8343 A év Arany János-emlékévvé nyilvánításáról

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25.

Iromány: H/8343 A 2017. év Arany János-emlékévvé nyilvánításáról Előterjesztő: L. Simon László (Fidesz), Témafelelős: Simon Róbert Balázs Földi László (KDNP), Németh Szilárd István (Fidesz), Halász János (Fidesz) Benyújtás dátuma: 2015. 12. 22. Hatálybalépés: a közzétételt követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Az Országgyűlés a 2017-es évet „Arany János-emlékévvé” nyilvánítja a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. Szorgalmazza rendezvények, megemlékezések szervezését, továbbá a költő munkásságával foglalkozó oktatási anyagok készítését. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy állapítsa meg az emlékévhez kapcsolódó feladatokat, és azokat valósítsa meg. Parlamenti események: Általános vita (2016.02.15.): A javaslatot a pártok támogatták. Jelentősebb képviselői módosítók: A Nemzeti Összetartozás Bizottsága a határon túli területekre is kiterjeszteni javasolta a kezdeményezés megvalósítását. Részletesvita-szakasz (2016.02.22., 2016.02.23.): A Nemzeti Összetartozás Bizottsága és a Kulturális Bizottság módosító javaslatokat nyújtott be. TAB-szakasz (2016.03.24. ): A TAB a részletes vitát lezáró bizottsági módosítót helyesírási és stilisztikai szempontból módosította. Szavazás (dátuma):

Iromány: T/8838 A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt 1

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016. 02. 09. Megjegyzés: normál tárgyalási mód

Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. napon

Szabályozás célja: A konzuli szolgálat hatékonyságának növelése az eljárások egyszerűsítése és az európai uniós konzuli együttműködés kínálta lehetőségek kihasználásához szükséges feltételek megteremtése által. A konzuli tisztviselők kinevezésére vonatkozó rendelkezéseket eddig miniszteri rendeletek tartalmazták, ez mostantól a törvénybe kerül át. Mostanáig a tiszteletbeli konzulok kinevezésének feltételeit a törvény, a hivatásos konzulokéit miniszteri rendelet szabályozta, mostantól erre egységesen a törvényben kerül sor. A konzuli tisztviselők tanúsítványkiállítási eljárásait jelenleg egy külügyminisztériumi-igazságügyi minisztériumi együttes rendelet szabályozza, erre mostantól szintén a törvényben kerül sor. Jogharmonizáció a 2015/637/EU tanácsi irányelvvel. Parlamenti események: Általános vita (2016. 02. 16.): A Jobbik és az MSZP támogatásáról biztosította a javaslatot. Jelentősebb képviselői módosítók: – 8838/4 - Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat: Jogtechnikai és kodifikációs módosításokat tartalmaz. A bizottság a módosító javaslatot elfogadta; a részletes vitát lefolytatta és lezárta. TAB-szakasz (2016.03.24.): a TAB összegző módosító a részletes vitát lezáró bizottsági módosítóból áll. Szavazás (dátuma):

Iromány: T/8829 A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról 2

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Előterjesztő: Németh Szilárd István Csatlakozott: Dr. Galambos Dénes és Dr. Mengyi Roland Benyújtás ideje: 2016. 02. 09. Megjegyzés: normál tárgyalási mód

Témafelelős: Németh Szilárd István Hatálybalépés: kihirdetést követő napon

Szabályozás célja: A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a Magyar Posta Zrt. számára versenytársként megjelenő piaci szolgáltatók ne kérhessenek ki közérdekre hivatkozva olyan bizalmas (pl.: szerződésekkel kapcsolatos) adatokat, amely ronthatja a Magyar Posta Zrt. versenyhelyzetét a konkurens vállalkozásokkal szemben. A jogalkotó általános indokolása szerint a jogszabály célja, hogy összhangba hozza a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényt, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel. Parlamenti események: Általános vita (2016. 02. 16.): Az általános vitában arra helyezték a hangsúlyt az ellenzéki képviselők, hogy nagy valószínűséggel titkos ügyletek lefolytatása miatt van szükség a jogalkotó által megfogalmazott adatok titkosítására. Jelentősebb módosítók: T/8829/4. (Dr. Staudt Gábor) A törvényjavaslat 2 §-nak elhagyását javasolja, hivatkozva arra, hogy folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellene a jogszabályt, ami sértené a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. T/8829/5. (Dr. Staudt Gábor) A törvényjavaslat lényegi részét törölni, hivatkozva az átláthatóság biztosítására. T/8829/6. (Dr. Tóth Bertalan) Szintén az átláthatóság miatt nem engedné az adatok titkosítását hivatkozva az Alaptörvényre, a nemzeti vagyonról szóló törvényre, illetve az Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlatára. T/8829/7. (Bánki Erik) A jogalkotói szándékot figyelembe véve pontosítja, egyértelműsíti, hogy mely esetekben tagadható meg az adatok kiadása. T/8829/8. (Szabó Tímea) Módosítaná, hogy mely esetekben van lehetőség az adatok kiadására és mely esetekben nincs. Részletesvita-szakasz (2016. 02. 22.): A részletes vitában az ellenzék együttesen bírálta törvényjavaslatot, véleményük szerint nincs összhangban az Alaptörvénnyel és egy közpénzzel gazdálkodó állami cégre nem lenne szabad alkalmazni. Az ülésen szót kapott a Transparency International jogi igazgatója, aki az ellenzékkel azonos álláspontot képviselt. A bizottság végül Bánki Erik módosító javaslatát támogatta, az ellenzékieket pedig leszavazta. TAB-szakasz (2016. 02. 25.): A korábbi alkalmakhoz hasonlóan az ellenzék továbbra is a fenti felsorolt indokok miatt bírálta a törvényjavaslatot, melyhez módosító javaslatot is beterjesztett az MSZP. Ez elutasításra került, további módosítás nem történt. Szavazás (2016. 03. 01.): Módosító javaslat fenntartását az MSZP és a Jobbik indítványozta. Alkotmánybíróság határozatára vár 3


Iromány: T/9380 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról Előterjesztő: Bánki Erik, Mengyi Roland Témafelelős: Bánki Erik Benyújtás dátuma: 2016. 02. 29. Hatálybalépés: Kihirdetést követő napon Megjegyzés: A törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása kivételes-sürgős eljárásban várható. Szabályozás célja: A javaslat célja, hogy az MNB tulajdonában lévő alapítvány és gazdasági társaság által kezelt adatokra speciális szabályok vonatkozzanak a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme érdekében. Az MNB alapítványára vonatkozó adatok megismerése azért korlátozható, mert az alapítványi vagyon függetlenedik az alapítótól, ezáltal elveszti közvagyon jellegét és a közhasznú szervezeteknél alkalmazandó szabályok vonatkoznak az adatok megismerésére. A fenti szándékot az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) és az Alaptörvénynek a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog tiszteletben tartásával valósítja meg a törvényjavaslat. A Javaslat tehát az MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme, vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget. Parlamenti események: Összevont vita (2016. 03 01.): Az ellenzék elsősorban azt kifogásolta, hogy a Javaslat alapján az MNB alapítványai által kezelt vagyon „elveszti közvagyon jellegét”, ugyanis szerintük ez Alaptörvénybe ütközik és csökkenti a közpénzek mozgásának átláthatóságát. Az ellenzék szerint az ilyen törvények okozzák, hogy az Orbán-kormány alatt hazánk jelentősen visszaesett a korrupciós viláranglistán (Jobbik). Az MSZP részéről Tóth Bertalan úgy nyilatkozott, hogy a Kormány ezzel a törvénye lakapja eltitkolni „lopásalapú kormányzásuk bizonyítékait”. Kifogásolta azt is, hogy jogerős bírósági ítéletet változtatna meg a javaslat, és visszamenőleges hatállyal, folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna. Az LMP szerint egy olyan törvényt készül elfogadni, a Ház, ami „az offshore lovagok ötcsillagos szállodájává fogja alakítani az MNB-t.” Az ellenzéki pártok kifogásolták a szerintük indokolatlan mértékű béremelést a jegybanki vezetők esetében. Jelentősebb képviselői módosítók: T/9380/6 – Manninger Jenő: jogtechnikai pontosítás, amely az eredeti szabályozási célt szem előtt tartva, az eredeti javaslat céljának megfelelően egyértelműsíti a jogalkotói szándékot, és az üzleti titok körébe tartozó adatokra történő hivatkozás lehetőségét kiterjeszti az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásra is. Részletesvita-szakasz (2016. 03. 01.): Szavazás (2016. 03 01.): Alkotmánybíróság határozatára vár 4


Iromány: T/54 (régi irományszám: 39/T/13860) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a járásbíróság törvénykezési helyének létrehozása érdekében szükséges módosításáról Előterjesztő: kormány (közigazgatási és Témafelelős: Dr. Vas Imre igazságügyi miniszter) Benyújtás dátuma: 2014. 03. 07. Hatálybalépés: A törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód A javaslat 1. § kivételével „2/3-os támogatottságot igényel. Öt párti egyeztetés időpontja: 2016. 03. 07. Szabályozás célja: A bírósági eljárások hatékony, gyors lefolytatásának elősegítése, elsőfokú ítélkezési központok közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. 1430/2013. (VII.10) Korm. határozat elrendelte, hogy a Ráckevei Járásbíróság és a Ráckevei Járási Ügyészség Szigetszentmiklóson kerüljön elhelyezésre – Ráckeve polgármestere több helyen tiltakozott ez ellen, kéri, hogy maradjon Ráckevén is a bírósági központ. Ez volt a valódi ok, amiért megfogalmazódott a törvénykezési hely intézménye. A bíró az ügyelosztási rend alapján egyes ügyeket a járásbíróságon (a bíró szolgálati helyén), egyes ügyeket a törvénykezési helyen tárgyalna.

5

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 02.): Az ellenzék sérelmezi, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt nem került sor öt párti egyeztetésre. A tárgyalások megkezdésére nyitottak az ellenzéki pártok. Jobbik: nem ért egyet a törvénykezési hely és az igazságügyi alkalmazott csoportvezető megnevezésekkel. Képviselői módosítók és részletesvita-szakasz (2016. 03. 02.): -T/54 – dr. Schiffer András (LMP) – Amennyiben a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését, annak elhagyására tesz javaslatot. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9298 A Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya között a diplomata és szolgálati/hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016. 02. 23. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon; illetve a ratifikációt követő harmincadik napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Kormány a Keleti Nyitás politikájának részeként törekszik a magyarmongol kapcsolatrendszer sokoldalú fejlesztésére. E törekvés keretében indokoltnak látja a diplomata és a hivatalos/szolgálati útlevéllel rendelkező magyar és mongol állampolgárok vízummentes utazási lehetőségének bővítését. Az állami vezetők, valamint képviselők, diplomaták, köztisztviselők és a gazdasági-kereskedelmi intézményrendszer vezetői részére biztosított vízummentes tartózkodás időbeli kiterjesztése számottevően segítheti a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését, azáltal, hogy az eddiginél hosszabb időre mentesíti az utazókat a vízum beszerzésének időigényes eljárása alól.

6

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 02.): Az MSZP messzemenően egyetért a megállapodásban foglaltakkal, támogatja a javaslat elfogadását. A Jobbik képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (2016.03.16): 9298/3 - Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat: A szöveg jogtechnikai pontosításra szorult. A bizottság a részletes vitát lefolytatta és lezárta. TAB-szakasz (2016.03.24): a TAB összegző módosító a részletes vitát lezáró bizottsági módosítóból áll. Szavazás (dátuma):

Iromány: H/9285 A Magyar Felsőoktatás Napjáról Előterjesztő: emberi erőforrások Témafelelős: Pósán László minisztere Benyújtás dátuma: 2016. 02. 23. Hatálybalépés: közzétételét követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: 2017-től szeptember 1. napjától legyen a Magyar Felsőoktatás Napja a pécsi egyetem alapításának 650 éves évfordulója.

7

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 02.): a pártok támogatták. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (2016. 03. 08.): Az egyik független képviselő szövegpontosítást tett, amit a bizottság támogatott. MSZP észrevételezte, hogy szeptember 1-jén üresek az egyetemek. A bizottsági módosítóhoz kapcsolódva javasolt TAB-módosító benyújtásával a dátum módosítása. TAB-szakasz (2016.03.24): a TAB pontosította a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot. Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9369 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető Témafelelős: miniszter Benyújtás dátuma: 2016. 02. 26. Hatálybalépés: Kihirdetést követő 8. nap (néhány eltéréssel) Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy pontosítsa a már korábban egyszerűsített építési szabályokat. A Javaslat értelmében új lakóépület létesítésekor is figyelembe kellene venni a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat, így nem kell attól tartani, hogy szabályozatlan körülmények között kezdenek majd többen építkezésbe. A jogszabály az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához is felelősségbiztosítást ír elő, az építtető köteles lenne tervezőt megbízni a művezetésre. Jogszerűtlen építési tevékenység esetén a hatóság leállíttathatná a kivitelezést. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység sem lenne folytatható bejelentés nélkül. A módosítás a szakszerűtlen építési tevékenység eseteit is rendezné, és újraszabályozná a fennmaradási engedélyt, amelyet kizárólag objektív alapon lehetne megadni.

Parlamenti események: Általános vita (2016.03.17.): Az MSZP a törvényjavaslat egyes elemeit szakmai szempontból bírálta, illetve megemlítették a Városliget fejlesztésével kapcsolatos aggályaikat is. A Jobbik szintén több 8

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. szempontból bírálta a törvényjavaslatot, az LMP szerint pedig jobb, mint a tavaly decemberben elfogadott változat, de még mindig jobb volt a december előtt hatályos szabályozás. Jelentősebb képviselői módosítók: Kósa Lajos által benyújtott módosító javaslat egyrészt pontosító jellegű javaslatokat tartalmaz (szóhasználat, kiegészítés), másrészt meghatározza a fennmaradási engedély kiadásának lehetőségeit, így kizárólag akkor adható ki fennmaradási engedély, amennyiben a fennmaradás az nem eredményez életet, egészséget veszélyeztető használatot, vagy állapotot. Részletesvita-szakasz (2016.03.21.): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9372 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető Témafelelős: Szűcs Lajos miniszter Benyújtás dátuma: 2016. 02. 26. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A törvényjavaslat Áht. módosításával biztosítja annak lehetőségét, hogy valamely kiemelt közfeladat ellátására vonatkozó döntést a Kormány abban az esetben is meghozhasson, ha az ahhoz szükséges előirányzat időben csak később biztosítható. Parlamenti események: Általános vita (2016.03.16.): A vitában az ellenzék leginkább azzal támadott, hogy a Kormány valójában „rendeleti kormányzásra” készül. Az államháztartási törvény végrehajtási rendeletének módosítása miatt érveltek ezzel, azonban ez nem arról szól, hogy a Kormány egyedi döntéseket akar hozni rendeleti úton, kikerülve a parlamentet. Mindösszesen azért kell módosítani a végrehajtási rendeletet, mert amennyiben a kormány a szabad előirányzatok felett vállal kötelezettséget, akkor ezt a módosítást át kell vezetni a végrehajtási rendeleten, hiszen ott bizonyos részek feleslegessé, értelmetlenné válnak.

9

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (2016. 03.22.): A bizottság képviselői módosítót nem támogatott, részletes vitát lezáró bizottsági módosítót nem nyújtott be. Szavazás (dátuma):

Iromány: H/9425 A Magyar-Bolgár Barátság Napjáról Előterjesztő: Varga Szimeon (bolgár Témafelelős: Németh Zsolt nemzetiségi szószóló), Vágó Sebestyén (Jobbik), Kucsák László (Fidesz), Ander Balázs (Jobbik), Dunai Mónika (Fidesz), Pánczél Károly (Fidesz), Gyopáros Alpár (Fidesz), Szabó Sándor (MSZP) Benyújtás dátuma: 2016. 03. 01. Hatálybalépés: közzététel napján Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A határozati javaslat elfogadását indokolja a két ország közötti baráti kapcsolat elmélyítése, a bolgár-magyar keresztény kapcsolatok építése. Továbbá, a bolgár közösség 2016-ban ünnepli a Bolgár Ortodox Egyház magyarországi működésének 100 éves évfordulóját. Így október 19-ét a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánítanák. Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma): IROMÁNY ÖSSZEFOGLALÓ

10


Iromány: H/9446 Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről Előterjesztő: Lázár János, L. Simon Témafelelős: Németh Zsolt László, Firtl Mátyás Benyújtás dátuma: 2016. 03. 02. Hatálybalépés: közzétételt követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Az egyszeri, ünnepi deklarációt tartalmazó törvénycikkel az Országgyűlés gróf Széchenyi Istvánról e határozattal emlékezik meg, ezzel is tisztelegve a legnagyobb magyar munkássága előtt.

11

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (2016.03.16): A Jobbik képviselőcsoportja bizonyos kitételekkel támogatja a javaslatot. Az LMP támogatja a határozati javaslatot. Jelentősebb képviselői módosítók: 9446/3(2016.03.17.): Gyopáros Alpár (Fidesz); a módosító javaslat szövegpontosításokat tartalmaz. 9446/4(2016.03.21.): Petneházy Attila (Fidesz); a módosító javaslat nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz. Részletesvita-szakasz (2016.03.21-22): 9446/6 – Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat: a bizottság a módosító javaslatokat elfogadta; a részletes vitát lefolytatta és lezárta. TAB-szakasz (2016.03.24): A TAB a részletes vitát lezáró bizottsági módosítót stilisztikai szempontból módosította. Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9541 A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Galambos Dénes Témafelelős: Dr. Galambos Dénes (Fidesz), Dr. Vejkey Imre (KDNP), Dr. Vas Imre (Fidesz) 12

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Benyújtás dátuma: 2016. 03. 04. Megjegyzés: normál tárgyalási mód

Hatálybalépés: kihirdetést követő napon

Szabályozás célja: A törvényjavaslat célja, hogy az első ütemben érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére a 2015. évi CLXVI. törvény által biztosított 2016. március 1-jei póthatáridőt meghosszabbítsa 2016. szeptember 30-áig, így azon személyek is kezdeményezhetik az eljárást, akik eddig nem tették meg.

Parlamenti események: Általános vita (2016. 03.17): Az ellenzék szerint a törvényjavaslat alkalmatlan a bajba került emberek megmentésére, amit a magáncsőd intézményének lehetőségével élők kicsiny száma is mutat. (MSZP, Jobbik) Képviselői módosítók:Részletesvita-szakasz (2016.03.22): A bizottság nem fogalmazott meg módosító javaslatot. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9601 Az uniós vámjog végrehajtásáról Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter Témafelelős: Bánki Erik Benyújtás dátuma: 2016. 03. 09. Hatálybalépés: A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez alól kivételt képeznek a Vámkódex és vámjogszabályai, amelyek csak 2016. május 1-től hatályosak. A nemzeti vámjogi képviseletre vonatkozó szabályok 2019. május 1-én lépnek hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód

13

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Szabályozás célja: Az előterjesztés célja, hogy kialakítsa a tagállami szintű nemzeti szabályozást a 2016. május 1-jétől alkalmazandó új Uniós Vámkódex, valamint az Európai Bizottság által kidolgozott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendeletek alapján. A szabályozás jelentős részét az uniós vámjogszabályok adják, amelyekhez nemzeti szabályokat csak kifejezett felhatalmazás alapján, illetve a hatásköri rendelkezések kijelölése, valamint az uniós szabályok jogalkalmazását segítő értelmezése érdekében lehet alkotni. A Vámkódex szabta keretek között hazánk a vámjogi képviselet nemzeti szabályait, a szankciórendszert, valamint a vámösszegek beszedésére vonatkozó szabályokat alakíthatja ki. A nemzeti szabályozás csak a legszükségesebb rendelkezéseket igyekszik a törvényi szinten megjeleníteni. Ilyenek az ügyfelek védelme érdekében meghatározott garanciális szabályok, mint a vámtitokról való tájékoztatás vagy a meghallgatási jog gyakorlása. A Javaslat a Vámhatóság diszkrecionális jogköreit is megállapítja. Az új uniós vámjogi szabályozás egyszerűsíteni fogja a kereskedelmi eljárásokat, hatékonyabb vámellenőrzést tesz lehetővé és csökkenti az üzleti vállalkozásokat terhelő költségeket és adminisztratív terheket. A jogszabály ezen felül a jogkövető magatartást ösztönzi és arányos büntetésekkel sújtja a jogsértő cselekményeket, átvéve az adózási szankciókból a rosszhiszemű magatartáshoz fűződő súlyosabb szankciómértéket. Parlamenti események: Általános vita (2016.03.16.): Jelentősebb képviselői módosítók: Az ellenzék részéről nem hangzott el erőteljes kritika a törvényjavaslatot illetően. Gúr Nándor (MSZP) és Bana Tibor (Jobbik) is támogatásáról biztosította a javaslatot. Az MSZP részéről vetődött föl egy kifogás, a nemzeti vámjogi képviseletre vonatkozó szabályok 2019. május 1-i hatálybalépését tartották indokolatlanul későinek. Részletesvita-szakasz (2016.03.21.): 11. Ez a pont egyértelműsíti, hogy a vámszakmai gyakorlat igazolására nemcsak a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 évet kell vizsgálni, hanem akár ennél hosszabb időszakra is kiterjedhet a vizsgálat. 24. Az önértékelés során előírt adónyilatkozat alkalmazása a különbözeti megállapítás lehetőségét is biztosítja, illetve ezzel együtt a vámhiány és vámigazgatási bírság kiszabásának lehetőségét is. 27. Ha valaki egyéni vállalkozóként folytat vámtanácsadói tevékenységet, akkor az adóazonosító jel alternatívájaként adószámot kell megadnia. 29. A vámügynöki nyilvántartás feltételrendszerében a határátkelőhely rendjének zavartalansága a jogi személyként végzett tevékenység feltételrendszeréhez kerül át, tekintve, hogy ez a feltétel önmagában a természetes személyek nyilvántartásánál nem értelmezhető. 31. A javaslat törli a nemzeti jellegű árutovábbítási eljárásokra vonatkozó miniszteri rendeleti felhatalmazásról szóló rendelkezéseket a törvényszövegből. 33. A javaslat rögzíti, hogy az új szabályok szerinti vámügynöki nyilvántartásba vételre már csak az új feltételeket érvényesítő újraértékelést követően kerülhet sor. A bizottsági módosító indítvány fenti pontjai az EU-s rendelet illetve a hatályos hazai jogszabályok alapján történt pontosítások, többi pontja jogtechnikai vagy szövegpontosító 14

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. javaslat. TAB-szakasz (2016.03.24.): A TAB összegző módosító a részletes vitát lezáró bizottsági módosítóból áll.

Szabályozás célja: A Tao. törvény módosítása a látvány-csapatsportok támogatásával kapcsolatban a gyakorlatban jelentkező értelmezési és egyéb adminisztrációs problémák kezelésére irányul. A módosítás elsősorban a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének és a kapcsolódó adminisztrációs folyamatoknak a gördülékenyebbé tételét szolgálja. Stv. módosításának indoka alapvetően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL törvény ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása, amely szerint a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését a kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.

Iromány: T/9621 A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról Előterjesztő: Bánki Erik Témafelelős: Bánki Erik Hatálybalépés: kihirdetését követő napon Benyújtás dátuma: 2016.03.09.

15

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Parlamenti események: Általános vita (2016.03.16.) MSZP: Rossz helyre mennek a pénzek, nem hatékony a támogatások elköltése Jobbik: A kormány kiűzi az embereket a stadionokból. Jelentősebb képviselői módosítók: Törő Gábor (Fidesz): Kodifikációs, nyelvtani pontosítások. TAB-szakasz (2016.03.24.): a TAB összegző módosító a részletes vitát lezáró bizottsági módosítóból áll. Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9631 A Magyarország és a Szlovén Köztársaság között a Lendva-patak vízgazdálkodási szabályozása következtében az államhatár megváltoztatásáról szóló szerződés kihirdetéséről Előterjesztő: belügyminiszter Témafelelős: Németh Zsolt Benyújtás dátuma: 2016. 03. 10. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Lendva-patak vízgazdálkodási szabályozása miatt az A 613 számú határjel és az A 643.2 számú határjel között meghatározzák az államhatárt. Az 1. cikk (1) bekezdésben meghatározott államhatár kiigazítás értelmében Magyarország államterületéből 25.747m² nagyságú terület a Szlovén Köztársaság államterületéhez kerül. Cserében ugyanolyan méretű területet veszünk át Szlovéniától, így Magyarország államterülete változatlan méretű.

16

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 17.):Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Szabályozás célja: A törvényjavaslat egyértelműbbé teszi, hogy a Paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. §-át együtt kell értelmezni mind az Info. törvény közérdekű adatigénylésre vonatkozó III. fejezetével, mind pedig más ágazati törvénnyel. A javaslat szövegéből kitűnik, hogy az adatot kezelő szerv a közérdekű adatigénylés teljesítése során vagy megtagadása esetén köteles mérlegelni, hogy az igényelt műszaki és üzleti adatok megismerése nemzetbiztonsági, illetve szellemi tulajdonjoghoz fűződő érdeket sért-e. Ezzel a felmerült közösségi jogi, illetve alkotmányjogi aggályok megszüntetésére kerül sor. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 17.): A kormány csak formálisan próbál megfelelni az Eu-s kötelezettségnek, folytatjuk a sort a közérdekű adatok titkosításában.(MSZP) Képviselői módosítók: Kepli Lajos ( Jobbik) 30 évről 10 évre csökkentené a titkosítás időtartamát. A bizottság Részletesvita-szakasz (2016.03.22.): A bizottság saját módosító javaslatot nem fogalmazott meg. 17


Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9632 A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosításáról Előterjesztő: igazságügyi miniszter Témafelelős: Dr. Vas Imre Hatálybalépés: kihirdetést követő napon Benyújtás dátuma: 2016. 03. 10. Megjegyzés: normál tárgyalási mód

Iromány: T/9633. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter Témafelelős: Németh Szilárd István Benyújtás ideje: 2016. 03. 10. Hatálybalépés: kihirdetést követő 15. napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy a 2016. szeptember 30-án lejáró földgáz forrásszerződések 2018. szeptember 30-ig meghosszabbításra kerüljenek, ezzel biztosítva többek között két kiemelt kormányzati cél megvalósulását, amely egyrészt a „rezsicsökkentett” végfogyasztói árak hosszú távú fenntartása, másrészt a nonprofit közműszolgáltató megfelelő földgázforrásokhoz való hozzájutása. A törvényjavaslat további részletszabályokat is tartalmaz, ilyen például az egyetemes szolgáltatók által igényelt földgáz mennyiség módosítása esetén egy maximalizált, egységesített 5%-os eltérési lehetőség biztosítása, valamint kapcsolódva a forrásszerződések meghosszabbításához megteremtésre kerülnek egyrészt egy egyetemes szolgáltató esetleges kivonulásakor alkalmazandó részletszabályok, másrészt a tárolói lekötések módosításának lehetőségei is. Egyértelműsítésre kerülnek továbbá a kapcsolódó elszámolási szabályok is, amivel biztosítható, hogy a Magyar Földgázkereskedő Zrt. az árszabályozásból adódó elszámolási különbözeteket átlátható módon, elkülönülten tartsa nyilván. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 17.): A vitában az MSZP leginkább az újabb rezsicsökkentést hiányolta, hiszen véleményük szerint 50%-ot zuhant a gáz világpiaci ára, illetve nem értik, 18

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. hogy miért nem 2019-ig kerülnek meghosszabbításra a szerződések (2018. helyett). A Jobbik sem érti, hogy miért nem 2019-ig kerülnek meghosszabbításra a szerződések, illetve véleményük szerint „ésszerűbben” is meg lehetett volna csinálni a rezsicsökkentést és akkor most nagyobb megtakarítás lett volna elérhető. Jelentősebb módosítók: Kepli Lajos (Jobbik) módosító javaslata értelmében egy évvel kitolná a szerződések érvényességét, azaz 2018 helyett, 2019-ig. Egyéb módosító javaslat nem érkezett. Részletesvita-szakasz (2016. 03. 21.): Érdemi vita a témában nem történt. A bizottság nem fogalmazott meg módosító javaslatot. TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum):

Iromány: T/9634 Egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról Előterjesztő: belügyminiszter Témafelelős: Dr. Simon Miklós Benyújtás ideje: 2016. 03. 10. Hatálybalépés: 2016. június 1-én, néhány eltéréssel Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A javaslat elsődleges célja, hogy a Magyarországra érkezett bevándorlók nem kaphatnak nagyobb támogatást, mint egy magyar állampolgár. Ennek érdekében a szociális ellátások körét csökkenti a jelenlegi javaslat, megszűnik az integrációs szerződés intézménye, valamint több juttatás. A javaslat szerint a jövőben a menekültügyi elismerést követően két hónap helyett csak egy hónapig tartózkodhatnak a befogadó állomáson. A javaslat szerint a jövőben minden visszaadás esetén lehet alkalmazni a menekültügyi őrizet elrendelését, hogy ezáltal biztosított legyen a dublini eljárás keretében átvett menedékkérő jelenléte a menekültügyi eljárás alatt. Az idegenrendészeti jogszabályok módosítását a gyakorlati tapasztalatok indokolják, részben a gazdasági érdekek érvényesülése, továbbá a bürokrácia csökkentés és az eljárások 19

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. egyszerűsítése. A törvényjavaslat emellett az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinkből fakadó jogszabály módosításokat kezeli: Szezonális-irányelv, ICT-irányelv, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv nemzeti szabályozásának pontosítása (EU Pilot eljárás miatt). Parlamenti események: Általános vita (dátum): Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum): Iromány: T/9635 Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról Előterjesztő: emberi erőforrások Témafelelős: Dr. Tapolczai Gergely minisztere Benyújtás dátuma: 2016. 03. 10. Hatálybalépés: 2016. május 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: 1; A jövőben lehetővé válik a jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen folyósított ellátások visszakövetelése. Az ápolási díjra, valamint az időskorúak járadékára való jogosultság megszüntethető abban az esetben, ha az ügyfél akadályozza az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatát. 2; Az államilag támogatott lakáselőtakarékossági programban való részvételre megállapított otthonteremtési támogatás esetén szükséges a lakáscélú felhasználás biztosításának garantálása, továbbá szükséges az otthonteremtési támogatás céljára megállapított, de felhasználásra nem került, valamint a támogatási céltól eltérően felhasznált támogatási összegek sorsának egységes rendezése. Emelésre kerül a támogatási összeg. 3; A Javaslat a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási esélyeinek növelését, szociális biztonságuk erősítését, valamint a bürokrácia csökkentését célzó javaslatokat.

20

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 17.): A jóhiszeműen, de jogosulatlanul felvett juttatások visszafizetését kérni egy érzékeny társadalmi rétegtől, nem szerencsés. A rehabilitációs ellátást ne megszüntessék, ha valaki három egymást követő hónapban a minimálbér 150 százalékát keresi, csak függesszék fel azt. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának értékállóságát úgy ne úgy biztosítsák, hogy a 2012. évi minimálbér összegét, a 93 ezer forintot az idei nyugdíjemelés mértékével, 1,6 százalékkal emelik meg, hanem mindig az adott évi minimálbért használnák viszonyításként. Az ellátásban részesülő személy együttműködési és értesítési kötelezettségei változnak, nem jó, hogy a bejelentési kötelezettségek határideje 15 napról 10 napra csökken. Jelentősebb képviselői módosítók: Az ellenzék több javaslatot tett: az ápolási díj minimálbérhez kötése és így jelentős megemelése; a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegének megemelése (=az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a); a rehabilitációs pénzbeli ellátás alapösszege legyen azonos a mindenkori minimálbér összegével, valamint kerüljön sor a már megállapított ellátások emelésére is. Továbbá a rosszhiszeműség nélkül is visszakövetelhető szociális ellátásokra vonatkozó szakaszok elhagyása, a jelzáloghitel törlesztésére fordított összeg a szociális ellátásra való jogosultság megállapításakor ne számítson jövedelemnek , ha a jóhiszemű igénybevevőnél az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét, a járási hivatal ne rendelhesse el a visszafizetést, az otthonteremtési támogatásból nem finanszírozható, az egyösszegű befizetést tartalmazó szerződések kizárására vonatkozó rendelkezés elhagyása. Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz) javasolta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai minimum és maximum összege esetén vonatkozó vetítési alap megváltoztatatását (az alapösszeg legyen a 2015. évi minimálbér összegével egyenlő, 105 000 Ft). Továbbá a rehabilitációs és rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén a kereseti korlát eltörlését, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében a jelenlegi tizenöt napos értesítési határidő érvényben tartását (a törvényjavaslat szerinti tíz nappal szemben). Javasolta végül a rehabilitációs kártyára jogosultak körének kibővítését a fogyatékossági támogatásban és a vakok személyi járadékában részesülő személyekkel. Részletesvita-szakasz (2016.03. 23.): A részletes vita során Dr Tapolczai Gergely ismertette az általa benyújtott módosító javaslat tartalmát. A módosító javaslat elfogadása több milliárd forintos költségvetési hatássál járna, ezért nem támogatta a tárca, aminek következtében a bizottság sem támogatta. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat jogtechnikai és helyesírási pontosításokat tartalmaz. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma): 21


Iromány: T/9636 Az Erzsébet-programot érintő egyes törvények módosításáról Előterjesztő: emberi erőforrások Témafelelős: Révész Máriusz minisztere Benyújtás dátuma: 2016. 03. 10. Hatálybalépés: a kihirdetését követő napon lép hatályba, néhány eltéréssel Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: Erzsébet-program a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány feladatává válik. Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány feladata marad a szociális üdültetés keretében a nyugdíjasoknak, fogyatékossággal élőknek, és a nagycsaládosoknak szóló programok megvalósítása. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány ugyanakkor kizárólag ifjúsági és gyermekprogramokban való részvétellel, gyermek-és ifjúsági táborok szervezésével, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendőkkel kapcsolatos feladatokat lát el a központi költségvetésből.

22

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita: (2016. 03.17.) Az ellenzék úgy véli, hogy ezzel a törvénnyel ismét közpénz, közvagyon lesz átjátszható a ,,haveroknak”. Jelentősebb képviselői módosítók: A Jobbik szerint az átadott feladatok ellátásához nem szükséges az ingatlanok (zánkai, fonyódi) tulajdonjogának átruházása. Részletesvita-szakasz (2016. 03. 23.): T/9636/3 - Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat. A szöveg jogtechnikai pontosításra szorult. TAB-szakasz (2016. 03. 24.): Az összegző módosító javaslat a részletes vitát lezáró bizottsági módosítót tartalmazza. Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9660 - A nemzeti otthonteremtési közösségekről Előterjesztő: Kormány (Miniszterelnöki Témafelelős: Manninger Jenő (Fidesz) Kabinetirodát vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.03.16. Hatálybalépés: A törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A 43. § a kihirdetést követő 40. napon lép hatályba. Megjegyzés: Kivételes sürgősségi eljárás Szabályozás célja: Az elmúlt években igen kevés új lakás épült, ezért a Kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy ezt a trendet megtörje. Első lépésként lecsökkentette a lakás ÁFA-ját, majd tavaly év végén bevezette a CSOK-t. A most benyújtott: „A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslat” pedig szintén arra irányul, hogy új lakások épüljenek, valamint az építőipar erősödjön. Egy új építésű lakás nyolcszor nagyobb mértékben járul hozzá a GDP növekedéséhez, mint egy használt lakás felújítása. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a lakástakarékok igen jelentős szerepet töltenek be a megtakarítási piacon és komoly hatásuk van az ingatlanpiacra, de a lakáskasszákból az esetek 95 %-ban használt lakást vesznek, vagy felújítanak. Így azt a szerepét nem tölti be, hogy új ingatlanok épüljenek belőle.

23

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Összevont vita (2016. 03.17.): Az ellenzék többek között sérelmezte a kivételes eljárást, szerintük nem indokolt egy ilyen törvényjavaslat 24 óra alatt történő elfogadása. Továbbá az egész rendszert egy pilótajátékra hasonlították, mert sorsolással döntik el, ki mikor kap lakást a 10 év alatt. A rendszerből hiányolják a garanciális elemeket, ugyanis a megtakarítások mögött nem áll ott az OBA. Elhangzott az is az ellenzék részéről, hogy szerintük erre a piacra kizárólag Nyéki Zoltán építőipari vállalkozó fog majd tudni belépni, mert olyan feltételeket írnak elő. Jelentősebb képviselői módosítók: Z.Kárpát Dániel (Jobbik) által benyújtott egyik módosító indítványa arra irányul, hogy az otthonteremtési közösség tagjainak legyen egyfajta biztosítéka az OBA-hoz hasonlóan. Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (2016. 03.16.): A Törvényalkotási bizottság egy darab összegző módosító javaslatot nyújtott be, ami alapvetően nyelvhelyességi, szövegpontosító és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz. Szavazás (2016.03. 17.) : Az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Köztársasági Elnök megfontolásra visszaküldte 2016. 03. 24-én: Több aggály merült fel, legfontosabb, hogy a közösséget szervező jogi személy valamint a közösségben részt vevő természetes személyek kapcsolata nincs megfelelően szabályozva. A közösség vezető szerve úgyszintén nincs leszabályozva. További probléma, hogy a tervezett hatálybalépés napján még nincsenek meg a részletszabályok, a végrehajtási rendeletek. Iromány: T/9787 A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény kihirdetéséről Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter Témafelelős: Németh Zsolt Benyújtás dátuma: 2016.03.23. Hatálybalépés: 2015. november 24. napján aláírt Egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: A törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény törvénnyel történő kihirdetése.

24

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (dátuma):

Jelentősebb képviselői módosítók:

Részletesvita-szakasz (dátuma):

TAB-szakasz (dátuma):


Iromány:T/9715. a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról Előterjesztő: Szatmáry Kristóf Témafelelős: Vinnai Győző Benyújtás dátuma: 2016.03.18. Hatálybalépés: a kihirdetését követő harmadik napon Megjegyzés: A tárca az előzetes egyeztetés során nem támogatta, de az előterjesztő indokoltnak látta a benyújtását.

Szabályozás célja: A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az iskolaszövetkezet révén végzett szakmai gyakorlat igazolható, elismertethető legyen.

25

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Parlamenti események: Általános vita (dátuma):


Részletesvita-szakasz (dátuma):

TAB-szakasz (dátuma):


Iromány: T/9786 A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről Előterjesztő: kormány (honvédelmi Témafelelős: Dr. Vas Imre miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.03.23. Hatálybalépés: 2016. augusztus 1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzések szabályozását törvényi szintre utalta, figyelemmel arra, hogy a honvédelem és a biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolása miatt volt szükséges. Továbbá a 2004/17/EK és 2044/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az úgynevezett védelmi irányelv, a „klasszikus” 26

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. közbeszerzésektől elválasztva, azok irányelvi szabályozásától függetlenül határozza meg a védelmi és biztonsági terület beszerzéseinek szabályozását, így szükséges a védelmi irányelvet is egy, a Közbeszerzési törvénnyel azonos szintű jogszabályban átültetni. A védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló, jelenlegi törvényjavaslat hatálya alá a védelmi beszerzések, a biztonsági beszerzések, valamint szolgáltatások tartoznak, ha azok kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg. Parlamenti események: Általános vita (2016. 03. 30.): Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum.):

Iromány: T/9782 Az igazságügyi szakértőkről Előterjesztő: kormány (igazságügyi Témafelelős: Dr. Vas Imre miniszter) Benyújtás ideje: 2016.03.23. Megjegyzés: normál eljárásban

Hatálybalépés: két lépcsőben valósul meg

27

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Szabályozás célja: Az igazságügyi miniszter szakpolitikai programjában kiemelten szerepel az igazságügyi szakértői rendszer reformja. Ennek keretében kerül sor az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktörvény) és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben való szabályozására. A tervezettel elérni kívánt cél, hogy az igazságügybe vetett közbizalom erősödjön, a büntető, polgári vagy hatósági (a továbbiakban együtt: igazságügyi) eljárásokban – amelyekben szakértő kirendelésére és szakvélemény előterjesztésére kerül sor – kompetens szakvélemények szülessenek, amelyek a kirendelő vagy a megbízó munkáját megfelelően segítik. Ehhez az eljárásoknak a jelenleginél gyorsabbnak, hatékonyabbnak, a szakértőknek pedig szakmailag, jogilag és módszertanilag is még kompetensebbeknek és etikusabbaknak kell lenniük. A fenti cél elérése érdekében fontos, hogy a szakértők érdekképviseletét és önszabályozását egy nem forráshiányos, hanem kellő pénzügyi forrással rendelkező, működőképes kamara eredményesen lássa el. Az új törvény által vázolt szakértői rendszer működése, valamint a szakértők és kirendelők közötti kommunikáció hatékonyabbá válik. A kamaránál a jövőben kialakítandó minőségbiztosítás a szakvélemények színvonalának emelkedéséhez, és a szakvélemények elkészítési idejének csökkenéséhez is vezethet, amely az egész igazságszolgáltatás működését gyorsíthatja és ezáltal nemcsak az eljárásokba, hanem az igazságügybe vetett közbizalmat generálisan is erősítheti.

Parlamenti események: Általános vita (dátum): Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: TAB-szakasz (dátum): Összevont vita (dátum): Szavazás (dátum):

Iromány: T/9785. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány Témafelelős: Németh Szilárd István (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.03.23. Hatálybalépés: kihirdetést követő 30. napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód 28


Szabályozás célja: A javaslat szerint a Magyar Posta szolgáltatási díj fejében pénzügyi intézményeknek is átadhatná a postai feladatok ellátását olyan településeken, ahol nagyon alacsony a működő postahivatalok kihasználtsága. A lépés a már hosszú ideje működő Posta Partner Program minőségi folytatásának is tekinthető, a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével. Előnyös adottság, hogy az érintett kistelepüléseken leginkább a takarékszövetkezetek vannak jelen, nem pedig a kereskedelmi bankok fiókjai. A takarékszövetkezeteknek egyébként sok más feladata is van ezeken a településeken, egyebek mellett közvetítik a nagyvárosokban már megszokott pénzügyi szolgáltatásokat az ott lakóknak. Nem ésszerű olyan postahivatalok fenntartása, ahol napi szinten mindösszesen 4-5 fogyasztó megy be. Ehelyett inkább a működési költsége csökkentésével olyan modell kialakítása szükséges, ahol a postai és pénzügyi szolgáltatások száma nem csökken, hanem akár még bővülni is tud. Fontos kiemelni, hogy a világtrend alakulásához hasonlóan Magyarországon is évi 5%-kal csökken a postai levélforgalom száma, illetve a korszerű fizetési technológiák megjelenése miatt a csekkbefizetések száma is. Parlamenti események: Általános vita (dátum): Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum): IROMÁNY ÖSSZEFOGLALÓ

Iromány: A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló T/ 9783. sz törvényjavaslat Előterjesztő: kormány Témafelelős: Hadházy Sándor (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.03.23. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon Megjegyzés: normál eljárásban 29


Szabályozás célja: A Javaslat célja a Hungarofest Kft. felett a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. állam nevében történő tulajdonosi joggyakorlásának megszüntetése annak érdekében, hogy a társaság végelszámolása megindítható legyen. A Hungarofest Kft. kizárólagos állami tulajdonú társaság felett az MFB tv. 1. melléklet 5. pontja alapján az MFB Zrt. gyakorolja az állam nevében a tulajdonosi jogokat. A Hungarofest Kft. által korábban ellátott, kiemelt állami feladatok fokozatos megszüntetésre kerültek. Az MFB Zrt. cégcsoportjában jelenleg nincs olyan tevékenység, amelyre a társaság jövőbeli működése felépíthető lenne, ugyanakkor az MFB tv. 3. § (5) bekezdése alapján az MFB Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezeteket végelszámolással nem szüntetheti meg. Mindezekre tekintettel a Hungarofest Kft. felett az MFB Zrt. állam nevében történő tulajdonosi joggyakorlásának megszüntetése indokolt.

Iromány: T/9784 A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt külügyminiszter 30

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. március 21 – 2016. március 25. Benyújtás dátuma: 2016.03.23. Megjegyzés: normál eljárásban

Hatálybalépés: 2017. augusztus 1.

A szabályozás célja: A külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagáló képességének fokozása; átlátható, egységes és stabil külszolgálati rendszer megteremtése. A törvényjavaslat korábban részben törvényben, részben kormányrendeletben szabályozott területeket szabályoz egységesen törvényi szinten. Alapvetően átalakítja a kihelyezettek juttatási rendszerét. Külszolgálatuk ideje alatt a jövőben nem lesznek jogosultak belföldi illetményükre, ami – tekintettel arra, hogy belföldön ténylegesen munkát nem végeznek – jobban megfelel a társadalmi igazságosság követelményének. A korábbi természetbeni juttatások helyébe szabadon elszámolható költségtérítés lép, ami növeli a kihelyezett mozgásterét, egyúttal az adminisztratív teher jelentős csökkentésével jár. Parlamenti események: Általános vita (2016.03.30.):


Részletesvita-szakasz (dátum):

TAB-szakasz (dátum):

Szavazás (dátum):

31

8343 A év Arany János-emlékévvé nyilvánításáról

Recommend Documents