7
1 MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
Módszertani Cselekvési Terv szabad városi helyek megfelelő tervezéséhez és kialakításához
Szerzők: Markus Rebstock (Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Erfurt, Németország) Jörn Berding (Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Erfurt, Németország) Matthias Gather (Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Erfurt, Németország) Zuzana Hudekova (REC Szlovákia) Martina Paulikova (Ekopolis Alapítvány, Szlovákia) 2011.augusztus ISBN 978-80-89320-06-6
9»7S8089»32006 6
Köszönetnyilvánítás A dokumentumot az erfurti Alkalmazott Tudományok Egyeteme készítette az UrbSpace projekt konzorciumi partnereinek közreműködésével (irányelvek, ellenőrzőlisták tartalma, képes tanulmányi leírások / látványtervek) A partnerek Regionális Környezeti Központ (Szlovákia), Nadácia Ekolpolis (Szlovákia), Nadace Partnerství (Cseh Köztársaság), Brno Város, Brno városi körzet - Nový Lískovec (Cseh Köztársaság), Sopot Város Önkormányzata (Lengyelország), Brzeg Dolny Város Önkormányzata (Lengyelország), Nagykálló Város Önkormányzata (Magyarország) Bécsi Műszaki Egyetem, Várostervezési és Tájépítészeti Intézet (Ausztria), ORA - Subregionális Fejlesztési Ügynökség Kasrt Brkini (Szlovénia), Legambiente Lombardia Onlus (Olaszország), RiSSC- Biztonsági és Bűnmegelőzési Kutató Központ (Olaszország), Fejlesztési Ügynökség La.Mo.Ro. (Olaszország). Köszönet az UrbSpace projekt Tudományos Technikai Társágának (STC) tagjainak és projektpartnereinek, hogy adataikkal és hozzászólásaikkal hozzájárultak a dokumentumhoz. Ez az útmutató az „UrbSpace” (www.urbanspaces.eu) projekt részét képezi, mely a Közép-Európai Program keretében kerül megvalósításra az ERFA társfinanszírozásában.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
2
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés/Orientáció ................................................................................................................ 5 II. Irányelvek ................................................................................................................................ 7 Projektkezdeményezés – A változás elképzelése..............................................................................7 II.1. Előkészítő szakasz ..............................................................................................................................7 II.2. Elemző szakasz ..................................................................................................................................8 II.3. Projektkialakítási (design) szakasz .....................................................................................................9 II.4. Megvalósítási szakasz ..................................................................................................................... 10 II.5. Befejezés, fenntartás és értékelés/ellenőrzés szakasza ................................................................. 11 II.6. Választható – Kulturális és egyéb események a köztér megújítására ............................................ 11 III. Ellenőrzőlista az UrbSpcae projekt kulcsszempontjaihoz – szempontok, melyeket figyelembe kell venni szabad városi helyek megfelelő kialakításánál.....................................................................13 III.1. A környezeti szempontok ellenőrzőlistája..................................................................................... 16 III.2a. Ellenőrzőlista a társadalmi részvétel szemponthoz .................................................................... 18 III.2b. Összeállítás az érdekelt személyekről és célcsoportokról, akiket figyelembe kell venni a szabad városi tér tervezése során ..................................................................................................................... 19 III.3. Ellenőrzőlista a nemi szemponthoz ............................................................................................... 20 III.4. Ellenőrzőlista a biztonság és társadalmi kohézió szemponthoz.................................................... 21 III.5. Ellenőrzőlista a megközelíthetőségi szemponthoz ....................................................................... 23 III.6. Ellenőrzőlista a kialakítás – építészeti szemponthoz..................................................................... 25 Melléklet Esettanulmányok UrbSpace pilot akciókból .................................................................................27 1. Esettanulmány – Szabad városi hely felújítása, Prešov/Szlovákia..................................................... 28 2. Esettanulmány – Színpad a körték alatt, Hrusov/Szlovákia .............................................................. 31 3. Esettanulmány – Kert tele tevékenységgel, és élettel Vlašim/Cseh Köztársaság ............................. 33 4. Esettanulmány - Parkerdő felújítása, Brno/Cseh Köztársaság .......................................................... 35 5. Esettanulmány - Városi fasor, Sopot/Lengyelország ......................................................................... 37 6. Esettanulmány - Városi park, Brzeg Dolny/Lengyelország ................................................................ 39 7. Esettanulmány – Harangod Park Színpad, Nagykálló/Magyarország. ............................................... 41 8. Esettanulmány – Elvi Parktervezés, Sežana/Szlovénia ...................................................................... 43 9. Esettanulmány - 5 Önkormányzat Parkja, Cornaredo, Miláno-Figino, Pero, Rho, Settimo Milanese/Olaszország............................................................................................................................ 45 10. Esettanulmány - Tanaro Park Kivitelezése, Alba/Olaszország ......................................................... 47 Példák diákok pilot projektjeire - Bécsi Műszaki Egyetem .................................................................... 49
7
3 MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
4
I. Bevezető / Orientáció UrbSpace projekt célja Az UrbSpace projekt - növelvén a városi környezet vonzerejét és minőségét –célja a jó szabad városi területek létrehozása, figyelembe véve a fenntarthatóság ökológiai, társadalmi és gazdasági elveit. A körültekintően megtervezett és épített szabad terek a kis- és nagyvárosokban hatással vannak a város élhetőségére és a városról alkotott helyi lakosok és turisták benyomására. Továbbá csillapítják az időjárás-változás negatív hatásait, és pozitív hatással vannak a környezetükre is. Így ezek a területek fokozzák a helyi gazdasági jólétet is tágabb értelemben: „A szabad terület, az bármely nem beépített terület a város határain belül, amely biztosítja, vagy biztosítani tudja a környezeti, társadalmi és/vagy gazdasági előnyöket a közösség számára közvetlenül vagy közvetett módon. (Munkadokumentum Környezeti elvárás, 5. oldal). Az UrbSpace kidolgozta a fontos és nélkülözhetetlen szempontokat az ilyen fenntartható szabad területek megalkotásához. Ezeknek a szempontoknak fokozniuk kell a város és a régió vonzerejét és versenyképességét. Ezek a területek tervezésük által tökéletesen beleillenek a város képébe. Mint fő hozzájárulásként a városi környezet és környék minőségéhez, az ilyen területek létrehozásának az a célja, hogy megteremtse a biztonságos pihenés, mozgás, megközelíthetőség és használhatóság feltételeit a lakosság széles körében. Annak érdekében, hogy elérjük a szabad területek elvárt tulajdonságait, az UrbSapce – kulcsszempontjait a következőképpen határoztuk meg,
1. ábra Projektfejlesztési folyamat (Forrás: Közös Stratégia, 32.oldal)
7
5 MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
melyek alapjául szolgálnak a szabad városi területek kivitelezéséhez, mint alapvető és értékes elemek a különböző nagyságú, kis- és nagyvárosok átfogó városképében. Az irányelveket az alábbi hat kulcsszempont szerint foglaltuk össze:
- Környezeti szempont - Társadalmi részvétel szempont - Nemi szempont - Biztonsági és társadalmi kohézió szempont - Megközelíthetőségi szempont - Kialakítási (design) és építészeti szempont
Az irányelvek fejezet Ez a dokumentum információt és ötletet nyújt a felhasználónak a szabad városi területek fejlesztési folyamatának megszervezéséhez és megvalósításához: A II. szakaszban foglalkozunk az „Irányelvekkel”, ahol bemutatásra kerülnek a folyamatot alkotó szakaszok (lásd 1. ábra), a célok és tevékenységek, amelyeket megvalósítunk az egyes szakaszokban a projekt bevezetésétől, a tervezésen és kivitelezésen át, a megvalósításig és befejezésig.
Ellenőrzőlista fejezet és mintatanulmányok az UrbSpace pilot akcióiból Ez a dokumentum1áttekintést nyújt a felhasználónak az alapvető kritériumokról a fent említett hat szemponttal kapcsolatban, amelyek jellemzik a jó városi területeket. A III. szakaszban („Ellenőrzőlista az UrbSpace projekt kulcsszempontjaihoz - a megfelelő tervezésű és kivitelezésű szabad városi helyek meghatározott kritériumai”) minden kritérium röviden bemutatásra kerül: Egy rövid bevezető utal a helyi értékek szempontjaira összefüggésben a fenntartható városi fejlődéssel, melyet az ellenőrzőlista rész követ. Ez a rész orientálja a felhasználót olyan alapötletekkel, amelyek segítenek a megfelelő városi területek fejlesztésének folyamatának megközelítésében azáltal, hogy meghatározza a kulcsszempontok végrehajtását egy adott területen, megtervezi és kivitelezi a projektet, figyelembe véve a helyi feltételeket és erőforrásokat, a használók igényeit és elvárásait. (Lásd 2. ábra alul) Az irányelveken és ellenőrzőlistákon kívül, a mellékletben megtalálhatóak a kulcsszempontok UrbSpace által összeállított példa kivitelezései („Esettanulmányok az UrbSpace projekt pilot akcióiból”).
Módszertani Cselekvési Terv: Kiegészítő Közös Stratégia és Munkadokumentumok Ez a dokumentum figyelembe veszi az UrbSpace által kivitelezett pilot akciókból megszerzett tapasztalatokat. Ebben a környezetben a Közös Stratégia – Útmutató a városi helyek kialakításához2 inkább elméleti célt szolgál, míg a Munkadokumentumok a kulcsszempontok gyakorlatiasabb alapjául szolgálnak a szabad városi helyek fő projektjeinek előkészítéséhez vagy programkészítéséhez (vö. II. szakasz), kialakításához, tervezéséhez és megvalósításához. Az UrbSpace fő projektjeinek tapasztalatai megmutatják, hogy a részvétel szempontjának kell a legfontosabb szerepet tulajdonítani az egész folyamatban.
3.ábra: A szabad területek „asztal” körülülő felek (Forrás: Közös Stratégia, 22.oldal) 1 Eredetileg Zuzana Hudekova (REC Szlovákia) és Martina Paulfkova (Ekopolis Alapítvány) írták 2 A Közös Stratégia (angolul és az Urbspace projekt partnereinek a saját nemzeti nyelvein) és a Munkadokumentumok mind a hat kulcsszempontból ingyenesen letölthetők az alábbi honlapról: http://www.urbanspaces.eu/index.php?id=joint-strategy.php
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
6
2.ábra A térszükségleti igények az életkor/ fizikai képesség, a mobilitás és időbeosztás függvényében (Forrás: Közös Stratégia, 23.oldal)
Számos módja van annak, hogy megvalósítsuk ezt a módszertani megközelítést. (vö. II. és III. rész.). Bármely esetben a társadalom projekt által érintett személyeknek, és a használói csoportoknak aktív részvétele a projekt fejlesztési folyamat különböző fázisaiban nélkülözhetetlen sikerfaktorát jelentik a szabad városi helyek kialakításában, hogy megfeleljenek a társadalom sok tagjának elvárásainak mind ma, mind a jövőben. Így a társadalmi részvétel mintegy keretet kell, hogy nyújtson, minden más figyelembe vett, tervezett, és megvalósított alintézkedésnek és szempontnak. Ez a dokumentum nem helyettesíti a Munkadokumentumokat vagy a Közös Stratégiát, hanem egy módszertani támpontot nyújt. Arra szolgál, hogy kiegészítse azokat a dokumentumokat, amelyek alapos leírást és specifikációkat adnak a részletes tervezéshez.
II. Irányelvek Projektkezdeményezés – A változás elképzelése
A tervezési folyamat jóval az adott átalakítani kívánt városi terület terveinek megrajzolásának megkezdése előtt indul el, és ideális esetben tovább folytatódik miután az átalakítás megtörtént. A folyamat mögött kell, hogy legyen egy átfogó szemlélet, és valaki a szükséges látásmóddal, aki viszi előre a folyamatot, és gondoskodik arról, hogy minden érintett résztvevő betölti a szerepét. (Közös Stratégia, 30. oldal)
állását, a megfelelő kialakítást és alapanyag választékot, bűnmegelőzést, stb. Az érdekelt közösség számára ez egy lehetőség, hogy részt vegyen mind a tervezésben, mind a projekt kivitelezésében. Ebben az összefüggésben, előnyös lehet egy speciális kommunikációs platform létrehozása (pl. blogokkal vagy társadalmi médiahálózatokkal).
Célkitűzés
II.1 Előkészítő szakasz II.1.1 A helyi közösség, az érdekeltek és kulcsjátékosok meghatározása. Információadás egy közösségi hely tervezésről / felújításáról
Az előkészítő szakaszt3 gyakran az a szakasz, ami meghatározza a közösségi helyek felújításának és helyreállításának sikeres megvalósítását, valamint, ami hatással van az egész folyamat komolyságára és törvényességére. Az előkészítő szakaszban, a tevékenységek minden jelenlegi és jövőbeli, a társadalom projekt által érintett személyeinek meghatározására és bevonására szolgál (a felújított közösségi hely használói – civil szervezetek, tulajdonosi szervezetek, karbantartók, stb.) A megfelelő projekt által érintett személyek bevonása beleértve a lakástulajdonosok szervezeteit, a fogyatékkal élők szervezeteit, anyák klubjait, nyugdíjas klubokat, melyek megfelelő információt nyújthatnak a helyi közösségi és szabadidőről, hogy aktívan részt vegyenek,) Nem helyettesíthető a szerepe az önkormányzatnak, ami az egyik legfőbb partner kell, hogy legyen a projekt teljes megvalósítása során. Ha a projektet egy kisebb önkormányzat valósítja meg, akkor ajánlott a fontos személyek bevonása, akik befolyásolják és szervezik a helyi társadalmi és kulturális életet (pl. bármely érdekcsoport vezetője, helyi pap, stb.) Ezek a személyek jelentős szerepet játszanak, mivel jó hírnevük van, és a lakosok tisztelik őket. Az előkészítő szakaszban a fent említett érdekelt személyeket célozzuk meg. Nyilvánosságra hozzuk a terveket a közösségi hely kialakítására, felújítására vagy rekonstrukciójára. A kulcsszereplőket felkérjük az együttműködésre. Egyaránt fontos bemutatni a környezeti hely kialakítási és felújítási stratégiájának tervezett alapszempontjait, a hely rendelkezésre
3 Megemlítve a Programozási-szakaszban, beleértve az előkészítés és elemzés lépéseit (Lásd II. 2, vö. Közös Stratégia 4.3.6 fejezet)
7
7 MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
• Biztosítani az információszolgáltatást, a helyi közösség és a felújított hely jelenlegi és jövőbeni használóinak, a civil és érdekcsoportok, tulajdonosi szervezetek, karbantartók, lakástulajdonosok szervezeteinek képviselőinek aktív részvétele, stb. • Biztosítani, hogy megértsék a folyamatot és tudják mely tevékenységeknek mi a célja, és hogyan kapcsolódhatnak be a folyamatba.
Tevékenységek • Információs kampány: riportokon, helyi média cikkeken, Interneten keresztül, postaládába dobott szóróanyagokkal, melyek röviden elmagyarázzák a lépéseket és a tervezett tevékenységeket, amelyben a lakosok részt vehetnek, plakátokkal, melyek információt adnak a bevezető találkozó helyéről, időpontjáról. • A helyi közösség lehetséges nyitó találkozója - a felújított közösségi hely jelenlegi és jövőbeni használóinak civil képviselői és érdekcsoportjai számára, civil és érdekszervezetek, tulajdonosi szervezetek, menedzserek, lakástulajdonosok szervezetinek képviselői, stb. számára. • Munkacsapat megalakítása, pl. mint egy „kerekasztal”, bevonva a tervezőt, a közösségi hely tulajdonosait vagy a menedzsment képviselőit, az érdekelt közösséget, azt a személyt, aki felelős a külső és belső kommunikációért. A tapasztalt vezető gyakran egy zárt munkacsapat tagja, aki nem csak irányítja a teljes folyamatot, hanem megoldja a különböző érdekekből adódó konfliktusokat, stb.
II.1.2 Ütemterv kidolgozása, munka / tevékenység tervek (úttérkép), felelősségek meghatározása, stb. Ez a tevékenység végrehajtása megfelel a II.2.1. pontnak. A tevékenységeket a helyi közösség kulcsszereplőivel együttműködésben kell megtervezni és nyilvánosságra hozni.
Tevékenységek • Ütemterv kidolgozása és munka / tevékenység tervek, felelősségek meghatározása, szerződések és egyezmények kidolgozása a kulcsszereplőkkel, stb. • Gondoskodni kell a projektdokumentálásról, köszönhetően az értékelésének, a helyi közösség motivációjáért és azért, hogy erősítse a képességeket. • A rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak pontosnak kell lennie.
II.2 Elemző szakasz Háttér dokumentációk és beszerzése a közösségi helyről
információk
Fontos, hogy beszerezzük a szükséges információkat, amelyek a közösségi hely használatával foglalkoznak. Feltárni a hely jelenlegi használatát (pl. a jelenlegi használók viselkedésének feltérképezése különböző eszközökkel), alapvető helyi problémák meghatározása, anyagi korlátok, a fő pontok meghatározása, melyek nem engedik a jelenlegi közösségi hely kielégítő státuszként való osztályozását.
Célkitűzés • Hatékony információgyűjtés a közösségi hely múltjáról és jelenéről, korlátok a jövőbeni használat szempontjából. • Információgyűjtés a közösségi hely szélesebb környezetéről és problémáiról. •Háttérdokumentumok összegyűjtése a tervezés fázisához, információk a problémákról és eltérésekről, melyek kapcsolódnak egy elvárt magas minőségű közösségi hely kialakításához. • Megismerni az érintett közösségtől a közösségi hely jövőbeni használatának elképzeléseit.
Tevékenységek Meg kell ismerni a helyre vonatkozó a tervet és más kapcsolódó dokumentumot, amelyek kapcsolódnak az adott közösségi hely használatához és funkcióihoz. (vö. Közös Stratégia „A szabad városi helyek politikai összefüggései”, 8. oldal)
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
8
• A hely hivatalos tulajdonosainak, felügyelőinek és használóival azonosítása és konzultációk velük. Szerződések és megállapodások beazonosítása a hely használatával kapcsolatban, akár ideiglenes (pl. alapanyagok szezonális raktározása nyaranként vagy hótárolás telente, stb.). Fontos meghatározni ezeknek az érintett feleknek a terveit, hogyan akarják módosítani vagy használni a helyet a jövőben. • Összegyűjteni a régi terveket az építési hatóságoktól vagy helyi tervezőktől, fényképeket a helyi emberektől (ezt lehet versenyként meghirdetni a gyerekek számára, akik kereshetnek képeket a családjaiknál, vagy megkérhetnek időseket, nyugdíjas klubokat vagy archívumokat és múzeumokat), technikai térképeket metróhálózattal, stb. • A hely jelenlegi használatának felmérése és a fő használói csoportok azonosítása -lefedni a teljes időtartamot (nem csak a nappalt) és információt kapni az egész éven át tartó használatról. Ezért szükséges ebbe a tevékenységbe bevonni a helyi közösséget, pl. egy nap alatt tanulókkal feltérképezni a hely használóinak viselkedését, interjúkat készíteni a hely használóival, stb. (vö. Munkadokumentum „Társadalmi részvétel kritérium, 6. oldal és a megfelelő ellenőrző lista a III. fejezetben) • A hely és környékének előzetes fizikai feltérképezése – a környezet akut problémáinak beazonosítása, a bűnmegelőzés, elérhetőség a speciális igényekkel bíró csoportok számára az elérés szempontjából, használhatóság és biztonságos közlekedés, tiszteletben tartva a terület történelmi értékeit ellátván a hely használóit információkkal, tisztaság, gondozás, beleolvadás a környezeti létesítményekbe, stb. (vö. A kritérium a III. fejezet ellenőrző listájában összeállítva). Alapproblémák meghatározás, alapvető korlátok és fő pontok, amelyek nem teszik lehetővé a közösségi hely jelenlegi állapotának kielégítőként való meghatározását. A közösségi hely problémáinak környezeti, bűnmegelőzési, a speciális igényű közösségi csoportok általi megközelíthetősége, a terület történelmi értékei, stb. szempontjából való azonosítás (vö. Közös Stratégia 5. fejezet, 5.2. rész és a kritériumok összeállítva az ellenőrző listában a III. fejezetben) • Részvételt biztosító tervezési megbeszélés – egy ilyen esemény célja megvalósítani egy strukturált vitát, hogy feltárjuk a lakosság elképzeléseit a hely jövőjével kapcsolatban. A vezető szerepe összegyűjteni az ötletek széles skáláját és a javaslatokat a hely módosítására, és azután szűkíteni azokat, míg a vita megegyezést eredményez a kívánatosabb célokkal és funkciókkal. Ez a háttér fontos a tervező tervezési tevékenységeihez. Ez akkor megfelelő, ha a tervezési találkozó olyan tevékenységeket foglal magába, melyek egyesítik a közösséget és a csapatot. •Általában a közösségi műhelyek nagyon hasznosak, és együtt járnak, pl. további tevékenységekkel, mint például művészeti verseny gyerekek számára azért, hogy kifejezhessék ötleteiket a hely használatával kapcsolatban (értékelés nyilvános kiállítás keretében, jutalmak a győzteseknek+javaslatok értelmezése, a különleges elemek
előfordulásának értékelése, stb.). Az ilyen tevékenység vonzza a szülőket a teljes folyamatba.
Informálódás a társadalom tagjai között pl. helyi újságokon, az Interneten keresztül (pl. helyi fórumok), vagy a környező házak lakosai között, akik foglalkoznak a hely jelenlegi használatával és jövőbeni célokkal – szórólap a tevékenységekről információkkal, és azoknak a véleményének a kifejezésének módjai, akiket a hely szolgálni fog, minek kellene ott lenni, vagy minek nem, stb. Lehetséges egy tervrajzot készíteni itt, (egy úgynevezett vaktérképet), mely leírja a problémákat vagy javaslatokat. A közösség vizsgálatának eredményeinek értékelése.
II.3 Projektkialakítás (design) szakasza II.3.1 Az újonnan létrehozott vagy felújított közösségi hely jövőképének a meghatározása
további információért a III. fejezetben összeállított ellenőrző lista). • Rövid távú célok meghatározása – mit kellene általánosan elérni rövid időn belül és különösen a legnagyobb problémák területén, melyek a folyamat előző lépésében meghatározásra kerültek. Figyelembe kell venni az erőforrásokat és kapacitásokat (idő, pénzügyi, műszaki), a közösségi hely korlátait és az elvet, miszerint (néhány hónapon belül) a helyi közösségnek észre kell vennie a hely vagy legalább is részeinek fizikai változásait. • A megfelelő tevékenységek összessége intézkedéseket is tartalmaz, melyek a közösség erősítésére vonatkoznak – számos kulturális és más eseményeket, melyek vitalitást hoznak a helyre, megmutatják a hely használatának lehetőségeit, informálják a széles közösséget a hely módosításairól, bevonzanak más embereket a tervezési tevékenységekbe vagy a tervek közvetlen megvalósításába. Ezek a tevékenységek kapcsolódhatnak a kulcslépésekhez a tervezési és megvalósítási szakaszokban. Habár teljesen különállóan is megvalósíthatóak, alkalmanként, mint például a Föld Napján, Város Napon, iskolaév végén, stb. (lásd II.6.)
II.3.2 Látványtervezés és a társadalom érintett szereplőinek jóváhagyása
Azután hogy összegyűjtöttük a fontos információkat a közösségi helyről és környékéről, és kidolgoztuk a problémák adatbázisát, és kialakult egy ötlet a közösségi hely jövőbeni használatáról az érdekelt közösség által, elkezdődhet a projekttervezési fázis. Az elképzelésnek tartalmaznia kell azt a módszert, ami biztosítja a közösségi hely magas minőségű létrehozása. (Lásd további információt Közös Stratégia, 4.4. fejezet)
A legfontosabb rész - a közösségi hely megtervezése, realizálása egy tapasztalt tervezővel (aki a csapat tagja lehet, lásd II.1.2. pont), a II.2. lépésben meghatározott problémákra koncentrál. A projektbefejezés dátuma pontosan meg kell határozni, és minden bevont projekt szereplő számára világos kell, hogy legyen.
Célkitűzés
A közösségi hely megtervezése és az elsődleges funkciók meghatározása, és lehetőleg a támogató funkciókat, prioritásokat és támogatói célcsoportokat is. A szabályozók, korlátok és más szabályok meghatározása a közösségi helyre vonatkozóan figyelembe véve a környezeti szempontokat, biztonság és bűnmegelőzést, megközelíthetőséget a lakosok számára, biztonságot, folyamatos közlekedést a közösségi helyen (pl. a felhasznált anyag kezelése, a burkolt felület mértéke, hogyan lehet a közösségi helyek biztonságos megközelítése). Ebben a fázisban már fontolóra kell venni a közösségi hely karbantartását és a lehetséges összeütközések (ellentmondások) megoldását (pl. a hely vizuális ellenőrzése szemben a biotópok megőrzés környezeti kritériumával, vö. megjegyzések, melyek ezzel foglalkoznak az ellenőrző lista fejezetben).
A hosszú távú elképzelések és rövid távú célok meghatározása az adott közösségi hellyel és környezetével kapcsolatban, figyelembe véve a hely használatát.
Tevékenységek • Hosszú-távú cél meghatározása (elképzelés) – a közösségi hely létrehozásával vagy módosításával mit tudunk elérni figyelembe véve olyan szempontokat, mint például környezetvédelmi biztonság és bűnmegelőzés, megközelíthetőség a lakosok számára, stb. Figyelembe kell venni, továbbá a közösségi hely elhelyezkedését a településen (városközpont, külterület, lakótelep), a település mérete és természeti értékei, maga a hely mérete, épített természeti területek a környezetében, a hellyel és környezetével kapcsolatos meghatározott problémák, stb. (vö. Közös Stratégia, 1.3 és 3. fejezetek és
7
9 MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
Célkitűzés
II.4 Megvalósítási szakasz
Tevékenységek • A tervezési munka - nagyon tanácsos elkészíteni különböző alternatívákat /megoldásokat; szintén ildomos egy modell vagy a javaslatok más vizuális megjelenítési formája. • A javasolt terv elfogadása a közösség által vagy alternatívák választéka – egyik lehetőség egy második találkozó megszervezése, amely fél napos vagy egynapos találkozó, ami a javaslatokról szóló vitára koncentrál és a végső terv kiválasztására (ha számos alternatíva van), vagy jóváhagyására, azért, hogy a tervező be tudja fejezni a tervet a megvalósítási fázisra. Ez a találkozó kapcsolódhat a közösségnek szóló számos kulturális és társadalmi eseményhez, vagy része lehet azoknak. Bizonyos esetekben összekapcsolható egy második találkozóval, az információadás további formáival arról, hogy milyen tervet dolgozott ki a tervező. A terv bemutatható egy nyilvánosan elérhető helyen vagy a helyi médián keresztül, mint például újságokban, az információkkal együtt azzal kapcsolatban, hogy hová küldhetők a hozzászólások. További találkozók és konzultációk a lakosok különböző csoportja számára, internetes szavazás és hozzászólás szervezhetők. Szükséges, hogy a közösség informálva legyen a kidolgozott javaslatról és tudja változtatni és jóváhagyni a végleges verziót. • Ha egy nagyobb terület egésze kerül felújításra, és ha csak a közösségi hely egy része rövid-időn belül- a teljes szabad hely egy adott részére vonatkozóan egyességre van szükség és a döntést közvetíteni kell a helyi közösség felé. A legmegfelelőbb megoldás a döntéshozatalra egy tervezői találkozó keretein belül kerülhet sor, vagy egyéb részvételt biztosító formán keresztül. • A tervezési projekt befejezése és a látványterv bemutatás a nyilvánosság számára– egy olyan formában, mely elfogadható a helyi közösség és a hely használóinak különböző csoportja számára. Fontos a terv vizualizálása, ha lehet közvetlenül a helyen, vagy a környékén, vagy elektronikus formában. Egy tapintható modell segítség lehet a gyengén látók és a vakok számára, hogy megismerjék az új tervet. Nagyon fontos tényező az erőforrások pénzügyi volumene, amely befektethető a közösségi hely felújítására vagy létrehozására. • Információszolgáltatás projektről a szabad közösségi hely tulajdonosa /menedzsere számára (ha nem tagja a csapatnak, lásd II.1.2. pont) és megállapodások a lehetséges, társfinanszírozásról, a szakaszokról, stb.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
10
A feltételek előkészítése és a közösségi hely projekt befektetési fázisa (vö. Közös Stratégia, 4.5. fejezet további információért). A megvalósítási szakasz megkezdése előtt ki kell dolgozni a részletes kivitelezési terveket, melyek a becsült költségvetés alapjául szolgálnak, és a pályáztatás folyamatát. A becsült költségvetésnek összhangba kell lennie a rendelkezésre álló pénzforrással (lásd II.1.2 fejezet).
Célkitűzés • A látható változtatások kivitelezése a helyen rövid idő alatt (legalább részleges módosítások), ahol lehetséges és hasznos, a helyi közösség bevonása a tevékenységekbe (beleértve a gyerekek, fiatalok és a speciális igényű csoportokat).
Tevékenységek • Gondoskodni különböző engedélyekről (építési engedély, kisebb építési tevékenységek bejelentése, stb.) a tervezett munkák szerint, kommunikáció az építési hatósággal. • A kivitelezési tervek elkészítése, mint a becsült költségvetés alapjai, az ajánlati árak sorbarendezése, és a megfelelő szállítók kiválasztása • Bizonyos munkák meghatározása, melyekbe önkéntesek számos csoportja bevonásra kerül a közösségi hely átalakításában, ahol lehetséges (mindig biztosítani kell a jogi alapokat az önkéntesek bevonására, pl. biztosítás) – a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek bevonása egy közösségi hely átalakításába, hozzájárul azok tulajdonosi érzéséhez, és megvédi azt a vandalizmussal szemben. Ha a nyilvánosság bevonásra kerül, akkor szükséges felosztani a megvalósítási munkákat részfeladatokra és szakaszokra, és szétosztani a felelősségeket kisebb kivitelezési csoportok között, és biztosítani az anyagok elérhetőségét, a szerszámokat, az árukat, és szolgáltatásokat, melyek szükségesek az építkezéshez, a terület előkészítéséhez és bizonyos építészeti komponensekhez, azért, hogy lehetséges legyen ezek felhasználása a közös megvalósítás során. • Munkák megvalósítása, melyeket önkéntesek bevonásával lehet elvégezni–egy rendszer kidolgozása az önkéntesi feladatok regisztrációja és elosztása érdekében, frissítők és higiéné biztosítása, tevékenységek szervezése a gyereknek (pl. játékok és versenyek). A hellyel való foglalkozás megszervezése azért, hogy végrehajtsuk a látható változásokat közös akciók alatt (függőágyak kialakítása, padkák, stb.) A konkrét eredmények hatással vannak az emberekre és meggyőzik őket arról, hogy az idejüket helyesen fektették be. • Az építési tevékenységek megvalósítása külső szállítók bevonásával, és a munkák befejezése.
II.5 Befejezés, karbantartás értékelés/ellenőrzés szakasza
és
Az építési tevékenységek befejezését követően, a felújított közösségi hely hivatalos átadása következik a közösség számára. Az egyszer befejezett helyet rendszeresen szükséges karbantartani. A projekt sikerének értékelése, az előre tervezett rövid távú célok, és a tervezett eredmények összehasonlítása a célkitűzésekkel és az elért eredményekkel, valamint annak ellenőrzése, hogy mennyire sikeres a terv az eredeti szándék, és a használat típusai, és szintjei szerint. Az utóértékelési tanulmány megvalósítása beleértve a felújított hely használatának és tevékenységének feltérképezését és összehasonlítása az előzetes helyelemzéssel (vö. Közös Stratégia, 4.6. fejezet további információért).
Célkitűzés • Értesíteni a helyi közösséget a projekt rész befejezéséről és egyéb tervezett lépésekről. • A projekt sikerének értékelése, és a módszertan használatból adódó tapasztalatok feldolgozása • Biztosítani a felújított hely megfelelő karbantartását és irányítását • Kidolgozni az „utóértékelési” tanulmányt és összehasonlítani az előkészítő szakaszban készült szabad hely előzetes elemzésével.
Tevékenységek • Hivatalos / ünnepélyes társadalmi esemény a projekt társadalmilag érintett személyeinek részvételével, bevont lakosokkal, a helyi közösség képviselőivel, szponzorokkal, partnerekkel, a helyi és regionális médiával és másokkal. Fotókiállítások vagy filmbemutatók a megvalósítási tevékenységekről, gyerekektől érkezett javaslatokból kiállítás, stb. A megnyitó célja az, hogy átadjuk a helyet jövőbeni használatra a lakosoknak és kifejezzük hálánkat azoknak a projektben érintett személyeknek, akik hozzájárultak a szabad hely a tevékenységek megvalósításához és a megvalósított változások elősegítéséhez. • Átvételi protokoll elkészítése és a beruházás átadása a felújított közösségi hely jövőbeni menedzsere számára • Megszervezni/biztosítani a felújított szabad hely
7
11 MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
karbantartását (pl. a növényzet gondozása, a szemét összeszedése, kisebb javítások elvégzése) • Megvalósítani az „utóértékelési” tanulmányt
II.6 Választható – Kulturális és más események a közösségi hely felélesztésére Különböző kulturális, sport és más események, melyek szolgálják a hely felélesztését szolgálják, bemutatják a hely használati lehetőségeit, értesítik a szélesebb közösséget arról a tényről, hogy a hely meg lesz változtatva, más emberek bevonása a tervezésbe, vagy közvetlenül a megvalósítással kapcsolatos tevékenységekbe. Ezek kapcsolódhatnak kulcslépésekhez a tervezési és kivitelezési fázisokban, bár teljesen önállóan is végrehajthatóak megfelelő alkalmakkor (mint például Föld Napja, Városi Nap, iskolai év vége, stb.)
Célkitűzés Tevékenységek biztosítása a helyen a hely számos felhasználói csoportja számára, így bemutatva a hely lehetőségeit, feléleszteni és értesíteni a változásokról még maga a változtatások előtt. Tevékenységek • Sportjátékok és tornák tinédzserek, gyerekek és felnőttek számára, tornák szomszédok között – foci, tollas… • Kreatív műhelyek a gyerekek, tinédzserek és családok számára – festés, ismerkedés a természettel, különböző dolgok előállítása. Grafiti rajzolás, fényképezés és művészeti műhelyek… • Főzőesemények, pl. bio- és tradicionális ételek kóstolása, piacok szezonális zöldségekkel és más helyi termékekkel… • Színházi előadások az utcán, filmelőadások, zenei előadások – előadások iskolás gyerekek vagy amatőr együttesek által, előadások hivatásos és fiatal együttesek által… • Más tevékenységek a közösség különböző csoportja számárasárkányrepülőzés, zsonglőrködés, utcai showműsorok, kutyatrénerek vagy tűzoltók bemutatói, helyi hagyományokon alapuló tradicionális tevékenységek…
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
12
III. ELLENŐRZŐLISTÁK AZ URBSPACE PROJECT KULCSSZEMPONTJAIHOZ - szempontok melyeket figyelembe kell venni szabad városi helyek megfelelő kialakításánál
A Módszertani Akció Tervnek ez a része orientálja a felhasználót a jelentősebb szempontokkal kapcsolatban, melyeket figyelembe kell venni, mindenekelőtt, egy szabad városi hely projekt megkezdésekor, leszámítva a kötelező nemzeti, regionális és/vagy helyi törvények figyelembe vételét. Az ellenőrzőlisták tükrözik azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a jó városi terek rendelkeznek minden egyes említett UrbSpace kulcsszemponttal összefüggésben. Ez segíthet a potenciális és következésképp a valós funkcionális szerep vagy teljesítmény figyelembevételében és meghatározásában (vö. Közös Stratégia, 2. fejezet) amit egy adott szabad városi helynek el kell érnie a helyi térbeli/földrajzi, technikai, pénzügyi, személyi és további feltételek, erőforrások és felszerelések felhasználásával.
ellenőrzőlista megfelelő oszlopaiban a fent említett folyamat4 fázisokat jelölik, amely fázisok lépése(i) során különösen fontos figyelembe venni az UrbSpace kulcsszempontok releváns szempontjait és kritériumait. (Lásd 3. ábra lent): A négyzetek kipipálásával az ellenőrzőlistákat kellene alkalmazni, hogy a felhasználók emlékezzenek a fontos kritériumokra a projekt folyamatának minden egyes szakasza során (vö. II szakasz):
Ellenőrzőlisták használata a projekt kialakítás folyamata során A meghatározott Munka Dokumentumok mellett, melyek minden egyes szemponttal és a Közös Stratégiával (vö. I rész) állnak kapcsolatban, az ellenőrzőlisták egyrészről “mintegy tervezés előtti eszközként” szolgálnak a kezdéskor (a programozási, előkészítési szakasz, és egy adott hely jelenlegi állapotának elemzése, felhasználói elvárások, stb., vö. Közös Stratégia, 4.3.6 fejezet és az iránymutatás rész további információért). Másrészről az ellenőrzőlisták mintegy „ellenőrző eszközként” is szolgálnának a projekt fejlesztési folyamat következő szakaszai során (részletes tervezés és kialakítás szakasza és az azt követő tervezett terv megvalósítása a kívánt funkciók elérésének az érdekében): Itt ezek segítenének ellenőrizni, hogy a szempontok figyelembe lettek-e véve és megfelelően lettek alkalmazva. Továbbá a projekt végső fázisa során az ellenőrzőlistákat a kulcsszempontok megfelelő figyelembevételének értékelésére, ellenzésére, és monitorozására lehetne használni a projekt megvalósítása és véglegesítése után. A négyzetek az 4Nézd az oszlopot minden ellenörző lista fejlécében a különböző fázisokkal „Előkészítés/Elemzés (Programozás)” „Tervezés/Kialakítás” és „Megvalósítás/Értékelés” MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
13
Biztonságos közlekedés a szabad városi helyeken Elérhetőségre vonatkozó érvényben lévő (nemzeti/regionális/helyi) előírások és normák figyelembe vétele. A felszínek és utak maximális horizontális és vertikális lejtése behatárolt. ...
Előkészítés / Elemzés (Programozás)
□
Tervezés / Kialakítás
Megvalósítás / Értékelés
E
□
□ □
□ □
3. Ábra: Példa az ellenörzőlista használatához
A következő oldalakon összeállított kritériumlista figyelembevétele az egyes UrbSpace szempontok tekintetében jelentősen befolyásolja a vonzerejét és használhatóságát – és ezért a sikerét – a létrehozott vagy felújított helynek annyi felhasználó számára amennyinek csak lehetséges, akiknek mindannyiuknak meg van a saját egyéni szükségletük, érdeklődésük, és elvárásuk a városi környezetben töltött idővel kapcsolatban. Ebben az értelemben az ellenőrzőlisták biztosítják az adatgyűjtés orientációját a kérdéses terület szándékolt tulajdonságaival kapcsolatban, azzal a céllal, hogy az megfeleljen nagyon sokféle felhasználói elvárásnak, és strukturálja a tervezési folyamatot.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
14
Társadalmi részvétel, mint módszertani keret A társadalmi részvétel szempont ellenőrzőlistája kiegészül a társadalom releváns érdekelt személyeinek és célcsoportjainak listájával, akiknek az elvárásait, ötleteit és javaslatait képviselni és figyelembe kell venni a tervezési folyamat során. Az egy ambiciózus cél miszerint ezen érdekeltek folyamatos részvétele a projekt ideje során, akik képviselik a “hivatalos önkormányzati hatóságokat”, a helyi közösséget, és további érdekcsoportokat. Mindazonáltal, ezt úgy is lehet értelmezni, mintegy keretet az teljes projekt fejlesztés folyamata körül, és így egy ígéretes módszertani megközelítés önmagában.
Lehetséges átfedés vagy ellentmondás Ha megvizsgáljuk az ellenőrzőlistát az egyes UrbSpace kulcs szempontok tekintetében, az közeli összefüggést vagy átfedést mutat bizonyos alkritériumokban. Bizonyos esetekben a szabad városi helyeknek „nagyon komplex, néha egymással ellentétes funkciókat kell
megvalósítaniuk”(Munkadokumentum „KialakításÉpítészeti kritériumok”, 83. o.). Ezért még ellentmondás is előfordulhat két felsorolt releváns kritérium között. Erre egy példa az igény a környezetileg és ökológiailag értékes területekre sűrű növényzettel, bokrokkal, stb. és az igény, hogy megteremtsük a biztonság érzését a felhasználókban világos helyekkel sötét területek, vagy eldugott helyek nélkül (lásd a következő ellenőrzőlistát is: a „Biztonság és Társadalmi Kohézió-szempont”). Mindazonáltal minden szempont és azok alkritériumai fontosak. Ezért ez a feladata a tervező(k)nek és az építész(ek)nek-mindig szoros együttműködésben a felhasználói célcsoportokkal-, hogy találjanak megfelelő egyensúlyt ezen szempontok között az adott szabad hely egyéni helyi helyzetére. Ezért figyelembe kell venni egyrészről a típust (pl.: egy városi terület erdős karakterrel, ahol a hangsúly a környezeti kritériumokon van, vagy egy városi tér, ahol a biztonsági szempontok lehet, hogy jobban számítanak) és másrészről a szabad hely kívánt főfunkcióját5.
_________________________________ 5 Utalás a 4. fejezet egyedülálló Munkadokumentumaira, melyek a 6 UrbSpace-kulcsszempont kapcsolatával és azok lehetséges átfedésével foglalkozik általánosságban és/vagy főleg azok alkritériumaival, valamint szerepel benne a"Megvalósítás /Értékelés" is.
15
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
III.1
A Környezeti Szempontok Ellenőrzőlistája
A szabad városi terek, főleg a zöld területek fontos környezeti és ökológiai funkciókat valósítanak meg, melyek fontos előnyt jelentenek a városban élő közösség számára. Ezért ez az egyik leginkább elismert szempont többek között, ami számos európai politikai dokumentumban is hangsúlyos szerepet kapott (vö. Munkadokumentum „Környezeti Kritériumok”, 5. o.). Beleértve azt a potenciált, hogy képes csökkenteni a negatív hatásait a klíma változásnak, melyek különösen
érezhetőek a városi területeken, a környezeti szerepe a szabad helyeknek a városi területeken különösen fontos a következő funkciók megvalósításával, melyekre, mint „ökoszisztéma szolgáltatásokként” is utalhatunk (vö. Ibid., 14. o.): a városi környezet klímájának javítása, a hidrológiai ciklus befolyásolása és csapadékvíz elvezetés, a biodiverzitás megőrzése és élőhelyek biztosítása/elősegítése a növény- és állatvilág számára, zajcsökkentés, stb.
Környezeti szempont 1 . Általános szempontok a tervezésben – városi szint
Előkészítés / Tervezés MegvalósíElemzés /Kialakítás / (Programozás) tás Értékelés
A városban található zöld közterületek arányos szóródásának eltervezése a polgárok számára való elérhetőségük tekintetében5.
□
□
□
Kapcsolódás megteremtése a különböző típusú zöld és szabad területek között6. Az élőhelyeken található zöld területek elősegítése és változatosabbá tétele- főleg a városközpontok sűrűn beépített területein7. A kompakt város koncepciót8 kell előtérbe helyezni, hogy elkerüljük a város terjeszkedését, a körülvevő táj felaprózódását, és hogy megmentsük a szabad területeket a természet számára. A zöld és szabad területeket a helyi uralkodó szélirányok figyelembe vételével kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a jobb légáramlást és a levegő éjszakai cseréjét.
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□ □ □
□ □ □
□ □ □
□
□
□
□
□
□
Zöldövezetek vagy védelmi övezetek kialakítása vízterületek mentén. 2. Belső fejlesztés-elvárt kritériumok és paraméterek A kedvezőtlen klímaváltozás hatásainak enyhítésével kapcsolatos kritériumok A vegetációval borított felszínek arányának növelése a szabad tér főfunkciója szerint9. 10
A terület vízmegtartási kapacitásának növelése . Vízzel kapcsolatos tényezők felhasználásának (a szökőkutak, a vízfolyások összegyűjtik az esővizet) előzetes felmérése11. Szembenézvén a városi területeken várható hőmérséklet enyhüléssel új fa é s növény fajokat (taxonokat) kell bevezetni, amelyek még jelenleg nem alkalmasak a helyi körülményekhez12. Továbbterjedő fás növények telepítése (Ailanthus altissima, Negundo aceroides) melyek terjedésének elősegítéséhez kerülni kell az emelkedő hőmérsékletet.
5 300 méterre vagy 10 perc sétára a zöld helyektől, lásd 2. ábra, 6.o. 6Biofolyosók, fasorok kialakítása, kerékpár és gyalogos infrastruktúrával. 7Pl.: “zsebparkok” kialakításával (fák használatával utakon, zöld falakkal és tetőkkel, mászó és vertikális vegetáció, stb.) 8Kommunikáció a bizottság irányából a tanács, az Európai Parlament, az Eorópai gazdasági é szociális bizottsága, és régiók Bizottsága felé, 2004, A városi környzetre vonatkozó tematikus stratégia, 26. o. 9Ha lehetséges a fás növényekkel borított területekt arányának >60%-nak kellenne lennie a gyeppel borított területekkel szemben. 10 Pl. :A szükségtelen talajzárók eltávolításával udvarokon, parkokban, utak mentén zöld fedések kialakítása, melyek megfogják és lelassítják a víz elfolyását. 11 Tető és terasz vízgyűjtő rendszerek vezethetnek gyűjtő csatornákhoz és gyűjtőtavakhoz. A járdák és a lezárt felszínek úgy lejthetnek, hogy azok a vizet a növényzethez vezetik. 12 pl.: a hőmérsékleti elvárásokhoz alkalmazkodva, az erős nyári szárazságnak ellenálló a keskeny leveleknek köszönhetően; vö. Jaroslav Machovec: A globális klímaváltozás hatásai a városokban kialakított tájra és parkokra, megjelent Települések, parkosított táj konferencia anyagaként.
16
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
Környezeti szempont A biodiverzitás elősegítésével kapcsolatos kritériumok Új telepítéshez a régióból származó őshonos fák és bokrok használata, ha lehetséges. 13
A biotópok összekapcsolódásának elősegítése szabad hely szintjén . Madárfészek dobozok, denevérdobozok felszerelése minden helyen, ha lehetséges. A kiválasztott zöld területek természeteshez közeli nyírásának figyelembe vétele14, a nem nyírt szegélyek (pl.: kerítések alatt) meghatározása előre. A réteges területek figyelembe vétele azáltal, hogy a zöld terület részeit hagyjuk, hogy a természetes rétegződés szerint nőjenek. Tápanyaghiányos élőhelyek kialakítása azáltal, hogy nem biztosítunk humuszréteget a nyitott talajmozgásokhoz, lejtőkhöz, stb. Növényvédőszerek és jégmentesítő sók használatának megszüntetése, kivéve a veszélyes útkereszteződésekben. A polgárok számára megfelelő klíma feltételek biztosításával kapcsolatos kritériumok Ahol lehetséges intézkedések meghozatala a nyári meleg mérséklése céljából: • Árnyékolás (táblák, pergolák vagy textíliák az utcákon) • Élénk színek és fényes felszínek használata (jobban visszaverik a sugarakat, mint a sötétek) • Főleg lombhullató fák használata (árnyékot nyújtanak nyáron, és lehetővé teszik a napsugár eljutását a földhöz télen) Ahol lehetséges intézkedések meghozatala a polgárok védelme érdekében a szél, az eső és a zaj ellen: Élőnövényzet általi védelem, üvegpanelek; speciális példák a galériák (eső elleni védelmet nyújtanak) és süllyesztett szabad területek.
□ □ □ □
□ □ □ □
□ □ □ □
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
1 4 Pl.: úgy kialakítani a zöld terület körülzárását, hogy a kis állatok, mint a sündisznók és a kétéltűek áttudjanak azon menni. 15 Legfeljebb egyszer-kétszer egy évben figyelembe véve a későn virágzó növények tenyészidőzsakát, és a rovarok, valamint a talajon fészkelő madarak szükségleteit. 16 A sűrű lombsátor szélfogóként működik (RUROS projekt), mikor az uralkodó szélirányban van telepítve, az örökzöld fáknak speciális fontosságuk van.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 1 7
lll.2a Ellenőrzőlista a Társadalmi Részvétel Szemponthoz A helyi közösség részvétele, amit a társadalom különböző érdekelt személyei képviselnek, akik képesek megfogalmazni a saját elvárásaikat a szabad hellyel kapcsolatban közös döntési folyamatokon keresztül, prominens szerepet tölt be a fenntarthatóság koncepciójában. A társadalmi részvétel módszertani tervezési megközelítése a kezdetektől segít a releváns információk összegyűjtésében a felhasználók elvárásairól, visszacsatolást ad egy adott hely fejlesztési jellegéről, és végül hozzájárul a kielégítő és tartós eredmények eléréséhez, ami ezért gazdasági értelemben válik fenntarthatóvá: Általánosságban fontos kiemelni, hogy egy kiegyensúlyozott mértékű társadalmi részvétel a városi fejlesztésekben megerősíti a polgárok viszonyát a városhoz, és annak strukturális elemeit, és biztosítják a bevezetésre váró
intézkedések és javasolt koncepciók hosszú távú támogatását (vö. Munkadokumentum „Társadalmi Részvétel kritériumok”, 4. o.12 ). Fontos lépések/elemek, melyeket figyelembe kell venni, azok a társadalom hozzáférése az információhoz, aktív információ biztosítása, és közvetlen konzultáció a polgárokkal a tervezés és a tervezési folyamatok értékelés során: „A közterületek tulajdonképpen ideális projektek a részvételt megkívánó folyamatokhoz. Ezeket viszonylag érthetően lehet felvázolni, a polgárok majdnem mindennap használják őket, összegyűjtenek számos témát a környezetvédelemmel, a biztonsággal, a szabadidővel, stb. kapcsolatban, ami miatt ez egy vonzó téma a lakók számára” (ibid.).
Társadalmi részvétel-szempont Módszertan Van egy érthető, a külvilág számára bemutatott társadalmi részvételi terv világos időkeretekkel. Egy projekt gazda (a megvalósításért felelős team) ismeri a részvételi elveket és módszertant, megérti, és elfogadja azokat. Egy (lehetőleg külsős) szakértő része a részvételi folyamatnak, akinek megfelelő tapasztalata van a társadalmi részvétellel, a nyilvános megbeszélések kommunikációjával és elősegítésével kapcsolatban. Minden lehetséges célcsoportot be kell azonosítani, és azoknak részt kell venniük az egyes projekt fázisokban, ahol lehetséges. A részvétel monitorozva van, és ha egyes csoportok hiányoznak, a folyamatot úgy kell megváltoztatni, az a csoport is részt vegyen. A nyilvánosság megszólítása különböző módon történik a kommunikáció, az információterjesztés, és a részvételi stratégia során (beleértve párbeszédes megközelítéseket, műhelyeket, csoportmunkát, stb.). Helyi erőforrások kerülnek felhasználásra a projekt előkészítése és megvalósítása során (különösen a helyi polgárok, a terület fontos társadalmilag érdekelt személyei, helyi technológiák, anyagok, stb. tekintetében). A projekt folyamán a polgárok felismerik, hogy az hogyan fejlődik, és hogy a véleményeiket hogyan veszik figyelembe, illetve hogyan integrálják. Kontextus Az ingatlan tulajdonosa feltétel nélkül engedélyezi a projekt célját és felelősséget vállal a terület karbantartásáért. A projektgazdák intézkedéseket hoznak, hogy megoldják az esetleges konfliktusokat (a csapaton belül, a projekt helyszínnel és ügyekkel kapcsolatban, a résztvevő csoportokkal kapcsolatban, stb.). A projekt megvalósítója saját tőkét/munkát/anyagot visz a projektfejlesztésbe vagy magvalósításba.
__________________________________ 17 Lásd a Közös Stratégia 3. fejezetét is “Tervezés az érintettekkel együtt
18
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
Előkészítés / Elemzés (Programozás)
Tervezés/ Kialakítás
Megvalósítás / Értékelés
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
Szükséges
A Megvalósífolyamat tott szervezett
□
□
□
□
□
□
□
□
□
Társadalmi Részvétel-szempont Kontextus
Szükséges
A projekt terület helyileg jelentős, frekventált, megközelíthető és természetszerűleg használatra ösztönöz. Hosszú ideje fennálló igény van a hely megváltoztatására. A javasolt terület kialakítása több célcsoport igényeit valósítja meg. (Nemcsak egy funkciót ajánl). A projekt kialakítása mindennapi életre fogalmazódik meg, és a nap illetve az évszakok különböző szakaszaira. A hibák és a problémák monitorozását a tanulságok összegyűjtésére kell felhasználni a következő eseményeken, valamint a helyi közösség fejlesztésére. Közösség A kiinduló kezdeményezést „alulról felfelé” kell, hogy támogassák, és nemcsak „felülről lefelé” utasítsák. A helyi közösség már a projekt megvalósítását megelőzően aktív. A kezdeményező csoport sokféle, amely tükrözi a lehetséges célcsoportok sokszínűségét. Van egy projekt elindító a közösségben, aki rendelkezik a vezetés képességével, és bizonyos természetes tekintéllyel a közösségen belül. A cél nem egyszerűen egy hely létrehozása, hanem egy működő csapaté, amely folytatódik a projekt lezárása után is. Együttműködés van a kezdeményező csoport, (pl.) nem önkormányzati szervezetekés önkormányzati vezetés között. A polgárok részt vesznek a projekt megvalósításában. Tevékenységek A területen különböző közösségi tevékenységek folynak az „újraélesztés” előtt, alatt és után is. A projekt indirekt módon további közösségi tevékenységekhez vezet.
A Megvalósífolyamat tott szervezett
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□ □
□ □
□ □
lll.2b Összeállítás az érdekelt személyekről és célcsoportokról, akiket figyelembe kell venni a szabad városi tér tervezése során Polgárok: „A szabad városi helyek használói” • Helyi lakók • Iskoláskor előtti és iskolás gyerekek • Tinédzserek és fiatal felnőttek • Nők • Férfiak • Családok • Szülők vagy gondozók a gyerekekkel együtt • Fogyatékossággal élő emberek/csökkent mozgásképesség • Nyugdíjas emberek és idős polgárok • Bevándorlók és egyéb kisebbségi etnikai csoportok • Dolgozó emberek, ingázók, és bejáró dolgozók • Munkanélküli személyek • Lehetséges turisták és látogatók
• A helyi adminisztráció tagjai • Földbirtokosok a területen • A terület szomszédságában található ingatlanok tulajdonosai • A környéken található főbb közintézmények képviselői: Iskolák, egyetemek, könyvtárak, múzeumok
Helyi szervezetek és érdekelt csoportok • • • • • •
Non-profit szervezetek Helyi szövetségek/társaságok, érdekcsoportok Ellenzék Gyerek- és ificentrumok Helyi szervezetek, pl.: fogyatékossággal élő emberek, sport klubok képviselői Üzletek (éttermek, stb.)
•
...
Hivatalos Testületek •
Az önkormányzat tagjai
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 1 9
III.3 Ellenőrzőlista a Nemi-szemponthoz Ha részletesen figyelembe vesszük a különböző létező életstílust és szokást a városokban, sok tevékenység, szükséglet és az élethez szükséges dolgok jelennek meg. Mindazonáltal, a városi tervezők túl gyakran hoznak létre városokat anélkül, hogy tekintetbe vennék a nők, a gyerekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit, ami azt eredményezi, hogy a város nem minden részét tudja egyformán élvezni az összes potenciális felhasználó csoport. A nemek társadalmi egyenlőségének szempontjának érvényesítésének integrációja a városi terek politikai irányításába egy fenntarthatóbb, egyenlő és elérhető környezetet eredményezhet a társadalom különböző tagjai számára. A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítése a várostervezésben a nemek közötti lehetséges különbségeket helyezi a középpontba a tervezési folyamat
valamennyi szakaszában: a feladatok kitűzésétől az intézkedések megtervezésén és végrehajtásán keresztül, az értékelésig. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a nőkről vagy újabb, gyakran elhanyagolt felhasználói csoportokról (vagy társadalmi kisebbségekről) van szó, hanem a kapcsolatukról köztük és a férfiak közt, a közös előnyök megszerzéséért. Meghatározott intézkedésekre lehet szükség, hogy azok az azonosított egyenlőtlenségek megszüntetésre kerüljenek. A nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való érvényesítését, mintegy keresztmetszeti kérdést, mindig a többi UrbSpace-kulcsszemponttal közeli kapcsolatban kell értelmezni, különösen a biztonsággal (szembenézni a nemi erőszakkal) és az elérhetőséggel kapcsolatos ügyekben (vö. Munkadokumentum „Nemi szempontok").
Nemi-szempont Általános szempontok minden tervezési megközelítésben A beavatkozás bármilyen megemlített/felismert/lehetséges negatív hatását mérlegelni kell. A közterület különböző felhasználásáról információgyűjtés és annak értékelése18. Információgyűjtés és értékelés mindenféle felhasználói csoport különböző szükségleteiről, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe közterületeken. Információgyűjtés és elemzés azzal kapcsolatban, hogy a közterületeken hogyan és milyen célból/funkcióval használják a szolgáltatásokat és berendezéseket. Minden releváns szempontot át kell gondolni minden felhasználói csoport szempontjából (különösen a nők, gyerekek, idős és fogyatékkal élő személyek, eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberek esetén) a projekt folyamán. Intézkedések az egyenlőség elősegítésére A döntéshozatal folyamatában a nők és a férfiak kiegyenlített arányban képviselik a különböző célcsoportokat. A döntéshozatallal kapcsolatos világos szabályok felállítása melyek magukba integrálják a nemek társadalmi egyenlőségének főirányként való megközelítését. Azon szempontok figyelembe vétele, hogy a nők és a férfiak ugyanolyan módon részesülnek-e előnyben bármilyen struktúrában egy közterületen. Tervezés Előre gondoskodni mindenki által használható sportolási lehetőségekről. Előre gondoskodni gyermekek számára kialakított területekről. Előre gondoskodni támogató szolgáltatásokról - pl.: helyi boltok, gyermek felvigyázás, nyilvános vécék. Egy hely sokoldalú felhasználásának elképzelése, amit a lakosság széles keresztmetszete használ.
____________
Előkészítés / Tervezés/ MegvalósíElemzés Kialakítás / (Programozás) tás Értékelés
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□ □
□ □
□ □
□ □
□ □
□ □
18 Mikor és hogyan használják a nő, illetve a további célcsoportok (pl.: gyerekek, tinédzserek, idős és fogyatékossággal élő személyek) a szabad városi helyeket, statisztikák, elemzések nemek szerinti megkülönböztetéssel, és helyek, vagy helyszínek kihasználtságának értékekése (vö. Munkadokumentum, "Nemi szempontok", 34. o. ff. és Útmutató-II. rész).
20
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
III.4
Ellenőrzőlista a Biztonság és a Társadalmi Kohéziószemponthoz
Ahogy az a „Biztonság és Társadalmi Kohézió kritérium” Munkadokumentumban (vö. 1. o.) kifejtésre került, mikor a felhasználók egy közterületen vannak, közvetlen módon érzékelik, hogy mi a biztonságos és mi nem. A következő példa mutatja, hogy milyen következménye van, ha megfelelő módon kerül mérlegelésre ez a szempontot a szabad városi helyek kialakításával/tervezésével kapcsolatban: Zöld parkok (környezeti szempont) olyan elemek, melyek emelik nemcsak a hely és annak környéke minőségét és vonzerejét, de a biztonságot is. Ahogy egy közkert sok különböző felhasználót vonzhat (családokat, gyerekeket, időseket, stb.) akik hajlamosak tiszteletben tartani az általános viselkedési normákat és közös tevékenységeket végeznek, ami növeli a természetes jellegű felügyeletet és megfigyelést. Másrészről a nem megfelelően tervezett és vezetett parkok elősegítik az ilyen szabályok megszegését, melyek negatív következményekkel járnak – anti-szociális magatartás, vandalizmus, vagy még komolyabb bűncselekmények,
úgymint erőszak alkalmazása, pl.: támadások vagy nemi erőszak. A biztonság és a társadalmi kohézió kérdése a közterületeken belül szoros kapcsolatban áll számos egyéb az UrbSpace-ben megfogalmazott szemponttal, közös következtetésekkel: Általánosságban ezért a kialakításnak, a tervezésnek, a megvalósításnak, a monitorozásnak/értékelésnek figyelembe kell venni bűnmegelőzés alapelveket, melyek magukban foglalják, egyebek mellett a tiszta látóvonalak és megfelelő világítás (kialakítás és építészet), megfelelő szintű és típusú megközelíthetőség és kapcsolatok (megközelíthetőség) különböző érdekelt személyek, beleértve a rendőrséget, részvétele a kialakítás folyamatában (társadalmi részvétel), bizonyos felhasználókról való gondoskodás: idősek, gyerekek, nők, fogyatékkal élők, bevándorolt (nemi szempontok) (vö. Munkadokumentum „Biztonság és Társadalmi Kohézió kritérium”).
Biztonság és Társadalmi Kohézió-szempont Általános szempontok minden tervezési megközelítésben „Gondolkozz bűnözőként”- az elemeket, amelyek a bűnözés céltáblái lehetnek, vandalizmus, anti-szociális magatartások, mindig tekintetbe kell venni. „Gondolkodj szélesebben" – a területre jellemző bűnözést, antiszociális magatartást és trendeket figyelembe kell venni. „Kérdezz szakértőket" – a rendőrséggel, az illetékes Helyi Hatósági szervekkel (szociális és bűnmegelőző) és az érdekelt személyekkel fel kell venni a kapcsolatot, hogy megtudjuk mi történik, jó és rossz értelemben egyaránt. „Tedd egyszerűvé" – a legegyszerűbb módokat kell megvizsgálni (beleértve a kialakítás), hogy a hely érthetően, könnyedén és biztonságosan működjön, azért, hogy megértsék és használják azt. „Tedd barátságossá" – a boldog és nyugodt felhasználók hajlamosak biztonságosabban érezni magukat. A lehetséges konfliktusokat figyelembe kell venni, és remélhetőleg megelőzni azokat. „Tedd erőssé" – a „célpontokat” meg kell védeni és a biztonsági intézkedéseket diszkréten, de megfelelő módon kell kialakítani. „Tedd vonzóvá" – egy közterület a polgároknak van, valami el van helyezve ott, ami vonzza az embereket. A terület magas fokú biztonságának a megteremtése lehetővé teszi különböző funkciók gyakorlását. „Tedd ezt mindenkinek” – minden lehetséges felhasználót és az ő biztonsággal kapcsolatos felfogásukat, és szükségleteiket mérlegelni kell; egy közterületnek olyan magába foglalónak kell lennie, amennyire lehetséges, és nem kirekesztőnek. „Tartsd tisztán" – biztosítani kell a karbantartást, a gyors javítást, és a takarító szolgáltatásokról, figyelembe véve a „törött ablakok” elméletet19. „Keress tulajdonosokat" – biztosítani kell, hogy majd valaki, mint „tulajdonos” birtokolja a helyet, ránézzen és gondozza azt (természetes felügyelet), és legyenek közös szabályai a helynek (viselkedési normák).
Előkészítés / Tervezés/ MegvalósíElemzés Kialakítás / (Programozás) tás Értékelés
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
________________________________ 19 A “betört ablakok” teória szerint egy olyan hely észlelése, amely már nyomokban a vandalizmus jeleit mutatja, részben tönkre van téve, és nem megfelelően van karbantartva még inkább antiszociális magatartásra bátorít. Ezért a környezet karbantartása mintegy a társadalmi kohézió és informális társadalmi kontrol szintjeinek fizikai indikátora lényegesebb fontossággal bír (vö. Munkadokumentum “Biztonság és Társadalmi Kohézió kritériumok”, 7. o.)
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 21
Biztonság és Társadalmi Kohézió-szempont Megközelítés és közlekedés biztonságban A gyalog-, a kerékpár- és az autóutak egyértelműen beazonosíthatóak. A felesleges utakat meg kell szüntetni. A közlekedés a területen belül és azon keresztül könnyű és érthető. Az utakat, amelyek azonnali és nem észrevehető lehetőséget adnak a bűnözőknek a potenciális célpontokhoz való hozzáféréshez, le kell tárni, illetve ellenőrzés alá kell vonni. Tervezés a biztonságért A hely/épület kialakítása megfelelő módon, az azonosított bűnözési kockázat figyelembe vételével történik. A felhasználás módját tekintetbe kell venni, ami kompatibilis lehet, az esetleges konfliktusokat tanulmányozni kell. A közterület célként szolgál és a legitim tevékenység megfelelő szintjét támogatja. A helyek sérülékeny pontjait és eldugott sarkait fel kell számolni. A társadalmi felügyelet lehetőségeinek maximalizálása. Biztonság és felügyelet a biztonságért Az autó/kerékpárparkolóknak biztosítani kell a láthatóságot és a biztonságot. Megfelelő – de nem túlzott mértékű – világítás megfontolása bűnmegelőzési céllal. CCTV20, térfigyelő kamerák lehetőségének figyelembe vétele, (a legjobb módszernek tűnik, bizonyos meghatározott problémák esetén költséghatékonyság elemzés szerint). Bűnmegelőzési stratégiák felállítása, melyekben az összes lehetséges felhasználó kockázatai és félelmei megvizsgálásra kerül. A „Biztonságos tervezés" (CPTED21, bűnelkerülő kialakítás, biztonságos tervezés, stb.) „célpont megerősítése” alapelvek alkalmazása. A bűnmegelőzési intézkedések negatív hatásait célzó, azokat enyhítő megoldások. Tulajdonviszony és karbantartás A köz, a fél magán- és magánterületeket egyértelműen kell jelölni. A hely karakterét, a tulajdonviszonyokat és a valakihez tartozás érzését figyelembe kell venni. Felszerelés és bútorozás kezelési rendszerek felállítása. Biztosítani kell, hogy a lehető legjobb minőségű közterületek jöjjenek létre.
______________
□ □ □ □
□ □ □ □
□ □ □ □
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□ □
□ □
□ □
□ □ □
□ □ □
□ □ □
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□ □ □
□ □ □
□ □ □
20"CCTV-Zártláncú televízió: egy terület felügyeletére felszerelt kamerák (vö. Ibid., 28. o.). 21 "CPTED" egy terület alapú bűnmegelőzési stratégia, amit a “Bűnmegelőzés Környezeti Tervezésen Keresztül” (vö. Ibid., 2. o. ff.) fogalmazott meg
22
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
III.5
Ellenőrzőlista a Megközelíthetőségszemponthoz
Egy olyan környezet megteremtése, ami elérhető minden potenciális felhasználó számára elősegíti az egyenlő jogok kialakulását a társadalmi életben való részvételhez, és egyenlő esélyeket biztosít a mindennapi élet összes létrehozott területének megközelítéséhez és használatához. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a társadalom számára kínált termékek, és szolgáltatások elérésével kapcsolatos hátrányokat el kell kerülni. Ez nemcsak a fogyatékkal élő emberekkel van kapcsolatban, hanem a megközelíthető, mindenki számára kialakított környezet értékét hangsúlyozza azáltal a felvetés által miszerint a társadalom minden tagjának előnye származik ebből a megközelítésből különböző módón, és a z élete különböző szakaszaiban (pl.: gyerekek akiket babakocsiban szállítanak és a szüleik, turisták gurulós bőröndökkel akik idegen környezetben utaznak, idős emberek járókerettel, stb.). A „Design mindenkinek” megközelítést figyelembe kell venni a városi (infra)struktúra kialakítása során, ami mindenki által megközelíthető és használható,
függetlenül az egyéni képességektől, kulturális háttértől, vagy a lakóhelytől, és amit úgyis lehet értelmezni, mint a kis ás nagy városaink előkészületét a demográfiai változásra az európai országokban. Ez együtt fog járni az idősebb népesség arányának az emelkedésével, mely a jövőben, általánosságban kevésbé lesz mobil, és sokkal érzékenyebb lesz a környezetében található akadályokra, mint jelenleg. Az olyan szabad városi helyek, amelyek akadálymentesek, ahol könnyű tájékozódni, és amelyek mindenkinek lettek tervezve, elősegítik a sokszínűséget, az egyenlő lehetőségeket, és nem a lakosság uniformitását. Azáltal, hogy mindenki számára hasznosak és komfortosak, nemcsak a fogyatékkal emberek számára hasznosak, hanem az egész társadalom, a helyi lakók számára fontos értéket jelentenek, valamint biztosítják a látogatók számának emelkedésének lehetőségét. (vö. Munkadokumentum „Megközelíthetőség szempont” és Közös Stratégia, 3.5 fejezet).
Megközelíthetőség szempontja Általános szempontok minden tervezési megközelítésben A megközelíthetőséggel kapcsolatos, érvényben lévő (nemzeti,/regionális/helyi) szabályozások és normák figyelembe vétele. Megközelíthetőséggel kapcsolatos információ biztosítása a különböző szükségletekkel bíró emberek számára a szabad helyek tulajdonságairól. Garantálni kell, a szabad hely bejárati pontjai közelében a csatlakozást az akadálymentes közösségi közlekedéshez, és a szolgáltatásokat/parkolókelyeket az egyéni közlekedést használóknak. Sokféle látnivaló/tevékenység kialakítása és utalások a környék jövóbeni ajánlataira Egyenes vonalú és körkörös utak kialakítása a különböző érdekes helyek mentén rendszeres kereszteződésekkel és lerövidítési lehetőségekkel. A szabad helyeken való közlekedés és azok használatának esetleges párhuzamos formáinak és céljainak kompatibilitásának (sétálás, kerékpározás, autók) figyelembe vétele. A szabad helyeken található akadálymentes berendezések funkcionalitásának és karbantartásának biztosítása.
Előkészítés / Tervezés/ Elemzés Kialakítás (Programozás)
Megvalósítás / Értékelés
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□
□
□
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 23
Megközelíthetőség szempontja Belső fejlesztés-szükséges elemek és paraméterek Biztonságos közlekedés a szabad városi helyeken A felszínek és ösvények maximális horizontális és vertikális lejtése behatárolt. Tekintetbe kell venni a helyek szélességét, forduló-/találkozó- és biztonsági helyeket (a használat intenzitásától függően). A belmagasságot úgy kell figyelembe venni, hogy az mentes legyen bármilyen elemtől, és elég magas legyen a biztonságos sétához mindenki számára. Kemény, csúszásmentes, egyenletes, hézagmentes felszíneket kell a helyeken kialakítani, az ösvényeknek mentesnek kell lenniük az egyenetlenségektől. A felszínek közötti magasságkülönbségeket kerülni kell, vagy minimumra csökkenteni. A lépcsőket, mint az egyetlen lehetőséget az elkerülhetetlen szintkülönbségek áthidalására kerülni kell, helyettük rámpát vagy liftet kell felszerelni. A rámpáknak a hosszanti emelkedéstekintetében meg kell felelniük az érvényben lévő szabályozásoknak/normáknak, kerékvezetóvel és közlekedő területtel kell rendelkezniük. A városi élet elemei és a bútorzat biztonságos és funkcionális kapcsolatban állnak, melyeket egyértelműen és észrevehetően potenciális akadályként jelölünk. Információ és tájékozódás Koherens és kétségbevonhatatlan információ, és könnyen felfogható tájékozódás átgondolása. Tapintással, hallással és látással kapcsolatos elemek és kontrasztok tájékozódási rendszerének kigondolása, ami térbeli tájékozódást nyújt, meghatározza a sétautakat, és figyelmeztet az akadályokra. Jelzőtáblák tekintetbe vétele, melyek egyértelműen jelölik a gyalogutakat, a járdákat, az alternatív útvonalakat, valamint figyelmeztetés az észlelhető kockázati pontokra. Az információ akadálymentes kihelyezése a releváns megközelítési pontoknál a szabad hely fontos tulajdonságairól és szolgáltatásairól. Tartózkodás és találkozás, kiegészítő berendezések: Figyelembe venni, hogy a területek szabályos távolságban legyenek egymástól. . . ...lehetőséggel arra, hogy a használó leüljön menedéket keresvén, vagy, hogy visszanyerje a jó közérzetét. ...hogy biztonságban tartózkodjon és pihenjen. . . .elég nagy és megfelelő helyen található a találkozóhoz és kommunikációhoz anélkül, hogy a használókat zavarnák, vagy ők mások mobilitását csökkentenék. Elérhető, akadálymentes egészségügyi helyek kialakításának átgondolása lehetőleg bejárati pontoknál.
24
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□
□
□
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□ □ □
□ □ □
□ □ □
□
□
□
III.6
Ellenőrzőlista a Kialakítás-Építészeti-szemponthoz
A „design”-ra (vagy kialakításra) úgy kell tekinteni, mint valami, ami sokkal több, annál, mint csak egy hely formai szempontjainak a megformálása, ami még egyszer a már jellemzett UrbSpace-kulcsszempontok közeli kapcsolatát és az azok közötti összefüggést tükrözi: ahogy az a Munkadokumentumban „Kialakítás-Építészeti Kritériumok” (4. o. ff.) röviden bemutatásra került: a kialakítás, vagy „design” az inkább formális és funkcionális szempontok integrálásáról szól, és így „minden szempont a hely állapotára, a felhasználók szükségleteire, az ügyfelek követelményeire, és a társadalom elvárásaira utal, és a környezet egy egységes és térben funkcionáló koncepcióba való helyezésére. Ahhoz hogy lecsökkentsük a városi helyek létrehozásának „design”
szempontjait formális mérlegelésekké, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a lényeget, hogy ténylegesen miről is szól a „design”. Azáltal, hogy egyszerűen reprodukáljuk a fizikai struktúrákat, amikre sikeres városi helyekként asszociálunk, nem lehetséges jó „design”-t vagy kialakítást megvalósítani.” Ezért a következő ellenőrzőlistában vázolt kritériumokra és utalásokra, úgy kell tekinteni, mintha adott szabad hely elkészítésére, vagy felújítására vonatkoznának (vö. Közös Stratégia, 4. fejezet, „Tervezés, mint főnév-Tervezés, mint ige”, is részletesen utal a kialakítással/”design”-nal kapcsolatos elvárásokra a projekt fejlesztési folyamatának egyes fázisaiban).
Kialakítás - Építészeti szempont A szélesebb kontextus A tér elhelyezésének mérlegelése a szélesebb szabad városi térben. Figyelembe van véve a hely funkcionális szerepe a szélesebb szabad városi tér hálózatban. Figyelembe van véve a hely fizikai és vizuális kapcsolata a szabad tér hálózatban. Figyelembe van véve a szerep, amit a hely tölt be, vagy kellene betöltenie, a város/régió stratégiai szabad tér koncepciójában. Figyelembe van véve, ahogy a hely határai kijelölésre/védelemre kerülnek a környező városi területtől. A hely határainak felhasználók általi átjárhatóságának átgondolása. A be- és kilátás közötti általános egyensúly és az elkerítés értékelése. A körülvevő elemek védő funkciójának értékelése a kintről jövő zaj, szennyezés, stb. ellen. A terület tervezése A helyhez tartozó bejáratok számának (opcionális) korlátozásának és azok elhelyezésének átgondolása. A bejáratok (opcionális) hangsúlyozásának tekintetbe vétele keretek és küszöbök alkalmazásával. A terület további belső, kisebb területekre történő strukturálásának (potenciális) igényének figyelembe vétele. Semleges helyek (opcionális) kialakításának figyelembe vétele különböző használatra/felhasználói csoportoknak. A tervezési koncepció eredményének figyelembe vétele, hogy az lehetőséget biztosít-e esetleges jövőbeni változtatásokra. A terület tereptárgyainak potenciáljának figyelembe vétele, atekintetben, hogy fizikai alapot biztosítanak a társadalmi funkciókhoz (kommunikáció, játék és pihenés, a természet élvezete, stb.). A terület tereptárgyainak potenciáljának figyelembe vétele, atekintetben, hogy fizikai alapot biztosítanak a strukturális és esztétikai funkciókhoz (identitás, tájékozódás, a kontextus visszatükrözése, stb.). A fenntarthatóság céljainak támogatásának számításba vétele, amit tervezési megközelítések, anyagok (tartós és ellenálló a helyi éghajlati viszonyoknak), és a növényzet felhasználása által lehet elérni.
Előkészítés / Elemzés (Programozás)
Tervezés/ Megvalósítás / Kialakítás Értékelés
□ □
□ □
□ □
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□ □ □
□ □ □
□ □ □
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 25
Kialakítás - Építészeti szempont A hely kialakítása (design) Megfelelő megközelítések alkalmazás a kialakítás(design) elemeinek rendszerezéséhez (geometriai sémák; Gestalt alapelvek az elemek csoportosítására; reagálás a külső lejtésekre és tájékozódásra, etc.). Vertikális elemek megfelelő használata, hogy segítsenek meghatározni a kialakított helyeket. A fő helyek és a terület körül található tereptárgyak közötti kapcsolat figyelembe vétele körbejárás által. A meglévő elemek és szimbólumok integrálásának eltervezése a terület környezetéből vagy a terület történetéből a kialakítási(design) koncepcióba, hogy fokozza a jelentést. Emberi mértéket kell figyelembe venni a kialakításban (design) (látószögeket, a helyek méreteit, a kialakítás (design) elemeinek mértékét, stb.). Részletes kialakítás(design) és anyagok felhasználása A választott anyagok: A többi kialakítási(design) szemponthoz való megfelelésének és azok támogatásának figyelembe vétele. A padlózat/talaj burkolásának kialakításának(design) felhasználása, hogy megerősítsük a térbeli koncepciót (anyagok, minták, stb.). A megközelítés meghatározása az elkerítő/felosztó elemek kialakításához(design), ami megnevez különböző területeket a helyen belül. A növényzet funkciójának figyelembe vétele, hogy meghatározza a helyet, és hangsúlyt és jelentést teremtsen. A terület bútorainak, világításának, pavilonjainak és pergoláinak, stb. elrendezésének és elhelyezésüknek megfelelő tekintetbe vétele. A szobrászat és egyéb művészi beavatkozások lehetséges szerepének figyelembe vétele.
26
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
□
□
□
□ □
□ □
□ □
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
MELLÉKLET Esettanulmányok UrbSpace-pilot akciókból
Az UrbSpace projekt ideje alatt, a partnerek 8 közép-európai országból helyi pilot akciókat valósítottak meg a saját kijelölt városi területükön vagy azok vonzáskörzetében. Ezek a pilot projektek célja az volt, hogy megvizsgálják, és explicit módon megvalósítsák a kulcsszempontokat, amikre az UrbSpace projekt fókuszált. Ilyen értelemben, különleges figyelmet kapott a Közös Stratégia és a Munkadokumentumok, amelyek a projekt egy korábbi szakaszában lettek kidolgozva, mintegy elméleti és gyakorlati alapként a jó városi helyek kialakításához. Aztán a tesztelésük valós feltételek mellett a
különböző pilot tervezési megközelítésben került a középpontba az UrbSpace-projekt következő fázisai során. Ebben a részben a résztvevő országok pilot akcióinak megoldásai lettek összegyűjtve. Az esettanulmányok először nagyon eltérő helyzetű városi helyeket képviselnek. Ezek újra lettek strukturálva és módosítva a pilot akció fejlesztése során. Mint példaértékű megvalósítások, ezek az esettanulmányok különböző megközelítéseket tükröznek egy vagy számos, a végrehajtó projekt partnerek által bemutatott UrbSpace szempontok megvalósítása során.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 27
1. Esettanulmány Szabad városi hely felújítása, Presov/Szlovákia A pilot projekt neve Projekt Partner Hely, Ország A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok)
Szabad városi hely felújítása Presov városában LP Regionális Környezeti Központ, Szlovákia Presov, Szlovákia • Környezeti szempont • Társadalmi részvétel szempont • Nemi szempont • Biztonság és társadalmi szempont • Megközelíthetőségi szempont • Várostervezési szempont
A helyzet a kezdéskor A szabad hely terület „Sidlisko II Presov”-ban található egy lakótelepi övezetben, ami az 1960-as évek végén épült. A társadalmi struktúrája a hely lakosságnak megváltozott. Ez a hely tipikus példája az elhanyagolt területnek, aminek nincs releváns funkciója, kicsi a növényzet aránya, a bűnözés problémát okoz (főleg éjszaka), konfliktus áll fenn az autóforgalom és a gyalogosok között, elhanyagolt és nem megfelelő építészet.. A A helyzet előtte
A megoldás leírása -Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont(ok) megvalósításának hatása Egészében véve, a hely úgy van tervezve, hogy az, mint egy társasági, találkozó, szabadidős helyként szolgáljon egy adott lakóövezetben, annak a közössége számára. A hely kialakítása (design) próbál megfelelni a lakosok számos célcsoportjának (iskoláskor előtti gyerekek, fiatalok, idősek), és azok érdekeinek és kívánságainak, valamint alkalmazkodni a napi élet tevékenységeihez és az évszakok különböző időszakaihoz.
A kert kialakítás (design) látványterve
28
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
A teret így fel lehet osztani 4 különböző funkciójú egységre: • • • •
A tér bejáratának területe A meglévő szökőkút körülötti terület A pódium és a találkozóhely előtte Játszótér gyerekeknek
A fő kompozíció a meglévő szökőkút tengelye mentén vezet végig; a látótengelyt a játszótér mögötti magasabb bokrok zárják le. A tér burkolatának vezetése lesz az új kompozíció egyik főmotívuma. A tér tengelyében új hangsúlyos kompozíció elemek vannak: egy pódium és egy játszótér. A tér területe szabályos raszterrel van burkolva „tér a térben” formában, amit egy organikus vonal keresztez, ami szintén a gyerekek játszóhelyeként szolgál. A teret még mindig egy majdnem a tér közepén található négyszög alakú szökőkút uralja. Annak érdekében, hogy a szökőkút vonzereje növelve legyen, egy fa
A végső kialakítás (design) látványterve pódium van hozzáillesztve a keleti oldalon. A fő gyalogos kommunikációs útvonal egy bevásárló központ környékét köti össze a szomszédos területtel. A kérdéses köztér területe nyitottabb a bevásárló központ felé eső oldalon, és bezárul a lakótelep felé. A tér tengelye mentén két fasor telepítésének javaslata, valamint egy bokorágyás kialakítása a legfontosabb elemei a teljes kompozíciónak. A tér kisebb építészeti komponensekkel, és városi mozgatható padokkal, kosarakkal, információs táblákkal, és egyéb összetevőkkel kerül kiegészítésre. Környezeti szempont A növényzet arányának a növelése és a biodiverzitás elősegítése: A téren a növényzet telepítés a mikro-klíma fejlesztésére fókuszált, valamint a terület biodiverzitásának növelésére. A hazai fás szárú fajták mellett, aromát és színeket biztosító (levendula, zsálya), valamint a rovarok és pillangók számára táplálékot jelentő fajták is javasolva lettek. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás: intézkedések annak érdekében, hogy a csapadék elvezetése megoldott legyen (biztosítani a felszín maximális áteresztőképességét), a szökőkút rekonstrukciója. Társadalmi részvétel szempont Részvételt biztosító tervezési megközelítés (nyilvános megbeszélések, véleményszavazás, gyermekrajzok versenye, stb.), a helyi lakosok részvételének felhasználását biztosító módszer került alkalmazásra, azért, hogy a szabad tér új, megfelelő funkciói kerüljenek felszínre.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
29
Biztonság és társadalmi szempont A tervezett területen történő bűncselekmények azonosítása/intézkedések a kialakításban (design-ban) és előre gondoskodni a karbantartásról: Rendszeres rendőrségi ellenőrzés, a nem megfelelő autóparolás ellenőrzése, a terület irányítási és karbantartási
Nemi szempont A kialakítás (design) során biztonsági iintézkedések kerültek kialakításra: A világítás rekonstrukciója, új funkció (játszótér), ami vonzza a gyereket és az anyukájukat, zajos tevékenységek megelőzése.
Az új játszótér látványterve, és ennek megvalósítása a rekonstrukció részeként
terve, stb. Megközelíthetőségi szempont Szisztematikus megközelítés az adott felhasználói sokszínűség fejlesztése céljából, és minden felhasználó esetén a kockázatok kerülése, pl. a gyalogos környezetben, fogódzó korlátok felszerelése a lépcsőknél padok idős embereknek (de nemcsak nekik). Várostervezési szempont Intézkedések a terület kialakítása (design) során: Az elemek struktúrája megfelel a hely funkcióinak, és létrehozza „a hely imázsát”. A részletes kialakítás (design) során és az építmények anyagai esetén, mindig a berendezések és az anyagok fenntarthatósága volt szem előtt tartva (pl. fa a játszótérhez), a felszín maximális áteresztőképessége és burkolás. Az átadható sikertényezők leírása A környező területek legégetőbb problémáinak azonosítása, bűnmegelőzés; megközelítési szempontok alkalmazása a speciális igényekkel bíró társadalmi csoportok estén a biztonságos közlekedés figyelembe vételével; a történelmi értékek tiszteletének megvalósítása a részvételt biztosító megközelítés felhasználásával. A helyi közösségek és társaságok részvétele az akciók felhatalmazásában, és kulturális tevékenységekben: A civil kultúra támogatása, hogy a polgárok megértsék a szabad helyek megfelelő használatának fontosságát. A siker egyik tényezője a helyi lakosok közötti, valamint a Presov városházában végmenő kommunikáció, illetve önkéntesek részvétele által szervezett kiegészítő tevékenységek gyermekek részére. Következtetés A projekt kialakítási (design) szakasza sikeres volt, és kivívta a helyi lakosok érdeklődését. Azonban néhány váratlan akadály következtében a beruházási szakasz kissé csúszik (Társfinanszírozásra kerül majd sor az önkormányzati költségvetésből). Érdemes lesz majd elvégezni a végső értékelést a felújított szabad hely megnyitása után, valamint a beruházás utáni értékelést (néhány hónappal a felújítás után), hogy a projekt hatásának releváns eredményi meghatározásra kerüljenek.
30
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
2. Esettanulmány Színpad a körték alatt, Hrusov/Szlovákia A pilot projekt neve Projekt Partner Hely, Ország A megvalósított kulcs UrbSpace-szempontok
Színpad a körték alatt PP02 Ekopolis Alapítvány + KÔRTVÉLYES, Polgári Egyesület (P.E.) Hrusov, Szlovákia • Környezeti szempont • Társadalmi részvétel szempont • Társadalmi szempont • Megközelíthetőségi szempont • Várostervezési szempont
Helyzet a kezdéskor Az újjáépítendő hely el van zárva a forgalomtól, ugyanakkor a faluba érkező emberek számára jól látható. A helyi szeszgyár területén található, ahol régen a helyi termény piacot bonyolították. A közelben a „Kraturis” kistérség információs központja található, amit a régióba érkező külföldi látogatók látogatják. A hely nagyon exponált-a templom és a hivatal közelében, mint a faluba látogatók első érintkezési pontja. Az alapproblémák voltak: Biztosítani a hely biztonságát a gyenge vizuális kontrollal kapcsolatban, és a megközelíthetőség nehéz helyzete. Szükséges volt újjáépíteni a helyet, ami egy patak közelében található (kerítés által elválasztva) a földben található víz történő elvezetése útján, és a területen található fás szárú gyümölcstermő növények megőrzése révén. A potenciális zavaró zajt szintén figyelembe kellett venni a társadalmi eseményekre tervezett színpad felől, és ezért azt más irányba kellett tájolni, mint ahol a környéken található házak vannak. A megoldás leírása -Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont (ok) megvalósításának hatása Környezeti szempont A vízelvezetést elősegítő anyagok felhasználása. Az egész hely természetes fás szárú gyümölcstermő növények telepítésével lesz kialakítva. Társadalmi részvétel szempont Több probléma mellett volt a bútorzat hiánya, és hogy a hely egy része építési hulladék gyűjtésére volt használva. A projekt kezdeményezői különböző ötleteket kerestek a hely jövőbeni használatára. Az első tervezési megbeszélés alapján, az építész a rekonstrukció 5 különböző alternatíváját készítette el. Részletes helyi szemlevételezés után, a javaslatok egy kombinációja került elkészítésre és megvalósításra. Társadalmi szempont A legfontosabb szempont volt, megtalálni, hogy a hely egy olyan megfelelő funkcióját, ami még nem valósult meg azelőtt. Az alapelem, az eredeti színpad lett indítványozva az előtte található térrel a fapadok számára. A második részben egy kis szaletlit és az ülőhelyeket kell kialakítani. Ez a javaslat megvitatásra került, és a biztonsággal, és a láthatósággal kapcsolatos elvárások nagy hangsúlyt kaptak, bár a hely kiváló vizuális ellenőrzés alatt állt már a projekt megkezdése ellőtt is, a faluközpontban található elhelyezkedése miatt, és nem volt vandalizmussal kapcsolatos probléma sem. Megközelíthetőségi szempont Nagyon fontos volt bejutást biztosítani a helyre különböző felhasználói csoportoknak, beleértve az autókat (a helyi szeszgyárba). Következésképpen, a baleset lehetősége lett megállapítva az autóforgalom és a gyalogos emberek, főleg gyerekek között. Ezért szükséges volt egy korszerű, jó bejáratot kialakítani a szeszgyárhoz (a nyersanyag be- és elszállítása) és egy biztonságos helyet a gyalogos emberek részére. A könnyebb közlekedés érdekében a felszín feljavítása át lett gondolva az építészek javaslataiban, különböző variációval a hely elválasztására, ahol a szállítás folyik. Ez a nyelv meg lesz erősítve egyéb anyagok által, ami vizuálisan is kettéosztja a területet.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 31
Várostervezési szempont A hely nagyon exponált helyen van a faluban, ezért az anyag típusa, az előző kialakítás, és a díszítés nagyon fontosak voltak. Z építész javasolt egy olyan kialakítást (design), ami tipikus a magyar falukban. A jövőben a szeszgyár rekonstrukciója a tervek szerint ugyanilyen építészeti stílusban lesz megvalósítva, mint a közterület rekonstrukciója.
Hrusov: A közterület a rekonstrukció előtt és Az átadható sikertényezők leírása A kis falunak egy nagyon vonzó természeti környezetben sok látogatója van az év során. A példa inspirációt adhat kisebb közösségeknek, amelyeknek nincs egy központi helyük, arra, hogy kialakítsanak egy helyet, ami reprezentatív, de hasznos is különböző tevékenységek lebonyolítására. Ez a közterület fontos, gazdaságilag is hozzájárulhat a faluhoz – megteremti a helyi piacok, kulturális események és találkozók megszervezésének a lehetőségét. Ugyanakkor ez egy vonzó hely, ami arra bátorítja a turistákat, hogy álljanak meg itt. Következtetés A falu közepén (a helyi szeszgyár, és az Eurorégiós Kras-ról szóló turista információs tábla közelében) kb. egy 5, 000 m2 terület át lett alakítva egy hellyé különböző felhasználási lehetőséggel és zónákkal a különböző társadalmi csoportok részére, és különböző kulturális, sport és közösségi események lebonyolítására. Első lépésként, a terület a piacok, a tánc, és az ülőhelyek részére lett kialakítva. A bútorok a gyerekek részére, a szaletlik, és a pázsit a jövőben kerül kialakításra. Nagy figyelem került a környezeti szempontokra és a hely új elemeinek művészi kialakítására. Az újjáalakított hely 2010. augusztus 7-én, a „Hrusov-i falunapok” keretében került megnyitásra.
Az építész végső tervjavaslata (Hrusov)
32
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
3. Esettanulmány Kert tele tevékenységgel, és élettel, Vlasim/Cseh Köztársaság A pilot projekt neve Projekt Partner
Kert tele tevékenységgel és élettel PP03 Cseh Környezeti Partnerségi Alapítvány Projekt Koordinátora – Közösségi Ház Hely, Ország Vlasim, Cseh Köztársaság A megvalósított UrbSpace- kulcsszempont(ok) • Társadalmi részvétel (mint átfogó kerete a projekt tevékenységeknek)
Helyzet a kezdéskor A „Vlasim Kultúrház” számos civil szervezet különböző tevékenységeinek biztosítja a helyet, melyek környezeti oktatást, szabadidős tevékenységeket ajánlanak a roma kisebbségi közösség gyerekei és a fiataljai számára, kézművesség, műhelyek, stb. Ezek a szervezetek együtt kezdeményezték azt az ötletet, hogy építsenek egy új kertet a Kultúrház környezetében a szervezetek tagjai, és a nyilvánosság részére, mit például a Kultúrház látogatóinak. A szervezetek néhány képviselője már rendelkezett előzetes, pozitív tapasztalattal a részvételt biztosító tervezési technikákkal kapcsolatban, és így ők támogatták azok újraalkalmazását ebben a bizonyos tervezési folyamatban. A megoldás leírása -Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont (ok) megvalósításának hatása A „Kert tele tevékenységekkel és élettel” projekt ideje alatt, a koordinációs csapattagok megismerkedtek a társadalmi részvétel megközelítéssel, amit a Partnerség Alapítvány már használt, illetve az integrált részét képezi az UrbSpace-projektnek is (mint Társadalmi Részvétel-szempont). A Partnerség Alapítvány biztosított egy tapasztalt tanácsadót, akinek a feladata a társadalmi részvétellel kapcsolatos tevékenységekre való felkészítés volt, illetve a közösségi tervezési találkozók elősegítése.
A Kultúrház nem használt kertje
Csoportmunka vaktérképpel
A tervezési találkozó elősegítése
A tanulmány bemutatása
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 33
A projekt folyamat során használt tervezési technikák között volt a fókusz csoport koordináló tervezési megbeszélései, felmérések a potenciális felhasználók között, a tervezési megbeszélések fókuszában a jelenlegi felhasználási módok és tevékenységek elemzése állt, ötletbörze összejövetelek a potenciális felhasználók igényeiről, csoportmunkák vaktérképpel (mely lehetővé tette az egyéni résztvevőknek, hogy felvázolják ötleteiket, javaslataikat a jövőbeni hellyel kapcsolatban), összejövetelek, melyek során megvitatásra került egy építész által javasolt kialakítási (design) koncepció, a weboldal folyamatos frissítése, valamint aktív társadalmi részvétel a megvalósítási fázisban is (12 önkéntes műhely). Az átadható siker tényezők leírása A társadalmi részvétel elősegítése az aktív civil szervezeteken keresztül történt, melyeknek viszonylag nagy és széles tagságuk van. Továbbá, ők alaposan ismerik a kertet, és érdekeltek annak használatában. A civil szervezetek már tisztában voltak a részvételt biztosító megközelítésekkel, és volt előzetes tapasztalatuk a társadalmi részvétellel kapcsolatban. A civil szervezeteknek hosszú ideje tartó kapcsolatuk van a helyi hatóságokkal. Az egyértelmű részvételt biztosító folyamat sikerét egy semleges külsős tanácsadó támogatta. Következtetés A projekt sikere bizonyította az „alulról-fölfelé” megközelítés kulcsszerepét a projekt folyamatban; a potenciális felhasználók, mint a projekt kezdeményezői ezt a kulcsszerepet képviselték. A projekt egy nagyon erős és fontos kapcsolatnak bizonyult a civil szervezetek és a helyi polgárok között. Egy másik kulcsa a projekt sikerének az a civil szervezetek és a helyi hatóságok közötti együttműködés ismételt pozitív élménye volt. Úgy tekintettek a civil szervezetekre, mint akik képesek a finanszírozást emelni, annak érdekében, hogy fejlesszék az életminőséget a városban.
34
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
4. Esettanulmány A pilot projekt neve Projekt partner Hely, ország A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok)
Parkerdő felújítása PP04 Brno város, Brno városi körzet - Novy Liskovec Brno, Cseh Köztársaság • Környezeti szempont • Társadalmi részvétel szempont • Megközelíthetőségi szempont
Helyzet a kezdéskor A projekt terület eredetileg egy elhanyagolt parkos erdő volt az 1930-as évektől, amely a város körzete felett egy meredek lejtőn helyezkedik el. Régi betonszerkezetek maradványai, (mint például kilátótorony, víztározó, beton medence, egy híd a patak felett, stb.) volt található, melyet benőtt a hárs- és tölgyfaerdő keveredve feketefenyővel és invazív fajokkal (Robinia pseudoacacia). Utak nem léteztek vagy alig voltak járhatóak. A megoldás leírása - Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont(ok) megvalósításának hatása Egy jól képzett tájépítészeti tervezőt bíztunk meg, aki rendelkezett azzal a képességgel, hogy koordinálja az összes szükséges kialakítási (design) munkát (a tervezők a csapat tagjai voltak) és tárgyalásokat folytasson a városi hatóságokkal. A társadalmi részvétel a teljes tervezési és kivitelezési folyamat alatt megvalósult. Környezeti szempont Az autochton vadvilág védelme a terület invazív fajoktól való megtakarításával. Minden tervezett szerkezet és út természetes anyagból lett tervezve (fa, beton, zúzott kő, homok, stb.) Társadalmi részvétel szempont A tervezési folyamat alatt számos prezentációt és vitafórumot tartottunk. Hagymás tavaszi növényeket telepített a közösség.
Fő akciómunka – lakosság bevonása
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 35
Megközelíthetőségi szempont Az útrendszer újjáépült, hogy lehetővé tegye, pl. az anyák számára is a parkerdő legtöbb részének megközelítését babakocsival.
Parkerdő felújítása – Tervjavaslatok
Az átadható sikertényezők leírása A nagy tapasztalattal rendelkező tájépítő mérnök alkalmazása hozzájárult a projekt sikeréhez, és hasonló módon a társadalmi részvétel alkalmazása a project minden szakaszában; a helyi lakosok bevonása még a megvalósítási részekbe is. Következtetés Annak érdekében, hogy megvalósítsunk egy olyan projektet, amit a fentiekben kifejtésre került, sok türelem és kitartás szükséges valamint tapasztalt tárgyaló fél (ideális esetben a tervező maga) akinek folyamatosan el kell magyaráznia a projektet és annak folyamatát.
36
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
5. Esettanulmány Városi Fasor, Sopot/Lengyelország A pilot projekt neve Projekt partner Hely, ország A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok)
Városi Fasor PP05 Sopot Város Önkormányzat Sopot, Lengyelország • Környezeti szempont • Társadalmi részvétel szempontja • Nemek szempontja, biztonság, társadalmi szempont • Megközelíthetőségi szempont • Várostervezési szempont
Helyzet a kezdéskor A projectterület magába foglalja a Haffnera utcát – egy sétálóutca a Bohaterów Monte Cassino utcából, ahol Sopot város legnagyobb társadalmi élete zajlik. Főleg a helyi lakosok használják parkolóhelyként, ami megnehezíti a gyalogosok közlekedését, akik azért sétálnak itt, hogy elkerüljék a tömeget a Bohaterów Monte Cassino utcában. A park a Haffner patak közelében helyezkedik el egyenesen a vasútállomástól a tengerpartig. A járda rossz állapotú és a jópár évvel ezelőtti árvíz részben instabillá tette, így szükséges annak a javítása. A megoldás leírása -Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont(ok) megvalósításának hatása
3. POTOK HAFFNERA
Park Fejlesztési terv a Haffner patak közelében
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 37
Környezeti szempont A Haffnera utcában új fák ültetése szükséges az utca mindkét oldalán, mely segít csökkenteni a CO2 kibocsátást, és zajszűrést biztosít. A parkban a Haffner patak mellett meg kell valósítani egy jobb esővízkezelést, az árvízszint méréseket és a féltermészetes környezet védelmét, mely a városközpontban helyezkedik el. Társadalmi részvétel szempont 2010 nyarán Soport város polgármestere közel 50 fő számára találkozót tartott, emellett a lakosokkal egy ötletbörze ülést is, ahol a polgármester és az alpolgármester összegyűjtötte a projektterületekkel kapcsolatban meghozandó intézkedésekre vonatkozó ötleteket és javaslatokat. Nemi szempont, biztonság és társadalmi szempont A Haffnera utcában több helyet kell biztosítani a sétára, pihenésre, és annak könnyű és kellemes használatát a gyalogosok számára, az idősek és gyermekes anyák és fogyatékkal élők számára. A nagyobb biztonság érdekében tett lépések magukba foglalják az új utcai világítást és az utca részeinek autóközlekedéstől való elzárását A park a Haffner patak mellett biztonságosabb és barátságosabb lesz az új utcai világítások és kisebb építészeti megoldások által. A hely alkalmas lesz a gyerekek számára, hogy az iskola szomszédságában töltsék idejüket. Új építészeti elemek látványterve a Haffnera utcában
Megközelíthetőségi szempont A Haffnera utca egy sokkal vonzóbb hely lesz a lakosok és a turisták számára, mely egy csendesebb alternatívát kínál a zsúfolt Bohaterów Monte Cassino utcával ellentétben. A Haffner patak melletti park lehetővé teszi a lakosok számára, hogy levágják útjukat a vasútállomástól és, lehetőséget biztosít az idősek, gyermekes anyák és fogyatékkal élők számára, hogy könnyebben elérjenek a vasútállomástól. A Sopotban található legnagyobb klinika is könnyen megközelíthető innen, valamint egy érdekes alternatíva a városon való keresztülsétálásra a tengerpartig. Várostervezési szempont Tekintettel erre a szempontra, ez támogatni és növelni fogja a közösségi helyek művészeti és építészeti képét Sopot városának, valamint kiemelni a város legvonzóbb természeti területeit. Így a park burkolata fel lesz újítva és új megvilágítás, és más építészeti elemek lesznek elhelyezve. A természetes környezet elemei (fák és patak) megvilágításra kerülnek.
Az átadható sikertényezők leírása / Következtetés A fő sikerünk az, hogy találunk egy jó projekttervet, ami folytatható az elkövetkező néhány évben azért, hogy Sopot városban létrehozzunk érdekes közösségi helyeket.
38
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
6. Esettanulmány Városi Park, Brzeg Dolny/Lengyelország A pilot projekt neve Project Partner Hely, Ország A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok)
Brzeg Dolny városi park PP06 Brzeg Dolny város önkormányzata Brzeg Dolny, Lengyelország • Környezeti szempont • Társadalmi részvétel szempontja • Nemi szempont • Társadalmi szempont • Megközelíthetőségi szempont • Várostervezési szempont
Helyzet a kezdéskor A park a városközpontban helyezkedik el, és egy természetes sorompót képez a közelben lévő vegyi üzem számára. A projektterületnek több mint két évszázados története van. A 18. században hozták létre, a kastélyparkot Brzeg Dolny–ban, egy 67 hektáros terület, ami Carl Goothard Langhans munkája. A sűrű, erdős jellegének köszönhetően a parkra soha nem gondoltak úgy, mint a legfontosabb befektetésre az Önkormányzat költségvetésében. 2008 elején ez a felfogás megváltozott, amikor lehetőség adódott az UrbSpace projekthez csatlakozni. Köszönhetően a projektrészvételnek, a Brzeg Dolny városi park helyi hatóságai láttak egy lehetőséget, hogy elkezdődjön a tervezési folyamat Brzeg Dolny Városi park bizonyos értelemben egy kicsit másképp, mint ahogy szokott (ez azt jelenti, hogy figyelembe véve a projekt kulcsszempontjait.). Ha ez nem történt volna meg, a parkot csak örökségi értékként szemlélhettük volna, ami, habár nagyon fontos, csak egy egy dimenziós tervezési folyamatot eredményezhetett volna, és egy olyan helyet hozott volna létre, ami nem igazán szolgálja a helyi közösséget.
A megoldás leírása -Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont (ok) megvalósításának hatása Mivel a Brzeg Dolny pilot projekt a kivitelezési terv megvalósítása irányul, a projekt a tervezési szakasszal zárul. Nem lesz olyan befektetési szakasz, melyet az Európai Unió finanszíroz. Környezeti szempont Mivel a pilot projekt terület az valójában egy erdős jellegű park, a környezeti szempontnak fontos szerepe van, így tervezzük részben a jelenlegi növényzet gondozását, és a vízi utak járhatóságának helyreállítását. Kialakítási javaslat - A létező vízi utak rendbehozatala Társadalmi részvétel szempont waterways A projektről szóló rendszeres információszolgáltatás egyszerű prezentációkkal és a tervezési folyamat leírásával, a helyi közösséggel és a városi önkormányzattal folytatott találkozókkal, és továbbá a helyi újságban megjelent számos cikk segítségével történt.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 39
Nemi szempont A parkot úgy tervezték, hogy mindenki számára nyitott, az idősek számára padokat kínál, figyelembe véve az új funkciókat (játszótereket) és a biztonsági elemeket (új világítás). A nemi szempont megvalósult köszönhetően a különböző korú tagokból álló tervezőcsapatnak (20 évestől 50 évesig és afelett), így az ötletek különböző korcsoportú felhasználók számára kerültek megtervezésre.
Egy új funkcionális elem javaslatterve – a játszótér területe
Biztonsági és társadalmi szempont A bejáratok, a helyek és az új utak kényelmes közlekedést biztosítanak, CCTV felügyelet és rendőrségi ellenőrzés biztosítja a biztonsági szempont érvényesülését. A parkot úgy tervezték, hogy kiszolgálja a különböző korcsoportokat, beleértve a családi helyek igényét – ez a „többkorú” használat szolgálhat „önkontroll” tényezőként (a fiataloknak kontrollálniuk kell saját viselkedésüket, ha gyermekes családok és idősek vannak körülöttük).
Az átadható sikertényezők leírása A projektben való részvétel segített a helyi hatóságoknak hogy a tervezési folyamat megközelítésekor kapcsolatba kerüljenek különböző kialakítási (design) módszerekkel. Ez a későbbi beruházások során is segíteni fog. Amikor a Brzeg Dolny park beruházás végül be fog fejeződni (nagyon sok forrásra van szükség, az önkormányzat saját költségvetésén kívül is), modellként szolgálhat más önkormányzatok számára. A Brzeg Dolny Önkormányzat számára egy átadható sikertényező a sikeres tapasztalat a nemzetközi együttműködés terén. (2008 előtt nem volt megvalósult nemzetközi projektünk, azóta az Önkormányzat 3 ilyen projektben vesz részt). Következtetés Az UrbSpace project kulcsszempontjai új elemek az Önkormányzat számára, amivel dolgozniuk kellett. A Közös Stratégia és a városi tervezők ellenőrzőlistája segíteni fogja a sikeres tervezési folyamatokat és a városi helyek kialakítását, melyek a közösségnek készülnek, és tényleges használják azokat, nemcsak „látványt” jelentenek, Nem minden kulcsszempont valósítható meg más projektekben, de figyelembe vételük a várostervezésben nagyon fontos. Mindezek után “nagyon nehéz egy rossz szabad helyet kialakítani, mégis olyan sok példa mutatja, hogy mégis lehetséges”.
40
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
7. Esettanulmány Harangod Park Színpad, Nagykálló/Magyarország A pilot projekt neve Projekt Partner Hely, Ország A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok)
Harangod Park Stand PP07 Nagykálló Önkormányzata Nagykálló, Magyarország • Környezeti szempont • Társadalmi részvétel szempont • Nemi szempont • Társadalmi szempont • Megközelíthetőségi szempont • Várostervezési szempont
A helyzet a kezdéskor Hosszúideje igény van egy színpadra Harangodon, a völgyben, ahol egy rögtönzött színpadot állítottak föl 25 évvel ezelőtt, az első Téka tábor idején. Emellett, a színpad használat lehetőséget biztosít a helyi művészeti csoport számára, hogy bemutathassák előadásaikat. A pályázati szakaszban, nem készült konkrét koncepció azzal kapcsolatban, hogy vajon fix vagy mobil színpad kerüljön megvalósításra. A projekt kezdeti szakaszában, a megvalósítási indokok mind a két terv mellett és ellen áttekintésre kerültek a tervezőkkel, a civil szervezetekkel, és a lakosokkal folytatott megbeszélések során. A megbeszélések során megegyezés született, hogy egy mobil színpad kerül megépítésre, ez egy jobb alternatíva mivel a programok alatt, a helyét meg lehet változtatni az előadás jellegétől függően (koncert vagy színházelőadás) a völgyben. Továbbá a megbeszélések azokkal az erodált mezőkkel is foglalkoztak, melyek egészen a völgy területéig is elérnek. A színpad kialakítási (design) terv keretén belül javaslatok születtek az erodált mezők felújítására is.
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 41
A megoldás leírása - Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont(ok) megvalósításának hatása Környezeti szempont A flóra (az ősi gyep) és a fauna (ürgék) védelme miatt, a legcsekélyebb mértékű építészeti beavatkozás lett tervezve a park színpadának nézőtere kialakításakor; mobil hang- és fény effektek alkalmazása. Társadalmi részvétel szempont Nagykálló polgárai a helyi médiában lettek értesítve a projektről. A projekt népszerűsítése céljából, cikkek jelentek meg az Open Days Magazinban; az Európai Riporterek Kupájára 2009-ben egy ír riporter egy rövid filmet készített a projektről. Nemi szempont A park színpada elérhető lesz nők és férfiak, gyerekek, felnőttek és az idősek által is. Diákokat kell meghívni a tervezési és a megvalósítási szakaszba is. Biztonság és társadalmi szempont A park színpada folyamatos biztonsági felügyelet fog állni Harangod üzemeltetője által. A koncertek alatt a biztosítást a rendőrség és a polgárőrség fogja nyújtani. A biztonsági felügyeletnek köszönhetően sem rongálás, sem garázdaság nem lesz hatással a területre. Megközelíthetőségi szempont A területre autóval, kerékpárral és gyalog is el lehet érni. A tervező, és egyéb résztvevő csoportok megvizsgálják a pilot projekt megoldásait a megközelítéssel kapcsolatban, de ezek csak részlegesek lesznek, a környezetvédelem hangsúlyosabb fontossága miatt. A pilot projekt közvetlen helyszínén nincsen korlát. Várostervezési szempont A projekt építészeti jellemzői követni és tükrözni fogják Harangod területének organikus (folk) építészeti sajátosságait, melyek meg fogják erősíteni a hely teljes struktúráját.
Következtetés Ezzel a fejlesztéssel a nagykállói polgárok egy régi álma valósult meg, és így ez a páratlan rekreációs terület további színes programokkal fog szolgálni, melyek reméljük egyre több és több lakost fognak késztetni arra, hogy természeti környezetben töltsék a szabadidejüket. Azt is tapasztaltuk, hogy számos praktikus ötlet merült fel a megoldások során a partnereinkkel folytatott megbeszélések alatt. Természetesen szeretnénk használni a koncepciókat a hasonló jellegű projektjeink során (például: egy rekreációs terület és egy játszótér kialakítása, a flóra és a fauna védelmét szolgáló megoldások során, stb.).
42
METHODOLOGY ACTION PLAN
8. Esettanulmány A Botanikus Kert területén található park elvi kialakítása, a temető, a katonai temető Sezana-ban A pilot projekt neve
A Botanikus Kert területén található park elvi kialakítása, a temető, a katonai temető Sezana-ban Projekt Partner PP09 ORA – Szubregionális Fejlesztési Ügynökség Karst - Brkini Hely, Ország Sezana, Szlovénia A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok) • Társadalmi részvétel szempont • Társadalmi szempont • Megközelíthetőségi szempont • Várostervezési szempont
Helyzet a kezdéskor A Judah völgy egy meredek domboldalon található tábor által körülvett, egykori szántóföld használaton kívüli része. A területe a régi és a sezana-i I. Világháborús katonai temető között található. Ez megközelíthető egy gyalogúton, mely Sezana (GradiSCe) óvárosból, Lozo-ból, és Tabor dombon körül vezet, és a régi Sezana – Vrhovlje kavicsúton, mely a két említett temető között halad. A megoldás leírása - Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont(ok) megvalósításának hatása Az alapötlet a terült rendezésére az volt, hogy Judah völgy kulturális tája kapjon egy körkörös gyalogút rendszert, ami összeköti a két temetőt és Judah völgyét egy park terület formájában. A völgy alja egy füves terület (ami játszótérként szolgál a gyerekek számára, feküdni a száraz fűben a napon). A gyalogút, ami körülveszi ezt a területet, újonnan kövezett kis piac a katonai temető bejárata előtt kezdődik és végződik. A két szélén fatáblák találhatóak, melyek a két háború közti időszak eseményét mutatják be és jellemzik azokat. A piac bejárata tipikusan karsztfalakkal van körülvéve. Hárs lett ültetve a katonai temető és az emlékpark bejáratánál található piacnál. A Judah Park egy lejtős terület, ahol őshonos fa fajok kerültek kiültetésre, ami intenzívebben került megvalósításra ott, ahol a park a Vrho-vlje utat szegélyezi. Társadalmi részvétel szempont Az ötlet egy normál völgypark megszervezésére, Sezana polgáraival, és Gradisce legtöbb lakosával folytatott interjúk során merült fel, akik kifejezték gondolataikat, javaslataikat a hely tervezésének különböző szakaszaiban. Biztonság és Társadalmi szempont A park kialakítására, mint táj kialakításra kerül sor, mert nincs sűrűn ültetve növényzettel, ennek természetes alakja lehetőséget biztosít a láthatóságra a jövőbeni park be- és kijárati pontjainál, valamint hozzájárul a sétálók biztonságához is. Az útrendszer úgy kerül megrajzolásra, hogy az alsó szint az alap kialakításban (design) összeköti az emlék piacot annak városi berendezéseivel. Ez lehetővé teszi a látogatók számára, hogy találkozzanak egymással, leüljenek és, hogy teljes békében legyenek. Megközelíthetőségi szempont Bár elmaradott, a területet mégis gyalogutak keresztezik, melyeket naponta használnak gyalogosok Sezana és a környező faluk, Dane, Smarje és Vrhovlje irányából. Sezana és Vrhovlje között található összekötő utat intenzíven használják kerékpár és gyalogútként. Az út közvetlenül a jövőbeni kis piac bejáratát keresztezi. Várostervezési szempont A park kialakítása (design) figyelembe veszi a létező kulturális tájat és a kommunikáció elemeinek feljavítását (gyalogút a környezetben, városi hely intervenciók és szegélyfalak múzeumi gyűjteménye), melyek a karszttáj tipikus elemeivel összhangban kerülnek kialakítására (design).
METHODOLOGY ACTION PLAN 43
Javaslatterv A parknak egyesítő szerepe kell, hogy legyen a két terület - a régi temető Sezana-ban és a katonai temető összekapcsolásában, és így egy városi hely létrehozásában. Ennek egy integráló része van a város keleti határának strukturálásában, ami a tervezett Birodalmi Árupiactól a Judah völgyben található új temetőig tart. A várostervezési beavatkozás értelmében, ami a hely város tipológiai és építészeti sajátosságaira irányul, kiegészítést nyújt Sezana átfogó kinézetéhez a keleti bejáratánál. .
44
METHODOLOGY ACTION PLAN
9. Esettanulmány 5 Önkormányzat Parkja, Cornaredo, Milano-Figino, Pero, Rho, Settimo Milanese/Olaszország A pilot projekt neve Projekt Partner Hely, Ország A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok)
5 Önkormányzat Parkja PP11 Legambiente Lombardia Onlus Cornaredo, Milano-Figino, Pero, Rho, Settimo Milanese, Olaszország • Részvételi folyamat a szabad hely menedzsmentben
Helyzet a kezdéskor A projekt helye egy nagy kiterjedésű zöld terület (600 hektár), amelyet nem sokat használtak, de sokrétű használati lehetőséget ajánl. A különböző helyi csoportok nagyon motiváltak és aktívak voltak, ellenben a helyi hatóságokkal, akik kezdéskor nem igazán voltak azok és nem is vettek részt a projektben.
5 Önkormányzat Parkjának térképe Municipalities' Park
A megoldás leírása -Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont (ok) megvalósításának hatása A részvételi folyamat megvalósítása jó kapcsolatot eredményezett a helyi hatóságok és a helyi csoportok között. Az Agenzia InnovA21-el való együttműködés keretében, ami egy ügynökség a fenntartható fejlődésért, számos találkozó került megszervezésre a helyi szervezetek koordinációs csoportjával, hogy elindítsuk a részvételi folyamatot. Aztán hét nyilvános esemény került megszervezésre segítő támogatással követvén a szempontokat, amelyek a Közös Stratégiában kijelölésre kerültek. Ezen a módon egy osztott cselekvési terv készült el a társadalom érintett személyei által: Társadalmi intézmények, egyesületek és polgárok.
METHODOLOGY ACTION PLAN 45
Földhasználat az 5 Önkormányzat Parkjában
PParkjábanLand use in the 5 Municipalities' Park Átadható sikertényezők leírása Legyenek ugyanannál a kerekasztalnál politikusok és polgárok pozitív és tudatos szellemben. Következtetés A kifejlesztett hasznos eszköz számára hogy szabad helyet a csoportokkal
cselekvési terv egy az önkormányzatok menedzseljenek egy lakososokkal és helyi együttműködve.
Illusztráció az 5 Önkormányzat Parkja cselekvési terv kivontából
46
METHODOLOGY ACTION PLAN
10. Esettanulmány Tanaro Park kivitelezése, Alba/Olaszország A pilot projekt neve Projekt Partner Hely, Ország A megvalósított UrbSpace-Kulcsszempont(ok)
Tanaro Park kivitelezése Alba városban PP13 LAMORO Fejlesztési Ügynökség Asti, Olaszország • Társadalmi részvétel szempont • Nemi szempont
Helyzet a kezdéskor
A Park képei - Előtte A pilot projektterületet, a Tanaro Parkot Alba városában, nem használta a helyi lakosság annak a ténynek köszönhetően, hogy nem tartották biztonságosnak, megközelíthetőnek és felszereltnek. A megoldás leírása -Ezeknek az UrbSpace kulcsszempont (ok) megvalósításának hatása Társadalmi részvétel szempont A számos társadalmi találkozó, amit annak érdekében szerveztünk, hogy meghallgassuk a helyi lakosságot és a különböző érdekcsoportok igényeit, valamint a tervezés az építésszel és a város politikusaival együtt pozitív hatással voltak a folyamatra. Az építész minden UrbSpace kulcsszempontot beillesztett a tervbe, próbálta azokat összeegyeztetni a különböző igényekkel, melyek megjelentek a társadalmi egyeztetés ideje alatt. Amikor a végső projekt bemutatásra került, a közösség elfogadta a javasolt változtatásokat. Emellett az új tervet érdekesnek tartották a külső befektetők, akik kifejezték hajlandóságukat a projekt lehetséges pénzügyi támogatása iránt, azért, hogy felújítsuk a területet. Nemi szempont Amíg társadalmi konzultációkat szerveztünk, Lamaro különös figyelmet fordított a nők tervezési folyamatba való bevonására. A választott építész, aki kidolgozta a tervet, egy nő volt, és szerintünk ez eredményezhet egy hozzáadott értéket a nemi (és hátrányos csoportok) kulcsszempont helyes figyelembevételéhez. A politikusokkal folytatott konzultációk (90% férfi) az építész szempontjából kerültek megvalósításra, aki fontos szerepet tulajdonított Lamarovval együtt ennek a szempontnak. Röplabdalányoknak
METHODOLOGY ACTION PLAN 47
Átadható sikertényezők leírása Az első fő sikertényezőt, mindenek előtt, a társadalmi konzultációk képviselik. Ez egy fókuszpontot képvisel bármilyen közösségi tervezési projektben. A második sikertényező a férfiak és nők kiegyensúlyozott bevonása a tervezési folyamatba. Következtetés The UrbSpace pilot projekt egy jó gyakorlat Alba város számára, ami más területeken is alkalmazható, mert egyszerű lépéseken alapult, egy jó kapcsolatot valósított meg a közösségi, a politikai és tervezési szintek között. A nők bevonásának a tervezési folyamatba és annak egyenletes fenntartásának mindig biztosítottnak kell lennie.
Terület gyerekek számára és pihenésre Mivel a pilot projekt nem jósol előre semmilyen infrastrukturális beavatkozást, jelenleg a park még mindig az eredeti állapotában van, magánfinanszírozásra vár.
48
METHODOLOGY ACTION PLAN
Példák diákok pilot projektjeire Bécsi Műszaki Egyetem (PP 08) Autó nélkül stresszmentesen -Prešov (Slovakia)
A diákok: Eszter Gyarfas, Caroline Rath, Barbora Welterova A meglévő szabad hely elemzése Struktúra: Meghatározatlan utak, sérült burkolat, nem megfelelő elrendezés Hulladék: Meghatározatlan tulajdonviszonyok, nincsenek kukák, nem használt terület Játszóterek: Nem vonzó játszóterek, lerombolt, nem ösztönző eszközök Autók: Nem rendezett parkolás, meggondolatlan zónák, vezethetnek, ahol akarnak, zaj és kosz
Kialakítási (design) Koncepció Az általános ötlet az, hogy több zöldet és kevesebb autót hozni a környékre Az UrbSpace-Kulcsszempontok Környezeti szempont Fasor, gyalog menni a séta távolságon belül, új parkok, kisebb utcák, kevesebb zaj és szennyezés Társadalmi részvétel szempont Tevékenységi területek a környék lakói számára a felhasználói csoportoknak megfelelően Nemi szempont Különböző felhasználói csoportok figyelembe vétele Biztonság és társadalmi szempont Játszóterek és tevékenységi területek a fő tengely látótávolságán belüli területeken Megközelíthetőségi szempont Egy fő út a területen keresztül, amihez az összes többi másodrendű út kapcsolódik
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV 49
A Város, Ami Belép A Természetbe Sopot, Lengyelország Diákok:
Georg
Denninger,
Daniel
Scheidl
Elemzés Sopot egy turista célpont több mint két millió turistalátogatóval évente. A városnak saját egyedi karaktere van, amit a polgári házaknak és villáknak, a történelmi parkoknak köszönhet, valamint a körülölelő erdős vidéknek és a tengernek. A város területének több mint 60%-a zöld terület. A legnépszerűbb látnivalók között van az Európában leghosszabb famóló, ami 511, 5 méter hosszan nyúlik be a tenger felé Sopot tengerpartjának közepén, valamint a Monte Cassino út, ami a mólóhoz vezet. Így a város struktúrája nagyon lineáris, északról dél felé. Csak egy főtengelye van, ami „egy keleti és nyugati részre” osztja a várost, és az nem más, mint a famóló és a Monte Cassino út, összekötvén a tengert az erdőben található tóval.
50
MÓDSZERTANI CSELEKVÉSI TERV
Az UrbSpace-Kulcsszempontok Kapcsolat a zöld hátországhoz a tóval és «az erdő operával» Társadalmi részvétel szempont Tevékenységi területek a környék lakói számára a felhasználói csoportoknak megfelelően, nemcsak turista Nemi szempont Különböző felhasználói csoportok figyelembe vétele a közterületek sokszínűsége által Biztonság és társadalmi szempont A különböző felhasználás élettereket biztosít a különböző társadalmi csoportoknak Megközelíthetőségi szempont Összekötni a természetet a belterülettel, a tengerrel, a tóval és az erdővel, mint a város fontos részeivel
Részletek és szakaszok METHODOLOGY ACTION PLAN 51
UrbaTermészet Köztársaság
-
Brno,
Cseh
Diákok: Milla Kristiina Koivuketho, Christine Gruber Elemzés A városi hely összeér a vidékies hellyel, ami találkozik a parkolóval, nagy méretű lakótelepi blokkok összeérnek az egyedülálló családi házakkal, az infrastrukturális tengely összeér a zöld tengellyel, és különböző szükségletek találkoznak a felhasználói csoportokkal. Szükségletek és célok A szabad helyek minősége, a gyalogutak, gyalogátkelőhelyek olvasgatósága tereptárgyak kialakításán (design) keresztül, identitás a szabad helyben különböző felhasználói csoportoknak, forgalomcsillapító eszközök, a parkoló helyek összesűrítése, hogy a közterület maximalizálva legyen, meglévő magassági szintekkel dolgozni. A pláza Létrehozni egy helyet, identitást adni, összehozni, meghívni és használhatóvá tenni a helyet, összekötni a tengelyeket, meghatározni a változó funkciókat, Főterv kapcsolatok a nézőpontokon keresztül, természetes anyagokat használni a városi területen, helyet biztosítani a fiataloknak, stb. Az UrbSpace-Kulcsszempontok Környezeti szempont Új zöld hely a helyi lakosoknak, mint új identitás Társadalmi részvétel szempont Tevékenységi területek a környező lakosok számára a felhasználói csoportok figyelembe vételével Nemi szempont Különböző felhasználói figyelembe vétele a sokszínűsége által
csoportok közterületek
Biztonság és társadalmi szempont A többfelhasználású pláza stratégiája és kisebb beavatkozások végig a területen Megközelíthetőségi szempont Nagyítani a zöld területet a városban a zöld területek összekapcsolása által
52
METHODOLOGY ACTION PLAN
Részletek