C-143/94 sz. ügy Furlanis costruzioni generali S pA kontra Azienda nazionale autonoma strade (ANAS ) és Itinera Co. Ge. S pA, korábban Edilvie S rl (A Tribunale amministrativo regionale del Lazio előzetes döntéshozatal iránti kérelme) „A 71/305/EGK és a 89/440/EGK tanácsi irányelv — Közbeszerzési szerződések — A teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok” Az ítélet összefoglalása 1.
Előzetes döntéshozatal tárgyát képező kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — A döntéshozatal szempontjából jelentőséggel nyilvánvalóan nem bíró kérdés (EK-Szerződés 177. cikke)
2.
A jogszabályok közelítése — Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai — A 71/305 irányelv — A szerződések odaítélése — Kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok — Elutasítás a 29. cikk (5) bekezdése utolsó albekezdésében foglalt, kivételt megfogalmazó rendelkezések alkalmazása alapján — Feltételek — A szerződés odaítéléséről szóló végleges döntés meghozatala legkésőbb 1992. december 31-ig (A 71/305 tanácsi irányelv 29. cikkének (5) bekezdése)
1.
A Szerződés 177. cikkében előírt előzetes döntéshozatali eljárás keretében kizáróla g az eljárás lefolytatásával megbízott, és a meghozandó bírói döntésért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság feladata az, hogy az adott ügy sajátosságai tekintetében értékelje, hogy mennyiben van szüksége előzetes döntésre az ítéletének meghozatala érdekében, mind pedig az, hogy megítélje a Bíróságnak feltett kérdések ügyre vonatkozó jelentőségét. Egy nemzeti bíróság által feltett kérdés csak abban az esetben utasítható el, ha nyilvánvaló, hogy a közösségi jog kért értelmezése és az alapeljárásban folyó jogvita valódisága vagy tárgya között nincs semmilyen összefüggés.
2.
Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 71/305 irányelv 29. cikke (5) bekezdésének utolsó albekezdését — amelyet módosított a 89/440 irányelv 1. cikkének 20. pontja, amely rendelkezés egy időben korlátozott kivételt vezetett be a közösségi szabályozás által felállított szokásos eljárás alól — úgy kell értelmezni, hogy csak azokra az eljárásokra vonatkozhat az e rendelkezésben előirányzott, és a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok elutasítására vonatkozó kivétel, amely eljárásokban a szerződés odaítéléséről legkésőbb 1992. december 31-ig végleges döntést hoztak. A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
1
1995. október 26.
∗
A C-143/94 sz. ügyben, a Bírósághoz a Tribunale amministrativo regionale del Lazio (Olaszország) által az EKSzerződés 177. cikke értelmében benyújtott, és az e bíróság előtt Furlanis costruzioni generali S pA és Azienda nazionale autonoma strade (ANAS ), Itinera Co. Ge. S pA, korábban Edilvie S rl között folyamatban lévő perben, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelv (HL L 185. szám, 5. o.) 29. cikke (5) bekezdésének — amelyet módosított az 1989. július 18-i 89/440 tanácsi irányelv (HL L 210. szám, 1. o.) 1. cikkének 20. pontja — értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában A BÍRÓSÁG (negyedik tanács), tagjai: C. N. Kakouris (előadó), tanácselnök, P. J. G. Kapteyn és H. Ragnemalm, bírák, főügyész: C. O. Lenz, hivatalvezető: L. Hewlett, tisztviselő, figyelembe véve a benyújtott írásbeli észrevételeket: —
a Furlanis costruzioni generali SpA nevében A. Biagini és N. M arcone, a római ügyvédi iroda tagjai,
—
az Itinera CO. GE. SpA, korábban Edilvie Srl nevében V. Biagetti és G. Cignitti, a római ügyvédi iroda tagjai,
—
az olasz kormány nevében M . U. Leanza, a külügyminisztérium diplomáciai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője, meghatalmazotti minőségben, segítője: M . Fiorilli, avvocato dello Stato,
—
az Európai Közösségek Bizottsága nevében M . A. Aresu, a jogi szolgálat tagja, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre, a Furlanis costruzioni generali SpA, az Itinera CO. GE. SpA, az olasz kormány és a Bizottság szóbeli észrevételeinek az 1995. május 11-i tárgyaláson történő meghallgatását követően,
∗
Az eljárás nyelve: olasz.
2
a főügyész végkövetkeztetéseinek az 1995. június 29-i tárgyaláson történő meghallgatását követően, meghozta a következő ÍTÉLETET Indokolás 1.
A Tribunale amministrativo regionale del Lazio az 1994. március 31-i, a Bírósághoz ez év május 24-én beérkezett határozatával, az EK-Szerződés 177. cikke alapján előzetes döntést kérve, egy kérdést tett fel az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelv (HL L 185. szám, 5. o.) 29. cikke (5) bekezdésének — amelyet módosított az 1989. július 18-i 89/440 tanácsi irányelv (HL L 210. szám, 1. o.) 1. cikkének 20. pontja — értelmezésére vonatkozóan.
2.
Ez a kérdés a Furlanis costruzioni generali (a továbbiakban: „Furlanis”) társaság által egy olyan döntés ellen benyújtott keresettel kapcsolatosan merült fel, amely döntést az Azienda nazionale autonoma strade (a továbbiakban: „ANAS”), egy közjogi ajánlatkérő, egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés meghívásos odaítélési eljárása keretében hozott.
3.
A 71/305 irányelv 29. cikkének (5) bekezdése — amelyet módosított a 89/440 irányelv 1. cikkének 20. pontja — határozza meg azt az eljárást, amelyet építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésekor kell alkalmazni olyan ajánlatok esetén, amelyek a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak. A kérdéses rendelkezés első bekezdése szerint: „Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, az ajánlatkérő — mielőtt elutasítaná ezeket az ajánlatokat — írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek ítélt alkotóelemeinek adatait, és a kapott magyarázatok figyelembe vételével ellenőrzi az alkotóelemeket.”
4.
E szabály alól ideiglenes kivételt fogalmaz meg e rendelkezés utolsó bekezdése, amely szerint „Az 1992. végéig terjedő időszakban azonban az ajánlatkérő — amennyiben a hatályos nemzeti jogszabályok lehetővé teszik — kivételesen, az állampolgársá g szerinti megkülönböztetést elkerülve, elutasíthatja azokat az ajánlatokat, amelyek a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, anélkül, hogy be kellene tartania az első bekezdésben előírt eljárást, feltéve, hogy az adott szerződésre benyújtott ilyen pályázatok száma olyan jelentős, hogy ezen eljárás lefolytatása lényeges késedelemmel járna, és veszélyeztetné az adott szerződés teljesítéséhez fűződő közérdeket. E kivételes eljárás alkalmazását a 12. cikk (5) bekezdésében előírt hirdetményben fel kell tüntetni.”
3
5.
A 89/440 irányelvet az olasz jogrendbe az 1991. december 19-i 406/91 sz. elnöki rendelettel ültették át. A rendelet 29. cikkének hatodik bekezdése, amely a fent említett kivételes rendelkezést végrehajtja, előírja, hogy 1992. december 31-ig „… az ajánlatkérő automatikusan kizárhatja azokat az ajánlatokat, amelyek kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak …, feltéve, hogy több, mint harminc ajánlatot nyújtottak be. Az egyes ajánlatok kizárásának a lehetőségét, valamint az átlaghoz viszonyított százalékszámot a hirdetményben fel kell tüntetni.”
6.
Az iratokból kitűnik, hogy az ANAS az Olasz Köztársaság Hivatalos Lapjában 1992. október 2-án közzétett 1992. szeptember 28-i hirdetményével a 406/91 sz. elnöki rendelet 29. cikke alapján egy meghívásos eljárást indított, amely a Piceno-Aprutina utca Ascoli Piceno-Comunanza szakasz második része második darabjának kiépítésére irányuló, maximum 36 900 000 000 LIT-ot kitevő építési beruházás odaítélésére irányult.
7.
A hirdetmény előírta, hogy a kérdéses rendelkezés értelmében a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatoknak tekintendők azok az ajánlatok, amelyek egy olyan (az odaítélésre meghatározott alapárhoz viszonyítva számított) százalékos árcsökkentést tartalmaznak, amely a befogadott összes ajánlat átlagos százalékos árcsökkentésének hét százalékkal növelt értékét meghaladja.
8.
A Furlanis benyújtotta a részvételi kérelmét a szükséges dokumentumokkal együtt, és 1992. december 12-én egy levelet kapott, amelyben felkérték az odaítélési eljárásban való részvételre, amelynek 1993. február 4-én kellett lezajlania. Az ajánlattételre való felhívást követően a Furlanis benyújtatta az ajánlatát. 1993. február 4-én az ajánlatkérő a szerződést az Edilvie társaságnak ítélte oda, amely társaság jogutódja az Itinera CO. GE. SpA (a továbbiakban: „Itinera”) lett. A Furlanis-t az eljárásból kizárták arra való hivatkozással, hogy a hirdetményben előírt feltétel alapján az ajánlatát kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatnak kellett tekinteni.
9.
A Furlanis a Tribunale amministrativo regionale del Lazio előtt megtámadta azt a határozatot, amely a kérdéses építési beruházásra irányuló szerződést az Edilvie-nak ítélte oda. A Furlanis ezen bíróság előtt lényegében arra hivatkozott, hogy mind a közösségi szabályozás, mind pedig az olasz végrehajtási rendelet értelmében a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra előírt kivételes eljárás csak azon szerződésekre vonatkozik, amelyeket 1992. december 31. előtt véglegesen odaítéltek, ezzel szemben a hirdetmény ezen időpont előtti puszta közzététele nem elegendő e rendelkezés alkalmazására.
10.
M ivel a nemzeti bíróság úgy ítélte meg, hogy értelmezni kell az 1992. december 31-i időpontot, amely a kivételt megfogalmazó rendelkezés alkalmazhatóságának végs ő határideje, felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdést intézte a Bírósághoz: „A 89/440/EGK irányelv 1. cikke (20) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek módosították az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásairól szóló 71/305/EGK irányelvet, úgy kell-e értelmezni, hogy az 1992. végéi g előírt kivételes eljárás, amely a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok érékelésére vonatkozik a) azokat az odaítélési eljárásokat foglalja magában, amelyeket ezen időpont előtt ténylegesen befejeztek,
4
vagy b) azokra az odaítélési eljárásokra vonatkozik, amelyeket ezen időpont előtt elindítottak?” Az elfogadhatóságról 11.
Az Itinera szerint az előzetes döntéshozatal tárgyát képező kérdésnek az ügy szempontjából nincs jelentősége, tehát a kérdés nem fogadható el, mivel a kérdéses közösségi rendelkezés tartalma nem adhat okot semmilyen bizonytalanságra annak értelmezését illetően. Azon általános elvből kiindulva ugyanis, amely szerint egy adott eljárásra — mint amilyen egy közbeszerzési szerződés odaítélését megelőző eljárás is — alkalmazható jogot az az aktus határozza meg, amely ezt az eljárást megindítja, a kérdésre azt a választ kellene adni, hogy az 1992. december 31-i időpont csak a hirdetmény közzétételére vonatkozik.
12.
E tekintetben utalni kell arra, hogy a Bíróság állandó joggyakorlata szerint kizáróla g az eljárás lefolytatásával megbízott, és a meghozandó bírói döntésért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság feladata az, hogy az adott ügy sajátosságai tekintetében értékelje, hogy mennyiben van szüksége előzetes döntésre az ítéletének meghozatala érdekében, mind pedig az, hogy megítélje a Bíróságnak feltett kérdések ügyre vonatkozó jelentőségét. Egy nemzeti bíróság által feltett kérdés csak abban az esetben utasítható el, ha nyilvánvaló, hogy a közösségi jog kért értelmezése és az alapeljárásban folyó jogvita valódisága vagy tárgya között nincs semmilyen összefüggés (ld. legutóbb a Soupergaz C-62/93 sz. ügyben 1995. július 6-án hozott ítélet, 10. pont, EBHT 1995. I-1883. o. ). A alapeljárásban szóban forgó esetben azonban nem erről van szó.
13.
A Bíróságnak tehát meg kell vizsgálnia a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatali eljárás keretében feltett kérdést. Az előzetes döntéshozatal tárgyát képező kérdés
14.
A nemzeti bíróság a feltett kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 71/305 irányelv módosított 29. cikke (5) bekezdésének utolsó albekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy csak azokra az eljárásokra vonatkozik az abban foglalt kivétel, amely eljárásokban a szerződés odaítéléséről legkésőbb 1992. december 31-ig végleges döntést hoztak, vagy minden olyan eljárásra vonatkozik, amelyekre ezen időpont előtt közzétettek egy hirdetményt.
15.
Az Itinera és az olasz kormány szerint azokra az eljárásokra, amelyekre vonatkozóan 1992. december 31. előtt közzétették a hirdetményt — azonban még végleges döntés nem hoztak —, szintén vonatkozik a kivételt megfogalmazó kérdéses rendelkezés, mivel egy odaítélési eljárás tartalmi lefolyását a hirdetményben megállapított szabályok határozzák meg, amely szabályokkal az ajánlatkérő önkorlátozást valósít meg.
16.
A Furlanis és a Bizottság ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy mivel a kérdéses rendelkezés kivételt fogalmaz meg, így megszorítóan kell értelmezni, tehát csak azokra az odaítélési eljárásokra vonatkozik, amelyeket 1992. december 31-ig lezártak.
5
17.
E tekintetben utalni kell arra, hogy a kérdéses rendelkezés megfogalmazásának megfelelően az ajánlatkérő 1992. végéig „elutasíthatja” azokat az ajánlatokat, amelyek a teljesítendő szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak. E rendelkezés tehát arra a döntésre vonatkozik, amellyel az ajánlatkérő véglegesen dönt a hozzá benyújtott ajánlatokról, és nem egyszerűen arra az aktusra vonatkozóik, amellyel az odaítélési eljárást megindítják.
18.
Ezt az értelmezést erősíti meg az a körülmény is, hogy a kérdéses rendelkezés az irányelvnek a „szerződés odaítélési feltételei” címet viselő fejezetében található, amely fejezet az odaítélési eljárás utolsó szakaszára vonatkozik.
19.
A kérdéses rendelkezés megszorító értelmezése mellett más érvek is szólnak.
20.
Hangsúlyozni kell ugyanis azt, hogy a Bizottság kontra Olaszország 199/85 sz. ügyben 1987. március 10-én hozott ítéletben (EBHT 1987. 1039. o., 14. pont) a Bíróság kimondta, hogy megszorítóan kell értelmezni azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az irányelv szabályaitól való eltérést, amely irányelv célja az, hogy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések területén biztosítsa a Szerződés által elismert jogok hatékonyságát. Ez a mérlegelés vonatkozik a kérdéses rendelkezésre is, amely egy időben korlátozott kivételt vezet be a közösségi szabályozás által felállított szokásos eljárás alól.
21.
A kérdéses rendelkezés megszorító értelmezése mellett szól ezenkívül az a körülmény is, hogy a szóban forgó időben korlátozott kivételt — ahogyan a Bizottság erre hivatkozott — egyetlen tagállam kérésére vezették be a belső jogrendjében felmerült sajátos nehézségek miatt.
22.
Ebből következik, hogy a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 71/305 irányelv 29. cikke (5) bekezdésének utolsó albekezdését — amelyet módosított a 89/440 irányelv 1. cikkének 20. pontja — úgy kell értelmezni, hogy csak azokra az eljárásokra vonatkozhat az e rendelkezésben előirányzott kivétel, amely eljárásokban a szerződés odaítéléséről legkésőbb 1992. december 31-ig végleges döntést hoztak. A költségekről
23.
A Bíróság felé észrevétellel élő olasz kormány és az Európai Közösségek Bizottsága részéről felmerült költségeket nem kell megtéríteni. M ivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a nemzeti bíróság előtt függőben levő ügy egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségek viseléséről.
A fenti indokok alapján, A BÍRÓSÁG (negyedik tanács), a Tribunale amministrativo regionale del Lazio 1994. március 31-i határozatával hozzá intézett kérdésére válaszolva a következőképpen határozott: Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1971. július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelv 29. cikke (5) bekezdésének utolsó albekezdését — amelyet módosított az 1989. július 18-i
6
89/440/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének 20. pontja — úgy kell értelmezni, hogy csak azokra az eljárásokra vonatkozhat az e rendelkezésben előirányzott kivétel, amely eljárásokban a szerződés odaítéléséről legkésőbb 1992. december 31-ig végleges döntést hoztak. Kakouris
Kapteyn
Ragnemalm
Kihirdetve Luxembourgban, az 1995. október 26-i nyilvános ülésen. Hivatalvezető R. Grass
A negyedik tanács elnöke C. N. Kakouris
7
S ZÓS ZEDET Angol
M agyar időben korlátozott kivétel rész darab árcsökkentés
Joganyag száma: 61994J0143 Francia Német Szerepel a megjegyzés glosszáriumban régime zeitlich dérogatoire et begrenzte temporaire Ausnahme lot Los tranche Tranche réduction Preisnachlaß
8
