területei: Közoktatás, illetve iskolarendszerű képzés esetében • szakmai munka, • az intézmény működése, • a partneri viszony. Felnőttképzés esetén a felmérésnek ki kell térnie a képzés, ellátás 50

BALÁSHÁZY • • • • • • •



tartalmára, tárgyi feltételeire, az alkalmazott oktatási módszerekre, az egyes oktatók munkájával való elégedettségre, a szervezés módjára, a résztvevők ellenőrzésére, a követelmények teljesítésének módjára.

A kérdések összeállítása A kérdések összeállításának az alábbi szempontok figyelembe vételével kell történnie: • a kérdések legyenek egyértelműek, világosak, lehetőleg rövidek, • ne tartalmazzanak kettős állításokat, • legyen egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a válaszadó összességében hogyan értékeli az intézmény tevékenységét, • a válaszadás (a felkínált válaszlehetőségek alkalmazásával, vagy áttekinthető osztályozással) gyors és egyszerű legyen, • lényegi kérdéseket kell megfogalmazniuk. A minőségirányítási vezető felel azért, hogy a bevezetés előtt, az igény és elégedettség vizsgálatára szánt kérdőívek tesztelése, ill. tökéletesítése (pl. a vizsgálati alany számára nem egyértelmű megfogalmazások pontosítása) megtörténjen. A kérdőíveket a munkatársak, illetve a Dokumentumok kezelése (F421) jelű folyamatszabályozás szerinti módosítási javaslat alapján lehet módosítani. A mérés előtt egy hónappal az igazgató hagyja azokat jóvá. A kérdőívek szerkesztése A kérdőívek egységes formátum és logikai felépítés szerint készülnek. Minden kérdőív fejlécet kap, amely tartalmazza a kérdőív azonosításához szükséges információkat a Dokumentumok kezelése (F421) folyamatszabályozás szerint. A kérdőívek az alábbi fő tartalmi egységekből épülnek fel: • Bevezető, felvilágosító rész, amely tartalmazza a felmérés célját, a visszaküldéssel, a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókat. • Kérdések a válaszadói csoportok megismeréséhez, szegmentálásához. • Kérdések arról, hogyan értékelik az intézmény tevékenységét, szolgáltatásait. • A befejező részben két nyílt végű kérdés, amely az elégedettségre és elégedetlenségre kérdez rá. Kérdőív kipróbálása, korrekció A fenti tartalmi és formai követelmények szerint elkészült kérdőíveket kismintán ki kell próbálni, amennyiben új kérdőívet vezetünk be, vagy a kérdések több mint 30%-át megváltoztatjuk. A kipróbálást 4.3 fejezet szerinti mintába nem vont partnerek köréből választott kismintán kell végezni. A lehetőségekhez mérten meg kell akadályozni, hogy a minta tagjaihoz információk jussanak a kérdőív tartalmáról. A kipróbálásnál minden körülményt fokozottan figyelni kell, és a megkérdezettek véleményét ki kell kérni a kérdőív kérdéseinek érthetőségéről. A tapasztalatokat a minőségirányítási vezető összegzi, a kidolgozókkal valósítják meg a kérdőív esetleges módosítását. Az igazgató ezután hagyja jóvá a végleges kérdőívet. Mintavételi folyamatszabályozás 51

BALÁSHÁZY



A partnerazonosítás és a mérőeszközök kidolgozását, ellenőrzését követően, a minőségirányítási vezető partnerenként megállapítja a mintavétel nagyságát. A felmérés szervezése A felméréseket a Partneri igény és elégedettségmérési előírásban (E7231), leírtak szerint kell megszervezni. A lebonyolítást a minőségirányítási vezető, a minőségirányítási csoport tagjai, a mérésekkel megbízott kolléga, illetve az osztályfőnökök, tanfolyamfelelősök, iskolatitkár végzik (mérőbiztosok). Az igény és elégedettségmérés eredményeinek rögzítése, feldolgozása A mérés lebonyolítását a Partneri igény és elégedettségmérési előírásban (E7231) leírtak szerint kell végezni. Az adatbevitelt és az adatok számszerű feldolgozását a minőségirányítási csoport tagjai végzik.. A feldolgozás és a rögzítés számítógépen történik, táblázatok, diagramok és grafikonok formájában. Az intézményi szintű szöveges összegző értékelést a minőségirányítási vezető készíti el. Az összegző értékelés rövidített változatát el kell juttatni a partnerekhez. A kérdőívek és a feldolgozásukból nyert információk kezelése Az eredményeket elektronikus és nyomtatott formában is tárolni kell. Egy nyomtatott példányt dossziéban lefűzve a minőségirányítási vezetőnél kell elhelyezni, ahol az intézmény munkatársai, a kifüggesztett anyagok bevétele után is, bármikor megtekinthetik. Elektronikus formában a minőségirányítási dokumentációban, a minőségirányítási vezető számítógépén kell meg őrizni. A személyiségi jogok védelmét a kérdőív névnélküliségével kell biztosítani, és csak a minőségirányítási munkában szabad felhasználni. A kitöltött kérdőíveket a feldolgozás befejezéséig az intézmény zárható irattárában kell tárolni, utána az Iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell megsemmisíteni. A felméréssel nyert információkat fel kell használni • az intézményi önértékelés alkalmával (F841), • valamint a beszerzésnél (F741). Az igazgató a vizsgálati eredmények alapján határozatot hozhat a Stratégiai célrendszer felülvizsgálatáról, illetve a szükséges helyesbítő tevékenységekre Intézkedési tervet (T5611) adhat ki.

52

BALÁSHÁZY



Visszacsatolás a partnerekhez Az adott partneri körre vonatkozó felmérés eredményeit a korábban ismertetett kapcsolattartási keretekben kell visszacsatolnia, ismertetnie a kapcsolattartásért felelősnek. Iskolarendszerű képzésben az osztályfőnöknek, felnőttképzés esetén a tanfolyamfelelősnek. A folyamat dokumentumai, bizonylatai 1. Megbízás 2. Felnőttképzési szerződés 3. Partneri nyilvántartás 4. Éves munkaterv 5. Intézkedési terv 6. Tanulói kérdőív 7. Szülői kérdőív 8. Kollégiumi diákok kérdőíve 9. Nem pedagógus munkatársak kérdőíve

N7231 T5611 B7231 B7234 B7235 B7236

A folyamatszabályozás módosítása Az folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban előírt módon lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél ellenőrizni kell.

53

BALÁSHÁZY



8.8.2.1 Tankönyvbeszerzés (F741) A folyamatleírás célja Az intézmény beszerző tevékenységének szabályozása annak érdekében, hogy a szolgáltatásaink megvalósításához a megfelelő tankönyvek álljanak rendelkezésre. Alkalmazási terület Az intézmény tankönyvbeszerzési tevékenységénél. Hivatkozások Minőségirányítási program 7.4. fejezet Pedagógiai program: Tankönyvválasztás szempontjai, tantárgyi programok SZMSZ 15. fejezet: Az iskola tankönyvellátási rendje Közbeszerzési törvény Dokumentumok kezelése (F421) Beszállítók minősítése (F7411) Éves munka tervezése (F541) 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 5/1998. (II. 18.) MKM rendeletet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A folyamatleírás tartalma A beszerzési folyamat a képzéshez szükséges tankönyvek beszerzését foglalja magában. Beszerzési igények feltárása A tankönyvekre vonatkozó igények felmérésénél (majd a beszerzésnél) alapul kell venni a 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, valamint az 5/1998. (II. 18.) MKM rendeletet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről jogi kereteit. Az igényfelmérést a munkaközösségek végzik, melynek során az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: • Illeszkedés a tantárgyi követelményekhez; • Illeszkedés a tantárgyi programhoz; • Az adott tantárgy kompetencia alapú oktatásának legyen megfelelő eszköze az illetékes munkaközösség véleménye alapján. • Új tankönyvek, különösen tankönyvcsaládok beszerzését meg kell előznie referenciák beszerzésének, illetve a kiadótól igényelt mintapéldány, minden a tárgyat tanító pedagógus által való alapos áttanulmányozásának. Beszerzési lehetőségek feltárása Az adott tankönyvre vonatkozó beszerzési lehetőségek feltárásánál alapvető tényezők, melyeket a tankönyvfelelősnek alapul kell vennie: • ár, • szállítási keretfeltételek (határidő, kötbér és egyéb garanciák stb.) Megrendelés A tankönyvekről, illetve lehetséges szállítókról a munkaközösségek, valamint a tankönyvfelelős javaslatára az igazgató dönt, és megrendeli azokat. A tankönyvek beszerzése közvetlenül a gyártótól, vagy a forgalmazó raktáráról történik, annak szállításával. Ehhez a beszerzés felelősének Megrendelőt kell készítenie a pontos specifikáció megadásával. A Megrendelőt az igazgató hagyja jóvá. 54

BALÁSHÁZY



A megérkezett tankönyv átvétele A beszerzéséért felelős vezetőnek kell gondoskodnia, hogy az intézmény részére megérkezett tankönyvek megfeleljen a szerződésben rögzített követelményeknek. Tárgyak, berendezések saját szállítása A tankönyvek átvétele a vevő telephelyén történik, számla alapján. A számlát a Szállítólevél helyettesítheti. Az ellenőrzés során a csomagolás megfelelő voltát, az azon fellelhető adatokat kell ellenőriznie a szállításért felelősnek. Postai, vagy kivitelezői szállítás A mennyiségi és minőségi átvétel tényét, ezzel egyben a kifizethetőséget a postai úton érkezett számlán, ill. a kivitelezői szállítás esetén, a Szállítólevélen, vagy a Számlán kell igazolnia a megrendelőnek. Reklamáció nem megfelelő termék, vagy szolgáltatás esetén Amennyiben késedelmes a szállítás, vagy a beérkezett tankönyvek nem felelnek meg a szerződéses követelményeknek, reklamálnia kell a megrendelőnek. A folyamat bizonylatai 1. Szállítólevél 2. Szállítói reklamációk nyilvántartása N7412 3. Szerződés 4. Minősített beszállítók nyilvántartása N7411 5. Jegyzőkönyv 6. Számla A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.

55

BALÁSHÁZY



8.8.2.2 Humán erőforrás gazdálkodás (F621) A folyamatleírás célja Az intézmény tevékenységeinek megvalósításához szükséges emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése. Alkalmazási terület Az intézmény teljes tevékenysége. Hivatkozások Minőségirányítási kézikönyv 6.2 fejezet 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi. LXXIX. törvény a közoktatásról 277/1997. (XII.22.) korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről A közoktatásról szóló törvény 2006. évi LXXI 16§ (4), a 20. § (2) Munka törvénykönyvérő szóló 1992. évi XXII. törvény 151§ (2), 117/B § (1)-t, 118/A § -t, 119/2 § -t, 120 § (1)-t, 140/A §. Kollektív szerződés Szervezeti és működési szabályzat Beszerzés (EU741) Humánerőforrás fejlesztési terv Továbbképzési terv Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Munkatársak betanítási tematikája (E6211) Intézményi munkatársak értékelési rendje (E6212) Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése (E6212) A folyamatleírás tartalma A humán erőforrás biztosításának keretét a Kollektív szerződés adja, mely a hatályos törvényekhez és rendeletekhez kapcsolódva megállapítja az intézményre vonatkozóan • a munkaviszonyból származó jogokat és kötelességeket, • a fenti jogok és kötelességek gyakorlásának módját, • az eljárási rendet, a szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. Az intézmény feladatainak ellátását biztosító munkatársi kör összetételét, képzettségét az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról határozza meg. A munkáltatói feladatokat az igazgató látja el (Szervezeti és működési szabályzat 3.1. fejezet). Az intézmény igazgatóját a fenntartó pályázat útján nevezi ki. A jogszabályi háttér ismeretében a fenntartó az éves költségvetési rendeletében biztosít meghatározott számú álláshelyet az intézmény számára, melyeket az intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint tölt be. Az alkalmazásra vonatkozóan alapvető szabályozást a Munka Törvénykönyve ad (1992. évi XXII. törvény). Az ágazat sajátosságait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény tartalmazza. Munkatársak kiválasztása, szerződéskötés Az Éves munka tervezése (EU562 jelű) eljárás alapján lehet meghatározni, hogy felszabadul-e munkaerő, illetve, hogy szükséges-e új munkatársat felvenni. Amennyiben valakinek megszűnik a feladata, meg kell vizsgálni, hogy át lehet-e képezni olyan munkára, melyre az intézményben szükség van, illetve vállalja-e az átképzést, valamint az új beosztást. 56

BALÁSHÁZY



A betöltendő álláshelyet, a Tantárgyfelosztás alapján, az igazgatónak kell meghirdetnie a jogszabályban meghatározottak szerint, a tanévet megelőzően, amennyiben erre a teljes állásra biztosított az időkeret. Ha nem jelent önálló álláshelyet a hiány, illetve több megoldatlan óra esetén nem lehet szaktársításokkal sem teljes státuszt betölteni a feladatokra, a jogszabályok alapján részfoglalkozású közalkalmazottal vagy óraadóval kell betölteni. A pályázóknak Pályázatukhoz mellékelni kell a Diplomáik másolatát a beküldés határidejéig. Ezeket az igazgató vagy az általa megbízott munkatárs gyűjti a pályázat határidejének leteltéig. A határidő lejárta után az igazgató és az illetékes igazgatóhelyettes először a pályázó jogszabályi elvárásoknak való megfelelését vizsgálja. Az ebben a fázisban nem megfelelő pályázókat az igazgató vagy megbízottja értesíti az elutasításról. Hasonlóan megvizsgálja a jelentkező, vagy felkérésre váró óraadók alkalmasságát is, melyhez alapul kell venni a Pedagógusok nyilvántartását (N7413). A jogszabályokban előírtak szerinti pályázatok beérkezése után az adott munkaközösség-vezető(k) áttekinti a pályázatokat. A munkaközösség és az illetékes igazgatóhelyettes javaslatot tesz arra, hogy a pályázók közül kivel folytasson a munkáltató személyes elbeszélgetést. A személyes beszélgetésre behívottakat telefonon értesíti az intézmény hivatalos képviselője. A személyes elbeszélgetésen részt vesz az igazgató, igazgatóhelyettes(ek), szakmai tanár esetében a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezető(k), kollégiumi nevelő esetében a kollégiumvezető (továbbiakban bírálók). A személyes elbeszélgetés bármelyik bíráló távollétében (el nem hárítható akadályoztatás esetén az igazgató, vagy igazgatóhelyettesek közül legalább egyik jelenléte szükséges) is megtartható. A személyes elbeszélgetés után a résztvevők konzultációja alapján történik meg a munkavállaló kiválasztása. Minden pályázót e-mail címen értesíteni kell az eredményről, e-mail cím hiányában postai úton. A pályázatban előírt érvényes eredeti erkölcsi bizonyítványt vissza kell küldeni a pályázónak, a többi anyagot a pályázó igénye szerint. A kiválasztás szempontjai: • pályázati kiírásnak történő megfelelés, • a személyes megbeszélésen megfogalmazott pedagógiai elvekkel történő azonosulás. Előny • a pályázati kiírásban foglaltak szerinti, ennek hiányában hasonló intézményben eltöltött gyakorlat, • nyitott innovatív, rugalmas személyiség. Kizáró okok • ha a költségvetés nem nyújt fedezetet a személyi juttatásra, esetleg • útiköltség térítésre, minden szakmai kritériumnak történő megfelelés esetén is. A technikai dolgozók alkalmazását a helyben szokásos módon hirdeti meg az intézmény, s a közvetlen munkahelyi vezető egyetértésével – önéletrajz és személyes benyomások alapján – az igazgató és az illetékes igazgatóhelyettes dönt az alkalmazásról. A technikai dolgozókat a Technikai munkatársak nyilvántartása (N7415) lapon az illetékes gondnok tartja nyilván. A szakmai munkát segítő munkatársak felvételét a helyben szokásos módon kell meghirdetni. A kiírásnak tartalmaznia kell a feladat ellátásához szükséges szakmai ismeretet és gyakorlatot. A hirdetésre jelentkező felvételéről az igazgató dönt.

57

BALÁSHÁZY



Az intézmény nevében, munkáltatóként az igazgató jár el a pályázókkal a jogszabályi háttér (1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 1993. évi. LXXIX. törvény a közoktatásról és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény) alapján. Az új munkatársak a Kinevezési okmányukkal egy időben illetve óraadó esetén a megbízási szerződéssel egy időben kapják meg Munkaköri leírásukat. A határozott időre kinevezett munkatársak szerződésének lejárta után a munkaközösség-vezetők, a gondnokok illetve az igazgatóhelyettesek véleményének meghallgatásával az igazgató dönt a kinevezésről, vagy a szerződés megszüntetéséről. Betanulási rend Az alkalmazásra kerülő új munkatársakat munkába állásuk előtt a feladatuknak megfelelő oktatásban kell részesíteni. A betanítás tartalmi elemeit rögzíteni kell a Munkatársak betanítási tematikájában (E6211). A betanulás után meg kell győződni annak eredményességéről. Betanítás A Munkatársak betanítási tematikájában (E6211) rögzített ismeretek: 1. Az intézmény pedagógiai szolgáltató munkájának, célkitűzéseinek, minőségpolitikájának az új munkatárssal való megismertetése az igazgató vagy igazgatóhelyettes feladata. 2. Az intézmény minőségirányítási rendszerének az új munkatárs tevékenységéhez kapcsolódó elemeit a minőségirányítási vezetőnek kell betanítania. 3. A szakmai feladatok megismertetését az igazgatónak, illetve az illetékes munkaközösség-vezetőnek kell megoldania. 4. A munka- és balesetvédelmi ismeretek oktatása az iskola munkavédelmi felelősének, illetve tűzvédelmi felelősének feladata a Tűzvédelmi szabályzat, illetve a Munkavédelmi szabályzat alapján. A betanításról Oktatási naplót kell vezetni. Mentorálás Az új munkatársak intézményi gyakorlatának első fél évében mentor segítségével szakmai támogatást kell biztosítani. A mentorálás funkciójához hozzátartozik az új munkatársak tevékenységének fokozott segítése és ellenőrzése. A mentori feladatokat az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető, illetve az igazgató által megbízott nagy gyakorlattal rendelkező munkatársak látják el. Munkakörök átadása-átvétele Az iskolavezetésben az igazgató, vagy a helyettesek, a tanári munkában a munkaközösség-vezetők, illetve gazdasági területen a gazdasági ügyintéző feladata biztosítani az adott munkakör átvételét. Amennyiben az azt korábban ellátó munkatárs az intézményben van, vagy megszervezhető a jelenléte, mindenképpen el kell érni, hogy ebben közreműködjön. Ha új munkakörről van szó, fokozottan figyelmesnek kell lennie a betanítást végzőknek és a mentornak. A napi munka végzése, ellenőrzése és értékelése A munkatársaink napi munkájukat alapvetően a Munkaköri leírásuk alapján végzik. További útmutatást jelentenek az SzMSz és a Házirend előírásai, valamint pedagógusok esetében a Pedagógiai program és az annak részét képező Tantárgyi programok. A tanárok munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 2006. évi LXXI 16§ (4), a 20. § (2)-t, illetve a munka törvénykönyvérő szóló 1992. évi XXII. Törvény 151§ (2), 117/B § (1)-t, 118/A § -t, 119/2 § -t, 120 § (1)-t, 140/A §. Új munkatársak esetén ezt a mentorálás végén kell elvégeznie a betanítást végzőnek, illetve a mentornak. 58

BALÁSHÁZY



A pedagógusok szakmai munkáját a vezetőknek óralátogatás útján is ellenőrizni kell az éves Óralátogatási program (T6211) alapján. Az óralátogatás szempontjait a megvalósításnál kitöltendő, Óralátogatás (B6214) feljegyzés pontjai tartalmazzák. Egyébként az értékelést a Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése (E6212) alapján végezzük. A értékelést figyelembe kell vennie az adott munkatárs számára javasolt képzés, továbbképzés meghatározásánál, a munkatárs új feladatokkal való megbízásnál, díjazásánál, jutalmazásánál, illetve munkaügyi kérdéseknél. A határozott időre szóló szerződések felülvizsgálata Az igazgató a munkaközösség-vezetők, illetve az illetékes vezetők véleményének kikérése mellett dönt a határozott idejű szerződéssel alkalmazott tanárok kinevezéséről, vagy szerződésük meghosszabbításáról, illetve az óraadók munkájának szükségessége esetén, az adott óraadó szerződésének meghosszabbításáról. A határozatlan időre kinevezett munkatársak Kinevezésének felülvizsgálatát a kapcsolódó jogszabályok értelmében kell elvégezni a munkaügyekkel foglalkozó munkatársnak. Amennyiben a törvényi szabályozás előírja, illetve a feladatai módosulnak, az új kinevezési okmányt kell készíteni. Továbbképzés A továbbképzések tervezésénél figyelembe kell venni a munkatársak teljesítményértékelését. A Humánerőforrás fejlesztési terv és az öt évre szóló Továbbképzési program alapján kell az igazgatónak elkészítenie az éves Beiskolázási tervet (T6212) minden év március 15-ig. A Beiskolázási tervbe (T6212) a pedagógusok a Kérelem a beiskolázási tervbe történő felvételhez (B6218) nyomtatványon kérhetik felvételüket. Az igazgató a Beiskolázási tervbe (T6212) történő felvételről, ill. elutasításról az Értesítés a Beiskolázási tervbe történő felvételről (B6219) nyomtatványon tájékoztatja a kérelmezőt. A tanárok megszerzett végzettségéről, a továbbképzésekről, a szakvizsgáról a megbízott munkatárs Továbbképzési nyilvántartást (B6217) vezet. A képzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni • a partnerek igényeit és elégedettségét, • az intézmény céljait, • a munkatársak értékelését (4.3 fejezet). A folyamat dokumentumai, bizonylatai 1. Pályázat 2. Diploma másolata 3. Oktatási napló 4. Beiskolázási terv 5. Munkaköri leírás (ML) 6. Óralátogatás 7. Kinevezés 8. Átsorolás 9. Pedagógusok nyilvántartása 10. Technikai munkatársak nyilvántartása 11. Munkatársak betanítási tematikája 12. Munkatársak értékelési rendje 13. Továbbképzési szabályzat

B6211 T6212 B6214 N7413 N7415 E6211 E6212 E6213 59

BALÁSHÁZY


14. Gyakornoki szabályzat 15. Továbbképzési nyilvántartás 16. Kérelem a beiskolázási tervbe való felvételhez 17. Értesítés a beiskolázási tervbe való felvételről 18. Óralátogatási program


E6214 B6217 B6218 B6219 T6211

Az folyamatszabályozás módosítása Az eljárás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelés (EU421) eljárásban előírt módon lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.

60

BALÁSHÁZY



8.8.2.3 Közalkalmazottak teljesítményértékelése és minősítése (E6212) A teljesítményértékelés céljai A pedagógus teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes pedagógusok munkateljesítménye között teremtve kapcsolatot. A minősítés célja a munkaköri feladatok ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. Általános célok • lehetőség biztosítása a vezető és a beosztottak számára az elért eredmények áttekintésére, a teljesítmény-visszajelzésére; • javuljon a vezetők és pedagógusok egyéni teljesítménye, erősödjön a teljesítményelvű szemlélet, az emberi erőforrással való hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás valósuljon meg; • a vezetőkkel és pedagógusokkal szemben támasztott szakmai elvárásokat számon kérhető módon határozzák meg; • fejlődjön a pedagógusok és vezetők feladat-centrikus együttműködése, a nagyobb teljesítményt elősegítő emberi viszonyok; • a fejlődéséhez szükséges lépések meghatározása az egyéni teljesítmények és a munkakapcsolatok javítása területén, valamint az egyén szakmai előrehaladása érdekében; • információk szolgáltatása a munkaerő-tervezés és a képzési szükségletek tervezése számára, rendszeressé váljanak a munkatársaktól jövő visszajelzések; • kommunikációs lehetőség biztosítása az alkalmazott és a vezetés között, az elvárások tisztázására; • a rendszeres információgyűjtés segítse a teljesítmény-menedzsment erősítését, a jobb vezetői tevékenység és a pedagógus munka kialakítását. A pedagógiai munka szakmai színvonalának emelésére irányuló célok • rögzíteni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; • minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg kívülről, egy nevelőtestületi konszenzus alapján létrehozott és általa elfogadott kritériumrendszer szerint; • segíteni az esetleges egyéni problémák feltárását, és az arra épülő tanácsadással, egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a pedagógus szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok • növelni a vezetői tevékenységben a személyzeti feladatok súlyát, erősíteni a stratégiai gondolkodásukat a munka tervezésében, értékelésében és fejlesztésében; • elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; • elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; • elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; • adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; • javítani a pedagógusok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; • adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; • adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 61

BALÁSHÁZY



Alkalmazási terület Az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi és nem padagógus és vezetői munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Hivatkozások Minőségirányítási program 6.2. fejezet 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Humán erőforrás biztosítása (F621) Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaköri leírás Vezetői pályázat Pedagógiai program Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP), Intézményi minőségirányítási program (IMIP), Éves munkaterv A munkatársak teljesítményértékelési és minősítési rendszere A munkatársak (vezetők, pedagógusok és nem pedagógusok) értékelése egyrészt folyamatos nyomon követéssel s rendszeres visszajelzéssel történik, másrészt négyévente egy alkalommal összegző értékelésre és visszajelzésre kerül sor. A későbbiekben vezetőn értjük a Kjt. fogalomhasználata szerinti megbízással rendelkező intézményi dolgozókat. A követelményrendszer alapjai • az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus és nem pedagógus munkakör általános, helyi és személyre szóló elemeket tartalmazó Munkaköri leírása; • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi és vezetői munkához szükséges kompetenciák; • az adott ciklusra egyedileg felkért/vállalt feladatok megvalósítása (pl. fejlesztési célok kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés); • az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítások, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket, és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek A fenti összetevők egy összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak. Éppen ezért feltétlenül szükség van szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. A pedagógusok és nem pedagógusok esetében rendszeresen vizsgálni kell a következő területeket: • A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek • A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka • A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség • A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat • A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet • A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok A vezetők esetében rendszeresen vizsgálni kell a fentieken kívül a következő területeket is: 62

BALÁSHÁZY • •



A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala; A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése.

Az első számú vezető teljesítményének értékelésére a fenntartó hivatott. Az ahhoz szükséges bemeneti adatokat, mint célrendszert megfogalmazó dokumentumok: • Vezetői pályázat, • Pedagógiai program, • Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP), • Intézményi minőségirányítási program (IMIP), • Éves munkaterv. E dokumentumok azonosítják azokat a célokat, melyek megvalósítása a vezető felelőssége. Az értékelés alapvető eszköze a célok elérésének vizsgálata. A teljesítménykövetelményeket a közvetlen vezető aktualizáltan állapíthatja meg. Személyenként más és más követelmény előírása lehet indokolt, de az egyéni követelménynek minden esetben kapcsolódniuk kell a munkaköri feladatokhoz, illetve az intézmény kiemelt céljaihoz. A 360º-os szabály A teljesítményértékelésnél mindig alkalmazni kell az un. 360º-os szabályt. Pedagógusok esetén, amennyiben nem a munkaközösség-vezető végzi a teljesítményértékelést, az óralátogatások értékelése mellett, egyéb területeken is ki kell kérni a véleményét. A vezetőnek az értékeléseket fel kell használnia a saját maga által készítendő értékelés kialakításához. A teljesítménykövetelmények megállapítása A vezetővel, pedagógussal kapcsolatos teljesítménykövetelményeket a tanévre vonatkozóan az éves munkaterv és az érvényes munkaköri leírás tartalmazza. A teljesítményértékelés és minősítés alaki követelménye az írásbeliség. A pedagógus feladatai, egyéni követelményei kötődnek az intézmény kiemelt céljaihoz, ekkor tekinthetjük azokat megalapozottnak. Ezek a célok elsősorban az intézmény Pedagógiai Programjában, Minőségpolitikájában, valamint az elégedettségmérésre, kompetenciamérésre épülő fejlesztési célokban találhatóak. Az intézmény minőségpolitikája tartalmazza a fenntartó célrendszerének közvetlenül kapcsolódó elemeit is. Az egyéni követelmények a tanévindító munkaközösségi értekezleten kerülnek megbeszélésre. Nem pedagógusok esetében a teljesítményértékelés naptári évhez kötött, alapja a munkaköri leírás. Ugyanakkor a nem pedagógusok feladatai is kötődnek az intézmény minőségpolitikájához, elégedettségmérésre épülő fejlesztési célokhoz. A Munkaköri leírás a teljesítményértékelés alapdokumentuma, ezért a változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell azt. Ha ciklus közben módosul a munkakör, az értékelést mindkét munkaköri leírás figyelembe vételével kell elvégezni az időarányoknak megfelelően. A munkaköri leírások elkészítését a Humán erőforrás gazdálkodás (F621) folyamatszabályozás írja le. A teljesítmény munkatársi, tanulói értékelése A munkatársakat értékelő teambe kell bevonni, míg a tanulók véleményét kérdőíves felméréssel kell gyűjteni. (Tanulói értékelő pedagógusról - B6211) A teljesítmény értékelése önértékelés révén A vezetőknek és pedagógusoknak és nem pedagógusoknak önértékelést kell végezniük a rájuk vonatkozó kérdőívével azonos tartalmú segédletekkel: 63

BALÁSHÁZY



• Vezetők teljesítménye – önértékelés (B6212), • Pedagógusok teljesítménye – önértékelés (B6213), • Nem pedagógusok teljesítménye - önértékelés A teljesítmény vezetői, összegző értékelése A teljesítményértékelést pedagógusok, vezetők esetében a tanév elteltével, a tanévzáró tantestületi értekezlet előtt egy héttel el kell készíteni. Nem pedagógusok esetében a teljesítményértékelést- naptári évhez kötött- november utolsó hetében kell elkészíteni. Óralátogatások A vezetői értékelésen belül, az értékelés alapját képezik munkaközösség-vezetői és vezetői óralátogatások megállapításai is. Az óralátogatást a Humán erőforrás biztosítása (F621) folyamatszabályozás szerint kell szervezni és megvalósítani. Ahhoz fel kell használni a Pedagógusok teljesítménye – összesítő értékelést (B6214) kijelölt szempontjait is. (Óralátogatás feljegyzése (B6215)) A vezetői teljesítményértékelést az azt végzőnek a kiválasztott munkatársak (Véleményező mátrix) véleményének figyelembe vételével, a tanulói értékelés, valamint az önértékelés és az óralátogatás feljegyzése alapján kell elkészítenie a tanévzáró tantestületi értekezletet megelőzően 2 héttel: • Vezetők teljesítménye – összesítő értékelést (B6216), • Pedagógusok teljesítménye – összesítő értékelést (B6214), Meg kell határozniuk az összesítő értékelés alapján azokat a területeket, amelyeken a munkatárs jól dolgozik és azokat, amelyeket fejlesztendőnek tart. Az erősségek és a fejlesztendők meghatározását, első megközelítésben a vezető számítással értékeli, az összesítő értékelések fejlécében található szorzók alkalmazásával. Amennyiben az adott kérdés esetén nem minden értékelői szegmensből szerez információt, arányosan kell felszoroznia az értékeket. Az egyes sorok értékelésének véglegesítése a teljesítményértékelés megbeszélése alkalmával történik Az igazgató értékelését a fenntartó végzi. Az értékelést az intézményben bizalmas személyi anyagként kell kezelni, meg kell őrizni 10 évig. Minősítés A teljesítményértékelés szempontrendszere szerint a közalkalmazottakat a Kjt. 40. § (1), (2), (3) bekezdései szerint meghatározott időpontokban a teljesítményértékelés szempontrendszere alapján minősíteni kell. A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: • kiemelkedő minősítés 3 pont, • megfelelő minősítés 2 pont, • kevéssé megfelelő minősítés 1 pont, • nem megfelelő minősítés 0 pont. (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 7)) A vezető és a pedagógus és nem pedagógus minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: • nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, • hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, • harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, • harminc százalék alatt alkalmatlan. 64

BALÁSHÁZY



Ettől eltérően, a vezető, vagy pedagógus alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A minősítést 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1. sz. melléklete szerinti Közalkalmazotti minősítési lapon kell dokumentálni. A teljesítményértékelés, minősítés megbeszélése, új célok kitűzése Ezek után, a tanévzáró tantestületi értekezletig, nem pedagógusok esetében december 1-ig a vezetőnek minden értékelt munkatárssal, illetve vezetővel meg kell beszélnie az értékelés eredményeit. A szóbeli megbeszélés előtt a vezető köteles valamennyi érintett vezetőt és munkatársat együttesen tájékoztatni a megbeszélés céljairól és az értékelés szempontjairól, valamint szabályairól. A megbeszélésen az értékelteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy észrevételt tegyenek. Az értékelő megbeszélésen a vezető határozza meg – az illető vezetővel, vagy pedagógussal egyetértésben – a következő évre vonatkozó teljesítményfejlesztési célokat, a célok eléréséhez szükséges, s az illető vezető, vagy munkatárs által vállalt feladatokat, valamint a feladatok eredményes végrehajtásához nélkülözhetetlen intézményi feltételek biztosítását. A teljesítménykövetelmények megállapításának, a teljesítménykövetelmények értékelésének, valamint az azokkal kapcsolatos szóbeli megbeszélésről készített Emlékeztetőknek egy példányát az érintett vezetőnek, vagy munkatársnak is át kell adni, aki az átvételt aláírásával igazolja. Ekkor kell ismertetni a vezetőkkel, munkatársakkal a minősítésüket is. Amennyiben az értékelt, minősített nem ért egyet az értékelés, minősítés eredményével, az igazgatóhoz, illetve fenntartóhoz fordulhat észrevételével, akinek ebben az esetben értékelnie kell a helyzetet az értékelt és az értékelést végző vezető meghallgatását, valamint a kapcsolódó vélemények tanulmányozását követően. Az igazgató a tanévzáró tantestületi értekezleten ismerteti az intézmény pedagógusi teljesítményértékelésekből, minősítésekből megállapítható általános helyzetét. Nem pedagógusok estében pedig január második hetében tartott nem pedagógusokra vonatkozó értekezleten ismerteti a teljesítményértékelésekből, minősítésekből megállapítható általános helyzetét. Az igazgatónak, mint munkáltatónak, a jogi kereteken belül figyelembe kell vennie a teljesítményértékelés eredményeit az adott vezetőre, illetve pedagógusra vonatkozóan annak támogatásához, a Beiskolázási tervek kidolgozásánál: továbbképzés, tréning). Más feladatokkal való megbízásához, díjazásához, jutalmazásához, egyéb konzekvenciák levonásához a munkatársak, vezetők teljesítményértékelés eredményeit az igazgatónak, mint munkáltatónak figyelembe kell venni. A kapcsolódó feljegyzések 1. Tanulói értékelő pedagógusról 2.Vezetők teljesítménye – önértékelés 3.Pedagógusok teljesítménye – önértékelés 4. Pedagógusok teljesítménye – összesítő értékelést 5. Óralátogatás feljegyzése 6.Vezetők teljesítménye – összesítő értékelés 7. Közalkalmazotti minősítési lap 8. Emlékeztető 9. Beiskolázási terv

B6211 B6212 B6213 B6214 B6215 B6216

A folyamatszabályozás módosítása 65

BALÁSHÁZY



A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.

66

BALÁSHÁZY



8.8.2.4 Tanulók mérése, értékelése (F755) A folyamatleírás célja A Pedagógiai program tantárgyi programjaihoz, valamint az országos kompetenciaméréshez illeszkedő mérési rendszer kidolgozása, működtetése és folyamatos fejlesztése. Az országos kompetenciamérések célja az, hogy az iskolában tovább erősödjék a pedagógiai-szakmai mérés-értékelés ismertsége, terjedjenek annak módszerei, eszközei, érzékelhetővé váljanak előnyei. A mérés lehetővé teszi az iskola számára, hogy egy-egy fontos pedagógiai szakasz végén képet kapjunk diákjaink teljesítményéről. Ezek alapján fejlesztési tervek készülnek. Alkalmazási terület Az intézmény nevelő-oktató munkájában a tanulók tudásának és kompetenciájának mérése. A legutóbbi évtized központi méréseinek dokumentációja kivétel nélkül hangsúlyozza, hogy szükség van az információs kommunikációs technológiák kiszélesítésére, a szövegértési és matematikai kompetenciák fejlesztésére. A szövegértés kellő színvonala nélkül nem lehetséges az információk közötti eligazodás, a felnőtt lét szerepeinek való megfelelés, a társadalmi beilleszkedés, az egyéni képességek kiteljesítése, nem lehetséges tanulás. Hivatkozások Minőségirányítási program Közoktatási törvény 11/1994 MKM rendelet 2§ (2) g) - A tanulók állóképességének vizsgálata Pedagógiai program

7.5, 8.2. fejezetek 40. § (11), 99. § (7)

Alapfogalmak: • Mérés: a dolgokhoz valamilyen szabály szerinti számok hozzárendelése • Mérési adat: (szabályok, útmutatók alapján) a dolgok valamely tulajdonságát mennyiségileg (kvantitatív módon) jellemző számok • Trend: a változás tartósan érvényesülő fő iránya Törvényi háttér az országos kompetenciaméréshez Kt. 40. § (11) A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Kt. 99. § (7) Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembevételével. Ha a felhívást követő harmadik évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. 67

BALÁSHÁZY



A folyamatleírás tartalma A tanulók mérésének és értékelésének folyamatát az Intézményünkben folyó oktatás teljes vertikumára az alábbi mátrix foglalja össze, megadva az adott mérés • Mérési-értékelési célfeladatot • A mérés módját • A mérés idejét • A mérés megvalósításának sikerkritériumát • A mérés megvalósításának felelősét • A méréshez kapcsolható nyilvánosság paramétereit • A méréshez kapcsolódó dokumentáció és fejlesztések jellegét Minden méréshez kapcsolódóan követelmény, hogy az eredmény függvényében történjen visszacsatolás a nevelés-oktatás folyamatába. Az iskolai mérési rendszer és folyamat A mérés pontja

idő- Mérés jellege

A beíratkozáskor Helyzetelemzés, tanumérőlap ktöltése, lói háttér- információk gyűjtése a 9. évfolyamos tanulókról Minden tanév Kompetenciajellegű év szept. 30-ig eleji felmérés a 9. évfolyamon: • olvasás és szövegértés • matematika • idegen nyelvek

Mérőeszköz készí- A mérést Az értéke- Az értéketéséért, elosztásá- megvalósítja lés elkészü- lés elkéért felelős lésének ha- szítője (i) tárideje Leendő osztályfő- Leendő osz- Tanévnyitó Leendő nökök, osztályfőnö- tályfőnökök értekezlet osztályfőki munkaközösség nökök vezető Munkaközösség ve- Szaktanárok A mérést Szaktanázetők: követő egy rok héten belül • humán •

matematika • idegen nyelvi Biológia, kémia • biológia, kémia szaktanárok Minden tanév Cooper teszt és a tanu- Testnevelő tanárok Testnevelő szeptember 30-ig lók fizikai állóképessétanárok gének felmérése a 912. évfolyamokon November 1-15. Idegen nyelvi motivá- Idegen nyelvi mun- Idegen nyelciós és attitűd kérdőív kaközösség vezető vi munkaköa 10. évfolyam zösség NYEK-es osztálya részére * január 5-20. Tanulási stílus és moti- Osztályfőnöki mun- 10. évfolyaváció mérése a 10. év- kaközösség vezető mon tanító folyamon osztályfőnökök Május hónap Országos kompeten- MÉCS vezető Szaktanárok ciamérés Igazgató- helyettes Május 1-15.

Cooper teszt és a tanu- Testnevelő tanárok lók fizikai állóképességének felmérése a 9-

Testnevelő tanárok

A mérést Testnevelő követő két tanárok héten belül A mérést Idegen követő két nyelvi héten belül munkaközösség vezető A mérést Osztályfőkövető két nöki munhéten belül kaközösség vezető Országos MÉCS-vehatáridő zető szerint A mérést Testnevelő követő két tanárok héten belül 68

BALÁSHÁZY A mérés pontja



idő- Mérés jellege

Mérőeszköz készí- A mérést Az értéke- Az értéketéséért, elosztásá- megvalósítja lés elkészü- lés elkéért felelős lésének ha- szítője (i) tárideje

12. évfolyamokon

* A tanulási stílus és motiváció mérését minden tanév elején a munkaterv elfogadásakor kell a tantestületnek eldönteni, amennyiben nem kerül be a munkatervbe, abban az esetben nem végezzük az adott tanévben. Az intézményi mérések megvalósítása az alábbi ütemezés szerint történik: Január Tanulói háttérkérdőív Év eleji bemeneti mérés (kompetenciajellegű) a 9. évfolyamon Cooper teszt és a tanulók fizikai állóképességének felmérése a 9-12. évfolyamokon Idegen nyelvi motivációs és attitűd kérdőív a 10. évfolyam részére *Tanulási stílus és motiváció mérése a 10. évfolyamon (NYEK-es osztály) Országos kompetenciamérés Cooper teszt és a tanulók fizikai állóképességének felmérése a 9-12. évfolyamokon Tanulói partneri elégedettségmérés Szülők partneri elégedettségmérése Gyakorlati munkahelyek partneri elégedettségmérése Általános iskolák partneri elégedettségmérése Tanárok partneri elégedettségmérése Technikai dolgozók partneri elégedettségmérése

Február

Március

Április

Május

Június

Szeptember

Október

November

December

X X

X

X

X

X X

X X X X X X

69

BALÁSHÁZY



Az országos kompetenciamérésre vonatkozó szabályozás Az érintett évfolyamok 9

10

11

12

13

14

15

A mérés, értékelés folyamata az országos kompetenciamérés esetében A mérés lebonyolítását meghatározó tényezők: • Az oktatási miniszter a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg, • országos szinten az Oktatási Hivatal koordinálja, • a méréshez szükséges kérdőívek, feladatlapok elkészítését, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, valamint az iskoláknak és az iskola-fenntartóknak megküldött CD elkészítésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási Hivatal Értékelési Központja végzi, • a kompetenciamérés lebonyolítása a 4. 6. 8. 10. évfolyamon történik, (zavartalan lebonyolításáért az intézmény vezetője a felelős). A mérés eredményét az Oktatási Hivatal a honlapján hozzáférhetővé teszi: • Bárki hozzáférhet az országos, regionális, megyei, fenntartói és intézményi adatokhoz. • A jogosultságok kiosztása mellett, az Oktatási Hivatal honlapján az intézmény, illetve vezetői, pedagógusai az iskola, a telephelyeik, az osztályok, sőt a tanulók adataihoz, eredményeihez is hozzáférhetnek, ott elemzéseket végezhetnek. A kompetenciamérés eredményeinek felhasználását az alábbi folyamatábra szemlélteti. Ha az intézmény eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott minimumot, az iskola fejlesztési tervet készíthet. Ha nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, köteles intézkedési tervet készíteni. Nyilvánosság: • Amennyiben indokolt a fejlesztési terv készítése, a fenntartó közzéteszi az eredményt és a fejlesztési, vagy intézkedési tervet az általa szokásos módon /honlapján/. A kompetenciamérés hasznosításának lehetőségei • Mérési-értékelési tapasztalat. • Az eredmények értékelése, elemzése. A céltudatosan gyűjtött és áttekinthető struktúrába rendezett adatok elemzésekre, következtetésekre adnak lehetőséget: összevont adatok, mutatók képzésére, trendek jelzésére, összehasonlító elemzésekre. • Az eredmények elemzésének színterei: intézményi, munkaközösségi. • Az eredményességre, és/vagy sikertelenségre visszavezethető okok feltárása. • Kritériumorientált értékelési szemlélet (intézményvezető, pedagógus). • A továbbfejlesztés irányvonalainak meghatározása. • Fejlesztési terv készítése. • A tanulók önmagukhoz viszonyított teljesítményének nyomon követése. • Motiváció: a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzésére, új tanulás-tanítási munkamódszerek alkalmazására. Az országos kompetenciamérés folyamatleírásának összegzése az intézményre 70

BALÁSHÁZY Fő tevékenység 1. A mérés előkészítése és lebonyolítása


Résztevékenység

Felelős

Módszer

Határidő

Felkészülés

Mérési koordinátor

Tanulói teljesítménylista elkészítése; ülésrend, tantermek kijelölése

Mérés előtt 1 héttel

Tájékoztatás

Mérési koordinátor Mérési koordinátor, Mérési koordinátor, Felmérésvezetők Felmérésvezetők Mérési koordinátor Felmérésvezetők Mérési koordinátor Mérési koordinátor Matematika és Humán munkaközösség-vezető Mérési koordinátor Mérési koordinátor

Előadás tantestület előtt

Mérés előtt 1 héttel Mérés előtt 3 nappal Mérés előtt 1 nappal

Kiképzés Dokumentálás A dolgozatok megíratása A dolgozatok összeszedése, tárolása

2. Adatfeldolgozás

A beküldendő dolgozatok kiválogatása A beküldendő dolgozatok dobozolása A kijelölt évfolyamon a dolgozat kijavítása Adatbevitel

3. Adatok elemzése

Teljesítmények kimutatása

Összehasonlító elemzések Ok-feltárás A tantestület és a szülői szervezet tájékoztatása 4.Fejlesztési célok meghatározása

5. Fejlesztési terv készítése


Mérési koordinátor Mérési koordinátor intézményvezető

Team-munka: felmérésvezetők Egyeztetés Jegyzőkönyvek elkészítése, lefűzése Egyéni tanulói Válogatás Elhelyezés zárható szekrénybe Válogatás az OKÉV szempontok szerint Ellenőrzés, rendszerezés

Május 31.

Javítókulcs alapján tanév vége Számítógépes program Osztályok, egyének teljesítménye: tantárgyanként, feladatonként összesítve, Táblázat készítése Problémalista készítése

Az OKÉV feldolgozott adatainak megérkezése után: 1 hónap

Ok-feltárási módszer: Team-munka nyomtatvány az összehasonlító vizsgálat eredményeiről, a problémák okairól

Tantárgyfejlesztési célok és sikerkritériumok


Team-munka

Intézményi szintű fejlesztési irányok Stratégiai célok és sikerkritériumok meghatározása A fejlesztési célok elfogadása Humán munkaköz. fejlesztési tervének készítése

Igazgató

Szintetizálás Koherencia

Igazgató

Tantestületi döntés

Humán munkaközösség-vezető

Team-munka

Matematika munkaközösség fejlesztési tervének készítése

Matematika munkaközösség-vezető Mérési koordinátor Igazgató

Team-munka

Igazgató

Tantestületi döntés

Intézményi mérési fejlesztési terv készítése A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről A fejlesztési tervek elfoga-

Május 30.

1 hónap (legkésőbb április végéig) Június 20.

Team-munka

Június 30..

Megbeszélés

Szeptember 15. augusztus 25. 71

BALÁSHÁZY Fő tevékenység

6. Fejlesztési terv végrehajtása


Résztevékenység dása A fejlesztési terv megküldése a fenntartónak A külső-belső méréseket a fejlesztési célokhoz rendelő mérési-értékelési ütemterv elkészítése Fejlesztési feladatok beépítése a munkaközösségi munkatervekbe Egyéni fejlesztési terv készítése (szövegértés) A fejlesztési terv folyamatos megvalósítása (után követés) Tanév végén a munkaközösség-vezetők összegzést készítenek a fejlesztés eredményeiről


Felelős

Módszer

Határidő

Igazgató

Határozat: fenntartói jóváhagyással válik érvényessé Ütemterv (az iskolai éves munkaterv melléklete)

augusztus 31.


Munkaközösségi munkaterv melléklete

Szeptember 15.

Pedagógus

Tanmenetek melléklete

Pedagógus

Ellenőrzés, értékelés, korrekció Dokumentálás Beszámolók

Szeptember 15. Szeptember Május

Mérési koordinátor


Szeptember 15.

Június 15.

72

BALÁSHÁZY



Az elemzés folyamatábrája Kompetenciamérés

Kiértékelés, prezentáció nevelőtestületi értekezleten igazgató Elemzés - problémafeltárás igazgató Intézményi stratégia meghatározása igazgató

Elemzés: tanulók, osztályok pedagógus

Erősség?

Okok meghatározása pedagógus Elemzés: pedagógusok , módszertan Ill. igazgatóhelyettes , munkaközösségvezető

Erősség?

Okok meghatározása igazgató

Módszertani eszköztár használata

Tankönyvbeszerzés

Továbbképzés

Pedagógus , munkaközösségvezető, tankönyvfelelős

Pedagógus , munkaközösségvezető, igazgató

Egyéb

Pedagógus , munkaközösségvezető, igazgatóhelyettes

Javító intézkedések kidolgozása igazgató Intézményi szintű fejlesztési terv kidolgozása

Munkaközösségi fejlesztés kidolgozása

Pedagógus szintű fejlesztési terv kidolgzoása

igazgató

munkaközösség-vezető

pedagógus

Megvalósítás igazgató

Ellenőrzés

Következő mérés

73

BALÁSHÁZY



A folyamat bizonylatai 1. Fejlődési napló 2. Fejlesztési terv 3. Csoportra szabott fejlesztési terv 4. Mérőlapok 5. Határozat 6. Ütemterv (az iskolai éves munkaterv melléklete) 7. Munkaközösségi munkaterv 8. Tanmenetek 9. Ellenőrzés, értékelés, korrekció 10. Dokumentálás 11. Beszámolók A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.

74

BALÁSHÁZY



További folyamatok szabályozása 8.8.2.5 A teljes körű intézményi önértékelés A folyamatszabályozás célja Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozás elvégzésével. A teljes körű intézményi önértékelési eljárási rendjének meghatározása, amely során különösen érvényesülnie kell a következő szempontoknak: • az adottságok és eredmények teljes körű felmérése, • a szervezet erős és gyenge pontjainak egyértelmű azonosítása, • a legfontosabb fejlesztési területek kijelölhetősége, • a stratégiai célok és továbbfejlődési irányok meghatározhatósága, • a többszöri ismételhetőség, • összehasonlíthatóság, trendvizsgálat. Alkalmazási terület A szabályozás a minőségfejlesztési munka önértékelési szakaszára, és az intézményi önértékelési ciklusok önértékeléséhez szükséges adatgyűjtési tevékenységre, az adatok elemzésére és a szükséges intézkedések (intézkedési tervek, lebontott cselekvési sorok) megalkotási folyamatára terjed ki. A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkatársára, különös tekintettel a minőségfejlesztési team tagjaira. A szabályzat elfogadása után lép hatályba, határozatlan időre. Hivatkozások IMIP Közoktatási törvény Pedagógiai Program Comenius módszertani leírás Partnerlista Intézkedési tervek

8.4

Folyamatleírás tartalma Az önértékelés során a vizsgálandó területeket két területre osztjuk: • adottságok • eredmények Adottságok: A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az intézményi stratégiai és operatív tervezés Folyamatok és szabályozottságuk Folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjei A szabályozási rendszer teljes körűsége, és elfogadottsága Erőforrások figyelembe vétele és tervezése A partneri igények értékelése és beépülése a szervezet mindennapi munkájába A dolgozók irányításának értékelése. Eredmények: A munkatársak bevonásának mértéke, dolgozói elégedettség Az intézmény nevelési-oktatási eredményei Közösségi, társadalmi szerepvállalás – társadalmi kihatás A folyamatos fejlesztés eredményei 75

BALÁSHÁZY



A partnerek elégedettsége A szabályozási rendszer hatékonysága A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, különös tekintettel a vallott és érvényesülő értékekre A kitűzött célok megvalósulása Az erőforrások felhasználásának hatékonysága Értékelésbe bevont területek módosítása, bővítése A szabályzat által meghatározott értékelési területek csak különösen indokolt esetben szűkíthetők. A területek számának bővítésére a következő esetekben kerülhet sor: • Jogi szabályozók változása • Indokolt partneri igények alapján, különös tekintettel a közvetlen partnerek javaslataira, elvárásaira. A teljes körű intézményi önértékelés lebonyolítása Az önértékelést a szervezet négyéves gyakorisággal végzi. Az irányított önértékelést az intézmény éves Munkaterve is tartalmazza. Az intézményi önértékelés évében az igazgató szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait, melynek koordinátora a minőségirányítási vezető. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit, előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás végett a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. Felelős: minőségirányítási vezető A mérés után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az intézményi önértékelésről címmel. A fenti jelentést a minőségirányítási vezető a félévzáró értekezleten terjeszti a tantestület elé. Az eredmények feltárása során a trendek és a célértékek meghatározása szükséges. A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés alapján a team intézkedési tervet készít 5. 3. figyelembe vételével. Módszerek Adottságok Kérdőíves adatgyűjtés az 5. a területekre vonatkozóan, önértékelés adatgyűjtő lap (adottságok) segítségével. Az adatlapokat az OM módszertani ajánlásainak figyelembevételével kell kidolgozni, illetve aktualizálni. Az adottságoknál a megfelelőség megítélése a technikák alkalmazása, annak széleskörű elterjedése, valamint folyamatos fejlesztése (PDCA) szempontjából történik. Mindegyik területre vonatkozóan meg kell határozni az erősségek /fejlesztendő területek listáját. Eredmények: Az eredmények két megközelítésből kerülnek meghatározásra: Önértékelés adatgyűjtő lap (eredmények) segítségével. Ezen adatok egy része az intézmény működéséből (statisztikák) származó adatok, egy része, pedig a partneri igény/elégedettség mérésének során feltárt adatokból származik. A partnerek elégedettségi mutatói a partnerek esetén legfeljebb két éven belüli elégedettségmérés eredményei a teljes körű önértékelés folyamatában felhasználhatók (eljárás és módszerek a Partneri igény és elégedettségmérés szabályzatában találhatók). Új elégedettségmérést kell végezni akkor, ha: 76

BALÁSHÁZY



• a legutóbbi mérés több mint két éve történt; • a korábbi igények és elégedettségi mutatók alapján olyan intézkedés történt, amely jelentősen befolyásolhatja a partneri elégedettséget; • a partneri kör, vagy adott partner személyi összetétele jelentősen megváltozott; • z eredmények feltárása során a trendek és a célértékek meghatározása szükséges. Az egyes felmérés-csoportok kiértékeléseinek összesítését a minőségfejlesztési csoport végzi, az erősségek, illetve a gyenge pontok meghatározásával. Az összesítést a nevelő testület számára hozzáférhetővé kell tenni. Az eredményeket a nevelői értekezletek, szülői értekezletek alkalmával közé kell tenni. Intézkedési terv készítése Előkészítő szakasz: A gyengeségek és fejlesztésére kiválasztandó területek vizsgálata Módszer: Rangsormátrix Végzi: minőségfejlesztési csoport Kontrolálja: Vezetőség Felelős: Minőségirányítási vezető Határidő: Az önértékelést követő 3 hónap Dokumentum: Fejlesztendő területek listája A gyengeségek ok-elemzése Módszer: Ishikawa diagramm Végzik: Problémamegoldó csoportok Felelős: team vezető Koordinál: minőségfejlesztési csoport Határidő: 1 hónap Dokumentum: OK-okozati lista Feladat-meghatározás: Módszer: Brainstorming módszer Végzi: minőségfejlesztési csoport Felelős: minőségirányítási vezető Határidő: 3 hét Dokumentum: intézkedési tervvázlat Részletes intézkedési terv kidolgozása Az intézkedési tervnek minimálisan az alábbi adatokat kell tartalmaznia: • feladat pontos megnevezése, • elfogadási/megfelelőségi kritérium, • szükséges erőforrás • felelős • határidő. A végrehajtáshoz szükséges erőforrások biztosítása az igazgató felelőssége. Intézkedési tervvázlat véglegesítése Végzi: munkatársi kör Felelős: igazgató, minőségirányítási vezető Határidő: 3 hét 77

BALÁSHÁZY



Dokumentum: jegyzőkönyv, Összefoglaló jelentés az intézményi önértékelésről, fejlesztendő területek, szükséges intézkedések címmel. Nyilvánosságra hozataláról a minőségirányítási vezető gondoskodik. Részletes cselekvési sorok kidolgozása Végzik: Problémamegoldó csoportok Felelős: team vezető Koordinál: minőségfejlesztési csoport Határidő: 2 hónap Dokumentum: Fejlesztési tervek, részletes cselekvési sorok Elkészült dokumentumok véglegesítése Végzi: munkatársi kör Felelős: igazgató Határidő: 1 hónap Dokumentum: jegyzőkönyv Elkészült cselekvési sorok, szabályozások beépítése az intézmény munkatervébe, szabályozási rendszerébe Végzi: igazgató által kijelölt személy Felelős: igazgató Határidő: az intézmény vezetője által meghatározott időpont A folyamatszabályozás módosítása A folyamatszabályozás tartalmi és formai módosítása csak a Dokumentumok kezelése (F421 jelű) folyamatszabályozásban leírtak szerint lehetséges. A folyamatszabályozás értékelése A folyamatszabályozás betartását az önértékelésnél kell ellenőrizni.

78

BALÁSHÁZY 8.9 8.9.1



Fejlesztési tervek a minőségpolitikai célok megvalósítására A pedagógusok felkészítése a képességfejlesztő oktatásra

1. Előzmények: 1.1. Az ok-elemzés eredménye, okok: • A pedagógusok még nem elég hatékonyak a kompetencia alapú oktatás új módszereinek és tanítási segédeszközeinek használatában. • A tanítási órákon nagyobb teret kell adni az ilyen irányú tervezett képességfejlesztésre. 1.2. Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők: • Az IMIP célokban megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás. • Az intézmény Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú oktatás, és a differenciált fejlesztés, valamint a lemorzsolódás megakadályozása. 2. Cél: Az iskolánkban kidolgozzuk és bevezetjük a kompetencia alapú oktatás rendszerét. 3. Elvárt eredmény: Kidolgozott rendszer és felkészített pedagógusok 2009. augusztus 31-re A teljes rendszer felülvizsgálata és tovább fejlesztése az 2009/10-es tanév alatt szerzett tapasztalatok alapján 2010. augusztus 31-re. 4. A fejlesztő team tagjai: Koordinátor: MÉCS vezető 5. Időtartam: 2009. április 1-2010. augusztus 31. 6. Erőforrások: Humán: • Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) • Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) • Az intézmény pedagógusai (továbbképzések, mérőeszközök fejlesztése) • MÉCS (kompetenciamérés továbbképzés, fejlesztés és koordináció) • Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció) Infrastrukturális: • Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató • Állandó helyiség a műhelymunkára • Közös idő biztosítása Dologi: • A szükséges továbbképzések finanszírozása • A MÉCS tagjainak anyagi elismerése

79

BALÁSHÁZY



Intézményi szintű fejlesztési terv Feladat/ tevékenység P- tervezés 0. A 2007. évi országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése, értékelése, trendvizsgálat 1. A fejlesztő csoport megalakulása és a tervező munka elvégzése (MÉCS) • A 2007-es országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése, értékelése, trendvizsgálat • A célok meghatározása • Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről • Az ötletek szelektálása, véglegesítése • Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése- a munka menetének körvonalazása 2. Pedagógus továbbképzések megszervezése

D-megvalósítás 1. A 9.b, 10.b, 11.b, osztályokban magyarból, a 9.c, 10.c, 11.c osztályokban matematikából a HEFOP 3.1.3 pályázathoz kapcsolódóan kompetencia alapú

Elvárt eredmény

Időigény, Határidő

Feladat résztvevői Felelős

Egyéb erőforrás

Az eredmények áttekintése

Határidő: 2009. 02.15.

Igazgató, vezetőség

Statisztikák

Elkötelezett csapattagok a magyar nyelv és irodalom és a matematika munkaközösségekből (munkacsoport vezetők v. innovatív szaktanárok)

Határidő: 2009. 02.15.

Résztvevők: Mcs vezetők

Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató Jelenléti ív

Felelős: MÉCS vezető

Ellenőrzés igazolása

Szövegértés és matematikai kompetencia oktatását támogató módszertani képzésen való részvétel munkaközösségenként A kompetenciamérés eredményeinek elemzéséhez szükséges informatikai és mérésmetodikai ismeretek elsajátítása. 2008. 09. 01-től

80

BALÁSHÁZY


Feladat/ tevékenység oktatás 2.A tantárgyi munkacsoportok tájékoztatása

3. Kutató munka A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mérési szoftverek tanulmányozása, a korábbi kompetencia mérési lapok összegyűjtése és továbbítása munkacsoportok felé.

4. A fellelt feladatlapok, feladatsorok, demók, áttanulmányozása (feladatbank készítés első lépése), készítése munkacsoportonként. Párhuzamosan zajló folyamat: A tankönyvrendelés korrekciója a céloknak megfelelően. 5. Módszerek kiválasztása a tankönyvekhez. A HEFOP 3.1.3 pályázat keretén belül a tanfolyamokon elsajátított módszertani ismeretek és az ezekhez kapcsolódó tanári kézikönyvek használata és bővítése (kooperatív technikák, aktív tábla, digitális tananyag)

Elvárt eredmény Teljes képet kapni arról, hogy mi a cél, mit-mikorra kell elkészíteni, hogyan zajlik majd a munka menete. Pontos feladat-meghatározások. Mérőeszköz minták állnak rendelkezésre. Fellelhető szoftver demók Korábbi kompetencia mérések feladatlapjai.

Mindenki ismeri a fellelt dokumentumokat, a feladattípusokat, tudja azonosítani, hogy miben tér el az általa szokásos „dolgozattípusoktól”, a mérőeszközökben lévő instrukciók és az értékelés miben térnek el „szokásostól”. A tankönyvválasztást a célokhoz igazítják. Adekvát, tantárgyakra, évfolyamokra lebontott módszerek




Határidő 2009. 03.15.

Résztvevők: munkacsoportok tagjai Felelősök: mcs. vezetők

Határidő: 2009. 03. 15.

Résztvevők: Feladatlapok gyűjtése: Minden pedagógus. Felelősök: munkacsoport vezetők Szoftverek és korábbi mérőlapok beszerzése: MÉCS vezető Résztvevők: Minden pedagógus egyénileg. Felelősök: Kivonatokat összegzik: munkacsoport vezetők Programok adaptációs, ill. megvásárlási lehetőségeiről tájékoztat: MÉCS vezető Munkaközösség vezetők

Határidő: 2009. 04. 01.

Határidő: 2009. 04. 30.

Egyéb erőforrás


Műhelymunkára alkalmas helyiség Flip-chart papír, filctoll a tervezőmunkához Jelenléti ívek Sz.gép, nyomtató Sz.gép, internet, Dokumentumlista arról, amit sikerült fellelni, illetve a szoftverek elérhetőségéről.

Sz.gép, Összegző „jelentések” www.tankonyvkutato.hu

Tankönyvek Szakirodalom

81

BALÁSHÁZY


Feladat/ tevékenység 6. Feladatbank készítés első lépése: Egyénileg, vagy páros munkában típusfeladatok készítése és a feladatok értékelésének leírása összhangban a kompetencia alapú mérések feladatainak értékelésével. Továbbá annak megjelölése, hogy melyik évfolyamon, mikor alkalmazhatjuk.

7. Feladatok „köröztetése” egymás között a munkacsoportban, véleményezés, újabb ötletek. 10. Új módszertani lehetőségek gyűjtése. A HEFOP 3.1.3 pályázat keretén belül a tanfolyamokon elsajátított módszertani ismeretek további bővítése 11. A feladatokból feladatlapok készítése 10. évfolyamon matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból 11 mérési időpontra. 12. Szakember előadása az egyéni fejlesztési tervről és a fejlesztés dokumentálásáról, nyomon követéséről. 13. A 2007/2008-os tanév országos mérésének alapján osztály/ csoport, szinten a fejlesztési célok meghatározása, csoportra vonatkozó fejlesz-

Elvárt eredmény Magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból feladatok állnak rendelkezésre értékelési szempontokkal együtt. Lefűzött és sokszorosított feladatbank létrehozása a korábbi kompetencia mérések feladataiból. Interneten hozzáférhető prezentációk a korábbi kompetencia mérések feladataiból megoldással. Minden kolléga ismeri az adott tantárgy összes elkészült feladattípusát és a kiegészítéseiket is megtették. Lefűzött módszertani gyűjtemény a tanári szobában elhelyezve.


Időigény, Határidő Határidő: 2009. 04. 30.

Feladat résztvevői Felelős Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoport-vezetők

Határidő: 2009. 05. 15.

Feladat résztvevői: Minden pedagógus Felelősök: Munkacsoport-vezetők Munkaközösség vezetők

Szgép, hálózati elérések Javított, kiegészített feladattípusok.

Résztvevők/felelősök : Munkacsoport-vezetők és informatikus a szerkesztéshez és dokumentáláshoz. Feladat résztvevői: Szakértő A teljes nevelőtestület.

Szgép, hálózat, Emlékeztető.

Határidő: 2009. 05. 15.

Feladatlapok évfolyamonként egységesített szerkezetben és dokumentálva.

Határidő: 2009. 05. 10.

Minden kolléga tudja, miről szól az EFT, hogyan érdemes készíteni, milyen együttműködés kell hozzá stb. A következő tanévre vonatkozóan minden kolléga tudja, melyik osztályban milyen kompetenciafejlesztést kell

Határidő: 2009. 06. 30. Határidő: 2009. 06. 30.

Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület

Egyéb erőforrás


Szgép Kész feladatok.

Szakirodalom Munkaközösségi megbeszélések

Szgép, projektor, előadóterem PPT-s előadásanyag. Jelenléti ív. Szgép, hálózat, csoportos és egyéni fejlesztési tervek 82

BALÁSHÁZY


Feladat/ tevékenység tési tervek készítése

C- ellenőrzés 14. Ellenőrzés, beépítés az intézmény működésébe – pl. egy tanévre vonatkozó folyamatszabályozással 15. A fent vázolt folyamat megvalósításának ellenőrzése, értékelése a tanév végi beszámolókban

Elvárt eredmény


felerősíteni, és ez bekerül a következő tanévi munkatervekbe is

Mindenki világosan látja, mit Határidő: sikerült megvalósítani a fej2009 06. 30. lesztési tervből, érti, hogy ennek alapján hogyan használhatja a saját fejlesztési tervét a PDCA ciklus szerint

A-beavatkozás 16. Teljes körű bevezetés Felülvizsgálat, kiegészítés, fejlesztés


Feladat résztvevői Felelős Felelős: MÉCS vezető

Feladat résztvevői: A teljes nevelőtestület Felelős: igazgató

Egyéb erőforrás


Szgép, hálózat tanév végi igazgató és munkaközösségi elemzés, értékelés (a beszámoló részeként)

2009 aug. 31. 2010. aug. 31.

Munkaközösségi szintű fejlesztési terv Feladat/ tevékenység 1. Az országos mérés eredményeinek értékelése munkaközösségi szinten 2. Belső továbbképzés, műhelymunkák • Hospitálás • Tananyagfejlesztés • Belső mentorálással a módszertani technikák átadása

Elvárt eredmény Intézményi jelentés megismerése, elemzés a mérés honlapján Tájékozottság, szakmai fejlődés

Időigény, Határidő 2009. 04. 15. 2009. 04. 30-tól

Feladat résztvevői Felelős Iskolavezetőség, munkaközösség-vezetők, tantestület Tagok

Egyéb erőforrás


projektor Óralátogatási lapok

83

BALÁSHÁZY


Feladat/ tevékenység

Elvárt eredmény

• Egyéni produktumok bemutatása 3. Feladatlapok gyűjtése Szoftverek és korábbi mérőlapok beszerzése 4. Feladatlapok készítése

A fellelhető jó gyakorlatok, a piacon forgalomban lévő mérési szoftverek ismerete Önálló feladatbank

5. Tanév végén az egyéni pedagógus munka önértékelése




Egyéb erőforrás


2009. 04. 30-tól

Tagok, mk-vezető

Számítógép, fénymásoló, nyomtató

Határidő: 2009. 06. 15. Határidő: 2009. 06. 30.

Tagok, mk-vezető

számítógép

Feladatlapok

Tagok, mk-vezető

kérdőív

Óralátogatás Egyéb dokumentumok

Időigény, Határidő Határidő: 2009. 05. 15.

Feladat résztvevői Felelős Csop.vez. tanító, szaktanár Csop.vez. tanító, szaktanár

Pedagógus szintű fejlesztési terv Feladat/ tevékenység

Elvárt eredmény

1. Az országos mérés eredményeinek értékelése 2. A helyi tanterv felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából a munkaközösségbe való visszacsatolással 3. Az alapképességekre vonatkozó tantárgyi fejlesztési terv, hogyan lehet fokozottabban beépíteni a tanulási folyamatba az alapképességek fejlesztését? A HEFOP 3.1.3 pályázat keretén belül a tanfolyamokon elsajátított módszertani ismeretek és az ezekhez kapcsolódó tanári kézikönyvek használata Belső mentorálással a módszertani technikák átadása 4. A tankönyvválasztás felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából

Érintett osztályok, tanulók eredményeinek elemzése Dokumentumelemzés

5. Továbbképzések átadása egymásnak

Egyéb erőforrás Országos feladatlap, tesztfüzet Kerettanterv

Játékos formák az óravezetésben Csoportmunka Motiváció Tevékenykedtetés Mindennapi életből vett feladatok megoldása IKT eszközök használata

Határidő: 2009. 03. 31.

Szaktanár, diák

Új tanítási módszerek megismerése, ped.tov.képz.

Tájékozódás a tankönyvpiacon

Határidő: 2009. 03. 31.

Csop.vez. tanító, szaktanár

Munkaközösségi, tantestületi

Határidő:

Csop.vez.

A költségek fedezetének biztosítása www.tankonyvkutato.hu Adott szakmai anyagok

Ellenőrzés igazolása Helyi tanterv

Pedagógiai program jelenléti ívek 84

BALÁSHÁZY


Feladat/ tevékenység 6. A helyi tanterv alapján olyan tantárgyi tanmenetek készítése 9. és 10. évfolyamon, amelyek középpontba állítják az alapképességek fejlesztését. 8. Egymástól tanulás, ötletbörze 9. Mérések elvégzése, elemzése

Elvárt eredmény megbeszélések Tanfolyamok, továbbképzések, munkaközösségi ülések értekezletek Munkaközösségi megbeszélések


Időigény, Határidő 2009 06. 30. Határidő: 2009. 09. 15.

Feladat résztvevői Felelős tanító, szaktanár Csop.vez. tanító, szaktanár

2009. 09. 30-tól június 15-ig 2009. 09. 30-tól június 15-ig

Csop.vez. tanító, szaktanár Csop.vez. tanító, szaktanár

Egyéb erőforrás belső dokumentumok, törvények

Ellenőrzés igazolása Tanmenetek Pedagógiai program

feladatlapok feladatlapok

Óralátogatási lapok

85

BALÁSHÁZY

8.9.2



Tanulói mérés-értékelés, egyéni fejlesztési tervek fejlesztése

Előzmények: Nem megfelelő szintű teljesítés az országos szövegértés és matematika méréseken 2. A kompetenciamérés eredményeinek elemzése alapján megállapíthatóak 1.

A szövegértés kompetencia mérésének eredményei • A képességpont eloszlásának diákcsoportok szerinti jellemzői − Az egyes diákcsoportok átlagos képessége: A 10. évfolyamon a mérés eredményei az „a” (509) és „b” (507) osztályokban nem térnek el szignifikánsan az országos átlagtól (506), és a szakközépiskolai átlagot (500) is meghaladják. A „c” (495) és „d” (448) osztályokban azonban mindkét viszonyítási kör teljesítménye alatt maradnak. − Az egyes diákcsoportok képességeloszlásának főbb jellemzői: Az intézmény tanulói nagyon szórt eredmény mutatnak. Az „a” osztályban a relatíve gyengén teljesítők is viszonylag magas értéken teljesítettek, a „b”-ben ez kissé alacsonyabb. A „c” osztály nagyon szór, sokan vannak, akik akár egészen alacsony értéket produkáltak. A „d” osztály jellemzője viszont, hogy relatíve jó eredményt (500 pont fölött) alig ért el valaki. − A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken A képességszintenkénti arányaiból az derül ki, hogy egyik osztályban sincsenek „1” szint alattiak, azonban ezzel az is együtt jár, hogy egyik osztályban sincs „4” szintű teljesítmény, a „d”-ben pedig „3” szintű sem. Az egyes osztályok képességszintenkénti eloszlása az mutatja, hogy míg az „a” osztály tanulói viszonylag egyenletesen oszlanak el a 425 és 620 pont között, addig a „b” osztályban, ugyanebben az intervallumban, több kis „teljesítménycsoport” van, a másik két osztály gyengébb teljesítményt és kisebb szabályosságot mutat. •

Feladatonkénti elemzések − A feladatok százalékos megoldottsága A feladatok többségét hasonló arányban oldották meg a tanulók, mint az ország, illetve a városok iskoláiban. Vannak feladatok, melyek minden esetben (osztályok, országos, városi) alacsony arányban megoldottak (pl. 2607, 6007). Ezekben az esetekben a követelményrendszert, illetve a kompetenciamérés feladatait kell minden bizonnyal felülvizsgálni. Ugyanakkor vannak feladatok, melyek esetében lényegesen gyengébb az intézményi, vagy az osztályonkénti teljesítmény, vagy nincs is értékelhető eredmény (pl. 3105, 8407, 6404). Ugyanakkor az is előfordul, hogy az iskolai eredmény lényegesen jobb, mint az országos, vagy a szakközépiskolai (pl. 2607, 8205, 8106).

Következtetések: • Eredmények (eredménytelenségek), ezek lehetséges okainak feltárása Az országos követelmények és mérési rendszer gyengeségei mellett is vannak olyan területek, melyek gyengék vagy ellentmondásosak. Ezeket tételesen fel kell tárnia a szaktanároknak. Azért is fontos, hogy szaktanári elemzések készüljenek, mert az osztályok összetételében rejlő adottságok különbözősége mellett is felfedezhetőek olyan tananyagrészek, melyek megtanítása bizonyára fejleszthető, és másik osztályban, vagy a viszonyítási körökben eredményesen elsajátíthatóak voltak.

86

BALÁSHÁZY



Az eredmények alapján megfogalmazhatóak mind a teljes intézményre, mind az egyes tantárgyakat tanító pedagógusokat összefogó munkaközösségekre, mind az egyes pedagógusokra értelmezhető fejlesztési tervek. E terveknek azokkal a jelenségekkel kell foglalkozniuk, melyek okai az intézményben, a munkaközösségekben, illetve a pedagógusokban lelhetőek fel. • Fejlesztési célok megfogalmazása – fejlesztési terv Két alapvető fejlesztési célt kell megfogalmaznia és megvalósítania az intézménynek: − Egyrészt fel kell készíteni, a korábbiakhoz képest lényegesen alaposabban, a teljes tantestületet a kompetencia alapú oktatás módszereire, tervezésére, eredményeinek diagnosztikus mérésére, értékelésére és fejlesztésére. − Másrészt be kell építeni az intézményi oktatásba a kompetencia alapú képzést, annak feltételeit folyamatosan biztosítva és fejlesztve. A matematikai kompetencia mérésének eredményei • A képességpont eloszlásának diákcsoportok szerinti jellemzői − Az egyes diákcsoportok átlagos képessége A tanulók iskolai átlagos iskolai értékeket tekintve az országos és a szakközépiskolai értékek alatt (18 ponttal, illetve 14 ponttal) teljesítettek. A „b” és a „c” osztályok eredményei jobbak néhány ponttal, mint a két viszonyítási érték, azonban az „a” 22 ponttal, míg a „d” 77 (!) ponttal marad el az országos átlagtól. Ezek az elmaradások még a szakközépiskolai átlagot tekintve is tetemesek az utóbbi osztályoknál (18 és 73 (!) pont) − Az egyes diákcsoportok képességeloszlásának főbb jellemzői A „b” osztályban vannak egészen jó teljesítők (600 pont fölött) is, míg a „c” osztályban nincsenek sokan a nagyon gyengék a „d”-hez viszonyítva. Az „a”-ban nagy arányban vannak a gyengén teljesítők, kevesen a jók. Ezzel szemben a „d”-ben sokan teljesítettek nagyon gyenge eredményt. − A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken Egyik osztályban sincs tanuló, aki „1” szint alatti teljesítményt produkált volna, ugyanakkor nincs „4” szintű sem, és „3” szintű is csak a „b” osztályban. Tehát a tanulók nagyon gyenge teljesítményt mutatnak átlagosan, bár nincs „1” szint alatti. A képességszinteket illetően, az „a” osztály viszonylag egyenletes megoszlást mutat, ha ez gyengébb is, mint a „b” eredménye. A „c” szintén tömör skála, viszonylag jó eredményekkel, míg ugyanezen jellemző mellett a „d” gyenge. • Feladatonkénti elemzések − A feladatok százalékos megoldottsága A feladatok többségét hasonló arányban oldották meg a tanulók, mint az ország, illetve a megyeszékhelyek iskoláiban. Vannak feladatok, melyek minden esetben alacsony arányban megoldottak (pl. 7901, 2402, 38601). Ezekben az esetekben a követelményrendszert, illetve a kompetenciamérés feladatait kell minden bizonnyal felülvizsgálni. Ugyanakkor vannak feladatok, melyek esetében lényegesen gyengébb az intézményi, osztályonkénti teljesítmény, vagy nincs is értékelhető eredmény (pl. 6401, 40202). Ugyanakkor az is előfordul, hogy az iskolai eredmény lényegesen jobb, mint az országos, vagy a megyeszékhelyi, esetleg csak az egyik osztályban (pl. 2401, 14701). Következtetések: • Eredmények (eredménytelenségek), ezek lehetséges okainak feltárása Az országos követelmények és mérési rendszer gyengeségei mellett is vannak olyan területek, melyek gyengék vagy ellentmondásosak. Ezeket tételesen fel kell tárnia a szaktanároknak. Azért is fontos, hogy szaktanári elemzések készüljenek, mert az osztályok összetételében rejlő adottságok különbözősége mellett is felfedezhetőek olyan tananyagrészek, melyek 87

BALÁSHÁZY



megtanítása bizonyára fejleszthető, és másik osztályban, vagy a viszonyítási körökben eredményesen elsajátíthatóak voltak. Az eredmények alapján megfogalmazhatóak mind a teljes intézményre, mind az egyes tantárgyakat tanító pedagógusokat összefogó munkaközösségekre, mind az egyes pedagógusokra értelmezhető fejlesztési tervek. E terveknek azokkal a jelenségekkel kell foglalkozniuk, melyek okai az intézményben, a munkaközösségekben, illetve a pedagógusokban lelhetőek fel. • Fejlesztési célok megfogalmazása – fejlesztési terv Két alapvető fejlesztési célt kell megfogalmaznia és megvalósítania az intézménynek: − Egyrészt fel kell készíteni, a korábbiakhoz képest lényegesen alaposabban, a teljes tantestületet a kompetencia alapú oktatás módszereire, tervezésére, eredményeinek diagnosztikus mérésére, értékelésére és fejlesztésére. − Másrészt be kell építeni az intézményi oktatásba a kompetencia alapú képzést, annak feltételeit folyamatosan biztosítva és fejlesztve. 3. Cél: A kompetenciamérés eredményeinek javítása az országos mérésben mind szövegértésből, mind matematikából. A Fejlesztési terv kiemelt feladatai • Különös hangsúlyt azon feladatok kiszűrésére kell helyezni, melyek esetén az országos, illetve más összehasonlítás szerinti eredmények lényegesen jobbak, mint az intézményé (típushibák). Ezt az elemzést feladatonként el kell végezni intézményi és osztály szinten. • A diákok fejlesztendő részképességeinek kimutatása alapján, a fejlesztéshez differenciálási lehetőségeket kell beépíteni a fejlesztésbe. • Egyes tanulók eredményes fejlesztéséhez vizsgálni kell további elemzésekkel, hogy melyek azok a feladatok, feladatcsoportok, melyeket az adott diák sikertelenül oldott meg. Ezekre vonatkozóan differenciált fejlesztést kell tervezni. • Minden pedagógusnak meg kell vizsgálnia tanítási módszereit (nem csak a szövegértében, illetve a matematikában közvetlenül érintetteknek, hisz a kompetenciamérésből tudjuk, hogy más tantárgyak tartalmainak felhasználása is tárgyak a kompetenciamérésnek), azok fejlesztési lehetőségeit (régies módszerek, követelmények, sok elmaradás stb.). Minden egyes pedagógus feladata, saját fejlesztendő képességeinek azonosítása és a szükséges lépések megtétele annak érdekében. • Azért, hogy ezek a szándékok hatékonyan érvényesüljenek, minden munkaközösségnek elemzést kell folytatnia a saját tevékenységét illetően a következő tanévet megelőzően. Ennek eredményét be kell építeniük a tanév tervezésébe, melynek megvalósítását értékelni kell munkaközösségi, illetve intézményi szinten is. • Szükséges a szabályozó dokumentáció felülvizsgálata és korrekciója (célrendszer fejlesztési tervekkel, kulcsfolyamatok meghatározása, szabályozása, fejlesztése: pl. tanulói mérés-értékelés, teljesítményértékelés, éves munka tervezése…) • Annak érdekében, hogy az intézmény külső anyagi és szellemi forrásokat is igénybe tudjon venni, szükséges - a fenntartó közreműködésével - pályázati projektciklus menedzsment működtetése. (A későbbiekben várhatóan újra kiírásra kerülő TÁMOP 3.1.4 projekt hatékony támogatást biztosít a továbbfejlesztésre.) 4. Elvárt eredmény: A tanulók fejlesztésének javítása, az ismeretek alkalmazni tudásának fejlesztése, megfelelés a kompetenciaméréseknek. Ennek kapcsán a 2011-es kompetenciamérésen szövegértésből és matematikából elérjük a szakközépiskolák országos átlagát csökkentjük a 2007-es méréshez képest, illetve minimális szintnek tekintjük, hogy .a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet a tanulók legalább fele eléri szövegértésből és legalább huszonöt százaléka eléri matematikából. 88

BALÁSHÁZY


5. A fejlesztő team tagjai: koordinátor: munkacsoportok vezetői:


MÉCS vezető Mérőeszközök fejlesztése Egyéni és csoportos fejlesztési tervek egységesítése

6. Időtartam: 2009. 02. 15. – 2011. augusztus 31. 7. Erőforrások: Humán: • Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok) • Az intézményben működő munkaközösségek vezetői (koordináció) • Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése) • MECS (fejlesztés és koordináció) • Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció) Infrastrukturális: • Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató • Állandó helyiség a műhelymunkára • Közös idő biztosítása Dologi: • A szükséges továbbképzések finanszírozása • A MECS tagjainak anyagi elismerése

89

BALÁSHÁZY



Intézményi fejlesztési terv Feladat / tevékenység P-tervezés 0. A 2008-as országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése. 1. A fejlesztő csoport megalakulása és a tervező munka elvégzése (MÉCS) 1. Az országos kompetencia mérés feladatainak elemzése 2. A célok meghatározása 3. Ötletbörze a lehetséges tevékenységekről 4. Az ötletek szelektálása, véglegesítése 5. Az egész iskolára vonatkozó fejlesztési terv elkészítése - a munka menetének körvonalazása D-megvalósítás 2. Szakirodalom tanulmányozása. Eredményesnek vélt módszerek átvétele, alkalmazása a tanítási órákon. 3. A fentiek alapján a tanmenetek áttekintése, új technikák be-

Elvárt eredmény

Időigény Határidő


Egyéb erőforrás

Megfelelőség kritériuma

Vezetőség

Határidő: 2009. 04. 15.

Igazgató, vezetőség

Statisztikák

Helyzetelemzés

Elkötelezett csapattagok a matematika és a magyar nyelv és irodalom munkaközösségből (vezetők v. innovatív szaktanárok)

Határidő: 2009. 04. 15.

Résztvevők: munkaközösség vezetők

Műhelymunkára alkalmas helyiség, papír, filctoll a tervezőmunkához Számítógép Nyomtató

Jelenléti ív, jegyzőkönyv

Belső mentorálások

2009. 09. 15től

Résztvevők: minden pedagógus Felelős: mk.vez.

Számítógép, szaklapok, vonatkozó szakirodalom, kapcsolatok

Jelenléti ív

A változatosabb munkaformák felkeltik a tanulók ér-

2009. 09. 15.

Résztvevők: minden pedagógus

Felelős: MÉCS vezető

Átdolgozott tanmenetek


BALÁSHÁZY


Feladat / tevékenység

Elvárt eredmény


építése, tantárgyanként.

deklődését.

4. Dyslexiás, dysgrafiás, tanulók kiszűrése, szakemberhez irányítása, fejlesztő óra biztosítása. 5. A szint alatt teljesítő tanulók felzárkóztató foglalkozásainak megszervezése és elindítása 9. évfolyamon.

A feladatlapok könnyebb értelmezése

2009. 09. 30.

Kimutatható fejlődés Szakköri naplók

2009. 10. 15.

6. Kompetencia alapú feladatok beépítése a tantárgyi mérésekbe 9. és 10. évfolyamon.

Tanulói kompetenciák kimutatható javulása az országos kompetenciamérés alkalmával

2009. 10. 15.

7. Belső, intézményi szintű, szervezett tapasztalatcserék elindítása

Jó módszerek, pedagógiai fogások egymástól, másoktól való „eltanulása”, alkalmazás képessége, jobb teljesítmény a tanulóktól. Jobb felkészültség, szakmai gazdagság, eredményesebb tanítás. Kapott bizonyítvány, tanúsítvány Rutinszerzés a kompetencia alapú feladatlapok megoldásához

2009. 11. 15.

Kitöltött mérőlapok

8. Újabb továbbképzések szervezése, látogatása a kapcsolódó tárgykörben az anyagi lehetőségek függvényében 9. Az év végi felmérő lapok átdolgozása, a feladatok típusainak közelítése a kompetencia mérések feladataihoz. C-ellenőrzés 10. Országos kompetenciamérés


Feladat résztvevői Felelős Felelős: IMIP vezető, munkaközösség-vezetők Szaktanárok

Egyéb erőforrás


Vizsgálatkérő lapok, egyéni fejlesztési terv Beépítés az éves munkatervbe és feladatok elosztásába

Résztvevők: a matematika és magyar munkaközösség 9.évfolyamon tanító pedagógusai Résztvevők: a matematika és magyar munkaközösség 9. és10 évfolyamon tanító pedagógusai Felelős: IMIP vezető Munkaközösség-vezetők

+ óra, túlóra adása Korrepetálás

A beiskolázási terv, illetve a visszaigazolások szerint

Igazgató

A tanfolyam térítési költsége

Oklevelek, képzések látogatásának igazolásai

2010. 04. 30.

Munkaközösség-vezetők

A központi kompetencia feladatlapok internetről való levétele

Átdolgozott felmérőlapok

2010. 05.30.

MÉCS tagok, mérés-

Számítógép, nyom-

Számítógép, szakkönyvek, feladatlapok, tankönyv


Megoldott feladatlapok

Jelenléti ív a tapasztalatcseréken

91

BALÁSHÁZY



Elvárt eredmény


10. évfolyamon


Feladat résztvevői Felelős re beosztott pedagógusok

Egyéb erőforrás


tató, fénymásoló, tantermek

11. Feladatlapok javítása, összesítése, amennyiben az intézményben marad

Javított, összesített feladatlapok

2010. 06.10.

Szaktanárok, mk.vez.

Javítási útmutató, összesítő lap

Összesítő lapok osztályonként

12. Adatfeldolgozás, adatok elemzése, összehasonlítás az év eleji mérési adatokkal

Kimutatható fejlődés, átlagon alul teljesítők kiszűrése Feldolgozott eredmények összehasonlítása a félévi eredményekkel. Átlagon alul teljesített tanulók névsora A tanári szobában elhelyezett lefűzött módszertani gyűjtemény kibővítése. Adekvát, tantárgyakra, évfolyamokra lebontott módszerek

2010. 07. 10.

Szaktanárok, mk.vez. Felelős: MÉCS vez.

Számítógép, nyomtató, fénymásoló.

Statisztika

2010. 09. 30.

Munkaközösség vezetők

2010. 09. 05.

Munkaközösség vezetők

Szakirodalom Munkaközösségi megbeszélések Tankönyvek Szakirodalom

Tanmenetek, fejlesztett tananyagok lefűzése

2010. 09. 15.

16 A-korrekció Visszacsatolás az egyéni fejlesztési tervek korrekciója

Korrigált egyéni fejlesztési tervek

2010. 09. 30.

Gyakornok, vagy új módszert alkalmazó pedagógus / vezető, illetve órát látogató vezető Szaktanárok, osztályfőnökök, mk.vez.

Minden munkaközösség vezessen be új módszert Minden munkaközösség vezessen be új módszert a használt tankönyvekhez Tanmenetek,

17. Továbbképzésben való részvétel a tanév folyamán, az anyagi források függvényében. 18. Újabb módszerek alkalmazá-

Tanított tantárgyanként 1-1 fő

2010. 09. 30.2011. 06. 30.

Pedagógusok/ igazgató

Megtartott tanítási órák

2011. 09. 01.

Igazgató, vezetők

13. Újabb módszertani lehetőségek gyűjtése 14. Módszerek kiválasztása a tankönyvekhez (kooperatív technikák, aktív tábla, digitális tananyag) 15. Új tanmenetek, illetve az új módszerek alkalmazása


A részletes tervezés formátuma

Műhelymunkára alkalmas helyiség, számítógép, nyomtató Képzések költsége (a fenntartó rendelkezik vele) Tanmenetek, óra-

Tanúsítványok, igazolások A teljesítményérté-

92

BALÁSHÁZY



Elvárt eredmény




sa 19. Újabb módszerek értékelése, esetleges felülvizsgálata 21. A kompetencia alapú oktatás z intézményi tapasztalatainak rendszerezése és széles körű alkalmazásának bevezetése a következő tanévre Sor törölve

Egyéb erőforrás vázlatok

Munkaközösségi értékelés

2011. 08. 25.

Tanévnyitó tantestületi értekezlet

2011. 08. 25.

Munkaközösség vezetők Teljes tantestület/ Igazgató, vezetők

Munkaközösségi megbeszélések Tankönyvek, mérőeszközök, pedagógus munka tervei

Megfelelőség kritériuma kelés megállapításai igazolják vissza az eredményeket


Tervezett pedagógus munka

Munkaközösség Tevékenység/ Feladat 1. A 2008-as országos kompetencia mérés eredményeinek elemzése. 2. A helyi tanterv felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából 3. A tankönyvválasztás felülvizsgálata a fejlesztés szempontjából 4. Tanulásirányítás önértékelése, fejlesztési irányok meghatározása 5. A helyi tanterv alapján olyan tantárgyi tanmenetek közös készítése, amelyek középpontba állítják az alapképességek fejlesztését 9. és 10. évfolyamon.

Elvárt eredmény értekezlet

Időigény Határidő Határidő: 2009. 04. 30.

Munkaközösségi megbeszélé- Határidő: sek 2009. 05. .15. Tankönyvkínálat megismerése Határidő: 2009. 05. 15. Egyéni tanulási tempóhoz iga- Határidő: zított tanulásirányítás 2009. 08. 31. Tantárgyankénti tanmenetek 2009. 09. 15. készítése

Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Felelős MÉCS vezető/nevelők Nevelők, és a kompetenciamérés eredménye Igazgató, munkaköNevelők, kerettanzösségek terv, helyi tanterv munkaközösség-veze- Szaktanárok, tantő könyvkiadók ajánlatai Szaktanár

Megfelelőség kritériuma Jegyzőkönyv

Munkaközösség-veze- Helyi tanterv, tantők, nevelők könyvek, számítógép



Kiegészített helyi tanterv Tankönyvrendelés

93

BALÁSHÁZY


Tevékenység/ Feladat 6. Belső mérések 9. évfolyamon bemeneti és 10. évfolyamon kimeneti mérések 7. Mérések elvégzése, elemzése, adatbázis kialakítása 8. Egymástól tanulás (tapasztalatcsere, módszerek átadása) 9. Továbbképzések átadása egymásnak

Időigény Határidő Szövegértés mérése, matema- A mérési folyatikai alapkészségek mérése, matszabályozás témazáró dolgozatok szerint Mérés-elemzés osztályonként, 2010. június 15. tanulónként október 15. és Munkaközösségi értekezlet Munkaterv szerint munkaértekezlet Továbbképzés után 1 hónap Elvárt eredmény


Feladat résztvevői Egyéb erőforrás Felelős MÉCS vezetők/ szak- mérőlapok tanárok, Tanítók, szaktanárok


Minőségbiztosítási csoport tagjai

Értékelő lapok

tantestület Igazgató/ nevelők

Ellenőrzés igazolása Mérési eredmények

Jelenléti ív tantestület

Jelenléti ív

Pedagógus szintű fejlesztési terve Tevékenység/ Elvárt eredmény Feladat 1. A 2008-as országos kompeten- Megbeszélés cia mérés eredményeinek elemzése.

Időigény Határidő Határidő: 2009. 04. 30.

Feladat résztvevői Felelős MIP csoport szaktanárok

3. Tanulásirányítás önértékelése, fejlesztési irányok meghatározása

Határidő: 2009. 08. 31.

Minden pedagógus

4. Az alapképességekre vonatkozó tantárgyi fejlesztési terv, hogyan lehet fokozottabban beépíteni a tanulási folyamatba az alapképességek fejlesztését? 5. A tanulási zavarokkal küzdő tanulók egyéni eredményeinek elemzése

Tantárgyi fejlesztési tervek és Határidő: tanmenetek összekapcsolása 2009. 09. 15.

Igazgató/ nevelők


Fejlesztő foglalkozások 9 évfolyamon

pedagógusok

Fejlesztő pedagógus

2009. 10. 15.

Egyéb erőforrás



Központilag kiadott értékelés, helyi iskolai dokumentumok

94

BALÁSHÁZY


Tevékenység/ Elvárt eredmény Feladat 6. Tanév végén az egyéni pedaKérdőívek kitöltése gógus munka önértékelése (teljesítményértékelés)


Időigény Feladat résztvevői Határidő Felelős 2010. június 15. igazgató

Egyéb erőforrás Az érintett nevelő, kérdőívek

Megfelelőség kritériuma Kérdőívek


95

BALÁSHÁZY



8.10 Legitimáció A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium i n t é z m é nyi minőségirányítási programjának elfogadása és jóváhagyása A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium minőségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat 2009. év 03. hó 24. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Debrecen, 2009. 03. 24. __________________________________ iskolai diákönkormányzat vezetője

A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium minőségirányítási programját a Szülői Szervezet Választmánya 2009. év 03. hó 23. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Debrecen, 2009. 03. 23. __________________________________ szülői szervezet vezetője

A Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium minőségirányítási programját az iskola alkalmazotti közössége 2009. év 03. hó 23. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Debrecen, 2009. 03. 23. __________________________________ igazgató

BALÁSHÁZY



8.11 A képviselőtestület jóváhagyó határozata

Jelen intézményi minőségirányítási programot Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének megbízásából az Oktatási Bizottság a közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő független szakértővel véleményeztette és megtárgyalta. A fenntartó nevében a Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 33/2009. 04. 27. számú DMJV OB határozattal jóváhagyott intézményi minőségirányítási programját hitelesítem.

Debrecen, 2009. 04. 27. __________________________________ Szabó Gyula Oktatási Bizottság elnöke

97

A BALÁSHÁZY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A ÉVI LXXIX.KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN

Recommend Documents