Opponensi vélemény Dr Póti Péter A hazai adottságokra alapozott versenyképes juh- és kecsketenyésztéssel kapcsolatos vizsgálatok (2014) című doktori munkájáról A dolgozat terjedelme 230 önálló oldal (azaz fél lap). Ez a megoldás ugyan nagy lehetőséget kínál a bírálónak feljegyzések tételére, azonban gazdaságtalansága miatt kifogásolható. A szöveget 100 táblázat és 25 ábra teszi érthetőbbé és szemléletesebbé. Formai hibát, betűhibát csak elvétve találni a dolgozatban. Mindössze szaknyelvi szempontból kifogásolható a tisztavérű szó használata a fajtatiszta helyett (pl. 120.o., 7.o. tézisek), Hiányos mondat akadt a 127. oldalon (a fejés 2 x 12 fejőházban történt). Ma már majdnem megbocsátható, hogy egy táblázat angol rövidítésekkel felejtődött a disszertációban, mert kétségtelenül ki lehet ezeket találni (65.o. HM, GBM, GMM) és esetleg máshol megtalálható. Egyéni teljesítményt kell elbírálni, ezért zavaró a gyakori többes első személy használata, noha kétségtelen, hogy ilyen kísérletsorozatot egyedül senki sem tudna véghezvinni. A tudományos eredmények leírásában többnyire általános megfogalmazás van, a köszönetnyilvánításban lehetett volna esetleg munkatársakra és azok szerepére pontosabban is utalni. A cím jól kifejezi a dolgozat szerkezetét és tartalmát, valóban vizsgálatokról, kutatásokról, szakszerűen elvégzett különböző kísérletekről szól, nem szűkebb egységes témáról. A részleteknek a versenyképességben játszott szerepét összefoglaló fejezetet hiányolom. A vonatkozó szakirodalmat bőven idézi a jelölt, a hivatkozások száma jóval meghaladja az ötszázat. Ebben a helyzetben, a pályázó széleskörű kapcsolatai miatt, nem volt könnyű figyelembe venni az eddig megírt közös tudományos megállapításokat és olyan opponens találni, aki nem volt kapcsolatban a jelölttel és mégis legalább látott juhot. Az irodalmi fejezetek befejezése után hasznos lett volna egy rövid összegző bekezdés, amelyben hangsúlyozni kellett volna, hogy, ha egy-egy téma irodalmi háttere ilyen gazdag, mégis milyen új dolgokkal volt érdemes foglalkozni, vagy tudományosan vitatkozni.. Négy csoportra osztva állítja össze a szerző a különböző kutatásokat, amelyek között szükségszerűen átfedések is vannak. Ezek: 2.1. Anyajuhok anyai tulajdonságait ( báránynevelő képességet, szaporaságot) befolyásoló tényezők vizsgálata. Ebben a fejezetben keresztezések értékelése folyik a következő fajtákkal jól elvégzett kísérletekre alapozva: Magyar merino fajtatiszta, Magyar merino x cigája (melyik változat?, később kiderül) F1, Magyar merino x lacaune F1 Magyar merino x merino landschaf. A keresztezések, mint ahogyan várható volt az árutermelésben a szaporaság mutatóit hatékonyan javították. A szerző viszont adós maradt azzal, hogy miképpen gondolja ezeket a keresztezéseket rendszerbe foglalva folytatni, utalva a főcímben megadott versenyképességre. A többi fajta, köztük a szapora fajták, ugyan részletes leírásban szerepelnek (11-13.o.), a továbbiakban azonban nincs szerepük a dolgozatban.
Az eredmények megfelelnek a várakozásnak és az irodalomnak. Szakszerűen elvégzett kísérletek igazolják a levont következtetéseket. A tenyésztésbe vételi idő előbbre hozása és sűrített elletés jó hasznot ígérnek, de csak akkor, ha megfelelő körülmények között végzik. Erre a nagyon fontos körülményre a dolgozat a figyelmet kellő mértékben felhívja. A legeltetési módok és legelőhasználat szerepe is részét képezi ennek a fejezetnek. Az elvégzett kísérletek, természetesen bizonyították a szakaszos legeltetés előnyét és gazdaságosságát. Számítási módszere alkalmas a legelő fűhozamának és juh eltartó képességének becslésére. Mérési adatai mindenképpen értékesek, mert gondolkozásra késztetik a juhászokat a legelőfű megítélése és a taposási veszteség tekintetében. Más körülmények között jöhet csak szóba, hogy egy jó juhász mit tud kihozni a legeltetésből. 2.2. Bárányok hízékonyságát, fejlődését, vágóértékét és húsminőségét befolyásoló tényezők és módszerek vizsgálata Ebben a fejezetben fajtatiszta magyar fésűs merinó, német húsmerinó, suffolk és ile de france hústermelési tulajdonságainak összevetése szerepel és a keresztezett bárányok értékelése, valamint a lenmagetetés hatása és a testméretek fontossága is, a hústermelésben és a vágott minőség bírálatában. Természetes várható eredmény, hogy a húshasznú juhok felülmúlják az eredetileg gyapjú- termelésre szelektált merinót. Ezek a kísérletek és létszámok szépen megtalálhatók ebben a fejezetben. Említésre méltó kiemelt ötletek: *A húshasznosítás értékelése végett méreteket vettek föl a vágott bárány nyakalt testeken. Ezek alapján jól lehetett becsülni a megtermelt hús mennyiségét és az értékes húsrészek arányát. Ezek a mérések és számítások tehát jó alapot teremthetnek a vágott bárány minősítésére. Részletes munkával kidolgozza disszertáció az összefüggéseket a mai vágási minősítési gyakorlattal és az Európai Gazdasági Szövetség által elfogadott és mindenütt használt S/EUROP minősítő rendszerrel, amelynek célja a nyakalt bárány testek minősítése azaz a bennük található hús mennyiség megítélése. Az elvégzett vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ez kifejezetten a comb nagysága alapján ítél és a vállizmok mennyiségét nem mérlegeli kellően. A jelen disszertációban végzett mérések több szempontból jól megközelítik, becsülik a valóságos húsmennyiséget. Rendkívül érdekesek és hasznosak tehát azok a kísérletek és számítások, amelyek a S/EUROP rendszer kritikai szemléletét is tükrözik. *Az Ultra hang használata és a vágott felek digitális méreteinek figyelembevétele a testméretek mellett a hús vastagságára jó alapot adott a minősítésben. *A vérmérsékletre alapozható szelekció. A kedvezőbb vérmérséklet, tehát a nyugodtabb anyák előnye a tejtermelésben és a bárányok előnye a hízékonyságában, súlygyarapodásban egyaránt érvényes korrelációs értékeket adott. Az apánként értékelt eredményeket jól egészítené ki a kos saját vérmérsékletének osztályzata. *Az elvégzett kísérlet alapján a hízékonyság esetében a vérmérséklet felhasználhatósága a tenyésztésben megfelelő szakértelem és gyakorlat esetén kihasználhatónak látszik. A lenmag etetése kedvező változásokat hozott a bárányhús zsírsav összetételében. 2.3. Tejtermelő képességgel kapcsolatos vizsgálatok Ebben a fejezetben a tárgyalt téma sokoldalúsága fokozódik azáltal, hogy immár a kecske tejtermelése is vizsgálat tárgyát képezi. Kétségtelen, hogy a juhtej piaci elhelyezését nehezíti az időszakos termelés. Nagy kérdés ebben a tekintetben, hogy a termelő fajok számára idegen technikai megoldások
erőltetése a jó megoldás, vagy a szezon-szerű termék piaci kidolgozása (dinnye, friss gyümölcs, must stb. példájára). A harmadik létező lehetőség a laikus közönség megtévesztése a tartósítás megoldásával. A 112. oldalon közölt kísérlet során úgy tűnik, hogy a merinó és keletfríz F1 anyák azonos takarmányozásban részesültek. Miből fedezték a keletfríz keresztezett anyák a közel kétszeres tejtermelésüket? Kétségtelen, hogy a legelő takarmány értékének időszakos változása a tejtermelés igényét egyre csökkenő mértékben elégíti ki. Ez azonban a biológiailag indokolt tejtermelés csökkenésének is megfelel. A genetikai képességektől függ–e, hogy ez a csökkenés hogy áll arányban a legelő fű csökkenő értékével? A lacaune fajtájú anyajuhok tejtermelésének és vérmérsékletének összefüggése érdekes és felhasználható eredményt adott. A magyar parlagi kecske tejtermelési tulajdonságainak értékelése című fejezet a beltartalmi értékek vizsgálatára terjed ki, és érdekes eredményeket közöl a tőgybimbó digitális méretfelvételével kapcsolatban. A termelt tej mennyiségének kérdése viszont hiányzik ebből a fejezetből. A digitális méretek alkalmat adtak a tőgybimbó index kiszámítására, amely alkalmas a gépi fejhetőség tesztelésére is. Értékes eredmény, hogy a szomatikus sejtszám és a tőgy alakja között sikerült összefüggést találni. Az alga etetés kedvező hatását is bizonyította egy kísérlet. A legelőn tartás kedvező értéknövelő hatását is sikerült mind a tejben, mind a vajban kimutatni. Főképpen a zsírsavak arányára terjedt ki a vizsgálat. 2.4. Legeltetéssel kapcsolatos vizsgálatok Bőséges irodalom ismertetés után a fejezet célkitűzése: sokrétű. Az egyik kísérlet a szakaszos legeltetés és a pásztoroló legeltetés különbségét taglalja. Az adott legelőterület állat eltartó képességének kiszámításában ez is lényeges tényező. Javasolt számítási módszere megóv a túlbecslésektől. A pásztorló legeltetés értékelése a tankönyvi tételek megerősítését hozta. Érdekesek a fűhozam becslés adatai és a kondició mérés is a várt eredményeket támasztotta alá. Általános érvényét csökkenti, főképp a kondicióra vonatkozóan, a pásztor személye, amely, mint tényező, döntő különbségek forrása lehet. Megengedem azonban, hogy olyan juhász, mint akire én gondolok, nem sok van már… Sikeres kísérleteket közöl a kúszó lucerna és magyar rozsnok, valamint az olajretek és mustár legeltetésével kapcsolatban. Az etetési kísérletek javasolható megoldásokat hoztak az adott és, részletesen nem közölt, időjárási körülmények között. Értékes része ennek a fejezetnek a nehéz fémekkel való szennyezettség mérésével és a termékben való megjelenésével kapcsolatos alfejezet. Az ipari területen kapott eredményeivel arra hívja fel a figyelmet, hogy ilyen körülmények között hatóságilag megszabott határértékek közelében van a nehéz fémek megjelenése a juh húsában. Ezért a juhászat legfontosabb, egészséges takarmány alapját fenyegeti veszély. A figyelmeztetés sokkal általánosabb, mert elvileg vonatkozhat más állatfajokra és a kaszált és jászolból etetett takarmányokra is. A bírálat legnehezebb része a sok értékes megállapításból és szép kísérletből kiválogatni azt, amit a szerző saját és valóban újszerű tudományos munkájának, megállapításának tartok. Ezeknek újszerűnek, saját munkának és kellő tudományos súlyúnak kell lenniük. Póti Péter 11 ilyen megállapítást foglal össze munkája végén. Ezeket a következőkben vitatom, illetve fogadom el:
1 Egy gyapjútermelésre tenyésztett fajtát megfelelő keresztezéssel javítani lehet a hús és tejtermelésben. Ez várható és sok korábbi kísérlettel igazolt tény. Ezért, noha az eredmények szakmailag érvényes megállapítások, és tudományosan bizonyítottak, ezeket újszerűnek 2015ben elfogadni nem tudom.
2 A 10 hónapos korban történő tenyésztésbe vétel sem fogadható el új tudományos eredménynek, noha szép kísérleti munka támasztja alá. Nagyban függ a tartási körülményektől és sok helyütt alkalmazzák sikeresen, vagy sikertelenül a disszertációtól függetlenül is. 3 Kétségtelenül szép kísérleti eredmények és mérések támasztják alá a dolgozatban, a szakaszos legeltetés előnyeit. Ez azonban nem új, hanem más állatfajokban is alkalmazott és kidolgozott hasznos módszer, - megfelelő körülményeket föltételezve. 4 Az intenzív és extenzív juhászati technológia összehasonlítása jól sikerült és szépen megfogalmazott része a dolgozatnak, szinte tankönyvbe való szép bekezdés, de nem új tudományos eredmény. 5 A vérmérséklet, mint fontos tulajdonság, a mérlegteszttel mérve mind a tejtermelésben, mind a juh hústermelésében figyelembe vehető. Ennek volt ugyan irodalmi előzménye azonban még nem terjedt el, ezért új, tudományosan kísérletekkel és korreláció-számításokkal alátámasztott eredménynek elfogadható. 6 Az ultrahang alkalmazása az izom, a hús vastagságának mérésére jól alátámasztott fontos tudományos eredmény, de nem tekinthető újnak. 7 A nyakalt test értékelő rendszeréhez kapcsolt vizsgálatok és mérések annyira érdekes kérdéseket vetnek fel, hogy akkor is el tudom fogadni új tudományos eredménynek, ha még jobban ki lehetett volna dolgozni ezt a részt. Értékes eredménynek tartom még a kecskefejéshez is kapcsolódó tőgybimbó méréseket és minősítéseket is. A gyakorlatban is fontos a tőgybimbó alakjának összefüggése a tej szomatikus sejtszámával. 8 Megfelelő zsírsav összetételű takarmánnyal lehet a kecske és juhtej összetételét változtatni a fogyasztó számára. Erre vonatkozóan a jelölt leírt kísérletei szép példát mutatnak be. Hasonló példák az irodalomban előfordulnak, de pontosan ezek az eredmények újnak számíthatók. 9 Olajretek és fehér mustár alkalmazása a legelő kiegészítésére, pontos mérésekkel alátámasztva és az irodalom eredményeivel vitatkozva értékes vizsgálatokról tanúskodik, de újdonsága vitatható tudományos eredmény
10 Kúszó lucerna és magyar rozsnok felhasználása a legelő kiegészítésére. Ezekről a takarmánynövényekről nincs elegendő irodalmi adat, tehát ezek táplálóértékére és használatára vonatkozó vizsgálatok eredményei újszerű tudományos eredménynek elfogadhatók.
11 A nehéz fémekkel kapcsolatos veszélyre fölhívja a figyelmet. Már ma is van olyan minta, amely meghaladja az EU veszély szintjét. Elfogadható fontos tudományosan alátámasztott és sok további kérdést megalapozó megállapítás. Kérdések a jelölthöz: * A dolgozatból kitűnik a különböző keresztezések kedvező hatása, valamint az F1 állomány előnye. Gondolva a dolgozat címére, a versenyképességre és a magyar fésűs merinó sorsára, felvetődik a kérdés, hogy a keresztezést hogyan lehet rendszer-szerűen folytatni. A keresztezett első nemzedék állandó előállítására, vagy szintetikus fajtaként továbbtenyésztésére kell-e gondolni valamilyen kombinációban? * Milyen konstrukció volt múlt század hatvanas éveiben a „horfolk”? * A borsodi legelők nehéz fémmel való szennyezettségére, és a juhászat létalapját is jelentő egészséges legeltetés veszélyére hívja fel a figyelmet a disszertáció. Kérdés, hogy ez a veszély csak a borsodi legeltető juhászatra vonatkozik? * A nyakalt testek elvégzett mérései, esetleg az ultrahang ügyes alkalmazásával kombinálva, alkalmasak lehetnek-e arra, hogy objektív becslési módszert lehessen ezekre alapozni, amely pontosabban becsli a hús mennyiségét és az értékes húsrészeket? A bírálat során a disszertációban nagyon sok értékes kísérlet leírását lehetett olvasni és tudományos értékét tanulmányozni. Ezek alapján Póti Péter munkáját alkalmasnak tartom az MTA doktori cím megszerzéséhez szükséges nyilvános vitára. Szentendre 2015. augusztus 21 dr Bodó Imre opponens
