Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet kutatócsoportjainak témaajánlásai diplomamunkához neveléstudomány MA szakon a 20162017. tanévben Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport oktató
Halász Gábor
téma/cím Az oktatási rendszerek XXI. századi globális és európai fejlődési trendjei. Ezen az átfogó témán belül igen sok konkrét téma képzelhető el. Ezek lehetnek átfogóak – mint amilyen például „Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében”, a „Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében” vagy „Az Európai Unió szerepe az oktatás területén: az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok, uniós hatások a magyar oktatásügyben” – de lehetnek egy-egy speciális terültre fókuszálóak. Ilyen területek például az oktatási reformok, az egyenlőtlenségek, az elszámoltathatóság és az értékelés kérdései, az oktatási rendszerek irányítása, vagy tanári szakma problémái. E téma választása az oktatásról szóló nemzetközi irodalom alapos elemzését igényli, és kizárólag megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák a lehetséges témákra: Az oktatás szerepe a gazdasági fejlődésben és az országok gazdasági versenyképességének az erősítésében Nemzetközi hatások az oktatási rendszerek fejlődésében Az oktatáskutatás globális trendjei Az Európai Unió szerepe az oktatás területén. Az oktatásra vonatkozó közösségi célok, programok. Uniós hatások a magyar oktatásügyben. Reformok, fejlesztési beavatkozások és innováció az oktatásban Ezen az átfogó témán belül is több konkrét téma lehetséges. E téma választása lehetővé teszi az irányításommal korábban folyt ImpAla kutatás (lásd itt: http://www.impala.elte.hu/a-kutatas-bemutatasa/) eredményeinek felhasználását és a bekapcsolódást a jelenleg folyó Innova kutatásba (lásd itt: http://halaszg.ofi.hu/INNOVA_KUTATAS.htm). A téma választása a releváns nemzetközi szakirodalom olvasását is feltételezi, így csak megfelelő idegen nyelv – lehetőleg angol – tudással rendelkezők számára ajánlott. Példák lehetséges konkrét témákra: Oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének vizsgálata Hazai vagy más országokban zajlott oktatást érintő reformok, oktatásfejlesztési programok elemzése
1
Kálmán Orsolya Kálmán Orsolya
Uniós finanszírozású fejlesztési beavatkozások hatásainak vizsgálata. Pedagógusok/oktatók/pedagógusképzők tanulása, szakmai fejlődése.
Kálmán Orsolya
Innovatív tanulási formák a felsőoktatásban. Nézetek a tanári/oktatói autonómiáról.
Kálmán Orsolya
Képzési programok fejlesztésének tapasztalatai, eredményei.
Kálmán Orsolya
Az oktatás fejlesztése, eredményei a felsőoktatásban.
Kálmán Orsolya
A probléma alapú tanulás lehetőségei, tapasztalatai.
Kálmán Orsolya
A személyre szabott tanulás támogatása a felsőoktatásban.
Kálmán Orsolya
Reflektív naplók elemzési lehetőségei – tanárjelöltek/tanulók tanulása, fejlődése.
Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport oktató Takács Zsófia Katalin
Takács Zsófia Katalin
Takács Zsófia Katalin
téma/cím A digitális és papír-alapú mesekönyvek hatékonysága a kisgyermekek nyelvi és írás-olvasás készségeinek fejlesztésében. Az iskolérettség fontos része a gyerekek nyelvi és írásolvasás készségei, amelyek egyik legfontosabb forrása a mesekönyvolvasás. Érdekes módon, úgy tűnik, hogy a multimédiás meséket jobban értik a gyerekek, mint a papíralapú mesekönyveket, és így több szót is tanulnak ezekből (Takacs, Swart, & Bus, 2015). Ez azért lehet, mert a multimédiás elemek extra nemverbális információt hordoznak, amik lefestik a mese absztrakt szövegét. A multimédiás elemekben rejlő potenciál további kutatása, és végeredményben a narratív mesék legideálisabb otthoni és óvodai bemutatásának irányelveinek kirajzolása a cél. A tabletre tervezett, nyelvi és írás-olvasás készségeket fejlesztő applikációk magyar piaca. Egyre több gyereknek van hozzáférése olyan mobileszközökhöz, mint a tabletek és mobiltelefonok. A gyerekeknek szánt tabletes applikációk egy fontos része a piacnak. Érdekes kérdés, hogy milyen appokat választanak a szülők és pedagógusok a gyermekek számára. A Magyarországon legkelendőbb oktató applikációk tartalmi vizsgálata során azt értékeljük, hogy milyen minőségű applikációkat töltenek le a szülők és pedagógusok a gyerekek számára. A kisgyermekkori kognitív kontroll fejlesztése. Az iskolaérettség fontos feltétele az írás-olvasáshoz és a
matematikai készségekhez kötött készségek mellett az olyan általános kognitív készségek fejlettsége, mint a figyelem, a koncentráció, az inhibíciós kontroll, a kognitív flexibilitás és a dolgozó memória. Ezen végrehajtó funkciók nagy szerepet játszanak abban, hogy a gyermek hogyan tud alkalmazkodni az iskola elvárásaihoz. Kifejezetten a figyelemzavarokkal és hiperaktivitással küzdő gyerekek számára fontos, hogy bizonyítékokkal alátámasztott módszereket dolgozzunk ki a végrehajtó funkciók fejlesztésére. Több ilyen módszer hatékonyságáról beszámoló kutatást találunk, de még nem eldöntött, hogy melyek a leghatékonyabb megközelítések.
Pedagógiai Antropológia Kutatócsoport oktató Mészáros György Mészáros György Mészáros György Mészáros György Mészáros György Mészáros György Mészáros György Mészáros György Horváth H. Attila Horváth H. Attila Horváth H. Attila
téma/cím Ifjúsági szubkultúrák és nevelés. Szabadidő-pedagógiai program készítése. Kritikai állampolgárság, állampolgári nevelés. Nevelésfilozófiai irányzatok. Pedagógiai antropológiai megközelítések. Pedagógia és kapitalizmus. Don Bosco pedagógiája. Szexuális kisebbségek (LMBT+) és iskolai nevelés. Az állampolgári nevelés a közoktatásban. Erkölcsi szocializáció napjainkban. Informális tanulás tegnap és ma.
Pedagógiai Innovációk és Társadalmi Esélyek Kutatócsoport oktató Fehérvári Anikó Fehérvári Anikó
Lénárd Sándor
Lénárd Sándor
Paksi Borbála
téma/cím Iskolai közösségi szolgálat. Oktatási esélyek: a szakellátás egyenlőtlenségei az oktatásban. Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei. A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat. A tanulást támogató értékelés módszerei és intézményi gyakorlat. A hazai iskolarendszerben még nem eléggé elterjedtek a fejlesztő értékelés módszerei, eszközei. Vizsgálni lehet e módszerek alkalmazási lehetőségeit, gyakorlati hasznát, megvalósítását, eredményességének hatásait. Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában.
Paksi Borbála
Czető Krisztina
Czető Krisztina
Rausch Attila
Rausch Attila
Rausch Attila
A téma keretében a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, valamint különböző viselkedési addikciók (problémás internet használat, online játék, közösségi oldalak problémás használata, szerencsejáték függőség, testedzés függőség) iskolai előfordulásával és rizikótényezőivel foglalkozni kívánó diákok jelentkezését várom. A szakdolgozóknak lehetőségük van a témában országos reprezentatív mintán készült adatok másodelemzésére. Iskolai programok monitorozása, értékelése, hatásvizsgálata. A hallgatóknak lehetőségük a különféle szenvedélymegtartások (szerhasználó magatartások és viselkedési addikciók) megelőzésére irányuló magyarországi prevenciós programok teoretikus értékelésébe való bekapcsolódásra, illetve egyéni érdeklődés alapján konkrét beavatkozások folyamat és eredmény értékelésére. A jövő iskolái: példák, kezdeményezések, az iskoláztatás jövője. A téma keretei között lehetőség nyílhat annak feltárására, hogy melyek azok a gazdasági, kulturális és társadalmi folyamatok, melyek az iskoláztatás jövőjét alakítják. Milyen törekvések vannak arra vonatkozóan, hogy az iskola válaszokat kínáljon az iskoláztatás világát érő kihívásokra: a gyermekkor értelmezésének megváltozására, az iskolával szemben megfogalmazódó társadalmi igényekre. Vajon milyen lesz a jövő iskolája? Mi jellemzi ezeket a kezdeményezéseket? Gyermekek hangja: gyermekek és fiatalok nézetei az iskola világáról, a nézetek szerepe. A téma kapcsán lehetőség nyílik empirikus kutatások keretében annak vizsgálatéra, hogy hogyan gondolkodnak az iskola belső világáról a gyermekek és fiatalok, mi a jelentőségük és hogyan ismerhetőek meg a tanulói nézetek. Képességfejlesztő játékok az óvodában. Az óvodai fejlesztőjátékok piacán egyre több eszköz jelenik meg, melyek hatékonyságáról kevés információval rendelkezünk. A témához kapcsolódóan lehetséges az óvodapedagógusok ismereteit, tapasztalatait és véleményét feltáró vizsgálat elvégzése a munkájuk során alkalmazott eszközökről és azok hatékonyságáról. Gondolkodási képességek fejlesztése kisiskoláskorban A témához kapcsolódóan szakirodalmi feltárást követően lehetséges feltáró vizsgálat elvégzése a kutatás céljának megfelelően kvantitatív és/vagy kvalitatív módszerek segítségével. Sor kerülhet gyakorló pedagógusok tapasztalatainak és véleményének feltárására, továbbá az alkalmazott eszközök és módszerek feltérképezésére. Egy választott gondolkodási képesség fejlesztése Számos olyan gondolkodási képesség van, amelyek fejlettsége meghatározó az iskolai eredményesség, egyes tantárgyak tekintetében, de több képesség túlmutat az iskolai
Dóczi-Vámos Gabriella Dóczi-Vámos Gabriella Dóczi-Vámos Gabriella
kereteken, és hétköznapi életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlenek. A témához kapcsolódóan egy választott gondolkodási képesség fejlesztése a kitűzött cél a hallgató által összeállított fejlesztőprogram segítségével. Választható gondolkodási képességek: induktív, deduktív, kombinatív, arányossági, korrelatív, analitikus, valószínűségi gondolkodás. A fejlesztőprogram megvalósulhat célirányos fejlesztő feladatokkal, vagy tartalomba ágyazottan is. Iskolai agresszió, erőszak. Fegyelem-fegyelmezetlenség az iskolában. Diszlexia, hiperaktivitás, figyelemzavar és tanulás-tanítás.
Szervezet-, Pedagógus- és Pedagógusképzést Kutatócsoport oktató
Vámos Ágnes
Vámos Ágnes
Vámos Ágnes
Szivák Judit
Szivák Judit
Szivák Judit Rapos Nóra
téma/cím Mit kutat a kutató pedagógus? A Mester és Kutatótanári pályázatot beadott pedagógusok dokumentumaiból készülő adatbázis összeállításban közreműködés és egy – a hallgató számára izgalmasnak tartott – kutatási téma elemzése. Alkalmazható statisztikai módszer vagy tartalomelemzés, esettanulmány. Eredményesebb és/vagy kevésbé eredményes iskolák az országos kompetenciamérésében. Esettanulmány készítése olyan iskoláról, amely az OKM 2014. adatbázisa szerint jó eredményt ért el, magas a pedagógiai hozzáadott értéke, vagy ellenkezőleg ez igen alacsony. Pedagógusok problémái, hibái. A kutatási téma a pedagógusok saját problémáival kapcsolatos nézeteinek, megoldásaik megismerésére irányul saját mindennapi gyakorlatukhoz kötődően, ennek kapcsán kutatható saját intézményük, kollegáik szerepe. Lehetséges hibából tanulásra irányítani a kutatási fókuszt. A mesterpedagógusok szakmai életútja és fejlesztési tervei. A Mesterpályázatot beadott pedagógusok dokumentumaiból (szakmai életút bemutatása, mester- és kutatóprogramok) készülő adatbázis összeállításban közreműködés és ehhez kapcsolódó kutatási téma elemzése. Pedagógusok reflektív gyakorlata. A pedagógusok reflektív gyakorlatának feltárása, elemzése, különös tekintettel a kezdő és tapasztalt pedagógusok reflektív gyakorlatának sajátosságaira, támogatására, nehézségeire és jó gyakorlataira. A reflektív szakmai közösség. A köznevelési intézmények önelemző- önértékelő és ehhez kapcsolódó fejlesztő kultúrájának, tevékenységeinek, e tevékenységek menedzselésének feltárása és elemzése. Szakmai közösségek a tanárképzésben. A tanárképzés olyan többszereplős rendszer (diszciplína,
Rapos Nóra
Rapos Nóra
Rapos Nóra
Kopp Erika
Kopp Erika
Kopp Erika
gyakorlati szakemberek, pedagógia, pszichológiai képviselői stb.), ahol a képzés koherenciája az eredményesség egyik záloga. Az ehhez kötődő modellek és gyakorlatok vizsgálata képezheti a szakdolgozat témáját. Képzési programok a tanárképzésben. A képzési programban sűrűsödik össze az a filozófia, küldetés, amit az intézmény, kar, szak, képzés magáénak vall; a szakhoz kötődő tanulási eredmények, célok; a tanulási – tanítási tevékenység koherens terve; az érvényes és megbízható értékelés előre kialakított rendszere; s a tanulást támogató rendszer stb. A tanárképzési programok esetén a közös filozófia kialakítása különös hangsúllyal bír a képzés több szereplős jellege miatt. E problémakör számtalan feldolgozási utat kínál a szakdolgozó számára, melynek során kiemelt jelentőségű kell legyen a nemzetközi tájékozódás is. A szakmai támogatás szerepe, funkciója és formái a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése során. A folyamatos szakmai fejlődés különböző értelmezései különböző támogató rendszerek működtetést feltételezik, vagyis szükségessé válik annak átgondolása, hogy a szakmai fejlődést dinamikus rendszerként értelmezve, milyen hatékony és eredményes fejlődését segítő támogató rendszer kialakítása lesz előremutató. A szakdolgozat készítése során lehetőség van kutatócsoport munkájához kapcsolódni. Pedagógusok szakmai fejlődése – tanulás a pályán. A folyamatos szakmai fejlődés (FSZF) gondolata elfogadottá vált az elmúlt évtizedben a pedagóguspályához kötődően hazánkban is. Megjelenik az oktatáspolitikai gondolkodásban, a képzés tervezése és gyakorlata során, szerepe van a köznevelési intézmények működésében épp úgy, mint a személyes szakmai életút alakulásában és formálásban. A szakdolgozat készítése során lehetőség van mesterpedagógusok szakmai életút elemzésre kutatócsoporthoz kapcsolódva. Mesterpedagógusok szerepe az iskolai szervezetben. A kutatás témája kapcsolódik a Szervezet- és Pedagóguskutatás kutatócsoport által végzett vizsgálathoz. Dolgozatában a hallgató azt vizsgálja, hogy a mintából kiválasztott mesterpedagógusok szervezeti szintű tevékenysége hogyan alakult pedagógusi pályájuk során. A kutatás fő módszere az esettanulmány. Oktatási szervezet fejlesztése. A szakdolgozati téma feldolgozása egy konkrét oktatási intézményi fejlesztés vizsgálatán és elemzésén keresztül történik. A vizsgálat fő módszere az esettanulmány vagy az akciókutatás. A fejlesztéshez választott intézményt a hallgató választja ki, fontos, hogy a vizsgálat hosszabb, legalább féléves időszakot öleljen át. Tanárjelöltek reflektív szemlélete.
A szakdolgozati téma feldolgozása a tanárjelöltek által készített páros reflektív naplók tartalomelemzésével történik. Az elemzés fókuszát a dolgozat készítője választhatja ki. A téma feldolgozásához reflektív naplókból álló adatbázis áll rendelkezésre.
Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport oktató Németh András
Németh András
Németh András
Németh András
Baska Gabriella
téma A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro(intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete. Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is. Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései. A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, b) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai. A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is. A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat. Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz kapcsolódó további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet-tanárélet változó performatív jegyeinek c) az iskolai mimetikus tanulás d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei. A tanítói, tanári pálya professzionalizációjának története.
Baska Gabriella Baska Gabriella Baska Gabriella Baska Gabriella Baska Gabriella Vincze Beatrix
Vincze Beatrix
Vincze Beatrix
Vincze Beatrix Vincze Beatrix Szabolcs Éva
Szabolcs Éva
Hegedűs Judit
Hegedűs Judit
A 19-20. századi magyar néptanítók kultúrtörténete. Metaforák a nevelés történetében. Történeti ikonográfiai-ikolnológiai vizsgálatok a 20. századi magyar pedagógia valóságának megismerésében. Gyermek/iskola a filmművészetben. Gyermek/iskola ás tanár a szépirodalomban. Működő hazai alternatív-és reformpedagógiai modellek, kísérletek bemutatása (pedagógiai program, iskolai dokumentumok elemzése, az intézmény működésének megfigyelése, empirikus vizsgálatok) (intézményfejlesztési szakirány) Az innovatív intézményfejlesztés hazai gyakorlata (egy sikeres intézményfejlesztési modell bemutatása) (intézményfejlesztési szakirány) Reformpedagógia és életreform törekvések nemzetközi és hazai pedagógiai gyakorlata (a 19. század végétől napjainkig) A magyar reformpedagógiai és életreform filozófiai gyökerei, recepciós törekvései Kvázi pedagógusok reformpedagógiai és életreform törekvései (pl. Németh László, Szabó Dezső, Lesznai Anna) Gyermekkortörténeti elemzések. Gyermekkortörténeti elemzések: forráselemzések a 19.-20. század gyermekkel kapcsolatos vélekedéseiről - a tényleges nevelés mikéntjéről, egyes gyermekcsoportok ( pl. fiúk – lányok, tehetséges gyermekek, veszélyeztetettek) helyzetéről, a felnőtt-gyermek kapcsolat alakulásáról. Pedagógiai sajtóelemzések. Pedagógiai sajtóelemzések: a neveléssel, oktatással kapcsolatos egyes problémák (pl. tantervi, közoktatási viták, pedagógusok helyzete) feltárása, elemzése különböző pedagógiai folyóiratok alapján különböző történeti korokban. Pedagógusi életutak. Pedagógusokkal készült életút-interjúk segítségével a különböző generációhoz tartozó pedagógusok pályaszocializációját tárhatja fel a dolgozat készítője, nemcsak a pedagógusok életmódjáról, hanem az adott korszak iskoláinak belső világáról is képet kaphatunk. Gyermek a posztmodern társadalomban. A mai gyermek- és ifjúsági kultúra jellemzőinek feltárását jelenti ez a téma, amely magába foglalhatja a szabadidős tevékenységektől kezdve az egészségmagatartás jellemzőit, vagy akár a felnőtt társadalom (lehet kiemelten pedagógustársadalom) gondolatait a gyermekkorról, a fiatalságról. A témához tartozhat ezeken túl a fiatalok családképe, jövőképe, vagy a fiatalkori devianciák feltárása (bűnelkövetés, jogsértő magatartás stb.) kvalitatív kutatás segítségével.
Hegedűs Judit
Hegedűs Judit
Hegedűs Judit
Hegedűs Judit
Garai Imre
Garai Imre
”Szolgáltatások az óvodában, iskolában” - a szülők elvárásai az óvodával, iskolával szemben. Kérdőíves kutatás, vagy fókuszcsoportos beszélgetés keretein belül a szülők és az iskola kapcsolatának jellemzőinek, a szülők óvodával, iskolával, pedagógusokkal kapcsolatos elvárásainak feltárása lehetséges e téma keretein belül. A gyermekek ellen elkövetett erőszak a régmúlt és napjaink társadalmában. Egyrészt lehet egy problématörténeti áttekintés, melynek keretein belül megnézik elsődleges források elemzésével megnézik egy-egy történeti korszak felfogását a gyermekbántalmazásról; másrészt jelenkori helyzetre vonatkozó kutatás is lehetséges, bántalmazott gyermekekről komplex esettanulmány készítése, vagy a fiatalok/pedagógusok gyermekbántalmazással kapcsolatos nézeteinek feltárása kvalitatív kutatás segítségével. Média és gyermek. A gyermekek, fiatalok tévénézési szokásainak, számítógéphasználati szokásainak feltárása empirikus a szakdolgozó által végzett empirikus kutatás segítségével; vagy médiatermékek gyermekképének feltárása (filmek, sajtótermékek elemzése gyermekkép szempontjából). A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok munkájának bemutatása. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének komplex elemzése; a gyermek- és lakásotthonok működésének és a benne élő gyermekek életének feltárása empirikus kutatás segítségével; javítóintézetek, büntetés-végrehajtási intézetek pedagógiai munkájának, az ott élők és dolgozók tevékenységének komplex elemzése. Professziótörténet. A hallgató szakdolgozatának keretei között a pedagógusi foglalkozások (tanító, középiskolai tanár) modern szakmákká fejlődésének, intézményesülésének történetét vizsgálhatja a 19–20. században magyar és nemzetközi vonatkozásban. A modern szakértelmiségi csoportok megszerveződése lehetőséget ad társadalomtörténeti vizsgálatokra is, a tanítóság és/vagy középiskolai tanárság társadalmi szerepének, megítélésének feltárására. Önéletírások, memoárok. A hallgatónak e téma választásakor szakdolgozatukban pedagógusok visszaemlékezéseit, memoárjait vizsgálhatják abból a szempontból, hogy a visszaemlékezések milyen szerepet játszanak identitásuk megkonstruálásában. E folyamatok vizsgálatára az elméleti kereteket Pierre Nora, Jan Assmann, Philippe Lejeune és Maurice Halbwachs munkái biztosíthatják. A szakdolgozónak a memoárok vizsgálatakor nem csupán egy egyéni élettörténet és bizonyos korok pedagógiai felfogásának, nézőpontjának megismerésére van lehetősége, hanem társadalomtörténeti
Garai Imre
vizsgálatok elvégzésére is lehetősége nyílik. Iskolatörténet, intézménytörténet. A neveléstörténeti kutatások hagyományos irányvonalának választásakor a hallgató szakdolgozatának keretei között az iskolarendszer különböző szintjein levő intézmények (alsó fokú iskoláktól felsőfokú intézményekig) történetének megismerésére vállalkozhat. E vizsgálathoz különböző forráscsoportok (levéltári források, visszaemlékezések) feltárása és az elemzésbe való bevonása szükséges. Az adott intézmény belső világának, pedagógiai hitvallásának feltárására mellett lehetőség nyílik akár a tanári kar, vagy épp a diákság, hallgatóság társadalmi összetételének vizsgálatára, esetleg a felsőbb hatóságok és az adott intézmény kapcsolatának elemzésére.
A koragyermekkor pedagógiája szakirány témaajánlásai nem csak szakirányosoknak oktató Darvay Sarolta
Darvay Sarolta
Demeter Katalin
Demeter Katalin
oktatóinak
szakdolgozati
téma Az erdei óvoda/ iskola szerepe a fenntarthatóság pedagógiájában. Az erdei iskola reformpedagógiai előzményei; Az erdei óvoda/iskola célja, feladatai, módszertana; Jó gyakorlatok bemutatása. Egészségmegőrzés, egészséges szokásrendszer kialakítása a köznevelésben. Általános célkitűzések; Történeti előzmények; Mai törekvések, modellek. A gyermeki világkép konstituáló elemei – a mesék. Mesék az óvodában/iskolában (meseolvasás/mese és játék/meseprojekt) (terepmunka, leírás, elemzés) A mesék szerepe az óvodai/iskolai életben, A klasszikus mesevilág szimbólumai és a gyermeki világkép; gyermeknyelvi alakzatok, mesei szimbólumok és gyermeki kép-, illetve tárgyalkotás. Klasszikus és 21. századi mesék (mesefilmek) az erényekről. A klasszikus mesék karakterei és metamorfózisaik a 21. századi filmeken.(Interjúk gyerekekkel, elemzések.) Humor a gyermekkultúrában. Humor a gyermekirodalomban Célirányosan választott gyermekirodalmi mű(vek) humoros fordulatainak elemzése az eszmetörténeti forrásművek alapos tanulmányozásának segítségével. Az irodalmi szövegek humora iránti fogékonyság gyermekkorban – a nevetés etikai nézőpontból. Humor a 21. századi gyermekkultúrában Gyermekközönségnek szánt művek humorának elemzése; a lineáris – logikai – nyelvi és a képi – moduláris
Demeter Katalin
F. Lassú Zsuzsa
Hunyady Györgyné
Hunyady Györgyné
Lőrincz Ildikó
Kolozsváry Judit
szervezettségű gondolkodásra épülő humor a digitális generáció mindennapjaiban. Pedagóguskép a gyermekirodalomban és a tömegmédiumokban. Kortárs gyermekirodalmi művek, filmek hírcsatornák, bulvár és közösségi médiafelületek a 0-12 éves gyerekeket nevelő pedagógusokról. Okok és következmények elemzése. Reziliens életutak - a koragyermekkori krízisek ellenére sikeres felnőtt beilleszkedés. A téma fókuszpontja a lélektani rugalmasság, a reziliencia összetevőinek kutatása. Retrospektív kutatási téma - felnőttkorban vizsgálható a gyermekkori traumák, családi nehézségek, krízisek ellenére megjelenő sikeres beilleszkedés. Alapvetően kvalitatív módszerekkel vizsgálható téma, de lehetőség van nagymintás kvantitatív vizsgálatok végzésére is. Az iskola belső világa. Pozitív és negatív iskolai élmények az emlékezet tükrében (A feldolgozás középpontjában a hosszú távon megőrzött, rendszerint nem szándékosan előidézett iskolai hatások állnak. Ajánlott módszerek: életút-interjúk készítése és elemzése.) Konfliktusok az iskolában (A konfliktusok forrásai; megküzdési stratégiák) Agresszorok és áldozatok az óvodában/iskolában. Olvasókönyvek összehasonlító elemzése (értékek; világkép). Neveléstudományi mester szakos bölcsészek szakmai beilleszkedése. Az eddig végzett hét neveléstudományi mester szakos évfolyam felkutatása, elhelyezkedési lehetőségek; A szakon tanultak hasznosíthatósága; A pedagógusként dolgozók szakmai kapcsolatrendszere, előmeneteli lehetősége. Kora gyermekkor és idegen nyelv tanulás. Nyelvi oktatáspolitikák Magyarországon, az Európai Unióban és másutt. Nyelvi tantervek elemzése: anyanyelvi és idegennyelvi nevelés összehangolása különböző kontextusokban (Magyarországon és másutt) 6-12 éves kor. Magatartási zavar. Egy magatartási zavarral élő gyermek esetleírása /ismertetés, támogatási terv, eredmények/ A dolgozatíró szabadon, lehetőségeinek megfelelően választhat egy gyermeket, akinek személyiségzavarát /magatartászavarát/ bemutatja. Kidolgozandó egy pedagógiai terv, amelyet – legalább az elindítás szintjén – kipróbál, s tapasztalatait elemző-értékelő módon ismerteti. A szakirodalomban való tájékozottság nagyon fontos, a gyermek megnyilvánulásait, valamint saját pedagógiai
Podráczky Judit
Podráczky Judit
Sándor Mónika
Sándor Mónika
Serfőző Mónika
Serfőző Mónika
Serfőző Mónika
Serfőző Mónika
koncepcióját látnia és láttatnia szükséges a megfelelő elméleti ismereteivel történő összevetésben. Családi és intézményes nevelés. Változások a családok nevelési felfogásában. Különböző generációk vélekedése a gyermeknevelésről. Nagyszülői jelenlét a gyermekek életében és nevelésében. A családok nevelési elképzelései és az intézményes törekvések illeszkedése. Intézményi törekvések a szülők bevonására. Köznevelési intézmények kommunikációs stratégiái. Az empirikus vizsgálódás irányulhat egy adott intézmény kommunikációs folyamatainak feltárására, de lehetőség van összehasonlító elemzésre is. Barátság és konfliktusok - gyermekrajzok tükrében. Óvodás és általános iskolák gyerekek barátsággal kapcsolatos szociális reprezentációjának vizsgálata, a köztük lévő konfliktusok és ezek megoldási lehetőségei. A barátsággal és konfliktusokkal kapcsolatos fogalmak vizsgálata különböző módszerekkel. Óvodás/ kisiskolás csoportok társas szerkezetének változásai. A gyerekcsoportok szerkezetének feltérképezése és ennek lehetséges módszerei (megfigyelés, szociometria, interjú). Különböző konfliktusmegoldási módszerek és ezek lehetséges hatásai a gyermekcsoportok társas szerkezetének változására (longitudinális vizsgálat). Nevelési-oktatási intézmények szervezeti működésének elemzése. Intézmények szervezeti kultúrájának elemzése. Egy intézmény szervezeti működésének elemzése. Szervezeti átalakulások elemzése egy intézményben. Intézményvezetés – intézményvezetők. Iskolakezdés a gyerekek/szülők/ pedagógusok szemszögéből. Mit tudnak az óvodások az iskoláról. Iskolakezdő gyerekek élményei. Az iskolakezdés nehézségei a szülők számára. Mivel tudják segíteni a pedagógusok az iskolakezdést. Elképzelések, vélekedések, pedagógiai nézetek, jó gyakorlatok feltárása. Saját élmények szerepe a pedagógusképzésben. Kisgyermeknevelők/óvodapedagógusok/tanítók szerepértelmezése. Pályaválasztás, pályán maradás motivációi. Saját élmények szerepe a pályakép alakulásában. Szakmai fejlődés igénye a pedagógusoknál. Pályán lévő pedagógusok szakmai fejlődésének, szakmai megújulásának útjai. Mesterszakot végzett pedagógusok követése – hogyan hasznosítják tudásukat.
Serfőző Mónika Turmezeyné Heller Erika
Turmezeyné Heller Erika
Újhelyi Adrienn
Újhelyi Adrienn
Újhelyi Adrienn
Továbbképzések tapasztalatainak hasznosítása egyéni és intézményi szinten. Mentori szerepkör. Alsó és felső tagozat közötti átmenet. Alsó és felső tagozat közötti átmenet a gyerekek, pedagógusok, szülők szemszögéből. A tehetség-felismerés lehetőségei az óvodai műhelyekben. A témakör elméleti alapjainak feldolgozása, a műhelyek programjainak megismerése (minimum 3 műhely tanulmányozása). A Renzulli-féle gazdagítási triász célkitűzéseinek megvalósítási lehetőségei az alsótagozatos tanulók tanórán kívüli projektfoglalkozásain. Szükséges előzetesen tájékozódni a szakirodalom alapján a gazdagítási modellekről, legalább 3 iskolai műhely működésének tanulmányozása. Az elemzés alapján véleményalkotás arról, hogy mennyire alkalmasak ezen alsótagozatos tehetséggondozó projektek a Renzulli-féle gazdagítási triász célkitűzéseinek megvalósítására. Digitális írástudás. Az internet minőségi használatához szükséges kompetenciák és készségek ismertetése; Az elsajátítás és fejlesztés pedagógiai eszközei; Jó gyakorlatok Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban. Biztonságos internethasználat. Az internetezés veszélyei; A magánélet védelme; Ovesharing, ciberbullying; A biztonságos internethasználat legfőbb szabályai; A szülők, a kortársak és a pedagógusok szerepe. Inter(net) generáció. Több generáció az interneten; A digitális szakadék kérdésköre; Generációk közötti problémák online; az együttműködés elősegítésének lehetőségei.
Kutatócsoporton kívüli oktatók témaajánlásai diplomamunkához oktató Zsolnai Anikó Zsolnai Anikó Zsolnai Anikó Zsolnai Anikó Trencsényi László
téma Szociális és érzelmi tanulás a családban, az óvodában és az iskolában A szociális és érzelmi tanulást segítő programok (SEL) elemzése A szociális készségek, képességek fejlesztésének óvodás- és iskoláskori lehetőségei A gyermekkori kötődések pedagógiai vonatkozásai Összehasonlító esettanulmány egy iskola autonómia- és államosított korszakából.
Trencsényi László Trencsényi László Trencsényi László Trencsényi László Réthy Endréné Réthy Endréné Dömsödy Andrea Dömsödy Andrea Dömsödy Andrea Seres-Busi Etelka
Civil mód: egy serdülőszervezet története és élete. Gyerekkultúra: egy alkotó vagy egy műhely esettanulmánya. Diákjogok, házirendelemzés. Egy diákönkormányzat döntéseinek elemzése. Tanulási motiváció fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a tanórákon. Az önszabályozó tanulás kialakítása a tanítási-tanulási folyamatban. Iskolai könyvtár és olvasóvá nevelés Az iskolai könyvtár, mint a tanulás támogatója Az iskolai könyvtár, mint a tanítás támogatója Diákok értékelése a pedagógusok kommunikációjáról Diákok hangja a tanárképzésben részt vevő hallgatókról „Változások és ami mögöttük van”- spontán folyamatok, tervezett hatások rendszere a diákok, illetve a pedagógusok szemszögéből Csoportok az iskolában (kiscsoport, osztályok) – csoportdinamikai jelenségek, a kommunikáció jellegzetességei Kooperatív módszerek, reflektív technikák és a fejlesztő értékelés múzeumpedagógiai környezetben Kooperatív módszerek, reflektív technikák, fejlesztő értékelés és hatásaik A szülők és a gyermekek nézetei a kutatásokban való részvételről Serdülők énfeltárása A bizalom kérdései (közösségekben, diákok között, illetve pedagógus- diák viszonyban) Pedagógusok mentálhigiénés lehetőségei Pedagógusok nézetei a mentálhigiénéről Közösségek építése- jógyakorlatok, nehézségek, konfliktusok stb. „Mire van szemünk?”- avagy mire figyel a tanár és mire a diák? „Illeszkedések”: diákok nézetei nevelési módszerekről „Mindenki másképp egyforma” – egymás elfogadásának nehézségei, konfliktusai és a fejlesztések jógyakorlatai serdülőkorban Szimbólumok és jelentéseik pedagógusok és diákok körében Egy tanári csoport vagy egy nevelőtestület tevékenységének/nézeteinek vizsgálata, elemzése releváns pedagógiai kérdésekről Pedagógusok nézetei saját gyermekeik óvodai/iskolai
neveléséről Pedagógus szülők együttműködése/kommunikációja gyermekeik pedagógusaival Pedagógus szülők értékelései gyermekük pedagógusairól Pedagógusnézetek a szülőkkel való együttműködés lehetőségeiről Internetes fórumokban megjelenő nevelési nézetek elemzése Blogok pedagógiai vonatkozásainak elemzése A mentorálás (diákok támogatásának) hatása a tanárképzésben részt vevő hallgatók pedagógiai nézeteire Egyéb, közösen egyeztetett téma „Tehetség” témakörrel összefüggő témák: Tehetséges diákok reflexiói magukról Tehetséges diákoknál alkalmazott fejlesztő értékelés Jó képességek és tehetség Kompetenciahatárok és együttműködés a tehetséggel foglalkozó különböző szakemberek között Jógyakorlatok a tehetséges és a kevésbé tehetséges gyerekek együttes tevékenységeire Külföldi tehetséggondozó jógyakorlatok elemzése (programok vagy tanórai lehetőségek, tevékenységek) Tehetséggondozással foglalkozó szakemberek nézeteinek/hiedelmeinek elemzése a tehetségről (vagy valamely specifikus vonatkozásáról) Tehetséggel foglalkozó szakemberek reflexiói Szülőkkel való kommunikáció a tehetséggondozás folyamatában Kommunikáció szülőkkel a tehetségről, a tehetségígéretről Kommunikáció tehetséges gyerekekkel Gyermekek/diákok társas támaszai Tehetség, vágyak, álmok Szülők nézetei a tehetségről Tehetségazonosítás SNI-s gyerekeknél Pedagógushallgatók nézetei a tehetség azonosításról, a gondozásról Kommunikáció a tehetségről Tehetséggondozás a múzeumokban (jógyakorlatok elemzése vagy kérdőíves/interjús kutatás) Tanulói „teljesítmény” összefüggései más mutatókkal pl. motivációk, tanulási attitűd stb. Az alkotás pedagógiai támogatásának lehetőségei Kreativitásfejlesztés
„Visszaemlékezések”- a pedagógusok szerepe a tehetség kibontakozásában Az alulteljesítés okai, leküzdésének lehetőségei Egyéb, közösen egyeztetett téma
