A Bak-térítő homloka világol, faragva hitből és politikából: észak felé közeledik a nyár. (Nemes Nagy Ágnes)

VERŐCEI TÜKÖR „A Bak-térítő homloka világol, faragva hitből és politikából: észak felé közeledik a nyár.”(Nemes Nagy Ágnes) XXVI. év­fo­lyam 03. szám 2016. március

A köz­ség lap­ja

150 Ft

Február közepén rendezték az első Börzsöny kapuja gyalogos teljesítménytúrát a Verőcei Ifjúsági Diák Sportegyesület Természetjáró Szakosztályának szervezésében. Az eseményről Sztankó Dávid írt beszámolót, címlapunkon pedig egy ott készült fotó látható, melyet Kun Anett készített. Március havi beszélgető partnereink Zoltainé Dr. Merész Nóra, valamint Dobay Márti. Nóra a verőcei patika évszázados történetéről, illetve jelenéről, Márti pedig az általa vezetett, igen szép sikereket elért színjátszó körről mesél. Gebora István ezúttal Benk Katalin festőművészt faggatja, akinek március 6-án nyílik meg Nyitnikék című kiállítása. Fejérdy Áron atya a nagyböjtről és a húsvétról osztja meg gondolatait olvasóinkkal. Lezajlottak a farsangi mulatságok az óvodában és az iskolában is. Ezekről szöveges beszámolók, valamint fotók formájában is megemlékezünk. A művelődési házban márciustól babamasszázs foglalkozások indulnak. Folytatódik a Regejáró klub, melynek házigazdája Török Máté verszenész. 6-án összegyűlnek a horgászok, 7-én pedig a Nyugdíjas klub nőnapi mulatsága örvendezteti meg az érdeklődőket. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére tartott ünnepi megemlékezésekre március 11-én kerül sor. A hónap második felében a Világjárók klubjába, családi mesedélutánra, valamint a Miért nézzük így…? című művészettörténeti körforgalomba kormányozhatjuk érdeklődésünket. Üde márciust és áldott húsvétot kíván a Verőcei Tükör szerkesztősége

2

VERŐCEI TÜKÖR

Március

Az idén 110 éve áll Verőcén, a mostani helyen patika, amely 20 éve magánkézben Dunakanyar Gyógyszertárként működik. Ezen apropóból beszélgetünk a Dunakanyar Gyógyszertár alapítójával, Dr. Ignácz Évával, akivel legutóbb 2012 tavaszán készült interjú. Akkor azt mondta, hogy néhány év múlva átadja lányának, Nórának a patika irányítását, aki „a volt élsportoló kitartásával és tisztességével” végzi a munkáját. Most a patika évszázados működésének okán, annak jelenéről Nórát faggattuk, de a társalgásba időnként édesanyja is bekapcsolódott. – Mit tudsz a patika történetéről? – Verőce első gyógyszertárát 1906-ban Dr. Kudar Jenő gyógyszerész építtette, akinek a leszármazottai ma is Verőcén élnek. Később a fia, Kudar Kornél vette át. 1950. június 28-án államosították, ekkor az épületet elbontották, és felhúztak egy szocreál kockaépületet a helyére. Édesanyám 1985-től vezeti a gyógyszertárat, mely húsz évvel ezelőtt, 1996-ban került a család tulajdonába. – Honnan jött a gyógyszerészet iránti érdeklődésed? – Egy elég nagy kanyarral kerültem a pályára, mert fiatalon a kajakozás, a versenyzés volt életem célja. Öt évesen kezdtem el sportolni itt, Verőcén, majd az MTK színeiben hét éven át a magyar válogatott tagja voltam. Az érettségi előtt sajnos abba kellett hagynom a versenyzést egy súlyos csuklósérülés miatt. Ekkor az addigi álmaimnak vége lett. „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetéssel végzett középiskola után felvettek a Szegedi Gyógyszerész Karra. Új célként a gyógyszerészi diploma megszerzését tűz-

tem ki magam elé. Maga a hivatás igazán akkor tetszett meg, amikor már a gyakorlati időmet töltöttem. Végzés előtt a minél szélesebb körű tapasztalat megszerzése érdekében kórházban és más patikában is dolgoztam. – Megtaláltad a hivatásod? – Igen, megtaláltam azt, ami nekem a legtesthezállóbb. Szeretem a patikai munkát, szeretek emberekkel foglalkozni. A munkánk sokrétű, van benne kémia, hatástan, gyógynövényismeret, és azt hiszem, azon szerencsések közé tartozom, aki a megtanultakat a gyakorlatba képes átültetni és használni. A szakmai munkám nem csak a nyitva tartási időre korlátozódik. Megkeresnek kérdésekkel az utcán, boltban, játszótéren. Ez soha nem teher számomra. – A magánéleted és a sporthoz való viszonyod hogyan változott? – Időközben férjhez mentem és született egy gyönyörű kisfiam, aki már lassan két éves. Kajakozni a kezem miatt egyáltalán nem tudok, de a sport, a mozgás és a természet szeretete máig megmaradt. (Közben megérkezett Nóra édesanyja is, aki időnként hozzászólt a felmerülő témákhoz.) – Mi változott nálatok az elmúlt húsz év alatt?

Éva: – Évek óta minden pénzt visszaforgattunk az épület külső és belső átalakítására. Megújult a homlokzat, belül pedig a helyiségek átalakítása az új uniós feltételeknek megfelelően történt. Kicseréltük a bútorzatot, modernizáltuk a laborunkat és megnöveltük a betegfogadó teret, amit a verőcei művészek alkotásai tesznek hangulatossá. Mivel a kultúra és a művészet fontos szerepet tölt be az életünkben, a hozzánk betérők a falu fontosabb kulturális eseményeiről folyamatosan megtalálják az aktuális tájékoztatókat. – Mennyiben más ma a patikák élete, mint korábban volt? Éva: – A privatizáció után a 90-es években is Kemencétől Sződligeten át Fótig minden vezető ismerte a másikat. Rendszeresen találkoztunk, megbeszéltük gondjainkat és segítettük egymásnak az új viszonyok között is. Jó néhánnyal ez a fajta kapcsolat a mai napig működik, de közben a patikákat is elérte a liberalizáció és néhány (főként fiatal) kolléga színrelépése ezt teljesen megváltoztatta. Az „élni és élni hagyni” elvet már nem ismerik. Gátlástalanul másokon keresztül gázolva, magukat agyon dicsérve igyekeznek

VERŐCEI TÜKÖR minél nagyobb hasznot elérni. Nem hiszem, hogy ez a hozzáállás hosszú távon célravezető lenne. – Úgy tudom, hogy Szokolyán működik fiókpatika. Éva: – Ahogy lehetőség nyílt rá, 1995-ben mi nyitottuk a környék első fiókpatikáját. Sok éve gyűjtögetjük a népművészeti tárgyakat, melyek egy része a berendezést teszi hangulatossá, egyfajta néprajzi gyűjteményként tartják számon. Szeretnek oda járni a betegek, azóta különösen, amióta Nóri végzi a kinti gyógyszerellátást. Fiatalos lendülete, állandó mosolygása, empátiája és szakmai tudása vonzza az embereket, ahogy Verőcén is. Kismaroson is hosszú évekig működtettünk fiókpatikát. Először a rendelőben, később egy tágasabb helyiségben polgári ízlés szerint berendezve, a helyi grafikus gyógynövényképeivel díszítve. – Milyen nehézségekkel kell megküzdeni a mindennapokban? Éva: – Amikor dolgozni kezdtem, körülbelül ötszáz féle gyógyszer volt forgalomban, most ennek több mint a tízszerese, ami nagyon megnehezíti a készletezést. Megjelentek a generikumok (ugyanaz a hatóanyag több néven), ami nem csak a mi munkánkat bonyolítja, hanem a betegeknél is fennáll a gyógyszerhalmozás veszélye. Patikánkban biztosítjuk betegeinknek azt a fajta a gyógyszerészi gondozást, mely alkalmával átnézzük

a betegek által szedett gyógyszereket és felhívjuk a figyelmet az ebből adódó esetleges tévedésekre, azonos hatóanyag szedésekre is. Nóra: – A gyógyszerészet még ma is hiányszakma, nehéz megfelelő kollégákat találni. Mostanra sikerült egy nagyon jó csapatot összehozni, amit a betegek pozitív visszajelzései is igazolnak. A hatóságok által felduzzasztott adminisztráció sok energiát köt le, komoly háttérmunka szükséges a napi gyógyszerellátás biztosításához. – Milyen módon igyekszik a verőcei patika a betegek életét megkönnyíteni? Nóra: – Működik facebook oldalunk, melyen keresztül rengeteg szakmai kérdést tesznek fel és amelyekre szinte azonnal tudok válaszolni. Szokolyán sok esetben ezen a csatornán keresztül rendelnek gyógyszert is. Vannak havonta megújuló akcióink is, melynek során a nagykereskedőknél elért árengedményeket továbbadjuk a betegeink felé. Éva: – Egy kistelepülés nagy előnye, hogy az emberek ismerik egymást. A terápia szempontjából lényeges a gyógyszerek kifizethetősége, ebben az azonos hatóanyagú, de kedvezőbb árú helyettesítő készítmények ajánlásával tudunk a betegeknek segíteni.

Március

3

Nóra: – A mindenhonnan ránk zúduló gyógyszerreklámok világában szakmai alapokon nyugvó eligazodást biztosítunk, sokszor anyagi érdekünk ellenére is. – A betegségek megelőzésében, kiegészítő terápiák ajánlásában a gyógyszertár milyen szerepet játszik? Nóra: – Életmódbeli tanácsokkal igyekszünk kiegészíteni a gyógyszeres kezelést. Az egyik legfontosabb a mozgás jelentőségének tudatosítása. Főleg gyermekeknél fontos, hogy kirobbantsuk őket a négy fal közül és a szabad levegőn eltöltött játékra, sportra buzdítsuk őket. Ezért támogatunk több éve fiatalokkal foglalkozó verőcei sportegyesületet. Éva: – Az idősebbeket is rá kell ébresztenünk, hogy a gyógyszerszedés önmagában nem elég. A rendszeres, nem megerőltető mozgás (séta, kirándulás) az egészség legjobb megtartója. A helyes táplálkozás fontosságára is egyre több helyen hívják fel a figyelmet, de még ezeket betartva is lehet szüksége a szervezetnek ásványi anyag, nyomelem- és vitaminpótlásra. Adott esetben komolyabb betegségek is megelőzhetők, gyógyíthatók velük. – A fentebb elhangzottak kicsit szembe mennek a gyógyszeripari trenddel, nem? Nóra: – Reméljük, hogy tisztességünk segít megmaradni a gazdaságosság és a szakmaiság mezsgyéjén. Révuti Norbert

4

VERŐCEI TÜKÖR

Március

Megtárgyalta és elfogadta a képviselő-testület a 2016-os év költségvetési rendeletét. Eszerint Verőce Község Önkormányzatának teljes költségvetése erre az évre 462 millió forint, ebből kell majd ellátnia kötelező feladatait. A vízmű megkezdte a Maros utca gerincvezetékének cseréjét, a régi eternit csövek helyett műanyagok kerülnek a földbe. A művelet végén az önkormányzat az utat kiszélesítve újraaszfaltozza. Ez lesz az év első komolyabb beruházása, amely több mint 10 millió forintba kerül. A verőcei 0111/4 helyrajzi számú önkormányzati terület bérlésre irányuló kérelmek elbírálása megtörtént. A közel másfél hektáros szántó Magyarkút felett, a szokolyai társákon terül el, egy gazdálkodó kívánja bérbe venni és gondozni a következő 10 évben. Ennek fejében az Európai Unió által neki folyósított területalapú támogatás ötven százalékát átutalja Verőce önkormányzatának bankszámlájára. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az iskola melletti 288/6 és 288/5 helyrajzi számú, 1300 négyzetméter területű in-

gatlant az önkormányzat a Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde számára, annak bővítése érdekében 11 millió forintért megvásárolja. Ennek oka, hogy mind az óvoda, mind pedig az iskola „kinőtte” az udvarát. Az ingatlan megvásárlása által a gyerekek élettere növekszik, illetve amennyiben a későbbiekben az iskola épülete bővítésre szorul, annak sem lesz akadálya a rendelkezésre álló terület mérete, amely immár 1,2 hektár. Dr. Barvircz János kérelmet nyújtott be iparűzési adójának elengedése érdekében. A döntést a képviselő-testület elnapolta. Verőce képviselő testülete elfogadta a Magyar Limes Szövetség Kulturális Egyesülettel kötendő támogatási szerződést. Grauszmann György polgármester előterjesztésében így fogalmazott: A teljes magyarországi 417 km hosszú, Verőcét is érintő Duna-szakasz belátható időn belül a Világörökség része lehet. A település fel szeretne készülni a belföldi és nemzetközi kereslet igényeinek megfelelő turisztikai fejlesztésekre.

Születések: Kengyel Simon, anya: Kosztka Rita, apa: Dr. Kengyel Péter. Gólya Gréta, anya: Oroszi Beáta, apa: Dr. Gólya Gellért. Rittman Frida, anya: Árva Andrea, apa: Rittman Zoltán. Kathi-Szabó Simon, anya: Szabó Krisztina, apa: Kathi Róbert. Házasságkötés: Demjén Anna és Kovács András, Szucsányi Csilla és Kiss Balázs. Haláleset: Csillag Jánosné sz.: Kláb Zsuzsanna, Varga István, Mester Aurél.

Jelen együttműködés fő célja az adott település és a hozzá turisztikailag csatolható környezet turisztikai koncepciójának elkészítése és a „Világörökségi várományos helyszínek” pályázati forrásainak maximális igénybevétele. A projektköltség 2,4 millió forint tervezési helyenként, melyből 1 millió forint minisztériumi forrásból érkezik. A fennmaradó 1,4 millió forintot a tervezési helyek külön megállapodás szerint osztják fel. A 6. Tervezési-területhez Vác és Verőce tartoznak, melyek egyenlő arányban vállalják a költségek megosztását. A képviselő-testület a 700 ezer forintot erre a célra elkülönítette. A testület felülvizsgálta a Verőcei Német Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a Verőcei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásait, melyekben mindent rendben talált. Verőce Község képviselő-testülete szintén felülvizsgálta az Idősek Klubja Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit. Probléma ez esetben sem merült fel. VT

Kedd: 8-10 óráig: várandós tanácsadás, 10-11 óráig: csecsemő tanácsadás. Szerda: 8-10.30-ig: oltások, 10.3011.30-ig: csecsemő tanácsadás. Csütörtök: 12-14 óráig: csecsemő tanácsadás, 14-15 óráig: várandós tanácsadás, 15-16 óráig: ifjúsági tanácsadás. Molnár Erika védőnő: I. körzet, 06 70/934-33-38, erikavedonoveroce@gmail. com, Demjén Anna védőnő: II. körzet, 06 70/378-87-39, [email protected].

Lezárva: 2016. február 22.

A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számait.

Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104. Az Egészségház telefonszámai: Háziorvosi rendelés: 375-448. Fogászat (csak rendelési időben): 06/30/306-9175. A gyermekorvos, illetve a védőnő telefonszáma: 350-018.

VERŐCEI TÜKÖR

Március

5

Ezúton mondanak köszönetet a Nyugdíjas klub tagjai minden támogatójuknak, akik a 2015-ös évben hozzájárultak különböző programjaink megvalósításához, elősegítették, hogy tartalmas, szép élményekkel gazdagodhassunk.

Nagylelkű támogatóink voltak: Árpád úti Virágbolt, Barna Party Vendéglő, CBA Verőce, Csattogóvölgy Pihenőházak, ÉDTE Kft, Cukrászüzem, Stedra Vitamintanya, Tibesz Húsbolt, Tomi Pékség, Torma Virágbolt, Verőce Község Ön-

kormányzata, Verőcei Borbarátok, Verőcéért Alapítvány, Verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde, Vén Duna Cukrászda, Zöld Disznó Bisztró. Köszönjük szépen a segítségüket! A Verőcei Nyugdíjas klub tagjai

Kedves Verőcei Polgárok, Szülők! Kérjük azokat, akiknek módjukban áll adójuk 1 százalékáról rendelkezni, támogassák a Verőcei Óvodáért Alapítványt! Az alapítvány az elmúlt években is több rendezvényt támo-

gatott és különféle eszközökkel, játékokkal segítette az óvodát. Az alapítvány adószáma:18685839-1-13. Ez évben a már meglévő csúszda, lengőhinta ütéscsillapításának költségeit szeretnénk támogatni,

valamint egy fészekhinta telepítésével szeretnénk bővíteni az óvoda játékparkját. Támogató segítségüket előre is köszönjük! Kovan Rita alapítványi elnök

A VERŐCEI NYÍLT MŰHELY MŰVÉSZETI EGYESÜLET és a VERŐCEI MŰVELŐDÉSI HÁZ 2016. évben is megrendezi VERŐCE legszebb pillanatait bemutató fotókiállítását Ez alkalomból SZÉPSÉGES VERŐCE címmel FOTÓPÁYÁZATOT hirdet. A pályázaton elindulhat bárki a saját fotóival, melyek maximum 2 éven belül készültek és egyéb pályázatokon még nem szerepeltek. A fotók témája kötetlen, de Verőcéhez kell kapcsolódjanak. Egy alkotó maximum 5 alkotással pályázhat. A fotókat a Verőcei Nyílt Műhely zsűrizi és a legjobbakat április 2-án egy kiállítás keretében mutatja be a Művelődési Ház dísztermében. Az alkotásokat 30x40 cm vagy A3 méretben fotóminőségű nyomtatásban kell leadni személyesen vagy postai úton március 22-ig a Verőcei Művelődési Házban, Árpád út 20. Felvilágosítás: Gebora István +36 30 9643 136, [email protected].

Rablási kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Váci Rendőrkapitányság egy 59 éves verőcei lakos ellen. Február 10-én délelőtt egy váci dohányboltból érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy egy férfi az üzlet alkalmazottját a bevétel átadására szólította fel. Közölte az eladóval, hogy fegyver van nála és ha nem kapja meg a kasszában lévő összeget, akkor azt használni fogja. Az

eladó nem teljesítette a férfi kérését és felszólította, hogy távozzon az üzletből, majd értesítette a rendőrséget. Ekkor a gyanúsított elhagyta az üzlethelyiséget. Miután azonosították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit, a Verőcei Rendőrős járőrei röviddel az eset után a lakásán elfogták. Az eljárás során az is kiderült, hogy a gyanúsított több, hasonló jelle-

gű bűncselekmény elkövetésével is összefüggésbe hozható. Forrás: police.hu

Fakivágás, bozótirtás, ágdarálás: Kovács Krisztián, Verőcén lakó egyéni vállalkozó. Telefonszám: 06-70-326-08-08.

6

VERŐCEI TÜKÖR

Március

Február 13-án került megrendezésre az első Börzsöny kapuja gyalogos teljesítménytúra a Verőcei Ifjúsági Diák Sportegyesület Természetjáró Szakosztályának szervezésében. Három táv közül választhattak azok, akik a szakadó eső ellenére is úgy döntöttek, megméretik magukat a Börzsöny patakokká változott turistaösvényein. A túrán, amely az iskola sportcsarnokából indult, 45, 20 és 10 km-es távok közül választhattak az indulók, akiknek meghatározott útvonalon, meghatározott szintidőn belül gyalog kellett végighaladniuk. Mindhárom táv első állomása az aranyoskúti matricás ellenőrzőpont volt, ahol a túrázóknak maguknak kellett beragasztani a matricát az igazolófüzetükbe, ezzel jelezve, hogy áthaladtak a ponton. Ezután a „piros négyzet” jelzésen leereszkedve érték el a völgyben fekvő második ellenőrzőpontot Magyarkúton, ahol a bélyegzésen kívül egy kis harapnivalót is magukhoz vehettek. Magyarkútról a 10 km-re vállalkozó természetjáróknak szalagozott sávon kellett haladniuk fel az Újtársára, majd a Csalam-irtáson keresztül le a Csattogó-völgyig, ahol az ismételt matricaragasztás után számukra már csak a célba érkezés volt hátra. A túra két hosszabb távja Magyarkútról a kék sávon, az Országos Kéktúra vonalán haladt tovább a Nagy-Kő-hegy irányába. A túra egyik legjobban jelölt szakasza ez volt, számos táblával ellátva, így sem a tapasztalt, sem a kevésbé tapasztalt túrázók számára nem igényelt többet egyszerű, de gondos odafigyelésnél. Nagy-Kő-hegyen újabb ellenőrzőponthoz érkeztek a túrázók, a Lokó-pihenőnél ragaszthattak matricát és a délkelet-börzsönyi panoráma helyett a ködös, misztikus erdőben gyönyörködhettek. A hegy csúcsán a 20 km-es táv túrázói elértek a fordulóponthoz. A Lokó-pihenő ellenőrzőponttól vis�szafordulva nekik a szalagozást kellett követniük, amely a Nagy-

Kő-hegy nyugati oldalán vezetett le Szokolya vasútállomás felé, ahol a negyedik ellenőrző- és frissítőpontot találhatták. Az állomásról a bélyegzés után rá kellett térni a piros sávra, amely a Les-völgyön át vis�szavezette őket Magyarkútra, a vasútállomásra. Innen a 20 km-es távon indulóknak azon a szalagozott vonalon kellett haladniuk az Újtársa, Csalam-irtás, Csattogó-völgy, Verőce irányban, amerre a 10 kmre vállalkozó túrázók is haladtak. A hosszútávon indulók útja a Nagy-Kő-hegyi Lokó-pihenőtől a kék jelzésen Nógrádra vezetett, a Csurgó-forráshoz. Itt találhatták meg a táv negyedik ellenőrzőpontját, ahol bélyegzés után a forrás hűs és kiváló vízéből megtölthették kulacsaikat. A felfrissülést követően a kék sávon a Béla-rét felé kellett továbbhaladniuk, ahol egy időre búcsút intettek az Országos Kéktúrának, Rockenbauer Pál kedvelt útvonalának, és rátértek a zöld sávra, Királyrét irányába. A sáv impozáns, de kissé csúszós és veszélyes szakaszon ereszkedik le a volt bányához. Királyrét központjában az ötödik ellenőrzőpont matricás igazolóhelye várta a túrázókat Ákos-bácsi büféjében, az Ákosvárban. A ragasztás után a zöld sávot követve értek el a Kisinóci Turistaházhoz. A ház mellett immár a hatodik ellenőrző-, és frissítőpontot találhatták, ahonnan a bélyegzés, kicsike falatozás és meleg tea után Kóspallag felé fordultak újra a kék sáv erre vezető szakaszán. A kóspallagi községházával szemben rá kellett térniük a piros sávra, amely a Váci úton haladva hagyja el a települést. Viszonylag hosszan kellett követniük a piros sávot, ahol a megáradt Malom-völgyi-patak többször is kihívás elé állította a túrázókat az átkelésekkor. Még a Kóspallagi út másodszori érintése előtt letértek a piros sávról, és a zöld sávon haladtak át az úton, majd a szalagozást követve jobbra kanyarodtak a Rózsakunyhóhoz, a hetedik ellenőrzőponthoz. Meleg tea és némi sós ropogtatnivaló elfogyasztása után követték újra a szalagot és visszakanyarodtak a zöld sávot tovább

követve, amely Kismaros felé halad Száraz-fák - Gál-hegy irányában. Útjukat a Gál-hegyen az utolsó előtti, kilencedik ellenőrzőpont miatt kellett csak megszakítaniuk, ahonnét továbbhaladva beértek Kismarosra. A Szokolyai útra érve megszűnik a zöld sáv, jobbra kanyarodva a sárga jelzésen haladhattak tovább Kismaros központjáig, a Kisvasút megállójáig, a Csodaszarvas-szoborig. Itt balra kanyarodtak a Mátyás utcán, átkelve a patakon, a Sárga Gyöngyök útja zarándokút jelzését, valamint a Csattogó-völgy táblát követve. Ez az út vezetett a Csattogó-völgyi utolsó, tizedik ellenőrzőponthoz, ahol matricát kellett ragasztaniuk. Ezután nem volt más feladatuk, mint a 10 és 20 km-es táv útvonalát követve beérni a célba. Az egész napos eső, irgalmatlan sár és megáradt patakok ellenére az országból többen is úgy gondolták, hogy elindulnak a Börzsöny kapuja teljesítménytúrán. A teljesség igénye nélkül Kecskemétről, Hódmezővásárhelyről, Győrből, Székesfehérvárról, Gyöngyösről, Egerből, Szegedről és Budapestről is érkeztek túrázók. A teljesítménytúrán megtisztelt minket jelenlétével Őrsi Anna ultramaratonista is, aki 2011 óta eddig minden évben elnyerte az Év Teljesítménytúrázója címet évi átlag 6000 megtett kilométerrel. Tavaly ősszel pedig első és egyetlen női teljesítőként ért célba Európa leghos�szabb terepfutó versenyén, a Németországban rendezett Goldsteig Ultrarace-n (650 km). Első alkalommal óriási dolog és nagy lökést ad mindnyájunk számára, hogy a túrázóvilág egy ilyen jeles személye is részt vett az eseményen. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a túraközpontban tevékenykedő önkénteseknek és azoknak, akik az ellenőrző és frissítőpontokon vállaltak feladatokat. Gratulálunk a túra teljesítőinek! Reméljük szép és maradandó élményekkel gazdagodtak! A Rendezőség nevében: Sztankó Dávid (Fotók a 9. oldalon!)

VERŐCEI TÜKÖR Nagy érdeklődésre tartott számot a február 7-én megrendezett hagyományos farsangi jótékonysági bál. A rendezvényt a Géza Fejedelem Református Általános Iskola lelkes dolgozói szervezték a Szülői Munkaközösség közreműködésével. Este 8 órakor kezdődött a mulatság, amit a szokásokhoz híven a 8. osztályos tanulók gyönyörű keringője nyitott meg. Végzős tanulóink mellett bátor 6. és 7. évfolyamos fiúk-lányok segítettek, hogy mindenkinek legyen táncpartnere. A koreográfiát Rák Orsolya tanította be a gyerekeknek. Két hónapos közös munkájuknak meglett az eredménye; a hófehér ruhás lányok és fess fiúk fellépése örömkönnyeket csalt a büszke szülők, ismerősök szemébe. Meglepetésként a keringő után minden gyermek felkérte édesanyját, édesapját egy táncra. A Zöld Disznó Bisztró finom vacsoráját a nyolcadikos tanulók szolgálták fel. Lévén farsang, sokan vicces, ötletes jelmezbe bújtak. Láthattunk Grincset, Zorrót, Piroskát, de mulatoztak tündérek, hippik és cowboAz alsó tagozatosok farsangja február 6-án vette kezdetét az iskola sportcsarnokában. Szanyó István igazgató úr köszöntése után az iskola végzős tanulói bemutatták Rák Orsival betanult csodaszép keringőjüket. A szemet gyönyörködtető produkció után következett egy fantasztikus és kissé ijesztő felvonulás. Ugyanis a nagy folyó mellől és a környező hegyekből érkező verőcei jelmezesek hangos zsivaját egy hatalmas kiáltás szakította félbe: „Afrikának a szívében, a szavannák rejtekében, az állatok úgy gondolták, a farsangot kipróbálják. Mai napon eljött hozzánk az állatok nagy serege, mindenféle két s négylábúk egyvelege. Vannak szelídek és nagyon vadak, nem kell félni, egy sem harap. Itt a vezér, mese nincs, a rettenetes Lion Queen és Lion King!” Ezután pedig jött a szebbnél szebb

Március

7

yok is. Az este folyamán egy hosszú tűzokádó kínai sárkány is végigvonult a táncparketten, füstöt hagyva maga után. Ez volt a pedagógusok remek meglepetés produkciója, erőfeszítésüket a közönség vastapssal jutalmazta. Vacsora után ismét megtelt a parkett. A talpalávalót a Tűzvirág együttes szolgáltatta, akiknek hála egyre többen perdültek táncra. A zenét csak a jótékonysági árverés szakította meg, mely során verőcei képzőművészek munkáira lehetett licitálni. A festményekre, kerámiákra szép számmal érkezett ajánlat, a bevétel 35.000 forint lett. Minden bál legizgalmasabb eseménye a tombolahúzás. A sorsolás során nagyon sok értékes ajándék talált gazdára, melyeket a helyi vállalkozók adományoztak. A közönséget nem kellett biztatni a 100 Ft-os tombolajegy vásárlására, több mint ezer fogyott el. Az elmúlt években a Szülői Munkaközösségnek a farsangi rendezvények és a Luca napi vásár során jelentősebbnek mondható összeget sikerült gyűjtenie. Az SzMK egy jelentős beruházást szeretne megvalósítani – iskolai zárható öltöző-

szekrények beszerzéséről döntött minden iskolás tanuló részére. Az idei bál bevétel tekintetében is nagyon sikeresnek mondható, jelentős mértékben hozzájárul ennek a célnak a megvalósításához, bár a szükséges pénz még nem áll teljesen rendelkezésre, hiszen a diákok száma szerencsére magas és évrőlévre csak növekszik. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult a bál sikeres lebonyolításához. Köszönet a szülőknek és a vállalkozóknak a sok tombolaajándékért, a finom süteményekért. Az SzMK-tagoknak és segítőknek, hogy időt nem sajnálva készítették és árulták a szendvicseket, mérték a finom üdítőket. Sikeres munkát csak összefogással lehet elérni – fenntartó, önkormányzat, az iskola pedagógusai és a szülők együttes munkájával jöhet létre ilyen nagyszabású, vidám, jó hangulatú rendezvény. És végül, de nem utolsó sorban szülőként, illetve az iskolai SzMK elnökeként külön szeretném megköszönni Dósa Györgyné, Márti néni munkáját, aki évek hosszú sora óta egyik fő szervezője, koordinátora a báloknak. Buláné Szűcs Judit SzMK elnök

jelmezbe öltözött állatok színes serege, a Marsabit Nemzeti Parkból, az Amboseli rezervátumból, a Nakuru természetvédelmi területről, Nairobiból, Saiwaból, Sabioiból és Araboku Sokokeból. Amíg a zsűri visszavonult döntéshozatalra, addig a Dancer Shadows táncosai szórakoztatták a karneválozókat. Ezután a díszes sereglet különböző játékokban vehetett részt. Lehetett éhes oroszlánt etetni, engedetlen lufit célba terelgetni, ping-pong labdát táncoltatni, bekötött szemmel fánkot enni-etetni. A zsűri eredményhirdetése után következett a program központi eseménye, a tombola. Az izgatott résztvevők néma csendben várták és hallgatták (mint matek órán) a kimondott nyerőszámokat. Volt sok öröm és ne-

vetés is, pl. amikor egy fiú hajcsatokat nyert. A befejező felvonulás után a nagy folyó mellől és a környező hegyekből érkezett vendégek a farsangoló csordát bekerítették és közösen eljárták velük a kacsatáncot. Ezzel az alsós farsang véget ért és jövőre várjuk vissza a résztvevőket! Köszönetet mondunk az iskola vezetőségének, fenntartójának és a szülői munkaközösségnek nagylelkű segítségéért. Külön köszönet a farsang egyik fő szervezőjének és ötletgazdájának, Zentel Ildikónak, valamint az alsós munkaközösség minden egyes tanítójának, a szülőknek, a takarító és rendrakó munkatársaknak és mindenkinek, aki időt és fáradtságot nem sajnálva hozzájárult a farsang színvonalas megrendezéséhez. Lejegyezte és a köz tudomására hozta nagy örömmel: Balogh Tamás (Fotók a 8. oldalon!)

8

Március

VERŐCEI TÜKÖR

Fotók: Balogh Tamás

VERŐCEI TÜKÖR Az idén farsang farka február 7-9-re esett. Óvodásaink a farsangi időszak utolsó péntekén a csoportokban, szombaton délelőtt a sportcsarnokban ölthették magukra maskaráikat. Az óvó nénik változatos foglalkozásokat kínáltak fel a gyerekeknek a heti maszkabál-projekt keretében, melyet a csoport-, valamint a közös óvodai farsang koronázott meg. A Méhecske csoportban a farsangi hangolódást – hagyományőrző óvoda lévén – összekapcsoltuk a február 2-hoz kapcsolódó népi időjóslással. Ha a medve kibújva a barlangjából meglátja

Március

saját árnyékát, visszaalszik téli álmába, hiszen ez hosszú telet jósol. Izgalommal vártuk Gyertyaszentelő napját, és először keseredtünk el azon, hogy hétágra sütött a nap. Jókedvünket azonban visszahozta a sok medvés ének, mese, drámajáték, kirakók, a Medveblues és a farsangvárás izgalma. A hagyományőrzés, a népi tánczene mellett nagy szerepe volt a mai magyar gyermekzenének is a hangulat fokozásában mind a csoporton belül, mind azon kívül (Alma, Apacuka, Gryllus, Iszkiri). Zenés versengések, fánkevő versenyek különféle módozatai,

Fotók: Kun Anett

9

lufis játékok, liba- és egértekerés, horgászás, arcfestés, az óvó nénik meseelőadása, tombola színesítette az óvodai jelmezbál két napját a teljesség igénye nélkül. Ezúton is köszönjük a tombolafelajánlásokat, a rengeteg finomabbnál finomabb süteményt, a tortákat, melyek által szép bevétellel gazdagodott az óvoda. Nem utolsó sorban köszönjük a szülők segítségét, hogy gyermekeiknek lehetőséget adtak, hogy azzá változzanak, amivé akarnak. Adjunk nekik erre lehetőséget az év más napjain is, hogy minél teljesebb legyen gyermekkoruk! Karánsebessy Orsolya, óvodapedagógus (Méhecske csoport)

10

VERŐCEI TÜKÖR

Március

Hosszú évekig nagy sikerrel működött a dunakanyarbeli Ámulat Társulat, amely sokak bánatára feloszlott, ám a magból azóta új virág nőtt. A jelenleg a Dobay Márti Színjátéktér részeként működő társulat a közelmúltban több helyen nagy sikerrel mutatta be Fegyenckaland című darabját. Most Dobay Márti segítségével pillanthatunk be a kulisszák mögé. – Miért lett vége az Ámulat Társulatnak? – Az évek folyamán felhígult a társaság, jöttek-mentek az emberek, én pedig nem voltam elég jó vezető, talán szigorúbbnak kellett volna lennem, ami elég távol áll tőlem. Olyanok kerültek közénk, akik idővel a fejünkre nőttek, végül én kiszálltam, aztán szét is hullott a csapat. Egy részét Burik Robi viszi tovább Szokolyán, az Y Faktorral, meg a kisvasutas programokkal. – Hogyan éled meg jelenlegi társulattal folyó munkát? – Nem könnyű tizenkét ember akaratát harmóniában tartani, mindig létrejön egy kis belső feszültség. Nekem arra kell odafigyelnem, hogy ki mire hogyan reagál. Az emberek, akikkel együtt dolgozom, az évek során megértették, hogy képtelen vagyok főnökösködni, elfogadták a személyiségemhez tartozó kön�nyedséget. Ez ahhoz kell, hogy felszabadítsam azokat az embereket, akik nem profik és félnek a színjátszástól. Igyekszem empatikus lenni, átvenni a hullámaikat, tisztelettel bánok velük és hagyom, hogy kiteljesedjenek. Csak úgy tudnak színészekké válni, ha ez az oldott hangulat létrejön. – Ahogy meséled, sokkal összetettebb feladatnak tűnik amatőr társulatot vezetni, mint egy profi színházban rendezni. – Ez tulajdonképpen nem is egészen színház, inkább egyfajta csoportterápia. Bizonyos szempontból egy mentálhigiénés csoport vagyunk, amelyben mindannyian feltöltődünk. Azt hiszem, csak így lehet jó dolgokat összehozni. Az a ta-

pasztalatom, hogy a játék hevében az improvizációk és a helyzetgyakorlatok által az emberek felszabadulnak és megismerik egy tágabb, színesebb önmagukat. Ettől kitágulnak a lehetőségek önmaguk előtt is, elkezdenek hinni és bízni önmagukban: kiteljesednek. Ez aztán a hétköznapi életükre is kihat. – Jobban szeretsz amatőrökkel dolgozni, mint profikkal? – Igen, nekem ez a hobbim. Nem szeretem megmondani, ki mit tegyen, inkább csapatjátékos vagyok: gyerünk, csináljuk, mindenki adja bele, amije van. – Mennyit próbáltok egy darabra? – A Fegyenckalandra három hónapig készültünk, nagyon intenzíven, heti két alkalommal napi öt órát. – Kik vesznek részt jelenleg a társulat munkájában? – Felsorolom a neveket kor szerint időrendben, a lányokkal kezdem. Nusi néni volt az egyik alaptagunk, aki tavaly sajnos elment közülünk. Nagyon hiányzik. Az egyik nagymamája volt a társulatnak. A másik Krebsz Hugóné Ági néni, aki egy csomó főszerepet megkap, rengeteg szöveget írunk neki. Aztán Galambos Erika, Strausz Zsóka, Grezsa Klein Mariann, jómagam, a lányom, Glauser Liza és Mile Kamilla. Ami a fiúkat illeti, velünk van Szomráky Pali, Orbán Szilárd, Ungi Kriszián, a technikusunk és fotósunk Ungi Dani, valamint tehetséges zeneszerzőink Őri Kiss Botond, aki zongorán és Berki Ádám, aki csellón játszik. – Hogyan keletkezett a Fegyenckaland? – A Fegyenckalandot Ungi Krisztiánnal közösen kezdtük megírni. A vázát mondjuk húsz százalékban, két-három jelenet erejéig egy Rejtő Jenő könyv adja, arra építettük fel aztán a többit. Ahogy jöttek-mentek az emberek a társulatban, mindig átírtam a színdarabot, mert nem lehet ugyanazt a karaktert bárkivel eljátszatni, nem profi színészekkel dolgozunk. Egyébiránt ha kialakul egy nagyjából fix társaság, a darabot teljesen rájuk írom, mindenki olyan karaktert kap, amiben jól érzi magát.

– Nem oly rég felléptetek Budapesten, a Nemzeti Színházban, Verőcén és Kismaroson is a Fegyenckalanddal. Hol adjátok elő legközelebb? – Március 20-án Nagykátán, a Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett színházi szemlén, ahol húsz társulat lép fel. Sajnos akkor Krisztián nem lesz velünk, így megint át kell írni a művet. Áprilisban az A38-on adjuk elő, itt még nincs fix időpont, mert mivel sokan vagyunk, nehéz egyeztetni. – Milyen terveid születtek a társulattal kapcsolatban? – Szeretném – és a két zenész fiút ezért is vettük be – visszahozni a színházestélyek kultúráját. Ez azt jelenti, hogy a felvonások előtt, között és után a nézők ehetnek, ihatnak, beszélgethetnek, a lényeg, hogy a színház ne egy steril és merev valami legyen, hanem igazi társadalmi esemény. Ebben a darab szereplői is részt vesznek, tehát aki éppen cselédet játszik, az már eleve étellelitallal kínálva fogadja az érkező nézőket. A színháztermet asztalokkal és székekkel rendezzük be, amolyan kávéházi hangulatban. Távolabbi tervem, hogy a darab végén a zenészek tovább játszanak és a színdarab egy spontán közös bállá alakul, ahol Krisztián betanít egy-két táncot és aztán mondjuk keringőznek az emberek. A Fegyenckaland ehhez abszolút megadja az alaphangulatot, hiszen mindenki jókedvű lesz a végére. Az ehhez hasonló kávéházi estek a XX. század elején voltak divatban. Verőce, lévén, hogy rengeteg művész fordul és fordult meg itt, különösen inspiratív helyszín ehhez. – Van egyéb álmod is, amely megvalósításra vár? – A cirkusz-színház. Nagyon közel állnak hozzám a cirkuszosok. Lenyűgöz az, hogy mennyi alázat, önfegyelem, lemondás és munka van egy-egy előadásuk mögött. Itthon sokszor még a napi betevőjükre is alig telik, mégis vállalják ezt az életmódot. A Wertheim és a Richter Cirkuszokban generációkon keresztül remek emberek dolgoznak, de valahogy manapság nem divat cirkuszba járni. Fantasztikus volna az

VERŐCEI TÜKÖR ő tudásukat, jeleneteiket beépíteni egy-egy színdarabba, de mivel folyton utaznak, nehezen tudnának bevállalni ilyen projekteket. – Dolgoztok új darabon? – Legközelebb szintén valami kabaré jellegűt szeretnék. Az egyik ötlet, hogy Ungi Dani által készített némafilmeken alapuló, három-, négyszemélyes epizódokat írnánk és adnánk elő. Ezeknek a hangulata szintén a boldog békeidőket idézné. De van egy orosz darab is a tarsolyunkban, amit szeretnénk összehozni. Ez szintén egy komédia; olyan keserédes, fájdalmas, mégis humoros, ahol a viccek mögött ott húzódik az a bizonyos súly, az az igazi oroszos, mélységes élet. – Mi mindennel foglalkoztál az elmúlt években? – Rengeteg dologgal. A Visegrádi Lovas Színházzal már nyolcadik éve Mátyás király meséket adunk elő, éjszakai tüzes-lovas performanszokat tartunk, illetve több másik körben is benne vagyok. Előfordul, hogy éppen zenélünk éppen egy kiállításmegnyitón, de sokat dolgozom külföldön is. Éppen, mivel sokfelé sokfélét teszek, adtam azt a nevet ennek az egésznek, hogy Dobay Márti Színjátéktér. Ide tartozik a dunakanyarbeli társulat is. – A színház teljesen kitölti az életedet? – Gyakorlatilag igen, de mellette őstermelő is vagyok, medvehagyma pestót és galagonyalekvárt készítek, illetve ellátom az állataimat, az öt bárányomat, a négy lovamat, a négy kutyámat és a három cicámat. Volt egy tehenem is, de azt beletettem a színdarabba. Mármint az árát. Az arab pónimat azért vásároltam, mert szuper szereplő lehet majd egyszer, mondjuk mint unikornis. – Apropó, hogyan te magad kerültél a színház közelébe? – Igazából két hobbim volt, az egyik a ló. Gyerekkoromban kezdtem el lovagolni a Budapesti Lovas Klubban, szuper edzőim voltak, igazi vitézek. Tőlük kaptam egy nagyszerű szellemi örökséget és értékrendet, ami aztán meghatározta az egész életemet. Tartást adott. Aztán hirtelen belépett az életembe a második hobbim, a színház. Valamiféle belső

Március késztetésként jelentkezett tizenkilenc éves koromban. Elkezdtem képezni magam, énekórákra jártam, illetve három évig a Mozgásszínházi Műhelybe. Később több színtársulatban játszottam, majd közel kerültem a filmezéshez is, szerepeltem például Szőke Andrásnak a Boldog lovak című alkotásában. Beleszerettem abba a világba, a bohém színészi életbe és a fiatalságomat ebben töltöttem. Létrehoztunk egy színtársulatot, ami a Lopótök nevet kapta, ezzel rengeteg helyen felléptünk, de végül feloszlottunk. A mag viszont együtt maradt, így alapítottunk egy reneszánsz zenekart, amellyel Svájcba is eljutottunk. Egyszer egy ottani színtársulat meghívott egy turnéra, ahol zenészekként szerepeltünk a darabjukban. Lovakkal és echós szekerekkel jártuk az országot, a mottónk pedig az volt, hogy „ohne Wasser, ohne Strom”, azaz „áram és víz nélkül”. Számomra minden kapóra jött, mert jól beszéltem németül, szerettem énekelni és színészkedni, tekerőlanton is játszottam, ráadásul ott voltak a lovak! Hét hónapon keresztül vándor életmódot éltünk, egy helyszínen egy hetet tartózkodtunk, utána továbbálltunk. Rengeteg lehetőséget kaptunk Németország- és Svájc-szerte, de végül haza kellett jönnöm, annyira erős honvágyat éreztem. Pedig ekkor már a csúcson voltunk, évi háromszáz fellépésünk volt és jól is kerestünk. Hazajöttem és gyökeret vertem itt, Magyarkúton. – Azt látom, hogy te egy végtelenül érzékeny ember vagy, aki minden rezdülésre reagál, és minden impulzusból létrehoz valamit, valami újat. – Igen, ezért kapok sokszor hülyét saját magamtól. – Szerinted mennyire lesz fogékony a publikum az ötleteidre?

11

– Egy perc alatt le tudok mondani bármiről, ha nem működik. Megtanultam az életben, hogy semmihez ne ragaszkodjak. Megpróbálom véghez vinni, amibe belekezdek, mindent beleadok, ami tőlem telik, de ha nem működik, akkor fordítok a vitorlán és elengedem. Az Ámulat Társulatot is elengedtem, nem gondoltam, hogy a maggal újra együtt fogunk játszani, de mindenkinek hiányzott, egy űr maradt a helyén. De ahogy máshoz sem, a színházhoz sem ragaszkodom mindenáron. – Azt mondtad, ez tölti ki az életedet. – Ha nem működik, találok más elfoglaltságot. Mindig mindenbe száz százalékosan beleteszem magam, aztán vagy összejön, vagy nem. Időnként nem. Akkor jön egy új lehetőség, új együttműködés, új darab, és akkor abba az irányba megyek. – A könnyen elengedésed mögött valamilyen filozófia húzódik vagy a személyiséged ilyen? – Nem azt mondom, hogy nem siratom meg azt, ami elmúlik, de az ember utazó lény. Ami nem megy, nem erőltetem, nem tudok ráharapni a dolgokra, mint valami harci kutya. Lehet, hogy ez nem jó, mert mindig valami újba fogok bele, és túl szerteágazóak azok a projektek, amelyekkel foglalkozom. Lehet, hogy ha kizárólag a Lovas Színházzal vagy a Fegyenckalandos társulattal foglalkoznék, előbb-utóbb még nagyobb siker lenne. – Boldog vagy így? – Igen. Révuti Norbert

12

VERŐCEI TÜKÖR

Március

A vidám farsangi napokat követően idén hamar eljött a nagyböjt, a húsvéti készület ideje. A nagyböjtre még néha mi, keresztények is úgy gondolunk, mint egy szomorú, kicsit lehangoló, erőfeszítésekkel teli időszakra, amelyben már alig várjuk, hogy végre húsvét legyen, és lehessen újra örülni. Valójában azonban a nagyböjt kegyelmi idő. A kegyelem Isten ingyenes szeretetének ajándéka. A nagyböjt tehát Isten ajándékainak az ideje, amelyben különösképpen is közel von magához, hogy megtanítson minket az Ő új életet adó szeretetének a titkára. Természetesen, ahhoz, hogy a húsvéti feltámadás erejét és örömét megtapasztalhassuk személyes és közösségi életünkben, ahhoz végig kell járnunk a keresztnek is az útját. Meg kell térnünk, meg kell halnunk az önzéseinknek, bűneinknek, hogy feltámadhassunk a szeretet igazi életére. Mégis ez a meghalás, lemondás, ha szeretetből történik, nem szomorúság, hanem öröm. A böjti időszakban vállalt önmegtagadásainknak ezért csak akkor van értelme, ha szabadon, szeretetből határozzuk el ezeket. A böjt, amire ebben az időszakban meg vagyunk hívva, egyáltalán nem emberi diétáról, vagy valamely testi megtisztulásról szól csupán, és – noha ebben is kifejeződik – nem is elsősorban az étkezésről. Sokkal inkább az életünk, a kapcsolataink megújítása benne a lényeg, Istennel és egymással. Mikor Isten meghív bennünket a pusztába, ebbe a visszafogottabb, csendesebb időszakba, nem csupán azért teszi, hogy a kényelmetlenségben kicsit észhez térjünk, hanem ezáltal önmagához akar közelebb vonni bennünket. Ha nem töltjük be a boldogság utáni vágyunkat mi magunknak mindenféle pótlékkal, vagy kevésbé szükséges dologgal,

akkor éhségünkben kinyílik a szívünk és megtisztulnak a vágyaink, arra, aki egyedül képes betölteni minden szomjunkat. Ebben az időszakban, ha komolyan vesszük, különösképpen is meghallhatjuk Isten szeretetének a hangját, aki a szívünkre akar beszélni, hogy megújíthassa az életünket: „Azért íme, én majd magamhoz édesgetem, és kiviszem a pusztába, hogy szívére beszéljek…” (Óz 2,16). Jézus maga is, mielőtt megkezdte nyilvános működését, kiment a pusztába negyven napra. Az idei nagyböjtben számomra különösen is irányadó az szentírási mondat, amelyet Jézus a kísértőnek felelve idéz: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten ajkáról való” (Mt 4,4). Jézus itt nem a kenyeret utasítja el, hanem azt, hogy valamiképpen a kenyér legyen az egyetlen tápláléka. Nem megy bele abba, hogy a kenyér fontosabb legyen, mint az, amivel még él az ember. A nagyböjtben Jézus szeretne megerősíteni bennünket a kísértés ellen, hogy „csak kenyérrel akarjunk élni”. A sokféle éhségünkben, sokféle vágyainkban és betöltendő szükségleteinkben ott a kísértés, hogy mindent megszerezzünk magunknak, amit éppen megkívánunk. A lemondásaink értelme az, hogy a vágyainkat egyre inkább ráirányítsuk arra, ami nem kenyér, de igazán életet ad. „Nem csak kenyérrel él az ember.” Aki csak kenyérrel akarna élni, az előbb-utóbb nem él igazán. Megpróbálhatnánk ebben a nagyböjti időben különösképpen is figyelni arra, hogy időt szakítsunk arra, ami „nem csak kenyér”, hogy valóban teljesebb legyen az életünk. Új lendületet vehetnénk az egyéni és a közös imádságban, időt adva Istennek, hogy tápláljon bennünket. Újra elkezdhetnénk a Szentírásolvasást. Azok számára is, akik

nem gyakoroló keresztények, fontos lehet újra teret adni a lelküket tápláló igazi olvasmányoknak. Ahogyan Szent XXIII. János pápa írja: „Ma tíz percet szánok az időmből egy jó olvasmányra; amint a táplálék a testi élethez, a jó olvasmány a lelki élethez szükséges.” Könnyen beleesünk a csapdába, hogy elhitetjük magunkkal „nincs időnk”, mert olyan sok a feladat, olyan sok a munkánk. Igazából azonban könnyű észrevennünk, hogy milyen sokszor elszöszögünk kisebb-nagyobb időket, úgymond pihenés címén. Megnézzük az interneten a híreket, az időjárást, olvasgatjuk az e-mail-eket, lógunk a facebookon, mindenféle videókat nézünk a youtoube-on, vagy sorozatokat a tévében, cikkeket olvasgatunk… Ezek önmagukban nem feltétlenül rossz dolgok, a baj csak az, hogy gyakran „csak” ezekkel élünk, „csak kenyérrel” és a lelkünk éhen hal, kiszárad. A böjtünkben tehát érdemes nemcsak a lemondásokat keresni, hanem ebben a kegyelmi időben újból visszatérhetnék azokhoz a dolgokhoz, amelyek táplálják a lelkünket, hogy egyre nagyobb szeretettel tudjunk odafordulni egymáshoz, különösképpen a legszegényebbekhez. Ferenc pápa az idei nagyböjti körlevelében, az irgalmasság szent évében arra buzdít bennünket, hogy az Ige hallgatásának és az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek köszönhetően – éhezőknek enni adva, betegeket meglátogatva, ruhátlanokat felöltöztetve, jó tanáccsal, imádsággal, megbocsátással segítve testvéreink testi és lelki szükségletein – lépjünk ki önző, elidegenedett létezésmódunkból, hogy egyre teljesebben megtapasztaljuk Isten irgalmas szeretetét, amely Jézus halála és feltámadása által újjá teremt bennünket a húsvéti örömben. Fejérdy Áron atya

VERŐCEI TÜKÖR

Az esős február közepén Sződligetre kirándultam. Gyerekkori emlékeim fűznek ehhez a faluhoz, ahol most egy barátom él. Egy budapesti születésű festőnő, aki Újpesten nőtt fel és a fővárosban töltötte egész életét, úgy határozott férjével, hogy építkezésbe kezd, és véglegesen kiköltözik vidékre, mégpedig a Duna mellé. Dröszlerné Benk Katalin Sződligeten él és alkot. Iván, a férj és Mütyür, a vizsla kísér be a kertkapuból a műteremig, ahol Kati éppen festményeit válogatja a verőcei kiállításra. – Látom, lázasan tevékenykedsz, pihenj egy kicsit, és mondd el, hogyan is kezdődött a barátságod a képzőművészettel, mert úgy tudom, szakmád szerint az egészségügyhöz állsz közelebb? – 1960 körül kezdtem Újpesten a Derkovits Körbe járni, ahol Nagybányai Nagy Zoltán festőművész, a Képző- és Ipaművészeti Főiskola tanára foglalkozott velem. Tőle sokat tanultam, sok mindent kipróbálhattam, ekkor kezdtem el foglalkozni a festészettel is. Szívesen emlékszem vissza a jó közösségre, a Börzsönyben, Törökmezőn, a Zebegényben, a Verőcén szervezett alkotótáborokra. Zoli bácsi ösztönzésére jelentkeztem a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba, de sajnos nem sikerült bekerülnöm. Így a Könyves Kálmán Gimnázium kerültem, ahol rajztanárom Gábor Béla festőművész volt. – Ezután a SOTE-n diplomáztál? – Igen, a munkám főleg az egészségügyhöz kötött. Mindig vonzottak a művészetek, mégis merőben más úton kezdtem el járni. Dolgoztam keményen, lefoglalt a családom, a gyereknevelés, és csupán a lelkem mélyén élt a vágy bennem a festés iránt, egyáltalán nem gyakoroltam. Úgy vagyok vele, mint Karinthy Cirkuszában a bohóc, aki egész életében valami

Március

mást csinált, és csak az élete végén, öregen játszhatta el a szívéből zengő, zokogó melódiát. Nyugdíjba vonulásom után kezdtem újra a művészettel foglalkozni. Ösztönös festő vagyok, az alkotóművészet minden formája érdekel. Szeretem kipróbálni magam. Kísérletezem, mint aki nem tud előre semmi biztosat, és a megérzéseire hagyatkozik, úgy alkot. Nem akarok „fényképeket” festeni, amit általában az emberek látni akarnak egy festményben. Nem akarom lemásolni a természetet sem. Csupán gyönyörködtetni szeretnék, hiszen „a festészet feladata, hogy a szemet gyönyörködtesse” – mondta Cézanne és én rá hallgatok. Festményeim technikáját, színharmóniáját a bennem lévő érzelmek, az éppen megfogalmazódott képi ábrázolási mód dönti el. Képeim tárgya lehet bármi, ami megihlet. Vonzódok az egyedi technika, az absztrakt iránt, többnyire akrillal dolgozom, de szeretem nagyon az akvarell finomságát és a grafikai megoldásokat is. – Akkor tehát megtaláltad az utadat? – Még keresem az utat, amin egy kicsit haladni szeretnék és örülni a tehetségnek, amit Isten nekem adott. Vallom, hogy rám érvényesek Honegger szavai: „a tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága”. – Nem sokat kell kérdeznem, én csak ülök és jegyzetelek. Mely eredményeidre vagy a legbüszkébb? – Egy 2012-es nemzetközi festészeti kiállításra való bejutásomra, ahol a „Víz – avagy élet és halál ura” című képemmel ezüst helyezést értem el. Ezzel a képemmel a Greenpeace Magyarországi Egyesület alkotói pályázatán is részt vettem és elismerő oklevelet kaptam. Továbbá az „Elmaradt koncert” című képemmel a Liszt Bicentenárium alkalmával meghirdetett pályázaton elismerő oklevelet kaptam. – Tagja vagy a Sződligeti Művészek Baráti Körének és a Verőcei

13

Nyílt Műhely Művészeti Társaságnak. Beszélj egy pár szót a verőcei kiállításról, hogyan jött létre, kik a kiállítók ? – Gyakran járok Verőcére festeni, művészbarátokkal találkozni, évente többször kiállítani. Idén Baranyai Tóth Évával elhatároztuk, hogy tavasznyitónak meghívjuk a környékbéli alkotónőket, és közösen állítjuk ki friss alkotásainkat a tavasz köszöntésére. Meghívtuk Gógucz Nórát, Halász Zsókát, Válint Ingrídet, Kalmár Kornéliát, Szottfried Zsófit, Csatai Erzsébetet, Károlyi Zsuzsannát, Lázár Dórát és Thea Medea Hormait. – Természetesen ti ketten is szerepeltek a kiállítók között, köszönöm, Kati, olyan szépen összefoglaltál mindent, hogy nekem igazán kérdezni sem kellet. – Az MTV szerkesztő riportere is voltam és dolgoztam az idegenforgalomban is. – Így már érthető minden, köszönöm a riportot és további sikeres alkotómunkát kívánok! Találkozzunk a Verőcei Művelődési Házban, március 6-án, vasárnap délután négykor, NYITNIKÉK.

14

VERŐCEI TÜKÖR

Március

Március 3., csütörtök 10 óra: Babamasszázs foglalkozások indulnak. Március 4., péntek 17-19 óra: Horgászjegykiadás. Március 5., szombat 9-12 óráig: Baba-mama börze. 19 óra: Regejáró klub. Házigazda Török Máté verszenész. Március 6., vasárnap 10 óra: Horgászgyűlés, 16 óra: Nyitnikék – képzőművészeti kiállítás, (cikkünk a 13. oldalon). utána 17 órakor élménybeszámoló és vetítés az Isonzó, Doberdó, Júliai-Alpok, Karszt-hegység és a Trieszti-öböl vidékét bejáró centenáriumi kegyeleti túrákról. Március 7., hétfő: A Nyugdíjas klub nőnapi mulatsága. Március 11., péntek: Ünnepi megemlékezések Verőcén az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére. 12.00 óra: Duna-sor - Koszorúzás a Nagy Sándor emlékműnél. 12.30: Iskola aula - Ünnepi műsor, a Géza Fejedelem Református Iskola növendékeinek és az Őszikék táncegyüttes tagjainak közös előadása. 13.30: Koszorúzás a temetőkertbeli honvédsírnál és Csuthy Zsigmond emléktáblájánál a református templomkertben. 17-19 óra: Horgászjegyek kiadása. Március 18., péntek 18 óra: Világjárók klubja. Grúzia csodái – Gondos Béla vetítéssel egybekötött előadása. Március 19., szombat 15-18 óra: Családi mesedélután. Március 20., vasárnap: Családi túra a Nógrádi várba. Gyülekező: 9.45 órakor a Verőce- Magyarkút vasútállomáson. Érkezés: kb 15.00 órakor a Brassói utcai játszótérre. Útvonal: Utazás vonattal Nógrádba, gyalogtúra a Nógrádi várhoz, a Nagy-Kő-hegy kilátóba, majd Magyarkúton keresztül Verőcére. Távolság/idő: 13,2 km/ 4 óra. Szintemelkedés: 273m. RészvéJanuár végén a Református Imaház adott otthont Dr. Szarka György előadásának a Transsylvania Tours Isonzó–Doberdó vidékét bejáró kegyeleti túráiról. Gyuri bácsi eddig kilenc túrát szervezett és vezetett azokra a helyszínekre, ahol magyar, osztrák és olasz katonák százezrei haltak értelmetlenül hősi halált a nagyhatalmak területszerző politikája érdekében. Az érdekfeszítő, vetített

teli költség: 155Ft /gyermek, 310Ft felnőtt vonatjegy. Március 30., szerda 18 óra. Miért nézzük így…? - művészettörténeti körforgalom. Lisányi Endre ismeretterjesztő előadása. 1. előadás: „A harmónia diadala”. Az itáliai reneszánsz. Kapcsolódó témák: A gótika és a manierizmus. Április 1., péntek 9.30: Mesedélelőtt az Aranyalma párossal. Élőzenés meseszövés gyerekeknek, Gebri Bernadett és Vaskó Zsolt interaktív előadása a gyerekek közreműködésével. Az előadásra a belépés díjtalan. 18.30 óra: A Magyar Szent Korona - ismeretterjesztő előadássorozat. Ludvig Jenő: A Szent Korona szerkezete és vizsgálata. A Dunaterasz Egyesület és a Művelődési Ház közös rendezvénye. * Hétfő 8.30-10.30: 2.emelet, Jóga, vezeti: Dr. Bükki Tamás. 9.00-10.00: színház, Flamenco, vezeti: Farkas Tünde. 10.00-11.30: színház, Babamama klub, vezeti: Demjén Anna és Molnár Erika. 16.00-17.00: 2.emelet „Én már iskolás leszek”, vezeti:Lőrincz Tímea. 16.00-17.00: 1.emelet, Nyugdíjasok klubja, vezeti: Mózes Gáborné. 16.00-17.00: színház, Dancer Shadows tánccsoport I. óvodás, vezeti:Rák Orsolya. 17.00-18.00: színház, Dancer Shadows tánccsoport II. iskolás, vezeti:Rák Orsolya. 18.0019.00: színház, Dancer Shadows tánccsoport III. iskolás, vezeti:Rák Orsolya. 18.00-20.00: 2.emelet, Rajz stúdió, vezeti :Jankovics János. 18.00-20.00: 1.emelet, Citera szakkör (kéthetente), vezeti:Tányéros József. Kedd. 8.30-10.00: színház, Pilates, vezeti:Magyar Edit. 10.30-11.15: színház, Baba zene, vezeti:Mérei Anita. 16.30-17.30: színház, Mesetánc, vezeti: Almási Zsófi. 14.00-

16.00: 1.emelet , Hangszeres zeneoktatás, magán, vezeti:Chmelik Imre. 18.00-20.00: I. emelet, Varrószakkör, vezeti:Lázár Dóra. 18.00-19.30: színház, Pilates, vezeti: Magyar Edit. Szerda. 9.30-10.30: színház, Mamin baba táncos torna, vezeti:Orvos Kata. 12.00-16.00: színház, Őszikék táncegyüttes próbája, vezeti: Kakas Éva. 14.00-18.00: 1. emelet, Magánének oktatás, vezeti: Pallagi Judit. 16.3017.00: színház, Kistücsök gyermek néptánc csoport, vezeti: Daragó Éva. 17.00-19.00: pince, Társasjáték kör, vezeti:Visy Bernadett. 18.00-20.30: színház, Cantus Beatus kórus próbája, vezeti: Verbay Zsolt. 18.00-20.30: 2.emelet, Csikung vezeti: Fuchs Krisztina. Csütörtök. 10.00-11.00: színház, Baba masszázs, vezeti:Almási Zsófi. 15.30-16.30: iskola, Kiskabóca 1-2.o néptánc, vezeti: Daragó Éva. 15.30-16.30: színház, Kiskabóca 3-4.o. néptánc, vezeti: Darócziné Botos Barbara. 16.30-17.30: 2.emelet, Mesél az erdő, vezeti: Kátai Gabriella. 17.45.18.30: 2. emelet, Mesél az erdő, vezeti: Kátai Gabriella. 17.00-19.00: színház, Nagykabóca gyermek néptánc, vezeti: Daragó Éva, Mucza Péter. 17.00-18.00: pince, Horgolókör / kéthetente/, vezeti: Csiri néni. 18.3020.00: 2.emelet Jóga, vezeti: Dr. Bükki Tamás. Péntek. 17.00-19.00: internet, Horgászjegyek kiadása (páratlan héten), vezeti:Behovsits Antal. 18.00-20.00: színház, Csattogók néptánc csoport, vezeti:Kovács Henrik. 18.00-20.00: 1.emelet, Gyermekfelügyelet. 18.00-20.00: 2.emelet, Borbarátok (minden hó első péntekén), vezeti: Illés György. * Csipkeverő tanfolyam minden pénteken az iskolában 16-18 óráig. Érdeklődni Tömör Jánosnénál (+36 20 92 75 986) lehet.

képekkel, térképvázlatokkal, videókkal színesített előadást, valamint a Sztankó Dávid által előadott versbetéteket párás szemmel hallgattuk végig, hiszen nagyapáink, dédapáink pokoljárásáról szólt a történet. Az előadás végén a videóval együtt énekeltük el a „Kimegyek a doberdói harctérre” kez-

detű világháborús katonadalt. A Transsylvania Tours 2016. július 10. és július 15. között szervezi a X. jubileumi és egyben a centenáriumi kegyeleti emléktúráját. Erre az útra még lehet jelentkezni. Bővebb információ a Művelődési Házban március 6-án vasárnap 17 órakor kezdődő programon vagy telefonon Gebora Istvánnál kérhető: 06 30 9643 136, [email protected].

VERŐCEI TÜKÖR

Március

Az évet a januári szokásos összejövetelünkkel kezdtük, ahol megbeszéltük a borainkkal kapcsolatos tanácsokat, ajánlásokat. A kóstolással megfűszerezett eseményt összekötöttük az elmaradt Tamás (Greff) napi köszöntéssel és Nyári Feri 70. születésnapjának a megünneplésével, ahová elhozta szeretteit, gyermekeit és váci barátait is. Nagyon kellemes baráti légkörben, jó hangulatban köszönthettük őket. Január 30-án, az év első borversenyén, Kosdon a megnyitó után szomorúan, néma felállással emlékeztünk meg a borversenyek és borbírák egy mindig vidám állandó tagjáról, Udvarnoki

Józsiról, akitől így búcsúztunk. A versenyen 11en vettünk részt borainkkal, melyek 1 arany, 3 ezüst, és 4 bronz helyezést hoztak. Két hét múlva, 13-án sajnos egy napon volt a Kéméndi (Felvidék) és a Szadai verseny, így kis csapatunk csak két részre osztva tudta képviseltetni magát. Kéménden 6 pincénk mérette meg magát, 1 ezüst és 5 bronz oklevelet értünk el. Szadára szintén 6-an neveztünk borainkkal, ahol a 4 ezüst és 1 bronz oklevélen túl a verseny egyetlen arany minő-

Ebben a hónapban Nemes Nagy Ágnesre, a Kossuth-, József Attila és Baumgarten-díjas költőműfordítóra emlékezünk. 25 éve halt meg. Budapesten született, 1922. január 3-án, és itt is hunyt el, 1991 augusztusában. A háború utáni nemzedék egyik legnagyobbja volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakán szerzett diplomát. Diákkorától kezdve írt verseket. Első verseskötete Kettős világban címen 1946-ban jelent meg. Ez évben alapította – férjével, Lengyel Balázs íróval közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, mely csak két évig jelenhetett meg. A Rákosi-diktatúra éveiben nem publikált, azzal védekezett, elvesztette írói tehetségét. Egy interjúban így fogalmazott: „Nem az volt a nehéz, karriert csinálni, a főírók közé kerülni, nem csinálni karriert, lefogni természetes ambíciónkat, odadobni alig megkezdett írói pályánkat, ez volt a nehéz.” Ebben az időszakban szinte csak műfordítóként és gyermek-

versek írójaként publikált. Főleg francia és német nyelvű műveket fordított. Majd 1957-től ismét megjelenhet, ekkor adják ki második kötetét Szárazvillám címen, melyet még négy verseskötet követ. Költészetét „objektív lírának” nevezte, és verseiben mindvégig távol tartotta magát a kultúrpolitikai hivatalosságoktól. 1986-ban férjével – almanach formában – újraindították az Újhold folyóiratot Újhold-Évkönyv címen, amit életműve részének tekintett. A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője is volt. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának (1984: A hegyi költő). 1998-ban Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapítottak a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. „Nemes Nagy Ágnes köteteibe nem lehet csak úgy belelapozni, fel kell készülnie annak, aki vallatni, értelmezni akarja sorait.” (PIM)

15

sítését és a legjobb fehér borok nagy kupáját a Varga Józsi által készített bor kapta. Gratulálunk neki! Az eredményeink feljogosítanak bennünket az optimizmusra és készülünk a váci, nagymarosi és a honi, azaz a verőcei borversenyekre. Verőcei Borbarátok

„Mindenki kétségbe vonja a mestersége értelmét egyszer-kétszer életében. Azt hiszem, aki ír, állandóan kétségbe vonja. De persze ír tovább, mert mit tehetne mást, azért ír, amiért a szél fúj. Hiszen nem célból ír az ember, hanem okból.” (Nemes Nagy Ágnes: Hajózni szükséges) Most a Viadal című versét idézzük, melyben életének vívódásairól vall. (Szentandrási Erzsébet)

Viadal A két marokkal körbefoghatót, Az állandót – a képeket szerettem, Az elevent és mégsem elmúlót, A rezdülőt és mégis rendületlent. Lábak, lovak, pompásan mozdulók, Szüntelenül dobogtak életemben, S velük próbáltam minden kaptatót A páncél fényű éji félelemben. De hogyha bensőbb lesz a félelem, S a küszködőre önnön vége támad, És sárkányt győzve sem győz férgeken: A két marokra markolt kopjaszálat Félrehajítja akkor hirtelen, Vértjét lazítja, szíjai levásnak, S odakínálja testét meztelen A poshatag, formátlan pusztulásnak.

16

Március

VERŐCEI TÜKÖR Kimaradt a kúszás-mászás? Rövid ideig tartott? Korához képest megkésett a gyermek mozgás- vagy beszédfejlődése? Nehezen alszik el? Hiperaktív? Iskolaéretlen?

A TSMT egyénre szabott mozgásfejlesztő, okosí-

KATA KUTYAKOZMETIKÁJA Egész évben szeretettel várja régi és új négylábú vendégeit.

tó, ügyesítő torna, mely odahaza végezhető. Sokoldalúan hatékony és a legkülönfélébb tünetek esetén alkalmazható, mert a problémák gyökerére, okára összpontosít, ami a legtöbbször az idegrendszer éretlensége. Keresse bizalommal

Verőce, József Attila utca 1/a, (a vasútállomásnál) Bejelentkezés: 06-30/83-64-934 Hívásra házhoz megyek!

Felhívás! A Helytörténeti Kör keres olyan dokumentumokat vagy fényképeket, esetleg rajzokat, amelyek a Liszkay Boldizsár által tervezett régi községháza (tanácsháza ) díszes homlokzatát ábrázolják. Kérjük ezeket, másolás céljára a könyvtárba, részünkre leadni szíveskedjenek. Köszönettel:

VERŐCEI TÜ­KÖR

nagymarosi fejlesztőnket: Szalai Anna Rita +36 30 251 21 28 www.kicsimaros.hu ÁLLATORVOSI RENDELŐ

- Verőce, Árpád út 54. (a festékbolttal szemben, a főúton). RENDELÉSI IDŐK: HÉTFŐ: 10 - 12 és 16 - 18, SZERDA: 18 - 20, PÉNTEK: 10 - 12 és 16 - 18, SZOMBAT: 10 - 12. RENDELÉSI IDŐN KÍVÜL: Háznál történő ellátás, ill. műtéti időpontok egyeztetése e-mailben vagy telefonon. dr. Keresztes Zsolt, Telefon: 30/411-4315 E-mail: [email protected] Itt a tavasz: folyamatosan kaphatók a hosszú hatású bolha- és kullancs elleni készítmények (cseppek és nyakörvek), de itt az ideje a veszettség elleni oltások ismétlésének is.

Felhívás

A Nyitott Kapu Baptista Gyülekezet szeretettel vár minden kedves érdeklődőt állandó heti alkalmaira az egykori faüzem területén. Csütörtök: Bibliaóra 18:00 órakor. Péntek: Bibliaiskola 18:30 órakor, Ifjúsági alkalom 18:30 órakor. Vasárnap: Istentisztelet 10:00 órakor.

A község lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József Vezető szerkesztő: Révuti Norbert. A szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail: [email protected] – Tördelő­szerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác – Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.