A 2014-2020-as időszak tervezési folyamata Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály
2013. február 6.
Európai jogszabályi környezet Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) – lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg
Partnerségi Szerződések – nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok megvalósítása érdekében
Egyéb CSF alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA)
Vidékfejlesztés: EMVA
Prioritások
Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás
Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken
Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése
Az élelmiszer-láncok szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése
A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése
Vidékfejlesztési Program(ok)
Erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és a körny-i kihívásokra rugalmasan reagáló mg, élip.,erdő tám.
Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken
Európai jogszabályi környezet - Illeszkedés az Európai Unió átfogó stratégiai iránymutatásaihoz (EU 2020), - Megfeleltetés az ágazati elképzelésekhez, - Ország-specifikus ajánlások szem előtt tartása (lásd. Position Paper for Hungary), - A hazai támogatási rendszer „ráhangolása” az új, európai szintű területfejlesztési paradigmákhoz; CLLD, ITI, stb. - A 6 fejlesztési prioritáson belül megfogalmazott 18 „al-prioritáshoz” (‚fókuszterület’) történő illeszkedés - EU szintű problémák: Nincs 2014-2020-as időszakra elfogadott költségvetése az Uniónak, amely komolyan megkérdőjelezi a soron következő programozási időszak indulásának dátumát; - „mindenkinek reálisan látnia kell, hogy az egész torta kisebb lesz (…), azonban nekünk egy nagyon szilárd elvi álláspontunk van: a kohéziós források ne a szegények rovására csökkenjenek, mert akkor ez a politika éppen az értelmét veszíteni el” (Győri Enikő – EU ügyekért felelős államtitkár – 2013.02.05. Kossuth Rádió – 180 perc c. műsor
18 fókuszterület („al-prioritás”) 1.
A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:
1.a. Az innovációnak és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben. 1.b. A kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között. 1.c.
Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban.
2.
A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, különös tekinettel a következő területekre:
A szerkezetátalakítás megkönnyítése a jelentős strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemekben, nevezetesen a csekély piaci jelenléttel rendelkező üzemekben, bizonyos ágazatokban 2.a. működő piacorientált üzemekben és azon üzemekben, amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálására van szükség. 2.b. A generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban. Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén törtémő 3. előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre: Az elsődleges termelők megfelelőbb integrálása az élelmiszerláncba a minőségrendszerek, a helyi 3.a. piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, a termelői csoportok és a szakmaközi szervezetek révén. 3.b. A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatkezelés támogatása.
18 fókuszterület („al-prioritás”) 4.
A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre:
A biológiai sokféleségnek többek között a Natura 2000 területeken és a jelentős természeti értéket képviselő 4.a. gazdálkodás tekintetében történő helyreállítása és megőrzése, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása és megőrzése. 4.b. A vízgazdálkodás javítása. 4.c. A talajgazdálkodás javítása. 5.
Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxidkibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre:
5.a. A mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása. 5.b. A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása. 5.c. 5.d. 5.e. 6. 6.a. 6.b. 6.c.
A megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő szállításának és felhasználásának megkönnyítése. A mezőgazdaságból származó dinitrogén-oxid- és metánkibocsátás csökkentése. A szénmegkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdészetben. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségeben, különös tekintettel a következő területekre: Segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, új kisvállalkozások alapításához és a munkahelyteremtéshez. A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a vidéki térségekben.
Hazai jogszabályi környezet Releváns stratégiai dokumentumok, koncepciók: - Nemzeti Vidékstratégia 2020 („a vidék alkotmánya), - Darányi Ignácz Terv (előbbi végrehajtásához), - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (átfogó ágazati és területi szempontok találkozása – jelenleg zajló társadalmi egyeztetés) – NGM-NTH által, - 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat; „A hazai tervezés kereteit meghatározó, a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló szabályozás” - A vidékfejlesztési miniszter 11/B/2012. (V. 2.) utasítása, hazánk Vidékfejlesztési, valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programjának elkészítésében résztvevők szervezeti struktúrájáról.
A „B” utasítás alapvetései; „Magyar Halgazdálkodási Operatív Program „ Melynek megalkotásának alapjául az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) nyújtandó támogatásokról szóló COM(2011) 804 végleges rendelet (ETHA rendelet) tervezete szolgál. „Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program” A Vidékfejlesztési Minisztérium felelősségi körében megvalósuló programmal való szakmai összhang megteremtése. „1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat „ A hazai tervezés kereteit meghatározó, a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló szabályozó.
Szervezeti felépítés; Operatív Irányító Bizottság; - vezeti az OIB üléseit; - kinevezi és felmenti az OIB tagjait; - kinevezi és felmenti az Operatív Programok Koordinációs Csoport tagjait; - kinevezi és felmenti a munkacsoportok vezetőit és tagjait; - javaslatot tesz a munkacsoportok tagjaira, vezetőire, feladataira; tagok: VM Közigazgatási Államtitkárság által delegált illetékes személy; VM Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság által delegált illetékes személy; VM Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság által delegált illetékes személy; VM Környezetügyért Felelős Államtitkárság által delegált illetékes személy; VM Stratégiai Főosztály vezetője; VM Agrárfejlesztési Főosztály vezetője; VM Pénzügyi, Felügyeleti és Akkreditációs Főosztály vezetője; VM Vidékfejlesztési Főosztály vezetője; NAKVI vidékfejlesztésért felelős igazgatója; Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke;
Operatív Irányító Bizottság; Tagjai továbbá: az OIB elnöke által felkért külső szakértő személyek: Dr. Mengyi Roland (alelnök) – Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (elnök) – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Megyei tájékoztató fórumok tartása régiónként, a tervezésbe bevont területi szereplők számára, majd fővárosi záróeseményen összegezték azok főbb tanulságait. Főbb témák voltak: A tervezés folyamatának jelenlegi előrehaladása A megyék koordinatív szerepe CLLD, mint új fejlesztési eszköz „Multifunding”
Szervezeti felépítés; Operatív Programok Koordinációs Csoport, mint a projekt vezető szerve melynek tagjai: -Vezetője: projektirányító (dr. Mezőszentgyörgyi Dávid) - tagjai: Vidékfejlesztési Program szakmai felügyeletéért felelős szakértő; Magyar Halgazdálkodási Operatív Program szakmai felügyeletéért felelős szakértő; Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Programmal szakmai felügyeletéért felelős szakértő; - feladata: a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítása, továbbá együttműködés a Partnerségi Megállapodásban érintett tárcákkal és szervezetekkel
A Tervezésben résztvevő munkacsoportok felépítése; A Projekt szervezetén belül az alábbi Munkacsoportok működnek; - Környezetminőség és Természeti Erőforrások munkacsoport; - Erdészeti munkacsoport; - Agrárgazdálkodási munkacsoport; - Élelmiszer-feldolgozás Fejlesztési munkacsoport; - Helyi Közösségek és Társadalmi Kohézió munkacsoport; - K+F és Innováció, Tudásátadás, Képzés munkacsoport; - Halgazdálkodási munkacsoport; - Tematikus alprogramkért felelős munkacsoport; -Általános tervezésért felelős munkacsoport.
A Tervezésben résztvevő munkacsoportok felépítése; A Munkacsoportok szakmai munkáját – szakiránynak megfelelően – az alábbi főosztályok vezetői segítik: VM Vidékfejlesztési Főosztály; VM Agrárfejlesztési Főosztály; VM Pénzügyi, felügyeleti és Akkreditációs Főosztály; VM Agrárközgazdasági Főosztály; VM Agrárpiaci Főosztály; VM EU-koordinációs Főosztály; VM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály; VM Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály; VM Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztály; VM Mezőgazdasági Főosztály; VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály; VM Környezetmegőrzési és - fejlesztési Főosztály; VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály; VM Jogi Főosztály; VM Természetmegőrzési Főosztály.
A Tervezésben résztvevő munkacsoportok felépítése; Tagok: - a munkacsoport vezetője; - a munkacsoport titkára: a Projektiroda munkatársa; - a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárságai, illetve illetékes főosztályai által delegált személyek (3 fő); - a Halászati Operatív Program Irányító Hatóság (HOP IH) által delegált személy (1 fő); - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által delegált személy (1 fő); - a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által delegált személy (1 fő); - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által delegált személy (1 fő); - a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) által delegált személy (1 fő); - a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által delegált személy (1 fő); - az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által delegált személy (1 fő); - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által delegált személy (1 fő); - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által delegált személy (1 fő); - a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) által delegált személy (1 fő); - az Operatív Irányító Bizottság (OIB) által kijelölt szakértők (3 fő).
Egyéb szervezeti egységek;
A programalkotás folyamata során felmerülő szakértőket igénylő részfeladatok elvégzéséért az EMVA Tanácsadó Testület felel Az EMVA Tanácsadó Testület feladatai többek között az alábbiak: - a program szövegének szerkesztése - az előzetes feltételrendszer (ex-ante kondicionalitások) meglétének ellenőrzése, az egyes feltételek hiánya esetén a teljesítéshez szükséges intézkedések megtétele; - a Programok indikátorainak kidolgozása, különös tekintettel a Közös Monitoring és Értékelési Keretben (KMÉK) foglaltakra. - részt vesz a Koordinációs Csoport ülésén, munkájában. - legalább két hetente ülésezik - tagjai még kiválasztás alatt állnak
Projektiroda
Feladatai: - az OIB, a Koordinációs Csoport, az EMVA Tanácsadó Testület és a munkacsoportok feladataihoz kapcsolódó teljes körű adminisztratív és szervezési teendők ellátása; - a programalkotáshoz kapcsolódó döntés-előkészítő szakmai és tájékoztató anyagok készítése, valamint OIB részére történő felterjesztése; -tagként való részvétel a Koordinációs Csoport munkájában; -hatályon kívül helyezve: a programalkotás teljes folyamatának tervezés technikai szempontú felügyelete Tagjai: A NAKVI munkatársai (Monitoring és Tervezési Osztály)
Tervezés jelenlegi állapota A tematikus munkacsoportok saját szakterületüknek megfelelően készítik a Program helyzetértékelését, valamint az ahhoz kapcsolódó SWOT elemzést. (külső szakértő által irányított feladat)
A Program kommunikációs stratégia előkészítése (kommunikációs elképzelések egyeztetése) Megyék megkeresése – koordinatív szereppel történő felruházás! – helyi szereplőkkel való kapcsolattartás !
Tervezés jelenlegi állapota Operatív Programokkal kapcsolatos feladatok ütemezése; • Január 23-25. OP tervezetek (célok, irányok, prioritások/2 oldal) visszamutatása, tárcák általi véglegesítés; • Február 13. OP sablon kijelölt részeinek feltöltése és megküldése; • Február 28. OP első változatának bemutatása; Az OP tervezés tehát a szaktárcák felelőssége, de valamennyi OP tárcaközi egyeztetést kíván. Tárcaközi Tervezéskoordinációs Testület: A tárcák közötti tervezés koordináció legmagasabb operatív irányító szerve. Vezetője: Dr. Cséfalvay Zoltán Tagok: Minden tárca tervezéskoordinációért felelős képviselője. VM: V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős Államtitkár
Köszönöm a figyelmet!
