6. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME, A KÖZÉRDEKU ADATOK NYILVÁNOSSÁGA

A személyes adatok védelme, a közérdeku adatok nyilvánossága

6. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME, A KÖZÉRDEKU ADATOK NYILVÁNOSSÁGA BEVEZETÉS A fejezet a személyes adatok védelme és a közérdeku adatok nyilvánossága kérdéseit taglalja, ennek során Ön megismeri az információ-szabályozásra vonatkozó alapkérdéseket. A személyes adatok fogalmának meghatározása és jogi védelmének biztosítása a polgárok számára rendkívüli jelentoséguek, a személyiség integritásának biztosítása alkotmányos alapjog. A demokratikus jogállamban a közvélemény gyors és pontos tájékoztatása, a közérdeku adatok nyilvánossága a polgár és a közigazgatási szerv részérol egyaránt kiemelkedo jelentoséggel bír, a polgárok ennek során mintegy demokratikus kontrollt gyakorolnak a közigazgatás muködése felett. Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézo - mint köztisztviselo - számára rendkívüli fontossággal bír annak felismerése, hogy munkája az egyes polgárok személyiségi jogait milyen mértékben érinti. Az ingatlan-nyilvántartás nagyon szélesköru és nagy mennyiségu személyes adatot tartalmaz, és az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága érzékenyen érinti a személyes adatokat, azok védelmével konkurál. Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézonek az eljárás során felelosen, a fentiek tudatában kell eljárni, figyelembe véve az érdekeltek vagyoni érdekeit is. Az ingatlan-nyilvántartásnak mint közhiteles intézménynek a közvélemény számára is rendelkezésre kell állnia: rendeltetésszeru muködésével mennyiben szolgálja a polgárok és szervezeteik jog- és tulajdonbiztonságát. Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézo tevékenysége az egyéni és közösségi érdekek érvényesülését e téren is nagy mértékben befolyásolja, ezért az e fejezetben foglaltak ismerete nem mellozheto. A fejezetbol Ön megismeri: Τ az információ-szabályozásra vonatkozó legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseket, Τ a személyes adatok fogalmát, Τ az információs önrendelkezési jog tartalmát, Τ az adatvédelem követelményeit, Τ a személyes adatok technikai védelmének eszközeit, Τ az információ szabadságából fakadó szabályozás lényegét, a közérdeku adatok nyilvánosságának korlátait.

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

6-1

dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek

A fejezet elsajátítása után Ön képes lesz: Τ meghatározni a személyes adatokkal kapcsolatos alapfogalmakat, Τ elhatárolni a különleges adatoknak minosülo személyes adatokat, Τ eljárni mint adatkezelo, Τ megítélni a személyes adatok kezelésére vonatkozó eloírások törvényességét, Τ alkalmazni az adatok védelmére vonatkozó szabályokat, Τ teljesíteni az adatkezelot terhelo intézkedési és tájékoztatási kötelezettségét, Τ elbírálni a közérdeku adatra vonatkozó kérelmet.

6-2



TARTALOM 6. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME, A KÖZÉRDEKU ADATOK NYILVÁNOSSÁGA .................................................................................................6-1 6.1. AZ INFORMÁCIÓSZABÁLYOZÁS ........................................................... 6-4 6.2. A SZEMÉLYES ADATOK FOGALMA ÉS JOGI VÉDELME................ 6-5 6.2.1. Alapfogalmak...........................................................................................6-5 6.2.2. Az információs önrendelkezési jog...........................................................6-6 6.2.3. Az adatvédelem biztosítása......................................................................6-7 6.2.4. Az adatvédelemben érintettek jogai ........................................................6-8 6.2.5. A személyes adatok védelme....................................................................6-9 6.3. A KÖZÉRDEKU ADATOK NYILVÁNOSSÁGA................................... 6-10 6.4. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM ....................................................................................................... 6-11 6.4.1. Felhasznált jogszabályok és irodalom ...................................................6-11 6.4.2. Ellenorzo kérdések .................................................................................6-11


6-3


6.1. AZ INFORMÁCIÓSZABÁLYOZÁS Századunk utolsó évtizedeinek egyik általános érvényu jelensége, hogy az állam és a gazdaság muködéséhez, a társadalmi tevékenységek tervezéséhez és szervezéséhez egyre több információra van szükség. A nagytömegu információt mind kevésbé lehet a hagyományos módszerekkel kezelni, ezért növekszik az informatika jelentosége, ami azonban veszélyeket is hordoz magában. E veszélyek abból adódnak, hogy egyedi adatokat és információkat vagy széttagolt információrendszereket egymással kapcsolatba hozva olyan elemzések elvégzésére, majd azok alapján olyan következtetések levonására - vagyis új információk létrehozására adódik alkalom, amelyek sértik vagy sérthetik azoknak az érdekeit, akikre az egyedi adatok és információk vonatkoznak. Ez a helyzet oda vezet, hogy különbözo, külön-külön vizsgálva indokoltnak tuno érdekek alakulnak ki, és kerülnek egymással összeütközésbe. Az államnak általában és egyes állami szerveknek különösen is fontos érdeke fuzodik ahhoz, hogy ha már nagy költségek árán kialakítanak és naprakész állapotban tartanak információrendszereket, akkor azok adattartama minél szélesebb körben felhasználható legyen a legkülönbözobb célokra. Ezzel ellentétben áll az adatalanyoknak - és nem csupán az állampolgároknak, hanem a jogi személyeknek és a jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezeteknek is - az az érdeke, hogy bizonyos, a magánélet szukebb szférájába vagy az üzleti titok fogalmi körébe tartozó adataik vagy egyáltalán ne kerülhessenek be a külso szervek nyilvántartásaiba, vagy ha ez elkerülhetetlen, hatékony garanciák elozzék meg az említett adatoknak illetéktelenek tudomására jutását. Ugyancsak alapveto érdeke az adatalanyoknak, hogy a rájuk vonatkozó információkat még az állam illetékes szervei is csupán meghatározott és az adatalanyok által ismert célra használhassák fel. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok és a szervezetek szükség esetén (jogaik megóvása, jogos érdekeik érvényre juttatása céljából) hozzáférhessenek más természetes vagy jogi személyek vagy szervezetek adataihoz, ám ez az esetek jelentos részében nem találkozik az utóbbiak tetszésével, és nem esik egybe egyedi érdekeikkel. A demokratikus folyamatok kibontakozása magával hozza, sot megköveteli, hogy az állampolgárok e jogállásukból eredoen - azaz minden külön felhatalmazás vagy engedély nélkül hozzájuthassanak bizonyos közérdeku információkhoz, amelyek az általuk választott szervek muködésére, közpénzek felhasználására vonatkoznak. Minden adatalanynak érdeke lehet, hogy róla a különbözo nyilvántartások pontos, a valóságnak megfelelo adatokat tartalmazzanak, és e célból kello jogvédelmi eszközök is álljanak rendelkezésre; de adott esetben az is elofordulhat: az adatalanynak éppen ahhoz fuzodik érdeke, hogy róla (pl. jövedelmének nagyságáról) pontatlan adatok kerüljenek a nyilvántartásba. A vázolt érdekek összeütközése számos jogi problémát vet fel. Ilyen például, hogy ki és milyen formában jogosult adatszolgáltatást elrendelni, milyen jogvédelmi eszközök szolgál-

6-4



ják az információrendszerek egyedi adatainak pontosságát, melyek a magánszféra védelmét szolgáló garanciák, ki dönti el, hogy az adatok kik számára és milyen célból hozzáférhetok. A jogi szabályozás az esetenként felmerült igények szerint alakult ki, mint a bunügyi nyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlannyilvántartás, a gépjármunyilvántartás, a népességnyilvántartás szabályozása. Gyakori a jogbizonytalanság, foleg annak megítélésében, hogy a meglévo adatállományhoz mely szervek és személyek, milyen célból férhetnek hozzá. Reális az a veszély, hogy esetenként az érintett fél nem jut hozzá a jogai vagy jogos érdekei megóvásához szükséges információhoz, és ennek az ellenkezoje is, hogy a magánszféra körébe tartozó adatokat indokolatlanul kiszolgáltatják a megismerésükre nem jogosult szervnek. Ezért indokolt az olyan magas szintu és átfogó jogi szabályozás, amely kiterjed minden olyan lényeges kérdésre, mint amilyen az adatgyujtés módja, a kötelezo adatszolgáltatás elrendelése, az adatvédelem technikai biztonsága, az adatkezelési tevékenység központi ellenorzése. Ennek az igénynek felel meg a személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény.

6.2. A SZEMÉLYES ADATOK FOGALMA ÉS JOGI VÉDELME 6.2.1. Alapfogalmak A személyes adatok körébe mindaz beletartozik, ami tetszoleges élo személlyel, az érintettel kapcsolatos bárminemu információt hordoz, függetlenül attól, hogy arra az érintett mennyire érzékeny, hiszen ez kizárólag tole, egyéniségétol, körülményeitol, társadalmi helyzetétol, az adott tényállástól függ. Személyes adat az érintettre vonatkozó vélemény, minosítés, továbbá az adatokból levonható következtetés is, hiszen számos adatkezelésnek éppen az a célja, hogy a felvett adatokból az érintettre vonatkozó következtetéseket vonjon le, amelyek az érintettel kapcsolatos döntések alapját képezik (hitelképesség, jogosultság szolgáltatásokra és kedvezményekre, munkahelyi elomenetel vagy alkalmasság adott munkakör betöltésére). A meghatározás értelmezése szerint azok az adatok is személyes adatnak tekintendok, amelyek önmagukban ugyan nem, de az adatkezelo birtokában lévo egyéb személyes adatokkal összevetve az érintettel kapcsolatba hozhatók. Egyes olyan adatok, amelyek az egyén nemzetiségére, faji és etnikai eredetére, magánéletére, felfogására, eloéletére, társadalmi csoportosulásokhoz való tartozására, testi vagy szellemi állapotára vonatkoznak, különleges adatnak minosülnek, és fokozottabb törvényes védelemben részesülnek. Az esély- és jogegyenloség, az egyenlo méltóság minden ember számára csak úgy biztosítható, ha a hátrányos vagy kivételes megkülönböztetésre lehetoséget nyújtó adatok kiszolgáltatásában a leheto legnagyobb mértékben meghagyják az egyén információs önrendelkezésének a jogát. Csak a különleges adatra vonatkozó korlátozással


6-5


kezelhetok olyan, egyébként nem különleges adatok is, amelyekbol az érintett különleges adatára vonatkozó következtetés vonható le. Az adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvételét és tárolását, feldolgozását, hasznosítását, ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt is jelenti. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Az adattovábbítás, az adat meghatározott harmadik személy számára való hozzáférhetové tétele, tehát ha azt magányszemélynek, más szervezetnek vagy hatóságnak tudomására hozzák (leírják, floppy lemezen átadják, megmutatják, megmondják). A nyilvánosságra hozatal szélesebb tartalmú, mint az adattovábbítás, mert míg az elozo konkrét harmadik személy számára történo átadást jelent, addig a nyilvánosságra hozatal az adat bárki számára történo hozzáférhetové tételét (pl. telefonkönyvben szerepeltetése) jelenti. Az adattörlés az adatok felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges, ez történhet a karton megsemmisítésével, a bejegyzés áthúzásával, számítástechnikai alkalmazás során a törlés nem feltétlenül az adat technikai megsemmisítését, hanem logikai törlését (olyan program alkalmazását, amely a törölt adatot "átugorja") jelenti. Az adatkezelo az a szerv vagy személy, amely adatkezelési tevékenységet végez vagy mással végeztet. Ez utóbbi esetben adatkezelonek minosül a megrendelo és a tényleges tevékenységet folytató is. Adatkezelo minden olyan szerv vagy személy, aki mások személyes adataival bármilyen adatkezelési tevékenységet végez, (állami szervek, belföldi, külföldi magánszemélyek, vállalkozások, gazdálkodó szervezetek, munkáltatók). 6.2.2. Az információs önrendelkezési jog A személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos alapjog, melyet az Alkotmány 59. §-a deklarál: "A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sértetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog." Az Alkotmány felhatalmazása alapján megalkotott adatvédelmi törvény alapelve, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezik és személyes adat csak akkor kezelheto, ha azt törvény elrendeli. Személyes - de nem különleges - adat kezelését törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete is elrendelheti, azokban az esetekben amikor a törvény olyan feladatot határoz meg az önkormányzat részére, amelyet a helyi viszonyok függvényében kell végrehajtani és ennek megfeleloen kell meghatározni azokat a személyes adatokat, amelyek a feladat ellátásához szükségesek (például állatbetegség elleni védekezés esetén meghatározott állatot tartók bejelentési kötelezettsége helyi jelleggel, ekkor nyilvánvalóan nem csak az állatot, hanem tulajdonosának személyi adatait és lakóhelyét, telephelyét is ismerni kell).

6-6



A különleges adatok kezelését egyrészrol az érintett írásbeli hozzájárulásától, másrészrol egyes esetekben (faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más meggyozodésre vonatkozó adatok tekintetében) nemzetközi egyezmény vagy az alkotmányban biztosított alapveto jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bunmegelozés vagy a bunüldözés érdekében törvényi szabályozás alapján, más esetekben (az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett eloéletre vonatkozó adatok tekintetében) törvény rendelkezésétol teszi függové. A közigazgatás szempontjából igen fontos az a rendelkezés, mely szerint az érintett kérelmére indult államigazgatási eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulást vélelmezni kell. E tényre azonban a figyelmét fel kell hívni. E figyelemfelhívást célszeru írásban megtenni (beadványi nyomtatványon feltüntetni, hogy az érintett adatait a törvényi vélelem alapján az eljárást lefolytató hatóság kezelni fogja). A vélelmezett hozzájárulás azonban az eljárás bármely szakaszában visszavonható, illetve az eljárás megindításakor megtagadható. Ez utóbbi esetben az eljárás adott esetben adathiány miatt meg sem indulhat, visszavonás esetén - amennyiben az adathiány az eljárás továbbfolytatásának akadálya - az eljárást meg kell szüntetni, és amennyiben ezzel az érintett másnak kárt okozott, akár kártérítési feleloséggel is tartozhat. 6.2.3. Az adatvédelem biztosítása Az adatvédelem egyik legfontosabb garanciája a célhoz kötöttség. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelheto, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelezo adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekbol lehet elrendelni. A célhoz kötöttséget egyrészt vizsgálnia kell a jogalkotónak a kötelezo adatkezelések elrendelésekor, másrészt az adatkezelonek a tényleges adatkezeléskor. A kötelezo adatkezelések elrendelése tekintetében hangsúlyozni kell: az adatkezelés elrendelése csupán attól nem lesz alkotmányos, hogy az törvényben történt, hanem az elrendelés céljának alkotmányosnak és az alapjog korlátozásának arányosnak kell lennie. A konkrét egyedi adatkezelés tekintetében a törvényben meghatározott, alkotmányos célnak már az adatgyujtéskor fenn kell állnia és az adatkezelés minden szakában meg kell a célnak felelnie. Ugyanígy alapveto jelentosége van a célhoz kötöttségnek az adatátadások esetében is. A kezelt személyes adatok minoségével kapcsolatban - a törvényesség mellett alapkövetelmény a pontosság, a teljesség és ha szükséges, az idoszeruség. A pontatlan vagy idoszerutlen adatok kiadásával vagy felhasználásával akkor is jelentos sérelmet lehet okozni, ha az adatkezelés egyébként megfelel a törvényi feltételeknek: azonos nevuek összecserélése, honvédelmi kötelezettség alól mentesített személy behívása azért, mert a mentesítést nem vezették át a nyilvántartáson. Az idoszeruségnek azokban a nyilván-


6-7


tartásokban van különös jelentosége, amelyeket folyamatosan kell karbantartani, felhasználni (az állampolgárok személyi adatai és lakcíme nyilvántartása). A személyes adatok védelméhez és a közérdeku adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyulés adatvédelmi biztost választ. Az adatvédelmi biztos ellenorzi e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabály megtartását, kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, gondoskodik az adatvédelmi nyilvántartás vezetésérol. Az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének és a közérdeku adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit. Az adatvédelmi biztos a jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelot az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. Az adatkezelo haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, és errol 30 napon belül írásban tájékoztatni az adatvédelmi biztost. Ha az adatkezelo a jogellenes adatkezelést nem szünteti meg az adatvédelmi biztos tájékoztatja a nyilvánosságot az adatkezelés tényérol, a kezelo személyérol és a kezelt adatok körérol. 6.2.4. Az adatvédelemben érintettek jogai Az érintettek jogait leginkább az adatkezelok különbözo tájékoztatási kötelezettségei biztosítják. Az adatvédelem szankciórendszere több lehetoséget biztosít az állampolgár részére jogai érvényesítése érdekében. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérol, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését. Az érintett kérelmére az adatkezelo tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idotartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelo köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb ido alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közértheto formában megadni a tájékoztatást. Az adatkezelo az érintett tájékoztatását csak akkor tagadhatja meg, ha azt a törvény lehetové teszi. Az adatkezelo köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni. Bírósági jogérvényesítés keretében az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelo ellen a bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelot a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére kötelezi, illetoleg az adatvédelmi biztost arra kötelezi, hogy az adatvédelmi nyilvántartásba való betekintést tegye lehetové.

6-8



Az adatkezelo - szintén polgári peres úton - kártérítésre kötelezheto, ha a jogellenes adatkezeléssel vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével kárt okozott. A személyes adatok jogsérto kezelése, illetve az azzal való visszaélés súlyosabb esetben buncselekményt, enyhébb esetben - foként a technikai adatvédelem megsértése esetén szabálysértést képez. 6.2.5. A személyes adatok védelme A közigazgatási gyakorlatban a személyes adatok védelmének és a közérdeku adatok nyilvánosságának biztosítása napi feladattá válik, hiszen gyakorlatilag egyedi ügyet személyes adat nélkül a legritkább esetben lehet elintézni, másrészrol itt keletkezik a legtöbb közérdeklodésre számot tartó közérdeku adat. Ez az a terület - a bunüldözés, az egészségügy és a bírósági eljárás mellett -, ahol leginkább jellemzo a kötelezoen elrendelt, adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés. Az adatvédelem a napi munkában a naplózást jelenti vagyis annak nyilvántartását, hogy az adatkezelésbol kinek és milyen célból szolgáltattak adatot. A tájékoztatási kötelezettség ugyanis gyakorlatilag valamilyen nyilvántartás nélkül nem teljesítheto. Azt azonban, hogy az egyes adatkezelések mellett technikailag milyen "naplót" kell vezetni, a helyi körülményektol, a nyilvántartás nagyságától függ: így ezt lehet névmutatókönyvben, füzetben, számítógépen vezetni. Az adatvédelem az egyes köztisztviselok munkavégzését is alapvetoen megváltoztathatja. Minden szervnél meg kell határozni az egyes munkatársak hozzáférési jogosultságát az egyes adatkezelésekhez. Ennek tartalma lehet szakmai korlátozás, de az adatkezelés módja szerinti korlátozás is (ez utóbbi azt jelenti, hogy meg kell határozni, kik azok a munkatársak, akik módosítást eszközölhetnek az adatállományban és kik azok, akik lekérdezhetnek). Gondoskodni kell a technikai védelemrol: gépek kikapcsolása, floppyk biztonságos elhelyezése, rendszeres mentés. A technikai védelmet biztosítani kell a manuális adatkezelések esetén is, tuz elleni védekezéssel, illetéktelen hozzáférés megakadályozásával. Az ügyfélfogadás, illetve az ügyfelek tájékoztatása területén is különös figyelmet kell fordítani az adatvédelem követelményeire. Az érintett ügyfelet kérelmére minden esetben ha törvény azt nem korlátozza - kötelezo tájékoztatni arról, hogy a hatóság milyen adatait kezeli. Más személyek adatairól csak törvényben meghatározott esetekben, vagy az érintett bizonyított hozzájárulása esetén lehet tájékoztatást adni. Az ügyfélfogadást lehetoség szerint úgy kell megszervezni, hogy az ügyfelek egymás adatairól, illetve ügyeikkel kapcsolatos információról ne szerezhessenek tudomást.


6-9


6.3. A KÖZÉRDEKU ADATOK NYILVÁNOSSÁGA A közérdeku adatok nyilvánossága - más néven információszabadság - azt jelenti, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elosegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. E szerveknek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetové kell tenniük tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévo adatfajtákra és a muködésükrol szóló jogszabályokra vonatkozó - adatokat. A közérdeku adatok közé tartoznak az egyes közérdeklodésre számot tartó, illetve több embert érinto egyedi ügyek is, így különösen környezetvédelmi, építészeti ügyek, tervek, a költségvetési és önkormányzati szervek gazdálkodása. A közérdeku adatok nyilvánosságra hozatalának legalapvetobb korlátja a személyes adatok védelme. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezzel az ürüggyel nem lehet tájékoztatást adni az egyébként közérdeklodésre számottartó ügyrol, hanem azt, hogy a személyes adat kiadását meg kell akadályozni. A törvény és a nemzetközi ajánlások is természetesen figyelembe veszik azt, hogy vannak olyan állami érdekek, amelyekkel kapcsolatos információk nem hozhatók nyilvánosságra. Erre vonatkozóan az adatvédelmi törvény kereteket határoz meg, így azt, hogy korlátozható az állam- vagy szolgálati titokká nyilvánított adatok nyilvánosságra hozatala, illetve törvény - az adatfajták meghatározásával - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bunüldözési, bunmegelozési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekbol, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, illetoleg bírósági eljárásra tekintettel korlátozza a közérdeku adatok nyilvánosságához való jogot. Ha a közérdeku adatra vonatkozó kérését nem teljesítik, a kérelmezo a bírósághoz fordulhat. A megtagadás jogszeruségét és megalapozottságát az adatot kezelo szerv köteles bizonyítani. A pert a megtagadás közlésétol számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelo szervet a kért közérdeku adat közlésére kötelezi.

6-10



6.4. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM 6.4.1. Felhasznált jogszabályok és irodalom § Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok 6.4.2. Ellenorzo kérdések 1. 2. 3. 4. 5.

Mit jelent az információs önrendelkezési jog? Mi a különbség az adattovábbítás és a nyilvánosságra hozatal között? Mi az adatvédelem egyik legfontosabb garanciája, és mi a lényege? Ismertesse az adatvédelmi biztos tevékenységét! Mit tehet a kérelmezo, ha közérdeku adatra vonatkozó kérését nem teljesítik?


6-11

6. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME, A KÖZÉRDEKU ADATOK NYILVÁNOSSÁGA

Recommend Documents