Kraiciné Szokoly Mária PhD A KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKEMBERKÉPZÉS A BUDAPESTI TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLÁN* Készült az
„50 éves a művelődésszervező szak az ELTÉN” c. kötethez (ELTE PPK. 2011)
1. KÖZMŰVELŐDÉS SZAKKOLLÉGIUM ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI TANSZÉK 1.1. Előzmények A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 13. sz. törvényerejű rendeletében mondta ki, hogy a "bajai, a budapesti, a debreceni, az esztergomi, a győri, a jászberényi, a kaposvári és a sárospataki tanítóképző intézetet - változatlan képzési feladattal - fokozatosan Tanítóképző Főiskolává kell átszervezni". A Budai Képző 1975-ben 106. tanévét Budapesti Tanítóképző Főiskola néven, főiskolaként kezdte meg. (1) A minisztérium 1976-ban - a tanítóhiány enyhítése érdekében - megduplázta a nappali tagozatos tanítói képzési keretszámot, továbbá döntést hozott a speciális tagozat indításáról, ami egy év nappali tagozatos és két év esti tagozatos képzést jelentett. A fejlesztés eredményeként a hetvenes évek végén a főiskola hallgatói létszáma 2000 fölé emelkedett. (2) A főiskolai szintű képzés idejére datálódik a szakkollégiumok - közöttük a közművelődési és könyvtár szakkollégium - létrejötte. Politikai előzményének tekinthető az MSZMP KB 1972. júniusi közoktatás-politikai és az 1974. márciusi közművelődési határozata, amelyek nyomán a pedagógusképző intézményekben közművelődési tanszékeket hoztak létre. (3) A tanítóképzés 1976. évi központi tanterve (4) a 2731 összóraszámból 822 órát két kötelezően választandó szakkollégium számára foglalt le, amelyek elvégzésérők a tanítói oklevélhez csatolt betétlap adott igazolást. A képzés során tehát minden hallgató számára kötelezően választott egyet-egyet a következő szakkollégiumi csoportok közül: I szakkollégiumi csoport: pedagógia, népművelés, könyvtár; II. szakkollégiumi csoport: orosz nyelv, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
I. szakkollégium II. szakkollégium Félévi összóraszám
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
45 45 450
60 60 450
60 60 495
90 90 510
90 90 450
66 66 286
* 2000. évtől a BTF jogurtódja az ELTE Tanító- és óvóképző Főiskolai kar, majd 2010-től az ELTE Tanító-
és óvóképző Kar
1.2. A közművelődés szakkollégium és a Közművelődési Tanszéke megalakulása a Budapesti Tanítóképző Főiskolán (BTF) Az új tanterv szellemében, az 1976/77. tanévben jött létre a Budapesti Tanítóképző Főiskola Közművelődési Tanszéke Z. Fodor József, majd Bánki László vezetésével.(5) Az új szervezeti egység az alábbi képzési feladatokat látta el a nappali, az esti és a speciális tagozaton: • népművelés szakkollégiumi képzés a tanító szak nappali, majd az esti és a speciális tagozatán: művelődéstörténet, művelődéselmélet-művelődéspolitika, általános és szakesztétika, gyakorlati képzés és módszertan c. tárgyak oktatása; • könyvtár szakkollégiumi képzés a tanító szak nappali tagozatán: könyvtártan, könyvtári tájékoztatás, könyvtári gyakorlat c. tárgyak oktatása; • könyvtárhasználati ismeretek és a oktatáspolitika c. tárgyak oktatása a tanító szakon. A képzés központilag meghatározott célja és óraszáma A szakkollégiumi képzési központilag megállapított célja kezdetben az volt, hogy a végzett tanítók - általános iskola alsó tagozatán végzendő tanítói munkájuk mellett - képessé váljanak speciális, közművelődési és könyvtári feladatkörök, szabadidős pedagógiai feladatok ellátására. Az 1976-os tanterv a két szakkollégium bevezetésével jelentősen csökkentette a tanítóképzés óraszámát, azaz az osztálytanítói feladatokra történő felkészítés lehetőségét. A felmerülő nehézségekre a minisztérium tantervi módosításokkal reagált. Így 1980-ban amely már csak egy szakkollégium választását írta elő s a felszabaduló óraszámot a korábban megszüntetett tanítói "készségtárgyak" és a gyakorlati képzés óraszámának emelésére fordította. Az 1986. évi tanterv a képzés célját a következőképp határozta meg: "olyan hivatását értő és szerető tanító képzése, aki a közművelődést is feladatának tekinti, a közművelődés gyakorlatához eredményesen alkalmazható szaktudással rendelkezik, és képes a közoktatás és a közművelődés együttműködésének eredményes szolgálatára, a művelődési viszonyok fejlesztésére." (6) E tanterv új diszciplínák bevezetéséről döntött (andragógia, vezetési ismeretek), s a képzés feladatául az alábbiakat írta elő: "a szakkollégium biztosítson olyan alapvető művelődéspolitikai felkészítést, amelynek birtokában a hallgató megismerheti az önművelés és a közösségi művelődés, valamint a kapcsolatteremtés hatékony módszereit; főfoglalkozású vagy tiszteletdíjas munkakörben képes legyen közművelődési folyamatok elindítására, irányítására. Erősítse a szakkollégium a marxista társadalomszemléletet, mutassa be a kultúra keletkezésének és fejlődésének legfontosabb törvényszerűségeit, társadalmi szerepét, az alapvető társadalmi folyamatok és a művelődés kapcsolatrendszerét. Ismertesse meg a művelődésszociológia főbb kutatási eredményeit. Alakítsa ki a hallgatóban a tanítói és népművelői hivatásukat egységnek tekintő szociológiai szemléletet. Mutassa be a közművelődési intézmények és a társadalmi szervezetek tevékenységét, az élenjáró gyakorlatot. Ismertesse meg a felnőttkor, jellemzőit, a közművelődési tevékenység pszichológiai és andragógiai sajátosságait. Alakítson ki olyan szemléletet, amelynek alapján a hallgató a felnőttnevelés, a művelődés, az oktatás feladatait a permanens nevelés rendszerében és összefüggésében látja. Készítse fel a hallgatót a művelődési folyamatok és azok gazdasági feltételeinek megtervezésére, a tervek alapján a tevékenység megszervezésére és irányítására; alapozza
meg a gyermek és a felnőtt művelődő csoportok, közművelődési intézmények vezetői feladatainak ellátását. Mutassa be az életmód és a kulturális igények, az ezeket befolyásoló tényezők vizsgálatának módját, a közművelődés módszereit, formáit, szervezeti kereteit. Nyújtson olyan elméleti ismereteket, amelyek birtokában a hallgató képessé válik az önálló esztétikai értékítéletek megfogalmazására, a műalkotások elemző értékelésére, a művészet és a valóság kölcsönhatásának megítélésére. Az elméletben tanultak alkalmazásával készítsen fel a közművelődés gyakorlatára, adjon lehetőséget az egyes részfeladatok végrehajtása gyakorlására." A közművelődés szakkollégium arculata BTF-en A szakkollégiumok szervezését, létszámát és működését a BTF-en a tanterv, valamint „a munkáltató főváros igényei, a spontán választást hitelesítő hallgatói alkalmasság (képesség, felkészültség), a kádergazdálkodással kialakított oktatói állomány, a gyakorlási lehetőségek együttesen” határozták meg. (7) A BTF-en folyó népművelés szakkollégiumi képzés célja nem elsősorban a felnőttek művelődésének segítésére történő felkészítés volt, hanem a gyermekek tanórán- és iskolán kívüli művelődési színtereinek és a szabadidős foglalkoztatás gyakorlatának megismertetése, hiszen a főváros alapvetően mást várt el a közművelődés szakkollégiumot végzett tanítóktól, mint a vidék. Ez a BTF-en folyó közművelődési szakemberképzés vonatkozásában azt jelentette, hogy az elméleti tárgyak oktatását tartalmilag a központi tantervnek megfelelően, a közművelődés egészét figyelembe véve valósítottuk meg, a hangsúlyt a közművelődés alapvető kérdéseire, területeinek és intézményeinek megismerésére, a kultúra, a kulturális élet, a művelődés elvi és gyakorlati problémáinak tanulmányozására helyeztük. A gyakorlati képzés és a módszertan c. tárgyak tananyagában viszont a gyermek- és ifjúsági munkára és intézményrendszerére helyeztük a hangsúlyt. Így hallgatóink fel készültek az iskolai tanórán kívüli kulturális foglalkozások szervezésére, vezetésére, továbbá működési engedélyt nyerhettek iskolán kívüli, egyéb feladatkörök ellátására is, elsősorban a klubvezetés és az öntevékeny művészeti mozgalom területén A BTF Közművelődési Tanszéke a fővárosi igényeknek megfelelően átdolgozta az 1980-as óra és vizsgatervet is, s az új változatot az Művelődési Minisztérium hozzájárulásával 1982-től kísérletképpen bevezette. Az új típusú tanító-népművelő képzés célja az volt, hogy a változó társadalmi feltételekhez és igényekhez igazodva olyan széles látókörű, korszerű oktatás- és közművelődés-politikai szemléletű tanítókat képezzünk, akik elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában hatékonyan tudnak részt venni az egész napos iskolai és iskolán kívüli nevelési folyamatban, alkalmasak a tanórai munka mellett a tanórán kívüli nevelés szakképzett ellátására, szabadidős gyermekfoglalkoztatások vezetésére. Hasonlóképpen módosítottuk az 1986. évi központi óra és vizsgatervet, az óraszám meghagyása mellett emeltük a követelményeket. Így a IV. félév végén a művelődéstudományi tárgyakból (művelődéselmélet, művelődéspolitika, szociológia) aláírás helyett szigorlatot, az esztétika c. tárgy esetében aláírás helyett kollokviumot írtunk elő. A közművelődés szakkollégium sajátos intézményi céljai, valamint a BTF tanító szakán nagy óraszámban, magas színvonalon megvalósuló pszichológiai képzés lehetővé tette, hogy az óra és vizsgatervben meghatározott pszichológiai, andragógiai, valamint vezetési ismeretek c. tárgyak óraszámát a gyakorlati képzés tartalmi gazdagítására, színvonalának emelésére fordítsuk. Így „intézményesülhettek” a tantervben a korábbi években kidolgozott és fakultációs keretben bevált drámajáték, kézműves-játszó foglalkozások, illetve bevezethettük
a bábjátszás c. tárgyat, amelyre történő főiskolai képzés a kezdő szakasz pedagógiájában és az iskolán kívüli munkában egyaránt – a mai napig is - hiányterületnek számít. E három területet a hallgatók félcsoportos formában kötelezően választható tárgyként hallgatták. A tanszék nagy hangsúlyt fektetett a tananyagok feldolgozására, gyakorlóhelyek kutatására és a gyakorlat rendszerének kidolgozására, a szakmai tapasztalatok és a hazai és nemzetközi szakirodalom tananyagba történő beépítésére. A gyakorlati képzés rendszerének kiépítése azt jelentette, hogy hallgatóink a közművelődési és gyermekintézmények megismerésén kívül szakosodtak a gyermekfoglalkoztatás valamennyi területére (kézművesség, drámajáték, játszóház-hagyományismeret). A gyakorlati képzés sikerét igazolta az a tény, hogy a hallgatók közül évente mintegy tíz fő szerzett C kategóriás szakkörvezetői engedély a Népművelési Intézetben. A gyakorlati képzés "gyakorlattá" válását jelentette az 1983/84. tanévben a gyakorlóiskolában megindított gyermek klubfoglalkozások rendszere. Bár a közművelődés szakkollégium megalapítása és megerősödése, „főiskolai szervülése„ szempontjából nem volt szerencsés az a tény, hogy a szakkollégium létrejötte a tanítóképzés óraszámának markáns csökkentésével esett egybe, illetve, hogy a szakkollégiumot az óraszámhiánnyal küzdő speciális és esti tagozaton is nagy létszámmal hirdették meg. A képzés iránti érdeklődés és a végzett hallgatók beválása mégis bebizonyította, hogy Budapesten a nagy létszámmal megindított közművelődés szakkollégiumi képzés valós társadalmi igényekre épült és a közművelődés, valamint a könyvtár szakkollégium hamar megtalálta a helyét a Budai Képzőben, jól illeszkedett a főiskolává váló intézmény követelményrendszeréhez. A tanszék oktatói és a szakkollégium hallgatói részt vettek a tudományos és közéleti tevékenységben, bekapcsolódtak és eredményesek voltak a tudományos diákköri munkában s a főiskolai kulturális élet erjesztői, új közművelődési formák megvalósítói voltak. A hallgatók szívesen választották e területet: a nappali tagozaton sokan a tanítói pálya mellett második hivatás, jobb elhelyezkedés lehetőségét várták és kapták a szakkollégiumtól, az esti tagozat hallgatói közül pedig sokan voltak olyanok, akik a közművelődés területén képesítés nélküliként tevékenykedve - éppen a közművelődés szakkollégium miatt jöttek a tanító szak esti tagozatára. A szakkollégiumi képzés sikerét igazolja továbbá, hogy a politikai, a kulturális élet területén sok a BTF-en közművelődés szakkollégiumot végzett szakember, a sokféle terület számos posztján sikerrel állják meg helyüket és szívesen gondolnak vissza főiskolai éveikre. Erről tanúskodott a főiskola fennállásának 125. évfordulóján megrendezett közművelődési klubest. A 80-as évek végére a közművelődés szakkollégiumi képzés volumene lecsökkent, tartalma változatlan célok mellett átalakult, neve közművelődésről szabadművelődésre változik. Az 1990/95 közötti időszakban – a társadalmi változásoknak megfelelően - további tartalmi és formai változásokon ment át. Módosult, korszerűsödött az elméleti alapozó tárgyak anyaga, ami a tantárgyi programokban, a feldolgozott szemináriumi szemelvények anyagában és a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékekben volt tetten érhető. (8) Alapvető formai és tartalmi változást jelentett 1993-ban a képzési idő három félévre (IV., V.,VI.) történő zsugorítása, amely alapjaiban rendítette meg a korábban a tudományos diszciplínák egymásra épülésére alapozott, kiegyensúlyozott elméleti és gyakorlati ismeretrendszerű képzést. A képzés IV. félévben történő indítása miatt kiesett az I. évfolyamon végezhető alapozó nevelőmunka, a népművelői szemléletformálás lehetősége, az alacsony óraszám pedig csak a tömörített elméleti anyag elsajátíttatását és számonkérését tette lehetővé. Elmaradtak a feldolgozó, értelmező jellegű szemináriumi foglalkozások. Elveszett a korábban a képzés profilját jelentő kézműves, dráma, báb, néptánc tartalmú gyakorlati
foglalkozások meghirdetésének lehetősége, amit - a finanszírozási lehetőségek arányában még egy ideig fakultációk formájában igyekeztünk pótolni. Sikerként tartjuk számon, hogy a szakkollégium keretében oktatott művelődéstörténet című tárgyat általánosan kötelező tárgyként bevezették a tanítóképzésbe, amelynek oktatását, fejlesztését a Társadalomtudományi Tanszék vette át. 2. A KÖZMŰVELŐDÉS SZAKKOLLÉGIUM MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK INDÍTÁSÁIG
MEGSZŰNÉSÉTŐL
-
A
1991. július 1-jén a BTF Tanácsa jogutód nélkül megszüntette a Közművelődési Tanszéket, feladatait a tanszéki jogállású Továbbképzési és Szabadművelődési Központ vette át. A Központ létrehozásának az volt a célja, hogy gyorsan változó, a tartalmában és szervezeti kereteiben megújuló oktatási rendszer igényeinek megfelelően, egy rugalmas, új szervezeti egység foglalkozzon a főiskolán azokkal az újszerű, innovatív jellegű képző, továbbképző feladatokkal, amelyek bizonyos értelemben elkülönülnek a szaktanszékek tevékenységétől. Így a Továbbképzési és Szabadművelődési Központ hármas feladatkört látott el. • Tanszéki feladatok: • a szabadművelődés szakkollégium működtetése, • A könyvtár szakkollégium működtetése, a könyvtárhasználati ismeretek c. általánosan kötelező tárgy oktatásának biztosítása, • a Technika Tanszéki Csoport munkájának irányítása, • a Játék-tanszer Stúdió működtetése. • Továbbképzési feladatok a (diplomamegújító, a kiegészítő, a tanúsítványt adó) posztgraduális tanfolyamok, illetve pedagógiai szolgáltatások rendszerének kiépítése, a fővárosban és vonzáskörzetében, igény szerint a határon túl élő tanító és óvodapedagógusok továbbképzése. • Konferenciák szervezése. A négyéves tanítóképzés bevezetése kapcsán, 1994-ben megszűnt a szabadművelődési és könyvtár szakkollégium, ugyanakkor megnőtt a továbbképzések jelentősége. A Közművelődési Tanszék, a Szabadművelődési Tanszék, és a Továbbképzési és Szabadművelődési Központ utódjaként 1994-ben tiszta továbbképzési profillal jött létre a Továbbképző Központ, amely az 1994/95. tanévtől a kimenő rendszerű szakkollégiumi képzéssel kapcsolatos alapképzési feladatait átadta a Társadalomtudományi Tanszéknek, a szakkollégium oktatói a Társadalomtudományi Tanszék oktatóiként folytatták tevékenységüket. A kilencvenes évek elején a NAT megszületése, a négyéves tanítóképzés terve, a szakkollégium óraszámának, létszámának, következésképp jelentőségének csökkenése a közművelődési szakemberképzésben érdekelt oktatók számára nyilvánvalóvá tette, hogy a közművelődés és vele együtt a könyvtár szakkollégiumi képzés leszálló ágba került. Ekkor a BTF Továbbképző Központja - a kifutó szakkollégiumi képzéssel párhuzamosan – a képzési hagyományok és az oktatási infrastruktúra fenntartása érdekében "előre menekült": - a Janus Pannonius Tudományegyetem konzultációs és vizsgaközpontjaként - bekapcsolódott a főiskolai szintű művelődésszervező szakos képzésbe. A széles spektrumú, konvertálható ismeretrendszert nyújtó szak országos viszonylatban igen keresett képzési formává vált a 90es évek közepére. A szabadművelődés szakkollégium oktatói a húsz év alatt felhalmozódott tapasztalatok és eredmények, az akkortájt a szak képesítési követelményeiről folyó szakmai viták alapján
kidolgozták a főiskolai szintű nappali és levelező tagozatos művelődésszervező szak alapítási és indítási dokumentációját. A Budapesti Tanítóképző Főiskola az új szakon a képzést 1998/99. tanévben, 65 fős nappali tagozatos (40 fő államilag finanszírozott és 20 fő költségtérítéses hallgató) évfolyammal kezdte meg. 3. MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ FŐISKOLAI TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLÁN
SZAK
A
BUDAPESTI
3.1. A művelődésszervező főiskolai szak JPTE FEEFI kihelyezett tagozata a BTF-en A BTF TK 1994 - 97 között együttműködési szerződés keretében ellátta a Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Intézete BTF-re kihelyezett konzultációs és vizsgaközpontja szakmai irányítását és a hétvégeken termek bérbeadásával helyet adott a három évfolyamon folyó képzések egy részének. Az oktatásszervezési feladatok ellátása nemcsak a főiskola bevételének növelését célozta, hanem a közművelődés szakkollégium megszűnése és a BTF által akkreditált nappali tagozatos művelődésszervező szakos képzés beindítása közötti időszakban a BTF számára - a főváros legjobb szakembereinek, egyetemi oktatóinak képzésbe történő bevonásával - szakmai hátteret, szakmai közéleti színteret biztosított. Mindez nagymértékben hozzájárult a művelődésszervező szak sikeréhez és a TK felnőttképzési, közművelődési területen kivívott tekintélyéhez. 3.2. Egyszakos, négyéves művelődésszervező főiskolai szak a BTF-en A képzés az 1998/99. tanévben indult meg A művelődésszervező szak megalapítása és indítása, valamint az 57/771/1/1997.XVIII. sz. MKM miniszteri határozat alapján a képzés 1998/99. tanévben történő indítása fordulópontot jelentett a Budapesti Tanítóképző Főiskola életében, hiszen e hagyományos pedagógusképző intézmény először adott helyt falai között nem pedagógus szaknak, bár a tanító és közművelődési szakemberképzés hagyományosan összekapcsolódik a magyar oktatásügy történetében. (8) A képzés volumene jelentős volt, nappali tagozaton átlagosan 45 fő államilag finanszírozott és 40-80 fő költségtérítéses hallgató, levelező tagozaton évfolyamonként 100 fő részvételével folyt a képzés. A művelődésszervező szak a BTF-en, illetve az utódintézményben, az ELTE TÓFK-on jól egészítette ki az óvó- és tanítóképzést, mert • bővítette a képzési-, kutatási profilt, a főiskola fejlesztési stratégiáját, • gazdagította hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét, • új irányba terelte, gazdagította az oktatók szakmai érdeklődését, új oktatók megjelenését hozta magával, • keresettségénél fogva enyhítette a főiskola pénzügyi gondjait, • lehetővé tette a személyi és tárgyi feltételek jobb kihasználását, • a művelődésszervező szakos hallgatók aktivitásukkal fellendítették, új arculatot hoztak a főiskola kulturális- és közéletébe. A szakban megfogalmazott képesítési követelmény egy szellemiségében és szerkezetében egyaránt korszerű képzési rendszert jelentett. A szak célja, feladatai és követelményei (Idézet az alapítási és indítási dokumentumból) A szak célja olyan felsőfokú szakemberek képzése, akik a magyar kultúra és a közművelődés iránt elkötelezett, alkotó és szolgáltató szakértelmiségivé kívánnak válni, akik a kultúra
eredményeinek, javainak és eszközeinek birtokában felkészültek az egyetemes és a magyar kulturális értékek közvetítésére. Méltányolják és érvényesítik az egyéni és társas szellemi kezdeményezéseket, az alkotások létrehozóit, szellemi és létformáló erőit, alkalmasak a humán stratégiák felhasználásával az emberi erőforrás fejlesztés általános és speciális feladatainak megoldására. Feladata olyan tudás formálása, amely fejleszti a személyes adottságokat, a szervező és kooperációs képességet, biztossá teszi a helyi társadalomban a valós kulturális szükségletek felismerését, elősegíti az informáló, a képző, a cselekvő és a művelődési kezdeményezések megvalósulását. Olyan közművelődési szakemberek képzése, akik jártasak −a tudományosan megalapozott kultúraelméleti, történeti és politológiai ismeretekben, a kultúra és a művelődés társadalmi, politikai, gazdasági közegében való eligazodásban, − a kulturális jogok és a kulturális igazgatásjogi eljárások alkalmazásában. Képesek a kultúra- és közösségfejlesztési folyamatok animálására, a felnőttképzés speciális módszereinek tudatos alkalmazására, a rétegproblémákból származó hátrányok tudatos, a kultúra eszközeivel történő csökkentésére. Rendelkeznek − alapos kultúraelméleti - kultúratörténeti - esztétikai tudással, a társadalmi folyamatok felismeréséhez és befolyásolásához elengedhetetlen szociológiai és művelődéspolitikai ismeretekkel, legyen tájékozott a pedagógia, andragógia, alkalmazott pszichológia, a kommunikáció és az animáció elméletében és gyakorlatában, ismerje a vezetés és a szervezetfejlesztés módszereit, jogi és közgazdasági alapelemeit; −fejlett kommunikációs képességgel, −a művészetek és a tudományok korszerű eljárásokkal történő közvetítésének ismeretével, −a kulturális vállalkozások mechanizmusának ismeretével, −vállalkozói attitűddel a kulturális piac törvényszerűségeinek felismeréséhez, − a mikro- és makrotársadalmi folyamatok elemzéséhez és kulturális fejlesztésükhöz szükséges stratégiával és ezek megoldási képességeivel. A négy tanéves nappali tagozatos alapképzés óraszáma 2845 óra volt. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: művelődésszervező, a specializáció elvégzését az oklevél betétlapja igazolja. Az oklevél - a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. tv. valamint az egyes kulturális munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993 (I.30.) MKM rendelet alapján - az alábbi munkakörök betöltésére jogosít: a közalkalmazotti törvényben rögzített, főiskolai végzettséghez kötött kulturális munkakörök; az állam, ill. az önkormányzatok által fenntartott intézmények szakértői munkakörei (kultúraközvetítő, közösségfejlesztői, animátori feladatok ellátása), az iskolai és iskolán kívüli kulturális nevelőmunka koordinálásával, irányításával, a népfőiskolák, egyletek, egyesületek létrehozásával és működtetésével, a helyi médiák kulturális szakértői feladatainak ellátásával kapcsolatos feladatkörök.
Az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányok az alábbi struktúra szerint valósultak meg. Művelôdés - és kultúratudományok ⇒ Művelődéstörténet, Magyarország története a XX. században, A pszichológia alapjai, Művelődéslélektan, Szociológia, Művelődésszociológia, Helyi társadalom: Budapest, Film- és tömegkommunikáció ⇒ Rendszerelméleti alapok: Filozófia, Művelődésfilozófia, Esztétika, A kultúraközvetítés elmélete, Kulturális kommunikáció, A természettudományok kultúrája
A pedagógia és az andragógia alapjai ⇒ Pedagógia, Humán stratégiák, Andragógia, Oktatásszervezés, Munkaerőpiaci képzés, Közösségfejlesztés, Kultúraközvetítés és a hátrányos rétegek Menedzsment ismeretek ⇒ Elmélet: Bevezetés a közgazdaságtanba, Művelődés gazdaságtan, Művelődési és közigazgatási jogi ismeretek, A kultúraközvetítés intézményrendszerei, Marketing, PR, etikett, protokoll, Általános és kulturális szervezés és vezetés elmélet ⇒ Gyakorlat: Kutatás- és tanulásmódszertan, Számítástechnika, Kulturális menedzsment, Szociokulturális animáció, Az intézményvezetés, a gazdálkodás elvei, és gyakorlata Az idegen nyelvi képzés, a specializáció (regionális médiamenedzser; idegenforgalmi animátor; ifjúságsegítő animátor), a fakultáció, a szakdolgozati konzultáció és a gyakorlat. (10) A tantárgycsoportokon belül az egyes tantárgyak egyrészt követték a sajátos tudományterületek logikáját, másrészt sorrendjüket meghatározta az a tudatosan választott képzési koncepció, hogy időben az alapozó jellegű tárgyak kerüljenek előre, ezeket követték a gyakorlati képzéssel párhuzamosan futó, a módszertant bevezető elméleti jellegű tárgyak (pl. Andragógia). A képzés végére kerültek egyrészt a művelődésszervezői praxist szolgáló tantárgyak (pl. Humán stratégiák, Szociokulturális animáció), másrészt egy-egy olyan szintetizáló jellegű elméleti tárgy, amely valamennyi megelőző tárgy ismeretanyagára épített. (pl. Politológia). A művelődésszervező szak specializációs rendszere három szakirány közötti választást tett lehetővé: Idegenforgalmi animáció, Regionális média-menedzsment, Ifjúságsegítő animáció. A szakirányok óraszáma és a követelménye az alábbiak szerint alakult. • 180 óra (6x30 óra) kötelező tantárgyi blokk a specializáció óraszáma keretében, • 190 óra (3x30, 1x100 óra) kötelező csoportos, egyéni és terepgyakorlat a 5.,6.,7.,8.félévi gyakorlat keretében, • 90 óra (4x30 óra) kötelezően választható gyakorlati tárgy a választott specializáció területén a 5.,6.,7. félévben, • 60 óra (2x30 óra) kötelező fakultáció a IV. félévben. A 460 órás gyakorlati képzés csoportos, egyéni és a terepgyakorlatot, illetve a specializáció keretében végzett gyakorlatot jelentette.
A gyakorlati képzés jellemzői voltak − A feladatok valóságosak voltak, azaz a hallgatók „éles” körülmények között figyelték meg, majd oldották meg a feladatokat. − A feladatok műhelymunka jellegűek voltak, a hallgatók kezdetben szakképzett művelődésszervezőkkel team-munkában, először irányítással, majd önállóan, később önállóan vezetett team-ben dolgoztak. − A gyakorlat kezdettől igényelte valamennyi kompetencia (személyes, szociális, módszertani) meglétét, nagyban hozzájárult kialakulásukhoz, fejlődésükhöz. − Támogattuk, majd igényeljük, hogy a hallgatók önállóan szervezzék gyakorlatukat, tartalmi, formai vonatkozásban legyenek innovatívak. Törekedtünk arra, hogy a hallgatók különböző félévekben esedékes gyakorlatukat azonos intézménynél végezzék. Ezzel kívántuk elősegíteni a művelődésszervezői munka folyamatelemzésének lehetőségét, a csoportos értékelések feltételeinek megteremtődését, a munkahelyteremtés lehetőségét. Az elméleti tárgyak oktatásánál elvártuk, hogy hallgatóink folyamatosan reflektáljanak a gyakorlaton szerzett tapasztalataikra. Ösztönöztük, hogy tudatosan építsék szakmai-emberi kapcsolataikat, gyűjtsék össze a gyakorlóhelyeken megismert dokumentumokat, eszközöket és módszereket. Ezeket elemezzék, értékeljék, rendszerezzék, ismertessék meg csoporttársaikkal. A tanszék hagyományosan szoros és bensőséges tanár-diák viszonyt épített ki végzett hallgatóival. A folyamatos szakmai és emberi kapcsolattartásra a Főiskolai Napok, a hallgatói klubdélutánok és szakmai nagyrendezvények biztosítottak szinte évente kínálkozó alkalmat. Végzett hallgatóinkat bevontuk a művelődésszervező szak oktató-, nevelő munkájába, az oktatói utánpótlásnál építettünk végzett hallgatóinkra. (egy volt hallgató főállású oktatóként, két fő óraadó oktatóként, hat végzett hallgató gyakorlatvezetőként segítette a szak munkáját.) A Budapesti Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől - a felsőoktatás egészét érintő integrációs folyamat részeként - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karaként folytatta munkáját. 3.3. Társított (művelődésszervező-kommunikációs főiskolai szak a az ELTE TÓFK-on A művelődésszervező szakok működésében fordulópontot jelentett a 129/2001. (VII.13) számú, a bölcsész alapképzési szakok képesítési követelményeire vonatkozó kormányrendelet megjelenése, amely 2002/2003. tanévtől előírja a szak társított szakként történő indításának kötelezettségét a nappali tagozaton. Társítható szak hiányában a 2002/2003. évben az ELTE TÓFK nem indított új első évfolyamot, de a rendeletnek való megfelelés érdekében kidolgozták a kommunikáció szak indítási dokumentációját és a 2003/04. tanévben megkezdődött a képzést a művelődésszervező-kommunikáció társított szakokon, amikorra a karon, a különböző tagozaton tanuló művelődésszervező szakos hallgatók összlétszáma elérte a 460 főt. Az oktatás tartalma, a megvalósítás színvonala, a fejlesztés igénye, valamint a képzés mögött álló oktatói kar kutató- és szakmai közéleti munkája révén ELTE TÓFK-on működő művelődésszervező szakos képzés mára a közművelődési szakember képzés országosan elismert élvonalába került. A szakon folyó oktató-, fejlesztő- és kutatómunka elsődleges színtere a Társadalomtudományi Tanszék volt, amelynek keretén belül 1999. végén megalakult a Művelődéstudományi munkacsoport. Feladata a szakon – más tanszékek közreműködésével és külső előadók bevonásával - folyó munka koordinálása, a gyakorlati képzés és a választható szakirányok személyi tárgyi feltételeinek megteremtése, a szak fejlesztése, a hallgatókkal történő – e szakon különösen fontos - személyes kapcsolattartás.
A szak célja, feladatai és követelményei (kiemelés a szak indítási dokumnetumából) A szak célja olyan felsőfokú szakemberek képzése, akik a magyar kultúra és a közművelődés iránt elkötelezett, alkotó és szolgáltató szakértelmiségivé kívánnak válni, akik a kultúra eredményeinek, javainak és eszközeinek birtokában felkészültek az egyetemes és a magyar kulturális értékek közvetítésére. Méltányolják és érvényesítik az egyéni és társas szellemi kezdeményezéseket, az alkotások létrehozóit, szellemi és létformáló erőit, alkalmasak a humán stratégiák felhasználásával az emberi erőforrás fejlesztés általános és speciális feladatainak megoldására. A szak feladata olyan tudás formálása, amely fejleszti a személyes adottságokat, a szervező és kooperációs képességet, biztossá teszi a helyi társadalomban a valós kulturális szükségletek felismerését, elősegíti az informáló, a képző, a cselekvő és a művelődési kezdeményezések megvalósulását. Olyan közművelődési szakemberek képzése akik jártasak • a tudományosan megalapozott kultúraelméleti, történeti és politológiai ismeretekben, a kultúra és a művelődés társadalmi, politikai, gazdasági közegében való eligazodásban, • a kulturális jogok és a kulturális igazgatásjogi eljárások alkalmazásában. Képesek • a kultúra- és közösségfejlesztési folyamatok animálására, • a felnőttképzés speciális módszereinek tudatos alkalmazására, a rétegproblémákból származó hátrányok tudatos, a kultúra eszközeivel történő csökkentésére. Rendelkeznek alapos kultúraelméleti - kultúratörténeti - esztétikai tudással, a társadalmi folyamatok felismeréséhez és befolyásolásához elengedhetetlen szociológiai és művelődéspolitikai ismeretekkel, tájékozottak a pedagógia, andragógia, alkalmazott pszichológia, a kommunikáció és az animáció elméletében és gyakorlatában, ismerik a vezetés és a szervezetfejlesztés módszereit, jogi és közgazdasági alapelemeit; • fejlett kommunikációs képességgel, • a művészetek és a tudományok korszerű eljárásokkal történő közvetítésének ismeretével, • a kulturális vállalkozások mechanizmusának ismeretével, • vállalkozói attitűddel a kulturális piac törvényszerűségeinek felismeréséhez, • a mikro- és makrotársadalmi folyamatok elemzéséhez és kulturális fejlesztésükhöz szükséges stratégiával és ezek megoldási képességeivel. •
A képzés időtartama négy tanév, 1350 kontaktóra, 120 kredit; levelező tagozatos egyszakos alapképzésben: három tanév, 665 kontaktóra, 180 kredit, szemben a nappali tagozatos egyszakos alapképzésdel, ahol négy tanév óraszáma 2845 óra volt. Az oklevél - a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. tv. valamint az egyes kulturális munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb
feltételekről szóló 2/1993 (I.30.) MKM rendelet alapján - az alábbi munkakörök betöltésére jogosít: a közalkalmazotti törvényben rögzített, főiskolai végzettséghez kötött kulturális munkakörök; az állam illetve az önkormányzatok által fenntartott intézmények szakértői munkakörei (kultúraközvetítő, közösségfejlesztői, animátori feladatok ellátása), az iskolai és iskolán kívüli kulturális nevelőmunka koordinálásával, irányításával, a népfőiskolák, egyletek, egyesületek létrehozásával és működtetésével, a helyi médiák kulturális szakértői feladatainak ellátásával kapcsolatos feladatkörök. Az alapképzés az oklevél megszerzéséhez szükséges, alábbi tanulmányok összességét magába foglalja. Művelôdés - és kultúratudományok Művelődéstörténet. Magyarország története a XX. században. A kultúraközvetítés elmélete. A szociálpszichológia alapjai. Művelődéslélektan. Szociológia. Művelődésszociológia. Film- és tömegkommunikáció. Helyi társadalom: Budapest. Rendszerelméleti alapok Filozófia. Művelődésfilozófia. Kulturális antropológia. Esztétika. A kultúraközvetítés elmélete. Vizuális kommunikáció. Reáltudományok az ezredfordulón. A pedagógia és az andragógia alapjai Pedagógia. Andragógia. Humán stratégiák. Oktatásszervezés. Munkaerőpiaci képzés. Közösségfejlesztés. Kultúraközvetítés és a hátrányos rétegek. Menedzsment ismeretek Elmélet: Bevezetés a közgazdaságtanba. Művelődés-gazdaságtan. Marketing, PR, etikett, protokoll Művelődési jogi és EU ismeretek. A kultúraközvetítés intézményrendszerei. Szervezetfejlesztés és vezetéselmélet. Gyakorlat: Kutatás- és tanulásmódszertan. Számítástechnika. Kulturális menedzsment Szocio-kulturális animáció. Az intézményvezetés, a gazdálkodás elvei, és gyakorlata. Az idegen nyelvi képzés, a választott szakirány (regionális médiamenedzser; idegenforgalmi animátor; ifjúságsegítő animátor), a fakultáció, a szakdolgozati konzultáció és a gyakorlat. A tanterv- és tananyagfejlesztés a Művelődéstudományi Munkacsoport alábbi szakmai munkacsoportjaiban folyik: ⇒ Társadalomtudományi munkacsoport ⇒ Közgazdaságtani munkacsoport ⇒ Andragógiai munkacsoport ⇒ szervezetfejlesztés és vezetéselméleti munkacsoport ⇒ Kulturális menedzsment munkacsoport • A szakirányok munkacsoportjai (non profit menedzsment és ifjúságsegítés, idegenforgalmi animáció, regionális média menedzsment) • Gyakorlati képzési munkacsoport A tervezés és fejlesztés fő szempontjai voltak:: • A tudományok új eredményeinek figyelembevétele • A képesítési követelmények figyelembevétele, • Az EU csatlakozás prioritásainak és dokumentumainak figyelembevétele • Reflexió a kulturális politika aktuális törekvéseire, törvényi művelődésszervező munka gyakorlatának változásaira, • A kulcskompetenciák fejlesztésre való törekvés.
hátterére,
a
6. MELLÉKLETEK 6.1. A közművelődés szakkollégium óra- és vizsgatervei A közművelődés szakkollégium KÖZPONTI óra és vizsgaterve (1986) Tantárgy
Heti óraszám és a számonkérés formája I. II III A közművelődés 30 ai intézményrendszere Művelődéselmélet, 30 ai 30 ai művelődéspolitika Művelődésszociológia A közművelődés pszichológiai,andragógi ai alapjai A küzművelődés 30 ai módszertana Esztétika Vezetési ismeretek Gyakorlati foglalkozás
IV.
V.
VI.
30 ai
30 k
30 ai
30 k 30 ai 2 gyj
4 gyj
33 k 9 gyj
A közművelődés szakkollégium óra és vizsgaterve a BTF speciális tagozatán (1977-1985/86) Tantárgy Heti óraszám és a számonkérés formája III. IV V. VI. Közművelődési 4b alapismeretek Művelődéstörténet 10 k 7 sz* Művelődéselmélet 7 ai 7 sz* A közművelődés 4.b. 4k módszertana Esztétika 4k Közoktatás és 3b 4ai közművelődéspolitik a Művelődésszociológi 4b a Gyakorlati képzés 3 gyj 3 gyj 3 gyj A közművelődés szakkollégium óra és vizsgaterve a BTF esti tagozatán 1982-től Tantárgy Heti óraszám és a számonkérés formája III. IV V. VI. Közművelődési 4b alapismeretek Művelődéstörténet 5 ai 7k 3 sz* Művelődéselmélet 4 ai 8 sz* A közművelődés -. 4b 4k
módszertana Esztétika Iskolai kulturális munka Művelődésszocioló gia Gyakorlati képzés
-
-
4k
4 gyj
4b
4b
3b
4 sz
4 gyj
6 gyj
A közművelődés szakkollégium óra és vizsgaterve a BTF nappali tagozatán 1988/89-től Tantárgy Heti óraszám és a számonkérés formája I. II III IV. V. VI. A közművelődés 2 ai intézményrendszere Művelődéselmélet, művelődéspolitika Művelődésszociológia A közművelődés módszertana Esztétika Gyakorlati foglalkozás
2 ai
2 az
sz*
2 ai
2 sz* 2k 2k 4 gyj
2 gyj
9 gyj
A BTF közművelődés szakkollégium csökkentett óra és vizsgaterve a nappali tagozaton (1993-1997) Tantárgy Heti óraszám IV. V. VI. Művelődéselmélet 2+0 ai A közművelődés 1+1 ai módszertana Művelődésszocioló 2+0 k gia Gyakorlati képzés 0+4 gyj A nyolc féléves főiskolai művelődésszervező szak óra és vizsgaterve a BTF-en ssz.
Tantárgyak Filozófia Művelédésfilozófia Művelődéstörténet Magyarország története a XX. században A kultúraközvetítés elmélete, A kultúraközvetítés intézményrendszerei Film és tömegkommunikáció Esztétika Kommunikációelmélet Bevezetés a pszichológiába Művelődéslélektan Bevezetés a szociológiába Művelôdésszociológia Helyi társadalom - Budapest Pedagógia Humán stratégiák Andragógia Szervezés és vezetéselmélet ( áltatános, kulturális ) Oktatás- és képzés szervezés Munkaeropiaci kepzes Markating; PR; Etikett, protokoll Kozossegfejlesztes A kultúraközvetítés és hátrányos rétegek
I.
II.
1 30ai
2 30 k
60 gy
45k
30 k
30gy 30 k
III . 3
4
5
IV. 6
7
8
30 sz sz 30 k 30 k
sz sz 30 sz 30ai
30k
30 ai 30 k
30 gy
30 k
30 gy 30 k
30 k
30 k 30 ai
30 k
sz sz sz 45 sz 30gy
60k
60 k 45 k 30 ai
30 k 45k
45 sz sz 45 sz 30 ai
30 gy
30 k 45gy
30 gy
30 gy 30 gy
oktató Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud. Viz.Nev Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud. Viz. nev Magyar Tsz. Nev. Tud Nev. Tud Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud. Nev. Tud Nev. Tud Nev. Tud Társ,tud. Társ,tud. Társ.tud Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud.
Bevezetés a közgazdaságtanba Művelődésgazdaságtan Reáltudományok az ezredfordulón
30ai 30gy 30gy
Politológia A művelődési szféra jogi szabályozása (jogi alapismeretek, művelődési jog) Kutatás- és tanulásmódszertan Számítástechnika Kulturális menedzsment Szociokulturális animáció Intézményvezetés-gazdálkodás elm., gyak. Specializáció Idegen nyelv Gyakorlat Szakdolgozati konzultáció ( egyéni ) Fakultáció Összes óraszám: 2845 Félévi óraszámok Heti óraszám (15hét / félév) Aláírás Gyakorlati jegy Kollokvium Szigorlat
*nyelvi záróvizsga
30 gy 30k 45k
30 gy 60 gy
45gy
375 25 2 4 3 -
60gy
30 ai 60gy
30 gy 75zv
60gy
60gy
60gy
375 25 2 4 4 -
390 26 2 5 3 1
60ai 405 27 1 3 4+1* 1
30 ai 30 k
30 k 30 k
30 k 30gy 30gy 30k
60gy 15ai
60gy 15ai
60gy 15ai
360 24 2 4 3 1
345 23 2 1 4 1
345 22 2 4 3
30 gy 30 gy
Társ,tud. Társ,tud. Term.tud Matematika Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud. Informatika Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud. Társ,tud. Idegen nyelv i TSZ
100**
250 11*** 5 1 -
** terepgyakorlat *** terepgyakorlat nélkül
Kötelező szigorlati tárgyak : (összevont szigorlatok)
• • • • •
Filozófia, művelődésfilozófia 3. félév Kultúraközvetítés elmélete, kultúraközvetítés intézményei, művelődéstörténet, Magyarország története a XX. században 4. félév Bevezetés a pszichológiába, művelődéslélektan, bevezetés a szociológiába, művelôdésszociológia, 5. félév Szervezés és vezetéselmélet, humánstratégiák, andragógia, 6. félév Nyelvi záróvizsga 4. félév
A társított művelődésszervező kommunikáció szak óra és vizsgaterve Sor 1
2 3
Csoportlétszám: minimum 25 fő, maximum 35 fő, *=félcsoport (minimum 12 fő, maximujm 18 fő) 1. 2 3 4 5 6 7 8 Kont I. ÁLTALÁNOS ÉRTELMISÉGKÉPZŐ 10 kredit Nem tanárszak: pedagógia 2+0gy 30 Tanár szak: Kommunikációelm/Néprajz/ Globális természeti válságok és környezetvédelem Informatika 0+2*gy 30 Idegennyelv
0+2*gy
0+2*gy
0+2*gy
Értelmiségképzés össz. 4 5
A kultközv int.rendszerei I. Filozófia
6 7 8 9 10 11
Bev. a közgazd.tanba Bev. a szociológiába Kulturális antropológia Művelődéstörténet Állampolg., jogi és EU ism Nem tanárszak: pszichológia Tanárszak: film és tömegkomm./Vizuális kommunikááció Alapozó összes
II. SZAKTERÜLETI ALAPOZÓ 15 kredit 2+0k 1+1k 2+0k
1+2*gy
2+0gy 1+0k 3+0k 2+0k
E
30
30
90
90
150
150
30 30
25 25
30 30 15 45 45 30
25 25 15 30 25 25
255
195
Sor
1. 2 3 4 5 III. SZAKTERÜLETI TÖRZSKÉPZÉS 47 kredit
12
Mo tört. És mt. A XX. Sz.
13 14 15
A kultúraközv elmélete A kultközv int.rendszerei II Művelődésszociológia
16 17
Művelődésfilozófia Művelődéslélektan
18 19
Kulturális menedzsment Andragógia
20 21 22 23 24 25 26
Közösségfejlesztés Szervezetfejl. és vez.elm. Szociokulturális animáció Okt.- és képzés szerv. Reáltud. az ezredford. Művelődés gazdaságtan Intézményvez-gazdálkodás Törzsképzés összesen V. SZAKMAI SPECIALIZÁCIÓ(K V) 1x Törzsképzés+specializáció GYAKORLAT 1x
27
28
29 30 31
SZABADON VÁLASZTHATÓ 2x PR, etikett, protokoll Humán stratégiák Animáció (sport-, műv.-i, matem-logikaiés népi játékok) SZAKDOLGOZAT SZIGORLATOK
Félév Óraszám Aláírás Gyakorlati jegy Kollokvium Szigorlat Záróvizsga
2+1*gy 2+0 k
6
7
8
Kont
E
75
75
60 30 60
60 30 60
15 30
15 30
30 45
30 45
30 30 30 30 30 30 30 555 150
30 30 30 30 30 30 30 555 150
705 180
705 180
60
120
15 30 15
15 30 15
1+1* k
1+1* k 2+0g y
1+1sz 1+1* k
1+0k 1+1* k 2+0k 1+0g y
2+0sz 1+1k 1+1*sz 1+1*gy 1+1gy 2+0gyj
2+0k 2+0k 2+0g y
2+0k
0+2gy
0+2 k
0+2sz
0+2gy
0+4gy
0+6g y
1+0gy 1+1k 0+1gy
450 ELSŐ SZIGORLAT IV. félév: kult.közv. elmélete, -intézményrendszere, andragógia, szervezetfejlesztés és vezetéselmélet MÁSODIK SZIGORLAT VII. félév: specializáció KÖVETELMÉNYEK 1 2 3 4 5 6 7 8 195 225 255 180 120 135 120 120 1350 4 5 3 1 3 3 2 1 3 4 4 3 1 2 0 1 1 1 1
Óraszám és kredit összefoglaló I. Ált. értelmiségképző szakasz II.Szakterrületi Szakterületi alapozó képzési szakasz Szakterületi törzsképzési szakasz Gyakorlati képzés Szigorlatok Szakdolgozat
Kontakt 150 255 705 180 0 0
Egy 150
Összes 300
Kredit 10
195 705 180 0 450
450 1410 360 0 450
15 47 12 6 15
Kötelező kredit 10 95 15 47 12 6 15
III. Szabadon választható (5%) ÖSSZESEN 3150 óra Elmélet és gyakorlat aránya: 735+615=1350
60 1350
120
180
1860
3210
6 111
6 111
55%-45%
FŐISKOLAI SZINTŰ KÉPZÉS (a bölcsész képesítési követelmény szerint) 2 tanári szak 1 tanári + 1 nem tanári szak Képzési idő 8 félév 8 félév Szakterületi kreditek száma 2x95=190 2x95=190 Általános értelmiségképző tárgyak kreditszáma 10 Tanári modul kreditszáma 50 40 Nem szakterületi kreditek száma Összes kreditszám 240 240 Képzési idő és kreditszám
2 nem tanári szak
6.2. A szakkollégiumi képzés (Közművelődés Tanszék) főállású oktatói: Fodor József főiskolai tanár 1977-78 Bánki László főiskolai docens tanszékvezető 1978 - 1991 Kraiciné dr. Szokoly Mária 1978Hont Iván főiskolai tanársegéd 1977-1986 Bauer Béla 1993A művelődésszervező szakon oktató főállású oktatók Bollókné Panyik Ilona főiskolai tanár Neveléstudományi Tanszék Bálványos Huba tanszékvezető, főiskolai tanár, Vizuális Nevelési Tanszék Bauer Béla főiskolai docens, Társadalomtudományi Tanszék Donáth Péter dr. tanszékvezető, egyetemi tanár, Társadalomtudományi Tanszék Demeter Katalin dr. főiskolai tanár, Társadalomtudományi Tanszék Farkas Mária főiskolai docens, Társadalomtudományi Tanszék Gerber Pál főiskolai adjunktus, Vizuális Nevelési Tanszék Gyóni Lajosné főiskolai tanár Neveléstudományi Tanszék Kraiciné dr. Szokoly Mária munkacsoport-vezető, főiskolai docens, Társadalomtudományi Tanszék, Kelemen Elemér főiskolai tanár, Neveléstudományi Tanszék Orczán Zsolt, főiskolai docens, Informatikai tanszéki csoport Radnainé dr. Szendrei Julianna, főiskolai tanár, Matematika Tanszék Sárosdi Anna főiskolai tanársegéd, Neveléstudományi Tanszék Solymossi Katalin főiskolai tanársegéd, Neveléstudományi Tanszék Schottner Ede tanszékvezető, főiskolai tanár, Természettudományi Tanszék Tóth Attila főiskolai tanársegéd, Informatika Oktatási Csoport
8 félév 2x95=190 10 40 240
A szakkolégiumi képzés külső előadók voltak: Ibos Ferenc Rádics József Bozzai László Torzsai Tamás Mezei Éva Előd Nóra Granasztói Szilvia Hortobágyi Gyöngyvér Kovács Gabriella Székely Éva Meszes Éva A művelődésszervező szak óraadó oktató voltak: Csoma Gyula felnőttképzési szakértő, OFI Beke Pál igazgaztó MAMI Benkő Éva Idegennyelvi Tanszék Erős Ilona ügyvezető, Anima-Ráció Konzultánsok Halmos Nóra humánpolitikai munkatárs, Raiffeisen Bank Rt. Kara Ákos igazgató Mobilitás Koncz Gábor igazgató, Magyar Kultúra Alapítvány Kővári István cégvezető igazgató, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Kubesch Mária ?, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Lakatos Tibor szaktanácsadó, Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ Lehmann Miklós főiskolai tanársegéd, Társadalomtudományi Tanszék Markó Aranka I. ker Művelődési Ház Mihály Ildikó főiskolai adjunktus, BMF– Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Misi Ágnes középiskolai tanár Nádor Katalin igazgatóhelyettes, Petőfi Csarnok Nyitrai Imre főcsoportfőnök, Szociális és Családügyi Minisztérium Ozsváth Csilla osztályvezető IM Pachmann Péter Magyar Televízió Palotai János egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Sipos András dr. főlevéltáros, Fővárosi Levéltár Szabó András ügyvezető, Kapocs Szabó György főiskolai docens, Vizuális Nevelési Tanszék Szakonyi Péter cégvezető, Heart Communications Szirmai Péter. közgazdaság-tudományok kandidátusa, BKÁE–Kisvállalkozásfejlesztő Központ Szöllősi Zsuzsanna Expanzió Humán Szolgáltató Kft Torda Júlia vezető munkatárs, INFO Rádió Oktatásszervezők voltak: Titkárságvezető: Pintér Tamásné Bíró Kata Besze Barbara Halmos Nóra
Demonstrátorok voltak: Wiedermann Katalin Lakos Renáta …………….. ……………. …………… Fakultációk az 1993-97 években Jazz balett Néptánc Drámajáték Szabás-varrás, kézi kötés Néprajz A siker titka - illem, etikett, protokoll Negyven év kultúrtörténete filmeken Vizuális kultúra Gyakorlóhelyek a kilencvenes években: Közművelődés szakkollégium: Marcibányi téri Ifjúsági Ház Uránia Csillagvizsgáló Virányosi Közösségi Ház Petőfi Csarnok Budapesti Művelődési Központ A művelődésszervező szak gyakorlóintézményei 1998-2000 között: Petőfi Csarnok Budapesti Művelődési Központ Csokonai Művelődési Ház Banán Klub Fonó Trafó Civil Rádió Magyar Népfőiskolai Szövetség
7. JEGYZETEK (1) „Ezekkel a rendelkezésekkel intézetünknek, a Budapesti Tanítóképző Intézetnek, az 1974/75. oktatási évvel egy korszaka ismét lezárult. 1975 szeptemberétől a Budapesti Tanítóképző Főiskola elnevezéssel jogilag is főiskolaként kezdi meg, illetve folytatja munkáját.” Írja bevezetőjében a Budapesti Tanítóképző Főiskola 1971-75. évi Évkönyve bevezetője. BTF. Bp. 1976. 14. p. (2) Panyik Ilona A Budapesti Tanítóképző Főiskola. Iskolák a múltból sorozat. Szerk.: Mészáros István. Tankönyvkiadó BTF. Bp. 1991. (3) A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai – az MSZMP KB határozata In.: Szocialista közművelődés – szvgy. Kossuth 1980. 106.p. (4) Panyik Ilona A Budapesti Tanítóképző Főiskola. Iskolák a múltból sorozat. Szerk.: Mészáros István. Tankönyvkiadó BTF. Bp. 1991. 118.p. (5). „Az 1976/77. oktatási évben – a közművelődési tanszék létrehozásával – új szervezeti egységgel is bővült a főiskola. Az új tanszék feladata a népművelés és a könyvtár szakkollégium hallgatói speciális tantárgyainak, valamint a többi hallgatók esetében a „Könyvtárhasználati ismeretek” és a „Közoktatáspolitika” elnevezésű tárgyak oktatása”. A Budapesti Tanítóképző Főiskola Évkönyve 1976-1977. BTF. Bp. 1978. 3.p. (6) A tanítóképzők tantervi irányelvei MKM . Bp. 1986. (7) A Budapesti Tanítóképző Főiskola Évkönyve 1977-1978. BTF. Bp. 1979. 6.p. (8) ELTE TÓFK Továbbképző Központ irattár. (9) T. Kiss Tamás: A magyar népművelőképzés története. Új mandátum. Bp. 2000. (10) A művelődésszrvező szak alapítási dokumentuma. 1995. BTF. ELTE TÓFK TK irattár (11)