5. sz. melléklet Összefoglaló az EU Bizottság keretében folyó Better Regulation munkálatokról Előzmények 1. Bevezetés Az újragondolt Lisszaboni Stratégiában a Bizottság főként a növekedésre, illetve a foglalkoztatásra helyezi a hangsúlyt. Az Európai Unió „Better regulation” elnevezésű politikája mindehhez szervesen kapcsolódva –a szabályozás hatékonyságának növelésével, a gazdasági költségek minimális szinten tartásával – kívánja a közigazgatási rendszereket megreformálni. A 2005. első felében kiadott kommüniké1 elindította a közép-távra szóló kezdeményezéseket, miközben biztosította a jelenleg folyó „Better regulation” intézkedésekkel való koherenciát. 1.A) Better regulation uniós - tagállami szinten2 Az európai vezetők és a Bizottság az utolsó években nagy hangsúlyt fektettek az európai szabályozási környezet hatékonyságának növelésére3. Ennek érdekében a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács számos kezdeményezést indított a meglévő jogszabályok konszolidálására, egyszerűsítésére. A Better regulation program segíteni fog abban, hogy az EU vonzóvá váljon, nem csak a befektetők, hanem a munkát vállaló polgárok számára is. A jobb szabályozás ugyanis lecsökkenti a szükségtelen költségeket, és eltünteti az alkalmazkodás és az innováció korlátait, valamint jogbiztonságot teremt. Ebben a folyamatban az EU-s intézkedéseket ki kell egészítsék a tagállami Better regulation kezdeményezések. 1.B) Az EU-s szinten már megvalósított Better regulation intézkedések4 Az utolsó négy évben az EU széleskörű szabályozás-minőség, hatékonyság- és transzparencia-javító stratégiát indított el. Az intézmények megtették az 1997-es amszterdami kormányközi konferencián kormányfők által elfogadott 39-es deklarációval kapcsolatos szükséges lépéseket. 1998. dec. 22-i intézményközi együttműködésen a közösségi jogszabályozás minőségének fejlesztéséről tervezetet fogadtak el és biztosították az abban megfogalmazott vezérelvek alkalmazásának teljesülését. A Legal Service más bizottsági részlegek számára képzéseket kínál a jogi tervezetek könnyebb megfogalmazásának érdekében, valamint szemináriumokat szervez a jobb minőségű szabályozás fontosságának felismerésére. A Bizottság 2002 júniusában átfogó – a göteborgi Európai Tanács üléssel összhangban – akciótervet5 készített a szabályozási környezet egyszerűsítésére és továbbfejlesztésére. Ebben szerepelt az EU-n belüli és azon kívüli gazdasági, környezeti és szociális hatások vizsgálatának fontossága is. A jogalkotás magas minőségének biztosítására egy új hatásvizsgálati rendszert mutattak be, amely integrálta az eddigi önálló kezdeményezéseket, mivel az addig „nem integrált” 1
Communication from the Commission to the Council and the European Parliament - Better Regulation for Growth and Jobs in the European Union (SEC(2005)xxx) 2 COM(2002)278 of 5 June 2002. 3 COM(2005)24 of 2 February 2005. 4 COM(2002)713 5 2002(COM(2002)278)
elemzések elhanyagolható hatással voltak a szabályozás minőségének a javítására. Az új integrált megközelítés az „arányos elemzés” elvét követi, ami azt jelenti, hogy több hatásvizsgálati forrást allokálnak azon javaslatokhoz, amelyek feltehetően jelentősebb hatással bírnak. A transzparenciát a hatásvizsgálati „roadmap”-ek publikációjával biztosítják, felvázolva a főbb vizsgálandó területeket. A szabályozás alternatív megközelítéseit jelentő eszközöket, úgymint a co-regulation-t és a self-regulation-t megfontolás tárgyává kell tenni. A rendszer 2003-as bevezetése óta már 50 javaslat hatásvizsgálatát elvégezték6. A hatásvizsgálati procedúra részeként a Bizottság az érdekelt felek konzultációjához minimum standardokat7 fektetett le, amelyek a transzparenciát hivatottak elősegíteni, jobb információáramlással, participációval és dialógussal. A Bizottság prioritásként kezeli az EU jog tagállami szintű alkalmazásának fejlesztését, ezért 2003-ban a meglévő EU-s jogszabályok frissítése és egyszerűsítése érdekében ambiciózus programot8 dolgozott ki9. Az utolsó években a Bizottság több körben is hatályon kívül helyezett elavult jogszabályokat (2004-ben kb. 100-at), a 2005-2009-es időszakban a Bizottság évente kívánja felülvizsgálni és így eliminálni az elavult jogszabályokat. 2005 elején a Bizottság egy egységes megközelítést dolgozott ki az adminisztratív terhek mérésére (EU Net Administrative Cost Model10). Ezen program eredményei 2005. végére várhatók. Az eredmények ismeretében a Bizottság dönteni fog arról, hogy miként tudja integrálni a megközelítést a hatásvizsgálati metodológiába. 1.C) Better regulation politika megvalósítása tagállami szinten A tagállamok számos kezdeményezést indítottak a jogi szabályozás megreformálására. A 10 új tagállamban egy közös EU OECD project van folyamatban: a SIGMA project (Support for Inprovement in Governance and Management). A projekt célja a „Better regulation” gyakorlatok megvalósítása, illetve annak fejlesztése. Az egyes tagországi áttekintéseknek 2005. végére kell elkészülniük. 1.D) Minden intézmény felismerte a Better regulation szükségességét11 A jobb jogalkotással kapcsolatos, 2003. decemberi intézményközi megállapodás szerint (IIA) a három EU intézmény (Parlament, Tanács, Bizottság) egy globális stratégiát alkot az egész EU-s jogalkotási folyamat jobbá reformálására. A megállapodás főbb elemei az intézményközi koordináció fejlesztése, az átláthatóság elősegítése, a hatásvizsgálatok használatának növelése a közösségi döntéshozatalban. Jelenlegi helyzet 2. Az EU-s szintű eszközök segítségével a Better regulation elősegítése Az együttes szabályozás (co-regulation) és a saját szabályozás (self-regulation) definíciói, kritériumai és eljárásai a jobb jogalkotás intézményközi megállapodásában szerepelnek. Mindez elő fogja segíteni a proporcionalitás és szubszidiaritás elveinek hatékony alkalmazását. 6
2005-ben ez a szám már 100 körülire emelkedik. 7 COM(2002)704 8 COM(2003)71 9 A Prodi vezette Bizottság 25%-os közösségi joganyag csökkentési célja 2005-re még nem valósult meg a fordítási nehézségek miatti kodifikációs csúszások következtében. 10 SEC (2005) 175, COM (2005) 97 11 OJ C 321, 31.12.2003, p 1.
2
2.A) Hatásvizsgálatok12,13,14,15 A Bizottság integrált hatásvizsgálatai a fenntartható fejlődés elvein alapulnak és a jogalkotók számára választásokat tesznek lehetővé, a gazdasági, szociális, és környezeti hatások átfogó vizsgálatának segítéségével. A hatásvizsgálatokat széleskörű konzultáció kell, hogy kísérje, elegendő időt biztosítva az érintettek álláspontjának megismeréséhez. A Bizottság ezzel kapcsolatosan a gazdasági hatásvizsgálatokra kívánja helyezni elsődlegesen a hangsúlyt a lisszaboni stratégiai célok elérése érdekében. A megközelítés a 2005. áprilisától alkalmazandó „Impact Assesment Guidelines” elnevezést kapta. 2.B) A függőben lévő jogalkotási javaslatok szűrése 2005-től a Bizottság a függőben lévő javaslatok átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatát kezdi meg, a versenyképességi és egyéb szempontok szem előtt tartásával. Ezen folyamat eredményeként a Bizottság megfontolhatja az egyes függőben lévő javaslatok módosítását, helyettesítését, sőt, vissza is vonhatja azokat. 2.C) Jelenlegi EU-s jogszabályok egyszerűsítése16 2003 februárjában a Bizottság olyan intézkedéseket indított el, amik a közösségi joganyag terjedelmét csökkentik le, a joganyaghoz való hozzáférés lehetőségét javítják, és a jelen joganyag egyszerűsítését célozzák meg. A Bizottság az egyszerűsítésre olyan, kb. 30 kezdeményezést tartalmazó úgynevezett „rolling” programot dolgozott ki, amelyeknek egyszerűsítő hatásai vannak a gazdasági szereplőkre, az állampolgárokra és a nemzeti adminisztrációkra. 3. A tagállami szintű eszközök segítségével a Better regulation elősegítése 3.A) Better regulation a tagállamokban17 A Bizottság javaslata szerint a Better regulation programnak a „nemzeti lisszaboni programok” részévé kell válnia. A Bizottság nagy figyelmet szentel erre a témára, az Unió gazdasági reformjának részeként, és így az előrehaladásról évente beszámolási kötelezettséget ró a tagállamokra a lisszaboni stratégia keretében. A Better regulation nem csak az EU feladata egyedül, kizárólag EU-s szinten nem is elérhető. Néhány tagállamban a jogszabályi kezdeményezéseket már hatáselemzésnek vetik alá, így a Bizottság azt ajánlja, hogy az összes tagállam alakítson ki Better regulation stratégiát, különös tekintettel a szabályozások gazdasági hatásainak értékelésére. Új jogszabályok felvázolásakor a tagállamoknak – amennyire lehetséges – figyelembe kell venniük az új jogszabály belső piacra és más tagállamokra gyakorolt hatását. 3.B) Nemzeti jogalkotás egyszerűsítése18 A nemzeti jogalkotás egyszerűsítése a tagállamok feladatába tartozik. A Bizottság az egyszerűsítési lépéseket a közösségi jognak való megfelelés esetében is alkalmazni fogja, nevezetesen a közösségi irányelvek megvalósítása során, az EC 226 cikkely és az EC 98/ 34-
12
http://europa.eu.int/comm/secreteriat_general/impact/practice.htm Ecofin Council of21 October 2004 and European Council of 4.5 November 2004. 14 SEC(2005) 175. 15 OJ C 321, 31.12.2003, point 30. 16 COM(2003)71. 17 SEC (2005)192 18 COM(2002)725 final/4 of 16.5.2003. 13
3
es irányelv19 alapján. Ezen utóbbi irányelvet a Bizottság a tudományos és technológiai fejlődéssel kapcsolatban is használni kívánja, a nemzeti szabályozás fejlesztése érdekében. Mindez ugyanis egyben a szubszidiaritás elvének alkalmazását is elősegítené. 4. Szabályozási szakértők és az érintettek javaslatai A Bizottság 2005 során felállít egy magas szintű, nemzeti szabályozási szakértőkből álló csoportot, a Better regulation lépéseinek megvalósítására. A csoport mind EU-s, mind nemzeti szinten vizsgálja a jogszabályokat, hatékony kapcsolatot teremtve a Bizottság és a kulcsfontosságú nemzeti kormány intézmények között. A magas szintű csoporton keresztül a Bizottság a tagállamok együttműködését segíti elő a szabályozásminőségi indikátorok, benchmarkok és a tagállami szabályozási gyakorlatok kidolgozásával. A Bizottság egy másik, Better regulation szakértőkből, tudósokból és gazdasági szakértőkből álló, tanácsadó jellegű csoportot is fel fog állítani, amelynek feladata a hatásvizsgálatok esetén a megfelelő vizsgálati metódus kiválasztása lesz. Tervezett intézkedések 5. Következtetés - tennivalók A Better regulation kezdeményezéseket mind EU-s, mind tagállami szinten támogatni szükséges. A tagállamok számára pedig különösen fontos a Better regulation programjának sikeressége, hiszen az versenyképességüket is nagyban befolyásolja. Az Európai Bizottságnak a következőket szükséges szem előtt tartania: Biztosítani kell az elkövetkezendő törvénykezési kezdeményezések teljes körű hatáselemzését az adminisztratív terhek tekintetében is. Meg kell vizsgálni (szűrni) azokat a kezdeményezéseket is, amelyek az Európai Parlament, illetve a Tanács előtt állnak, a versenyképességre gyakorolt, és egyéb hatásaikat tekintve, és meg kell hozni a szükséges intézkedéseket. További szabályozási egyszerűsítések szükségesek az egyes érdekeltek véleményének figyelembe vételével, a 2005. októberére tervezett közlemény alapján. Ösztönözni kell az egyes tagállamokat a szabályozásuk egyszerűsítésére, amely az egyes nemzeti joganyagok felülvizsgálatával, illetve az uniós joganyag hatékonyabb nemzeti joganyagba való beültetésén keresztül érhető el. A tagállamokat bevonva létre kell hozni egy magas-szintű nemzeti szakértőkből álló tanácsadó testületet, amely javaslatot tesz a Bizottságnak az adminisztratív terhek egyszerűsítésével kapcsolatosa, illetve kidolgozza a Közösség „Better regulation” menetrendjét. „Better regulation” weboldal létrehozása, ahol összegyűjtik az egyes érdekeltek véleményeit. Emelni kell az Európai Unió törvénykezésére vonatkozó hatásvizsgálat hatékonyságának a minőségét külső szakértői eljárások alkalmazásával.
19
Directive 98/34/EC
4
Legkésőbb 2007. végéig át kell tekinteni a közleményben megfogalmazott intézkedések eredményeit.
5
